TIGRIS KÖLYÖK ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

OM azonosító: 034250

SZMSZ

Intézmény neve: „TIGRIS KÖLYÖK” Óvoda

A TIGRIS KÖLYÖK ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette: Matkovics Katalin óvodavezető

A nevelőtestületi elfogadás dátuma:

2013. március 20.

Szülői Szervezet vélemény nyilvánításának dátuma:

2013. március 20.

Fenntartói egyetértésének dátuma:

2013. március 20.

Jóváhagyás dátuma:

2013. március 20.

Tervezett felülvizsgálat időpontja:

2017. augusztus 31. 1


SZMSZ


TARTALOM 1. Bevezető 2. Általános rendelkezések 2.1. Az SZMSZ célja 2.2. Az SZMSZ hatálya 2.3. Az óvoda adatai

3. Az intézmény vezetése 3.1. Az óvodavezető és feladatai 3.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai 3.3. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket 3.4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 3.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 3.6. Munkarend

4. Kapcsolattartás rendje 4.1. Belső kapcsolattartás rendje 4.2. A vezetőség kapcsolattartásának formái 4.3. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje, a Szülői Szervezet jogai 4.4. Külső kapcsolatok rendszere

5. Az intézmény működésének rendje 5.1. Óvodánk működésének rendje 5.2. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje 5.3. Belépés, benntartózkodás rendje

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 7.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 7.2. Alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendje

8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1. A gyermekekkel kapcsolatos védő, óvó előírások 8.2. Az óvoda, óvónő óvó-védő feladatai, kötelességei 8.3. Teendők baleset esetén 8.4. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok 8.5. Rendkívüli eseményekre vonatkozó szabályok

9. A reklám tevékenység szabályai 10. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

2


SZMSZ


11. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 12. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök 13. Az óvoda dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk 14. Érvényességi rendelkezések, legitimációs záradék

Jegyzőkönyvek Melléklet Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírás minták

3


SZMSZ


1. Bevezető A Tigriskölyök Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ (4) bekezdése, valamint a 70.§ (2) alapján a nevelőtestület fogadta el. A módosítást az utóbbi évek törvény változásai indokolták, ezek egyrészt a Közoktatási törvény, másrészt a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet módosításaiból, ill. hatályon kívül helyezéséből adódnak. Az SZMSZ pontosítását, módosítását indokolja továbbá, hogy az óvodánk Pedagógiai Programjával és Házirendjével is koherensnek kell lennie. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása minden intézményhasználónak közös érdeke, egyben kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: - az alkalmazottakkal szemben a fenntartó munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést; - az idegen személyek figyelmét fel kell hívni a szabályzat betartására, s ha ez nem vezet eredményre, fel kell szólítani az óvoda épületének elhagyására. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja  módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.  44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról, 368/2011 (XII.31.) államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről  132/2000. (VII.14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának, valamint a 308/ 2004. (XI. 13.) Korm. rendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának szabályairól

4


SZMSZ


2. Általános rendelkezések 2. 1.

Az SZMSZ célja

Meghatározza óvodánk szervezeti felépítését, a működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokat és más megállapításokat, rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

2. 2. Az SZMSZ hatálya Területi hatálya: Budapest és Pest megye Az óvoda székhelye:1023 Budapest, Levél u. 6. Személyi hatálya: Az óvoda valamennyi dolgozójára, valamint a gyermekekre és szüleikre, ill. az óvoda szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki. Betartása minden érdekelt számára kötelező érvényű. Időbeli hatálya: Az SZMSZ a jóváhagyással válik érvényessé. A módosítás szabályait figyelembe véve, határozatlan ideig érvényes. Felülvizsgálatára 2017. augusztus 31.-ig kerül sor.

2.3. Az óvoda adatai Az óvoda neve:

Tigris Kölyök Óvoda

Az óvoda székhelye:

1023 Budapest, Levél u. 6.

Telefon, fax száma:

31-68-296

Óvodavezető:

Matkovics Katalin

Az óvoda fenntartója és felügyeleti „Tigris Kölyök” Közhasznú Nonprofit KFT. szerve: Címe:

1029 Budapest, Bajnok u.4.

Telefon száma:

274-61-39

Alapító okirat kelte, száma:

2012.12.18

Alapítás időpontja:

1994.09.01.

Intézmény típusa:

Óvoda

Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata:

óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés, gyermekek napközbeni ellátása

Az intézmény működési köre: Budapest és Pest megye

Az intézmény működési területe:

5


SZMSZ


Az intézmény gazdálkodási jogköre:

részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet, az intézmény költségvetését a fenntartó biztosítja

Az intézmény törvényességi felügyeletét ellátó szerv:

Budapest Főváros Kormányhivatala

Az intézmény OM azonosítója:

034250

Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy

Adóhatósági azonosítószám:

18152906-1-41

Statisztikai számjel: Bankszámlaszám:

10104105-06991700-01003000

A számlát vezető hitelintézet neve, címe: Budapest Bank Budagyöngye Az intézmény képviseletére jogosult személy:

Óvodavezető, ill. az általa megbízott személy

Ellátandó alaptevékenységek:

- óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés - óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - gyermekfelügyelet, készenlét óvodai intézményi étkeztetés

/Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/

Az intézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés Az intézmény gazdasági jogkör szerinti besorolása, egyéb gazdálkodási adatok Az intézmény gazdálkodási jogköre szerint: X önállóan működő és gazdálkodó.  önállóan működő. Az irányító szerv neve és székhelye: A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 68.§ (2) bekezdése értelmében az intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.2011. évi CXC. törvény a nemzeti 6


SZMSZ


köznevelésről 31. § d) pont alapján a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások Az intézmény nevelési funkciót tölt be. Az óvodai csoportok száma: 3 Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 43fő. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Köznevelési. tv. 21. § (3)/ Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az óvoda működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

7


SZMSZ


3. Az intézmény vezetése Óvodavezető: Fogadó órája: Helyettese:

Matkovics Katalin előzetes egyeztetéssel igény szerint Lehotkai Kvalla Netta

3.1. Az óvodavezető és feladatai Az óvoda élén, magasabb vezetőként az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezetőt a fenntartó bízza meg. Megbízása határozatlan időre szól. Felel:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért, e felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,  az intézményi dokumentumok (PP, Házirend, SZMSZ, szabályzatok) elkészítéséért, a kötelező nyomtatványok szabályszerű használatáért. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, SZMSZ-ét, Házirendjét. Dönt: Minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, szabályzat nem utal az óvoda valamely közösségének, vagy más szervnek a hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A vezető képviseli az intézményt, ezt a jogkörét az Alapító Okiratban foglaltak szerint átruházhatja. Feladatainak, jogkörének átruházása: A közoktatási intézmény vezetője az eddig meghatározott jogkörét esetenként vagy az 8


SZMSZ


ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára megbízottjára – átruházhatja.

3.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai Az óvoda képviseletét az óvodavezetőn kívül a fenntartó vezető tisztségviselője is elláthatja.

3.3. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket   

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, az intézményi dokumentumok (PP, Házirend, SZMSZ, szabályzatok) elkészítéséért, a kötelező nyomtatványok szabályszerű használatáért.

3.4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodában biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek az intézményben tartózkodnak. Az óvodavezető beosztott óvónő munkakörben dolgozik. A vezetőt távollétében, a délelőttös vagy délutános óvodapedagógus teljes jogkörrel helyettesíti. A helyettesítő pedagógus intézkedést csak az óvoda azonnali döntést igénylő ügyeiben, a gyermekek biztonságának megóvása érdekében tehet. A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. Pénzkezelési ill. munkáltató jogkörrel nem rendelkezik. A helyettesítő kötelessége a vezető tájékoztatása a történtekről. A vezető hosszabb távolléte (egy hónap) esetén, az írásban megbízott alkalmazott teljes jogkörrel rendelkezik, de csak a fenntartóval egyeztetett foglalkoztatási ügyekben hozhat döntést.

3.5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestületnek véleményezési joga van:  Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  Külön megbízások elosztásában A nevelőtestületnek döntési joga van:  A nevelési program és módosításának elfogadásában 9


SZMSZ


Az SZMSZ és módosításának elfogadásában Éves munkaterv elkészítésében  Elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus elfogadásában  A házirend elfogadásában A nevelőtestület nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, valamint ezek módosításának elfogadása során.  

A pedagógusok jogait, kötelességeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § és 63. § tartalmazza, amelynek figyelembevételével készülnek el a személyre szabott munkaköri leírások. A pedagógusok e törvény alapján, kötelesek naprakészen, szabályosan vezetni a kötelező nyomtatványokat: felvételi és mulasztási napló, csoportnapló, óvodai szakvélemény. A gyermekek értékelésének rendje: A gyermekek fejlettségének nyomon követését az óvónők végzik a gyermekenként vezetett fejlődési naplóban és a csoportnaplóban megfigyelések alapján. Különös figyelmet szentelünk a tanköteles korú gyermekek fejlődésének, fejlesztésének. Minden érintett szülővel egyenként, és a tankötelesek részére szervezett külön szülői értekezleten elbeszélgetünk az iskolai életmódra való felkészülésről. A gyermek testi érettségét az óvoda gyermekorvosa állapítja meg. A lelki, szociális, mentális és értelmi fejlettséget az óvodapedagógusok szakmai véleménye alapján állapítjuk meg. Ezekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra. Kérdéses esetekben kérjük a Pedagógiai Szakszolgálat iskolaérettségi vizsgálatát.

3.6. Munkarend Az intézményben dolgozók munkarendjét a törvényi előírások betartásával alkalmazzuk. A személyre szóló munkarendet a munkaköri leírás tartalmazza, ennek átvételét az intézmény dolgozói aláírásukkal hitelesítik. A munkaköri leírás minta a 2. sz. melléklet

10


SZMSZ


4. Kapcsolattartás rendje 4.1. Belső kapcsolattartás rendje Kapcsolattartás formái Az óvoda közösségeinek tevékenységét az óvodavezető fogja össze. A nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteket úgy szervezzük meg, hogy azokon minden érintett dolgozó részt vehessen. Ennek megszervezése, megtartása terv szerint a vezetőség bármely tagjának feladata lehet. A nevelőtestületi értekezleteken egy-egy nevelési, pedagógiai témakört dolgozunk fel a nevelőtestülettel történt előzetes egyeztetés, megbeszélés, felkészülés szerint. Az augusztusi értekezleten téma: a nevelési év értékelése és az óvoda következő éves munkatervének előterjesztése. Munkatársi értekezleteken az intézmény működésének minden munkatársat érintő kérdései kerülnek megbeszélésre. Ilyen témák pl. az intézményfejlesztés általános problémái, a munka- és tűzvédelem kérdésköre, stb. Az értekezlet időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Kapcsolattartás egyéb formái az ünnepek, hagyományok, rendezvények, előadások. Ezek pontos idejét, tartalmát, témáját, szervezési feladatait az óvodapedagógusok dolgozzák ki.

4.2. A vezetőség kapcsolattartásának formái A vezetőség tagjai:  Óvodavezető  Fenntartó Kibővített vezetőség tagja:  Szülői Szervezet vezetője Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség - az éves munkatervben meghatározottak szerint - tart vezetőségi ülést. A megbeszélés összehívását a vezetőség tagjai kérhetik. A megbeszélés elején jegyzőkönyvvezetőt választanak. A megbeszélés végén a jegyzőkönyvet az óvodavezető aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyveket iktatva kell irattárazni és az iratkezelés szabályainak megfelelően megőrizni.

4.3. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje, a Szülői Szervezet jogai Óvodánkban a szülők - jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése, valamint az óvodai és a családi nevelés összehangolása érdekében - Szülői Szervezetet működtetnek. Tagjait a szülők választják, majd a delegáltak az első szervezeti gyűlésen választják meg maguk közül a Szülői Szervezet vezetőségét. A Szervezet, maga által összeállított SZMSZ valamint éves Munkaterv szerint működik. 11


SZMSZ


A Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorolhat az alábbi kérdésekben:  a szülői értekezlet témájának megválasztása  az óvoda-család kapcsolattartási formáinak kialakítása  az óvoda éves munkatervében a szülőket is érintő részek. A gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási jogot gyakorolhat. Egyetértési jogot gyakorol az alábbi kérdésekben:  a házirend egyes részeiben,  az SZMSZ egyes szabályai: a gyermekek fogadására, a Szülői Szervezettel való kapcsolattartás módjára, ünnepélyek, megemlékezések rendjére vonatkozóan,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A Szülői Szervezet vezetőivel a kapcsolatot az óvodavezető és fenntartó tartják. Az óvodavezető évente egy alkalommal ad tájékoztatást az óvoda feladatairól, tevékenységéről, a fejlődésről, változásokról, ill. a kitűzött célokról. A csoportos óvodapedagógusok szükség szerint, de legalább havonta adnak tájékoztatást a csoport életével kapcsolatos aktuális dolgokról.

4.4. Külső kapcsolatok rendszere Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:  egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel,  a pedagógiai szakszolgálatokkal,  a pedagógiai szakmai szolgálatokkal,  a gyermekjóléti szolgálattal;  az egészségügyi szolgáltatóval;  egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. A gyermekpszichológusok neve:

Tóth Zsuzsanna Bárányfelhő Alapítvány

Az óvoda logopédusa, elérhetősége: Porubsky Bernadett Az óvodavezető éves beszámolójában rögzíti az eredményeket. A munkába bevonja az alkalmazottak teljes körét.

12


SZMSZ


5. Az intézmény működésének rendje

5.1. Óvodánk működésének rendje Napi nyitva tartás: A reggeli és délutáni ügyelet rendje: összevont gyülekezés reggel összevont felügyelet délután

7.30 - 17.30 7.30 - 8.45 17.00 – 17.30

A gyermekek az óvodában tartózkodásának maximális ideje: 10 óra A működéssel kapcsolatos néhány kérdést a Házirend szabályoz. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, a nyitva tartás alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. A nevelés nélküli munkanapok, szünetek, értekezletek, ünnepek megtartásának idejét, az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az Éves Munkaterv tartalmazza. Óvodánkban hit- és vallásoktatás nincs. Óvodánk épületén biztosítjuk a zászlók kihelyezését, tisztán tartását, szükség szerinti cseréjét. A feladat a dajka munkaköri kötelessége.

5.2. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje Ünnep, esemény, hagyomány

Időpontja

Helye

Szülők számára nyílt v. zárt

pl. Mikulás

december

Karácsony

december

Farsang

február

Március 15.

március

Húsvét

tavasz

Föld napja

április 22.

Anyák napja

csoportszoba

Gyermeknap

június

Évzáró

június

5.3. Belépés, benntartózkodás rendje Az alkalmazottak Az óvoda nyitvatartási ideje alatt tartózkodhatnak az intézményben, ettől eltérő időben csak vezetői engedéllyel. Az intézményvezető kötelező óráján felül, saját hatáskörben dönt az óvodában, ill. azon 13


SZMSZ


kívül töltött időről. Helyettesítés rendje, e szabályzat 3.4. pont szerint. A gyermekek és szülők, hozzátartozók számára  Kérjük a kedves szülőket, hogy gyermekeiket csak indokolt esetben hozzák 9.00 után!  A gyermekeket óvodába érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte.  A gyermeket írásos nyilatkozat alapján viheti el az óvodából a 18 évesnél fiatalabb testvér.  Ha a szülőkön kívül rendszeresen más is hozza, ill. viszi a gyermeket, ezt írásos nyilatkozat alapján teheti meg. Ha esetenként más jön a gyermekért, azt a szülő aznap jelezze a csoport óvónőjének.  A gyermeket ebéd után 12.30 - 13.00-ig lehet elvinni.  Ha a szülő eljött a gyermekért, kérjük, ne tartózkodjanak tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvónők (különösen a kertben) nem tudják kellőképpen átlátni a játszó gyermekek sokaságát.  A csoporttól már elhozott gyermeknek egyedül, szülői felügyelet nélkül (pl. a kertben) tartózkodni balesetveszélyes, és ezért tilos!  A különórán résztvevő gyermekek szülei kérjük, ne tartózkodjanak az óvoda területén, csak a foglalkozás végén jöjjenek gyermekükért!  A gyermek érkezésekor, elvitelekor a szülők nem mehetnek be a csoportszobába, kivételt képez a beszoktatási időszak és az előzetesen egyeztetett csoportlátogatások. Ilyenkor kérjük a váltócipő használatát. 

  

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: A szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor. A meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. A szülői szervezet tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Az óvoda helyiségeinek - csoportszobáinak, mosdójának, udvarának - a szülők által használhatóságának rendje (ÁNTSZelőírások, helyi szabályozások figyelembevétele alapján): A szobába utcai cipővel bemenni tilos. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék a gyermekek óvodai életét, ennek érdekében előzetes megbeszélés alapján, egyénileg is bejöhetnek a csoportokba. A szülők gyermekükkel kapcsolatban, vagy egyéb magánjellegű beszélgetésekre az óvónőt az óvodásokkal való foglalkozása közben ne vonják el a csoportból, mert ez előidézheti baleset kialakulását és zavarja a nevelőmunka folyamatát. Kérjenek fogadóórára időpontot.

Azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával  Idegenek az óvoda területén nem tartózkodhatnak.  Az érdeklődőket, leendő szülőket csak az erre kijelölt időpontban fogadjuk.  A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló 14




     

SZMSZ


személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg. A titkár, a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkezőket a vezetőnek, távolléte esetén a helyettesítőjének jelenti be. Külön engedély és felügyelet mellet tartózkodhat az intézményben minden személy, aki nem áll az intézménnyel jogviszonyban, ám valamilyen ügyintézés végett felkeresi az intézményt. Engedélyt az intézményvezető illetve helyettesítője adhat, a keresett személyhez való kísérésükről az intézménybe beengedő óvodai dolgozó gondoskodik. Ügynököket, árusokat, besurranókat a dolgozók részére előírt biztonsági szabályokkal próbáljuk kivédeni. Árusok közül csak az óvodai életben szükséges eszközöket árusítókat fogadjuk. Ügyeinek elintézése végeztével az óvoda kapujáig kell kísérni a távozót. Állandó megbízatással rendelkezők, pl. logopédus kísérése nem szükséges az intézményben. Szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel vagy fenntartóval történt előzetes egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoport és foglalkozások látogatását más személyek részére (szülők, tanítók, főiskolai hallgatók, stb.) a vezető engedélyezi. Párt-politikai célú szervezet nem működik óvodánkban, így politikai tevékenység sem folyik.

15


6.

SZMSZ


A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

Az ellenőrzés célja:  Óvodánk teljes körű működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján.  Az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.  A pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az értékelés célja: Az óvoda működési hatékonyságának ellenőrzése, elemzése révén, a kitűzött célok összehasonlítása az elért eredményekkel, értékelés megfogalmazása. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működésért az óvodavezető a felelős. A pedagógusok részt vesznek a nevelési program tervezésében, a megvalósításban, valamint az ellenőrzésben, értékelésben. A pedagógiai munka belső ellenőrzése során a vezető ellenőrzi, hogy a pedagógus a törvényesség megtartásával választja ki és alkalmazza-e a nevelési módszereit. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az óvodavezető, b) az óvodavezető helyettese, c) külső szakértő a fenntartó felkérésére. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozáslátogatás, 16


SZMSZ


- az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése, - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.

17


SZMSZ


7. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 7.1. Gyermekek Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermek joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, ezért gondoskodnunk kell a felügyeletről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Az óvoda valamennyi dolgozójának feladata a gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése, a gyermekek testi épségének megóvása. Az eszközök és tárgyak balesetmentes és rendeltetésszerű használatáért az óvoda dolgozói közösen felelősek. Az eszközök, feltételek vizsgálata az óvoda vezetőjén kívül, saját munkaterületén minden alkalmazott feladata. Az óvoda orvosa: Dr. Tholt Katalin havonta vizsgálatot tart, az általa megjelölt szakorvosi vizsgálatokra a szülő köteles elvinni a gyermekét. A gyermekek évi rendszerességgel szemészeti, fogászati vizsgálaton is részt vesznek. Ha a szülők nem szeretnék, hogy gyermekük valamelyik szolgáltatáson részt vegyen, akkor azt írásban előre kell kérni. Mindezek megszervezésért a fenntartó, a lebonyolításért a pedagógus a felelős. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, gyógyszert szedő, lábadozó gyermek bevitele az óvodába a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása. Az óvónők nem adhatnak be a gyermekeknek gyógyszert, kivéve allergia (pl. pipa) és láz csillapítására. A szülőnek kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke valamilyen betegségben, allergiában szenved, valamint köteles megadni a napközben elérhető telefonszámát. Kérjük, hogy ezeket az adatokat tartalmazó nyomtatványon írásban jelezze! Előre nem jelzett háromnapos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Az óvónő baleset, vagy napközben megbetegedő gyermek esetén ellátja a gyermeket és gondoskodik a csoport felügyeletéről. A súlyosságtól függően mentőt, orvost hív. Láz, hányás, hasmenés esetén megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy az minél hamarabb el tudja vinni gyermekét. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen esetekben is a gyermeket csak orvosi igazolással tudjuk újra fogadni. 18


SZMSZ


Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda elvégzi a szükséges fertőtlenítést, szükség esetén jelez az ÁNTSZ felé. A védőnők rendszeres tisztasági szűrést végeznek az intézményben. Fejtetvesség esetén csak védőnői igazolással fogadjuk újra a gyermekeket. A fejtetvesség kezelése szülői feladat.

7.2. Alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendje    

Az intézmény dolgozóival szemben támasztott egészségügyi követelmény, hogy csak egészséges, fertőzésmentes állapotban állhatnak munkába. Minden dolgozónak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie. Mindenki számára kötelező az évenkénti munka alkalmassági szűrővizsgálaton való részvétel. A munkavédelmi szabályzatban meghatározott védő vagy munkaruhát - saját testi épségének megóvása érdekében - mindenkinek kötelező viselni.

19


SZMSZ


8. Intézményi védő, óvó előírások 8.1. A gyermekekkel kapcsolatos védő, óvó előírások Azokat az előírásokat, szabályokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, házirendünk tartalmazza.

8.2. Az óvoda, óvodapedagógus óvó-védő feladatai, kötelességei Az óvoda vezetője felelős a nevelő – oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek balesetek megelőzéséért. Amennyiben intézkedést tart szükségesnek, - pl. balesetveszélyes tárgy, játék, nem szabványos eszköz, - vonja ki a használatból az eszközt, majd jelezze a fenntartó felé a javítás, csere igényét. A pedagógus kötelessége, hogy gondoskodjon:  a rábízott gyermekek felügyeletéről,  az egészséges és biztonságos feltételek megteremtéséről (ennek figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket),  a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről,  a gyermek testi épségének megóvásáról. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési évben kétszer, illetőleg szükség szerint (pl.: kirándulás, rendkívüli esemény előtt stb...) ismertesse, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. Azokat az óvó-védő szabályokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában tartózkodás során be kell tartaniuk, valamint az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban rögzítse. A gyermekekkel az óvodai nevelési év elején, ill. évközben szükség szerint, életkoruknak megfelelő szinten ismertetni kell: udvari és csoportszobai játékeszközök használatát, étkezéshez, vizuális tevékenységhez használt eszközök (kés, villa, olló, stb.) használatának módját, testnevelés foglalkozáson (mozgásos napon) az eszközök használatát, séták, kirándulások alkalmával elvárható magatartásformák, szabályok betartását, úszás, egyéb sporttevékenység esetén az ott elvárt viselkedést, baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. A balesetek elkerülése érdekében a szülőket is tájékoztassa a fentiekről, valamint, hogy gyermekük ne hozzon az óvodába olyan tárgyat, játékot, amely saját vagy társai testi épségét veszélyezteti - részletesen a házirend tartalmazza. Az óvodán kívül szervezett programokról a szülőket minden esetben tájékoztassa. 20


SZMSZ


Közlekedési eszköz igénybevételéhez a szülőtől kérjen írásbeli nyilatkozatot. Gondoskodjon arról, hogy séták és kirándulások alkalmával, a csoportot legalább 10 gyermekenként egy felnőtt kísérje. Tömegközlekedési eszközön utazó gyermekcsoporthoz 5 gyermekenként 1 felnőtt kísérőt kell biztosítson. Sétához, kiránduláshoz vigye a gyermeknévsort, amely a gyermekek TAJ-számát is tartalmazza. A köztéri játszóterek eszközeit csak abban az esetben vegye igénybe, ha előzőleg meggyőződött róla, hogy azok balesetvédelmi szempontból megfelelőek, a gyermekek testi épségére, egészségére veszélyt nem jelentenek. Minden dolgozó kötelessége:  az óvoda egész területén balesetveszélyre utaló tárgy, eszköz, jelenség észlelésekor, saját testi épségét nem veszélyeztetve, azt elhárítani és egyidejűleg felettesét azonnal értesíteni.  A gyermekek biztonsága, az értéktárgyak védelme miatt az óvoda minden bejáratának zárva tartása, a gyülekezési és a távozási idők kivételével. (Ilyenkor kérjük a kaputelefon használatát.)

8.3. Teendők baleset esetén Ha a pedagógus észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, kötelessége, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye:  A gyermeket haladéktalanul el kell látnia, miközben gondoskodjon a csoport felügyeletének megszervezéséről. A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, de a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Értesítse az óvodavezetőt és fenntartót a balesetről. 

A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvost kell hívni, illetve orvoshoz kell vinni a gyermeket.



8 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. Biztosítani kell a Szülői Szervezet képviselőjének részvételét a baleset kivizsgálásában.



A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak, és a kivizsgálásba legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.



A jegyzőkönyv egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig el kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek, egy példányát meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

Mindenféle baleset, sérülés esetén a vezetőnek ki kell vizsgálnia a kiváltó okot 21


  

SZMSZ


hogyan lett volna elkerülhető a baleset, meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, a balesetet okozó veszélyforrást meg kell szüntetni!

8.4. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az intézmény biztonságos működését garantáló további szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézményt használók kötelesek betartani és elfogadni a következőket: - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai – alább - a tűzvédelmi szabályzat és - a munkavédelmi szabályzat, melyek megtalálhatóak az intézményvezetői irodában.. Az intézményt használók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére, az alábbi tárgyakat, eszközöket behozni, illetve maguknál tartani: pl. alkohol, égő dohány termék Az intézményt használók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, valamint rendezvényt

A nemdohányzók védelmének helyi szabályai A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény értelmében az alábbi szabályozást hozzuk:  Az utasítás hatálya kiterjed az óvodában dolgozó valamennyi alkalmazottra, valamint az intézmény szolgáltatását igénybevevőkre és a szülőkre.  Dohányozni az intézmény egész területén, valamint a bejáraton kívüli 5 méteres körzetben tilos.  Aki a dohányzásra vonatkozó szabályt megszegi, azt a vezető első ízben felhívja a tiltott magatartás abbahagyására, ennek eredménytelensége esetén a dolgozót írásban figyelmezteti A dohányzás szabályait megszegő, nem intézményi dolgozó – szükség esetén – köteles személyazonosságát, hitelt érdemlően (pl. személyi igazolvány) igazolnia az óvodavezetőnek. Aki a dohányzásra vonatkozó szabályt megszegi, azt a vezető felhívja a tiltott magatartás abbahagyására, ennek eredménytelensége esetén távozásra szólítja fel. Ennek eredménytelensége esetén a törvényben meghatározott eljárás szerint egészségvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti.  Az intézményvezető gondoskodik a dohányzás tilalmáról rendelkező szabványos táblák kihelyezéséről.  A nem dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások betartását az ÁNTSZ, a közterület felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizheti.

22


SZMSZ


8.5. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során a dolgozók 70 %-a nem tud megjelenni. 



Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.



Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.



Minden nevelési év elején szakember segítségét kérve munkavédelmi szemlét kell tartani. A jegyzőkönyvben feltárt hiányosságok azonnali megszüntetése érdekében tett intézkedés az óvodavezető feladata.



Az óvoda valamennyi dolgozójának ismernie kell a munka és tűzvédelmi szabályokat, tűzriadó tervet, ezért köteles részt venni oktatáson. A katasztrófa-, tűzés polgári védelmi felkészítés elsősorban a természeti csapások, a tűz, az ipari balesetek elleni védekezéshez, a tömeges sérülést okozó balesetek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával történik. A részvételt mindenki aláírásával igazolja. Minden intézményi alkalmazottnak be kell tartania az ott hallottakat, a házirendben, SZMSZ-ben, munkaköri leírásban meghatározott óvó, védő előírásokat.



Az óvodavezető gondoskodik a Munka-, Tűz- és Katasztrófavédelmi Szabályzat évenkénti ismertetéséről, szükség szerinti módosításáról, valamint évente próbariadó megszervezéséről. Szükség szerint együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel.



Az óvodavezető biztosítja, hogy az általa kijelölt katasztrófavédelmi felelős pedagógus részt vehessen elméleti katasztrófavédelmi felkészítésben. A kirendeltség vezető kezdeményezésére lehetővé teszi a gyermekek katasztrófavédelmi felkészítését.



Bombariadó, katasztrófa, tűzriadó esetén vészhelyzetben az óvodában tartózkodó vezető, ill. helyettesítője értesíti a rendőrséget, tűzoltóságot stb. és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A részletes útmutatást a Bombariadó szabályzat tartalmazza. A bombariadó, ill. tűzriadó terv az óvodában kifüggesztésre kerül, így az óvodában tartózkodók megismerhetik e szabályokat. 23

az




SZMSZ


Bombariadó esetén legfontosabb teendők:  Ha bombariadóra utaló telefon vagy egyéb jelzés érkezik az óvodába, haladéktalanul értesíteni kell az óvoda vezetőjét vagy a fenntartót. Ha a riasztás telefonon érkezik, a lehető legtöbb információt kell a telefonálótól megszerezni.  A vezető gondoskodik az épület azonnali kiürítéséről, a rendőrség azonnali értesítése mellett.  Az óvodát a dolgozók vezetésével a tűzriadó terv szerinti útvonalon és módon hagyják el a gyermekek.  Az épületben senki sem maradhat, és a rendőrség érkezéséig oda senki sem léphet be!  A gyermekek a pedagógusok és nevelést segítők vezetésével az óvoda közelében lakóházban vagy más intézményben várakoznak az épületbe való visszatérésig. Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett, rendkívüli szünetet rendel el.

24


SZMSZ


9. A reklámtevékenység szabályai Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Szabályait a Házirend részletesen tartalmazza. Csak előzetes vezetői engedély megkérése után helyezhetők el hirdetések az óvoda külső előszobájában lévő hirdetőtáblán.

25


SZMSZ


10. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványon el kell helyezni a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH. …………………........................................... hitelesítő A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre a dokumentum jellegéből adódóan az óvodavezető vagy a fenntartó jogosult.

26


11. Az elektronikus úton dokumentumok kezelési rendje

SZMSZ

előállított,


hitelesített

és

tárolt

 Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot, ha törvény rendelet előírja: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely - nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - elektronikusan kell tárolni - külső borítóján a vezető vagy fenntartó hitelesítésével.

 Az elektronikus aláírás Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az elektronikus aláírási joggal felruházott személy a fenntartó vagy megbízottja.

 Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket a fenntartó biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges zárható szekrényt.. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

27


SZMSZ


 Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 4.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

28


SZMSZ


12. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép ⁯ több pedagógus által közös használattal, ⁯ igény szerint személyre szólóan kiadva - számítógépes programok ⁯ az óvoda könyvtárában elhelyezve ⁯ több pedagógus által közös használattal, ⁯ igény szerint személyre szólóan kiadva - elektronikus adathordozók ⁯ több pedagógus által közös használattal, ⁯ igény szerint személyre szólóan kiadva

29


SZMSZ


13. Az óvoda dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk 

A Nevelőmunkánkat az Országos Óvodai Alapprogram alapján készült, Pedagógiai Program határozza meg.



Az óvoda működését meghatározó alapdokumentumok teljes terjedelemben megtalálhatóak bármikor megtekinthetők az óvodavezetőnél:  Pedagógiai Program  SZMSZ  Házirend



A házirendet beiratkozáskor - és lényeges változás esetén - átadjuk a szülőnek.



Az újonnan belépő gyermekek szülei számára az első összevont szülői értekezleten, a csoportos szülői értekezleteken, valamint előzetes egyeztetés alapján, egyéni fogadóórán tartunk részletes ismertetőt a dokumentumokról.

30


SZMSZ

Mellékletek: 

Adatkezelési szabályzat



Munkaköri leírás minták

31



SZMSZ


14. Érvényességi rendelkezések, legitimációs záradék Az SZMSZ nyilvánosságra hozásának módja: Az SZMSZ-t az óvodavezető jóváhagyása után az óvoda honlapján tesszük közzé. Egy példány a vezetői irodában található. Tájékoztatást szülői értekezleten, ill. előzetes egyeztetés alapján, egyéni fogadóórán kaphatnak.

Az SZMSZ elfogadásának és módosításának szabályai: Elfogadás szabályai: o Az SZMSZ-t az óvodapedagógusok és a szülők javaslatainak figyelembevételével, az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. o A Szülői Szervezet és fenntartó véleményezése után az óvodavezető jóváhagyásával lép életbe. Módosítás szabályai: o Törvénymódosulás és követő jogszabályi változáskor módosításra kerül. o Egyéb indokkal módosítását kezdeményezheti: - az óvoda vezetője, - a fenntartó, - a nevelőtestület minősített többsége (50%+1 fő), - a Szülői Szervezet, ha azt 2/3-os arányban kezdeményezi.

Felülvizsgálat ideje: 2017. augusztus 31. Az SZMSZ-ben foglaltak visszavonásig érvényesek.

Hatályba lépés dátuma: 2013. március 20. Budapest, 2013. március 20.

Az SZMSZ-t készítette: Ph. -----------------------------------Matkovics Katalin óvodavezető

32


SZMSZ


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A „Tigris Kölyök” Magánóvoda SZMSZ-ét: Elfogadta a nevelőtestület (jegyzőkönyv csatolva): Budapest, 2013. március 20. ….....….............................................. óvodavezető

Véleményét nyilvánította a Szülői Szervezet (jegyzőkönyv csatolva): Budapest, 2013. március 20. …......................................................... Szülői Szervezet elnöke Véleményezte: Budapest, 2013. március 20. …....................................................... a fenntartó Kuratóriumának elnöke

Jóváhagyta: Budapest, 2013. március 20. ….....….............................................. óvodavezető

33


SZMSZ


1. JEGYZŐKÖNYV Tigis Kölyök Óvoda Szülői Szervezetének értekezlete Hely:

1023 Budapest, Levél u. 6.

Időpont:

2013. március 20.

Jelenlévők:

Bezegh Andrea Csikós Dóra Koródi Krisztina

Tárgya:

Tigris Kölyök Óvoda módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának ismertetése, véleményeztetése

Ismertetés: Az óvodavezető ismerteti az óvoda SZMSZ-ét és felkéri a szülőket, hogy mondják el véleményüket. Kiemeli azokat a részeket, melyek módosításra kerületek. Vélemények: A Szülői Szervezet véleménye szerint a módosított megfogalmazottak a szülők számára is elfogadhatóak.

óvodai

SZMSZ-ben

Kmf. A szülők képviseletében:

…………………………………. Pázmányiné Bezegh Andrea SZSZ képviselő …...............................................

………………………………….. BozzayKatalin Fenntartó

Jegyzőkönyvvezető

34


SZMSZ


2. JEGYZŐKÖNYV Tigris Kölyök Óvoda nevelőtestületének értekezlete Hely: 1026 Budapest, Levél u. 6. Időpont: 2013. március 20. Jelenlévők: Bozzay Katalin, Matkovics Katalin, Lehotkai-Kvalla Netta, Krizsán Ildikó, Szigeti Róbertné, Szakácsné Varró Melinda, Csobolya Katalin, Horvátth Katalin, Jákfalvy Zsófia, Gabányi Attiláné, Vitus Júlia Tárgy: Tigris Kölyök Óvoda módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának ismertetése, véleményeztetése. Ismertetés: Az óvodavezető ismerteti az óvoda SZMSZ-ét a változásokat és ezek okait. Vélemények: Az előzetesen már áttanulmányozott, közösen módosított dokumentum megfelel. Senki nem kíván módosítani. Szavazás módja: nyílt Érvényes szavazás: minden óvodapedagógus egyöntetű elfogadása Döntés: A nevelőtestület egyhangúlag elfogadta a módosított SZMSZ-t, egyetértett a szabályzatban foglaltakkal. Kmf. A nevelőtestület tagjai: Matkovics Katalin Lehotkai Kvalla Netta, Horvátth Katalin, Szakácsné Varró Melinda, Bozzay Katalin, Szigeti Róbertné Krizsán Ildikó ..…............................................... Krizsán Ildikó jegyzőkönyv vezető

……………………………….. Matkovics Katalin óvodavezető 35


SZMSZ


1. SZ. M E L L É K L E T

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2013 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie:  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,  1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során,  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltaknak.  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Nyilván kell tartani:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával.  a pedagógus oktatási azonosító számát,  pedagógusigazolványának számát,  a jogviszonya időtartamát és  heti munkaidejének mértékét. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködök részére továbbítható. A gyermek alábbi adatait kell nyilvántartani: 

a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a 36


  

   

SZMSZ


tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok: o felvételivel kapcsolatos adatok, o az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, o jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek oktatási azonosító száma.

A fenti adatok – a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A gyermek adatai közül  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,  az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható. A gyermek  óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. 37


SZMSZ


A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az intézményvezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatok továbbítására a fenntartó, vagy az általa megbízott személy jogosult. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény fenntartója adatokat szolgáltatnak a KIR-be. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak,  aki óvodai jogviszonyban áll,  akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,  akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet.. A tanulói nyilvántartás a gyermek:  nevét,  nemét,  születési helyét és idejét,  társadalombiztosítási azonosító jelét,  oktatási azonosító számát,  anyja nevét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét,  állampolgárságát,  sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,  jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya 38


   

SZMSZ


szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, tartalmazza.

A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott  nevét,  anyja nevét,  születési helyét és idejét,  oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  munkaköre megnevezését,  munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,  munkavégzésének helyét,  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,  vezetői beosztását,  besorolását,  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,  munkaidejének mértékét,  tartós távollétének időtartamát. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazottak adatait a személyi anyagban kell nyilvántartani. A személyi anyagot 39


SZMSZ


az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag részeként, a fent meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást kell vezetni. Az itt vezetett adatok közül a munkáltató megnevezésére, az alkalmazott nevére és besorolására vonatkozó adatok közérdekűek, így ezek az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozhatóak. Az alapnyilvántartásba az érintetteken kívül a következők jogosultak betekinteni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: a. óvodavezető, b. fenntartó. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az óvodavezető a felelős. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az óvodavezető felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az óvodavezető a felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: óvodavezető, fenntartó  a gyermekek adatait felvehetik, nyilvántarthatják: óvodavezető, fenntartó, óvodapedagógusok

dolgozók

a

munkaköri

A gyermekek személyes adatait csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített nyilvántartások (Vezetéséért felelős: óvodavezető),  felvételi és mulasztási napló (Vezetéséért felelős: óvodapedagógusok),  csoportnaplók (Vezetéséért felelős: óvodapedagógusok), A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az óvodavezető a felelős. Budapest, 2013. március 20 Ph. -----------------------------------Matkovics Katalin 40


SZMSZ


Óvodavezető

2. SZ. M E L L É K L E T

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

41

TIGRIS KÖLYÖK ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents