TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

2012

Tiszavasvári Általános Iskola

Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK I. NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 5 Tiszavasvári bemutatása .................................................................................................... 6 I. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................ 7 1. Az intézmény jogi státusa, adatai ...................................................................................... 7 2. Az iskola főbb jellemzői, szociális környezete ................................................................. 8 II. AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI .......................................................................... 10 Szervezeti felépítés .............................................................................................................. 12 III. HAGYOMÁNYOK ÉS EREDMÉMYEK .................................................................... 13 1 .Hagyományok .................................................................................................................. 13 2. Az iskola kapcsolatai ...................................................................................................... 16 3. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben ........................................................................ 18 Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök ........................................... 19 Az iskola legfontosabb funkciói .......................................................................................... 37 1 A alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása: ............................ 37 2. A tanítás-tanulás szervezésének helyi programjai ........................................................... 37 Alaptanterv szerinti oktatás ................................................................................................. 37 Emelt szintű ének-zene oktatás illetve ének-zenei program ................................................ 37 Emelt szintű idegennyelv-oktatás ........................................................................................ 37 Informatika-oktatás .............................................................................................................. 38 Testnevelés-oktatás .............................................................................................................. 38 Komplex tehetségfejlesztő, tehetséggondozó program ....................................................... 38 Sporttehetség-, utánpótlás-nevelés ...................................................................................... 40 Cigány kisebbségi oktatás ................................................................................................... 40 Két tanítási nyelvű program ................................................................................................ 41 Kompetencia alapú oktatás .................................................................................................. 41 A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei ................................................................ 42 1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .................................................. 43 2. Személyiségfejlesztés ...................................................................................................... 44 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................ 51 4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program. .................................... 54 5. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése: ......................................................... 56 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................... 56 7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ................................ 58 IV. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................... 61 1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere: ................................................................ 62 2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: .................................................. 62 3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: ................................................................... 62 4. Erőforrások ...................................................................................................................... 64 5. Alapelvek, jövőkép, célok ............................................................................................... 68 6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek.............................................................................. 71 7. A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye ...................................... 81 8. Taneszközök .................................................................................................................... 83 9. Kommunikáció ................................................................................................................ 83 10. Minőségfejlesztés .......................................................................................................... 85 11. Továbbképzés ................................................................................................................ 85 12. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok .............................................................................................................................. 87 V. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................ 89 2


Pedagógiai Program

Alsó tagozat ......................................................................................................................... 90 Felső tagozat ........................................................................................................................ 91 Tanórán kívüli foglalkozások .............................................................................................. 95 Tájékoztató fórumok............................................................................................................ 95 Iskolán kívüli rendezvények ................................................................................................ 95 Segítő kapcsolatok ............................................................................................................... 95 Intézményen belüli segítők: ................................................................................................. 95 Intézményen kívüli segítők: ................................................................................................ 96 VI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke ......................................................................................................... 96

3


Pedagógiai Program

I. Nevelési Program

4


Pedagógiai Program

BEVEZETÉS "Az iskola nem lehet más, mint az emberiség műhelye és az élet előjátéka. Itt mindennel foglalkozni kell, ami az embert emberré teszi, de nem fejlődhet eszes, bölcs, tisztességes és jámbor lénnyé, csak ha a bölcsesség, tisztesség és jámborság oltó ágaival előzőleg beoltották". / Comenius /

A magyar társadalom differenciálódása az elmúlt évtizedben felerősödött. Az érdekek, és értékek divergenciája jellemzi az oktatással kapcsolatos társadalmi igények módosulását is. Egy ember értékrendjét meghatározza a család, az iskola, a lakóhely és a munkahely. Ebben az értékrendben fontos szerepe van a munkahelynek, hiszen életünk nagy részét itt töltjük. Ezért hitvallásunk a gyerekek szeretete, az egymásra figyelés és a tolerancia köré csoportosul. Programunk megfogalmazza terveinket, elképzeléseinket, feladatainkat az elkövetkező évekre. Hisszük,

hogy kellő

kitartással,

türelemmel,

iskolánkba járó diákok szellemi épülését szolgáljuk.

5

gyermekszeretettel

az


Pedagógiai Program

Tiszavasvári bemutatása Tiszavasvári Szabolcs- Szatmár- Bereg nyugati kapuja. A Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál, a Tisza bal parti árterén helyezkedik el. Felszíne sík. Nagy részét folyami hordalék borítja. Vizekben, vadakban, növényzetben

gazdag

terület.

A

Nyíri-

mezőségre jellemző kötött fekete szikes és homokos föld egyaránt megtalálható itt. Határaiban jól megfér egymás mellett a szántóföldi növénytermesztés, nagy kiterjedésű legelőin pedig az állattartás. A város határából indul ki a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna. A város határában, napjainkban is nagy tanyavilág, sok telep, majorság terül el. Nagy átmenő forgalommal a 36-os főútvonal szeli át a várost. Tiszavasvári Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 24 városa közül az ötödik legtöbb lelket számláló település, melyet 2005. január 1-jén 13 473 fő lakott. Népsűrűsége közepes, városi összehasonlításban alacsony. Közigazgatási területe 127 km2, így egy km2-nyi területre csupán 106 fő jut.1 A lakosság 89%-a magyar, kb. 10%-a roma, s elenyésző számú az egyéb nemzetiségű. Tiszavasvári két településből alakult. Története változatos, fordulatokban gazdag. Itt született a mezőgazdász Kisszántói Pethe Ferenc és a feltaláló, gyáralapító Kabay János is. A korábban Tiszabűd és Szent-Mihály néven szereplő községek Szabolcs megye jelentős települései voltak, így például Szent-Mihály 1865-ben 7400 lakosával a második legnagyobb községének számított. A Bűdszentmihály elnevezést 1906-ban kapta a község, ezáltal megkülönböztetve az ország számos Szentmihály helynevétől. A Bűdszentmihály melletti és régebbi alapítású Tiszabűd községgel 1941-ben történt az egyesítés, szintén Bűdszentmihály néven. Ezt újabb különválás követte, majd 1950-ben újraegyesítés, 1952-től pedig már a Tiszavasvári név a használatos. Ily módon állítottak emléket a városelnevezésben Vasvári Pálnak is. A közel 3000 diák egy általános, egy szakközépiskolában és egy gimnáziumban tanul.

1

KSH 2005.évre vonatkozó adatai alapján

6


Pedagógiai Program

I. HELYZETELEMZÉS 1. Az intézmény jogi státusa, adatai Intézmény típusa:

80120 Általános iskolai oktatás

Intézmény neve:


Intézmény székhelye:

Kabay János Iskolai Egység Tiszavasvári, Ifjúság u. 8.

Telephelyei:

Kabay János Iskolai Egység Tiszavasvári, Kossuth L u.76. Vasvári Pál Iskolai Egység 4440 Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 97/A. Napközi otthon Tiszavasvári, Vasvári Pál u. 103 Tiszavasvári, Salétromkert úti sporttelep

Intézmény jogelődjei: Név

Alapítás ideje

Pethe Ferenc Általános Iskola

1956.

Vasvári Pál Általános Iskola

1765.

Kabay János Általános Iskola

ismeretlen

Az alapító szerv neve:

Tiszavasvári Város Önkormányzata 4440 Városháza tér 4.

Az alapításának ideje:

2007. július 1.

Fenntartója:


Felügyeleti szerve:


7


Pedagógiai Program

Az intézmény jogállása: Jogutódlással személy,

részjogkörrel

rendelkező,

létrehozott, részben

szakmailag

önállóan

önálló

gazdálkodó

jogi helyi

önkormányzati költségvetési szerv. Gazdasági, pénzügyi, számviteli feladatait megállapodás alapján, alapító okirata szerint a Városi Kincstár látja el 2007. július1-től Intézmény típusa:

Alapfokú Közoktatási Intézmény

2. Az iskola főbb jellemzői, szociális környezete A ma iskolájára a versenyhelyzet a jellemző. Verseny azért, hogy legjobb szolgáltatást nyújtson és a nyolcadik osztály befejezése után minden tanuló felvételt, nyerjen és továbbtanuljon. Olyan követelményt állítson a diákjai elé, hogy magas

szintű

tudás

közvetítésével

tanulói

biztos

alapokkal

rendelkezve

tanulhassanak tovább a középfokú intézményekben. Az intézmény eddig is a tanulásban, a személyiségformálásban jelentős szerepet tulajdonított az önálló alkotómunkára nevelésnek, a tehetségek felismerésének, a jobb képességű gyermekekkel történő kiemelt foglalkozásnak, és a kislépésekkel haladók hátránycsökkentésének. Érezzük és tudjuk, hogy a gazdaság modernizálásának legfőbb hajtóereje: a magasan iskolázott népesség. Az iskolaegységek elhelyezkedésük következtében más társadalmi és szociális háttérrel rendelkeznek. A Kabay János Iskolai Egység földrajzi fekvése Tiszavasvári központja. Korábban

Kabay János Ének és Idegen Nyelv Tagozatos Általános Iskola a

városközpont oktatási intézménye. Református elemi népiskolaként kezdte meg működését, majd nyolc osztályos elemi iskola lett. 1948-tól I. sz. Állami Általános Iskola, 1957. május 26-án vette fel Kabay János nevét. A tanulók száma egyre nőtt, mert a termelőszövetkezetek megalakulásával a tanyai lakosok beköltöztek a községbe, s az Alkaloida Vegyészeti Gyár is nagyarányú fejlődésnek indult. Sokan jöttek ide lakni más településekről. Több iskolai épületben (a 7 épületben 15 tanterem és egy tornaszoba) folyt a tanítás.

8


Pedagógiai Program

1963-1970-ig gimnáziumi osztályok is működtek az iskolával közös igazgatásban. A gimnázium 1970-ben önálló lett, új épületbe költözött. Ez sem oldotta meg a tanteremgondot. A zsúfoltság miatt váltott tanítás volt, hiszen 1979/80-ban a tanulócsoportok száma már 29. Ennek megszüntetése érdekében egy új, korszerű, tornatermes iskolát építettek az Ifjúság utcán, melyet 1981-ben adtak át. A régi Pethe Ferenc Általános Iskola 1956. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Petőfi út 24. szám alatt 4 tanteremmel. Az 1960-as évek elején épült meg a Kossuth úti A és B épület, majd bővült a tornateremmel, és végül 1986-ban a C épülettel. Az iskola és az Alkaloida Vegyészeti Gyár lakótelepe, valamint a Széles úton élő cigány etnikum helyzete, fejlődése a gyermeklétszám mindenkori változásának megfelelően szorosan összefügg. Beiskolázási vonzáskörzetében jelentős helyet foglal el a város Nyíregyháza felőli részén, a Széles és Keskeny úton élő cigány közösség. Az itt élő gyermekek majd mindegyike halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézmény nevelő-oktató munkájával igyekszik megfelelni az igen eltérő szükségleteknek. Cigány felzárkóztató, majd cigány kisebbségi és óvodaiskola programot, iskolaotthonos oktatást, emelt szintű informatika, angol nyelv, majd magyar-angol két tanítási nyelvű programot dolgozott ki a tantestület. A szélsőséges elvárásoknak való megfelelés igen komoly emberi-szakmai kihívást jelentett tantestület számára: A Vasvári Pál Iskolai Egység társadalmi környezete jelentősen átalakult. A város történetéből adódóan a korábban önálló Tiszabűd egyetlen görög katolikus felekezetű általános iskolája volt. A két település összevonásával Bűd helyzete megváltozott, városszélnek számít. Az iskola maga is a „végeken” helyezkedik el. Az iskolában érzékeljük leghamarabb a társadalmi hatásokat akár pozitív, akár negatív is az. Az előnytelen földrajzi helyzet mellett, magunkon viseljük a népesség alacsony iskolázottságából származó hatásokat is.

9


Pedagógiai Program

A munkanélküliség növekedésével a fiatalok elköltöztek erről a területről. Lakói főleg idősödő emberek, sok a roma származású közöttük. Az iskola nem tudja megakadályozni ezt a társadalmi folyamatot. Ennek a célnak rendelünk alá mindent, de sajnos sokszor a családok nem tudnak és nem is akarnak megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Pedagógusaink óriási, emberfeletti erővel próbálnak esélyt adni ezeknek, a gyermekeknek. A társadalom általában nem értékeli ezt a munkát. Igyekszik ettől a sok gonddal és bajjal járó rétegtől megszabadulni. Örülnek, ha az iskola falai között tudják ezeket, a gyerekeket. Számunkra ez azt jelenti, hogy itt csapódik le a szociális, mentálhigiénés, testi, családi probléma. A 2007/2008. tanévtől az iskolaotthonos oktatás folyik. Ez az oktatási forma segíti a hátrányos családi körből érkező tanítványaink beilleszkedését, tanulmányi esélyeit. A sikeresen működő Belső Gondozói Rendszer lehetőségeivel a továbbiakban is élni szeretnénk. Ez biztosítja, hogy egyénre szabva követhessük és segíthessük tanítványaink fejlődését.

II. AZ ISKOLAI MUNKA FELTÉTELEI Személyi feltétel Az oktató-nevelő munka személyi feltételei biztosítottak. A három általános iskola egy iskolává történő alakítása következtében az áttanítások, a helyettesítések tervszerűbben megoldhatóak. A tantestületben, valamennyien rendelkeznek a törvényben előírt (diplomával) végzettséggel. Szakmai munkaközösségek Alsó tagozatos iskolai egységenként 1 Magyar nyelv és irodalom, történelem Élő idegen nyelv Művészetek (ének-zene, tánc, rajz, vizuális kultúra) Technika, informatika Biológia, földrajz, természetismeret Matematika, fizika, kémia

10


Pedagógiai Program

Testnevelés és sport Pályaválasztási felelősök (iskolai egységenként 1 fő) A tantestület nyitott az új módszerek iránt. A pedagógus-továbbképzéseken való részvétel iránti igény nagy, többen másoddiplomás képzésben vesznek részt. Továbbképzési tervünk tartalmazza intézményünk alaptevékenységének megfelelő képzéseket.

11


Pedagógiai Program

1. sz. melléklet Szervezeti felépítés

Igazgató

Vezetői tanács

általános igazgatóhelyettes szaktárgyi munkaközösségek

székhely igazgatóhelyettes

telephely igazgatóhelyettes

tagozatvezető Szolgáltatói szakmai csoport

Kabay tanács

Vasvári tanács

alsós munkaközösség. vezető

alsós munkaközösség.. vezető

minőségi csoport vezető

minőségi csoport képviselő

diákönkormányzat vezetők

.

közalkalmazotti tanács képviselő

közalkalmazotti tanács képviselők

diákönkormányzat vezető

osztályfőnöki munkaközösség vez.

gyermekvédelmi felelős

gyermekvédelmi felelős

pénztáros iskolatitkár gondnok 12

iskolatitkár gondnok


Pedagógiai Program

III. HAGYOMÁNYOK ÉS EREDMÉMYEK 1 .Hagyományok Iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények: 

tanévnyitó



Október 6-a



Október 23-a



Mikulás



Kisebbségi Nap



Farsang



A Magyar Kultúra napja



Március 15-e



Gyermeknap



Madarak és Fák napja



Ballagás



tanévzáró

Ezeket, az ünnepeket minden iskolai egységben megtartják. Ezen kívül számos olyan rendezvényt szervezünk, amely specifikusan csak az iskolai egységekre jellemző. Egyéb iskolai rendezvények: Kabay János Iskolai Egység -

Zenei világnap: október1.

-

Verébavató

-

Jótékonysági bál

-

Kabay névadó ünnepség

-

Karácsonyi hangverseny

-

Ugri-bugri sportnap

-

Víz napja

-

A külföldi testvériskola fogadása

13


Pedagógiai Program

-

Környezetvédelmi világnap vetélkedője

-

Kétévenként angol tanulmányút

-

Gyermekhét

-

Nyári szak-, sport- és pihenőtáborok

-

Sítábor

Sportversenyek: Kabay Kézilabda Kupa Kabay Röplabda Torna Játékos sportvetélkedő Atlétika versenyek Nemzetközi tornák Tanulmányi kirándulások, Színház, Múzeum- és hangverseny-látogatások Kabay János Levelezős Emlékversenyek megyei meghirdetésben. 3-4. osztály - Tehetség kerestetik (magyar, matematika) (4. osztály - Aranytoll helyesírási verseny) 5-8. osztály - helyesírási, matematika, kémia, német Iskolai, bázisiskolai, megyei és országos szintű tanulmányi és sportversenyek (Helyesírási, szépkiejtési, versmondó versenyek )

-

Pethe Ferenc próbát szervezünk minden év novemberében, így ismertetjük meg tanulóinkkal névadónk életét, munkásságát.

-

Névadónk emlékének ápolása céljából baráti kapcsolatot tartunk fenn a szilágysomlyói Báthory István Cserkészcsapattal és a keszthelyi Egry József Általános Iskolával.

Egyéb hagyományos iskolai rendezvények: -

Kulturális bemutatkozó műsor április-május hónapban

-

Jótékonysági bál

-

Területi angol nyelvi verseny: a. novemberben - alsó tagozatosok b. áprilisban - felső tagozatosok számára

-

Képzőművészeti kiállítás tanév végén tanulóink munkáiból.

-

Diákavató ünnepség

-

Színházlátogatás

14


-

Játékos sportdélelőtt óvodásokkal

-

A külföldi testvériskola fogadása

-

Madarak, fák napja

-

Gyermekhét

-

Nyári szak-, sport- és pihenőtáborok

-

Sítábor

Pedagógiai Program

Vasvári Pál Iskolai Egység Ápoljuk iskolánk névadója, Vasvári Pál emlékét. Városi rendezvényeket szervezünk: Március 15. Föld napja, Bűdi vigasságok Egyéb hagyományos iskolai rendezvények: Iskolahívogató, óvodások játékos sportvetélkedője Névadónk napja Gyermekhét Iskolai szavalóverseny

15


Pedagógiai Program

2. Az iskola kapcsolatai Az iskola egyik legfontosabb feladatának tekinti a hatékony kapcsolat kialakítását a tanulók szüleivel. Évente négy alkalommal kerül sor szülői értekezletre, Évente fogadóórás szülői értekezletet, egy alkalommal iskolai nyílt tanítási napot tartunk. A Vasvári Pál Iskolai Egységben Szülői Klubot is működtetünk. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére külön tájékoztatót tart az iskola a környező középiskolák pedagógusainak közreműködésével. A leendő első osztályos gyermekeknek és szüleiknek nyílt nap keretében van módjuk az ismerkedésre. A pedagógusok ezen kívül fogadóóra keretében adnak felvilágosítást, információt a szülőknek. Az Egyesített Óvodai Intézménnyel is harmonikus a kapcsolatunk. Kölcsönösen részt veszünk egymás programjain, szakmai rendezvényein. Városunkban két középiskola működik az átmenet megkönnyítése érdekében a szakmai munkaközösségek kapcsolatait szorosabbra kell fűznünk. A Magyarországi Magiszter Alapítvány által fenntartott általános iskolával harmonikus a kapcsolatunk. Kölcsönösen részt veszünk egymás programjain, szakmai rendezvényein. Városunkban középiskola is működik. Az átmenet megkönnyítése érdekében a szakmai munkaközösségek kapcsolatait szorosabbra kell fűznünk.

Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő szervekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával: -

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyelvi Stúdium Közalapítvány

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Spori Sport Közalapítvány

-

Tiszavasvári "Városért" Alapítvány

-

Kabay János Alapítvány Tiszavasvári

-

Pethe Ferenc Alapítvány

-

Vasvári Pál Közhasznú Alapítvány

16


Pedagógiai Program

A helyi társadalmi egyesülettel: -

Nagycsaládosok Egyesülete Tiszavasvári

-

Vasvári Pál Társaság

-

Sportegyesületek

Egyéb szervezetekkel, intézményekkel (helyi szervezetekkel)

-

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

-

Tanoda

-

Nevelési Tanácsadó

-

Városi Gyámhivatal

-

Gyermekjóléti Szolgálat

-

Rendőrség

-

Mákvirág Centrum

-

Bölcs Bagoly Szögi Lajos Természetvédelmi Oktatóközpont

-

Találkozások Háza

-

Hankó László Zeneiskola

-

Városi Sportközpont

-

Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

-

Vasvári Pál Múzeum

-

A bázisiskolai körzethez tartozó általános iskolák

-

MPKKI

-

Egészségügyi intézmények

Helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel: -

Alkaloida

-

VASÉP

-

Munka, Zöldmező Szövetkezet

-

Takarékszövetkezet

-

OTP RT Tiszavasvári Fiókja

-

Biztosítók

-

Tiszavasvári vállalkozóival

17


Pedagógiai Program

A munkakapcsolat megszervezéséért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők névsorát az iskola éves munkaterve rögzíti.

3. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben Diákönkormányzat

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. /T.63. § /4/ bekezdés/ A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását. A tanulókat általában a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi, iskolaszéki és vezetői tanács őket érintő értekezletein, de ha a téma lehetővé teszi, diák képviselő is részt vehet az értekezleteken. A diákközgyűlés megszervezésének rendjét a saját SZMSZ-ében rögzíti. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás rendjét az intézményi SZMSZ és a Diákönkormányzat SZMSZ-e együttesen szabályozza.

18


Pedagógiai Program

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök ALAPELVEK Az iskola, a társadalmi elvárásoknak megfelelően, a szülőkkel együtt állapítja meg a helyi szükségleteket, az iskolán belüli szolgáltatásokat és az iskola munkarendjét. A partneri viszony biztosítéka a pedagógusoknak a szülői közösséggel és a tanulókkal való együttműködése.

CÉLOK Megfelelő oktatási szerkezetet biztosítsunk a partnerek elvárásaihoz igazodva úgy, hogy az iskola önálló arculata megmaradjon!

19

FELADATOK A gyermekek számára a kultúra teljes rendszerére építve olyan tevékenységeket szervezünk, ami leköti őket, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek az iskolában folyó munka megismerésére.

ELJÁRÁSOK Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát tanítási órákon és tanórán kívüli tevékenységekben.

ESZKÖZÖK A gyermeki, szülői jogok érvényesítése, kapcsolattartás, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, szülői klub, családi majális, jótékonysági bál.


ALAPELVEK

CÉLOK

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

FELADATOK A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják. Az egyéni adottságokat Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű figyelembe véve alakítjuk kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott tanítványainkban a kreativitás fejlesztésére és egyéni és csoportos teljesítmény-központú a (belső) tanulási foglalkoztatással beállítódást (attitűd), az motiváció erősítésére! lehetőséget adunk az önálló tanulás képességét. egyéni haladási ütem kialakítására.

20

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük a tanulók egyéni haladását.


Pedagógiai Program

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban!

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre és nyelvvizsgára történő felkészítéssel, szerepléssel.

Az emelt óraszámban történő tanításra való előkészítő foglalkozások szervezése. Az igényeknek megfelelő ének-zene, idegen nyelv informatika tantárgyak emelt óraszámban történő tanítása. Az intelligencia és kreativitás fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

21


ALAPELVEK Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk.

CÉLOK Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

22

FELADATOK Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú nyelvvizsgát.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembevételével.

ESZKÖZÖK A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása. Külföldi kapcsolatunk révén biztosítjuk a gyerekek nyelvtanulását, hogy megismerhessék más népek kultúráját, szokásait, hagyományait.


ALAPELVEK Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Pedagógiai Program

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!

Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.

Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

23

Bemutató foglalkozások, nyílt napok szervezése iskolaközi szakmai, bázisiskolai munka koordinálása. Kompetencia-alapú programcsomagok tesztelése során szerzett tapasztalatok felhasználása.


ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.

Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a modern tanulási-tanítási technikákat és módszereket!

Képességfejlesztő, differenciált csoportos foglalkozás és egyéni fejlesztő foglalkozás keretében.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia-alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT– programokat.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust.

A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton az iskola profiljának megfelelő magas szintű informatikai képzést nyújtunk.

24


ALAPELVEK Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

CÉLOK

FELADATOK

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! Tegyük zökkenőmentessé az óvoda és iskola közötti átmenetet!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat!

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Az alapvető és társadalmi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével.

25

Együttműködés a helyi óvodákkal.

„Nyitott kapuk” napja Közös programok szervezése az óvodákkal.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére! A különböző kommunikációs technikák Gyakorlás és tréningek beiktatásával. és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával.


CÉLOK

FELADATOK

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kútúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti.

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

Az alapfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő programcsomagokat, amelyek lehetőséget kínálnak a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására. A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

ALAPELVEK

26

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló módszerekkel dolgozunk./


ALAPELVEK

CÉLOK

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret. Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga megalapozza az ember és természeti környezete viszonyát.

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

FELADATOK

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus Tanuljanak meg a fiatalok intézményrendszer az ember és a természet használatához, az egyenlő kapcsolatában globálisan bánásmóddal és gondolkodni, és lokálisan esélyegyenlőséggel felelősséggel cselekedni! kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.

27

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét.

ESZKÖZÖK A programcsomagok elemei, modulok.

Erdei iskola Táborozás, projektnapok


ALAPELVEK

CÉLOK

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság.

A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Ápolják a hagyományokat, őrizzék meg az ünnepi szokásokat!

FELADATOK Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen tudjanak cselekedni.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át, a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.

A sport, az egészséges életmód terén a feltételek folyamatos javítása, a sportolási igény növelése a mindennapos testedzés lehetőségének biztosításával. A versenyek, a sportág támogatja a városi kézilabda, röplabda minőségi sportjának utánpótlás bázisát. A könnyített és gyógytestnevelésre utaltak foglalkozásainak lehetőség biztosítása. Kulturális, művészeti értékek ápolása, továbbadása hangversenyek, kulturális fesztiválok, találkozók, rendezvények, kulturális bemutatók, művészeti vetélkedők szervezésével, nemzetközi kapcsolatok teremtésével.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

28


ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat!

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően.

ESZKÖZÖK Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése. Pályaválasztási szülői értekezlet tartása. Középiskolai nyílt napok látogatása.

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon.

29

Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása. Helyi programok kidolgozása, helytörténeti kutatómunka folytatása.


ALAPELVEK A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

CÉLOK

FELADATOK

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, -.demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre.

30

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Emberléptékű, következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

ESZKÖZÖK Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.


Pedagógiai Program

ALAPELVEK

CÉLOK

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint Egyénre szabott fejlesztési felmérése, személyre módok kidolgozása, szabott tanulási módszerek differenciálás. keresése.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani A hatékony tanulási megújulás a már jól bevált technikák megismertetése hagyományos módszerek a nevelőkkel. mellett.

Differenciálás.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Kooperatív technikák. Projektek.

A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

31

Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést.

A kompetencia-alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.


ALAPELVEK A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

CÉLOK A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

32

FELADATOK Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.

ESZKÖZÖK Szituációs játékok. Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása.


ALAPELVEK A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít, -az információ áramlást biztosítja, -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe.

CÉLOK Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

FELADATOK A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd, -az írásbeli szövegalkotás, -a szövegértés fejlesztése.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt.

ESZKÖZÖK Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok

Egyszerű közlések -interjúk lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát -tévéműsorok kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

-filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

33


ALAPELVEK Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban.

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

CÉLOK A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció, -összefüggő beszéd.

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

Pedagógiai Program

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.

Betanult szerepeket el tud játszani.

A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat!

Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt. Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés, -életrajz írása, -élménybeszámoló, -üzenet, -feljegyzés írása, -történet tömörítése. A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket -hírműsor, szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt -filmrészlet, részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, -interjú, Továbbá, hogy megértse a megértse. -történetek, mesék, közlésekben kifejezett -versek. érzelmeket. 34

Tudjon írni: -üzeneteket, -feljegyzéseket, -életrajzot, -magánlevelet, -egyszerű történéseket!

ESZKÖZÖK

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás.

Autentikus olvasott és hallható anyagok.


Pedagógiai Program

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.

A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit, -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt.

Szabad interakció: -feladatfelmérés, -tervezés, -követés, -értékelés, -megvitatás.

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása, -önismerete, önbecsülése, -váljon autonóm személyiséggé, -legyen képes együttműködésre, -fejlődjenek interkulturális kompetenciái!

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat, és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

35

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK


ALAPELVEK

CÉLOK

Az értékelés kompetenciákra irányuljon, és kommunikatív nyelvhasználat során történjen! Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

36

FELADATOK Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés, -dicséret, -oklevél, -naplóvezetés, /erősség,gyengeség/ -közös értékelés.


Pedagógiai Program

Az iskola legfontosabb funkciói 1 A alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának biztosítása: A tanulók az 1-6. évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek megfelelően alapvető feladat az összefüggések ismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése.

2. A tanítás-tanulás szervezésének helyi programjai Alaptanterv szerinti oktatás 1-8. osztályig a NAT alapkövetelményei szerinti képzés folyik. Az alábbi tantárgyakból emelt szintű oktatás folyik, melyek helyi tantervét az iskolai szakmai munkaközösségek dolgozták ki. Emelt szintű ének-zene oktatás illetve ének-zenei program 1960-tól Hankó László énektanár kezdeményezésére emelt óraszámban – alsó tagozatban heti négy, felső tagozatban heti három óra - ének-zene oktatás van.

A kóruséneklésnek is régi

hagyománya van Két énekkar működik jelenleg iskolánkban: a Kicsinyek kórusa, és a felső tagozatos kórus. Elsősorban ünnepségeken, hangversenyeken, találkozókon szerepelnek, együttműködnek az iskolai néptánccsoportokkal, kapcsolataik külföldre is kiterjednek. Emelt szintű idegennyelv-oktatás A korábban (tagozatként is) oktatott orosz nyelv helyett ma két nyugati idegen nyelv - az angol és német - oktatása folyik iskolánkban. A korábban (tagozatként is) oktatott orosz nyelv helyett ma már két nyugati idegen nyelv – az angol és a német – oktatása folyik iskolánkban. Mindkét idegen nyelvet tanítjuk emelt és nem emelt (alap) óraszámban. Az emelt óraszámban tanulók első, második és harmadik osztályban heti két órás előkészítőn vesznek részt. Negyedik osztálytól heti öt órában tanulják a nyelvet. A többiek negyedik osztálytól heti három órában. Az intenzív, hatékony nyelvtanulást szolgálja emelt szinten a csoportbontás, valamint lehetőség szerint 37


Pedagógiai Program

a nyelvi szakkörök, tanulmányi versenyek, a nyelvi levelező versenyek továbbá igény szerint a célnyelvi országban tett tanulmányutak (Németország, Nagy-Britannia). Céljaink között szerepel az alapfokú nyelvvizsgára való felkészülés feltételeinek megteremtése.

Informatika-oktatás Iskolánkban 1993 óta folyik az informatika tanítása. A nagyobb óraszámban történő oktatásban az alsó tagozatos diákok előkészítő, délutáni foglalkozásokon heti két órában végezhetnek alapvető számítástechnikai műveleteket. 5-6. osztályban heti két órában, 7-8. osztályban heti három órában csoportbontásban, felhasználó ismereteket sajátítanak el, illetve programozói ismereteket bővítik szaktanáraik irányításával. A jól felszerelt szaktantermek, a folyamatosan újított számítógép-park lehetővé teszi a biztos tudás megszerzését. A diákok több évi tanulmányaik alapján, 7-8. osztályban akár ECDL Nemzetközi Számítógép-kezelői jogosítványt is megszerezhetik.

Testnevelés-oktatás A 2004/2005. tanévtől magasabb óraszámban oktatott testnevelés csoport indult felmenő rendszerben 1-8. osztályig, heti négy órában. A program része az úszás és a lovaglás oktatása, mely testnevelésóra keretében történik. Komplex tehetségfejlesztő, tehetséggondozó program „Az a nemzet, mely nem képes tehetséges fiainak kifejlődését biztosítani és őket a nekik megfelelő helyre állítani, az a középszerűség kezén elsorvad.” (Klebersberg Kunó) A tehetség felismerésével kapcsolatos feladatainkat a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján fogalmazzuk meg. „1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

38

Tiszavasvári Általános Iskola Pedagógiai Program „ 4. § 13. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” „62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása…. iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét…” c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat…” Tehetségfejlesztő programunk elsődleges célja az iskolánkba járó gyermekek, tehetségígéretek tanórai és iskolán kívüli fejlesztése. Tehetségfejlesztő, programunk legfőbb célkitűzései 

gyermekek képességeinek feltárása, fejlesztése



a tehetség felismerése, a tehetségígéretek kiválasztása



kreativitás fejlesztése



az önképzés igényének kialakítása



a helyes tanulási technikák megismertetése és elsajátítása



az alkotó munka, a tanulás, a szaktárgyak megszerettetése



önismeret fejlesztése



a kortársi kapcsolatok ápolása



a kommunikációs képességek fejlesztése, javítása



a tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése



a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése



egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése



a tehetséges gyermekben rejlő értékek kibontakoztatása

Kiemelt feladataink: 

személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés,



beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése,



problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása 39



Tiszavasvári Általános Iskola kompetencia alapú oktatás

Pedagógiai Program



pályaorientációs tevékenység



gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendők



szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek (SNI tanulók integrált nevelése, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatások, stb.)



a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Komplex tehetségfejlesztő programunk alapelvei: 

1. „minden diák tehetséges valamiben, valamilyen mértékben”



2. egyéni képességek feltárása, fejlesztése,



3. személyiség gazdagítása, reális énkép kialakítása,



tevékenység központúság,



kreativitás fejlesztése, intellektuális képesség fejlesztése



a tudományterületek integrálása a képességfejlesztés érdekében,



szaktárgyi versenyek eredményességének növelése,

Sporttehetség-, utánpótlás-nevelés A heti 3 testnevelés órán kívül a tömegsport és a minőségi sport nyújt lehetőséget a rendszeres, versenyszerű sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. A tömegsport kiterjed a labdajátékokra (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, röplabda), a téli sportokra (sítábor). Utánpótlás nevelés (Városi SE) bázisa a fiú kézilabda és a lány röplabda sportágban. Edzések, tornák, diákolimpiai, sportági szakszövetségi versenyek biztosítják a sporttehetségek kibontakozását. Cigány kisebbségi oktatás A cigány kisebbségi oktatás lehetőséget teremt arra, hogy a nemzeti-, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint, a szülő kérésére biztosítsuk a megfelelő kultúrkör beépítését a tanmenetbe. A program célja, hogy elősegítse a cigányság társadalmi integrációját, a cigány népismeret tantárgy tartalmi követelményeivel segítsük a kisebbségi önazonosság megőrzését és erősítését.

40


Pedagógiai Program

A program tartalmazza a cigány népismeret műveltségi területet önálló tantárgyként az OM 41./2002.(VI.5.) rendeletében foglaltak alapján a cigány kulturális tevékenységet, az egyéni tehetséggondozást, és a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat egész napos oktatás keretében. Két tanítási nyelvű program Mivel az Európai Unióban élünk, élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság a mai világban. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Tudatosítani kell bennük, hogy anyanyelvükön kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat. Iskolánk kiemelt feladatként tűzte ki célul a nyelvoktatás bevezetését már 1. osztályban. Intézményünkben sokéves hagyománya van az alapfokú nyelvvizsgára való felkészítésnek. 8. osztályos tanulóink közül sokan tettek sikeres alapfokú nyelvvizsgát az utóbbi 10 évben. E program keretében további célunk, hogy tanulóink 8. osztály végére a középfokú nyelvvizsga szintjére jussanak el, az angol nyelvre ne tartárgyként, hanem az anyanyelv után kommunikáció újabb eszközeként tekintsenek. Kompetencia alapú oktatás A 2006-2007-es tanévben a HEFOP-3.1.3. program keretén belül bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. A program célja, hogy a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése érdekében a tanórákon alkalmazott módszerek körét kibővíti, így pedagógusaink a drámapedagógia, a kooperatív oktatás, a differenciálás, a kooperatív tanulási technikákkal elősegítik a pozitív tanulói attitűdök kialakítását.

41


Pedagógiai Program

A program során pedagógusaink továbbképzésen szerzett tapasztalatokkal a legmagasabb technikai eszközök alkalmazásával, a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének használatával segítik a kompetencia alapú oktatást. Vasvári Pál Iskolai Egység Az iskolai egység egész pedagógiai tevékenységét az integrációs- és képesség kibontakoztató pedagógiai rendszerre építi. Mottónk:

„Ahol mindenki egy csillag”

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A kompetencia alapú oktatás csíráit már korábban alkalmaztuk. Iskolánk két éve kipróbálója a kompetencia alapú oktatás Térségi Óvoda és Iskola Központok/TIOK/ programjának. Ezeket, a tapasztalatokat beépítettük, adaptáltuk a pedagógiai, tantárgyi programjainkba. Így a következő kompetencia területek kerültek beépítésre a pedagógiai rendszerünkbe-

Szociális-életvitel, környezeti kompetencia

-

Életpálya-építés,

-

Szövegértés, szövegalkotás

-

Matematika- logika Az önálló tanulást segítő fejlesztés Az önálló tanulási képességet kialakító Tanulás tanítása című program már működik

iskolánkban, mely a délutáni napközis foglalkozásaink fontos elemei. Kialakult metódus szerint felfelé épülő rendszerben jutnak el tanulóink az önálló tanulás képességének kialakításához. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Kommunikációs képességeket fejlesztő programok Iskolánkban minden héten hétfőn az első óra életvezetési ismeretek, szocializáció. A TIOK által alkalmazott szociális kompetenciai program mellett alkalmazzuk Itt meghatározott tematika szerint elsőtől nyolcadikig az életből vett eseteket dolgoznak fel tanulóink szituációkon keresztül.

42


Pedagógiai Program

Így megtanulják azokat az élethelyzeteket, amelyek a társadalomba való kommunikációhoz szükségesek. /pl.: Viselkedés a hivatalban, orvosnál, segítés egy mozgáskorlátozotton…

Rajzolva tanulunk olvasni program Iskolaegységünkbe egyre nagyobb számban érkeznek a közeli Józsefházáról bejáró oláh cigánygyerekek, akik nem ismerik a magyar nyelvet. A romungro cigányság sem ugyanazt érti a fogalmak alatt, mint azt a tankönyveink feltételezik. Ezért innovációs munkacsoportunk egy olyan programot dolgozott ki, melynek eredményeképpen interorientálódnak azok a fogalmak, amelyek később a tanulás alapját képezik. Az iskolaegységekben integráltan neveljük az SNI –s gyerekeket. 1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a.) Napközi, illetve tanulószobai foglalkozások megszervezése A tanulóknak a napközis foglalkozást a szülők kérésére megfelelően szervezzük. A csoportok kialakítása az azonos évfolyamon járó tanulók köréből történik. A napközis foglalkozást igénybe vevő tanulók részére az órarendtől függően a törvényben előírt időkereten túl a felügyeletet is biztosítjuk. Az osztályfőnökök, a napközis nevelők segítenek abban, hogy a szülők kellő információt kapjanak az iskolai napközis foglalkozásokról. b.) A tehetséggondozás mellett a gyermekek nagyfokú motiváltságával oldjuk meg az iskolában a hátránykompenzálást, a képességfejlesztést. A felzárkóztatás egyik formája az egyéni fejlesztés, korrepetálás. Az alapozó szakaszban minden osztályban szükséges a lemaradás megakadályozására.

43


Pedagógiai Program

2. Személyiségfejlesztés ALAPELVEK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

CÉLOK Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

FELADATOK Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Az egyes életkori fejlődési Az érzékelés, észlelés, szakaszok: latencia kor figyelem, emlékezet, (6-8 év); prepubertás kor képzelet és gondolkodás (9-11 év); pubertás kor pszichikus funkcióit (12-16 év) jellemzőit tudatosan fejlesszük a vegyük figyelembe nevelési - oktatási (terhelhetőség, motiváció, folyamatokban! Ezzel viselkedési sajátosságok, megalapozzuk a társas kapcsolatok stb.)! tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

44

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.


ALAPELVEK A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

CÉLOK Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív, felismerhető együttműködéssel!

FELADATOK A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel! A kompetencia-alapú Az iskola pedagógiai Az értelem kiműveléséhez oktatás részprogramjait is gyakorlata adjon teret: a kapcsolódó tanulási magába foglaló pedagógiai színes sokoldalú iskolai motívumok és tanulási programunk életnek, az egyéni és módok, a megismerési összeállításánál elsődleges csoportos tanulásnak, vágy fejlesztése, a játékszempont a nevelés játéknak, munkának; szeretet és az alkotásvágy oktatás fejlessze a tanulók fejlesztése, a tanulási személyiségfejlesztő önismeretét, teljesítmény hatásának érvényesítése. együttműködési készségét, optimalizálását segítő eddze akaratát! személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

45

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

ESZKÖZÖK A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak, korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása.

A kompetenciaterületekre készített tanulói eszközök, tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb. célszerű alkalmazása.


ALAPELVEK Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

CÉLOK A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké!

46

FELADATOK Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).

ESZKÖZÖK Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.


ALAPELVEK A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük, és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivációkat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések).

CÉLOK Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

47

FELADATOK A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája.

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

ESZKÖZÖK Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.


ALAPELVEK Az iskola, szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztes-győztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztesvesztes).

CÉLOK Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése! A pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása! Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása! A befogadó- , alkotó- és improvizációs képesség kialakítása. Verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejezőképesség fejlesztése! A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

48

Pedagógiai Program

FELADATOK Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

ELJÁRÁSOK Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

ESZKÖZÖK A testi - lelki komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.


ALAPELVEK A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése.

CÉLOK Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz! A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!

49

Pedagógiai Program

FELADATOK A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitelesség). Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.

ELJÁRÁSOK Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. Esetmegbeszélések.

ESZKÖZÖK Valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

A rendelkezésünkre álló ismerethordozók, médiaanyagok, demonstrációs és IKT eszközök. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Szülői értekezletek, szülői klub és közös programok a szülőkkel.


ALAPELVEK A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

CÉLOK A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

FELADATOK Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a továbbtanulásra.

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

50

Pedagógiai Program

ELJÁRÁSOK A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása.

Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A harmonikus együttélés A formális és informális szabályainak és napi emberi-közösségi gyakorlatának befogadása, kapcsolatokat építő követése. fórumok, rendezvények, programok szervezése.

ESZKÖZÖK Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.


Pedagógiai Program

3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek "Az oktatásnak elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, szellemi, fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését". (ENSZ egyezmény). Tantárgyi rendszerünk modulprogramokkal egészült ki. A minőségi munka, a strukturális változások előrelépést jelentenek oktató-nevelő munkánkban. Továbbra is kiemelt szerepet kap az ének-zene emelt szintű oktatásának tovább vitele, az idegen nyelv, az informatika és a testnevelés magasabb szintű tanítása, a képességfejlesztés és tehetséggondozás. A tehetséggondozást helyi programjaink, hagyományaink, a csoportokban való oktatás, alternatív módszerek alkalmazása és a differenciált tanulásszervezés szolgálja. Feladatunk, hogy felismerjük a tehetségeket és adottságaiknak megfelelő tehetséggondozó programot, találjunk. A szakmai és tárgyi feltételrendszer a rendelkezésre áll Tanulás - tanítási tevékenységek: Tervszerű, tudatos munkával megtanítjuk tanítványainkat a helyes időbeosztásra, a tanulás módszereire. A fejlődési sajátosságainak megfelelően elősegítjük, és követelményként támasztjuk, hogy tanítványaink egyre tökéletesebb tanulási technikákat alakítsanak ki. A megfelelő terhelés, optimális fejlődés érdekében a tanítási órákon növeljük a tanulói munkáltatás arányát, a differenciált foglalkozásokat, az egyénre szabott tanulásirányítással. A tanulásra való motiválást kisiskolás korban, főleg érzelmi, később intellektuális alapon igyekszünk növelni. Szilárd alapokat teremtünk ahhoz, hogy tanítványaink váljanak nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában, az információk megszerzésében.

Kiemelt feladataink: Tanulás terén: Teljesítménymotiváció a tanulás tudatos tevékenységgé alakításával. 51


Pedagógiai Program

A tantárgyakhoz való viszony motiváló képességének fejlesztése (tisztességes versengés) A helyes tanulási szokások kialakítása, sikerélmény biztosítása, életszerűség. A tanulás értékének tudatosítása, önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése, a sokkönyvűség iránti igény, az ezzel járó sajátos munkakultúra kialakítása. Kooperatív tanulási módszerrel minden tanuló bevonása a tanulási folyamatba. Értelmi képességek terén: Racionális gondolkodás kialakítása Szövegértés, szövegfeldolgozás képességének fejlesztése. Döntés, önellenőrzés képessége Problémamegoldó gondolkodás Önkorrekció, önértékelés, munkafegyelem, folyamatos munkára szoktatás Információk szerzésének és felhasználásának készsége, szótárak, lexikonok használata Könyvtárhasználat Számítógép működésének, kezelésének elsajátíttatása Oktatóprogramok használata, Internet Egyéni kutató - információgyűjtő tevékenység fontossága Nyelvi beszédkészség fejlesztése, kommunikáció A beszédértés képességének fejlesztése, a kapott információk megfelelő felhasználása. Zenei intelligencia fejlesztése. Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek: Iskolánk a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igénye, szükséglete, valamint a mindenkori költségvetési lehetőség szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek a tevékenységek kapcsolódnak az iskola oktatási-nevelési folyamatához, amelyben a pedagógusok, szülők is részt vesznek, a kiválasztáshoz önállóságot biztosítunk tanulóinknak. Tanulás - művelődés lehetőségei: Szakkörök - tehetséggondozás, pályázat, vetélkedők, kiállítások, bemutatók, tárlatok, stb. Tanulmányi versenyek - tehetség felismerés kipróbálás lehetősége Sportfoglalkozások - egészséges életmód, utánpótlás nevelés Tanulmányi kirándulások - osztályfőnök, szaktanár által szervezett

52


Pedagógiai Program

Diákkörök - az önfejlesztés, kreativitás kibontakozásának lehetőségei Iskolai könyvtár - ismeretszerzés, kulturális élet központja Iskolánk bázisiskola - szaktárgyi továbbképzések, szakmai programok, versenyek, mérések, közoktatási napok, stb. Múzeum, színházlátogatás, ifjúsági hangversenyek, TIT előadások, író-olvasó találkozók, stb. szervezése. Kulturális bemutatók. Versenyeztetés, szakkörök: A szülői igényekhez igazodva, anyagi lehetőségeinkhez mérten lehetőséget biztosítunk versenyekre és szakkörök működésére. További lehetőségek: Pályázatok kiírása, pályamunkák készítésének ösztönzése Iskolaújság, honlap szerkesztése Iskolarádió működtetése

53


Pedagógiai Program

4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program. Az iskolai kudarc kialakulásának összetett okai vannak. Kialakulásában a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezők mellett jelentős szerepe van az iskola által közvetített műveltségtartalomnak is. A kudarcok kezelésére nem elégséges a hagyományos pedagógiai, pszichológiai eszköztár, szükséges a közvetített tananyag újragondolása, a fejlesztő pedagógiai eszköztár megújítása. Kudarckezelő eljárásaink a prevenció, az iskolában lévő kudarcos gyerekek kezelése, korrekciója. Formái: 1) A tanulók önálló tanulásának biztosítása, egyéni korrekció, segítségnyújtás, a tanulás eredményeinek elemzése. Többkönyvűség, a tanítási órán, könyvtárhasználat. 2) Az olvasászavarral, díszgráfiával, számolási képesség hiányával küzdő gyerekek korai felismerése, szakszerű fejlesztése az alapozó szakaszban. 3) -

A kudarc okainak felkutatása

-

Az iskola emberi, szociális és lélektani környezetének alakítása

-

A segítés pedagógiai lehetőségei, módszertani megújulás

-

kapcsolattartás az óvónőkkel, fejlesztő pedagógusokkal

-

kiscsoportos foglalkozások, az anyanyelvi kultúra elsajátítása, az olvasáskultúra fejlesztése

-

családias légkör kialakítása

-

felzárkóztatási programok kidolgozása

-

egyéni korrekciós munka, személyre szóló feladatai

-

eltérő haladási tempó biztosítása, a gyermek másságának kezelése

-

a szülők részére neveléssel, tanulási módszerek bemutatásával való foglalkozások, előadások szervezése

-

egész napos nevelés-oktatás

-

az iskolai értékelés motiváló, pozitív hatása

54


-

Pedagógiai Program

a hiperaktivitás felismerése, hiszen a tanuló teljesítménye mélyen a képességei alatt marad

-

mindennapi munkánkban külső szakemberek igénybe vétele, segítsége szükséges.

4) A kudarc okainak felmérése kérdőív segítségével a felső tagozatban. -

A felmérés alapján el kell dönteni, hogy milyen tanulási technikát kell erősíteni a jobb tanulmányi teljesítmény érdekében.

-

Megfelelő tanulási stílus kialakítása (auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív, reflektív)

-

A tanulás-tanítása minden tantárgy keretén belül

-

Képességek fejlesztése, (figyelem, megértés, emlékezet, probléma megoldás)

-

Célszerű tanulási sorrend kialakítása.

5) A tanulásirányítás iskolaszintű feladatai: -

Bemutató foglalkozások szervezése

-

Bázisiskolai, iskolaközi, szakmai munka koordinálása

-

Nyílt napok tervezése

-

Jól felszerelt szaktantermek kialakítása, azok bővítése

-

A tanulók egyenletes terhelése az órarend összeállításában

-

Közös felelősségvállalás a szülőkkel, együttműködés feltérképezése

6) Korszerű tanítási módszerek alkalmazása a gyakorlatban - Média használat, számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése - A tanítási órákon a tanulók differenciált foglalkoztatása, előkészítő foglalkozások (középiskolai felvételre) - Egyénre szabott házi feladatok - Csoportbontás 7. A délutáni foglalkozások, szakkörök segítenek a tanulók érdeklődésének fenntartásában. A tanulmányi versenyek további motivációt jelentenek a tanulási folyamatban. A lassabban haladó tanulók részére felzárkóztató jellegű foglalkozások szervezése, korrepetálások tartása, a konkrét tantárgyi haladásban való segítés fontos feladat. A tanulási kudarcban elveszett önbecsülésük újraépítését segítjük.

55


Pedagógiai Program

5. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése: A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

a képességfejlesztő órák

-

a napközi otthon

-

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai

-

a családlátogatások

-

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka magába foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon és tanulószoba működtetésével,

az

iskolaorvosi

ellátással,

a

gyermekek

étkeztetésével,

a

különböző

felügyeletekkel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során felfigyel a tanulókat veszélyeztető hatásokra. Felderíti, és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett gyerekeket. Elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (Gyámügyi Hivatal, Családvédelmi Csoport, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó). A feladat megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Feladata: -

Koordinálja és segíti az osztályában tanító pedagógusok gyermekvédelmi munkáját.

-

Nyilvántartásba véteti a veszélyeztetett gyerekeket

-

Együttműködik a szülőkkel a nevelési problémák megoldásában

-

Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival

56


Pedagógiai Program

Gyermekvédelmi megbízott: Iskolánkban iskolaegységenként megbízott pedagógus fogja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát. Feladata: -

Mindazoknak a feladatoknak az iskolai koordinálása, amelyek az osztályfőnökökre hárulnak

-

Javaslatot tesz a szociális munkacsoportnak - a tényleges rászorultság alapján a juttatások odaítélésére.

-

Irányítja a speciális gyermekvédelmi munkát.

-

Segítséget nyújt az osztályfőnököknek

-

Ismeri a problémás családok gondjait, kapcsolatot tart az állami szervekkel

-

Gyermekvédelmi

és

egészségügyi

vizsgálatok

közreműködik az érintett partner-szervezetekkel. Az iskolában a veszélyeztetettség okai: Környezeti okok: anyagi nehézségek, családi konfliktusok munkanélküliség, alkoholizmus csonka család A gyermekek személyiségéből eredő okok: értelmi elmaradottság fokozott agresszivitás Egészségügyi, szociális okok: testi fogyatékosság születési rendellenesség kirekesztettség

A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: Iskolai lehetőségek:

57

éves

ütemtervének

elkészítésében


Pedagógiai Program

családlátogatás, tanácsadás nevelési tanácsadásra utalás védő-, óvóintézkedés ellenőrzése szakétői vizsgálatra javaslat szociális támogatás Iskolán kívüli lehetőségek: családvédelmi csoporthoz, gyámügyi hivatalhoz gyermekjóléti szolgálathoz irányítás javaslat állami gondozásba vételre

Speciális támogatások: taneszköz, tankönyvtámogatás, segély kedvezményes étkezés tanári segítség a problémás, tehetséges gyerekek támogatására, iskolai képességfejlesztő foglalkozások szervezése

7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 1.1. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. 1.2. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül. 1.3. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

58


Pedagógiai Program

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 4.1. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésen vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. 4.2. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülő értekezlet. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása

-

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

-

problémáiról,

59


-

Pedagógiai Program

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő

helyes

eltöltése,

egészséges

életmódra

nevelés,

tehetséggondozás,

továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, beiskolázásról illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

60


Pedagógiai Program

IV. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „Mentül tovább élünk, annál inkább látjuk által, hogy az ész, melyre oly büszkék vagyunk, az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem azért, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon.” /Eötvös József/ A világ rossz irányba változik körülöttünk, amin a neveléssel-oktatással foglalkozók nagy kitartással, a fenntarthatóságba vetett hittel változtathatnak. A „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása terén- a nemzetközi elvárások mellett- a hazai törvények is kötelezettségeket rónak a közoktatás szereplőire. Ugyanakkor a lehetőségeket is megtaláljuk, ha figyelő szemmel keresünk. Gyermekeinket nem egyszerűen és nemcsak a környezet megvédésére kívánjuk nevelni, hanem a környezettel való együttélésre. Végső soron környezeti kultúrára szeretnénk nevelni tanítványainkat, gyerekeinket. Ez a bizonyos környezeti kultúra magában foglalja a környezet tényleges védelmét is, de annál lényegesen több; főleg összetettebb, gazdagabb, komplexebb. A környezeti kultúra ugyanis: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó felhasználás- és még ezeken kívül sok minden. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

61


Pedagógiai Program

1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere: A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. Különleges hangsúlyt kap az Alkotmány 18.§ és 70. §-a, amelyeknek megvalósulását a következő jogszabályok és intézkedések garantálják: -

a Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. § 1. cikkelye,

-

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja,

-

Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet,

-

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 45 §-a.

2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan és lépésenként haladunk előre. Ezt igazolják sikeres pályázataink: Föld napi rendezvénysorozat támogatására, „Miért kék az ég?”- projekt kidolgozására, Erdei iskola, nyári táborok szervezéséhez. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére. Keresnünk kell a pályázati lehetőségeket, hiszen tanulóink anyagi segítség nélkül nem juthatnak el pl. táborokba.

3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A

tanórákon

hozzárendeljük

az

adott

témákhoz

a

megfelelő

környezetvédelmi

vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak 62


Pedagógiai Program

tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben (kapcsolódások) -

Az iskola már 10 éve minden évben megrendezi a Föld- napi rendezvénysorozatot, ahová a város fiataljait és felnőtteit várja. Minden korosztály az életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységen keresztül ismerkedik meg a Föld környezetvédelmével.

-

A 8 év során minden osztálynak legalább egyszer biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy erdei iskolában töltsön egy hetet. A szülők alacsony társadalmi, szociális, gazdasági helyzete miatt, pályázatokból kell a programokat támogatni.

-

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializációt. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik.

-

Évenként minden osztály intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó verseny).

- Idegen

nyelveken

fordítási

versenyeket

szervezünk,

ahol

gyakran

szerepelnek

természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. - Rendszeresen szervezünk nyári tábort, ahol az évközi elméleti tananyag hasznosságát, alkalmazhatóságát mutatjuk meg a gyerekeknek a természetben is. Az első évek sikere ösztönzött minket, tanárokat arra, hogy tevékenységünk ne korlátozódjon a nyári táborokra, hanem egész éves szervezett, tervezett munka folyjon. A táborban projekt-módszerrel dolgozunk. Olyan tudást adunk a tanulóknak, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt. - Különböző akciókban veszünk részt:

63


Pedagógiai Program

a. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, alumínium-, szemét-, és papírgyűjtés) szervezünk. b. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. - Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. Az utolsó három év témái: színek, portrék, játék a városban. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. - Iskolánk a Szögi Lajos „Bölcs Bagoly” Természetvédelmi Oktatóközponttal nagyon jó munkakapcsolatban van. Az ő általuk szervezett próbákon, versenyeken, túrákon mindig részt veszünk. - Az iskola Diákönkormányzata és a Vasvári Pál Közhasznú Alapítvány is egyik fontos feladatának tartja a környezet védelmét, ezt Alapító Okirataikban is szerepel.

4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés

-

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el.

64


-

Pedagógiai Program

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

-

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a Föld-napjának, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

-

Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.

-

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, ezzel szüleik gondolkodás- és életmódját is próbálják pozitív irányba befolyásolni.

-

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az

65


Pedagógiai Program

iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés

-

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

-

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

-

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

66


-

Pedagógiai Program

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Anyagi erőforrások Saját erőforrások

-

Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

-

Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

Külső erőforrások: -

Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melynek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok

67


Pedagógiai Program

kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.

-

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatói és szaktanári feladat. Az igazgató és a szaktanár a környezeti munkacsoport vezetőjével együtt tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

5. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

-

a fenntartható fejődés;

-

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

-

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

-

alapvető emberi szükségletek;

-

emberi jogok;

-

demokrácia;

-

elővigyázatosság;

-

biológiai és társadalmi sokféleség;

-

az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú

távú

célunk,

jövőképünk,

hogy

környezettudatos

állampolgárrá

váljanak

tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

-

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

-

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; 68


-

Pedagógiai Program

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

-

a rendszerszemléletet;

-

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

-

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:

-

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

-

szintetizálás és analizálás;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás;

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, média használat;

-

konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés;

-

értékelés és mérlegelés készsége.

Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: -

környezetvédelmi munkacsoport létrehozása, aminek a magja már most is jól működik.

-

az egészségnevelési program elkészítése;

-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

69


-

Pedagógiai Program

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;

-

új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;

-

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.

-

az erdei iskolai program kiszélesítése.

Hagyományok ápolása:

-

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

-

a város nevezetességeinek feltérképezése;

-

az iskola hírességeinek élete – kutatás;

-

évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása;

-

természetvédelmi tábor megszervezése és lebonyolítása;

-

fordítóverseny szervezése;

-

drog-prevenciós program folytatása;

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

-

Föld-napi rendezvénysorozat szervezése, lebonyolítása.

-

Környezetvédelmi világnap-vetélkedő.

Szaktárgyi célok:

-

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);

-

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);

-

interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); -

természetvédelmi versenyekre felkészítés;

-

multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

-

a számítógép felhasználása a tanórákon.

70

(csoportmunka,

önálló

kísérlet,


Pedagógiai Program

6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei



Testnevelés

A tanulók -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

-

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

-

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;

-

sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);

-

tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók 71


-

Pedagógiai Program

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);

-

egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Általános iskola – felső tagozat. A tanulók -

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

-

törekedjenek az anyanyelv védelmére;

-

sajátítsák el a média elemzésének technikáit;

-

tudjanak disputát folytatni.

A tanulókban -

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;

-

növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;

-

fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;

-

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;

-

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;

-

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

72


Pedagógiai Program

Idegen nyelv A tanulók -

váljanak

érzékennyé

a

természet

szeretetére

a

jól

megválasztott

szövegek

feldolgozásának segítségével; -

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;

-

ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

-

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;

-

állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

-

A tanulókban

-

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

-

fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;

-

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

-

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

-

logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

-

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;

-

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;

-

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

-

legyenek képesek reális becslésekre;

-

tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban

73


Pedagógiai Program

-

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

-

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika A tanulók -

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

-

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

-

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;

-

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;

-

ismereteik

birtokában,

tetteik

következményeit

látó,

távlatokban

gondolkodó

állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

-

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

-

ismerjék meg a világ globális problémáit;

-

ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.

Biológia

74


Pedagógiai Program

A tanulók -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;

-

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

-

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;

-

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

-

legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;

-

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban -

alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

-

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

-

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;

-

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Informatika A tanulók -

legyenek képesek közvetlen és közvetett környezetükről információt gyűjteni és azt különböző módon prezentálni.

-

szelektálják az informatikában használatos, környezetre káros eszközöket, és azok tárolási módját, használják azokat rendeltetésszerűen.

Ének-zene A tanulók

75


Pedagógiai Program

-

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

-

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

-

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

-

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

-

tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

-

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Etika A tanulók -

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

-

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;

-

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban -

alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;

-

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;

-

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók -

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

-

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

-

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;

-

ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

76


-

Pedagógiai Program

legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;

-

legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;

-

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;

-

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;

-

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Tánc és dráma A tanulók -

tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;

-

legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.);

-

sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások

77


Pedagógiai Program

keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése Fogyatékos embertársaink a népességen belül sajátos kisebbséget alkotnak. Így van ez a mi iskolánkban is, hiszen az összlétszám 15 %-a, a tanulásban akadályoztatott tanulók száma. A fogyatékosság kezelésének kultúrája megköveteli, hogy e területen a speciális igények elismerést nyerjenek, hogy a fogyatékos személyeket fokozott figyelem vegye körül, környezetük törekedjen hátrányaik enyhítésére, az előítéletek csökkentésére. Mindezek megvalósításában kiemelkedő szerep jut az iskolának. Környezeti nevelésünk tervezése során jól át kell gondolnunk a fogyatékos gyerekek e sajátos helyzetét. Az I-IV. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az V-VIII. Évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák

78


Pedagógiai Program

megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemzői:

-

tantárgyakon átívelő;

-

sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak;

-

a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;

-

„egymásra hajtogatott”;

-

kölcsönös kapcsolat;

-

sokféleség összekapcsolódása;

-

különféle tevékenységek;

-

kapcsolatközpontú;

-

rendszerező;

-

projekt;

-

értelem és érzelem;

-

változás;

-

ismeretek összekapcsolása;

-

módszerek sokfélesége;

-

„egység”;

-

gondolkodásmód;

-

integrált;

-

globális;

-

komplementáris.

79


Pedagógiai Program

Általános iskolai lehetőségek: a) terepi: -

erdei iskola;

-

akadályverseny;

-

terepgyakorlat;

-

városismereti játék;

-

tábor;

-

tanösvény;

-

tanulmányi kirándulás;

-

iskolakert.

b) játékok: -

érzékelést fejlesztő;

-

stimulációs;

-

szituációs;

-

drámajáték.

c) kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. d) „akciók”: -

vetélkedők;

-

kérdőív;

-

pályázatok;

-

iskolarádió működtetése;

-

újságkészítés;

-

faültetés;

-

kiállítás rendezése;

-

kutatómunka;

-

filmkészítés;

-

„nemzetközi akciók”.

-

interjú;

e) „látogatás”: -

múzeum;

-

szennyvíztisztító;

-

állatkert;

-

nemzeti park;

-

botanikus kert;

-

tanya;

-

szeméttelep;

-

papírgyár.

-

hulladékégető;

f) versenyek; g) szakkör; h) iskolazöldítés;

80


Pedagógiai Program

i) témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); j) „DÖK-nap”; k) „jeles napok”; l) projektek (pl. savas eső, lekvár főzés); Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. 7. A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye Játékok -

szituációs;

-

memóriafejlesztő;

-

kombinációs;

-

érzékelést fejlesztő;

-

ráhangolást segítő;

-

bizalomerősítő;

-

kapcsolatteremtést segítő;

-

drámapedagógia.

Modellezés -

hatásvizsgálatok;

-

rendszermodellezés;

-

előrejelző;

-

működő modellek készítése, elemzése.

Riport módszer 81


-

kérdőíves felmérés;

-

direkt riportok;

-

fotóriport.

Pedagógiai Program

Projekt módszer -

analízis – akcióprojektek

Terepgyakorlati módszerek -

terepgyakorlatok;

-

térképkészítés;

-

egyszerű megfigyelések;

-

célzott megfigyelések, mérések.

Aktív, kreatív munka -

természetvédelmi és fenntartási munkák;

-

rekonstrukciós munkák;

-

madárvédelmi feladatok;

-

szelektív hulladékgyűjtés;

-

rend- és tisztasági verseny.

Közösségépítés -

csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

Művészi kifejezés -

vizuális művészet a környezeti nevelésben;

-

irodalmi alkotások;

-

zeneművészet;

-

fotóművészet;

-

táncművészet;

-

népművészet;

-

esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése;

-

a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

82


Pedagógiai Program

8. Taneszközök A hatékony környezeti neveléshez szükséges taneszközök megtervezése azért rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata lehet. A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy az eredményesség milyen feltételeket igényel. Az erdei iskolai programok, és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza. 9. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái

-

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

-

házi dolgozat készítése;

-

poszterek készítése és bemutatása;

-

iskolarádió felhasználása híradásra; 83


Pedagógiai Program

-

drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

-

faliújságon közölt információk készítése;

-

szórólapok készítése.

84


Pedagógiai Program

Iskolán kívüli kommunikáció formái

-

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

-

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

-

környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

-

a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

-

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

10. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az

iskolapszichológus

és

a

minőségbiztosítási

felelős

segítségével

környezeti

attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

11. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

85


Pedagógiai Program

Az iskola továbbképzési programjába beépítve, törekszünk arra, hogy minél több kollegánk eljusson környezeti nevelési tanárképzésekre.

86


Pedagógiai Program

12. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből adódó jellemzők nagy forgalom

Célok

Tevékenység, feladat

- közlekedési

- közlekedési táblák kihelyezése, zebra

biztonság növelése;

felfestése;

- a kerékpáros és

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt

gyalogosközlekedés

tanítása;

növelése.

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; - biztonsági felszerelések megléte.

zaj

- csökkentés

- az út mellé zajfogó fal; - fák, cserjék ültetése; - speciális ablaküvegek.

légszennyezés

- csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfű mentesség érdekében; - tantermekben légtisztítók.

szemét

- tiszta, egészséges

- szeméttárolók sűrítése;

környezet

- szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata.

kevés játszótér

- a gyerekek

- újabb játszóterek;

mozgásigényének

- az iskolai sportudvar felszerelésének

87


az iskolabelső

Pedagógiai Program

kielégítése

bővítése, a homok cseréje.

- tiszta, meghitt

- festések, felújítások, a dekorációhoz

környezet

falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - dohányzásra külön helyiség kialakítása; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, széndioxid); - lábtörlők alkalmazása.

energia-

- takarékos fűtés

felhasználás

- gázkazán szabályozása; - nyílászárók javítása, tető szigetelése, esetleg tetőkert;

világítás

- egészséges,

- hagyományos fénycsövek cseréje

takarékos;

energiatakarékos, kompakt izzókra

- a természetes fény preferálása vízfelhasználás

- egészséges ivóvíz;

- víztakarékos öblítés, csapok

- a vízfogyasztás

karbantartása;

csökkentése.

- a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása.

csatorna

- a csatorna

- biológiai lebontók alkalmazása;

karbantartása

- ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása.

udvar

- biztonságos aljzat

- az aszfaltozott rész felújítása

iskolabüfé

- egészséges ételek,

- gyümölcslevek és - teák;

italok

- friss és aszalt gyümölcsök; 88


Pedagógiai Program

- joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. az iskola

- a tanítás-nevelés

- a tantermekben írásvetítő, TV, videó és

eszközellátottsága

élményközpontúságán számítógép; ak növelése;

- esztétikus dekorációk, falitáblák,

- az esztétikai érzék

szemléltetőanyagok;

fejlesztése;

- digitális fényképezőgép;

- egészséges

- az étkező konyháján gáztűzhelyek,

személyiség

konyhai eszközök;

kifejlődése.

- ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

V. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik.

89


Pedagógiai Program

Az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése Alsó tagozat Évf. Tanóra 1.

Természetism.

Tartalom

Nevelési feladatok

Élj egészségesen! (alvás, pihenés,

Szokásrend kialakítása

testmozgás, időbeosztás, napirend,

Tartsd tisztán a testrészeidet, végezz

egészséges étrend)

egyre több tisztálkodási műveletet

A testem, testrészek

önállóan

Érzékszerveim

Hogyan tartom tisztán a

Mit eszünk, ha van eszünk?

testrészeimet

Az egészség érték

Táplálkozz változatosan, korszerű táplálkozás alapismeretei Gyógynövényismeret, vitaminok

2.

Természetism.

A testem

Óvd a saját és a társaid testi épségét!

Érzékszerveim

Érzékszerveim védelme, tisztán

Óvjuk egészségünket

tartása!

Helyes táplálkozás

A gyógyszerszedés veszélyei

Mozdulj!

Rendszeres, változatos étkezés Egészséges életmódra nevelés Rendszeresség a tisztálkodásban, testmozgásban

3.

Természetism.

Az vagy, amit eszel (A helyes

Mértéktartás a táplálkozásban

táplálkozás)

Minden nap mozogj, játssz

Testünk izmai

legalább1/2 órát a szabadban!

Jól érzem magam a környezetemben Ismered meg önmagad! Találkozás önmagaddal

Testi, lelki egészség

Jól érzem magam

4.

Természetism.

Életmentő vitaminok

Mindig annyit szedj, amennyit

Táplálkozási betegségek

megeszel

90


Pedagógiai Program

Légúti betegségek (Allergiát okozó

Szervezetünk védekező rendszerét

növények)

kell erősítenünk

Gyógyító természet

A természet patikájának

Egészségem őre

megismerése Az egészséges életmód ismérveinek összegzése

Osztályfőnöki

3.

Egészséges napirend, életrend

Egészségünk védelme kötelességünk

Az étkezés kultúrája

Egészségünk megtartása és

Környezetünk védelme

fejlődésünk érdekében kulturáltan kell étkeznünk Környezetünk védelme az egészséges élet biztosítását jelenti

Osztályfőnöki

4.

Védjük egészségünket!

Az egészséges élet feltétele az

A környezet védelme

egészségkárosító szokások

Az egészség feltétele a mozgás

kialakulásának megelőzése A környezet alakítása és védelme egészséges, szebb életet tesz lehetővé Az egészséges fejlődést elősegíti a testedzés, sport, a szabadban való tartózkodás

Felső tagozat Évf. Tanóra

Tartalom

7-8. Biológia

Az egészséges emberi szervezet és Egészségmegőrző szokások

5.

Osztályfőnöki

Nevelési feladatok

annak működése

elsajátítása

A szervezet egészséges és beteg

A testi- lelki egészség

működése

cselekedeteink függvénye

Elsősegély nyújtási ismeretek

Elemi szintű elsősegélynyújtás

Az egészség értéke életünkben

Az egészséget megőrző szokások,

Hogyan élhetek egészségesen?

helyes napirend

Az egészséges ember

91


Pedagógiai Program

Testkultúra (Testi és lelki egészség) 6.

Osztályfőnöki

Növekszem, változom

Az egészségmegőrző szokások,

Életrend, életritmus

helyes napirend betartása

Napirend – pihenés - alvás A táplálkozás 7.

8.

Osztályfőnöki

Osztályfőnöki

Mi bánt engem? Válságos

Stressz helyzetek és kockázati

helyzetek

tényezők felismerése

Mit tegyek? Problémamegoldás

A veszteségkezelés módjai

A szabadidő helyes eltöltése

Konfliktuskezelés

Az én életösvényem

Saját felelősségünk elfogadása az

Teendőm a teljes életért

életminőségünk kialakításában

Fertőző betegségek (AIDS)

92


Pedagógiai Program

Drogprevenciós foglalkozások Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című komplex személyiségfejlesztő programjának felhasználásával Témakör: Veszélyeztető tényezők Évf. Foglalkozás

Távlati és nevelési cél

1.

Otthon

A jó és rossz fogalma

Iskola

A háztartás veszélyes anyagainak

Utca

megismerése Veszélyhelyzetek elkerülése

2.

Helyzetek

Az ítélőképesség fejlesztése emberi

Anyagok

kapcsolatokban

Személyek

Az egészségkárosító tényezők megismerése, A bajba jutás elkerülése

3.

Élvezeti szerek

Helyzetfelmérés, döntéshozás, a befolyásolás

Környezeti hatások

kezelése, az unaloműzés módjai, elemi

Reklámok, hirdetések

gyakorlottság az információ felhasználásában Egészségkárosító tényezők ismerete

4.

Drogokról alapfokon

Az ítélőképesség, a kritikus gondolkodás

Veszélyek a világban

fejlesztése, környezetszennyező illetve a veszélyes anyagok megismerése

5.

Veszélyes anyagok,

Az egészséget károsító tényezők megismerése,

helyzetek és tényezők az

a szenvedélybetegségek meghatározása,

otthonunkban és a

szerek, helyzetek áttekintése

környezetünkben A drogok hatása a szervezetre, a családra és a társadalomra 6.

Kísértésnek kitéve

A helyzetfelmérésre és a döntésre való

Dohányzás, alkohol,

képesség kialakítása

veszélyes és tiltott szerek

7.

Az egyén és a drogok

A kockázat vállalásának pozitív és negatív

A drogok és a média

következményei 93


8.

Pedagógiai Program

A reklám hatása

Ismerje fel, hogy a tömegtájékoztatás

Kritikus helyzetek és

felhasználásával az ember és a közösségek

döntések

könnyen manipulálhatók

A drogok és a társadalom

A társadalmi- fogyasztási szokások

Vigyázok magamra,

hagyományok, kultúrák szerepe életünkben

vigyáznak rám

Az intézmények a humán szolgálatok, a

Hová fordulhatok, kik

szakemberek megismerése

segíthetnek Témakör: Óvd, védd magad! Évf. Foglalkozás 1.

Távlati és nevelési célok

„Nem”-ek (Tilos)

Humánus, udvarias magatartás a felnőtt -

Szabályok (segítségkérés)

gyermek kapcsolatban, a tilos elfogadása, a szabályozás szükségességének megértése

2

Figyelek magamra

Egymásrautaltság, féltés, az érzelmi jellegű

Segítségnyújtás

visszautasítás megalapozása, tartózkodás a

Óvatosság

veszélyes anyagoktól, az alkalmazkodó-készség fejlesztése

3.

Próbatétel

Ösztönös és tudatos cselekvés fogalma, fejlődő

Az elutasítás formái

vitakészség és visszautasítás, a problémák okának megkeresése

4.

Dönts okosan

Reális önértékelésen alapuló jövőkép

Határozott fellépés

megfogalmazása

Pozitív énkép és értékrend 5.

6.

Személyes biztonság

A megelőzés tudatának kialakítása

Jogaim és kötelességeim

Együttműködés családdal, társadalommal

Felelősségem

A megbízhatóság formálása

Hogyan tudok visszautasítani? A helyzetfelmérésre és a döntésre való képesség Véleményalkotás,

kialakítása

ítéletformálás Kritikai gondolkodás 94


Visszautasítási technikák,

7.

Pedagógiai Program

Tudatos választás, visszautasítás

döntéshozás A nemet mondás módjai Nemet mondani, határozott

8.

Perspektivikus célok és döntések

ellenállás, alkotó gondolkodás Határozott ellenállás, a következmények vállalása Tanórán kívüli foglalkozások - Napközis foglalkozás -

Érdeklődés felkeltő illetve előkészítő foglalkozások

-

Délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások

-

Egészségnap

-

Hétvégi iskolai programok: kulturális programok, kirándulások, erdei túrák, sportprogramok

Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet -

Szülői klub

-

Szakmai tanácskozások, tréningek

Iskolán kívüli rendezvények - Kortárssegítők képzése -

Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához

Segítő kapcsolatok Intézményen belüli segítők: - iskolapszichológus, - tagozatvezető, -

gyermek-és ifjúságvédelmi felelős,

- testnevelés szakos nevelők, - osztályfőnökök, - könyvtáros - az iskola valamennyi dolgozója 95


Pedagógiai Program

Intézményen kívüli segítők: - Szülők (család) - Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett egészségmegőrző munkában - SZMK - Ez a szövetség garanciája annak, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést - Háziorvos - Segítséget nyújt egészségnevelési programok szervezésében - Iskolaorvos - Rendszeresen végez különböző szűrővizsgálatokat. Segítséget nyújt a témaorientált biológia órák tartásában. - Védőnő - Rendszeres szűrések szervezése, végrehajtása, előadások, foglalkozások vezetése - Pszichológus - Lelki eredetű problémák feldolgozását segítheti. Tréningek, önismereti foglalkozások tartásával elősegítheti a prevenciót. - Drogkoordinátor - Információcsere, programok közös végrehajtása - Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó - Tréningek, kortársképzés - Vöröskereszt - Elsősegélynyújtó ismeretek; Bázisiskolai cím elnyerése

VI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke Az iskolaegységek rendelkeznek Taneszköz-felszerelési Jegyzékkel.

96

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents