A "Háború művészete" a 21. században
There are no translations available. Szun-ce (pinyin átiratban: Sun Zi vagy Sun Tze) életéről meglehetősen kevés információ maradt fent a történeti krónikákban. Feltehetően Wu állam szülötte volt és kb. i. e. 544 – i. e. 496 között élt. " A háború művészete" című munkája hívta fel rá Helünek, Wu állam királyának figyelmét. Helü felismerte, hogy Szun-ce olyan ember, aki tudja hogyan kell a hadsereget irányítani és kinevezte őt tábornokának. Remek hadvezéri képessége révén több államot is meghódított. A korabeli beszámolókra támaszkodva feltételezhető, hogy Szun-ce sem élte túl uralkodóját, aki egy Yue elleni vesztes csatában szerzett sérüléseibe halt bele.
Szun-ce "A Háború művészete" című könyve stratégiai tanácsokat adott a kor hadvezetőinek majd két és félezer évvel ezelőtt. Tanításának erejét mutatja, hogy az általa megfogalmazott gondolatokat a modern kor vállalatvezetői sikeresen ültették át napjaink üzleti stratégiáiba. Ennek legnyilvánvalóbb formája az üzleti intelligencia (BI) egyik speciális ága a komplex versenytárs-elemzés (Competitive Intelligence, CI) , amely a vállalati döntéshozókat azokkal a szükséges alapvető üzleti információkkal látja el, amelyekkel sikeresen meg tudják vívni a saját háborúikat napjaink harcmezein. Tény az is, hogy az információszerzés leghatásosabb eszköze az internet, amely olyan robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, ami gyökeresen megváltoztatta mind az üzleti folyamatokat, mind az üzleti stratégiákat.
Az üzleti életben axióma, hogy a hatékony és jól irányított erőforrás-tervezés egy vállalat számára lehetővé teszi, hogy kiaknázza a számára elérhető versenyelőnyöket, így 1) a hatékony erőforrás-felhasználással és a személyi költségek racionalizálásával lefaragja a működési költségeket, valamint 2) a kompetenciák körültekintő elosztásával és használatával a már meglévő ügyfeleit megtartsa, illetve újabbakat szerezzen. Ezek a versenyelőnyök egyre hangsúlyosabbakká válnak egy versenyhelyzetben lévő gazdasági környezetben, ahol a vállalatok egyre kiélezett harcot vívnak a megmaradásért, valamint a piaci jelenlét erősítéséért.
1/9
A "Háború művészete" a 21. században
A piaci szegmensek helyes felmérése, a versenytársakról, termékeikről és árképzési stratégiáikról való adatgyűjtés és feldolgozás, illetve az adott termékek jó pozícionálása legalább olyan kihívás ma, mint egy hadsereg győzelemre segítése évszázadokkal ezelőtt. Szun-ce könyvében kiemelkedő helyet foglalnak el ezek a fogalmak, mint csalás, döntő csapás, minőségi vezetés, vagy információgyűjtés .
csalás:
„A háború mindig a csalás útját járja. Így ha képesek vagyunk valamire, tegyünk úgy, mintha nem lennénk rá képesek; ha valamit felhasználunk, tegyünk úgy, mintha nem használnánk fel; ha közel vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy távol vagyunk; ha távol vagyunk, keltsük azt a látszatot, hogy közel vagyunk; előnyöket kínálva csalogassuk (az ellenséget)…”
minőségi vezetés:
„Az (a hadvezér) tehát, aki előrenyomulván nem a hírnevet keresi, visszavonulván pedig nem retteg a büntetéstől, hanem csak a nép védelmezésére és uralkodója igazi érdekeire gondol, az a fejedelemségnek valóságos drágaköve.”
2/9
A "Háború művészete" a 21. században
döntő csapás:
„A győztes, ha csatát vív, olyan, mint az ezer zsen magasból a mélybe zúduló vízesés.”
információgyűjtés:
„… aki nem ismeri az egyes fejedelmek terveit, az nem tud jó előre szövetséget kötni velük; aki nem ismeri a hegyi erdők, szakadékok és mocsarak terep-formáját, az nem tudja előrevezetni a hadseregét;”
Az itt felsorolt fogalmak jórészt a hadviselésre vonatkoznak, ezeket napjainkban sokan az üzleti életben is alkalmazzák. Napjaink vállalatvezetőinek – akik A Háború művészetének gondolatiságát a mindennapokba átültetik –, szóhasználatában a piacgazdaság a harctér, a versenytársak az ellenségek, az uralkodók a részvényesek, illetve a hadvezér a menedzser. E gondolat alapján a komplex versenytárs-elemzés elsődleges feladata, hogy cselekvésre ösztönző (cselekvést kiváltó) eszközöket adjon a vezetők kezébe a sikeresebb döntéstámogatás érdekében.
Az erős piaci jelenlét a nagyvállalatoknak folyamatos pozícionálási kényszert jelent a vezetés számára. Az eredményes működéshez nélkülözhetetlen eszköz a komplex versenytárs-elemzés, amely megbízható, naprakész információs adatbázis meglétét és annak kezelését igényli. Ezt szem előtt tartva kísérletet teszünk arra, hogy olyan tudásalapú döntéstámogató módszereket dolgozzunk ki a vezetésnek, amelyek egyfelől újdonságnak számítanak, másfelől hatékonyan hozzájárulnak a tudatos komplex versenytárs-elemzés
3/9
A "Háború művészete" a 21. században
hatékonyságának javításához.
A versenytárs-elemzési intelligencia (competitive intelligence, CI) új alapot nyert azáltal, hogy elmozdulás történt a versenytársakról gyűjtött és tárolt információk tradicionális taktikai megközelítésétől az széles indikátor rendszerek gyűjtése és vizsgálata irányába. A CI-vel kapcsolatos újabb megközelítés kiemeli azt, hogy azonosítani kell azokat a változásokat, amelyek időben tartalékot biztosítva nagymértékű eltolódást sugallnak a jövőre nézve, érthető/világos információkat adnak a külső környezetről, amelyek jelentősen alakítják a vállalkozás stratégiai fejlődését. A legtöbb példában a versenytárs elemzési funkciók azonban még mindig a legfőbb versenytársak viselkedésének motitorjára vonatkoznak, ám egyre nagyobb jelentőséget kap ez a vállalat minden területén.
A CI tevékenységben egyre jelentősebb szerep jut a piaci (működési környezetre vonatkozó) információk begyűjtésére, elemzésére és a vállalat versenyképességét, illetve piaci pozícióját alakító stratégiai döntési javaslatok megformálására azon üzleti tevékenységekben, amelyek a legtöbb gazdasági hozzáadott értéket jelentik az adott vállalt számára. Több tényező is rákényszeríti a vállalatokat arra, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítsanak a versenytársak elemzésére (a CI-re). Ilyen tényezők többek között:
Üzleti tranzakciók fokozott üteme – A technológia fejlődés drámaian felgyorsította a tranzakciós folyamatokat és a vállalatokat arra kényszeríti, hogy egyre több projektet egyre kevesebb vagy szűkösebb erőforrással valósítsanak meg. A gyors ütemű modern üzleti élet gyors döntéshozatalt igényel. Ez az új üzleti környezet csak hatékony menedzsmenten és komplex versenytárs-elemzési intelligencián alapulhat, illetve valósulhat meg.
4/9
A "Háború művészete" a 21. században
Növekvő mértékű globális verseny – A növekvő globális piacok tele vannak globális versenytársakkal, ami a világgazdaság intézményesülésének az eredménye. A CI segít az új és már meglévő versenytársakat időben felismerni, azok lépéseit nagy pontossággal felmérni és hatékony menedzsmenttel párosulva proaktívvá tenni a vállalatot.
Agresszív létező verseny – a növekvő piaci környezet az iparosodott országokban egy kiforrott világméretű piaccal párosul, ami még inkább kiélesíti a vállalatok közötti versenyhelyzetet. Ez a vállalatokat arra kényszeríti, hogy agresszíven növeljék piaci részesedéseiket a versenytársaik kárára – megtalálva és kihasználva azok gyengeségeit. A CI segítséget nyújt a versenytársak lépéseinek megelőzésében, hozzásegítve a vállalatokat ahhoz, hogy proaktívan szabályozzák az új fejlesztéseket.
Globális politikai és gazdasági változások – a politikai és gazdasági változások üzletekre gyakorolt hatásainak masszív kihatásai megkövetelik a világ (és ezzel együtt a vállalatok működési környezetének) szocio-ökonómai kondícióinak folyamatos és aprólékos vizsgálatát (monitoringját). Például az olyan üzleti vállakozásokban, mint a rohamosan fejlődő telekommunikció vagy a légi közlekedés a deregulációk új szereplőket vezetett be a már meglévő piacra, amely tovább élesíti a vállalatok közötti versenyhelyzetet. De ugyanailyen hatással van a pénzügyi szektor globalizációja is, hiszen a fejlődő vagy harmad világ országaiból kiindult pénzügyi válság megrengette a pókhálószerűen összekapcsolt (nemzet)gazdaságokat az egész bolygó pénzügyi piacain.
Gyors technológiai változások – ha szigorúan csak politikai változásként tekintjük a piacok folyamatos változásait, az új technológiai megoldások új lehetőségeket és új megoldásokat is nyújtanak egyszerre. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok ki tudják használni ezeket a lehetőségeket, nyomon kell követniük az új technológiák kínálta előnyöket nem csupán a működési környezetüket jelentő országokban, hanem az egész világon mindenütt.
5/9
A "Háború művészete" a 21. században
A komplex versenytárs-elemző intelligencia alavetően négy elemből épül fel: 1. 2. 3. 4.
Az igények meghatározása Adatgyűjtés Az adatok elemzése információterjesztés
Amint azt az előbb már láttuk, a felgyorsult technológiai változások egy folyamatos és egyre gyorsabb ütemű változásokat idéznek elő a világgazdaságban, miközben ennek eredményeképpen az egyes szektorokban a versenytársak száma is növekedik. Egy ilyen működési környezetben csak azok a vállalatok lesznek (lehetnek) sikeresek, amelyek következetesen új tudást hoznak létre, és a vállalaton belül széles körben terjesztik is azt, majd azonnal felhasználják új technológiák és/vagy termékek kifejlesztéséhez. Ezek a tevékenységek határozzák meg a tudásalapú vállalatot, amelynek egyik legfontosabb feladata a folyamatos megújulás.
Az innovatív vagy kreatív munkához magas szintű önállóságra van szükséges, ahol központi szerepe van az egyénnek. Szemben a tömegtermeléssel, a tudásvállalatban a specializált tudásnak, a képességnek és az egyéniségnek az értéke révén a „tudásmunkás” nehezen pótolható. A tudásalapú vállalatnál a legnagyobb értéket a munkavállaló fejében megtalálható tudás jelenti. A fejlett piacgazdaság tudásalapú vállalati menedzsmentjének hagyományait nagymértékben az „információ, mint feldolgozó gépezet” felfogás határozza meg.
Az egyetlen hasznos tudás szabályszerű és szisztematikus – mennyiségi adat, egyetemes elvek stb. Az új tudás értékének mérése számszerűsíthető, amely megmutatkozik olyan működési eredményekben, mint például a hatékonyság növekedés vagy az alacsonyabb
6/9
A "Háború művészete" a 21. században
költséghányad. A japán megközelítés lényege ezzel szemben az, hogy az új tudás kialakítása nem csupán az információ „feldolgozásának” kérdése, legtöbb esetben a dolgozók meglátásainak, intuícióinak és előérzeteinek feltérképezésétől függ. A tudásvállalat ideálokról és ötletekről is szól, amely a folyamatos megújulást ösztönzi, az új tudás létrehozása a vállalat és a dolgozók újjáalakítását jelenti. A tudásvállalatban, az új tudás kialakítása valójában egy létforma, amelyben mindenki „tudásmunkás”, és a folyamat középpontjában a személyes elkötelezettség, valamint a munkatársak vállalatokkal szemben érzett azonosságtudata áll. A tudásvállalat elsődleges tevékenysége a humán erőforrás tudásának hozzáférhetővé tétele, amely a szervezet minden szintjén megvalósítható. A tudásvállalat abban különbözik a hagyományos vállalatoktól, hogy a vállalat piaci értékét tekintve, a tárgyiasult tőke részaránya alacsony. A tárgyiasult tőke szerepét a nehezen mérhető, a számvitel számára láthatatlan tudástőke veszi át.
Egy tudatos menedzsment program (mint pl. egy vállalat CI programjának) kialakításakor a vállalati tudástérkép létrehozása az első feladatok közé tartozik. Ennek egyik megvalósítása formája a benchmarking, amely része a tudásmenedzsmentnek, hiszen a benchmarking a jelen helyzet felmérésére szolgál, ezen alapszik a tudásmenedzsment. A benchmarking által létrehozott adatokból épülnek fel a ma létező vállalati tudásmenedzsment rendszerek, amelyek cégenként is változhatnak. Ilyen rendszerek pl.: a ConOrg, a DoctuS, az IAM vagy a BSC-modell.
A TANDERA Tervező Csoport CI programja a kis- és középvállalkozások számára
7/9
A "Háború művészete" a 21. században
Az előbbiekben bemutatott CI áttekintése is mutatja, hogy mekkora piaci lehetőséget, egyben milyen nagy kihívást is jelent a vállalkozások számára a cégben meglévő kompetenciák és ismeretek számbavétele. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a TANDERA Tervező Csoport által kidolgozott módszertani lépésekkel Ön is képes lehet vállalatának tudásalapú kompetencia-menedzselésére. Ennek során kiindulásként a vállalati menedzsmentjének, a hatóságok és/vagy egyéb szakértői csoportok képviselőinek aktív közreműködéséve elkészítjük a vállalata erőforrás auditját.
A vállalat erőforrás auditja azt jelenti, hogy beazonosítjuk és meghatározott csoportokba sorolva (számszerűsítve) bemutatjuk, hogy az adott pillanatban mennyi és milyen minőségű erőforrás áll a vállalat rendelkezésére. A vizsgálat eredményéből megrajzoljuk a vállalat potenciál térképét (ez része a Struktúrált Potenciál Analízis programunknak).
A piac változásai miatt könnyen előfordulhat, hogy a versenypozíciót korábban javító magkompetenciák később megszűnnek versenyelőnyként funkcionálni (pl. a versenytársak is kifejleszthetnek hasonló kompetenciákat). A magkompetencia szakismeretekből és technológiákból összeálló, versenyelőnyt nyújtó speciális szaktudás , amelynek felismerését, menedzselését és növelését hatékony programokkal tudjuk segíteni.
8/9
A "Háború művészete" a 21. században
A komplex CI alapját nyújtó információgyűjtés és -feldolgozás folyamatában segítünk Önnek, hogy hatékonyan tudja javítani vállalkozása piaci esélyeit és proaktívvá váljon működése folyamán.
Amennyiben érdeklődik szolgáltatásunk iránt, kérjük írjon nekünk az info@businessma nagement.hu címre és mi elkészítjük Önnek a személyre (vállalkozásra) szabott cselekvési tervét!
http://e-light-security.jp www.coop-menkyo.jp/ http://rikon-ya.com
9/9
