Immunológia I.
4. előadás Kacskovics Imre (
[email protected])
3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán
3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása
3.3. ábra Hemopoézis
3.4. ábra Apoptózis és nekrózis
3.5. ábra Mintázat-felismerő és fagocitótikus receptorok kifejeződése fagocitákon
3.6. ábra A makrofágok érése és aktivációja
3.7. ábra Monociták és makrofágok legfontosabb sejtfelszíni molekulái
A fő hisztokompatibilitási génkomplex (MHC) szerepe az antigén bemutatásban Antigén felvétel
Antigén feldolgozás
MHC szintézis
Extracellularis fehérje endocitózisa
Antigén- MHC kapcsolat
Invariáns lánc MHC II
MHC II bemutatás
Citoplazmikus peptidek
Citoplazmikus fehérje
proteoszóma
MHC I
MHC I bemutatás
3.10. ábra Apoptotikus sejtek és patogének TLR-szabályozott megkülönböztetésének és eltérő transzportjának modellje
3.12. ábra Makrofágok szerepe immunfolyamatokban
3.13. ábra Dendritikus sejtek differenciálódása
3.14. ábra Dendritikus sejtek sejtfelszíni molekulái és differenciálódásuk
3.15. ábra Granulociták populációi és funkciói
3.16. ábra Az „oxidatív burst” folyamata (és NET-képződés) neutrofil granulocitákban
3.18. ábra Hízósejtek szerepe immunfolyamatokban
3.19. ábra Follikuláris dendritikus sejtek sejtfelszíni molekulái és funkciói
3.20. ábra A természetes ölősejtek sejtfelszíni molekulái és funkciói
FACS (fluorescenceactivated cell sorting)
Hogyan használjuk ki a veleszületett és az adaptív immunválasz közötti együttműködést terápiás célokra? mágikus lövedék - terápiás ellenanyagok
Non-Hodgkin limfóma Tünet: A non-Hodgkin-limfóma legjellemzőbb tünete a fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás, amely a nyakon, hónaljban vagy a lágyék területén jelentkezik, de más testtájékon is előfordulhat. Ha nagyobb csomót észlelünk, nem kell mindjárt limfómára gondolni, hiszen a különféle fertőzések okozta nyirokcsomóduzzanatok előfordulása gyakoribb, mint a rosszindulatú megbetegedés. Ha ez tartósan, két hét után is fennáll, vagy még a megfigyelési idő alatt tovább nő, és más okra nem derül fény, mindenképpen vizsgálódni kell tovább, részletes orvosi kivizsgálásra van szükség. Ok: a B-limfociták korlátlan osztódása
csecsemőmirigy/tímusz csontvelő lép
nyirokcsomók
A nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása utalhat rosszindulatú limfómára. A szervezet nyirok szervei
Kezelés: kemoterápia, sugárkezelés, valamint immunterápia
Non-Hodgkin limfóma – kezelési lehetőségek
„Várj és figyelj”
Besugárzás
Kemoterápia
Immunterápia
Non-Hodgkin limfóma kezelése - kemoterápia A mellkas felső régiójában egy nyirokcsomóból kialakult tumoros szövet.
A tumoros szövet mérete jelentősen csökken a kemoterápia hatására. A daganatos nyiroksejtek gyorsan osztódnak ezért érzékenyek a megfelelő kemoterápiára, röntgenbesugárzásra. A betegek többsége jól reagál ezen kezelés valamelyikére, vagy a kettő kombinációjára. Bizonyos esetekben azonban agresszívabb kezelésre is szükség lehet. Hátránya, hogy nem specifikus, azaz a szervezet valamennyi gyorsan osztódó sejtjét elpusztítja – súlyos mellékhatásokkal, komplikációkkal jár.
Monoklonális ellenanyagok előállítása Egér immunizálás a kérdéses molekulával
Mielóma sejtek
Lépsejtek izolálása
Fúzió
Hibridómák
Szelekciós közegben tenyésztés
Monoklonális ellenanyagok termelése
A humán terápiás ellenanyagok „evolúciója” és klinikai alkalmazásuk
A terápiás ellenanyagok immunogenitása
26
CD20 – ideális célpont
Antigéntől független érés
Őssejt
Pre-B-sejt
CD20
Éretlen B-sejt
Antigéntől függő érés
Érett B-sejt
Aktivált B-sejt
Plazma sejt
Rituximab - a CD20+ B sejteket célozza és pusztítja 1. Ellenanyagfüggő sejtfüggő sejtölés (ADCC) Természetes ölő sejt
Sejt lízis
B-limfocita
2. Komplement-függő sejtölés (CDC) Komplement aktiválás
Sejt lízis
B-limfocita 3. Programozott sejthalál (apoptózis) kiváltása
Sejt lízis B-limfocita
Non-Hodgkin limfóma kezelése – monoklonális ellananyaggal (Rituximab)
A hasüregben számos nyirokcsomó megnagyobbodása látható – tumoros nyirokcsomók
Rituximab hatására a tumorok mérete jelentősen csökken, sőt eltűnik.
A limfóma kezelésében mérföldkövet jelentett az immunterápiának az a formája, amely a daganatos nyiroksejtek ellen kifejlesztett ellenanyaggal, a gazdaszervezet jelentős károsítása nélkül csak a beteg sejteket pusztítja el. Ez az új, jól tolerálható immunterápia ma már a kezelés standard részévé vált. A célzott kezelés, egy a daganatsejtek felszínén nagy mennyiségben található fehérjéhez kötődik, és a szervezet védekező rendszerének segítségével az így megjelölt beteg sejtek pusztulását eredményezi. Alkalmazásával a terápiás eredmények javulása észlelhető, a mellékhatások fokozódása
