Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához

Blumné Bán Erika – Kresalek Péter – Dr. Pucsek József Dr. Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina Dr. Sztanó Imre – Dr. Veress Attila

Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához Számvitel-elemzés-ellenõrzés

PR 310/14

Budapest 2014.

Szerzõk: Blumné Bán Erika fõiskolai adjunktus 1.c, 2.c, 3.c, 4.c, 5.c, 6.c, 7.c, 8.c, 9.c, 10.c, 11.c, 12.c, 13.c, 14.c, 15.c, 16.c, 17.c, 18.c, 19.c, 20.c, 21.c, 22.c, 23.c, 24.c, 25.c, 26.c, 27.c, 28.c, 29.c, 30.c tételrész

Kresalek Péter egyetemi adjunktus 1.b, 2.b, 3.b, 4.b, 5.b, 9.b, 10.b, 11.b, 12.b, 13.b, 14.b, 15.b, 19.b, 21.b, 29.b tételrész

Dr. Pucsek József fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ-helyettes 6.b, 7.b, 8.b, 16.b, 17.b, 18.b, 20.b, 22.b, 23.b, 24.b, 25.b, 26.b, 27.b, 30.b tételrész

Dr. Siklósi Ágnes fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ 7.a, 8.a, 9.a, 12.a, 15.a, 16.a, 21.a, 23.a, 24.a, 29.a tételrész

Sisa Krisztina egyetemi adjunktus 25.a tételrész

Dr. Sztanó Imre ny. fõiskolai docens 1.a, 2.a, 3.a, 4.a, 5.a, 6.a, 27.a, 28.a és b, 30.a tételrész

Dr. Veress Attila fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ-helyettes 10.a, 11.a, 13.a, 14.a, 17.a, 18.a, 19.a, 20.a, 22.a, 26.a tételrész

Lektor: Dr. Szekeres Bernadett fõiskolai docens

Szerkesztõ: Kresalek Péter egyetemi adjunktus

ISBN 978-963-394-838-5

A kiadvány szerzõi jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bûncselekmény! Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság A kiadásért felelõs: Kiss János Tamás vezérigazgató Borítóterv: Korda Ágnes Terjedelem: 39,14 (A/5) ív Prospektkop Nyomda

Tartalomjegyzék Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1.a. A számvitel törvényi szintû szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény alanyai. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1.b. Az elemzés fogalma, tárgya és célja. Az elemzés alapvetõ módszerei: analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás. Összehasonlítás a gazdasági elemzésben: összehasonlítás és összehasonlíthatóság. Az összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1.c. Az ellenõrzés módszertani eszközei. A követelmények megismerése, felhasználása az ellenõrzésben. A tényhelyzet megismerése rendszerorientált megközelítéssel. A tényhelyzet megismerése közvetlen részletes vizsgálattal . . . . . . . . . 25 2. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2.a. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika tartalma, részletes követelmények a szabályzattal szemben. Az értékelési szabályzat tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendõ szempontok, a számlarend tartalma. . . . . . . . . . . . . . 28 2.b. A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei: A SWOT-elemzés, a PEST-elemzés, a Porter-féle öt versenyerõ modell, a termékéletgörbe, a portfólióelemzés . . 31 2.c. A számvitel belsõ szabályozottságának ellenõrzése. A számviteli politika ellenõrzése. A leltározási szabályzat átfogó ellenõrzése. Az értékelési szabályzat ellenõrzése. A pénzkezelési szabályzat ellenõrzése. Az önköltségszámítási szabályzat ellenõrzése. A számlarend vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

5

Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

3. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 3.a. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg összehasonlítása. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendõ szempontok. A vállalkozás önköltségszámítási kötelezettsége, az önköltségszámítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendõ szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 3.b. Az elemzés fajtái, csoportosítása. Az elemzõ munka fõ szakaszai, tervezése, logikai modellje. Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései . . . . . . . . . . . . . . . . 40 3.c. A vagyonvédelem ellenõrzése. Az eszközök biztonságának ellenõrzése. A vásárolt szolgáltatások ellenõrzése. A pénz- és az értékvédelem ellenõrzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 4. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 4.a. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók fajtái, részei. Az elkészíthetõ mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. Az elkészíthetõ eredménykimutatások tartalma, csoportosítása. Az eredménykategóriák . . . . . . . . . . . . 46 4.b. Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei: statisztikai és matematikai módszerek, a kalkulációs módszerek, a tényezõkre bontás módszerei. Az ABC- (Pareto-) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 4.c. A beszámoló vizsgálata. Az alkalmazott beszámolási forma helyességének ellenõrzése. Az éves beszámoló mérlegének ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 5. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 5.a. A mikrogazdálkodói beszámoló jellemzõi. Az egyszerûsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 5.b. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése. A létszám nagyságának és összetételének elemzése. A munkaidõ-kihasználás elemzése. Az emberierõforrás-felhasználás és a vállalati teljesítmény kapcsolatának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 5.c. Az emberierõforrás-gazdálkodás ellenõrzése. A létszámgazdálkodás ellenõrzése. A termelékenység alakulásának vizsgálata, értékelése. A bérgazdálkodás ellenõrzése: a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenõrzése, a bérelszámolás ellenõrzése . . . . . . 61

6

Tartalomjegyzék

6. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 6.a. Az éves beszámoló részét képezõ különbözõ mérlegek felépítése. A mérleg tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B” módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak . . . . 64 6.b. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg alapján. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemzõ mutatók részletes ismertetése. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 6.c. Az európai uniós támogatások pénzügyi ellenõrzésének jellemzõi, hazai intézményi struktúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 7. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 7.a. Különbözõ formában mûködõ társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az elõtársasági idõszak. Elõtársaságok létrejötte, megszûnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 7.b. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése: a részletes eredményelemzés termelõtevékenységnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 7.c. Az ellenõrzés végrehajtása, az ellenõrzés általános munkaszakaszai: az ellenõrzésre való felkészülés és adminisztratív elõkészítés, a vizsgálati program végrehajtása . . . . . . . 79 8. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 8.a. A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentõsége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) idõpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A fõkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendezõ tételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 8.b. A külkereskedelmi ügyletek elemzése: az elõkészítõ szakasz elemzése, a külkereskedelmi szerzõdés tartalmának elemzése a szerzõdéskötés szakaszában, a lebonyolítás és kötészárás szakaszának elemzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 8.c. Az ellenõrzés végrehajtása, az ellenõrzés általános munkaszakaszai: az ellenõri megállapítások dokumentálása, az ellenõrzés minõségbiztosítása. Az ellenõrzések nyomon követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

7


9. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 9.a. Az eszközök (befektetett és forgóeszközök) bekerülési, beszerzési, elõállítási értéke. Eszközök bekerülési, elõállítási értékét képezõ költségek. (Vásárlás, nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett, tulajdoni részesedés, követelés fejében átvett, csere útján megszerzett, térítés és visszaadási kötelezettség nélkül átvett, az ajándékként, hagyatékként átvett vagy többletként fellelt) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 9.b. A termelés ütemességének vizsgálata. A gyártás és a késztermékek minõségének, valamint a minõségköltségek elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 9.c. A piaci tevékenység ellenõrzése. A rendelésállomány ellenõrzése, értékelése. A szerviztevékenység ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 10. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 10.a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye és csoportosítása a mérlegben. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak állományának növekedése és csökkenése. A gazdasági események elszámolása, bizonylatai. A gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása . . . . . 100 10.b. A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei: a benchmarking, a balanced scorecard, az értékelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 10.c. Az ellenõrzési tevékenység stratégiai és operatív tervezése, az ellenõrzési munkaterv . 106 11. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 11.a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzõi, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítõ mellékletben . 109 11.b. A tárgyieszköz-gazdálkodás egyes elemzési feladatai: a tárgyieszköz-állomány összetételének, állagának, használhatóságának vizsgálata. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata termelõ (elemzés értékadatok alapján, a mûszaki kapacitáskihasználás elemzése, a kapacitáskihasználás változásának hatása a vállalkozás költségeire, a gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata) és kereskedelmi tevékenység esetén . . 113 11.c. A tárgyieszköz-gazdálkodás ellenõrzése. A tárgyieszköz-állomány összetételének vizsgálata. A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenõrzése. A beruházások ellenõrzése. A karbantartások, javítások ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 8

Tartalomjegyzék

12. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 12.a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzõi, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítõ mellékletben. Az értékelés bizonylati alátámasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 12.b. Az áruellátás (árubeszerzés) és a készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 12.c. A kereskedelmi tevékenység ellenõrzési sajátosságai: az áruforgalom átfogó ellenõrzése, az árubeszerzés ellenõrzése, a készletezés ellenõrzése, a kereskedelmi értékesítés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 13. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 13.a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés és annak visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 13.b. Az anyagellátási tevékenység elemzése. Az anyagfelhasználás elemzése. A készletalakulás vizsgálata termelõtevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 13.c. Az anyaggazdálkodás ellenõrzése: az anyaggazdálkodás átfogó ellenõrzése, az anyagfelhasználások ellenõrzése, az anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenõrzése. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenõrzése . . . . . . . . . . 137 14. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 14.a. A saját termelésû készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az elõállítási költség tartalma. A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek, költséghely – költségviselõ) szerint. A költségek elszámolásának lehetõsége és jelentõsége a kettõs könyvvezetésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 14.b. A termelõ-szolgáltató tevékenység teljesítményének elemzése. A termelés mérése, számbavétele. A termelési érték elemzése. A termelés összetételének elemzése . . . . . . . 143 14.c. A termelési folyamat ellenõrzése. A saját termelésû készletek értékesítésének ellenõrzése. A költséggazdálkodás ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

9


15. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 15.a. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása. A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítõ mellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 15.b. A kereskedelmi tevékenység teljesítményének elemzése. Az áruforgalom átfogó elemzése. Az értékesítési forgalom alakulásának elemzése. Az értékesítés összetételének elemzése. Sajátosságok a belkereskedelmi tevékenység elemzésében. A szállodai szolgáltatások elemzési sajátosságai: a szálláshely-értékesítési tevékenység elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 15.c. Az éves beszámoló eredménykimutatásának ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 16. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 16.a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékelés bizonylati alátámasztása. A tõzsdei és a tõzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidõs, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása (nyomdai úton elõállított és dematerializált értékpapírok) . . . . . . . . . . . 159 16.b. A piaci döntések elõkészítése során alkalmazható elemzések: árakkal kapcsolatos számítások, a vevõk hasznosságának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 16.c. A mûszaki fejlesztési és a termeléselõkészítõ tevékenység ellenõrzése . . . . . . . . . 167 17. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 17.a. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta-devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökrõl a kiegészítõ mellékletben adandó információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 17.b. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma. A cash flow-kimutatás elemzésének célja módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 17.c. A kereskedelem speciális területeinek ellenõrzése: a nagykereskedelem, a vendéglátóipari tevékenység, az idegenforgalom és a szállodai szolgáltatás, valamint a külkereskedelmi tevékenység ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

10

Tartalomjegyzék

18. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 18.a. Az aktív és passzív idõbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az idõbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív idõbeli elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások . . 179 18.b. Az innovációs tevékenység elemzése. A fejlesztési döntések elõkészítéséhez alkalmazható módszerek. Termék- (gyártmány) fejlesztési döntések elõkészítése. Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések elõkészítése. A termék életciklusának elemzése. Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után . . . . . . . . . . 183 18.c. Az éves beszámoló kiegészítõ mellékletének ellenõrzése. Az üzleti jelentés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 19. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 19.a. A saját tõke fogalma, struktúrája, jelentõsége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék, a tõketartalék és az eredménytartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tõke elemeinek változásai, a változásokat elõidézõ gazdasági események és azok elszámolása. A jegyzett töke, az értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. Az osztalékfizetés feltételei . . . . . . . 190 19.b. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése. Az élõmunka teljesítményének elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. Az emberi erõforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése a kereskedelmi vállalkozásoknál: a munkaerõköltségek és a személyi jellegû ráfordítások elemzése, a bérgazdálkodás átfogó elemzése, a bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 19.c. Az ellenõrzési kézikönyv szerepe és tartalma. Az etikai kódexre vonatkozó elvek és azok értelmezése a belsõ ellenõrzés nemzetközi standardjai szerint . . . . . . . . . . . . 198 20. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 20.a. A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben. A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 20.b. A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költség- és eredményelemzésének sajátosságai. A mezõgazdasági tevékenység eredményelemzésének sajátosságai . . . . . . . 204 20.c. A vállalkozások belsõ ellenõrzése. A belsõ kontrollrendszer és komponensei. A belsõ kontrollrendszer értékelése, felülvizsgálata. A függetlenített belsõ ellenõrzés. A modern belsõ ellenõrzési szervezettel szembeni elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

11


21. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 21.a. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása. A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítõ melléklet kapcsolata . . . 210 21.b. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése. Az élõmunka teljesítményének elemzése termelõtevékenység esetén. Az emberi erõforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése: a munkaerõköltségek és a személyi jellegû ráfordítások elemzése, a bérgazdálkodás átfogó elemzése, a bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése . . . . . . 214 21.c. A Gazdasági Versenyhivatal ellenõrzõ tevékenysége. A fogyasztóvédelmi ellenõrzés. A munkavédelmi és munkaügyi ellenõrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 22. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 22.a. Az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb bevételek eredménykimutatás tételek részletes tartalma, az ezekkel kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben. Az anyagjellegû ráfordítások, a személyi jellegû ráfordítások, az értékcsökkenés és az egyéb bevételek eredménykimutatás tételek részletes tartalma, az ezekkel kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 22.b. Az eredménymegállapítás módszerei, az eredmény szerkezete. Az eredménytervezés módszerei: nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítõ elemzések, az optimális eredménytervezést segítõ számítások, a részletes eredménytervezés. A várható eredmény évközi folyamatos elemzése . . . . . . . . . . . . . 224 22.c. Az államhatalmi, a népképviseleti és az igazságszolgáltatási szervek ellenõrzõ tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 23. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 23.a. A pénzügyi mûveletek eredményének tartalma. A pénzügyi mûveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai. A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 23.b. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése: a nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelõtevékenységnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 23.c. A pénzintézeti ellenõrzés. A Magyar Nemzeti Bank szervezete, jogállása, tevékenysége. A Magyar Nemzeti Bank ellenõrzési feladatai. A hitelintézetek ellenõrzései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

12

Tartalomjegyzék

24. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 24.a. A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás elõtti eredményt növelõ-csökkentõ tételek, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése . . . . . . . . . . . . . . . . 240 24.b. A termékszintû jövedelmezõség és a jövedelmezõség alakulásának átfogó elemzési módszertana a vállalkozás szintjén. A jövedelmezõségi mutatók rendszerbe foglalása . . . . 243 24.c. Az adóellenõrzés. Az adóhatóságok és azok ellenõrzéssel kapcsolatos hatásköre. Az adóhatóságok általános ellenõrzési szabályai. Az adóhatósági ellenõrzés folyamata. Az adóhatósági ellenõrzés fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 25. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 25.a. A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggõ számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére . . . . . . . . . . . . . . 249 25.b. A gazdasági hatékonyság elemzése termelõ-szolgáltató, kereskedelmi és mezõgazdasági vállalati tevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252 25.c. Az ellenõrzés fogalma, célja, tárgya, módszere. Az ellenõrzési rendszer. Az ellenõrzés általános jellemzõi. Az ellenõrzés csoportosítása, fajtái. Szabályozottság az ellenõrzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 26. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 26.a. Az ellenõrzések számvitele. Az ellenõrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok, hibajavítások. Az ellenõrzés, önellenõrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala . . . . 258 26.b. A piaci döntések elõkészítése során alkalmazható elemzések: a termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató – hosszú távú (stratégiai) és rövid távú – döntésekhez alkalmazható elemzési módszerek, az értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 26.c. Az informatika ellenõrzése. Kockázati alapú megközelítés. Az informatikai környezet és tevékenység felmérése. Az általános informatikai kontrollok vizsgálata. Az információs rendszerek mûködtetésének kontrolljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264

13


27. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 27.a. Könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók elektronikus közzététele és letétbehelyezés. A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A számviteli szolgáltatással kapcsolatos elõírások, a számviteli szolgáltatást végzõkkel szembeni követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 27.b. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában és utólagosan: az ajánlatok vizsgálata, a rendelésállomány elemzése, valamint az értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . 270 27.c. A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenõrzése: a felelõs társaságirányítás szerepe a tulajdonosi ellenõrzésben. A tulajdonosok, az igazgatóság, a felügyelõ bizottság és az auditbizottság szerepe a tulajdonosi ellenõrzésben. A könyvvizsgálat és szerepe a belsõ ellenõrzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273 28. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 28.a. Az üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása. Az éves beszámoló részét képezõ kiegészítõ melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerûsített éves beszámoló részét képezõ kiegészítõ melléklet különbözõsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 28.b. A mezõgazdasági tevékenység elemzése. A növénytermesztés elemzési sajátosságai. Az állattenyésztés elemzési sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279 28.c. A mezõgazdasági tevékenység ellenõrzési sajátosságai: a növénytermel és ellenõrzése, az állattenyésztés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 29. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 29.a. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . 286 29.b. Az összehasonlításban elõforduló torzító tényezõk és azok kiszûrése: az árváltozás hatása és kiszûrésének módszerei, az összetétel-változás (arányeltolódás) torzító hatása és annak kiszûrése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 29.c. A kormány ellenõrzési feladatai. Az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzés. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293

14

Tartalomjegyzék

30. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 30.a. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok. A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megõrzése . . . . . . . . . . . . . . . 296 30.b. A külkereskedelmi áruforgalom – áruszerkezeti és viszonylati – szerkezetének elemzése. A különleges külkereskedelmi ügyletek elemzési sajátosságai. A külkereskedelmi ármunka elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 30.c. A bizonylati elv, a bizonylati fegyelem és a bizonylatolás ellenõrzése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményinek ellenõrzése. A szigorú számadási kötelezettség és ellenõrzése. A számlakibocsátási kötelezettség ellenõrzése, a számlák ellenõrzésének módszerei. A készletekkel és tárgyi eszközökkel kapcsolatos bizonylatok ellenõrzése. A bizonylatok feldolgozásának és megõrzésének ellenõrzése . . . . . . . . . . 302

15

Elõszó Ez a könyv a mérlegképes könyvelõi képzésben résztvevõknek készült. A kiadvány igazodik a Nemzetgazdasági Minisztérium által elfogadott és 2014. február 1-jétõl érvényes: vállalkozói mérlegképes könyvelõ komplex szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenységének tartalmához, így a számviteli- és elemzési-ellenõrzési feladatok ellátásához kapcsolódó témakörök mindegyikét tartalmazza. A könyv az említett vizsgatevékenység szóbeli tételsorához igazodva 30 tételvázlatot tartalmaz, amelyek a két tantárgy (számvitel és elemzés-ellenõrzés) összevont szóbeli vizsgájára való felkészüléshez nyújtanak segítséget. A tételek – hasonlóan a kiadott tételsorhoz – három részbõl állnak, ezeket a részeket a kiadvány tételenként „a”, „b” és „c” jelzéssel elkülönítve tartalmazza. A tételvázlatokon belül minden egyes tétel • „a” része a számvitel, • „b” része az elemzés és • „c” része az ellenõrzés témakörével foglalkozik. A szerzõközösség által elkészített könyv naprakész, a hatályos jogszabályok, hatósági elõírások, szabványok figyelembevételével készült. Ezekbõl adódóan a tételvázlatok aktuális tartalommal igazodnak a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekhez. A „Tételvázlatok” tehát a szóbeli vizsgára történõ sikeres felkészüléshez kíván segítséget nyújtani. Az egyes tételek a legmeghatározóbb jelentõségû területek kiemelésével tartalmazzák a számviteli, elemzési és ellenõrzési ismereteket. Az egyes tételek azonban valóban vázlatosan, tehát nem teljeskörûen kidolgozottak, a sikeres szóbeli vizsgára való készüléshez iránymutatást, az egyes témák vázlatos, tömör összefoglalását adják. Ennek megfelelõen nem helyettesíti a tantárgyakhoz tartozó könyveket, tananyagokat, azok alapos ismeretét, viszont hatékonyan támogatja azok feldolgozását. Pontosan ezért a vizsgára készülõ hallgatók rendelkezésére áll minden egyes tételrész végén azoknak a kiadványoknak, mûveknek a listája, amelyek a vizsgára való felkészülést egy-egy téma részletes kifejtésével megalapozzák. Mindezek alapján tehát a kötet olyan tételvázlatokat tartalmaz, amelyek jól hasznosíthatóak a mérlegképes könyvelõi komplex szakmai szóbeli vizsgához. A tételvázlatok megkönnyítik az ismeretanyag elsajátítását. A könnyebb felkészülés érdekében kiemelésre kerültek a szóbeli vizsgán elengedhetetlenül szükséges ismeretek, rámutatva arra, hogy egy-egy szóbeli tétel milyen ismeretanyagot ölel át, milyen témák kerülhetnek szóba ezek kapcsán. A könyvet a mérlegképes könyvelõi képzés hallgatóinak ajánlom, azonban érdeklõdésre tarthat számot azok körében is, akik a feldolgozott témákban (számvitel, elemzés, ellenõrzés) rövid és aktuális áttekintést szeretnének szerezni. Budapest, 2014. július Kresalek Péter szerkesztõ

17

2. tétel

2.b. A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei: A SWOT-elemzés, a PEST-elemzés, a Porter-féle öt versenyerõ modell, a termékéletgörbe, a portfólióelemzés A stratégiaalkotás, a stratégiai döntések megalapozásának, támogatásának egyik kiemelten fontos eszköze az elemzés, a különbözõ szempontokat és különbözõ módszereket magában foglaló stratégiai elemzés, amelynek alapvetõ feladatai közé tartozik a vállalkozás külsõ környezetének és belsõ helyzetének (vállalati diagnosztika) átfogó értékelése. A vállalkozás külsõ környezetének (makro- és közvetlen környezetének) elemzése során meg kell ismerni a vállalkozás környezetét, a környezet állapotát és fõbb összefüggéseit, valamint fel kell tárni a környezeti változások várható alakulását, a stratégiai idõtávra vonatkozó környezeti hatásokat. A stratégia kialakításához szorosan hozzátartozik a vállalkozás – belsõ – értékelése, amelynek célja a vállalkozás erõs és gyenge pontjainak feltárása. Az erõs és gyenge pontok meghatározásának módja a vállalati diagnosztika, amely a vállalkozás belsõ helyzetét annak erõforrásai és képességei elemzésével vizsgálja. A stratégiai elemzések végrehajtásához különbözõ elemzési célokat szolgáló és eltérõ technikájú módszerek alkalmazhatók. A stratégiai elemzések vállalati gyakorlatban jól bevált egyik alapvetõ módszere a SWOT-elemzés. A mozaikszó a módszer során vizsgált tényezõk angol kifejezéseinek kezdõbetûibõl áll: erõsségek (Strengths); gyengeségek (Weaknesses); lehetõségek (Opportunities); fenyegetések (Threats). A SWOT-elemzés egyaránt magában foglalja a vállalkozás • a belsõ jellemzõinek értékelését, amelyek alapján meghatározható, hogy mely vállalati tényezõk jelentenek erõsségeket és melyek gyengeségeket, valamint • külsõ környezetének vizsgálatát, amennyiben feltárja a környezeti fenyegetéseket (veszélyeket) és lehetõségeket. Az értékelõ munkát az úgynevezett SWOT-mátrix támogatja, amelyben az egyes vizsgált környezeti és vállalati belsõ tényezõk – minõsítõ jelleggel – elhelyezhetõk. Az egyes vizsgált tényezõk elhelyezése a mátrixban úgy lehet megalapozott, hogy • különbözõ értékelések, környezeti és belsõ elemzések, prognosztizáló módszerek alapozzák meg a vizsgált tényezõk besorolását, illetve • a SWOT-elemzést csoportmunkában végzik el. A módszer a külsõ környezet elemzései és a vállalati diagnosztika eredményei együttes számbavételének és értékelésének is tekinthetõ, tehát a stratégiai elemzések egyfajta keretéül, illetve összefoglalásául szolgálhat a stratégiai tervezés folyamatában. A SWOT-elemzés alkalmazásának feltétele, hogy egyértelmû legyen az elemzés célja és tárgya, azaz világos legyen, hogy mire vonatkozóan kell a lehetõségeket és fenyegetettségeket, az erõsségeket és gyengeségeket feltárni. A SWOT-elemzés ugyanis nem csupán vállalkozási szintû értékelésre alkalmas, hanem hatékonyan alkalmazható üzletágakra, tevékenységekre, termékcsoportokra és szolgáltatásokra, illetve a vállalkozás egyes funkcionális alrendszereinek értékelésére is. A stratégiai idõtávra vonatkozó elemzések lényeges területe a vállalkozás makrokörnyezetének vizsgálata, amelynek elsõdlegesen az a célja, hogy a vállalkozás felmérje és értékelje azokat a makrogazdasági folyamatokat és összefüggéseket, amelyek hatással lehetnek a mûködésére. Ezen – a vállalkozás szempontjából – adottságok értékelésére alkalmas a PEST-elemzés, amely a politikai (Political); a gazdasági (Economic); a társadalmi (Social) és a technikai (Technical) környezeti területek vizsgálatára terjed ki, vagyis olyan tényezõk azonosítását jelenti, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a vállalkozás gazdálkodását. A modell alkalmazásának lényege e tényezõk meghatározása és hatásuk értékelése annak megfelelõen, hogy melyek jelentenek kedvezõ lehetõségeket a vállalkozás számára, és melyek azok, amelyek kedvezõtlenül hatnak a mûködésre. Az elemzés elõsegíti a vállalkozás felkészülését ezekre a hatásokra, az adottságok kihasználására, illetve kezelésére. A PEST-elemzés folyamata alapvetõen három – egymásra épülõ – lépésbõl áll: 31


• minél több olyan makrokörnyezeti elem feltárása, amely hatással lehet a vállalkozásra, • a feltárt tényezõk közül azok kiemelése, amelyek a vállalkozásra nézve hosszú távon (a stratégiai idõtávon) meghatározóak, • az azonosított tényezõk minõsítése abból a szempontból, hogy pozitív vagy negatív hatással bírnak a vállalkozásra. Az így meghatározott és értékelt – az adott vállalkozásra specifikált – makrokörnyezeti tényezõk figyelembe vehetõk a vállalati stratégiai tervezés folyamatában, a stratégiai döntések kialakításakor. A stratégia kialakításakor elengedhetetlen, hogy a vállalkozás megismerje és értékelje az iparágában (mikrokörnyezetében) érvényesülõ azon gazdasági tényezõket, amelyek meghatározóak a versenyhelyzetére. Ezeknek a hatásoknak a felismerésén alapszik Porter (amerikai közgazdász) közismert elemzési modellje, az öt versenyerõ modell. Porter szerint az öt tényezõ, amelyek együttesen hatnak az iparági versenyre: • a potenciális új versenytársak megjelenésének veszélye (új belépõk), • a szállítók alkupozíciója, • a vevõk alkupozíciója, • a helyettesítõ termékekbõl adódó veszélyek és • a már meglévõ versenytársak miatti verseny intenzitása. A modell részletes szempontrendszert tartalmaz minden egyes tényezõ vizsgálatához, valamint lehetõséget teremt az adott iparág és ezen belül a vállalkozás jövõbeni helyzetének becsléséhez és értékeléséhez, a vállalkozás stratégiája kialakításának megalapozásához. A termékéletgörbék a termékek, szolgáltatások életciklusának jellemzésére, elemzésére szolgálnak. Alkalmazásuk fontos információkat szolgáltathat a vállalkozás marketingtevékenységéhez, az értékesítési forgalom és a nyereség becslésére, valamint a szükséges fejlesztési akciók tervezéséhez. A klasszikus életgörbe a termékek értékesítését (volumenét) szemlélteti az idõ függvényében. Felhasználásuk alapvetõen termék, esetleg termékcsoport szintjén lehet eredményes. A termékéletgörbe, azaz a termék életciklusa alapvetõen négy fõbb szakaszra bontható: a bevezetés (1.), a növekedés (2.), az érettség (3.) és a hanyatlás (4.) szakaszára. Az elsõ a termék piaci bevezetésének szakasza, lassan emelkedõ forgalommal. Ebben a szakaszban a kis forgalom és a jelentõs reklám, illetve értékesítési költségek miatt még általában nincs nyereség. Még nincs vagy csak kevés az utánzó. A növekedés szakaszát az értékesítési forgalom kezdetben gyors, majd lassú emelkedése jellemzi. A profit ebben a szakaszban növekszik, mivel nagy mennyiséget értékesítenek, és az árak nem változnak, vagy kis mértékben csökkennek. Alacsonyabbak lesznek a fajlagos forgalmazási és termelési költségek. Jellemzõ még erre az életszakaszra, hogy új versenytársak is megjelennek a piacon. Az érettség szakaszában a termék forgalma fokozatosan eléri a maximumot, majd csökkenni kezd. A forgalom emelkedése tehát befejezõdik. A jelentõs értékesítési volumen miatt a profit magas szinten stabilizálódik, még akkor is, ha a versenytársak miatt esetleg az árból engedni kell. Ebben a szakaszban – még a jelentõs hanyatlás megindulása elõtt – érdemes azzal foglalkozni, hogy a termék életciklusa hogyan bõvíthetõ, a termék hogyan változtatható, javítható (ennek megoldása gyakran jelentõs szellemi tõke igénybevételét jelenti). A kedvezõ életszakaszok után valamennyi termék forgalma végül hanyatlásnak indul, ez a visszaesés lehet igen gyors, vagy lassú. A visszaesés fõ oka a technikai fejlõdés és a vevõi igények változása. Ez az életszakasza a termékeknek rontja a jövedelmezõséget. A termék gyártását be kell szüntetni, hiszen elvonja a pénzeszközöket az új, helyébe lépõ terméktõl. A különbözõ termékstratégiák kialakításakor alapvetõ feladat a termékek, termékcsoportok, üzleti egységek (továbbiakban termékek) piaci helyzetének megállapítása. Ennek egyik igen elterjedt módszere a portfólióelemzés. A portfólióelemzés két szempont (dimenzió), illetve szempontrendszer szerint értékeli a vállalkozások termékeit, ennek eredményeit egy mátrixban ábrázolhatjuk. 32

2. tétel

A stratégiai tervezés során végzett portfólióelemzésre jellemzõ, hogy a termékek piaci helyzetének értékelésén túl a mátrixmezõkhöz különbözõ stratégiák, stratégiai lépések kapcsolódnak. A portfólióelemzés legalapvetõbb változata a Boston Consulting Group által kifejlesztett úgynevezett BCG-mátrix, amelynek lényege, hogy a vállalkozás termékeit két szempont, • a relatív piaci részesedés és • a piaci növekedési ütem függvényében értékeli. A modell mindkét értékelési kritériumhoz két értéket, az alacsony és a magas fokozatot rendeli. Ezeknek megfelelõen a mátrix négy mezõbõl áll („sztárok”, „fejõstehenek”, „döglött kutyák”, „kérdõjelek”), amelyek lehetõséget adnak a termékek csoportosítására. A mátrix egyes mezõiben való elhelyezkedés egyúttal meghatározza a szegmens jövedelemtermelõ képességét, finanszírozási eszközigényét, végsõ soron a vállalkozás eredményére gyakorolt hatását. A „sztár” termékek (magas piacbõvülés és 1-nél magasabb piaci részesedés mellett) általában alacsony relatív költségszintet, ezáltal magas nyereség elérését eredményezik. A piac gyors bõvülése ugyanakkor a verseny erõsödését is eredményezi, ami a piaci részesedés megtartására irányuló törekvések miatt jelentõs többletköltségeket eredményezhet. A „fejõstehén” termék (lelassult vagy megállt piacbõvülés mellett, magas piaci részesedéssel) esetében a vállalkozás jelentõs piaci erejébõl adódóan jelentõs nagyságrendû nyereséget realizál. A „döglött kutyák” azok a termékek, üzletágak, amelyek értékesítése már nem eredményez nyereséget, esetenként jelentõs veszteséggel jár. Ez nem csupán az alacsony relatív piaci részesedés eredménye, hanem a piac egyre erõteljesebb beszûküléséé is. A „kérdõjelek” a legalaposabb és legmélyebb elemzést igénylõ termékek. Ezek ugyanis többnyire életgörbéjük kezdeti szakaszán, a piacbevezetés szakaszában lévõ, ugyanakkor a piac bõvülése oldaláról jelentõs lehetõségeket magukban hordozó termékek. A sztárrá válásukhoz azonban a relatív piaci részesedés növelése szükséges, ami ezen termékek esetében különösen nagy befektetéseket igényel. Ebbõl a kategóriából – a vállalkozási eredmény optimalizálása érdekében – igen lényeges a megtartandó, fejlesztésre érdemes, illetve a visszafejlesztendõ stratégiai szegmensek megfelelõ kiválasztása. A BCG-mátrix alkalmazásának kiemelkedõ elõnye, hogy piaci szemléletben értékeli a termékek helyzetét. Emellett kidolgozása viszonylag egyszerû eljárást jelent, amely az egyik legfõbb hátránya is egyben, hiszen mindössze két fokozat szerint értékel, ami túlzott leegyszerûsítés. A gyakorlatban nehézségeket jelent a piaci részesedés, piaci növekedés értelmezése és kiszámítása. Komoly hiányossága továbbá, hogy a termékekkel kapcsolatos fejlesztések, beruházások rangsorolásán túl nem ad támpontot azok idõbeli ütemezéséhez (statikus). A módszer hátrányainak kiküszöbölésére különbözõ szempontú portfóliómódszereket fejlesztettek ki, amelyek nagyobb rugalmasságot és a valóságos versenyhelyzethez való jobb igazodást ígértek. Ilyenek például a BCG új megközelítése, valamint a GE/McKinsey-portfóliómátrix, amely a piaci vonzerõ és a versenyképesség dimenzióiban több vizsgálati tényezõt vesz figyelembe az elemzés során (kilencmezõs modell). A vizsgára történõ felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következõ kiadványokban: Dr. Körmendi Lajos – Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai. Perfekt, Budapest, 2006 Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. Elemzési sajátosságok. Perfekt, Budapest, 2011

33

6. tétel 6.a. Az éves beszámoló részét képezõ különbözõ mérlegek felépítése. A mérleg tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B” módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az elõírt tagolásban, az 1–3. számú mellékletben elõírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembe vételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerûen vezetett kettõs könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthetõ formában magyar nyelven kell elkészíteni. Az éves beszámolóban az adatokat – a devizakülföldi társaságok kivétellel – ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfõösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minõsülõ egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítõ okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítõ okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza, „A”, illetve „B” változatban. A vállalkozó az „A”, illetve „B” változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követõ üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az elõzõ üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítõ mellékletben indokolni kell. Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Új tételek is felvehetõk, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az elõírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni. A vállalkozó a mérleget két változatban készítheti el: kétoldalas és lépcsõzetes formában. A mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha • azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentõsek, • azok összevonása elõsegíti a világosság elvének érvényesülését, • az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítõ melléklet tartalmazza. Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggõ tételeket. Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az elõzõ üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. A mérleg mind az eszközoldalon, mind a forrásoldalon két értékoszlopot tartalmaz, a tárgyévi és a tárgyévet megelõzõ évi adatokat, illetve három oszlopot, ha (ellenõrzés és önellenõrzés címén) a lezárt év(ek)re eszközölt módosításokat is bemutatja. Az éves beszámoló mérlege háromfokozatú tagolást követ. A fokozatok a következõk: • mérlegfõcsoport, • mérlegcsoport, • mérlegtétel (mérlegsor). A mérlegfõcsoportokat nagybetûkkel, a mérlegcsoportokat római számokkal, a mérlegtételeket pedig arab számokkal jelöljük.

64

6. tétel

Az „A” változatú mérleg sematikus formája: ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idõbeli elhatárolások

ÖSSZESEN

Értéke ezer Ft-ban

FORRÁSOK Saját tõke Céltartalékok Kötelezettségek

Értéke ezer Ft-ban

Passzív idõbeli elhatárolások ÖSSZESEN

A „B” változatú mérleg sematikus formája: A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív idõbeli elhatárolások D. Egy évben belül esedékes kötelezettségek E. Passzív idõbeli elhatárolások F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Céltartalékok J. Saját tõke A vállalkozás eredménye meghatározható összköltség és forgalmi költség eljárással. Az eltérés a kétféle eljárás között az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módjában mutatkozik, azaz abban, hogy a vállalkozó az eredmény számítása során milyen tartalommal veszi figyelembe az üzemi hozamokat és az üzemi ráfordításokat. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – a vállalkozó döntésétõl függõen – kétféle módon állapítható meg: • az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegû ráfordítások, személyi jellegû ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással), illetve • az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmi költség eljárással). Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét összköltség eljárással a következõ séma szerint számoljuk ki: I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek ÜZEMI HOZAMOK IV. Anyagjellegû ráfordítások V. Személyi jellegû ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

65


Az összköltség eljárással készülõ eredménykimutatást bruttó szemléletû eredménykimutatásnak is nevezzük. Ez arra utal, hogy segítségével teljes körûen számba vesszük a vállalkozás hozamait, teljesítményeit, és ezekkel állítjuk szembe a vállalkozás éves összes felmerült ráfordításait. Az összköltség eljárásnál a vállalkozás hozamai közül azokat is számba vesszük, amelyeket a társaság még nem értékesített. Ez az eredménykimutatás az üzleti évben felmerült összes költség bemutatását tartja a legfontosabbnak, elnevezése is ebbõl származik. A forgalmi költség eljárással készülõ eredménykimutatás összeállításakor az üzleti év értékesítését tekintjük kiindulási pontnak, és ebbõl következõen az értékesítés ráfordításait kell meghatározni. Ez esetben meg kell állapítani • az értékesítés közvetlen költségeit, valamint • az értékesítés közvetett költségeit. Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésû készletek és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Ezeket a közvetlen költségek között nem lehet figyelembe venni, ugyanis ezek a tevékenységgel nem voltak közvetlen kapcsolatban, de az üzleti év eredményét terhelik. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét forgalmi költség eljárással a következõ séma szerint számoljuk ki: I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNY A forgalmi költség eljárással készülõ eredménykimutatás nettó szemléletû, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás a hozamai (bevételei) közül csak azokat veszi számba, amelyek a már megtörtént értékesítéseihez kapcsolódnak. Ebbõl az is következik, hogy csak az értékesítéshez (a forgalomhoz) kapcsolódó költségek kerülnek számbavételre. A vizsgára történõ felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következõ kiadványokban: Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai. Perfekt, Budapest, 2013 Kardos Barbara – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina – Dr. Sztanó Imre: Pénzügyi számvitel I. Perfekt, Budapest, 2012 2000. évi C. törvény a számvitelrõl

66


24.c. Az adóellenõrzés. Az adóhatóságok és azok ellenõrzéssel kapcsolatos hatásköre. Az adóhatóságok általános ellenõrzési szabályai. Az adóhatósági ellenõrzés folyamata. Az adóhatósági ellenõrzés fajtái Az adóellenõrzés Magyarországon 1987. július 1-jén megalakult az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH). 2007. évben az Illeték Hivatalok beleolvadtak az APEH-ba. 2011. január 01. napjától az Országgyûlés megalkotta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) a 2010. évi CXXII. törvény alapján. A szervezet létrehozásával egyidejûleg a Vám- és Pénzügyõrség, valamint az APEH megszûnt. Az adóhatósági ellenõrzés fõ célja az adózással kapcsolatos jogszabályokban elõírt kötelezettségek betartásának a vizsgálata, az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének a megakadályozása. Az adóellenõrzés feladata, hogy gazdasági tevékenységet folytató jogi személynél, magánszemélynél és egyéb szervezetnél megvizsgálja az adópolitikai célok gyakorlati érvényesülését, valamint az adó- és illetékfizetési kötelezettség teljesítését. Az ellenõrzés rendjét, az adózók és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit az adózás rendjérõl szólótörvény határozza meg. Az adóhatóságok • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, • a NAV vámszerve, mint vámhatóság, • az önkormányzat jegyzõje (önkormányzati adóhatóság). A NAV szervezeti hierarchiája A NAV a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt áll, vezetõje az elnök. A szervezet központi, középfokú, és alsó fokú szervei útján látja el feladatait. A NAV Központi Szervei: a Központi Hivatal, a Bûnügyi Fõigazgatóság, az Informatikai Intézet, a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet. Az adóhatóságok feladatai: megállapítja, nyilvántartja, beszedi, végrehajtja, kiutalja, ellenõrzi a hatáskörébe utalt adókkal és költségvetési támogatásokkal összefüggõ jogszabályok megtartását, vezeti az adózók adószámláját. Ellenõrzéssel kapcsolatos hatáskörök Az állami adóhatóság jár el minden • adó, költségvetési támogatás, • adó-visszaigénylés, -visszatérítés, • az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése, • adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, • az önkormányzatokat megilletõ helyi adóval, illetve a gépjármûadóval összefüggõ tartozások megkeresés alapján történõ végrehajtása ügyében. A csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében hitelezõként, a magánnyugdíjpénztárt megilletõ tagdíjjal, késedelmi pótlékkal, önellenõrzési pótlékkal összefüggõ követelések tekintetében a hitelezõk képviselõjeként az állami adóhatóság jár el. A vámhatóság hatáskörébe tartozik • a regisztrációs adóval, • a külföldön nyilvántartott tehergépjármûvek adójával, • a jövedéki adóval, • az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelõ általános forgalmi adóval, • kivetéses adózás esetén az energiaadóval, • az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelõ adóval,

246

24. tétel

• az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó alanyok esetében a termékimportot terhelõ általános forgalmi adóval, • új közlekedési eszköznek minõsülõ személygépkocsinak, illetõleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történõ beszerzése esetén, meghatározott vevõi körben az általános forgalmi adóval, kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását. Az önkormányzati adóhatóság jár el elsõ fokon • a helyi adók, • a belföldi rendszámú gépjármûvek adója, • a mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása, • törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelõ adók módjára behajtandó köztartozások ügyében. Az adót, a költségvetési támogatást az adózó önadózással, a kifizetõ és a munkáltató adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetõleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg. Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenõrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintõ tényekrõl, adatokról, körülményekrõl nyilvántartást vezet, és adatot igazol. Az adóhatóság a célszerûség és gazdaságosság szempontjait érvényre juttatva használja fel erõforrásait. Az ellenõrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenõrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztönözze. Az ellenõrzés fajtái Az adóhatóság az ellenõrzés célját • a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerûsített ellenõrzést is), • az állami garancia beváltásához kapcsolódó, • az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, • az adatok gyûjtését célzó, illetõleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, • az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, • az ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt ellenõrzéssel valósítja meg. Az ellenõrzés lefolytatása Az ellenõrzés határideje – beleértve az ellenõrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. Ettõl eltérõen az ellenõrzés határideje a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenõrzés, illetõleg az ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt ellenõrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 120 nap; a központosított ellenõrzés esetében 120 nap; az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzés esetében 90 nap; a költségvetési támogatás kiutalását megelõzõ ellenõrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidõ. Az ellenõrzés megindítása Az ellenõrzés az errõl szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdõdik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthetõ. Ha az adózó vagy képviselõje, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenõrzés két hatósági tanú jelenlétében az errõl szóló jegyzõkönyv felvételével és aláírásával kezdõdik. Az ellenõrzést a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Az ellenõrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikusan tárolt 247


adatokat is – az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. Az ellenõrzések általános jellemzõi, szabályai a jogokban és kötelezettségekben fogalmazódnak meg. Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenõrzési eljárásban Az adóellenõr köteles magát és az ellenõrzési jogosultságát a törvényben elõírt módon igazolni, az adózót az ellenõrzés típusáról, tárgyáról és várható idõtartamáról tájékoztatni. A vizsgálat során az adózó gazdasági tevékenységét a lehetõ legkisebb mértékben korlátozza. Az ellenõrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértõi vélemény, nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, mintavétel, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhetõ elektronikus adat, információ. A nem bizonyított tény, körülmény – a becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhetõ. Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenõrzési eljárásban Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenõrzés során együttmûködni, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani. Az adózó jogosul az ellenõrzést végzõ személyazonosságáról és megbízásáról meggyõzõdni, az ellenõrzési cselekményeknél jelen lenni, megfelelõ képviseletrõl gondoskodni. Egy alkalommal kérheti az akadály megszûnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenõrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenõrzési cselekmények szüneteltetését. Az adózónak joga van az ellenõrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, a jegyzõkönyvet megismerni, és a jegyzõkönyv átadását, kézbesítését követõ 15 napon belül észrevételt tenni. Az ellenõrzés befejezése Az adóhatóság a megállapításait jegyzõkönyvbe foglalja. Az ellenõrzés a jegyzõkönyv átadásával, postára adásának napjával fejezõdik be. A büntetõeljárást kezdeményezõ külön jegyzõkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át. Jogkövetkezmények • Késedelmi pótlék • Önellenõrzési pótlék • Adóbírság • Mulasztási bírság • Intézkedések A vizsgára történõ felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következõ kiadványban: Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenõrzés rendszere és általános módszertana. Saldo, Budapest, 2010

248

Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához

Recommend Documents