TISZÁNTÚLI TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS ülése
JEGYZŐKÖNYV
Készült: 2015. március 3-án 10 órakor a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság II. emeleti Tanácstermében magnófelvétel alapján Tárgy: Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács ülése, JVK vitaanyagok elfogadása Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint a Bizottság 19 tagjából 13 fő, a TTVT elnökhelyettese, Fodor Jenő, valamint a VGT Bizottság elnöke Dr. Borbély György. Jegyzőkönyv készítője magnófelvétel alapján: Ménesné Óvári Judit TTVT titkár Jegyzőkönyv hitelesítői: Rózsa László, Áncsánné Dargó Marianna Napirendi pontok: 1. Tájékoztatás az elmúlt időszak eseményeiről Előadó: Fodor Jenő TTVT elnökhelyettes, Debreceni Vízmű ivóvíz-ágazati főmérnök 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv II. tervezési feladatai Előadó: Kovács Péter főosztályvezető, Belügyminisztérium 3. „Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések” vitaanyag Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság általi véleményezésének ismertetése, javaslatok megfogalmazása Előadó: Ménesné Óvári Judit osztályvezető-helyettes, TIVIZIG 4. Árvízi Kockázati Tervek véleményezési célú társadalmi ismertetése Előadó: Sándor Attila osztályvezető, TIVIZIG 5. Egyéb 1. Fodor Jenő elnökhelyettes úr köszöntötte az egybegyűlteket, megállapította, hogy a Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban Tanács) határozatképes. A Tanácsülést az elnök távolléte miatt az elnökhelyettes vezeti le. A felsorolt napirendi pontok ismertetését követően azt a Tanács egyhangúan elfogadta és további javaslatot nem tett. Az TTVT elnöke, Fodor Jenő előzetesen ismertette a tagokkal a Tanács működését tartalmazó Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Szervezeti Működési Szabályzatát, amely az elmúlt év végén jóváhagyásra került Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr aláírásával. Az azóta eltelt időszakban ismételten változások történtek az összetétel tekintetében. A tanács működését illetően és a vízgazdálkodási tanácsokról szóló 1153/2014. (III. 20.) Kormányhatározat rendelkezései szerint járunk el.
1
Az SZMSZ módosítására vonatkozóan megvárjuk a jogszabály módosítását. Az új tagok részére az SZMSZ-t levélben megküldjük. A Bizottság a tájékoztatást elfogadta egyéb hozzáfűznivalója nem volt. 2. Második napirendi pontként az Fodor Jenő elnök felkérte Kovács Péter főosztályvezető urat, hogy tartsa meg előadását: Kovács Péter úr előadásában összefoglalást adott a 2. vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítésének folyamatáról. A tervezési feladat fő felelőse az Országos Vízügyi Főigazgatóság, forrása a KEOP1,3 milliárd Ft-os kerete, amelynek terhére el kell készíteni az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatát és a Kvassay Jenő tervet. A projektet kisebb nehézségekkel sikerült elkezdeni. Közbeszerzési eljárás, átszervezések nehezítették az előrehaladást. A tervezéshez a forrás rendelkezésre áll, a végrehajtás folyamán a különböző intézkedési javaslatokhoz pedig meg kell találni az odaillő pénzügyi forrásokat részben a KEHOP-ból, részben a vidékfejlesztési programokból. A tervezés feladata és célja világos, ismert, hogy mit vár el az Európai Bizottság, minek kell szerepelnie a tervben, mit ír elő az irányelv a határidők tekintetében. A Bizottság bilaterális tárgyalás keretében kiértékelte az első VGT-t és ismertette észrevételeit. A tanulságok birtokában lehet a problémákat kezelni. A VGT-2-ben kell megfogalmazni azokat az elmaradt intézkedéseket, amik az előzőből kimaradtak. A tervezés keretében elkészül egy országos terv, azon belül 4 db részvízgyűjtő terv, ezek járulékos részei a stratégiai tervek, környezeti vizsgálatok, társadalmi egyeztetések, az ex-ante feltételek teljesítése. Az ex-ante feltételek közül a vízügyi ágazatban két feltételt kell teljesíteni. Feltétel a vízgyűjtőgazdálkodási terv megléte, valamint a teljes költségmegtérülés elve kell, hogy érvényesüljön A jelentős Vízgazdálkodási Kérdések vitaanyag tavaly 2014. november végén felkerült a www.vizeink.hu honlapra. A gazdasági elemzés, ami az ex-ante feltételek teljesítésének egyik alapdokumentuma szintén elkészült. A gazdasági elemzéssel kapcsoltban folyamatban van a tárcavélemények összegyűjtése. Ezek alapján készület egy jogszabály-alkotási csomagot amely a feltételek teljesítéséhez szükséges jogszabály módosításokat tartalmazza. Nyilvánosságra kell hozni a 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv első változatát, 6 hónapos társadalmi egyeztetésre. A VGT tervezéssel párhuzamosan folyik az árvízkockázati kezelésről szóló irányelv megvalósítása, ami alapján kockázat-kezelési, térképezési tervezési folyamat zajlik, kicsit időben eltolva. Törekednünk kell arra, hogy a két irányelv végrehajtását szolgáló tervek harmonizálva, szoros összefüggésben készüljenek el. Szeretnénk, hogy a két terv társadalmi egyeztetése is egyszerre zajlana le. Bizottság észrevétele alapján a monitoring rendszer megerősítése lesz jelentős feladat. Kiegészítő monitoring vizsgálatokra volt szükség a VGT 1. hiányosságai miatt. Erre 500 millió Ft pénzforrás jutott idén. A monitoring vizsgálatokat jelenleg a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek végzik, akik áprilistól a Kormányhivatalokban folytatják tevékenységüket. A vízügyi hatósági feladatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága végzi. A feladatok összehangolását jogszabályi előírásokkal segítjük elő, hogy az állami alaptevékenységre a források biztosítva legyenek. A Bizottságnak az 1. VGT-vel kapcsolatos észrevételei a következők voltak: •
Aggasztóan sok 4 (4) cikk szerinti mentesség (időbeli)
2
• •
4 (7) cikk szerinti mentesség alkalmazásának hiánya VKI intézkedések nem megfelelő integrálása a mezőgazdasági kompenzációs, támogatási rendszerbe (UMVP), pl. természetes vízvisszatartó intézkedéseket kiterjedtebben kell alkalmazni • Szennyvíz irányelv alkalmazásában eltérő álláspontok vannak, szennyvízújrahasznosítás kérdése Gazdasági kérdések: • A monitoring megfelelő finanszírozásáról gondoskodni kell • A VGT néhány elemének finanszírozása nem tűnik minden esetben biztosítottnak • Vízhasználatok körének értelmezése nem megfelelő – kötelezettségszegési eljárás folyamatban • Költségmegtérülés (szennyező fizet) elvét minden vízhasználatnál alkalmazni kell (pl. még a diffúz szennyezésre is) • Aránytalan költségek meghatározásának átláthatónak kell lennie Tanulságok, vágyak: Határidők pontosabb betartása, hatékonyabb adatgyűjtés • Módszertanok finomítása, áttekinthetőség növelése (pl. erősen módosított víztestek) • Monitoring adatok begyűjtése, adatok közzététele • Szürke víztestek arányának csökkentése • Intézkedések részletesebb kidolgozása, különösen a jó gyakorlat útmutatók elkészítése Érdekcsoportok erőteljesebb bevonása A VGT 2 tervezés jelenlegi helyzete: A tervezési munka folyik, a közbeszerzési eljárással párhuzamosan dolgoznak az együttműködő szervezetek. Április végére elkészül a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv II. első változata. Aktuális feladatok: • Közbeszerzési eljárás befejezése • Együttműködési megállapodások megkötése: MFGI, MTA Ökológiai Kutatóintézet, OKTF-KF, NPI • Adatgyűjtések és feldolgozások: ME, BM, FM, NFM, NGM, EMMI, és háttérintézményeik (NÉBiH, OKF, MVH, LLTK, AKI), továbbá: KSH, MEKH Előadó a VGT II. tartalmát ismertette a bemutatott diák alapján, amelynek általános leírása az alábbiakat tartalmazza: • Állóvíz, vízfolyás és felszín alatti víztestek lehatárolásának felülvizsgálata (pl. tározók, halastavak, társulati csatornák, Bükki karszt) • Tipológiai felülvizsgálata és biológiai validációja (pl. kevesebb típus) • Erősen módosított víztest kijelölés új módszertan EU szabvány szerint • Víztest adatlapok felülvizsgálata • Védett területek nyilvántartása: • Új ivóvízbázis (+ásvány és gyógyvíz) védett területi adatbázis: különböző védőzónák elkülönítve, jogi státusz szerint kategorizálva, szinkronizálva a víziközmű statisztikával
3
• • •
Felülvizsgált fürdővizes nyilvántartás Új nitrátérzékeny terület (bővítés 46% → 70%) Felülvizsgált Natura2000 és egyéb természetvédelmi területek (ÁNÉR besorolás átvétele, állapotértékelés eredményei)
Az emberi tevékenység jelentős terheléseinek és hatásainak számbavétele • Terhelési adatok gyűjtése, rendszerezése, kapcsolása víztestekhez • Emisszió leltár összeállítása (2008/105/EK irányelv a környezetminőségi előírásokról 5. cikk – új előírás) • Szennyezési csóva nyilvántartás (2006/118/EK irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről – új feladat) • Diffúz modellezés előkészítése (MONERIS model – ICPDR) • DPSIR módszer alkalmazása a terhelések, hatások elemzéséhez (Jelentős Vízgazdálkodási Problémák meghatározásához új módszer) A monitoring hálózatok térképének elkészítése • Felszíni vizek 2007-2013 monitoring számbavétele • Felszín alatti vizek 2007-2013 monitoring számbavétele • Off-line FEVI, BAB, FAVI, MAHAB és összegyűjtött adatok összefésülése, kapcsolás víztestekhez, állapotértékelés előkészítése •
kiegészítő monitoring pályázati anyag összeállítása (+500 millió Ft): bióta, kémiai, hal, felszín alatti, emisszióprofil
Gazdasági és társadalmi elemzések • Gazdasági ex-ante feltételek teljesítéséhez akcióterv kidolgozása • Vízi szolgáltatások költségmegtérülése és a vízhasználatoknál ösztönző árpolitika háttér gazdasági elemzésének elkészítése • Előterjesztés a Kormánynak a gazdasági elemzés eredményeiről • Javaslatok kidolgozása az ex-ante feltételek teljesítéséhez A VGT 2. első változatának társadalmi egyeztetése során a Tanács hathatós tevékenységére, véleményükre és segítségükre számítunk. Hozzászólók: Fodor Jenő: A VGT I. tanulságaiból kiindulva kaptunk egy átfogó képet. Cél, hogy a legfontosabb célkitűzések teljesüljenek.
3. A Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekkel kapcsolatos észrevételek vitaanyaggal kapcsolatos kérdések megvitatására térünk rá, melyet a TIVIZIG Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Osztálya részéről Ménesné Óvári Judit ismertetett. Az előző előadásban elhangzottakhoz kapcsolódva jelenleg a VGT II előkészítésének fázisában a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések vitaanyag megvitatásra került sor 2015. február 27-én a Vízgyűjtő-gazdálkodási Bizottság részéről.
4
Levelünkben minden tanácstag és bizottsági tag figyelmét januárban felhívtuk arra, hogy a vitaanyagot véleményezze és javaslatait írásban megküldje a Bizottság részére. Ahogy az előzőekben is elhangzott, a vitaanyag 2014. novembere óta olvasható a www.TIVIZIG.hu oldalon és a www.ovf.hu oldalon, valamint a www.vizeink.hu oldalakon. Terjedelmében tartalmi formai megjelenésében országosan egységesen került kidolgozásra, a fejezetcímek is kötöttek voltak. Nem nagy terjedelmű egyenként 13 oldalas dokumentum a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó alegységre vonatkozóan. Nincsenek benne részletes elemzések, csak problémafelvetések, amelyek hatással vannak a felszíni, felszín alatti vizeinkre és az vizes élőhelyek ökológiai állapotára. Ezúton is köszönjük a hasznos észrevételeket, amelyek egy része már a VGT II tervezéshez, másik részük a vitaanyaghoz kapcsolódnak, ill. annak tartalmában tesznek javaslatokat. Több szervezet részéről közel 80 észrevétel érkezett. A Bizottság ezeket további hozzászólásokkal elfogadta. Táblázatosan kerültek bemutatásra. Voltak általános és konkrét észrevételek, amik közül most a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekre térünk ki. Az alegység specialitásait bemutató és az intézkedési programot összefoglaló alegységi tervek a részvízgyűjtő terv, ill. az országos terv mellékletei lesznek. Ezáltal elkerülhető a nagy terjedelmű szöveges rész ismétlődése, melyben az alegységre vonatkozó lényeges információk elvesznek. A tervezésben részt vesznek a vízügyi igazgatóságok. Jelenleg is folyik a munka a Vízgyűjtőgazdálkodási és Vízvédelmi Osztályon a területi tervezés terén, melyek az alábbiak: Védett területek nyilvántartása, Védőterületek felülvizsgálata, vízbázis nyilvántartás, annak felülvizsgálata, geo-adatbázis készítése, határvízi adatok, hidrológiai adatok, vízkészlet adatok feldolgozása. Kivetítőn bemutatásra kerültek az észrevételek, melyek táblázatban a jegyzőkönyv mellékletét is képezik. A hozzászólások alapján javításra, kiegészítésre került a 44., 46. és 70. sor. Az észrevételeket a Tiszántúli Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, a 70. sor tekintetében a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről tették. 44. sor: rendezetlen kommunális hulladéklerakók helyett korszerűtlen nem rekultivált hulladéklerakók vonatkozásában újabb pénzforrások nyílnak 46. sor: „a kitermelt víz minősége sótartalom szempontjából esik kifogás alá”-ez a felszíni használtvíz-bevezetésekre értendő. Kapcsolódik hozzá a 34., 35. pont is. 70. sor: Az alegységek területén több meglévő jelenleg is üzemelő leürítő üzemel a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz befogadójául. A jelenleg üzemelő leürítők –a 2019/2004. (VII.21.) Korm. rendelet41.§ (6) bekezdése szerint-csak abban az esetben működtethetők, 2015. december 31. után is, ha részletes monitoring hálózatban mért, az elhelyezett szennyező anyagokra kiterjedő, legalább 6 éves vizsgálati adatsorral bizonyítják, hogy az elhelyezés nem okozott (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettségi állapotot a felszín alatti vízben és nem mutatkozik a szennyezőanyagok koncentrációjában emelkedő tendencia. A hatóság tudomása szerint ezen leürítőhelyek zömében 6 éves adatsorral nem fognak rendelkezni, így a jövőben felszámolásra kell, hogy kerüljenek. Szennyvízbefogadó hiányában viszont más megoldás nincs, csak a környező telepek fogadóképessége ill. a szennyvízcsatorna és tisztítótelep kiépítése által. Ezt szükséges lenne felülvizsgálni a következő támogatási ciklus pályázati forrásainak odaítélése tekintetében. A megvalósításig pedig jogszabály módosításra van szükség a határidő meghosszabbítása érdekében.
5
A szóban tett észrevételek mellett továbbra is lehetőség van a társadalmasítás 6 hónapja alatt észrevételeket tenni. Különösen fontos ez például az Agrárkamara részéről a mezőgazdasági vízhasználat kérdésében. A hozzászólásokkal a bemutatott bizottsági észrevételeket a Tanács egyhangúlag jóváhagyta. A TTVT delegáltja, Bara Sándor által a Tiszai Részvízgyűjtő-vízgazdálkodási Tanács részére az észrevételeket továbbítja. Terv szerint március végén fog összeülni az RVT. Fodor Jenő: Megköszöni az előadásokat és a tagok részvételét annak megvitatásában. A következő napirendi pont alapján felkérte Sándor Attila osztályvezető urat előadása megtartására. 4. Sándor Attila: Kivetített előadásában ismertette az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése” című KEOP projekt jelenlegi állását, ezzel kapcsolatos feladatokat. A véleményezési célú társadalmi egyeztetések a terv elkészültét követően lesznek aktuálisak. Jelenleg a tervezés folyik, amelyben a TIVIZIG is részt vesz területi szinten. A „Nagyvízi mederkezelési tervek” társadalmasítására nyáron a TIVIZIG rendezésében fog sor kerülni, melyre a tanács tagjai is meghívást kapnak majd. A projekt célja, hogy hozzájáruljon az árvízkockázatok értékeléséhez és kezeléséhez Magyarországon, összhangban az EU 2007/60/EK az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvével, az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Az elöntési veszélytérképeknek alapvetően két fő funkció ellátását kell biztosítaniuk: - tájékoztatás - kockázatszámítás A terhelés, ellenállás és a hatás elemzése az előadásban bemutatottak alapján a három alapvető eleme a vizsgálatnak. I. II.
ütem a metodikai alapok megteremtésével készült el. ütem az adatgyűjtésből, alapozó vizsgálatokból áll, ami 2013-2015-ig tartó időszakra vonatkozik Az Árvízi veszélytérképezés adatainak előállítása az alábbi munkafázisokból áll: • Folyók, kisvízfolyások felmérése • Árvízvédelmi fővédvonalak állapotrögzítése • Árvízvédelmi fővédvonalak geotechnikai felmérése • Terepi vízterelő objektumok felmérése • Belvízi csatornahálózat felmérése • Belvízveszélyes területek talajfizikai adatainak felmérése • Elöntési referencia adatok beszerzése • Belvízvédekezési referencia adatok beszerzése, rendszerezése • Vízrajzi adatok ellenőrzése, javítása, árhullámkép áthelyezés • Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése, javítása • Országos digitális domborzati alapadatok beszerzése Az adatok adattári elhelyezése, informatikai feladatok az alábbiak: 6
• • •
Adattári elhelyezés Szoftver beszerzés, fejlesztés ÁKIR üzemelési felügyelet
III. ütem előkészítése az alábbi feladatokból áll: • Alapozó vizsgálatok • Nem számszerűsíthető értékek figyelembe vétele a kockázatszámításnál. • Országos és regionális fajlagos vagyonérték számítás kidolgozása. • A lehetséges intézkedések vizsgálata, intézkedés típusok definiálása és paraméterezése • Kockázatkezelési tervezés támogató rendszer kifejlesztése. • Vizsgálandó stratégiai változatok és szélsőséges szcenáriók meghatározása. • Érintettek tájékoztatása és bevonása az árvízkockázat-kezelésbe, SKV készítése. • Nemzetközi tapasztalatcsere szervezése. • Az 1990 – 2010. közötti időszak ár- és belvizeinek kockázati szempontú értékelése • Országos veszély-és kockázati térképek elkészítése (felkészülés) • Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv és program kidolgozása • Komplex árvíz-kockázatkezelési mintatervezés a Zagyva – Tarna vízgyűjtőjére III.
ütem részletes kifejtése:
Ez az ütem tartalmazza a Veszély-és kockázati térképek előállítását, kockázatkezelési intézkedések meghozatalát. Ez a tervezési folyamat 2014-2020-ig terjedő időszakra vonatkozik. Bemutatásra került a tervezés informatikai hátterét nyújtó ÁKÍR rendszer felépítése. Térképi rögzítésre kerülnek az árterületek, belvíz-veszélyeztetett területek és a kisvízfolyások is. A veszélytérképek előállításának lépései: • A vízrajzi adatok elemzése • Különböző előfordulási valószínűségi vízhozamok, vízszintek előállítása A 160 vízrajzi állomás adatainak elemzése három előfordulási valószínűség szerint történik. Nagy (3,3 %), Közepes (1 %), Extrém (1 ‰)Ezek további elemzéseket igényelnek. Bemutatásra került három árvízi veszélytérkép, ami még nem végleges. Az alacsony, közepes és nagy valószínűségű árhullámok térképi ábrázolása ilyen módon fog elkészülni. Az elöntöttség tekintetében a lakossági érintettség a veszélyeztetett területen feltüntetésre fog kerülni, melyet a térképminta bemutatásával szemléltet. Különösen fontos a lakosság érintettsége mellett a veszélyeztetett területen folyó gazdasági tevékenységek, valamint a környezetvédelmi szempontból jelentős területek ismerete. A terület tulajdonosának vagy vásárlójának ismernie kell a terület veszélyeztetettségét, ami ez alapján a terv alapján már egyértelműen megmondható lesz. A Víz Keretirányelv szerinti védett területek is feltüntetésre kerülnek a veszélyeztetett területen. Jelenleg a kockázati tervek finomítása, pontosítása folyik, ami tetemes adat feldolgozásából áll, óriási munkálatokat igényel.
7
Fodor Jenő: Megköszönve az előadást és a hozzászólások hiányában kérdi, hogy az utolsó, 4. „Egyéb” napirendi ponttal kapcsolatosan van-e valakinek javaslata. Nemleges választ követően a Bizottság ülése bezárult. A jegyzőkönyv 8 napon belül a tagok részére megküldésre kerül. Az ülésen bemutatott táblázat és az előadások ppt. kiterjesztésben a jegyzőkönyv mellékletét képezik és a tagok részére megküldésre kerülnek. Debrecen 2015. március 27.
Jegyzőkönyv hitelesítők: ……………………………………. Rózsa László
A jegyzőkönyvet jóváhagyta:
……………………………………… Áncsánné Dargó Marianna
…………………………………… Fodor Jenő elnök-helyettes
8
