TESZ - VESZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA
„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik.” Gordon
Tartalomjegyzék Helyzetkép az óvodáról…………………………………………………… 4 1. A program rendszerábrája…………………………………………….. 6 2. Óvodai programunk alapelve, célja, feladata, gyermekképe…………. 8 2.1. Alapelvünk………………………………………………………………………... 8 2.2. Célunk…………………………………………………………………………….. 8 2.3. Feladatunk………………………………………………………………………... 10 2.4. Óvodaképünk…………………………………………………………………….. 11 2.5. A program alapkoncepciója……………………………………………………... 12
3. Individualizálva szocializál……………………………………………. 13 3.1. Az individualizálás lehetőségei a játékban……………………………………... 14 3.1.1. Feladatunk az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban………………... 14 3.1.2. A csoportszobai feltételek megteremtésében feladatunk………………………... 15 3.1.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesülése az óvodapedagógusaink tevékenységeiben………………………………………………………………... 16 2
3.2. Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása……………………………………... 17 3.2.1. Célunk…………………………………………………………………………... 17 3.2.2. Feladatunk………………………………………………………………………. 17 3.2.3. A szocializáció folyamat………………………………………………………… 18
4. A tevékenységközpontok rendszere, a szabad játék és a felajánlott tevékenységek kerete…………………………………………………... 21 4.1. A hét tevékenységközpont ………………………………………………………. 22 4.2. A játék…………………………………………………………………………….. 23 4.2.1. A nyugodt játék feltételei………………………………………………………... 25 4.2.2. Szabály játék helye a tevékenységben ………………………….. ……………………………………………………………... 26 4.3. A munkajellegű tevékenységek………………………………………………….. 28 4.4. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere……………….. 29 4.4.1. Az integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben………………... 32 4.5. A programunk tartalma…………………………………………………………. 33 4.5.1. Az egészséges életmód kialakítása, mozgásfejlesztés…………………………...
3
33 4.5.1.1. Az egészséges életmód kialakítása……………………………………………. 33 4.5.1.2. Mozgásfejlesztés………………………………………………………………. 35 4.5.2. Az érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása………………………………….. 37 4.5.3. Az anyanyelv fejlesztése………………………………………………………… 39 4.5.4. Művészeti nevelés……………………………………………………………….. 40 4.5.4.1. Mese, vers, dramatikus játék…………………………………………………... 41 4.5.4.2. Ének, énekes játékok, zenehallgatás………………………... 43 4.5.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka………………………………………………... 45 4.5.5. A külső világ tevékeny megismerése……………………………………………. 47 4.5.5.1. A környezet tevékeny megismertetése………………………………………… 47 4.5.5.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok…………………………………………… 49 4.6. A tevékenységek tartalma……………………………………………………….. 50 4.7 Az óvodai élet, tevékenységek szervezeti keretei. Tervezés…………………….. 51 4.7.1. Az óvodai csoport kialakítása…………………………………………………… 51 4.7.2. Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei……… 51
4
4.7.3. A felajánlott tevékenységek formái……………………………………………... 52 4.7.4. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend…………………………... 52 4.7.5. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása……………………… 54
5. A család bevonása az óvodai életbe…………………………………… 55 5.1. A családok bevonásának alapszabályai………………………………………… 55 5.2. A családok bevonásának formái………………………………………………… 56 5.3. A szülők bevonása az óvodai nevelés programjába……………………………. 57 5.3.1. Informális lehetőségek az együttműködésben…………………………………... 57 5.3.2. Formális lehetőségek a kapcsolattartásban……………………………………… 57 5.3.3. Az óvodapedagógusok felkészülése a családok fogadására…………………….. 57 5.3.4. Az együttműködés tartalmi formái……………………………………………… 58
6. Családgondozás. Szociális munka…………………………………….. 60 7. Felhasznált irodalom………………………………………………… 61
5
Helyzetkép az óvodáról A TESZ-VESZ Óvoda a vasútállomáshoz közel eső Mátyás király út négyemeletes házainak, valamint a környék kertes házainak gyűrűjében helyezkedik el, az Interspar áruház mellett. Az 1976-ban munkásszállóból átalakított lapostetős épület családi házhoz méretezett udvarával, fáival, kúszónövényeivel kellemes lakóház benyomását kelti. Az óvodai funkció ellátására ennek ellenére alkalmas, mivel a szűkös mozgástér ellensúlyozására kiválóan alkalmas az óvodában kialakított, és jól felszerelt tornaszoba, melyet a gyermekek rendszeresen használnak. A tornaszoba egyben szülői szobaként is funkcionál. A gyermekeket kettő, otthonosan berendezett esztétikus 40 m2 feletti csoportszobában neveljük. Az előtér mozgásos tevékenység végzésére is alkalmas. Kiszolgáló helységeinket a programunk szellemében átalakítottuk. Szociokultúrális háttér: Óvodánk gyermekösszetételének jellemzői: • lakótelepi környezet, életforma, • a családok egzisztenciális helyzetének fokozatos romlása. Az óvodánkba járó gyermekek között magas a cigány származásúak aránya. A családok egy része azonban magyarnak vallja magát. A szülők többsége munkanélküli. A gyermekközpontú, szeretetteljes, a másságot elfogadó óvodai nevelő munkánk eredményeként a szülők elégedettek munkánkkal. Kiemelten a nyitottság, illetve a családsegítés vált ki elismerést a szülőkben. 6
Mottónk:
Testben, lélekben egészséges, Együttműködésre képes, Szerteágazó ismeretekkel rendelkező, Világ dolgaira fogékony Egyedüli döntéshozatalra képes, Szociálisan érzékeny, másságot elfogadó gyermekek nevelése. Küldetésnyilatkozat Küldetésünknek
tekintjük,
az
óvodánkba
járó
gyermekek
hátránykompenzációjának megvalósítását a Lépésről-lépésre Óvodai Program szellemében. Vállaljuk, hogy a gyermekeket, életkori sajátosságaik figyelembevételével képessé tesszük a másság elfogadására, egymás tiszteletben tartására. A projekt-rendszerű tanulási forma alkalmazásával az élményszerű felfedezés lehetőségét biztosítjuk a gyermekek számára, a tevékenységközpontokban és a bennünket körülvevő közvetlen környezetben. Nyitott óvodai modellünkkel a szülőknek lehetőséget biztosítunk a mindennapos tevékenységeinkbe való bekapcsolódásra, együttműködésre. Szemléletformálószerep felvállalásával hozzájárulunk a családok eltérő szociokultúrális hátteréből adódó másságának elfogadásához a szülők körében. Jövőkép Választott programunk filozófiája váljon belső értékké és összetartó erővé az óvodán és a régión belül egyaránt.
7
1. A program rendszerábrája A PROGRAM FILOZÓFIÁJA ALAPKONCEPCIÓI
I. INDIVIDUALIZÁLÁS SZOCIALIZÁLÁS DIFFERENCIÁLÁS
II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
A külső világ, Családi, tevékeny Irodalmi, énekVizuális szituációs Építőjáték Homok-víz megismerésének zenei központ és barkácsolás Manipulációs asztali központja tevékenységek, (rajzolás, szerepjáték konstruálás tevékenység tevékenysége (szobában folyó, mozgásfejlesztés mintázás, központ központja központ k központja udvari központja kézimunka) tevékenység)
SZABADJÁTÉK AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK
Választható
Kötelezően választható
Kötelező
8
TERVEZÉS (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése)
A FEJLESZTÉS TARTALMA
1.
2.
3.
4.
5.
Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés
Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
Az anyanyelv fejlesztése
Művészeti nevelés
A külső világ
Társadalmi tapasztalatok
Ének, énekes játékok, zenehallgatás
Rajzolás Mese, vers A környezet Matematikai mintázás, dramatizálás tevékeny tapasztalatok kézimunka, megismerése kézművesség
III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE INFORMÁLIS
FORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK
IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA
9
2. Óvodai programunk alapelve, célja, feladata óvodaképe 2.1. Alapelvünk: A
gyermeki
személyiség
tiszteletben
tartása,
elfogadása,
fejlesztése,
képességeinek kibontakoztatása a Lépésről-lépésre felhasznált óvodai program specifikumainak alkalmazásával, szeretetteljes óvodai légkörben a családokkal együttműködve. 2.2. Célunk: A 3 – 7 éves gyermekek fejlődésének támogatása, az egyéni szükségletek és az életkori jellemzők ismeretében A
feltételrendszerek biztosításával, a tevékenységek tudatos
befolyásolásával adottságok,
a
személyiség
képességek,
kibontakoztatása,
szokások
nem-
és
az
eltérő
vérmérsékleti
különbségek, valamint családi szokások figyelembevételével. Kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: • a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét, • a saját szükségletek kifejezésének képességét, •
az érzelmi gazdagságot,
• a kultúrált magatartás szokásait, • az önfejlesztő magatartást, • a másság tolerálását, • a társakkal való együttműködést, • a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét, •
a
művészetek,
a
természeti,
a
társadalmi
környezetük
iránti
érzékenységüket, ezzel a lokálpatriotizmus megalapozása.
10
A
sajátos
tevékenységközpont-rendszerrel
és
a
gyermeki
szabadság
biztosításával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat: • a kompromisszumok, egyetértések és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását, • a kapcsolatkeresést, a kommunikálás és a társalgás technikáinak elsajátítását, • a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítségével a megoldások keresését, • az önszabályozás, az önkontroll alakulását, • közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását, • a gyermekek játék szükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését, Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésére és kíváncsiságára építünk. Fontosnak tartjuk a cselekvés, tevékenység – a beszéd – és a gondolkodás egységének biztosítását: • az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, • a hagyományok ápolását, •
a természet, az élőlények szeretetét és védelmét,
• az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést.
11
A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód alapvető szokásainak kialakítását, formálását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját. •
a mindenkori nagycsoportosok az idősebbek nemzedékével, az Idősek Napközi Otthonával tartják a kapcsolatot,
•
a különböző szülői rétegek problémáinak kezelése szükség szerint rétegszülői értekezlet és/vagy egyéni megbeszélés formájában biztosítunk lehetőséget, beszélgető körök szervezése szakemberek bevonásával
•
közvetítünk a Családsegítő Központ, a Contact Gyermekjóléti Szolgálat felé,
• kapcsolatot tartunk karitatív szervezetekkel, •
a családokkal közösen szervezett kirándulásokkal gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait,
• hagyományos ünnepek előtt Játszóházat szervezünk, ahol az ünnephez kapcsolódóan kiegészítő eszközöket készítünk a szülők bevonásával. 2.3. Feladatunk: nyitott óvodakép kialakítása, fenntartása,
családok értékrendjének, véleményének megismerése kérdőívek, családlátogatások alapján, szülők
bevonása az óvodai életbe (beszoktatás, projektekhez
anyaggyűjtés, ünnepek, családi programok, beszélgető körök), szülők igényeihez igazodva egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai ismeretek megszerzéséhez segítségadás, lehetőségek megteremtése, kapcsolattartás külső partnerekkel, pl.: óvoda, iskola, bölcsőde, Idősek Napközi Otthona, karitatív szervezetek, közvetítő szerep vállalása a Contact Gyermekjóléti Szolgálat és a
Pedagógiai Szakszolgálat felé, 12
a családokkal közösen szervezett kirándulásokkal gazdagítjuk a gyermekek
tapasztalatait,
hagyományos
ünnepek
előtt
szülők
bevonásával játszóházat szervezünk.
2.4. Óvodaképünk Helyi igényekhez igazodó, a gyermekek nevelését és a családi nevelést kiegészítő nyitott óvodakép kialakítása, amely magában foglalja az óvodai nevelés óvó, védő, ellátó, gondozó, nevelő, személyiségfejlesztő funkcióit, előtérbe helyezve az egészség megőrzését. Nevelésünk célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Óvodánk elsősorban a családok felé nyitott. A gyermekek egészséges
személyiség
fejlődésében
meghatározó
jelentőségű
a
család.
Feltételezzük, hogy minden család közvetít valamilyen értéket a gyermekek felé még akkor is, ha nem minden funkciót teljesít maradéktalanul. Óvodapedagógusaink toleránsak a szülőkkel szemben, próbálják átérezni helyzetüket és keresik a kapcsolatot a gyermek érdekében.
13
2.5. A programunk koncepciója Individualizálva szocializál. Sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a feltételrendszert,
a
tevékenységi
óvodapedagógus
formák
szintereit,
által
felajánlott
a
szabad
játékot
tevékenységek
és
az
választási
lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket és integrálja a fejlesztés tartalmát A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekkel való törődésre, a nevelésre. Óvodánk lehetőségeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok a gyermekvédelmi felelős irányítása mellett látják el a szociálpedagógusi feladatokat.
14
3. Individualizálva szocializál Célunk: A család és az óvoda szocializációs szerepének hangsúlyozása, az egyediség, egyéniség támogatása. Szeretnénk elérni, hogy az óvodáskor végére a gyerekek eljussanak az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak szükségleteinek igényeinek, szándékainak megértéséig. Óvodapedagógusaink érzékenyen reagálnak a különbségekre, építenek a gyermekek érdeklődésére, szükségleteire és erősségükre. Az individualizáló nevelés, fejlesztés során olyan pedagógiai megközelítést alkalmazunk, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Áthatja az egész óvodai életünket és annak minden tevékenységét. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell értékű gyermekeink számára. Az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődési különbségek vannak. Feladatunk: 1. A gyermekek eltérő biológiai szükségletéhez, adottságaihoz igazodva:
- tapasztalatainak bővítése, - mozgásigényének, - szociobilitásának, - énképének, - kontaktusteremtő készségének fejlesztése.
15
2. A gyermekek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől kezdve. 3. Egyéni fejlesztés, képességek, részképességek elemzése alapján:
- személyes kapcsolat biztosítása az óvodapedagógus és gyermek között, - az igény szerinti elkülönülés lehetőségének biztosítása, - az
eltérő
időpontban
jelentkező
mozgásigény
folyamatos
kielégítése (állandó mozgástérrel), -
a személyesség biztosítása a gyermek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában,
- a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. 3.1. Az individualizálás lehetőségei a játékban A játék gyermekeink legfontosabb tevékenysége. A szabad játék fejlesztő hatását tekintve időtartamban is a legfontosabb, domináns tevékenység. Játék közben gyermekeink tanulnak, és új ismereteket szereznek a világról. A játék az a szocializációs tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak, gyakorolják a társakkal való együttműködést, a kommunikációt. 3.1.1. Feladatunk az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban: a gyermek jelzéseinek, viselkedéseinek megfigyelése az információk értékelése, az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése, az egyéni szándékok, elképzelések támogatása,
konfliktus helyzetekben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba, az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése,
16
egyénekre irányuló kommunikáció – a cigány gyermekek tájékozódó képességének fejlesztése a kommunikációs helyzetekben, a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében. Óvodánk életének megszervezésében is tekintettel vagyunk az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre, az azonos korosztály egyéni igényeire és a másság elfogadására. Napirendünk
rugalmas
és
folyamatos,
az
egyéni
igényekhez
való
alkalmazkodást szolgálja. A szükséglet-kielégítés érdekében figyelembe vesszük a családok helyzetét, szokásait, a lakáskörülményeket, a reggeli óvodába érkezés idejét. Étkezésnél a folyamatosságot egy meghatározott időkereten belül biztosítjuk a gyermekek egészségének védelmében. 3.1.2. A csoportszobai feltételek megteremtésében feladatunk: Az igény, egyediség, személyiség tiszteletben tartásának érvényesítése: o az egyéni érdeklődés megjelenítése a tevékenységközpontban, o a gyermekek jelei mellett a nevük kiírása, o a gyermekek egyéni életének történései az albumokban, o a családok életét bemutató tablók-, fotók, o a hétvégi családi élmények megbeszélése, o a tér tagolása a tevékenységközpontokban 2-3 gyermek elmélyült
együttes tevékenységeihez, o a személyes tárgyak tárolása, megőrzése.
17
3.1.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesülése az óvodapedagógusaink tevékenységeiben Feladatunk: Óvodapedagógusaink részéről érzelmi biztonság, szeretetet, megértés
és védelem sugárzása a gyermekek felé. Az eltérések tolerálásával a nagyobb hátrányokat hordozó cigány gyermekek elfogadtatása társaikkal. Fontosabb elveink az óvodapedagógus – gyermek kapcsolatban: o személyre szóló pedagógiai hatások, o szeretetteljes elfogadás, o pedagógiai optimizmus, o segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, o a
személyiség
értékeinek
hangsúlyozása
és
elfogadása
a
kortársakkal, o a másság értékeinek kiemelése és elfogadása, o személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés,
o a gyermekek kommunikációjának megértése, megfejtése, o a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, o a
tevékenységek
feltételeinek
és
a
kezdeményezett
szabályjátékoknak az egyénre szabott befolyásolása, o a gyermekek testi, lelki szükségleteivé váló törődés. Segítjük a szocializációt az egyén erősségeire építő individualizáló
neveléssel. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ezt a két dimenzióját egymástól elválaszthatatlannak tartjuk. A külső hatások
18
irányuktól
függően
azonban
előidézhetnek
nemkívánatos
hangsúlyeltolódásokat. Valljuk, hogy az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét – ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. Gyermekeinkben az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozzuk meg. 3.2. A szocializáció biztosítása 3.2.1. Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, családias légkör kialakítása, mely a családi nevelés kiegészítője. A gyermekek szocializációjának segítése, az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak kialakítása. 3.2.2. Feladatunk: a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermek felé a páros kapcsolat erősítése) a közös élmények forrásainak gazdagítása a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével, a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása, és ápolása a viselkedés-kultúra megalapozása, a
közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak
alakításában
a
gyermekek
aktivizálása
egyezkedésekkel,
kompromisszumokkal, a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott szervezett keretekben, a
társas
szabályjátékok
rendszeres
biztosítása
a
gyermekek
közreműködésével,
19
a hazához,
a tájhoz, kultúrához kötődés erősítése
az
értékek
megbecsülésére nevelés (múzeumok, képtárak, kiállítások látogatása), a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése az óvodában (születésnap, Mikulás, Anyáknapja, Gyermeknap), a gyermeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele (testvér születése, Nőnap), a jeles napok, a nemzeti ünnep hagyományainak ápolása (Szüreti bál, Karácsonyi Gyertyagyújtás, Farsang, Húsvét, Pünkösd, Március 15.), a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, az
együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés, a
konfliktusok
megbeszélésének
és
kezelésének,
megoldásának
bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben, a megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés, a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás, az óvodapedagógus személyes mintaadása, a gyermekek pozitív értékelése az egyéni igényekhez, szükséglethez és
fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal, gyakorisággal. A szocializációt segítjük az eszközök, felszerelések, tablók, táblák és a heti rendszerességgel
szervezett
ún.
„beszélgetőkör”-rel,
és
a
spontán
beszélgetésekkel. Ezek lehetőséget adnak a gyermeki élmények, aktuális események, érzelmek és gondolatok egymással való megosztására, az összetartozás érzésének erősítésére. 3.2.3. A szocializáció folyamata
20
Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik gyermekeink életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. Óvodai programunkban az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: o élethelyzetekben,
szituációkban
az
érzelmeket
aktivizáló
hatásokkal, o a művészetek eszközeivel, o a minden gyermek felé kifejezett szeretetteljes elfogadással és megértéssel, o az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával és a szükséges kontroll erősítésével, o az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintájával.
Óvodánkban a gyermekek a szocializáció újabb minőségét élik át. A családi védettségből naponta kilépve számukra kitágul a szociális tér. Megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A jó közérzet növeli gyermekeink biztonságérzetét, nyitottabbá teszi őket társaik felé. A szocializáció összetett folyamat, amelyben gyermekeink sokféle tapasztalatot szereznek. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást,
az
együttműködés
szokásait,
az
alapvető
magatartásmódokat tekintve, s itt óvodapedagógusainknak meghatározó szerepe van. A tevékenységközpont-rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportban gyermekeink kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához.
21
A szocializáció feltételei: kontaktus másokkal, a társakkal, a személyes kommunikálás
lehetőségei.
Az
elkülönülési
lehetőség
erősíti
gyermekeinknél a baráti kapcsolatokat. A tagolt tér kisebb csoportosulásokra ösztönöz, tartalmasabb interakciókra ad
esélyt.
Gyermekeink
teljes
szabadságot
kapnak
szociális
szükségleteinktől függően a terek formálásában. A szocializáció szempontjából
a
szabad
játéktevékenységnek
van
a legnagyobb
jelentősége. Ez a tevékenységközpont-rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket gyermekeink és óvodapedagógusaink közösen alakítják. A játék szabadsága és gyermekeink önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg.
22
4. A tevékenységközpontok rendszere, a szabad játék és a felajánlott tevékenységek kerete Célunk: A Lépésről-lépésre Óvodai Program sajátos tevékenységközpont rendszerével, a gyermekek személyiségfejlődésében olyan tevékenységforrások megteremtése, amelyek a játék, tanulás és munka jellegű tevékenységek alapjául szolgálnak. Lehetőséget
biztosítanak
az
önkifejezésre,
kontaktusteremtésre,
kapcsolattartásra, cselekvésre, manipulációra és a közvetlen szenzomotoros tapasztalatszerzésre. A
tevékenységközpontokban
állandó
lehetőséget
adunk
a
sokszínű
tevékenységekre, a gyermekeink szükségleteinek megfelelően. Feladatunk: 1. Megfelelő hely biztosítása: • a szabad játékhoz, a játékfajtákhoz, • egyéb tevékenységekhez, •
a spontán, szabad mozgáshoz,
• az étkezéshez (folyamatos tízóraihoz), • a mozgásos szabályjátékhoz, énekes játékokhoz, • az elkülönülésekhez, a személyes tárgyak tárolásához. 2. A gyermekek önállóságának és kreativitásának kibontakozása érdekében: • a berendezés mobilitása, a terem igények szerinti kialakíthatósága. 3. A gyermekkapcsolatokban a változó szükségletek kielégítése:
23
•
a
csoport
életkori
szükségleteitől,
összetételétől,
érdeklődésétől,
a
gyermekek
fejlettségétől,
egyéni
az
aktuális
élményektől, • a lányok és fiúk arányától függően. 4. A csoportszoba berendezésének és felszerelésének alakítása: • az évszak, az időjárás, a témaprojektek figyelembevételével. A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó, gyermekeink a játék folyamán átrendezik a tereket, mely alól kivételt képez az ábrázolás eszköztára és a homok-víz asztal. 4.1. A hét tevékenységközpont a következő: 1. A családi és egyéb szituációs drámajáték központja, valamint a
gyermekek
saját
szükségleteire
szervezett,
munkajellegű
tevékenységek színtere (salátakészítés). 2. Irodalmi,
ének-zenei
tevékenységek,
mikrocsoportos
mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésének központja. 3. Homok-víz asztali tevékenységek, modellezések, terepasztali
játékok központja. 4. Építőjátékok,
barkácsolás,
szerepjátékok
központja
(mozgásfejlesztő játékok kezdeményezésére is alkalmas), 5. Művészeti
tevékenységek központja (ábrázoló, kézimunka,
kézművesség, konstruáló tevékenységek). 6. Manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja. 7. Természetismereti központ az udvar, a külső környezet.
A tevékenységközpontok elmélyült tevékenységekre inspiráló környezetet jelentenek. A gyermekeink szabadon rendelkeznek az eszközökkel és a
24
nyersanyagokkal, szükségleteiknek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Sok kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek tájékozódását segítjük azokkal a kis kártyákkal, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógusaink által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. 4.2. A játék Célunk: A gyermekek alapvető szükségletének spontán, szabad tevékenységének – azaz a játék feltételeinek biztosítása. Feladatunk: A
gyermekek
tapasztalatainak,
szociális
érzelmeinek,
ismereteinek
és
a
világról
társas
szerzett
kapcsolatainak
gazdagítása. Biztosítani a gyermekek számára, tudatos átgondolt munkával, a tevékenységek integrálását a tevékenységközpontok egységes rendszerében. A játékban tanulás feltételeinek megteremtése, a szabad játék sérthetetlenségének biztosítása. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, a szocializáció
segítése, magatartásmódok formálása, kultúra közvetítése, kreatív játékuk
fejlesztése,
fejlesztő,
feltételteremtő
folyamatokat
befolyásoló óvodapedagógusi tevékenységgel. A játékhoz szükséges eszközigény kielégítése, feltételeinek biztosítása a szülők bevonásával.
25
A játék integráló tevékenység, amelyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. Gyermekeink játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. Itt alakulnak társas kapcsolataik, gazdagodnak szociális érzelmeik és a világról szerzett tapasztalataik, ismereteik. A
tevékenységközpontok
egységes
rendszerbe
integrálják
azokat
a
tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógusaink biztosítanak a gyermekek számára tudatosan és átgondoltan választási lehetőségként. Programunkban a szabad játék időtartamban is domináns a nap folyamán. Ugyanakkor a játék mellett, ugyanabban a tevékenység-rendszerben a gyermekek választásai, kezdeményezései, és óvodapedagógusaink felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. Gyermekeink a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választják. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységeket gyermekeink ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben óvodapedagógusaink szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. A
játék
szabadsága
Óvodapedagógusaink
nem fejlesztő,
jelenti
gyermekeink
feltételteremtő,
magukra
folyamatokat
hagyását. befolyásoló
szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeiknek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése az óvodai nevelésünk felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. Gyermekeink egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A játékszükségletből fakadó eszközigény kielégítése, feltételek bővítése érdekében szülőkkel, nagyszülőkkel kooperálunk, (a szükséges anyagok folyamatos gyűjtése, bővítése). 26
4.2.1. A nyugodt játék feltételei: Feladatunk: - Megfelelő hely biztosítása: Fontos szempont a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységek elkülönítése a csoportszobában. Nagyobb mozgásteret az építőjáték, az irodalmi és a családi tevékenységközpont nyújt a gyermekeink számára. A mobil bútorok biztosítják az eszközök elhelyezését a gyermekek számára elérhető helyen, és ezekkel alakíthatók a terek igény szerint. A mozgásigény
folyamatos
kielégítésére
alkalmas
a
jól
felszerelt
tornaszobánk is. - A játékidő biztosítása: A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartamban biztosítjuk. A folyamatos napirenddel a várakozási időt kiküszöböljük, illetve lecsökkentjük. Az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll. Óvodapedagógusaink által kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében sem haladja meg a 20-25 percet. - Nyugodt légkör: Az egész óvodai élet s ebben a játék szempontjából is alapvető a nyugodt légkör biztosítása. A nyugodt légkör az alapvető szokások, szabályok kialakításának is feltétele.
27
4.2.2. Az élmények biztosítása Gyermekeink játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. Az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségéből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése
érdekében
sok
közös
óvodai
élményforrást
biztosítunk. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. A gyermekekkel
közösen
megbeszéljük,
hová
mennének
szívesen
„élményszerzésre” projektenként több alkalommal. Óvodapedagógusaink
a
gyermekek
játékából,
kommunikációikból
következtetnek az egyéni élményekre, melyek befolyásolják a témákat a közös élményszerzéssel kapcsolatban. A téma, tartalom és a szerepek a játék
fontos
elemei.
Programunkban
a
projekt-rendszerű
műveltségtartalom a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölt be. A szabályjáték helye a tevékenységben A kezdeményezett, irányított szabályjátékban biztosítjuk a gyermekek szabadságát, építünk érdeklődésükre. Tudatosan fejlesztjük az egyének képességeit, részképességeit. Gyermekeink egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. A témaprojektekhez társasjátékokat is készíthetnek. Feladatunk: a gyermekek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében, a közös élményeket nyújtó látogatások szervezése, a gyermekek elképzeléseinek támogatása,
28
a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása, a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása, a gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a gyermek személyes
problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása, a társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása, egyezkedések, választások, döntések segítése, a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása, az
együttműködés
alapvető
szokásainak
kialakítása
a
cigánygyermekeknél. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek részt vesznek a közös játékban, alkalmazkodnak azok szabályaihoz és társaikhoz, kreatívan építkeznek, ötleteikkel tovább fejlesztik a kialakult
játéktémát, elképzelésük van arról, hogy mivel szeretnének játszani, el tudják dönteni, hogy kivel szeretnének játszani, a játék befejezésekor elpakolnak maguk után, szükség szerint kérik és megköszönik a játékokat, a játékok állagára vigyáznak, az elkészült „alkotásokra” ügyelnek, társaik tevékenységét nem zavarják.
29
4.3 A munkajellegű tevékenységek Célunk: A munka megszerettetése a gyermekekkel, amely elsődlegesen saját szükségleteik kielégítését szolgálják, később közösségi kapcsolataikat formálják. Feladatunk: Legfontosabb azoknak a nagyméretű eszközöknek és állandó helyüknek a biztosítása, amelyekkel gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkák önállóan végezhetők. Fontos számunkra: • a munkavégzés ösztönzése, értékelése, • a cigány gyermekek segítő készségének kihasználása, •
az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségeinek bemutatása,
• a szülők munkájának megismertetése, • a gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése. A leggyakoribb munkafajták: •
az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti,
• a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (tízórai-, saláta-, süteménykészítés), • a csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, díszítés, süteménykészítés, ajándékkészítés Mikulásra, Karácsonyra, Gyermeknapra, közös tombolagyűjtés farsangra),
30
• az élő környezet rendszeres ápolása (növények és állatok gondozása), • az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok), • a
játékfajtákkal
egybeeső
munkák
(önként
vállalt
barkácsolás,
játékeszközök javítása), • együttműködés a szülőkkel a csoportokért, az óvodáért felvállalt munkákban. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek önként vállalnak munkajellegű feladatokat, befejezik a megkezdett munkát nehézség esetén is, ismerik a rend fogalmát, vigyáznak arra. 4.4. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere Célunk: A Lépésről-lépésre program sajátos, felajánlott tevékenység rendszerével rendszeres,
módszeres
műveltségtartalmak
közvetítése,
közvetlen
tapasztalatszerzés biztosítása. Feladatunk: tervszerű, átgondolt, kultúra közvetítő szerep betöltése, a
tevékenységközpontok közötti szabad átjárás biztosítása, ha a
gyermekek elképzelései ezt kívánják meg, személyes mintaadó szerep vállalása, a felajánlott választható tevékenységek kezdeményezésére alkalmas helyzetek biztosítás, Biztosítani a gyermekek számára: o a választás és döntés lehetőségét, 31
o projektrendszerben a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalmak sokszínű megközelítését, o a cselekvés és tapasztalás szintjén problémafelismerő és megoldó képességek fejlődését, o az utánzáson, felfedezésen próbálkozáson alapuló szándékos figyelem és bevésés aktivizálásának lehetőségét. A felajánlott tevékenységek formái: a) Kötelező,
nagycsoportos
formában
szervezett
mozgásfejlesztés,
alkalmanként a nagyoknak kötelező ének-zenei tevékenység, b) Kötelezően választható tevékenységek: Óvodapedagógusaink
több
tevékenységközpontban
ajánlanak
fel
lehetőséget a nagyoknak, amelyből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően gyermekeink a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. c) Választható tevékenységek: A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon
történik
a
tevékenységek
célirányos
továbbfejlesztése.
Óvodapedagógusaink ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazzák. A felajánlott tevékenységek elvei: a) Kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység választható, a mozgásfejlesztés kötelező. b) Közös beszélgetések kezdeményezése (ún. „beszélgetőkör”)
32
A felajánlott tevékenységek általános jellemzői Gyermekeink szempontjából: • a választás, a döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel, •
a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan vagy ún. projektekben kerül sok szempontú megközelítésre,
• a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal, és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik, •
a felnőtt, a kortársak mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, próbálkozással, a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak.
Óvodapedagógusaink szempontjából: • tervszerű, átgondolt, de a gyermekek által formálódó, változó, kreativitásukkal, önállóságukkal gazdagodó tevékenységekben érvényesül a nevelés kultúrközvetítő szerepe, • a tevékenységközpontokban kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplex, •
a tevékenységközpontok között a kötelezően választható helyzetekben is szabad átjárás van, ha a gyermek elképzelései, ötletei, szükségletei ezt kívánják meg,
• személyes
mintaadó
tevékenységeit,
szerepe
közreműködése
kiegészíti minden
a
gyermekek
helyzetben
a
önálló
gyermekek
fejlettségétől s igényeitől függ, •
a felajánlott, választható tevékenységek kezdeményezésére alkalmas helyzetek, a szabad játék intenzitásáról függnek.
A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei: 33
• a nagyokat ne vonja ki a tartalmas játékból, ne zavarja a szabad játékot, •
általában egy szervezettebb helyzetet követ ez a forma,
• a csoport játékkultúrája, az önállóságuk foka, az együttműködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettsége, a megfelelő csoportlégkör feltétele a nyugodt tevékenységnek, • a felajánlott tevékenységek differenciálása. Programunk szellemiségétől távol áll a direkt, kényszerítő megoldás. A kötelezően
választható
tevékenységeket
novembertől
-
április
végéig
szervezzük, az iskolába készülő nagyok számára. 4.4.1. Az integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben Célunk: A program speciális projektrendszerével az integrált ismeretfeldolgozás biztosítása. A személyiségfejlődést szolgáló projektek: • legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül és egy téma köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek, • a gyermekeink által készített és gyűjtött eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központokban, • az ünnepi készülődések munkajellegű tevékenységei integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket. Óvodapedagógusaink a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesítik. A gyermekeknek további választási lehetőséget biztosítnak (eszköz, technika, feladat, együttműködő vagy önálló tevékenység). 34
A felajánlott tevékenységben is tekintettel vannak az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre és az eltérő érdeklődésre. 4.5 Programunk tartalma
Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében, óvodapedagógusaink tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg, és gyermekeink személyiségének fejlődését eredményezik. 4.5.1. Az egészséges életmód kialakítása, mozgásfejlesztés 4.5.1.1. Az egészsége életmód kialakítása Célunk: A gyermekek alapvető higiéniai szokásainak kialakítása, nevelő munkánk hatására a hátrányos és cigány családok életmódjának pozitív befolyásolása. Feladatunk: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, az egészséges életmód alapvető szokásainak kialakítása, az eltérő szociokultúrális környezetből érkező gyerekek nevelési hiányosságainak kompenzálása (gondozás, étkezés, higiéniai szokások), az egészség megőrzése, edzése, az egészséges életvitel megalapozásával drogprevenció, az érzékszervek egészséges működésének segítése (szükség esetén szakorvoshoz irányítás), a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése. Az egészséges életmód kialakításának folyamata: 35
A gyermekek a testápolási, öltözködési és étkezési szokásokat a fejlettségi szintjüknek megfelelően, egyéni tempóban, önállóan gyakorolják, felnőtt segítségadás és felügyelet mellett. Az önállóság érdekében elegendő időt biztosítunk a fenti területek elvégzésére. Az eszközök használatában az önállóság kialakítására törekszünk. Az önálló ételszedés biztosításával az elfogyasztandó ételszükséglet pontos felmérésére neveljük a gyermekeket. Naponta biztosítjuk a gyermekeknek a szabad levegőn való mozgást. Szülők felvilágosítása szülői értekezlet keretében a drogok káros hatásairól. A nyugodt pihenés feltételeit a szellőztetéssel, szeretetteljes gondoskodással, mesével,
dallal, simogatással
biztosítjuk a
gyermekek számára. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek az evőeszközöket önállóan használják, a terítésre és a környezetükre igényesek, a testápolásban igényesek, önállóak, testi szükségleteiket jelzik (úgy mint: szomjúság, hideg, meleg érzet), rendszeresen, önállóan és funkcióknak megfelelően használják a tisztálkodási eszközöket, önállóan öltöznek, vetkőznek, a cipőjüket bekötik, csendben, nyugodtan pihennek, nem zavarják az alvó társaikat, szívesen vesznek részt a mozgásos tevékenységekben, mozgásuk harmonikus, összerendezett.
36
4.5.1.2. Mozgásfejlesztés Célunk: A gyermekek testi fejlődésének elősegítése, mozgásigényük kielégítése, a mozgásuk harmonikus fejlesztése játékos formában. Nagymozgásuk és finommotorikájuk fejlesztése, a szem – kéz – láb koordináció és egyensúlyérzék fejlesztése természetes módon, a feltételek megteremtésével. Feladatunk: Gyermekeink eltérő mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában, a tornateremben. Szabad mozgás lehetőségének biztosítása az udvaron, játszótereken. Naponta szervezett, kezdeményezett a mozgásfejlesztés. Hetente két testnevelés, és két alkalommal szabadjáték. A „testnevelés foglalkozás” szervezeti kerete a kötelező mozgásfejlesztés. Tartalma: a természetes mozgások, mozgásos játékok, prevenciós gyakorlatok szerekkel, kéziszerekkel és az udvari játékok terepviszonyok kihasználásával. Futás, foci.
A mozgásfejlesztés folyamata: A mozgás a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulása. A mozgásfejlesztés magában foglalja a nagymozgások és a finommotoros manipuláció fejlesztését. 37
A változatos eszközök és mozgáslehetőségek biztosításával természetes módon segítjük a gyermekek mozgásfejlődését. A testnevelés és a mindennapos mozgás alkalmával a mozgás megszerettetése, az önbizalom fejlesztése a célunk. A különböző életkorú gyermekek megtanulnak egymáshoz és a szabályokhoz alkalmazkodni. Kialakul testsémájuk, fejlődik szem – kéz – láb koordinációjuk. Képesek térben és saját testükön tájékozódni, a mozgások ismétlése, kibővülése során. Nagymozgásuk koordinálódik. Megismernek kifejezéseket, fejlődik szókincsük. A csoportközi mozgásfejlesztések alkalmat adnak versenyhelyzetek megélésére, egyéni és csoportteljesítmények reális megítélésére. A mindennapos testnevelés a mozgásos játékokra épül, igazodva a foglalkozások anyagához.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: a gyermekek szívesen mozognak, egyenletesen járnak, ritmusra mozognak, rövidtávon gyorsan, hosszabb távon lassan tudnak futni, labdavezetéssel járnak, részt vesznek a mozgásos tevékenységekben bátran, félelem nélkül mozognak, a mozgásos eszközöket biztonságosan használják (labda, babzsák, kötél, bordásfal, tini-kondi, zsámoly), saját és társaik testi épségére vigyáznak. 4.5.2. Az érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása Célunk:
38
Az érzelmi biztonság, a pozitív érzelmek fejlődésének biztosítása, a családi nevelés kiegészítése, segítve a gyermekek szocializációjának fejlődését, alapvető
erkölcsi
normák
és
tulajdonságok
kialakítását,
valamint
a
csoportnormák elfogadását. Feladatunk: a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése, közös élmények, tapasztalatok útján (bábszínház, mesejáték), a cigány gyermekek érzelmi biztonságának a megteremtése, az erkölcsi érzelmek megalapozása, az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése, a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése, a szociális technikák megalapozása, a tevékenységekben az eredményre törekvés, az akarat fejlesztése, a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása, a személyes és csoportélet hagyományainak ápolása.
Az érzelmi nevelés, szocializáció biztosításának folyamata:
39
Az óvodai érzelmi nevelés folyamata a beszoktatással kezdődik. A szülők felkészítésén túl – előzetes elbeszélgetés, szülői értekezlet, óvoda bemutatás – lehetőséget biztosítunk a „szülős – beszoktatásra”. A napi óvodában eltöltött közös együttlét időtartamának csökkentésével a zökkenőmentes elválásra törekszünk. A
beszoktatás
időtartamát
a
gyermekek
egyéni
szükségletei
alapján
differenciáltan határozzuk meg a szülőkkel történő egyeztetés alapján. Az érdeklődő szülőknek folyamatosan biztosítjuk a lehetőséget az óvodai, csoportéletbe való betekintésre, bekapcsolódásra. Az ésszerű kereteket adó szokás- és szabályrendszerek kialakításával a gyermekek biztonságérzetének kialakítására törekszünk. A közös tevékenységek - mint pl. udvari játék, kertészkedés, közös kirándulások, ünnepek - erkölcsi normák kialakítását is szolgálják. Az egymás elfogadása, segítése, a közös élmény az összetartozás érzését erősíti. Programjaink nyitottak a családok felé. Azokkal a családok ízlés és igényformálását is segíteni kívánjuk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: a
gyermekek
elfogadják
a
közösség
kialakult
szabályait,
alkalmazkodnak azokhoz, kiegyensúlyozottak,
érzelmileg
kötődnek
társaikhoz
és
a
felnőttekhez, illemtudó a viselkedésük, köszönnek érkezéskor, távozáskor, kérnek, megköszönnek, szívesen vállalnak a csoport érdekében feladatot, a konfliktusokat képesek önállóan megoldani, a testi erőfölényüket nem használják fel a konfliktus megoldásában érdeklődnek és figyelemmel vannak társaik iránt, figyelnek a kisebbekre, segítenek nekik, óvják őket, 40
együttműködők, szociálisan érettek az iskolára. 4.5.3. Az anyanyelv fejlesztése Célunk: Helyes mintaadással a kommunikáció különböző formáinak kialakítása, a beszédkedv, a beszédfegyelem fejlesztése, az írott nyelv iránti érdeklődés felkeltése. Feladatunk: a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli fejlesztése, kontaktusteremtés,
a
kommunikációs
képesség,
önkifejezés
eszközeinek fejlesztése, az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, Az anyanyelvi fejlesztés folyamata: Felgyorsuló világunk változásai indokolják, hogy az anyanyelvi nevelést kiemelten kezeljük. Az eltérő szociokultúrális környezetből érkező gyermekek anyanyelvi fejlettségében nagy eltérést tapasztalunk. Közvetlen,
személyes
kapcsolatoknak
létrehozásával
biztosítjuk
a
kommunikáció feltételeit. Az általunk szervezett programok, élményszerzési lehetőségek biztosítják a kommunikációhoz szükséges szókincs bővítését, a természetes élethelyzeteket. A derűs, nyugodt légkör megteremtésével, a gyermek felé irányuló érdeklődéssel, türelemmel megteremtjük a beszélgetés, kommunikáció érzelmi biztonságon alapuló hátterét. 41
Lehetőséget biztosítunk az improvizálásra, rögtönzésre, aktív figyelmünkkel, kapcsolódó kérdéseinkkel a gyermekek beszédaktivitását fejlesztjük. A nyelvi játékok, drámajáték elemek a gyermekek szókincs bővítését, beszédminőség alakulását befolyásolják. Megismertetjük a gyermekeket a nyomtatott szöveg szépségével. A megkezdett mese, cselekménysor befejezésével a képről olvasás játékos helyzetét teremtjük meg. A beszélgetőkörökkel biztosítjuk a szabad önkifejezés lehetőségét. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: Beszédük érthető, nyelvileg helyes. El tudják mondani gondolataikat, élményeiket egyszerű formában. Szívesen beszélnek, mesélnek. Elegendő szókinccsel rendelkeznek kialakult a környezetükkel beszédhelyzetbe való kapcsolódáshoz. Képesek önálló véleményalkotásra. 4.5.4. Művészeti nevelés Célunk: A
művészetek
alkotókedvének,
eszközeivel esztétikai
a
gyermekek
érzékének,
szabad
önkifejezésének,
igényességének,
fantáziavilágának
fejlesztése, az eltérő kultúrák értékeinek elfogadása mellett.
Feladatunk:
42
az érzelmi nevelés fontos eszközeként érzelmek megalapozása, az empátia az önkifejezés erősítése (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás..), esztétikai és etikai élmények nyújtásával az esztétikai, etikai fogékonyság formálása, az irodalom, az ének-zenei nevelés tartalmával, a jeles napokhoz tartozó népi hagyományokkal a kultúra gyökereinek ápolása, ismerkedés az eltérő kultúrák, művészetek és hagyományok értékeivel (zene, tánc), drámapedagógiai eszközökkel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése, az alkotás, az esztétikum létrehozásának ösztönzése. 4.5.4.1. Mese, vers, dramatizálás Célunk: A gyermekek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítása az irodalmi nevelés eszközeivel, a könyv szeretetére és megbecsülésére nevelés. Feladatunk: az irodalmi központban gyermekkönyvek, lexikonok elhelyezése, a gyermekek megismertetése az irodalom írásos közvetítésével, igényes irodalmi anyag összeállítása, gyermeki fantázia, kreativitás, kifejező képesség, verbális memória fejlesztése.
A mese, vers, dramatizálás folyamata: 43
A mese, vers, dramatizálás a gyermeki igényeknek megfelelően spontán vagy szervezett, tervezett módon jelenik meg az óvodai életben. Elengedhetetlenül fontos a megfelelő hely és idő kiválasztása az irodalmi élménygyűjtéshez. Az irodalmi központ, mint a mese, vers, dramatizálás állandó helyszíne önmagában is motiváló hatású, az ott elhelyezett eszközök (könyvek, bábok, díszletek stb…) spontán módon hatnak. Az érthető óvodapedagógusi nyelvhasználat elengedhetetlen feltétele az irodalmi élménynyújtásnak. Az érthető, érdeklődést felkeltő előadásmód a mesevers tevékenység legfontosabb feltétele. A mese-vers anyag összeállítása a csoportok – melyek vegyes összetételűek – mindenkori fejlettségi és korcsoport szerinti megoszlásának figyelembevételével történik. Az éves anyag tartalmaz: o egyszerű és bonyolultabb mondókákat, o höcögtetőket, hintáztatókat, simogatókat, o rövidebb láncmeséket, o állatokról, természetről szóló verseket, o egyszerű nép és más meséket, o tréfás meséket, o csúfolódókat.
44
A mese-vers tevékenységben kiemelt szerepet kap a kisebbek számára a hangutánzások lehetősége, a dallamosság, alliteráció felfedezése, gyakorlása. A fejlettebb gyermekek számára a kommunikációs készségfejlesztés kap nagyobb szerepet. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek csendben, elmélyülten hallgatják a mesét, verset, ismernek verseket, bátran, önállóan elmondják azokat, szívesen mesélnek, „fantázia-történeteket” tudnak fűzni, a mesei szófordulatokat ismerik, alkalmazzák, részt vesznek a bábozásban, dramatizálásban, a humoros történetek lényegét megértik, értik a humort. 4.5.4.2. Ének, énekes játékok, zenehallgatás Célunk: A mozgás, a ritmus, az énekes játék, a zene szeretetére nevelés, zenei ízlés formálása, zenei élmény nyújtása. Feladatunk: az egész napot átható mozgás, ritmus, zene lehetőségének biztosítása, készségek fejlesztése a mozgás - hang - szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtásával az éneklés megszerettetése, mondókák, táncok, dalok, népdalok megismertetése a 3-6-7 éves óvodás életkornak megfelelő képességszinten, a cigányság ének és zenei kultúrájának elfogadása az óvodában. 45
Ének, énekes játékok, zenehallhatás folyamata: Az ének-zene két funkciója van jelen óvodánk ének-zene tevékenységében: - esztétikai ízlésformáló, kultúrörökséget átadó funkció, mely a zenehallgatási anyag összeállításában nyilvánul meg, - zenei
anyaghoz
kapcsolódó
készségfejlesztés,
mely
az
énekléshez, zenéléshez kapcsolódik szervezetten. A
zenei
anyag
összeállításának
szempontja
az
életkori
sajátosságok
figyelembevétele, a tervezett projektekhez való érzelmi, tartalmi kapcsolódás. Zenei anyag: 4 – 5 rövid és hosszabb mondóka 3 – 4 s-m hangterjedelmű
dal, dalos játék
2 – 3 l-m-s hangterjedelmű
dal, dalos játék
2 – 3 m-r-d hangterjedelmű
dal, dalos játék
2 – 4 s-m-r-d hangterjedelmű
dal, dalos játék
2 m-r-d-l hangterjedelmű
dal, dalos játék
2 r-d, l, s, hangterjedelmű
dal, dalos játék
2 d-l, s, hangterjedelmű
dal, dalos játék
Ritmus: - tá, ti-ti, - tá, tá, ti-tá-ti a mondókáknál. Mozgás: álló helyzet, körforma, játékos mozdulatok, párcserék, hidas, kapus játékok. A vegyes összetételű csoportok miatt heti egy alkalommal csoportközi tevékenységként a nagyoknak közös énekes, játékos tevékenységre biztosítunk lehetőséget.
46
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: a gyermekek bátran, tisztán énekelnek, 4-5 hangszert ismernek, szívesen hallgatnak komolyzenét is, a zenei ellentét-párokat ismerik (magas-mély, halk-hangos), egyenletes tempóban járnak, egyszerű mozgásokat, tánclépéseket ismernek, kedvtelésből énekelnek, dúdolnak. 4.5.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk: Az ábrázolás, mintázás, kézimunka, kézművesség, sokszínű tevékenység feltételeinek biztosítása, a gyermekek önkifejezéseinek szín és formavilágának fejlesztése. Feladatunk: a vizuális tevékenységközpontban eszközök és az alkotó légkör biztosítása, különböző technikák megismertetése, a
gyermekek
nonverbális
kommunikációjának
finom
és
nagymozgásainak, intellektuális képességeinek fejlesztése. saját és egymás munkájának megbecsülésére nevelés. A rajzolás, mintázás, kézimunka folyamata: A vizuális nevelés, az ábrázolás, mintázás, kézimunka kézművesség sokszínű tevékenységét állandóan biztosítjuk. A vizuális központ az, ahol a gyermekeink szabadon
fejleszthetik
és
kipróbálhatják
saját
kreativitásukat
és
megismerkedhetnek új anyagokkal. Itt kapnak helyet a vizuális tevékenységek 47
eszközei, de más alkotást elősegítő eszközök is, mint az olló, a kréta, a textil, a ragasztó és természetes anyagok széles választéka. Ösztönzi a kreativitást, a verbális és nonverbális kommunikációt, az önértékelést, finom és nagymotoros mozgásokat és intellektuális képességek fejlődését. A gyermekeink munkáinak megbecsülését szolgálják a csoportszobai táblák, az alkalom szerinti kiállítások. Az eszközök sokszínűsége a biztosítéka a folyamatos önmegvalósításnak. A gyermekek megtapasztalhatják a tevékenységekben a szabadságot, a sikert, az örömszerzést. Minden gyermek fejlettségének, önállóságának, bátorságának függvényében használhatja a vizuális központban állandóan megtalálható eszközöket. Kipróbálhatnak újabb- és újabb technikákat, az alapvető, közösen kialakított eszközhasználati (pl. olló, tű…) biztonsági szabályok betartása mellett. A spontán ábrázolásra az egész nap folyamán lehetőségük van a gyermekeknek. A projektekhez kapcsolódó szabadon választható, vagy kötelezően választható vizuális tevékenységek az adott téma feldolgozásához kapcsolódva, az egyéni fejlődéshez alkalmazkodva történnek, úgy hogy a gyermek önmaga differenciál. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: a gyermekek 4-5 technikát jól ismernek, az ábrázolás eszközeivel is ki tudják fejezni magukat, örülnek a szépnek, kialakult bennük a „szép” fogalma, az eszközöket biztonságosan, önállóan használják, vigyáznak saját és egymás testi épségére, óvják környezetük tisztaságát, elpakolnak maguk után, tudják az eszközök helyét.
48
4.5.5. A külső világ tevékeny megismerése Célunk: A természeti és társadalmi környezet megismertetése, a felfedezés örömének biztosítása,
a
gyermekek
problémaérzékenységének
fejlesztése,
játékos
tapasztalatszerzés feltételeinek megteremtése. Feladatunk: A tárgyi, természeti környezet megszerettetése (jelenségek, folyamatok, anyagok), a társadalmi környezet történéseinek érzékeltetése (népi jóslások, jeles napok, népszokások), Környezetben, tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatok integrálása. 4.5.5.1. A környezet tevékeny megismertetése Célunk: A közvetlen és tágabb környezett felfedezése során a természet, az élővilág szeretetére, valamint a környezetvédelemre nevelés. A természet szépségeinek megláttatása, kulturált viselkedési szokások kialakítása. Feladatunk: a környezet értékeinek közös felfedezése, a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése.
49
A környezet tevékeny megismerésének folyamata: A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természeti és a társadalmi valóság, a gyermekeinket körülvevő szűkebb és tágabb világ. A felfedező, kereső, problémaérzékeny gyermekeink több oldalról szereznek élményeket, de mindezt jelentős eltérésekkel tapasztalhatja meg a település, a környezet jellegétől függően (Zagyva-folyó, Tisza-folyó, hidak…). Programunkban a külső világ megismerését szolgálja a természeti, tudományos tevékenységközpont, ahol a gyermekek gyűjteményei, folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül is megfigyelhetők. A másik fontos tapasztalati forrás: a homokkal, vízzel és különböző anyagokkal ellátott
tevékenységközpont,
ahol
tudatosan
biztosított
eszközökkel
a
gyermekeink kísérletezhetnek, próbálkozhatnak. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítik a szabály és a társas játékok. Kiemelt jelentőségű feladatunk a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. Az óvodánk udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, az intézmények, műemlékek - melyek a lokálpatriotizmus megalapozását szolgálják - mind a megismerés forrásai, ezek feltárásában, előkészületekben, szervezésében a gyermekek és szülők aktív részvételére számítunk. Témakörök: o a gyermekek valós környezete, o lakóhelyünk, o emberek, növények, állatok világa, o hagyományok, ünnepek, ünnepkörök, o saját személyes adataik megismerése,
50
o viselkedési szokások. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: a
gyermekek
ismerik
lakhelyüket,
címüket,
közvetlen
környezetüket, születési adataikat, saját és szüleik nevét tudják, ismerik az évszakokat, azok jellemzőit, változásait, környezetük állatait és 5-6 állatkerti állatot ismernek, az állat és növénygondozásban szívesen vállalnak feladatot. 4.5.5.2. Matematikai tartalmú tapasztalatok Célunk: A
gyermekek
kreativitásának,
gondolkodásának,
problémamegoldó
képességének fejlesztése integrált tevékenységek közben a spontán helyzetek kihasználásával, valamint a Lépésről-lépésre Óvodai Program speciális építőelemeinek felhasználásával. Feladatunk: tevékenység
közben
gondolkodási
műveletek
elsajátítása,
fejlesztése, térbeli tájékozódás fejlesztése, a
gyermekek
számfogalmának
összehasonlító,
analizáló,
szintetizáló képességének fejlesztése, a homok-víz asztali tevékenység bevonása a matematikai képességek
fejlesztésébe,
minél
több
érzékszerv
egyidejű
használatával.
51
A matematikai tartalmú tapasztalatok szerzésének folyamata: A matematikai tartalmú ismeretek szerzését a környezető világ, a közvetlen környezet összefüggéséinek
megláttatásával,
érzékszervek útján történő
tapasztalatszerzéssel biztosítjuk játékos formában a Lépésről-lépésre Óvodai program speciális építőelemeinek felhasználásával. A megszerzett ismeretek alkalmazásához biztosítjuk a feltételeket. Az analízisszintézis, rész-egész viszonylatok, relációk, téri tájékozódás képességének fejlesztését az egyéni fejlődési mutatók és az életkori sajátosságok figyelembevételével végezzük. A
témakörök
komplex
módon
kapcsolódnak
a
környezet
tevékeny
megismerésének témaköreihez.
4.6. A tevékenységek tartalma
A programunk integrálja a műveltségtartalmakat. A komplex témaköröket gyermekeink eltérő megfigyeléseikből, több oldalról közelítik meg a feldolgozás hosszú folyamatában alakítva, gazdagítva azokat. A tevékenységet a gyermekek érdeklődése, tapasztalatai, szükségletei befolyásolják. A projektek hatással vannak a szabad játék témáira is. A tartalom hordozói azok a tevékenységek, amelyeket gyermekeink vagy az óvodapedagógusaink kezdeményeznek. Szinterei
a
kötelező
mozgásfejlesztés
kivételével
a
csoportszoba
tevékenységközpontjai és a külső világ. Alkalmanként a projekt feldolgozásába szülők is bekapcsolódhatnak.
52
4.7. Az óvodai élet, tevékenységek szervezeti keretei. Tervezés
4.7.1. Az óvodai csoport kialakítása Óvodai programunk vegyes életkorú, részben osztott és osztott csoportokban egyaránt megvalósítható. A csoportok összetételének kialakítása minden évben a felvett gyermekek összetételétől függ. A szülők támogatásának megnyerése fontos feladatunk. Az életkori jellemzők ismeretében és az egyéni eltérésekre építve
a
felajánlott
tevékenységek
formáinak
megválasztása
óvodapedagógusaink döntésétől függ. 4.7.2. Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei Háromféle szervezeti keretben folynak: választható tevékenységek (időben többféle tevékenységből), kötelezően
választható
tevékenységek
(időtartamuk
a
tevékenységek eredményes befejezéséig terjed, maximum 20-25 perc), a kötött foglalkozás (a testnevelés minden korosztálynak és a
nagyoknak,
az
ének-zenei
tevékenység
havonta
egy
alkalommal csoportközi tevékenységi formában), A tevékenységek időtartamát a választható tevékenységek esetében nem határozzuk meg, mert gyermekeink a játékszíntér tevékenységközpontjában választanak érdekes lehetőségeket. Ezeket váltják, vagy továbbfejlesztik szabad játékká.
53
4.7.3. A felajánlott tevékenységek formái Gyermekeink a tevékenységeket az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntéseiknek megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. A kötelező foglalkozást differenciáltan szervezzük. 4.7.4. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend A rövidebb távra szóló tervezést a napi és a hetirend, a hosszabb távú tervezést a csoport nevelési tervének elkészítése jelenti. A gyermekek életkorához, az egyéni eltérésekhez és az egyéni szükségletekhez igazodunk. Napirend: Napirendünk részben folyamatos, rugalmas, igazodik gyermekeink eltérő egyéni
igényeihez.
Rendszerességet
az
azonos
időpontban
visszatérő
tevékenységek jelentik (étkezés, játéktevékenység). A rugalmasság az étkezés módjára vonatkozik (részben folyamatos módon történik, a csoportok adottságainak figyelembe vételével). Napirend: Időkeret
Tevékenységek
7-11 óráig
- felajánlott választható tevekénységek - mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett)
- testápolás, folyamatos vagy kötött tízóraizás 11-12 óráig - játék a szabadban, élményszerző séták 12-12:45 óráig - testápolás, ebéd (kötött formában) 12:45-15 óráig - pihenés 15-17 óráig - folyamatos vagy kötött uzsonna - szabad játék
Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőtől függően rugalmasan változnak. Hetirend:
54
A hetirendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő, stabil, a rendszeressége, a szokásokat alapozó tevékenységek, és ugyanakkor lehetőség van óvodapedagógusaink döntése alapján a rugalmasságra. Gyermekeink életkorától, a családok igényeitől, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermek fejlődési ütemétől függően a hetirendben a szabad játék időtartamának biztosításával a tevékenységek sokszínű, sokféle variációit alkalmazzuk. A terveket az óvodapedagógus párok közösen készítik, 2 hetes váltásban dolgozzák fel az abban megfogalmazott témákat. A hetirend összeállításának elvei: A hetirendben életkortól függően naponta biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést.
A
keret
és
időtartam
változó.
Szervezhető
kezdeményezett vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezetjük be – a gyermekek fejlettségét tolerálva
–
felajánlják
a a
kötelezettséget.
Másnapokon
mozgásfejlesztő
óvodapedagógusaink
szabályjátékokat
a
résztvevők
részképességeinek fejlesztésére törekedve. Naponta
folyamatosan
biztosítjuk
a
lehetőséget
a
művészeti
tevékenységekre a szabad játék keretein belül. A kis, középső csoportokban
a
felajánlott
tevékenységek
választhatók.
Óvodapedagógusaink döntésétől függően az őszi hónapokban vagy egész évben a tevékenységek jellegétől függően a nagyok számára felajánlott tevékenység is lehet domináns keret.
55
A választható vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon
a személyi feltételektől függően 2-3 féle tevékenységközpontban integrált feldolgozással kezdeményezhetők. A gyermekeink a kezdeményezett helyzeteket
szabadon
továbbfejlesztik
és
összekapcsolhatják
más
tevékenységközpontban folyó játékkal. A tervezés havi projekt-tervben valósul meg. A terveket az óvodapedagógusaink közösen készítik el és heti váltásban dolgozzák fel.
4.7.5. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása A gyermekek képességeinek fejlődéséről többféle módszerrel szerzünk információt. A hátrányok rögzítésére a Csoportnaplók szolgálnak. A gyermekek személyiség fejlődésének megfigyelése hosszú folyamat és minden képességre kiterjed. A regisztrálás és célirányos fejlesztés a gyermekek fejlődését segítő Személyiség naplóban történik, a sikerkritériumok tükrében.
56
5. A család bevonása az óvodai életbe Célunk, hogy az óvodapedagógusok és a szülők partneri kapcsolatban együtt neveljék, fejlesszék a gyermekeket. A gyermekek érdekében esetenként átvállaljuk a család által meg nem oldott feladatokat is. Felvállaljuk a kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet. Feladatunknak tekintjük a jól működő családok és a sérült családok értékrendjének megismerését, egymáshoz való közelítését. Feladatunk: a gyermek fejlődéséről információszolgáltatás, a szülők felelősségérzetének erősítése, pedagógiai-pszichológiai tájékoztatás, mintaadás nevelési helyzetek megoldására, segítségadás, szervezési-gondozási feladatokban, a család pótolhatatlanságának tudatosítása. 5.1. A családok bevonásának alapszabályai Az óvodapedagógusaink az óvodában a nevelést nem bízhatják a szülőre, és nem hagyhatják magára a szülőt a gyermekekkel. A szülő bizalmas információkat nem adhat ki illetéktelen személyeknek. Nem nyilváníthat véleményt mások gyermekeiről. Csak egészséges szülő vállalhat aktív részvételt a csoportban.
57
5.2. A családok bevonásának formái •
a passzív részvételt vállaló szülő saját gyermekét figyeli meg. Éreztetjük vele, hogy szükség van rá, és ő is fontos személy számunkra.
•
a passzív-segítő szülő közreműködik gyermeke beszoktatásában, és részt vesz saját gyermeke gondozásában.
•
az aktív-segítő szülők egyéni megbeszélés alapján alkalmanként közreműködnek
a
közös
élmények
biztosításában,
egyes
tevékenységekben (hagyományápolás, sütés, főzés). Az óvodapedagógus a faliújságon jelzi előre azokat a napokat és tevékenységeket, ahol a szülők közreműködésére számít. Az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet az óvoda törvényben biztosított személyi feltételeinek hiányát pótolni. Óvodánkban kialakítottuk a családok, szülők, kisebb testvérek fogadására alkalmas családi szobát, ahol a szülők találkozhatnak az óvodapedagógusokkal, egymással, és elbeszélgethetnek gyermekeikről. A helyiség több funkciót is betölt, napközben az óvoda minden dolgozója használja; • tornaszoba, • játékszoba, • az egyéni fejlesztés színtere (fejlesztőpedagógus), • és alkalmanként játékszoba a várakozó szülők és gyermekek részére. A családi adományok gyűjtőhelye.
58
5.3. A szülők bevonása az óvodai nevelés programjába A
családok
sokféleségéből
következően
szokásaik,
szükségleteik
és
kapcsolatfelvételük is eltérő lehet. 5.3.1. Informális lehetőségek az együttműködésben: információcsere, amikor együtt játszik gyermekével az óvodában, kérdőív segítségével felmérés a szülők körében arról, hogy melyik tevékenységközpontba tudnának bekapcsolódni, hirdetőtábla és a faliújság, mint eszköz, személyre szóló írásos értesítés, írásos köszönetnyilvánítás minden esetben, a faliújságra. 5.3.2. Formális lehetőségek a kapcsolattartásban: réteg-szülői értekezlettel, közös és egyéni beszélgetésekkel, családlátogatásokkal, néphagyomány-ápoló közös ünnepekkel, családi ünnepekkel, közös kirándulásokkal, tárgyi feltételek gazdagításával. 5.3.3. Az óvodapedagógusok felkészülése a családok fogadására A felvétel iránt érdeklődő szülőknek az óvoda bemutatása. PR anyag eljuttatása érdeklődő szülőkhöz. A program ismertetése, igényfelmérő kérdőív, amely előkészíti a
gyerekek beszoktatását is. Folyamatos anyás-apás beszoktatás lehetőségének biztosítása.
59
5.3.4 Az együttműködés tartalmi formái KAPCSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉG beiratkozás
családlátogatás
beszoktatás
szülői értekezlet réteg szülői értekezlet
nyitott óvoda
fogadóóra szülők közössége
családi játszóház
CÉL - anamnézis felvétele, - ismerkedés az óvodával - gyermek életkörülményeinek megismerése, - óvoda programjával való ismerkedés, - a gyermek személyiségének, igényeinek megismerése -ismerkedés az óvodai élettel, - folyamatos apás-anyás beszoktatással az elválás megkönnyítése, - bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt - az óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése, - jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember hívása, - egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése, - igényfelmérés és elégedettségvizsgálat - előzetes bejelentkezés alapján a szülőknek lehetőség biztosítása a csoportok mindennapi életébe való betekintésre - egyéni problémák, eredmények, hiányosságok, stb. - szülői feladatok koordinálása, - szülői kezdeményezések megvalósítása, - szülők érdekképviselete -szülő gyermek kapcsolat megismerése, erősítése - közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése, - a játék elsődlegességének megerősítése a szülőkben
MUNKAFORMA egyéni elbeszélgetés játék a gyermekekkel, egyéni elbeszélgetés
közös játék, közös tevékenység a szülővel, gyermekkel
értekezlet, előadás, csoportos értekezlet, helyzetmegbeszélés
közös játék, közös tevékenység megfigyelése egyéni megbeszélése értekezlet, megbeszélés
közös tevékenykedés
60
KAPCSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉG beszélgető körök
CÉL - szülők igénye alapján szakember segítségével problémák felvetése - várakozási időszak hangulatának megteremtése adventi közös készülődés - adventi gyertyagyújtással hagyományápolás - az ünnepi közös szervezésével, mikulásvárás lebonyolításával óvoda-család kapcsolat mélyítése - hagyományőrzés, bensőséges karácsonyi gyertyagyújtás ünnepek megünnepléséhez mintaadás - vidám hangulatú együttléttel farsang közösség formálása, - hagyományápolásra nevelés - meghitt közös együttlét anyák napja - családi kapcsolatok mélyítése - egészséges életmódra nevelés - szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés gyermeknapi kirándulás - közös megbeszélések kezdeményesése, - közös élménnyel óvodai kötődés erősítése - csoportonkénti dramatizálás, nevelési évet záró és nagyokat dalos játékok bemutatása, búcsúztató ünnepség - nagyok bensőséges búcsúztatása - szülők, óvónők, dajkák őszi és tavaszi bevonásával a gyermekek színházlátogatás kultúrált kikapcsolódásának biztosítása
MUNKAFORMA közös,kötetlen beszélgetés
játszóház közös ünneplés közös együttlét táncos mulatság vidám vetélkedés közös együttlét
kirándulások, túrák
közös együttlét gyermekek kultúrált szórakoztatása
61
6. Családgondozás. Szociális munka Célunk: A
szociálisan
hátrányos
helyzetű
családok
megsegítése,
szociális
érzékenységgel, elhivatottsággal, történő odafordulás a családban felmerülő problémák felé. Feladatunk: A családgondozási feladatok csoportszintű ellátása, az óvónői párok által, a gyermekvédelmi felelős irányítása mellett. A rászoruló családok szakemberhez, szakszolgálathoz irányítása. Hirdetőtáblán és személyesen folyamatos tájékoztatás családjogi kérdésekről. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben • nagyobb érzelmi biztonság és mentális támogatás nyújtása, • azon körülmények, problémák feltárása, amelyek a hátrányos helyzetű és cigány családokat hátrányosan érinti, • a gyermekek által családi háttér fejlesztése, • a családok kezdeményezésére érdekeik képviseletének ellátása, a segítő kapcsolatok keresése, • a családok, a gyermekek, a fiatalok szociális problémáival való foglalkozás, • kapcsolatépítés a speciális szolgáltató intézményekkel, • a gyermekjóléti és védelmi szolgáltatások igénybe vétele, • a szülői közösség megértő, segíteni akaró magatartásának alakítása, formálása.
62
7. Felhasznált irodalom 1. Nagy Jenőné Óvodai programkészítés, de hogyan? OKKER Budapest 1997. 2. Nagy Jenőné Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Budapest 1997. 3. Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Color Print Szolnok 1996. 4. Nagy Jenőné Csak tiszta forrásból Color Print Szolnok 1996-2002. 5. Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin Lépésről lépésre óvodai fejlesztő program Dr. Deli Imre Hajdúböszörmény 1997. 6. Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya Rajz, mintázás, kézimunka Color Print Szolnok 1999. 7. Nagy Jenőné: Óvodatükör Ecomix Kft. Szolnok 2001. 8. Villányi Györgyné Tanulmányok a kisgyermek neveléséről OKKER Oktatási Iroda Bp. 1996. 9. Kovács György – Bakosi Éva Játék az óvodában Debrecen 1995.
63
10.Mérey Ferenc – V. Binet Ágnes Gyermeklélektan Bp. Gondolat Kiadó, 1978. 11.Gaál Sándorné – Kunos Andrásné Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Color Print Szolnok 1996. 12.Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO KFT. És a Váci Ofszet KFT. 1994. 13.Villányi Györgyné Játék a matematika? Tárogató Kiadó Bp. 1993. 14.Tarján Gábor Mindennapi hagyomány Dabas Mezőgazdasági Kiadó 1994. 15.Kósa – Szemerkényi Apáról fiúra Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás 1973. 16.Dankó Ervinné dr. Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban Bp. Dinasztia Kiadó 1993. 17.Zilahi Józsefné Mese – vers az óvodában I. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 18.Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr. Mesélő természet KINCS KÖNYV Kiadó 1995. 19.A közvetlen és tágabb környezetünk tevékeny felfedezése Szolnok, Grafiti Nyomda 1996.
64
20.Kodály Zoltán Magyar Népzene Tára Bp. Zeneműkiadó 1951. 21.Forrai Katalin Ének az óvodában Bp. Editió Musica 1974. 22.Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában Bp. Zeneműkiadó 1982. 23.Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mária Vizuális nevelés az óvodában Bp. Calibra kiadó 1993. 24.Dömökös Tekla Magyar népszokások Corvina kiadó 25.Hétköznapi varázslatok Bp. 1997. 26.Szaitzné Gregoits Anna Komplex prevenciós óvodai program 1996
65
