ti. szítt KXté. 4$. fawtnh FÖLDVÁRT IMRE, Budapest

ti. szítt KXté. 4$. fawtnH

rASABNAflt tJJSAG.

176

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK Irodái: VI. ker., Andrássy-ut

5 . (saját h a s á b a n ) .

férfidivat raktára

Szép telt testidomok a ml keleti eröporanktól,1900. évi párisi arany­ éremmel kitüntetve 6—8 hét alatt már 30 fontnyi gyarapodásért ke­ zesség. Orvosi rend. szerint. SaigorQanbecsüietes.Nem szédelgés. Szá­ mos kÖHztf nölevél. ára kartononként 1 kor. 60 Ul. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati ntasitással. Hysrlen. Insrtitnt 9166

Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részv.-társ, 8963

Befizetett r é s z v é n y t ő k e 10 m i l l i ó korona. Elfogad betéteket takarék-betéti k ö n y ­ vecskék és pénztári jegyek ellenében 4 - / - O S k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó­ s z á m l á b a n ( c h e o k - s z á m l á n ) . A 1 0 7 . - o s b e t é t k a m a t - a d ó t az i n t é z e t fizeti, i j e V A L j u számitol váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. Ü Z L E T E megbízásból teljesiti m i n d e n f é l e értékpapírok vételét és e l a a í " f l a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek m e l l e t t s foglalkozik m i n d e n a váltóttzletek keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt V . 9 - V . 1 - i g , d é l u t á n 3 - /»5-ig. M a g y a r kir. osztálysorsjegyek főelárusitó helye IV.. Ferencziekt e r e 2 . s z á m . Kézi z á l o g ü z l e t e i : I V . , Károly-körut 18., I V . , / e r e n o z i k - t e r e és I r á n y i - u . sarkán, V n . , Király-n. 57.. V I I I . . József-körut 2., ü l l ő i - u t b ^

FÖLDVÁRT IMRE, Budapest

+Soványság+

K o s s u t h Lnjos-u. 1 8 , és K e r e p e s i - ú t 9 . Ajánl angol cyliuder, diva­ tos kemény és puha kalapo­ kat, jó szabású férfi-ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Á r j e g y z é k . A világ l e g j o b b S á m ­ f á j á n a k p á r j a 1.50 k r .

D. Pranz Steiner A Co„ Berlin, 18. Kö-űggratseistrasse69 Főraktár Magyarorsiág részére Törők József, gyógyít. Király-n.12

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

Budapest,

V. ker., Ferencz

József-tér

8. sz.

Kristályüveg készletek, remek virágvázák és alkalmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk n e m a Lánczhiddal s z e m b e n , h a n e m az A k a d é m i a a Béla-utcza sarkán létezik.

N Ö T H L I N G V I L M O S magkereskedésében Budapesten, Kálvin-tér 9. sz. alatt szerezhetők be a legkitűnőbb és legmegbízhatóbb

gazdasági,

kerti-, v e t e m é n y - é s v i r á g m a g v a k .

Árjegyzék

kívánatra

ingyen

és

ErÖsilés és erőmeguji/ás céljából eredmé w nynyel használják az összes turisták.kerék 'Jé párvzók és Jovaglók nagyobb tourok után.

mellett

bérmentve.

KOTSCHY ERICH

9169

ÜVEG ÁRA 2 KORONA.Vm ÚVEC ÁRA 1 KORONA 20 FILLÉR g£Va/c
Kormánybiztos.

Tecbníkum-AItenburg S.-A.

» KKEISAPOTHEKE KORNEC13ÜRC BECS mellel. Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszer­ t á r a , Király-utoza 12 és Andrássy-ut 26.

Gépészet, elektro­ t e c h n i k a és vegyészet számára. goog

Franczia szabadalom. A szépség titka. Ideális Illattal feltetlenül tartós.egesxséges é s diszkrét. A O e r m a n d r é e az arczbörnek e g é s z s é g e s e s üde szint ad. 1900 evi PArisi VUágkiillitáa : ARANYÉREM

gőzerővel.

MIQNOT-BOUCHER, 19, Rue Vifienne, PARIS.

B U D A P E S T , H u i i f f á r i a - í i t 0 4 . — T e l e f o n t*a. S O O .

Kanh:>i6 Török Jöaae! pvóüTsiertarábao Bodapestsn.

WACHTL ÉS TÁRSA fényképészeti czikkek raktára B U D A P E S T , IV., Kskii-út 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Acetylen- zseblámpa,

QAV1D KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru és szab.fémkapocsgyára Budapest, L, Mészáros-utcza 38. G/árt nagybani eláruaitasra k ö v e t k e l ő Aj c s i k k e k e t V lefrhnomaDD családi dobozokat ét d i a a b o r i t é k o k & t (levélpapírokkal és borilékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y - á a a l e v é l p a p i r t zyisznévjegyeket. Saját gvárlmányu femaarkokkoJ elUtott r a j i t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapírokat, továbbá papirtányérokat, plakálcsöveket és különféle összehajt­ ható dobozokat

lllandó

kiállitás

mun

a fenti

:

Tflefoo 91—48.

a zsebben kényelmesen bordozbató nagy, vakitófénynyel ég és sötét helyeket, lépcsőket, pinczéket slb. nappali világítással lát el. Prakti­ kus, szolid és olcsó. Egy drb ára a pénz előleges beküldése esetén K 1 . 2 0 franco utánvéttel íO ül— lérrcl drágább.3 drb 3 k o r . 6 drb ára 5 k o r . Portó külön. Kapható Kann Ignácznál, W i e n , II. L i l i e n b r u n n g a s s e 1 7 .

KSZMftNYI K E B E L érhető el a P i l n l e s o r i e n t a l e s által, Ratié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdeau 5, az egyedüli szer. mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­ bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest, Király-utcza 12. sz.

A legjobb száj- és fogápoló-szerek. l-Fogpor I üvegdoA fogak - F o g p a s z t a f bozban 1 pár nap ) alatt tiszta ára : 1—1 korona. fehérek • F o g k r é m tubusban. lesznek. Ára: 70 fillér. V f n d U M | | | - S z á j v í z kitűnő illatú szájdesinlic. Ára : 1 kor. « h j 4 / M W " S z : l - Í ' z ( C a c l l O U ) szájdesinficiáló, szájszaO H J r V l u n gosiló, elegáns, kis zsebuvegcsében ára : 70 fillér. ti..ni g y á r t m á n y , k a p h a t ó m i n d e n ü t t .

MÁÍ

3

~ S* B

Előre beküldőt

otikkekböl a Vxj,rosLiqeti megtekinthető.

FEREMZ

KÉZÁKU-GYÁBA,

Budapost •ILdgányi-ntm 9. a.

i/ju,rosarnokban 9307

Készít gőz-, viz, és léRszeszvezetékliez s, ükséges rézárukat, bor- és sörszivattyukat, Bor­ kimérő készülékftt légnyomással, szénkéut-t/tzőket, peronospora fecskén lőkliüz TSJÓ minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézaulvokat. felirati táblákat hfvnrftnv v. févrtr'A' « k l .

SERRAVALLO 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnt helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l a b b a d o i ó k számára. Ajánlva és használva or­ vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevél M T KitüiKÍ iz. ~ N Kitűntetve több arany és ezfisl éremmel. Á r a k I Va l i t e r e , ttveg K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e , ttveg K 4 . 4 0 . Kapható minden gyogyaaertárban

S e r r a v a l l o J. gyógyszer.

aSfOMATitf GYÁR, ZÖMBORBAN. FÖLDES-féle MARGI1CRÉME

Szeplő! májfolt, bőrhámlás, b ő r a t k á k (Mittesser), p a t t a n á s eltűnnek a Raditz-féle M i r t u s c r é n i e által,azon­ nal tinomitó szé­ pítő k é s i - és arozoréme kis tégely 1 K . nagy t.2kor.

Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN

3

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

g y o r s a n é s b i z t o s a n h a t ó s z e r s z e p l ő , m á j - éa b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt. Á r a 1 korona.

kiállítási

kitüntetés.

Zsírtalan és ártalmatlan hozzá a Pulcheradin -szap­ pan 80 fül., poudre 1 kor.

Hölgyeknek

BEREGHY JÓZSEF intézete

l

Ilona-créme.

B u d a p e s t , A r e n a - ú t 7 b.

Készíti, szétknldí az

Legnj abb és orvosi aaaktekinte l y e k által is e l i s m e r t , b i z t o s hatásn k e * éa a r o s s z é p i t ő szer, eltávolít — i " ^ " bőrtisztátlanságot és r ö v i d használat után v / a k i t o fehérré,üdév^ teszi az arezbört. L F i g y e l m e z t e t é s ! ""»• Kéazitmé ^ ' n y e m nagy közkedveltsége miatt h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba; csakis az v a l ó d i . mely a d o b o s a l j á n aláirásommal elvan látva. 1 t é g e l y H ó n a - e r e m é 1 k o r . 1 d r k I l o n a - . a a p p a n 8 0 fillér. K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s s e r t á r b a n . Szétknld»si rak t á r : A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára S z o l n o k o n . Bn dapesti főraktárak: T ö r ö k - f e l e gyógyszertárban Eirálynteza t i éa Andrássy-ut 29., K e r p e l - f e l e gyógyszertár Lipót-körut 18. szám éa T k a l m a y e r 4a B e t t i

3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a

gyógyszerész A r a d o n .

Triesztben.

.Apostol- gyógyszertár.

Í

Budapest, J ó z s e f - k ö r o t 6 4 c. sz. Baross-utcza közelében. Kapható minden könyvke­ reskedésben, vagy a pénz beküldése küldi

esetén

bérmentve

meg­ a

Sze­

gedi Napló kiadóhivatala.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalbuü. IV„ Egyetem-nleza 4. Budapest

F E L E K Y MIKLÓS.

P C D M A LtlslOCC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN u c n i Y i A l i U n t t » TABLETTÁKBAN

U.JDONSÁGÜ

a phys.-mechan.gyógymódjával egészen eltávolítja a testnek különböző elcsufitásait és hátgerincz. kezek és lábak elgörbülését stb. m i n don fájdalom, g é p és fűző nélkül, testi elhízást, éhe­ zést kúra nélkül. Továbbá a svéd g y ó g y g y m n a s z t i k a és a m a s s a g e - t e c h n i k a el­ sajátítására: Hartelius és E s m a r c h tanárok m ó d s z e r e al
FiMklin-Tirstdat nyomdája, (Budapesten, IV., E g y e t « i í ü t i a r i ö

BUDAPEST, MÁECZIUS 23

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész évre 2 4 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VUágkrónlkaTal) együtt i félévre _ 1 2 t

Tanműhely. — Műsor bérmentve.

első magy.mech. szőnyeg-kiporlá8Í,sz6rmemegóvási ós moly-irtási intézet.

Nagy mérvben

12. SZÁM. 1902.

1818—1902.

LIG hantolták be Szigeti József sírját, színé­ szetünknek ismét kidőlt egy régi, erős .oszlopa, a legrégiebbek egyike: Feleky Miklós. Márczius 16-ikán halt meg családja körében, a melynek gyászát a maga gyászá­ nak tekinti az egész társadalom s első sor­ b a n a szinészet. Feleky Miklós p á r a t l a n u l hosszú ideig, h a t v a n h á r o m évig működött mint szí­ nész. Mikor m i n t alig tizenhét éves fiú először lépett a színpadra, még éltek s j a v a erejükben voltak színészetünk első, n a g y korszakának nagy művészei, a m a ­ gyar színpadi művészet megteremtői és felvirágoztatói. Az ő szellemüktől, az ő példájuktól lelkesítve lépett be a sziné­ szet csarnokaiba s az ő szellemük lelke­ sítette később, a mikor ő lett példa­ képpé, a m ú l t emlékeinek tanújelévé az előre törő ifjú nemzedék szemében. Hosszú pályáján ezernél több szerepet alakított klasszikái darabokban és olya­ n o k b a n is, melyeknek m a m á r a neve is feledékenységbe ment. Pályája kezde­ t é n az érzékeny romantikus dráma még népszerűsége virágában volt, a nyugat­ európai, különösen a franczia dráma térfoglalása, majd csaknem egyedüli u r a l m a m á r az ország első színpadán találta. A m a g y a r drámairodalom, mely­ n e k Feleky ifjúkorában még mindig Kis­ faludy Károly volt uralkodó csillaga, lassan bár, de mégis nekilendült s az irók mindig számítottak Feleky művé­ szetére. Mind e különféle irodalmi és művészi irányokban, az izlés minden változása közepett Feleky megállotta he­ lyét emberül. Kiváló művészi tulajdon­ ságaival mindig meg t u d t a t a r t a n i a közönség tiszteletét és szeretetét. Eégente a r o m a n t i k u s d r á m a intrikus szerepeiben volt legkedveltebb, de az ő sokoldalúsága n e m szo­ r u l t egy szerepkörre. A m o d e r n d r á m á b a n külö­ nösen a rideg, gúnyos modorú, makacs és ke­ m é n y , férfias és rendíthetetlen n y u g a l m ú szere­ peket adta nagy sikerrel. A vígjátékban különö­ sen akkor ért el nagy h a t á s t , h a ezeket a tulaj­ donságokat kellett t o r z í t a n i Nagyon kedvelték a roszkedvű, mogorva, ideges emberek komikai szerepeiben is, melyekben kitűnően érvényesült

A

Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG

egész évre 1 0 korona félévre _ 8 •

49. ÉVFOLYAM.

A POLITIKAI ÜJDONSAObS-fégíSi írre Í O korona (a Világkrónikával) 1 félévre _ B «

száraz humora. Shaksperei alakításai közül kü­ lönösen Antoniusát emlegetik m a is, mint igen jeles alakítást. J ó ízlés, a túlzástól való tartóz­ kodás, hatása eszközeiben egyszerűség jelle­ mezte művészetét. Mikor n é h á n y évvel ezelőtt öregkora miatt visszavonult a színpadról, a Nemzeti Színház leghasznosabb és legbuzgóbb tagjai egyikét vesztette el benne. A mi tisztelet és kegyelet megilleti őt, m i n t művészt, ahhoz hozzá kell még fűzni egyet,

Goszleth fényképe FELEKY MIKLÓS.

nem kevésbbé becseset: a magánember jelleme iránti tiszteletet. Tartózkodó természete mel­ lett jó lelkű, ritka feddhetetlen életű ember volt, magánélet* a legtisztábbak egyike. Álta­ lános tisztelet vette körűi mindazok részéről, a kik ismerték s emlékét sokáig meg fogják őrizni. Feleky Miklós székely származású volt. 1818-ban született az udvarhelyszéki NagyGalambfalván. Szülei papnak szánták s a szé­ kely-udvarhelyi kollégiumba adták be. I t t lá­ tott először színházi előadást s ez hatással volt

Külföldi elöttz"tasekheí a postailag moghnUroaott viteldíj is CBatoland6.

egész életére. Minden vágya a színpad felé for­ dult s szülei ellenzése daczára, 1837-ben szí­ nész lett Szigetvári László társulatában. Első szerepe Alexis, görög ifjú volt Kisfa­ ludy Károly «Ilka, vagy Nándorfejórvár bevé­ tele" czímü hazafias pathoszú darabjában s fel­ lépésének sikert jósoltak m á r akkor. Ezzel meg­ kezdődött hosszú, mozgalmas és változatos szí­ nészi pályája, melynek különösen első része volt eseményekben gazdag. Eleinte sok nélkü­ lözést kellett szenvednie : közös sorsa volt ez minden akkori színésznek. Lel­ kesedése azonban táplálta akaraterejét s keresztűlsegítette minden nélkülözé­ sen. Játszott mindenféle szerepet, még női szerepeket is, h a a társulat két n ő tagja közül egyik vagy másik megbete­ gedett. 1841-ben /V/7/// Elek társulatának tagja volt, mely Erdélyből Bukarestbe is átment, a hol négy nyelven j á t s z o t t : magyarul, németül, oláhúl és egy fran­ czia társulat ott m a r a d t töredékeivel francziául. H á r o m év múlva ő maga vette át a társulat vezetését, majd 1846-ban fellépett mint vendég a pesti Nemzeti Színházban, többek közt az «Egy pohár víz» czímű darabban. Ez­ után mintegy két hónapig a budai mű­ kedvelő társulat előadásait igazgatta gróf Ráday Gedeon megbízásából. Pest­ ről az Alföld nagy városaiba ment tár­ sulatával, mely az akkori viszonyokhoz képest igen jól volt felszerelve. Rend­ tartó igazgató volt, a ki sokat tett a vidéki szinészet tekintélyének emelésére. Mint színigazgatót érte a szabadsagharcz. Beállott közhonvédnek Bem tábo­ rába ; a nagy hadvezér nemsokára hadnagygyá nevezte ki. Bem apó p a r a n ­ után. csára, mikor javában folyt a háború összegyűjtötte színtársulatát s vagy hat hétig játszott Kolozsvárott, hogy a közönség nyugtalanságát csillapítsa. Csupa lelkes, hazafias hangú darabokat adtak, nagy hatással, pedig — valamennyien honvédek voltak a színtársulat tagjai — jobb szerettek volna m i n d a harczmezőn lenni társaikkal. Később Csányi László erdélyi kormánybiztos Udvarhelyszékbe küldte Felekyt zászlóaljak ala­ kítása végett. Feladatának jelesül megfelelt itt i s : négy hét alatt két zászlóaljat alakított kz egyikbe bevette két öcscsót is, sőt ősz atyja is

12. BZAM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

178

12. SZÁM. 1902. 4 9 . KVFOLVAM.

S megfogva gyönge kis kezed, Vezettelek, vezettelek !. . . Van no a földön számtalan, Kinek szeme egy tűzfolyam I Hozzád hasonló valahol, — Nincsen sehol, nincsen sehol!. . . Az égnek nincs oly csillaga, Mely engemet vidítana; Te vidítasz fel csöndesen, Oh édesem, oh kedvesem !. . . A természet aludni tér, Hullong az elsárgult levél; A táj már puszta, itt az ősz I Miért nem jössz ? miért nem jössz ? . . . Révai Károly.

KÉT MESE. Irta Mark Twain. Angolból fordította S. A. A művész hagyatékában levő kép után. AZ A CSÍKSZEREDAI HÁZ, MELYBEN PELEKY MIKLÓS 1837-BEN ELŐSZÖR SZÍNPADRA LÉPETT. minden áron be akart lépni, úgy kellett kérni, hogy maradjon otthon. Ez érdemeiért lett Feleky főhadnagygyá. A havasi hadjáratban már százados volt s egy zászlóaljat vezényelt, mely a seregnek mindig előőrse volt. 0 vette be Kis-Bányát, kikergetve belőle a határőrök­ kel erősített oláhokat, csapatának egy emberét sem vesztve el. Kimutatta akkor, hogy katoná­ nak ép oly derék, mint színésznek. A szabadságharcz után neki is a bujdosás jutott osztályrészül. 1849 végén azonban ismét a színpadon volt. Nagy-Bányán társulatot szer­ vezett csupa menekültekből. E társulatnak meg­ volt az a talán páratlanul álló sajátsága is, hogy minden tag, az elsőtől az utolsóig egy­ forma fizetést kapott. Később Debreczenben és Nagy-Váradon működött társulatával. 1851-ben újra föllépett a Nemzeti Színházban, de csak 1852-ben sikerűit szerződést kapnia, miután nyolcz előadáson nagy sikerrel vendégszerepelt. Ez volt a Nemzeti Színháznak az az időszaka, a mikor a legnagyobb művészek csoportosultak benne: Megyery, Szentpéteri, Bartha, Fáncsi, az idősebbik Szerdahelyi, Lendvai, Egressy, stb. Feleky ezek közt is megállotta helyét. Az ötve­ nes, hatvanas ós hetvenes évekre esik művé­ szetének virágkora. Bendkívül széles kiterje­ désű szerepköre volt s mindenütt jelesül meg­ felelt feladatának. Volt hős, szerelmes, szalon­ hős, intrikus, komikus, — játszott klasszikái, franczia, magyar drámákban és népszínművek­ ben is. Szerepeit csak elsorolni is bajos volna, de van köztük nem egy, mely ma is élénk em­ lékezetben van még. Ismereteit külföldi utazásokkal is bővítette a külföld nagy szinházi városaiban. 1858-ban nőül vette Munkácsy Flórát, a kitűnő művész­ nőt ; boldog házasságát csak a halál zavarta meg. A Nemzeti Színháznak nemcsak mint előadó művész, hanem mint rendező és drámabiráló is jeles szolgálatokat tett. Hat színdarabot is irt, fordításainak száma pedig hatvannál többre rúg. Egy időben a budai oldalon levő két színház igazgatója is volt, de ez a vállakózása roszul ütött ki, pedig Blaha Lujza is társa volt benne. Ekkor veszett oda nagy takarékosságá­ val szerzett vagyonának legnagyobb része. 1877-ben ülte meg a Nemzeti Színháznál töltött 25 éves jubileumát s ez alkalommal a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjé­ vel tüntette ki. Néhány évvel ezelőtt vissza­ vonult a színpadtól, mint a Nemzeti Színház örökös tagja s ekkor a magyar nemességet nyerte el királyi kitüntetésül, nagygalambfalvi előnévvel. Dy kitüntetésben még magyar szí­ nész nem részesült. Nyugalomba vonulása után is többször fellépett még. A honvédegyesület ügyeiben is élénk részt vett a legutóbbi időkig. Mintegy harmincz év óta a nyarat leány­ falvi szép nyaralójában szokta tölteni s itt érte a múlt óv május 26-ikán az első szélhűdés, melyből teljesen nem épült fel többé. Azóta folyton gyöngélkedett, míg végre a halál elra­ gadta. Hosszú, érdemekben gazdag élete nem múlt el nyom nélkül; a Nemzeti Színház fejlő­ désében nagy szolgálatokat tett, melyek fenn fogják tartani emlékét.

BIZONY SZÜRKÜL... Bizony szürkül már az égbolt, Bizony itt van már a dér I Bizony késő van már ahhoz, Hogy ekép szólj jó magadhoz : Legény, tégy ki magadér'!

II. Tommy tizenhat éves volt, vidám ficzkó, de nem a jó társaságból való. Erre nagyon alacsony volt a rangja s nagyon alantas a foglalkozása. Valóban a lehető legalacsonyabb foglalkozása volt, mert az apjának volt a segédje, a ki pedig szemetes kocsis volt. Tommy legjobb barátja Jimmy volt, a kéményseprő, egy tizennégy éves ügyes fiú, a ki becsületes és igyekvő volt és jószívű is. 0 tartotta el ágyban fekvő beteg any­ ját veszedelmes és kellemetlen mesterségével.

Bizony kopnak már a színek, Szív elvirul, hül a vér ! Nagy remények, lassan szálltok . . . Bizony a ti kis pályátok Már a véghatárra ér. Önfeledten ha még néha Föl is csendül egy dalom, Siket csöndön száll keresztül. . . Lányszivekben meg nem rezdül Tőle édes izgalom. Fakó tollú vén poéta, Nézd, sötétlik a határ I Szárnyad is csügg. . . nincs már bája ! Tar fejedet hajtsd alája S aludj szépen, agg madár ! K. Lippich Elek.

ITT HAGYJUK A F É S Z K E T . Hej, ez a két gyerek 1 Nőnek, növekednek! Bizony már maholnap szárnyra kerekednek, Kiszállnak, Itt hagyják a fészket! Anyjukom, mit látok? Köny van a szemedben . . . Törüld le öregem, ne rontsd el a kedvem, Jer ide, Sohse szomorkodjunk! Magunkra maradunk ? Mi lesz nálok nélkül ? Hát bizony... No de a szivünk majd megbékül... így van jól, Ez az élet sorja ! Hervadunk, öregszünk, édes feleségem, Maholnap, — ne búsulj — elballagunk szépen... Mi is csak Itt hagyjuk a fészket. K. Lippich Elek.

M I É R T NEM JÖSSZ...? — Eminescu. — Nézd I már a fecske útra száll, Diófa lombja hulldogál; Dér von be mindent, itt az ősz ! Miért nem jössz? miért nem jössz ? . . . Oh, jöjj ölembe, édesem, Hogy nézhesselek szüntelen! S nyugtassam bágyadt fejemet Szived felett, szived felett. . . Jut-e eszedbe róna, rét, Hol együtt jártunk szanaszét,

Jimmy, a kéményseprő. Körülbelül egy hónapra rá, hogy a király megbetegedett, ez a két fiú találkozott este kilencz óra tájban. Tommy éjjeli munkájára indult s természetes, hogy nem az ünneplő ruhájában volt, hanem szörnyűséges dologtevő ruhájában s nem volt valami jó illata. Jimmy pedig napi munkájából tért hazafelé s feketébb volt, mint akármi más elképzelhető dolog. A seprője a vállán volt, a kormos zsákja az oldalán s az arczának egyetlen vonását sem lehetett volna felismerni, kivéve élénk szemét. Leültek a gyalogjáró szélére beszélgetni. Ter­ mészetes, hogy a nemzet bajáról, a császár be­ tegségéről beszéltek. Jimmy ezt mondta: — Tommy, én meg tudnám gyógyítani a csá­ szárt. Tudom, hogy kellene csinálni. Tommy elámult. — Micsoda! Te ? Hiszen a legjobb doktorok se tudják. — Bánom is én. Én tudom. Meggyógyítanám tizenöt perez alatt. — Ugyan hagyd el! Lóvá akarsz tenni ? — De bizony igaz. Jimmy olyan komolyan beszélt, hogy ez szö­ get ütött Tommy fejébe, a ki ezt mondta: — Elhiszem, hogy komolyan beszélsz. Komo­ lyan beszélsz, Jimmy ? — Isten bizony.

— No hát, mi a terved ? Hogy akarod meg­ gyógyítani? — Megmondanám neki, hogy egyék egy sze­ let érett görögdinnyét. Tommy hangosan elkaczagta magát erre a bolond eszmére. Mikor azonban látta, hogy Jimmy megsértődik, elkomolyodott. Kedves­ kedve veregette meg Jimmy térdét, nem törődve a korommal, a mi rajta volt s így szólt: — Visszavonom a nevetésemet. Nem akar­ talak megbántani, nem is teszem többet. Látod, olyan furcsának tetszett, mivelhogy a hol csak katonai tábor van és vérhas, a doktorok mind­ járt táblát akasztanak ki, hogy akárkit is elfog­ nak, a ki görögdinnyét hoz oda, s addig korbá­ csolják, a míg meg tud állni a lábán. — Tudom, azok a buták! — mondta Jimmy, csaknem sírva dühében. — Mennyi itt a görög­ dinnye! Egy katonának se lett volna szabad meghalni. — De Jimmy, hogy jutott az eszedbe ez a gondolat ? — Ez i em gondolat. Ez úgy van. Ismered azt a szürkehajú vén zulut? Nohát ez rég idő óta egész sereg ismerősünket gyógyította meg. Az anyám is látta, én is láttam. Csak egy-két szelet görögdinnyére van szükség. Mindegy, hogy régi-e a betegség, vagy csak kezdődik, meggyógyítja. — No, ez furcsa dolog. De te, Jimmy, ha csakugyan úgy áll a dolog, meg kellene mon­ dani a császárnak. — Persze. Az anyám el is beszélte sokaknak, azt remélve, hogy ezek majd elmondják neki. De hát ezek szegény munkás-emberek, nem tudják, hogy kell csinálni az ilyen dolgot. —; Persze hogy nem tudják, de majd tudtára adom én. — Te? Oh, te szemetes patkány! Most Jimmyn volt a nevetés sora. Tommy azonban makacskodott: — No csak nevess. Én mégis megteszem. Olyan biztossággal és határozottsággal jelen­ tette ezt ki, hogy nagy hatást tett Jimmyre, a ki elkomolyodva kérdezte: — Ismered tán a császárt ? — Hogy ismerem-e? Hogy kérdezhetsz ilyet? Persze hogy nem ismerem. — Hát akkor mit csinálsz ? — Nagyon egyszerű és könnyű a dolog. Ta­ láld ki. Hogy csinálnád te, Jimmy ? — írnék neki egy levelet. Eddigelé még soha sem gondoltam erre. De fogadni mernék, hogy te is ezt tennéd. — Fogadni mernék, hogy nem. Hát aztán hogy küldenéd el a levelet? — Hát a postán ; hogyan máskép ? Tommy nem győzte eléggé lenézni ezért Jimmyt s ezt mondta: — Ugyan ! Hát mit gondolsz, nem ezt teszi-e minden kuruzsló az országban? Ugy-e, hogy erre nem gondoltál. — Nem én, — felelt Jimmy megszégyenülve. — Már pedig erre gondolnod kellett volna, ha nem volnál olyan fiatal és tapasztalatlan. Hát nem tudod-e, hogy ha egy egyszerű tábor­ nok, vagy költő, vagy színész, vagy bárki, a ki egy kissé híres ember, megbetegszik, az ország minden kuiuzslója egyebet se tesz, csak csal­ hatatlan hatású kotyvadékjait küldözgeti neki a postán ? Hát még ha a király beteg! — Bizony, akkor még inkább, — mondotta Jimmy bambán. — Nohát ón ezt gondoltam ki. Nézz ide, Jimmy: minden áldott éjjel legalább is hat szekér ilyen levelet hordunk el a palota hátsó udvarából, a hova eldobálták. Nyolczvanezer levelet minden éjjel legalább is. Azt hiszed, elolvassa ezeket valaki? Egyetlen egyet sem. így járna a te leveled is, ha megírnád. De nem fogod megírni, ugy-e bár ? — Nem! — sóhajtotta Jimmy lemondóan. — Jól teszed. No de ne félj, nem csak egy­ féleképen nyúzzák a macskát. Majd én odajut­ tatom a gyógyszeredet a királyhoz. — Ha ezt meg tudod tenni, Tommy, örökké szeretni foglak. — Meglesz, ha mondom. Ne búsulj, csak bízd rám. — Bízom, Tommy, mert te olyan sokat tudsz. Te nem vagy olyan, mint a többi fiúk; azok sohase tudnak semmit. Hát hogy fogod csinálni, Tommy ? Tommynak nagyon jó kedve lett. Elhelyez-

179

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Leiiltek a gyalogjáró szilére beszélgetni.

nak, a ki gesztenyét árúi ott az utczasarkon; ez az ő legjobb barátnője. Meg is fogom kérni, hogy mondja meg neki. Az asszony aztán elme­ séli a gazdag nagynénjének, a kinek gyümölcs­ árus boltja van két utczával odább a sarkon. Ez megint el fogja mondani a jó barátjának, a vadkereskedőnek, a vadkereskedő elmondja a jó barátjának, a rendőrőrmesternek, a rendőr­ őrmester elmeséli a kapitányának, a kapitány elmondja a tanácsosnak, a tanácsos elmondja a járásbirónak, a járásbiró elmondja az elöl­ járónak, az előljáró elmondja a főpolgármester­ nek, a főpolgármester elmondja az állami tanács elnökének, az állami tanács elnöke el­ mondja a — — Jézus Mária! De hisz ez nagyszerű! Hogy gondolhattad ezt ki? — elmondja az altengernagynak, az alten­ gernagy elmondja a helyettes tengernagynak, a helyettes tengernagy az admiralitás első lordjának, az első lord beszólni fog róla a kép­ viselőház elnökével, az elnök — — Folytasd, Tommy, már majdnem ott vagy — — az elnök elmondja a fővadászmesternek, a fővadászmester a főistállómesternek, a főistállómester a főkocsimesternek, a főkocsimester a főajtónállómeBternek, a főajtónállómester a főudvarmesternek, a főudvarmester a főpohár­ noknak, a főpohárnok annak a kedvencz kis apródnak, a ki a legyeket hessegeti a császár arczárói, az apród meg térdre borúi ós meg­ súgja ő Felségének — és a dolog rendben van. (Vége következik.)

AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI. IV. közlemény.* Sy.ii IIÍIIIHM |-| iái-link.

A szürkehajú vén zulu.

A főajtónállómester elmondja a főudvarmesternek. kedett, hogy kényelmesen beszélhessen s ezt mondta: — Ismered azt a szegény, rongyos öreg em­ bert, a ki mészárosnak tartja magát, mert macskahússal házal a városban? Nohát azon kezdem, hogy elmondom a dolgot neki. Jimmy nagyon meg volt csalódva. Boszúl is esett neki ez a beszéd. — No már, Tommy, — mondotta — mégis csak szégyen, hogy így beszélsz. Tudod, hogy a szivemen fekszik ez az ügy . . . Tommy barátságosan így felelt: — Ne búsulj, Jimmy, tudom én, mit csiná­ lok. Majd meglátod nemsokára. Ez a fóligmészáros el fogja mondani annak az asszony-

Jelen közleményünket az államtitkárok bemutatá­ sával kezdjük meg, a kik közül hét tagja a képviselő­ háznak. E hét államtitkár-képviselő közül Mohay Sándorról Gyula-Fehérvár város képviselőjéről feles­ leges itt adatokat közölni, mivel életrajzi adatai lapunk egyik utóbbi számában jelentek meg. Graenzenstein Béla, Krassó-Szörénymegye oraviczai kerületének képviselője. 1847-ben született Oraviczán; fia néhai Gracnzenstein Gusztáv állam­ titkárnak. A selmeczbányai akadémián tanúit, majd külföldre ment és főleg a belgiumi liégi egyetemen természettudományokkal foglalkozott. Hivatali pályá­ ját a kir. bányászatnál kezdte, hol csakhamar főbányatanácsossá lett. Később (1871-ben) a pénzügy­ minisztériumban folytatta szolgálatát s miniszteri tanácsosi állásra emelkedve, előbb a bányászati ügyek­ ben, később pedig a dohányjövedék élén működött. 1895. év elején pénzügyminiszteri államtitkár lett. 1873-ban a bányászati csoport vezetője volt a bécsi világkiállításon, 1878-ban Parisban, 1885 ben Buda­ pesten, 1890-ben Bécsben jury-tag s az ezredévi kiállítás intézésében is részt vett. Az 1892—96. országgyüléssen a facseti kerület képviselője volt, míg 1896-ban szülőföldje választói részéről nyert mandátumot s most is e kerületet képviseli. Grromon Dezső, Bács-Bodrogmegyo tovarisovai kerületének képviselője. 1838-ban született VaJBzkán, Bács-Bodrogmegyében, franczia eredetű, magyar indigenátust nyert családból. Bécsben és külföldön nevel­ kedett s elvégezvén a magyaróvári gazdasági akadé­ miát, átvette bácsmegyei birtokának kezelését. Az alkotmány visszaállítása után élénk részt vett megyéje közéletében s a vármegyei balközéppárt elnöke lett. 1869-ben választatott meg első ízben a hódsági kerü­ letben képviselővé, balközépi programmal. 1875-ben Bácsmegye, Zombor és Szabadka városok főispánja lett s mint kormánybiztos ÍR működött az 1876-iki bácsmegyei árvizek alkalmából. 1878-ban a boszniai okkupáczió alkalmából foganatosított részleges moz­ gósítás körfii kifejtett tevékenységeért a Szent-Istvánrend kiskeresztjét kapta. 1882-ben ismét képviselő lett s mint kormánybiztos Pancsovára küldetett a csángók visszatelepítésének vezetésére. 1884 óta a honvédelmi minisztérium államtitkára, 1890-ben a II. osztályú vaskorona-rendet, 1894-ben a valóságos * Az országgyűlési képviselők arczképsorozatát, melyet lapunk múlt évi 48. és 49-iki s idei 11-ik számaiban kezdtünk, mai számunkban ismét 60 kép­ viselő arczképének bemutatásával folytatjuk. Korábbi közleményeinkben összesen 180 képviselő arczképét és életrajzát közöltük; 95 szabadelvűpártiét és 85 ellenzékiét. Tekintve az országgyűlési pártok szám­ arányát, természetes, hogy ezutáni közleményeink­ ben az ellenzéki képviselők száma fokozatosan csök­ kenni fog. Az életrajzokban a közlemény természe­ téből folyólag, csakis a legszükségesebb adatokra szorítkozhatunk s az egyes képviselők pályájának részletesebb ismertetését, ha arra alkalom nyílik, máskorra tartjuk fenn.

Graenzenstein Béla.

Gullner Gyula.

Gromon Dezső.

Nemeskéri Kiss Pá).

Moha; Sándor. Zsilinszky Mihály.

Nagy Ferencz.

1'arthu Miklós.

Zichy Aludni.

Lónyny Géia.

Papp .in/.sc f

Bakon] i BMBP.

4^^ N. j?

Beksics Gusztáv.

Smialovszky Valér.

Neiszidler Károly.

Heincz Hugó.

Domahidy Elemér.

Dókus Ernő.

Benke Gyula.

Szemere Miklós.

Münnith Aurél. Nedeezey János.

Hegedűs Lóránt.

Fogarassy Zsigmond.

Molecz Dani.

Weisz Berthold.

Ifj. Holozer János.

Fembach Péter.

Justh Ferenez.

Lator

Sándor,

AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI.

Blaskovics Ferenez.

Kubinyi György.

Miksa Imre.

Badovanovics György.

Keczer Miklós.

Bernáth Lajos.

Klobusiczky János.

Putnoky Mór.

Kobek István.

Manaszy György.

Nagy Sándor.

Vuja Péter.

Neményi Ambrus.

ROBAJ Erufi.

Gál Sándor.

Szentiványi Gyula.

Molnár Józsiás.

Pékár Gjula.

l'gron .Imios.

Tuba János.

Várady Károly.

Lázár Árpád.

Kende Péter.

Köröskényi Elek.

Zsámbokréthy Emil.

Semsey Boldizsár.

Salamon Géza.

Fáy István.

Stajevies János.

Szombathy György.

AZ ÚJ KÉPVISELŐHÁZ TAGJAI.

182 belső titkos tanácsosi czlmet nyerte el, az ezredévi kiállítás szervezése körüli buzgalmáért pedig a Ferencz-József rend nagykeresztjét kapta. G u l n e r G y u l a , Pestmegye abonyi kerületének kép­ viselője. 1843-ban született Vaálon, Fehérmegyében. Tanulmányai befejeztével Pestmegye szolgálatába lépett s mint főjegyző élénk részt vett a vármegyei politikai mozgalmakban. lS72-ben lett a képviselőház t;igja balközépi programmal. A fúzió után nem so­ kára kilépett a szabadelvüpártból. Az 1878-iki ország­ gyűlésben mint az egyesűit ellenzék tagja vett részt. 1881—84-ig nem volt tagja a képviselőháznak, az 1884-iki választásokon a monori kerületben nyert mandátumot, s e kerületet képviselte 1896-ig, mikor az abonyi kerület mandátumát fogadta el. Képviselő korában is állandóan részt vett Pestmegye közéleté­ ben, mint a megyei közgyűlések egyik vezéralakja. A Bánffy-kormány visszalépése után ő is belépett pártjával együtt a szabadelvű pártba. 1900-ban a belügyminisztérium államtitkárává neveztetett ki. N e m e s k é r i K i s s P á l , Zólyommegye zólyomi ke­ rületének képviselője. 1856-ban született St -Angeban, a hol atyja, Kiss Miklós 1848-iki ezredes, mint emigráns lakott. Középiskolai és jogi tanulmányait franczia iskolákban végezte s khémiai tanulmányok­ kal is foglalkozott. 24 éves korában hazatért s Zó­ lyommegye közéletében játszott szerepet. 1882-ben a korponai kerület képviselőjévé választotta. 1895-ben Zólyommegye főispánja lett, 18!l6-ban pedig a íöldmivelési minisztérium államtitkárává neveztetett ki s ugyanakkor a zólyomi kerület képviselője lett. N a g y F e r e n c z , Máramarosmegye vissói kerületé­ nek képviselője. 1852-ben született a szlavóniai Verőczén. Jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyete­ meken végezte, majd jogtudorrá avattatván, Göttingában, Berlinben és Parisban folytatta tanulmányait. 1877-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanára lett, 1879-ben a nagy-váradi jog­ akadémia tanárává, 1881-ben a kolozsvári, 1890-ben a budapesti egyetem tanárává neveztetett ki. A keres­ kedelmi és váltójogi irodalomban számos úttörő mű­ vével szerepelt, megírta «A magyar kereskedelmi jog kézikönyvé"-t, «A polgári törvénykezés rendje Ma­ gyarországon» czímű háromkötetes művét. "Váltójogi kézikönyvet is adott ki, melyet az Akadémia a Sztrokay-díjjal jutalmazott. 1893-ban lett a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja. Több törvényjavaslat tervezetét is ő készítette s ez érdemeiért 1899-ben udvari tanácsosi czfmet nyert. 1900-ban a kereske­ delmi minisztérium államtitkárává neveztetett ki. Z s i l i n s z k y M i h á l y , Békés-Csaba város képviselője. 1838-ban született Békés-Csabán. A pesti protestáns theologiai intézetben végezte tanulmányait, majd a hallei és berlini egyetemeken tanult s ezalatt be­ utazta Németországot és Svájczot, később pedig Fran­ czia- ós Olaszországot. 1861-ben a szarvasi evangé­ likus főgimnázium tanára lett. Iskolai könyveket is irt s a protestáns autonómiai küzdelmekben élénk részt vett. Már ekkor is több történeti tárgyú művet adott ki. 1874-ben lemondott tanári állásáról, s csak­ hamar az ország legnagyobb evang. egyházának, a békés-csabainak, majd a békésmegyei esperességnek felügyelője lett. A megyei közéletben is szerepelt. 1876-ban a gyomai kerület országgyűlési képviselő­ jévé választotta s e kerületet két ülésszakon át kép­ viselte 1889-ig, mely idő alatt egy ideig a Ház jegy­ zője is volt. A Magyar Tud. Akadémia 1878-ban levelező, 1899 ben rendes tagjává választotta a hazai történeti és protestáns egyháztörténeti búvárlataiért s m á s e tárgyú műveiért. Foglalkozott aesthetikai és műtörténeti tanulmányokkal is. 1889-ben Csongrádmegye, 1892-ben Zólyommegye főispánjává nevezték ki ; 1895-ben pedig a vallás- és közoktatásügyi minisz­ térium államtitkára lett s azóta is e hivatalában működik. Mint államtitkárt a zólyomi kerület vá­ lasztotta meg, 1896 ban két helyen is megválasztot­ ták : Zólyomban és Békés-Csabán s ez utóbbi kerü­ letet tartotta meg. 1898 óta a bányai evang. egyház­ kerület felügyelője. Mint államtitkár, a nemrég új szervezetet nyert képzőművészeti tanács elnöke. Tanári pályára léptének 4ü-ik évfordulóját tavaly ünnepelték meg tisztelői.

- b l a s k o v i c s Ferer.cz, Ternesmegye orczyfalvai ke­ rületének képviselője. 1864-ben született Aninán. Nö­ vendéke volt a bécsi Pázmáneumnak és 1887-ben pappá szenteltetvén, Temesvárott theologiai t a n á r r á nevezték ki s e minőségében nyolcz évig működött. E mellett a csanádi káptalan jegyzője s 1888-tól fogva a «Landbote» czímű politikai hetilap szerkesz tője volt. Ő volt kezdeményezője a "Délvidéki földmivelők gazdasági egyletének", mely 1890-ben meg­ alakulván, elnökéül választotta. 1895-ben átvette a «Der Freimüthigei czímű politikai néplap szerkesz­ tését. A délmagyarországi gazdasági bank vezérigaz­ gatója. Mostani kerülete 1896-ban nemzeti-párti pro­ grammal választotta meg. B e k s i c s G u s z t á v , Sepsi-Szent-György város kép­ viselője. 1847-ben született a somogymegyei Gamáson. Mint jogász kezdte irodalmi működését 1869-ben. Kezdetben szépirodalommal foglalkozott, főleg spa­ nyolból fordított, nemsokára azonban a politikai, jogi és történeti tanulmányokra adta magát. Szabad­ elvű párti lapoknak lett vezérczikkirója s több röp­ iratot adott ki. 1877-ben letette az ügyvédi vizsgát és mint segédfogalmazó működött a királyi táblán. 1884 óta a sepsi-szent-györgyi kerület képviselője; 1894-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a minisz­ terelnökséghez, hol a közjogi és nemzetközi ügyosz­ tály élén állott. Miniszteri tanácsosi állásáról 1896-ban lemondott s újra képviselő lett. Ezen idő alatt több feltűnést keltett művet irt a nemzetiségi kérdésről, a mely német és franczia nyelven is megjelent. Jelen­ leg a "Magyar Nemzet" főszerkesztője.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. B e n k e G y u l a , Kézdi-Vásárhely város képviselője. 1852-ben született Budapesten régi székely nemesi családból. Tanulmányait Budapesten és Bécsben vé­ gezvén, a kereskedelmi pályára lépett. Előbb az Első Magyar Általános Biztosító-Társaságnál kapott alkal­ mazást, később hosszabb utat tett, bejárván Olasz­ országot, Görögországot, Törökországot, Kis-Azsiát és Egyiptomot. Hazatérte után a Magyar Földhitelinté­ zet' kötelékébe lépett, a hol 20 éven át volt a jelzá­ log) osztály élén. Később a "Budapesti Takarékpénz­ tár és Országos Zálogkölcsön Részvénytársasági! vezér­ igazgatójává lett. A vezetése alatt álló intézet az ezredévi országos kiállítás alkalmával az első osz­ tálysorsjátékot rendezte és ezen üzletből kifolyólag a kiállítás czéljaira egy millió forintot szolgáltatott az állampénztárba. 1900-ban közzé tette «A m a g y a r ko­ rona országainak harmincz éves államháztartásáról" szóló tanulmányát. Több rész vény társulat igazgatósági és számos közhasznú és jótékony egyesület választ­ mányi tagja. A király a I I I . osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. 1884" óta tagja a székesfővárosi tör­ vényhatósági bizottságnak. 1896 óta Kezdi-Vásárhely országgyűlési képviselője. D ó k u s E r n ő , Zemplénmegye sátoralja-újhelyi ke­ rületének képviselője. 1852-ben született Sátoralja­ újhelyen. A jogi tanulmányokat elvégezvén, köz- és váltóügyvédi oklevelet nyert. 1870 ben gróf Andrássy Gyula a miniszterelnökséghez nevezte ki segédfogal­ mazónak, majd a honvédelmi minisztériumban szol­ gált 1878 ig, a midőn kilépett az állami szolgálatból miniszteri titkári czímmel. Hosszabb utazásokat tett Német-, Olasz-, Angolországban és Afrikában. Később gazdasága vezetését vette át s folytonosan részt vett úgy a ref. egyház ügyeinek intézésében, mint a megyei életben is. Cs. és kir. kamarás. 1889 óta a sátoralja újhelyi kerületet képviseli. 1892 óta tagja a szabadelvű-pártnak. D o m a h i d y E l e m é r , Szatmármegye nagykárolyi kerületének képvise'ője. 1866-ban született Domahidán, Szatmármegyében. A jogot Debreczenben végezte s aztán vármegyei szolgálatba lépett, m i n t erdődi szolgabíró. 1890 óta a nagykárolyi járás főszolgabirája volt. A szatmári ref. egyházmegye életében is élénk részt vett, előbb mint világi tanácsbiró, 1895 óta pedig mint egyházmegyei főgondnok. F e r n b a c h P é t e r , Bács-Bodrogmegye apatini kerü­ letének képviselője. 1870-ben született Apatinban. Kereskedelmi iskolai tanulmányokat folytatott, majd mint hu szár-önkéntes szolgált és tartalékos hadnagyi rangot nyert. Birtokainak kezelésével foglalkozott s a vármegye életében szerepet vitt, mint a volt nem­ zeti párt tagja. F o g a r a s s y Z s i g m o n d , Ugocsamegye halmi-i kerü­ letének képviselője. 1850-ben született Csapon, Ugocsamegyében. Gazdasági tanulmányokat folytatott a keszt­ helyi gazdasági akadémián s ezután birtokán gazdál­ kodott. E mellett részt vett a vármegyei életben. H e g e d ű s L ó r á n t , Pápa város képviselője. 1872-ben született Budapesten. Jogi tanulmányait Berlinben, Londonban és Budapesten végezte s a budapesti egyetemen 1895 októberében az első «sub auspiciis regis» doktorrá avatás alkalmával a király gyűrűjé­ vel avattatott az államtudományok tudorává. Ugyan­ ekkor «A tőzsdeadó» czímű könyvével dicséretet nyert a Magyar Tud. Akadémián. Ezután a pénzügyminisz­ tériumban lett fogalmazó s a különböző adóügyosz­ tályokban harmadiélévig szolgált. Európai tanulmány­ útjai után beutazta Éjszak-Amerikát s ott szerzett tapasztalatai alapján adta ki «A magyarok kivándor­ lása Amerikába" czímű munkáját. 1898-ban Pápa város orsz. képviselővé választotta s azóta e kerüle­ tet képviseli. Ujabban a székely kivándorlást tanul­ mányozta a Székelyföldön és Romániában. A "Köz­ gazdasági Szemle" egyik szerkesztője, a «Szabad Lyceum» főtitkára s a "Társadalomtudományi Tár­ saság" alelnöke; az 1900-iki párisi kiállításon Magyar­ ország részéről a nemzetgazdasági j u r y tagja volt. Több pénzügyi és sociologiai tanulmányt és önálló müvet írt és tett közzé. H e i n c z H u g ó , Selmecz- és Bélabánya városok kép­ viselője. 1848 ban született Selmeczbányán. A jogot a budapesti egyetemen végezte s 1872-ben ügyvédi oklevelet nyert a budapei-ti kir. Ítélőtáblától. Több izben tett tanulmányutakat Németországban és Ang­ liában. 1877-ben Selmeczbányán telepedett meg mint ügyvéd s részt vett a városi közéletben. 1^95-ben tiszti főügyészszé választották s e hivatalában képvi­ selővé választásáig maradt meg. Ifj. H o l c z e r J á n o s , Hontmegye korponai kerüle­ tének képviselője. 1861-ben született Hont-Németiben. Selmeczbányán az erdészeti akadémiát, Magyar-Ovártt a gazdasági akadémiát végezte. Hontmegyei földbir­ tokos és herczeg Koburg szitnyai uradalmának bér­ lője. A megye közgazdasági előadója és a felső-honti gyümölcsészeti egyesület igazgatója. J u s t h F e r e n c z , Turóczmegye stubnyai kerületé­ nek képviselője. 1863-ban született a turóezmegyei Tótprónán. A bécsi gazdasági főiskolán tanult, majd otthon mint Turóczmegye törvényhatósági és köz­ igazgatási bizottságának tagja s megyéjének közgaz­ dasági szakelőadója szerepelt az 1890—1898. években. Képviselővé először 1898-ban választatott a stubnyai választókerületben, a melyet azóta képvisel. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás jury-tagja volt s mint iryen, avaskorona-rend I I I . osztályával tüntettetett ki. K e c z e r M i k l ó s , Sárosmegye eperjesi kerületének képviselője. 1837-ben született a sárosmegyei Lapispatakon. Eperjesen és Kassán végezte jogi tanulmá­ nyait, ezután pedig gazdálkodott sárosi családi bir­ tokain. _ 1875—1873-ig a zborói kerületet képviselte Deák-párti programmal. Cs. és kir. kamarás. K e n d e P é t e r , Ungmegye ungvári kerületének kép­ viselője. 1841-ben született az ungmegyei Putkahelmeczen. Egerben theologiát tanult, majd jogot hall­ gatott Sárospatakon és Kassán. 1871-ben Ungmegye

SZÁM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM. 12. SZÁM. 1902. 19. ÉVFOLVAM.

aljegyzője lett. 1874-ben az "Ungvári Közlöny* czímű lap szerkesztője volt. 1875-ben az ungvári kerület szabadelvű-párti programmal képviselővé választotta, 1878-ban a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. 1879-től 1901-ig Ungmegye alispánja volt. K l o b u s i t z k y J á n o s , Barsmegye aranyos-marúthi kerületének képviselője. 1838-ban született ZsitvaUjfaluban. 1858-ban hadapród, majd hadnagy lett a 7. számú vértes ezredben. 1862-ben lemondott tiszti rangjáról és zsitva-ujíalnsi ősi birtokán gazdálkodott. Az ottani földmíves iskola alapításában sokat tett, a környék tót ajkú iskoláinak megmagyarosításában is buzgólkodott, hasonló irányban működik Szkulyán Temesmegyében is, hol nagyobb löld birtokot szerzett. 1892 óta képviseli kerületét. K o b e k I s t v á n , Esztergommegye köbölkuti kerü­ letének képviselője. 1834-ben született a fehérmegyei Polgárdin. Mint füszerkereskedő segéd került Buda­ pestre. Pályáját elhagyva, czukorgyári m u n k á s lett, majd több iparos mesterség megtanulása után mint gazdatiszt 1855-től kezdve Hazay Ernő bátorkeszi birtokbérletén működött, kinek később társbérlője és sógora is lett. 18vi óta egyedül vezeti e 15,000 hol­ das bérletet. Saját birtoka is van. Kerületét 1892 óta képviseli. K ö r ö s k é n y i E l e k , Ungmegye szobránczi kerüle­ tének képviselője. 1841-ben született Felső-Reviscsén, Ungmegyében. Jogi tanulmányait Sárospatakon vé­ gezte s ezután megyei szolgálatba lépett. 1870-ben a szobránczi járás főszolgabirája lett s e hivatalát 25 évig, mostani megválasztásáig viselte. K u b i n y i G y ö r g y , Trencsénmegye illavai kerüle­ tének képviselője. 1837-ben született a liptómegyei Deménfalván. 18 éves korában a hadseregbe lépett, s a 70. számú gyalogezredben szolgált; a 6U-as évek elején lemondott hadnagyi rangjáról s azóta trencsénmegyei birtokán gazdálkodott és élénk részt vett a megyei közéletben. Kerületét 1887 óta képviseli. L a t o r S á n d o r , Máramarosmegye szigeti kerületé­ nek képviselője. 1859-ben Máramaros-Szigeten szüle­ tett. Ott és Budapesten végezte jogi tanulmányait, 1883-ban Máramarosmegyében szolgabíró lett. 1886-ban árvaszéki ülnökké, 1895-ben árvaszéki elnökké válasz­ tották. 1898-ban pedig alispánná választották. Kerü­ letét 1899 óta képviseli. Egyik elnöke volt az 1901-iki máramaros-szigeti kiállításnak. A megyei közkórház elnöke, s a megyei gazdasági és közművelődési egyle­ tek alelnöke. L á z á r Á r p á d , Hunyadmegye dobrai kerületének képviselője. 1855-ben Dobrán született. A bécsi mű­ egyetemen végezte a mérnöki tanfolyamot, azonkívül jogot és gazdasági tudományokat is hallgatott. Haza­ térve átvette családi birtoka kezelését s e mellett tevékeny részt vett a megyei közügyekben. 1887 óta képviseli a dobrai kerületet, előbb nemzeti párti, a fúzió óta pedig szabadelvűpárti p r o g r a m m a l . A Ház egyik jegyzője. L ó n y a y G é z a , Beregmegye kászonyi kerületének képviselője. 1857-ben Somban, Beregmegyében szüle­ tett. Gazdasági tanulmányait Proskauban (PoroszSzilézia) és a bécsi gazdasági főiskolán befejezvén, beregmegyei birtokán gazdálkodott s tevékeny részt vett a megyei életben. 1892 óta képviseli kerületét. M a n a s z y G y ö r g y , Temesmegye moraviczai kerü­ letének képviselője. 1873-ban Temes-Murányon szüle­ tett. A jogot Budapesten végezte. 1895-ben tudori oklevelet nyert. Ezután Temesvármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választatott meg. Több izben nagyobb nyugat-európai t a n u l m á n y u t a k a t tett. 1895-ben temes­ vármegyei főispáni titkárrá neveztetett ki. 1900-ban pótválasztáson a moraviczai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. A lótenyésztésről szakmun­ kát írt. 1900. évben Francziaországot utazta be gaz­ dasági s főleg lótenyésztési tanulmányok szempont­ jából. M i k s a I m r e , Torda-Aranyosmegye felvinczi kerü­ letének képviselője. l!-42-ben született Hadréven. Jogi tanulmányait Nagy-Szebenben végezte s miután külföl­ dön járt, torda-aranyosmegyei birtokán gazdálkodott. Kerületét 1892—96-ig nemzeti párt p r o g r a m m a l m á r képviselte. M o l e c z D a n i , Pozsony vjáros I. kerületének kép­ viselője. 1846-ban született Ó-Turán, Nyitramegyében. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte s ott előbb mint ügyvéd, később mint városi tiszti főügyész mű­ ködött, ez utóbbi minőségben húsz évig. Szilágyi Dezső halála u t á n választották e kerületben kép­ viselővé. M ü n n i c h A u r é l , Szepesmegye iglói kerületének képviselője. 1856-ban született Iglón, Szepesmegyében. A budapesti egyetemen végezte jogi tanulmá­ nyait s 1880-ban jogi doktorrá avatták. 1882-ben ügyvédi vizsgálatot tett s a pesti hazai első takarék­ pénztár ügyésze lett. 1884-ben a szepes-iglói kerület­ ben képviselővé választatott s azóta m á r ötödizben képviseli e kerületet. Az 1884. országgyűlés meg­ nyitásakor m i n t korjegyző szerepelt. Számos, külö­ nösen a katonai ügyekre vonatkozó törvényjavaslat előadója volt a Házban. A delegácziónak 1893 óta jegyzője- 1894 óta pedig a hadügyi albizottság és az egyesűit négyes albizottság előadója. Tartalékos hon­ védhadnagy volt s 1885-ben főhadnagygyá, 1890-ben pedig századossá nevezték ki, miután a fegyvergya­ korlatokon részt vett és az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898-ban kineveztetett szolgálaton kívüli honvéd őrnagygyá. A király a Ferencz-Józsefrend középkeresztjével tüntette ki. A belvárosi taka­ rékpénztárnak, az «Igló-Füred» részvénytársaságnak és a Magyarországi Kárpát-egyesületnek elnöke, több közgazdasági, ipari, közlekedési vállalatnak igazgató­ sági tagja volt; ez állásai egy részéről az összefér­ hetetlenségi törvény miatt lemondott. Budapesten ügyvédi irodát is tart fenn, s a budapesti ág. ev. egyház ügyeinek intézésében is részt vesz.

N a g y S á n d o r , Zemplénmegye megyasszói kerüle­ tének képviselője. 1859-ben született Dévaványán. A budapesti egyetemen jogot végzett, azután Paris­ ban, Angolországban és Belgiumban töltött hosszabb időt büntetőjogi tanulmányokkal. 1887 óta ügyvéd Budapesten. Kerületét 1892 óta képviseli. N e d e c z e y J á n o s , Beregmegye munkácsi kerüle­ tének képviselője. 1852-ben született Munkácson. Jogi tanulmányait Eperjesen és Budapesten végezte. 1875-ben ügyvédi oklevelet nyert s azóta Munkácson a város és a beregmunkácsi takarékpénztár jogtaná­ csosa lett s megyéje közigazgatási és kulturális ügyei­ ben is tevékeny részt vett. Tagja az általa kezdemé­ nyezett és a Kárpát-hegyvidéki földmívelő nép érde­ kében megindult mozgalomból kifolyólag Beregmegye területére kinevezett bizottságnak. Az 1898-tól fogva mint a gróf Schönborn-Buchheim család kormány­ zati tanácsosa, e grófi család magyarországi birtokai­ nak fővezetésével van megbízva. 1892 óta kezdve tagja a képviselőháznak. N e i s z i d l e r K á r o l y , Pozsony város I I . kerületé­ nek képviselője. 1832-ben született Esztergomban. Papi pályára készült, de a szabadságharcz kitörése­ kor honvéd lett s Komáromban mint hadnagy kapi­ tulált. Ezután kereskedelmi pályára lépett s Pozsonyba került mint kereskedősegéd; 1859-ben önálló fűszer­ kereskedést nyitott, mely m a is fennáll. Részt vett a városi és politikai mozgalmakban. Igazgatósági tagja a pozsonyi első takarékpénztárnak. 1884 óta képviseli kerületét. N e m é n y i A m b r u s , Szilágymegye szilágycsehi kerületének képviselője. 1852-ben született Péczelen. Főiskolai tanulmányait részben Bécsben és Parisban, részben a budapesti egyetemen végezte, hol tudori oklevelet nyert. Ezután a «Pester Lloyd» szerkesztő­ ségében működött mint tárczairó, majd mint politikai czikkiró. Számos tanulmánya jelent meg a «Budapesti Szemle"-ben. 1882-ben a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja s ott is tevékenyen működött. 1887-ben kilépett a "Pester Lloyd» szerkesztőségéből. Több éven át levelezője volt a Gambetta által alapí­ tott "Republique Francaise»-nak s a "Nouvelle Revue» tudományos folyóiratnak. Több önálló publiczisztikai művet irt m a g y a r és német nyelven. 1884-ben a szilágycsehi kerületben szabadelvű-párti programmal képviselővé választatott s jelenleg ötödizben képviseli e kerületet. 1896-tól 1901-ig a «Pesti Kapló» főszer­ kesztője volt, de 1901 elején ez állásáról lemondott. P a p p József, Szatmármegye nagy-somkuti kerü­ letének képviselője. 1854-ben született Nagy-Somkuton. Jogi tanulmányait Nagy-Váradon kezdte és Buda­ pesten végezte s itt nyerte el a jogtudori fokot. 1881-ben szerzett ügyvédi oklevelet s szülőhelyén nyitotta meg irodáját. 1883-ban Szamos-Újváron kir. aljárásbiróvá neveztetett ki, 1886-ban a máramarosszigeti alügyészszé, majd ugyanott törvényszéki bíróvá. A birtokrendezési ügyek körűi szerzett érdemeiért táblabírói czímmel tüntették ki. A jogi irodalommal is foglalkozott. A képviselőházban mint román nem­ zetiségű, a nemzetiségi kérdésben tartott hazafias beszédével tűnt fel.

183

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Delarey.

díszkardot nyújtott át. Egyetemi tanulmányai végez­ tével a diplomácziai pályára lépett és több mint tíz évet töltött monarkhiánk párisi, szentpétervári és római nagykövetségeinél. A diplomácziai pályától visszavonulva Budapesten telepedett le s a hazai közéletben kezdett szerepelni. Több feltűnést keltett röpiratot is irt. 1897 ben a Nemzeti Kaszinó Széchenyi­ lakomáján mondott beszédével okozott feltűnést. Egyik leghíresebb magyar versenyistálló tulajdonosa. S z o m b a t h y G y ö r g y , Aradmegye jószáshelyi kerü­ letének képviselője. 1866-ban született Aradon régi görög-keleti nemes családból. A jogot Budapesten és Kolozsvárott végezve, jogtudor lett. Ügyvédi okleve­ let szerezvén, Soroksáron ügyvédkedett. T u b a J á a o s , Komárom város képviselője. 1855-ben született Rév-Komáromban. Jogi tanulmányait Pápán és a budapesti egyetemen végezte. Nemsokára Komá­ rom város aljegyzője, majd 1884-ben főjegyzője lett. 1S9 l-ben a komáromvidéki takarékpénztár vezér­ igazgatójává választotta meg. 1880-ban megindította a "Komáromi Lapok»-at s annak ma is tulajdonosa és főszerkesztője. Részt vett Komárom társadalmi és közéletében. Különösen a tanügy és az iparügyek terén fejtett ki tevékenységet. Több egyesület veze­ tője és elnöke. 1892 óta képviseli kerületét. U g r ó n J á n o s , Udvarhelymegye székely udvarhelyi kerületének képviselője. 1856-ban született MagyarDályán, Udvarhelymegyében. Budapesten végezte jogi tanulmányait 8 aztán bögözi birtokán gazdálkodott. 1890-ben Udvarhely megye aljegyzője lett, 1892-ben pedig alispánná választották. A volt nemzeti párt hive levén, az 1896-iki választások után lemondott állásáról és birtokára vonult vissza. 1900-ban időközi választáson választotta meg kerülete először kép­ viselőjének. V u j a P é t e r , Krassó-Szörénymegye szászkabányai kerületének képviselője. 1833-ban született. Hosszabb ideig szolgált a katonai pályán s őrnagyi ranggal vonult vissza. Ekkor karánsebesi főszolgabíróvá vá­ lasztották. A két utolsó országgyűlésben mint a karán­ sebesi kerület képviselője vett részt. W e i s z B e r t h o l d , Háromszékmegye nagy-ajtai ke­ rületének képvitelője. 1845-ben született Budapesten. A budapesti kereskedelmi akadémiát elvégezve, 1871-ben a kereskedelmi pályára lépett B 1880 óta a nagyipar terén munkálkodik, megalapította a magyar konzervgyárat, 8 részt vett több más gyári vállalat létesítésében s több pénzintézet vezetésében. Tagja a főváros törvényhatósági bizottságának és a tőzsdebiróságnak. Több nemzetgazdasági dolgozatot is irt. Kerületét 1896 óta képviseli. Z s á m b o k r é t h y E m i l , Trencsénmegye vág-beszterczei kerületének képviselője. 1835-ben született. Jogi tanulmányai befejezése után megyei szolgálatba lépett és Trencsénmegye alispánja lett. Az 1887—9á-iki országgyűlés tartama alatt képviselővé választatott és azóta képviseli a kerületet. Kossuth-pártiak.

P é k á r G y u l a , Veszprémmegye somlyóvásárhelyi kerületének képviselője. 1867-ben született Debreczen­ ben. Középiskolai tanulmányait a budapesti reformá­ tus főgimnáziumban végezte, egy osztály kivételével, melyet Bostonban, Amerikában végzett, hova atyját a k o r m á n y közgazdasági tanulmányútra küldötte. Eleinte festőnek készült, de aztán mindinkább a szép­ irodalom foglalta el. I r t többek közt a «Vasárnapi Ujság»-ba is. Megszerezvén a jogtudori diplomát, gyakornok lett a pestvidéki törvényszéknél, de csak­ h a m a r egészen az irodalom felé fordult s több lap­ nak rendes munkatársa lett. 1893-ban nagyobb kül­ földi körútra indult s bejárta úgyszólván egész Euró­ pát, s huzamosabb időt töltött Parisban, hol a műtör­ ténetet s eszthetikát tanulmányozta. Számos novellaég regénykötetet adott ki és színdarabokat is írt. A Kisfaludy-Társaság tavaly tagjai közé választotta. R a d o v a n o v i c 3 G y ö r g y , Bács - Bodrogmegye ó-becsei kerületének képviselője. 1852-ben született Újvidéken. A jogot a budapesti egyetemen végezte. 1882 óta Újvidéken ügyvéd. Részt vett a vármegyei életben és a görög-keleti szerb egyház ügyeiben. A bácsi görög-keleti püspökség szentszékének egyik világi tagja. B ó n a y E r n ő , Torontálmegye nagyszentmiklósi kerületének képviselője. 1852-ben született Kis-Zomborban, Toront álmegyében. Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte. Majd mint önkéntes az 1. sz. cs. k. huszárezredbe lépett s tiszti vizsgát tett. Ezek után gazdasági tanulmányokat folytatott s családi birtokán gazdálkodott. 18»4 ben Torontálmegye gaz­ dasági egylete alelnökké választotta. S a l a m o n G é z a , Szepesmegye lublói kerületének képviselője, 1872-ben született a szepesmegyeiMicseken. Kassán végezte jogi tanulmányait. 1895-ben a sirokai járás szolgabirájává választották. Elvégezte a magyar-óvári gazdasági akadémiát is. 1897 óta nedeczvári birtokán gazdálkodott. S e m s e y B o l d i z s á r , Sárosmegye girálti kerületének képviselője. 1845-ben született a sárosmegyei Deménden. Miután Eperjesen elvégezte a jogakadémiát, komlós-keresztesi birtokán gazdálkodott, mint megyebizott­ sági tag és Sárosmegye közgazdasági előadója vett részt a megyei közéletben. A sárosmegyei gazdasági egyletnek egy ideig alelnöke volt. S m i a l o v s z k y V a l é r , Trencsénmegye zsolna-rajeczi kerületének képviselője. 1854-ben született Trencsén­ megye Bicsicza községében ; fia a magyar szabadságharczban részt vett lengyel származású Smialovszky Sándornak. A jogot a bécsi és budapesti egyetemen hallgatta, s 1877-ben tudori oklevelet nyert. 1878-ban részt vett a boszniai hadjáratban mint tartalékos hadnagy, 1879-ben ügyvédi oklevelet szerzett s kez­ detben Pozsonyban, majd szülőföldjén Trencsénmegye -

Delarey a táborban. ben ügyvédkedett. Itt a Motesiczky - féle kasszalideczi uradalmat kezelte mint zárgondnok, s határ­ széli vasúti vonalak kisajátításával is foglalkozott. Rajeczfürdőt újjá alakította s felvirágoztatta. Élénk részt vett a megyei életben is. Közgazdasági kérdé­ sekről több tanulmányt irt s a Házban is több be­ szédet tartott. A zsolna-rajeczi kerületben 1887-ben választották meg először, majd 1893-ban újra s azóta mindig e kerületet képviseli. S t a j e v i c s J á n o s , Baranyamegye mohácsi kerüle­ tének képviselője. 1838 - ban született . Mohácson. Középiskolai tanulmányai után apja mohácsi vas­ kereskedésébe lépett, melyet később maga vezetett. 1887-ben Mohácson városi biróvá választották m e g ; s ekkor az üzlettől visszavonult. Mint megyei viri­ lista vett részt Baranyamegye közéletében. Megala­ pítója és elnöke a mohácsi takarékpénztárnak. A szerb kongresszuson három izben vett részt mint a hazafias párt tagja. Kerületét már egy izben, 1892—1896-ig, képviselte. S z e m e r e M i k l ó s , Szilágymegye tasnádi kerületé­ nek képviselője. l>»65-ben született a zemplénmegyei Azaron. Középiskolai tanulmányait a bécsi Therezianumban végezte, egyetemi előadásokat Budapesten, Genfben, Kolozsvártt, Londonban és Oxfordban hall­ gatott. Mint budapesti egyetemi hallgató tagja volt amaz ifjúsági küldöttségnek, mely Abdul Kherimnek

B a k o n y i S a m u , Debreczen város I I . kerületének képviselője. 1862-ben született Debreczenben. A jogot Budapesten végezte. 1888-ban letévén az ügyvédi vizsgát, Debreczenben telepedett meg, hol részt vett a város közügyeiben és politikai életében. A debreczeni Csokonai-körnek alakulása óta főtitkára. B e r n á t h L a j o s , Biharmegye tenkei kerületének képviselője. 1830-ban született Tenkén ; theologiai tanulmányainak befejezte után szülőföldjén ref. lelkészszé választották és ott működik ma is. F á y I s t v á n , Gömörmegye rimaszécsi kerületének képviselője. 1861-ben született a gömörmegyei Serkén. Tanulmányai végezte után gömöri birtokán gazdál­ kodott és részt vett a megyei közéletben. Kerületét másodizben képviseli. G á l S á n d o r , Maros - Tordamegye nyárádszeredai kerületének képviselője. Gyergyó-Újfaluban szegény székely családból született. Középiskolai és egyetemi tanulmányait a katholikus székely-alaptól nyert támo­ gatással végezte. Szászrégenben nyitott ügyvédi iro­ dát B Maros - Tordamegye közgyűlésein szerepelt, többször összetűzvén a szász bizottsági tagokkal. M o l n á r J ó z s i á s , Kézdi-Vásárhely város képvise­ lője. 1836-ban született Kézdi-Vásárhelyt. Iparral és kereskedelemmel foglalkozott s szülővárosában műmalmot létesített. 1892-től 1896-ig m á r volt képviselő, az 1896-iki választásoknál kisebbségben maradt, de 1901-ben időközi választáson ismét megválasztották. P u t n o k y M ó r , Gömörmegye putnoki kerületének képviselője. 1866-ban született Gömörmegye Kelemen községében. A jogi tanulmányokat Budapesten végezte s azután Gömörmegyében kelemeni birtokán gazdál­ kodott. Önkéntesi évét 1885-ben leszolgálván, tartalé­ kos huszárhadnagygyá neveztetett ki. Mint tisztelet­ beli szolgabíró működött 1892-ig, mikor a putnoki választókerület képviselőjévé választotta. Ugron-pártiak. B a r t h a M i k l ó s , Zenta város képviselője. 1848-ban született Rugonfalván, Udvarhelymegyében. A jogot a budapesti egyetemen végezte s azután Udvarhely­ megye szolgálatába lépett, mint aljegyző. 1873-ban lett először országgyűlési képviselővé az egyik udvar­ helymegyei kerületben, pótválasztásnál; a balközép tagja volt s a függetlenségi párt megalakitói közt szerepelt. 1875-től 1^80 ig birtokán gazdálkodott, majd az utóbbi évben megalapította Kolozsvárott az •Ellenzék" czímű lapot. Ugyanezen évben országos feltűnést keltett esete volt egy hírlapi czikkéből kifolyólag két katonatiszttel, a kik szobájában meg­ támadták s összevagdalták. 1881-ben Kolozsvár I-ső kerülete, úgyszintén a szilágysomlyói kerület meg­ választotta képviselőjévé, s a kettő közül a kolozs­ vári mandátumot tartotta meg. 1884-ben mint a csíkszeredai kerület képviselője vett részt az ország-

/ 12

VASÁRNAPI ÜJ8ÁG.

184

HENRIK POROSZ HERCZEG AMERIKÁBAN. —

gyűlésben. Az 1887—1892-iki országgyűlésnek időközi választás folytán lett tagja az oklándi kerületből. 1892-ben a nagy-ajtai, 1897-ben ismét időközi válasz­ táson a gyulai kerület választotta meg képviselőül. Az Ugron-féle 48-as pártnak elnöke volt, de a mos­ tani országgyűlés elején személyi okokból lemondott e tisztéről. Mint publiczista is széles körű tevékeny­ séget fejt ki, különösen mint a ^Magyarország, napi­ lap vezérczikkirója. Legutóbb • Kazár-földön» czímmel nagy elterjedtségre jutott könyvet adott ki a beregmegyei állapotokról. Szépirodalommal is foglal­ kozik s a Petőfi-Társaság 1898-ban tagjává válasz­ totta. Egy színdarabja most kerül először szinre a budapesti «Vigszinház»-ban. S z e n t i v á n y i G y u l a , Szatmármegye aranyos-medgyesi kerületének: képviselője. 1851-ben született Liptó-Szent-Ivánban. A budapesti József-műegyete­ men mérnöki oklevelet szerzett és ezután egy ideig m i n t magánmérnök működött. 1878 óta szatmármegyei birtokán gazdálkodik s Bikszád gyógy­ fürdőjét igyekszik a kor igényeinek megfelelőleg fej­ leszteni. Kerülete első izben 1896-ban választotta kép­ viselővé nemzeti párti programmal. Pártonkívüli

függetlenségi.

V á r a d y K á r o l y , Abauj-Tornamegye görgői kerü­ letének képviselője. 1859-ben született Tornán. A jogot Kassán és Budapesten végezte. 1886-ban szerzett ügy­ védi oklevelet és azóta a fővárosban ügyvédkedik. Számos jogi czikket irt. Az 1892—96-iki országgyű­ lésen a gödöllői kerületet képviselte. Most is függet­

A «Meteor»#hajó megkeresztelése.

lenségi p r o g r a m m a l lépett föl, de sem a Kossuthpárthoz, sem az Ugron-párthoz nem csatlakozott. Néppárti. Z i c h y A l a d á r gróf, Zalamegye nagy - kanizsai kerületének képviselője. 18t>4 - ben született NagyLángon, Fehérmegyében. A jogot Strassburgban, Innsbruckban és Budapesten hallgatta, azután a hallei gazdasági akadémia hallgatója lett. Miután két izben hosszabb tanulmányútat tett Európában, 1893 ban tagja lett a főrendiháznak, a melynek két izben jegy­ zője is volt. Tartalékos huszárhadnagy és cs. és kir. kamarás. 1896 óta képviselő.

METHUEN LORD ELFOGATÁSA. A dél-afrikai háború első időszaka óta nem jött a harcztérről Európába oly súlyos angol vereség híre, mint az, a melyet márczius 10-én olvastak fel az angol parlamentben. A hír arról szólt, hogy márczius 7-ikén a lord Methuen vezérlete alatt álló angol csapatokat Delarey boer vezér Transzvál nyugati részében tönkre verte. Az angolok vesztesége holtakban, sebe­ sültekben és foglyokban rendkívül nagy volt, fogságba esett maga a megsebesült vezér, lord Methuen tábornok is. Lord Methuen Oryburgból indult Lichtenburg

felé 900 lovassal, 300 gyalogossal ós öt ágyú­ val s Tweebosch és Palmietkuil között Delarey megtámadta. Methuen hadoszlopa két osztály­ ban ment előre, legelői az ökörszekerek s körűlbelől egy órai távolságra az öszvérfogatok. Mindjárt virradatkor egy nagy csapat boer támadta meg háromfelől az angolokat s bár ezek keményen ellenállottak, helyzetük csak­ hamar tarthatatlanná lett. A vonalukat áttör­ ték, a teherhordó állatok megvadultak s nagy lett a zűrzavar. Az angol lovasok vezetője, Paris őrnagy negyven emberrel vitézül védte az ökör­ fogatokat, de délelőtt 10 óra tájt ő is kénytelen volt megadni magát. Methuen meglehetős súlyos sebet kapott a czombján s így esett fogságba. Az angolokat nagyon megrendítette Methuen vereségének híre, jobban, mint akármely más vesztett csatáé a háború kezdetének végzetes eseményei óta. Nagyon féltették Methuent, aggodalmuk azonban alaptalannak bizonyult, mert Delarey néhány nap múlva nagylelkűen szabadon bocsátotta* Methuen Pál Sandford a dél-afrikai há­ ború legszerencsétlenebb tábornokainak egyike. 1845-ben született, a hírneves Eton-kollegiumban tanult. Hadi pályáját, mint ősi skót csa­ lád fia, a skót testőrsógnél kezdte s 1881-ben lett ezredessé. Részt vett az 1874-iki asanti-háborúban, kitüntette magát az Amvaful melletti csatában. Az 1882-iki egyiptomi hadjáratban is kimutatta vitézségét. Ezután több évig szolgált Dél-Afrikában, a hova a mostani háború kezde­ tén is visszatért és számos súlyos vereséget szenvedett különböző boer vezérektől. Me­ thuen volt, a ki a franczia eredetű boer vezér, Villebois-Mareuil seregét megsemmisítette. A múlt év szeptemberében már volt Delareyvel egy véres összetűzése a Nagy Marico folyónál. Delarey a háború előtt, mint a legtöbb boer, egyszerű szántó-vető «burgher» volt. Mintegy hatvan éves ember, de korához képest fiatalos, friss erőben van még. Nyugodt férfinak mond­ ják, a ki soha sem veszti el hidegvérét; szótlanságáért «hallgató »-nak nevezik a boerok, a kik közt nagyon népszerű. A háború előtt állítólag a békepárt hive volt s Krüger híres ultimátumát, mely a háború közvetlen oka lett, hevesen ellenezte. Általában ellenzéki állást foglalt el Krügerrel szemben. Úgy mondják, hogy Krügerrel való feszült vi­ szonya volt az oka, hogy Joubert halála után nem ő lett a boer hadak fővezére. Midőn a háború kitört, akkor nem törődve személyes érzelmeivel, azonnal fegyverbe állt és egyike lett a legvitézebb boer vezéreknek. A háború folyamán elvesztette legidősebbik fiát. Az angol lapok többször vádolták kegyetlen­ kedéssel, de ezeket a vádakat a legilletékesebb ember, Roberts tábornagy czáfolta meg. Ez maga kijelentette, hogy a lehető leglovagiasabb ellenfél, merész és ügyes a csatában, de udva­ riasan és jóLbánik a foglyokkal. Most,Methuen elfogatásakor is lord Éoberts azt mondta az angol felsőházban, biztosak lehetnek a felől, hogy Methuennel jól fognak bánni a fogságban. Delarey nagylelkűségével bebizonyította csak­ hamar, hogy Roberts nem csalódott benne.

Roosevelt elnök. HENKIK POROSZ HERCZEG ÉS ROOSEVELT KISASSZONY A HAJÓKERESZTELÉS ELŐTT

SZAM. 1902. 49. RVKOHAM.

Rooseveltné.

Roosevlt Alice.

ROOSEVELT KISASSZONY A NÉMET CSÁSZÁR RÓZSÁIVAL.

12. 8ZAM. 19Ö2. 4 9 . KVFOLYAM]

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

18S

nak ez a módja is zavarólag hatott. Egy kissé kuszának találtam a befejezést. Rendkívüli le­ kötött figyelmet kivan a kibontakozás megér­ tése azzal a végmozzanattal, a melyet alkalmaz a szerző. Egy hosszadalmas elbeszéléssel dönti el a kérdést. Négy felvonáson át éber figyelmet tud magának biztosítani. Pompásan folynak párbeszédei. Mindenki azt beszéli, a mi egyé­ niségének megfelel, s annyit, a mennyit ép a helyzet megvilágítása kíván. A drámai mozza­ natok találó, finom, úgyszólva epigrammatikus pár szó közvetítésével érvényesülnek, s az elő­ adók ós a hallgatóság közt megvan a lelki ka­ pocs még akkor is, a mikor itt-ott egy-egy hatásos jelenetről a csináltság bélyege rí le; mert födi azt a rendkívüli finomsággal érvénye­ sített művészi előadás. Szeretetteljes odaadás­ sal adja ki-ki a legjobbat. A végmozzanat azon­ ban e mellett is lanyhuló érdeklődés mellett zárja be a drámát. Mindvégig belső igazság van TOLNAI LAJOS. főalakjaiban, de a végkifejlés már nem hat a meggyőződésnek ezzel az erejével. Hogy végez magával az a fiatal leány, annak boldogulása czéljából, a kit szeret: érthető; mert gyöngéd, T O L N A I LAJOS. érzékeny szálakból vannak összeszőve a lelke 1837—1902. húrjai; de a körülmények, a melyekből kifolyó­ lag fölvillan benne az önfeláldozási gondolat, Nagy tehetségű író volt Tolnai Lajos, ki e hó a melyet a tett is nyomon követ, melodrama19-ikén hunyt el Budapesten, 66 éves korában. tikus hatásúvá teszik azt. De heves, sőt kíméletlen természete mind írói A dráma tulaj donképen véve nem a Pogány erejének érvényesülését, mind életének nyugal­ Gábor végzete, hanem ezé a szegény, szeren­ mát megzavarta. Regényeiben, elbeszéléseiben csétlen fiatal leányé. Mert míg amaz csupán a élő embereket gúnyolt ki, sőt szóptani fejtege­ vagyonát veszti el, de mint dologképes, erős téseiben is gyakran a személyeskedés uralko­ jellemet, nem érinti lelke egyensúlyát is megdott. Regénynőseiben, mellékalakj aiban mindig zavarólag a sorsa: addig ez a fiatal leány, lelki rá lehetett ismerni valakire, környezetére, isme­ egyéniségéből kifolyólag, csakis az útból való rőseire, a kikben mindig a hibát, a csúfolni valót félreállásban lát menedéket. Végez önmagával keresvén, alakjai a regényben kicsinyes, kelle­ azért, hogy gazdag házassággal üthesse helyre metlen emberek, vagy épen apró gazemberek. zavarait az, a kit szeret, s hogy ő maga ne De Tolnai külön irodalmi műfajt művelt, el­ kényszerűljün ahoz fűzni életét, a kit nem sze­ térőt a széptan és a komponálás szabályai­ ret. Mert hát Pogány Gábornak és neki is tól. Mindenekfelett szatirizálni vágyott. Éles jegyese van. Tulaj donképen véve pedig egymást megfigyelő tehetségével könnyen és biztosan FERENCZY «POGÁNY GÁB0R»-A. szeretik. Miért nem lesznek hát egymáséi ? jellemzett. Stílje tömör és erős volt, nyelve Nem annyira a vagyonkérdós választja őket magyaros. Néhány műve, melynek Írásánál Ferenczy Eerencz «Pogány Gábor* czímű el, mint inkább lelki világuk; a mit a szerző nem vett annyira erőt izgatott közvádlói ter­ drámáját, a melynek tartalmáról a «Vasárnapi mészete, a legjobb magyar prózai művek közé Újság» múlt heti száma már megemlékezett, a jellemzetesen ki is domborít. Hajthatatlan, ne­ tartozik. Az életben is olyan volt, mint az Író­ közönség erős érdeklődése mellett adja sűrű mes büszkeség lakik a férfiban; törékeny, gyön­ asztalnál. A vele való érintkezés csakhamar egymásutánban a Nemzeti Színház. Teljesen géd, finom érzésű, önmagába vonult lélek a lány. A férfi, mint özvegy édes anyjának egyet­ meghozta a szakítást. Életpályája ezért válto­ indokolt az érdeklődés a gyakori ismétléssel len fia vezeti a házat s a lány mint vagyontalan, zott és szakadt félbe oly gyakran. Jóbarátja együtt. Mert ha nem is elégít ki a végmozzanat, távoli árva rokon, ugyancsak az ő családi körük­ kétségtelenül leköt az ahhoz vezető út. Egy alig volt. Különben nem is kereste senki barát­ ben nyer életfentartást serdűlő kora óta. Szép, ságát. Olykor kellemes is tudott lenni, kivált perczig sem hagy közönyös hangulatban, sőt kedves, jó lelkű s helyzeténél fogva ösztönszerű­ érzésünk igaz húrjait érinti gyakorta. A negye­ az első érintkezéseknél; megnyerő a beszédben, leg elvonult. A férfi művészlólek, irói hajla­ sőt figyelmes. Az utóbbi években mint fővárosi dik előadásról beszélek, a melyből már a darab mokkal ; ízig becsületes és nemes. Talál a lelki utójátéka, az ötödik felvonás a szerző egyenes tanár, majd igazgató, egészen visszavonulva világuk. Szeretik egymást úgyszólva önmagukra élt; keveset is írt. Annál termékenyebb volt a kívánságára, elmaradt. Ilyetónkép megcsonkítva nézve is észrevétlenül; mint a hogy ez az egy régebbi években, s akkor a Kisfaludy-Társaság láttam azt először. Rám azonban a megoldás­ és Petőfi-Társaság tagjai közé választotta. Tolnait családi nevén Hagymássy Lajosnak hívták. A tolnamegyei Györkönyben született 1837 január 31-én, a hol apja, Hagymássy Sán­ dor, községi jegyző volt. Gyönkön, majd NagyKőrösön járt iskolába, a hol négy évig volt Arany János tanítványa. A református pap­ nevelőbe került föl ezután Budapestre, s kitűnő képességei folytán egész fiatalon a pesti ref. főgimnázium tanára lett. Ekkor, a hatvanas évek elején kezdődött irodalmi működése. Lirai költeményei és balladái, melyek közt több igen jeles is van, hamar nevet szereztek neki, majd kisvárosi életképei, elbeszélései, melyekben az élet és jól megfigyelt alakok tűntek föl. Több műfordítása is megjelent ebben az időben. Önálló kötetben adta ki «Költeményeit» és «Nyomorék» czímű kis regényét. 1868-ban Maros-Vásárhelyre ment ref. lelkésznek; szor­ galmasan folytatta itt is írói munkásságát, sőt «Erdély» czímen szépirodalmi hetilapot indí­ tott s Apor Károly báró támogatásával meg­ alapította a Kemény Zsigmond-társaság czímű szépirodalmi kört. Mint lelkésznek hitszónoki sikerei is nagyok voltak. Ebből az időből való «Az én ismerőseim* czímű novellakötete és «Az urak» czímű egykötetes regénye, a melyet 1874-ben «Somvári Fényes Ádám úr» czímű hosszabb elbeszélése követett, az első szatirikus munka, a melyet Tolnai írt. Maros-Vásárhelyen nem élt nyugodt életet, villongásba jutott hívei­ vel, egyházi hatóságával és távoznia kellett. 1879-ben a «Tompa Mihály költészetei) czímű doktori értekezésével kitüntetéssel szerezte meg a doktorságot, B egyetemi magántanár lett. FELEKY MIKLÓS RAVATALA A NEMZETI SZÍNHÁZ UDVARÁN. A haladástól itt is elzárta természete s ő inkább a szépirodalomnak ólt, mint tanari hivatásá­ nak Újabb regényei: «A nemes vér*, «A báróné ténsasszony», az «Oszlopbáró* és az «i/jf főis­ pán* ; későbbiek a (ilblgármester úr», «A sze­ gény emberek*, «Eladó birtok* ós *A falu arai*, mind sötét rajzok a romlottságról, urak, parasztok gonoszságáról. Sokat írt, két-három regénye is folyt egyszerre a lapokban. Végre 1889-ben mint tanár a fővárosnál nyert alkal­ mazást, néhány év múlva a ferenczvárosi pol­ gári iskola igazgatója lett. Nemrégiben a bel­ városi főreáliskolába helyezték át. 1887-ben saját költségén adta ki «Irodalom* czímű kri­ tikai lapját, 1890—1896-ig pedig remekíróink­ ról írt tanulmányait tette közzé. A következő évben «A grófnéura* czímű regénye, 1899-ben pedig
íáö

l i SZÍM. 1902. 49. ávfottxíf.

VASÁENAPI ÜJSÁfl.

családban élők s naponta érintkezők között történni szokott. Nincs vallomás, mert megvan a folytonos együttlét s a kölcsönös érzés, különkülön mindegyiknek hűségesen ápolt titkául. Mígnem egyszerre közbe jő valami s kipattan a valóság. Itt két dolog jő közbe. Egyik, hogy Gábor a tönk szélén áll. A rósz évek, a vizár, a védgát­ költségek fenyegetik dobveréssel az ősi birtokot. A másik, hogy egy szomszéd földbirtokos meg­ kéri az árvalány kezét s itt a lélektani moz­ zanat. A lány Gáborhoz fordul azzal a kérdés­ sel, hogy igen-t mondjon-e? A kérdés tulajdon­ képen véve egy lelki finomsággal megnyilatkozó vallomás. Érzi azt a lány, érzi az, a kinek felelni kellene, de egyikben sem tud megtörni a tartózkodás. A lány a férfi ajkáról lesi félve a választ, a mely megtagadtassa vele kérőjének az «igen» szót; a férfi büszkesége meg az ő érzése sugallatából várja a visszautasítást s e mellett egyébbel is küzködik. A lány mit se tud Gábor elkerülhetetlen vagyoni romlása felől, holott őt anyagilag biztosítja czélba vett férj­ hezmenetele. Gáborra döntő az utóbbi körül­ mény : erőt vesz magán és hidegségbe bur­ kolt fájó sziwel javasolja az ajánlat elfogadá­ sát. A lány tényleges ridegségnek veszi és más­ napra két boldogtalan jegyes van a házban. Gábor egy ép náluk tartózkodó dúsgazdag pol­ gárlánynyal vált jegyet. Anna meg a földbirto­ kosnak mond «igen »-t. Hogy röviden végezzek, míg a lány napról­ napra hervad, Gábor nem nyugszik bele. Gyötri a látvány, miként halmozza el édeskedéssel Annát a vőlegény, s egyszer aztán kitör. Egy rendkívüli finom szerkezetű jele­ netben borul egymás nyakába a két szerető Lotz Károly: Női arczkép. sziv. Jellemüknek megfelelő nemes egyszerűség vonul át a megnyilatkozásukon. Következik a A NEMZETI SZALON TAVASZI TÁRLATÁBÓL. kibonyolítás. De nem kibontást, hanem a kötelé­ kek teljes felbontását hozza a vég. Gábornak három tényezővel kell számolnia. Az anyja nem büszke férfiút, a melynek azonban csak is a tudja, hogy tönk szólén állanak, a nagynénje a négy fal a tanúja. Török Irma bájos ebben a szerepben. Első gazdag polgárleánynyal, Lindner Bertával való házasságot, mint annak összehozója, vagyoni megjelenésétől mindvégig egyöntetűen feltámadásul sürgeti; maga Berta pedig teljes minek az Anna rokonszenves, lekötő egyéni­ lóleknyugalommal számol az adott szóra. Ho­ sége visszaadásában lennie kell. Csupa sziv és gyan adja nekik egyszerre tudtul, hogy a szive lelki nemesség. Egyszerű, természetes mozgás­ vonzalmát fogja követni?Egy regénye van ké­ sal igaz hangokat a d ; fájdalma, önfeláldozása szen; Berta rég kéri, hogy mondja el a tartal­ együttérzésbe visz s a végjelenet reá háruló ne­ mát. Együtt az egész társaság és ő elmondja héz feladatát művészi játékkal oldja meg. Anna azt; a saját helyzetüket adva elő. Csak Anna vőlegényének szerepében, Mihály fi ad egy naiv és a nagynéni érti meg, hogy róluk van a szó. kedélyű, becsületes gentry birtokost; vidékies Itt tudja meg Anna, hogy tönk szélén áll Gábor modorában s félszegségeiben hű utánzattal mu­ s hogy a gazdag házasság rá nézve tulajdonké­ tatva be őt. Pogány Gábor jegyesét, a dús­ pen véve menedókvár. Az előadó aztán kér­ gazdag polgárleányt, Maróthy Margit szemé­ dést tesz a társasághoz, hogy vájjon mit csele­ lyesíti jellemzetes vonásokkal; a vagyoni tönk­ kedjen regényének tönk szélén álló hőse, a ki ről mit sem tudó s Pogányvárban lelki nyugodt­ egy dúsgazdag lánynak eljegyzettje, holott szive sággal élő öreg Pogányné Rákosi Szidi avatott egész lángolásával egy másik férfi menyasszo­ kezében volt; Helvey Laura egy vén leányt nyán csügg és nem tud élni nélküle. A való adott, a ki előszeretettel intézi a mások dol­ élettel semmi kapcsolatot sem sejtő mama mo- gait, Györgynének pedig egy vidéki színésznő­ solylyal oda szól, hogy ő úgy fejezné be a ből báró Pogánynóvá lett asszony szerepe jutott regényt, hogy a szegény lány végezzen önmagá­ azzal az általa jól megoldott feladattal, hogy val s a jóléthez szokott hősnek adja meg a mó­ egykori művészi pályája nyomán kissé kirivó dot a jólétben maradáshoz. Anna kitántorog a modort érvényesítsen ebben az előkelő társa­ Szüry Dénes. szobából s még folyik az eszmecsere, midőn ságban. bejönnek jelenteni, hogy szerencsétlenség tör­ tént. A kisasszony beleesett a gátról a vizbe. FEDÁK SÁRI. Holttestét a hallgatóság előtt is láthatólag viszik az ablak alatt. Es a függöny legördül. A könnyű, a víg Múzsa szolgálatában arány­ Nem szerencsés módozat a befejezésre. Az lag nagyon rövid idő leforgása alatt rend­ összetorlódott ellentétek gyorsmenetű kifej lé­ kívüli sikerrel tudott érvényesülni Fedák sét várja már a hallgató s végmozzanatúl, elbe­ Sári, a Magyar Színháznak ma már nagy szélés útján kapja hű ismétlésben mindazt, a nópszerűségű, kedvelt primadonnája. Alig mi négy felvonáson át életteljes drámai alakí­ egy-két évvel ezelőtt lépett föl először mint tásban folyt le előtte. Csak lazult figyelem kö­ kezdő a Népszínházban, a «San Toy» operetté vetheti az elbeszélést; még ha művészileg kife­ egy rövid szerepében s rögtön feltűnt, hogy nem jezetten tolmácsolja is a színész ; a mint hogy mindennapi tehetség lakik benne. A tánczművécsakugyan egész erejét veti latba a czímszerep szet terén ragadta a közönség egyik részét tap­ sokra, míg a másik rósz túlmerésznek találta személyesítője: Császár Imre. Gyönyörű összjátékban érvényesül az a mű­ mozdulatait. Az utóbbiaké volt némileg az igaz­ vészi feladat, a melyet Török Irmával együtte­ ság. Csakhogy azok nem számoltak azzal, hogy sen old meg, a ki az árvaleány szerepében csal erős temperamentuma és a kezdet izgalmai ki könnyeket Császárban az előkelő, kimért, gátolták őt mintegy természetszerűleg abban, szenvtelen büszkeség úgyszólva született tol- hogy kellő önfékezóssel érvényesítse művésze­ mácsolóra talál. Ezúttal az érzelmi részben is tét. Akkoriban ő még az öntudatlanság korát igaz húrokat érint. A sorscsapással nemesen élte, mint a ki nincs tisztában, hogy mit, hogyan, szembe nézni tudó büszke jellemet adott. Az a mily mérvben érvényesítsen, mint ki csak azt lelki gyötrődés, a mely szive választottjának érzi, hogy van benne érvényesítendő valami. mással való jegyben járása nyomán égeti őt, Most megtalálta már a terét és korán elérte azt megfelelő fokozatban tört ki belőle; és művészi a stádiumot is, a mikor kellő számítást tud ízóp, mikor lelki kínlódásai zokogásba viszik a tenni a felől, hogy mily határok közt érvé­

nyesülhet összhangzatosan művészi tehetsége. A túlmerész lejtéssel fölhagyott és finom moz­ dulatokkal váltotta föl, s ha még egy-egy testhajlást szelídíteni fog, a mire ráviszi majd a jogosult ambicziójával járó önbírálat is, akkor a mellett, hogy a közönség kedvencze lett, az ízlés finomításának is erősebb tényezője lesz. Hogy a közönségre nagy vonzerőt gyakorol, an­ nak nyilvánvaló jele a «Lotti ezredeseit). Példát­ lanul áll, hogy egy darab folyton telt házakat eredményezzen a hatvanadik előadatásán fölül is, a mely pedig úgyszólva megszakítás nélkül követte egymást. A darab maga is a legmulattatóbb hóbortok egyike. Félreértéseken alapúi és folyton derűit, kaczagtató hangulatban tartja a nézőt. Kitűnően is játszák. Sziklay, Boross jóizű komikuma nem téveszti el hatását. Báthonyi egy fekete rajaht ad és hajlékony, előkelő mozdulataival nyeri meg a nézőt; Fedák pedig egy orfeumi énekesnő szerepében vonzza estéről-estére a közönséget. A táncza finom, az alakítása kiváló. Utánoz a többek közt egy angol és egy franczia énekesnőt, eredeti typusban mutatva be egymástól elütő egyéniségüket. Hangja nem nagy terjedelmű, de ügyesen bánik vele ; énekelőadása művészi. Minden szót érthetően ejt ki és megfelelő hang­ súly lyal kisér. Taglejtés, mozdulat, arczjáték beszédes magyarázója a szónak A művészi mérséklet szem előtt tartása mellett Fedákra szép jövő vár. —ü—

12. SZÁM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.

Székely Bertalan : Női arczkép.

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

187

Háry Gyula : Újházi Ede arczképe. A NEMZETI SZALON TAVASZI TÁRLATÁBÓL.

A NEMZETI

SZALON

TAVASZI

KIÁLLÍTÁSA. A Nemzeti Szalon új tárlatát márczius 16-án délben nyitotta meg Wlassics Gyula közokta­ tásügyi miniszter, nagyszámú és előkelő közön­ ség jelenlétében. A miniszter, kit gróf Andrássy Gyula elnök üdvözölt, örömét fejezte ki, hogy a Nemzeti Szalon gyors egymásutánban rendezi sikerültebbnél sikerültebb kiállításait. Az új tárlat 213 műből áll, ezek közül csak néhány szobor. A régi és újabb festőgárdából sokkal találkozunk s jeles művekben válogat­ hat a közönség. Az volna az igazi siker, ha minél többet válogatnának ki. Munkácsy Mihálynak is van itt egy kisebb életképe, egy munkába görnyedt, faczipős fran­ czia öreg asszony, a mint kapál. Lotz Károlytól először látunk képet a Sza­ lonban, egy bájos fiatal hölgy álló arczképét. Kitűnő dekoratív hatású mű. Székely Bertalan, kivel az utóbbi időkben ritkán találkozunk a kiállításokon, egy női arczképpel szolgáltatja a Szalon szintén egyik fő díszét. Ujlakyné Madarász Adelin festőművésznőt ábrázolja a mellkép, elegáncziával előadva, meleg színek­ kel festve. Több művész egész kis gyűjteményt állított ki, így Háry Gyula, Fényes Adolf, Kriesch Aladár, Zemplényi Tivadar, Szenes Fülöp. Háry Gyula, a jeles illusztráló művész és táj­ festő szeretetreméltó apróságokban, vázlatok­ ban mintegy beszámol a délvidéken nyert be­ nyomásairól, friss közvetlenséggel. Aquarellek, olajfestések kerültek ki ecsetje alól. Van egy szép női arczképe is és egy női tanulmány. Egyik arczképe pedig Újházi Edét, a Nemzeti Színház művészét ábrázolja, élethűséggel és biztos, nyugodt, előadásban. Festőtársainak is nagyon tetszik a művészi kép. Mindjárt az előcsarnokban találkozunk Koszkol Jenőnek egy aquarell csendéletével, pompás gyümölcsökkel. Van még egy másik ilyen jó képe is. Ott találkozunk Kriesch Aladár, Háry, Arkay Aladár, Tahi Antal, Istvánffy Gyula néhány finom apróságával. Az első teremben már nagy számmal fértek Neogrády Antal, Vaszary János, Zemplényi Tivadar, Tölgyessy Artúr, Bihari Sándor, Katona Nándor, Stetka Gyula, Szenes Fülöp, Pálya Coelesztin, Pörge Gergely, Kézdi-Kovács László, Knopp Imre, Kárpálhy Bezső, Ipolyi Sándor, Nagy Zsig­ mond, Beck Ilona, Márk Lajos, Deák Ebner Lajos, Rubovics Márk művei. A második teremben Fényes Adolf gyűjte­ ménye sok megfigyelni valót nyújt. Történeti hangulattal festette meg Greguss Imre «Kár­ tyázó kuruczok» czimű képét. Kami Gyula, Szlányi, Bruck Miksa, Déry Béla, Szentmiklóssy Zoltán, Újházi Ferencz, Kőnek Ida, Bay Alajos, Endrey Sándor, Kernenrzky Árpád,

dalom-bölcseleti tanulmány, melynek czélja a jog törvényeinek természettudományi alapon megálla­ Gustavo A. Becquer (a spanyol Heine) dalai pítása ; a természettudományt a legtágabb keretben és válogatott meséi, fordította Körösi Albin ; Bu- értve s nem zárva ki az elmélkedésből azt sem, a da/icst, l'.H>2. — Nálunk teljesen ismeretlen, érde­ mi eddigelé csak sejtelemszerűen él a modern kes egyéniségű spanyol költőt mutat be a magyar gondolkodók agyában. Tétele, hogy a társadalom­ közönségnek e kötetben Körösi Albin, a spanyol ban uralkodó jog a vagyonnak joga. S logikával költészet buzgó ismertetője. Bccqucr 1836—1870-ig folyik ebből az a kritika, melylyel az író a fennálló élt, küzdelmes élete volt. Költészete igazi elisme­ társadalmi és jogrendet támadja. Két elem harczol résre csak halála után talált. tA spanyol Heinéi­ az élet boldogságáért — mondja: —• az erős és nek nevezik s méltán, mert erősen Heine hatása gyenge s jaj a gyengének, a ki nem talál rokonele­ alatt áll. Apró, bánatos, vágytól epedő, olykor meket, hanem magára marad az telhelyezkedés* gunyoros hangú szerelmi dalokat irt, többnyire nagy munkájában; a legtöbb alámerül, elpusztul. HENRIK POROSZ HERCZEG AMERIKAI pesszimisztikus szellemben, ezenkívül prózai mesé­ • Az ember érvényesülni vágyó csoportosulat, mely ket, apró novellákat, melyekben a költői szinezés ezen igyekvése közben nem lehet igazságos.* Ter­ LÁTOGATÁSA. Nagy, tüntető barátkozás okozója lett a né­ és hangulatkeltés a fó'czélja. Hangja nem nagy ter­ mészetes, hogy sokan nem értenek egyet a filozófus metek és amerikaiak közt Henrik porosz her- jedelmű, de szépen cseng, költői előadása színes, íróval, de mélyre ható elméjét, széles körű tudását, czegnek, a német császár öcscsének látoga­ képekben gazdag. Néha kissé elnyújtottalak találjuk, valamint jelen munkája kiválóságát senki sem fogja tása az ójszakamerikai Egyesült-Államokban. néha azonban meglepő könnyedséggel kerekedik tagadni. A könyv a Franklin-Társulatnál jelent A látogatás tulajdonképeni czélja, vagy talán ki a hangulat képe. A fordítás komoly, lelkiismere­ meg, ára négy korona. jobban mondva ürügye az volt, hogy Vilmos tes munka, gond és szeretet eredménye ; kár azon­ Pályanyertes népszínmű. Porzsolt Kálmán, Ü császár yachtot rendelt magának Amerikában ban, hogy a fordító nehézkesen versel, gyengén Népszínház igazgatója előadásra alkalmas népszín­ s felkérte Roosevelt Alice kisasszonyt, az rímel. Az ilyen kis daloknál, melyekben a hangulat műre 100 arany pályadíjat tűzött ki. A bírálók 83 Egyesült-Államok elnökének leányát, vállalná a fődolog, nagyon fontos a verselés szépsége, a darab közül a díjat tA rozsályi malom* czimű 4 el új hajója keresztanyai tisztét. Ez alkalomra felvonásos népszínműnek Ítélték. A jeligés levél nyelv könnyed zengése, mely nélkül a hatás nagy felbontásakor dr. Kacziány Géza fővárosi tanár és küldte el Vilmos császár az öcscsét a tengeren túlra s az amerikaiak oly lelkes ünnepléssel része veszendőbe megy. A fordító könyve elején ter­ ismert író neve tűnt ki. A bírálók egyike «A régi fogadták, a melynek zaja áthallatszott az jedelmes és meleg hangú tanulmányban rajzolja szeretöt czimű 3 felvonásos népszínműre szavazott. meg a spanyol költő jellemrajzát. Meséiből is lefor­ Ezt a népszínművet a bírálók dicséretben részesí­ oczeánon Európába is. dított néhányat. A kötet a fordító saját kiadásában tették. Szerzője Géczy István, kinek több színmű­ A hajó keresztelése február 25-én folyt le a vét játszszák a Népszínházban, s legutóbb a Vígszín­ New-York közelében levő Shooter Island nevű jelent meg; ára két korona. Mutatványul a követ­ házban került előadásra egy kisebb darabja Ezeken szigeten. Itt bocsátották az új yachtot vizre. kező kis dalt közöljük : kívül előadásra ajánlották a Szeghy urum bűne, Kökény Ágnes, Betyárvirtus s a Tilosban czímtí Roosevelt kisasszony Henrik herczeggel egy e Lenge foszlánya tollkönnyü ködnek, népszínműveket. A két első darabnak Eder Pál czélra alkalmazott korlátos deszka-folyosón a Hószínű háló, mit babok kötnek, fővárosi tisztviselő a szerzője, kitől már játszottak hajó oldalához ment, mögöttük Roosevelt elnök Arany veretű hint darabot. A bírálókat élénken foglalkoztatta «A hitt nejével, továbbá a new-yorki angol követ és Húrján repeső hang, czimű népszínmű, melyben eredeti erőt találtak, de Seth Low new-yorki polgármester. Roosevelt A szellő csókja, a fény hulláma, a pályázatból ki kellett zárni, mert elkésve érke­ kisasszony a hajó-keresztelést nem a nálunk Az vagy te csak. zett. Szerzője dr. Rózsa Miklós, a Nemzeti Szalon szokott módon végezte. Nálunk ugyanis az a szo­ titkára. Mikor utánad, légies árnyék, kás, hogy a keresztanya megnyom egy gombot, Kapni óhajtok, eltűnsz te már rég, melyből villamos vezeték visz a pezBgős paVígszínház. Márczius 15-én a Vígszínház száz Mint a hang, mint a láng lobbanása, laczkhoz, mely a nyomásra összetörik s a ki­ előadásos sorozatában egy új írónak, Fényes Samu­ a köd, mint a hab csobbanása Mint ömlő pezsgő kereszteli meg a hajót. Ezúttal a nak (Kassáról) történelmi színműve, «Kurucz Feja A kék tavon. pezsgős palaczk egy kötélen lógott le a hajó Dávid* került bemutatóra. A közönség szereti, ha a magyar szerzők visszanyúlnak a múltba. Herczeg oldalához, Roosevelt kisasszony jó erősen Parttalan tenger zajló habárja, Ferencznek tOcskay brigadéros • kurucz darabját megfogta és teljes erejével hozzávágta a hajó Üstökös csillag, mely az űrt járja, rövid idő alatt száz előadásra segítette. Fényes Samu oldalához, hogy összetörött. A palaczk szalma­ Panaszos sirám is a kurucz világból keresett tárgyat, Tököly Imre borítékban volt, hogy cserepei széjjel ne hull­ Kekedt szél húrján, idejéből. A történet romantikus, nem is egészen Valami jobbnak örökös vágya, janak s ezeket az ünnepély után mutogatták tisztán indokolt, de az irói tulajdonok nem hiány­ Az vagyok én. egy new-yorki ékszeres bolt kirakatában. A ke­ zanak belőle s a szerző tehetsége iránt bizalmat resztelő formula, melyet a szép keresztanya gerjesztenek. A mese röviden a következők körül A ki szemét rád szegzi bújába' mondott, ez volt: ^Keresztellek téged a né­ forog: Kassa városát a kegyetlen és vérengző Caraffa Éjjel meg nappal egykép, a kába: ostromoltatja. Van kémje is, egy szép asszony, Rásmet császár nevében Meteornak.» A ki veszettül üldöz egy árnyat, kainé, a ki Tábori Örzse néven jelenik meg Feja Henrik herczeg még ezután több napig ma­ Mit csak az ábránd alkota lánynak: Dávid főbírónál. Gonosz, ledér asszony. Csábítgatja radt Amerikában, körutat is tett több kisebbAz én vagyok! a feleséges főbírót, kicsalja titkait s azokat galamb­ nagyobb városban s ottléte alatt szeri-száma se bal küldi el az ellenségnek. Csakhogy az öreg Erősek és gyergék. Ilyen czím alatt jelent meg volt a tiszteletére rendezett lakomáknak s egyéb Fejáné sólyma elfogja a galambot s megtalálják Pultul, lllcs tollából egy íz' J 8 oldalra terjedő társa­ ünnepélyeknek. Kimnach László, Veress Zoltán, Markó Ernő, Berkes Antal, stb. festményeit találjuk még itt. A harmadik termet a nagybányaiak foglal­ ták le, leginkább tájképekkel: Grünwald Béla, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár. Itt állított ki Kacziány Ödön is egy arczképét, és Udvary Géza, «Szent György legenddja» czímen na­ gyobb festményt. A szoborművek közt a legtöbb Kiss György­ től van: Boldizsár püspök, Troli Ferencz püs­ pök mellkópei, egy apácza mellszobra, Szent Gellért és az «Élet-halál» czimű csoportozat.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

12 SZÁM. 190"2. 4 9 . ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

188

12. SZÁM. 1902. 49.

vádak hangzottak, hogy az összegyűlt adományokat czélzatosan rövidítik meg vele s ezzel késleltetni fogják a szobor fölállítását. A képviselőházban is Lengyel Zoltán ily értelmű interpellácziót intézett a belügyminiszterhez. A főváros közgyűlésén pedig márczius 19-én fordult elő az ügy, s a közgyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy utasítja a tanácsot, haladéktalanul terjeszszen javaslatot a Kossuth-szobor fölállítása ügyében a közgyűlés elé, a szobor fölállítását azonnal ren­ delje el és föliratot intéz az országgyűléshez, hogy a szobor költségeihez a törvényhozás is járuljon hozzá. Halmos János polgármester részletes felvilágosí­ tást adott a szoboralapfól. Ez most 953,279 korona s a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnál kamatozik. A gyűjtő-bizottság, mely az adományokat átadta a városnak, az átadásról szóló jegyzőkönyvben kikö­ tötte, hogy a síremlék mielőbb fölállíttassók. Hogy a vádaskodás alaptalan, legjobban igazolja az a kö­ rülmény, hogy a mauzóleum czéljaira a rendelke­ zésre álló összegnek csak egyharmadrészét akarják fordítani és 600,000 koronát meghaladó összeg ma­ rad a szoborra, a mely összeg még egyre növekszik. Kossuth Ferencz a lapok útján nyilatkozatot tesz közzé, melyben azt mondja, hogy ő édesatyja sír­ emléke vagy szobra ügyébe be nem avatkozott, s tudomása sem volt előlegesen a képviselőházban Nemeskéri Kiss Pál, Keczer Miklós és Biró Lajos.

Thaly Kálmán.

189

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

ÉVFOLYAM.

Jegyekhez alig lehetett jutni, mert :i főúri körök /.árt körben rendezték az előadást. A kis színházat ők maguk töltötték meg. Előadták Kisfaludy Károly « Vígjáték* czímű kis bohózatát, melyet Sótlan Ferencz, a Nemzeti Színház művésze tanított bél Az előadáson alig látszott, hogy műkedvelők mozog­ nak a színpadon. Wenckheim Mariska grófnő ara­ tott nagy sikert Váry Klára szerepében, úgyszintén kedvesen játszott PaUavicini Stefánia őrgrófnő, Eötvöt Rolanda bárónő ; a férfiak is kitettek magu­ kért, kivált gróf Hadik Miksa, gróf Wüczek Frigyes, gróf Zichy László ós Mocnonyi Antal. A mint a darabnak vége volt, számtalanszor hívták a szerep­ lőket. Kzután a sakkjátszma czímű ballet követke­ zett, a melynek mulatságos fordulatai állandó derültségben tartották a közönséget. A ifigurák*,

szép lányok és asszonyok meglepő' biztonsággá] tánczolták le a sakkpartit. Igen sokan vettél; benne részt: a dallamos zenét a honvédzenekar szolgál­ tatta. Féltizenegy órakor oszlott szét a közönség. Másnap este ismételték az előadást. Hét óra után érkeztek a várszínházba József főherczeg, Klolilil főherczegné és két leánya, a kik az udvari páholy olőtt várták a királyt. Pontban fólnyolezkor meg­ érkezett a király, a kit gróf Zichy Aladár rendező és gróf Keglevich intendáns fogadtak. Mikor a király belépett a nézőtérre, a közönség felállt és tapsolt. A király mindvégig figyelemmel kísérte az előadást és tapsolt a szereplőknek. Fedák Sári.

Gróf Apponyi Gyula a mint automobiljén távozik.

PILLANATNYI FÉNYKÉPEK A KÉPVISELŐHÁZ ELŐTT. (MÁRCZIUS 19.)

annál a titkos üzenetet. Örzsét a tanács elé állítják, de ó' nem hiszi, hogy elitélik, mert Feja Dávid neki bűntársa. De Feja a hóhérnak adja át, vállára bé­ lyeget sütnek, megvesszőzik, a városból kisöprűzik. E férfiasságért Örzse beleszeret Fejába, úgy hogy mikor Caraffa emberei betörnek a városba, kegyel­ met eszközöl Feja számára. Ennek ez a kegyelem nem kell, inkább a vérpadra megy. Ráskainét pedig leszúrja egy ember. Külsőleg sok a szines és a tarka a darabban; egyes jeleneteinek hatását a szerző jól kiszámította. A szerzőt többször kitapsolták. Haraszthy Hermin volt az első a játszók közt, ki szenvedélylyel ábrázolta Eáskainét. Kijutott a taps­ ból Pethesnek (a főbíró), Hegedűsnek, Góthnak, Fenyvesinek, Varsányi Irénnek, Hunyadi Mar­ gitnak. Az Uránia-színház legújabb tanulságos darabja, melyet e hó 18-ikán mutattak be, «A szultán biro­ dalma.* Szerzője ifj. Hegedűs Sándor, ki ugyané színházban régebben Amerikát ismertette felolvasás­ ban, képekben. Most a keletnek az érdeklődést annyira foglalkoztató világából mutatott be sok részt. Verses prológban szavalta: Szultán birodalma, mesék szülőfölde, Hősök hazája, álmok országa, Hívlak, idézlek, tűnő képek szárnyán Ölts alakot — s jelenj itt meg előttünk. A vásznon aztán egyenként tűntek föl a képek, melyekhez a szerző történelmi, néprajzi ismerteté­ seket nyújtott, legendákat is elmesélt, véleményt hangoztatott. Először Konstantinápoly és egyes ré­ szei tűntek föl; majd a dervisek földjét mutatta be külön fölvonásban s végűi az alsó országról szóló ismertetése következett. A színezett képeknek a vetítésben kitűnő hatása volt, a mozgó fotográfiák közül főleg a galacai híd tolongó embertömege tet­ szett. Megindulással látta a közönség Rodostó képét, Rákóczi fejedelem és Zrínyi Ilona sírját. A Leander­ tornyáról és Szaffó szigetéről szóló leírás is fokozott hatást tett, s a közönség sokat tapsolt, főleg a má­ sodik fölvonás után, a mikor a szerző teveháton jelent meg, természetesen csak vászonra vetve. A színházat megtöltő előkelő közönség soraiban ott volt Wlassics Gyula kultuszminiszter is. KÖZINTÉZETEK ÉS

EGYLETEK.

A Magyar Tud. Akadémia márczius 17-iki ülésén három szaktudományi felolvasást tartottak. Kosxitány Tamás saját vizsgálódásai alapján új ada­ tokat terjesztett elő a buzasikér és a búzalisztek ismeretéhez. Tapasztalta, hogy a frissen csépelt búzának a csírázó képessége kevesebb, mint annak a búzának, a melyet a learatás után csak félévvel használtak vetőmagúi s hogy a csírázó képesség egy éven belül arányosan növekszik, azután fokoza­ tosan, míg végűi egészen elapad. Ehhez hasonló dolgot tapasztalt a siker fejlődésében is. Az aratás után mindjárt elcsépelt és lisztté őrlött búzában kevesebb a siker, mint a mennyit ugyanabból a búzá­ ból pár hónap multán kimoshatni. Fontos körül­ mény az is, hogy a tésztát félórán át pihentetni kell a

siker kimosása előtt. Ezután arról beszélt, hogy a búzának szemre, látszatra legalább különböző idő­ ben különböző a sikértartalma. Klein Gyula bemu­ tatta ifjabb Entz Géza vendég kutatásait «Adatok a Peridiniák ismeretéhez* czímen. Entz már két év óta foglalkozik a Quarnero és a Balaton puszta szemmel láthatatlan ázalagaival, kivált a Peridiniák­ kal, a melyeknek szervezetéről, szaporodásáról új és tanulságos anyagot gyűjtött össze. "Végűi Bugarszky István mutatta be Rohrer László vendég vizsgálódásait a fehérjék sav-kötő képességének meghatározásáról. Akadémiai jutalmak. A Magyar Tud. Akadémia márczius 19-ikén rendkívüli ülést tartott, a melyen pályázatok eredményét hirdették ki. Más eszten­ dőkben külön-külön ülésben döntöttek a Teleki-, Karácsonyi- és Farkass-Raskó-díjak odaítélése, vagy ki nem adása dolgában. Most egy ülésben egymás­ után döntötték el valamennyit. A báró Eötvös Loránd elnöklése mellett tartott ülésen legelőször a százaranyos gróf Teleki-díjra érkezett drámákról olvasott fel jelentést Kozma Andor. A 26 pályamű közül 11 gyarló kísérlet, a többiben irodalmi forma, néhol drámai tartalom is mutatkozik. Aránylag legjobbnak mondható «A fe­ kete czár* czímű pályamű, a melynek kerete a Fer­ dinánd király és Zápolya János között folytatott háború. A darabnak van egységes cselekménye, hőse drámai, küzdelmében mindvégig érdekes. De a hős kivételével a többi alakok rajza, főkép a nőké, gyönge. Elég jó a darab nyelve s a párbeszédnek gyors drámai üteme van. Jambusai folyékonyak. A bírálók ezt a művet ítélik aránylag a legjobbnak s. noha irodalmi becse nem nagy, tekintve, hogy a jutalmat ki kell adni, a bizottság ajánlja, hogy *A fekete czár* czímű tragédiának adják ki a díjat. Báró Eötvös Loránd elnök kijelenti, hogy a jeligés levelet csak az esetben bontja föl, ha a szerző kívánni fogja. A szerző másnap jelentkezett a titkári hivatalban Gabányi Árpád, a Nemzeti Színház művésze, kinek a száz aranyat kiutal­ ványozták. — A gróf Karácsonyi 200 aranyosdíjért vígjátékok versenyeztek. A bírálók jelentését Herczeg Ferencz készítette s Heinrieh Gusztáv olvasta fel. A pályázat eredménye gyarló. Tizenhá­ rom vígjáték érkezett a bírálókhoz, s ezek közül csakegy emelkedik ki, a fZrinyi György házassága* czímű, melynek nyelvezete szép, de színszerűsége és drámai formája kezdetleges. A bírálók azt ajánl­ ják, hogy az Akadémia ne adja ki a díjat. Az összes ülés ehhez hozzájárult. — A Farkas-Raskó-pályázatról (hazafias költemény) szóló jelentést Endrődi Sándor terjesztette elő. Az eredmény meddő. Csak nyolcz vers érdemel egyben-másban figyelmet. Költőiknek van mondanivalójuk, nincsenek gondo­ lat és erő híján, de megragadni egyik sem tud. Koszorút egyik pályamű sem érdemel. A díjat tehát nem adják ki. — A Wodianer-jutalom oly tanítók­ nak van szánva, a kik a tanítás, nevelés, a magyar nyelv terjesztése körűi kiváló érdemeket szereztek. Ezt az ezer-ezer koronát tevő jutalmat az idén Sár­ kány Gáspár munkácsi elemi iskolai igazgató-tanító és Kondor Ferencz halmosi állami elemi iskolai tanító kapják.

A Petőfi-Társaság e havi ülését márczius 16-án tartotta. Bartók Lajos, alelnök mondotta az ünnepi beszédet «A mi márcziusunk» czímmel. A beszéd végén mese alakban szólt egy máguszrol, a ki mindent megpróbált, hogy a világhatalmat adó bölcsek kövét megtalálja. Lement a föld mélyére s előbb a vashoz, majd az aranyhoz fordult, de mind a kettő tehetetlennek bizonyult. Végre az ólomhoz fordult a mágusz: «Te vagy a legsúlyosabb, te hódítsd meg a világot!* S a nehézkes ólom golyó­ nak öntve, millió keblet tört keresztül, népeket irtott ki, csak romlást szült s a romok alá került maga is, de világot nem hódított. A mágusz kiásta és megöntötte betűnek : «Menj, a ki eddig rombol­ tál, alkoss; a ki öldöklés angyala voltál, légy a halhatatlanságé ; a ki a zsarnokság fegyvere voltál, légy a szabadságé! A szabadság szárnyain menj betű és hódítsd meg a világot!* És az ólombetű ment. — Ezután Jakab Ödön olvasta fel hatás­ sal Gárdonyi Gézának «Az öreg honvéd* czímű költeményét,,majd Prém József «A szabadságról* ez. költeményét szavalta el. Váradi Antal bemutatta Salamon Ödön vendégnek «Hugo Viktor és a ma­ gyarok* czímű értekezését. Kiss József «A naphoz* czímű legújabb költeményével szerzett tetszést. Szabóné Nogáll Janka csinos kis elbeszélése fejezte be az ülést. A Lipótvárosi kaszinó márczius 16-ikán Falk Miksa elnöklésével közgyűlést tartott. A kaszinónak 1901. év végén 1280 tagja volt. Kegyelettel emléke­ zett meg az évi jelentés a kaszinó elhunyt tiszte­ letbeli tagjáról, Szilágyi Dezsőről, kinek a kaszinó megfestette arczképét, s ezt méltó ünnepélylyel fogja leleplezni. A bevétel az előirányzott 218,400 koronát 6456 koronával haladta meg ; a kiadás az előirányzott 6581 koronával több. Felszólalások történtek a mulatságokra ós művészi estélyekre kiadott költségek miatt, mert az e czélra megszava­ zott 8000 koronán felül még 60,000 koronát köl­ töttek, a mely összeg a kártya-pénzekben talált fedezetet. A hosszúra terjedt vitában azt is felhoz­ ták, hogy a mulatságokra sok vendéget hívnak meg s e miatt a kaszinó tagjai rövidülnek meg. Többen felhozták, hogy ép most oly képviselőket is (t. i. néppártiakat is) meghívtak a márczius 17-,ikére kitűzött hangversenyre, a kiknek elveivel a lipót­ városi kaszinóban sokan nem értenek egyet. A hoszszúra terjedt s igen zajossá vált vita következtében Falk Miksa elnök a közeyűlés folytatását elhalasz­ totta. A márczius 17-ikére kitűzött estélyt is elha­ lasztották. Az egész elnökség és igazgatóság lemon­ dott.

MI UJSÁG? A király márczius 20-ikán délelőtt adta az utolsó átalános kihallgatást a budai királyi lakban. Más­ nap délután Bécsbe utazott. A Kossuth-szobor. A Kossuth szobrára begyűlt adományokat 1897 óta a fővárosi hatóság kezeli, s erre külön bizottságot alakított. E bizottság pályá­ zatot hirdetett a Kossuth sirja fölé emelendő mauzó­ leumra. A pályázó tervek fölött pár nap alatt már döntenek. A mauzóleum emelése miatt azonban

Fedák Sári, Sziklai és Boross,

Fedák Sári. A »LOTTI EZREDESEI »-BŐL.

elhangzott vagy lapokban megjelent felszólalá­ sokról. Szive mélyéből óhajtja — irja, — hogy atyjának minél előbb síremléke legyen. Ha nem kérte volna vissza hamvait a haza, a fiúi szeretet már állított volna síremléket Florencz mellett az Allori temető­ ben, a hová elvitték volna az anya és nővér porait is, s a hol úgy is van — úgymond Kossuth Ferencz^— sírboltja az én családomnak, melyben az enyéim nyugosznak. Neki végtelen hosszúnak tetszik az idő, mióta atyja sirja emlék nélkül áll. Mint hozzá­ értő állíthatja, hogy 300,000 koronából nagyszerű síremléket lehet állítani és 650,000 koronából nagy­ szerű szobrot. Teljesen alaptalan a föltevés, hogy belenyugodott a szoborállítás elhalasztásába. Ha valaki megkérdezte volna, azt mondja, hogy a sír­ emlék felállításához fogjanak hozzá azonnal a teme­ tés után, a szobrot pedig Kossuth születésének szá­ zadik évére készítsék el. Vámbéry Ármin 70-ik születésnapja. A nagy­ nevű tudós, Vámbéry Ármin e hó 19-ikén ülte 70-ik születésnapját. Már az előtte való napokon érkeztek mindenfelől, messze külföldről is — kivált Angliá­ ból — az üdvözletek. E hó 18-ikán a magyar béke-egyesülel elnök­ sége és választmánya dr. Emmer Kornél elnök

vezetésével küldöttségileg üdvözölte Vámbéryt, mint az egyesület alelnökét. Márczius 19-ikén a Magyar Akadémia képviseletében báró Eötvös Loránd elnök és Szily Kálmán főtitkár, kik az Akadémia nevében köszöntötték. A földrajzi tárxaeág üdvözletét dr. Erődi Béla főigazgató, Gerster Kálmán, Havass Ernő és dr. Berecz Antal adták át. A budapesti angol kolónia nevében Thovton főkonzúl gratulált. A számtalan üdvözlő távirat közt kettő Japánból érkezett, tokiói tudósoktól. A magyar földrajzi társaság e napi közgyűlésén gróf Kuun Géza indítványára Vámbéryt a társaság tisz­ teleti tagjává választotta. 17/. Edvárd angol király, kinek Vámbéry régi bizalmas emberei közé tarto­ zik, szintén megemlékezett a tudósról. Londonból következő távirat érkezett Vámbéryhez : «A király megbízott engem, hogy hetvenedik születésnapja alkalmából szívélyes szerenosekivánatait küldjem önnek. KnoUy, főudvarmester.* Főúri műkedvelők a Várszínházban. Márczius 18-ikán és 19-ikén a főúri körök jótékony czélú műkedvelői előadást rendeztek a budai Várszínház­ ban. Wenckheim Frigyesné grófné hozta így össze a fővárosi köröket a jótékony egyletek javára. A fényes előadás ismétlését márczius 19-ikén a király is végig nézte.

* Sokszoros házi úr. Waldorf Astor Vilmosnak a milliárdos amerikai tőkepénzesnek New-Yorkban négyezer háza van. Évi jövedelmét 364 millió ko­ ronára becsülik. * A londoni elemi népiskolák 1898-ban 33 mil­ lió koronába kerültek, mely összeg legnagyobb része alapítványi tőkék kamataiból és önkéntes ado­ mányokból került ki. 1872-ben a tanköteles gyer­ mekek száma 450,000 volt, 1898-ban pedig már 785,000-re emelkedett. * Az orosz kormány oly magas adót vetett ki a kártyára, hogy abból a Katalin császárné által ala­ pított szent-pétervári lelenczház és kórház összes költségei bőven kikerülnek. * Orosz-Lengyelországban nyilvános helyen lengyel nyelven beszélni nem szabad. A rendelet ellen vétőket az orosz rendőrség keményen meg­ bünteti. * Az öt világrészben megjelenő összes hírlapok 68 százaléka angol nyelven van irva. Az ősz b a j / a t eredeti színének visszanyerése czéljából nsgyon ajánlatos a •Stella* hajvizet használni, melynek rendkívüli előnye, hogy nem mint festék hat, de a baj eredeti szinét állítja vissza. E szer készítője Zoltán Béla. budapesti gyógyfzerész, ő cs. és kir. fen­ sége József főherczeg udvari szállítója.

190

HALÁLOZÁSOK. FELEKY MIKLÓST m á r c z i u s

18-ikán

temették

el.

R a v a t a l á t a N e m z e t i S z i n h á z u d v a r á n állították föl L e n d v a y szobra alatt, sűrű p á l m á k és lobogó fák­ lyák közt. Az e l h u n y t jeles m ű v é s z n e k özvegyén, M u n k á c s y F l ó r á n kívül h á r o m fia m a r a d t ; elsó' h á z a s s á g á b ó l ; F e l e k y József ref. lelkész és i r ó ; m á s o d i k házasságából F e l e k y A n d o r és P á l , m i n d ­ n y á j a n h á z a s o k . A koporsót az özvegy, a g y e r m e k e k és u n o k á k koszorúi borították. V a l a m e n n y i szinház, az öreg h o n v é d e k , P ó c s m e g y e r képviselő' testülete elküldte koszorúját. A m á r c z i u s 18-ikán délután t a r t o t t t e m e t é s r e az összes színházak tagjai m e g ­ jelentek, m é g vidékről is érkeztek, v a l a m i n t Már­ kus József főpolgármester. A gyászszertartás az o p e r a i é n e k k a r gyászdalával kezdődött, m a j d P a p p K á r o l y ref. lelkész m o n d o t t m e g h a t ó gyászbeszédet és i m á t . Az operai é n e k k a r kürtkisérettel előadta • A halálnak éjszakája* czímű gyászdalt. Beöthy László, a N e m z e t i Szinház igazgatója b ú c s ú z t a t t a el az elhunytat, m é l t a t v a egész életét, művészetét. Az ősz h o n v é d b a j t á r s a k n e v é b e n Mikár Z s i g m o n d be­ szélt. A k o p o r s ó t föltették a z t á n a hatlovas gyász­ kocsira, a melyet nagy közönség kisért k i a kerepesi­ úti temetőbe. Künn a temetőben a Nemzeti Szinház nevében Tóth I m r e , a B u d a p e s t e n ülésező országos szinészkongresszus n e v é b e n pedig dr. Janovics J e n ő színigazgató m o n d o t t a k búcsúztatót. A koporsót Szigeti József sírja mellett, a főváros által ado­ m á n y o z o t t díszsírban helyezték örök n y u g a l o m r a . KATONA ZSIGMOND, k e c s k e m é t i gyógyszerész,

volt

48-as honvéd, v á r o s á n a k egyik legtekintélyesebb polgára e h ó 18-án 74 éves k o r á b a n e l h u n y t . A köz­ életnek számos terén folytatott önzetlen m u n k á s ­ ságot, de különösen az ipari m o z g a l m a k b a n szerzett m a r a d a n d ó é r d e m e k e t . M i n t a k e c s k e m é t i ipar­ egylet elnöke, 1872-ben a saját v a g y o n á n a k koczk á z t a t á s á v a l országos iparkiáUítást r e n d e z e t t , mely­ n e k fényes sikere K a t o n á n a k k ö s z ö n h e t ő . O volt úttörője a K e c s k e m é t e n n a g y lendületet vett gyü­ m ö l c s t e r m e s z t é s n e k i s . M a r a d a n d ó e m l é k e ez i r á n y ­ ban kifejtett m u n k á s s á g á n a k a virágzó szőlő- és gyümölcstenyésztő telep, a melyet n e v é r ő l Katona­ telepnek neveztek el. H a l á l a n e m c s a k K e c s k e m é t vidékén, h a n e m az ország távolabb részeiben is nagy részvétet keltett. Az országos ipar-egyesület egyik legérdemesebb tagját gyászolja. Az e l h u n y t k é t fia közül az egyik d r . K a t o n a Béla korona-ügyész helyettes, a másik K a t o n a József m i n i s z t e r i fogal­ m a z ó . T e m e t é s é n megjelent Beniczky F e r e n c z pest­ megyei főispán i s . LANGER VIKTOR z e n e s z e r z ő és a l i p ó t v á r o s i

bazi­

lika k a r n a g y a h a t v a n éves k o r á b a n m e g h a l t . Egyike volt a m a g y a r zene leghivatottabb művelőjének. M á r a h e t v e n e s évek elején feltűnést keltett ügyek álné­ ven kiadott m a g y a r dalaival, később Tisza Aladár n é v e n irta n ó t á i t , csárdásait és m a g y a r zeneműveit, melyek elterjedtek az egész országban. I r t n é h á n y előkelő színvonalon álló zenekari m u n k á t is. T a n u l ­ m á n y a i t a n e m z e t i k o n z e r v a t ó r i u m b a n végezte, majd Lipcsébe m e n t . H a z a t é r v e operai k a r t a n í t ó s a szinésziskola t a n á r a lett, az egyetemi Daloskör k a r m e s t e r e , a vakok intézetének é n e k t a n á r a . A nyolczvanas években n é h á n y évet töltött P é c s e t t m i n t k a r n a g y és z e n e t a n á r . I n n e n a lipótvárosi ba­ zilikához került s ebben az állásában m e g m a r a d t haláláig. Az utóbbi években összegyűjtve kiadta Petőfi megzenésített verseit. Mesteri tudással dol­ gozta á t és r e n d e z t e sajtó alá a m a g y a r zeneiroda­ l o m számos kiadványát. H a l á l á t özvegye, öt gyer­ m e k e és kiterjedt rokonság gyászolja. BULSS P Á L , n a g y h í r ű baritonista, a berlini királyi opera tagja, m e g h a l t T e m e s v á r i t , m á r c z i u s 20-án. H a n g v e r s e n y r e m e n t oda, de m á r betegen érkezett s baja halálos t ü d ő g y ú l a d á s s á fejlődött. A b u d a p e s t i közönség több hangversenyből ismerte m ű v é s z e t é t . E l h u n y t a k m é g a közelebbi n a p o k b a n :

Okányi

SZLÁVY BÉLA m . kir. h o n v é d e z r e d e s , ki a h o n v é d e l m i

m i n i s z t é r i u m második osztálvának vezetője volt, 5 4 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . Unokaöcscse volt n é h a i Szlávy József k o r o n a ő r n e k — B E I D L ALAJOS győri székesegyházi a p á t k a n o n o k , szentszéki ülnök, életének 58-dik évében G y ő r ö t t . — JURACSKA JANUÁR F e r e n c z - r e n d i áldozópap, 6 3 éves k o r á b a n K a s s á n . —

D r . BUZÁTH KAMILL ügyvéd, B e r e g s z á s z

város

n y ű g . p o l g á r m e s t e r e , 47 éves k o r á b a n B e r e g s z á s z o n . — BARNA BERNÁT szepes-ófalvi o r v o s a m a g u r a i j á r á s b a n 36 éves k o r á b a n . — D r . AIGNER IMRE,

i s m e r t fővárosi ügyvéd, k i t nagy r o k o n s á g gyászol. —

SCHVINN LÁSZLÓ, n y ű g . h o n v é d h u s z á r

őrnagy,

ki a szabadságharezba*- a N á d o r - h u s z á r o k közt küzdött, aztán az osztrák- seregbe sorozták h u s z á r ­ n a k , o t t k a p i t á n y lett, s az új h o n v é d s é g szervezé­ sében vett r é s z t m i n t őrnagy, később a földmívelési m i n i s z t é r i u m állategészségügyi osztályánál, m i n t m i n i s z t e r i biztos m ű k ö d ö t t , 69 éves k o r á b a n B u d a ­ p e s t e n . — Viliéi PRIBÉK MIHÁLY, régi h o n v é d h a d ­ nagy, Székesfejérvár nyűg. városi p é n z t á r n o k a , 7 3 éves k o r á b a n épen márczius 1 5 - i k é n ; u g y a n a k k o r h a l t m e g T u r - T e r e b e s e n a szabadságharcz emlék­ ünnepén

12. SZAM. 1902. 4 9 . KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

FRIEDMANN JÓNÁS r é g i h o n v é d . —

OLÁH

P Á L , 48-as h o n v é d ő r m e s t e r , 8 0 éves H a j d n - D o r o g o n ;

u g y a n o t t PÁSZTOR ISTVÁN régi h o n v é d altiszt, 78 éves. — KRIEGEB PÁL, a S i n a - u r a d a l o m n y ű g . jószág­ kormányzója, Ercsiben 8 9 éves k o r á b a n . — L A X JÓZSEF orvostudor P á s z t ó n 64 éves k o r á b a n . Beteg­ látogatás alkalmával érte utói a halál Felsó'-Sztre-

SAKKJÁTÉK.

nyűg.

m . kir. p o s t a -

és

II

távirófel-

'• w

TÖKÖK

KÁROLYNÉ,

szül.

1 I

Szögyény-Marich Z s u z s a n n a 8 0 éves, Sósfalván. — Özvegy

WALLFISCH

BERNÁTNÉ,

74

esztendős

ko­

r á b a n , B u d a p e s t e n . Az e l h u n y t b a n Vállas Lajos, a F r a n k l i n - T á r s u l a t t i t k á r a , édes anyját gyászolja. — SZOTYORI NAGY KÁROLYNÉ, szül. Csilléry Gizella,

Gyula

fővárosi

a l p o l g á r m e s t e r és Rózsavölgyi A n t a l fővárosi k e r . elüljáró t e s t v é r e B u d a p e s t e n

—

SOLTÉSZ JÁNOSNÉ,

szül. M e n d e k I l o n a 4 3 éves k o r á b a n Miskolczon. — Özv. SCHAFFER FERENCZNÉ, szül

Csányi

Leopoldina

68 éves k o r á b a n Győrött. — Özv. BERMÜLLER J Ó ZSEFNÉ, szül. F r a n k Terézia 82 éves k o r á b a n P á p á n . — CHRISZTÓ ILONKA, C h r i s z t ó

Miklós

biharmegyei

árvaszéki ü l n ö k és neje, D ú s I l o n a öt éves l e á n y ­ kája

Nagyváradon.

—

SZÉNÁSSY FERENCZNÉ,

m& i

a

szül.

e

I

Helyesen fejtették Andorfí S. — Kovács Lipótvárott: Hoffbauer János. — Kecskeméten:

•*

m e g : Budapesten: K. J. és F . H . — J. — Csomonydn: Németh Péter. — A. — Bakony-Szenüdszión: Szabó Balogh Dienes. — A pesti sakk-kör.

E h r b a r udvari zongoragyár Sokiedznayer és n a l stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép­ viselete. Valódi amerikai har­ moninniok. 9318

ingyen.

rr

Gleditsekia csemeték és magvak. Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle állat, még az apró nyulak sem hatolhatnak át. M i n d e n r e n d e l é s k e z r a j z o k ­ kal ellátott ültetési és kezelési utasítás mellé­ k e l t e t i k . Ezer csemete elég 200 méterre.— Á r a 6 í r t . Nagy mulasztási követ el mindenki kinek örökös álhatlan kerítésre van szüksége, ha nem ezt slkalmazza, szikes, köves, homok, agyag-, nedves lalajban is egyenlően tenyészik. Azért is terjedt ugy el, hogy alig van az országnak oly része, hol nagyban ne szaporítanák.

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

Budapest,

Szerkesztőségi

iroda:

Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.

váljunk és egyúttal cfészsé[ günketismegri'úíitsüUiasx_ jDáljnkaPilules Apollo-kat, melyekDekgyógyereji;a(iiövéiiyekbölnyert)Ves/Cü/os//je-EzenorvosiLekÍDL
HOGY KARCSÚVÁ!

I * n i t i i i i i c l <>•> a világhírű hegedű-művész I » U 1 jlllt55»lt?I i, ur j a ii R e m é n y i M i ­ h á l y müliansszerkésziiőnél, a ni. kir. zene-akadémia szál­ lítójánál szerzi be. Specialista liesredü -javításokban, melyek a legmfivésziesebben készíttetnek jótállás mellett. A h a n g f o k o z ó g e r e n d a f e l t a l á l ó j a , mely bár­ mely hegedű vairy gordonkába alkalmazva annak sokkal erősebb. szebb és kellemesebb hangol ad. Budapest, VI. kerület, Király-utcza 44,o. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

Ha őszül a haja,

L O H R MÁRIA ezelőtt K R O N F U S Z csipke, vegyészeti tisztító-és műfestő-intézete

Üvegje 2 korona. ZOLTÁN

BÉJJA

erömfivt szönyegporlé és sző rmeáru megóvó-Intézettel.— Megbízások átvétetnek:

N O T H L I N G V I L M O S magkereskedésében Budapesten, Kálvin-tér 9. sz. alatt

Budapest,

V.,

Sétatér-utcxa, sarkán.

Siabadság-ter 9043

be a legkitűnőbb és legmegbízhatóbb gazdasági, kerti-, v e t e m é n y - é s virágmagvak.

kívánatra

ERICH

9169

gőzerővel.

I Imi-.«t-i.i-fit 0 4 . —T e l e f o n

créme

B U D A P E S T , I V . , E s k u - ú t 6 (Klotild főh. palota).

3 kiállítási kitüntetés, hozzá a Puleheradin-szappan 80 fill., pondre 1 kor.

Telefon. — Árjegyzék

W

Budapest, J ó z s e f - k ö r u t 6 4 c. s s . Baross-utcza közelében.

bérmentve.

íllandó

Telefon 91—48.

íáS^sjá *1$*ES3 £-[,, J { *.'J f~ í l^-S-j^í ' '-- *

bitó dobozokat. kiállítás a fenti

ozikkekből a városligeti megtekinthető.

HIRMÁM FERENCZ REZÁKU-GYÁKA,

Hirdetések felvétetnek

és

Budapest, L, Mészáros-utcza 38.

Gyárt nagybani elmrasitásra következő *j csikkeket V lerbnomaDD családi dobozokat és d l s s b o r i t eé kk oo kk aatt I(levélpapírokkal is borítékolkkal), névjegykártyákat, gyasilapokai,l, g r A s i l e v e l p a p i r t , gyaszneTJegyeket. Saját gyártmányú femsarkokkal ellátott r a j i t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és tortapapírokat, továbbá papirtányérokat, plakátcsöveket és különféle összehajt-

Eésziti, szétküldi az

,Apostol' gyógyszertár,

ingyen

M . 8 0 6 .

QAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papiráru és szab. fómkapocsgyára

Budapest, l l l , Csányi-uto. 9. a.

íparesarnokban 9307

Készít göz-, viz, és légszeszvezetékhez szük­ séges rézárakat, bor- és sörszivattyukat, sör­ kimérő készüléket légnyomással, szénkénegezSket, peronospora fecskendőkhöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézsulyokat, felirati táblákat horgany v. fémből stb.

a kiadóhivatalban. IV., Egyetenwiteza 4.

9

chininezukorkája

Legjobb szer láz, »álló-láz, malária elles, különösen g yermekeknek, a kik

G a a l M ó z e s , a magyar diákok legkedvel­ tebb írója, szerkeszti. Az egyetlen magyar lap, mely a diákoknak nemes szórakoztatója es oktatója. Megjelenik minden héten 16 oldal terjedelemben. Közöl állandóan két hosszabb elbeszélést, számos ismeretterjesztő czikket. JjJöfizetési ára egész évre 9 k o r . 6 0 fill. Kiadója a F r a n k l i n - T á r s u l a t (Budapest, IV. ker., Ecvetem-utcza 4). ,, Az októberben kezdődött évfolyamra bar­ mikor elő lehet fizetni. sziveim küld a

bérmentve.

WACHTL É S TÁRSA fényképészeti czikkek raktára

M. kir. fóldmivelés&gyi minister.

Mutatványszámokat

és

Mirtusbőrfinomitó, szépítő, üdítő Zsírtalan és ártalmatlan aro- és kéz créme, eltávolít m i n d e n bőrhibát, szép lőt, börhámlást, p a t t a ­ n á s t . Kis tég. 1 kor. nagytég. 2 kor.

1902. évi április h ó 2-án déli 12 órajfor nyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Bánatpénzül az ajánlati összeg 5%-a készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírokban a budapesti m . kir. állam­ pénztárnál letétbe helyezendő; az ezt igazoló adóhiva­ tali nyugta az ajánlathoz melléklendő. A szabályszerűen kiállítandó ajánlatok, melyek vagy az egyes szakaszok kőszükségletének, vagy pedig az oszszes kőmennyiség szállításának biztosítására vonatkoz­ hatnak, a jelzett napon H V i óráig Petzrik János segéd­ hivatali főigazgatónál (központi épület, félemelet 29. sz.) nyújtandók be. A fenti szállításokra vonatkozó szerződési feltételek s egyéb tájékoztató adatok az eszéki m . kir. folyammér­ nöki hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinthetők s ugyanott az ajánlati minta díjtalanul megszerezhető. 9488 Budapest, 1902 márczius hó 11-én.

EgésB érre 9 kor 60 fill. Pál évre 4 « 80 ' Negyed évre 2 • 40 «

ingyen

Nagy mérvben

ff H,f*RtPTTTifit)©Q

gyógyszertárában

ő Cl. és k. fensége József főherczeg udv. szállítója,

megnagyobbitatott

VIII., Baross-utoza 85. sz. saját házában levő gyárban és a következő fióküzletekben: IX., Calvin-tér 9. V., Harniinczad uteza 3. VI.. Teréz-kiirut 39. VI., Andrássy-nt 16. Telefon 57—08. VIII., József-korát 2. szám. Telefon 57—08.

B U D A P E S T ,

A Dráva folyó barcs-drávatoroki szakaszán 1902-től 1907. évig bezárólag házi kezelésben építendő szabályo­ zási müvekhez szükséges, évenkénti részletekben szál­ lítandó : 1. Drávatorok-Eszék közötti szakaszra 19362 m 2. Eszék-Nárd « « 26910 . 3. Nárd-Csadjavica • « 33910^ « i. Csadjavica-Barcs « « 75694-5 « Összesen: 155876-6 m* kőanyag vállalati utón leendő biztosítása czéljából a m . kir. fóldmivelésügyi ministerium második emeleti ta-

Előfizetési á r a :

9U7

első magy. mech. szőnyeg-kiporlási,szőrmemegóvási és moly-irtási intézet.

Árlejtés, hirdetmény.

TANULOK LAPJA

8. sz.

készletek, remek virágvázák é s alkalmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, hanem az A k a d é m i a m e l l e t t a Béla-utcza s a r k á n létezik.

KOTSCHY

9596/V. sz.

használja a „Stella''-vizet (Hair Regenerátor), mely nem fest de a haj eredeti színét adja vissza,

V. ker., Ferencz József-tér

Kristályüveg

Árjegyzék

Vti>

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s .

szállítója.

Budapest, V I I . k e r . , G a r a y - u t c z a 10.

szerezhetők

szokványminőségben. ninnnnmn4Áli Óriási jövedelmet biztosító voltánál fogva C S G I I I B I B K I e n " e k t c n v é s n é s e számos gazdaságban ' az utóbbi időben rendkívül elterjedt. Színes fénynyomatu f ő á r j e g y z é k i n g y e n é s b é r m e n t v e küldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. A z á r j e g y z é s e n kivül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt cimére ingyen és bér­ mentve küldetni kéri, mely nincsen az a ház,vagy család, a hol annak tartalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazdát vagy szegény családnál egyaránt. így még azoknak is igen érdeké­ ben áll k i k r e n d e l n i s e m m i t n e m a k a r n a k , mert benn. számos oly közlemények foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek.Cim: s É r m e l l ó k i e l s ő szőlőoljtványteleps Nagy-Kágya, u. p . Székelyhíd.

A « V a s á r n a p i Ujság» 8. s z á m á b a n m e g j e l e n t k é p ­ t a l á n y megfejtése: Zápor eső csak úgy szakad.

udv.

Központi víz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőművi emelő­ gépek stb. 9277

Szőlőoltványok

A « Világkrónika» képes heti közlöny a napi események részletesb m a g y a r á z a t á r a szolgáló czikkeken kivül állandóan közöl nagyobb elbe­ széléseket és regényeket is, igy jelenleg Verne G y u l a legújabb r e g é n y é t közli.

Keresd az a s s z o n y t (három kis történet.) Nagyon köznapi a moráljuk s a szerző n e m tudta olyan for­ mába öltöztetni, hogy újnak látszassák. Románcz. H a l v á n y leány, f e s t e t t rózsa. Az első talán sorra kerülhet. Az öreg honvéd. Laposan írt vers, nem bir érdeket kelteni. Emlék a múltból. Az eleje nem r ó s z : van benne hangulat, egy-két csinos kép. A negyedik strófától kezdve teljesen ellapul. Verselése is hagy kívánni valót. cLelkem—terem», — az ilyen rímek m a m á r megengedhetetlenek. A vándor. Zavaros, költőietlen dolog. Egy szegény hülye, a ki vándorútján megfagy. H á t költői tárgy ez 1 Színtelen előadása, lapos moralizálása még élvez­ hetetlenebbé teszi a hiányos ízlésről tanúskodó elbe­ szélést.

(Váczi-n cza sarkin).

ELOKERITES.

A 'Vasárnapi Üjság» és " P o l i t i k a i Ü j d o n s á g o k » a « Világkrónika* és a «Ma­ gyar Gazda* melléklapokkal együtt: negyed­ é v r e 6 kor., f é l é v r e 1 2 k o r .

Természetbarát. Hogy valamely állat ősi tenyészhelyéről egészen új, távoli vidékre kerülve, óriási mértékben elhatalmasodik, sokkal jobban, mint régi hazájában, — ismeretes dolog. Példa erre többek közt a tengeri nyúl, mely Ausztráliában máig is legyőz­ hetetlen országos csapássá l e t t ; szintén ilyennek mondható az Amerikából került fillokszera és poloska. Legújabban a mi verebünk lett az amerikai EgyesültÁllamokra nézve ilyen csapássá. Azelőtt n e m volt Amerikában veréb. Valami madárkedvelő 1852-ben nyolez p á r verebet vitt át Európából s azokat egy new-yorki parkban szabadon bocsátotta, hogy hadd élénkítsék a tájat. 8 most m á r ez a néhány veréb annyira elszaporodott, hogy számukat több ezer mil­ lióra teszik s mindenféle irtási kísérleten kifogva, oly roppant károkat okoznak vetésekben és kertek­ ben, hogy közelebb egy amerikai nemzetgazda így nyilatkozott: a mi kárt mi tettünk Európának a fillokszerával, bőven viszonozzák azt nekünk az onnan származott verebek 1 Hogy mikép szaporodhattak el ily roppantul Amerikában a verebek, magyarázata az, hogy ott évenként hatszor költenek; de természe­ tük is sokkal falánkabbra változott, mint az ősi hazá­ ban, hol kártételük számba se jön.

Feeolin-t.

Budapest, IV. Gizella-tér 2.

Nagy kölcsönző-intézet.

a

Kérdezze csalt h á z i o r v o s i t , h o g y a • F e e o l i n - nem-e a l e g j o b b c o s m e t l o a l szer a kéznek, hajnak i s fogaknak? A leg-tisztátalanabb axoz i s a l e g c s ú n y á b b kezek elő­ kelő, üde finomságot ét* alakot nyer s «Feeolin* használata ál­ tal, k -Peeolln" egy 42 legne­ mesebb és legfrissebb növényből előállított Bzappan. 9001 Jótállunk további, hogy az áros r e d ő i i s ránczai, bőratk&l (Mitesser) és a r o z p ö r s e n i s e k (Wimmeili) stb. a . F e e o l i n * hasz­ nálata által nyomtalanul eltűnnek. A . F e e o l i n • a legjobb hajtisztitó, hajápoló és hajszépitőszer, meg­ akadályozza a hajkihullást, a meg­ kopaszodást és a fejbetegségektől megóv. A • F e e o l i n * egyben a legtermészetesebb és legjobb fogtisztítószer. A ki a . F e e o l i n . - t állandóan szappan helyett hasz­ nálja, fiatal és szép marad. Kötelezzük magunkat a p i n s azonnali v i s s z a a d á s i r a , ha a •Feeolin* használata nem si­ keres. E g y drb á r a : 1 kor., 3 drb 2.50 kor.. 6 drb 4 kor., 13 drb 7 kor. Eg-v drb utáni p o r t ó 2 0 fillér, 3 drbon fe­ l ő l i 6 0 fillér, U t á n v é t t e l 6 0 fill.-rel több.Megrendelhető FEITH, M. Főraktárában, Bécs, VII., M a r l a h i l f e r s t r . 3 8 . Bakár Budapesten : F e t r o v i o s M i k l ó s droguista IV., B i o s i - n t o s a 2 .

zongoratermében

négy

üzenetek.

használja

zongorák, pianioók és harmoninniok

a. Botit. — Kc5—b5 Kb5—a5—c5

főherczeg

Gyár és i r o d a :

Millió hölgy

Heckenasf Gusztáv

Világos. 1. . _ . — 2. e2—e3f 3. F mat.

József

1865-ben. "—

e

Világkrónikával A •V a s á r n a p i Újság* a n e g y e d é v r e 4 k o r o n a 8 0 fillér, f é l é v r e 9 k o r o n a 6 0 fillér.

Szerkesztői

mérnök és gyáros.

Gs. és kir. fensége

t0~ Alapíttatott

legolcsóbban kaphatók

KÉPTALÁNY.

Újság> é s «Politikai Budapest, Egyetemelőfizetések legczéleszközölhetők.

K N U T H KAROLY

F A Y , ILLATSZERÉSZ,

a

A z o n előfizetőinket, k i k n e k előfizetése m á r c z . hó végén lejárt, fölkérjük előfizetéseik m i e l ő b b i megújítására, hogy a l a p szétküldésében fenn­ akadás ne történjók.

Az előfizetések a •Vasárnapi Ujdonságoki kiadó-hivatalába, utcza 4 . szám k ü l d e n d ő k . Egyes szerűbben p o s t a - u t a l v á n y által

*

A 2249. sz. feladvány megfejtése Crum J.-től, rUátot. Sötét. 1. Fh3—fi — e6—e5 (a) 2. e2—e4 e5—d* : 3. Fb2—a3 mat.

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK

1Í*»

PARIS — 9, r n e de l a Paix, 9 - PARIS.

VilngoB indái s a haimadik lépésre matot mond.

Előfizetési fölhívás.

negyedévre

*

1Ö<

- ^ ^

A legjobb bel- és külföldi

Kovács E t e l k a , 29 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n .

A "Vasárnapi Ujság» k o r o n a , félévre 8 k o r o n a .

&

VILÁGOS.

az

i s m e r t fővárosi z e n e t a n á r és orgonaművész neje, 4 5 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — KATONÁNÉ, K a t o n a N á n d o r jeles tájfestő édes anyja, K é s m á r k o n . — KÓZSAVŐLGYI SZIDÓNIA, Rózsavölgyi

'Á

••

H

^

KülSnleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

m

•M

C s i k - n a g y k á s z o n i özv. b á r ó BORNEMISZA ALBERTNÉ

szül. göncz-ruszkai g r . K o m i s Gabriella 68-ik évé­ K o l o z s v á r i t . — Özv.

~z

1

ügyelő 61 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n , s h o l t t e s t é t Bajára vitték. — KÁRÁSZ P Á L , a gödöllői takarék­ p é n z t á r vezérigazgatója, 70 éves Gödöllőn.

ben

pipere hölgypor L a

SÖTÉT.

tokos 58-dik évében Nemes-Militicsen. — HORCSIK KÁLMÁN 49-ik évében B u d a p e s t e n . — D e d i n a i G A L -

VASÁftKAl*! ÜJ8Á6.

Legjobb é s leghirnevesebb

2266. számú feladvány. Havel M.-tól.

g o v á n . — WLASSICS GYÖRGY gyógyszerész 3 5 éves k o r á b a n B e l a t i n c z o n . — KŐRMENDY GYULA földbir­

LINRZKY LAJOS,

í 12. M Í M . 1902. 49. ávTOLfAS.

kiadóhivatal.

keserű chinint bevenni nem képesek.

Törvényesen védve

Láz ellen! Nem keserű!

mii

Többszörösen kitüntetve. 1869-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók liumei vándorgyűlésén 40 arany pálya­ díjjal jutalmazva.

Valódi, h a minden egyes p i r o s csomagolópapíron StT Rozsnyay Mátyás névaláírása olvasható."*!!

Budapesten TOROK tárában, valamint minden

Főraktár

«£SSSS&L Utánzatoktól óvakodjunk

JÓZSEF gyógyszer­ gyógyszertárban.

SliJtozsuyay Mátyás^TT'•tér.

192

12. BZÍM. 1902. 49. ív>ot»A.

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

Miként

• V

lehet szép női kebelt

FÖLDVÁRT IMRE, Budapest,

elérni.

A kebel uipstxv a női bájak egyik legelőkelőbbje, melvmk 6Mf .I-n eredmény nMidszerinl minden különös ápi>adománvi>7.ásában a természet nem mulatja magát nanrló- IAs nétkul svciiMrail. ' . ,. nak. Ennélfogva a hölívek szívesen fonják tudomásul venni, I R a t i é - f é l o P i l a l e s o r i e n t a l e s elevenítő hosy jelezik egv olv teljesen ártatlan szer. melvlyel a j Itatása állal azonfelül üdébb lesz a/, arczbor, néprtve természet szelid módon kénvszeritlielő, hogy ebben * : az arczvonls >i és m íifjilví a nő i-gesz Jénye. tekintetben kevésbé íukarlegyen. Eswr. mMva linóm ! E pilnlákai mindenki bevelo-ti ; a fejlődésben levő pánsi Mmiláfban már ísmerrles. a R a t i é - f ó l e fiatal leány ép úgy, mint a leljesen kifejlődött asszony. P I L U L É S O R I E N T A L E S liasználmáhnl áll, I Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevesbbe a; mely ;/ilulák a leghíresebb párisi orvosok állal jóknak egészségre ártalmasak. (Törvényesen védve.) vaun:ik elismerve és tényleg ama tulajdonsába! bir ' A kjru'belül két hónapig tarló gyógy folyamot nak. huzvn női kebelt fejlesztik és iijra helvrehozzák, könnyű betartani, a megszokott éictmod, legcse­ a szöHli'kei erősilik. a vállak osonlmidorodásnii elsi­ kélyebb változtatása nélkül Ara egy doboznak mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes- használati utasítással egv itt K 6' üi. utánvéttel K tv75 tességel kölcsönöznek. Hálása abban áll, hogy a láp- (Szétküldés titoktartás melleit.) Mindazon dobozok melyeken a gyáros bélyege láléknak plasztikai anyagnak, való alakulását elősegí­ visszau'asüandók, tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Al egy- nincs es melyeken nem ál! a következő lakásczlm: I

l i tv , IM< I » lllHWIllíllV d IIM " l t , n j " H l l | i : i a i l i l ) " " l i i r l r\ . r » * VJgJ

, tinivé

•"* » • « . *J í r n v * .

férfidivat raktára Kossuth Lajos-u. 18, és Kerepesi-út ». Ajánl angol cylinder, diva­ tos kemény és puha kalapo­ kat, jó szabású férfi ingek, nyakkendők, keztyük dús választékban. Árjegyzék. A világ legjobb Sám­ fájának párja 1.50 kr.

Hölgyeknek í

o u m •»• ' a. •. ,r . - —•» - - • —

. R A T T E , Ph.i rmacien, 5. Passage Verdau. ParisMatxir Ausztria-.Magyarorsz. részére: lluila|iest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u. I

Lóárverési és ló.ásári hirdetmény. A kistéri és mezőhegyesi magy. kir. állami ménesek állományából eladásra kerülő heréltek árverése folyó évi április hó 30-án Budapesten a Tattersall kerepesi-uti helyiségeiben délelőtt 10 órától kezdődőleg fog megtartatni. A budapesti Tattersall részvénytársaság a fenti árverést megelőzőleg folyó évi április hó 27-től 29-ig luxus-lóvásárt rendez. A lovak leírását és részletes feltételeket tar­ talmazó árverési és luxu.slóvásári jegyzékek a postabélyeg beküldése mellett a Tattersall igaz­ gatóságától kaphatók. Budapesten, 190:2. évi márczius hó 10-én.

Mégy,

kir. föl(Iin i velésügyi

tninister

CHINA-BORA

Politechnikai Intézet

Legújabb és orvosi szaktekinté­ l y e k által is elismert, b i z t o s hatása k é z é s a r e z s z é p i t ö szer, eltávolít m i n d e n börtisztátlanságot és r ö v i d használat után v a k í t ó fehérré.üdévé teszi az arezbört. F i g y e l m e z t e t é s I ~ m Készítmé­ nyem nagy közkedveltsége miatt h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba; csakis az v a l ó d i , mely a d o b o z a l j á n aláírásommal e l v a n látva. 1 t é g e l y I l o n a - o r é m e 1 k o r . 1 d r b I l o n a - s z a p p a n 8 0 fillér. K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . Szétküldési rak­ tár : A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára S z o l n o k o n . B u ­ dapesti főraktárak : T ö r ö k - f é l e gyógyszertárban Királyutoza 12. és Andrássy-ut 29., K e r p e l - f é l e gyógyszertar Lipót-körut 28. szám és T h a l m a y e r é s S e i t z uraknál.

VASSAL

kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e i ! és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or­ vosi kitűnőségektől. 1200-nál több orvosi elismerőlevél

WT Kitűnő íz. " • •

Kitfintetve több arany és ezüst éremmel. Á r a k : Vi l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e s ttveg K 4 . 4 0 . Kapható minden gyógyszertárban.

Serravalló J . gyógyszer. Triesztben.

FOLDES-féle MARGITGRÉME

BUBAPESTEN

téli és nyári gyógyhely.

w

49. ÉVFOLYAM.

decimai tabulátorral. Vezérképviselőség Ausztria Magyarország részére:

Feltűnést keltő 1

HGH. SCHOTT és DONNATH W i e n ,

III/3.

H e u m a r b t

O.

Budapesti képviselőlég:

SZÉNÁSY BÉLA papiráruháza IV., Ferencziek-tere 9.

" CSAK EGYSZER KEH MOSNIrÓriasi megtakarrlás!

Császárfiirdö

BUDAPEST, MÁRCZIUS 30. ^

IDEÁL írógép

A r a 1 korona.

Főraktár: T ú r o k J ó z s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . A közönség megtévesztését czélzó utánzatoktól óvakodjunk.

13. SZÁM. 1902.

8EIDEL és SíAUMAM féle golyó-csapágyas

gyorsan és biztosan ható szer szeplő, m á j - és b ő r f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és mindennemű börbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsirlalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt.

gyógyszerész Aradon.

~

Ilona-e réme.

8984

Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN

I. I p a r a k a d é m i a gépész-, elektro-, épit. mérnökök és épiló'mest. Mnb szám. li akad. tanfolyam. Frankfart II. T e c h n i k a mellett. (közén szakiskola) gépészProgrammok bérment. Szigorl.-bizotta. és elektro-technik. szá­ mára 4 tanfolyam.

Friedberg 5«-

SERRAVALLO

9489

22735/11— 1. sz.

Elsőrangu.E kénesviző gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, hő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

teljesen árta/mat/an, . IFSESLfGJOBB MOSÓSZER E V/LAOON. 1. drő. (20 TM) elég JO. liter Bővebbet a mslfécsomago/t teszn. CVARI

P C D M AAIflDCC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN U C n l f l A l l t l n C C « TABLETTÁIBAN Franczta szabadalom. A szépség titka, Ideális Illattal feltétlenül tartós.egeszséres é s diszkrét. A O a n n a a d r e * az arezbornek egészséges e s üde szint ad. 1900 evi P á r i s i VilágkiáUitát I ARANYEREM

9309

MAGY. KIR SZABAD.

vízhez. utasitáa.

FŐRAKTÁR,

^BUDAPEST, Wn0JTEXBlLLERC.29*si Drogéria és egyél
MIONOT-BOUCHER, 19, Rne Vivienné, PARIS.

A legjobb száj- és fogápoló-szerek.

Kaphttó TSrSk Jflml pyogy.ie.tA rá bm Bodap*»t«n.

Társasjátékok, tornaeszközök, valódi orosz sárc/.ipok, fehér ruliatorittík, kókusz - szőnyegek, ponyvák, zsiiH'jrHk, k ö t é l á r u k , hálók, toriiaozipíík ós orvosi kötszerek legolcsóbb forrása

S E F P E E ANTAL,

-Fogpor lüvegdo- A fogak i - F o g p a s z t á i bozban pár nap1 alatt liszt ára : 1—1 korona. - F o g k r é m tubusban. fehérek lesznek.

•jBOLYAILLATOai

STOUTHE STOMTH

'MANDOLA KORPA1 a b o r i f i n o m r a simítja és megtartja az aj-cz élénk és üde klnezeset | Teljesen helyettesíti i szappantés a am kenőcsöt |

- S z á j v í z kitűnő illatú siájdesinfic.Ára: 1 kor. ^ T A M i m i I I - S z á j í z ( C a c l l O U ) szájdesinficiáló,_szájszai j 1 v l l I A 1 111 gositó, elegáns,kis zsebuvegcsében ára : 70 lillér. Honi gyártmány, kapható mindenütt. Előre beküldőt 3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a

KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI

^.dKüfsehesim\ BECS,LLüGECK3.SZ. 8993

Budapest, IV., Ksírol.v-iitcza, boltsz. Yi.

STOfAATiN GVÁK, ZOMBORBA.V.

(Központi városház épülete.)

Képes árjegyzék Mvénatva bérmentve.

KWIZDA féle Korneuburgi marha táppor

M kgr. finom, e n y h e pipere s z a p p a n t szállítok csak

5 koronáért (portó k ü l ö n ) . Szétkül­ dés csak utánvéttel Kaim IgnáczBécs,

II., Lilicnhrimngasse 17.

+Sovanysag+ 8i*p telt testldomok • ml keleti eröpomuktólt1900. évi párisi Arany­ eremmel Mtiintet Je 0—b hét alatt mar 30 fontnyi gyarapodásért keseeeég. Orvost rend. SEerint. Szigoruanbecsnletes.Nem szédeigéa. fizá' moe köasSnolerél. Ara kartononként ! kor. 60 nll. PottaaUlTany fagy BtÚTétUI. Haemalati utasítanál. Hyg-ien. I n s t i t n t 9156

Étrendi szer lovak, szarvasmarhák és juhok részére. 50év óta a legtöbb istállótJan használatban van étvágy _ hiány s rossz emésztésnél, a tej javítására és a tehenek tejelőképességének to­ kozására, csontöréseknél. — iá doboz ára I korona 40 fillér,' 5 deboz 70 lillér. Csak a lenti védjegyűvel valódi. Kapható minden gyógyszertárban és gyógylOkereskeoiésben. Főraktár: K w i z d a F e r e n c i J á n o s es. és kir. osztr.-magyar, román királyi és bolgár lejedeimi udvari szállító, kerületi gyógyszerész, Korneutsurg, Bécs mellett.

D. Franz Steiner & Co.,

Magyarországi főraktár: T ö r ö k József gyógyszer t á r a , Kixily-atoM 13 és Andrássy-ut 36.

Berlim, 18. Königfrmtiei rtruse 69, FSnitár Mazvarorsjág réaiére i Tőrök Jóoef, gyógju. Király-n.lZ.

Dr. GOLIS-féle emésztő-por. (1857 óta kereskedelmi

czikk.)

É t r e n d i szer, k i t ű n ő hatása v a n a k ü l ö n ö s e n n e h e z e n e m é s z t h e t ő ételek föloldására, v a l a m i n t az általános e m é s z t é s r e és i g y a t e s t táplálására é s erősí­ tésére i s . N a p o n t a kétszer h a s z n á l v a , e v é s után e g y k á v é s k a n á l n y i t t é v e a n y e l v r e a a szokásos itallal leöblítve, kedvező befolyást gvakorol a h i á n y o s emésztés következtében fellépő j e l e n s é g e k n é l , m i n ő k : g y o m o r é g é s , n y á l k a k é p z ő d é s , s z é k ­ r e k e d é s , a r a n y e r e s bántalmak, a l t e s t i p a n g á s stb.

Á.sványviz-gyógymódnál m i n t elő- v a g y u t ó k u r a v a g y e g y i d e j ű l e g a g y ó g y m ó d d a l k i t ű n ő h a t á s t fejt k i . M i n d e n doboznak dr. Gölis pecsétjével és a bejegyzett v é d j e g y g y e i kell lezárva l e n n i s m i n d e n k o r határozottan d r . G ö l i s - f é l e e m é s z t ő - p o r k é r e n d ő a vétel a l k a l m á v a l .

Egy nagy doboz ára 2 kor. 52fill.,kis doboz 1 kor. 08 fill. Dr.

G ö l i s - f é l e e g y e t e m e s e m é s z t ő - p o r k ö z p o n t i szétküldése

Bécs, L, Stefansplatz 6. (Swettlhof.) Főraktár : Török József gyógyszertára Budapest, Király-utcza 12 és Andrássy-út 26. szám.

Horovicz Lipót festménye.

FnaBklin-Társulat nyomdája, (Budapesten, IV., Egyetem-utcai 4.)

J Z^J^M^m^J^^<-*~^C^