TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2014.

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja

WENFIS Mérnök Iroda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: [email protected]

www.wenfis.hu

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015 – 2019)

Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Németh Balázs környezetmérnök Gaál Mária környezetmérnök Gödöllő, 2014. november 14. Mészáros Szabolcs ügyvezető

A dokumentáció szerzői jogi védelem alá esik, a dokumentáció bármely részének, vagy a dokumentáció egészének másolása és sokszorosítása kizárólag a szerzők engedélye alapján történhet. ©Copyright

2


TARTALOMJEGYZÉK 1.

Bevezetés ..................................................................................................................... 6 1.1.

2.

1.1.1.

Jogi alapok ....................................................................................................... 6

1.1.2.

A környezetvédelmi tervezés ............................................................................ 7

1.1.3.

A környezetvédelmi program célkitűzései és a várt eredmények ...................... 8

1.1.4.

A környezetvédelmi program felépítése............................................................ 9

1.1.5.

A program készítése során figyelembe vett dokumentumok ............................10

Tiszaújváros bemutatása ...........................................................................................11 2.1.

Tiszaújváros történeti, társadalmi adottságai ..........................................................12

2.1.1.

Történet...........................................................................................................12

2.1.2.

Demográfia .....................................................................................................14

2.2.

Tiszaújváros környezeti bemutatása, éghajlati adottságai ......................................15

2.2.1.

Domborzati, földtani, talajtani adottságok ........................................................16

2.2.2.

Vízrajz .............................................................................................................17

2.2.3.

Éghajlati adottságok ........................................................................................17

2.3.

3.

A környezetvédelmi program készítésének előzményei .......................................... 6

Tiszaújváros települési, infrastrukturális és gazdasági adottságai ..........................20

2.3.1.

Településszerkezet .........................................................................................20

2.3.2.

Infrastruktúra, közszolgáltatás, közszolgáltatók ...............................................20

2.3.3.

Gazdaság........................................................................................................27

A település környezeti állapotának felmérése és a folyamatok, hatások értékelése 35 3.1.

Levegő minősége, állapota.....................................................................................35

3.2.

Felszíni- és felszín alatti vizek minősége, állapota .................................................41

3.2.1.

Felszíni vizek...................................................................................................42

3.2.2.

Felszín alatti vizek ...........................................................................................42

3.2.3.

Víziközmű .......................................................................................................43

3.2.4.

Csapadékvíz elvezetés ...................................................................................54

3.3.

Zöldterület gazdálkodás .........................................................................................54

3.3.1.

Zöldterület gondozás .......................................................................................54

3.3.2.

Fatelepítési program .......................................................................................55

3.3.3.

Erdőterület, erdőgazdálkodás..........................................................................56

3.3.4.

Játszóterek karbantartása ...............................................................................57

3.4.

Természet-és tájvédelem .......................................................................................57

3.4.1. 3.5.

Természetvédelem ..........................................................................................58

A települési épített és mesterséges környezet védelme .........................................62

3.5.1.

Tiszaújváros műemlék jegyzéke ......................................................................63 3


3.6.

Hulladékgazdálkodás .............................................................................................65

3.6.1.

Hulladékgazdálkodási létesítmények és szolgáltatások ...................................66

3.6.2.

Kevert települési szilárd hulladékok gyűjtése ..................................................67

3.6.3.

Szelektív hulladékgyűjtés ................................................................................67

3.6.4.

Lakossági hulladékgyűjtő udvar ......................................................................69

3.6.5.

Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése .......................................................72

3.6.6.

Biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése ........................................................73

3.6.7.

A begyűjtött hulladékok ártalmatlanítása .........................................................74

3.7.

Energiagazdálkodás, energiafelhasználás .............................................................76

3.7.1.

Tiszaújváros energiafogyasztása ....................................................................76

3.7.2.

Tiszaújváros energiatermelése ........................................................................76

3.7.3.

Önkormányzati érdekeltségű épületek energiahatékonyságának növelése .....78

3.7.4.

Közvilágítás korszerűsítése .............................................................................78

3.7.5.

Energiatakarékossági támogatási rendszerek .................................................79

3.8.

Közlekedés- és szállításszervezés .........................................................................80

3.9.

Zaj és rezgés..........................................................................................................82

3.9.1.

Tiszaújváros zajvédelmi helyzete ....................................................................82

3.9.2.

Zajforrások ......................................................................................................83 Havária ...............................................................................................................85

3.10.

3.10.1.

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás ..........................................................85

3.10.2.

Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi) ..................................86

3.10.3.

Külső Védelmi Terv......................................................................................87

3.10.4.

Tiszaújváros Veszélyelhárítási Terve ...........................................................90

4. Tiszaújváros által 2007-2013 időszakra kitűzött környezetvédelmi célok és programok értékelése és megvalósulása .........................................................................91 5. Tiszaújváros 2014 – 2019 évi környezetvédelmi koncepciója – a célok meghatározása .................................................................................................................103 6.

Tiszaújváros települési környezetvédelmi programja (2014 – 2019) .....................106 6.1.

Települési környezet tisztasága akcióprogram .....................................................108

6.1.1. 6.2.

Levegőtisztaság-védelmi akcióprogram................................................................111

6.2.1. 6.3.

A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok ............113

Közlekedési akcióprogram ...................................................................................120

6.3.1. 6.4.



Felszíni- és felszín alatti vizek akcióprogram ........................................................125

6.4.1.

Felszíni vizek.................................................................................................125

6.4.2.

Felszín alatti vizek és ivóvízellátás ................................................................126

6.4.3.

A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok ............127 4


6.5.

Csapadék- és szennyvíz hálózat kezelési akcióprogram ......................................130

6.5.1.

Csapadékvíz .................................................................................................130

6.5.2.

Szennyvíz .....................................................................................................131

6.5.3.


6.6.

Hulladékkezelési akcióprogram ............................................................................133 A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok ............134

6.6.1. 6.7.

Zöldterület-gazdálkodási akcióprogram ................................................................140 A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok ............142

6.7.1. 6.8.

Táj-és természetvédelmi akcióprogram ................................................................143 A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok ............144

6.8.1. 6.9.

Épített környezet védelme akcióprogram..............................................................145 A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok ............146

6.9.1. 6.10.

Energiagazdálkodási akcióprogram ..................................................................147

6.10.1. 6.11.

Környezeti zaj-és rezgés akcióprogram ............................................................150

6.11.1. 6.12.

A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok .........151

Környezeti havária esetek kezelése akcióprogram ...........................................152

6.12.1. 6.13.



Környezeti tudat-és szemléletformálás akcióprogram .......................................154

6.13.1.


7.

A program finanszírozási igénye, lehetséges források..........................................156

8.

Az akcióprogramok ellenőrzése, monitoring ..........................................................158

9.

Programösszesítő.....................................................................................................160

5


1. Bevezetés A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §-a alapján az

önkormányzatok

Környezetvédelmi

a

környezet

Programmal

védelme

önálló

érdekében,

települési

összhangban

környezetvédelmi

a

Nemzeti

programot

kell

kidolgozzanak az illetékességi területükre, melyet a képviselő testület rendelettel hagy jóvá.

1.1. A környezetvédelmi program készítésének előzményei 1.1.1. Jogi alapok 1.1.1.1. Magyarország Alaptörvénye Legmagasabb szinten az Alaptörvény biztosítja az egészséges környezethez való jogot, az alábbiak szerint: 

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való

hozzáférés

biztosításával,

a

munkavédelem

és

az egészségügyi

ellátás

megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. 

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

1.1.1.2. A környezet védelmének általános szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól az 1995. évi LIII törvény (a továbbiakban kvt.) rendelkezik. A törvény részletezi a környezet védelmének érdekében különböző szinteken részt vevők feladatait és kötelezettségeit.

6


A kvt. 46. § írja elő a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik

a

környezetvédelmi

feladatot

ellátó

egyéb

hatóságokkal,

más

önkormányzatokkal, egyesületekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását.

1.1.2. A környezetvédelmi tervezés A környezetvédelem tervezési rendszerét a kvt. 40. és 48/A. § írja elő. A Törvény továbbá kimondja, hogy tervezés során az alacsonyabb szinten létesített terveknek a magasabb szintű tervekkel összhangban kell állniuk.

1.1.2.1. Nemzeti Környezetvédelmi Program A tervezés rendszerének alapját a 6 évente megújuló, középtávra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, átfogó környezetvédelmi terv) alkotja. 1.1.2.1.1. Az NKP 4 rövid bemutatása A dokumentum alapvető célja a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a magasabb szintű programok célkitűzéseivel koherens pontok felvázolása és a következő ciklusban történő megvalósítása. A 2008 – 2013 időszakra szóló NKP III a program írásának időpontjában már nem volt hatályos, ellenben a következő 2014 – 2019-es ciklusra vonatkozó NKP IV ugyan már 2013 őszén véglegesítve lett, annak elfogadása még várat magára. A letölthető verzió minden oldalának fejlécén az alábbi mondat olvasható „A dokumentumot a Kormány nem tárgyalta, ezért nem tekinthető a Kormány álláspontjának.” Nincs információnk más elfogadott, vagy készülő dokumentumról, így e program célkitűzéseit soroljuk fel röviden.

7


A célok felvázolására a NKP 4 SWOT elemzés felhasználása útján jutott. Az elvégzett analízis 3 stratégiai célt határozott meg a következő 6 éves időszakra: 

Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Célként a jó

életminőséget garantáló környezeti elemek biztosítása. Feltételei a megfelelő környezeti infrastruktúra, a környezet-egészségügyi feltételek javítása, valamint a lakóhelyi természeti és épített környezet megfelelő összhangja. 

Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Ökológiai

sokféleség csökkenésének megállítása, valamint a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások védelme. 

Az erőforrás takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a

természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, a környezetszennyezés megelőzése, és a fenntartható használat kialakítása. A lakosság növekvő jólétének biztosítása a környezetterhelés csökkentése mellett, a fogyasztói magatartások megváltoztatása, e fogyasztás és a gondolkodás a fenntarthatóság felé történő előmozdítása.

1.1.2.2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programja Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban került elkészítésre az 1999-2002-es időszakra. Jelen Program írásakor a tervezési időszakra vonatkozó - és így figyelembe vehető – megyei környezetvédelmi program nem állt rendelkezésre.

1.1.3. A környezetvédelmi program célkitűzései és a várt eredmények A környezetvédelmi program alapvető célja, hogy az önkormányzat áttekintse eddigi, a környezetvédelem

területéhez

kapcsolódó

tevékenységét

és

feltárja

az

esetleges

hiányosságokat, illetve javítsa a környezetvédelmi feladatok ellátásának hatékonyságát. A programtól várt eredmények: 

Az esetleges fennálló környezeti problémák megoldása és a környezeti problémák kialakulásának megelőzése.



A fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe vevő stratégia kialakítása, melynek eredményeképpen a település egészséges és színvonalas életkörnyezetet biztosít a lakosságnak, a művi és természeti értékek megőrzése mellett.

8


1.1.4. A környezetvédelmi program felépítése Tiszaújváros Környezetvédelmi Programja a 2014-2019 közötti időszak legfontosabb környezetvédelmi célú teendőit mutatja be, alapot biztosítva a 6 évre szóló környezetvédelmi tevékenységhez, kiindulási alapot adva a megoldandó környezeti problémák azonosítása és a javító intézkedések elindítása érdekében. A környezetvédelmi törvény szerint a települési környezetvédelmi programnak kapcsolódnia kell az aktuális Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, így Tiszaújváros Környezetvédelmi Programja figyelembe vette a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019) című – jelen program írásakor még egyeztetés alatt álló és nem elfogadott - dokumentum a település szempontjából fontos célkitűzéseit és intézkedési terveit. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/E. § (1) alapján a települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. Tiszaújváros helyzetképének és környezeti állapotának ismertetése után a környezeti problémák összefoglalása található. Ez alapján kerültek kidolgozásra az 1995. évi LIII. törvény (46-48. §) előírásaival összhangban: a)

a

légszennyezettség-csökkentési

intézkedési

légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, 9

programmal,

valamint

a


f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k)

a

feltételezhető

környezetkárosodás

rendkívüli

környezetveszélyeztetés

csökkentésével

kapcsolatos

elhárításával

feladatokat

és

és

a

előírásokat

tartalmazó környezetvédelmi program részek.

1.1.5. A program készítése során figyelembe vett dokumentumok A

település

környezetvédelmi

programjának

készítésekor

az

alábbi

törvények,

dokumentációk meghatározó jelentőséggel bírtak: 

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól



1996. évi LIII. törvény a természet védelméről



1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről



Tiszaújváros Önkormányzati Környezetvédelmi Programja – ÖKP (2000)



Tiszaújváros Város Önkormányzati Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata (2007)



Tiszaújváros településrendezési terv felülvizsgálata (2008)



Tiszaújváros környezeti állapotát rögzítő tanulmány (2008)



Tiszaújváros Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010)



Tiszaújváros Településfejlesztési Koncepciója (2010)



Tiszaújváros belterület forgalomtechnikai felülvizsgálata (2011)



Tiszaújváros Képviselő-testületének Gazdasági Programja (2011-2014)



Tiszaújváros település fenntartható energia akcióterve – SEAP (2013)



Tiszaújváros településszerkezeti terve valamint szabályozási terve és helyi építési szabályzata (2013)



Tiszaújváros település polgári védelmi szervezetének megalakítási terve (2013)



Tiszaújváros települési veszélyelhárítási terve (2014)

10




Tiszaújvárosi Szennyvíztisztító Telep Üzemeltetési Szabályzata



Tiszaújvárosi Vízmű Üzemeltetési Szabályzata



10/2013. (VI.05.) önkormányzati rendelete Tiszaújváros Építési Szabályzatáról



Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (V.01.), 18/2001. (VI.08.) rendeletével módosított 39/2000. (XI.10.) rendelete a környezetvédelemről



Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012. (V.31.), 25/2011. (XII.01.), 19/2005. (VIII.31.) rendelettel módosított 24/2004. (VII.01.) rendelete a helyi értékek védelméről

Tiszaújváros

Helyi

Fenntarthatósági

Programja

(Local

Agenda

21),

a

Települési

környezetvédelmi program készítésével párhuzamosan készül.

2. Tiszaújváros bemutatása Tiszaújváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2-1. ábra), a Sajó-Tisza torkolattól D-re, a Tisza partján helyezkedik el.

Tiszaújváros

Tiszaújváros

2-1. ábra: Tiszaújváros elhelyezkedése

Tiszaújváros Város közigazgatási területét a 2-2. ábra szemlélteti.

11


2-2. ábra: Tiszaújváros és közigazgatási területének térképe

A Város közigazgatási határával 10 db település is szomszédos: Kesznyéten, Tiszadob, Tiszagyulaháza, Polgár, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Nemesbikk, Sajószöged, Sajóörös

2.1. Tiszaújváros történeti, társadalmi adottságai 2.1.1. Történet Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. A mai város a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program keretében jött létre, ugyanis a térség kedvező feltételeket biztosított a villamosenergia-ipar, a vegyipar, majd később a kőolajipar kialakítására is. A várost (ill. elsődlegesen az erőművet) először a Sajó völgyébe tervezték, de mivel a folyó bizonytalan vízellátása nem tudta ellensúlyozni a közeli szénbányák előnyeit, a Tisza mentén került kiépítésre. Fejlődése négy, jól elkülöníthető szakaszra bontható. 1952-1970: az ipar- és a városalapítás korszaka, 1970-1978: a komplex beruházások időszaka; 1978-1995: a továbbfejlesztés időszaka; 1995-től: egy újabb dinamikus fejlődés időszaka. 12


A város egyik alappillérének számító Tiszai Hőerőmű építése 1953-ban kezdődött meg Tiszapalkonya település határában. Már ekkor - 1952-1953 fordulóján - határozott a kormány egy Tisza vidéki vegyi kombinát létrehozásáról és a hozzátartozó lakótelep építéséről, hiszen erre is adottak voltak a lehetőségek: 

Közeli energiabázis (hőerőmű)



Vízellátás



Fogyasztópiac



Éghajlati tényezők

A 200 MW teljesítményű erőmű 1959 decemberében került átadásra, és 1 évvel később már teljes kapacitással működött, amely akkoriban Magyarország legnagyobb hőerőműve volt, és a villamosenergia-igény 20%-át látta el. A Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) építését 1960-ban kezdték meg, folyamatosan épült, és 1965. november 29-én avatták fel hivatalosan, a már 1961 óta üzemelő (festékgyári üzemegység) vállalatot. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1970-ben Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a települést Leninvárosra keresztelték. 1978-ban a TVK-nak már közel 6 ezer dolgozója volt. Ebben az időszakban az egyik kiemelkedő iparágazat a festékipar volt, amely 1976 és 1980 között az akkori magyar festékgyártás 40%-át adta, és 20%-ban külföldre is exportált. Az új hőerőmű 1977-ben került átadásra. A '70-es évek végén kezdték meg a Tiszai Kőolajfinomító (TIFO) építését is, melyet 1980. október 31-én adták át, így a város és a környék ipari bázisa egy újabb komplexummal bővült. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok és új, a város mai idegenforgalmát meghatározó létesítmények (Termálfürdő, Sportcentrum) jöttek létre. 13


2.1.2. Demográfia Tiszaújváros lakosságának száma a 2007-es előző felülvizsgálat óta lassú ütemben, de folyamatosan csökken, a születésszámmal együtt a halálozások száma is alacsony. A lakosságszám csökkenésének valószínűsíthető oka a természetes fogyás mellett a városkörnyéki agglomeráció fejlődése és a szomszéd településekre való költözés. 2-1. táblázat: Az állandó népesség száma (2007-2013) Állandó népesség száma (fő)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

18 039

18 021

17 982

17 934

17 919

17 911

17 821

A lakosság nemenkénti megoszlása szerint a nők magasabb számban képviseltetik magukat a településen. 2-2. táblázat: A lakosság nemenkénti megoszlása életkor 0-2 3-5 6-14 15-18 19-24 25-44 45-54 55-64 65összesen

összesen 502 533 1 568 760 1 289 5 869 2 239 2 644 2 417 17 821

férfi 249 252 792 394 679 2 848 1 042 1 167 894 8 317

nő 253 281 776 366 610 3 021 1 197 1 477 1 523 9 504

Új tendenciaként megfigyelhető az idős népesség számának folyamatos növekedésével párhuzamosan a gyermekkorúak számának csökkenése, azaz a lakosság elöregedése. A 18 év alatti lakosság száma (3.363 fő) lényegesen meghaladja a 65 év feletti lakosság (2.417 fő) arányát.

14


2-3. ábra: A népesség koreloszlása

Tiszaújváros sajátos korszerkezetét jellemzi, hogy az aktív korúak száma magas (12.041 fő), így ez a csoport egyszerre, nagy tömegben fog ráterhelődni nyugdíjazásakor az ellátórendszerre.

2.2. Tiszaújváros környezeti bemutatása, éghajlati adottságai A város térségének Magyarország Kistájainak Katasztere1 alapján vett tájbesorolási adatai: 

Nagytáj (makrorégió): Alföld



Középtáj (mezorégió): Közép-Tiszavidék



Kistáj csoport (szubrégió): Közép-Tisza-ártér



Kistáj (mikrorégió): Borsodi-ártér

A kistáj 88 mBf. és 96 mBf. közötti magasságú, É-i részén ármentes részekkel tagolt, egészében ártéri szintű tökéletes síkság. A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású területek, uralkodóak a nagy kiterjedésű láposok. A kistáj É-i részén – ahová a vizsgált település is tartozik – a táj egyhangúságát a max. 5-6 m-re kiemelkedő, gyakran egymásba nőtt futóhomok-formák szakítják meg. Száraz, gyér lefolyású terület.

1

Magyarország Kistájainak Katasztere, Második kiadás, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010

15


2-4. ábra: Borsodi ártér kistáj térképe

2.2.1. Domborzati, földtani, talajtani adottságok A térség általános geológiai felépítése a lemélyített földtani fúrások alapján ismert. A triász alaphegységet a földtani szerkezetkutató fúrások kb. 1.560-1.840 m mélységben érték el. Az alapkőzetre oligocén, miocén és pannonkori üledéksor települt, melyeket helyenként andezit és riolit rögök szakítanak meg. Az e fölötti levantei agyagos rétegekre a pleisztocén durva üledék települt, hordalékkúpot képezve. A teljes hordalékkúp mintegy 1.250 km2 kiterjedésű, átlagos vastagsága 100 m-re tehető. Legnagyobb vastagsága a Tisza vonalában Polgárnál kb. 300 m. A Tisza csak a kavicsterasz kialakulásának legvégén jelent meg a területen, medre a kavicsteraszba vágódott, melyben lerakódott saját finomszemű iszap-homokliszt-homok anyagú hordaléka. Az üledéksor váltakozó rétegeiben többféle, egymástól eltérő talajfizikai jellemzőjű réteg található. Gyakran az azonos típusú rétegek 50-100 méter távolságon belül kiékelődnek. Fúrások adatai alapján a felszínt kb. 4-6 m vastagságban agyag, agyagos lösziszapos képződmény borítja. Alatta kb. 6-l0 m vastag durva homok, kavics, kavicsos homok található, mely a felső vízadó réteget képviseli. Ezen képződmények alatt a hordalékkúp rétegei találhatók, melyeket a felső vízadó rétegektől minimum 3 m, átlagosan 8-10 m vastagságú vízzáró agyag választ el. A fúrások adatai utalnak a vízzáró réteg nem összefüggő kiterjedésére, lencsézettségére. A kistájra jellemzően talajtani viszonyokat részben a Tisza allúviumain, részben löszös üledékeken kialakult talajok jellemzik.

16


2.2.2. Vízrajz 2.2.2.1. Felszíni vizek A Tisza völgyében, közvetlenül a Sajó torkolat alatt helyezkedik el a Város. A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3820 m3/s-t is. A Tisza medrének alakulását, méretét völgyük esése és annak építőanyaga, valamint a vízbőség szabja meg, de a duzzasztók, és az árvízvédelmi töltések révén mára a folyó alföldi szakaszán elvesztette természetes jellegét, a hidrológiai tulajdonságok jórészt a műtárgyak hatása alatt állnak. A Sajó átlagos vízhozama 60 m3/s, hordaléka jelentős mennyiségű kavicsot, valamint iszapot tartalmaz. Esése magyarországi viszonylatban nagy, átlagosan 45 cm/km.

2.2.2.2. Felszín alatti vizek A geológiai felépítés szerint az első vízvezető réteg feküje kiékelődik, és a második vízadó réteggel közvetlen kapcsolatban van. A terület szerkezeti felépítése azt bizonyítja, hogy a hordalékkúp teljes összletében tárolt vízmennyiség egységes vízrendszernek tekinthető, melyet bármely pontján megcsapolva, azonos vízkészlet kerül felhasználásra. A csapadékkal közvetlen kapcsolatban álló talajvíz a területen a felszín közelében helyezkedik el, száraz időszakban is ritkán süllyed 5 m-rel a terepszint alá. A talajvíz szélső ingadozása nagyobb 3–4 m-nél. A Sajó és Tisza közelében érvényesül azok leszívó és duzzasztó hatása, a 700–1000 m-es parti sávon túl a talajvízjárás a csapadék éves periódusát követi. A talajvízszint és a folyók vízjárásának összefüggése azt mutatja, hogy szélső esetekben a két víznívó különbsége 3,4–7,4 m között változik, de sohasem egyenlítődik ki.

2.2.3. Éghajlati adottságok Tiszaújváros hőmérsékleti és csapadékviszonyait általánosságban az Atlanti óceáni és a kontinentális hatások határozzák meg. Éghajlata mérsékelten meleg és az országos viszonyokhoz képest inkább a szárazabb kategóriába tartozik. Az évi napfénytartam 1900 és 1950 óra közötti. A napsütéses órák száma az elméletileg lehetséges napfénytartam 50 %-át sem éri el.

17


Nyara az ország déli-délkeleti részeihez képest hűvösebb, de a nyár derekán időnként szubtrópusi forróság is előfordul. A téli hőmérsékleti viszonyok igen szeszélyesek: zord száraz szakaszok és enyhe csapadékos időszakok gyakran váltogatják egymást. Az évi átlagos középhőmérséklet alacsonyabb az országos átlagnál, 9,7°C. A januári középhőmérséklet -2,5°C, a júniusi +20 és +20,5°C. Az évi közepes hőmérsékleti ingadozás 22,5–23°C. A hőségnapok száma (30°C feletti léghőmérséklet esetén) évi átlagban 20, a fagyos napoké (0 OC alatt) 110 körül alakul. Az első fagyok a vidéken október 25, az utolsók április 15 körül jelentkeznek. Az évi abszolút maximumok 33°C, az abszolút minimumok átlaga -18°C. A globális sugárzás, a felszín 1 m2-ére jutó sugárzó energia évi összege 4300–4400 MJ. A borult napok száma – amikor a felhőzet 80 %-ot meghaladó –, átlagosan 120 nap/év. A derült napok száma 50, ilyenkor a felhőzet nem éri el a 20 %-ot. Az évi csapadékösszeg sokévi átlaga 570-600 mm körüli, ami alacsonyabb az országos átlagnál, eloszlása nagyon egyenetlen. Ez jellemző éven belül, valamint az egyes évekre is. Tavasztól őszig gyakori a zivatar, ami sokszor kiadós záporral, időnként felhőszakadásszerű esővel jár. A zivataros napok száma az országos átlagot meghaladja. A hótakarós napok átlagos évi száma 36 nap átlagos maximális 16 cm-es vastagsággal. A térség a mérsékelten erős légáramlású éghajlati területek közé tartozik. Az É-i, az ÉK-i, a Ny-i és a DNy-i a leggyakoribb négy szélirány. Az átlagos szélsebesség 2,5m/s körüli. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül változatos, ami a tagolt domborzati felület következménye. A leggyakoribbak az észak-északkeleti szelek, ugyanakkor a völgyek irányába eső, szélcsatornaszerű áramlás is jellemző. Az Északi-Kárpátok szélvédő és szélirány-eltérítő hatása erősen érvényesül. Az átlagos szélsebesség kevéssel 2,5 m/s feletti. Magyarország téli és nyári félévi uralkodó szélirányait a 2-5. ábra szemlélteti, az ábrán Tiszaújvárost piros ponttal jelöltük.

18


2-5. ábra: Magyarország uralkodó szélirányai

Látható, hogy országos léptékben a területen egész évben az északi szelek a jellemzők. Az város közvetlen környezetét vizsgálva a szélirány gyakoriságának eloszlása némiképp módosul. Ahogy a 2-6. ábra is mutatja, mind a fűtési, mind a nem fűtési időszakokban az északi - keleti-északkeleti irányok közötti szelek a leggyakoribbak, ezeket a déli - délnyugati irányok közötti szelek gyakorisága követi. A szélcsend szintén gyakori, 10-12 %-ban fordul elő. Szélirány gyakoriság [%] N NNW

12

NNE

10 NW

NE

8 6

WNW

ENE

4 2

W

0

E

WSW

ESE

SW

SE SSW

SSE S

Nem fűtési időszak

Fűtési időszak

2-6. ábra: Szélirány gyakoriság

19


A szélsebesség átlagosan 2,2 – 2,3 m/s közötti a fűtési illetve a nem fűtési időszakban. A jellemző szélirányokhoz tartozó szélsebesség az északi szelek esetében 7,3-10,7 m/s, a déli szelek esetében pedig 6,7-10,1 m/s.

2.3. Tiszaújváros

települési,

infrastrukturális

és

gazdasági

adottságai 2.3.1. Településszerkezet A város 3 fő részből áll. A legrégebbi része Tiszaszederkény, mely a Sajó-Tisza torkolat közelében fekszik. A tervszerűen épített Tiszaújváros, valamint a Tisza partján elhelyezkedő Tisza-part városrész. A 35-ös úttól délre elhelyezkedő Iparterületet a főút mentén telepített véderdők választják el a lakóterületektől. Közigazgatási területe: 46,04 km2 – 4604,2 ha Ebből 

belterület: 18,447 km2



külterület: 27,148 km2



zártkert: 0,447 km2

A település területének fele termelés alól kivett terület, egynegyede szántóföld, a fennmaradó területek jelentős része gyep (legelő, rét) ill. erdő. A kert, gyümölcsöskert és szőlő területek 0,5 %-nál kisebb arányban vannak jelen.

2.3.2. Infrastruktúra, közszolgáltatás, közszolgáltatók Tiszaújváros infrastrukturális ellátottsága 100 %-os. A víz-és villamosenergia-hálózat a teljes városban kiépült, a lakosság rákötése 100 %-os. A vezetékes gázhálózat a lakosság 96%-a számára elérhető. A lakótelepeken távhő- és gázszolgáltatás együttesen van, gázt főzéshez használnak. A lakások 78,5%-ában be van vezetve a távhő, melyek mindegyike a melegvízhálózatba is be van kapcsolva. A távhővel ellátott lakások száma Tiszaújvárosban 5519, a lakások térfogata 733 267 légköbméter, az éves felhasznált összes hőmennyiség kb. 267.000 GJ. A fűtőerőmű biztosítja több közintézmény és a rendelőintézet távhőellátását is. A lakossági felhasználás a termelt hőnek kb. 80%-át adja. A keringetett fűtési forróvíz változó tömegáramú keringtetését a Tisza-Therm Kft. a Tiszaújvárosi Fűtőműből végzi. A fűtési- és használati melegvíz szolgáltatató rendszer

20


működtetését 24 órás diszpécserszolgálattal és részben távfelügyeleti rendszer segítségével a TiszaSzolg 2004 Kft. A szennyvizek elvezetésére és a csapadékvizek továbbítására elválasztott rendszerű csatornák

szolgálnak.

A

közművesítést

tekintve

a

központi

belterület

teljes

közműellátottságú. A Tiszaújváros közellátásának és a környezetvédelmi program (társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve) szempontjából a meghatározó szolgáltatók az alábbi fejezetekben kerülnek rövid ismertetésre, bemutatásra.

2.3.2.1. TiszaSzolg 2004 Kft. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő Testülete 2003. október 31.-én döntött az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakításáról, mely határozat alapján a Sajó Vízmű Kft-be történő beolvadással megszüntette a T-Contractor Kft., a Tisza Távhő Kft. és a Tiszaújváros – Termálfürdő Kft. működtetését és létrehozta a jogutód a TiszaSzolg 2004 Tiszaújvárosi Közüzemi és Fürdő szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (rövidített nevén: TiszaSzolg 2004 Kft.). Létrehozásakor a TiszaSzolg 2004 Kft. fő feladata a jogelőd szervezeteknél meglévő tevékenységek gazdaságos és hatékony folytatása, azaz a hosszú távú és magas színvonalú távhő szolgáltatás, ingatlangazdálkodás egyéb- és szabadidős szolgáltatások nyújtása. A társaság tevékenységi köre 2006. július 01-től kibővült a Tiszaújvárosi Ipari Park ingatlan fejlesztésével, kezelésével és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekkel. A TiszaSzolg 2004 Kft. fő tevékenységei: 

Tiszaújvárosi Ipari Park infrastruktúrális beruházásainak szervezése, illetve az ipari parki területek hasznosítása



Termál és Strandfürdő működtetése



Szolgáltató üzletág működtetése (távhő: Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft.)



Szálláshely szolgáltatás

2.3.2.1.1. Termál Fürdő A 2001-ben országos gyógyfürdővé minősített létesítmény 1200 méter mélyről jövő, 65 °Cos, viszonylag magas sókoncentrációjú – nátrium-klorid és hidrokarbonát tartalmú – termális ásványvizet hasznosít. A víz elsősorban ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai betegségek kezelésében hatékony. A fürdő éves forgalma: kb. 300.000 fő.

21


A Termálfürdő termálkútjainak üzemeltetése a szabályzatban megfelelő módon történik. A termálfürdő kútjainak mintavételezése a fürdő vízjogi üzemeltetési engedélyének előírásai alapján történik, vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatok akkreditált laboratóriumban történő elvégzésével. A termál-és strandmedencék fürdővizének vizsgálata a kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (ÁNTSZ) által előírt paraméterekre és gyakorisággal történik, a termálmedencék esetében kéthavi, a strandmedencék esetében havi rendszerességgel. A fürdő medencéiből távozó használtvíz vízkémiai vizsgálata az Önellenőrzési tervben meghatározott gyakorisággal történik, évente 4 alkalommal akkreditált laboratóriumban. A termálfürdő kútjainak hidrogeológiai védőidomának modellszámítását és a belső védőterület kijelölését a 12912-7/2005. sz. vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza. Az engedélyben szereplő „T1” termálkút műszaki okok miatt nem üzemel, jelenleg figyelőkútként funkcionál. Pótlására a melléfúrással került kialakításra a „T5” termálkút teljesen azonos vízadó réteggel és szűréssel. 2-3. táblázat: A kutak adatai Fúrás éve Terepszint feletti magasság (mBf) Talpmélység (m) Q-H adatok 2009-ben (l/min – m) Kifolyó víz hőmérséklete (°C) Kitermelhető víz mennyisége (m3/év) Szivattyú típusa, helye Védőterület Szerelvények (kútfej) Megjegyzés

T1a 2000

T2 1998

T4 2000

T5 2008

95,08

94,24

94,59

94,1

94,62

658

1261,0

1177,0

850 – 12,9 1200 – 18,3

177 – 18,4 324 – 23,4

580 – 23,9 760 – 29,2

280 – 29,7 460 – 41

-

32,6

65,7

57,5 °C

55.000

120.000

K64-8 búvárszivattyú, -8 m

SP16-8 búvárszivattyú, 30 m

180.000 (T4 és T5 együtt) SP46-8 búvárszivattyú, 97 m

SP46-8 búvárszivattyú, 150 m Tiszaújváros Tiszaújváros 1235/1 hrsz. területén 674/684 hrsz. területén impulzusadó vízóra (2 elzáró szerelvény között), mintavételi csap, nyomásmérő manométer Kézi és automata indítása a gépházból lehetséges.

A fürdő üzemeltetése során a medencék üzemeltetéséhez szükséges elengedhetetlen mennyiségű víz kerül kitermelésre, a kútfejek elszennyeződésének elkerülése érdekében a belső védőterületen és az üzemi terület mindkét kút telephelyén védőkerítés került kiépítésre.

22


A fürdő jövőbeni tervei között elsősorban állagmegóvás és új élményelemek kialakítása szerepel, új termálkút kialakítása nem várható. 2.3.2.1.2. Strandfürdő A Strandfürdő mintegy 7 hektáros területén öt medence, napozásra alkalmas zöldterület, sportpályák, játszótér és kereskedelmi pavilonsor biztosítja a kikapcsolódását.

2.3.2.2. Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft. 2002-ben Tiszaújváros hosszú távú távhőellátását biztosító fűtőerőmű megépítése és hosszú távú (20 éves) hőtermelés biztosítása érdekében Tiszaújváros Önkormányzata – a Tiszaszolg 2004 Kft-vel – egy zöldmezős beruházás keretében megvalósuló, a város igényeire alapozott önálló fűtőerőmű megépítésére és hosszú távú üzemeltetésére írt ki pályázatot, melyet a Sinergy Kft. nyert el. A Sinergy Kft. a beruházás megvalósítására egy 100%-ban a tulajdonában álló projekttársaságot alapított, a Tisza-Therm Kft.-t. A Tiszaújváros távhőellátásához szükséges hőenergiát a Sinergy 20 éves futamidejű szerződés keretében termeli meg, a fűtőerőművet saját személyzettel üzemelteti. A beruházással során két gázmotor, valamint három forróvíz-kazán került beépítésre, így egy technológiájában korszerű, működésével a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés gazdasági és környezetvédelmi előnyeit kihasználó létesítmény valósult meg. Az elmúlt években megkezdődött a távhőszolgáltatói vezetékhálózat korszerűsítése is, melynek keretében a régi, elöregedett vezetékeket új, korszerű, előszigetelt csövekre cserélik. Jelenleg a 16.830 fm nyomvonal hosszúságú hálózat kb. 25 %-a került korszerűsítésre, mely a következő években további folytatásra kerül. 2010 óta a város település teljes távhőhálózata távfelügyeleti rendszerbe van kötve, folyamatos adatszolgáltatást és ezáltal gyors beavatkozási lehetőséget biztosítva az üzemeltetés során. A panelprogram keretében a hagyományos hőközpontok új, modern blokk-központokra cserélése mellett a felújított társasházak fűtési rendszerei is modernizálásra kerülnek, többek között automatikusan működő szelepek és korszerű szivattyúk alkalmazásával. A távhőhálózattal érintett területeken az Önkormányzat a távfűtés alkalmazását preferálja az új ingatlanok esetében és szorgalmazza a korábban levált ingatlanok újra csatlakozását.

2.3.2.3. Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Tiszaújváros Önkormányzatának

Képviselő Testülete

a 9210-2/2004.

229/Ökt. sz.

Határozatában döntött arról, hogy 2005. március 1-vel megalapítja a Tiszaújvárosi 23


Városgazda Kht-t (2009. január 15-től Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.) a városüzemeltetési feladatok ellátására. Fő tevékenysége eredetileg a közterületi zöldfelületek ápolása és takarítása, valamint a hátrányos helyzetű tiszaújvárosi lakosok foglalkoztatásának elősegítése volt. Az ellátandó feladatok köre az alapítás óta kiegészült a temetők üzemeltetési feladatainak ellátásával, Foglalkoztatási

Iroda

működtetésével,

Intézményi

telephelyek

és

Sport-Park

Kft.

területgondozási munkálataival. 2012. március 1-től a Kft. tevékenységi köre kiegészült a közterületek karbantartási feladatainak ellátásával, a városi rendezvényeken színpad, mobil WC-k és tribünök kihelyezésével, nemzeti ünnepek lobogózásával ill. a karácsonyi díszkivilágítás és a közterületi karácsonyfák kihelyezésével. 2012. december 1-től a Kft. üzemelteti a Tiszaújvárosi Élelmiszer Piacot és Vásárcsarnokot ill. a Tisza úti vásárt és ellátja a TIK telephelyeinek karbantartási munkáit.

2.3.2.4. Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. Székhely: 3580 Tiszaújváros, Teleki Blanka út 6. Telephelyek: 

3580 Tiszaújváros, Deák Ferenc tér 16. (Deák téri uszoda)



3580 Tiszaújváros, Dohány utca 28. (Tiszaszederkényi Tornaterem és Sportudvar)

A Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. tulajdonosi döntés alapján 2009. június 30-án teljes körű

jogutódlással

jött

létre,

kiválással

a

TiszaSzolg

2004

Kft-ből

Tiszaújváros

Önkormányzata sport- és szabadidős szolgáltatásainak biztosítása céljára. A Társaság által végzett főbb tevékenységek: 

a helyi egyesületek részére edzéslehetőség biztosítása



a bajnoki mérkőzésekhez, versenyekhez a versenyszabályokban előírt technikai feltételek megteremtése



a Sportcentrum folyamatos fejlesztése, ápolása.



Polgármesteri Utasításokban foglalt feladatok ellátása (nyilvános ajánlattételi felhívások készítése, törvényjavaslatok heti rendszerességgel történő figyelemmel kísérése, stb.)

A Sportcentrum fő sport létesítményeit 2-4. táblázat és 2-7. ábra mutatja be. 2-4. táblázat: A Sportcentrum fő sport létesítményei

24

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja A Sportcentrum fő létesítményei triatlon klubház I. sz. labdarúgó edzőpálya súlyemelő csarnok (edzőterem, szauna) II. sz. labdarúgó edzőpálya kajak-kenu tanmedence III. sz. labdarúgó edzőpálya labdarúgó klubház műfüves labdarúgó pálya atlétikai klubház asztalitenisz csarnok edzőterem rendezvényház játékcsarnok görkorcsolya-, gördeszkapálya uszoda, szauna lábtenisz pálya, streetball labdarúgó-, atlétikastadion strandröplabda pálya tenisz csarnok szabadtéri teniszpályák

2-7. ábra: A Sportcentrum helyszínrajza

2.3.2.5. Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ (TIK) Az Intézmény 2008. július 1-ei alapítása óta az alábbi tevékenységi köröket látja el: 

építményüzemeltetés: intézményi épületek takarítása, ingatlanok kezeléses és üzemeltetése, gépjármű üzemeltetés, portaszolgálat biztosítása, főző és melegítő konyhák üzemeltetése 25




intézményi épületek felújítása



nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése



óvodai intézményi étkeztetés



iskolai intézményi étkeztetés



tanulók kollégiumi étkeztetése



rendezvényi étkeztetés



időskorúak átmeneti ellátása



bölcsődei ellátás



szociális étkeztetés



számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység



történelmi hely, építmény, egyéb látványosság állagmegóvása

2.3.2.6. Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Főbb tevékenységei: Időskorúak és fogyatékossággal élők személyes gondoskodását nyújtó alapellátás kapcsán a Gondozási Központ az időskorú lakosság részére biztosít személyes gondoskodást nyújtó alapellátást az alábbi formákban: 

szociális étkeztetés



házi segítségnyújtás



jelzőrendszeres házi segítségnyújtás



nappali ellátás

Az „Ezüsthíd” Gondozóház átmeneti időre bentlakásos, teljes körű ellátást nyújt azon időskorúak és 18. életévüket betöltött beteg személyek részére, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. A „Napsugár” Bölcsőde a gyermekjóléti ellátás keretében napközbeni ellátást nyújt a családban nevelkedő gyermekek részére, ha szüleik munkavégzésük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A Családsegítő Szolgálat keretén belül működik a Családsegítő Szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Hajléktalanok Átmeneti Szállása.

26


2.3.2.7. Derkovits Kulturális Központ A Derkovits Kulturális Központ 2000. július 1-én jött létre jogutódlással a Derkovits Művelődési Központ (alapítás éve: 1967), a Városi Könyvtár (alapítás éve: 1975) és a Vásárhelyi Pál Általános Művelődési Központ (alapítás éve: 1987) összevonásával. A Központ feladata a közművelődési, oktatási intézmények, munkahelyek közművelődési tevékenységének segítése ill. gyűjti, feltárja és bemutatja a város

– korábban

Tiszaszederkény – múltjának tárgyi, szellemi emlékanyagát és dokumentálja a térség történetét. A Központhoz tartozó intézmények: 

Hamvas Béla Városi Könyvtár



Tiszaszederkényi Fiókkönyvtár



Tiszaparti Fiókkönyvtár



Tiszaszederkényi Művelődési Ház



Városi Kiállítóterem



Helytörténeti Múzeum

2.3.2.8. ÉRV Zrt. A többségi állami tulajdonú Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (továbbiakban: ÉRV ZRt.) az északkelet-magyarországi régió meghatározó víziközmű-szolgáltatója. Fő tevékenysége a víztermelés, -kezelés, -elosztás és a szennyvíz gyűjtése, kezelése, együttesen víziközmű-szolgáltatás. Működési területe Heves-, Nógrád- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére terjed ki, összességében több, mint 700 ezer ember egészséges ivóvízzel való ellátásáról gondoskodik. A

környezet

védelme

érdekében

a

vízterhelő

anyagok

eltávolítására

minden

szennyvíztisztító telepen elsődleges (mechanikai), másodlagos (biológiai) és néhány telepen harmadlagos (korszerű műtárgyas) szennyvíztisztítást alkalmaznak.

2.3.3. Gazdaság A város kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedése mellett a több évtizedes múltra visszavezethető ipari hagyományok miatt is kiemelkedő helyzetben van gazdasági szempontból. Országos szempontból is stratégiai fontosságú iparágak képviselői találhatóak meg a településen. 27


Jelenlegi legnagyobb foglalkoztatói a JABIL Circuit Kft., a TVK Nyrt. és a MOL Nyrt. A jelentősebb gazdasági szereplők tevékenységük alapján a vegy-, műanyag- és energiaipar ágazatba sorolhatóak. A város kis-és középvállalkozásai is a műanyag feldolgozásra specializálódtak. 1997-ben zöldmezős beruházásként alakították ki a Tiszaújváros Ipari parkot, mintegy 140 hektáros területen. A mezőgazdaság a település gazdasági életében nem rendelkezik meghatározó szereppel. A városban a foglalkoztatottak száma 15.500 fő. A munkanélküliek száma elmarad mind a megyei, mind az országos adatoktól. Tiszaújváros legnagyobb foglalkoztatói: JABIL Circuit Gyártó Kft. (2.949 fő), TVK Nyrt. (1.160 fő), ARRK Hungary Kft. (289 fő), MOL Nyrt. (256 fő), TMK Automatika Kft. (235 fő), TRANS – SPED Kft. (227 fő), Tiszatextil Kft. (218 fő), TISZASZOLG 2004 Kft. (99 fő). A fenti vállalkozások tevékenysége jelenti, fejti ki a legnagyobb környezeti hatást a településre. Az alábbi fejezetekben a társaságok bemutatása történik.

2.3.3.1. Ipari Park A tiszaújvárosi Ipari Park közlekedési és logisztikai szempontból igen kedvező adottságokkal rendelkezik. Az Ipari Park előtt vezet el Miskolcot, Debrecent és Nyíregyházát összekötő 35ös számú főútvonal is. Az Ipari Parkot működtető TiszaSzolg 2004 Kft. fejlesztési tervei alapján a terület teljes infrastruktúrával történő ellátása valamint egy Innovációs és Technológiai, illetve Logisztikai Központ (egy ipari vasúti vágány 1 fő és 2 mellékvágánnyal) várható. A régióban 3 repülőtér működik, melyek közül legjelentősebb a nemzetközi teher és charter járatokat fogadó Debreceni repülőtér. Az Ipari Park területének hasznosítása érdekében Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete

határozatban

döntött

a

befektetői

telkek

árának

irányárának

csökkentéséről ill. a középtávú adóstratégia keretében az iparűzési és építményadó évenkénti fokozatos csökkentéséről. Az intézkedések eredményeképpen az érdeklődők és telekvásárlók száma is növekedett 2014. évben. Az Ipari Park területén működő vállalkozásokat a 2-5. táblázatba foglaltuk összes a 2-8. ábra mutatja a Park helyszínrajzát. 2-5. táblázat: Az Ipari Park legjelentősebb vállalkozásai Vállalkozás neve Jabil Circuit Gyártó Kft. Küpper Hungaria Kft. MAN Kft.

Tevékenység Nyomtatott áramkörök gyártása Autóalkatrész gyártása Gépjármű értékesítés és márkaszerviz

28

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Vállalkozás neve MIVAS Kft. Tiszaújváros-Transz Kft. SCA Packaging Kft. LaPlast Műanyagipari Kft. KARSAI Műanyagtecnikai Holding Rt. Gál és Társai Kft. Elektrovit Kft. Áltaszer Kft.

Tevékenység Háztartási és elektromos berendezések áruháza Szállítás, fuvarozás Csomagolás Műanyag fólia és csomagolóanyag gyártása Műanyag termékek gyártása, feldolgozása Fémmegmunkálás Villamos gépek, szerelvények javítása, forgalmazása Kazángyártás- felújítás, fémmegmunkálás

*: Jelenleg már nincsenek az Ipari Park területén 2-8. ábra: Az Ipari Park helyszínrajza, vállalkozások

2.3.3.2. Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (TVK), amely a MOL-csoport tagja, az egyetlen magyar olefin- és poliolefin gyártó üzem Magyarországon. A vállalat több mint 50 évvel ezelőtt alakult, a poliolefin gyártás az 1970-es években az első LDPE üzem beindításával kezdődött. Napjainkra a vállalat kiemelkedő fontosságú poliolefin gyártóvá nőtte ki magát a modern gyártóberendezések és a legújabb technológiák alkalmazásával.

29


A Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről - alapján a felső küszöbértékű üzemek közé besorolt. Kapacitás növelés A Petrolkémiai Fejlesztési Projekt keretében 2002 és 2005 között három jelentős területen került növelésre a termelés. Az etiléntermelő kapacitás egy új olefingyár létesítésével csaknem megduplázódott (620 kt-ra nőtt). A nagysűrűségű polietilént előállító kapacitás kétszeresére (400 kt-ra) bővült. Intenzifikálás keretében pedig a polipropilén-gyártó kapacitás is nőtt. Egyedi területrendezési előírások A TVK építési területén egyedi előírások kerültek megállapításra. A szabályozás a TVK területét egy egységben kezeli, ezáltal a beépítési mutatók betartása mellett lehetőséget biztosítva a területfejlesztésre ill. a beépítettség növelésére. Ahhoz hogy az egyes telkek számára az övezeti paraméterek által megengedett beépítési mutatók betartása lépjen elő kötelezettségként a telkek tulajdonosának meg kell kötnie a TVK Nyrt-vel az egyesített építési

övezetre

vonatkozó

megállapodást

[„Megállapodás

a

TVK

Iparterület

üzemeltetésére”]. Környezetvédelmi tevékenység Energiahatékonyság Mivel a TVK kizárólag a BAT előírásainak megfelelő technológiákat használ, a széndioxid kibocsátás csökkentést az energiafelhasználás hatékonyságának javításával lehet elérni. Ennek érdekében a felhasznált gőzmennyiség csökkentésére az utóbbi években többek között az alábbi beruházásokat hajtották végre: 

F-1005 kemence konvekciós zónájának cseréje (hőátadás javítása)



kondenz leválasztók cseréje (hőveszteség csökkentése)



gőzbetáplálás optimalizálása (gőzmennyiség csökkenése)

Levegőtisztaság-védelem Az

üzemek

technológiai

légszennyező

anyag

kibocsátása

az

emisszió

mérések

megállapításai alapján megfelelt az érvényes kibocsátási határértéknek. A helyhez kötött pontforrások ellenőrzését a jogszabályi és a hatósági előírások szerinti gyakoriságú időszakos méréssel végzik akkreditált laboratóriumokban.

30


A

környező

településeken

található

immissziós

mérőállomások

rögzítik

a

levegő

szennyezettségét, melynek mértékét az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (ÉMI-KTF) ellenőrzi és állapítja meg. Hulladékgazdálkodás A hulladékok kezelése az európai uniós normáknak megfelelően szabályozott, a veszélyes és nem veszélyes hulladékok naprakész nyilvántartása egységsorosan, képződési folyamatok szerinti megbontásban történik. 2013-ban 7,3 ezer tonna hulladék képződött, ebből 6,6 ezer tonna került átadásra hasznosításra, illetve ártalmatlanításra. Víz- és talajvédelem Az ivóvíz szolgáltatás biztosítása érdekében saját ivóvíz termelő-, tisztító- és elosztó rendszert működtetnek, melyet felszín alatti forrásból látnak el. A MOL Nyrt. TIFO ivóvíz ellátása szintén a TVK vízmű telepen előállított ivóvízből történik. A TVK Ipartelep és a MOL TIFO ipari víz ellátását biztosító AES Tisza Erőmű Kft. 2012. március 31-én utolsó üzemelő blokkját is leállította, így 2012. április 1-jétől kezdődően üzemszerűen a Tiszapalkonyai Erőmű – TVK által üzemeltetett – vízrendszerén keresztül történik a TVK Ipartelep és a MOL TIFO ipari víz ellátása. 2013-ban

szennyvízellenőrző

vizsgálatok

nem

állapítottak

meg

határérték

feletti

koncentrációjú szennyezőanyag kibocsátást a befogadóba (Tisza folyó) vezetett tisztított szennyvízből, így 2013. évi kibocsátás után bírság kiszabására nem került sor. 2013-ban kiadásra került a TVK és TIFO szennyvíztisztítók vezetékrendszerét kiegészítő, a TVK tisztítottszennyvíz-vezetékét a TIFO utótisztító tórendszerével közvetlenül összekötő új, megkerülő vezetékszakasz vízjogi létesítési engedélye. Kármentesítés A környezetvédelmi hatóság által előírt kármentesítési kötelezettségek: 

folyamatban lévő tájrehabilitációs feladatok



folyamatban lévő talaj- és talajvíz kármentesítési feladatok



kiegészítő vizsgálatok végzése



monitoring tevékenység



kármentesítéseket követő utóellenőrzési feladatok

Folyamatban lévő kármentesítési projektek: 

Sajó csatornától délre található mésziszaptározók és szennyvíz vésztározók rekultivációja, tájba illesztése: a korábbi kármentesítő rendszerhez kapcsolódó 31


ülepítő kazetták kiürítése és felszámolása. Kivitelezés kezdte: 2012. Befejezés várható időpontja: 2015. 

Salak- és pernyelerakó rekultivációja: a TVK által 2000-ben létesített salak- és pernyelerakójának lezárási feladatainak kivitelezése. Az utógondozási feladatok ellátására a TVK által a lezárást követő 30 évre évente 3 millió forint céltartalék került elkülönítésre.



Kiegészítő vizsgálatok végzése: a TVK-TIFO Ipari komplexum területének a hatóság részére benyújtott tényfeltárási dokumentációja alapján a hatóság a tényfeltárás és a folyamatban lévő kármentesítési műszaki beavatkozások folytatását írta elő 2017. június 30-ig.



Kármentesítéseket

követő

utóellenőrzési

feladatok:

az

új

vízlágyítói

terület

utóellenőrzése ill. az AKZO Nobel területének ellenőrzése.

2.3.3.3. MOL Nyrt. Tiszai Finomító A MOL Nyrt. Tiszai Finomító (MOL Nyrt. TIFO) az ország második legnagyobb kőolajipari feldolgozó és tároló létesítménye, tevékenységét az ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszer, az ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer, az OHSAS 18001:1999 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági irányítási rendszer követelményei szerint végzi. A MOL Nyrt. Tiszai Finomító a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján felső küszöbértékű üzem. A Finomító területén az alábbi üzemek működnek: 

Gázolaj kénmentesítő és kénkinyerő üzem



Metil-tercier-butiléter gyártó üzem



Tárolási üzem



Vasútüzem



Vízgazdálkodási üzem



Villamos üzem



Kalorikus üzem

Az üzemek folyamatos üzemmódban működnek. A feldolgozásra kerülő nyersanyagok és keletkező termékek mindegyike fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, kisebb részük rákkeltő és mérgező hatású. Így az egészségre és a környezetre is veszélyt jelentenek. A Mol Nyrt. TIFO rendszereinek üzemeltetési biztonságát a telepítés, az alkalmazott technológia biztosítja. A Finomítót a sűrűn lakott településtől több kilométer távolságra - a 32


jellemző szélirány figyelembe vételével – attól délre telepítették. A belső elrendezésnél alkalmazott telepítési módszerek nagyrészt kizárják a tűz, vagy robbanás hatásainak átterjedését a szomszédos létesítményekre. Az alkalmazott technológiai berendezések megfelelnek a legnagyobb veszélyt jelentő tűz és robbanás-veszélyességi követelményeknek. A technológiai folyamatokról érzékelő műszerek elegendő mennyiségű információt továbbítanak a vezénylő központba, ahonnan a kívánt technológiai paraméterek nagy része távvezérléssel korrigálható, beállítható. A megfelelő intézkedések ellenére esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzet korai jelzésére a MOL Nyrt. TIFO egész területén mintegy 100 db gázérzékelő és jelző készülék került elhelyezésre. A veszélyhelyzetet egyéb rendszerek (hőérzékelők, füstérzékelők stb.) is érzékelik, a beavatkozást pedig automatikusan, illetve fél automatikusan működő rendszerek (gőzfüggöny, széndioxid elárasztók) teszik lehetővé.

2.3.3.4. Tisza Erőmű Kft. (korábban AES-Tisza II Erőmű Kft.) A Tisza II Hőerőmű 1972-1978 között épült 900 MW-os névleges teljesítménnyel. 4 db darab 225 MW-os egységből áll (az erőműi blokkok) és szénhidrogén tüzelésű kazánjai vannak (földgáz, fűtőolaj, inert gáz). A hőhatásfok 38 % körül alakul. A villamos energia előállítása nagynyomású, túlhevített gőz kondenzációjával nyert munka átalakításával történik. Az erőmű több mint 130 hektár területen, saját vízkivételi és vízkezelő művel, több mint 80 000 tonna kapacitású olajtárolóval és saját belső iparvágánnyal rendelkezik. Itt található az erőmű jelképének is tekintett 250 m magas kémény, amely Magyarország legmagasabb ilyen típusú épülete. Törzse, a kívülről látható burkoló kémény, vasbeton szerkezetű, amelynek belsejében 4 darab acél kémény található. Ezek csatlakoznak az erőművi blokkhoz. 1996-ban az amerikai AES Corporation cégcsoport vásárolta meg az erőművet. Az erőmű területén korábban folyékony műtrágya üzem működött, ennek következtében a terület jelentősen szennyeződött. A 2002-2004-ben – egy retrofit program keretein belül – történt korszerűsítés során az érintett terület rekultiválásra került. A transzformátorok környezetében olajos talajszennyeződés volt, amelyet 1997-ben lehatároltak. 2004-ben a transzformátorok alatt talajcsere történt, minden transzformátor alatt kiépítésre került egy betonozott, szigetelt medence, valamint egy kármentő medence rendszer, 10 darab kármentesítő termelő kút kivitelezése is, 5-11 m mélységben, melyek mintegy 10.500 m3 olajos víz kitermelését szolgálják.

33


Az erőmű az üzemeléshez szükséges sótalan vizet 2003-ig vásárolta. 2003-ban új vízelőkészítő üzem létesítésére került sor, amely kútvízből reverz ozmózissal és ioncserés technikával állítja elő a megfelelő minőségű kazán póttápvizet. A NOx csökkentés érdekében „Low NOx“ égők beépítése is megvalósult a korszerűsítési programok

keretében,

valamint

kiegészítő

megoldásként

füstgáz

visszakeringtetést

alkalmaznak. Az erőműben használt Ljungström típusú léghevítők tisztításából keletkező rendkívül savas kémhatású és nehézfém tartalmú víz és iszap szivattyúzása a Tiszapalkonyai erőmű zagyterére történt. 2001-ben kialakításra került egy teljesen zárt rendszerű Ljungström szennyvíztisztító. Az 1996 óta az amerikai AES konszern érdekeltségébe tartozó tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű tulajdonosa 2012. március 31-ei hatállyal az erőmű bezárása mellett döntött, mivel nem kötöttek vele áramvásárlási szerződést, így az erőmű üzemeltetése gazdaságtalanná vált. 2012. decemberében az IFC (Invest Finance Consulting) Zrt. vásárolta meg az AES-től a vállalatot. A Tisza II. erőmű jelenleg sem üzemel – szüneteltetési engedélyt kértek -, a tulajdonosváltás óta állagmegóvás történik 16 fős dolgozói létszámmal. A gazdaságos üzemeltetés kombinált ciklus megvalósításával érhető el, de nyilvános fejlesztési terv ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre.

2.3.3.5. Tiszapalkonyai Hőerőmű (korábban: AES Borsodi Energetikai Kft.) Az erőmű kiviteli terveinek elkészítésére 1950-es évek elején került sor. A kivitelezést, területrendezést 1951-ben kezdték meg. Az erőmű üzembe helyezése 1957. augusztus és 1959. június közötti időszakban történt. Az erőmű fejlesztése fokozatosan történt az üzembe helyezéstől kezdve. Műszaki és gazdasági okok következtében 2007. elején a megújuló villamos energiatermelés (biomassza tüzelés) befejezésre került, ettől kezdődően kizárólag szén alapú villamos energia és ipari gőztermelést folytat az erőmű. A Tiszapalkonyai erőmű jelenleg felszámolás alatt áll. 2011 óta állagmegóvás sincs, csak a vízkivételi mű és a trafóállomás üzemel, a területen bontási munkálatok tervezettek. Az erőmű részleges újraindítása és az erőmű környékére naperőmű telepítése a távlati cél, de végleges koncepció még nem készült ezzel kapcsolatban. A fejlesztési tervek, célok megvalósulása után az erőmű területe ismét meghatározó szereppel bírhat a település környezetvédelmére.

34


2.3.3.6. ECOMISSIO Kft. Az ECOMISSIO Kft. 1996-os alapítása óta a magyarországi hulladékpiac meghatározó szereplője. Különösen az iparban, az ipari és egyéb szolgáltatást végző vállalatoknál és intézményeknél keletkező, főleg veszélyes és tovább újra nem hasznosítható hulladékok környezetbarát ártalmatlanítását (égetését) végzi, a hulladéktermelők, illetve tulajdonosok részére nyújtott komplex szolgáltatás keretében. Az eredetileg 6.000 t/év kapacitású tiszújvárosi égető 2003-ban – technológiai fejlesztések révén – több, mint 10.000 t/év fölé bővült. 2004-ben az égetési kapacitás további bővítésére a cég megvásárolta a Tiszavasváriban működő Alkaloida gyógyszergyár égetőjét, ezzel több, mint 5.000 tonnával bővítve az éves kapacitását. Tevékenységi körének bővítése érdekében a társaság 2007-ben engedélyt szerzett veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtésére, 2013-ban pedig veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelésére. Részben

pályázati

pénz

felhasználásával

2013-ban

telephelyfejlesztés

keretében

tartálypark-bővítés, előkezelő létesítmény, tárolókapacitás-növelés, napelemes erőmű, gép-, jármű-, és eszközbeszerzések valósultak meg és az égető kapacitása 12.000 tonna/ év felé nőtt. A társaság környezetvédelmi fejlesztésekre is fordít költségeket, 2005-ben 150 millió Ft-ot meghaladóan saját forrásból került új füstgáztisztító, folyamatosemisszió-mérő és fedett hulladéktároló kialakításra. 2007 óta az ECOMISSIO Kft. közreműködésével évente 4 alkalommal a lakossági körben keletkező veszélyes hulladékok begyűjtésére irányuló akció kerül megszervezésre a Polgármesteri Hivatal által.

3. A település környezeti állapotának felmérése és a folyamatok, hatások értékelése 3.1. Levegő minősége, állapota A város környezetének légszennyezettségét jelentősen befolyásolja az a tény, hogy szűk környezetében számos, nagy volumenű ipari létesítmény üzemel, vagy évtizedeken keresztül üzemelt (MOL Nyrt. – Tiszai Finomító, Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt., AES Tisza

35


Erőmű Kft. AES Borsodi Energetikai Kft.). Fentiek miatt az ún. „ideális” vagy tiszta levegő állapot az Erőmű környezetében nem kimutatható. A legjelentősebb szennyező források elhelyezkedését a 3-1. ábra szemlélteti.

3-1. ábra: A Tiszapalkonyai Erőmű környezetében található légszennyező források

2

A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján Tiszaújváros a Sajó völgye légszennyezettségi agglomerációba tartozik. A légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák egyes típusait (csoportjait)

a

14/2001.

KöM-EüM-FVM

rendelet

5.

sz.

melléklete

definiálja,

3-1. táblázatban bemutatottaknak megfelelően: 3-1. táblázat: légszennyezettségi zóna csoportok besorolása A csoport:

agglomeráció: a Lvr. szerint.

B csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.

C csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van.

D csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van.

E csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.

F csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

O-I csoport:

azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket.

2

Forrás: Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, Intézkedési program a „Sajó völgye” kijelölt zóna levegőminőségének javítására, 2004.

36

a


O-II csoport:

azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket.

A Sajó völgye légszennyezettségi agglomeráció egyes légszennyező komponenseire meghatározott paramétereit a zónacsoportjait a 3-2. táblázat mutatja be. 3-2. táblázat: A Sajó völgye légszennyezettségi agglomeráció zóna csoportjai PM10 TalajLégszennyezettségi Kén- Nitrogén- SzénPM10 Benzol közeli benz(a)agglomeráció dioxid dioxid monoxid (As) (Cd) (Ni) (Pb) ózon pirén 8. Sajó völgye F C D B E O-I E F F F B

Látható, hogy a légszennyezettségi agglomeráció levegője az általános értékelés alapján jelentősebben csak szálló porral (PM10) szennyezett, illetve a szálló por benz(a)-pirén tartalma mérhető határérték felett. A többi vizsgált komponens koncentrációja a légszennyezettségi határértéket nem haladja meg. Tűréshatár fölötti koncentrációban van jelen a nitrogén dioxid, a szén-monoxid a felső vizsgálati küszöböt haladja meg. A benzol és a szálló por arzén tartalma az alsó és a felső vizsgálati küszöb közötti, a kén-dioxid és a szálló por kadmium, nikkel és ólom tartalma pedig az alsó vizsgálati küszöböt sem haladja meg. A talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A levegőterheltségi szint határértékeit Magyarországon a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szabályozza, egyben az ökológiai rendszerek védelmében meghatározza a kritikus levegőterheltségi szinteket is. A 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (szemben a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelettel) nem tartalmazza a nitrogénoxidokra (NOX) korábban érvényben lévő határértékeket, melyek a következők voltak: 200 g/m3 órás, 150 g/m3 24 órás és 100 g/m3 éves határérték. A jelen program dokumentuma szempontjából releváns határértékeket a 3-3. táblázatban foglaltuk össze. 3-3. táblázat: A légszennyező anyagok egészségügyi és ökológiai határértékei Légszennyező anyag

Vesz. fokozat

Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Szén-monoxid Szálló por (PM10)

III. II. II. III.

Ózon

I.

Éves egészségügyi határérték és tűréshatár 3 [g/m ] Határérték Tűréshatár 50 40 50% 3 000 40 20% 120*

-

* Napi nyolc órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma

37

Ökológiai határérték 3 [g/m ] 20 30 3 18 000 µg/m x óra 5 éves átlagban


3.1.1.1. Immissziós mérési eredménynek Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat legközelebbi automata mérőállomása Oszláron a Petőfi utca 2. szám alatt található, jelölése T1 (3-2. ábra).

3-2. ábra: Az oszlári légszennyezettségi mérőállomás elhelyezkedése

Az automata mérőállomás adatain felül rendelkezésre állnak a manuális mérőhálózat (RIV) Tiszaújvárosi pontjain végzett mérések adatai, melyek az elmúlt években a Bethlen G. u. 19., és a Dózsa Gy. u. 2. alatt helyezkedtek el. A manuális mérőhálózati pontok elhelyezkedését a 3-3. ábra mutatja be. A mérőállomásokon 2007-ig a nitrogén-dioxid (NO2), kén-dioxid (SO2) és ülepedő por (ÜP) koncentrációkat mértek, 2008-tól azonban már csak a NO2 adatait regisztrálták. Az ipari légszennyező

források

számának

és

kihasználtságának

csökkenése

levegőminőségére jó hatással volt, így a további méréseket már nem indokolták.

38

a

város


Bethlen G. u. 19. Dózsa Gy. u. 2.

3-3. ábra: A tiszaújvárosi manuális légszennyezettségi mérőpontok elhelyezkedése

Az oszlári automata állomás elmúlt években regisztrált éves átlagos légszennyezőanyag koncentrációit a 3-4. ábra mutatja. Az egyes komponensekre vonatkozó határértékeket a 3-3. táblázatban foglaltuk össze. A szálló por tekintetében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban lokális csúcsot 2011ben ért el, azt megelőzően ingadózó, azt követően pedig csökkenő tendencia figyelhető meg, bár 2013-ban az éves átlagkoncentráció még mindig meghaladta a 2010-s értéket. Az éves határértéket (40 g/m3) a mért éves átlagok meg sem közelítették. A nitrogén formák vonatkozásában a maximum értékeket 2008-ban mérték, azóta a koncentráció

enyhén

hullámzóan, 3

de

csökken.

A

vonatkozó

éves

egészségügyi

3

határértékeket (NO2: 40 g/m , NOX 100 g/m – hatályon kívül) meg sem közelítik. A nitrogéndioxidra megállapított ökológiai határértéket (30 g/m3) a mért koncentráció egyik évben sem érte el, vagy haladta meg, a legmagasabb koncentráció is csak közel a fele volt. A mért éves kén-dioxid átlagkoncentrációk szintén messze az éves határérték (50 g/m3) voltak és az előírt ökológiai határérték (20 g/m3) felét is csak 2012-2013 évekre vonatkozóan érték el. A fenti komponenseket együttesen vizsgálva megállapítható, hogy az koncentrációk az SO 2 és a szálló por esetében kismértékben emelkedő tendenciát mutatnak. Ez vélhetően az elmúlt években a lakosság körében ismételten kedveltté vált és terjedő szilárd tüzelőanyagok használatára vezethető vissza.

39


A szén-monoxid koncentrációja az utóbbi években nagyobb szórást mutatva még mindig az egészségügyi határérték alatti (3 000 g/m3), ingadozása, emelkedése nagyjából megfelel a kén-dioxid változásának. Tekintettel arra, hogy a CO jellemző antropogén forrása a lakossági fűtés, ez is alátámaszthatja a fenti feltételezést. Ugyan az utolsó mért évben a CO koncentrációja jelentősen csökkent a megelőző évekhez képest, tendenciáját tekintve emelkedő. Az ózon koncentrációja szintén ingadozó, ám tendenciáját tekintve növekvő, ugyanakkor az éves egészségügyi határértéket nem érte el. Forrása nem egyértelmű kibocsátó, hanem különböző prekurzorok és a napsugárzása együttes hatására alakul ki az alsó légkörben.

3-4. ábra: Az oszlári automata állomás éves átlagos légszennyező anyag koncentrációi

A RIV mérőpontok eredményei alapján Tiszaújváros légszennyezettségi állapota a vizsgált NO2 vonatkozásában jó, a vonatkozó 40 μg/m3-es határértéket egyik évben sem közelítette 40


meg. A 2004-2013 közötti időszak éves átlagos NO2 koncentráció alakulását a 3-5. ábra mutatja.

3-5. ábra: Tiszaújváros levegőjének NO2 koncentrációja a manuális légszennyezettségi mérőpontok adatai alapján

A mérési adatok alapján összességében megállapítható, hogy a város (illetve környezete) levegője nem szennyezett, határérték feletti koncentrációban a vizsgált légszennyező anyagok nem voltak kimutathatók.

3.2. Felszíni- és felszín alatti vizek minősége, állapota Tiszaújváros védgátakkal védett mentett ártér, mind a Tisza, mind a Sajó folyók felől. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (2010) alapján a Sajó természetes, a Tisza ezen szakasza, pedig erősen módosított víztest. Egy 1997-es tanulmány szerint az 1980-as évek óta a folyók vízminősége elsősorban a térség gazdasági recessziójának köszönhetően javul, ugyanakkor mindkét folyó ökológiai minősítése továbbra is mérsékelt, kémiai minősítése rossz – nem éri el a jó állapotot. A Tisza vízminőségét a város nem, vagy csak alig befolyásolhatja kedvezőtlenül, mivel a kommunális szennyvíz korszerű mechanikai és kétlépcsős biológiai tisztítást követően jut a befogadóba. Jelentősebb a TVK illetve a külföldi szennyezések (pl. cianid-szennyezés Románia felől), a mezőgazdasági eredetű szennyezések és az ipari jellegű tisztított, illetve használt víz bevezetések. A város közigazgatási területén lévő üdülőházas beépítésű Tisza-sziget parti területeire és ingatlanjaira vonatkozó környezetvédelmi előírásokat a Tiszaújváros Építési Szabályzata (16/2003. (VII.01.) rendelet) és a többször módosított 39/2000. (XI.10.) rendelet tartalmazza.

41


3.2.1. Felszíni vizek A Tiszaújváros a Tisza völgyében helyezkedik el. A Tisza vízrendszere domborzatát, geológiai felépítését, éghajlatát tekintve különböző jellegű és nagyságú vízgyűjtő területeket ölel fel. Az „alföldi vízgyűjtő” csaknem 60.000 km2-es területe a legalacsonyabb (85-120 mBf.), a legtagolatlanabb, a legkisebb magasságkülönbségekkel, és így a legkisebb reliefenergiával. A Tisza érintett kistájra eső szakasza 62 km, a Sajó-torkolat és Tiszafüred közötti. Ezen a szakaszon csak jobbról kap mellékvizeket, a Sajó, Hejő, Rigósi-főcsatorna, Sulymosifőcsatorna vízbefolyásokon keresztül. A felszíni vizek közül a Sajó a legjelentősebb tényező a vízminőség alakulásában, mivel a város közvetlen szomszédságában torkollik a Tiszába és völgyében található az ország egyik legnagyobb ipari területe ill. torkolati szakaszán is több ipari üzem működik. Teljes hossza közel 223 km, melyből Magyarország területére 125,1 km esik. Szélessége a magyar szakaszon általában 20 és 80 m közé esik. Átlagmélysége 0,8-1,2 m, mely a torkolat előtt néhol elérheti a 3,6 métert is. Átlagos vízhozama 60 m3/s. Hordaléka jelentős mennyiségű kavicsot, valamint iszapot tartalmaz. Erősen kanyargós vízfolyás, esése magyarországi viszonylatban nagy, átlagosan 45 cm/km. 3-4. táblázat: A Tisza és a Sajó kistájra jellemző adatai 3

Vízfolyás

Vízmérce

LKV (cm)

LNV (m /s)

KQ

KÖQ

NQ

Tisza

Tiszakeszi

-212

796

109

530

4135

Sajó

Ónod

86

520

9,5

63,1

710

3.2.2. Felszín alatti vizek A város vízbázisa a Sajó és a Tisza összefolyásától délre a Borsodi ártéren helyezkedik el. A változatos talajfelszínnek és a gyenge lejtésviszonyoknak köszönhetően a homokos térségeket vagy az elhagyott folyómedreket gyakran váltják fel mocsaras, belvizes területek. A talajvizek mellett a vízkivételre alkalmas rétegvizek szintjét is alapvetően a Tisza vízjárása szabja meg. A rendszeres vizsgálatok kimutatták, hogy bár a vízbázis jelenleg messze elméleti kapacitása alatt működik és a térség jelentős tartalék ivóvíz kapacitással rendelkezik, Tiszaújváros és szűkebb környezete fokozottan érzékeny ill. kiemelten érzékeny felszín felszín alatti területnek számít. 42


A városi lakosság és az ipari létesítmények vízellátását biztosító rétegvíz mennyisége a területen 1 l/s.km² alatt marad, de egyes felszín alatti folyómeder kitöltésekben jóval nagyobb értékek is előfordulnak. A talajvíz, illetve a sekély rétegvíz nitráttal (kommunális, mezőgazdasági eredetű) szennyezett – a település a 27/2006. (II.7.) kormányrendelet szerint nitrátérzékeny terület. Az ipari gazdasági területek környezetében a talajszennyezések nyomán a talajvizek is szennyeződtek. Szénhidrogén, illetve egyéb salak (mésziszap, festékgyári–olefingyári hulladékok) eredetű szennyezések a TVK, a MOL és az erőművek telephelyein és azok határán is előfordultak. Az elszennyeződött iparterületeken jelentős nagyságrendű kármentesítési munkálatokat végeztek a hatósági határozattal elfogadott komplex műszaki beavatkozási tervekkel összhangban. Az üzemelő, sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésére indult kormányprogram keretén belül, 2000-2003-ban a Golder Associates Kft. Által végzett Tiszaújvárosi Városi Vízmű Diagnosztikai vizsgálat alapján kiépült a vízmű komplex észlelőhálózata, amely az üzemképes régi és a vizsgálatok során létesített új figyelőkutakból lett kialakítva, így a vízmű egy 16 tagból álló észlelőkút hálózattal rendelkezik (3-6. ábra). A védőidom pontos lehatárolását, és a védőterületre vonatkozó előírásokat a 2936-1/2007. számú, Tiszaújváros Városi Vízmű védőidom és védőterület kijelölő ÉMI-KTVF határozat tartalmazza.

3.2.3. Víziközmű 3.2.3.1. Ivóvízhálózat A város jellegéből adódóan az ivóvízelosztó hálózat körvezetékes és ágas rendszerű. A vezetékágak végpontjain tűzcsapok kerültek elhelyezésre, melyeken a hálózat öblítések is elvégezhetők. A vezetékek kiszakaszolásának biztosítása végett megfelelő darabszámú csomóponti akna épült a kizárás biztosítására. A fontosabb keresztezéseknél (utak, átereszek, árkok, egyéb közművek) az ivóvízvezeték védőcsővel került megépítésre. A települési vízellátó rendszeren a fogyasztási helyeken szükséges nyomás biztosítása érdekében valamint az ivóvíz tárolása céljából egy 43,93 m magas két egymástól függetlenül is üzemeltethető körgyűrűből álló 800 m3 (460 m3-es külső rekesz és 340 m3-es belső rekesz) hasznos tároló kapacitású víztorony létesült Tiszaújvárosban (a víztoronynak energia megtakarítási funkciója is van). A lakossági vízvételezéshez valamint a vezetékek légtelenítéséhez ejektoros közkifolyók, a tüzivíz kivételezéséhez, ill. a hálózat mosatására, víztelenítésére tűzcsapok kerültek

43


elhelyezésre. Az elosztóhálózatra 8 db közkifolyó, 280 db tűzcsap (122 db földalatti, 158 db földfeletti) lett felszerelve. A Tiszaújvárosi elosztó hálózaton egy 4 szivattyút működtető - melyből 2 db tartalék nyomásfokozó gépház is épült, melynek feladata a településen lévő 10 emeletes lakóházak fogyasztóinak a megfelelő víznyomás biztosítása. 3-5. táblázat: A ivóvíz hálózat adatai Nyomócsövek típusai

Fm

DN 100 acél nyomócsőből

100

DN 100 öv nyomócsőből

6 100

DN 200 öv nyomócsőből

1 600

DN 100 ac nyomócsőből

12 700


7 500


1 200

DN 100 KM-PVC nyomócsőből

14 340


4 570


5 810


2 100


300

Összesen

56 320

3.2.3.2. Vízmű A városi vízmű a Tiszaújváros és Tiszaszederkény városrész között húzódó közlekedési út mentén, attól délre helyezkedik el, egy 200 x 600 m-es bekerített területen. A települések vízigényeinek kielégítése 9 db mélyfúrású üzemelő kútból történik búvárszivattyús vízkivétellel. A vízmű a Sajó-Hernád törmelékkúp pleisztocén kavicsos összletének vizét csapolja meg, melyben 9-10 db, agyagrétegekkel elválasztott kavicsos rétegösszletet lehet elkülöníteni. A jégkorszaki klímaváltozások (glaciálisok, interglaciálisok) hatására kialakult durvatörmelékes összlet feküje a vízmű térségében 200-210 m mélységben van. A víztermelés ennek felső, mintegy 100 m vastagságú szeletéből történik. A vízmű vízkezelési kapacitása 5 000 m3/d. A termelt nyersvíz minősége jelenleg a magas mangán- és mészagresszív széndioxid tartalmát tekintve nem felel meg az ivóvíz minőségi követelményeknek. A nyersvíz savtalanítása 3 db VEIKI típusú DANPAK töltetű, levegő ellenáramoltatással,

működő

berendezéssel

történik.

A

vas-

és

mangántartalom

csökkentését 4 db VÍZGÉP gyártmányú, ZEL 9150 típusú, nyomás alatti, kétrétegű, 44


kvarckavics töltetű gyorsszűrő berendezés biztosítja. A termelőkutak legfontosabb a 3-6. táblázat mutatja be. 3-6. táblázat: A termelőkutak legfontosabb adatait Kút neve

Létesítés éve

Talpmélység (m)

3. kút 4. kút 5. kút 6. kút 7. kút 8. kút 9. kút 10. kút 11. kút

1958 1958 1970 1970 1970 1970 1970 1971 1971

27,6 26,0 45,0 28,0 45,0 28,0 45,0 97,2 43,5

Szűrőzés

(m)

16,6 - 22,1 16,7 - 23,8 33,5 - 42,0 17,9 - 25,0 34,6 - 43,0 16,5 - 24,0 34,0 - 41,0 77,9 - 92,2 30,1 - 38,

A vízbázis termelőkútjai NyÉNy - KDK irányú kútsort alkotnak. A kutak elhelyezkedése 3-6. ábran látható. Talajvízészlelő kutak:

TFK-1/1, TFK-2, TFK-3, TFK-4, TFK-5/1, TFK-8

Rétegvízészlelő kutak:

TFK-1/2, TFK-1/3, TFK-1/4, TFK-6, Vízmű-1, Vízmű-2, K-42, F-

8, F-10 (K-41), G (K-55).

3-6. ábra: A termelő és figyelőkutak elhelyezkedése

45


A termelőkutak vízminőségében a vízminőség romlás irányába mutató tartós, jelentős változás nem tapasztalható. Az alkalmazott vízkezelési eljárásokat (savtalanítás – szűrés fertőtlenítés) követően, a vízmű által szolgáltatott ivóvíz kifogástalan minőségű, megfelel a vonatkozó jogszabályban előírt fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai követelményeknek. 3.2.3.2.1. A vízkezelés berendezései A

termelőkutak

vizének

magas

agresszív

szén-dioxid,

valamint

vas-

és

mangánkoncentrációja miatt a megfelelő vízminőség biztosítása érdekében savtalanító és vas-mangántalanító berendezést kellett beüzemelni. A kezelt víz fertőtlenítése klórgázzal történik. 

Savtalanítás

A kitermelt nyersvíz 3 db savtalanító medencébe érkezik, olyan nyomással, amely a felső vízelosztó csőrendszerben szükséges nyomást biztosítja. A vizet a csőbe épített szórótányér teríti szét a DANPAK típusú nagyfelületű golyókra, melyek a vályúban lévő perforált lemezen helyezkednek el. A nagyfelületű (300 m2/m3) tölteten a megfelelő anyagátadási folyamat lejátszódása ideálisnak tekinthető, mert a felületen lévő folyadék film kb. 6 µmm/sec. A levegő-víz arány úgy van megválasztva, hogy a kezelendő víz szénsavtartalom eltávolítása biztosítva legyen. A savtalanított víz a medence alján - a töltet sík alatt összegyűlve a pinceszinten lévő 240 m3-es pihentető medencébe kerül, majd onnan 3 db átemelő szivattyú továbbítja a vasmangántalanító szűrőkre további kezelés céljából. 

Vas-mangántalanító

A vas-mangántalanítás alapja, hogy a berendezés kálium-permanganát és mangán-klorid oldat felhasználásával kezelt - speciális szűrőtöltete a vízben oldott állapotban lévő vas- és mangánvegyületeket, vízben oldhatatlan formájú vegyületekké alakítja. Az így kivált csapadékot

a

szűrő

a

felületén

visszatartja,

mely

csapadék

ellenáramban

való

visszaöblítéssel onnan eltávolítható. A víztermelő épületben az átemelő szivattyúkról a víz 4 db kétrétegű VIZGÉP gyártmányú, ZEL 9150 típusú gyorsszűrőbe jut. A tartályok 3150 mm átmérővel, 7,8 m2 szűrőfelülettel készültek. A szűrők felső rétegében 2-3 mm, az alsó rétegében 1-2 mm átmérőjű kvarchomok töltet található. A felső réteg elsősorban vastalanításra szolgál, míg az alsó, kálium-permanganáttal és mangán-kloriddal bedolgozott kvarchomok a mangántalanítást végzi.

46


A szűrők visszamosása tisztított vízzel történik. A szűrők mosatása a felső réteggel kezdődik, majd az előszűrlet elvezetését követően az alsó szűrőréteg mosatása, leürítés a fenékleürítőn, majd a szűrési üzem mellett az előszűrlet elvezetése következik. A szűrők feltöltése és a légtelenítése után – amikor a felső légtelenítőn is víz folyik – termelik a tisztított vizet a medencébe. 

Vasiszap ülepítő

A víztisztítási technológia során képződő iszapos zagy, csurgalékvíz, valamint az öblítés során kimosott szennyeződések a vasiszap ülepítő medencékkel egybeépített átemelő aknába kerülnek. A kiülepedett víz elvezetése nyitott csatornán keresztül történik, ahová a dekantáló aknán illetve a beeresztő tolózáron keresztül kerül a víz. 

Fertőtlenítés

A vízműben a fertőtlenítés klórgázzal történik. A vákuumos klórozás a szűrőről érkező víz nyomásának és a hálózati víz nyomásának különbségéből adódóan működik. 

Tisztavíz tároló medence

A puffer tároló feladata a víztermelés (szűrés) és a hálózati fogyasztás mennyisége közötti különbség kiegyenlítése, és a szűrők zavartalan üzemének biztosítása. Kivitele 1 db medence 2x1250 m³-es körgyűrűvel. A medence úgy van kialakítva, hogy a két körgyűrű egymástól függetlenül üzemeltethető, legyen. A szűrőből, DN 400-as vezetéken érkezik a szűrt víz a zárkamra pinceterébe. Itt történik a klórozás is. 

Hálózati szivattyúk

A tisztavíz medencéből gravitációsan jut el a víz a szivattyúházba. A szivattyúházban kerültek elhelyezésre a savtalanított víz átemelő, a szűrőöblítő és a hálózati szivattyúk. A szivattyúházból egy DN 200-as és egy DN 400-as öntöttvas-vezeték biztosítja a tisztított víz, hálózatba jutását. A kiadott víz mérése a gépház pincéjében elhelyezett 2 db IDA típusú indukciós vízmérővel történik.

3.2.3.3. Kommunális szennyvízkezelés 3.2.3.3.1. Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat feladata négy település – Tiszaújváros, Sajóörös, Sajószöged, Nagycsécs – lakossági, közületi és egyéb gazdasági vízfogyasztásai során keletkező szennyvíz

rendezett

módon

történő

összegyűjtése

szennyvíztisztító telepre.

47

és

elvezetése

a

tiszaújvárosi


A tisztító műhöz csatlakozó településeken keletkező kommunális szennyvíz, DN 100-500 mm átmérőjű, elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózaton keresztül jut el a szennyvíztisztító telep rácsgépházában működő gépi rácsokra. A hálózati gyűjtő és szállító vezetékek anyaga Ac, beton, és KGPVC teljes hosszuk összesen mintegy 92 km. A síkvidéki adottságok miatt, a szállító vezetékek nyomvonalába MOBA típusú átemelők telepítése volt szükséges. Tiszaújváros tekintetében a csatorna hálózat az 1950-2009 évek között épült meg, illetve került rekonstrukcióra, míg a kapcsolódó települések esetében (Nagycsécs, Sajóörös, Sajószöged) a kivitelezés 2004-2009. években történt. A jelenlegi csatornarendszer összefoglaló adatait a 3-7. táblázat tartalmazza. 3-7. táblázat: A jelenlegi csatorna rendszer összefoglaló adatai

település Tiszaújváros Sajóörs Sajószöged Nagycsécs

összesített KG-PVC gravitációs szennyvízcsatorna hálózat (névleges átmérők szerint; km) Bekötővezeték 100-150 150-200 200-300 300-400 400-500 11,2 0,4 10,2 23,34 0,2 13,9 5,1 1,54 7,6 0 0 0 8,9 0 16,67 0 0 0 2,52 2,9 6,41 0 0 0

összesen 59,24 14,24 25,57 11,83

Az ÉRV Zrt. a használati díj terhére - a felújítás/fejlesztés keretében – jelenleg 6 útszakaszon végzi a szennyvízcsatorna hálózat hálózatmosatását. A mosatással egybekötött állapotfelmérés adatai alapján kerül meghatározásra, hogy mely szakaszokon van szükség új vezeték lefektetésére, felújítására. 3.2.3.3.2. Szennyvíztisztító telep A szennyvíztisztító telep feladata a Tiszaújvárosból és a környező településekről (Sajószöged, Nagycsécs, Sajóörös) érkező szennyvizek tisztítása, majd a tisztított szennyvíz elvezetése a befogadó Sajó-csatornába. A létesítmény a város déli ipari övezetében, a TVK szomszédságában található. A szennyvíztisztító telep 1976-ban épült. Az azóta eltelt időben a folyamatos használat következtében a telep mechanikai és biológiai műtárgyaiban jelentős állagromlás következett be (pl.: vasbeton szerkezetekben kialakult üzembiztonságot is veszélyeztető betonkorrózió) ill. technológia korszerűsítés is esedékessé vált (az Ipari Park további bővítésére is lehetőséget biztosít a szennyvíztisztító fejlesztése). Pályázati források hiányában a 650 millió forintba kerülő beruházást – közművek kiváltása, műtárgyak építése, technológiai szerelés – az önkormányzati tulajdonban lévő TiszaSzolg 2004 Kft. 25 százalékos önerő biztosításával és 75 % bankhitelből finanszírozta.

48


A teljesen felújított létesítmény 2013. január végén került átadásra. A korszerűsített telep kialakítását az alábbi műhold felvétel szemlélteti.

3-7. ábra: A korszerűsített szennyvíztisztító telep, műhold felvételről

Az alkalmazott új technológia eleveniszapos biológiai foszfor és nitrogén eltávolítással (UCT technológia) kiegészítő vegyszeres kezeléssel, a keletkező fölösiszap stabilizálásával, sűrítésével és gépi víztelenítésével működő szennyvíztisztítási folyamat. Jellemzően kommunális, háztartási szennyvizet dolgoz fel. A beérkező víz minősége és mennyisége viszonylag egyenletes, veszélyes anyagot kibocsátó ipari üzem a hálózaton nincs. A TVK területén működő vállalkozásoknak saját szennyvíztisztító telepe van. A szennyvíztisztító telep legfőbb működési adatait a 3-8. táblázat foglalja össze. 3-8. táblázat: A szennyvíztisztító telep legfőbb üzemelési adatai a telep mechanikai tisztító kapacitása

Q Mechanikai. t. = 2× 3600 m³/d

a telep biológiai tisztító kapacitása

Q Biológiai t.= 3600 m³/d, (Qh max = 360 m³/h)

a szennyvíztisztító telep lakos egyenértékben kifejezett kapacitása: 29.400 éves üzemnapok száma a telep átlagos hidraulikai terhelése (2011. évi adatok alapján)

29.400 LEÉ 365 nap Qd= 3337 m3/d

A csatornahálózatokon összegyűjtött nyers szennyvíz a város, az ipari park, és az erőműi lakótelep irányából nyomóvezetéken érkezik a szennyvíztisztító telep területére. Itt a városi és ipari ág közösítésre kerül. Tiszaújváros gördülő fejlesztési tervében elfogadásra került a 35. sz. főút alatt futó 300-as vezeték mellé egy második ág és átemelő kiépítése a hálózat 49


stabilitása,

üzembiztonsága

érdekében.

Az erőműi

lakótelep

szennyvize

a

telepi

csatornahálózaton, majd átemelőn keresztül jut a rácsgépházban elhelyezett gépi tisztítású rácsra, amelynek beépített tartalékaként a meglévő mellé még egy rács is beépítésre került. A gépi rácsok, és egy közös kézi tisztítású rács egy korrózióálló acélból készített rácsdobozban kerültek elhelyezésre. A kifogott rácszemét közös szállítócsiga segítségével az épület konténertárolójában lévő zárt konténerbe kerül. A rácsdoboz alsó része osztóműként szolgál. Az osztóbukón keresztül 50-50 % -os arányban kerül a szennyvíz elosztásra a soronként telepített homokfogók felé. A kiülepített homok közös szállítócsigán keresztül konténerbe kerül, a mechanikailag tisztított szennyvíz pedig a biológiai sor első anaerob műtárgy részébe folyik tovább. Az osztóbukó kialakítása lehetővé teszi a homokfogók megkerülését és a teljes szennyvízmennyiség egy biológiai sorra történő kormányozását. A többletfoszfor eltávolításához szükséges vas-szulfát oldat ill. a téli időszakban 14°C szennyvíz hőmérséklet alatt szükségessé váló - tápanyagpótlást jelentő - ecetsav oldat adagolószivattyúkkal az érkező szennyvíz mennyiségével arányosan kerül beadagolásra az osztóműbe. A vegyszerek tárolására és az adagolószivattyúk elhelyezésére a rácsgépházban vegyszertároló helyiség került kialakításra. A rácsgépház légterének kiszellőztetésére önálló felállítású BIOTEG gyártmányú konténeres biofilter szolgál, melynek kapacitása 2-szeres légcserét biztosít óránként. Az iszapkezelés során keletkező polielektrolitos szennyvíz külön kerül gyűjtésre és a homokfogók megkerülő vezetékébe került bekötésre, annak érdekében, hogy e szennyvíz polielektrolit tartalma ne zavarja a homokfogók és hozzájuk kapcsolódó berendezések működését. A biológiai tisztításhoz szükséges műtárgytérfogat meghatározása alapján 2 db blokk szolgál a feladat ellátására. Első blokkban az anaerob és anoxikus terek a másodikban az oxikus és utódenitrifikáló terek kerültek kialakításra. A V=225 m3 térfogatú anaerob térben a nyers szennyvíz és az iszap homogén keverést Flygt típusú búvárkeverő biztosítja. Az anaerob teret elhagyó szennyvíz iszap keverék a műtárgy alsó átvezetésén keresztül anoxikus térbe kerül. Itt közvetlenül találkozik az utódenitrifikáló medencéből érkező nitrátban gazdag belső recirkulációval és a primer iszaprecirkulációval. A biológiai tér homogén keverését Flygt búvárkeverők biztosítják.

50


A medencéből egy bukóvályún keresztül a szennyvíz-iszap keverék a V=2075 m3 térfogatú aerob műtárgyba gravitációsan folyik tovább, ahol egy gumimembrános levegőztető rendszeren keresztül érkező komprimált levegő biztosítja a szerves anyag lebontás, és nitrifikáció oxigén igényét. Az aerob tér 5 m-es vízmélysége a jó hatásfokú oxigén beoldódást biztosít. A csőreaktorszerűen kialakított medence bukófalán keresztül elfolyó szennyvíz a két biológiai sor közös utódenitrifikációs terébe folyik át. A többlet vízmennyiség a medencetér bukóvályúján keresztül folyik a recirkulációs gépházban található osztóműbe, ahol 2 db bukóéles zsilip működtetésével lehetőség van az üzemelő utóülepítő(k) kiválasztására. A tisztított szennyvíz-iszap fázisszétválasztására 2 db egyenként A=320 m2 felületű és V=800 m3 hasznos térfogatú utóülepítő szolgál. A jelenlegi beérkező tisztítandó szennyvíz mennyiséghez elegendő csak az egyik utóülepítő medence üzemeltetése, de szükség esetén mindkét medence üzemeltethető. Az ülepítők bukóvályúján elfolyó tisztított víz vb. csatornán keresztül a klórozó fogadóaknájába folyik. A szűrőberendezésről elfolyó mosóvíz a telepi csúrgalék hálózatba folyik tovább, a szűrt víz pedig a fertőtlenítő műtárgy terébe folyik vissza, ahol fertőtlenítés elrendelése esetén hypó oldat adagolása történik. A medencéből elfolyó tisztított víz kémiai paramétereit (KOH, NH4N, NO3-N, összes foszfor, kémhatás) Hach Lange analizátorok mérik. Az utóülepítőkben kiülepedő iszap 1+1 db Flygt iszapszivattyúval kerül elvételre és visszanyomásra az anoxikus műtárgyak irányába. Az új biológiai sor megépítésével párhuzamosan bővítésre került a telep meglévő irányítástechnikai rendszere is. A központi PLC a telep területén elhelyezett 2 db helyi PLC-n keresztül gyűjti be a technológiai adatokat és végzi a szükséges beavatkozásokat. A központi PLC-hez kapcsolódó PC monitoron keresztül a telep működése folyamatosan nyomon követhető, a technológiai adatok leolvashatóak. A felügyeletet végző diszpécser a PC-ről közvetlen utasításokat adhat egyes technológiai berendezések irányába. A tisztított szennyvíz elvezetése 2 db DN 500 ac. gravitációs rendszerű csővezetéken keresztül, közvetlenül a Sajó csatorna 0+990 fkm szelvényben történik. Ugyanezen csatorna vezeti a Tiszába a térség ipari üzemeinek tisztított szennyvizét is. A Sajó-csatorna nem rendelkezik saját tápláló vízfolyással, vízszintjét a Tisza vízállása határozza meg. A szennyvíztisztító telepre beérkező nyers szennyvíz átlagos minőségét a 3-9. táblázat, a telepről távozó, tisztított szennyvíz minőségi adatait a 3-10. táblázat mutatja be.

51

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja 3-9. táblázat: A nyers szennyvíz átlagos minősége Komponensek KOI BOI összes N összes P összes lebegőanyag összes oldószer extrakt ammónia-ammónium N TKN/KOI

g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3

2006 599 299 79,2 8,7 305 14,3 65,17 0,13

2007 965 511 115 11,4 418 20,6 98,1 0,12

2008 819 435 130 13,45 302 15,42 106,7 0,16

2009 929 419 106 9 624 n.a. 90 0,11

2013 1250 465 112 23 685 11 77 n.a.

3-10. táblázat: A tisztított szennyvíz átlagos minősége (főbb paraméterek)

Komponensek KOI BOI Összes N Összes P Összes lebegőanyag Összes oldószer extrakt

Mértéke. 2006 2007 2008 2009 2013 3

g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m

46,7 13,6 16,6 1,81 12,6 2,8

37,2 18,1 20,4 3,5 6,75 0,67

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

49,7 16,1 20,9 4,1 16,2 3,2

41 9 9,4 0,9 14,3 <2

határérték (vízjogi engedély szerint) 125 25 15 (25) 2 35 10

A korábban működő szennyvíztisztítási technológia nitrogén és foszfor határértékben nem biztosította a vonatkozó rendelet szerinti tisztítási paramétereket. A vízminőségi eredményeket összehasonlítva megállapítható, hogy az új tisztító sor működése tisztítási hatásfokát tekintve felülmúlta a tervezett tisztítási hatásfokot. A tisztítómű a téli időszakban (T=14 °C szennyvízhőmérséklet mellett) is biztosítja a nyári időszakra előírt c=15 g/m3 összes nitrogén határértéket is. A tisztító telepre érkezik a településről és néhány szomszédos helyről a szippantott szennyvíz is, mely a tisztítási technológia elejére kerül bevezetésre a szippantós kocsik kiürítését követően. Iszapkezelés Aerob iszapstabilizálás, iszapsűrítés, iszapvíztelenítés Alfa Laval Model 404 Dekanter típusú iszapcentrifugával történik. A tisztítási technológia során jelentős mennyiségű iszap keletkezik – ennek okán a jelenlegi iszapsűrítő berendezést szinte 0-24 órában szükséges üzemeltetni –, melynél az iszapkezelést követően az iszap szárazanyag tartalma 12 % körül alakul. Helyben történő hasznosítása jelenleg nem megoldott, a SZATEV Zrt. szikszói telephelyére kerül elszállításra. A magas szállítási költség miatt az iszap hatékonyabb

52


kezelése érdekében egy nagyobb kapacitású iszapsűrítő műtrágy beszerzése ill. az iszap helyben történő hasznosítása a cél.

3.2.3.4. Víziközmű fejlesztés Az Országgyűlés 2011. december 30-i ülésén elfogadott a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvénynek való megfelelés érdekében Tiszaújváros Önkormányzata és a TiszaSzolg 2004 Kft. az Észak-magyarországi Regionális Vízművek ZRt-vel kötötte meg a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó szerződést a közműves ivóvíz-ellátási, szennyvízelvezetési és - tisztítási üzemeltetési feladatok 2013. január 1-jét követő ellátására, mivel az ÉRV ZRt. megfelel a Víziközmű törvény szigorú szakmai előírásainak. A Vksztv. 10. § (1) bekezdése szerint a víziközmű fejlesztés megvalósításáról az ellátásért felelősnek kell gondoskodnia. A Vksztv. 11. § (2) bekezdése szerint 2014. január 1-jétől az ellátásért felelősnek minden év szeptember 15. napjáig kell benyújtani a gördülő fejlesztési tervet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, melyet előzőleg a Képviselő-testületnek is tárgyalnia és elfogadnia szükséges. Az ÉRV. Zrt. az elmúlt másfél év (2013. január 1-től) üzemeltetési tapasztalata alapján felmérte a víziközmű rendszerek állapotát, és a műszaki színvonal fenntartása, illetve javítása, valamint a jövőbeni fejlesztési irányvonalaknak megfelelően és a bérletiüzemeltetési szerződésben foglaltak alapján megfogalmazta a 15 éves időtávra szóló gördülő fejlesztési terv javaslatát. A gördülő fejlesztési terv felújítási-pótlási, valamint beruházási tervből áll. A dokumentáció 15 éves időtávra készült - végrehajtási rendelet hiányában a Magyar Víziközmű Szövetség szakmai ajánlása alapján - 3 időbeli ütemre lebontva. A rövid távú 2015. évre, a középtávú a 2016-2019. közötti időszakra, és a hosszú távú a 2020-2029. közötti időszakra vonatkozóan tartalmazza a felújításokat és pótlásokat, továbbá a beruházásokat. Az előre nem tervezhető, üzembiztonsági okokból évközben szükségessé váló fejlesztéseket az ÉRV. Zrt. a szolgáltatás folyamatosságának és minőségének biztosítása érdekében, a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint azonnal elvégzi, és a felmerüléstől számított 3 munkanapon belül értesíti az önkormányzatot (Ezekre a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokra minden évben különítenek el összeget.). A víziközmű rendszeren végzett felújítási munkák ellenértéke a mennyiségarányos használati díj és a víziközművek használatáért fizetendő bérleti díj terhére kerül elszámolásra.

53


A Képviselő-testület elfogadta a víziközmű vagyon 15 éves fejlesztési tervét, mely által biztosítható a víziközmű fenntarthatósága.

3.2.4. Csapadékvíz elvezetés A városban az intenzív beépítésű lakóterületeken zárt rendszerű, a családi házas lakóterületeken vegyes, nyíltárkos és zárt rendszer üzemel. A csapadékvíz elvezetés a szennyvízcsatornázástól elválasztott rendszerű. A síkvidéki fekvés és a gátakkal határolt, védett beépített, illetve beépíthető területek miatt a csapadékvíz csak átemeléssel juttatható a végső befogadóba, a Tiszába. A csapadékvizek elsődleges befogadója a Lévai utca mentén nyugat-kelet irányban végighúzódó élő vízfolyás, melynek védőgáti kereszteződésénél működik a nagy átemelő állomás. Az északi lakóterületek meglévő és tervezett beépítéseinek csapadékvizét a Zita utcai átemelő továbbítja. Az északi területek beépítéséhez jelentős átemelő kapacitás bővítés lesz szükséges. A zárt rendszerű csapadékvíz elvezető hálózaton Önkormányzati megrendelésre a TiszaSzolg 2004 Kft. végez üzemeltetői tevékenységet (átemelők, stb.). A nyílt rendszerű csapadékvíz elvezető hálózaton a Városgazda Kft. látja el az uszadék gyűjtést, kaszálást, egyéb fenntartási feladatokat.

3.3. Zöldterület gazdálkodás 3.3.1. Zöldterület gondozás A 39/2000. (XI.10.) önkormányzati rendelet a környezetvédelemről szabályozza a közhasználatú zöldterületek védelmét, fenntartását és használatát. A rendelet szerint zöldterületnek minősülnek: 

közparkok



közlekedési területek zöldfelületei



erdők



temetők



játszóterek

A Polgármesteri Hivatal 2005. július 1. óta a zöldterületek fenntartásáról a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Közreműködésével gondoskodik. 54


A zöldterületek fenntartásához tartozó feladatok: 

Sövény, díszfa, díszcserje gondozás

Sövénygondozás (kapálás-sövénytisztítás) 2013. évben 2.280 m2 felületen 3 alkalommal került végrehajtásra. A díszfák, túlkoros fák gondozása a tavaszi permetezés, metszések és kapálások mellett a fák „fakopp” mérőműszerrel végzett vizsgálatát ill. lakossági bejelentések alapján az épületeket zavaró ágrészek eltávolítását jelentette. A cserjeágyak gondozása során a metszések, az ágyások kapálása és a hantos ásás feladatait végezte a Városgazda Kft.  A

Pázsitgondozás

pázsitgondozási

feladatok

ellátása

során

a

városi

rendezvények

időpontjához

alkalmazkodtak a rendezett városkép érdekében. Az őszi időszakban lombszedést (5 alkalommal), az év fennmaradó részében pázsitkaszálást (10 alkalommal) végzett a Városgazda Kft. 

Rózsaágy, virágágy gondozás

A rózsaágyak gondozása kapcsán tavaszi metszést, kapálást, vadalást ill. ásást végeztek a város terültén. A virágágyak gondozása a kétnyári virágok esetében kártevő elleni védekezést és tápanyagutánpótlást, az egynyári virágok esetében a kiültetési tervek alapján végrehajtott ültetést jelentett. Tavasztól-őszig az öntözés, kapálás és gyomlálás feladataival kiegészítve. 

Futónövények, virágoszlopok, balkonnövények gondozása

A futónövények, virágoszlopok, balkonládák kihelyezésére május hónapban kerül sor. Ezt követően napi rendszerességgel kerülnek gondozásra (önötözés).  A

Mezőgazdaságilag nem művelt területek gondozása

mezőgazdaságilag

nem

művelt

területek

gondozási

munkálatainak

elvégzésére

alvállalkozók bevonásával kerül sor.

3.3.2. Fatelepítési program Tiszaújvárosban a zöldterületek aránya viszonylag magas, ennek fenntartása és további növelése érdekében az önkormányzat minden évben nagy hangsúlyt fektet a Fatelepítési Program elkészítésére.

55


A város a pollentartalom csökkentése érdekében kőrisfák ültetését részesíti előnyben, nyárfa ültetése kerülendő. A 2013. évi fatelepítési program keretében a Mediterrán ház környezetében kialakított parkoló melletti zöld sávban ill. 2 egyéb helyszínen a Polgármesteri Hivatallal egyeztetve 140 m2 felületen talajtakaró cserjék ill. díszfák kiültetésére került sor (3-11. táblázat) 3-11. táblázat: 2013. évi cserje, díszfa ültetés Helyszín Önkormányzat parkoló Derkovits K. K. bejárat Mediterrán ház parkoló Mediterrán ház Mediterrán ház Mediterrán ház Összesen

növény gömb kőrisfa gömb kőrisfa gömb kőrisfa örökzöld orbáncfű gyöngyvessző cserjés pimpó

mennyiség (db) 3 2 6 90 90 90 281

A bel- és külterületi zöldfelületek fásításának a térelhatároló, esztétikai funkció mellett környezetvédelmi, azaz levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi funkciója is van.

3.3.3. Erdőterület, erdőgazdálkodás Az önkormányzati tulajdonú erdők erdőfenntartási munkafolyamatait változó gyakorisággal és mennyiségben a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. végzi. Erdőgazdálkodás az 2005-2014. évi intervallumra készített erdőgazdálkodási üzemterv alapján működik, mely a jövő évben kerül megújításra. A Tiszaújváros 43/A erdő két egymástól elkülönülő táblában található. Az északi táblát – korábbi jelentős vadkárok miatt pótolt – fiatal fák alkotják. A hasonló károk megelőzése érdekében kéthetente vadriasztást végeznek a tábla területén (1,6 ha). A Tiszaújváros 44/A erdő területét 2011-ben jégkár miatt, 2012-ben pedig tűzkár miatt kellett teljesen tőre vágni. A tűzkárt követően a tábla K-i részén nagy mennyiségű gyökérsarj képződött, mely meghagyásra került az erdő gyorsabb fejlődése érdekében, így ezen a terülten gépi szárzúzás és tárcsázás helyett kézi kaszálást végeztek. Mindkét erdőben mellőzik a sorművelést, így a fiatal fákat a sorokban képződött gyomflóra megvédi a vadaktól. A 2013. évi erdőfenntartási munkafolyamatokat a 3-12. táblázat szemlélteti. 3-12. táblázat: A 2013. évi erdőfenntartási munkafolyamatok munkafolyamat

Tiszaújváros 43/A

Mátyás király út

Vasvári Pál út

Tiszaújváros 44/A

gépi szárzúzás

2

2

2

2

56


munkafolyamat

Tiszaújváros 43/A

Mátyás király út

Vasvári Pál út

Tiszaújváros 44/A

gépi tárcsázás

2

-

-

2

kaszálás

2

2

2

2

vadriasztás

24

-

-

-

3.3.4. Játszóterek karbantartása A játszóterek karbantartása és ellenőrzése szintén a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. feladata, mely az alábbi feladatokat foglalja magába: 

sérült homokozókeretek javítása



homokozói homok cseréje



homokozói homok kavics-és gyommentesítés



játszóeszközök sérüléseinek javítása



játszóterek elemeinek festése, karbantartása



hinták láncainak szabványosítása

A karbantartási feladatok mellett a játszóterek szabvány szerinti felújítását is a Városgazda Nonprofit Kft. végzi, melynek során az adott játszóterek összes játszóeszközének felülvizsgálata mellett gumitéglás ütéscsillapítók és ütéscsillapító homok kihelyezésére is sor kerül.

3.4. Természet-és tájvédelem A táj a Tisza egykori ártere, annak hullámtéri és mentett része. Potenciálisan ligeterdei, ártéri mocsári táj, meanderező, morotvákat képző folyóval. A hullámtér erdei fűz-nyár ligeterdők, ill. zömmel legfeljebb 150 éve telepített, spontán regenerálódó füzesek, nyárasok, mindkét típusban igen sok özönnövénnyel. Az erdőszéleken, mocsarak szegélyén fajgazdag magaskórósok alakultak ki (debreceni torma – Armoracia macrocarpa, Tisza-parti margitvirág – Chrysanthemum serotinum, nyári tőzike – Leucojum aestivum, mocsári aggófű – Senecio paludosus). E tájban vannak a Közép-Tisza-vidék talán legszebb mocsárrétjei Kesznyétennél. A kaszálás, legelés alól felhagyott réteket a gyalogakác állományai nőtték be. Kesznyétennél láposodó morotvákban úszólápok alakultak ki sok lápi fajjal. Ősi keményfás ligeterdő alig maradt, ugyanakkor vannak szép, sokfafajú, telepített állományok a táj északi részén. A mentett oldalon ártéri rétekből kiszáradt cickórós szikes puszták és maradvány

mocsarak

húzódnak.

A

belvizes

szántókon

fajgazdag

iszapnövényzet (látonyafajok – Elatine spp., iszapfű – Lindernia procumbens).

57

a

törpekákás


Az érintett kistájra vontak jellemző adatok3: 

Gyakori élőhelyek: D34, D6, J3, J4, RD;



Közepesen gyakori élőhelyek: A1, A23, A3a, B1a, B2, B3, B5, BA, F1b, F2, F3, OB, P2a, RA, RB;



Ritka élőhelyek: B1b, D5, F1a, F4, F5, H5a, I1, J6, M3, OA, OC, P2b, P45, P7, RC.



Fajszám: 700-800;



Védett fajok száma: 30-40;



Özönfajok: zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkóró (Asclepias syriaca), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), akác (Robinia pseudoacacia), aranyvessző-fajok (Solidago spp.).

3.4.1. Természetvédelem A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket - a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően - a következő országos jelentőségű védettségi kategóriákba csoportosíthatjuk: 

nemzeti park (NP),



tájvédelmi körzet (TK),



természetvédelmi terület (TT),



természeti emlék (TE).

A fenti kategóriák közös jellemzője, hogy egyedi jogszabállyal védett természeti területek. Fentiektől elkülönülő kategóriát képeznek az ún. Natura 2000 oltalom alá eső területek. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket - foglalja magába. Ezek a területek nem csak országos, de európai szintű védettséget élveznek. Tiszaújváros közigazgatási területén országos védettségű természetvédelmi terület és exlege terület nem található, a tágabb környezetben azonban már számos, különböző védettségű területek találhatók.

3.4.1.1. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Tiszaújváros közetlen környezetében a címben nevezett védett természeti területek közül egyik sem található meg.

3

Forrás: MÉTA program, http://www.novenyzetiterkep.hu/, 2014.10.20.

58


Tiszaújvárostól északra ~1,5 km-re, a Tisza jobb és bal partján egyaránt terül el a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (TK), attól északra Tiszadobi ártér Természetvédelmi Terület (TT). A várostól DDK irányba, ~7,5 km-re a Hortobágyi Nemzeti Park (NP) egy kisebb területe található (3-8. ábra).

3-8. ábra: TT, TK és NP területek

A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott „öblözet” morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. A Tisza és a Takta korábbi folyómedreinek hosszúkás mélyedéseiben jelenleg mocsarak vannak, amelyek kiterjedése mintegy 2000 ha. A mocsarak rendszeres vízutánpótlása a XIX. század közepén végrehajtott folyószabályozási munkálatok következtében szűnt meg. A változatos vízivilág, gazdag madárvilágnak ad otthont. A zavartalan környezet, a számtalan fészkelésre alkalmas hely, a rengeteg táplálék vonzza a vízimadarakat (gémfélék, szárcsák, récefélék, vízi énekesmadarak). A terület legfontosabb azonosító adatait az alábbi 3-13. táblázat mutatja. 3-13. táblázat: A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet azonosító adatai kijelölés dokumentuma: létrehozás dátuma: Területe: érintett hrsz. számok:

illetékes nemzeti park:

5/1990. (VI. 18.) KöM rendelet 1990. július 5. 5755 ha 0253, 0254, 0255, 0258, 0259/1, 0259/2, 0259/3, 0259/4, 0259/5, 0260, 0261/10, 0261/11, 0261/12, 0261/13, 0261/2, 0261/6, 0261/7, 0261/8, 0261/9, 0262/1, 0262/2, 0263/1, 0263/3a, 0263/3b, 0263/3c, 0263/4, 0263/5, 0263/6, 0263/7, 0264, 0265, 0266a, 0266c, 0266d, 0266f, 0266g, 0266h, 0266j, 0266k, 0266l, 0266m, 0266n, 0267/1, 0267/10, 0267/12, 0267/13, 0267/2, 0267/3, 0267/4, 0267/5, 0267/6, 0267/7, 0267/8, 0268 Bükki Nemzeti Park

59


A növényzet mai képére a területen évezredekig kanyargó folyók hatása, majd a középkortól kezdődő erdőirtások és legeltető-kaszáló állattartó tevékenység, valamint a XIX–XX. századi vízrendezési munkálatok hatottak.4

3.4.1.2. Natura 2000 védettség alá eső területek A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok, illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése, illetve – szükség esetén – helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormányrendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben történt meg. A

Tiszaújváros

környékén

található

Natura

2000

védettség

alá

eső

területek

elhelyezkedését-kiterjedését a 3-9. ábra mutatja.

3-9. ábra: Natura 2000 területek

Tiszaújváros közigazgatási területére csak a „Tiszaújvárosi ártéri erdők” és a Kesznyéteni Különleges Madárvédelmi Terület és a Kesznyéteni Sajó-öböl természetmegőrzési Natura 2000-es terület esik. A Natura 2000-es védettség alá eső területek legfontosabb azonosító adatait a 3-14. táblázat – 3-16. táblázat mutatja.

4

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, http://bnpi.hu/, 2014.10.20.

60

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja 3-14. táblázat: A Tiszaújvárosi ártéri erdők azonosító adatai Natura 2000 kódja: létrehozás dátuma: területe: érintett hrsz. számok: kijelölés alapjául fajok és élőhelyek:

szolgáló


HUBN22096 2012 189,2 ha 017/1, 017/2, 023, 025, 026/1, 026/2, 027, 028, 030, 031, 032/1, 032/2, 034, 0239/2, 1800, 1801, 1802 Fajok: díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) vöröshasú unka (Bombina bombina) Élőhelyek: Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minorFraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)* Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei [* - kiemelt jelentőségű prioritás élőhely] Bükki Nemzeti Park

3-15. táblázat: A Kesznyéteni Különleges Madárvédelmi Terület azonosító adatai Natura 2000 kódja: Területe: érintett hrsz. számok:

kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: illetékes nemzeti park:

HUBN10005 6411 ha 0259/1, 0259/2, 0259/3, 0259/4, 0259/5, 0260, 0261/10, 0261/11, 0261/12, 0261/13, 0261/2, 0261/6, 0261/7, 0261/8, 0261/9, 0262/1, 0262/2, 0263/1, 0263/3a, 0263/3b, 0263/3c, 0263/4, 0263/5, 0263/6, 0263/7, 0264, 0265, 0278/245 üstökösgém (Ardeola ralloides): 15 pár cigányréce (Aythya nyroca): 25-30 pár haris (Crex crex): 20-25 pár Bükki Nemzeti Park

3-16. táblázat: A Tiszaújvárosi ártéri erdők Natura 2000-es területek azonosító adatai Natura 2000 kódja: létrehozás dátuma: területe: érintett hrsz. számok:

kijelölés alapjául fajok és élőhelyek:

szolgáló


HUBN20069 2004 4730 ha 0257, 0258, 0259/1, 0259/2, 0259/3, 0259/4, 0259/5, 0260, 0261/2, 0261/6, 0261/7, 0261/8, 0261/9, 0261/10, 0261/11, 0261/12, 0261/13, 0262/1, 0262/2, 0263/1, 0263/3, 0263/4, 0263/5, 0263/6, 0263/7, 0264, 0265, 0266c, 0266f, 0266g, 0266 Élőhelyek: enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) pannon szikes sztyeppék és mocsarak Fajok: tompa folyamkagyló (Unio crassus) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) nagy szikibagoly (Gortyna borelii) homoki küllő (*Gobio kessleri) réticsík (Misgurnus fossilis) törpecsík (Sabanejewia aurata) vágócsík (Cobitis taenia) vöröshasú unka (Bombina bombina) Bükki Nemzeti Park

61


3.4.1.3. Helyi védettség alá eső természeti értékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény lehetővé teszi a helyi jelentőségű védett természeti területek kijelölését, melyekre vonatkozóan az alábbi kategóriákat állapítja meg: 

természetvédelmi terület (TT),



természeti emlék (TE).

Tiszaújváros területén helyi jelentőségű természetvédelmi területek található, ezek jellemző adatainak felsorolását a 3-17. táblázat tartalmazza. 3-17. táblázat: Tiszaújváros helyi jelentőségű védett természeti területei Név Tiszaújvárosi-gyep Tiszaújvárosi Kisfaludi-erdő Tiszaújvárosi Morotva-erdő Tiszaújvárosi Tiszasziget

Védettségi szint

Védelmi kategória

helyi

TT

Törzskönyvi szám 4/81/TT/04

Kiterjedés (ha)

Érintett ingatlanok

7,24

0209/8

Hatályba lépés éve 2004

helyi

TT

4/78/TT/04

12,78

026/1

2004

helyi

TT

4/79/TT/04

16,74

0208/2

2004

helyi

TT

4/80/TT/04

35,67

1800, 1801,1802

2004

Tiszaújváros Önkormányzatának a helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII.01.) rendelete, valamint Tiszaújváros településrendezési terve és annak 12. sz. melléklete nevesíti a helyi területi védelem alá eső területeket. A rendelet alapján helyi jelentőségű védett természeti értékként kell kezelni a 3-17. táblázatban felsoroltakon túl az alábbi területet: 

Tiszapalkonyai tölgyfák – Tiszapalkonya községhatár 019/1; 019/2; 026/1; 094 hrsz.ú ingatlanok

3.5. A települési épített és mesterséges környezet védelme Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a helyi önkormányzatok elsődleges feladata a településrendezési feladatkör ellátása, valamint az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, és a helyi építészeti örökség védelme. A

Tiszaújváros

Önkormányzata

az alábbi

rendeletekkel

szabályozza

Tiszaújváros

közigazgatási terültén a terület felhasználást, az építési telek kialakítását és az építmények elhelyezését: 

Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 10/2013. (VI.5.) rendelet



a helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII.01.) rendelet 62




a környezetvédelemről szóló 39/2000. (XI.10.) rendelet



a helyi állattartás szabályairól szóló 43/2004. (XII.23.) rendelet



a közterületek rendjéről szóló 31/2004. (X.15.) rendelet



az

építési

engedélyezési

eljárás

során

szükséges

parkolóhely

biztosítási

kötelezettség elősegítéséről szóló 9/1999. (IV.09.) rendelet A helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII.1.) rendelet célja a település és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének és hagyományos megjelenésének megőrzése. A rendelet rögzíti a helyi védelem kezdeményezésének módját, a védetté nyilvánítás és megszüntetés folyamatát, a védett értékek fenntartását, nyilvántartását, valamint az azokra vonatkozó szabályokat. A Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 10/2013. (VI.5.) rendelet tartalmazza Tiszaújvárosban a területek felhasználására, az építési telek kialakítására, valamint az építmények elhelyezésére vonatkozó szabályozásokat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai alapján. A rendelet az általános előírások mellett sajátos rendelkezéseket is tartalmaz pl. a TVK és a MOL egyesített építési övezetére vonatkozóan.

3.5.1. Tiszaújváros műemlék jegyzéke Az építészeti örökség helyi védelmének egyedi létesítményeinek jegyzéke, a helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII.01.) rendelet 2. sz. melléklete alapján az alábbi műemlékek találhatók (3-18. táblázat): 3-18. táblázat: A tiszaújvárosi műemlékek jegyzéke Műemlék jegyzék Víztorony – az 1960-as évek elején épült, a város Tiszaújváros, Szederkényi út 11. szám 1134/9 jelképévé vált hrsz. Református templom – Tiszaszederkény Tiszaújváros, Szederkényi út 13. szám 1134/8 településrész – hajója 1799-ből, tornya 1810-ből hrsz. való Református parókia – Tiszaszederkény Tiszaújváros, Szederkényi út 15. szám 1134/7 településrész hrsz. Új római katolikus templom 1993. (Tervező: Tiszaújváros, Teleki B. út 1. szám 1134/6 hrsz. Rátkai Attila és Rátkainé Kiss Róza) Új református templom 1994. (Tervező: Hoór Tiszaújváros, Teleki B. út 3. szám 1134/5 hrsz. Kálmán) Új görög katolikus templom 1996. (Tervező: Tiszaújváros, Teleki B. út 5. szám 1134/4 hrsz. Nagy József András) Tiszaújváros, Szederkényi út 1. szám 1142/9 Tiszaújváros, Széchenyi út 11-23. szám 997/7 hrsz. hrsz. lakóépület és üzletek Tiszaújváros, Szederkényi út 3. szám 1142/8 Tiszaújváros, Verebély út 1. szám 1622 hrsz. hrsz.

63

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Műemlék jegyzék Tiszaújváros, Szederkényi út 5. szám 1142/7 Tiszaújváros, Verebély út 3. szám 1623 hrsz. hrsz. Tiszaújváros, Szederkényi út 7. szám 1142/6 Tiszaújváros, Verebély út 5. szám 1624 hrsz. hrsz. Tiszaújváros, Szederkényi út 9. szám 1142/5 Tiszaújváros, Verebély út 7. szám 1625 hrsz. hrsz. Tiszaújváros, Ady E. út 2. szám 120 hrsz. Tiszaújváros, Verebély út 1628/2 hrsz. üzlet

A város jelképévé vált víztorony a 3-10. ábran, az újvárosi római katolikus a 3-11. ábran látható.

3-10. ábra: A tiszaújvárosi víztorony

A római katolikus templom alapkövét 1991-ben helyezték el az új városrészben. A templomot 1993-ban szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

3-11. ábra: A római katolikus templom (Magyarok Nagyasszonya)

A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával „A Tiszaújvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének ….. rendelete alapján védett helyi érték.”

64


3.6. Hulladékgazdálkodás A hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat 2011. április 15-től – a hivatalos közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - a TiszaSzolg 2004 Kft. helyett az AVE Miskolc Kft. látta el. Az AVE Miskolc Kft-vel 2011. évi április hó 14. napján létrejött közszolgáltatási szerződés a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 90. § (5) bekezdése alapján felmondásra került és a 6 hónapos felmondási idő figyelembe vételével a jogviszony 2014. évi január hó 23. napjával szűnt meg. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. § (1) alapján a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását közszolgáltatóval – azaz legalább 51 %-ban állami

vagy

önkormányzati

tulajdonban

lévő

céggel–

kötött

hulladékgazdálkodási

közszolgáltatási szerződés útján köteles biztosítani, így a törvénynek való megfelelés érdekében Tiszaújváros 2013.10.18-án csatlakozott az Észak-Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társuláshoz. A társulás egy közszolgáltató nonprofit társaságot alapított ÉMRHK Észak-magyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Nonprofit Kft. (É.R.H. Nonprofit Kft.) néven 100 %-os önkormányzati (társulási) tulajdonjoggal. Az így létrehozott Nonprofit Kft. a már meglévő Tiszabábolnai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-ben 49 %-os tulajdonrészét vásárolt Tiszabábolna önkormányzatának 2%-nyi tulajdonrésze és az AVE Magyarország Kft. 49%-os tulajdonrésze mellé, ezáltal teljesítve a többségi önkormányzati tulajdonra vonatkozó előírást. A településen jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2014. 01. 01-től 2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra megbízott Tiszabábolnai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint kijelölt közérdekű szolgáltató látja el a közszolgáltatói tevékenységet. A tevékenységre 2014. szeptemberében kiírt közbeszerzési pályázat eredménytelenül zárult, így a kijelölés meghosszabbítása vált szükségessé 2014. december 31-ig. A szolgáltatást alvállalkozóként továbbra is az AVE Miskolc Kft. saját eszközeivel, és infrastruktúrájával látja el. Az előző program készítésének évében és a legutolsó lezárt évben begyűjtött települési szilárd hulladékok mennyiségét a 3-19. táblázatban mutatja be, a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségek változását a 3-12. ábra szemlélteti.

65

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja 3-19. táblázat: A begyűjtött települési hulladékok mennyisége 2007, 2013 Hulladékmennyiségek (kg)

2007

2013

3 868 500

2 873 000

Papír

34 500

51 220

PET

18 900

23 680

Üveg

12 900

23 700

szelektív összesen

66 300

98 600

18

20

lakossági kevert települési szilárd hulladék

szelektív gyűjtőszigetek száma (db)

3-12. ábra: A szelektív hulladékok mennyiségének alakulás (2007-2013)

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a környezettudatos magatartás ösztönzésének hatására a településen keletkező és lerakásra kerülő nem veszélyes hulladékok mennyisége jelentősen csökkent a 2007-es felülvizsgálat óta.

3.6.1. Hulladékgazdálkodási létesítmények és szolgáltatások A településen képződő kommunális hulladékok 2009. július 15-ig az 1972-től üzemelő Tiszaújváros Város Kommunális Hulladéklerakóban kerültek elhelyezésre. Mivel a lerakó megfelelő műszaki védelemmel nincs ellátva, bezárását követően a településről begyűjtött szilárd hulladékok a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Hejőpapiban átadott hulladéklerakójában kerülnek ártalmatlanításra, lerakásra.

66


3.6.2. Kevert települési szilárd hulladékok gyűjtése A kevert települési hulladékokra (EWC 20 03 01) vonatkozó begyűjtési-szállítási feladat ellátásának gyakorisága az alábbiak szerint került meghatározásra: 

Tiszaújváros

lakótelepi

tömbházas

beépítésű

lakóterületein,

társasházak,

lakásszövetkezetek esetén heti három alkalommal (156 ürítés/év)- hétfő-szerdapéntek-i napokon 

Tiszapart

városrész

tömbházas

beépítésű

lakóterületein,

társasházak,

lakásszövetkezetek esetén heti két alkalommal (104 ürítés/év)- hétfő-pénteki napokon 

A családi házas, sorházas, kertvárosi területeken, magánházaknál heti egy alkalom (52 ürítés/év); Kertváros városrész (szerda), Szederkényi városrész (kedd), Tiszapart városrész (hétfő)

A Tiszaújváros területén ürítendő lakossági hulladékgyűjtő edények számát és az ürítési gyakoriságot az alábbi táblázat mutatja: 3-20. táblázat: A lakossági hulladékgyűjtő edények száma és az ürítési gyakoriságok Ürítési gyakoriság Heti 1x Heti 2x Heti 3x Összesen

110 / 120 literes edény (db) 1230 7 1237

240 literes edény (db)

770 literes edény (db)

2 39 41

1 3 50 54

1100 literes edény (db) 6 2 152 160

(2013. október 31-i állapot)

3.6.3. Szelektív hulladékgyűjtés A csomagolási hulladékok 2005. októberig teljes mennyiségben a város kommunális hulladéklerakójában kerültek lerakásra. A város szelektív hulladékgyűjtési rendszerének kialakításához 2005. évben 12 db, 2007. évben 6 db, 2008-ban további 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre a település különböző pontjain, lehetőséget teremtve a papír, műanyag (PET, PE fólia, PPHDPE flakonok), az italoskarton, a csomagolási fémhulladékok, illetve az üveghulladékok elkülönített gyűjtésére. A település hulladékgazdálkodási tervében meghatározott – a város területének lefedéséhez szükséges – 20 db szelektív hulladékgyűjtő sziget létesítése megtörtént, további szigetek kialakítása nem

indokolt.

A jelenlegi rendszerben az

67

átlagosan 1500 főre jutó


hulladékszigettel szemben Tiszaújvárosban kedvezőbb, 800-900 lakosra jut egy gyűjtősziget. További előrelépést ezen a téren az ingatlanonkénti szelektív gyűjtés bevezetése jelenti. Tiszaújváros terültén található szelektív hulladékgyűjtő szigetek: 

Árpád út 13. sz. előtt a buszmegálló mögött közterületen



Munkácsy M. úti parkolóban közterületen



Barcsay J. téren közterületen



Tiszaszederkény városrészben a COOP áruház mögött magánterületen



Templom úton a Református templom mögötti parkolóban közterületen



Munkácsy M. út és Széchenyi út sarkán közterületen



Kazinczy F. út és a Bethlen Gábor út közötti parkolóban közterületen



Hajdú tér 23. mögötti parkoló mellett közterületen



Bolyai J. köz 3-5. szám előtt a parkoló mellett közterületen



Tiszapart városrész autóbuszmegállóban közterületen



Mátyás király úton a Piramis áruház előtt közterületen



Kertvárosban az Egressy Béni út 12. sz. mellett közterületen



Tiszaszederkény városrészben – Gát utca - közterületen



Szt. László út – Margit sétány kereszteződésében közterületen



Erzsébet téren közterületen



TESCO Áruház parkolójában



Pajtás köz régi Spar áruház mögött közterületen



Lévay út – Sajó út kereszteződésében az új Spar áruháznál



Örösi út – Krisztina út kereszteződésében közterületen



Tiszaszederkény – Kossuth L. utca – Bajcsy-Zsilinszy utca buszforduló közterületen

A szelektív hulladékgyűjtés keretében a 2013. évben begyűjtött hulladékok mennyiségét 3-21. táblázat mutatja be. 3-21. táblázat: Begyűjtött szelektív hulladék mennyiségek, 2013. Papír és karton csomagolási hulladékok (kg)

Műanyag csomagolási hulladékok (kg)

51 220

23 680

68


3.6.4. Lakossági hulladékgyűjtő udvar Tiszaújváros Önkormányzata Képviselőtestületének XIII/4166/2009.120 Ökth. határozata alapján Tiszaújváros belterületének 1144/39 hrsz-ú ingatlanán kialakításra került egy hulladékudvar, hogy az ingatlanokhoz rendszeresített gyűjtőedényzetben el nem helyezhető hulladékok évközi gyűjtése is a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosított legyen. A hulladékgyűjtő udvar engedélyeit a 3-22. táblázat tartalmazza: 3-22. táblázat: A hulladékgyűjtő udvar engedélyei Tartalom Önkormányzati határozat a hulladékudvar létesítésére

Hatóság

Határozat száma

Kiadás

Érvényes

Tiszaújváros Önkormányzata

XIII/4166/2009.120

2009.08.27

-

Telekalakítási engedély

Emőd Város Önkormányzata

4608-4/2009

2009.12.02.

-

Építési engedély


2254-2/2010

2010.02.23.

-

Használatbavételi engedély


2254-5/2010

2010.08.09

-

Telephely bejelentése


II/614-3/2010

2010.04.30

tevékenység folytatásáig

Útkezelői hozzájárulás


XI/161-1/2010

2010.03.03

határozatlan idő

Szennyvíz kibocsátási engedély

ÉMI-KTVF

2344-2/2010

2011.02.10

2016.02.28.

A hulladékudvar az alábbi műszaki tartalommal került kialakításra: 



Összefüggő térburkolat (rétegrend alulról felfelé) 900 m2. o

Altalaj – humusz lefejtve

o

0-200 kavics és 0-7 mm kavics keveréke, tükör stabilizálásához

o

20 cm Ckt soványbeton

o

9 cm AC22 aszfalt kötőréteg

o

5 cm AC11 kopóréteg

Vízelvezető árok: kétirányú lejtéssel kialakítva. A kiépített ároknál egy kivezetési pont van, a csapadékvíz elvezetése a hulladékudvar területéről 300 KPE csővezetéken keresztül történik, két tisztítóakna közbeiktatásával. A burkolt felületre érkező csapadékvíz az előre kialakított lejtéssel, gravitációs úton a PURECO gyártmányú, CE minősítéssel rendelkező olajfogókon keresztül kerül bevezetésre az övárokba. Az 69


árok kifolyási pontján rácsfogó került kialakításra. A csapadékvíz a városi közműhálózatba kerül a Perényi Péter úti csatlakozási ponttal. Az olajfogók miatt szennyvíz kibocsátási engedélykérelmet kellett benyújtani, melyet az ÉMI-KTVF elbírált. Az olajfogók megfelelően működnek. 

Portakonténer: 20’-as szabvány portakonténer CE megfelelőséggel.



Személyi számítógép, Metrisoft PW2 Portawin mérlegelő és nyilvántartó programmal.



Digitális mérleg: 1,0 m2-es mérőfelület, 1kg-os lépésköz, hitelesített.



Veszélyes hulladéktároló konténer: 20’-as szabvány konténer, kármentővel ellátva. ETC gyártmány, RAL 9010-es fehér színre festve

A begyűjtött hulladékok átmeneti elkülönített tárolására az alábbi hulladéktároló konténerek és edényzetek állnak rendelkezésre a hulladékudvar területén (3-23. táblázat, 3-24. táblázat). 3-23. táblázat: A hulladékudvaron begyűjtött nem veszélyes hulladékfajták és tároló edényzetük

15 01 01 16 01 03 17 04 01

Hulladék megnevezése Elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladékok Karton Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Vörösréz

17 04 01

Sárgaréz

17 04 02

Alumínium

17 04 05 17 01 07 20 01 02

Vas és acél Beton, tégla, és kerámia keveréke Üveg

20 01 25

Étolaj és zsír

EWC kód

20 01 36 20 02 01 20 03 07

Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól Biológiailag lebomló hulladékok (zöldhulladék) Lom hulladék

TÁROLÓ Edényzet 7 m3 konténer 7 m3 konténer 240 l edény 240 l (2 db) edény 1100 l (3 db) konténer 7 m3 konténer 15 m3 konténer szelektív sziget 60 l műanyag hordó 25 m3 görgős konténer 30 m3 konténer 30 m3 konténer

3-24. táblázat: A hulladékudvaron begyűjtött veszélyes hulladékfajták és tároló edényzetük

EWC kód 13 02 05* 20 01 19* 20 01 21*

Hulladék megnevezése TÁROLÓ Edényzet Elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladékok Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó 7 m3 konténer motor,- hajtómű, és kenőolajok 120 l edény, Növény védőszerek 240 literes edény Szabvány Elekro-Coord Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok gyűjtőedény 1 db 70


EWC kód 20 01 27* 20 01 31* 20 01 33*

Hulladék megnevezése Elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladékok Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

TÁROLÓ Edényzet 7 m3 zárható 240 l edény Szabvány gyűjtőedény 3 db egymás fölé helyezhetők

A hulladékudvar 2013. évi üzemelése során begyűjtött hulladékok mennyisége az alábbiak szerint alakult (3-25. táblázat, 3-26. táblázat). 3-25. táblázat: Perényi Péter úti hulladékudvar beszállítási adatok 2013.01. - 2013.10 időszakban (nem veszélyes hulladékok) Nem veszélyes hulladékok 2013. EWC kód

Anyag megnevezés

Mennyiség (kg)

15 01 01 15 01 02 15 01 07 16 01 03 17 01 07 17 04 01 17 04 02 17 04 05 20 01 25 20 01 36 20 03 07

Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladékok Termékként tovább nem használható gumiabroncsok Beton, tégla, cserép és kerámia keveréke Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium Vas és acél lazav lemez Étolaj és zsír Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Lom hulladék Összesen

5 555 4 238 603 1 635 117 771 11 51 931 203 7 835 42 106 180 939

3-26. táblázat: Perényi Péter úti hulladékudvar beszállítási adatok 2013.01. - 2013.10 időszakban (veszélyes hulladékok) Veszélyes hulladékok 2013. EWC kód Anyag megnevezés 13 02 05* Ásványolajok 20 01 19* Növényvédő szerek 20 01 21* Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 20 01 27* Veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták (festékes) 20 01 31* Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 20 01 33* Elemek és akkumulátorok Összesen

Mennyiség (kg) 214 43 65 1 455 5 118 1 900

A fenti hulladékokon felül 2013.01. – 2013.10. hó során a Perényi Péter úti hulladékudvar területén több mint 185 tonna lomhulladék került átvételre.

71


3.6.5. Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése 2007 óta a lakosság körében keletkező különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok begyűjtésére Tiszaújváros Polgármesteri Hivatala és az ECOMISSIO Kft. évente 4 alkalommal begyűjtési akciókat szervez. A hulladékok átadására az előre meghirdetett időpontokban 4 kijelölt gyűjtőhelyen van lehetőség. A gyűjtőpontokon az alábbi hulladékfajták adhatók át: 

festékmaradékok, festékes göngyölegek, lakkmaradékok és ezek csomagolóanyagai



fáradtolaj (motorolaj, hajtóműolaj) olajos göngyölegek



elektronikai hulladékok



akkumulátorok, szárazelemek



háztartási vegyszerek és azok csomagolóanyagai



kozmetikai szerek és azok maradványai



növényvédőszerek, rovarirtószerek és azok maradékai, csomagolóanyagai



használt háztartási sütőolaj és sütőzsiradék



fénycsövek, izzók



autógumi

Az akciók során begyűjtött veszélyes hulladékokat az ECOMISSIO Kft. veszi át, és éves szinten egymillió forintos összeghatárig saját költségén ártalmatlanítja (égetéssel). 3-27. táblázat: A begyűjtött lakossági veszélyes hulladék mennyiségek

Hulladék megnevezése

1. Begyűjtés 2013. Április (kg)

2. Begyűjtés 2013. Július (kg)

3. Begyűjtés 2013. Október (kg)

4. Begyűjtés 2013. December (kg)

Elektronikai hulladék

2 700

4 180

846

860

Festékek, festékmaradékok

2 030

2 480

1 005

2 200

Akkumulátorok, szárazelemek

310

660

60

160

Fáradt olaj

400

480

175

290

Sütőolaj, sütési zsiradék

320

110

115

30

Fénycső, izzók

60

100

50

60

Növényvédőszerek

130

190

102

450

72


Hulladék megnevezése

1. Begyűjtés 2013. Április (kg)

2. Begyűjtés 2013. Július (kg)

3. Begyűjtés 2013. Október (kg)

4. Begyűjtés 2013. December (kg)

Háztartási vegyszerek és csomagolási hulladékai

510

690

470

460

Kozmetikai szerek és azok maradékai

10

0

25

60

Autógumi

210

910

1 442

600

Összesen

6 680

9 800

4 290

5 170

A 2013-as akciók során közel 26 tonna hulladék gyűlt össze. Ennek egyharmada elektronikai hulladék

volt,

de

festékekből,

festékmaradékokból

is

7,7

tonna

gyűlt

össze.

Akkumulátorokból és szárazelemekből ill. fáradt olajból is 1-1 tonnát meghaladó mennyiség került begyűjtésre. Sütőolajból, sütési zsiradékból 0,5 tonna, háztartási vegyszerekből és azok csomagolási hulladékából 2,1 tonna gyűlt össze. Ezeken felül jelentős mennyiséget képvisel az átvett autógumik mennyisége, mely 3,1 tonna volt. Az akciók során begyűjtött veszélyes hulladékokat az ECOMISSIO Kft. veszi át, és éves szinten egymillió forintos összeghatárig saját költségén ártalmatlanítja, égetéssel. Az akció sikerességét mutatja, hogy a 2013-as évben ezúton begyűjtött veszélyes hulladékok mennyisége meghaladja az 1,5 kg/lakos értéket. A program lakosság környezettudatossági szemléletformálása mellett fontos - a fenntartható fejlődést elősegítő - eredménye, hogy a rendszer keretében átvett veszélyes hulladékok hulladéklerakóban történő elhelyezés helyett szakszerű módon kerülnek megsemmisítésre.

3.6.6. Biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése 3.6.6.1. Lakossági zöldhulladékok gyűjtése Az önkormányzat a korábbi konténeres lakossági és intézményi zöldhulladék szelektív gyűjtés helyett 2005-ben zsákos gyűjtési rendszer vezetett be és egyúttal a 16 db 4 m3-es zöldhulladék gyűjtő konténer felszámolásra került. A zsákokban gyűjtött zöldhulladékot a közszolgáltató a kommunális hulladékkal együtt szállítja el. A város 100 m2 felületenként 8 db zsákot térítésmentesen biztosít a lakosság számára, ezen felül további zsákok 120 Ft-os egységáron vásárolhatóak meg. A rendszer azonban a további kezelést, valamint a feldolgozó (komposztáló) kapacitást illetően elmaradott, mert a zöld növényi hulladék a többi kommunális hulladékkal együtt ömlesztve hulladéklerakó telepen kerül elhelyezésre. 73


A

hulladékok

komposztálással

történő

kezelésére

a

Heves

Megyei

Regionális

Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének keretében kialakításra kerülő komposztáló telepen lesz lehetőség. A közszolgáltatás keretén belül zöldhulladék gyűjtőjáratba szervezett begyűjtése begyűjtött zöldhulladékok mennyisége pontosan nem határozható meg. A Perényi Péter úti hulladékudvarban 2013.01. – 2013.10 hó során 69,29 tonna zöldhulladék került átvételre.

3.6.6.2. Városi zöldfelületeken képződött zöldhulladékok gyűjtése A városi zöldfelületeken képződött komposztálható hulladékot (fűnyesedék, fa-és cserje ágak, egyéb növényi részek) a Városgazda Kft. gyűjti össze. A 2013. évben a hulladékudvarban és a közterületeken begyűjtött zöldhulladék mennyiségeket a 3-28. táblázat mutatja be. 3-28. táblázat: A 2013. évben begyűjtött zöldhulladékok mennyisége Hulladékudvarban átvett zöldhulladék (kg)

Városi zöldfelületeken képződött zöldhulladékok (kg)

69 290

583 680

A 2013. évben a közterületekről begyűjtött zöld növényi hulladék mennyisége 583 680 kg volt.

3.6.7. A begyűjtött hulladékok ártalmatlanítása A begyűjtött és elszállított hasznosításra alkalmatlan hulladékokat jelenleg a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás részére megépített 500 000 m3 kapacitású, kettős szigeteléssel ellátott regionális hulladékkezelő központ fogadja végső ártalmatlanítás céljából. (3594 Hejőpapi 073/5 hrsz.).

3-13. ábra: Légi felvétel a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás depóniájáról - Üzemeltető AVE Heves Régió Kft. - Hejőpapi 073/5 hrsz.

74


3.6.7.1. Tiszaújvárosi hulladéklerakó rekultivációja Tiszaújváros kommunális hulladéklerakója az 1971-1972-es években került kialakításra, műszaki átadása 1972. június 29-én volt. A hulladéklerakó a város lakott területeitől DK-re mintegy 3,0 km-re, Polgár várostól pedig 2,2 km-re ÉNy-ra helyezkedik el, megközelítése a közvetlenül a 35. számú útról, burkolt úton lehetséges. A 12,7 ha-os lerakó súlyponti koordinátái (EOV): y: 802.926, x: 286.075. A hulladéklerakót É-ról védőerdő és az AES Borsodi Energetikai Kft. által üzemeltetett IV. számú zagytér határolja. A Tisza folyó a lerakótól 1.000 m-re ÉNy-ra folyik. A lerakó műszaki védelemmel nincs ellátva, ezért csak 2009. július 15-ig volt működtethető, ezt követően bezárásra került. Tiszaújváros hulladéklerakójának rekultiválására az Új Széchenyi Terv KEOP-7.2.3.0 pályázati rendszerében 5,7 milliárd forintból megvalósuló és 42 település összesen 44 lerakójának rekultiválcióját érintő projektjének keretében került sor. A szakemberek előzetes vizsgálatai alapján a lerakók közül 30-at együtemű, 10-et kétütemű rekultivációval, míg 4 hulladéktelep területét teljes hulladék-felszedéssel állítottak vissza természetközeli állapotba. A rekultiválandó lerakók a kiterjedésüket, a bennük elhelyezett hulladék mennyiséget, a környező területek védettségét és érzékenységét tekintve nagyon eltérőek. Különböznek egymástól olyan szempontból is, hogy egyesekben meg várható intenzív gázképződés és rothadásból adódó tömörödés, míg más esetekben nem. Ebből adódóan a területek rehabilitációját nem lehet azonos módszer alkalmazásával megvalósítani. A fenti szempontokat figyelembe véve Tiszaújváros lerakójának esetében kétütemű, helyben történő rekultiváció került megvalósításra. A kétütemű helyben, történő rekultiváció azon lerakókra – így a Tiszaújvárosira is – vonatkozik, ahol az elhelyezett hulladék mennyisége meghaladja a 10 000 m 3-t, ott intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlási folyamatai miatt. Mivel ennek eredményeként a lerakó süllyed, így lezárása először csak átmeneti záróréteggel (I. ütem) lehetséges. Az átmeneti záróréteg-rendszer kialakításával az a cél, hogy a bomlási folyamatok lejátszodásához éppen elegendő nedvesség jusson a hulladéktestbe, és emellett a képződő gáz is ki tudjon jutni a felszínre. Ennek érdekében az átmeneti lezárás során gázelvezető réteggel kiegészített kiegyenlítő réteget alkalmaznak, melyet megfelelő vastagságú ásványi agyag vagy geoszintetikus szigetelőréteg, szivargó-szűrő réteg, valamint fűvel vetett fedőréteg zár.

75


A nagy lerakók stabilizációja több éves, évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra (II. ütem) majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor. A két ütem között eltelt időszak hossza a monitoring eredményektől függ. (kb. 10 év). A lerakó végleges lezárására a hulladéktest teljes konszolidációját követően kerülhet sor. Az átmeneti lezárás megvalósítása a projekt keretében 2014. évben megtörtént.

3.7. Energiagazdálkodás, energiafelhasználás Tiszaújváros energiafogyasztásának jelentős tétele a világításra fordított energiafelhasználás ill. az épületek fűtési energiafogyasztás.

3.7.1. Tiszaújváros energiafogyasztása A közvilágítás villamosenergia-fogyasztása 2008 óta folyamatosan 971 000 kWh értékű. A 2013. évi épület és közlekedés energiafelhasználását a szemlélteti. 3-29. táblázat: Az épületek energiafelhasználása (MWh) forrás: SEAP

Önkormányzati épületek és létesítmények Lakóépületek Összesen

Fosszilis tüzelőanyagok Földgáz

Szén

Megújuló energiaforrások

9 481

1 511

0

0

11 643

58 056 67 537

32 253 33 764

1 694 1 694

19 477 19 477

123 568 124 731

Villamos energia

Fűtés / hűtés

661 12 088 12 739

Összesen

3-30. táblázat: A közlekedés energiafelhasználása (MWh) forrás: SEAP

Folyékony gáz

Dízelolaj

Benzin

Összesen

Önkormányzati flotta

0

45

59

104

Tömegközlekedés

0

669

0

669

Magáncélú és kereskedelmi közlekedés

40

11 808

26 428

38 267

Összesen

40

12 522

26 487

39 050

3.7.2. Tiszaújváros energiatermelése 3.7.2.1. Távhő A város fogyasztói számára a Sinergy Kft. tulajdonában lévő Tisza-Therm Kft. biztosítja a távhőt a Tiszaújváros Fűtőerőmű létesítményéből.

76


A fűtőerőmű egy zöldmezős beruházás keretében valósult meg 2002-ben, miután az akkor 50 éves lignit tüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőmű környezetvédelmi engedélye lejárt. A beruházással két gázmotor, valamint három forróvíz-kazán került beépítésre, A gázmotorok villamos hatásfoka közel 40%, a termikus hatásfoka pedig 42%, a kazánok termikus hatásfoka pedig 94% felett van. Hőtermelésükkel alapvetően a nyári melegvíz igényeket fedezik. A forróvíz-kazánok a téli fűtési igények ellátására szolgálnak. Az erőmű éves tüzelőanyag felhasználása 267 TJ körül alakul.

3.7.2.2. Megújuló energiaforrások A településen a mezőgazdasági biomassza alapanyag termelő potenciál ill. a keletkező zöldhulladék mennyisége nem jelentős. Az egyetlen kihasználatlan lehetőséget a Tiszaújváros közterületeiről begyűjtött biológiailag lebomló (zöld növényi) hulladék jelenti, melynek éves mennyisége nagyságrendileg 600 tonna (2013-ban: 583 680 kg). Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s feletti, általában észak-keleti, ami országos viszonylatban átlagos potenciált jelent. Átlagos potenciál rejlik a napenergia-napkollektor, illetve fotovoltaikus hasznosításában is. A napsütötte órák száma évente 1.950, a teljes napsugárzás éves összege 4300-4400MJ/m2. A településen 3 db működő – gyógyászati célú – termálkút található, melyek üzemeltetője a TiszaSzolg 2004 Kft. A település rendelkezik energiagazdálkodási stratégiával, melyek kapcsán KEOP pályázati támogatásból a 2007-es felülvizsgálat óta az alábbi fejlesztések történtek: 

intézményi világítás korszerűsítés („Szemünk fénye” program)



biomossza kazán (teljesítmény: 500 kW, cél: távfűtés szolgáltatás)



távhőszolgáltatás távfelügyeleti rendszer kiépítése



szakorvosi rendelő hűtő-fűtő rendszerének kialakítása

2013-ban elkészítésre került Tiszaújváros fenntartható energia akcióterve (SEAP). A program a nyílászáró cserék, épületszigeteléseket támogató program további fenntartása és az önkormányzati épületek energiahatékonyságának növelése mellett a közvilágítás korszerűsítésére

(LED-esítés),

megújuló

energiaforrások

használatára

vonatkozó

javaslatokat tartalmaz. A terv 2020 végére 22 % ÜHG kibocsátás csökkentést irányoz elő a 2008-as bázisév kibocsátásához képest.

77


3.7.3. Önkormányzati érdekeltségű épületek energiahatékonyságának növelése A távfűtéses épületeknél a termosztatikus szelepek beépítése, szabályozható fűtés kialakítása ill. a homlokzati- (15 cm), tető- (30 cm) és pincefödém szigetelés (6 cm) és nyílászáró csere intézkedésekkel 55% energia megtakarítás érhető el. Gázfűtéssel rendelkező épületek esetében a fűtéskorszerűsítés, például kondenzációs kazán beépítése, 15%-kal tud hozzájárulni az energiamegtakarításhoz. Az épületek felújításával elérhető összes energiamegtakarítás 4,3 GWh évente. Az összesen 27 db önkormányzati épület energiahatékonysági felújításának teljes becsült költsége kb. 623 millió Ft. Tiszaújvárosban a napkollektorok alkalmazásának az önkormányzati épületekben korlátot szab az, hogy az önkormányzati épületek jelentős része távfűtéssel rendelkezik, és a meleg vizet is innen kapja. Csupán egyetlen épület – a hajléktalanszálló – esetében indokolt a napkollektorok felszerelése (mivel nyáron és hétvégén is használják, illetve nincs a távfűtéshálózatba kapcsolva). Tiszaújvárosban egyedi fűtés céljára biomassza kazánok esetleges telepítéséről a távhőszolgáltatásba be nem kapcsolt épületek – a Vásárhelyi Pál Óvoda, a hajléktalanszálló, a Tiszaszederkényi Művelődési Ház, a Szederkényi Szolgáltató Ház és a Tiszaparti Szolgáltatóház – esetében van lehetőség. Ez 867 MWh gázfogyasztás kiváltását tenné lehetővé, a beruházás becsült költsége 90 millió Ft.

3.7.4. Közvilágítás korszerűsítése Tiszaújvárosban a közvilágítás 2.301 db lámpatesttel történik, melyek 80 %-a nátriumlámpa, 20 %-a kompakt fénycső. Hosszabb távon javasolt a nátrium fényforrások LED-es lámpára cserélésével érhető el energia megtakarítás, melynek mértéke az összes közvilágítási fogyasztásra vetítve kb. 50%. A LED fényforrásokra történő áttérésen kívül – az erre vonatkozó szabvány előírásainak figyelembe vételével – az éjszakai megvilágítás csökkentésével van lehetőség további megtakarításokra, az egyes elosztókon elhelyezett feszültségszabályozó berendezések alkalmazásával.

3.7.4.1. Napelemes közvilágítás Próba beruházásként egy garázstelepi behajtó úton, ahonnan lakossági igény érkezett a mesterséges megvilágítás szükségére, 7 db napelemmel működő lámpatest került kiépítésre. A lámpatestek kis fogyasztásúak, de ahhoz képest nagy megvilágítást 78


biztosítanak (LED égő). A beruházás sokkal gyorsabban, olcsóbban valósult meg, mintha hivatalos hálózatbővítés eljárás keretében épült volna ki a közvilágítás. A napelemes közvilágítás működtetésének tapasztalatait gyűjti a városüzemeltetés (2014. októberében valósult meg a projekt) és majd az üzemelési paraméterek ismeretében mérlegelésre kerülhet, hogy további hasonló utak, közterületek még hiányzó megvilágítását is a napenergiával működő lámpatestekkel valósítsák meg.

3.7.5. Energiatakarékossági támogatási rendszerek Tiszaújváros önkormányzata az éves pénzügyi tervekben jelentős összegeket biztosít a társasházak energiatakarékosságot célzó beruházásainak támogatására, mellyel ösztönözni kívánja a lakossági hőenergia felhasználás csökkentését és a lakóépületek energetikai mutatóinak javítását. Az elkülönített keretből működtet 3 lakosság számára elérhető – saját és állami – támogatási rendszert. Energiaracionalizálási Program: a program a lakásszövetkezetek és társasházak részére biztosít

lehetőséget

a

lakóépületek

energiatakarékosságot

célzó

beruházásainak

támogatására. A program keretében az alábbi beruházások támogatására lehet pályázni: 

a lakóépületek közös használatú helyiségeinél a külső nyílászárók hőszigetelt kivitelűre cserélése;



a paneltechnológiával épült lakóépületeknél a panellapok közötti dilatációs hézagok hőszigetelésének felújítása;



a lakóépületek egy vagy mindkét külső végfal-felületének utólagos hőszigetelése;



homlokzat szigetelés azoknál a lakóépületeknél, ahol a külső homlokzati nyílászárók cseréje 100%-ban már megtörtént, vagy olyan hőtechnikailag felújított nyílászárókkal rendelkezik, melyek igazoltan (minőségi tanúsítvánnyal) megfelelnek a hőtechnikai szabványban foglalt előírásoknak.

Az Önkormányzat által biztosított támogatás a korszerűsítés bruttó költségének 30%-a, de maximum lakásonként 15.000 Ft. Panelprogram: a program az állami finanszírozási rendszer kiegészítéseként az iparosított technológiával épült lakóépületnek tekintendő a panel, a közép- és nagyblokk, az alagútzsalu,

az öntött,

a vasbetonvázas és az egyéb,

79

előregyártott

technológia


felhasználásával

épített

lakóépületek

részére

biztosít

lehetőséget

a

lakóépületek

energiatakarékosságot célzó beruházásainak támogatására. A program keretében az alábbi beruházások támogatására lehet pályázni: 

nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje;



homlokzatok és födémek hőszigetelése;



épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása.

Az Önkormányzat által biztosított támogatás mértéke a korszerűsítés teljes bruttó költségének 1/3 része (1/3 rész állami támogatás, 1/3 rész önköltség mellett), de lakásonként legfeljebb 500.000,- Ft.

Épület-fenntartási Alap: az önkormányzat támogatási rendszere a távhővel ellátott nem paneles

technológiával

épült

hagyományos5

lakóépületek


eredményező korszerűsítésének ill. felújításának támogatására. A program keretében az alábbi beruházások támogatására lehet pályázni: 

nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje;



homlokzatok és födémek hőszigetelése;



épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása.

Az Önkormányzat által biztosított támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség max. 50 %-a, de lakásonként legfeljebb 400.000 Ft

3.8. Közlekedés- és szállításszervezés Tiszaújváros közlekedés-földrajzi szempontból kedvező fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc (40 km), Debrecen (67 km) és Nyíregyháza (60 km) között. A tranzit forgalom a 35. sz. főútvonalon és az M35 sz. autópályán - a várost elkerülve és így tehermentesítve – történik, azonban ennek ellenére levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szempontból is a közúti forgalom hatásai okozzák a legjelentősebb problémát. Az

önkormányzat

a

kerékpáros

közlekedés

lehetőségeinek

fejlesztésével,

a

forgalomszervezés eszközeivel igyekszik csökkenteni a forgalomterhelést.

5

A pályázat szempontjából hagyományos technológiával épült lakóépületnek tekintendő a kézi

falazóanyagokból épített többszintes, legalább 10 lakást tartalmazó épület.

80


Tiszaújváros 2011-ben készítette el forgalomtechnikai tervének felülvizsgálatát, mely javaslatokat tartalmaz az alábbi részterületekre kitérve: 

forgalomszabályozás, úthálózati hierarchia, elsőbbségi viszonyok, korlátozások (sebesség, előzés, behajtási korlátozások);



közlekedési csomópontok kialakítása;



gyalogos közlekedés;



kerékpáros közlekedés;



gépkocsi parkolás.

A lakossági egyeztetés után elfogadott forgalomtechnikai terv a jelenlegi fogalom lassítására törekszik újabb körforgalmi csomópontok és kiemelt gyalogátkelőhelyek kialakítása, meglévő utak meghosszabbítása és új utak építése ill. a kerékpárutak fejlesztése által. A 2007. évi környezetvédelmi program felülvizsgálat óta az önkormányzat az alábbi intézkedéseket tette a közlekedés javítása érdekében: 

Kiemelt gyalogátkelőhelyek létesítése

13 db kiemelt gyalogátkelőhelyek létesítésére került sor. 2008. évben a: Rózsa út - Béke u.; Rózsa út – Kazinczy u.; Rózsa út - Munkácsy M. u.; Szent István út – Árpád út; Szent István út („Park” üzletház előtt); Szent István út (ABC áruház előtt). A 2012. évben a: Örösi út - Mátyás király u.; Örösi út – Árpád u.; Örösi út - Lévay u.; Örösi út - Krisztina út; Szederkényi út - Tisza út; Szederkényi út - Teleki Blanka út; Szent István út - Margit sétánynál. 

Kerékpárutak fejlesztése

2007. év óta a jelentős kerékpárút fejlesztés történt a Városban: Erőmű kerékpárút (fejlesztés – közvilágítás kiépítése), 2007.; Tiszapart városrész Eurovelo kerékpárút rendszerbe bekötése, 2008.; Tiszaújváros és Sajószöged közötti kerékpárút (felújítás), 2008.; Tiszaújváros-Tiszaszederkény közötti kerékpárút (új), 2011.; Lévai úti kerékpárút (szélesítés), 2012.; Munkácsy úti kerékpárút (felújítás), a 2013. évben valósult meg.



Fix sebességmérők kihelyezése;

8 db telepített sebességmérők létesítése történt meg az alábbi helyeken: Lévai József út 24.; Lévai József út 96.; Örösi út 32. (az út mindkét oldalán); Örösi út 70.; Örösi út 115.; Szederkény út 10.; Szent István út 64. 81




Parkolás lehetőségek bővítése

A Város több pontján is bővültek, illetve a későbbiekben bővülni fognak a parkolási lehetőségek. A kialakított parkolókkal kultúráltabb, a környezet terhelését csökkentő módon valósul meg a gépjárműparkolás. A kialakított parkolók: Temető (bővítés) 2012.; Városi Rendelőintézet (új) 2013.; Hajdú tér (új), 2013.; Városi Rendelőintézet (bővítés), 2013.; Árpád út 1-7. (új), 2013.; Örösi út 2-16. (új), 2014.; Liszt Ferenc út 1. (új), 2014.;Lévai József út 1-11. (új), 2014.; Polgármesteri hivatal (felújítás), 2014.; Deák tér (bővítés), 2014. 

Forgalomtechnikai felülvizsgálat elvégzésre;

A 2011. évben elkészített forgalomtechnikai javaslat a várost lakótömbökre osztva tartalmaz ajánlásokat az alábbi területeken: o

forgalomszabályozás,

úthálózati

hierarchia,

elsőbbségi

viszonyok,

korlátozások (sebesség, előzés, behajtási korlátozások), o

közlekedési csomópontok kialakítása,

o

gyalogos közlekedés,

o

kerékpáros közlekedés,

o

gépkocsi parkolás,

o

forgalomirányító jelzőtáblák, burkolati jelek.

A forgalomtechnikai terv további konkrét javaslatokat tartalmaz a forgalomszabályozásra, közlekedési csomópontokra, gyalogos-kerékpáros közlekedésre, gépkocsi parkolásra, forgalomirányító jelzőtáblákra, burkolati jelekre.

3.9. Zaj és rezgés 3.9.1. Tiszaújváros zajvédelmi helyzete A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos követelményeket a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) korm. rendelet tartalmazza, helyi szinten pedig a 31/2004. (X.15.) rendelete a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény környezet- és természetvédelemre vonatkozó szakasza (85. §) az alábbi zajvédelemhez kapcsolódó feladatokat rendeli a települési önkormányzatok hatáskörébe: 82




területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása



csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül



helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása

Ennek értelmében az önkormányzat feladatai közé tartozik a helyi zaj és rezgésterhelési határértékek meghatározása ill. az előírt határértékek betartásának ellenőrzése, zajforrások létesítésének szabályainak betartatása. Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 3-31. táblázat mutatja be. 3-31. táblázat: Zaj és rezgésterhelési határértékek (Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken)

Sorszám

Zajtól védendő terület

1

3

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

4

Gazdasági terület

2

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6- éjjel 22-6 22 h h. 45 35 50

40

55

45

60

50

3.9.2. Zajforrások Tiszaújváros zaj- és rezgéshelyzetét az alábbi zajforrások határozzák meg: 

közúti közlekedés (ill. első és másodrendű főútvonalak);



vasútvonalak;



ipari vagy ipari jellegű objektumok;



egyéb zajforrások: szolgáltató, kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények.

3.9.2.1. Közúti közlekedés A település közigazgatási határán belül a 35. számú másodrendű főút halad át. A főút a város közigazgatási területén 2x2 sávos kiépítésű, kapacitása 6400 E/ó, a város közigazgatási területén áthaladó személy- és teherforgalom biztonságos és gyors átvezetésére alkalmas, jelentős többletkapacitásokkal rendelkezik. Tiszaújváros belterületén 83


a forgalomszabályozás terültén jelentős javulások történtek a forgalom lassítására vonatkozó berendezések elhelyezésével, valamint a kereszteződések helyett körforgalom kialakításával az anyagi lehetőségek függvényében. A Magyar Közút Zrt. által kiadott 2013. évi közúti forgalom megfigyelési adatokat a tiszaújvárosi elsőrendű automata üzemelésű mellékállomás adatai alapján a 3-32. táblázat mutatja be. 3-32. táblázat: A 2013. évi átlagos megfigyelési adatok az egyes jármű kategóriákban

Év 2013

Összes forgalom

Összes Összes Kistehergépkocsi Személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz

j/nap

E/nap

j/nap

j/nap

j/nap

j/nap

1980

2328

207

300

22

1386

Lakossági panasz a közúti forgalomból eredő zajra és rezgésre az elmúlt években nem volt.

3.9.2.2. Ipari vagy ipari jellegű objektumok Az ipari területek a város lakott területeitől távol és véderdővel elválasztva találhatók, így zajés rezgésvédelmi szempontból problémát nem okoznak.

3.9.2.3. Vasútvonalak Tiszaújváros a 89. számú, Tiszapalkonya – Erőmű – Miskolc, villamosított vasútvonal mentén található. A vasútvonal elsősorban teherforgalmi feladatokat lát el (TVK, MOL Nyrt.), személyforgalma minimális. A vasútvonal a város lakott területeitől 400 méterre található, így zaj- és rezgésvédelmi szempontból problémát nem okoz.

3.9.2.4. Egyéb zajforrások A Tiszaújvárosban az egyéb zajforrásoknak a szabadtéri, kulturális és sport rendezvények ill. a szolgáltató és kereskedelmi tevékenységek zajkibocsátásai tekinthetőek. Ezen zajforrások szabályozása – engedélyeztetési ellenőrzés lefolytatása, a tevékenység ellenőrzése – az önkormányzat feladata és hatásköre. Az elmúlt években a szórakozó egységek zeneszolgáltatására ill. a szórakozóhelyet látogató vendégekre érkezetek be lakossági panaszok az önkormányzathoz. A bejelentések utáni helyszíni ellenőrzések során a zajszint a megengedett határértéket egyetlen esetben sem lépte át, bírság kiszabására nem került sor.

84


3.10. Havária Tiszaújváros belterületén több katasztrófahelyzetet előidéző potenciális veszélyforrás található, melyek az alábbiak: 

Ipari: vegyi üzemek, olajfinomítók, nagyméretű olajtárolók, erőmű, hulladékégető



Szolgáltatóipar: tűzveszélyes anyagok (üzemanyagok) előfordulása az üzemanyag forgalmazóknál, és nagyobb járműkkel rendelkező gazdasági társaságoknál



Mérgező vegyi anyagok, oldószerek: a vegyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál



Árvíz



Közúti szállítás során bekövetkezet balesetek: veszélyes anyagot szállító tartálykocsi balesete

3.10.1.

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás

I. (vegyi- és árvízi veszélyeztetettség miatt) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján került megállapításra. A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatás figyelembe lett véve. Tiszaújváros Veszélyelhárítási Terve alapján a jellemző, feltárt veszélyeztető hatások, kockázati tényezők ismertetését a 3-33. táblázat foglalja össze. 3-33. táblázat: Jellemző, feltárt veszélyeztető hatások, kockázati tényezők ismertetése Veszélyeztető hatások Árvíz Belvíz Rendkívüli időjárás Földtani veszélyforrások Felső küszöbértékű üzemek

I. osztály TVK Nyrt. Mol Nyrt. TIFO Ecomissio Kft.

Alsó küszöbértékű üzemek -

II. osztály Tisza folyó -

III. osztály X X -

-

-

Columbian Tiszai Koromgyártó Kft.

-

Küszöbérték alatti üzemek

Veszélyes áruk szállítása

-

-

-

X

85

LIEGL§DASHCER Kft. Trans-sped Kft. TVK országhatár közötti etilén távvezeték TVK BorsodChem Zrt. közötti etilén távvezeték -

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Veszélyeztető hatások Jelentős forgalom Felszíni- és felszín alatti vizek, (elsősorban ivóvízbázisok) sérülékenysége Humánjárvány, járványveszély, állatjárvány A riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség Nukleáris veszélyeztetettség

3.10.2.

I. osztály -

II. osztály

III. osztály -

-

X

-

-

-

X

-

X

-

-

-

-

Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi)

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által a lakosság súlyos ipari balesetek elleni magas fokú védelme és EU kötelezettségeinek végrehajtása érdekében a veszélyes ipari üzemek környezetében esetlegesen bekövetkezett súlyos balesetekről és azok hatásairól információt adó monitoring és lakossági riasztó rendszer került telepítésre. A kiépült rendszer biztosítja az esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset során a kiszabaduló veszélyes anyagok időbeni jelzését, a terjedési adatok megállapítását, az adatok döntéshozók részére való megjelenítését, a lakosság korai riasztását és a külső védelmi terv aktivizálását. A MoLaRi legfontosabb feladata az alsó és felső küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések lakosságának súlyos ipari baleset esetén történő azonnali tájékoztatása, riasztása, a lakosság védelmének növelése. A rendszer három fő részből áll: 

Vegyi monitoring és meteorológiai mérési pontok rendszere (meteorológiai állomások, gázérzékelők)



Kommunikációs és informatikai-adatátviteli rendszer



Lakossági riasztó és tájékoztató rendszer

A MoLaRi rendszer kiépítése a 2006-2014. közötti időszakban 20 veszélyes vegyipari üzem környezetében valósult meg több ütemben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 5 üzemben működik a rendszer: 

a BorsodChem Zrt.



a FramoChem Zrt.,



a MOL Nyrt. Tiszai Vegyi Kombinát,



a MOL Nyrt. Tiszai Finomító, illetve

86




az Észak-Magyarországi Vegyiművek Kft. telephelyein.

A monitoring rendszert a veszélyes ipari üzem területén (a veszélyeztetett irányokban) telepítették. A vegyi monitoring rendszer vonatkozásában veszélyes ipari üzem körül üzemenként átlagosan 4 meteorológiai állomással és gázérzékelőkkel is felszerelt, valamint 14 kizárólag gázérzékelőkkel ellátott mérési pont létesült. A környezetre veszélyes anyagok koncentrációjának mérésére kifejlesztett GTI intelligens gáztávadók egyszerre négy gáz mérését teszik lehetővé. A tiszaújvárosi ipari üzemekre (TVK, MOL) jellemző 2 gáz, a propán és a kénhidrogén mérése történik a MoLaRi rendszer keretei között. A MoLaRi kifogástalan működőképességét rendszeres tesztekkel ellenőrzik: minden hónap első hétfőjén próbariasztások zajlanak, kivéve, ha az adott napon nemzeti vagy egyházi ünnep van, ilyenkor a próba a következő hétfőre tolódik. Hangos üzemű (teljes körű) próba esetén szöveges tájékoztatás során „Katasztrófariadó" jelzés kerül kiadásra (120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang). A próba zárásaképp pedig „Katasztrófariadó elmúlt" jelzés kerül kiadásra (kétszer 30 másodpercig tartó, egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel). A tesztriasztások a többször elhangzó „Figyelem, ez próba!” mondattal kezdődnek, illetve a többször elhangzó „A próbának vége!” mondattal fejeződnek be, ha ez nem történik meg, akkor a riasztás valós, és a rendszer élőszóban ad utasításokat a lakosságnak.

3.10.3.

Külső Védelmi Terv

Tiszaújváros Külső Védelmi Tervének célja a település lakosságának és környezetének a TVK Nyrt. és a MOL Nyrt. TIFO üzemeibe, Ecomissio????? keletkezhető súlyos balesetek hatásai

elleni

védelméhez

szükséges

intézkedések,

módszerek,

erők,

eszközök

meghatározása. Az üzemekből veszélyes anyagok szabadba kerülésével lehet számolni, melynek következményeként súlyos veszélyhelyzetek is kialakulhatnak. Technológiai rendszerekből, földfelszíni tárolókból, földalatti vezetékekből, illetve veszélyes anyag szállítása során bekövetkező balesetek során kerülhet veszélyes anyag a szabadba. Ennek hatásaként tűzés robbanás-veszély alakulhat ki. A kialakult veszélyhelyzet irányítását az I. és II. veszélyességi fokozatban a gyár helyi szakemberei, míg a III. veszélyességi fokozatnál a védekezést a legmagasabb beosztású helyi vezető irányítja a Helyi Védelmi Bizottság Elnökének folyamatos tájékoztatásával. A veszélyhelyzet elhárítását a Tiszaújvárosi Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft. speciálisan kiképzett szakemberei korszerű technikával hajtják végre. A veszélyeztetett területen minden szikraképződéssel járó gyújtóforrást meg kell szüntetni.

87


Az esetleges balesetek sérültjeit a Főnix-Med Egészségügyi Kft.-nél, Tiszaújváros Városi Rendelőintézetében, illetve a B.-A.-Z. megye területén lévő egészségügyi intézményekbe szállítják. A lakosság tájékoztatására és riasztására Tiszaújvárosban 6 db HÖRMANN-REMA elektronikus riasztó és tájékoztató eszköz, valamint 7 db MoLaRi riasztó és tájékoztató sziréna, és 6 db régi típusú motoros sziréna van telepítve. A riasztást a polgármester rendeli el, annak végrehajtását a beosztott riasztó őrsök végzik. A TVK Nyrt. területén lévő riasztó eszközök indítását az Integrált Irányítás Működés ügyelet vezetője hajtja végre. Az üzemben minden hónap első hétfőjén sziréna próbát tartanak. A riasztást követő lakossági tájékoztatás eszközei: a Tisza TV Képújság, a Tiszaújvárosi Krónika, illetve a megyei rádióadók. A kimenekítés (kiürítés) elrendelésére a III. veszélyességi fokozat elrendelése esetén kerül sor, amennyiben erre elegendő idő áll rendelkezésre. Ilyen esetben a tervezett útvonalon egyéni és csoportos kimenekítést hajtanak végre. Ha nincs elegendő idő a lakosság kimenekítésére akkor kerül sor az elzárkóztatásra. Az elzárkóztatással kapcsolatos információkat a lakosság a riasztó és tájékoztató eszközökön keresztül kapja meg. Az alábbiak szerint: 

a redőnyök leeresztése, a klímaberendezés leállítása,



a

nyílászáró

eszközök

fokozott

eltömítése

vizes

ruhákkal,

elszigetelése

szigetelőcsíkokkal, ragasztószalagokkal, pokróccal, 

gyújtó források megszüntetése.

3.10.3.1.

Külső Védelmi Tervgyakorlat

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet alapján Tiszaújvárosban a szokásos havi hangos próba mellett minden évben úgynevezett „külső védelmi tervgyakorlat” kerül megrendezésre a veszélyes üzemek környékén. Ez a gyakorlat a külső szervezetek, tehát nem csupán a katasztrófavédelem, hanem többek között a helyi önkormányzatok, az önkormányzati cégek bevonásával zajlik. Az önkormányzati vezetők irányítása alatt működő helyi védelmi bizottságot

készítik

fel

ilyenkor,

ezért

szükséges

a

gyakorlat,

amelynek

során

szembesülhetnek a választott tisztségviselők is azzal, hogy mit kell tenniük vészhelyzet esetén.

88


A Tiszaújváros Polgármesteri Hivatal és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából 2014. évben elkészült egy lakossági tájékoztató kiadvány, mely bemutatja, hogy mi a teendő egy esetleges súlyos ipari baleset bekövetkezése esetén. A jogszabály általi kötelezettségnek megfelelően a veszélyes ipari üzemek elkészítik a biztonsági jelentéseket, melyeket a Polgármesteri Hivatal honlapja is a nyilvánosság számára közvetíti, tájékoztatja. Tiszaújváros körzetében 23 településre terjed ki a körzeti, helyi védelmi bizottság hatásköre, ezek közül a két legközelebbi, illetve legjobban érintett helység Tiszapalkonya és Oszlár. Vészhelyzet esetén a gyülekezési helyeket a 3-14. ábra, a kijelölt menekülési útvonalakat 3-15. ábra mutatja be.

3-14. ábra: Gyülekezési helyek

89


3-15. ábra: Kijelölt menekülési útvonalak

3.10.4.

Tiszaújváros Veszélyelhárítási Terve

2014-ben elfogadásra került Tiszaújváros Veszélyelhárítási Terve ill. az ehhez kapcsolódó Helyi

vízkár-elhárítási

terv,

Külső

védelmi

terv,

Kitelepítési-befogadási

terv

és

Járványvédelmi terv. A terv célja a Tiszaújváros területén katasztrófaveszély és veszélyhelyzet kezelése, valamint következményeinek elhárítása, csökkentése érdekében szükséges szakmai döntések támogatása a különböző veszélyekre vonatkozó eljárási rendek, műveleti sorrendek és adatbázisok segítségével. A tervben részletesen meghatározásra kerültek az egyes eljárások, felelősségi és hatáskörök. A terv elkészítésével párhuzamosan megalakításra került Tiszaújváros Polgári Védelmi Szerve 300 fővel.

90


4. Tiszaújváros

által

2007-2013

időszakra

kitűzött

környezetvédelmi célok és programok értékelése és megvalósulása A Város által 2007-2013 időszakra kitűzött környezetvédelmi célok és programok táblázatos értékelését és megvalósulását a 4-1. táblázatba foglaljuk össze.

91

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja 4-1. táblázat: Tiszaújváros 2007-2013 környezetvédelmi program pontok megvalósulásának összefoglaló ismertetése, felülvizsgálata Program jelölése

Program

Alprogram, feladatok

Felelős

TK-1

Utak és útszélek megfelelő karbantartásának fejlesztési programja

x

önkormányzat, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.

Megvalósulás, teljesülés mértéke A cél teljesülése folyamatos

TK-2

A köztemetők karbantartásának fejlesztésének programja

x


A cél teljesülése folyamatos

önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft.


és

Városi levegő minőségének javítása

Kerti és egyéb hulladékok komposztálás

LEV-2

Ipari kibocsátások csökkentése, ellenőrzése

Korszerű, kisebb energiaigényű és kisebb emissziós jellemzőkkel rendelkező technológiák telepítésének előnybe részesítése

x

Nem az önkormányzat hatásköre, törölve

LEV-3

A város ülepedő- és szálló porterhelésének csökkentése

a) pontszerű ipari és egyéb szennyező források emissziójának mérséklése

x


LEV-3


b) diffúz ipari források felszámolása, emissziójának csökkentése (pernyehányók)

x


LEV-3


c) Nagytáblás szántóföldek tagolása, mezővédő erdősávok telepítése

önkormányzat, hatóság

erdészeti

A program megvalósítása nem indokolt, törölve

LEV-3


d) Utak menti fa és bokortelepítés



LEV-3


e) Települési zöldterületek kiterjedésének növelése



LEV-1

92


Program jelölése

Program káros fűtési


Felelős

Megvalósulás, teljesülés mértéke

források

önkormányzat, Tisza-Therm Kft.


önkormányzat, lakosság


LEV -4

Kommunális fűtésből eredő kibocsátások csökkentése és a energiaigény csökkentése

LEV -4

Kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése és a fűtési energiaigény csökkentése

b) Káros kibocsátás csökkentését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósulásának ösztönzése, támogatása

LEV-5

A Nemzeti Környezetvédelmi Programból és a nemzetközi egyezményekből adódó feladatok végrehajtása, szempontok

a)

kén-dioxid

x


LEV-5


b)

nitrogén oxidok

x


LEV-5


c)

illékony szerves vegyületek

x


LEV-5


d) az ózonkárosító és üvegházhatású gázok vonatkozásában

x


LEV-6

Helyi nagyüzemek ajánlása szerint a levegő minőségét jellemző komponensek monitorozása

x

önkormányzat


a) Szennyező csökkentése

93

emissziójának


Program jelölése

Program


LEV-7

A város pollen terhelésének csökkentése

a) Parlagfű irtás

LEV-7

A város pollen terhelésének csökkentése

b) Gyomos területek karbantartásával

LEV-8

A közlekedés csökkentése

eredetű

légszennyezés

LEV-8


eredetű

légszennyezés

LEV-8


eredetű

légszennyezés

KÖZ-1

A közlekedés eredetű emissziók (lég- és zajszennyezés) csökkentése

Felelős önkormányzat

Megvalósulás, teljesülés mértéke A program megvalósítása nem indokolt, törölve



a) a központi városmag sétáló övezetének kiterjesztése, forgalomtól elzárt területek növelése.

önkormányzat


b) a kis áteresztőképességű belterületi utak terheltségének csökkentése



önkormányzat


a) a közlekedési-szállítási igények mérséklése a területfejlesztés, logisztika, ipar-, kereskedelem és agrárpolitika eszközeivel

x


KÖZ-1


b) az üzemelő gépjárműpark emissziós jellemzőinek csökkentése az utólagosan beépíthető eszközök alkalmazásának ösztönzésével

önkormányzat


KÖZ-1


c) Városon belüli közlekedésben gyalogos, biciklislehetőségek fejlesztése

önkormányzat


c) Kerékpárutak fejlesztése.

94


Program jelölése

Program


Felelős


KÖZ-1


d) Magán gépkocsik felhasználásának csökkentése, belterületi parkolás nehezítésével

x


KÖZ-1


e) Kerékpárosok számára közhivatalokban biztonságos őrzés, zuhanyzó és öltöző biztosítása

önkormányzat


KÖZ-1


f) vezetési mód változtatása

önkormányzat


KÖZ-1


g) városon belüli zöldhullámok kialakítása

önkormányzat


KÖZ-1


h) folyamatos, sebességkapcsolás nélküli haladás elősegítése

önkormányzat


KÖZ-1


i) az útfelület megválasztása

önkormányzat


KÖZ-1


j) haladási sebesség csökkentése

önkormányzat


KÖZ-1


k) közlekedési szemlélet változtatása

x


burkolatának

95

optimális


Program jelölése

Program


Felelős


KÖZ-1


l) a már meglévő gépjárművek karbantartása, katalizátor felszerelése

önkormányzat


KÖZ-1


m) főközlekedési utak város elkerülő kialakítása

önkormányzat


KÖZ-2

közlekedési jelzőtáblák, reklámcélú berendezése felülvizsgálata

a) közlekedési jelzőtáblák, reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések állapotának felülvizsgálata

önkormányzat


VÍZ-1

A felszíni vizek minőségének védelme

a) a felszíni vizek minőségi adatainak átvétele az ÉKF-től, az ÖKIA feltöltése

VÍZ-1


b) a Sajó-csatorna megoldása

VÍZ-1


c) A szederkényi morotva rehabilitációja, vízfrissítése

VÍZ-2

A városi meglévő és távlati vízbázisok együttes vizsgálatának programja

a) Az 1973-ban kijelölt hidrogeológiai védőidom felülvizsgálata

VÍZ-2

reklámtáblák állapotának


vízfrissítésének

b) A városi víztermelő létesítmények 5 és 50 éves elérési idejű hidrogeológiai védőidomainak kijelölése

96

önkormányzat, ÉRV Zrt.

x

x

A program megvalósítása nem indokolt, törölve Nem az önkormányzat hatásköre, törölve Nem az önkormányzat hatásköre, törölve

önkormányzat, ÉRV Zrt. A cél teljesülése folyamatos önkormányzat, ÉRV Zrt.

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Megvalósulás, teljesülés mértéke

Program jelölése

Program


VÍZ-2


c) A városi víztermelő létesítmények egymásra hatásának vizsgálata


VÍZ-2


d) A vízműkutak vízminőségének folyamatos nyomon követése, az ÖKIA adatokkal való feltöltése


VÍZ-3

A takarékos vízhasználat ösztönzése

a) A vízkészletek fenntartható használatát ösztönző szabályozó rendszer kialakítása és érvényesítése


VÍZ-3


b) A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakossági és közületi fogyasztók számára.

önkormányzat


VÍZ-3


c) A technológiai és hálózati veszteségek mértékének csökkentése

x

Nem az önkormányzat hatásköre, törölhető

CSV-1

A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése

a) a zárt csapadékvíz csatornák által levezetett víz minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése



CSV-1


b) a csapadékvíz csatornákból kikerülő hordalék minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése

önkormányzat, Invest Finance Consulting Zrt.

Felfügggesztve

97

Felelős



Program jelölése

Program


Felelős


CSV-1


c) Szederkény városrész csapadékvíz befogadó külterületi csatornájának karbantartása a Tisza II. hőerőművel együttműködve



SZV-1

Az 500 m /év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmények megvalósíthatóságának vizsgálata a város teljes közigazgatási területén.

x

önkormányzat


KHK-1

A keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentésének programja

a) A lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségének csökkentése



KHK-1


b) Az ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése



KHK-1


c) Újrahasznosított anyagok felhasználásának előirányozása az önkormányzati hivatalokban

önkormányzat


KHK-1


d) Újrahasznosított anyagok felhasználásának elősegítése a háztartásokban

x


3

98


Program jelölése

Program


Felelős


KHK-1


e) Szerves hulladékok komposztálásának elősegítése a háztartásokban



KHK-1


f) Visszaforgatni és komposztálni a szilárd hulladék szelektíven gyűjtött komponenseit



KHK-1


g) Lerakásra csak a vissza nem forgatható, nem komposztálható és nem hasznosítható hulladékok kerüljenek


2015-től

KHK-2

A keletkező kommunális veszélyes hulladék mennyiségi csökkentésének programja

a) Az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékok kezelésének megoldása

x


KHK-2

A keletkező kommunális veszélyes hulladék mennyiségi csökkentésének programja

b) A házi és szolgáltatóipari veszélyes hulladékok csökkentése

x


KHK-3

A kommunális hulladék szelektív gyűjtésének és utólagos szelektálásának megoldása

a) Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, kiterjesztése



KHK-3


b) Az építési törmelékek, kitermelt talajok számára biztosított külön hely a lerakó telepen, ezen hulladékok újrahasznosítási lehetőségének biztosítása



99


Program jelölése

Program


Felelős


KHK-3


c) A lerakóba szelektíven lerakott egyéb, jelenleg hasznosíthatatlan hulladékok nyersanyag kinyerésre hasznosítása

Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft.

Nem az önkormányzat hatásköre, törölhető


d) Regionális hulladékhasznosítás megvalósítása, együttműködve a térségi önkormányzatokkal, a szolgáltatókkal és a hulladékhasznosítás terén érintett vállalkozásokkal.

önkormányzat, Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás


KHK-3


e) A városi szelektív hulladékgyűjtő rendszer által produkált hulladékok gyűjtése, a hulladékhasznosítási háttéripar fejlődésével azok átadása hasznosításra



KHK-4

Az új hulladéklerakó helyének kijelölése

a) A város közigazgatási határán belül új hulladéklerakó kijelölése

önkormányzat

Alternatív megoldás, törölve

KHK-4

Az új hulladéklerakó helyének kijelölése

b) A Tiszaújváros Városi Kommunális Hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégzése

önkormányzat

Alternatív megoldás, törölve

ZÖL-1

Városi zöldterületek arányának növelése

a) Építési tervek környezetvédelmi célú felülvizsgálata

önkormányzat


ZÖL-1


b) Közparkok növelése



KHK-3

játszóterek

100

területének


Program jelölése

Program


Felelős


c) Város körüli szabad területek megőrzése a természetes ökoszisztémák számára

önkormányzat


ZÖL-1


TEV-1

Szederkényi morotva környezetének rehabilitációja, s helyi jelentőségű természetvédelmi területként való megőrzésének előkészítése

x

TEV-2

Természetvédelmi őrszolgálat műkötetésének lehetőségei és szükségességét vizsgálata

x

TEV-3

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek megőrzése

x

ÉPK-1

A városi rendezési összehangolása

x

önkormányzat


ÉPK-2

A rekultivált, felhagyott belterületi pernyehányó területének hasznosíthatósági tervének kidolgozása

x

önkormányzat

A cél teljesülést

önkormányzat


Közvilágítási rekonstrukciós program

önkormányzat

Nem ütemezett

önkormányzat


önkormányzat


terv

és

az

ÖKP

Önkormányzati átvilágítása,

intézményi

önkormányzat, természetvédelmi hatóság

önkormányzat önkormányzat, természetvédelmi hatóság

EN-1

Önkormányzati intézkedések

energiatakarékossági

EN-2

Önkormányzati intézkedések

energiatakarékossági

ZAJ-1

Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése

a) Csendes övezetek kialakítása

ZAJ-1


b) Úthálózat lassítása

fejlesztése,

101

energetikai

forgalom

A program megvalósítása nem indokolt, törölhető A program megvalósítása nem indokolt, törölhető A cél teljesülése folyamatos


Felelős


c) Forgalomszervezési intézkedések.

önkormányzat, Magyar Közút Nonprofit Zrt.


x

a) Havária intézkedési terv készítése

önkormányzat, Helyi Védelmi Bizottság (HVB) katasztrófavédelem


x

b) Nagyüzemek kontrollja

x


Program jelölése

Program

ZAJ-1


HAV-1

HAV-1


102

rendszeres

hatósági


5. Tiszaújváros

2015

–

2019

évi

környezetvédelmi

koncepciója – a célok meghatározása A

környezetvédelmi

program

alapelvei

-

Nemzeti

Környezetvédelmi

Programmal

összhangban - a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek, amelyek három fő csoportba sorolhatók: 

a környezetvédelem „hagyományos” alapelvei: elővigyázatosság elve; megelőzés elve; a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés elve; a tájékoztatás és nyilvánosság elve; a „szennyező fizet” elve



a fejlett országok környezeti kormányzati tevékenységének alapelvei: (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség



fenntartható fejlődés alapelvei

A város települési környezetvédelmi programjának céljait döntően a következő főbb szempontok határozzák meg: 

a környezeti állapot értékeléséből következő célok



a jogszabályi előírásokból következő célok



az EU tagságból fakadó célok

A város környezetvédelmi feladatait elsődlegesen az Önkormányzati Törvény és a környezetvédelemmel összefüggő törvények szabályozzák. A legfontosabb jogszabályok a következők: 

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól



1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról



1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről



1996. évi LIII. törvény a természet védelméről



1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről



2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról



2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

103


A célok, programok kitűzése során figyelemmel kell lenni az országos, régiós és megyei szintű koncepciók, programok teljesítésére ill. az EU környezetvédelmi politikájából adódó elvárásokra is. 

Települési környezet tisztaság fenntartása

A települési környezet tisztaságának fenntartásával kapcsolatos cél a kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet

kialakítása

és

települési

közterületek

(utak,

járdák,

parkok

állapota)

rendezettségének, tisztaságának kialakítása és fenntartása. 

Levegőminőség fenntartása és lehetőség szerinti javítása

A levegő minőségével kapcsolatos cél a jó levegőminőségi állapot fenntartása és lehetőség szerinti javítása, a már meglévő káros terhelések csökkentése és az újabb, nemkívánatos kibocsátások megakadályozása ill. pontos és aktuális eredményeket biztosító helyi mérőállomás létesítése különösen a NOx, SO2, és az ülepedő por vonatkozásában. 

Közlekedés okozta terhelés minimalizálása és a forgalomszervezés lehetőség szerinti fejlesztése

A közlekedés okozta terhelés minimalizálásával kapcsolatos cél a környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása ill. a kerékpárutak kibővítésével és felújításával elősegíteni a biztonságos közlekedést. 

Felszíni és felszín alatti vizek védelmi és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása

A felszíni és felszín alatti vízvédelemmel kapcsolatos cél biztosítani, hogy a felszínről beszivárgó víz ne szennyezze el a felszín alatti vízkészleteket (vízbázis védelem), megfelelő minőségű ivóvíz álljon a lakosság rendelkezésére. 

Csapadék-és szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése

A csapadék-és szennyvízcsatorna fejlesztéssel kapcsolatos cél a csapadékelvezető csatorna-hálózat átépítése a szélsőséges időjárási viszonyok figyelembe vételével (nagyvíz – esőzések) ill. a korszerűsített szennyvíztisztító rendszer szakszerű működtetése és fejlesztése a felszíni vizek vízminőségének védelme érdekében. 

Keletkező

hulladékok

mennyiségének

minimalizálása

és

korszerű

hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása A hulladékgazdálkodással kapcsolatos cél a megelőzés, a keletkező hulladékok minél nagyobb arányú szelektív gyűjtése ill. a hulladékok rendezett és előírásoknak megfelelő ártalmatlanítása.

104




Természetvédelmi oltalom alatt álló értékek védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése

A természet- és tájvédelemmel kapcsolatos cél a helyi- és országos jelentőségű, természetvédelmi oltalom alatt álló értékek védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése és a védetté nem nyilvánított területek környezetbarát használata ill. a már károsodott területek rekultivációja. 

Zöldterületek arányának fenntartása és lehetőség szerinti növelése

A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatosan elsődleges cél a zöldfelületek megőrzése és ápolása, a fatelepítési program keretében többször iskolázott, várostűrő fák telepítése ill. a virágos területek fenntartása és ápolása. 

Helyi épített környezeti értékek védelmét szem előtt tartó települési környezet kialakítása

A helyi épített környezeti értékek védelmét szem előtt tartó települési környezet kialakításával kapcsolatos cél a terület- és településfejlesztések során az épített környezet védelmét szem előtt tartó és a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő települési környezet kialakítása és fenntartása.  Az

Energiagazdálkodási program fenntartása energiagazdálkodással

kapcsolatos

cél

az


szolgáló

korszerűsítések támogatása és a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek vizsgálata. 

Meglévő zajterhelés csökkentés és új terhelés megakadályozása

A zajterhelés csökkentésével kapcsolatos cél a meglévő káros zajterhelés csökkentése, valamint új terhelés kialakulásának megakadályozása a lakosság egészségének védelme érdekében. 

A lakosság és környezet biztonságának fenntartása, intézkedési tervek megléte

A havária helyzetekre való felkészüléssel kapcsolatos cél a környezetterheléssel járó tevékenységekre vonatkozóan gondoskodni a lakosság és a környezet biztonságáról, valamint megfelelő intézkedési tervek meglétéről. 

Környezeti tudat- és szemléletformálás

A lakosság – azon belül kiemelten a fiatalkorúak – környezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése, környezettudatos gondolkodásának kialakítása, a környezettel kapcsolatos döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése.

105


6. Tiszaújváros

települési

környezetvédelmi

programja

(2015 – 2019) A környezetvédelmi program főbb fejlesztési irányainak meghatározásához a város környezeti állapotának értékeléséhez a SWOT analízis a legáttekinthetőbb módszer, amely a belső és külső tényezők alapján vizsgálja a jelenlegi állapotot és meghatározza a jövőbeni lehetőségeket. Megállapítottuk tehát, hogy mely jellemzők adják az erősségeket, mik okozzák a gyengeségeket, valamint milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a fejlesztéshez, és milyen fenyegetéseket kell figyelembe venni a tervezés, a célok, programok meghatározása során. A jellemzőket a 6-1. táblázatban foglaljuk össze. 6-1. táblázat: SWOT analízis a környezetvédelmi program főbb fejlesztési irányainak meghatározásához

o o o o o o o o o o o o o o o o o

Erősségek ipari területek elkülönülése a lakóövezettől levegőállapot a mérési eredmények alapján jó zöldfelületek magas aránya kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedés tranzit forgalom a 35. sz. főútvonalon és az M35 sz. autópályán a várost elkerülve megfelelő helyi környezetvédelmi szabályozás szelektív hulladékgyűjtési rendszer további fejlesztésének lehetőségei adottak védett természeti területek biodiverzitása magas Tisza- és a Sajó közelsége Lehetőségek régiós központi jelleg erősítése erőmű újraindulása fürdő-turizmus fejlesztése forgalomszervezési beruházások védett természeti értékek megóvása (Natura 2000) külső források bevonása a környezet-és természetvédelmi fejlesztésekbe megújuló energiaforrások használata környezeti nevelés, tudatformálás

o o o o o

Gyengeségek termelő és szolgáltató szektor környezetterhelése hulladékgazdálkodási helyzet rendezetlensége (kijelölt közszolgáltató) csapadékelvezető rendszer állapota helyenként nem megfelelő közlekedési infrastruktúra hiányosságai (városon belüli) vízbázisok szennyeződés érzékenysége

o o o o o

Veszélyek vízbázisok elszennyeződése árvíz és „nagyvíz” veszély ipari környezeti káresemények (havária) kockázata ipari környezetterhelés káros hatásai kommunális hulladékszállítás szolgáltatás megoldatlansága

Tiszaújváros Város Önkormányzata kiemelten fontos feladatának tekinti a település környezeti állapotának megőrzését, javítását és a gazdasági fejlődés káros hatásainak

106


megelőzését és mérséklését, ill. a város fenntartható fejlődés elveinek megfelelő módon történő működtetését. Az akcióprogramok

végrehajtása

során

az önkormányzatok

feladata

az illetékes

hatóságokkal történő együttműködés kialakítása. Tiszaújváros esetében a környezetvédelmi hatósági feladatokat ellátó területi szervek a következők: 

Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség



Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatala



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság



Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyelet



Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodája



Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Észak-magyarországi Regionális Intézete



Magyar Bányászati Hivatal - Miskolci Bányakapitányság



Bükki Nemzeti Park

A program valamennyi környezetvédelmi szempontból érintett terület számára tartalmaz javaslatokat és ajánlásokat melyekkel hosszú távon is fenntartható és javítható a környezet állapota. Az egyes akcióprogramokat az alábbi fejezetekben mutatjuk be. Az egyes programpontok felépítése a következő: 

Cél: az adott cselekvési program célja



Szint: a cselekvési program végrehajtásának szintje: térségi/ helyi



Prioritás: a probléma jellegétől, súlyosságától és sürgősségétől függően

107


fontos: I. (javasolt) vagy kevésbé fontos:II. (ajánlott) 

Leírása: a cél megvalósításához szükséges konkrét intézkedések leírása



Közreműködők: a cselekvési programban résztvevők bemutatása



Ütemezés: a program jellegétől függően lehet folyamatos, vagy konkrét határidős



Megvalósulás (2007-2013): a cselekvési program kapcsán az előző felülvizsgálat óta történt intézkedések ismertetése



Cél (2014-2019): a cselekvési program végrehajtásához kapcsolódó feladatok ismertetése

6.1. Települési környezet tisztasága akcióprogram „A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről” szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet alapján Tiszaújváros önkormányzata „A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról” szóló többször módosított 42/2004. (XII.23.) rendelettel rendelkezik Tiszaújváros közigazgatási területén a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladékokra vonatkozó közszolgáltatás kötelező igénybevételéről, és a feladatok, kötelezettségek és tilalmak rendezéséről a helyi sajátosságoknak megfelelően. A 42/2004. (XII.23.) rendelet 8. §-a alapján az önkormányzat feladatai: 

az önkormányzati utak (helyi közutak) tisztántartása, mosása, seprése, ill. a hó- és síkosságmentesítés (a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján)



az úttest csapadékelvezetésének folyamatos biztosítása a főbefogadó csapadékvíz elvezető csatornahálózat fenntartásával

Az ingatlantulajdonosok feladatai: 

építés, felújítás során az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a közterület tisztaságának és a biztonságos közlekedés lehetőségének biztosítása (az építtető ill. kivitelező feladata)



az ingatlanokkal (építési telkekkel, épületekkel) közvetlen érintkező járdaszakasz tisztántartása, a járdaszakaszok melletti nyílt árok valamint a járdához tartozó folyókák és víznyelő rácsok folyamatos tisztántartása (ide értve a hó és síkosság elleni védekezést is)

108




Az üzletek és intézmények előtti járdaszakasz tisztán tartása és az ott keletkezett hulladék eltávolítása az ingatlan használójának, bérlőjének - ezek hiányában az ingatlan tulajdonosának - a kötelessége.

A köztisztasági feladatok ellátására szerződött szolgáltató a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.. Fő tevékenysége a közterületi zöldfelületek ápolása és takarítása mellett a temetők üzemeltetési feladatainak ellátása, a Foglalkoztatási Iroda működtetése, Intézményi telephelyek és a Sport Park Kft. területgondozási munkáinak ellátása. 2012-től tevékenysége kiegészült a közterület karbantartási munkáival, a városi rendezvényeken színpad, mobil WC-k és tribünok kihelyezésével, a karácsonyi díszkivilágítás és a közterületi karácsonyfák kihelyezésével ill. a Tiszaújvárosi Élelmiszer Piac és Vásárcsarnok üzemeltetésével. A város belterületén a garázsszövetkezetek környezetében ill. a várost körülvevő erdősávokban és a gát környezetében lerakott illegális hulladék elhelyezések felszámolása szintén a Városgazda Kft. feladata. A tevékenységet 2013-ban 154 millió Ft ráfordítással végezték. A Városközponti tó takarítási munkálatainak megkönnyítésére 2013-ban beszerzésre került 1 db nádvágó berendezés, mely hatékonyabb és gyakoribb növényzetritkítást tesz lehetővé. Az útfelületek takarítása út-járdatakarító gép használatával, a görgeteges szemétgyűjtés, a buszvárók takarítása és kis hulladékgyűjtők ürítése közfoglalkoztatott munkaerő bevonásával történik. A téli közterület tisztítás (síkosság mentesítés, hótolás) a Téli Intézkedési Terv alapján történik a Városgazda Kft. gépparkja és kézi munkaerő bevonásával. A zöldterületeken, az önkormányzati intézmények és a Sportpark területén keletkezett növényi hulladék, gally és nyesedék a Zagytéren kialakított hulladékátrakó területén kerül elhelyezésre. A görgeteges szemét, a kis hulladékgyűjtők ürítéséből és az illegális hulladékok összegyűjtéséből származó hulladék elszállítását a Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) végzi. A szúnyogmentesítés légi kémiai és földi meleg ködképzéses technológiával, igény szerinti kezelésszámmal történik. 2006. május 1-től a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. látja el a temetők fenntartási és üzemeltetési feladatit (tisztántartás, karbantartás, zöldfelület gondozás, hóeltakarítás, temetői rend betartatása, szolgáltatói és szervező tevékenység ellátása). A Városgazda Kft. tevékenységi körébe tartozik Tiszaújváros közterületeinek, útjainak, járdáinak, játszótereinek, utcabútorainak, ill. az önkormányzati intézmények udvarain

109


található padok és játszóeszközök és az épületek belső karbantartása. A feladat ellátását 2013-ban 21 fő karbantartó személyzet végezte. A települési környezet tisztántartása megfelelő, a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. folyamatosan gondoskodik feladatai tervszerű ellátásáról. Az egyetlen probléma a szelektív gyűjtőszigetek rendszeres kifosztása és az illegális hulladéklerakók megjelenése a várost körülvevő erdősávokban és a gát környezetében. Az illegális

szemétlerakók

felderítésében

sokat

segítenek

a

lakossági

bejelentések,

megszűntetésüket pedig a helyi civil szervezetekkel szervezett tisztasági akciók segítségével lehet hatékonyabbá tenni. A települési környezet és a közterületek tisztaságára a SWOT elemzését a 6-2. táblázatban foglaljuk össze. 6-2. táblázat: Települési környezet és a közterületek tisztasága SWOT jellemzés o o o o o

Erősségek zöldfelületek nagy aránya rendezett szolgáltatói háttér szelektív gyűjtőszigetek Lehetőségek települési környezet további javítása közterületi zöldfelületek növelése

o o

o o o

Gyengeségek szelektív szigetek rendezetlensége illegális hulladék elhelyezések Veszélyek a belváros esztétikai rombolása árvízveszély az utak, épületek állapotának romlása

Mindezek alapján Tiszaújváros az alábbi célokat kívánja megvalósítani az elkövetkezendő 6 évben a környezet védelme, környezeti infrastruktúra területén.

6.1.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A települési környezet tisztaságát szolgáló programokat, leírásukat a 6-3. táblázat és 6-4. táblázat mutatja be. 6-3. táblázat: TKT-1: utak és útszélek megfelelő karbantartása programpont TKT-1: utak és útszélek megfelelő karbantartása Cél: utak és útszélek megfelelő karbantartása Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A közterületek tisztántartásának jogi szabályozása az önkormányzati kezelésű területek rendszeres és hatékony tisztítása korszerűen megoldott. Főbb tevékenységek:  téli időjárás következtében kialakuló útburkolat hibák karbantartás (kátyúzás)  aknafedlap süllyedés helyreállítás  elhasználódás miatt szükségessé vált felújítás  szelvényezés  nyomvályúk megszűntetése  kavics vagy murva terítés Közreműködők: önkormányzat, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft., civil szervezetek

110

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja TKT-1: utak és útszélek megfelelő karbantartása Ütemezés: folyamatos Megvalósulás  út-és járdafelújítások minden év május-október időszakában (2007-2013):  kiemelt gyalogátkelőhelyek létesítés  Applied Sweepers gyár Green Machines 636 típusú - seprés-mosáslombszívás funkciókkal is rendelkező - járdatakarító gép beszerzése 2014. augusztusában 29,8 millió Ft értékben Célok, tervek A program további folytatása és az út-és járdafelújítások tervszerű megvalósítása (2014-2019): és a köztisztasági feladatok ellátása a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. által. 6-4. táblázat: TKT-2: köztemetők karbantartása és fejlesztése programpont TKT-2: köztemetők karbantartása és fejlesztése Cél: köztemetők karbantartása és fejlesztése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Tiszaújváros Város Önkormányzata tulajdonában lévő temetők fenntartása és üzemeltetése. Közreműködők: önkormányzat, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás Tiszaújvárosi Városi Köztemető (hrsz.: 973) kialakításához 3,34 ha terület (2007-2013): megvásárlása Sajószöged településen. Megvalósult lépések:  terület feltöltés  bekerítés  növényzet telepítése  belső úthálózat kialakítása  ivóvízhálózat kialakítása  közvilágítás kialakítása Célok, tervek A feltöltött részek jelenleg talajkonszolidációs időszakban vannak, a (2014-2019): parcellakialakítás 2015. évre ütemezett feladat. Az ehhez szükséges parcella kiosztási terv rendelkezésre áll. A megvásárolt terület fele került az első ütemben feltöltésre. Az anyagi források és felmerülő igények függvényében várható a teljes terület használatba vételre történő előkészítése.

6.2. Levegőtisztaság-védelmi akcióprogram Az Észak-magyarországi KTVF által készített Intézkedési Program a „Sajó völgye” kijelölt zóna levegőminőségének javítására megállapítása szerint a területén - és Tiszaújvárosban is - a levegőminőséget alapvetően az ipari tevékenység és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. Tiszaújvárosban a fűtés alapvetően távfűtéses ellátó rendszerben történik, így ennek jelentősége minimális. Az ipari üzemek Tiszaújváros számára kedvező telepítési helye miatt a mérőpontok adatai mindezek ellenére nem mutatnak határérték túllépést, a lakossági panaszokban azonban szaghatásokról érkeznek rendszeresen visszajelzések. A mérési adatok 24 órás elnyeletéses módszerrel készülnek, ebből adódóan nem tükrözik egy adott pillanat levegőminőségi állapotát, így lakossági tájékoztatására nem alkalmas.

111


A 2007. évi költségvetés elfogadásakor egy légszennyezettségi mérőállomás kialakításáról határozott Tiszaújváros képviselő testülete. Az önkormányzat elsődleges célja a pillanatnyi és hiteles mérési adatok beszerzése és a mérőhelynek a közönségtájékoztató rendszerbe történő integrálása volt. A mérési adatok megbízhatóságának megkérdőjelezhetősége miatt a berendezés üzemeltetése 2011-ben felfüggesztésre került. A Gamma Műszaki Zrt-vel folytatott folyamatos tárgyalások alapján a berendezés pótlása 2015-ben várható. A légszennyezettség csökkentésére az Észak-magyarországi KTVF által készített Levegőtisztaság-védelmi Intézkedési Program a helyi önkormányzatok részére is írt elő intézkedéseket, így rendeletben kell szabályozni az alábbiakat: 

avar és kerti hulladékok égetése



a lakossági tüzelőanyag felhasználás szabályozása.

Ennek értelmében 

Tiszaújváros önkormányzata a környezetvédelemről szóló 39/2000. (XI. 10.) rendeletében szabályozta az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetését, amely szerint a konyhakertekben folytatott mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetése május 1. és szeptember 1. között nem engedélyezett. Avart, kerti hulladékot a tiltott időszakon kívül lehetséges égetni. A közterületen történő égetés tilos, továbbá tiltott az ipari és kommunális eredetű hulladék nyílttéri égetése is.



Tiszaújvárosban a fűtés a lakások közel 80 %-ában távfűtéssel történik, a gázfűtés (és így a kémények, mint pontforrások) nem jellemzőek. Ennél fogva az önkormányzat nem tartja nyílván a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásait, de a lakossági bejelentések alapján intézkedik, a bejelentéseket soron kívül kivizsgálja és megteszi a szükséges lépéseket.

A fenti intézkedéseken túl a levegő szálló por – PM10 – koncentrációjának csökkentése érdekében a tavaszi olvadás után és a nyári időszak hőségnapjaiban a közlekedési utak burkolt felületének locsolásával, valamint a város területén a levegő sebességének csökkentését szolgáló fásszárú növényzet rendszeres pótlásával és a zöldterületek lehetőség szerinti növelésével csökkentik tovább a szállópor koncentrációt. Az intézkedések hatására 2008-ban a „Sajó völgye” kijelölt zónában a PM10 komponens határérték

túllépésének

megszüntetésére

készült

intézkedési

terv

–

a

kedvező

levegőminőségi adatok miatt –Tiszaújváros közigazgatási területét már nem érintette.

112


Az intézkedési terv kiadás után a levegőminőségi adatok további javulása történt, mivel Tiszapalkonyán és Tiszaújvárosban bezárt mindkét AES Erőmű, melyek 50 MW feletti tüzelő berendezéseket üzemeltettek és tevékenységük során jelentős volt a NOx és poremissziójuk. A levegőtisztaság-védelem SWOT elemzését a 6-5. táblázatban foglaljuk össze. 6-5. táblázat: Levegőtisztaság-védelem SWOT jellemzés

o o o o

o

Erősségek Tiszaújváros levegőállapot a mérési eredmények alapján jó távhőszolgáltatás nagymértékű kiépítettsége (lakások 80%-a) lakosság figyelemmel kíséri a légszennyező tevékenységeket ipari légszennyezés jelentősen csökkent (AES bezárása) Lehetőségek fűtéskorszerűsítéssel csökkenthető tüzeléstechnikai légszennyezés

o o o o o o

o o o o

Gyengeségek jelentős ipari tevékenység Tiszaújváros területén megnövekedett forgalom a város területén (tranzit forgalom az Örösi úton) kiskertekben előfordul avarégetés az elhanyagolt terülteken a parlagfű elterjedése a szomszédos településeken allergén pollenmennyiség növekedése az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) kiépítettsége nem megfelelő (automata mérőpontok hiánya) Veszélyek megnövekedett közlekedési eredetű légszennyezés a forgalmas utakon téli és kora tavaszi időszakban megnövekedett szálló por tartalom parlagfű okozta allergiás tünetek fokozódása a lakosság körében megnövekedett szmogképződési veszély

6.2.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A levegőtisztaság-védelmet szolgáló programokat, leírásukat a 6-6. táblázat – a 6-17. táblázat mutatja be. 6-6. táblázat: LEV-1: kerti és egyéb zöldhulladékok komposztálása programpont LEV-1: kerti és egyéb zöldhulladékok komposztálása Cél: városi levegő minőségének javítása Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A házi komposztálás megoldásának kérdése szerepel az Önk.hulladékgazdálkodási tervben, azzal, hogy annak megvalósítása csak saját erő bevonásával nem kerül végrehajtásra, legfeljebb pályázati források bevonása mellett. Ennek a kérdésnek a megoldását a kertes házak lakóinak belátására bízza az önkormányzat. A város számára ebben a kérdésben két megoldás körvonalazódik. Egyik lehetőség a Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás keretén belül megvalósításra kerülő Hejőpapi II. regionális hulladéklerakó területén létesítendő komposztáló telepre történő beszállítással, a másik a Biopetrol által a régi erőmű zagyterén tervezett komposztálótelepre történő beszállítással. A második mód kedvezőbb lenne, mert a befogadás ingyenessége mellett a szállítási távolság mindössze 2 km lenne, míg a másik 22 km és kezelési díjat is kellene fizetni Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése az alábbi rendszerben történik: (2007-2013):  március 1. – október 31. közötti időszakban hetente egy alkalommal, a

113

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja LEV-1: kerti és egyéb zöldhulladékok komposztálása hétvégét követő első munkanapon az erre rendszeresített zsákban, vagy legfeljebb 1 méteres kötegekben  november 1. – április 30. közötti időszakban a vegyes hulladék szállítási rendjével együtt az erre rendszeresített zsákban  garázssorokon keletkező hulladékok heti egyszeri elszállítása az erre rendszeresített zsákban Az így gyűjtött zöld hulladék a Hejőpapi I-II. hulladéklerakóba kerül beszállításra komposztálás céljából. Célok, tervek A kialakított zsákos gyűjtési rendszer további működtetése. (2014-2019): 6-7. táblázat: LEV-3/c: nagytáblás szántóföldek tagolása, mezővédő erdősávok telepítése – MÓDOSÍTVA: külterületi fatelepítési program LEV-3/c: nagytáblás szántóföldek tagolása, mezővédő erdősávok telepítése – MÓDOSÍTVA: külterületi fatelepítési program Cél: a város ülepedő-és szálló por terhelésének csökkentése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A település közigazgatási területén nem jellemző a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. Az önkormányzat tulajdonában levő alacsony hasznosítási szintű területeken a fásított, erdővel borított területek arányának növelése érdekében európai uniós támogatási források igénybevételével a külterületi fatelepítési program folytatása javasolt. A programpont módosítása javasolt. Közreműködők: önkormányzat, erdészeti hatóság Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A várost övező területeken véderdősávok ültetésére önkormányzati tulajdonú, (2007-2013): jelenleg gyepműveléssel hasznosított területeken van lehetőség. Ennek keretében a Sajó-töltés hullámtéri területének erre kijelölt részein (2,81 ha) a Fásítási Program erdészeti hatóság általi elfogadását követően 2008-ban új véderdő kialakítására került sor európai uniós támogatással. A fásítást megelőzően a telepítési terv elkészítéséhez termőhely feltárási szakvélemény készült. Célok, tervek Az önkormányzat tulajdonában lévő alacsonyabb hasznosítottsági fokú területeken (2014-2019): az erdőterületek további mennyiségi növelése fejleszthető. Ennek részét képezik a város határán kialakított zöldgyűrű és véderdők további bővítése, melyek a város szél elleni védelmét biztosítják a mezőgazdasági és ipari területek szennyező forrásainak kibocsátásaitól. 6-8. táblázat: LEV-3/d: utak menti fa és bokortelepítés LEV-3/d: utak menti fa és bokortelepítés Cél: a város ülepedő-és szálló por terhelésének csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A belterületi utak mentén, főként az újonnan beépítésre kerülő városrészekben az éves belterületi Fásítási programok keretében történnek intézkedések a fasorok telepítésére, de számítanak a lakosság tevékeny közreműködésére is az ingatlanok előtti zöldsávokon fás szárú növények telepítése vonatkozásában Közreműködők: önkormányzat, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás Az éves Fásítási Program keretében évente 20-25 db gomolyos (földlabdás) (2007-2013): csemete kerül kiültetésre. 2010-ben beszerzésre került egy Fakopp elnevezésű roncsolásmentes favizsgáló műszer mellyel meghatározható a fák egészségi állapota és eldönthető szükségese a kivágása. Célok, tervek A Fásítási Program további folytatása és a faállomány szinten tartása ill. tovább

114

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja LEV-3/d: utak menti fa és bokortelepítés (2014-2019): növelése. 6-9. táblázat: LEV-3/e: települési zöldterületek kiterjedésének növelése LEV-3/e: települési zöldterületek kiterjedésének növelése Cél: a város ülepedő-és szálló por terhelésének csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A belterületi zöldterület növelésének lehetősége korlátozott, a tendencia inkább ezzel a törekvéssel ellentétes. Ebben a tekintetben a zöldterületek területének csökkenését igyekszenek mérsékelni a rendelkezésünkre álló eszközökkel, azonban mint minden településen a városfejlesztési elképzelések megvalósítása prioritást élvez. A belterületi fásítási program révén a lehetőségekhez képest továbbra is szinten kell tartani – és amennyiben lehetőség van rá növelni - a fásított zöldfelületek arányát a város belterületén. Közreműködők: önkormányzat, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A zöldfelületek esztétikai fejlesztése, az egynyári és fás szárú növények, valamint a (2007-2013): rendszeres gyepfelület ápolása révén kiemelt anyagi támogatásban részesült. Az évente végrehajtott belterületi fásítási programok révén az Örösi úton és a Lévay úton jelentős utcafásításra került sor az elmúlt években. Célok, tervek A zöldterületek kiterjedésének fenntartása (ill. megőrzése) a Fásítási Program (2014-2019): alapján kiültetésre kerülő fák és Tiszaújváros területfejlesztési koncepciójának kapcsolódó intézkedési tervei által valósítható meg a következő tervezési időszakban is. A zöld felületek területének növelési feltétele nem biztosított, mert fejleszteni már csak a zöld felületek elvételével lehetne a településen. 6-10. táblázat: LEV-4/a: szennyező források emissziójának csökkentése LEV-4/a: szennyező források emissziójának csökkentése Cél: kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése és a fűtési energiaigény csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A szennyező források emissziójának mérséklésére több intézkedést tettek. Helyi jogszabályban került szabályozásra a távfűtéssel érintett városközponti területen a távhőszolgáltatásból való kiválás, ezzel kívánták megakadályozni a pontszerű szennyező források – a gázkémények – megjelenését. A környezetvédelmi rendeletben időszakosan korlátozásra kerültek a nyílttéri égetések és meghatározásra került az is, hogy nyílttéri égetéssel milyen hulladékféleségek (kerti hulladék) égethetők el. A rendelet tiltja a kommunális és egyéb hulladékok nyílttéri égetését. Közreműködők: önkormányzat, Tiszaújvárosi Fűtőerőmű (Sinergy Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás Az Alkotmánybíróság 21/2009. (II. 26.) határozatában megállapította, hogy (2007-2013): Tiszaújváros Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény rendelkezéseinek Tiszaújváros területén történő végrehajtásáról alkotott 34/2005. (XII. 23.) önkormányzati rendelet távhőszolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó 4. § (1) bekezdése és 16. § (4) bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisítette. Az AB döntése után lehetővé vált a távhőszolgáltatásról való leválás. A lehetőséggel a már meglévő rendszer átalakításának magas beruházási költsége miatt egyelőre jellemzően nem élnek a lakóközösségek. Nem várható a fűtési mód jelenlegi struktúrájának átalakulás. A fűtőerőmű hosszú távú stabil működtetése és a lakosság fűtési költségeinek csökkentésére 2013. januárjában a Tiszaújvárosi Fűtőerőműben átadásra került egy

115

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja LEV-4/a: szennyező források emissziójának csökkentése új 500 kW hőteljesítményű biomassza kazán ill. a hőtermeléshez szükséges alapanyag ellátás érdekében 2013. tavaszán egy 10 hektáros energiaültetvény telepítésére is sor került Tiszaújváros környezetében. 2013-2014-ben mintegy 850 méter nyomvonalat érintve, közel 2000 méter vezeték (a teljes hálózat 5 %-a) cseréje valósult meg. A beruházás költsége 104 millió Ft. Célok, tervek A Tiszaújvárosi Fűtőerőmű tervei között szerepel egy további 14 MW hőtermelő (2014-2019): kapacitású biomassza kazán megvalósítása, mely Tiszaújváros távhő igényének ellátását 60%-ban megújuló energiaforrás felhasználásával biztosítaná. A beruházás tervezése megkezdődött, a projekt megvalósításához KEOP pályázaton való sikeres szereplés szükséges. 6-11. táblázat: LEV-4/b: káros kibocsátás csökkentését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósulásának ösztönzése, támogatása LEV-4/b: káros kibocsátás csökkentését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósulásának ösztönzése, támogatása Cél: kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése és a fűtési energiaigény csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Az önkormányzat a tömblakásos övezetben a fűtési energiaigény csökkentésére Energiaracionalizálási Program címen támogatási rendszert működtetet a társasházi lakóépületek közös használatú helyiségein (lépcsőházak) elvégzett energiatakarékossági beruházások végrehajtása során. A program keretében megpályázható a lépcsőházak ablakainak és a bejárati ajtóknak a hőszigetelt kivitelűre cserélése, homlokzati végfalak utólagos hőszigetelése, panelhézagok szigetelésnek felújítása. Közreműködők: önkormányzat, lakosság Ütemezés: folyamatos Megvalósulás Az önkormányzat által működtetett támogatási rendszerek: (2007-2013):  Energiaracionalizálási Program: a program a lakásszövetkezetek és társasházak részére biztosít lehetőséget a lakóépületek energiatakarékosságot célzó beruházásainak támogatására. A támogatás célja a lakásszövetkezetek és társasházak tulajdonában lévő távfűtött lakóépületek energiatakarékosságot eredményező utólagos hőszigetelési munkáinak, valamint az épületek külső nyílászáró szerkezetei hőveszteségének mérséklését elősegítő beruházások támogatása. Az Önkormányzat által biztosított támogatás mértéke a korszerűsítés teljes bruttó költségének 30 %-a, de lakásonként maximum 15.000.- Ft.  Panelprogram: Az Önkormányzat által biztosított támogatás mértéke a korszerűsítés teljes bruttó költségének 1/3 része (1/3 rész állami támogatás, 1/3 rész önköltség mellett).  Épület-fenntartási Alap: Saját támogatási rendszer a nem paneles technológiával épült hagyományos (pl. tégla) épületek energiatakarékosságot célzó beruházásainak támogatására. A visszatérítendő, kamatmentes támogatás, 3 éves futamidőre a kivitelezési teljes bruttó költségének maximum 70 %-a, de lakásonként maximum 72.000 Ft. Célok, tervek A programok további működtetése. (2014-2019): 6-12. táblázat: LEV-6: helyi nagyüzemek ajánlása szerint a levegő minőségét jellemző komponensek monitorozása LEV-6: helyi nagyüzemek ajánlása szerint a levegő minőségét jellemző komponensek monitorozása Cél: határérték túllépés esetén azonnali beavatkozás lehetőségének biztosítása

116

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja LEV-6: helyi nagyüzemek ajánlása szerint a levegő minőségét jellemző komponensek monitorozása Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Az ÁNTSZ működtet egyre csökkenő számban mérőállomásokat. A probléma ebben a tekintetben az, hogy a mérési eredmények, amelyek lehetővé tennék az azonnali beavatkozásokat nem állnak rendelkezésre, csak jelentős fáziskéséssel, akkor, amikor a beavatkozás már szükségtelen. Ennek kiküszöbölésére és nem a nagyüzemek, hanem az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ajánlásainak figyelembevételével kerül kialakításra ebben az évben az az immisszió mérő berendezés, amely méri és megjeleníti és tárolja az aktuális levegőminőségi komponensek pillanatnyi értékeit (CO, NO, NO 2, SO2), lehetőséget adva a beavatkozásra és tájékoztatja fényújságon és beltéri kivetítőn és az interneten keresztül a lakosságot. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A tervezett immisszió mérő berendezés beszerzése megtörtént, az adatok (2007-2013): megbízhatóságának hiányosságai miatt a berendezés üzemeltetése 2011-ben felfüggesztésre került. A Gamma Műszaki Zrt-vel folytatott tárgyalások alapján az Önkormányzat a berendezés pótlására szolgáló GTI-4 gázérzékelő beszerzésének elhalasztása mellett döntött a műszer továbbfejlesztett változatának 2015-ös megjelenése miatt. Célok, tervek 2014. szeptemberétől a település 3 pontján időszakos jelleggel mobil (2014-2019): mérőállomások kerülnek felállításra a levegő minőségének vizsgálatára.  2014. szeptember: Tisza u. 2. (TiszaSzolg 2004 Kft. telephelye)  2014. október: Rózsa u. 14. (Éltes Mátyás Iskola udvara)  2014. november: Városház tér 2015-ben a Gamma Műszaki Zrt-től gázérzékelő berendezés beszerzése. A mérőállomások levegőminőségi adatainak figyelemmel kísérése ill. a lakosság tájékoztatása a mért eredményekről. 6-13. táblázat: LEV-7/b: gyomos területek karbantartása LEV-7/b: gyomos területek karbantartása Cél: a város pollen terhelésének csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Helyi rendelet nincs, a gyommentesítés végrehajtását célzó eljárásaikat az önkormányzat a tárggyal kapcsolatos magasabb szintű országos érvényű jogszabályokra alapozza. (Növényvédelmi törvény) Az ingatlantulajdonosok ez irányú kötelezettségét a hatályos magasabb szintű jogszabályok keretei között államigazgatási úton érvényesíti. Az önkormányzat a saját tulajdonú ingatlanai területén a gyommentesítési kötelezettségének az önkormányzati tulajdonú szolgáltató révén tesz eleget az intenzíven fenntartott és külterjesen gondozott gyepterületek szükség szerinti gyakoriságú kaszálásával. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás Tiszaújváros a gyommentesítési feladatok ellátásáért a Tiszaújvárosi Városgazda (2007-2013): Nonprofit Kft. a felelős, melyet a zöldterület karbantartási programjuk keretében valósítanak meg. A parlagfű megjelenése Tiszaújváros területén nem jellemző, így esetleges megjelenése esetén a gyommentesítéssel együtt megoldható a parlagfű irtása is. Az allergiás tünetek fokozódásának feltételezhető oka a Sajó hullámtér, Sajószöged, Sajóörs területén előforduló parlagfüves területekről a városba kerülő pollenszennyezés lehet, azonban ezeken a területeken az Önkormányzat nem illetékes eljárni.

117

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja LEV-7/b: gyomos területek karbantartása Célok, tervek A gyommentesítés a parkgondozási és zöldterület fenntartási feladatok ellátásával (2014-2019): továbbra is folyamatosan megvalósítható. A lakossági bejelentések kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele minden esetben megtörténik. Amennyiben a terület önkormányzati kezelésben van, a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. végzi a gyommentesítést. Egyéb esetben a tulajdonos/kezelő felszólítására van lehetőség a gyommentesítés elvégzésére. 6-14. táblázat: LEV-8/a: központi városmag sétáló övezetének kiterjesztése, forgalomtól elzárt területek növelése LEV-8/a: központi városmag sétáló övezetének kiterjesztése, forgalomtól elzárt területek növelése Cél: közlekedés eredetű légszennyezés csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Távlati terv a város területén található Ifjúsági Park területén egy valóban parkerdő megjelenésű, igazi pihenőpark kialakítása, amely magában foglal olyan infrastrukturális elemeket, amelyek az oda látogatók kényelmét biztosítja. (Illemhelyek, vízvételi helyek, kulturális és sport célú objektumok, főzőhelyek stb.) Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: távlati Megvalósulás Az Ifjúsági Park területén 2013-ban szalonnasütő és kültéri sporteszközök (2007-2013): kihelyezésére került sor, valamint közkifolyó létesítése és a vízellátás kiépítése is megtörtént. Célok, tervek 2015-ben tovább folytatódik az Ifjúsági Park fitnesz eszközparkjának bővítése. A (2014-2019): játszóterek felújítása és bővítése. A két kertvárosi területrész közé tervezett a városközponti tótól a Sajó-gátig húzódó „zöld ék” megvalósítása. Az övezet alapvetően pihenési, szórakozási, kikapcsolódási célokat szolgál majd, de megvalósulása után nagy kiterjedésű zöldfelületeivel a levegő tisztaságán is javítani fog. 6-15. táblázat: LEV-8/b: kis áteresztő képességű belterületi utak terheltségének csökkentése LEV-8/b: kis áteresztő képességű belterületi utak terheltségének csökkentése Cél: közlekedés eredetű légszennyezés csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Voltak olyan jellegű javaslatok, amely révén a kis áteresztőképességű utakról a nagy terjedelmű járművek (tehergépjárművek és autóbuszok) behajtása megtiltásra kerül baleset megelőzési és levegőtisztaság védelmi megfontolásból. Az elképzelés eddig nem valósult meg. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: Nem ütemezett távlati terv Megvalósulás  Az Örösi úton súlykorlátozás került bevezetésre. (2007-2013):  2011-ben elkészült forgalomtechnikai javaslat alapján a forgalom rendjét meghatározó táblák kerültek kihelyezésre Célok, tervek Az egyes városrészeknél jellegük miatt (különböző telephelyek jelenléte) (2014-2019): elkerülhetetlen a nagyobb járműveknek behajtása a területre. Ezeken a településrészeken a terheltség csökkentése nem lehetséges a járműforgalom kitiltásával. A forgalomtechnikai szabályozás megvalósítása a továbbiakban is jelzőtáblák (sebesség korlátozás) kihelyezésével lehetséges.

118


A 6-16. táblázatban a korábbi települési programokban szereplő, de a jelen programmal a továbbiakra nézve törölt programpontokat foglaljuk össze. 6-16. táblázat: Törölt és törölhető levegőtisztaság-védelmi programpontok LEV-2: korszerű, kisebb energiaigényű és kisebb emissziós jellemzőkkel rendelkező technológiák telepítésének előnybe részesítése – TÖRÖLVE Cél: ipari kibocsátások csökkentése Megjegyzés: A technológiák engedélyezése nem tartozik az Önkormányzat hatáskörébe. LEV-3/a: pontszerű ipari és egyéb szennyező források emissziójának mérséklése - TÖRÖLVE Cél: a város ülepedő-és szálló por terhelésének csökkentése Megjegyzés: A pontszerű ipari és egyéb szennyező források felügyelete nem tartozik az Önkormányzat hatáskörébe. LEV-3/b: diffúz ipari források felszámolása, emissziójának csökkentése – TÖRÖLVE Cél: a város ülepedő-és szálló por terhelésének csökkentése Megjegyzés: A diffúz ipari szennyező források emissziójának felügyelete nem tartozik az Önkormányzat hatáskörébe. LEV-5/a, b, c, d: kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek, ózonkárosító és üvegház hatású gázok emisszió csökkentése – Cél: a Nemzeti Környezetvédelmi Programból és a nemzetközi egyezményekből adódó feladatok végrehajtása Megjegyzés: Az ezzel kapcsolatos térségi feladatok címzettje az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, amely mint környezetvédelmi hatóság az emisszió folyamatos mérésével hatósági úton szerez érvényt a nemzetközi egyezményekben rögzített elvárásoknak és követelményeknek és szankcionálja a megállapított emissziós határértéket túllépő ipari üzemeket. Mivel a hatósági beavatkozási lehetőségek kívül esnek az önkormányzat hatáskörén javasolt a programpont törlése. Az ipari havariahelyzetek esetén az azonnali intézkedések megtétele érdekében a Katasztrófavédelem keretei között került kiépítésre az ún. MoLaRi rendszer, amely révén kezelhetők a lakosság egészségét veszélyeztető szituációk. Az ipari üzemek közvetlen környezetében a folyamatosan működő mérőpontok monitoring hálózatának mérési adatai alapján kerül sor szükség esetén a lakossági riasztás elrendelésére. LEV-7/a: parlagfű irtás – Cél: a város pollen terhelésének csökkentése Megjegyzés: Az eljárásokat nem konkrétan a parlagfű mentesítés végrehajtására alapozzák, hanem egy általános gyommentesítési kötelezettség formájában jelenik meg az intézkedések során. Az önkormányzat területén alapvetően nem jellemző a parlagfű tömeges elterjedése, inkább csak lokálisan fordul elő, ezért a parlagfű irtására vonatkozó külön rendelet megalkotásának szükségessége nem indokolt. LEV-8/c: kerékpárutak fejlesztése – Cél: közlekedés eredetű légszennyezés csökkentése Szint: A programpont megegyezik a „KÖZ-1/c: városon belüli közlekedésben gyalogos, biciklis lehetőségek fejlesztése” programmal, a pont törlése javasolt.

A 2014-2019. évi települési környezetvédelmi program a levegőtisztaság-védelem területén új teljesítendő programpontot fett fel. Az új programpont bemutatását a 6-17. táblázat tartalmazza. 6-17. táblázat: Megújuló energiaforrások használatának felülvizsgálata- ÚJ Programpont LEV-9: Megújuló energiaforrások használatának felülvizsgálata- ÚJ Cél: megújuló energiaforrások használatának elterjesztése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: Ahol indokolt a megújuló energiaforrások (napkollektorok, biomassza kazán, geotermikus energia) alkalmazásának elősegítése a közintézmények

119

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja LEV-9: Megújuló energiaforrások használatának felülvizsgálata- ÚJ energiatakarékos üzemeltetésével kapcsolatban. A lakosság tájékoztatása, felvilágosítása a megújuló energiaforrások alkalmazásának környezeti előnyeiről és költséghatékonyságáról. Közreműködők: önkormányzat, energiaszolgáltatók Ütemezés: távlati cél napkollektor telepítése, ahol a használati meleg víz (HMV) fogyasztása jelentős, és nyáron is szükség van az ellátásra. Célok, tervek Az önkormányzati épületek jelentős része távfűtéssel rendelkezik, ami korlátozza a (2014-2019): megújuló energiaforrások igénybe vételét. A potenciálisan szóba jöhető intézményeknél felülvizsgálandó a megújuló energiaforrások igénybe vételének lehetősége, az alábbiak szerint:  Napkollektor telepítése azon önkormányzati épületekbe, amelyekben a használati meleg víz (HMV) fogyasztása jelentős, és nyáron is szükség van az ellátásra.  Biomassza kazánok telepítése a távfűtésre nem bekötött önkormányzati épületek esetében.

6.3. Közlekedési akcióprogram Tiszaújváros közlekedés-földrajzi szempontból kedvező fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc (40 km), Debrecen (67 km) és Nyíregyháza (60 km) között. A tranzit forgalom a 35. sz. főútvonalon és az M35 sz. autópályán - a várost elkerülve és így tehermentesítve – történik, azonban ennek ellenére levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi szempontból is a közúti forgalom hatásai okozzák a legjelentősebb problémát. Az

önkormányzat

a

kerékpáros

közlekedés

lehetőségeinek

fejlesztésével,

a

forgalomszervezés eszközeivel igyekszik csökkenteni a forgalomterhelést. Tiszaújváros 2011-ben készítette el forgalomtechnikai tervének felülvizsgálatát, mely javaslatokat tartalmaz az alábbi részterületekre kitérve: 

forgalomszabályozás, úthálózati hierarchia, elsőbbségi viszonyok, korlátozások (sebesség, előzés, behajtási korlátozások)



közlekedési csomópontok kialakítása



gyalogos közlekedés



kerékpáros közlekedés



gépkocsi parkolás

A lakossági egyeztetés után elfogadott forgalomtechnikai terv a jelenlegi fogalom lassítására törekszik újabb körforgalmi csomópontok és kiemelt gyalogátkelőhelyek kialakítása, meglévő utak meghosszabbítása és új utak építése ill. a kerékpárutak fejlesztése által. A 2007-es felülvizsgálat óta az önkormányzat az alábbi intézkedéseket tette a közlekedés javítása érdekében:

120




Kiemelt gyalogátkelőhelyek létesítése



Kerékpárutak fejlesztése



Fix sebességmérők kihelyezése



Parkolás lehetőségek bővítése



Forgalomtechnikai felülvizsgálat elvégzésre

Nagyobb műszaki beruházás nem várható, az úthálózat folyamatos karbantartása mellett, a forgalomtechnikai terv alapján végzik a forgalom lassítására vonatkozó berendezések elhelyezését, valamint a kereszteződések helyett körforgalom kialakítását az anyagi lehetőségek függvényében. A közlekedés és szállításszervezés SWOT elemzését a 6-18. táblázatban foglaljuk össze. 6-18. táblázat: Közlekedési és szállításszervezés SWOT elemzése

o o o o

Erősségek kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedés tranzit forgalom a 35. sz. főútvonalon és az M35 sz. autópályán a várost elkerülve kerékpárút hálózat kiépítettsége kerékpározásra alkalmas egyéb kis forgalmú utak

o o o o o

o

Lehetőségek megfelelő infrastrukturális kiépítettség, mely o lehetőséget kínál a beruházások, tőke o idevonzásához

Gyengeségek nagy forgalmi terheltségű közúton közelíthető meg a város vasúthálózat alacsony kiépítettsége és kihasználtsága (személyszállítás) közlekedéssel járó terhelés környezetvédelmi problémái (levegőszennyezés, porterhelés) parkoló kapacitás hiánya kedvezőtlen buszjárat sűrűség Veszélyek az utak, épületek állapotának romlása légszennyezettség növekedése

6.3.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A közlekedési akcióprogramokat, leírásukat a 6-19. táblázat – a 6-24. táblázat mutatja be. 6-19. táblázat: KÖZ-1/c: városon belüli közlekedésben gyalogos, biciklis lehetőségek fejlesztése KÖZ-1/c: városon belüli közlekedésben gyalogos, biciklis lehetőségek fejlesztése Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A biztonságos, a gépjárműforgalomtól elválasztott kerékpárutak kialakítása, hálózatának bővítése a Ciklusprogramban is meghatározott feladat. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A felülvizsgálat óta eltelt időszak egyik legnagyobb beruházása kapcsán 2012(2007-2013): ben a Lévay úton folytatódott a kerékpárút kiépítése. Az utak és járdaburkolatok felújítása folyamatos, a lehetőségek figyelembe vételével járdabővítésekre is sor került. Több kiemelt gyalogátkelőhely került kialakításra a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tételére.

121

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KÖZ-1/c: városon belüli közlekedésben gyalogos, biciklis lehetőségek fejlesztése (ld.: KÖZ-1/f: vezetési mód változtatása) Célok, tervek Új utak kialakítása rövid távon nem várható, ahol az utak szélessége (2014-2019): megengedi a megosztást – a lakossági kérések figyelembe vételével – kerülhet sor kerékpárutak kialakítására. A forgalomtechnikai terv a gyalogos közlekedés biztonságosságának javítása érdekében a megkezdett, sebességcsökkentő, gyalogos átkelőhely kiemelések építésének folytatását ill. a már meglévő gyalogosjárdák közúthoz csatlakozásánál az akadálymentes közlekedés biztosítását javasolja. A terv kerékpárosok közlekedés érintő felülvizsgálat megállapításai szerint a kerékpárosok a jelzőtáblával kijelölt kerékpárutak helyett, a gyalogos járdákon is közlekednek, így a közlekedési csomópontokban, ahol elsőbbséget kell biztosítani a keresztirányú forgalomnak, valamint kerékpár közlekedés céljára felfestett sávot is kell keresztezni, kiegészítő jelzőtábla elhelyezése javasolt, az áthaladó kerékpárosok elsőbbségének biztosításához. Kerékpárutak közlekedési úthoz történő csatlakozásánál a kerékpáros közlekedés számára „állj, elsőbbségadás kötelező”, és „kerékpárút vége” jelzőtáblák kihelyezése javasolt. 6-20. táblázat: KÖZ-1/f: vezetési mód változtatása KÖZ-1/f: vezetési mód változtatása Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Az elérni kívánt célt forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával valósul meg, többek között körforgalmi csomópontok kialakításával, fekvőrendőrökkel, sebességmérők kihelyezésével. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: Folyamatos, távlati cél Megvalósulás Mobil sebességmérő: 2010-ben a Tiszaújvárosi Rendőrkapitányságon egy (2007-2013): darab lézeres sebességmérő műszer került beszerzésre a Rendőrkapitányság illetékességi területén történő sebességellenőrzésre. Fix sebességmérő: Tiszaújváros területén 8 db telepített sebességmérő és kijelző műszerből álló rendszer került felszerelésre és beüzemelésre. A kihelyezett sebességmérő és figyelmeztető berendezések a sebesség túllépése esetén figyelmeztetik a gyorshajtókat, ezáltal önkéntelenül is lassításra ösztönöznek, a megengedett sebesség esetén hasznos információkat (dátum, idő, hőmérséklet) szolgáltatnak az áthaladóknak.  Szederkényi út 10. (a Teleki Blanka út csatlakozás közelében)  Szent István út 10. (a Zita utcai kereszteződés közelében)  Örösi út 32. (az út mindkét oldalán)  Örösi út 70.  Örösi út 115.  Lévay József út 24.  Lévay József út 96. Kiemelt gyalogátkelőhelyek: Kiemelt gyalogátkelőhelyek létesítésére a 20072013 időszakban az alábbi közlekedési csomópontokban került sor. 2008: 1. Rózsa út - Béke u. 2. Rózsa út – Kazinczy u. 3. Rózsa út - Munkácsy M. u. 4. Szent István út – Árpád út 5. Szent István út („Park” üzletház előtt) 6. Szent István út (ABC áruház előtt) 2012: 7. Örösi út - Mátyás király u. 8. Örösi út – Árpád u.

122

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KÖZ-1/f: vezetési mód változtatása 9. Örösi út - Lévay u. 10. Örösi út - Krisztina út 11. Szederkényi út - Tisza út 12. Szederkényi út - Teleki Blanka út 13. Szent István út - Margit sétány Körfogalmi csomópontok: A balesetek csökkentése miatt 2 db körforgalomi csomópont kialakítása történt meg, mindkettő a Lévay úton. Célok, tervek Távlati cél további körforgalmi csomópontok kialakítása: (2014-2019):  Debreceni út – Örösi út (Tesco áruház)  Lévai út – Örösi út (Lidl áruház) (ld.: ZAJ-1/c: forgalomszervezési intézkedések) 6-21. táblázat: KÖZ-1/h: folyamatos, sebességkapcsolás nélküli haladás segítése KÖZ-1/h: folyamatos, sebességkapcsolás nélküli haladás segítése Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A város belterületi úthálózatát, mint adottságot kell figyelembe vennie a járműforgalom résztvevőinek. A forgalomtechnika eszközeivel befolyásolható. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A közlekedési jelzőtáblák Forgalomtechnikai Tervet figyelembe vevő cseréje (2007-2013): révén és körforgalmi csomópontok kialakításával történt. Célok, tervek A Forgalomtechnikai Terv „forgalomszabályozás, úthálózati hierarchia, (2014-2019): elsőbbségi viszonyok, korlátozások (sebesség, előzés, behajtási korlátozások)” javaslatainak figyelembe vételével kihelyezett jelzőtáblák segítségével, hosszabb távon további körforgalmak kialakításával valósítható meg. 6-22. táblázat: KÖZ-2: közlekedési jelzőtáblák, reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések állapotának felülvizsgálata KÖZ-2: közlekedési jelzőtáblák, reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések állapotának felülvizsgálata Cél: közlekedési jelzőtáblák, reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések állapotának felülvizsgálata Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A közlekedési jelzőtáblák állapotának, elhelyezésük indokoltságának felülvizsgálata rendszeresen, a forgalomtechnikai felülvizsgálat keretében történik meg, a rendelet szerint 5 évente. Legutóbb 2006-ban került végrehajtásra, időszakos, soron kívüli felülvizsgálatokat szükség szerint végzünk el, 2007-ben már 2 felülvizsgálat történt. A reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések felülvizsgálata annyiban kapcsolódik a felülvizsgálathoz, ha az adott forgalmi csomópontban a közlekedésbiztonságot valamilyen formában, rossz irányban befolyásoló módon került elhelyezésre. A közlekedési táblák szükség szerinti cseréje, pótlása, javítása folyamatos feladat. Információs táblák kihelyezését illetően az elmúlt évben egy nagyobb program valósult meg, amely során a közlekedésbiztonság szempontjai érvényesítésre kerültek. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: 5 évente forgalomtechnikai felülvizsgálat Megvalósulás 2011-ben esedékessé vált felülvizsgálattal egy időben készült Tiszaújváros (2007-2013): Településrendezési Tervének felülvizsgálata is, melyet a tervező a Forgalomtechnikai Terv készítése során figyelembe vett. A Terv a várost

123

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KÖZ-2: közlekedési jelzőtáblák, reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések állapotának felülvizsgálata lakótömbökre osztotta, amelyek forgalomtechnikai szabályozására úthálózati hierarchia, elsőbbségi viszonyok, közlekedési csomópontok kialakítása, gyalogos és kerékpáros közlekedés, gépkocsi parkolás és forgalomirányító jelzőtáblák alapján tett javaslatot. A terv lakossági egyeztetést követően a Képviselő Testület által elfogadásra került. Célok, tervek A közlekedési jelzőtáblák szükség szerinti cseréje, pótlása, javítása továbbra is (2014-2019): folyamatos feladat, állapotának és elhelyezésük indokoltságának felülvizsgálata a Forgalomtechnikai Terv „forgalomszabályozás, úthálózati hierarchia, elsőbbségi viszonyok, korlátozások (sebesség, előzés, behajtási korlátozások)” javaslatainak figyelembe vételével történik.

A 6-23. táblázatban a korábbi települési programokban szereplő, de a jelen programmal a továbbiakra nézve törölt, törölhető programpontokat foglaljuk össze. 6-23. táblázat: Törölt és törölhető közlekedési programpontok KÖZ-1/a: közlekedési-szállítási igények mérséklése a területfejlesztés, logisztika, ipar, kereskedelem és agrárpolitika eszközeivel Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: Az önkormányzat beavatkozási lehetőségei ezen a területen korlátozottak. KÖZ-1/b: az üzemelő gépjárműpark emissziós jellemzőinak csökkentése az utólagosan beépíthető eszközök alkalmazásának ösztönzésével Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: A feladat végrehajtása állami, illetve közlekedéshatósági eszközöket igényel. Az ÖKP megalkotása óta eltelt időszakban a gépjárműpark lecserélődött, kevéssé környezetkímélő gépjárművek a forgalomból jórészt kivonásra kerültek. KÖZ-1/d: magán gépkocsik felhasználásának csökkentése, belterületi parkolás lehetőségeinek bővítése Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: A magántulajdonú járművek használatának hatósági eszközökkel történő korlátozása környezetvédelmi, levegőtisztaság védelmi okok és településszerkezeti adottságok alapján nem indokolt. KÖZ-1/e: kerékpárosok számára közhivatalokban biztonságos őrzés, zuhanyzó és öltöző biztosítása - TÖRÖLVE Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: Az ezzel kapcsolatos feltételrendszer nem adott. KÖZ-1/g: városon belüli zöldhullámok kialakítása - TÖRÖLVE Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: városon belül a helyi adottságok miatt nincsenek kialakítva ilyen jellegű lámparendszerek. KÖZ-1/i: az útfelület burkolatának optimális megválasztása- TÖRÖLVE Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: A belterületi úthálózat burkolata a jelenlegi általános útépítési gyakorlat alapján került megválasztásra. A korábban alkalmazott macskaköves, vagy makadámszerkezetek már nem kerülnek kialakításra, illetve alárendelt utakon kerülnek alkalmazásra. KÖZ-1/j: haladási sebesség csökkentése Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: Az elérni kívánt balesetmegelőzési és a közlekedésbiztonság javítását szolgáló célt forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával valósítjuk meg, többek között körforgalmi csomópontok kialakításával, fekvőrendőrökkel, és sebességmérők kihelyezésével. A programpont megegyezik a „KÖZ-1/f: vezetési mód változtatása” programmal, így a program törlése javasolt KÖZ-1/k: közlekedési szemlélet változtatásaCél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése

124

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KÖZ-1/a: közlekedési-szállítási igények mérséklése a területfejlesztés, logisztika, ipar, kereskedelem és agrárpolitika eszközeivel Megjegyzés: A közlekedési szemlélet megváltoztatása nem önkormányzati feladat. Az ezzel kapcsolatos tudatformálás eszközeinek beszűkülésével a szigorítás és a szankcionálás eszközeihez kénytelen nyúlni a közlekedési hatóság. KÖZ-1/l: a már meglévő gépjárművek karbantartása, katalizátor felszerelése - TÖRÖLVE Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Megjegyzés: A feladat végrehajtása állami eszközökkel, utólagos katalizátorbeépítést ösztönző támogatási formák kialakításával lezárult. Az ÖKP megalkotása óta eltelt időszakban forgalomba helyezett gépjárműpark műszaki színvonala ilyen jellegű környezetterhelést csökkentő intézkedést nem igényel. KÖZ-1/m: fő közlekedési utak város elkerülő kialakítása - TÖRÖLVE Cél: közlekedési eredetű emissziók (lég és zajszennyezés) csökkentése Leírás: Nem vezet át fő közlekedési út a városon, amely indokolná ennek a célkitűzésnek a beemelését az ÖKP-ba.

A 2014-2019. évi települési környezetvédelmi program a közlekedés területén új teljesítendő programpontot fett fel. Az új programpont bemutatását a 6-24. táblázat tartalmazza. 6-24. táblázat: KÖZ-3: úthálózat bővítése – ÚJ Programpont KÖZ-3: úthálózat bővítése - ÚJ Cél: úthálózat bővítése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: Bethlen Gábor út meghosszabbítása a település szélén lévő kiskertek időjárástól független könnyebb megközelíthetősége érdekében. Közreműködők: önkormányzat, Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Ütemezés: 2015

6.4. Felszíni- és felszín alatti vizek akcióprogram A felszíni és a felszín alatti vizek SWOT elemzését a 6-25. táblázatban foglaljuk össze. 6-25. táblázat: Felszíni és felszín alatti vizek SWOT jellemzése Erősségek Tisza-parti település Nemzeti park közelsége, természeti értékek Lehetőségek o termálvízkészlet, természeti, kulturális vonzerő hasznosítása o ivóvíz minőség javítása o o

o

Gyengeségek ipari területen talajvíz szennyezések

Veszélyek o talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása o felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése o árvízveszély

6.4.1. Felszíni vizek A város tisztított kommunális szennyvízének és csapadékvíz levezető csatornájának befogadója a Tisza, vízminőség befolyásoló tényezők közül a város kedvezőtlen befolyása nem számottevő. A kommunális szennyvíz a 2012. évi szennyvíztelep rekonstrukciót

125


követően mind a mechanikai, mind pedig a biológiai tisztítás teljessé vált, ill. utószűrő beépítésével olyan tisztított vízminőséget sikerült elérni, ami a Tisza élővilágát nem veszélyezteti. A város közigazgatási területén lévő üdülőházas beépítésű Tisza-sziget parti területeire és ingatlanjaira

vonatkozó

környezetvédelmi

előírásokat

Tiszaújváros

Önkormányzata

Képviselő-testületének a 18/2009. (V.29.) rendeletével módosított 25/2008. (VI.30.) rendelete Tiszaújváros építési szabályzatáról és szabályozási tervéről és Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (V.01.), 18/2001. (VI.08.) rendeletével módosított 39/2000. (XI.10.) rendelete a környezetvédelemről tartalmazza. A vízpart, továbbá a vizek parti sávjának tisztántartása a terület rekreációs célú hasznosításának alapvető feltétele, annak ellenőrzése, és a rendelet betartatása az önkormányzati feladat.

6.4.2. Felszín alatti vizek és ivóvízellátás Tiszaújvárosban sérülékeny hidrogeológiai vízbázis található. A város üzemelő vízbázissal rendelkezik, amely biztosítja a Tiszaújváros mellett Sajószöged, Nagycsécs és Sajóörös (27.400 fő) ivóvíz ellátását. A település a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen fekvő település, továbbá kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület. Tiszaújváros a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet szerint nitrát-érzékeny területen található. A vízbázis jelenléte, valamint egyéb vízföldtani adottságok miatt a megyei területrendezési terv kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területet jelöl a településen. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által 2000-ben elkészíttetett tiszaújvárosi üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálatával kijelölték a vízbázis belső védőövezetét, ahol az ivóvíztisztaság megőrzése érdekében kizárólag a vízmű működéséhez szükséges tevékenységeket lehet folyatni ill. meghatározásra kerültek a vízbázis fokozottan védendő területének határai, és azok a legfontosabb intézkedések (vízrendezési feladatok, szennyező források felszámolása, korlátozások új létesítmények létrehozására és egyes tevékenységek végzésére, új víztermelő kút létrehozása), amelyeket a területhasználat során szem előtt kell tartani. A kármentesítés alatt álló elszennyeződött iparterületek döntő része nem a hidrogeológiai védőövezeten belül található, azonban a védőövezeten kívül található szennyező források feltárása, monitoring vizsgálatai és a kármentesítési munkálatai fokozott figyelemmel kísérendők, a vízbázis elszennyeződésének megakadályozására. A potenciális szennyező forrásokról az ÉKTVF naprakész adatokkal rendelkezik.

126


A TiszaSzolg 2004 Kft. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja keretéből az Európai Kohéziós Alap és a magyar állam társfinanszírozásában – 56,9 millió Ft támogatással – 2010. évben megvalósította a tiszaújvárosi ivóvízbázis biztonságba helyezésének legfontosabb munkáit. A fejlesztés keretében a védőövezet behatolás elleni védelmének biztosítása érdekében megépült egy új, korszerű és hosszú élettartamú kerítés 1400 m hosszan, továbbá megtörtént a vízmű területén található használaton kívüli, és így a vízbázisra potenciális veszélyt jelentő kutak eltömedékelése. A vízműnél a kitermelt ivóvizet először savtalanítják, majd ezt követően a pihentető medencébe kerül, ahol a vashidroxid pelyhek egy része ülepszik ki, majd szűrőkön (4 db) kerül átvezetésre, melyek közül a felső rétegek elsősorban vastalanításra szolgálják, az alsó réteg pedig a mangántalanítást szabályozza. A szűrt víz ezután klórozásra kerül. A víztisztítási technológia során képződő iszapos zagy, csurgalékvíz, valamint az öblítés során kimosott szennyeződések csővezetéken keresztül a vasiszapülepítő öntöttvas vezetéken át kerülnek elvezetésre. Az ivóvízhálózat karbantartása az Üzemeltetési Szabályzatában foglaltak szerint történik az éves beruházási, karbantartási és felújítási ütemtervnek megfelelően. A következő években tervezett karbantartási feladatok mellett a termelő kutak kamerás kútvizsgálata, a vasmangántalanító szűrő koppolit üveg kiváltása, a Folyamatirányító rendszer bővítése várható, mint nagyobb beruházás.

6.4.3. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A felszíni és felszín alatti vizeket érintő akcióprogramokat, leírásukat a 6-26. táblázat– a 6-32. táblázat mutatja be. 6-26. táblázat: VÍZ-1/a: a felszíni vizek minőségi adatainak átvétele az ÉKF-től és az ÖKIA feltöltése VÍZ-1/a: a felszíni vizek minőségi adatainak átvétele az ÉKF-től és az ÖKIA feltöltése Cél: a felszíni vizek minőségének védelme Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: Tiszaújváros területén az ÉKÖVIZIG és a VITUKI Kht. (napjainkra megszűnt társaság) üzemeltet felszíni és felszín alatti vízszintészlelő, valamint vízminőség mérő állomásokat. Az adatok átvétele általános tájékoztató adatként történő átvételén túl gyakorlati célokat nem szolgál, mivel a város nem parti szűrésű kutakból nyeri az ivóvizet, hanem rétegvízből. A mérési adatsorok közérdekű adatként, a KvVM honlapján elérhetők. Közreműködők: Önkormányzat, ÉRV Zrt. (2014.01.01-től; előtte TiszaSzolg 2004 Kft.) Ütemezés: Folyamatos Megvalósulás A szennyvíztelepnek Tisza vízminőségének alakulására kifejtett hatását – (2007-2013): bakteriológiai vonatkozásban – a TiszaSzolg 2004 Kft. a szennyvíztelep önellenőrzési tervében foglaltak szerint évente két alkalommal végzi el. Célok, tervek A szennyvíztisztító éves önellenőrzési tervének megfelelően történnek, évente

127

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja VÍZ-1/a: a felszíni vizek minőségi adatainak átvétele az ÉKF-től és az ÖKIA feltöltése (2014-2019): 2 alkalommal. A víziközmű szolgáltatást 2013. január 1-től az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Látja el. 6-27. táblázat: VÍZ-2/a: az 1973-ban kijelölt hidrogeológiai védőidom felülvizsgálata VÍZ-2/a: az 1973-ban kijelölt hidrogeológiai védőidom felülvizsgálata Cél: a város meglévő és távlati vízbázisainak együttes vizsgálata Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: 2002. novemberéven elkészült Tiszaújváros Városi Vízmű vízbázis diagnosztikai vizsgálata, biztonságba helyezési terve és üzemeltetési szabályzata. Kijelölésre került az 5 éves és az 50 éves hidrogeológiai védőidom, részletes vízminőség vizsgálatok történtek, valamint sor került egymásra hatás vizsgálatokra is. 2003. januárjában elkészült a tiszaújvárosi termálfürdő 1/A kútjának hidrogeológiai védőidom meghatározása is. Közreműködők: ÉRV Zrt. (2014.01.01-től; előtte TiszaSzolg 2004 Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás 2003-ban kijelölt fokozottan sérülékeny vízbázis biztonságban tartását és a (2007-2013): kitermelt víz minőségének vizsgálatát 2007-2012-as időszakban TiszaSzolg 2004 Kft. látta el. A tiszaújvárosi ivóvízbázis biztonságba helyezésére irányuló program keretében 2 lépésben valósult meg a tiszaújvárosi ivóvízbázis biztonságba helyezése:  A Techni-Tonn Kft. kivitelezésében új, hosszú élettartamú kerítés felállítása a létesítmény körül a szennyezésre leginkább érzékeny belső védőövezet és az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények őrzése, védelme érdekében  A vízmű területén és közvetlen környezetében található – a vízbázisra potenciális veszélyt jelentő – használaton kívüli kutak eltömedékelése. A fúrási, fertőtlenítési munkálatok után a kutak a talptól indulva a földfelszíntől mért 2 méteres mélységig cementtel kerültek feltöltésre, majd a tereprendezés és tájrehabilitáció után a kutakat törölték a nyilvántartásból Célok, tervek 2013. január 1-től a közműves ivóvíz-ellátási, szennyvíz-elvezetési és (2014-2019): tisztítási üzemeltetési feladatokat az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) látja el. Tervezett beruházások:  tűzcsap és a hozzá tartozó szerelvények cseréje (folyamatos)  termelő kutak kamerás kútvizsgálata (2015)  vas-mangántalanító szűrő koppolit üveg kiváltása (2015)  folyamatirányító rendszer bővítése (2016-2019)  víztorony belső felületkezelési felújítása (2016-2019)  mangántalanító tartály kvarchomok szűrő cseréje (2020-2029)  savtalanító műtárgyban töltet és szórófejek cseréje (2020-2029) 6-28. táblázat: VÍZ-2/b: a városi víztermelő létesítmények 5 és 50 éves elérési idejű hidrogeológiai védőidomainak kijelölése VÍZ-2/b: a városi víztermelő létesítmények 5 és 50 éves elérési idejű hidrogeológiai védőidomainak kijelölése Cél: a város meglévő és távlati vízbázisainak együttes vizsgálata Megjegyzés: ld. VÍZ-2/a.

128

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja 6-29. táblázat: VÍZ-2/c: a városi víztermelő létesítmények egymásra hatásának vizsgálata VÍZ-2/c: a városi víztermelő létesítmények egymásra hatásának vizsgálata Cél: a város meglévő és távlati vízbázisainak együttes vizsgálata Megjegyzés: ld. VÍZ-2/a. 6-30. táblázat: VÍZ-2/d: a vízműkutak vízminőségének folyamatos nyomon követése, az ÖKIA adatokkal való feltöltése VÍZ-2/d: a vízműkutak vízminőségének folyamatos nyomon követése, az ÖKIA adatokkal való feltöltése Cél: a város meglévő és távlati vízbázisainak együttes vizsgálata Megjegyzés: ld. VÍZ-2/a. 6-31. táblázat: VÍZ-3/a: a vízkészletek fenntartható használatát ösztönző szabályozó rendszer kialakítása és érvényesítése VÍZ-3/a: a vízkészletek fenntartható használatát ösztönző szabályozó rendszer kialakítása és érvényesítése Cél: a takarékos vízhasználat ösztönzése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A vízdíjak rendszerváltáskor történt bevezetése jelentős mértékű takarékosságra ösztönözte a lakosságot. A vízmű éves termelése a maximális kapacitás mintegy 30-40 %-a. A víz- és csatornadíjak mértéke indirekt módon bír ösztönző erővel a vízkészletek takarékos használatára. Közreműködők: Önkormányzat, ÉRV Zrt. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás 2013-ban az Önkormányzat által üzemeltetett iskolákban és óvodákban (2007-2013): víztakarékos perlátorok kerültek felszerelésre a csaptelepekre. Az eszköz az áramló víz mozgási energiáját felhasználva levegővel dúsítja fel a vizet, így azt az érzetet és látszatot kelti, mintha a valóságosnál több víz folyna ki a csapból. A 2012.09.01-2012.12.31. és 2013.09.01-2013.12.31. közötti vízfogyasztást vizsgálva 11,19 %-os csökkenés mutatható ki. Célok, tervek Az oktatási intézmények vízfogyasztási adatainak vizsgálata alapján a (2014-2019): perlátorok alkalmazásának kiterjesztése javasolt az Önkormányzat által működtetett intézményekben.

A 6-32. táblázatban a korábbi települési programokban szereplő, de a jelen programmal a továbbiakra nézve törölt programpontokat foglaljuk össze. 6-32. táblázat: Törölt és törölhető felszíni és felszín alatti víz programpontok VÍZ-1/b: a Sajó-csatorna vízfrissítésének megoldása - TÖRÖLVE Cél: a felszíni vizek minőségének védelme Leírás: A Sajó csatorna vízfrissítése műszaki megoldásának kidolgozása és annak végrehajtása nem önkormányzati, hanem környezetvédelmi hatósági és vízügyi feladat. A csatorna vízminőségének jelenlegi állapota - a környezetvédelmi hatóság mérési adatai szerint - a csatorna vízfrissítésének gyakorlati kivitelezését nem teszi indokolttá. VÍZ-1/c: a szederkényi morotva rehabilitációja, vízfrissítése - TÖRÖLVE Cél: a felszíni vizek minőségének védelme Megjegyzés: A morotva magántulajdonban van ill. Natura 2000-es területkijelölés is érinti. Az önkormányzat beavatkozási lehetőségei a rehabilitáció és a vízfrissítés megvalósítása területén korlátozottak.

129

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja VÍZ-3/b: a takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakossági és közületi fogyasztók számára Cél: a takarékos vízhasználat ösztönzése Megjegyzés: A víztermelés és vízhasználat területén alternatív lehetőségek a kisfogyasztók számára – tekintettel a víztermelés területén érvényben levő szigorú közegészség-ügyi előírásokra – nincsenek. A nagyfogyasztók, többek között az ipari üzemek számára az anyagi forrásaik lehetőséget biztosítanak a saját ipari-, illetve ivóvíztermelő kapacitás kiépítésére és üzemeltetésére. VÍZ-3/c: a technológiai és hálózati veszteségek mértékének csökkentése Cél: a takarékos vízhasználat ösztönzése Leírás: A hálózati veszteségek csökkentése érdekében a szolgáltató (ÉRV Zrt.) feladata az azbesztcement csővezetéki hálózat állapotának felmérése, rekonstrukciós program kidolgozása, és az anyagi lehetőségek függvényében annak ütemezett megvalósítása. A programpont törlése javasolt.

6.5. Csapadék- és szennyvíz hálózat kezelési akcióprogram A csapadékvíz és szennyvíz hálózat SWOT elemzését a 6-33. táblázatban foglaljuk össze. 6-33. táblázat: A csapadékvíz és szennyvíz hálózat SWOT jellemzése

o o o o o

Erősségek megbízható szolgáltatói háttér szennyvíztisztító felújítása közel 100%-os csatornázottság Lehetőségek szennyvíz minőségének javítása új csapadékvíz elvezető nyomvonal kiépítése

Gyengeségek o csapadékvíz-elvezetés kiépítése megfelelő

o o

nem

Veszélyek árvízveszély nagycsapadékok

6.5.1. Csapadékvíz A 1995. évi LIII. Környezetvédelmi törvény értelmében a belterületi csapadékvíz elvezetés önkormányzati

feladat.

A

csapadékvíz-hálózat

és

műtárgyainak

üzemeltetését,

hibaelhárítását, karbantartását, fejlesztését – a Polgármesteri Hivatal megbízásából – a TiszaSzolg 2004 Kft. (zárt csatorna hálózat) és a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. (nyílt csatorna hálózat) végzi. Tiszaújváros csapadék csatornahálózatának hossza mintegy 50 000 fm, a hálózathoz 4 db csapadékvíz átemelő tartozik. A város belterületéről a csapadékvíz az önkormányzati tulajdonban lévő zárt és nyitott csatornahálózaton át az állami tulajdonú, külterületi nyílt vízelevezőkbe jut, amelynek egy szakasza az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A vízlevező csatornákon keresztül a csapadékvíz a Tiszába jut. A belterületi szennyvíz- és csapadékcsatorna hálózat, az átemelők karbantartása, felújítása folyamatos program szerint történik.

130


A csapadékvíz elvezetés hiányosságai miatt keletkezett legnagyobb anyagi károkat a rövid idő alatt lehullott rendkívüli mennyiségű nyári csapadék okozza. A „nagycsapadékok” kockázatának minimalizálásra és a Lévay úttól északra lévő területek tehermentesítésére közép-és hosszú távon új, zárt csapadékvíz elvezető nyomvonal kiépítése egyelőre tervezési stádiumban van. A bővítés Tiszaújváros északi területeinek beépítésének függvénye. A telekkialakítások újragondolásának szükségessége és befektetők hiánya miatt a bővítés egyelőre nem várható.

6.5.2. Szennyvíz Tiszaújváros szennyvíz-elvezetési és - tisztítási üzemeltetési feladatait 2013. január 1-től az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (korábbi szolgáltató: TiszaSzolg 2004 Kft.) biztosítja. A település csatornázottsága közel 100 %-os. A szennyvízgyűjtő hálózat hossza 60,62 km, melyből a bekötővezeték hossza 10,72 km. A szennyvízszállító vezeték hossza Tiszaújvárosban 6,23 km. A szennyvíz tisztítás után a Sajó-csatorna befogadón át a Tisza folyóba jut. A város területéről a csapadékvíz zárt és nyitott csatornahálózaton keresztül a Tiszába jut. 2013. január végén került átadásra Tiszaújváros szennyvíztisztítójának teljesen felújított létesítménye. A városi szennyvíztisztító 1976-ban épült. Az azóta eltelt időben a folyamatos használat következtében a telep mechanikai és biológiai műtárgyaiban jelentős állagromlás következett be (pl.: vasbeton szerkezetekben kialakult üzembiztonságot is veszélyeztető betonkorrózió) ill. technológia korszerűsítés is esedékessé vált. Pályázati források hiányában a 650 millió forintba kerülő beruházást – közművek kiváltása, műtárgyak építése, technológiai szerelés – az önkormányzati tulajdonban lévő TiszaSzolg 2004 Kft. 25 százalékos önerő biztosításával és 75 % bankhitelből finanszírozta. A napi 3600 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas telep Tiszaújváros mellett Sajószöged, Sajóörös és Nagycsécs szennyvizét is fogadja és tisztítja. A dupla műtárgy sorral a biztonságos üzemeltetés feltételei adottak (meghibásodás, karbantartás), továbbá összesen akár 7200 m3 beérkező szennyvizet is fogadni tud a telep. A fejlesztések az alábbi területeket érintették: 

új tisztítási technológia kialakítása, amely biztosítja a biológiai nitrogén és foszfor hatékony eltávolítását: 2 db műtárgy beépítése, az elsőben az anaerob és anoxikus, a másodikban az oxikus és utódenitrifikáló terek kialakításával.

131




új rácsgépház építése: gépi tisztítású rácsok, homokfogók beépítése (konténertároló helyiséggel). A gépház légterének szellőztetése – szaghatás csökkentése érdekében – biofilter szűrőn keresztül történik.



a recirkulációs gépház és az utóülepítő felújítása: az utóülepítőből elfolyó tisztított szennyvíz utótisztítására folyamatos üzemű homokszűrő beépítése.



a villamos rendszerek korszerűsítése: tisztítóblokk működésének automatizálására új irányítástechnikai rendszer kiépítése.

6.5.3. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A csapadékvíz és szennyvíz hálózatot érintő akcióprogramokat, leírásukat a 6-34. táblázat – 6-37. táblázat a mutatja be. 6-34. táblázat: CSV-1/a: a zárt csapadékvíz csatornák által levezetett víz minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése CSV-1/a: a zárt csapadékvíz csatornák által levezetett víz minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése Cél: a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Szint: helyi Prioritás: I.(javasolt) Leírás: Az Ipari Park csapadékvíz elvezető rendszerén belül, az AES Tisza Erőmű övárkába nyomott csapadékvíz SZOE tartalmát havonta akkreditált laboratóriummal vizsgáltatják. A mérési eredmény jellemzően 2 mg/l alatti. Az ellenőrzés 2007. tavaszától beépített, folyamatos mérést és regisztrálást biztosító műszerrel történik. Szintén folyamatos mérés történik a szennyvíztisztítóba beérkező szenny- és csapadékvízből. Közreműködők: önkormányzat, Invest Finance Consulting Zrt., szennyvíztisztító Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A termálfürdő Sajó úti csatornába bevezetett használt vizének sótartalmára (2007-2013): vonatkozó mérési eredmények alapján a környezetvédelmi felügyelőség kifogást emelt a jelenlegi megoldás (közvetlen bevezetés) ellen és határozatban írta elő a technológia átalakítását. A Sajó úti csatorna Tiszaújváros vízbázisának „A” védőidomán belül található, így annak védelme kiemelt fontosságú. Célok, tervek A termálfürdő használt vizének lehetséges elvezetési módjainak vizsgálata (2014-2019): folyamatban van. A jelenlegi nyílt szakaszon történő bevezetés helyett zárt csővezeték kialakítása várható. A város északi irányba történő terjeszkedése kapcsán a Lévai úttól É-ra lévő területek csapadékvíz elvezetésére egy új, zárt csatornaág kialakításával tervezik tehermentesíteni a meglévő csatornát. A bővítés befektetők hiánya és a telekkialakítás újragondolása miatt egyelőre nem várható, így ez a cél a hosszú távú tervek közé sorolandó. 6-35. táblázat: CSV-1/b: a csapadékvíz csatornákból kikerülő hordalék minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése – FELFÜGGESZTVE CSV-1/b: a csapadékvíz csatornákból kikerülő hordalék minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése – FELFÜGGESZTVE Cél: a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Szint: helyi

132

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja CSV-1/b: a csapadékvíz csatornákból kikerülő hordalék minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése – FELFÜGGESZTVE Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Az Ipari Park csapadékvíz elvezető rendszerén belül, az AES Tisza Erőmű övárkába nyomott csapadékvíz SZOE tartalmát havonta akkreditált laboratóriummal vizsgáltatják. A mérési eredmény jellemzően 2 mg/l alatti. Az ellenőrzés 2007. tavaszától beépített, folyamatos mérést és regisztrálást biztosító műszerrel történik. Szintén folyamatos mérés történik a szennyvíztisztítóba beérkező szenny- és csapadékvízből. Közreműködők: önkormányzat, Invest Finance Consulting Zrt., szennyvíztisztító Ütemezés: folyamatos; szüneteltetve Megvalósulás A program az AES Tisza Erőmű bezárása után leállt. (2007-2013): Célok, tervek Az AES Tisza Erőmű tulajdonosváltását követően az üzemelés megszűnt, (2014-2019): jelenleg állagmegóvás történik. Távlati tervként szerepel az erőmű technológia fejlesztése és átalakítás utáni újra üzembe helyezése. A termelés újra indulása esetén a programpont folytatása javasolt. 6-36. táblázat: CSV-1/c: Szederkény városrész csapadékvíz befogadó külterületi csatornájának karbantartása a Tisza II. hőerőművel együttműködve - MÓDOSÍTVA CSV-1/c: Szederkény városrész csapadékvíz befogadó külterületi csatornájának karbantartása a Tisza II. hőerőművel együttműködve Cél: a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A karbantartás a csatorna és környezetének rendszeres kaszálásával és a gát alatti zsilip karbantartásával történik. Közreműködők: önkormányzat, Városgazda Nonprofit Kft. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A Tisza II. hőerőmű bezárásával a csatorna és környezetének karbantartását (2007-2013): (uszadék eltávolítás, hordalék eltávolítás, rézsű kaszálás) a Városgazda Nonprofit Kft. végzi az Önkormányzat megrendelésére. Célok, tervek (2014-2019): A program további folytatása javasolt.

A 6-37. táblázatban a korábbi települési programokban szereplő, de a jelen programmal a továbbiakra nézve törölt programpont mutatjuk be. 6-37. táblázat: Törölt csapadékvíz és szennyvíz programpontok 3

SZV-1: az 500 m /év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmények megvalósíthatóságának vizsgálata a város teljes közigazgatási területén - TÖRÖLVE Cél: kommunális szennyvízkezelés Megjegyzés: A város csatornázottsága közel 100 %-os, és a város területe fokozottan sérülékeny vízbázis területén található. Ezek értelmében a házi szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmények megvalósítása nem célszerű és a legtöbb esetben nem is lehetséges.

6.6. Hulladékkezelési akcióprogram A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. § (1) alapján a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási

közszolgáltatás

ellátását 133

a

közszolgáltatóval

kötött


hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján köteles biztosítani, így a törvénynek való

megfelelés

érdekében

Tiszaújváros

2013.10.18-án

csatlakozott

az

Észak-

Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társuláshoz és egyúttal felmondásra került az AVE Miskolc Kft-vel kötött hulladékgazdálkodási szerződés. A településen jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2014. 01.01-től - 2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra megbízott Tiszabábolnai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint kijelölt közérdekű szolgáltató látja el a közszolgáltatói tevékenységet. A tevékenységre 2014. szeptemberében kiírt közbeszerzési pályázat eredménytelenül zárult, így a kijelölés meghosszabbítása vált szükségessé 2014. december 31-ig. A szolgáltatást alvállalkozóként továbbra is az AVE Miskolc Kft. látja el. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval történő szerződéskötés és a helyzet rendezése kiemelt fontosságú megoldandó probléma. A településen képződő kommunális hulladékok 2009. július 15-ig az 1972-től üzemelő Tiszaújváros Város Kommunális Hulladéklerakóban kerültek elhelyezésre. Mivel a lerakó megfelel műszaki védelemmel nincs ellátva, bezárását követően a településről begyűjtött szilárd hulladékok a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Hejőpapiban átadott hulladéklerakójában kerülnek ártalmatlanításra, lerakásra. A hulladékgazdálkodás SWOT elemzését a 6-38. táblázatban foglaljuk össze. 6-38. táblázat: A települési hulladékgazdálkodás SWOT jellemzése

o o o o

o o o

Erősségek szelektív gyűjtőszigetek kiépítettsége lomtalanítás hulladékgyűjtő-udvar komposztálás (házi, zöldhulladék gyűjtőjárat) Lehetőségek közszolgáltatási szerződés megkötése hulladéklerakó rekultiválása szervezett szelektív hulladékgyűjtés

o o o

Gyengeségek rendezetlen szolgáltató háttér illegális hulladéklerakók szelektív szigetek rendezetlensége („kifosztás”)

o

Veszélyek kommunális hulladékszállítás szolgáltatás megoldatlansága

6.6.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A hulladékgazdálkodást érintő akcióprogramokat, leírásukat a 6-39. táblázat – 6-49. táblázat a mutatja be. 6-39. táblázat: KHK-1/a: a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségének csökkentése KHK-1/a: a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségének csökkentése Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Szint: helyi

134

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KHK-1/a: a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségének csökkentése Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A program célja 2004. július 1-ig 20 %-kal csökkenteni a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét Tiszaújvárosban. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: megvalósult, folyamatos Megvalósulás A közszolgáltató által begyűjtött és elszállított, lerakással ártalmatlanított (2007-2013): kommunális hulladék mennyisége 2006-ra 34,68 %-kal csökkent a 2002-es adatokhoz képest. Célok, tervek A lerakással ártalmatlanított kommunális hulladék mennyiségének további (2014-2019): csökkentése (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás). 6-40. táblázat: KHK-1/b: az ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése KHK-1/b: az ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: 2004. július 1. 75 %; 2007. július 1. 50 %; 2014. július 1. 35 % Az elkülönített gyűjtés megszervezésre került (zsákos gyűjtési rendszer), a biológiailag lebomló szerves anyag tartalom csökkenése azonban még nem tapasztalható, mert a zöld növényi hulladék a kommunális hulladékkal együtt ömlesztve kerül elhelyezésre a lerakóba. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A biológiailag lebomló hulladékok gyűjtése az alábbi rendszerben (2007-2013): történik:  március 1. – október 31. közötti időszakban hetente egy alkalommal, a hétvégét követő első munkanapon az erre rendszeresített zsákban, vagy legfeljebb 1 méteres kötegekben  november 1. – április 30. közötti időszakban a vegyes hulladék szállítási rendjével együtt az erre rendszeresített zsákban  garázssorokon keletkező hulladékok heti egyszeri elszállítása az erre rendszeresített zsákban Az így gyűjtött zöld hulladék a Hejőpapi I. hulladéklerakóba kerül beszállításra komposztálás céljából. Célok, tervek A kialakított zsákos gyűjtési rendszer további működtetése. (2014-2019): 6-41.

táblázat:

KHK-1/c:

újrahasznosított

anyagok

felhasználásának

előirányozása

az

önkormányzati hivatalokban KHK-1/c: újrahasznosított anyagok felhasználásának előirányozása az önkormányzati hivatalokban Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: Minél több újrahasznosított és tartós (minél kevésbé amortizálódó) termék és irodaszer beszerzése és használata, a Polgármesteri Hivatal hulladék kibocsátásának minimalizálása érdekében. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A Polgármesteri Hivatalában bevezetésre került az újrahasznosított papír

135

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KHK-1/c: újrahasznosított anyagok felhasználásának előirányozása az önkormányzati hivatalokban (2007-2013): használata a hivatali ügyintézés során. Ez alól kivételt képeznek egyes irodai berendezések, melyekhez továbbra is fehér másolópapír használata szükséges. Célok, tervek Az újrapapír használat kiterjesztésének vizsgálata és bevezetése a (2014-2019): hivatali ügyintézés teljes területére, olyan papír használatával, ami a berendezésekben károsodást nem okoz, vagyis futtathatóság szempontból azonos elbírálás alá esnek a fehér másolópapírokkal. 6-42. táblázat: KHK-1/f: visszaforgatni és komposztálni a szilárd hulladék szelektíven gyűjtött komponenseit KHK-1/f: visszaforgatni és komposztálni a szilárd hulladék szelektíven gyűjtött komponenseit Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A komposztálótelep létesítésére két alternatíva kínálkozik. A Biopetrol Kft. a térségben egy komposztáló telep létesítésének engedélyeztetését megkezdte, illetve egy telep a regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében kerül kialakításra. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás Tiszaújváros Önkormányzata a Heves Megyei Regionális (2007-2013): Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének keretében kialakításra kerülő komposztáló telepre (Hejőpapi I.) történő beszállítás mellett döntött. Célok, tervek A komposztálótelepre történő beszállításhoz a jelenlegi rendszer (2014-2019): adottságai megfelelőek, a gyűjtőjáratok kialakítása megtörtént. A Hejőpapi II. hulladéklerakó bővítés megvalósulása után a telephelyre történő beszállítás és a zöld hulladékok komposztálásra történő átadása tovább folytatható. 6-43. táblázat: KHK-1/g: lerakásra csak a vissza nem forgatható, nem komposztálható és nem hasznosítható hulladékok kerüljenek KHK-1/g: lerakásra csak a vissza nem forgatható, nem komposztálható és nem hasznosítható hulladékok kerüljenek Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: 2015-től Megvalósulás A KEOP 1.1.1/B/1011 azonosító számú projekt keretében kiterjesztésre (2007-2013): kerül a szelektív hulladékgyűjtés és Hejőpapiban hulladék előkezelő kerül kiépítésre, csökkentve ezáltal a lerakóra kerülő kezeletlen szerves hulladék mennyiségét, valamint a lerakással ártalmatlanított összes hulladék mennyiségét. A maradék hulladék biostabilizálás nélkül kerül a lerakón ártalmatlanításra. Célok, tervek Az üzem működésének elindulásával a cél megvalósítását segítő (2014-2019): programok:  szelektív házhoz menő gyűjtés kialakítása a csomagolási és zöld hulladékokra

136

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KHK-1/g: lerakásra csak a vissza nem forgatható, nem komposztálható és nem hasznosítható hulladékok kerüljenek  a Mechanikai hulladékkezelőben magas fűtőértékű hulladék frakció leválasztása (mechanikai és optikai eszközökkel) 6-44. táblázat: KHK-3/a: szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, kiterjesztése KHK-3/a: szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, kiterjesztése Cél: a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének és utólagos szelektálásnak megoldása Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: 2005. 12 db gyűjtősziget kiépítése; 2007. január 31. + 6 db gyűjtősziget kiépítése. A szelektív gyűjtőhálózat alapjai kiépültek, 20 db háromfrakciós, négyedényes sziget kihelyezésével. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: megvalósult, folyamatos Megvalósulás Az előirányzott 20 db gyűjtősziget kialakítása a tervek szerint megtörtént. (2007-2013): Célok, tervek 2015-től a Hejőpapi II. hulladéklerakó bővítése és a mechanikai (2014-2019): hulladékkezelő építése kapcsán megvalósíthatóvá válik a házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés a csomagolási hulladékokra is. Tiszaújváros sajátos építészeti jellemzői miatt a társasházas részeken nincs lehetőség a hulladékgyűjtő edények zárt helyen történő tárolására, ezért ezeken a területeken a köztisztasági problémák elkerülése érdekében a jelenlegi gyűjtőszigetes rendszer fenntartása javasolt. A családi házas övezetekben kerülhet bevezetésre a házhoz menő gyűjtőjárat, így egyfajta „vegyes” rendszert kialakítva. 6-45. táblázat: KHK-3/b: az építési törmelékek, kitermelt talajok számára biztosított külön hely a lakótelepen, ezen hulladékok újrahasznosítási lehetőségének biztosítása KHK-3/b: az építési törmelékek, kitermelt talajok számára biztosított külön hely a lakótelepen, ezen hulladékok újrahasznosítási lehetőségének biztosítása Cél: a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének és utólagos szelektálásnak megoldása Szint: regionális Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A jelenlegi lerakón egyre kisebb mértékben van lehetőség az építési törmelékek, kitermelt talajok szelektív elhelyezésére. A további elhelyezésben és az újrahasznosítási lehetőségek biztosításában a Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz történt csatlakozás nyújthat megoldást. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A Tiszaújváros Önkormányzatának tulajdonában álló hulladéklerakó (2007-2013): telep 2009. július 15-ei bezárása után a településről begyűjtött szilárd hulladékok a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Hejőpapiban átadott hulladéklerakójában kerülnek ártalmatlanításra, lerakásra. Célok, tervek A KEOP 1.1.1/B/1011 projekt keretében megvalósuló regionális (2014-2019): hulladéklerakó bővítés (Hejőpapi II.) lehetővé teszi az építési törmelékek elhelyezését. 6-46. táblázat: KHK-3/d: regionális hulladékhasznosítás megvalósítása

137

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KHK-3/d: regionális hulladékhasznosítás megvalósítása, együttműködve a térségi önkormányzatokkal, a szolgáltatókkal és a hulladékhasznosítás terén érintett vállalkozásokkal Cél: a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének és utólagos szelektálásnak megoldása Szint: regionális Prioritás: I. (kiemelt jelentőségű) Leírás: Tiszaújváros önkormányzata 2007 tavaszán csatlakozott a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz. Közreműködők: önkormányzat, Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Ütemezés: megvalósult, távlati cél Megvalósulás A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. § (1) alapján a (2007-2013): települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A törvénynek való megfelelés érdekében Tiszaújváros 2013.10.18-án csatlakozott az Észak-Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társuláshoz. Célok, tervek (2014-2019):

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2014. 01.01-től 2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra megbízott Tiszabábolnai Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., mint kijelölt közérdekű szolgáltató látja el a közszolgáltatói tevékenységet. A tevékenységre 2014. szeptemberében kiírt közbeszerzési pályázat eredménytelenül zárult, így a kijelölés meghosszabbítását kezdeményezte az Önkormányzat a Hatóságnál. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval történő szerződéskötés és a helyzet rendezése kiemelt fontosságú megoldandó probléma.

6-47. táblázat: KHK-3/e: a városi szelektív hulladékgyűjtő rendszer által produkált hulladékok gyűjtése, a hulladékhasznosítási háttéripar fejlődésével azok átadása hasznosításra KHK-3/e: a városi szelektív hulladékgyűjtő rendszer által produkált hulladékok gyűjtése, a hulladékhasznosítási háttéripar fejlődésével azok átadása hasznosításra Cél: a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének és utólagos szelektálásnak megoldása Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A közszolgáltató az AVE Miskolc Kft-vel, mint előkezelővel van kapcsolatban. A szelektíven gyűjtött hulladékokat az AVE Miskolc Kft. telephelyére szállítják, itt történik az átválogatás. A frakciók átvételéről a további hasznosítást végző gazdálkodó szervezetek gondoskodnak. Közreműködők: önkormányzat, Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft. (2014. január 1-től; előtte AVE Miskolc Kft.) Ütemezés: folyamatos Megvalósulás 2013.12.31-ig az AVE Miskolc Kft-nek, mint előkezelőnek kerültek (2007-2013): átadásra a szelektíven gyűjtött hulladékok, melyeket a szolgáltató a telephelyére szállított, majd további hasznosításra más gazdálkodó szervezeteknek adott át. Célok, tervek A KEOP 1.1.1/B/1011 azonosító számú projekt keretében kiterjesztésre (2014-2019): kerül a szelektív hulladékgyűjtés és Hejőpapiban hulladék előkezelő kerül kiépítésre, így 2015-től megvalósíthatóvá válik a házhoz menő szelektív hulladék gyűjtés a csomagolási hulladékokra is.

A 6-48. táblázatban a korábbi települési programokban szereplő, de a jelen programmal a továbbiakra nézve törölt, törölhető programpontokat mutatjuk be.

138

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja 6-48. táblázat: Törölt, vagy törölhető programpontok KHK-1/d: újrahasznosított anyagok felhasználásának elősegítése a háztartásokban TÖRÖLVE Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Megjegyzés: Az Önkormányzat beavatkozási lehetőségei ezen a terülten korlátozottak. KHK-1/e: szerves hulladékok komposztálásának elősegítése a háztartásokban - TÖRÖLHETŐ Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Komposztáló vásárok rendezése, 400 és 1000 literes komposztáló edények árusítása kedvezményes áron. A Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. segédkezik a forgalmazásban. Közreműködők: Tiszaújváros Városgazda Nonprofit Kft. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A komposztáló edények értékesítése a kertvárosias övezetekben (2007-2013): megtörtént, azonban az érdeklődés elmaradt a várttól, a lakosság a „hagyományos” komposztálási módszerekkel (komposztkeret) végzi a zöldhulladékok komposztálását. A házilagos komposztálással kezelt biológiai hulladék aránya továbbra is elhanyagolható mennyiségű, mivel a közszolgáltató márc. 1. és okt. 31. között heti egy alkalommal végzi a zöldhulladék begyűjtését és hulladéklerakóba szállítását komposztálás céljából. Célok, tervek A házilagos komposztálás további fejlesztése és a rendszer bővítése a (2014-2019): kiépült és jól működő zöldhulladék gyűjtő járat megtartása mellett a jövőben nem indokolt. KHK-2/a: az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladékok kezelésének megoldása - TÖRÖLVE Cél: a keletkező kommunális veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése Megjegyzés: Intézményi feladat KHK-2/b: a házi és szolgáltatóipari veszélyes hulladékok csökkentése - TÖRÖLVE Cél: a keletkező kommunális hulladék mennyiségi csökkentése Megjegyzés: A gyártó-forgalmazó-fogyasztó ciklusban alkalmazott ösztönzők által. A szolgáltatóipari veszélyes hulladékok gyűjtése nem önkormányzati feladat, a programpont törlése javasolt. KHK-3/c: a lerakóba szelektíven lerakott egyéb, jelenleg hasznosíthatatlan hulladékok nyersanyag kinyerésre hasznosítása - TÖRÖLHETŐ Cél: a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének és utólagos szelektálásnak megoldása Megjegyzés: Nem az Önkormányzat hatásköre, a programpont törlése javasolt. KHK-4/a, c, d, e: a város közigazgatási határán belül új hulladéklerakó kijelölése - TÖRÖLVE Cél: új hulladéklerakó helyének kijelölése Megjegyzés: A város az ott keletkező hulladékok kezelésére más alternatívát választott, a regionális hulladékgazdálkodási társuláshoz csatlakozott. KHK-4/b: Tiszaújváros Városi Kommunális Hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálatának elvégzése - TÖRÖLHETŐ Cél: új hulladéklerakó helyének kijelölése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A felülvizsgálatot 2002-ben a TerraMED Bt., 2006. évben a Bio-Genezis Kft. végezte el. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: megvalósult Megvalósulás A Tiszaújváros Önkormányzatának tulajdonában álló hulladéklerakó telep (2007-2013): 2009. július 15-ei bezárása után a településről begyűjtött szilárd hulladékok a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Hejőpapiban átadott hulladéklerakójában kerülnek ártalmatlanításra, lerakásra. A KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0028 azonosító számú pályázat keretében Tiszaújváros lerakójában kétütemű, helyben történő rekultivációja

139

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja KHK-1/d: újrahasznosított anyagok felhasználásának elősegítése a háztartásokban TÖRÖLVE megtörtént. Az első fázis befejeződött, a végleges lezárásig a terület rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálata biztosított.

A 2015-2019. évi települési környezetvédelmi program a hulladékgazdálkodás területén új teljesítendő programpontot vett fel. Az új programpont bemutatását a 6-49. táblázat tartalmazza. 6-49. táblázat: KHK-5: Tiszaújváros Városi Kommunális Hulladéklerakó rekultivációja- ÚJ Programpont KHK-5: Tiszaújváros Városi Kommunális Hulladéklerakó rekultivációja- ÚJ Cél: új hulladéklerakó helyének kijelölése Szint: regionális Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0028 azonosító számú pályázat keretében Tiszaújváros lerakójában kétütemű, helyben történő rekultivációval történik meg. Indoklás: Azokon a lerakókon, ahol az elhelyezett hulladék mennyisége 3 meghaladja a 10.000 m -t, ott intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlása, rothadási folyamatai miatt. Mivel ennek eredményeként a lerakó süllyed, így lezárása csak átmeneti záróréteggel lehetséges. Az átmeneti záróréteg-rendszer kialakításával az a cél, hogy a bomlási folyamatok lejátszódásához éppen elegendő nedvesség jusson a hulladéktestbe, és emellett a képződő gáz is ki tudjon jutni a felszínre. A nagy lerakók stabilizációja több éves, évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor. Az átmeneti lezárás során kiegyenlítő réteget alkalmaznak, melyet gázelvezető réteg egészít ki. Ezt megfelelő vastagságú ásványi agyag- vagy geoszintetikus szigetelőréteg, szivárgó-szűrő réteg, valamint fűvel vetett fedőréteg egészíti ki. Közreműködők: önkormányzat, Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Ütemezés: megvalósult, távlati cél Célok, tervek Környezetvédelmi felülvizsgálatok időszakos elvégzése, majd ezek eredményei (2014-2019): alapján a végső záróréteg kialakítása és a hulladéklerakó rekultivációjának befejezése.

6.7. Zöldterület-gazdálkodási akcióprogram Tiszaújváros Önkormányzat Képviselő-testületének a 14/2012. (V.31.), 33/2007. (X.27.), 11/2004. (V.01.), 18/2001. (VI.08.) rendeletével módosított 39/2000. (XI.10.) rendelete a környezetvédelemről szabályozza a közhasználatú zöldterületek fenntartását és használatát. A zöldterületek fenntartásához tartozó feladatok: 

Virágos felületek fenntartása;



Fák, cserjék fenntartása (fametszések, növénynyírás);



Köztéri berendezések fenntartása, kihasználatlan, elavult játszóterek megszüntetése, a hosszútávon megmaradókon EU szabványnak megfelelő korszerűsítés elindítása;

140




Füves területek fenntartása (fűkaszálás);



Terek, sétautak fenntartása (tisztítás, kavicsozás);



Kiszáradt fák kivágása.

A rózsaágyak gondozása (metszés, kártevő irtás, tápanyag utánpótlás, ásás, öntözés, gyomlálás, kapálás, rózsatövek ki-és betakarása) a tavaszi-őszi időszakban folyamatosan történik. Az egy- és kétnyári növények ültetése kiültetési terv alapján végzik. A sövény-, díszfa-, örökzöld-, díszcserje gondozás évente több ütemben zajlik. A díszfák, túlkoros fák gondozását képezi a metszések, permetezések mellett a lakossági bejelentések alapján végzett műszeres vizsgálatok ill. az épületeket zavaró ágrészek eltávolítása. A fatelepítési program keretében ősszel kerülnek kiültetésre a túlkoros (többször iskolázott) parkfák, évente 20-30 db parkfa, kb. 200 díszfa és cserje. A Városgazda Kft. tevékenységi körébe tartozik Tiszaújváros közterületein és az önkormányzati intézmények udvarain található padok és játszóeszközök karbantartása. A feladat ellátását 2013-ban 21 fő karbantartó személyzet végezte. A pázsitgondozási tevékenység a városi szintű rendezvények idejéhez igazodva történik, az őszi időszakban lombszedéssel kiegészülve. A külterjes és mezőgazdaságilag nem művelt területek gondozása oldalkasza adapterrel ellátott traktorral és szegélyvágó gépekkel évente 5 alkalommal történik. A 2010. évben beszerzésre került egy Fakopp elnevezésű roncsolásmentes favizsgáló műszer, melynek segítségével azonnal meghatározható a fák egészségi állapota és eldönthető szükséges-e a kivágása. Tiszaújváros város belterületén számos védett terület, természeti érték található. A zöldfelületek gondozását a Polgármesteri Hivatal végzi a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. közreműködésével. A 2007-ben távlati tervként szereplő Ifjúsági Park fejlesztés keretében 2013-ban szalonnasütő és kültéri sporteszközök kihelyezésére került sor, valamint közkifolyó létesítése és a vízellátás kiépítése is megtörtént. A fejlesztése 2015-ben további fitness eszközök kihelyezésével folytatódik 2015-ben. A zöldterület-gazdálkodás SWOT elemzését a 6-50. táblázatban foglaljuk össze.

6-50. táblázat: A települési zöldterület-gazdálkodásának SWOT jellemzése

o

Erősségek rendezett településközpont

o

141

Gyengeségek illegális hulladéklerakók


o o

magas zöldterület arány fásítási program

o

Lehetőségek közterületi zöldfelületek növelése

o o o

korlátozott lehetőségek zöldterületek növelésére magánkertek Veszélyek természeti értékek pusztulása

6.7.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok A zöldterület gazdálkodást érintő akcióprogramokat, leírásukat a 6-51. táblázat – 6-54. táblázat mutatja be. 6-51. táblázat: ZÖL-1/a: építési tervek környezetvédelmi célú felülvizsgálata - MEGVALÓSULT ZÖL-1/a: építési tervek környezetvédelmi célú felülvizsgálata - MEGVALÓSULT Cél: városi zöldterületek arányának növelése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A településrendezési tervben a városkapu projekt átértékelésével értékes erdősített zöldfelületek maradtak meg a város és a 35-ös út közötti területen. Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: megvalósult Megvalósulás 2011-elkészült Településrendezési Terv felülvizsgálata keretében (2007-2013): valósult meg. A tervkészítés a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével került elkészítésre. 6-52. táblázat: ZÖL-1/b: közparkok, játszóterek területének növelése ZÖL-1/b: közparkok, játszóterek területének növelése Cél: városi zöldterületek arányának növelése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A játszóterek területének növelése ellen hat az a tény, hogy minden egyes játszóteret csak olyan eszközökkel lehet felszerelni amelyek biztonsági szempontból megfelelnek a szigorú szabványoknak. Azzal, hogy a nem szabványos eszközök leszerelésre kerülnek, még nem jelenti automatikusan a játszóterek, mint zöldfelületek felszámolását is, de jelenti kevesebb, koncentrált, jól felszerelt játszóterek kialakítását és fenntartását. Közreműködők: Önkormányzat, Városgazda Kft. Ütemezés: folyamatos Megvalósulás 2013. évtől a játszóterek, közparkok karbantartását a Tiszaújvárosi (2007-2013): Városgazda Nonprofit Kft. látja el Célok, tervek A játszóterek ellenőrzése folyamatosan történik. A karbantartási (2014-2019): munkálatok során a homokozók és egyéb játszóeszközök sérült, korhadt elemeinek kicserélése, a rugós eszközök festése, a hinták láncainak szabványosítása, kötelek cseréje történik. A játszóterek létesítése kapcsán az önkormányzat alapvetően a minőségi szolgáltatás nyújtására helyezi a hangsúlyt, a bővítésre az Ifjúsági Park fejlesztésének keretében valósítható meg (bébi játszótér kialakítása). 6-53. táblázat: ZÖL-1/c: város körüli szabad területek megőrzése a természetes ökoszisztémák számára ZÖL-1/c: város körüli szabad területek megőrzése a természetes ökoszisztémák számára

142

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja ZÖL-1/c: város körüli szabad területek megőrzése a természetes ökoszisztémák számára Cél: városi zöldterületek arányának növelése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A város körüli területeken tervbe vett zöldövezeti gyűrű kialakítása és az önkormányzat tulajdonában levő alacsony hasznosítottsági fokú, zömében művelés alatt nem álló gyepterületek erdősítésével kedvező feltételek alakíthatók ki a természetközeli ökoszisztémák számára. A Sajó hullámtér területén tervezett erdősítés európai uniós támogatási források bevonásával kerülnek végrehajtásra Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A Sajó hullámtér erdősítése fehér nyár erdő telepítésével valósult meg. A (2007-2013): város környéki megőrzendő területek egy része a Natura 2000 hálózathoz került becsatolásra (pl. morotva), így ezek a területek kikerültek az önkormányzat hatásköréből. Célok, tervek Az erdőfenntartási munkák és fatelepítési program keretében a (2014-2019): Városgazda Kft. végzi a város körüli zöld területek megóvását, fenntartását célzó feladat ellátását.

A 2015-2019. évi települési környezetvédelmi program a zöldterület gazdálkodás területén új teljesítendő programpontot fett fel. Az új programpont bemutatását a 6-54. táblázat tartalmazza. 6-54. táblázat: ZÖL-2: Ifjúsági Park fejlesztése – ÚJ Programpont ZÖL-2: Ifjúsági Park fejlesztése - ÚJ Cél: kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek biztosítás Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Pihenőpark kialakítása, amely magában foglal olyan infrastruktúrális elemeket, amelyek az oda látogatók kényelmét biztosítja. (Illemhelyek, vízvételi helyek, kulturális és sport célú objektumok, főzőhelyek stb.) Közreműködők: önkormányzat Ütemezés: folyamatos Célok, tervek Az Ifjúsági Park területén 2013-ban szalonnasütő és kültéri (2014-2019): sporteszközök kihelyezésére került sor, valamint közkifolyó létesítése és a vízellátás kiépítése is megtörtént. A fejlesztés további lépéseként újabb fitness eszközök kihelyezése, bébi játszótér kialakítása, illemhelyek létesítése javasolt.

6.8. Táj-és természetvédelmi akcióprogram Tiszaújváros Önkormányzatának a helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII.01.) rendelete, 1. sz. melléklete alapján a természeti örökség helyi védelmi területeként kell kezelni az alábbi területeket: 

Tiszaújvárosi Kisfaludi erdő TT – Tiszaújváros 026/1 hrsz.,



Tiszaújvárosi gyep TT – Tiszaújváros 0209/8 hrsz.,



Tiszaújvárosi Morotva erdő TT – Tiszaújváros 0208/2 hrsz. a, b, c, d, f alrészletek,

143




Tiszaújváros Tisza-sziget TT – Tiszaújváros 1800 hrsz. a, b, c alrészletek, Tiszaújváros 1801 hrsz. a, b, c, d alrészletek, Tiszaújváros 1802 hrsz.,



Tiszapalkonyai tölgyfák TE - Tiszaújváros 026/1 hrsz.

A meglévő természeti értékek felügyeletét a Bükki Nemzeti Park látja el. A Város közigazgatási területén az alábbi természetvédelmi területek találhatók: 

Tájvédelmi körzet (1 db):



Kesznyéteni TK



Natura 2000 védettséget élvező terület (3 db):



Kesznyéteni Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) (HUBN10005)



Kesznyéteni Sajó-öböl (HUBN20069)



Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN22096)

A táj- és természetvédelmi program SWOT elemzését a 6-55. táblázatban foglaljuk össze. 6-55. táblázat: A települési táj- és természetvédelem SWOT jellemzése

o o o o o

Erősségek természetvédelmi területek közelsége környezeti elemek jó állapota termálvíz Lehetőségek helyi jelentőségű védett természeti területek növelése termálvízkészlet, természeti értékek hasznosítása

o

o o

Gyengeségek az önkormányzat lehetőségei korlátozottak (hatáskör) Veszélyek természeti értékek pusztulása árvízveszély

6.8.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok Az előző ciklusokban megfogalmazott táj- és természetvédelmi programpontok törlése javasolt. A korábbi települési programokban szereplő, de a jelen programmal a továbbiakra nézve törölt, törölhető programpontokat 6-56. táblázatban mutatjuk be. 6-56. táblázat: Töröl, vagy törölhető programpontok TEV-1: szederkényi morotva környezetének rehabilitációja és helyi jelentőségű természetvédelmi területként való megőrzésének előkészítése - TÖRÖLHETŐ Cél: helyi jelentőségű természetvédelmi területek megőrzése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A terület a helyi védettségű területek közé került besorolásra a környezetvédelemről szóló rendeletünkben. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság arra vonatkozóan, hogy ezt a védelem alá helyezést indokolja-e valamilyen objektív felülvizsgálatra alapozott speciális természetvédelmi érdek, nem erősítette meg. A Morotva maga magántulajdonban van, ami az önkormányzat beavatkozási lehetőségeit

144

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja TEV-1: szederkényi morotva környezetének rehabilitációja és helyi jelentőségű természetvédelmi területként való megőrzésének előkészítése - TÖRÖLHETŐ a rehabilitáció és a vízfrissítés megvalósítása területén korlátozza. Közreműködők: önkormányzat, természetvédelmi hatóság Ütemezés: jelenleg nem ütemezett, indokoltság esetén távlati feladat Megvalósulás A terület Natura 2000-es kijelölésével a Bükki Nemzeti Park (2007-2013): Igazgatóságának kezelésbe került. A nemzeti park által készítetett fenntartási terv alapján történik, így az önkormányzat beavatkozási lehetőségei tovább csökkentek. A programpont törlése javasolt. TEV-2: természetvédelmi őrszolgálat működtetésének lehetőségeinek és szükségességének vizsgálata - TÖRÖLHETŐ Cél: helyi jelentőségű természetvédelmi területek megőrzése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: esetlegesen beintegrálható a mezei őrszolgálat tevékenységi körébe, amely kialakításának gondolata és szükségessége már felmerült, de konkrét intézkedések a tényleges létrehozást illetően még nem történtek, egyelőre a távlati elképzelések között szerepel Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A természetvédelmi őrszolgálati feladatokat a Bükki Nemzeti Park látja (2007-2013): el. Önkormányzati őrszolgálat működtetése indokolatlan, a programpont törlése javasolt.

A 2014-2019. évi települési környezetvédelmi program a táj és természetvédelem területén új programpontot fogalmaz meg. Az új programpont bemutatását a 6-57. táblázat tartalmazza. 6-57.

táblázat:

TEV-3:

helyi

jelentőségű

természetvédelmi

területek

megőrzése-

ÚJ

Programpont TEV-3: helyi jelentőségű természetvédelmi területek megőrzése- ÚJ Cél: helyi jelentőségű természetvédelmi területek megőrzése Szint: helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: A helyi- és országos jelentőségű, természetvédelmi oltalom alatt álló értékek védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése és a már károsodott területek rekultivációja. Közreműködők: önkormányzat, természetvédelmi hatóságok Ütemezés: folyamatos Célok, tervek Együttműködés a környezet-és természetvédelmi hatóságokkal a kijelölt (2014-2019): természetvédelmi területek fenntartásában.

6.9. Épített környezet védelme akcióprogram Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a helyi önkormányzatok elsődleges feladata a településrendezési feladatkör ellátása, valamint az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, és a helyi építészeti örökség védelme. A

törvény

értelmében

Tiszaújváros

önkormányzata

a

településrendezési

és

településszerkezeti terv alapján és a helyi építészeti értékek megóvásának figyelembe

145


vételével készítette el a 18/2009. (V.29.) rendelettel módosított 25/2008. (VI.30.) rendeletét Tiszaújváros építési szabályzatáról és szabályozási tervéről. A helyi értékek védelméről szóló 14/2012. (V.31.), 25/2011. (XII.01.), 19/2005. (VIII.31.) rendelettel módosított 24/2004. (VII.1.) önkormányzati képviselőtestületi rendelet 2 §. lapján a rendelet célja a település és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének és hagyományos

megjelenésének

megőrzése.

A

rendelet

rögzíti

a

helyi

védelem

kezdeményezésének módját, a védetté nyilvánítás és megszüntetés folyamatát, a védett értékek fenntartását, nyilvántartását, valamint az azokra vonatkozó szabályokat ill. 1. és 2. melléklete tartalmazza a helyi területi és egyedi védelem alatt álló objektumok felsorolását. A települési épített környezet SWOT elemzését a 6-58. táblázatban foglaljuk össze. 6-58. táblázat: Az épített környezet SWOT analízise

o o

Erősségek rendezett településközpont rendezett jogszabályi háttér

o o o

o o

Lehetőségek települési környezet további javítása helyi jelentőségű védett épületek arányának növekedése

o o o

Gyengeségek belvárosi parkolóhelyek hiánya zöldterületek intenzív használata fejlesztésre szorul hiányos városrészi kapcsolatok Veszélyek belváros esztétikai rombolása árvízveszély az utak, épületek állapotának romlása

6.9.1. A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló programok Az épített környezetet érintő akcióprogramokat, leírásukat a 6-59. táblázat – 6-60. táblázat mutatja be. 6-59. táblázat: ÉPK-1: a városi rendezési terv és a Környezetvédelmi Program összehangolása ÉPK-1: a városi rendezési terv és a Környezetvédelmi Program összehangolása Cél: a városi rendezési terv és a Környezetvédelmi Program összehangolása Szint: Helyi Prioritás: II. Jelleg: Ajánlott Leírás: A rendezési terv a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelel, a helyi környezeti érdekek figyelembe vételével készült. A rendezési terv összeállítása és időszakonként végrehajtott módosítása az ÖKP programpontjainak figyelembevételével történik meg. Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: folyamatos, 6 évente Megvalósulás A 2007-2013-as időszakban környezetvédelmi program nem készült. A (2007-2013): 2011-es településfejlesztési koncepció készítése kapcsán a városi rendezési terv és a környezetvédelmi szempontok is figyelembe vételre kerültek. Célok, tervek Jelen környezetvédelmi program a településfejlesztési koncepció és a (2014-2019): városi rendezési terv figyelembe vételével készült.

146


6-60.

táblázat:

ÉPK-2:

a

rekultivált,

felhagyott

belterületi

pernyehányó

területének

hasznosíthatósági tervének kidolgozása - ELKÉSZÜLT ÉPK-2: a rekultivált, felhagyott belterületi pernyehányó területének hasznosíthatósági tervének kidolgozása - ELKÉSZÜLT Cél: a rekultivált, felhagyott belterületi pernyehányó területének hasznosíthatósági tervének kidolgozása Megjegyzés: A TiszaSzolg 2004 Kft. tulajdonában levő pernyehányó anyagának másodnyersanyagként való hasznosítására a szolgáltató tanulmányt készíttetett. A hasznosítás lehetőségei – tekintettel annak építőanyagkénti hasznosíthatóság szempontjából kedvezőtlen tulajdonságaira- korlátozottak. Az elszállított pernye helyén visszamaradt terület hasznosítását illetően, főként az ipari célú hasznosítás vehető számításba. Az autópálya építésekhez használtak fel a salak-pernyéből.

6.10. Energiagazdálkodási akcióprogram A település rendelkezik energiagazdálkodási stratégiával, melyek kapcsán KEOP pályázati támogatásból megvalósuló fejlesztések történtek: 

intézményi világítás korszerűsítés („Szemünk fénye” program)



biomossza kazán (teljesítmény: 500 kW, cél: távfűtés szolgáltatás)



távhőszolgáltatás távfelügyeleti rendszer kiépítése



szakorvosi rendelő hűtő-fűtő rendszerének kialakítása

Az önkormányzat folyamatosan működtetett a lakosság számára elérhető – saját és állami – támogatási rendszereket: 

Energiaracionalizálási Program: a program a lakásszövetkezetek és társasházak részére

biztosít

lehetőséget

a

lakóépületek


célzó

beruházásainak támogatására. 

Panelprogram: Az Önkormányzat által biztosított támogatás mértéke a korszerűsítés teljes bruttó költségének 1/3 része (1/3 rész állami támogatás, 1/3 rész önköltség mellett).



Épület-fenntartási Alap: az önkormányzat támogatási rendszere a nem paneles technológiával épült hagyományos (pl. tégla) épületek energiatakarékosságot célzó beruházásainak támogatására.

Az önkormányzat helyi jogszabályban tiltotta meg a távfűtéssel érintett városközponti területen a távhőszolgáltatásból való kiválást, ezzel megakadályozandó a pontszerű szennyezőforrások – gázkémények – megjelenését. Az Alkotmánybíróság 21/2009. (II. 26.) határozatában azonban megállapította, hogy az önkormányzati rendelet távhőszolgáltatás kötelező igénybevételére vonatkozó szabályozás törvénysértő, ezért azt megsemmisítette.

147


Az Alkotmánybíróság döntése után lehetővé vált a távhőszolgáltatásról való leválás. A lehetőséggel a már meglévő rendszer átalakításának magas beruházási költsége miatt jellemzően nem élnek a lakóközösségek, nem várható a fűtési mód jelenlegi struktúrájának átalakulás. 2013-ban elkészítésre került Tiszaújváros fenntartható energia akcióterve (SEAP). A program a nyílászáró cserék, épületszigetelések mellett a közvilágítás korszerűsítésére (LED-esítés), megújuló energiaforrások használatára vonatkozó javaslatokat tartalmaz. A terv 2020 végére 22 % ÜHG kibocsátás csökkentést irányoz elő a 2008-as bázisév kibocsátásához képest. A település energiagazdálkodásának SWOT elemzését a 6-61. táblázatban foglaljuk össze. 6-61. táblázat: Az energiagazdálkodás SWOT analízise

o o o o

Erősségek rendelkezésre álló önkormányzati források energiagazdálkodási stratégia megléte Lehetőségek megújuló energiaforrások használata távhőszolgáltatás fejlesztése

6.10.1.

o

o o

Gyengeségek megújuló energiaforrások használatának alacsony aránya Veszélyek erőforráskészletek csökkenése távhőszolgáltatásról való leválás

A problémák megoldását és az értékmegőrzést szolgáló

programok A települési energiagazdálkodást érintő akcióprogramokat, leírásukat a 6-62. táblázat – 6-65. táblázat mutatja be. 6-62. táblázat: EN-1: önkormányzati intézményi energetikai átvilágítás EN-1: önkormányzati intézményi energetikai átvilágítás Cél: önkormányzat energiatakarékosság Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Az önkormányzati működtetésű intézmények épületeiben elvégzett energiaauditok, - amelyek alapvetően az elektromos energiafelhasználás területén történtek - kiugróan rossz eredményeket a működtetés tekintetében nem tártak fel. Beavatkozások végrehajtásának azonnali szükségessége nem volt indokolt. Az energiatakarékossági intézkedések körébe sorolható az intézményi épületek külső nyílászáró szerkezeteinek felújítási programja az intézmények komplex felújítása keretében. Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: Folyamatos Megvalósulás 2013. februárjában elkészítésre került Tiszaújváros Település Fenntartható (2007-2013): Energia Akcióterve (SEAP). Célok, tervek Az Önkormányzat által működtetett oktatási, kulturális és szociális (2014-2019: intézmények nyílászáróinak cseréje folyamatosan történik. A megvalósítást követően az energia felhasználás nyomon követésére rendszeres ellenőrzés szükséges. Az eredmények alapján az épületek további energetikai korszerűsítésének

148

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja EN-1: önkormányzati intézményi energetikai átvilágítás (pl. végfal- és homlokzatszigetelés) vizsgálata javasolt. 6-63. táblázat: EN-2: közvilágítási rekonstrukciós program EN-2: közvilágítási rekonstrukciós program Cél: önkormányzat energiatakarékosság Szint: Helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A város közvilágítása megfelelő technikai színvonalat képvisel. A szolgáltatóval történt szerződésmódosítás annak ellenére, hogy nem járt a hálózat elemei technikai színvonalának változtatásával, a város számára jelentős anyagi megtakarítást eredményezett. Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: nem ütemezett Megvalósulás Nincs ilyen jellegű program, a SEAP közvilágításra vonatkozó (2007-2013): programpontja hosszabb távon a fényforrások (80%-a nátriumos, 20 % kompakt fénycső) LED-es lámpára cserélését javasolja. Ennek becsült energia megtakarítása az összes közvilágítási fogyasztásra vetítve kb. 50 %. Célok, tervek Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Közvilágítás (2014-2019): energiatakarékos átalakítási pályázati lehetőségeinek figyelemmel kísérése és anyagi lehetőségek függvényében a jelenlegi fényforrások LED izzókra történő cseréje.

A 2014-2019. évi települési környezetvédelmi program a települési energiagazdálkodás területén két db új programpontot fogalmaz meg. Az új programpontok bemutatását az alábbi két táblázat tartalmazza. 6-64. táblázat: EN-3: Energiatakarékossági támogatási program – ÚJ Programpont EN-3: Energiatakarékossági támogatási program - ÚJ Cél: lakossági energiatakarékosság Szint: Helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Az önkormányzat folyamatosan működtetett a lakosság számára elérhető – saját és állami – támogatási rendszerek:  Energiaracionalizálási Program  Panelprogram  Épület-fenntartási Alap Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: Folyamatos Célok, tervek A meglévő 3 szintű támogatási rendszer fenntartása. (2014-2019): 6-65. táblázat: EN-4: Megújuló energia hasznosító rendszer telepítése az Ipari Park területén ÚJ EN-4: Megújuló energia hasznosító rendszer telepítése az Ipari Park területén - ÚJ Cél: lakossági energiatakarékosság Szint: Helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: Tiszaújváros VII/307-2/2013.88/Ökth. sz. határozatával elfogadott településszerkezeti tervében beépítésre nem szánt különleges megújuló energia-hasznosító (Kk/me) terület került kijelölésre.

149

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja EN-4: Megújuló energia hasznosító rendszer telepítése az Ipari Park területén - ÚJ Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: Nem ütemezett, távlati terv Célok, tervek A kijelölt megújuló energia-hasznosító (Kk/me) területen napkollektorok (2014-2019): telepítése anyagi lehetőségek (befektetők) függvényében.

6.11. Környezeti zaj-és rezgés akcióprogram A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet és a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére Tiszaújváros nem kötelezett. Tiszaújváros zaj- és rezgéshelyzetét az alábbi domináns források határozzák meg: 

közúti közlekedés (ill. első és másodrendű főútvonalak);



vasútvonalak;



ipari vagy ipari jellegű objektumok;



egyéb zajforrások: szolgáltató, kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények.

Közúti közlekedés A település közigazgatási határán belül a 35. számú másodrendű főút halad át. A főút a város közigazgatási területén 2x2 sávos kiépítésű, kapacitása 6400 E/ó, a város közigazgatási területén áthaladó személy- és teherforgalom biztonságos és gyors átvezetésére alkalmas, jelentős többletkapacitásokkal rendelkezik. Tiszaújváros belterületén forgalomszabályozási intézkedések kapcsán forgalom lassítására szolgáló berendezések elhelyezése, ill. a kereszteződések helyett körforgalom kialakítása történik az anyagi lehetőségek függvényében. Ipari vagy ipari jellegű objektumok Az ipari területek a város lakott területeitől távol és véderdővel elválasztva találhatók, így zajés rezgésvédelmi szempontból problémát nem okoznak. Vasútvonalak Tiszaújváros a 89. számú, Tiszapalkonya – Erőmű – Miskolc, villamosított vasútvonalon mentén található. A vasútvonal elsősorban teherforgalmi feladatokat lát el (TVK, MOL Nyrt.), személyforgalma minimális. A vasútvonal a város lakott területeitől 400 méterre található, így zaj- és rezgésvédelmi szempontból problémát nem okoz. Egyéb zajforrások

150


Az elmúlt években a szórakozó egységek zeneszolgáltatására ill. a szórakozóhelyet látogató vendégekre érkezetek be lakossági panaszok az önkormányzathoz. A bejelentések utáni helyszíni ellenőrzések során a zajszint a megengedett határértéket egyetlen esetben sem lépte át, bírság kiszabására nem került sor. A település zaj- és rezgés elleni védelmének SWOT elemzését a 6-66. táblázatban foglaljuk össze. 6-66. táblázat: A zaj- és rezgés elleni védelem SWOT analízise

o

o o

Erősségek lakott területek távol helyezkednek el az ipari és közlekedési zajforrásoktól Lehetőségek vasútvonal fejlesztése forgalomszervezési intézkedések

6.11.1.

o

Gyengeségek lakossági panaszok (szórakozóhelyek)

o

Veszélyek zajterhelés növekedése


programok A zaj- és rezgés védelemi akcióprogramokat, leírásukat a 6-67. táblázat – 6-69. táblázat mutatja be. 6-67. táblázat: ZAJ-1/a: csendes övezetek kialakítása ZAJ-1/a: csendes övezetek kialakítása Cél: közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése Szint: Helyi Prioritás: II. (ajánlott) Leírás: Nem lettek kialakítva, csak lakó pihenőövezet a Kertvárosban Közreműködők: Önkormányzat Ütemezés: Nem ütemezett távlati program Megvalósulás Nem történt változás – csendes övezetek nem kerültek kialakításra. (2007-2013): Lakossági bejelentés alapján helyszíni ellenőrzések voltak több alkalommal is egyes szórakozóhelyeknél, azonban a kifogásolt zajszint egyetlen esetben sem érte el a megengedett határértéket. A vizsgálatot nehezíti, hogy a zajmérések a bejelentést követően kerülhetnek csak elvégzésre, így a kifogásolt zajszint nem reprodukálható. Bírság kiszabására nem került sor. Célok, tervek Az Önkormányzat feladata továbbra is a panaszok kivizsgálása, és az (2014-2019): ehhez kapcsolódó zajmérések megrendelése, ill. a bírságok kiszabása és a zajkibocsátási határértékek meghatározása.

6-68. táblázat: ZAJ-1/b: úthálózat fejlesztése, forgalom lassítása ZAJ-1/b: úthálózat fejlesztése, forgalom lassítása Cél: közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt)

151

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Leírás: Közreműködők: Ütemezés: Megvalósulás (2007-2013): Célok, tervek (2014-2019):

A forgalom lassítására vonatkozó berendezések elhelyezése történik lakossági kérésre, valamint a kereszteződések helyett körforgalom kialakítása az indokoltság és az anyagi lehetőségek függvényében. önkormányzat folyamatos Forgalomlassító berendezések:  kiemelt gyalogátkelőhelyek  fekvőrendőrök További fogalomlassító berendezések telepítése a veszélyes helyzetek elkerülése érdelében az indokoltság és az anyagi lehetőségek függvényében.

6-69. táblázat: ZAJ-1/c: forgalomszervezési intézkedések ZAJ-1/c: forgalomszervezési intézkedések Cél: közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A balesetek csökkentése miatt 2 db körforgalomi csomópont kialakítása történt meg, mindkettő a Lévay úton. Forgalom lassítása érdekében fekvőrendőrök kihelyezése történt. Közreműködők: önkormányzat, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Ütemezés: távlati Megvalósulás (2007-2013): Célok, tervek További körforgalmi csomópontok kialakítása: (2014-2019):  Debreceni út – Örösi út (Tesco áruház): a 35. sz. út ezen szakaszának kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forráshiány miatt egyelőre nem tud a program megvalósulásának időpontjáról nyilatkozni  Lévai út – Örösi út (Lidl áruház): a forgalomnövekedés miatt körforgalom vagy lámpás kereszteződés kialakításának vizsgálata

6.12. Környezeti havária esetek kezelése akcióprogram Tiszaújváros belterületén több katasztrófahelyzetet előidéző potenciális veszélyforrás található, melyek az alábbiak: 

Ipari: vegyi üzemek, olajfinomítók, nagyméretű olajtárolók, erőmű



Szolgáltatóipar: tűzveszélyes anyagok (üzemanyagok) előfordulása az üzemanyag forgalmazóknál, és nagyobb járműkkel rendelkező gazdasági társaságoknál



Mérgező vegyi anyagok, oldószerek: a vegyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál



Árvíz



Közúti szállítás során bekövetkezet balesetek: veszélyes anyagot szállító tartálykocsi balesete

152


2014-ben elfogadásra került Tiszaújváros Veszélyelhárítási Terve ill. az ehhez kapcsolódó Helyi

vízkár-elhárítási

terv,

Külső

védelmi

terv,

Kitelepítési-befogadási

terv

és

Járványvédelmi terv. A tervek elkészítésével párhuzamosan megalakításra került Tiszaújváros Polgári Védelmi Szerve 300 fővel. A környezeti havária esetek kezelésére a SWOT elemzését a 6-66. táblázatban foglaljuk össze. 6-70. táblázat: Környezeti havária esetek SWOT jellemzése

o o o o o o

Erősségek ipari területek távolsága véderdősáv MOLARI rendszer Veszélyelhárítási Terv Lehetőségek új munkahelyek teremtése erőmű újraindulása

6.12.1.

o o

o

Gyengeségek ipari tevékenységből eredő szennyezések beruházási tőke hiánya (állagmegóvás, felügyelet hiányosságai) Veszélyek havária helyzetek (TVK, MOL)


programok A korábbi tervekben megfogalmazott programpont egyike a jövőben is folyamatos kezelést igényel (6-71. táblázat), a másik programpont törlése javasolt (6-72. táblázat). 6-71. táblázat: HAV-1/a: havária intézkedési terv készítése HAV-1/a: havária intézkedési terv készítése Cél: havária helyzetek kezelése Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A Katasztrófavédelem saját hatáskörében jár el ezen a területen, rendelkezésre nem bocsátott ilyen tervet. Közreműködők: önkormányzat, Helyi Védelmi Bizottság (HVB) - katasztrófavédelem Ütemezés: folyamatos Megvalósulás A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények (2007-2013): módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 26.§ alapján a polgármester veszélyelhárítási terv készítésére kötelezett a katasztrófák következményeinek a katasztrófaveszély, veszélyhelyzet elhárítása, csökkentése érdekében. A rendelet értelmében 2013. júliusában jóváhagyásra került Tiszaújváros Veszélyelhárítási Terve. Célok, tervek A Veszélyelhárítási Terv évenkénti felülvizsgálata és aktualizálása. (2014-2019):

6-72. táblázat: Törölt programpont HAV-1/b: nagyüzemek rendszeres hatósági kontrollja - TÖRÖLVE

153

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja HAV-1/b: nagyüzemek rendszeres hatósági kontrollja - TÖRÖLVE Cél: havária helyzetek kezelése Leírás: Az ipari üzemek (TVK, MOL, stb.) hatósági kontrollját, irányítását nem az Önkormányzat látja el, ugyan a Polgári védelem vezetője a Polgármester. A érintett hatóságok a saját működési rendszerüknek megfelelően kontroll alatt tartják a szükséges ipari üzemeket. Az ipari üzemek területén bekövetkező üzemzavarok észlelésére kialakított ún. MoLaRi rendszert a katasztrófavédelem működteti.

6.13. Környezeti tudat-és szemléletformálás akcióprogram Az ember és a természet viszonyát, ill. ezen kölcsönhatás eredményét magunk és a jövő generációk számára hosszabb távon a társadalmi környezettudatosság befolyásolja. A társadalmi környezettudatosság olyan szintjét kell elérni, amely biztosítja, hogy a társadalmi –gazdasági tevékenységekkel együtt járó környezetterhelés a lehető legkisebb mértékű legyen. Ennek érdekében a környezetvédelmi szemlélet és- tudatformálást a társadalom minden rétegére ki kell terjeszteni, beleértve az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzést, tájékoztató előadások és szóróanyagok kiadását. A környezeti tudatformálás elsődleges színtere: 

családi nevelés,



óvodai, iskolai nevelés, oktatás, felsőfokú képzés,



helyi civilszervezetek.

A környezeti nevelés elsődleges célterülete a közoktatás, melynek érdekében működnek a környezettudatosság erősítését támogató nemzeti szintű minősítésű intézmények (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei óvoda és Erdei iskola). Kiemelten fontos, hogy az óvodás korosztály sajátos, korcsoportjának, fejlettségének megfelelő módszerekkel és eszközökkel, valamint élményekre és tapasztalatokra épített tanulási környezet kialakításával környezeti nevelésben részesüljön. Az önkormányzat által működtetett intézményekben a környezeti nevelés programjának révén az óvodától a középiskolákig bezárólag elhivatott pedagógusok bevonásával a tanterv keretei között működik az a környezettudatos gondolkodást kialakító, a környezet szeretetére nevelő program, amely a jövő generációja számára mintát ad a lakó- és természeti környezettel történő harmonikus együttélésre. A környezeti tudat és szemléletformálás SWOT elemzését a 6-73. táblázatban foglaljuk össze.

6-73. táblázat: Környezeti tudat- és szemléletformálás SWOT jellemzése

154


o o

o o o

Erősségek környezeti nevelési program megléte lakossági tájékoztatás a súlyos ipari balesetek esetén teendőkre Lehetőségek Zöld óvoda létrehozás akcióprogramok szervezése (iskolai papírgyűjtés, várostakarítás, veszélyes hulladék begyűjtés negyedévente) környezeti adatok interneten való elérhetőségének biztosítása

6.13.1.

o o

o

Gyengeségek oktatási intézmények fogadókészsége akadozó információáramlás Veszélyek környezettudatosság és a fenntartható fejlődés irányába mutató cselekvés hiánya


programok A

2014-2019.

évi

települési

környezetvédelmi

program

a

környezeti

tudat-

és

szemléletformálás biztosítására egy új programpontot fogalmaz meg. Az új programpont bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza. 6-74. táblázat: TUD-1: a lakosság környezeti tudat- és szemléletformálása –ÚJ Programpont TUD-1: a lakosság környezeti tudat- és szemléletformálása -ÚJ Cél: A lakosság környezettel kapcsolatos ismereteinek bővítése, környezettudatos, felelős gondolkodásának kialakítása Szint: helyi Prioritás: I. (javasolt) Leírás: A környezetvédelmi szemlélet és–tudatformálás kiterjesztése a társadalom minden rétegére iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés, tájékoztatás (előadások, szóróanyagok) formájában. Ennek eszközei a nevelés, az oktatásképzés, a művelődés és a tömegtájékoztatás. A lakossággal és a gazdálkodó szervezetekkel meg kell ismertetni, és népszerűsíteni kell a hulladékgazdálkodás korszerű módszereit, az egyes hulladékfajták egymástól elkülönített gyűjtésének előnyeit. Közreműködők: önkormányzat, oktatási intézmények Ütemezés: folyamatos Célok, tervek Oktatás: (2014-2019):  Zöld óvoda létrehozási lehetőségének vizsgálata  Ökoiskola cím megszerzése  környezetvédelmi témájú vetélkedők, előadások, akcióprogramok szervezése Tájékoztatás/tudatformálás:  kiadvány(ok) készítésének elősegítése a település környezeti állapotáról (kiemelt figyelmet fordítva az ipari létesítmények környezeti hatásaira)  környezeti adatok interneten való elérhetőségének biztosítása (különös tekintettel a levegőminőségi adatokra)  környezetvédelmi témájú foglalkozások indításának elősegítése  várostakarítási akciók szervezése

155


7. A program finanszírozási igénye, lehetséges források A programok végrehajtásának pénzügyi finanszírozására szolgáló összegeket az éves költségvetési tervben az Önkormányzat szerepelteti. A programok megvalósításához az alábbi források vehetők igénybe: 

Iparűzési adó



Önkormányzati saját erő



Vállalkozói saját erő és hitel



Pénzintézeti hitel



Önkormányzat által kivetett környezetvédelmi bírság



Közszolgáltatások után fizetendő díjak



Állami források (célelőírányzatok, céltámogatások, KEOP)



Nemzetközi – EU források (előcsatlakozási alapok, kohéziós alapok)

Az egyes átfogó célok és programok egymással szorosan összefüggenek, az éves költségvetésben sem egyértelműen elkülöníthetőek. Egy-egy cél ill. az adott cél teljesülését szolgáló program megvalósulása kihatással van egy másik cél ill. program teljesülésére. Így pl. a Közlekedési akcióprogramok céljainak megvalósulásával a levegőminőség védelmét és javítását szolgáló célok egy része is teljesítésre kerül. Az egyes programpontok céljaira a finanszírozási ütemezést, forrás lehetőségeket a 7-1. táblázat összegzi. 7-1. táblázat: A program finanszírozási igénye, lehetséges források Cél

Megjegyzés

Ütemezés

Forrásigény (eFt / év)

Forrás

Település környezeti tisztaságának fenntartás ill. zöldterületek arányának fenntartás és lehetőség szerinti növelése

Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. és Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. éves működési költsége

folyamatos

500.000

önkormányzat

folyamatos

250.000

önkormányzat

2015

150.000

önkormányzat

folyamatos

150.000

önkormányzat, közútkezelő

Levegőminőség fenntartása és lehetőség szerinti javítása I. Levegőminőség fenntartása és lehetőség szerinti javítása II. Közlekedés okozta terhelés minimalizálása és a forgalomszervezés

Kiemelt gyalogátkelőhelyek, kerékpárutak építése és útburkolat felújítás Levegőminőség mérő és ellenőrző rendszer kiépítése Forgalomszervezési intézkedések (sebességmérők

156


Ütemezés


Forrás

2015-2029

50.000


Csapadékvíz elvezető rendszer karbantartása

folyamatos

20.000


Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása, hulladékudvar működtetése

folyamatos

10.000

önkormányzat

Illegális hulladéklerakók felszámolása

folyamatos

150

önkormányzat, civil szervezetek

Cél

Megjegyzés

lehetőség szerinti fejlesztése Felszíni és felszín alatti vizek védelmi és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása Csapadék-és szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása I. Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása II. Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása III. Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása IV. Természetvédelmi oltalom alatt álló értékek védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése Helyi épített környezeti értékek védelmét szem előtt tartó települési környezet kialakítása

telepítése, körforgalmak kialakítása)

Energiagazdálkodási program fenntartása I. Energiagazdálkodási program fenntartása II. Meglévő zajterhelés csökkentés és új terhelés megakadályozása A lakosság és környezet biztonságának fenntartása, intézkedési tervek megléte Környezeti

tudat-

és

Víziközmű fejlesztése

szolgáltatás

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer átalakítása

2015

20.000


Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése

2013-2016

4.500.000 (önrész: 3.600)

pályázat, önkormányzat

Erdei ökoszisztémák és védett természeti értékek megőrzése

folyamatos

1.500

önkormányzat, pályázat

Helyi értékek karbantartása, települési utcakép megújítása

folyamatos

4.500

önkormányzat, műemlék védelem

folyamatos

400.000

önkormányzat, állami támogatás)

2015-2016

1.000

önkormányzat

folyamatos

500

önkormányzat

folyamatos

1.000

önkormányzat, lakosság, katasztrófavédelem

folyamatos

500

önkormányzat,

Energiaracionalizálási Program, Panel Program és Épületfenntartási Alap működtetése megújuló energiaforrások használatának vizsgálata Szórakozóhelyek és szabadtéri rendezvények zajszintjének ellenőrzése Polgári védelmi szervezet működtetése, veszélyelhárítási tervben meghatározott feladatok végrehajtása kiadvány(ok)

157


Cél

Megjegyzés

szemléletformálás

Ütemezés


Forrás

készítésének elősegítése a település környezeti állapotáról, környezeti adatok interneten való elérhetőségének biztosítása környezetvédelmi témájú foglalkozások indításának elősegítése, várostakarítási akciók szervezése

lakosság, oktatási intézmények

8. Az akcióprogramok ellenőrzése, monitoring A települési környezetvédelmi program határozza meg az önkormányzat környezetvédelmi céljait és feladatait a 2014-2019 időszakra. A 6 év lejártával újabb települési környezetvédelmi programot kell készíteni. A települési környezetvédelmi programot a települési önkormányzat közgyűlése fogadja el, illetve hagyja jóvá a felülvizsgálati módosításokat. A program gyakorlati megvalósításához évente kerül kidolgozásra a Környezetvédelmi Intézkedési Terv, 1 éves költségvetési ciklusokra. Ebben vehetők figyelembe prioritások, a város számára fontos, az adott évben megoldandó környezetvédelmi feladatok. A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni (kétévente értékelni), és meg kell szervezni az esetleges eltérésekről való visszacsatolást. Az akcióprogramok évenkénti eredményéről a települési önkormányzat képviselő-testületének jelentést kell tenni és a következő évi – a költségvetéssel összhangban elkészített – Környezetvédelmi Intézkedési Tervet egyeztetni szükséges. A

megvalósulás

nyomonkövetésében

szerepet

játszó

indikátorok

összegzését

a

8-1. táblázat mutatja be. 8-1. táblázat: Indikátorok a megvalósulás nyomonkövetéséhez Cél Település környezeti tisztaságának fenntartás ill. zöldterületek arányának fenntartás és lehetőség szerinti növelése Levegőminőség fenntartása és lehetőség szerinti javítása I. Levegőminőség fenntartása és lehetőség szerinti javítása II. Közlekedés okozta terhelés

Megjegyzés Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. és Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. éves működési költsége Kiemelt gyalogátkelőhelyek, kerékpárutak építése és útburkolat felújítás Levegőminőség mérő és ellenőrző rendszer kiépítése Forgalomszervezési

158

Indikátor takarított útfelületek nagysága, szúnyogmentesítés hatékonysága, zöldterületek arányának növekedése, játszóterek modernizálása kiemelt gyalogátkelőhelyek száma, új kerékpár utak hossza és felújított útburkolatok hossza levegőminőségi adatok pozitív változása közlekedés feltételeinek javulása,

Tiszaújváros Települési Környezetvédelmi Programja Cél minimalizálása és a forgalomszervezés lehetőség szerinti fejlesztése Felszíni és felszín alatti vizek védelmi és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása Csapadék-és szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása I. Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása II. Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása III. Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása IV.

Megjegyzés intézkedések (sebességmérők telepítése, körforgalmak kialakítása)

Indikátor közlekedésbiztonság növekedése

Víziközmű fejlesztése

víztisztítási fejlesztése

szolgáltatás

Csapadékvíz elvezető rendszer karbantartása Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása, hulladékudvar működtetése

Illegális felszámolása

hulladéklerakók

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer átalakítása

Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése

technológia

felújított csapadékvíz elvezető rendszer hossza, „nagyvíz” veszély csökkenése hulladékok újrahasznosításának aránya, szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő lakások számának változása illegális hulladéklerakók felszámolására fordított költség

szelektív résztvevő változása

hulladékgyűjtésben lakások számának

hulladékok újrahasznosításának aránya, szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő lakások számának változása a védelmi programban érintett veszélyeztetett fajok és élőhelyek száma, biológiai diverzitás megőrzése, javulása

Természetvédelmi oltalom alatt álló értékek védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése

Erdei ökoszisztémák és védett természeti értékek megőrzése

Helyi épített környezeti értékek védelmét szem előtt tartó települési környezet kialakítása

Helyi értékek karbantartása, települési utcakép megújítása

Helyi értékek állapotának javulása, utcakép megújulása

Energiagazdálkodási fenntartása I.

program

Energiaracionalizálási Program, Panel Program és Épületfenntartási működtetése

energetikai korszerűsítés, energia felhasználás csökkenése

Energiagazdálkodási fenntartása II.

program

Meglévő zajterhelés csökkentés és új terhelés megakadályozása A lakosság és környezet biztonságának fenntartása, intézkedési tervek megléte Környezeti tudatszemléletformálás

és

Alap

megújuló energiaforrások használatának vizsgálata Szórakozóhelyek és szabadtéri rendezvények zajszintjének ellenőrzése Polgári védelmi szervezet működtetése, veszélyelhárítási tervben meghatározott feladatok végrehajtása Lakosság környezettudatosságának növelése

159

megújuló energiaforrásokat használók száma, energia felhasználás csökkenése lakossági panaszok csökkenése ipari üzemek biztonságának növekedése, hatékonyabb környezetvédelmi megelőzés település környezeti állapotáról tájékoztató kiadványok száma, interneten elérhető környezeti adatok megléte, várostakarítási akciók száma


9. Programösszesítő Tiszaújváros Város Önkormányzata kiemelten fontos feladatának tekinti a település környezeti állapotának megőrzését, javítását és a gazdasági fejlődés káros hatásainak megelőzését és mérséklését, ill. a város fenntartható fejlődés elveinek megfelelő módon történő működtetését. Mindezeket bizonyítja a település számos környezetvédelmi célú beruházása, a kialakított helyi jogi szabályozás, a már elkészült a város fenntarthatóságát biztosító dokumentációk sora. A 9-1. táblázat foglalja össze a 2014-2019 tervezési időszakra a település környezetvédelmi programokat. A korábbi ciklusokból törölt, törölhető programpontok már nem kerülnek megemlítésre, viszont a terv 8 új programponttal egészül ki az elkövetkezendő 6 év környezetvédelmi cselekvéseire. 9-1. táblázat: A települési környezetvédelmi program összesítője, 2014-2019 Települési környezet tisztaság fenntartása

Levegőminőség fenntartása és lehetőség szerinti javítása

Közlekedés okozta terhelés minimalizálása és a forgalomszervezés lehetőség szerinti fejlesztése:

Felszíni és felszín alatti vizek védelme és megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása

TKT-1: utak és útszélek megfelelő karbantartása TKT-2: köztemetők karbantartása és fejlesztése LEV-1: kerti és egyéb zöldhulladékok komposztálása LEV-3/c: nagytáblás szántóföldek tagolása, mezővédő erdősávok telepítése – MÓDOSÍTVA: külterületi fatelepítési program LEV-3/d: utak menti fa és bokortelepítés LEV-3/e: települési zöldterületek kiterjedésének növelése LEV-4/a: szennyező források emissziójának csökkentése LEV-4/b: káros kibocsátás csökkentését eredményező építőipari, építészeti megoldások megvalósulásának ösztönzése, támogatása LEV-6: helyi nagyüzemek ajánlása szerint a levegő minőségét jellemző komponensek monitorozása LEV-7/b: gyomos területek karbantartása LEV-8/a: központi városmag sétáló övezetének kiterjesztése, forgalomtól elzárt területek növelése LEV-8/b: kis áteresztő képességű belterületi utak terheltségének csökkentése LEV-9: Megújuló energiaforrások használatának felülvizsgálata – ÚJ KÖZ-1/c: városon belüli közlekedésben gyalogos, biciklis lehetőségek fejlesztése KÖZ-1/f: vezetési mód változtatása KÖZ-1/h: folyamatos, sebességkapcsolás nélküli haladás segítése KÖZ-2: közlekedési jelzőtáblák, reklámtáblák, reklámhordozók, reklámcélú berendezések állapotának felülvizsgálata KÖZ-3: úthálózat bővítése – ÚJ VÍZ-1/: a felszíni vizek minőségi adatainak átvétele az ÉKF-től és az ÖKIA feltöltése VÍZ-2/a: az 1973-ban kijelölt hidrogeológiai védőidom felülvizsgálata

160


Csapadék-és szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése

Keletkező hulladékok mennyiségének minimalizálása és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása

Zöldterületek arányának fenntartás és lehetőség szerinti növelése Természetvédelmi oltalom alatt álló értékek védelme, az ökológiai egyensúly megőrzése Helyi épített környezeti értékek védelmét szem előtt tartó települési környezet kialakítása Energiagazdálkodási program fenntartása

VÍZ-2/b: a városi víztermelő létesítmények 5 és 50 éves elérési idejű hidrogeológiai védőidomainak kijelölése VÍZ-2/c: a városi víztermelő létesítmények egymásra hatásának vizsgálata VÍZ-2/d: a vízműkutak vízminőségének folyamatos nyomon követése, az ÖKIA adatokkal való feltöltése VÍZ-3/a: a vízkészletek fenntartható használatát ösztönző szabályozó rendszer kialakítása és érvényesítése CSV-1/a: a zárt csapadékvíz csatornák által levezetett víz minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése CSV-1/b: a csapadékvíz csatornákból kikerülő hordalék minőségének figyelése, a minőségi problémák kezelése – FELFÜGGESZTVE CSV-1/c: Szederkény városrész csapadékvíz befogadó külterületi csatornájának karbantartása a Tisza II. hőerőművel együttműködve – MÓDOSÍTVA KHK-1/a: a lerakással ártalmatlanított hulladékok mennyiségének csökkentése KHK-1/b: az ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése KHK-1/c: újrahasznosított anyagok felhasználásának előirányozása az önkormányzati hivatalokban KHK-1/f: visszaforgatni és komposztálni a szilárd hulladék szelektíven gyűjtött komponenseit KHK-1/g: lerakásra csak a vissza nem forgatható, nem komposztálható és nem hasznosítható hulladékok kerüljenek KHK-3/a: szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, kiterjesztése KHK-3/b: az építési törmelékek, kitermelt talajok számára biztosított külön hely a lakótelepen, ezen hulladékok újrahasznosítási lehetőségének biztosítása KHK-3/d: regionális hulladékhasznosítás megvalósítása, együttműködve a térségi önkormányzatokkal, a szolgáltatókkal és a hulladékhasznosítás terén érintett vállalkozásokkal KHK-3/e: a városi szelektív hulladékgyűjtő rendszer által produkált hulladékok gyűjtése, a hulladékhasznosítási háttéripar fejlődésével azok átadása hasznosításra KHK-5: Tiszaújváros Városi Kommunális Hulladéklerakó rekultivációja- ÚJ ZÖL-1/b: közparkok, játszóterek területének növelése ZÖL-1/c: város körüli szabad területek megőrzése a természetes ökoszisztémák számára ZÖL-2: Ifjúsági Park fejlesztése – ÚJ TEV-3: helyi jelentőségű természetvédelmi területek megőrzése- ÚJ ÉPK-1: a városi rendezési terv és a Környezetvédelmi Program összehangolása EN-1: önkormányzati intézményi energetikai átvilágítás EN-2: közvilágítási rekonstrukciós program EN-3: Energiatakarékossági támogatási program – ÚJ EN-4: Megújuló energia hasznosító rendszer telepítése az Ipari Park területén – ÚJ

161


Meglévő zajterhelés csökkentés és új terhelés megakadályozása A lakosság és környezet biztonságának fenntartása, intézkedési tervek megléte Környezeti tudat- és szemléletformálás

ZAJ-1/a: csendes övezetek kialakítása ZAJ-1/b: úthálózat fejlesztése, forgalom lassítása ZAJ-1/c: forgalomszervezési intézkedések HAV-1/a: havária intézkedési terv készítése HAV-1/b: nagyüzemek rendszeres hatósági kontrollja TUD-1: a lakosság környezeti tudat- és szemléletformálás -ÚJ

A jelen dokumentációval felülvizsgálatra került a település környezetvédelmi programja, illetve egy újabb 6 évre szóló stratégiai tervként, valamennyi érintett terület számára tartalmaz további javaslatokat, ajánlásokat a környezet védelmének, a fenntartható fejlődésnek a biztosításához.

162

TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Recommend Documents