TISZA TAKARÉKSZÖVETKEZET 5430 TISZAFÖLDVÁR, Ó NAGY BENJÁMIN ÚT 1. ADÓSZÁM: 10081901-2-16 CG: 16-02-001512 TEL: 56/570-150 FAX: 56/570-154 SZÁMLASZÁM: 70000007-10000056
Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről, tőkemegfelelésről és egyéb lényeges információkról 2012.12.31.
Sztupjár Péter elnök ügyvezető
1
Nyilvánosságra hozatal
A Tisza Takarékszövetkezet eleget téve az 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) előírásának, a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelelően, a következőkben 2012. üzleti évről szóló lényeges információkat hozza nyilvánosságra. 1.
Kockázatkezelési elvek és módszerek, A Tisza Takarékszövetkezet a prudens működés érdekében, a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve kialakította és ezúton nyilvánosságra hozza kockázatkezelési elveit és módszereit. Kockázati stratégia
A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjedhet ki:
Kockázatvállalási politika Kockázatok azonosítása, mérése Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete
A kockázati stratégiát az Ügyvezetés készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. Az Igazgatóság gondoskodik a stratégiai szervezeten belüli kommunikálásról. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatkezelési politika
A Takarékszövetkezet a prudens működésére vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját). A szolvencia fenntartására és a kötelezettségek teljesíthetőségének érdekében az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A kockázati étvágy megfogalmazása, a kockázati limitrendszer kialakítása, illetve a
tőketervezés alapja a kockázatvállalási politika, amely tartalmazza mindazokat az elveket, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész Intézményen belül elvár. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési gyakorlata az alábbi fő pilléreken nyugszik: a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása a kockázatkezelési folyamat szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe 2
üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél a kockázatkezelés elkülönül az üzleti területtől a kockázatkezelési folyamat minden fázisa egyaránt fontos (kockázatok azonosítása, mérése, kezelése, és az ellenőrzés/visszacsatolás).
Kockázatok azonosítása, mérése A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Takarékszövetkezet kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszert működtet és kimutatja a kockázatvállalás által indokolt gazdasági tőke mennyiségét. A gazdasági tőke vagy más néven belső tőkeigény a kockázati profilhoz szükséges, a Takarékszövetkezet által elvégzett belső tőkemegfelelés értékelési folyamat eredményeként adódó tőke összege. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint a szabályozói tőkeszükségletet. kedvező, ill. kerülendő vagy korlátozottan vállalható kockázati típusok azonosítása, elsődlegesen a kockázati súlyok meghatározásával a kockázattal arányos fajlagos jövedelmezőség, és ennek megfelelő ügyletárazás a takarékszövetkezeti szektorra, különösen a TÉSZ csoport tagjaira jellemző kockázati stratégiák megismerése, és ezek alapján az elfogadott legjobb/leghatékonyabb piaci gyakorlat alkalmazásának elve, a Takarékszövetkezetünk sajátosságainak figyelembe vételével.
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, a felvállalt kockázatból milyen mértékű megtérülés várható, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat az elnök-ügyvezető állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A Takarékszövetkezet minden kockázatvállalás esetében felméri a kockázatvállalási képességet is, amit a tőkeszükséglet, ill. a mindenkori jövedelmezőségének függvényében határoz meg.
3
A meghatározásnál mérlegeli:
Milyen típusú és milyen mértékű kockázatot képes felvállalni figyelembe véve, hogy mennyire képes megérteni, kézen tartani adott mértékű kockázatot (pl. lakossági kitettségen belül a vállalkozó ügyfélkör, szektor)
Milyen típusú és milyen mértékű kockázatot szándékozik felvállalni, és milyen megtérülés várható belőle,
Rendelkezik-e valamely területen versenyelőnnyel azáltal például, hogy monopolhelyzetben van, így takarékszövetkezeten – működési területen – belül eltérő kockázatvállalást alkalmaz,
Felvállalt kockázatai mekkora tőkeszükségletet eredményez, illetve az újabb kockázatvállalásaihoz elegendő tőke áll-e rendelkezésére.
Kockázat megnevezése Hitel kockázat Működési kockázat Devizaárfolyam kockázat Reziduális kockázat Hitelezés koncentrációs kockázata Likviditási kockázat Nem kereskedési könyvi kamatkockázat
Kockázatok értékelése a korábbi évek gyakorlatához képest visszafogott bekövetkezési valószínűséget csökkentő intézkedések devizahitelt nem folyósít a Takarékszövetkezet, nyitott deviza pozíció minimális a hitelezés aktivitásából adódóan a meglévő koncentrációkat nem kívánjuk tovább növelni a likviditási szabályzatban leírt elvek, eljárások alapján a fix kamatozású hitelállomány részarányát folyamatosan csökkentjük
Kockázati szerkezet Az elérni kívánt szerkezet a Takarékszövetkezet aktuális kockázati szerkezetének áttekintésével, a kockázati étvágy kockázati típusokra és üzletágakra történő lebontásával határozható meg. Az aktuális kockázati szerkezet elemzése meghatározhat olyan cselekvési irányokat, amellyel a kívánt kockázati szerkezet elérhető. Az elérni kívánt kockázati szerkezet az üzleti stratégiából és a kockázati étvágyból vezethető le. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet az üzleti döntéstől független kockázatkezelőt alkalmaz. Tevékenysége a Takarékszövetkezet hitelezési, működési és piaci-likviditási területre terjed ki. A kockázatkezelés elsődleges célja a Takarékszövetkezet pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a vagyoni értékünk növekszik. A 4
kockázatok megfelelő kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Takarékszövetkezet tőkéjére és eredményére. A Takarékszövetkezet értéke függ a jó hírnevétől is, ezért kiemelkedő annak védelme. 2. Javadalmazási politika A javadalmazási politika szabályozásának célja a negatív gyakorlatok kiküszöbölése és annak biztosítása, hogy az intézmény által alkalmazott javadalmazási politika és gyakorlat összhangban álljanak az intézmény kockázati profiljával és elősegítsék a hatékony kockázatkezelés érvényesülését. Az Takarékszövetkezet olyan – a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, az arányosság elvét szem előtt tartó – javadalmazási politikát alkalmaz, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. Biztosítja a Takarékszövetkezet hosszú távú, biztonságos működését a rövid távú érdekeltségekkel szemben, nem ösztönözheti a munkavállalókat túlzott, az intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika beépül a pénzügyi tervezési folyamatokba. Az arányosság elve az egyes munkavállalók vonatkozásában is érvényesíthető. Azon vezető állású személyek és munkavállalók esetén, akiknek tevékenysége a Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorol, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó döntési jogosultsági szinteknek megfelelően alakítjuk a követelményeket. Az egyes személyek esetében vizsgálni kell:
a vállalati hierarchiában elfoglalt pozíciót, azon üzletágak üzleti modelljét, ahol tevékenykedik, valamint a megállapított alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát.
A Takarékszövetkezet visszatartási politikát a teljesítményjavadalmazás kifizetése során nem alkalmaz. 2. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk (adatok eFt-ban)
e Ft
Alapvető tőke összege Járulékos tőke összege Kiegészítőt tőke összege Alapvető tőke pozitív összetevői
1 057 007 64 526 0
Cégbíróság által bejegyzett tőke (befizetett) Számviteli lekötött tartalék Általános tartalék Eredmény tartalék Mérleg szerinti eredmény Alapvetőt tőke negatív összetevői Immateriális javak Járulékos tőke pozitív összetevői Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Járulékos tőke negatív összetevői A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összege
117 760 65 781 73 168 763 585 38 248 1 355 64 526 0
1 121 533 A Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték Kockázatok fedezésére figyelembe vehető tőke összege
5
51 058
1070 475
3. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével összefüggő információk a.) A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelésére vonatkozó elvek és stratégiák. A Takarékszövetkezet a TÉSZ által kidolgozott ICAAP módszertant alkalmazza. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában és a 76/K §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek tekinthető, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, igen alacsony piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76 §(1) bekezdésében meghatározott kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz fejlett módszereket. A módszertan lényege: a sztenderd módszerrel számított szabályozói tőkeszükségletből indul ki, majd meghatározza a kockázati stratégiában leírtak alapján, hogy mely kockázatok súlyozását, illetve tőke igényét szükséges módosítani. A hitelezési kockázat - beleértve a koncentrációs kockázatot – esetében magasabb súlyokat is meghatározhatunk, és ezek közül a PSZÁF által is elfogadható differenciáló tételeket vesszük figyelembe. Működési kockázat: a TÉSZ csoport által kialakított módszertan szerint becsüljük, de a tőke igényét a szabályozó által elfogadott mértékben határozzuk meg. A Takarékszövetkezetünk a Felügyelet által meghatározott kockázatos portfólióval nem rendelkezik. A kockázatok összesítése, illetve azok alapján a belső tőkeszükséglet meghatározása az I. pillér (szabályozói tőkeszükséglet) szerinti értékkel összehasonlító módon történik. A Takarékszövetkezet a belső értékelése során figyelembe veszi a PSZÁF által leírt követelményeket, és annak lényeges elemeit nyilvánosságra hozza. b.) A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: A kockázat kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként
e Ft
Központi kormánnyal és központi bankkal szemben
0
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szemben
886
Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szemben
17 326
Vállalkozással szemben:
110 501
Lakossággal szemben
35 421
Ingatlannal fedezett követelések
137 931
Késedelmes tételek
151 002
Egyéb tételek
0
Működési kockázat
78 615
6
Felhígulási kockázatot a takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. 4. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatai a.) A takarékszövetkezet a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése az alábbi: aa.) A hitelezésben jelentkező késedelem, az alábbi ügyletek esetében határozza meg közvetlenül az adott ügylet minősítését: A legutolsó lezárt évre vonatkozó auditált szavatoló tőke (a továbbiakban auditált szavatoló tőke) 1,5 %-át meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések esetében, azzal a megkötéssel, hogy a különfigyelendőnél rosszabb ügyleteket a Takarékszövetkezet teljes értékelés alá vonhatja, és ez esetben a késedelem csak egy szempont a sok közül. A mérlegen kívül vállalt kötelezettségek esetében egyszerűsített eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a kötelezettségvállalás teljes összege (pl. folyószámlahitel kerete) - növelve az egyéb szerződésből eredően fennálló követeléssel - nem éri el az 500.000.- Ft-ot. A limitekbe egy ügyfél, ill. ügyfélcsoport valamennyi ügylete beszámít. Ezen ügyletek esetében a közvetlenül a késedelmes napok száma határozza meg a kategóriába sorolást, és értékvesztés képzést. ab.) Az aa.) pontban megjelölttől eltérő követeléseket, ill. mérlegen kívüli kötelezettségeket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, és az átvett eszközöket bővített, azaz teljes szempontú módszerrel minősítjük, amelyben a szükséges értékvesztés mértéke határozza meg a minősítési kategóriába sorolást. b.) Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek. A Takarékszövetkezet az eszközök minősítését, valamint az értékvesztés és a céltartalék szükséges összegét (képzést, ill. feloldást) negyedévente állapítja meg. A Takarékszövetkezet az eszközök után elszámolt értékvesztést a Számviteli Politikában meghatározott módon az egyéb ráfordítások növekedéseként, az értékvesztés visszaírását pedig az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkenéseként, az ezt meghaladó összeget pedig egyéb bevételként számolja el. A Takarékszövetkezet a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik. Az értékelést egyszerűsített egyedi és bővített, teljes szempontú egyedi minősítési eljárással végezzük. 7
ba.) Az egyszerűsített egyedi értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát kell figyelembe venni. Ennek alapján:
problémamentes az a követelés, amely nem lejárt, ill. amelynél a törlesztési késedelem mértéke lakosság esetében 0 - 30 nap közötti, minden más üzletág esetében 0-15 nap közötti, és értékvesztést nem számolunk el. külön figyelendő az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke lakossági üzletágban 31 - 60 nap közötti, minden más üzletágban 16-60 nap közötti, és 5 % értékvesztést számolunk el. átlag alatti az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 61-90 nap közötti, és 20 % értékvesztést számolunk el. kétes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 91-365 nap közötti, és 50 % értékvesztést számolunk el. rossz az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 365 napot meghaladó, és 100 % értékvesztést számolunk el.
A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. bb.) A teljes szempontú értékelést az ab.) pontban megjelölt kockázatok esetében alkalmazunk. Az ügylet minősítése során, amennyiben a fedezetek figyelembe vehető értéke eléri, vagy meghaladja a várható veszteséget, úgy az adott ügylet esetében nem áll fenn fedezetlen várható veszteség. Takarékszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál először a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés valószínűségét az adott ügylethez kapcsolódó adós minősítéséhez, és a fizetési késedelem napjainak számához hozzárendelt együtthatók, és a minősítés időpontjában fennálló kintlévőség szorzata adja. Az adott kintlévőségnek a várható megtérülés feletti része a várható veszteség, amelynek megállapítását követően számba kell venni azon fedezetek értékét, amelyek szükség esetén fedezetül szolgálhatnak a várható veszteség megtérüléséhez. Amennyiben a fedezetek figyelembe vehető értéke eléri, vagy meghaladja a várható veszteséget (vagyis nem fedezett várható veszteségként „0”-át, vagy negatív értéket kapunk), úgy az adott kintlévőség kapcsán nem áll fenn nem fedezett várható veszteség, és a kintlévőséget problémamentes kategóriába soroljuk. A fedezetek figyelembe vehető értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: A fedezetek figyelembe vehető értékének alapja az adott biztosítéknak a Fedezetértékelési Szabályzat szerint rögzített fedezeti értéke, amit korrigálni kell a hozzáférhetőség és a mobilizálhatóság együtthatóival. Ezen együtthatók (egyenkénti) maximális értéke 1 lehet. Értékük a gyengülő hozzáférhetőségi, ill. mobilizálhatósági feltételekkel arányosan csökken. Mindkét együttható alapértelmezett értéke 1, vagyis a fedezet nyilvántartási értékét csak külön megnevezett (ill. a minősítést végző által észlelt egyéb) bizonytalanságok fennállása esetén kell csökkenteni. A nem fedezett várható veszteség fentiek szerinti meghatározását követően meg kell állapítani a nem fedezett veszteség és a kintlévőség teljes – a minősítés időpontjában fennálló – összegének arányát (százalékos formában). Ez az arány adja meg az adott kintlévőségre megképzendő értékvesztés (céltartalék) mértékét, és ezen arány alapján 8
kell besorolni az adott kintlévőséget a megfelelő eszközminősítési kategóriába, az alábbi sávok figyelembe vételével: Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz
0-10 % közötti 11-30 % között 31-70 % között 71-100 % között
c.) A beszámolási időszakban hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek, a minősített kitettségre vonatkozó adatok e Ft-ban történő közlésével:
Ágazat Mezőgazdaság, vad,‐ erdőgazdálkodás Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem, Járműjavítás Szálláshely‐szolg, Vendéglátás Szállítás, Raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyl. Gazdasági szolg. Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolg Nem azonosított (lakosság is) Összesen
Értékvesztés képzés
Nyitó
Értékvesztés visszaírás
Záró
31685
25294
20
56959
138818 22159
45436 10917
2445 1309
181808 31767
130591
25348
3119
152820
216
4277
20
4473
176
126
0
302
0
654
0
654
75742
25771
22497
79017
56
34
0
89
39
47
9
78
104451
44904
16170
133185
503933
182808
45589
641152
d.) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlása kitettségi osztályonként nem értelmezhető. A takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezik. f.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti, kitettségi osztályonkénti megoszlását a Takarékszövetkezet a Hpt. 137/A§4/b. pontja alapján a partnerei és ügyfelei szempontjából lényegtelen információnak minősíti, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik g.) A kitettség értékeknek a hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele előtti összegét és azok átlagos értékét a Takarékszövetkezet lényegtelen információnak tarja, ezért azok számbavételétől eltekint.
9
5. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a szabályozói tőkekövetelményének meghatározásához a hitelezési kockázatok, és a mérséklés hatásának esetében a sztenderd módszert, míg a működési kockázatok esetében az alapmutató módszert alkalmazza. A Takarékszövetkezet év végi szabályozói tőke-megfelelési mutatója 14,44 %, a belső tőke megfelelési arányszáma 11,33 %. A szavatoló tőkéjének összege 1.070 millió forint, és az összes kockázatot magában foglaló szabályozói tőkekövetelmény 593 millió forint, míg a belső tőkemegfelelés értékelése (ICAAP) szerint számított szavatoló tőkeszükséglet 756 millió Ft.
6. Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a takarékszövetkezet nem alkalmaz. b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai: A Takarékszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően, kockázatot elsődlegesen az ügyfél jövőbeni várható jövedelem szerzéséből kiindulva vállal. Ettől a Takarékszövetkezet által első osztályúnak tekintett biztosítékok mellett lehet eltérni. Ezek az 50 %-ot elérő mértékű garancia, intézmény vagy vállalkozás kezességvállalása (ez utóbbi esetben a vállalkozás jövedelemtermelő képessége a meghatározó), az óvadék és az ingatlan jelzálogjog (jelzáloghitelezés esetén). Az adósok rendszeres jövedelme alapján, dologi biztosíték nélkül - illetve csak kezesi biztosíték mellett - 700.000.-Ft-ig lehet hitelezni, illetve kiemelt ügyfelek esetében cenzúra bizottsági döntés (továbbiakban CB döntés) alapján 2.000.000.- Ft-ig. Ebben az esetben fokozottan érvényes, hogy a törlesztő részlet ne haladja meg az adósok és kezesek nettó jövedelmének a 33 %-át, hiszen fedezettséget nem számítunk. A szerződésben rögzített fedezet számított értékének el kell érnie az ügyféllel szemben fennálló takarékszövetkezeti követelésnek az ügyfél-minősítési osztályokra megállapított fedezeti követelményt. A követelés áll a tőkéből, és egy maximum 8 %-os kamat elvárásból (kivéve a zálogházi hiteleket, vagy az egyéb rövid idő alatti megtérülést biztosító fedezettel rendelkező hitelek esetét). A kamatelvárást csökkenteni kell az egy évnél rövidebb futamidő esetében - időarányosan -, valamint kamattámogatás esetében a biztosítéknak az ügyfél kamatterhére kell fedezetet nyújtani. A kockázatvállalásnak legalább 100 %-os fedezettséggel kell rendelkeznie, amelyet akként számítunk ki, hogy a fedezet elfogadási százalékkal (és esetlegesen fennálló terhekkel) korrigált értékét viszonyítjuk a tőke és kamatelvárás alapján, az ügyfélminősítés szerint megállapított követelmény értékéhez. Ettől csak CB döntés térhet el. Az engedélyezésnek az indoklást tartalmaznia kell.
10
c.) A Takarékszövetkezetnél elismert biztosítékok fő típusai: 1. Elsődleges (önálló) biztosítékok
Állami (költségvetési) garancia, Központi banki garancia, OBA által vállalt garancia Bankgarancia (külföldi első osztályú, valamint belföldi bankok és ismert takarékszövetkezetek által nyújtott garancia). Garancia intézmény kezességvállalása Óvadék: o készpénz letét, betét, takarékbetétkönyv o tőzsdén jegyzett, állam vagy központi bank által kibocsájtott és egyéb értékpapírok, Jelzálog ingatlanra (amennyiben a tulajdonjog bejegyzése megtörtént, illetve a bejegyzés iránti kérelem benyújtása megtörtént.) Opciós vételi jog az adós által felajánlott és Takarékszövetkezet által minősített ingatlan vagy ingóság biztosítékokra. Kézizálog (nemesfém, műszaki cikk, gépkocsi) Zálogjog: ingó jelzálogjog, keretbiztosítéki ingó zálogjog közokiratba foglalva, vagyont terhelő zálogjog, Közraktárjegy letétbe helyezése tőzsdeképes termények esetében. Készfizető kezesség maximum 2.000.000.- Ft-ig, Támogatás-engedményezés (szerződés szerint várható, valamint teljesített és kiszámlázott produktum pénzkövetelésére vonatkozik, és a kötelezett a fizetési kötelezettségét megismerte)
2. Másodlagos biztosítékok
Készfizető kezesség bármely kockázatvállalás esetében, Árbevétel engedményezés (szerződés szerint várható, valamint teljesített és kiszámlázott produktum pénzkövetelésére vonatkozik) Követelés-engedményezés Garancia intézmények kezességvállalása, ha nem nyújtanak fedezetet a teljes követelésre, Azonnali beszedési megbízás.
A Takarékszövetkezet kockázatvállalási döntéseinél, és a számviteli szempontból figyelembe vehető biztosítékok, valamint jogi kikötések és szerződések nem feltétlenül felelnek meg a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló kormányrendeletben meghatározott, hitelkockázat-mérséklés során figyelembe vehető hitelkockázati fedezeteknek. 7. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet nem rendelkezik, s a jövőben sem tervezi kereskedési céllal történő részvények beszerzését.
11
8. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók ( Adatok ezer Forintban)
Kitettség megnevezése
Bruttó
Tisza-Vidék Ingatlan Kft. Tisza-Magic Ingatlanforg. Kft. Miklós-Milk Kft Tak-Invest Zrt. Hitelgarancia Zrt. Magyar Takarékbank Zrt.
részesedés részesedés részesedés részvény részvény részvény
114900 5900 2900 11300 100 366
Értékvesztés
2687 0 0 0 0 0
Nettó
112213 5900 2900 11300 100 366
A kamatlábkockázat azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. Takarékszövetkezetünk kereskedési könyvet nem vezet, ezért a kamatkockázat is csak a banki könyvben nyilvántartott tételek körében értelmezhető számunkra. Az újraárazási kockázat a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérésből ered, vagyis annak a kamatozó források és eszközök újraárazódási periódusai közötti eltérés által a rövid távú jövedelmezőségre ható veszélyforrásként jelenik meg. A kamatkockázat csökkentésére a megfelelő termék- és kamatpolitika, az újraárazódási összhang kialakítása és fenntartása szolgál. A kamatkockázat (újraárazási kockázat) becslésére 2/2008. számú PSZÁF ajánlás 1. melléklete szerinti számítási módszert (200 bázispontos kamatsokk) alkalmazzuk, kizárólag Forintban. A kamatkockázat (újraárazási kockázat) mértéke az így számított kumulált súlyozott nettó pozíció abszolút értéke: a jövedelmezőségre szélsőséges esetben – 200 bázispontos kamatláb sokk esetén, mindennemű takarékszövetkezeti beavatkozás nélkül – ilyen eltérítő hatása lehet az átárazódási periódusok eltérésének. Az egyes lejárati sávok hosszú és rövid pozícióinak nettósítása, minden lejárati sávra a nettó bázispozíció meghatározása. A nettó bázispozíció a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli pozíciók előjeles összegének felel meg. 9. Értékpapírosítási ügyletei a Takarékszövetkezetnek nincsenek. 10. Partnerkockázat A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel, - vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékek árfolyama határozza meg, tehát értéke másból "származik" -, nem foglalkozik.
12
11. Működési kockázat A takarékszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3.§.-ában meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke a takarékszövetkezetnél a megelőző háromévi auditált adatok alapján kerül kiszámításra, ennek tőke követelménye 78.615 eFt volt.
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Tiszaföldvár, 2013.06.04.
Sztupjár Péter elnök-ügyvezető
13
