TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

WEÖRES SÁNDOR ÓVODA D DU UN NA AV VA AR RSSÁ ÁN NYY

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

1

„Hosszú virágfüzér, Kéztől kézig ér, Valamennyi kézen át Kezdettől végig ér. Átléptünk a hegyen, Fogjátok a füzért Mindkét hegyoldalon. Lejtünk a tengeren, Fogjátok a füzért Mindkét partvonalon. Szállunk az égen át A csillagok között, Hosszú a virágfüzér, Kéztől kézig ér, Valamennyi kézen át Kezdettől végig ér.” (Részlet Weöres Sándor Rongyszőnyeg II. Vers ciklusából)

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Programunk Fábián Katalin Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja

A program hatályba lépésének időpontja: 2009. október 21. A programot jóváhagyta: Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 169/2009 (X. 20.) Kt. határozatával

Dunavarsány Város Önkormányzat Weöres Sándor Óvoda

Tevékenységközpontú Óvodai

2336 Dunavarsány, Árpád u. 14.

Nevelési Program

TARTALOM

I.

BEVEZETŐ

3.

II.

ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

5.

III.

ÓVODÁNK EMBERI ÉRTÉKEI

6.

IV.

TEV.KÖZP.Ú ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI

7.

V.

A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN 10.

VI.

A PROGRAMUNK MEGVALÓSULÁSÁNAK SIKERKRITÉRIUMAI 23.

VII.

AZ ÓVODA ELVÁRÁSAI, AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 26.

VIII. AZ ÓVODA ÉS AZ ÓVODAI ÉLET

27.

IX.

SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK

32.

X.

A NEVELÉS TERVEZÉSE, ÉS IDŐKERETEI

33.

XI.

AZ ÓVODAKEZDÉS ÉS ISKOLAKÉSZÜLTSÉG BIOLÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI 36.

XII.

AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

39.

XIII. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

41.

XIV. ÓVODAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK

47.

XV.

AZ ÓVODA BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVEÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

XVI. PROGRAM – KIEGÉSZÍTÉS AZ INTEGRÁCIÓ – INKLÚZIÓ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

49. 50.

2

Dunavarsány Város Önkormányzat Weöres Sándor Óvoda 2336 Dunavarsány, Árpád u. 14.

Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

Kedves szülők, kollégák! Szeretettel köszöntjük óvodánkban! Megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődik nevelési programunk iránt. Kérem, ismerje meg terveinket, legyen partnerünk céljaink megvalósításában. Tegyük együtt széppé, emlékezetessé gyermekeink itt töltött életét. Legyen ez az óvoda olyan, ahová mindenki szívesen, jó érzéssel lép be. I. BEVEZETŐ A közoktatási törvény 44-48.§ előírja az óvodák számára a foglalkozási program előkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát. Az Óvodai Nevelési Program az óvoda alapdokumentuma. Ez a fokmérő, melyhez a fenntartó igazítja értékeléseit, elvárásait, fejlesztési támogatásait. Ez az a tájékoztató, melyből az óvoda igénybevevője (pl. szülők) megtudja, milyen értékeket közvetít az óvoda, s milyen fejlődési szintre juttatja óvodásait. Egy Óvodai Nevelési Programot elolvasva minden érdeklődő tájékozódhat egy óvoda nevelési filozófiájáról, gyakorlatáról, tárgyi, személyi, anyagi helyzetéről, valamint egyéb speciális szolgáltatásairól. „ A Helyi Nevelési Program az óvoda törekvéseinek fényképe, reális tükörkép az óvodáról” Helyzetképünk Óvodánk jelenleg 3 épületben működik. Dunavarsányban, az Árpád utcába 2 épületben, 8 csoporttal, a Bartók B. utcában, 1 épületben 2 csoporttal várjuk az óvodánkba érkező gyermekeket. A fő épület 1910-ben épült, és a háború után alakították át óvodának. Ez az épület 1997-ben bővítve és korszerűsítve lett. 2001-ben lett átadva az Árpád utcai II. épület 3 csoporttal bővítve és 2006-ban további 1 csoporttal és tornateremmel bővült. A folyamatosan növekvő igények kielégítése céljából 2007. november 06.-án megépült az új két csoportos óvoda Nagyvarsányban, a Bartók Béla utcában. Ezzel az épülettel már 10 csoportra bővült óvodánk. A lakosság számának folyamatos emelkedése, és ezzel a gyermeklétszám növekedése meghatározó jelentőséggel bír a nevelőmunkára. Az óvodába járó gyermekek életkörülményei változóak, ezért az óvodánkban dolgozó nevelők mindent megtesznek a 3-7 (8) éves korosztály személyre szóló fejlesztésének elősegítésére, az esélyegyenlőség biztosítására. Mivel tágas udvar övezi óvodánkat, nagy hangsúlyt fektetünk a szabad levegőn való tartózkodásra, mozgásra, játékra. Településünket körülvevő erdőkben, tavaknál lehetőség nyílik a természet változásainak megfigyelésére, és gyermekeink lakóhelyéhez fűződő pozitív érzelmek kialakulására.

3




Nevelési Program

Az óvoda jellemző adatai: Hivatalos elnevezése: Weöres Sándor Óvoda Elérhetőségeink: www.bobitaovi.hupont.hu; 06-24/472-467 [email protected] Az intézmény székhelye: 2336 Dunavarsány, Árpád u. 14. 06-24/472-464 Tagóvoda: 2336 Dunavarsány, Bartók Béla u. 25. 06-24/534-546 Az óvoda fenntartója: DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2336 Dunavarsány, Kossuth L. u. 18. 06-24/521-041 Az Óvoda vezetője: Baráti Ildikó Óvodánk társadalmi környezete Óvodánk Pest megyében Budapesttől 25km-re helyezkedik el. A település két részből áll, a kisebb része a Duna mentén terül el (1378 lélekszámú), a nagyobb terület a vasút mentén épült (4300 lélekszámú). Kutatások szerint a város neve (Varsány) a hasonló nevű perzsa-alán eredetű néptörzs töredékéhez kapcsolódik, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek hazánkba. A Duna előtag a múlt század közepén kapcsolódott a településnévhez a többi Varsány településtől való megkülönböztetés miatt. A település a XII. sz. elején jelentősen fejlődött, amely azonban a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A település első fennmaradt írásos emléke 1269-bõl származik. A gyéren lakott területet V. István 1270-ben a nyúl szigeti apácáknak adományozta, Hunyadi János kormányzósága idején átkerült Fejér megyéből a Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. I. Lipót császár a török hódoltság után Thüringiai svábokat telepített a környékre, munkáját I. József és Mária Terézia is folytatta. A falu a XIX. század közepétől a taksonyiak birtokához tartozott, önállóságát 1946-ban nyerte vissza. 2004. szeptember 18-án Dunavarsányt várossá avatták. Dunavarsány az elmúlt évszázadban rendkívül dinamikusan fejlődött. Az 1990-es évek után kezdődött az ivóvíz-, szennyvíz- gáz- és telefonhálózat kiépülése, melyek túlnyomó többségét Dunavarsány koordinálta kistérségi szinten is. A település teljes alapellátást biztosít lakóinak. 1999 nyarán a németországi Gemmingennel, 2002 márciusában a szlovákiai Szalóccal került sor testvérvárosi szerződés aláírására. Azóta számos közös rendezvény keretei között igyekszik a város nemzetközi kapcsolatait ápolni. Szeretnénk mi is fölvenni a német óvodával a kapcsolatot, tapasztalatcsere céljából.

4




Nevelési Program

II. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: Az óvoda élén egy kinevezett óvodavezető áll. Munkáját két óvodavezető helyettes és egy minőségbiztosítási TEAM vezető segíti. Intézményünkben logopédus is foglalkozik a gyermekek fejlesztésével. Tárgyi feltételek terén mind az óvoda épületében, mind az udvar vonatkozásában törekszünk a folyamatos fejlesztésre, modernizálásra, eszközbővítésre, kiemelten a balesetvédelmi és egészségügyi szabályok érvényesülésére. A három épületben kettő tornaterem áll rendelkezésünkre. Minden épületben melegítő konyha üzemel, a gyermekek étkezését a városunkban működő Árpád Fejedelem Általános Iskola főzőkonyhája segítségével oldjuk meg. Már több éve alkalmazzuk a HACCP rendszert. Minden épülethez parkosított, tágas udvar tartozik, melyek felszerelését folyamatosan korszerűsítjük. 2007. Novemberében kaptunk új, korszerű az európai szabványnak megfelelő udvari játékokat. Az épületek javítási, szerelési munkáit az önkormányzat Városgazdálkodás csoportja végzi. Az óvoda személyi feltétele Diplomás óvónők Szakvizsgázott óvónők Szakvizsga folyamatban Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajkák száma Pedagógiai munkát segítő szakképzetlen dajkák száma Érettségizett-, egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozók száma (dajka, óvodatitkár)

21 2 1 6 7 6

Szükség esetén kikérjük az Országos Beszédvizsgáló, a Nevelési Tanácsadó szakértői véleményét. Az integrált neveléshez szükséges további személyi feltétel Kistérségi Együttműködési megállapodás keretében utazó szakember hálózatán keresztül, vagy egyéb megbízási szerződéssel biztosítjuk. Az óvoda tárgyi feltétele (eszközjegyzéket csatoltam a végén) Mindhárom óvoda épülete felújított illetve a Bartók Béla utcai egy teljesen új minden előírásnak megfelelő épület. Még sikerült felvenni minden hozzánk jelentkező kisgyermeket, de már látni lehet, hogy a jövőben szükség lesz újabb bővítésre. Az óvoda eszközrendszerét, tárgyi feltételeinek javítását reméljük, hogy a Magyar Közlöny 1998/68. számában megjelent és törvénybe iktatott kötelező Eszközjegyzék folyamatos biztosításával a közeljövőben már meg lehet oldani. A csoportszobák bútorzatai hiányosak, régi, elavult darabok, amiket már nem érdemes felújítani. Szülői segítséggel négy csoportba tudtunk új bútorokra szert tenni. A csoportszobák játékainak és foglalkozási eszközeinek pótlására, és új eszköz beszerzésére, ha szűkösen is, de évről-évre jutott valamennyi. Az óvodát sikerült felszerelni olyan riasztóvédelmi eszközökkel, amely remélhetőleg biztosítja az óvoda védelmét. Mindhárom óvoda központi helyen helyezkedik el, és nagy tágas udvar tartozik hozzá. Biztosítva van homokos, betonozott és zöld terület egyaránt. Kaptunk új, korszerű, Európai Uniós szabványnak megfelelő udvari játékokat.

5



III. ÓVODÁNK EMBERI ÉRTÉKEI Küldetésünk: a gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve, az eltérő fejlődés ütemét figyelembe véve, meleg, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel, a személyiségük kibontakoztatása, pozitív irányú fejlesztése. Óvodakép A mi óvodánk külső, belső esztétikuma „gyermek-közeli”, barátságos, biztonságos. Nevelési elveinkben szorosan együttműködünk a legközvetlenebb nevelési partnereinkkel: a családdal és az iskolával. A már kialakult hagyományainkra építve biztosítjuk alapvető feladatainkat, az óvó, védő nevelési és szociális feladatokat a szülői igények figyelembevételével, a sajátos szervezeti keretek, formák között. Az esélyegyenlőség jegyében biztosítjuk és javítjuk az óvodába járó gyermekek nevelési feltételeit, megteremtjük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tehetséges gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségét is. Az óvodai nevelőmunkába bevonjuk a különböző társadalmi, közművelődési, egészségügyi szervezetek képviselőit. Kapcsolódunk, valamint teret engedünk azoknak a tevékenységeknek, melyek az óvodai program célkitűzéseit segítik, és hatékonyabbá teszik a gyermek iskolai életre való felkészítését. Gyermekképünk „keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy Önmaga lehessen.” (Janese Korczak) Célunk: hogy az óvodában felnövekvő gyermekek sokszínű egyénisége harmonikusan illeszkedjék az európai uniós értékrendhez. Melyek azok az értékrendek, amit elvár a társadalom? • • • • • • • •

Változásokra, fejlődésre való rugalmas alkalmazkodás, befolyásolás képessége, Kritikus gondolkodás, döntésképesség, Konfliktuskezelő képesség A környezet alakítása, védelme, A kultúra, a szülőföld ismerete, védelme, A technikai és tudományos fejlődés követése, Emberi kapcsolatok humánus alakítása, Az egyén és társadalom jogainak és szükségleteinek egyenrangú tisztelete.

Olyan gyermekeket szeretnénk óvodánkból elengedni, aki rendelkezik a humanista értékek alapjaival, kreatív, érdeklődő, együttműködésre, teljes életre képes. 6




Nevelési Program

Pedagóguskép Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, aki kreatív, folyamatosan megújulni képes, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíti, együttműködő, kísérletező, toleráns, a gyermekek szükségleteit követő, empátiára alkalmas, a szakmáért kiálló személyiségjegyekkel rendelkezik. Arra törekszünk, rendelkezzenek:

hogy

pedagógusaink

a

következő

személyiségjegyekkel

° A gyermekekkel szemben együtt érző, odafigyelő, szeretetteljes magatartást tanúsító ° Szakértelmét, pedagógiai, pszichológiai ismereteit gyakorlati jártassága tükrözi ° Önmaga továbbfejlesztésének igénye minden területen megnyilvánul ° A vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben tisztelettudó, feladat- és probléma érzékeny, titoktartó ° Tiszteletben tartja a gyermeki jogokat Az óvónők bevonják a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, megvalósításába. A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalnak a közösen kitűzött célok- és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, őszinte, nyílt véleménnyel segítik a legjobb megoldás kialakítását. Szülőkép Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki érdeklődik programunk iránt, szeretné megismeri elképzeléseinket, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, tevékenyen vesz részt óvodai életünkben, pozitívan viszonyul az egész közösséghez. IV. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda, nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. CÉL: a 3 – 8 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése. Ez a cél a következő tevékenységrendszereken keresztül valósul meg: -

Játék- és tanulási tevékenység Társas- és közösségi tevékenység

7



- Munkatevékenység - Szabadidős Tevékenység E tevékenységi formák megválasztásával a gyermekek adott fejlettségi szintjéhez igazodó készségfejlesztés, illetve különböző képességek alapjainak lerakása történik. Programunk vallja, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra! Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Az óvodás korú gyermek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik a neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az érzelmi nevelés feladatai: -

A szeretet és kötődés képességének fejlesztése A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése Az élménybefogadás képességének fejlesztése Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése

A fejlesztés tehát az után kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel, gyermekekkel, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata: olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Óvónő- gyermek kapcsolatában ki kell alakítani a szereteten és kötődésen alapuló együttműködést. Ennek alapja az empátiakészség, valamint azok pozitív élmények, amelyek hozzájárulnak egy boldog alaphangulathoz. A fejlesztést a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával és a közös élmények (színház, kirándulás, játszóházak, stb.) biztosításával érjük el. Kiemelten kezeljük az együttünneplést (születésnap, névnapok, jeles napok). Az óvónői példaértékű modellt elengedhetetlennek tartjuk. 8



Óvónő- szülő együttműködése elengedhetetlen a gyermekkel való egyéni óvodai bánásmód megvalósításához, ugyanakkor a felnőttek kapcsolata példaértékű a gyermeknek (tisztelet, tolerancia egymás iránt). Kapcsolatuk segítése érdekében a szülői és gyermeki elégedettséget vizsgáljuk. Az óvodapedagógus a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást ad a szülőnek. Egyéni problémák esetében a szülői kapcsolattartás és konfliktuskezelés egyéb formáit alkalmazzuk (személyes beszélgetés), és ha szükséges segítségnyújtással, nevelési tanácsokkal erősíthetjük a gyermek és a szülő harmonikus kapcsolatának kialakítását. Lehetőséget biztosítunk a szülőnek, hogy az óvoda életébe tevékenyen, érzelmileg is bekapcsolódjon (nyílt napon bemutathatják a foglalkozásukat; játszóházak alkalmával; óvodai program szervezésében való részvétellel). Gyermek- gyermek kapcsolata során alakul ki a gyermekben az alkalmazkodás, a társas kapcsolatok erkölcsi normái, az érzelmi alapokon létrejövő kooperáció és kommunikáció. Hosszabb távon preferáljuk a részben osztott, ill. osztatlan csoportok szervezését, valamint törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyre szélesebb körű átjárhatóságot biztosítsunk. Osztatlan csoportban a gyerekek jelentős egyéni fejlődésbeli különbségei következtében összetett interperszonális kapcsolatok jönnek létre, a szocializáció bonyolultabb, a gyermekek testvérkapcsolat pótló kötődéseket élhetnek meg. A nagyobb gyermekeknek a kicsik, ill. a sajátos nevelési igényű védtelenebbek iránt érzett felelőssége megsokszorozódik, oltalmazó magatartásuk egyben az óvónő értékrendjének közvetítését is jelentik. A nagyok és egészségesek pozitív, látványos sikerei pedig vonzó, követendő példát jelentenek a rászorultaknak. Feladatunk: Visszamaradó iskoláskorú gyermekek illetve testvérek érzelmi biztonsága érdekében részben osztott és osztatlan csoportok lehetőségének biztosítása Érzelmileg hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése és folyamatos segítése az óvodai csoportban. Szociometria- társas kapcsolatok vizsgálata (peremhelyzetű gyermekek okainak megkeresése, beilleszkedésük segítése) Az életkori sajátosságokat tükröző társas együttélés és az „én-tudat” alakulása folyamatos fejlődésen, az óvónők által segített fejlesztésen megy keresztül A csoportban kialakult helyzet felmérése A mások akaratának tudomásulvétele Konfliktushelyzetek kezelése, megoldása és saját teljesítményének ismerete alapján A programunk alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek. Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető. Az óvodapedagógusaink hisznek abban, hogy minden gyermek egyedi, különleges emberi lény, aki szeretetteljes közegben formálható, nevelhető. Az ország különböző tájairól érkező lakosok különféle igényeket mutatnak, melyek figyelembevételével, de a hagyományainkhoz hű nevelési elvek hangsúlyozása mellett

9



állítottuk össze programunkat. Az óvodai nevelés nyelve a magyar, a nevelés teljes egészében magyarul történik. Intézményünk rendelkezik az óvodai program megvalósításához szükséges feltételekkel. Az óvodapedagógusok képzettsége, szakmai elhivatottsága garancia a program célkitűzéseinek megvalósítására. A dajkák minden csoportban fontos szerepet töltenek be, nevelést segítő partnerek. V. A TEVÉKENYSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN Játék A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül „tanul” a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. Jót és jól játszani- ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A Tevékenységközpontú Program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Főbb feladatok • • • • • • •

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek biztosítása a játék fejlesztése érdekében A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

Anyanyelvi nevelés Célunk: az irodalom iránt érdeklődő, igényesen válogató, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató, egyértelműen kommunikáló személyiség megalapozása Főbb feladatok: • Változatos lehetőségeinek megteremtése által az irodalom megszerettetése, pozitív érzelmek alakítása, • A kommunikáló képesség fejlesztése, • A könyvtár használatának megismertetése, • A gyermekek vágyának felébresztése a színház, Múzeum iránt, • A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése, beszédhibák javítása.

10



Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, akkor nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. A helyes és szép beszéd mélyíti a gyermek érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi értékek befogadására. Az óvodáskor végére az anyanyelvi nevelés hatására aktív és passzív szókincse bővül, mondatszerkesztésük nyelvtanilag helyessé válik, kialakul az összefüggő beszéd, a beszédfegyelem. Az óvónő személyes példáján keresztül, illetve fejlesztőjátékok kapcsán segíti elő a metakommunikációs eszköztár bővülését. A metakommunikatív elemek jelzik az egymás iránti érzelmeket, nemcsak kísérik, hanem módosítják a beszéd jelentését. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek, gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőkészség birtokában jobb teljesítményt fog felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladata tehát a család, a környezet megismeréséből indul ki, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül fejti ki hatását. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak a kérdéseikre. Nem vesszük el a gyermek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérjük és bíztatjuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan figyelemmel kísérjük. Figyelünk arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén szakember segítségét kérjük. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén • • • • • • •

Kialakul az igényük a mesehallgatásra. Ismernek legalább 10 mesét, 8 mondókát, 15 verset. Kedvelt tevékenységük a bábozás, dramatizálás, ismerik technikáját. Saját maguk is tudnak mesét, versikét kitalálni, ezeket előadni (egyénileg vagy közösen) Szívesen „szerepelnek” ünnepélyeken. Tudnak történeteket, mesét befejezni, képről történetet elmondani. Szívesen vesznek részt könyvtárfoglalkozásokon, ismerik a könyvhasználat szabályait. 11




•

Nevelési Program

Készítenek saját mesekönyvet, leporellót, gyűjteményeket.

A szülők bevonásának lehetőségei: • • • • • •

Irodalmi alkotások gyűjtése Bábok, szemléltető eszközök készítése Könyvek ajánlása, a könyvtár bővítése Programajánlatok, jegyek beszerzése Nyelvi játékok otthoni alkalmazása Együttműködés a logopédussal

Művészeti tevékenységek Mese, vers, dramatizálás, bábozás „A mese… a csend szigete.” Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmények feldolgozásában, a gyermek világképének alakulásában. A versben a játék, a szöveg és a dallam, mozgás, beszédritmus és hangulat megbonthatatlan egységet alkot. Az a jó kiválasztás, amikor a versre „rááll a fülük és a szájuk”. A mese és a vers szervezeti formái: A mese csendet kíván, odafigyelő közösséget. Célszerű a körülményeket úgy alakítani, hogy mire a mesébe kezdünk, minden gyerek várja azt, a mese kedvéért elcsendesedjen. A verset néhány gyermekkel is elkezdhetjük, akár játékzajok közepette, hiszen az érdekes verses játék is mozgással, beszéddel jár. A játszó csoport létszáma megváltozhat közben. Az óvónő pedagógiai szabadsága az, hogy eldönthesse (a kiválasztott mese, vers; a gyermekcsoport szokásai; pillanatnyi helyzet figyelembevételével), hogy a verset vagy mesét csendben, vagy a gyermekek játéka mellett kívánja elmondani. A különböző óvodai tevékenységek közben, az óvónőnek célszerű kidolgozni olyan hívogató formaságokat, amelyek motivációul szolgálnak a meséléshez, verseléshez. Ilyenek lehetnek, pl.: gyertyagyújtás, mesepárna, meseszőnyeg. Verseknél, mondókáknál, pl.: bábkészítés, rajzolás, festés, gyurmázás közben, valamint ritmikus mozgással és séták alkalmával. Nem szükséges a foglalkozási kereten belül maradni, hiszen a mese az óvodás gyermek alapszükséglete, ami bármikor kielégíthető. A válogatás alapelvei: • •

•

•

Sokkal többet kell ismerni, mint amit felhasználunk A 3-7 évesek igényein túl kell látnunk, a bölcsődések, a babakor és a 6-10 évesek, az iskolás kor verseit, meséit is figyelemmel kell kísérni. Folyamatosan olvasni, tájékozódni kell, mert irodalmi ízlésünk attól a háttérműveltségtől függ, amit, mint felnőttek gondozunk, építünk magunknak. A könyvnélküli szövegtudás az óvodai mese elengedhetetlen feltétele.

12


• •


A 3-7(8) éves gyermekeknek többször mondhatjuk ugyanazt a mesét, mert az ismétlés által válik élvezhetővé a szöveg. A kép is a gyermekkönyv lényeges alkotó eleme. Azokat a képeket szeretik a gyermekek, melyek jól felismerhetően ábrázolnak tárgyakat, mesei szereplőket, jeleneteket.

A mese-vers kiválasztásának szempontjai: A mese- és verskezdeményezéseknek anyagát elsősorban a népmesekincs és a klasszikus, míves gyermekversek adják. A szövegek kiválasztása a kisgyermekek esetében a pedagógus kezében van. Az ő irodalmi ízlése erősen befolyásolja a gyermekirodalmi ízlésének alakulását. •

•

•

•

•

• •

•

• •

• •

A versek, mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük az óvodába kerülő kisgyermek életkori sajátosságait, érdeklődését, a csoport fejlettségét, összetételét. A spontán verselések, mondókázások során a gyermekek által már ismert (otthonról hozott) mondókákat elevenítjük fel közösen, ezáltal a többiek is megismerik azokat. Az egyszerű mondókákat, nyúlfarknyi rögtönzött történeteket, halmozó láncmeséket, az állatok beszédének dramatizálását, az egyszerű állatmeséket szeretik hallgatni, amelyekben ismétlések, alliteráló kifejezések vannak. Ismerkedjenek meg az évszakokhoz kapcsolódó, az évszak hangulatát idéző és az ünnepek köszöntését segítő mesékkel, versekkel. A mindennapi mese- és vershallgatáson kívül a gyermekek a délutáni pihenés megkezdésekor is hallgassanak mesét. Ez megnyugtató, ráhangoló hatást jelent számukra. A csoportszobában állandó helye van a mese-, vershallgatásnak, a bábozásnak. Kialakul egy sajátos, mesét hallgató viselkedésmód. Az odafigyelésen kívül várja a gyermek a rendkívülit, a csodálatosat, és kilép a hétköznapokból. A szabad meseválasztás lehetőséget teremt, hogy legyenek kedvenc meséik, melyeket a délutáni pihenés előtt is, vagy spontán módon kérhetnek. Célunk, hogy egy-egy mesét többször halljanak, melynek következtében újra és újra átélhetik a mese okozta élményeket. Az óvodáskor vége felé tartalmát tekintve a mesék, versek történetei a tágabb környezetről szólnak. Erdei állatok élete, a cirkusz, az utca, a család, a gyermekek világa a téma. A bonyolultabb tréfás állatmesék, a tündérmesék, néhány kiváló író meséje, elbeszélése, meseregénye is elmondásra kerül. A dramatizáláshoz sokszor hallott, rövid jellegzetes szófordulatokat, tartalmazó meséket tervezünk. A mese-vers anyag összeállításánál egész nevelési évben gondolkodunk.

13



Konkrét verset, mesét nem ajánlunk, azt minden óvodapedagógus egyénileg állítsa össze, saját egyénisége, környezete jellegének megfelelően. Bábozás: A bábjáték képszerű, mozgásra épül a cselekménye, művészi erejű, érzelmi jellegű. A gyermek azonosul a bábbal, közben kiélheti elfojtott vágyait, indulatait, különösen akkor, ha cselekvője a játéknak. Bábjáték segítségével megismerhetjük a gyermekek fejlődését, megismerő- és alkalmazkodóképességét, szociális érettségét. A bábozás legyen jelen a nap minden szakaszában. Nevelési helyzeteket oldhatunk meg a bábbal. Kis- és középső csoportban mondókázás közben, mesemotivációként használhatjuk a bábot. Megtanítjuk a gyermekeket már a beszoktatás ideje alatt a bábok használatára, az óvónő bábokkal való bánásmódja, mintául szolgál a gyermekeknek. Nagycsoportosoknál a bábkészítés anyagául szolgálhatnak kedvenc verses meséik. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja: az esztétikai nevelés- a humanizmus szellemében- olyan ember formálását szolgálja, aki igényli az esztétikumot, azt elfogadja, szépet hoz létre, és a környezet esztétikus átalakítására képes. Főbb feladatok: • Rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka különböző fajtáinak, valamint a népi kismesterségek, a népművészetünk megismertetése • A képi kifejezőképesség alakulásának segítése, élmény és fantáziaviláguk megalapozása • Az egyén érettségének megfelelő képi-plasztikai kifejezőképesség alakítására, elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezői képességének fejlesztése • A különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal való megismertetés • Az eszközök használatának, karbantartásának, a munkaszervezés képességének kialakítása • Szín- és formavilág gazdagítása • Szóbeli értékelés formájának megismertetése, gyakoroltatása a csodálkozás, öröm lehetőségének biztosítása • A környezetesztétika fogalmával, gyakorlatával való megismertetés A művészeti tevékenységek sorában fontos szerepe van a vizuális tevékenykedésnek, melyeken keresztül a gyermekek megismerhetik a világ szépségeit. E tevékenységek közben fejlődnek manuális képességeik, megismerhetik az anyagok tulajdonságait, alakul gondolkodásuk, gazdagodik érzelemviláguk, esztétikai értékrendjük. Fejlődik kreativitásuk és nyelvi kifejezőképességeik is. A pedagógusnak mindennapi feladatai közé tartozik olyan nyugodt, harmonikus, esztétikus környezet kialakítása, melyben a gyermek szívesen tevékenykedik, és átadhatja magát az alkotás örömének. Feladatok: • •

Megfelelő eszközök elhelyezése olyan helyen, hogy bármikor elérhető legyen a gyermekek számára. Az óvodáskor elején ismerkedés könnyen kezelhető rajzeszközökkel, ezek helyes használatával, firkálgatás nagy felületen. A rajzkészség továbbfejlesztéseként, a rajzolt formák gazdagítása, díszítése, később a 14


•

•

• •

• • • •


ceruza, zsírkréta használatának bővítése még színesebb élményrajzok, megjelenítését teszi lehetővé. Ismerkedés a só-liszt gyurmával, alaptechnikák elsajátítása,- ezek gyakorlása, a formák megnevezése (gyúrás, gömbölyítés, lapítás, sodrás, csípés), később előre meghatározott formák kialakítása. A későbbiekben gyakorlás szabadon, illetve kisebb figurák, gyümölcsök, állatok, témák megformálása. Az óvodáskor vége felé emberforma mintázása, jellemző arányok megjelenítése. Felületfestés technikájának megismerése, gyakorlása, festéssel kapcsolatos fogások gyakorlása. Színek bővítése, kitartó, gondos, tiszta munkára való törekvés. A későbbiekben festés elképzelés alapján, szabadon- színek komponálása, érdekes technikák felhasználása. Nyomattechnikával a nyomhagyás öröme, sorminták, díszítő elemek megjelenítése, nagyobbaknál a saját elképzelés megjelenítése. Ismerkedés a barkácsolással, majd bővebb ismeretek szerzése, megfelelő eszközhasználat, kollektív munkák készítése – természetes anyagok felhasználása. Tépés – gyűrés – vágás - ragasztás Ismerkedés a hajtogatás művészetével. Gipszformák, díszek öntése és festése. Varrás, szövés, fonások – alapok kialakítása.

A fejlődés várható eredménye: • • • • • • • • • • •

Kialakul az egyéni látásmód, a sajátos alkotási forma Meg tudják valósítani saját elképzeléseiket A formagazdagságon túl, a színek változatos használatára törekszenek A teret kitöltik, az arányok a valósághoz közelítenek Örülnek a közösen elkészített kompozíciónak, egyéni alkotásaiknak Egyéniek, részletezők a plasztikai, térbeli munkáik Építésben, téralakításban közösen vesznek részt Rácsodálkoznak a szépre, pozitívan értékelik azt Az alkotásokról tudnak beszélgetni, megfogalmazzák érzéseiket Játékukhoz kiegészítő eszközöket készítenek Megbecsülik saját és mások munkáját

A szülők bevonásának lehetőségei • • • • • • •

Képek, könyvek gyűjtése, kölcsönadása az óvodának Segítségnyújtás kiállítások rendezésében Programjavaslat (oda-vissza) Népi kismesterségek bemutatása „kincsek” gyűjtése (kagylók, csigák, kövek, stb.) Közös barkácsolás A csoportszoba közös szépítése

Ének-zene, énekes játék

15



„A néphagyomány ápolása ebben az életkorban kétszeresen indokolt. Egyrészt mert a gyermek ugyanolyan észrevétlenül tanulja meg a mondókákat és gyermekdalokat, mint az anyanyelvét… Másrészt mert a néphagyomány a zenét a szöveg és dallam tökéletes egységében tárja a beszélni tudó gyermek elé” Célunk: Forrai Katalin módszereire építve hagyományápoló, énekelni, játszani, zenét hallgatni szerető személyiség megalapozása. Főbb feladatok: • • • • •

A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése és fenntartása Zenei hallás, ritmusérzék megalapozása, fejlesztése az egyéni sajátosságok figyelembevételével Esztétikus, harmonikus mozgás kialakítása a néptánc elemeivel Zenei kultúra alakítása igényes zenehallgatással Az alkotás vágyának felkeltése hangszerkészítéssel, ritmuskitalálással

A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, és csak egy része az óvodai nevelésnek, de erőteljesen befolyásolja a gyermekek általános fejlődését. Feladata: A zenei élménynyújtáson, a zenei ízlés, és a harmonikus nevelésen túl, a zenei hallás, a ritmusérzék, a harmonikus – szép mozgás fejlesztése, a zenei anyanyelv megalapozása. Célja: A zene megszerettetése, a befogadásra való képesség megalapozása, egészséges lelkű, kultúrált, boldog emberré nevelés. A feladatok sikeres végrehajtása elősegíti a gyermek biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldását. A kisgyermek ritmusérzéke, hallása, a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, de hat értelmére is. Fejleszti gondolkodását, emlékezetét, képzeletét, fantáziáját, belső hallását, alkotókedvét, akaratát, mozgását, stb. Az óvónő fontos feladta, hogy kezdettől fogva sokat énekeljen a gyerekeknek. A gyermeket a természet adta utánzó ösztöne arra serkenti, hogy a sokszor hallott dallamot együtt énekelje az előadóval, később magában is dúdolgatja, gyakorolja. A kisgyermek szívesen fogadja a ritmikus mozgásokhoz társuló, ritmikusan lüktető dalokat, mondókákat. Érdeklődését megragadja a szép énekhang, a lágytónusú hangszerhang, a szöveg hangzóinak játékos összecsengése, a cselekmény megjelenítése, az eszközök alkalmazása. A népi játékok és a népdalok alkalmazása komoly szerepet játszik a zenei anyanyelv megalapozásában. A képességek és készségek kialakulásához első feladat az ismeretnyújtás. Érzékeltetik tapsolással, beszéddel, énekléssel a halk – hangos, a gyors – lassú közötti különbséget. A magas – mély hangokat megkülönböztetik, térben is érzékeltetik. Az ének – zene anyagának kiválasztásában elsődlegesen a gyermek életkori sajátosságait, és a nevelői célkitűzéseket kell figyelembe venni.

16




Nevelési Program

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor különböző szakaszaiban: Hangterjedelem Éneklés módja

Dalanyag s-m l-s–m s–m–d m–r–d l–s–m–r–d m–r–d–l d–l–s r–d–l–s m–r–d–l-s Mondóka Ritmus Szöveg

Játékos mozgás

Kiscsoport 3-5 hang Az óvónő segítségével, csoportosan

Középső csoport 3-6 hang Az óvónő indításával, a csoport önállóan, tisztán, jó szövegkiejtéssel

Nagycsoport 3-6 hang Önálló indítással, csoportosan, és egyénileg, helyes kezdőmagasságban és tempóban. Dallam és motívumok visszaéneklése egyénileg is.

3-4 dal 3-4 dal 2-3 dal

2-3 dal 2-3 dal 1-2 dal 2-3 dal

1 dal

1 dal 1-2 dal

2 dal 2 dal 1-2 dal 2-4 dal 6-8 dal 2 dal

5-7 10-14 népdal 2-3 műdal Egyenletes lüktetés Játékos ismétlődő szavak

4-6 12-15 népdal 3-4 alkalmi dal Ritmus Állati- virág- ünnepialkalmi játékok, szövegek

Álló helyzet, kéz és lábmozgás, álló körforma, ismétlődő játékos mozdulatok.

Kör, csigavonal, hullámvonal, guggolás, taps, utánzó mozdulatok.

2 dal 2 dal 3-4 20-26 népdal 5-6 műdal A téma bővül a gyermekek környezeti ismereteinek bővülésével, alkalmiünnepi szövegek Bonyolultabb játékok, párcsere. Hidas – kapus – sorgyarapító – fogyó játékok, fogócskák.

A szülők bevonásának lehetőségei: • • • •

Lemezek, kazetták biztosítása Eszköz, hangszerkészítés Közös éneklés, játék Programokon való részvétel

Testnevelés - mozgás A Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. 17



A mozgás azokon a mozgásformákon alapuló fejlesztő tevékenységek összessége, amelyek a gyermekek természetes mozgásformáit veszi alapul (csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás). A tervszerű ráhatások a gyermeki szervezet megóvása, gondozása, egészséges fejlődése, a testi képességek kibontakoztatása, valamint a mozgáskészségek fejlesztése érdekében tudatosan hatnak a gyermekek szervezetére. A családban és az óvodában egyaránt gondoskodnunk kell az életkornak megfelelő mozgásformák kialakításáról, a mozgásigény kielégítéséről. A tervszerű, rendszeres mozgás, kedvezően befolyásolja a szervezet növekedését, hozzájárul a légzőszervek, a keringési rendszer és a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. A mozgás, fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A gondozás, és az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti és kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodóképességet. Így készíti elő az ábrázoló-, a matematikai-, a zenei-, és a környezet megismerésére nevelés fontos, kapcsolódó feladatait, ezzel is fejleszti a gyermekek személyiségét. A testnevelés foglalkozások során az óvónő igen sok ismeretet nyújt a testgyakorlatok elsajátítása közben. Ugyanakkor alakítja az erkölcsi tulajdonságokat is (akarat, bátorság, önuralom, fegyelmezett magatartás, közösségi szellem). A testnevelési foglalkozások, és a szabadban való játék alkalmat kínál a népi hagyományok ápolására is a körjátékokon, énekes játékokon, mondókákon, kiszámolókon keresztül. Feladatok: • •

•

• •

Természetes mozgásformák gyakoroltatásával fejlesszük a gyermekek ügyességét, gyorsaságát, állóképességét, erejét. Keltsük fel a gyermekek érdeklődését a mozgás iránt úgy, hogy közben élményhez juttatjuk őket az együttes mozgás során, kielégítve természetes mozgásigényüket. A mozgásformák gyakorlása által váljék pontosabbá mozgásérzékelésük, téri és időbeli tájékozottságuk, mozgáskoordinációjuk. Mindezek következtében fejlődjön önállóságuk, közösségi magatartásuk, leleményességük és kezdeményezőképességük. A mozgásformák gyakorlása során juttassuk a gyermekeket örömhöz és sikerélményhez. Szerettessük meg a közös tevékenységet és tegyük mindennapi igényükké az esztétikus, szép mozgást.

Mindennapos együttmozgás- mindennapi testnevelés A 3-7 (8) éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres, a napirendbe beillesztett csoportos tevékenység nélkül, amely kiterjed a csoport minden tagjára. Magába foglalja a láb- és tartásjavító torna rendszeres alkalmazását is. A testnevelés foglalkozások testgyakorlatainak anyaga Atlétikai jellegű gyakorlatok: •

Járások: Természetes járás, járás ütemtartással, irányváltoztatással, különböző kartartásokkal, Tárgyak és személyek megkerülésével.

18


•

• •


Futások: lassú, közepes iramú, belegyorsuló és gyors futás, futás irányváltoztatással és tempóváltással, tárgyak és személyek ki- és megkerülésével, térd és sarokemeléssel. Ugrások: távol- és magasugrás helyből és nekifutásból. Dobások: függőleges és vízszintes célba kislabdával és babzsákkal.

Torna jellegű gyakorlatok •

• • • •

Szabadgyakorlatok (állások, ülések, térdelések, kéz- és lábtámaszok a kiinduló helyzetei ezeknek, a gyakorlatoknak): kar-, törzs-, lábmozgások, szökdelések, járások, testsúly áthelyezések, ugrások, fordulatok, forgások, kéziszer-gyakorlatok (babzsák, labda, kötél, szalag, bot és karika gyakorlatok). Talajgyakorlatok: Hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre és hátra, kézállásba fellendülés előkészítő gyakorlata (kiscsikók). Egyensúlyozó járások: talajon és padon, eszközzel és eszköz nélkül. Természetes támaszgyakorlatok kúszás, csúszás, mászás talajon és padon. Szerugrások: felugrás zsámolyra és padra, zsugorkanyarulati-átugrás előkészítő gyakorlata.

Labdagyakorlatok

Játékok

Matematika

• • •

Gurítás állásból, ülésből a társnak. Átadás kézzel, lábbal. Feldobás, elkapás, labdapattogtatás.

• • • • •

Futójátékok sorban, körben, szétszórtan Fogó, küzdő játékok Egyéni és csoportos versengések Sor és váltó versenyek Kézi szerrel történő játékok

Célunk: olyan matematikai ismeretekhez juttatni gyermekeinket a környezetünkben végzett közvetlen tevékenységek során, mely alapján képesek a matematika nyelvén kommunikálni. Főbb feladatok: • • • •

A matematikai érdeklődés felkeltése, közvetlen megfigyelések által, Érzékelés, észlelés differenciálása, pontosabbá tétele, Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, ok-okozati összefüggések megláttatása, ítéletek alkotása, Egyéni tapasztalatszerzéssel, szabad alkotásokkal a gyermekek verbális képességeinek fejlesztése, szociális képességeik alakítása.

Az óvodai nevelés feladatai a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, érdeklődésének felkeltése, szinten tartása. Ennek hatékony eszköze a matematikai nevelés. A 19



gyermek tapasztalatai alatt ismereteket szerez: felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbéli és téri viszonyokat (alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete). Az egyszerűbb gondolkodási folyamatoktól eljut a bonyolultabbakig, óvodáskor végére megjelenik a fogalmi gondolkodás, és a szándékos figyelem is. Az óvodába érkező, különböző korú gyermekek, különböző tudásszinttel rendelkeznek. A programmal szembeni követelmény, hogy minden gyermek egyéni képességeit figyelembe véve, fejlődést biztosítson különböző tevékenységeken keresztül. A képességek fejlesztése megnyilvánul: -

Tapasztalásban (érzékelés, észlelés, megfigyelés) Emlékezésben (mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés; élmények felidézése) Megértésben (azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, kérdések/utasítások megértése) Ítélőképességben (annak megítélése, hogy egy tulajdonság/állítás igaz vagy hamis) Konstruálásban (formák, mennyiségek, összefüggések előállítása illetve megkeresése) Közösségi érzésben (egymás munkájának megfigyelése, megértése, segítségnyújtás, együttműködés)

A matematikai nevelés rendre, fegyelemre, következetességre, összerendezettségre nevel, és minden tevékenységben érvényesíthető. A matematikai nevelés komplexitása: -

-

-

A környezet megismerésére nevelés során szerzett tapasztalatok matematikai jelentéssel bírnak (formai, mennyiségi, stb.) Az ábrázoló tevékenység térbeli viszonyokat tükröz (ábrázolt formák közötti különbözőségek, hasonlóságok tudatosulnak). A zenei nevelés alkalmas a több-kevesebb, a páros-páratlan fogalmak gyakorlására, mélyítésére is; a köralakítás, a ritmus hosszúsága is bír matematikai tartalommal. A testnevelés során is tehetnek szert matematikai tapasztalatokra: nagyság, párosítás, irányultság, névutók használata. Irodalmi nevelés közben fejlődik az emlékezet: fontosabb események sorrendisége, a mesékben előforduló számok, jelzők (pl.: legkisebb királyfi) a matematikai ismeretek nyelvi formáját tudatosítja. A munkatevékenységet (naposi munka, öltözködés, kertészkedés, rendrakás stb.) is segítik az előzetesen megszerzett matematikai ismereteket.

A matematikai nevelés felépítése az óvodában: Halmazok képzése (elvont gondolkodás fejlesztése) •

Tárgyak, személyek tulajdonságainak felismerése, megnevezése (mit ismernek, mit tudnak róluk) 20


• • •

• •


Tárgyak, személyek összehasonlítása, felismert tulajdonságok szerint (megfigyelőképesség fejlesztése) Kiválogatás, általánosítás a kiemelt tulajdonság szerint Szétválogatás-osztályozás meghatározott tulajdonság alapján (a kiválogatással a fogalom meghatározását ismerjük meg; pl. kiválogatás-gyümölcsök, osztályozás-körte, alma) Rendezés meghatározott elv, szempont, tulajdonság szerint (a rendezésben a rendezési elv megtartása) Irányított összehasonlítás

A számfogalom kialakítása (kiscsoportban hármas számkör, középső csoportban ötös számkör, nagycsoportban tízes számkör)

• • • •

Mennyiségek összemérése Halmazok összehasonlítása, összemérése (párosítások, többkevesebb-ugyanannyi) Mennyiségek mérhető nagysága (egységgel való mérés az óvodában) Halmazok számlálható tulajdonsága (darabszám)

Számolás (hozzáadás-elvétel) Geometria •

Építések, alkotások szabadon és másolással (különböző-hasonló – ugyanolyan)

•

Tevékenység tükörrel (szimmetria és aszimmetria megfigyelése és gyakorlása) Tájékozódás térben/síkban (irányultságok)

•

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén

• • • • • • • • • • • •

Képessé válik, hogy megértse és kövesse az óvónő kérdéseit, gondolatait Matematikai jellegű problémáról gondolatait elmondja, javítja tévedéseit Szívesen vállalja a problémák megoldását Képes ismert tulajdonságok szerint válogatni, formába rendezni, kiegészíteni Az összehasonlítást szóban is kifejezi Érti és használja a mennyiségekkel kapcsolatos összefüggéseket Össze tud mérni halmazt párosítással, különböző színek, formák, nagyságok esetén is. Keletkeztet többet, kevesebbet, ugyanannyit Képes képolvasásra Azonosítani tud egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat Másolással képes megépíteni térbeli és síkbeli alakzatokat Térbeli és síkbeli alakzatokat geometriai tulajdonságaik szerint szét tud válogatni 21


• •


2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudja építeni Megkülönbözteti a jobb és a bal irányt

Természet – társadalom - ember. A környezet megismerése és védelme „ A fenntarthatóság eszméje a megőrzés és változás olyan egyensúlyát tételezi fel, melynek során az egyik sem jelenti a másik ellehetetlenedését. A fenntartható környezet igénye egyet jelent az emberiség fennmaradásának igényével.” (Vida Ferenc) A környezeti nevelésünk célja: a környezetre figyelő, környezettudatos magatartás kialakítása, mely a későbbiek folyamán megalapozza a környezettel való harmonikus együttélést. Főbb feladatok: • • • • • •

A környezet iránti kíváncsiság felkeltése Globális látásmód kialakítása Élmények, tapasztalatok folyamatos biztosítása A környezethez kapcsolódó szokások, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése A környezet higiéniájának, esztétikájának igényének kialakítása Önismeret megalapozása

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő, és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A környezeti nevelés céljaként el kell érnünk, hogy a környezethez kapcsolódó ismeretek a nevelés során bővüljenek, és egy környezettudatos magatartásban, egy környezetbarát életvitelben valósuljanak meg. Az óvodai élet jó példát adhat a gyermekeknek, szülőknek egyaránt. Meghatározó az óvónő, a maga beállítódásával, tevékenységével, kapcsolataival. A környezeti nevelés az a tevékenység, ahol: 1. A környezeti értékek felismerése, tudatformálás történik, hiszen fontos számunkra a környezetünk egésze (globális) és helyi (lokális) része. Átéljük állapotát, változásait. Részesei, alakítói, felelősei és hatásának szenvedői vagyunk. 2. A környezeti fogalmak tisztázása, azaz ismeretszerzés folyik, ezért törekednünk kell arra, hogy a gyermekek megértsék a környezet egészét. Az ismeretek valódiak legyenek, és a célzott korosztálynak megfelelőek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit. 3. Olyan képességek kialakítása történik, melyek szükségesek az ember kultúrája és a környezet megértéséhez. Fontos kialakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, megbeszélésekkel, kereső-tapasztaló magatartásmóddal gazdagítható a problémaérzékenység és problémamegoldó képesség.

22



4. Pozitív viszonyok kialakítása, azaz attitűdök formálása zajlik, alapvetően szociális tanulás révén és mintakövetés alapján. Felelősek érte a szülők, nevelők és a társadalmi környezet. 5. Környezetorientált magatartás kialakítása, az értékrend és értékelés kialakítása, hiszen a mindennapokban a folyamatosan dönt a gyermek. Elfogad, vagy elutasít, azaz értékel. 6. Környezeti minőségjavító, tudatos, felelősségteljes cselekvés kialakítása, azaz aktivitás történik. A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással működő tevékenységrendszer, melyet elsajátítani csak élmény dús ismeretszerzéssel, tapasztalt, átélt cselekvéssel lehet. A fejlesztés tartalmi területei: • • • • • • • •

Az óvoda és az óvodai élet A család Ismerkedés a testünkkel Évszakváltozások, hatásuk a természetre és öltözködésre Állatok Közlekedési tapasztalatszerzés és megfigyelés Időfogalmak rendezése, természeti jelenségek, anyagok Néhány fontosabb foglalkozás megismerése

VI. A PROGRAMUNK MEGVALÓSULÁSÁNAK SIKER- KRITÉRIUMAI Testi fejlettség terén Az egészséges életmód alakítása 1. Önállóan használja a WC-t 2. Vigyáz a mosdó rendjére 3. Önállóan mos kezet, használja a körömkefét 4. Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja 5. Szükség szerint használ zsebkendőt 6. Ügyel az étkezőasztal esztétikus rendjére 7. Helyesen használja az evőeszközöket 8. Mozgása harmonikus, összerendezett 9. Szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás 10. Helyesen, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendbe rakja Mozgás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra, vízszintes padon Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni Versenyjátékokban betartja a szabályokat Tud ütemtartással járni Tud helyben labdát pattogtatni Tud egykezes feldobással célba dobni Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban 23



9. Tud néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani 10. Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat Lelki felkészültség tekintetében Anyanyelv fejlesztése, mese, vers 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szívesen mesél, bábozik, dramatizál Gondosan bánik a könyvekkel Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát Udvariassági kifejezéseket használ Beszédének tagoltsága, hangsúlya van, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek 7. Várja, igényli a mesehallgatást 8. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni 9. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését 10. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt

Ének-zene, énekes játék 1. 2. 3. 4.

Élvezettel hallgat zenét Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni Tud dallam- vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni 5. Tud társaival térformákat alakítani 6. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi 7. Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot 8. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni 9. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni 10. Megbeszélés vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni Rajzolás, mintázás, kézimunka 1. Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol 2. Képalkotásban kifejezi gondolatait, élményeit 3. Elképzelés után meseszereplőket, stb., hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol 4. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani 5. Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot 6. Téralakításban, építésben másokkal együttműködik 7. Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat 8. Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja 9. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, stb. megold

24



10. Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan, a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani A külső világ tevékeny megismerése 1. Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat 2. Ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növénygondozásban, a természetvédelemben 3. Képes két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kisebbet, kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni 4. Helyesen használja a tő- és sorszámneveket 5. Tud 10-es számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani, hogy több, kevesebb, vagy ugyanannyi-e 6. Helyesen használja a térbeli viszonyokat, jelentő névutókat 7. Ismeri a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát 8. Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja nevét, lakcímét, testvérei nevét, szülei foglalkozását, saját születési helyét,, idejét. 9. Ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait 10. A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint „Tanulás” 1. Az egyszerű feladatokat megérti 2. Ha a helyzet úgy kívánja, kivárja, amíg rákerül a sor 3. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt 4. Feladatai végrehajtásában kitartó 5. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő 6. Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy 7. Tevékenységének eredményeit reálisan értékeli 8. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére 9. Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő 10. Szándékos figyelemre képes Szociális érettség tekintetében Érzelmi nevelés, szocializáció 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását A játékszereken megosztozik társaival Segíti társait a tevékenységekben Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait A csoportba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fogadja Az udvariassági formák betartásával kommunikál Érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik

25



9. Számon tartja társai hiányzását VII. AZ ÓVODA ELVÁRÁSAI, AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A szülők elvárásai az óvodával szemben Felmérés alapján tudjuk, hogy a szülők fontosnak tartják, hogy ¤ Gyermekük jól érezze magát az óvodában, ¤ Biztonságos, családias, szeretetteljes légkörben nevelődjön, ¤ Ismereteket szerezzen játékos formában, ¤ Kialakuljon a korának megfelelő szokás- és szabályrendszer, ¤ Az óvodáskor végére képes legyen az iskolai elvárásoknak megfelelni. A Közoktatási Törvény értelmében az óvodába lépés feltétele a betöltött 3. életév. Feltétel még a szobatisztaság, az alapfokú önkiszolgálás (öltözködés, étkezés, WC használat), és az, hogy a gyermek képes legyen megértetni magát. A felvétel egész évben folyamatos. A beszoktatás fokozatos, a szülő jelenlétében történik (amennyiben a szülő igényli) A beszoktatás Az első találkozás az óvodával szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból óvodába kerülő gyermekek. Lehetővé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt a gyermekek szüleikkel ellátogassanak az óvodánkba, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. A nyári (0.-ik) szülői értekezlet azt a célt szolgálja, hogy a szülők megismerjék az óvoda szokásait, szabályait. Az óvónők beszoktatási tervet készítenek, minél mélyebben igyekeznek megismerni a gyermek eddigi életét. A beszoktatásnak több formája lehetséges: • • •

anyával együtt, fokozatos beszoktatás anya nélküli fokozatos beszoktatás átmenet nélküli beszoktatás

A szülő az óvónővel egyeztetve döntheti el, hogy melyik formát választja. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő és a dajka együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyermekeket. Az új gyermekek behozhatják kedvenc játékukat, tárgyukat az óvodába. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban csak rövid időre hagyják bent gyermekeiket. Lefekvéskor különösen nagy gyengédségre van szükségük, simogatással, dúdolással igyekszünk őket megnyugtatni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe. Az új gyermekeket kis ajándékokkal várjuk, ölbeli játékokkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. A vegyes csoportokban a nagyobb gyermekek segítik a beszoktatást. A közösségi nevelés eredményességét elősegítik az élményt adó tevékenységek, hagyományok, a csoport közös ünnepei. Minden ünnepet egy hosszabb előkészület vezet be, alapos tervezés előzi meg. Az ünnepet szimbólumok, díszítések által tesszük hangulatosabbá, vidám, felszabadult együttlétre törekszünk.

26



Gyermek a csoportban Az óvodában elősegítjük, hogy a gyermek én-tudata megerősödjék, de az óvodáskor végére tudja, hogy ő egy közösség tagja is. A csoportban két fő követelménynek kell megvalósulnia: együttműködés, kapcsolatteremtés. Ez az alapja az életben való eligazodásnak, alkalmazkodásnak. A társas kapcsolatok tevékenységek által alakulnak pld. Játék, séta stb., ezért törekszünk arra, hogy minél változatosabb legyen a paletta. Kiemeljük (játékban, öltözködésben) a nemek különböző tulajdonságait. Segítjük a barátságok alakulását (egymás mellett ülhetnek, fekhetnek) A feladatvállalást mindenkinek felkínáljuk. Fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktus tűrő- és megoldó képességét. A problémák rendezésében csak szükség szerint avatkozunk be. Nem erősítjük az árulkodást, de az elkövetett hibák őszinte vállalását elvárjuk. A problémák megbeszélése egyéni vagy csoporttal együtt történik. A megoldásokra is közösen keressük a választ. A csoport működéséhez szabályok szükségesek, melyeket közösen állítunk fel év elején. Ezek: • • • • • • • • •

egymás játékának tiszteletben tartása, felnőttek tisztelete társak tisztelete eszközök, tárgyak védelme, durvaság elítélése, egymás segítése, kisebbek megóvása, a lányok, gyengébbek védelme, udvariasság.

A gyermekek értékelése e szabályok betartásának függvénye. A pozitív értékelés mellett élünk az elmarasztalás módjával is. Ez történhet szóban, gesztus által; a gyermek megalázását elkerülve. A gyermekek társas kapcsolatainak alakulását az óvónők folyamatosan figyelemmel kísérik. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Tudatosítjuk, hogy a gyermekek közötti különbség, természetes jelenség. Nem engedjük viszont a csoporton belüli vallási, származásbeli, stb. megkülönböztetést. Minden gyermekben megkeressük a pozitív tulajdonságot, azt emeljük ki. Érzelmeikben, önbizalmukban erősítjük őket. Szükség esetén szakember segítségét vesszük igénybe, a család együttműködésére számítunk. A gyermekek értelmi képességei is eltérnek. A lassabban fejlődő gyermeket igyekszünk felzárkóztatni, megkeresni a lemaradás okát. A kiemelkedő képességű gyermekeket külön feladatokkal bízzuk meg. VIII. AZ ÓVODA, ÉS AZ ÓVODAI ÉLET

27




Nevelési Program

Ismerkedés a csoporttársakkal, nevekkel, jelekkel, óvónőkkel, dajkákkal Ismerkedés a csoportszobával, berendezési tárgyakkal; a változások megfigyelése egymáson, a későbbiekben csoportszobán, az udvaron Szokásrend kialakítása Feladatok az óvodában (önkiszolgálás, naposság, öltözködés, stb.) Látogatás más csoportokba

• •

• • • Család • • • • • • • •

Családi fényképek nézegetése, családtagok szerepe Ki mivel tölti az idejét otthon? Felnőttek és gyermekek használati tárgyainak különválogatása Családjáték-otthoni feladatok Családtagokról való beszélgetés kapcsán a fejlődés megbeszélése (csecsemő-öreg; fiatal-idős; stb.) Ünnepel a család-vendégvárás, sütés-főzés Családrajz készítése Óvodás-iskolás a családban

Ismerkedés a testünkkel •

Testrészeink megismerése, végtagok (pl.: babafürdetés-öltöztetés, tükör előtti játék során a testrészek nevének gyakorlása, bábok tornáztatása, stb.

• • •

Társunk körberajzolása „Mi hiányzik?”- játék Testünk védelme (pl.: orvosos játék), illetve az orvos gyógyító munkája Testápolás, tisztálkodás Érzékszerveink

• •

Évszakváltozások, hatásuk a természetre és az öltözködésre • • • • • • • • • •

Őszi időjárás (nagyobbaknál különböző fogalmak tisztázása, pl.: eső, köd, szél, dér, zúzmara, stb.) Gyűjtögetés (ágak, levelek, termések, magvak, stb.) Barkácsolás Mi ehető, mi nem ehető? Állatok élete ősszel Őszi munkálatok a kertben és az óvoda udvarán Téli időjárás-változás (hideg levegő, hó, jég, fagy megtapasztalása) és hatása az öltözködésre Tél a csoportszobában-növények élete kint és bent Csíráztatások Téli örömök a szabadban

28



• • • • • • •

Kísérletek hóval, jéggel Mikulásvárás Előkészületek karácsonyra Állatok élete télen, madáretetés Télbúcsúztatás Tavaszi időjárás-változás, illatok; állatok éledése Séta a környéken, a tavasz első jeleinek megfigyelése (langyos eső, kékebb ég, harmat, sok zöld, bokrok-fák virágzása, stb.) Tavasz első virágai Különbségek a tél és a tavasz között Március 15.-e Ismerkedés a húsvéti népszokásokkal Tavaszi növények-piaci vásárlás, vitaminsaláta készítése A nyár jellemzői Saját fejlődésünkről való beszélgetés

• • • • • •

Ismerkedés az állatokkal (pl.: melyikhangját hallod?) Háziállatok-miért tartjuk őket a ház körül? Vadon élő állatok Erdő-mező állatai Víz körül élő állatok Állatok napja-október 4

• • • • • • •

Állatok

Közlekedési tapasztalatszerzés és megfigyelés • • • • •

Ismerkedés az óvoda, udvar környékével- gyalogos közlekedés Bábjáték a helyes viselkedésről Hogyan közlekedjünk helyesen?- kirándulások, séták kapcsán közvetlen tapasztalatszerzés Szárazföldi – vízi - légi közlekedési eszközök csoportosítása A közlekedési eszközök vezetőinek munkája

Időfogalmak rendezése, természeti jelenségek, anyagok • • • • • • •

Napszakok megismerése tevékenységekhez kötve (pl.: mikor történik, mikor hallod?) A napszakok közötti különbségek A hét napjai A hónapok nevei Évszakok Különböző anyagok megismertetése (pl.: fa, papír, műanyag, stb.) A tárgyak szétválogatása közben a különböző tulajdonságok megtapasztalása

29



Néhány fontosabb foglalkozás megismerése • A szülők, rokonok, ismerősök foglalkozásainak megismerése, eljátszása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • • • • • • • • • • • • • • •

A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek: tudják saját és családtagjuk nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, óvodájuk nevét. Tudják születésük helyét, idejét. Észreveszik az évszakok változásait, ismerik azok nevét, s a köztük lévő különbségeket. Rácsodálkoznak a természet szépségeire. Tudatosul bennük a napszakok nevének sorrendisége, az idő múlása. Ismerik a közvetlen környezetükben előforduló növények nevét, azok gondozását. Ismerik a környezetükben lévő épületeket, azok funkcióját. Ismernek 6-8 háziállat, vadállat, madár, bogár nevét, életformáját. Séták, megfigyelések során egyéni tapasztalatokra tesznek szert. Adekvát módon használják az irányokat, névutókat. Beszédük megfelel az anyanyelvi szabályoknak. A társadalmi és természeti környezetben ismerik és alkalmazzák az alapvető viselkedési szabályokat. Szeretnek kísérletezni. Természetszerető és védő magatartással rendelkeznek. Részt vesznek életkoruknak megfelelő környezetvédelmi akciókban. Ismerik a környezetszennyezés fogalmát. Reális én-képpel rendelkeznek.

A szülők bevonásának lehetőségei: • • • • • • •

Kiállítási anyagok gyűjtése Növények beszerzése Közös munkák szervezése Séták, kirándulások tervezése, helyismeret Munkahelyi látogatások szervezése Új szemlélet alapján otthoni lehetőségek biztosítása Eszközök biztosítása, készítése

„Munka” jellegű tevékenységek A játék mellett az óvodában a munka olyan tevékenység, melyet a gyermek szívesen végez. Ez abból adódik, hogy a munkát játékos formában végezzük. Fő jellemzője a játékkal szemben, hogy van célja, eredménye, külső szükséglet motiválja. Felelősséggel jár, tapasztalatok, készségek szükségesek hozzá. A munka humanista jellege az értékek létrehozásában, abban való gyönyörködésben, a környezet átalakításában van. A gyermekekkel derűs környezetben, felszabadult légkörben végezzük. A gyermekek a munka során igazán kipróbálhatják erejüket, képességüket. 30




Nevelési Program

Célunk:hogy a gyermek örömét lelje a munkában. Főbb feladatok: • • • • • •

A munka által alapvető ismeretek közvetítése a környezet tárgyi valóságáról Különféle munkaeszközök megismertetése, változatos gyakoroltatási lehetőség Erkölcsi értékek megalapozása: megbecsülés, kitartás Speciális szókincsbővítés Társas kapcsolatok erősítése Egyéni, differenciált fejlesztés a feladatok kijelölésében

Önkiszolgálás Testápolás során a gyermekeket először alapvető szükségleteik, kielégítése motiválja. A kezdeti hiányosságot felváltja a jól kialakított szokásokon alapuló igényes testápolás, a hozzá kapcsolódó alapvető fogásokkal. Étkezésnél megismertetjük a terítéshez, étkezéshez szükséges tevékenységeket, mozgásokat, majd készség szintre emeljük azokat. Öltözködés folyamán hőmérsékletnek megfelelő öltözködés igényét igyekszünk kialakítani. A ruhadarabok nevét, célszerű használatát, a vetkőzés, ill. öltözés helyes sorrendjét és módját gyakoroltatjuk. Környezetünk rendjének megőrzése –már közösségért végzett munka is. Belső igénnyé szeretnénk alakítani. Sokat jelenthet az óvónői (szülői) példa, s a rendszeresség. Közösségért végzett tevékenységek A mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munka: • • • • • •

Játékok javítása, készítése Teremrendezés, takarítás, díszítés Ünnepi készülődés, ajándékkészítés Házimunka jellegű tevékenységek: sütés, főzés, befőzés Az óvoda udvarának rendben tartása, takarítása Udvari játékpakolás

A naposi munka háttérbe szorul a folyamatos napirend és a folyamatosság miatt. Véleményünk szerint sok gyermek gátlásossága feloldódott azzal, hogy nem kell állandó készenlétben lennie, s nem kell minden területen (terítés, mosdózás, foglalkozások) „kötelezően” segítenie. A vegyes csoportban a segítségnyújtás különböző formái kerültek előtérbe. Közvetlen napi kapcsolatra épül. A nagyobb gyermekek sokat segítenek a kicsiknek. Növénygondozás-állatgondozás feladatai: • •

Élősarok kialakítása, rendben tartása Folyamatos gyűjtőmunka, termések betakarítása

31


• • • •


Kert gondozása, fű ápolása, levélgyűjtés Madarak rendszeres etetése Segítés az öntözésben, növényápolásban, telepítésben Járda, padok tisztántartása

Ezek a tevékenységek mind igénylik a felnőtt jelenlétét, irányítását, de megfelelő lehetőség biztosításával, s a munkafogások precíz elsajátításával a gyermekek egyre nagyobb részt vállalnak belőle. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén • • • •

Igényesen végzik a rájuk bízott feladatokat Szívesen vállalnak egyéni megbízásokat Kialakul bennük az aktív, együttmunkálkodó, alkotószellem Szívesen vesznek részt növény- és állatgondozási feladatokban

A szülők bevonásának lehetőségei • • •

Közös munkálatok, játékjavítás Közös gyűjtőmunka Sütés, főzés, ünnepi készülődés

Játék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

alkalmazkodik a játék szabályaihoz. Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. A barkácsolást rendszeresen alkalmazza játékban. A játékhoz készített eszközöket felhasználja a további játékai során. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolását. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. Képes szerepvállalásra, és a szerepek elosztására. Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására. 10. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.

IX. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk az óvodában, mert másképp a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan, és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elegendő időt biztosítunk arra, hogy a gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségek közül szabadon választhassanak. Természetesen nem csak az épületen belül, hanem azon kívül, az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Feladatok:

32



Törekszünk a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keressük a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatunk nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítjük, időszakonként átgondoljuk a változások lehetőségét, szükségességét. Egyszerű, saját magunk és a gyermekek által készített eszközökkel segítjük elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. Pihenőidőben és a délután folyamán, lehetőséget kínálunk az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére. X. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI: A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazítva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra, a tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző, és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és a tanulás egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósul meg. A cél a feladatok ismeretében, hogy a fejlesztést hosszútávon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában egy- illetve kéthetes periódusokban tervezzünk. Ez esetben nyílik lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére, és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermekeket foglalkoztató élmények, és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek, tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését, a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítjuk a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása, a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve tervezünk. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelése, hanem több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban- többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A heti- kétheti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvodapedagógus számára. Feljegyzéseket vezetünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A fejlesztés módszere A fejlesztés módszere az egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és

33



feladatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy az adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját nem a gyermekek életkora, hanem a fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazolódni készülő gyermek felkészítése az életre, feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek, és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Kreatív probléma megoldásra ösztönözzük a gyermekeket. A fejlesztés kerete •

•

A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztatlan csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: I. II.

Önálló és irányított tapasztalatszerzés Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások.

A nevelés időkeretei Mind a napi-, mind a heti rend változtatható az év folyamán, ha az évszakok váltakozása vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi. Javasolt napirend Időpontok 6.30- 7.00 7.00-8.00 8.00-9.00 9.00-10.15 10.15-10.40 10.40-12.00 12.00-13.00 13.00-15.00 15.00-15.45 15.45-17.00 17.00-17.30

A tevékenység megnevezése Érkezés, gyülekezés az ügyeletes csoportban Szabad játék A csoportszoba megnyitása, szabad játék Folyamatos mosdóhasználat, reggeli Mindennapos testnevelés Óvónő által szervezett választható, kötelezően választható és kötelező tevékenységek Teremrendezés Testápolási tevékenységek, gyümölcsfogyasztás Öltözködés, változatos tevékenységek a szabadban vetkőzés, testápolás, ebéd fekvés, pihenés Testápolás, uzsonna Játék a csoportszobában vagy a szabadban, valamint az óvónő által felkínált tevékenységek Ügyelet, szabad játék

34




Nevelési Program

A kötelező- és mindennapos testnevelés időpontja a csoportok beosztása szerint változó. A nyári időszakban a szabadlevegőn való tartózkodás ideje növekszik. Javasolt heti rend egy változata Hétfő Kedd Élmények Vizuális Délelőtti meghallgatása, nevelés, játékba vizuális matematika, integrált nevelés, Mese-vers, tanulás Mese-vers, Játék Mozgás, Mozgás, Udvari környezeti Zenei játékba nevelés nevelés integrált tanulás Mozgás, Mozgás, Délutáni vizuális Építés játékba nevelés Információs integrált játék tanulás

Szerda Zenei nevelés Vizuális nevelés, Mese-vers,

Csütörtök Testnevelés Vizuális nevelés Mese-vers,

Péntek Séta, Kirándulás Környezetismereti nevelés Információs játék, Mese-vers,

Mozgás Vizuális nevelés

Mozgás, Irodalmi nevelés

Mozgás Vizuális nevelés

Mozgás, Irodalmi nevelés

Mozgás Zenei nevelés

Mozgás,

A heti rend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyei, de az időkeretei is változtathatóak. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: • • • •

A heti vagy kétheti, havi nevelési – tanulási – tervkészítés Heti rend és napirend összeállítása A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése A nevelőmunka folyamatos értékelése

A szervezett tanulás formái Életkor

Választható

3-4 év

Mese-vers, dramatikus játék, ének-zene, környezetismeret, vizuális tevékenység, matematika Mese-vers, dramatikus játék, ének-zene, környezetismeret, vizuális tevékenység, matematika Mese-vers, dramatikus játék,

4-5 év

5-6-7 év

Kötelezően választható

Kötelező Testnevelés, séta, látogatás, közös programok

Mese-vers, dramatikus játék, ének-zene, környezetismeret, vizuális tevékenység, matematika Mese-vers, dramatikus játék,

Testnevelés, séta, látogatás, közös programok

Testnevelés, séta, látogatás, közös 35




ének-zene, környezetismeret, vizuális tevékenység, matematika

Nevelési Program

ének-zene, környezetismeret, vizuális tevékenység, matematika

programok

A szervezett tanulás munkaformái Frontális Mikro csoportos Egyéni Tanulási időkeretek (napi maximum) 3-4 év 4-5 év 5-6-7 év

Mozgás, énekes játékok, néptánc, környezet megismertetése Zenei, irodalmi nevelés, matematika, vizuális nevelés, környezet megismertetése Képességfejlesztés egyéni szükséglet szerint 35’ 45’ 60’

XI. ÓVODAKEZDÉS ÉS ISKOLAKÉSZÜLTSÉG BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐI A három-négyéves kor, fejlődési jellemzői Motoros készség Nagymotorika Finommotorika • 9-nél több kockából tornyot épít • Akadályt megkerül • 5-10 mp-ig áll fél lábon • Gyurmából golyót, kígyót, sütit formál • Fél lábon ugrál • Két kézzel egyszerű műveletet végez • Kerekes játékot kormányoz, húz, tol • Formát körülvág • Egyedül csúszdázik • Papírlapot kettévág • Elkapja a labdát • Gyöngyöt fűz • 4-6 lépcsőfokot váltott lábbal lemegy • Embert rajzol arccal, végtagokkal, kör formában • Háromkerekű biciklit kormányoz, hajt • Bukfencezik Kommunikációs készség Megértés Beszéd • Ha, akkor, mert típusú viszonyokat • Múltbéli eseményeit elmeséli megérti • Múlt időt használ • 2-3 utasításból álló sort végrehajt • Magára névmással utal • Tud úgy tenni, „mintha” • Tud mondókát vagy dalt • Beszédét az idegen is megérti, de még ejt hangzóhibát • Mi? Ki? Miért? Kérdéseket tesz fel • Hogy? Kérdésre válaszol • Kérését, kívánságát szóban jelzi Kognitív készség Önállóság

36



• 4 színt megnevez • Kancsóból tud önteni • Kockákat, vagy más formákat • Egyedül mos kezet, a ruha ujját szándékosan sorba rak segítséggel feltűri • Egyedül megy vécére, a vizet lehúzza • Problémát felismer és megfogalmaz • A haját segítséggel megfésüli • Kérdésekkel informálódik (miért? Hogyan?) • Orrfújásnál kisebb segítséget igényel • Maximum 7 tárgyat megszámol • Önállóan használja a kanalat, villát • Tudja hány éves • Pohárból iszik • Hat testrészt funkciója alapján • Szükségleteit szóban jelzi megnevez • Önállóan mos fogat • Egy tulajdonság szerint csoportosítja a • A szalvétát rendeltetésszerűen tárgyakat (szín, forma, méret) használja • Összetartozó dolgokat párosít, vagy • Egyedül tudja felvenni a cipőjét, együtt megnevez (pl. mi a fogkefe csizmáját, az öltözködéssel próbálkozik párja) • Irányítással elpakolja a játékot • Kezd ráébredni a múltra, jelenre Szociális készségek Kapcsolatai Érzelmei • Másik gyermekkel vagy felnőttel társas • Jókedvű, bizalommal van környezete interakciót kezdeményez iránt • Megosztja másokkal a játékot • Egyszerre szeretetteljes és durva, együttműködő, akaratos, dacos • Megjelenik a szerepjáték • Már kezdi megérteni, hogy tetteinek • Engedélyt kér mások dolgainak következményei vannak használatára • Lehetnek félelmeik, nyomasztó álmaik • 10-15 percig részt vesz irányított csoportos tevékenységben • Kezdenek empátiát mutatni mások iránt • Szívesen hallgat mesét, verset, • Magabiztosak, szeretik a kihívásokat mondókát, éneket, megpróbálja • Energiája kimeríthetetlen, állandó utánozni fizikai aktivitás jellemzi • 3 óvodai szabályt rutinszerűen követ Az öt-hatéveskorú gyermek általános jellemzői Motoros készségek Nagymotoros Finommotoros • Összerendezett mozgásra képes a főbb • Emberábrázolása fejlett (teljes ember, mozgáscsoportok területén: járás, futás, profilábrázolás) kúszás, mászás, egyensúlyozás, • Kontúron belül maradva színez ugrások, talajtorna • Kismozgásaiban koordinált: pl. • Ezeknek megfelelő az iránya, tempója, gyöngyfűzés, varrás, vágás, kötés, ritmusa hajtogatás • Kötelet átugrik • Ceruzafogása, vonalvezetése biztos • Legkevesebb kétféle komplex • Formákat lemásol labdaműveletet tud (rúgás, labdaelkapás) Önállóság Kognitív készség • Teljesen fel tud öltözni egyedül • Érzékelés-észlelés

37



• Egyedül megköti a cipőjét • Önállóan fogat, kezet mos • Egyedül fésülködik

• Időészlelése többsíkú: események, történések időrelációját észleli • Összetartozó részeket értelmes egyként fogja fel • Megadott formát kiemeli a környezetből • Adott tárgyak térbeli helyzetét felismeri • A hallott információt észleli, megkülönbözteti. A hangok egymásutániságát felismeri • Emlékezet • Kialakult a rövid vizuális és verbális emlékezete • 8-10 tárgyat, képet, szócsoportot fel tud idézni • Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, a térbeli emlékezet • Képzelet • Képes és hajlandó önálló mesélésre • Képről, szavakból továbbszövi a megadott történetet • A történet előtti- utáni lehetséges megoldásokat felismeri • Képzelete megjelenik saját rajzában, formaalakításában • Figyelem • Szándékos figyelmének időtartalma 10 perc • Alkalmas figyelem átvitelre, megosztásra • Gondolkodás • Szituációktól képes elvonatkoztatni • A gondolkodási alapműveletekben jól mozog /analízis-szintézis, általánosítás, konkretizálás, azonosítás/ • Kialakult számfogalma a 20-as számkörben, a sorszámokat helyesen alkalmazza • Kreatív, kísérletező • Képes a problémák felismerésére, megoldására • Széleskörű érdeklődés jellemzi • Képes ítéletalkotásra, következtetések levonására Szociális fejlettség, érzelem Érzelem Szociális készség • Egészséges önbizalommal rendelkezik • Érdeklődő, nyitott az iskola iránt,

38




• Gazdag érzelemvilág, nyitottság jellemzi • Képes az érzelmek felismerésére, empátiára • Gyakran hízelegnek, igyekeznek a felnőttek kedvébe járni • Fejlett a humorérzékük • Uralkodni tud indulatain • Idegrendszere kiegyensúlyozott

Nevelési Program

elfogadja a személyváltást • Az egészségügyi, udvariassági, együttműködési területeken fejlett szabálytudattal rendelkezik • Kialakult akarati tulajdonságai: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat • Korának megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik: együtt érző, segítőkész, képes a konfliktusok kezelésére • Közösséghez alkalmazkodó, társaival együttműködésre képes • 5 óvodai szabályt rutinszerűen követ és meg tud fogalmazni

„Az iskolára, az iskolai életre való felkészítés nem funkciója, hanem eredménye a három-négy éven át tartó óvodai nevelő munkának, amely az egész gyermeki személyiség fejlesztését szolgálja.” Az óvodáskor végére a gyermekek többsége alkalmassá válik az iskolai élet megkezdésére. Ebben befolyásoló tényező a családi, az óvodai nevelés, valamint a belső érés. Az iskolára való alkalmasság megállapítása nem korlátozódhat a gyermekek értelmi fejlettségére, képességeinek alakulására, hanem kiterjed az egész személyiség vizsgálatára. Három éves kortól kísérjük figyelemmel a gyermekek fejlődését, s folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tapasztalatokról. A megfigyelési rendszer összeállításánál több tényezőt vettünk figyelembe. Ezek: Az iskolák elvárásai, pszichológus véleménye, jól bevált szakirodalom anyaga, saját tapasztalataink. Az iskolaérettség megállapítása az óvoda kompetenciája, szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük. XII. AZ INTÉZMÉNY GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A gyermekvédelem célja „segítséget nyújtson a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó gondoskodás pótlásáról. Az Óvoda a családi nevelést kiegészítve, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve óvja, védi és szocializálja. Feladatunk: Prevenció, feltáró- és problémákat megszüntető tevékenység, mely az egész óvodai nevelést áthatja. Fő elvek: • A hátrányos megkülönböztetés tilalma • A gyermekek teljes mértékű elfogadása • A hit- és vallásoktatás gyakorlása • Az óvodai nevelés, a logopédiai nevelés ingyenes biztosítása, • Biztonság, életkornak megfelelő tevékenység nyújtása • A rászorulók támogatása

39



Fogyatékkal élő gyermek nevelését tárgyi és személyi feltételek hiányában nem vállalja fel nevelőtestületünk. Az óvoda kötelessége, hogy: • Felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat • Pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására • Szükség esetén a gyermekek érdekében intézkedést kezdeményez • Gondoskodik a gyermekek egészségének megóvásáról A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme: A gyermekekről az óvodában, a csoportnaplóban, pedagógiai megfigyelés, fejlődésre, családi, szociális helyzetre való feljegyzések szerepelnek. Az óvoda dolgozóit titoktartás kötelezi, ezért illetéktelen személynek felvilágosítást nem adhatnak. A gyermekekről csak a szülő tudtával továbbítható információ. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Óvodánkban gyermekvédelmi felelős működik, akit az óvodavezető bíz meg. Feladatai: • • • • • • •

A gyermekvédelmi munkaterv összeállítása A szülők írásbeli tájékoztatása munkájáról, elérhetőségéről Tájékoztatót ad a szülők részére a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, arról tájékoztatja a szülőket, kollégákat. Összehangolja az óvodai gyermekvédelmi munkát Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket Szükség esetén részt vesz családlátogatáson, fogadóórán.

Az óvodapedagógus feladatai: • • • • • • • • • • • •

A gyermekek szükségleteinek maximális kielégítése A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése, a kialakított nyomtatványok vezetése Szükséges óvó-védő intézkedés megtétele A család megismerése, családlátogatások végzése, a megfigyelések rögzítése Az új gyermekek beilleszkedésének elősegítése Problémák, hátrányok felismerése, szakember segítségének kérése Felzárkóztatás megszervezése Tehetséggondozás megvalósítása Egyéni gyermekdossziék vezetése Hiányzási naplók vezetése, rendszeres hiányzás jelentése Rendszeres konzultáció a gyermekvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szervekkel 40


• • •


Prevenció egyéni ismeret alapján A gyermekbalesetek megelőzése, elhárítása, szükség esetén intézkedés megtétel A szülőket érintő kérdésekben rendszeres tájékoztatás

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és óvoda szoros együttműködésére törekszik. A prevencióhoz fontos a gyermek óvodás korát megelőző testilelki fejlődésének alapos ismerete. Információt kell kapnunk az óvodába lépés előtti anyagyermek, család-gyermek kapcsolatról, a gyermekek előtörténetéről. Az óvónő feladatai: • • • • • • • • • • •

A peremhelyzet okainak feltárása, kérdőív, írásbeli feljegyzés készítése a gyermekek egyéni dossziéjába Gyermekvédelmi nyilvántartó lap kitöltése, konzultáció az óvoda gyermekvédelmi felelősével, szükség esetén külső szakemberrel Családlátogatás A csoportbeli tevékenységek megfigyelése, a fejlesztés irányának kijelölése Egyéni beszélgetések, szoros érzelmi kapcsolat kialakítása A csoportbeli beilleszkedés segítése Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák megismertetése, fokozott gyakoroltatása változatos módszerekkel Változatos egyéni tevékenységek biztosítása Eszközök, játékok megismertetése Baráti kapcsolatok segítése Kommunikációs készség felmérése, egyéni fejlesztés

XIII. AZ ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk helyi nevelési programja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvónőkre alapozza. Feltételezzük a szoros és személyes együttműködést a szülőkkel, gondozókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, a lakókörnyezettel, az önkormányzattal, az óvoda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, az iskolával és az óvoda valamennyi munkatársával. Az eredményes együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében a következő célkitűzéseink vannak: Család - Óvoda kapcsolat Nevelési szempontból különös jelentőséggel bír az a két szintér, ahol a gyermek él, ahonnan érkezik az óvodába, illetve ahová hazatér nap, mint nap. Ez a két színtér a család és az óvoda. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője. Gyakorlati munka tapasztalata azt igazolja, hogy az óvodában kialakított normák, szokások csak akkor lesznek maradandóak, ha azok a családi kötelékben megerősítést nyernek. Alapelvei •

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül

41



• Nem vállaljuk fel a családra háruló összes feladat megoldását • Kölcsönös bizalom, tisztelet, partneri kapcsolat • Legfőbb szempont a gyermek érdeke • Objektív tájékoztatás • diszkréció Kapcsolatunkban az óvodának kell felvállalnia a kezdeményező szerepet. Fontos, hogy minél jobban megismerjük a családok szokásait, nevelési nézeteit, életvitelét. Ennek érdekében: ¤ Nyugodt, őszinte, bizalmon alapuló kapcsolat kialakítását kezdeményezzük a család és az óvoda között. ¤ Betekintést nyújtunk az óvoda életébe, melyen keresztül a szülő megtapasztalhatja, hogy gyermeke nálunk jól érzi magát. ¤ Magatartásunkban és személyes kapcsolatunkban, a szülő tiszteletben tartását helyezzük előtérbe. ¤ Erősítjük a gondolatot, miszerint gondjaikkal, problémáikkal bármikor fordulhatnak a pedagógusokhoz, mert együtt sikeresebb a megoldás. ¤ Felhívjuk figyelmüket, hogy az együttműködés a szülőknek nem csak joga, hanem kötelessége is. Együttműködés formái az óvodánkban Látogatások:

Az óvodával való ismerkedést szolgálja A beiratkozás előtti időpontokban, illetve a nyári hónapokban történik. Ide soroljuk a szülők látogatásait a gyermekcsoportokban

SZMK:

Csoportban működő, annak életét segítő 2-3 szülőből álló közösség Általában szervezési feladatokban segít, közvetít az óvónők és a szülők között.

Ötletláda:

Olyan a folyosóra kihelyezett láda, melyben a szülők elhelyezhetik kérésüket, ötleteiket, javaslataikat.

Tájékoztatás, továbbképzés Óvodai nevelési Program kivonata:

A Helyi Nevelési Program sűrített változata

Üzenetek:

A nevelők kérése, üzenetek a szülők felé. Személyre szóló információt közvetít.

Faliújság:

A szülők tájékoztatása az óvodában folyó nevelésről, fontosabb információkat közvetít. Fontos események, gazdasági információk, napi teendők, programok ismertetésére szolgál.

Családlátogatások:

A gyermek környezetének és a családtagok megismerésének jó lehetősége.

42



Szülői értekezletek:

Csoportonként programok, feladatok, problémák megbeszélésének színhelye.

Szülői Fórum:

Beszélgetés az életkori sajátosságokról, nevelési helyzetekről, általános problémákról. Szituációk elemzése, módszerek ajánlása szakemberek bevonásával.

Napi találkozások:

Csak a legszükségesebb információk átadásáraátvételére ajánljuk. Nem alkalmas sem pedagógiai, sem pszichológiai szempontból a problémák megbeszélésére, nézetek egyeztetésére.

Fogadó órák:

Tapasztalataink szerint a legalkalmasabb forma személyes beszélgetésekre, információszerzésre, nézetek egyeztetésére. Időpontot szükség szerint az illetékes óvodapedagógussal kell egyeztetni.

Nyílt napok:

Bár a szülők jelenléte befolyásoló, de alkalmat adunk az óvodai életbe való betekintésre, a közösségbe való viselkedés megfigyelésére.

Web-lap:

Fontosabb információkat tartalmaz, lehetőség van levelezéseket folytatni, kérdéseket feltenni

A szülői szervezettel folyamatos kapcsolatot tartunk, legfontosabb feladataikat az éves munkatervükben rögzítik. Iskola – Óvoda kapcsolat E kapcsolat a gyermekek óvodából, iskolába való átmenetét segíti. Az óvoda Éves Munkatervében rögzítjük az iskola és az óvoda együttműködését célzó tevékenységeket, a kapcsolattartás módját. Az együttműködés célja a gyermekek iskolába való átmenetének megkönnyítése, és egymás szakmai programjának összehangolása. Az együttműködés formái: ¤ A helyi nevelési program megismertetése ¤ Tapasztalatcsere ¤ Iskolalátogatás tanköteles korú gyermekekkel (Suli Vár) ¤ Tanítónők meghívása bemutatókra, Szülői Fórumokra ¤ A gyermekek beilleszkedésének segítése, nyomon követése Ezen kívül tájékoztatást adunk a nagycsoport végén a leendő első osztályos nevelőknek a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód tapasztalatairól, esetleg a várható alkalmazkodási nehézségekről. Kapcsolat az egészségügyi szolgálattal

43




Nevelési Program

Arra törekszünk, hogy kapcsolatunk folyamatos és rendszeres legyen. A gyermekorvos a védőnővel együtt végzi a gyermekek egészségügyi szűrését, szükség esetén szakorvoshoz irányítja a gyermekeket. Az esetleg előforduló fertőző megbetegedések idején javaslatokat ad a fertőzés elkerülésére. Segítséget adnak a szülők egészségügyi ismereteinek bővítéséhez. Speciális vizsgálatokon is átesnek a gyermekek, látás- és hallás-szűrés formájában. Kapcsolat a szakmai szolgálatokkal A szakmai szolgáltató intézményekkel (Pedagógiai Szakmai Szolgáltató, szakértők) való kapcsolattartásunk kettős célú: ¤ Továbbképzések, szakképzések igénybevétele ¤ Szaktanácsadók, szakértők segítségével nevelőmunkánkba a külső kontroll beépítése Napi kapcsolatban állunk a Nevelési Tanácsadóval, melynek formái: ¤ Helyszíni vizsgálat ¤ Szükség szerint fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások tartása a Nevelési Tanácsadóban ¤ Pszichológiai, logopédiai vizsgálatok, mozgásterápia, családterápia ¤ Pedagógusoknak tanácsadás ¤ A Nevelési Tanácsadó szakmai napján részt veszünk Kapcsolatot tartunk a speciális képességeket vizsgáló Szakértői Bizottsággal. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata A közművelődési intézményekkel történő kapcsolattartás során a gyermekek olyan spontán ismeretekhez jutnak, amelyeket az óvoda nem képes nyújtani, egyben a társadalmi életbe való bepillantás lehetőségeit is felkínálja a gyermekeknek. A művelődési házak, könyvtárak, múzeumok a művészet nyelvén szólítják meg a gyermeket. ¤ Könyvtárlátogatásainkkal hozzájárulunk a gyermekek olvasóvá neveléséhez ¤ A nemrég megnyílt Múzeum is számos lehetőséget kínál a régmúlt megismeréséhez. ¤ Művelődési házban részt veszünk a gyermekek számára szervezett programokon, ünnepléseken. ¤ Az óvodánkat rendszeresen látogató művészekkel szoros kapcsolatot tartunk (bábcsoportok; zenészek) Feladatunknak tartjuk még a szülőkkel is megismertetni az intézmények adta lehetőségeket, hiszen ez hatással lehet a családok szabadidejének kultúrált eltöltésére. Az óvónő felelőssége, hogy esztétikai, pedagógiai, erkölcsi szempontból megfelelő rendezvényre jussanak el a gyermekek óvodai kereteken belül. Kapcsolat a fenntartóval

44



Kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, mely meghatározza a munkánk feltételeit. A törvények, rendeletek egyértelműen megfogalmazzák, hogy a fenntartó milyen ellenőrzési, beszámoltatási kötelezettségeket ró az intézményre. Ezeknek, a kötelezettségeknek óvodánk igyekszik úgy eleget tenni, hogy teljes kép alakuljon ki az óvodai nevelésről, a nevelés feladatrendszeréről. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal Formái: ¤ Folyamatos jelzőrendszer működtetése ¤ Éves Munkaterv egyeztetése ¤Az óvodai gyermekvédelmet koordináló óvodapedagógusokkal rendszeres konzultációk ¤ Közös programok szervezése a hátrányos helyzetű családok részére

való

A Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekvédelmi alapellátás legfontosabb intézménye. A gyermekvédelmi törvény előírása szerint a gyermekvédelmi szolgálatok feladata a gyermeki veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben. A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer tagjai között elsődleges helyen áll az óvoda. Óriási a jelzőrendszer tagjainak a felelőssége, mert gyakran rajtuk múlik egy-egy gyermek sorsa. A törvény szerint kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekvédelem alanyai: • A hátrányos helyzetű gyermekek • A veszélyeztetett gyermekek • A nehezen nevelhető gyermekek • A szociálisan ínadaptált gyermekek Gyermekvédelmi feladatainkat az éves Gyermekvédelmi Munkaterv alapján végezzük. Konkrét gyermekvédelmi feladataink: • Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl ügyelünk a gyermekbalesetek megelőzésére. • Rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása. • A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmének szem előtt tartása, a titoktartási kötelezettség betartása. • Törekvés a másság elfogadására, vallási, világnézeti vagy meggyőződés tiszteletben tartása • Biztosítjuk, hogy a gyermekeket semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje. • A különböző okok miatt veszélyhelyzetbe került gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétele, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése • Egyeztetés a Gyermekjóléti szolgálattal 45




Nevelési Program

• Az okok feltárása, és megfelelő segítségnyújtás • Általános prevenciós tervek az óvodát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében • A gyermekek érdekeinek képviselete • Rendszeres kapcsolattartás a családdal, folyamatos családlátogatás a gyermek óvónőivel együtt. (Körültekintő és tapintatos felvilágosító munka, bizalmas légkör.) A feladat megvalósítása érdekében tesszük: • Fogadóórát biztosítunk • Félévente a környezeti hatásokat felmérjük • A munkanélküliség arányát feltérképezzük • A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számát megállapítjuk. • A fogyatékos gyermekeket kiszűrjük • Csonka családban nevelkedők számát felmérjük • Családlátogatás • Kapcsolattartás külső szakmai intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel, ügyintézés segítése szülőknek • Szülői Fórumok • Szakmai felkészülés, önképzés, továbbképzés Amennyiben a veszélyeztetettség oka anyagi ok, felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a problémájával hova fordulhat, milyen törvény adta lehetőségei vannak (ingyenes étkezés; rendszeres nevelési segély; nagycsaládosok kedvezménye; segély igénylése; stb.) Segítséget nyújtunk egyéb helyzetekben is, pl. kérvények megírásában, a megfelelő fórum felé irányításban, stb. • Sok gyermek részesül étkezési kedvezményben • Rendszeres kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti szolgálattal • Amennyiben gyermek elhelyezési perben véleményünket kérik, állást foglalunk a gyermek érdekében A gyermekvédelmi feladatkör belső és külső kapcsolattartása Belső: • Az óvodavezető felelősséget vállal a gyermekvédelmi munka megfelelő működéséért, ehhez biztosítja a feltételeket. • A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, cselekvési-intézkedési tervekről az óvodavezetőt rendszeresen tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős. • Rendszeres munkakapcsolatot alakítanak ki a „nyilvántartott” gyermekek óvodapedagógusaival. • Az anyagi veszélyeztetettség felmérése érdekében a csoportban dolgozó óvónők, illetve a szülők jelzéseit vesszük figyelembe. • A megfelelő megoldás biztosítására törekszünk (étkezési hozzájárulás; rendszeres nevelési segély; teljes térítés) Külső: • Gyermekjóléti Szolgálat • Országos Beszédvizsgáló Központ 46




• • • •

Nevelési Program

Nevelési Tanácsadó Védőnői szolgálat Iskolai gyermekvédelmi felelős Önkormányzat: gyermek- és ifjúságvédelmi szakreferens

A szociális hátrányok feltérképezésében, a csoportban dolgozó óvónők és a szülők jelzésére alapozunk. A hátrányok leküzdése érdekében a fent említett érdekképviseleti szervekkel vesszük fel a kapcsolatot, és a problémák megismerésének függvényében kérünk, illetve ajánlunk segítséget. XIV. ÓVODAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK „Az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség A megszokottól, a hétköznapitól eltérő módon viselkedik, Hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be.” (Jeles napok, ünnepi szokások) Az óvoda feladata nem csak a kicsi gyermekekben a megalapozás megteremtése, hanem a családok kívülről, azaz indirekt módon való irányítása, segítése a megfelelő irányba. Az ünneplés, pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek, sok a gyermekek tevékenységi lehetősége, fontos az esztétikai élmények hatása. Az ünnepek, a hagyományok ápolása szempontjából is fontosak az óvodában, kultúránk megismertetésére adnak lehetőséget. Az aktív és önálló gyermekek nevelésének egyik sajátos eszköze a jól előkészített, szépen megformált ünneplés. Az előkészület lehetőséget ad a gyermekek közötti kooperáció és kommunikáció gyakorlására. Az ünnepi készülődésbe szülőket is bevonjuk, ez is lehetőség számukra, hogy megismerjék óvodánk munkáját. Feladatunk: A gyermekekben az ünnepre való rákészülés és az ajándék készítés fontosságának kialakítása. A szülőknek pedig a szülői értekezlet témájaként az ünnepre való felkészítés, illetve ötlet, és tanácsadás gyermekeik érdeklődésével és ajándékválasztásával kapcsolatban. Az óvónő felelőssége abban rejlik, hogy tiszteletben tartja megemlékezés jelentősségét, nem csinál belőle a gyermek számára felesleges munkát, szerepeltetést. Az ünnepek hagyományainkhoz tartoznak. Csoportos ünnepek: • • • • • • •

Név és születésnapok megünneplése dallal, verssel közösen – egész évben folyamatosan. Télapó: Csoportonként megajándékozza a gyermekeket a Mikulás. Advent, Karácsony: külső jegyekkel, hangulati előkészítéssel, ajándékkészítéssel. Farsangi bál – iskola tornatermében az egész ovi, szülőkkel együtt „bulizik” Március 15.-ei megemlékezés: zászló- és kokárdakészítés. Húsvét: hangulati előkészítés, külső formai jegyek készítése, locsolkodás, nyuszi-les. Anyák napja: köszöntővers tanítása, ajándékkészítés. (nem az óvodában tartjuk, a tanult köszöntőt a gyermek, otthon mondja el édesanyjának.) 47


•


Ballagás: Az iskolába indulók búcsúztatása, szülők részvételével.

Óvodai szintű rendezvények: • • • •

Játszóház: húsvéti; karácsonyi Gyermeknap Családi Nap Szülői Fórum

Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek: • • • •

Anyák napja (időseknek rendezett) Márton – nap Kihívás napja Városnapok

Térítéses szolgáltatások: A térítéses szolgáltatások a délutáni időszakban vannak megtartva, megegyezés szerinti időpontban. A térítéses szolgáltatások legmagasabb összegét a -Kt. 114. § (4) bek. szerint-, az óvoda Szülői Szervezete határozhatja meg, és ezt az összeget a program megvalósításánál nem lehet túllépni. Szavazás után az alább felsorolt programok költségeit a szülő állja. A programokon való részvétel szabadon választott. •

Zeneovi Szinte már hagyományosan hetente két alkalommal tartanak foglalkozást a helyi Zeneiskola tanárai. Év vége bemutató foglalkozással zárul.

•

Úszásoktatás Egyéni igények alapján, hetente egy alkalommal, ebéd utáni időszakban. Téríteni kell a tanfolyam díját, az utazás költségét az önkormányzat támogatja.

•

Játszóház (karácsonyi) Minden óvodában Karácsony előtt szervezzük. A foglalkozást óvodapedagógusok vezetik. A Játszóházban a gyermekek a szüleikkel közösen vesznek részt, készülnek az ünnepre. A felhasznált anyagok, eszközök költségét a szülők anyagi hozzájárulása fedezi, de a szolgáltatás ingyenes.

•

Fantázia Aerobic Egy éve sikeresen működő zenés tornafoglalkozás a gyermekeknek. Fellépnek óvodai és városi ünnepségeken.

Térítésmentes szolgáltatások: • • •

Logopédia Hittan Játszóház (húsvéti)

48



Minden óvodában Húsvét előtt szervezzük. A foglalkozást óvodapedagógusok vezetik. A Játszóházban a gyermekek a szüleikkel közösen vesznek részt, készülnek az ünnepre. A felhasznált anyagok, eszközök úgy vannak összeválogatva, hogy a szülőknek ne kelljen fizetni érte. XV. ÓVODÁNK BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az intézményben folyó pedagógiai munkáért a vezető felel. Részterületek elemzésében, értékelésében a nevelőtestület felkért tagjai részt vehetnek. Ellenőrzési, értékelési rendszer: Az intézményértékelés az óvodában folyó minden tevékenységre, területre kiterjed, így az óvoda közvetlen környezetének a nevelés, a tanulás szempontjából fontos adottságaira és jellemzőire is. Az intézményértékelés egyben a program beválásának értékelése is. Az ellenőrzés, értékelés területei: • • • • • • • • •

Az óvoda stratégiája Az óvoda külső tényezői Az óvodába járó gyermekek és családi viszonyai A nevelési program, tevékenységek, eszközök Szervezeti és vezetési jellemzők A gyermekek fejlődési jellemzői Személyi, tárgyi, anyagi feltételek Az óvoda kapcsolatai Jogszerűség

Pedagógiai munka ellenőrzése A következő dokumentumok segítik az ellenőrzést, értékelést: • • • • •

•

Az óvoda munkaterve, amely egy nevelési évre szól. Minőségbiztosítás Munkaterv A csoportok éves nevelési, fejlesztési terve, Értékelések Egyéni fejlesztés dokumentumai, - amit a gyermekhelyezünk el (tartalmazza: anamnézist, a gyermekekre jellemző méréseket mérőlapok segítségével, az az óvodapedagógusok megfigyeléseit, fejlesztési elképzeléseit, a gyermek fejlettségét mutató egyéb munkákat, rajzokat, feladatlapokat). Nagycsoportban szükség esetén használunk teszteket, ennek eredményeit a nagycsoportban minden évben a beiskolázásig kell rögzíteni, és a szülővel megismertetni.

A pedagógiai gyakorlat két szinten történik: • •

A gyermek fejlettségének értékelése Az óvónői gyakorlati munka szintjén

49




Nevelési Program

Az ellenőrzés ütemezését az óvoda éves munkaterve rögzíti. Speciális Fejlesztés A cél, azon képességek, jártasságok, kompetenciák fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az iskolakezdésre. Érjék el azt a szociális érettséget, értelmi – mentális fejlettséget, amelynek birtokában sikeresen kezdhetik meg tanulmányaikat. A Tevékenységközpontú Óvodai Program a gyermekek egyéni képességeinek, adottságainak figyelembevételével fejleszti az óvodásokat, de minden csoportban van néhány sajátos nevelési igényű – esetleg – tehetséges kisgyermek, akiknek különleges, speciális bánásmódra, fejlesztő pedagógiára van szükségük. A differenciált bánásmód alapvető feltétele a gyermekek sokoldalú megismerése. Amennyiben problémát észlelünk, a speciális fejlesztést a lehető legkorábban meg kell kezdenünk. Így van esélyünk arra, hogy a korrekciót időben megkezdve, a sajátos nevelési igényű gyermeket felzárkóztassuk, későbbi tanulási zavarait, beilleszkedési nehézségeit megelőzzük, illetve enyhítsük. Feladatok: A gyermek megismerése az óvodában, illetve az óvodán kívül (családlátogatás) A probléma megfogalmazása, annak megállapítása, hogy a sajátos nevelési igény mely területen jelentkezik (biológiai tények, rendellenességek vagy sérülés, nem megfelelő családi nevelés, stb.) Kapcsolatfelvétel szükség szerint a szülőkkel, gyermekorvossal, pszichológussal. A fejlesztési forma megállapítása, megbeszélése a csoportban együtt dolgozók között (prevencióra vagy korrekcióra van szükség), a speciális bánásmód konkrét megtervezése A fejlesztőhatás folyamatos megfigyelése, mérése, esetleges korrekciója. A gyermek célzott megfigyelésének módszerei:

Játékának, Munkájának, Tevékenységének Társas kapcsolatainak megfigyelése, elemzése

A konkrét fejlesztés megszervezésénél igénybe vesszük speciális képzésen (fejlesztőpedagógia) részt vett kollégáink segítségét. Amennyiben a gyermek beszédfejlődésbeli elmaradása, zavara okozza a problémát, az óvodába kirendelt logopédussal együttműködve fejlesztjük a gyermeket. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a családdal, megpróbáljuk megteremteni az összhangot az óvoda és a gyermek családi környezete között. A fejlesztés folyamán végig írásban rögzítjük eljárásainkat, időről – időre értékelve, hogy eljárásunk sikeres – e. Ha nem érjük el a kívánt fejlődést, megállapítjuk a kudarc okát, és ennek megfelelően korrigáljuk eljárásunkat. XVI. PROGRAM – KIEGÉSZÍTÉS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

AZ

INTEGRÁCIÓ

–INKLÚZIÓ

50



Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, vagy bármilyen módon kirekesztve. Így napjainkban a pedagógiai és egyben az óvodapedagógiai munka egyik legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása lett. Az esélyegyenlőség biztosítását és a társadalmi befogadást a sajátos nevelési igényű gyermek intézményes nevelésének kezdeti, korai szakaszában kell elkezdeni. Az integrált nevelést szabályozó törvények: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (1998. évi XXVI. Törvény) A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. Törvény) A 2/2005 (III. 1.) OM rendelet 1.sz. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Intézményi Alapító okirat Ezekből a törvényekből egyértelműen kiderül, hogy a fogyatékos személynek alapvető és alkotmányban biztosított joga van az oktatáshoz és a neveléshez. A közoktatási törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban a többi gyermekkel együtt vesz részt a fogyatékos személy, amennyiben ez fejlődése, képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös. A fogyatékos gyermekek sajátos nevelési igényeit szakértői bizottságok állapítják meg. Az országos szakértői bizottságok a látásvizsgáló, a hallásvizsgáló, a beszéd-, valamint a tanulási képességet vizsgáló bizottságok. A szakértői bizottságok végzik a fogyatékosság szűrését, a vizsgálat alapján javaslatot tesznek a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálati tevékenységre (Kt. 35§ 3. pontja). Ha tehát a szülő vagy az óvónő azt tapasztalja, hogy a gyermek fejlődése elmarad a többi gyermekétől, figyelme, érdeklődése tartósan gyenge vagy romlik, és ezen nem tudnak segíteni, akkor a szakértői bizottság emberei hivatottak arra, hogy orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatok eredményei alapján szakvéleményt készítsenek a gyermek tanulási képességének, illetve érzékszerveinek állapotáról. A vizsgálat csakis a szülők egyetértésével történhet. A nevelési – oktatási intézményt minden esetben a szülő választja ki, ha azonban fogyatékos a gyermek, döntéshez az illetékes szakértői bizottság véleménye is szükséges. Tehát a szakértői bizottság javaslatot tesz arra is, hogy a szülők milyen intézménybe írassák be a gyermeket, vagyis kijelölik a gyermek állapotának szakmai szempontból leginkább megfelelő intézményt. A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet előírja a gyermekek kötelező felülvizsgálatát. A kötelező felülvizsgálat időpontjának meghatározásakor figyelembe veszi a gyermek életkorát, a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság típusát, a nevelés – oktatás formáját, tehát az intézményes ellátás időtartama alatt a gyermek fejlődését nyomon követi. Ha az előírt felülvizsgálat elmarad, hatályát veszti a gyermek jogosultsága mindazon ellátási formákra, kedvezményekre, amelyek őt a szakvélemény alapján megilletik, s ezzel együtt az intézmény fenntartója is elveszíti jogosultságát a támogatásra. A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

51



Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, Pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) pl. (diszlexia; diszgráfia; diszkalkulia; mutizmus; kóros hiperkinetikus; vagy kóros aktivitászavar) A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az integráció az a folyamat, amely a fogyatékos – nem fogyatékos gyermekek közötti interakció maximális megvalósítását célozza. Vagyis a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson, a kölcsönös kommunikáción van. A fogadó és a beilleszkedő fél számára ez egyaránt alkalmazkodást tesz szükségessé. Amikor egy sajátos nevelési igényű gyermek kerül a többségi óvodai csoportba, az óvodapedagógus számára fontos hogy rendelkezzen bizonyos alapismeretekkel a fogyatékosság körülményeiről. Jártas legyen a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére. A differenciálás az a folyamat, amelynek során a pedagógus – függetlenül attól, hogy van-e a csoportjában fogyatékos gyermek vagy nincs – a fejlesztési folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyénekhez igazodás, a fogyatékosok jelenlététől függetlenül a csoport valamennyi tagjának kedvező. A fogyatékos gyermekeknél – ahogyan a többi gyermeknél – a gyenge oldalak mellett az erősségeket is észre kell venni, s ehhez alkalmazkodva a gyermekekhez legjobban illeszkedő eljárások megvalósítására törekedni. A szülők szerepe alapvető és lényeges, sőt nélkülözhetetlen eleme az integrációs folyamatnak. Azzal, hogy gyermeke felvételt nyer egy többségi óvodába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen. A többségi óvoda egyik nagy előnye, a gyermekek önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzése, szoktatása. Ezért fontos elv, hogy csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi éppen szükséges. A szülőkkel való kapcsolattartás másik formája a segítő tanácsadás. A lelki megsegítés célja a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése és ezek mellett a fejlesztő program lépéseinek elmagyarázása. Az együttnevelés mindennapi megvalósulásának és a gyermek eredményes fejlesztésének legfőbb feltétele a pedagógus és a fejlesztőpedagógus együttműködése. A fejlesztőpedagógussal folytatott rendszeres konzultáció feleletet ad sok kölcsönös kérdésre, és kiterjed a részletekre is. A közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos a csoporttársak el- és befogadóképessége. Sok múlik az óvónőkön, azon, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Fontos hogy a csoporttársak megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azok helyes mértékét. Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozóan:

52



Óvodánk pedagógusainak, a szülők, és gyermekek közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására. A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad csak megkezdeni Amennyiben részesült korai fejlesztésben, arra kell építeni A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és kiszámíthatóságát A pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen (kivárás képessége) Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele Kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása Nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. Az alapmozgások kialakítása és fejlesztése A szociális készségek fejlesztése Az önkiszolgálás fejlesztése A kognitív funkciók fejlesztése az adekvát játékhasználat elősegítése Tudatos önállóságra nevelés Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód Differenciált fejlesztés Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével SNI gyermeket nevelő szülők fogadóórán történő tanácsadása, és megsegítése, azaz a szülő önmagán való segítés támogatása Szakértői bizottságokon-, Nevelési Tanácsadón-, keresztül folyamatos kapcsolattartás a speciálisan képzett szakemberekkel, fejlesztési irányok kijelölésével, specifikus feladatok megtervezése és értékelése mellett. A tudatos és hatékony pedagógiai hatások lényeges feltétele az egyéni fejlesztési terv kidolgozása. Az integráltan nevelt fogyatékos gyermekek esetében szakmai feltétel e terv megléte, hiszen a tudatos fejlesztő munkában elengedhetetlen. Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül. Az egyéni fejlesztési terv kiindulópontja az adott gyermek állapota; hogy milyen a mozgása, beszéde, figyelme, emlékezete, stb. Abban, hogy ezeket helyesen meg tudjuk ítélni, támaszkodhatunk más szakemberek véleményére (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, előző óvónő, fejlesztőpedagógus) A szülőtől kérdezzük meg, hogy milyen tevékenységet szeret a gyermek, mi okoz számára örömet, mivel tudja buzdítani, kitartásra bírni, mit él meg a gyermek büntetésnek, jutalmazásnak stb. Nagyon fontosak a gyermek megismerésében a saját megfigyeléseink is, melyeket írásban rögzíteni kell annak érdekében, hogy ezek az információk ne vesszenek el, és mások –pl. kolléga, fejlesztőpedagógus- számára is hozzáférhető legyen. A fejlesztés fő célja az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása, valamint az iskolai tanulási zavarok megelőzése. Az iskolaérettség feltételeit a testi fejlettség mellett öt területen határozzák meg a mozgásfejlettség szintéjében, a kognitív képességek minőségében, a gondolkodás, a szocializáció, a beszédkészség területén. A fejlesztési tervnek mindezeket a területeket fel kell ölelnie.

53



Összegezve: a hatékony egyéni fejlesztési terv szervesen illeszkedik a nevelési programba, messzemenően a gyermek érzelmi-belső motivációjára épít, lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez kapcsolódik, az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazást igényel, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolódik, valamint elősegíti és biztosítja a gyermek jó közérzetét. A legtöbb sajátos nevelési igényű gyermek kisebb-nagyobb nehézségekkel küzd a társadalmi beilleszkedés területén. Pedagógiai törekvéseink célja ezért, hogy hozzásegítsük a gyermeket korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásához és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedéshez. Az ép gyermekek is sokban különböznek egymástól, nevelésük sorén figyelembe kell venni egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre ez fokozottan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő az elmaradásuk mértéke, másrészt az is változó, hogy az elmaradás mely területeket érinti jobban, melyeket kevésbé. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítani az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások érjék a gyermeket. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozó minden felnőttben társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Óvodánkban az Alapító Okiratban meghatározott típusú sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadunk, ha a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó integrált nevelésre tesz javaslatot, és óvodánkat jelöli ki a gyermek számára. Beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek Beszédfogyatékos az a gyermek, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályoztatottság. Az akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzóság stb.) illetve a beszédhibához csatlakozó magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs képességekben, szociális kapcsolatok kialakításában. Alapelvek: A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után lehet megkezdeni (Szakértői Bizottságok, Nevelési Tanácsadó) A sajátos nevelési igény kielégítése mindenkor gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú nevelés egyéni terápiás terv alapján történik. Logopédus által kerül sor a tervszerű fejlesztésére, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, s a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és kiszámíthatóságát.

54



A képesség tervszerű fejlesztése az egyéni sajátosságokhoz – életkori sajátosság, játékosság elve – szabottan történjen, annak érdekében, hogy a gyermekek sérülésüket kompenzálva, lehetőségeikhez mérten meg tudják állni a helyüket a környezetükben. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, és – a gyermek állapotának megfelelően – biztosítani kell a fejlődést legjobban elősegítő környezetet, a megfelelő segédeszközöket és terápiákat. Cél: Fejlesztés által, a sérülés súlyosságától függően a hátrányos következmények csökkentése vagy ellensúlyozása, lehetőséghez képest a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjának megteremtése. A nevelés és fejlesztés során a sérülésekből adódó hátrányok messzemenő figyelembevétele mellett, a gyermek széleskörű kommunikációjának, megismerő funkcióinak fejlesztése az önállóság, és szociális képességek fejlődése érdekében. Feladatok: A nevelés szervezeti keretének, az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszer megválasztása minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek szerinti meghatározása. A beszédfogyatékos gyermekek egyéni és csoportos fejlesztéseinek változatos szervezeti kereteinek megteremtése. Kapjon minden gyermek segítséget a sérüléséből adódó, gyengébb kommunikációs kompetenciájából erdő hátrányának és ezzel összefüggő egyéb nehézségének leküzdéséhez. A módszerek megválasztásakor életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, mozgás, kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, speciális terápiák alkalmazása intenzív, komplex nevelési környezetben valósuljon meg a szakember iránymutatása mellett. A megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek A megismerésben fellelhető elmaradás, a beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, pszichikus funkciók fejletlensége vagy a felsoroltak akár halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket, mert azok, az egyes állapotok, a tünetek/tünet együttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség -, illetve általános megismerési és elsajátítási zavarig terjedhetnek. A részképesség zavarok körébe a gyermek óvodai beilleszkedése, a különböző tevékenységek, ismeretek elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy megismerési zavarok komplex tünet együttese tartozik Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszórás mutatható ki az intelligencia faktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

55



A fejlesztés alapelvei: A részképesség zavar tüneteit mutató gyermekek sajátos nevelési igényeinek kielégítése a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú nevelés egyéni terápiás terv alapján történik. Amennyiben részesült korafejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni. Cél: Az egészséges, harmonikus személyiség, a beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítás, valamint az iskolai potenciális zavarok megelőzése. Feladatok:

Alapmozgások kialakítása és fejlesztése Szociális készségek fejlesztése Kognitív funkciók fejlesztése Önkiszolgálás fejlesztése Az adekvát játékhasználat elősegítése Tudatos önállóságra nevelés Egészséges énkép és önbizalom kialakítása Kudarctűrő-képesség növelése

Az együttnevelésben résztvevő integrált SNI gyermekek sajátos nevelési igényéből következő feltételek biztosítása Sajátos nevelési igény kifejezi: A gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes korú módosulását. Az óvodai beilleszkedéshez, tevékenységek, ismeretek elsajátításához szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé a mindennapi nevelőmunkában. Személyi feltételek biztosítása: A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében, oktatásában fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok és dajkák alkalmazására/kinevelésére törekszünk, akik Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak a differenciált nevelés, ismeretanyag elsajátítása céljából, Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek, Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, 56



Együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. Egy óvodapedagógusunk végzett, egynél folyamatban van a fejlesztő szakirányú képzés. Az integrált nevelés megvalósítása során igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatásait (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus). Együttműködések, felelősségek: Célunk: Integrált nevelés csak a különböző szakemberek (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, egyéb speciális szakemberek), szülők együttműködése keretében lehetséges, ezért tervezett és tudatos kapcsolatépítésre, egységes követelmények teremtésére törekszünk. Feladataink: Az együttműködés új formáinak, kereteinek kialakítása és működtetése, amely nem egymás mellettiséget, hanem olyan együttes tevékenységet jelent, amelyben az eltérő pedagógiai kompetenciákkal rendelkező szakemberek szakismeretei, pedagógiai kultúrája pozitívan hathat egymásra és ez által pedagógiai tevékenységük eredményességére. Az óvodapedagógus feladatai: Az integrált gyermekekkel kapcsolatos összes tevékenység koordinálásáért a csoport óvodapedagógusa felelős. Az óvodapedagógus és a gyógypedagógus /szakember/ terapeuta közösen, személyre szabottan határozza meg a feladatokat, melyet az óvodapedagógus a mindennapi gyakorlata során alkalmaz. Az óvodapedagógus feladata a kapcsolattartás a Szakértői Bizottságokkal, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, kontrollvizsgálatok időpontjának jelzése, a különféle szakemberekkel (pszichológus, gyermek- neurológus), gyermekvédelmi megbízott, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival való együttműködés. Ismerje meg a sérült gyermek családi körülményeit, hogy milyen együttműködésre számíthat. Rendszeres megbeszélést folytat a gyógypedagógussal- szülővel-, dajkával- az egységes követelmények támasztása érdekében. A csoport mindkét óvodapedagógusa rendszeres (min. negyedévenkénti) tájékoztatást nyújt az intézmény vezetőségének a gyermek fejlődéséről, problémákról, az elért eredményekről. Ő felel az integrált gyermekkel kapcsolatos dokumentációért, a szükséges információk elosztásáért, miközben figyelemmel van a személyi adatok védelmére és a titoktartás kötelezettségére. Az óvodapedagógus – a speciális szakember iránymutatása mellett – az alábbi kompetenciákat fejlesztheti: a) Kognitív Gondolkodási képesség (konvertálás, rendszerező képesség, logikai képesség, és kombinatív képesség

57



Tudásszerző képesség (ismeretszerző, -alkotó képességének fejlesztése Kognitív kommunikációs képesség (vizuális, nyelvi) Tanulási képesség b) Személyes kompetencia Önkiszolgáló, önellátási képesség fejlesztése – öltözködés, vetkőzés, étkezés, Testi képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés, Befogadóképesség fejlesztése- zene, vizualitás, irodalom, Önkifejezés képességének fejlesztése – zene, vizualitás, előadói – és szövegalkotó képesség Önvédelmi képesség fejlesztése – szabadság, - egészség, -és identitásvédelem, Speciális képességek (tehetség) fejlesztése- egyéniséggé nevelés Önszabályozás és önfejlesztés képességének fejlesztése. c) Szociális Szociális szokások és minták- személyes példamutatás, Szociális készségek – legfontosabb kiválasztása, szükségszerű működtetése Szociális ismeretek – direkt emberi viselkedések, szociális normák gyakorlása utcán, járművön, Szociális kommunikáció, Szociális érdekérvényesítés- szükséglet jelzése, segítőkész énkép erősítése, segítő viselkedésformákat támogató normák tanítása, segítségnyújtás normáinak aktiválása. Az utazó gyógypedagógus feladatai: Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a gyermek egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a gyermek elhelyezése a csoportban, hely és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása, stb.) Segítséget nyújt a fejlesztéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, Javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, Figyelemmel kíséri a gyermekek haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra Rendszeres időközönként hospitál az adott gyermekcsoportban, Együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, Negyedévente tájékoztatást nyújt az intézmény vezetőségének, óvodapedagógusainak, a gyermek erősségeiről, gyengeségeiről, a szülői segítőkészségről, Kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi az ő segítőmunkájukat is, Felel az integrált gyermekekkel kapcsolatos dokumentációért, a szükséges információk elosztásáért, miközben figyelemmel van a személyi adatok védelmére és a titoktartás kötelezettségére, Felhívja az óvodapedagógusok figyelmét a kívánatos szakirodalomra,

58



Terápiás fejlesztő tevékenységet végez a gyermekkel közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló nevelési keretben, ennek során támaszkodik a gyermek meglévő képességeire, az ép funkciókra. Tevékenységét egyéni fejlődési lapon (TÜ. 357. r.sz.) dokumentálja. (2/2005.(III.1.) OM.r.)

Gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott feladatai: A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek külön figyelemmel kísérése, mert az ilyen gyermeket nevelő családok a szokásos problémákon kívül gyakrabban küszködnek a mentális, mentálhigiénés problémákkal és szociális hátrányokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott támogatja az óvodapedagógust a családgondozásban, szükség esetén tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, és figyelemmel kíséri, hogy a gyermekek illetve szüleik ismerik-e a számukra járó különleges juttatások rendszerét, szükség szerint megismerteti azokat. Az óvoda dolgozóinak közös felelőssége, hogy hitelességével, magatartásával, kommunikációjával, ismereteinek fejlesztésével és módszertani repertoárjának szélesítésével, tervezett és tudatos együttműködéssel sikeressé tegye a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját, segítve ezzel társadalmi szocializációját valamint a gyermekközösség befogadó attitűdjét, amely végső soron egy befogadó társadalom kialakulásához vezet. Munkánkat az integráció területén akkor tekintjük sikeresnek, ha a hozzánk helyezett sajátos nevelési igényű gyermekek a mi óvodánkat elhagyva az általános iskolában, majdan a középiskolában megállják a helyüket. Sajátos nevelési igényű gyermekek számára érvényben lévő alapvető támogatások, lehetőségek Sajátos nevelési igényű gyermekek számára a Gyermekvédelmi Törvény különleges juttatásokat biztosít, pl. kedvezményes az élelmezésük (Gyermekvédelmi Törvény 148.§., a családokat több szociális kedvezmény és juttatás illeti meg: Gyermekvédelmi Törvény15.§. (emelt családi pótlék, meghosszabbított GYES stb.)

Dunavarsány, 2009. Augusztus26. ___________________________ Intézményvezető

59



60

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents