Pedagógiai Program Újbudai Tesz - Vesz Óvoda Az intézmény OM azonosítója:
Intézményvezető: Gyurkó Zsuzsanna
034469 Ph. Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 54/2013. (VI.:26.) …………………………………………… Varga Katalin Név Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 55/2013. (VIII. 26.) ……………………………………………. Gyurkó Zsuzsanna Intézményvezető aláírása Ph. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Az óvoda honlapján Hatályos: 2013. 09. 02. Verziószám: 1./2013.
Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig. Készült: 7 példányban IKTATÓSZÁM: 125/404/2013
A Pedagógiai Program jogszabályi háttere: -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény
-
A kormány 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
-
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
-
A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
-
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
-
2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
-
Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
-
Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról
-
Alapító Okirat
2
Tartalom Bevezető Az intézmény jellemző adatai I. A mi óvodánk 2 II. Programunk küldetése- filozófiája 2 III. Gyermekkép- Óvodakép 2 Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékeit és célkitűzései IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 3 Humán erőforrás IV.1. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága 4 IV.2. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása 5 V. A program nevelési feladatrendszere V.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei 6 V.2. Az egészséges életmód alakítása, benne a mozgástevékenység 11 V.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása 15 V.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 18 VI. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás és munka helye programunkban VI.1. A játék és tanulás értelmezése 21 VI.2.Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára 25 VII. A különböző tevékenységi formák és színtereik bemutatása Tevékenységformák: VII.1. Verselés-mesélés 27 VII.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 28 VII.3. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka 29 VII.4. A külső világ tevékeny megismerése 31 VIII. Inkluzív pedagógia- Integráció a sajátosságok megőrzésével, a különbségekhez való alkalmazkodással- a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket VIII.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 36 VIII.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek 37 VIII.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése 39 VIII.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 40 VIII.5. Óvodai integrációs program- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére 41 IX. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 42 X. Az óvoda kapcsolatrendszere X.1. A család- óvoda kapcsolata- Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége 44 X.2. A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok 45 X.3. A nevelési –oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok és azok ápolása 48 X.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés 49 XI. A gyermekek fejlettségállapotának mérése- A pedagógiai munka dokumentációi 49 XII. A nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 50 Legitimációs záradék Érvényességi rendelkezés
3
I. A mi óvodánk A Sas-hegy lábánál áll óvodánk, melyet Újbudai Tesz - Vesz Óvodának hívnak. Intézményünk 1983. április 11-én, a költészet napján nyitotta meg kapuit. A kétszintes épület kedvezően illeszkedik a Sas-hegy oldalán lévő kertes családi házak és kisebb társasházak közé. Az óvoda a szomszédos bölcsődével alkot egységet, innen történik a gyerekek étkeztetése. Közvetlen környezetünk adottsága nagymértékben befolyásolja pedagógiai programunkat. A természet közelsége a városban nevelkedő és élő minden embernek nagy ajándék. Kiemelt feladatunk a környezettudatos magatartás megalapozása valamint a környezetvédelem fontosságának mindennapi tevékeny megtapasztalása. Ezt az elhivatottságunkat bizonyítottuk, amikor a kerületben elsőként pályáztuk meg, és nyertük el a Zöld Óvoda címet, (2006) mely cím elnyerésével, ezen a téren, azóta is igen kiterjedt vállalásokat teszünk.
II. Nevelési filozófiánk A családi nevelés kiegészítőjeként, közös felelősséggel biztosítjuk gyermekeink számára a testi-lelki szükségleteiknek megfelelő tartalmas óvodai életet. Azt gondoljuk, hogy amiből sokat tanulhat a 3-7 éves korú gyermek, az a közösségben való lét és olyan fejlesztés, ami a pedagógus részéről tudatos felkészüléssel és irányítással jár, de amihez a helyzetek átélésének, és a gyermekek iránti érzékenység képességére is szükség van.
III. Gyermekkép – Óvodakép Ebben az életkorban az „ÉN” alakulása szempontjából egyedülálló érdeklődésre, fogékonyságra, aktivitásra alapozunk. A gyermeki igényből fakadó szabad játéknak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Gazdag és változatos tevékenységek során szerzett közvetlen tapasztalatokkal, élményekkel segítjük a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Felébresztjük az alkotás vágyát, segítünk megtapasztalni a teljesítmény örömét, az önkifejezés szépségét. Így egyéni tehetségük észrevétlenül kibontakozhat, a spontaneitás szándékos tanulássá alakulhat. Ezzel párhuzamosan és ennek következményeként a kommunikációs képességek is fejlődhetnek. A magyar nép azon hagyományainak őrzését, - melyek az óvodás korú gyermek számára értelmezhetők - és anyanyelvünk ápolását alapvető feladatunknak tartjuk. Az önkifejezés többféle lehetőségére való kondicionálás az óvodás és a későbbi életkorokban is segítően hathat. Ezért munkánk során fokozott figyelmet fordítunk ennek ösztönzésére. Ha gyermekeink megtanulják önmagukat értelmezni, fogékonyabbak lesznek mások nehézségeinek megértésére, és nem utolsó sorban egyéni probléma helyzeteik megoldására is alkalmasabbak lesznek. Intézményünk a beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelésében vállalt részt. Mindegyikünk életében hangsúlyt kell kapnia annak a társadalmi alapértéknek, mely szerint senkit nem lehet hátrányosan megkülönböztetni azért, mert képességei terén valami diszfunkcionalitás mutatkozik. Ezzel testületünk teljes mértében egyetért és a segítésben örömmel közreműködünk. A támogató környezetben történő élmények feldolgozásának biztosításával a 4
különbözőségek elfogadását a gyermek, maga is megtanulja. Ő is befogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik, korának megfelelő mértékben. Hiteles mintát nyújtunk, ezáltal fejlesztjük óvodásaink általános emberi, esztétikai értékeit, önmagukhoz és másokhoz való viszonyát. Gyermekeink sokszínű tevékenységeken keresztül próbálják ki, gyakorolják az életben előforduló helyzeteket, így válnak alkalmassá az iskolai életre. Reméljük, hogy óvodapedagógusaink és a nevelést segítők által közvetített értékrendszerünk eredményeképpen nem csak az iskolai munkához, hanem a sikeres és boldog felnőttkorhoz is megfelelő alapot adunk.
IV. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei SZEMÉLYI FELTÉTELEINK Óvodánk életét 1 fő óvodavezető irányítja. 8 fő felsőfokú végzettségű (ebből 1 fő szakvizsgával rendelkező) óvodapedagógus foglalkozik a gyerekeinkkel. Az óvodapedagógusok heti váltásban, kötelező óraszámaikban látják el teendőiket. Az óvodapedagógusaink érdeklődési köre széles skálán mozog, az egészséges életmódra nevelés, a külső világ tevékeny megismerése, a bábozás és a népi kismesterségek ismerete és átadása terén. Színes egyéniségükre építve terveztük óvodánk helyi nevelési programját. 4 fő teljes foglalkoztatású dajkánk közül 3 fő végzett dajkaképzőt. Fontosnak tartjuk a technikai dolgozók és az óvónők jó kapcsolatra épülő, összehangolt munkáját, valamint a minőségi együttműködést. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok és a fejlesztő pedagógus a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, de mégis differenciáltan végzik. Az óvodapedagógus, a fejlesztő pedagógus, és a speciális szakemberek együttműködése együttműködési megállapodás formájában valósul meg. A fenntartó által engedélyezett álláshelyek száma: 16,5 fő Pedagógiai munkát végző teljes foglalkoztatású óvodapedagógusok száma 9 Pedagógiai munkát segítő teljes foglalkoztatású Pedagógiai asszisztens száma 1 Pedagógiai munkát segítő teljes foglalkoztatású dajkák száma 4 Egyéb munkakörben alkalmazott teljes foglalkoztatású alkalmazottak száma 2 Egyéb munkakörben alkalmazott részmunkaidős1 dolgozók száma
5
TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEINK Intézményünk alapterülete 5878 nm, ebből 1903 nm a beépített terület, az udvar 3975 nm. 105 férőhellyel rendelkezünk. Az alapfeladat ellátásához szükséges források biztosításáról a fenntartó gondoskodik. Az óvoda külső és belső adottságai megfelelően biztosítják a gyermekek fejlődését. Az előkertekben tó, veteményes-, díszkert funkcionál, melyek használhatósága a pedagógiai munkát egészítik ki. A fogadótér kényelmes, világos, kulturált várakozási lehetőséget biztosít a szülőknek, vendégeknek. A szintek közötti lépcső használhatósága jó, biztonságos, kényelmes közlekedést biztosít mindenkinek. 4 óvodai csoportunk van, melyek két szinten, szimmetrikusan helyezkednek el. Adottságaik és berendezési tárgyaik megfelelnek az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaiknak. 4 öltöző, 4 mosdó és több kiszolgáló terület biztosítja az ide járó gyerekek és az itt dolgozó felnőttek komfortérzetét. Az óvoda rendelkezik még, gyermek könyvtárral, ami egyben a logopédiai foglalkozásoknak is a helyszíne, dráma szobával, mely kialakításában orvosi szobaként is funkcionálhat. Ezek a helyiségek a sajátos fejlődési ütemű gyermekek egyéni fejlesztésének színterei is. A tornaszoba és az emeleti teraszok elegendő mozgásteret biztosítanak a mozgásfejlesztéshez. Az óvoda játszóudvarának mérete kiegészíti a mozgásfejlesztés lehetőségeit, valamint a levegőzéshez is kedvezően hozzájárul. A játékudvar tágas, bokrokkal és fákkal övezett. Pedagógiai innovációként kidolgoztuk azokat a pedagógiai eljárásokat, melyek a környezettudatos magatartás megalapozását, a fenntarthatóságra nevelést, az anyanyelvikommunikációs és érzelmi nevelés kibontakozását szolgálják, s ehhez megteremtettük a feltételeket. Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai – a speciális eszköz kivételével - megfelelnek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételeknek.
IV. 1. Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága Pedagógiai Programunk megvalósulásának és alkalmazásának feltétele a program céljával, alapszemléletével való azonosulás. A program menedzsmentjének kialakításában az intézményvezető irányító szerepet vállal. Fontos a célkitűzéseink megfogalmazása, a célok megtartásának segítése, a munkafolyamatok irányítása, szervezése az óvodapedagógusok, dajkák képzésének ösztönzése. A program megvalósulásának feltétele a szakmailag magasan képzett nevelőtestület. Az óvodapedagógusok motiváltak, nyitottak az innovatív, új utak keresésére. Az önképzésen túl szakmai ismereteiket, tudásukat szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítják és határidőre megszerzik a kötelező minősítéseket. Céljaink: - beépíteni továbbképzési terveinkbe a kiemelt nevelési feladatokkal összefüggő képzéseket, - a Pedagógiai Program alapszemléletével való azonosulás és az alkalmazás feltételeinek megteremtése, - a Zöld Óvoda kritériumrendszerét, vállalásait segítő tanfolyamok, programok figyelése, - az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban a tehetséggondozás Feladataink: 6
- SNI gyermekek szakértői vélemény alapján történő integrálásával a differenciált fejlesztési lehetőségek keresése, alkalmazása, gyakorlati megvalósítása, - kerületi szakmai műhelyeken, konferenciákon való részvétel, valamint a kerület által (ÚPI) meghirdetett akkreditált továbbképzési program figyelemmel kísérése, - Zöld Óvodát segítő kerületi egészség- és környezeti nevelési feladatok koordinálásában való részvétel, kapcsolattartás, - ,,Tehetségpont”, tréningek, továbbképzések útján tehetséggondozási, konzultálási lehetőségek tapasztalatainak átadása, gyermekre szabott egyéni fejlesztési tevékenységek, feladatok meghatározása (tehetségkoordinátor). Programunk lehetővé teszi a kezdeményezések befogadását (helyi hospitálási lehetőség), az aktivitás, nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kiszélesítését, az új eljárások, módszerek átadását, segítését, a kipróbálásra való ösztönzést. Az intézményi öt éves továbbképzési program és az éves beiskolázási terv, pedagógiai programunk irányultságát célozzák meg. Pedagógusaink tevékenységét konzultálás útján segíti a gyógytestnevelő, logopédus, pedagógiai asszisztens és pszichológus.
IV.2. A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák szervezeti egységen belül történő átadásának módszertana, eljárása Az óvodánkban folyó belső továbbképzések alapját a helyi hospitálási lehetőségek, a beszámolók, a szakmai munkaközösségi foglalkozások adják, melyek részét képezik az éves munkatervnek és segítik az óvodapedagógiai változásokkal történő összhangot. Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolleganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása. A dajkai munka szerepvállalása csak az óvodapedagógiai munka szerepvállalásának kontextusában (környezetében) értelmezhető. A dajkák a munkakör betöltéséhez dajkaképzésben részesülhetnek, aki nincs ennek birtokában, ösztönözzük elvégzésére. Éves szinten vizsgáznak a HACCP előírásaival és elvárásaival kapcsolatban. Munkájukat a gyermekek napirendjéhez igazítva az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik, elkülönítve, mely esetben kompetens, mely esetben segítő a szerepkörük. A különböző továbbképzéseket és az ott megszerezhető ismereteket, kompetenciákat nevelőtestületünk tagjai mindig megpróbálták Pedagógiai Programunk kiemelt nevelési céljaihoz és feladataihoz igazítani, hogy azokat a gyakorlatba a testület adaptálhassa, hasznosíthassa. Az elmúlt időszakban szerzett szakmai ismereteket gyarapították a következő továbbképzések: - ,,Sikeres kommunikáció- sikeres együttműködés” - ,, A zoopedagógia módszertana” - ,,Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” - ,,Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására” - ,,Fejlesztőpedagógia a gyakorlat szemszögéből” - ,,Anyanyelvi fejlesztés játékosan. Kisgyermekek fejlesztése anyanyelvi és drámajátékokkal” - ,,A sporttehetség azonosításának és fejlesztésének pedagógiai, pszichológiai programja a gyermekkorban” - ,,Értékelés, mérés az oktatási nevelési intézményekben” 7
- ,,A szabadjáték, mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze” - ,,A környezeti nevelés megvalósítása terepi körülmények között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság lehetőségeit felhasználva” - ,,Képzőművészeti tehetségek felismerésének és gondozásának módszertana” - ,,Tehetségsegítés, gazdagítás iskoláskor előtt” Óvodánk rendelkezik mindazon személyi –és tárgyi feltételekkel melyek lehetőséget biztosítanak a törvény által előírt kötelezettségeknek. Így az alapszolgáltatáson kívül logopédiai fejlesztés és gyógytestnevelés segíti az arra rászorulókat, heti két-két alkalommal. Drámaszobánk, könyvtár- és tornaszobánk biztosítja óvodapedagógusaink számára gyermekeink differenciált fejlesztési lehetőségét az esélyegyenlőség megteremtésével (anyanyelvi nevelés, egészséges életmód kialakítása- mozgástevékenység, zenei nevelés).
V. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE V.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Alapelveink az egészségnevelésben - Óvodánkban kialakítandó és rögzítendő szokások, melyek a gyermek testi szükségleteit veszik figyelembe: egészséges táplálkozás – kulturált étkezés, testápolás, önállóság, pihenés, öltözködés, mozgás, szabad levegőn tartózkodás. - A gyermekek lelki egészségének előtérbe helyezése: érzelmi szükségletek, érzelmek kifejezése, készségek: alkalmazkodás- örömkészség, énkép, ön- és társismeret, elfogadás, konfliktuskezelés. - Az épületben és az udvaron egyaránt az egészséges, balesetmentes óvodai környezet kialakítására törekvés. Óvodánk egészségvédő programja Teljes körű egészségfejlesztési céljaink: - Az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben, amelynek eredményeképpen a gyermekek egészségi állapota kedvező irányban változik. Korszerű egészségfejlesztési elveink: - Az egészséges élet készségeinek erősítése. - Az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása. - Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének biztosítása. Egészségvédő programunk ezen elveket, a gyermekek egészségéhez, biztonságához való jogait figyelembe véve a következőken alapszik: - Az egészséges táplálkozási szokások bevezetése. - Aktív napi testmozgás biztosítása. - Egészséges fizikai környezet megteremtése. Helyzetelemzés: 8
Személyi feltételek: - A gyermekorvosi-, védőnői szolgáltatást, a csoportok alkalmankénti egészségügyi ellenőrzését, prevencióját (kötelező szűrések, különböző ellátások) szükség szerint az XI. kerületi Önkormányzat biztosítja. A gyógytestnevelő szakorvosi szűrés alapján (középső csoport végén) heti két alkalommal végzi korrekciós munkáját a nagycsoportban. - A GAMESZ élelmezési osztályának felelőse állítja össze a gyermekek étrendjét. - Az önkormányzat étkezési kedvezményt biztosít a hátrányos gyermekek számára. Érzelmi fejlődési zavar esetén az Újbudai Nevelési Tanácsadó szakemberei nyújtanak segítséget. - Az óvodapszichológus elsősorban az 5. életévüket betöltött gyermekek pszichológiai, szociometriai jellegű szűrővizsgálatai, képességvizsgálatai alapján konzultációs keretben közvetlen hatékony segítséget nyújt a nevelő – oktató munkához. Feladata a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme. Tárgyi feltételek: - Óvodai tálalókonyha a törvényi előírásoknak, jogszabályoknak megfelelő felszereltségű és működésű. - A tornaszoba rendelkezik a gyermekek testi képességeinek, személyiségtulajdonságainak a fejlesztéséhez szükséges mozgásfejlesztő eszközökkel, a lenti, fenti terasz, a játékudvar kielégíti a gyermekek mozgásigényét. Az egészségnevelés tartalma: - Higiénikus egészséges életvitel – egészség megóvása. - Betegségmegelőzés – lelki egészség megóvása – egészséges táplálkozás, (gyümölcsök, zöldségek, különböző magvak). - Egészségkárosító szokások megelőzése. - Az egészségnevelés formái: szervezett és nem szervezett foglakozások, óvodai programok. - Az egészségnevelés módszerei: megbeszélések, drámajátékok, csíráztatás, gyümölcsaszalás, befőzés, közös sütések… Az egészségnevelés erőforrásai: Humán: nevelőtestület, alkalmazotti közösség. Tárgyi: az óvoda berendezései, kertünk adottságai és épített környezetünk. Anyagi: a fenntartó támogatása, szülői felajánlások. Az egészségnevelés színterei: - Óvodában: gondozási tevékenységek, foglalkozások, szabadidős tevékenységek, minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programokba való bekapcsolódás. - Óvodán kívül: séták, kirándulások, egyéb egészségfejlesztő programok. Az egészségnevelés belső kapcsolatai: - Egészség- és környezetvédelmi óvodapszichológus. Az egészségnevelés külső kapcsolatai: 9
koordinátor,
gyermekvédelmi
felelős,
GE - „Gondolkodj Egészségesen Alapítvány”, GAMESZ, Újbudai Humán Szolgáltató Központ – Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekvédelmi Szolgálat – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek, intézmények, hatóságok, Egészségügyi Intézmények – Budapest XI. kerületi Népegészségügyi Intézet, Újbudai Nevelési Tanácsadó. A kapcsolat tartalmára vonatkozó részt a Pedagógiai Program külön fejezete tartalmazza.
A program érintettjeinek, résztvevőinek feladatai: - a kiegyensúlyozott, nyugodt, egészséges életritmus, a személyi higiéné kialakulásának elősegítése, - a baleset megelőzés biztosítása, - a bántalmazás megelőzése, elsősegélynyújtás, figyelembe véve a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. A program az „Egészséges életmód alakítása” c. alfejezeten alapszik, végrehajtásának részletei az Éves Munkatervben találhatóak. Környezeti nevelési programunk Alapelveink a környezeti-, környezetvédelmi nevelésben - Az óvodánkba járó gyermekeket megismertetjük a Zöld Óvodai vállalásainkkal. Zöld Óvodai tevékenységeinket népszerűsítjük a szülők körében is, hiszen az óvoda és család közösen nevel. - Megtanulni azt a helyes magatartásformát, ahogyan a természetben viselkednünk kell séták, kirándulások, illetve a mindennapok során. - Becsüljük és óvjuk a természet értékeit. - Nem szennyezzük az élővizeket. - Őrizzük a természet és közvetlen környezetünk tisztaságát. - Igyekszünk minél több növény- és állatfajjal megismerkedni, tapasztalatokat szerezni, élményeket átélni. Megtanuljuk tisztelni és védeni élőhelyeiket. - Arra törekszünk, hogy tevékenységeinkkel ne zavarjuk a természetet. - Növényeket ültetünk és gondozzuk azokat. - Az állatokkal is kíméletesen bánunk. A „hagyd élni” elvét értetjük meg velük. (Nem felemellek, hogy a vendégem legyél, hanem lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek – elvet követjük.) - Ahogy az állatokkal, ugyanúgy a növényekkel is megtanulunk kíméletesen bánni. (Nem tépjük le a levelüket, nem húzzuk ki gyökerestől, nem tapossuk le.) - Lehetőségeink szerint szelektáljuk a hulladékot: Pet–palackok, használt elemek, papír stb. - „Nem minden hulladék - szemét” nézetünk áthatja mindennapjainkat. A takarékosság jegyében ajándékokat, dísztárgyakat készítünk - ami a tudatos vásárlóvá nevelés egyik alapját képezi. Ezzel a családok környezettudatos szemléletformálását is alakítjuk. Szeretnénk elérni azt, hogy az, az óvodás, aki ezeket megtanulta, tanítsa meg társainak, szüleinek, testvéreinek és viselkedjen példamutatóan! Hosszú távú céljaink: - Környezettudatos magatartás megalapozása.
10
- Fenntarthatóságra nevelés, ökológiai szemlélet, természeti - épített - szociális környezet óvása, fejlesztése az élménypedagógia és a projektpedagógia alkalmazásával. Helyzetelemzés: - A belső környezetünk természetes anyagokból készült berendezésekkel, természetes világítással, jól szigetelt nagy ablakokkal és szembarát világítótestekkel ellátott. - Szelektív hulladékgyűjtés valósul meg csoportjainkban és mellékhelyiségeinkben. - Folyosóinkat, könyvtárunkat akváriumok, szobanövények díszítik. - A külső környezetünk adottságai tágas, bokrokkal és fákkal övezett játékudvar, virágládák az óvoda számos területén, a folyamatosan igénybe vett komposztálók, lombgyűjtők, és esővízgyűjtők a növények öntözéséhez. - A különböző növényekkel beültetett sziklakert, tankert vagy gyógy- és fűszernövénykert – minden csoport számára kialakított saját veteményes résszel, reneszánszkert, benne a madárfürdővel. - Tó környéke a halakkal, teknősökkel, vízi növényekkel, szelektív gyűjtő a bejárati ajtónál a papír, használt elemek, Pet - palackok gyűjtéséhez. Erőforrások: - Belső személyi: munkatársak elkötelezettsége, példamutatása. - Külső személyi: kapcsolattartás a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával, a Természet- és Környezetvédelmi Polgári Egyesülettel, a XI. kerületi Újbudai Önkormányzat Környezetvédelmi Osztályával, a Fővárosi Önkormányzat Óvodájával (Zöld Óvodák hálózata), más Zöld Óvodákkal. - Anyagi: fenntartói-, alapítványi-, szponzori támogatások, pályázatok, szülői felajánlások. Helyi céljaink, értékeink: - Kialakított, folyamatosan végzett „zöld” tevékenységeink fenntartása. - Reform-étkeztetés (az eperpalánták, a tankertben termesztett növények, a gyümölcsfák (alma, cseresznye, dió) terméseinek begyűjtése és azok felhasználása, a hársfák virágainak leszedése, teaként való elfogyasztása, kefír készítése házi tej savanyítására alkalmas köcsögökben stb.). - Folyamatos madárvédelem, a „Madárbarát Óvoda” program működtetése (téli madáretetés – csoportonként 2 db madáretetőre kell figyelni, madáritatás, odútakarítás, tavaszi fészkelés, keltetés követése). - Víz- és energiatakarékosság. Konkrét feladataink: - A saját, egyéni képességeiknek megfelelő – érzékszerveket sokoldalúan foglalkoztató játékos, cselevéses tanuláson, megtapasztaláson alapuló környezet megismerésére irányuló nevelés, illetve a környezetvédelmi törekvések. Résztvevők: környezetvédelmi koordinátor, nevelőtestület. Tevékenységek: - vizsgálódási, megfigyelési lehetőségek biztosítása nagyítóval, távcsővel; - fényképezőgép alkalmazása; 11
-
szenzitív játékok; újrahasznosításra, hulladékcsökkentésre irányuló tevékenységek; szemétgyűjtési akciók; munkatevékenységek – gyermekméretű munkaeszközök használata; kerti növények gondozása halak-, teknősök etetésében való részvétel.
Munkaformák: egyéni-, mikrocsoportos, illetve kooperatív tanulási munkaformák alkalmazása. Programok: Természetvédelmi séták (Sas-hegy, Feneketlen-tó), kirándulások, „Túra napok”, Zöld Óvodai programok, a „Zöld jeles napok” témáit figyelembe vevő, óvodai hagyományőrző „Zöld Ünnepek” – szülők bevonásával is. A program összehangolásra kerül az óvoda, különböző tevékenységformáival, különös tekintettel a „Külső világ tevékeny megismerése” c. alfejezettel. A program végrehajtásának részletei az éves munkatervben találhatóak. Ezen elvek, programok megvalósulásához, a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Valamennyi programunknál maximálisan figyelembe vesszük a balesetek megelőzését, a gyermekek egészségvédelmét. Az intézményi védő - óvó előírásokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), valamint a Házirend tartalmazza. Ezek, gyermekeket érintő részét a csoportnapló tartalmazza.
V.2. Az egészséges életmód alakítása Értelmezésünkben az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítását jelenti, mely az egészség fenntartásáért folyamatosan tenni képes emberi magatartást eredményezi. Célunk, hogy gyermekeinkben megalapozódjon az egészség megőrzésének, személyes gondozottságának, a betegségmegelőzésének az öntevékeny magatartásnak igénye. Vállaljuk, hogy - az egészséget, mint legalapvetőbb örök emberi értéket közvetítjük: melyet mi magunk teremtünk meg, a kialakított környezeti kultúránkban, szokásainkon, tevékenységeinken keresztül éljük át a mindennapjaink különböző szintjén, - a gyermekeket és a körülvevő felnőtteket segítjük, hogy a testi, biológiai egészségen túl a lelki-szellemi és társas kapcsolatok rendszerében együttesen tudjanak kiteljesedni, - az egyéni bánásmód elvét érvényesítjük minden gyermek esetében, mely során türelemmel, siettetés nélkül segítjük az egyéni érés ütemét, elégítjük ki testi szükségleteiket, 12
-
az egészségnevelés folyamatában mindannyiunk magatartása modell értékű, mely biztosítja a mintakövetéses tanulás lehetőségét.
Feladataink: - az egészséghez szükséges környezet kialakítása, fenntartása, és szükség szerinti alakítása.
Bioritmus: - Olyan bioritmust alakítunk ki a gyermekek számára mely az egészséges fejlődésüket segíti az étkezés, mozgás pihenés tevékenységek helyes ritmusában. - Egészséges táplálkozás. - Az egészséget szolgáló étkezéshez megfelelő és jó minőségű ételféleségeket biztosítunk, egyéni szükségletekhez igazított mennyiségben, ezért rendszeresen konzultálunk az élelmezési csoport vezetőjével. - A már otthon megalapozódott helyes táplálkozási szokásokat megerősítjük, ha szükséges törekszünk újak kiépítésére. - Óvodánk a szomszédos bölcsőde konyhájáról biztosítja az étkezést, melyet rendszeresen kiegészítünk az évszakok kínálta főként magyar ételféleségekkel, a kiegészítést a szülők segítségével és a saját kertünkben termett vetemények, gyümölcsök, fűszernövények, felhasználásával oldjuk meg. - A gyermekeket megismertetjük a reform étkezés alapjaival a népi hagyományokon alapuló konyhatechnikai eljárásokkal, az ételféleségek készítésébe rendszeresen bevonjuk őket, tapasztalatot szerezhetnek teljes kiőrlésű lisztből sütött sütemény, bodzaszörp, gyógytea, aludttej íz világáról, stb. tulajdonságairól. - Minden reggelizés és uzsonnázás során differenciáltan kapnak a gyerekek lehetőséget arra, hogy részt vegyenek ételük elkészítésében, választhatnak többféle lehetőség közül, ezzel gyakorolhatják a döntést, választást, ítéletalkotást. - Törekszünk az étkezésnél az esztétikus terítésre, felszerelésre, nyugodt légkörre, halk beszédre, a test ápoltságára. - Vállaljuk az ételallergiás gyermekek étkeztetését. - Kiemelt figyelmet szentelünk: a megfelelő mennyiségű víz fogyasztására, a nyers gyümölcs és zöldség napi rendszerességére, a három óránkénti étkezésre, az alapos rágásra. - Lehetőséget adunk a családok részére (különféle rendezvények keretein belül) az általuk elkészített ételféleségek kóstolására, receptek cseréjére, segítjük a multikulturális szokásokkal való ismerkedést. - Testápolás, öltözködés, edzés, pihenés-alvás biztosítása. - A gyermeket érő egészségnevelő hatások összehangolása család-óvoda vonatkozásában, különös figyelemmel az étkezésre és mozgásra. - A betegségek megelőzése, együttműködés az egészségügyi szakszolgálatokkal. - A balesetek megelőzése. - A gyermekek döntési, mérlegelési képességének alakítása, hogy az egészséget érintő kérdésekben a kedvező választására legyenek képesek. Testápolás: - Felkeltjük az igényt a személyes gondozottságra. - Tanítjuk a mosakodás, WC használat, száj higiénia jó gyakorlatát. 13
- Fűtési szezonban vizet párologtatunk, illóolaj csepegtetésével, rendszeres szellőztetéssel igyekszünk a jó közérzetet biztosítani, megelőzni a betegségeket, járványokat. - Biztosítjuk minden gyermek számára a testápoláshoz szükséges eszközök elérését. - Járvány idején a Budapest XI. kerületi Népegészségügyi Intézete és a helyi rendelkezéseknek megfelelően járunk el.
Öltözködés: - Tanítjuk, alakítjuk az öltözködés folyamatát. - Kérjük a családokat, hogy biztosítsák gyermekük számára az esztétikus, praktikus és célszerű öltözetet, továbbá a láb védelmét szolgáló lábbelit, a teremben váltócipőt. - Figyelünk az időjárásnak, teremben lévő hőmérsékletnek megfelelő ruházat viselésére. Pihenés: - Az alvás és pihenésszükséglet kielégítéséhez megteremtjük a külső, (szellőztetett csoportszoba, tiszta személyes ágynemű) belső (ruhájuk lazítása, levétele, alvó tárgy, mese, ellazulást segítő zene stb.) feltételeket. - Biztosítjuk a differenciált időtartamú pihenést, figyelembe véve az eltérő alvásszükségletet. Edzés: - A szabadban való mozgást, tevékenykedést évszak és időjárás függően biztosítjuk. - Minden gyermek számára egyéni érzékenységének figyelembevételével biztosítjuk a napfürdőzést, vízfürdőzést (permet kapu). - Óvjuk a gyerekeket a nap káros hatásaitól, (figyeljük az UV riasztásokat). - Biztosítjuk az udvaron, kerti tónál, teremben a különféle anyagokkal való játékot (homok, sár, víz, hó, jég stb.). Balesetvédelem: - Rendszeresen óvjuk, védjük gyermekeink testi épségét. - Meggyőződünk arról, hogy óvodásaink környezete, az általuk használt eszközök balesetmentesek. - A gyermekeket rendszeresen balesetvédelmi oktatásban részesítjük. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére: 1. Tisztálkodásban, fogápolásban önálló, öntevékeny, az eszközöket tisztán tartja, rendeltetésnek megfelelően használja. 2. A differenciált pihenés szokását betartja, él választási lehetőségével. 3. Higiénikusan, szükség szerint használ zsebkendőt. 4. Kulturált, öntevékeny étkezési szokások jellemzik: helyes eszközhasználat, halk beszéd, csukott szájjal rágás, helyes testtartás. 5. Ismeri és fogyasztja az általunk felkínált kiegészítő étkezés ételféleségeit. Él választási lehetőségével. 6. Az egészségvédő szokásokat ismeri, betartja. Elfogadja, alkalmazkodik a járványügyi megelőzésekhez. 7. Az óvoda helységeit, eszközeit ismeri, rendeltetésnek megfelelően használja. 14
8. 9. 10. 11.
Megfelelően öltözködik, vetkőzik, ruháját öntevékenyen rendben tartja. Közvetlen környezetét rendben tartja. Segít társainak a közvetlen környezet tisztántartásában. A baleset megelőzését szolgáló utasításokat betartja.
MOZGÁS Az egészséges életmód szerves része a mozgás, mely átszövi mindennapjainkat. Céljaink: - hogy a gyermekek képesek legyenek mozgásuk, viselkedésük, szándékos irányítására, - stabilizálódjanak én-határaik, fejlődjön észlelésük, önfegyelmük, alkalmazkodó és kooperációs képességük, - mozgástapasztalataikat változó körülmények között tudják alkalmazni. Feladataink: - változatos, differenciált, siker orientált párhuzamosan végezhető mozgáslehetőséget kínáljunk fel mind az épületben, mind a szabad levegőn, - biztonságot nyújtó szokás és szabályrendszer keretein belül mozgásra ösztönző örömteli légkör kialakítása, - az életszükségletből fakadó mozgás kielégítés központba helyezésével a mozgás szeretetére építő életmód megalapozása, - a mozgástevékenységet minden gyermek számára elérhetővé tenni szabad és szervezett formában, - a mozgásigény különbözőségét figyelembe venni, annak érdekében, hogy a gyermek a mozgásigényét kiélhesse nap, mint nap, - az általunk felkínált mozgás során a különbözőségeket mutató (felzárkóztatás, tehetséggondozás) gyermekek fejlődésének elősegítése, - a mozgásos tapasztalatok beépülésének biztosítása a szókincs, az elvont gondolkodás és a keresztcsatornák fejlődésének folyamatába, - pozitív én-képet kialakítani, világos konkrét értékeléssel, - fejleszteni a gyermekek testi képességeit, (ügyesség, erő, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság, rugalmasság), - személyiségtulajdonságaikat alakítani, (bátorság, fegyelmezettség, szabálytudat, figyelem, kitartás, társra figyelés, - sok játék szervezésével segíteni a mozgásanyag elsajátítását, - alakítani a térben és időkihasználásban való tájékozódás, - Fejleszteni a helyzetfelismerést és döntést. - a nagymozgásokon kívül a finommotoros mozgás fejlesztése, - preventív láb és tartásjavító mozgásgyakorlást szervezni, - a szülőket megismertetni az általunk felkínált mozgásanyaggal, alkalmat adva gyermekük mozgásának megfigyelésére, az együttmozgás és játszás örömének átélésére, - együttműködni az egészségügyi szakszolgálattal. (ortopéd szakorvos, gyógytestnevelő). Mozgástevékenység szervezése 15
Mindennapos testnevelés: - Mindennapos testnevelés során elsősorban testnevelési játékok formájában juttatjuk a gyermekeket mozgástapasztalathoz. Testnevelési foglalkozás: - Testnevelés foglalkozás a gyermek számára kötelező tevékenységet jelöl, amit úgy szervezünk, hogy a gyermek számára örömöt jelentsen, átélhesse az önkéntességet. Hetente 1x tornateremben vagy udvaron tartjuk. - Speciális testnevelés foglalkozás: havonta 1x az egész óvoda együttes mozgásprogramja. Szabad mozgás: - Szabad mozgás lehetősége, melyet a gyermek a szabad játék keretein belül belső indíttatásból önként végez. Gyógytestnevelés: - Gyógytestnevelés melyet hetente 2x de. gyógytestnevelő, korrekciós céllal tart. Az előzetes szűrést ortopéd szakorvos végzi. Ezt a szolgáltatást a tanköteles gyermekek részére önkormányzatunk biztosítja. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Biztosan tudja, végzi a természetes mozgás elmeit. (járás, futás, ugrás, fejemelés, kúszás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) 2. Egyensúlyozásra képes változó körülmények között. 3. Tud helyben labdát vezetni. 4. Tud egykezes felső dobással célba dobni. 5. Térben és időben jól tájékozódik, gazdálkodik a lehetőségeivel, a mozgástevékenység során. 6. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. 7. Mozgásos szabályjátékok szabályát betartja. 8. Mozgásos szabályjátékok esetében új szabály felállítására képes. 9. Testrészeit azonosítani tudja, kialakult testsémával rendelkezik. 10. Tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat.
V.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása V.3.1. Érzelmi és erkölcsi nevelés Az óvodapedagógus személyisége meghatározó a gyermek számára, elfogadó, támogató, segítő, mely fontos feltétele az befogadó (inkluzív) nevelésnek. Törekszünk arra, hogy az óvodapedagógus és az óvoda többi alkalmazottjának magatartása, kommunikációja hiteles, modell értékű legyen. Céljaink: - hogy kialakuljon óvodásaink erkölcsi és szociális érzékenysége és önkifejező, „én érvényesítő” törekvéseiket képesek legyenek a csoport érdekekkel szinkronban megvalósítani, a különbözőségeket elfogadni, tisztelni, - a szülőkkel való folyamatos együttműködésünk a közös értékrend kialakítása érdekében. Feladataink: 16
- az óvodába lépéskor - a szülő által kitöltött -, a gyermek „Anamnesztikus lapjának” megismerése, melyet felhasználunk a későbbi fejlesztési munka során, - óvodába lépéskor jelentkező nehéz elválást megkönnyíteni: az elfogadás, a figyelem, a bíztatás, az odafordulás módszereivel, lépcsőzetes óvodakezdéssel - a kisgyermek élmény-gazdag, harmonikus, nyugodt, egészséges fejlődésének elősegíteni, szociális szükségleteit kielégíteni, érzelmeinek feltárása, megismerése során. - arra törekedni, hogy óvodánk alkalmazottai - gyermek, a gyermek - gyermek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, elérni, hogy minden gyerek biztonságban érezze magát velünk és társai között, tiszteljék és fogadják el a különbözőséget, - a közös élményeken alapuló tevékenységekkel fejleszteni erkölcsi tulajdonságaikat, úgy, mint a segítőkészséget, önzetlenséget, figyelmességet, együttérzésüket, kitartásukat, és akaratukat: ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, feladattudatukat és szabálytudatukat, - elősegíteni, hogy nyíltak és őszinték legyenek egymás iránt, - a szociális kompetenciák gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosításán keresztül az erkölcsi normarendszer megalapozása, - lehetőségeket nyújtani ahhoz, hogy a gyermek kiélhesse természetes, társas szükségleteit, megélje a barátság-érzését, társas kapcsolataiban az egymás iránti bizalom kialakítására törekedjen, - a szocializációs, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek esetében a családdal közösen – ha szükséges, a nevelőmunkánkat segítő szakemberekkel (logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő, dajka) – kidolgozni azokat a speciális nevelési módszereket, amelyek a legcélravezetőbbek, minden információt bizalmasan kezelünk, - A kiemelt figyelmet igénylő gyermek esetében szükség szerint együttműködni az ágazati jogszabályban meghatározott speciális felkészültségű szakemberrel, - megtanítani a gyermekeket arra, hogy tartsák tiszteletben saját és mások értékeit, tulajdonát, - felhasználni a gyermekek mindennapi társas helyzeteiben, játékában és a tevékenységekben megvalósuló tanulás során adódó fejlesztési lehetőségeket, pld.: felnőttekkel és társakkal való kapcsolatfelvételt és együttműködési készségeket, - a drámaszobai tevékenységekkel elősegíteni a társas kapcsolatok kialakulását, megtartását, fejlesztését, a pozitív erkölcsi- akarati tulajdonságok megalapozását, erősítését., - szem előtt tartani a közösségfejlesztés és az egyéni fejlesztés egyensúlyának megtartását, - a fenntartó elvárásával összhangban a közösségi nevelés - egyéni bánásmód elvét a mindennapi nevelőmunka során a napirend keretei között valósítjuk meg, - annak elfogadására, megértésére nevelni a gyerekeket, hogy az emberek különböznek egymástól, különös tekintettel a hazájukat elhagyó és a más nemzetiségekhez tartozó gyerekekre, - pozitív érzelmi kötődés kialakítása a természeti és a társadalmi környezettel, - fontos a hazaszeretet megalapozása a népi hagyományok ápolásával, (a XI. ker. Újbuda Önkormányzat intézkedési tervvel összhangban) ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetünket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. (Sas-hegy, Feneketlen tó és környéke, Kertészeti Egyetem arborétum, Petőfi laktanya.) 17
V.3.2. Szociális tapasztalatok biztosítása A szocializáció, az egymás megbecsülése, a különbözőségek elfogadása, a kulturált magatartás és az alkalmazkodás képességének, a közösségben a társsal és a közösségért végzett tevékenység elsajátítása a személyiségfejlődés szempontjából, kiemelkedő jelentőséggel bír. Céljaink: - a szocializáció folyamatában, hogy a gyermek érezze otthon magát a közösségben, ugyanakkor legyen individum. Feladataink: - a probléma megoldó és az erőszakmentes magatartás módjaink megtanítása, - jeles napokon, óvodai ünnepségeken közösen részt venni, melyek során hagyományőrzés által erősítjük a gyermekekben a hazafias érzést, - közös csoportos báb és zenés színházlátogatásokat, kirándulásokat, kiállításokat, születés- és névnapokat szervezni, ezekre közösen készülni, - az alakuló, egymást pozitívan erősítő kisebb baráti társaságok közös tevékenységét segíteni, kialakítani a „mi" tudatot, - távollevő, hosszabb ideig hiányzó pajtásaikra szeretettel gondolni, leveleket írni, rajzokat készítünk, - a magányos, bátortalan kisgyermekeket bevezetni a csoportba, - a vissza-húzódókat egyéni bánásmóddal, pozitív példánkkal, előnyös tulajdonságaik kiemelésével, érzelmi téren való erősítéssel integrálni a csoportba, - olyan magatartásmódok kialakítása, mely a gyermekeket képessé teszi a másokkal való együttműködésre, - fejleszteni a gyermekekben a másokra való odafigyelés képességét, a különbözőség elfogadásának szándékát, az empátiakészséget, a segítő magatartást, a tolerancia szint növelését, a cselekvéskontrollálási képességet. A fejődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Társaival, ismert felnőttekkel kapcsolatot teremt. 2. Érintkezési formáira jellemző az udvarias, tisztelettudó magatartás, beszéd, segítő készség. 3. Életével kapcsolatos helyzeteket véleményez. Észrevesz más érdekeket. 4. Problémáit, konfliktusait kompromisszummal rendezi. 5. Az igazmondást és hamisat, a jót és rosszat saját viselkedésében meg tudja különböztetni. 6. Csoportérdek és egyéni érdek között egyensúlyt tud teremteni, másokat türelmesen meghallgat. 7. Szívesen és örömmel jár óvodába. 8. Alkalmazkodik, de rugalmasan kezel kialakult szokásokat és szabályokat 9. Érzelmeit egyaránt kifejezi szóval és metakommunikációval. 10. Élethelyzetei során cselekvéseiben kialakult a belső kontroll.
18
V.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés V.4.1. Anyanyelvi nevelés A magyar nyelvi kultúra átadásának alapfeltétele az óvodás gyermek nyelvi fejlesztése, a beszélőkedv formálása. Az anyanyelvi nevelés átszövi valamennyi tevékenységformánkat. Ezt segíti a kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerése, gyakorlása. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb része. A felnőtt beszéde minta a gyermek számára, ezért az óvoda valamennyi dolgozója törekszik a követésre méltó, helyes és szép beszédre, a beszélő környezettel, szabályközvetítéssel, a javítás elkerülésével. Minden óvodapedagógus folyamatosan gyarapítja anyanyelvi kultúráját, irodalmi műveltségét, valamint bővíti óvodánk” Anyanyelvi Játékgyűjteményét”. Céljaink: - olyan gyermekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, - meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, - kialakuljon tanulási vágyuk, képességük, - kreatív kifejezőkészséggel rendelkezzenek. Feladataink: - a gyermek beszédképességének, a nyelvi fejlettség szintjének megismerése, - az anyanyelv ismeretére, szeretetére nevelés, - bensőséges kapcsolat kialakítása a gyermekkel, a beszédkapcsolatok optimális alakítása, - az egymást meghallgató és egymáshoz beszélők beszédkedvének kibontakoztatása, fenntartása, - a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, - olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyerek magyarázat nélkül átéli a mesék, versek varázslatos világát; általános mondanivalóját, - a gyermek értelmi képességeinek elősegítése /észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás/ a verbális kommunikáció tartalmi eszközeivel, /beszédértés, nyelvi kifejezőképesség/ - szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése, - az óvodai nevelőmunka során a gyermekek kérdéseire, javaslataira mindig érdemi választ adni, - a gyermek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése, - anyanyelvi játékok alkalmazása a napi tevékenység, a projektek során, 19
- mindennapos mesehallgatás biztosítása, bábszínház, könyvtár, színvonalas előadások látogatása, - a hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése, - szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása, - differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés, - együttműködni a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén, - nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése, - a szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált képességfejlesztés megvalósítása. V.4.2. Értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi képességek fejlesztését meghatározó jelentőségűnek tartjuk, mert a gyermekeket tágabb kompetenciákra, az egész életen át tartó tanulásra próbáljuk felkészíteni. A tanulás feltétele a 3–7 éves életkornak megfelelő pszichikus funkciók fejlesztése, a tapasztalatok bővítése, új ismeretek felfedezése, felfedeztetése, a kíváncsiság, a problémaérzékenység fokozása. Az óvodáskorú gyermekek pszichikus és gondolkodásfejlődése a külvilággal / természeti és társadalmi környezettel/ való szüntelen kölcsönhatásban alakul, ami a tárgyakkal való manipulációtól a gondolati tevékenység felé haladó folyamatban fejlődik és valósul meg. Céljaink: - a gyermekek értelmi képességeinek megalapozása, fejlődésének segítése, - az eltérő egyéni szükségletek, az életkori sajátosságok ismeretében a személyiség kibontakoztatása spontán és tervezett módon, - az aktív cselekvés, az érzelmi hatások felerősítése, - a gyermek tapasztalatokon alapuló gondolkodásának eljutatása a szimbolikus és fogalmi gondolkodásig, fogalomalkotásig. Feladataink: - a gyermekek értelmi fejlettségének, képességének megismerése, - az értelmi nevelés terén a megismerő tevékenységek, a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése, - az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő fejlesztés, a spontán szerzett tapasztalatok bővítése, új ismeretek felfedeztetése, rendszerezése, a problémaérzékenység képességének fokozása, - változatos tevékenységek szervezése a saját élményen alapuló tapasztalatszerzés érdekében, - a gyermeki kíváncsiság ébren tartása, érdekes szituációk megteremtése, a belső motiváció és igény kialakítása tevékenységek iránt, - a gyermeki önállóság, figyelem, kitartás, a pontosság, feladattudat fejlesztése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása, - a gyermeki kreativitás kibontakoztatása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a megismerési vágy fokozása kooperatív módszerekkel, 20
- a belső motiváció és igény kialakítása a feladatvégzés és tevékenységek iránt, - olyan lehetőségek megteremtése környezetünkben, melyekben önállóan tevékenykedhetnek, - a figyelem fejlődésének elősegítése, a konkrét cselekedtetéssel, megerősítéssel, a szándékos megfigyelési helyzetek megteremtéséve, - segítő, elfogadó pedagógiai attitűddel a kevésbé érdeklődő gyermekeknél az - az egyoldalúan érdeklődőknél pedig az odafordulás kiszélesítésének elérése, - a kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése, - a képességek, készségek terén a problémák korai felismerése, fejlesztése, - a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek képességeinek és készségeinek differenciált fejlesztése, felzárkóztatása, - együttműködés a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztésében részt vevő más szakemberrel. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Élethelyzeteihez tartozó egyszerű feladatokat megért. 2. Vállalt feladatait kitartóan végzi. 3. Választékos szókinccsel árnyaltan fejezi ki magát, játszik anyanyelvi játékokat. 4. A csoportban hallott, közösen dramatizált, bemutatott mesék, történetek nyelvezete beépült nyelvi kifejezésébe. (dramatizálás, bábozás, szerepjáték) 5. Életéhez kapcsolódó eseményeket sorrendiségben pontosan elmond. 6. Tevékenységei összefüggéseire figyelmét könnyen összpontosítja. 7. Legalább 10 perc szándékos figyelemre képes. 8. Ismereteit szándékosan, kérésre felidézi. 9. Problémahelyzetet megfogalmaz, cselekvés útján képes megoldani. 10. Képolvasás során összefüggéseket felfedez, választékosan elmond, szívesen megy könyvtárba.
21
VI. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS, ÉS A MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN. VI.1. A játék és a tanulás értelmezése - A játékot az óvodás gyermek alapvető, mindennapjait átszövő, legfontosabb tevékenységi formájának tekintjük, ami a 3-7 éves gyermek tapasztalatainak, élményeinek, érzelmeinek, vágyainak, önmegvalósításának, lelkiállapotának és önkifejezésének színtere. - A játék, mint az óvodai nevelés domináns tevékenysége, magában hordja a másik két tevékenység elemeit is. (munka, tanulás) - A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. - Valljuk, hogy a gyermekek tanulnak: a játékban, a spontán játékos tapasztalatok során, cselekvés közben, az óvodapedagógus által irányított tapasztalatszerzés által, felfedezések útján, valamint a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati problémamegoldás következtében. - A tanulás tevékenységekben valósul meg, a módszerek megválasztása az óvodapedagógus kompetenciájába tartozik. A játék: A nevelési gyakorlatban kétféle játékot különböztetünk meg: - a gyermekek szabad játékát, melyhez az óvónő indirekt (közvetett) módon kapcsolódik, - és az óvodapedagógus által kezdeményezett nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó játéktevékenységet, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt. Játékformák: - gyakorló játékok - konstrukciós játék - szimbolikus játékok (színlelő, szerep, fantáziajáték, bábozás, dramatizálás, - alkotójátékok, barkácsolás) - szabályjáték A szabad játék - Pedagógiai programunkban a szabad játék fogalmának használata azt jelenti, hogy a gyermekek önként kezdeményeznek, játszanak, vesznek részt bármilyen játékban, a nap domináns részében. - A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja.
Céljaink: - a gyermeki önmegvalósítás, önkifejezés biztosítása, a pszichikum fejlesztése, a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, 22
- a játék pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel, a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében. Feladataink: - a szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus kollégákkal való együttműködésben, a tevékenységek közötti harmonikus arányok megteremtésével, - a gyermek fejlettségi és neveltségi szintjének megismerése a játéktevékenység közben, - a társas kapcsolatok alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése és segítése, - egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára megfelelő szintű játéktevékenységek biztosítása, - részképességek szerinti fejlesztőjátékok összeállítása, melyeket aktualitásuk idején elővehetünk, - a megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, - a gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése. - a szocializáció segítése a játékon keresztül, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, - a csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a játék folyamata során, - inger gazdag, kíváncsiságot keltő, mobilizálható játéktér, környezet biztosítása, - a különböző játékformákhoz (gyakorló játék, szimbolikus játék, szerep játék, konstruáló játék, szabály játék) az optimális hely, a megfelelő idő, eszközök, saját készítésű eszközök, és élményszerzési lehetőségeket biztosítsa, - a gyermeki fantázia kibontakozását segítő természetes anyagok biztosítása, - a feltételek, közösen kialakított szokás-szabályok megteremtése gyerekek otthonról behozott játékeszközeinek. Az óvodapedagógus játékbeli szerepe: - Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató pedagógusi jelenlét, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. - Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd a folyamat létrejötte után kivonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé válik, ha a játékfolyamat elakad. - Megteremti a nyugodt légkört, és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével motiválja a beszédkedvet, a közlésvágyat. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvódáskor végére 1. Játéka elmélyült. 2. A csoportszokásoknak megfelelően megteremti a helyet, eszközt, dönt, hogy kivel játszik. 3. Vállal és tud szerepeket kiosztani. 4. Társaival együttműködésre képes a játék során. 5. Önállóan báboz paraván mögött. 23
6. 7. 8. 9. 10.
Képes bonyolult építményeket létrehozni. Élvezi a szabályjátékot, betartja a szabályát. Létrehoz új szabályokat, társa elgondolását elfogadja. Eszközöket barkácsol, ezt játékához, bábozáshoz, dramatizáláshoz felhasználja. Egy-egy játéktémát huzamosabb ideig játszik.
Az ismeretszerzés formái óvodánkban: - szokások alakítása, utánzással modellkövetés és magatartásformák fejlesztése, - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - cselekvés közben, felfedezés során megvalósuló tanulás, - a gyermeki kíváncsiságra épülő ismeretszerzés, - élmények átélése, célzott megfigyelés, - problémamegoldás. Az általunk alkalmazott projekt módszer jellemzői: - a cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása, - a tanulás, mint kísérő eszköz van jelen a produktum elérésére irányuló tevékenységekben, - a gyermekek és a családok aktív részvételére épülő együttműködési forma, - a konkrét mindennapi életből vett problémákat közösen oldjuk meg, úgy, hogy a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak, - a központi téma mindig tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg, - a tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak (Ének-zene, mese-vers, stb) sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba. A megismerés fő forrása a közvetlen tapasztalás, amely így maradandó tudást biztosít. Céljaink: - a gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával, - változatos tevékenységek, projektek során a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve készségük, képességük, kreativitásuk fejlesztése, - a tanulást támogató környezet megteremtése
Feladataink: - az egyéni szükségletek, adottságok, képességek megismerése, kibontakoztatása, - a tanulás pszichikus funkcióinak (észlelés, társas kapcsolatok, testséma, mozgás, verbalitás) fejlesztése, - kompetenciák fejlesztése (ismeretek, képességek, attitűdök), - a tanulási folyamat játékos jellegének megtartása, - a környezeti kultúra alapvető szokásainak és viselkedésformáinak kialakítása, sok tapasztalat, játékos helyzet során, - a tanulás színterének megteremtése a természeti és társadalmi környezetben, valóságos élethelyzetekben, 24
- a gyermek érzelmi-akarati életének, a gyermek belső motivációjának fejlesztése, az alkotás szenvedélyének, a felfedezés örömének felkeltése, - fokozatosan elérni egyes gyerekeknél, hogy ne csak a külső motiváció késztesse, hanem a belső is, - a személyiség fejlesztése a személyre szabott, egyénhez igazodó, pozitív értékeléssel, társak és önmaga értékelésének megfogalmazásával.
Hetirend Az egyes tevékenységekre fordítható idő változhat egy-egy váratlan esemény, évszakhoz kapcsolódó jelenség hatására, valamint a gyermeki érdeklődés figyelembe vételével. Párhuzamosan szervezett tevékenységek
Napirend 6,00-12,00
11,45-12,00 12,00-12,45 12,45-13,00 13,00-14,45 14,45-15,30
3 - 4 évesek GONDOZÁSI FELADATOK KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE RAJZOLÁS, FESTÉS KÉZI MUNKA ÉNEK, ZENE ÉNEKES JÁTÉK VERS-MESE MINDENNAPOS MOZGÁS 15-20 PERC TESTNEVELÉS
4 - 5 évesek GONDOZÁSI FELADATOK KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE RAJZOLÁS, FESTÉS KÉZI MUNKA ÉNEK, ZENE ÉNEKES JÁTÉK VERS-MESE MINDENNAPOS MOZGÁS 20-25 PERC TESTNEVELÉS
5-6-7 évesek GONDOZÁSI FELADATOK KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE RAJZOLÁS, FESTÉS KÉZI MUNKA ÉNEK, ZENE ÉNEKES JÁTÉK VERS-MESE MINDENNAPOS MOZGÁS 25-30 PERC TESTNEVELÉS
Játék a csoportszobában, játék a szabadban Közben: - gondozási tevékenység, folyamatos reggeli - az óvodapedagógus által felkínált tevékenységekben megvalósuló tanulás spontán és irányított módon - a sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek fejlesztése a logopédus által Gondozási tevékenység Ebéd Gondozási tevékenység Mese, differenciált szükségletekre épített pihenés Folyamatos felkelés, gondozási tevékenység, uzsonna 25
15,30-18,00
Játék a csoportszobában, a szabadban
A csoportok egyéni eltérései, sajátosságai a csoportnaplókban jelennek meg. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Kialakult, jó szokásokkal rendelkezik. 2. Szilárd, pozitív viselkedési formákkal rendelkezik. 3. Az iskolakezdéshez szükséges szocializációs feltételek kialakultak. 4. Megfelelő és kialakult erkölcsi normákkal rendelkezik. 5. Feladattudata kialakult. 6. Egészségi állapota alkalmassá teszi az iskolára. 7. Testi fejlettsége, teherbíró képessége alkalmassá teszi az iskolai életre. 8. A felkínált tevékenységekre motiválható. 9. Irányultsága kialakult bizonyos tevékenységekre. 10. Örömmel készül, várja az iskolát. VI.2. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára Céljaink: - elérni, hogy szívesen, önként, örömmel vállaljanak a gyermekek munkajellegű tevékenységet, amely tartalmazza az eredményre törekvés szándékát, - tapasztalják meg az együttmunkálkodás örömét, tudatosodjon az a tény, mi az, amit tud, mit kell még gyakorolnia, ki tud segíteni, kivel megy az együttműködés. Feladataink: - biztosítjuk az önkéntes részvételi lehetőséget, - alapozunk a gyermek aktivitási vágyára, megfelelő pozitív érzelmi kapcsolat fenntartásával ösztönözzük őket a munka elvégzésére, törekedve arra, hogy a munkát játékként éljék meg, - tartalmilag gazdag, változatos feladatok felkínálása, lehetőséget adva a cselekvő tapasztalatszerzésre megfelelő hely, idő biztosításával, - a produktum létre jöttéig tényként tapasztaltatjuk meg (eredmény érdekében), hogy a tevékenységet nem lehet abba hagyni, a szabályokat be kell tartani, - a kooperatív lehetőségek kihasználása, - a mikro csoportos munkamegosztás megvalósítása projekt szemléletünknek és a párhuzamosan végezhető tevékenységek megvalósításának tükrében, - megtanítani a gyerekeket a feladatok elvégzésére. Megismertetni velük a munka eszközeit, ésszerű használatukat, legcélszerűbb fogásait, sorrendjét, - biztosítani a munka állandóságát és folyamatosságát, megmutatni az önellenőrzés módját, - a gyermek tevékenységét értékelni és nem a személyét, az értékelés során figyelembe venni az egyéni sajátosságokat, törekedve a fejlesztő személyiségerősítő hatásra, - a munkát nem végezzük el a gyerekek helyett és nem mi fejezzük be, - a munkafajtákat fokozatosan, az egyéni érettséget figyelembe véve bevezetni, - az egész személyiség fejlesztése, mely a jártasságokon, képességeken, készségeken túlmutatva a kitartást, önállóságot, felelősséget, és céltudatosságot is alakítja a tevékenységekben, - tevékenykedtetés közben az öröm fenntartása, az ennek megfelelő beszéd és mozgásformák megjelenésének segítése, 26
- a közösségi kapcsolatok alakítása, a kötelesség érzésének formálása, - megtanítani a gyermeki ön és társ értékelés módját és formáit, - tájékoztatni és megmutatni a szülőknek az óvoda által szervezett gyermeki munka folyamatát és értékeit. Gondolatot cserélni és javaslatot tenni az otthoni munkára, - balesetmentes eszközök biztosítása, baleset megelőző oktatás szükség szerinti tartása. Munkatevékenységek fajtái: Önkiszolgálás: - Biztosítjuk a gyermekek számára, hogy mindennapi szükségleteiket kielégítsék, a környezet rendjét megőrizzék, szükség esetén helyre állítsák. - Területei: étkezés, testápolás, öltözködés, WC és mosdóhasználat. - Előkészítjük a naposi és projektmunkát. Naposi munka: - Alapozunk a kialakulóban lévő személyiségformáló erejére. - Gyermekek részére önkéntes részvételt naposok egymás között szervezhetik a csoport kereteinek megfelelően legyenek elfogadott egyéni eltérésekre.
feladattudatra,
a
közösségi
megbízás
jelent, a naposi munka nem kötelező. A munkát, kérhetnek segítséget társaiktól. A figyelemmel társaik igényeire, képességeire,
Alkalomszerű munka: - A gyermekek önállósodási folyamatát segítjük a szabályosan ismétlődő vagy esetenkénti egyszerű feladatok adásával. Ide tartozik a felelősi munka: mosdó, öltöző, szekrény stb. felelős. Kerti munka: - Óvodánk „Zöld Óvodai” címmel rendelkezik, ezért kiemelt fontossággal kezeljük. - Folyamatosan segítjük, hogy a gyerekek átéljék (munkatevékenységeik során) a természetre gyakorolt hatás örömét, a létrehozott változásokat, eredményeke., - Formázzuk holisztikus (természettel egységben élni) látásmódjukat, átélhetik a munka értékteremtő erejét. - Megismertetjük őket az életkoruknak megfelelő szerszámokkal, megtanítjuk használatukat, megtapasztalhatják erejüket. Évszakhoz kapcsolódó munkák: projektekhez kapcsolódó gyűjtőmunka, csíráztatás, rügyeztetés, palántázás, ültetés, gyomlálás, locsolás, természet adta lehetőségek learatása, pl.: bodza leszedése, termés betakarítás, gallyak gyűjtése, söprés, levelek gyűjtése lombgyűjtő kosárba, madár, hal, teknős gondozása.
VII. A KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉS SZINTEREIK BEMUTATÁSA 27
VII.1. Verselés - mesélés Az irodalmi nevelés szerves részeként épül be az óvodai nevelési programunk mindennapjaiba. A mese, vers a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, így rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a sokszínűséget a vereseken, meséken keresztül. Céljaink: - sok meséléssel kialakítani a belső képteremtő képességet, - megalapozni a népi alkotások közvetítésével a mély érzelmi, erkölcsi tudatot, - megismertetni a gyermekeket a kortárs irodalmi alkotásokkal és maradandó élményt biztosítani számukra, - az irodalmi művek megszerettetésével alakuljon beszédértésük, beszédkésztetésük, beszédbátorságuk, szókincsük, kifejezőkészségük. Feladataink: - az irodalmi művek befogadására alkalmas hangulat megteremtése, melyben megvalósul a szubjektív átélés, - a gyermekirodalmi művek megszerettetése, megkedveltetése klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokon keresztül, - a gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával, - a vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása az önkifejező képességek gazdagítása érdekében, - a beszédhibák észrevétele, javítása a helyes forma ismertetésével, - népi hagyományok megismertetése, ápolása, a jeles ünnepekről való megemlékezés, - megláttatni az egyszerű emberi viszonyok és a közösségi együttműködés lehetőségeit, - törekedjünk esztétikai értékek kialakítására (pozitív és negatív), felfedeztetésére; azonosuljanak a hősökkel, ismerjék fel szerepeikben az esztétikai kategóriákat: szépcsúnya, igaz-hazug, jó-rossz, - környezetszeretetre, a könyv megbecsülésére nevelni őket, - az egyszerűbb tárgyképeskönyvek nézegetésétől jussanak el az összetettebb képeskönyvek forgatásáig, - a könyvtárral való ismerkedés élményét biztosítani az óvodánkban kialakított könyvtárszobával, - a drámaszobával biztosítani, hogy a gyermekek mesefeldolgozásokon keresztül oldják gátlásaikat, - fejlődjön szókincsük, beszédbátorságuk, kifejezőkészségük. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Önállóan mond verset, mesét, dramatizál. 2. Könyveket önállóan nézeget. 3. Önállóan kitalál történetet, elmond, eljátszik. 4. Folyamatosan összefüggő mondatban fejezi ki magát. 5. Beszéde, tagoltsága, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. 6. Gondolatait érthetően fejezi ki, szókincsében megjelennek a mesék fordulatai. 7. Várja, igényli, türelemmel végighallgatja a meséket, verseket. 8. Mondatalkotásaiban megjelennek az igék, főnevek és egyéb szófajok. 9. Gondolatait alá és mellérendelő szerkezetben fejezi ki. 10. Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. 28
Az irodalmi neveléssel szeretnénk elérni, hogy legyen igényük a mindennapos mesehallgatásra, beszélgetésre. A gyermek a mese, vers segítségével tájékozódjon a hétköznapi világban, érzelmi szókincse gazdagodjon, gátlásai oldódjanak, és később váljon színházlátogató és más művészeti ágakhoz értő felnőtté.
VII.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Az óvodai nevelés programja” alapján a 3-6 éves korú gyerekek mindennapi tápláléka az énekes játék, amelynek személyiségfejlesztő – testi, szellemi, esztétikai – hatása van. A népi gyermekjátékdalok és zenei műalkotások, a nemzeti mozgáskincs alapjainak megismerése, elsajátítása jelentős a személyiség sokoldalú fejlődésében. Céljaink: - fedezzék fel, éljék át a dallam, közös éneklés – zenélés adta örömöket, - éljék át a ritmus, mozgás által szerzett élményeket, - a felnőtt minta spontán utánzásával, a zene váljon mindennapjaik részévé. Feladataink: - keltsük fel a zene iránti érdeklődésüket, - figyelembe venni a gyermekek egyéni képességeit, ehhez igazítani a zenei anyag megválasztását, - sokat énekelve, játszva segítsük őket feszültségeik, szorongásaik levezetésében, énjük pozitív megerősítésében, ezzel erősítve közösségbe való beilleszkedésüket, a társas kapcsolatok kialakulását, - ismertessük meg a népzene, műzene és más népek zenéjével az óvodai évek során, - népdalok éneklésével, gyermek és népi játékok elsajátításával, mondókázással próbáljuk biztosítani népi hagyományaink továbbélését, a gyermek hazaszeretetre nevelését, - zenei hallásukat az érzelmeken keresztül fejleszteni gyakori, tiszta énekléssel, - a már jól ismert játékdalok ismételgetésével, a szép kiejtést, az önálló éneklést gyakoroltatni, - törekedni az esztétikus, egyöntetű mozgás kialakítására, elsajátítására, - hangsúlyt fektetni arra, hogy korosztálynak megfelelő egyszerű tánclépéseket megismerjenek és előadjanak, - megismertetni velük különféle hangszereket, és ezáltal megszerettetni a zenélést és annak örömét, - saját hangszeres játékunkkal zenei élményhez juttatni őket, - komplex módon fejleszteni a zenei emlékezőképességüket, belső hallásukat, - arra késztetni őket, hogy önállóan is találjanak ki motívumokat, később hosszabb dallamokat. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Népi dalos játékokat tud élvezettel, érthető szövegkiejtéssel tud eljátszani. 2. Önállóan kezdeményez énekes játékot, tisztán énekel. 3. Érzi és érzékelteti az egyenletes lüktetést. 4. Dalok, mondókák ritmusát érzi, érzékelteti. 5. A halk-hangosat felismeri, érzékelteti, tud halkan-hangosan beszélni, énekelni. 6. Kitalál dallamot, ritmust, mozgást. 29
7. 8. 9. 10.
Felismeri, alkalmazza a magas-mély hangokat, térben mutatja. Énekét, mondókázását jó ütemben, ritmusban hangszerrel kíséri. Figyelmesen hallgat kisebb lélegzetű zenei alkotásokat. Táncmozdulatokat társaival is és egyénileg is esztétikusan végez.
A zenei nevelést szorosan kapcsoljuk más művészeti területekhez. Így felkeltjük a kisgyermekekben az alkotókedvet. Megtanítjuk tisztelni a környezet harmóniáját, a sokféle alkotást. Észrevetetjük velük a nem mindennapit, a szépet, ami örömet okoz. Munkánkkal igyekszünk minél jobban elősegíteni a gyermekek zenei anyanyelvének kialakulását.
VII.3. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka A pedagógiai programunk mindennapjainak szerves részeként lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy gyakorlati tapasztalatok során fedezhessék fel vizuális képességeiket. Az egyéni elképzelések, önkifejezés, kreativitás, kézügyesség szempontjából rendkívül fontos ennek a területnek a megfelelő szinten kezelése, technikai sokszínűség biztosítása és a megfelelő technikák elsajátításának elősegítése. Az ábrázolás különböző kifejezőeszközeit egyenrangúaknak tartjuk, egyik technikának sem biztosítunk elsőbbséget, biztosítva ez által is a szabad választás lehetőségét. Céljaink: - elérni, hogy örömmel fejezzék ki önmagukat a rajzolás, mintázás, kézimunka, az ábrázolás eszközeivel, - az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása, - beépüljön a természetben található természetes anyagok felhasználásának igénye, - váljanak fogékonnyá az újrahasznosításra alkalmas anyagok meglátására.
Feladataink: - megteremteni a helyet, időt, - jó minőségű alapanyagokat biztosítani a gyerekek számára elérhető helyen, - az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, gyakorlásra való ösztönzés, - a gyerekeket megismertetni a környező világ formagazdagságával, - a szerzett ismereteiket, tapasztalataikat, élményeiket használják fel az ábrázoló tevékenység során, - felfedeztetni a természet, a teremtett környezetünk fény és szín világát, a különféle anyagokkal, technikákkal való reprodukálását, - megismertetni a népművészeti elemeket és azok eszközeit a gyermekekkel, - folyamatosan alakítani és összhangba hozni a beszélő környezetet az esztétikus tárgyi környezettel, segíteni a gyerek ítélet alkotását, - lehetőséget biztosítani a verbális és nem verbális megnyilatkozásra, - folyamatosan fejleszteni a gyerek finommotorikáját, grafomotoros képességét, képi tájékozódását, irányok felismerését, - felhívni a figyelmüket a természet szépségeire, esztétikai érzékük fejlesztése, - támogatni, a tér alakítására való törekvésüket, kreatív, alkalomhoz való díszítésüket, a 30
tárgyi plasztikai megjelenítést, - a művészetekre fogékony szemlélet és viselkedés kultúra megalapozása a Tesz - Vesz galéria és más múzeumok látogatása során, - értékítéleteik támogatása az alkotások iránt. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Saját kezdeményezésére ábrázol, ceruzafogása jó. 2. Gondolatait, élményeit képalkotásban fejezi ki. 3. Emberábrázolása részletes, elképzelés után ábrázol. 4. Plasztikai munkái egyéniek, részletességet mutatóak. 5. Változatos színekkel és tagoltsággal ábrázol. 6. Kreatívan díszít, tervez. 7. Tud hajtogatni, ragasztani, formákat kivágni. 8. Saját elképzelése alapján különféle technikákkal alkot képet. 9. Saját és mások alkotásairól beszél, értékítéletét megfogalmazza. 10. A szép látványában gyönyörködik. Igyekszünk óvodásainkat minél több technikával megismertetni: rajz (ceruza- és zsírkrétarajz, krétarajz, aszfaltrajz), festés (temperafestés, vízfestés, üvegfestés, nyomatok készítése), mintázás (gyurma, agyag, só-liszt kerámia, gipsz), a vegyes technikák által nyújtott lehetőségek (só-liszt domborművek készítése, festése, díszítése, kollázsok, montázsok, decoupage technika, nemezelés). Az elsajátított technikák hatékony önkifejező eszközök, továbbá stabil alapot biztosítanak a gyermekek későbbi élete során a kreativitást, esztétikai érzéket, grafikai készséget és művészi érzéket igénylő céljaik eléréséhez.
VII.4. A külső világ tevékeny megismerése VII.4.1. A környezet megismerésére és környezetvédelemre nevelés Céljaink: - a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartás kialakítása, formálása, - hagyománytisztelő, természetszerető, környezetvédő személyiségek kialakulásának elősegítése, - a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő, tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Feladataink: - a természettől eltávolodott városi gyermekeket és szüleiket visszavezetni és kialakítani kötődésüket a természethez, hogy újból felfedezhessék annak szépségét, sokszínűségét, harmóniáját, - a közvetlen környezetükben, séták, kirándulások alkalmával megfigyeltetni a növények, állatok fejlődését, mozgását, az élő, változó természet szépségét pl. a nyálkás, csúszós csigákat, férgeket, a köveken sütkérező, a virágokat felkereső bogarakat és rovarokat, felhasználva a gyermeki kíváncsiságot, a rácsodálkozás élményét és örömét, - a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, 31
- a tevékenységek során olyan problémahelyzetek teremtése, amellyel megvalósul a differenciált fejlesztés, - a megismerő (kognitív) tevékenységek tartalmát cselekvésbe ágyazva közvetíteni, kép, szó és cselekvés egységében, - a cselekvéses tanuláson alapuló megismerési lehetőségek, az információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, - az irányított és spontán megfigyelések alkalmával, az önálló véleményalkotás, véleménycsere, döntési képesség megalapozása, - a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása, - elősegíteni, hogy a gyermek a környezet megismerése során szerzett matematikai tapasztalatait építse be és alkalmazza tevékenységeiben, - a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása, - tudatosan beépíteni a környezet megismerésére és védelmére irányuló magatartást a gyerek személyiségébe, - a nagyfokú gyermeki kíváncsiságot felhasználni az „őselemekkel" (tűz, föld, víz, levegő) való ismerkedéshez, felhívni a figyelmüket a különböző környezetkárosító hatásokra, - a környezeti-, szimulációs játékok szervezése a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire építve, amely a megismerési vágyat, az érdeklődést, a kíváncsiságot elégíti ki, - a szervezett és felkínált tanulási folyamatnál a változatos módszerek alkalmazása, előtérbe helyezve a projekt módszert, - a gyermekek folyamatos bevonása a közvetlen környezetükben adódó munkatevékenységekbe (kerti tó, gyógy és fűszernövénykert, reneszánsz kert, sziklakert, játékudvar), - megismertetni velük a hazai táj, a helyi hagyományok és a néphagyományok értékeit, azok szeretetét, védelmét. - a folyamat-látás a kompetencia élmény elősegítése, fényképező gépek használatával, - felhívni figyelmüket a pozitív, de elővigyázatos magatartásra a természet élővilága és jelenségei iránt, - a felelős állattartás magatartásának megalapozása, Így megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a gyermekek magát a folyamatot is nyomon követhetik, fejlesztve ezzel tér és időérzéküket, a környező világban való önálló eligazodást. Természetszerető, a természetért aktívan tevékenykedő emberré váljanak. VII.4.2. Hagyományőrzés Célunk: - A hozzánk járó gyerekek megismerjék „a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét is.” (Óvodai nevelés országos alapprogramja). Feladataink:
32
- a fenntartói minőségpolitika, hazaszeretetre nevelés és a nemzeti kultúra megőrzése, a megfogalmazott alapértékek betartása, tiszteletben tartva más népek kultúráját, vallását, hagyományait, szokásait, ezzel biztosítva az önazonosság megőrzését, - az óvodában, mint alapozó intézményben szerezzenek élményeket és tapasztalatokat a népművészet, a népszokások megismerésében és megszerettetésében, - a népi kultúra átadása, együttes átélése szinte minden óvodai tevékenységet érintve, mivel minden területe értékhordozó, - a nevelőtestület valamennyi tagja érdeklődési körének megfelelően tanulmányozza a népi kultúra különböző területeit, majd az életkori és egyéni sajátosságokat szem előtt tartva adaptálja azt az óvodai nevelés és tanulás tartalmára, - népünk beszédkultúrájának, anyanyelvi műveltségének fejlesztése érdekében anyanyelvünk ápolása, a magyar népköltészet és népmesekincs megőrzésével a magyarságtudat erősítése, - népi szólásokkal, közmondásokkal, találós kérdésekkel való megismerkedés. Hagyományaink: Ünnepeink, jeles napjaink, néphagyományaink felelevenítése során, a közösen átélt élmények által erősítjük a gyermekek közösséghez való tartozását, nemzeti identitástudatukat, s szülőföldjükhöz való kötődésüket. Szept.20.
Szept. 22. Október 4. Október
November 11. .
Takarítási Világnap. Óvodánk környékének és a Sas-hegy óvodánk által használt területének rendbetételével felhívjuk a gyerekek figyelmét az egészséges, tiszta környezet fontosságára. Autómentes világnap. Az óvoda környékén rendezett kerékpározással ünnepeljük. Állatok Napja: A Sas-hegyen és környezetünkben megfigyeléseket végzünk, állatos játékokat játszunk, kiállításokat rendezünk lépcsőházunkban. Szüreti mulatság. A szürethez kötődő tevékenységekkel, mustkóstolással, táncházzal, őszi terményekből esztétikus vizuális alkotások készítésével tesszük emlékezetessé ezt a napot. Márton napja. A magyar népi hagyományok felelevenítésével (lámpás készítés, felvonulás, libából készült étel fogyasztása, népi játékokkal) ünneplünk.
Advent:
András napját követő első vasárnappal kezdődik a karácsonyvárás időszaka. Adventi jelképeket készítünk.
December 6.
Mikulás
December 13.
Luca napja. Luca-napi búzát ültetünk e napon, amit minden nap locsolunk és karácsonyra kizöldül.
December 24.
Karácsony, a szeretet ünnepe. Közösen ünneplünk, felelevenítjük a karácsonyhoz kötődő népszokásokat.
Farsang:
Vízkereszttől
(jan.
6.)
hamvazószerdáig 33
tartó
ciklus,
mely
a
télbúcsúztatással, tavaszvárással kapcsolatos. Zenével, tánccal, állatalakoskodással, jelmez bemutatóval, vidám versenyjátékokkal tesszük emlékezetessé ezt a napot. Március 15. Március 22.
Megemlékezünk nemzeti ünnepünkről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Ellátogatunk a nagyobbakkal a Petőfi Laktanyához, népi játékokat elevenítünk fel, dalolunk, verselünk, mesélünk. A Víz Világnapja. A vízzel való takarékosságra, vízkészletünk fontosságára a vizekhez kötődő játékokkal hívjuk fel a gyermekek figyelmét.
Húsvét
Mozgó ünnep, a márc. 22. és ápr. 25. közötti időszakra esik. Felelevenítjük a húsvéti népszokásokat, melyeknek koronája: a gyerekek ajándékokat rejtő kosarakat keresnek a kertben.
Április 11.
„Legszebb Mesék Napja”. A Költészet Napját értékes gyermekirodalmi művek megszokottól eltérő tolmácsolásával ünnepeljük meg, mely egyben óvodánk megnyitásának emléknapja.
Április 22.
A Föld Napja. Gyermekrajz-kiállítással, a környezetvédelmi teendők kiemelésével és gyakorlásával, kerületi rendezvényekkel való részvétellel emlékezünk meg e napról.
Május 10. .
Madarak-és Fák Napja. A környezetünkben élő fák megfigyelésével, játékos tevékenységekkel hívjuk fel a gyerekek figyelmét a madarak-fák védelmére.
Anyák Napja:
Május első vasárnapja. Saját készítésű ajándékokkal kedveskedünk az édesanyáknak, amit személyes köszöntő keretében adunk át.
Évzáró:
Az óvodai évet a szülőkkel együtt jó hangulatú, közös programokkal zárjuk.
Gyermeknap:
Május utolsó vasárnapja. Gondoskodunk arról, hogy e napon a gyerekeknek közös élményben legyen részük, meglepetéssel kedveskedünk nekik.
Június 4.
Nemzeti Összetartozás Napja a Földünkön élő magyar emberek összetartozásának ünnepe . A történelmi Magyarországról származó mozgásos és értelemfejlesztő népi játékokkal ünnepeljük ezt a napot.
VII.4.3 Matematikai tapasztalatok gyűjtése Célunk: - olyan matematikai tartalmú tapasztalati lehetőségek felkínálása az egész nap folyamán, mely beépül a szabad játékba, tevékenységekbe. Feladataink: - a környezet megismerése közben szerzett mennyiségi és formai összefüggések, nagyság és térbeli viszonyok tapasztalatok, játékos felfedeztetése, 34
- kialakítani a stabil számfogalmat, ebben szem előtt tartva a differenciálást, tehetséggondozást, - érzelmi viszonyra épülő matematikai gondolkodás elemi, ok-okozati összefüggéseinek felfedeztetése, - minden szituációban, minél több érzékszerv bekapcsolásával biztosítani lehetőséget a matematikai tapasztalatok szerzésére, az ismeretek tárgyilagos és sokoldalú közvetítésére, - a játék során szerzett tapasztalatokkal megalapozni a logikus gondolkodást, pozitív viszonyt kialakítani a problémahelyzetek megoldásához, - az általunk irányított helyzetekben, gyermekeink egyéni fejlettségüktől függő matematikai tartalmú felfedezésekre való ösztönzése, - elérni azt, hogy végezzenek becsléseket, méréseket, játszanak matematikai játékokat, erősítve ezzel is kreativitásukat. A fejlődés elősegítésének eredményei az óvodáskor végére 1. Közvetlen környezetéről elemi ismeretei vannak. 2. Megkülönbözteti az évszakokat, napszakokat, ismeri jellemzőit. 3. A megismert állatokról pozitív képpel rendelkezik gondozásukat, óvásukat saját magához való viszonyításukat illetően. 4. Környezete növényeit ismeri, részt vesz gondozásukban, részt vesz a palántázás ültetés folyamatában. 5. Az elemi közlekedési eszközöket ismeri, rendelkezik a számára lényeges szabálytudattal, betartja azokat. 6. Ismer mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: 7. A tárgyakat össze tudja hasonlítani, meg tudja számlálni tízig. 8. Képes két kiterjedést egyenlővé, kisebbé, nagyobbá tenni. 9. Tud tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. 10. Megkülönbözteti a jobbra-balra, előre-hátra irányokat, érti és alkalmazza a névutókat. 11. Ismer és tud évszakhoz kapcsolódó népszokásokat, népi jóslatokat, találós kérdéseket.
VIII. INKLUZÍV PEDAGÓGIA- INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL - A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEKET Az inkluzív óvodai nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálást alapul véve az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Inkluzív pedagógia - Az integrált nevelés egy pedagógiai irányzat, olyan gyermek közösségben történő nevelését jelenti, akik a tanulásban valamely oknál fogva akadályozottak (pl. fogyatékosság, képességzavar, szociális hátrány). Az integrált nevelésben részesülő gyermek ellátása a lakóhelyéhez közel történik. - Minőségi különbség van az integráció szintjében.(Különbség a fogadás (integráció) és a befogadás (inkluzió) között van!) 35
Céljaink: - a sajátos nevelési igényű gyermek habilitációs (alkalmassá tétel valamire) és rehabilitációs (helyreállítása valaminek) fejlesztése, - a szervezett, fejlesztő tevékenység elősegítése, a gyermek sajátos igényeihez igazodó eljárások, eszközök, módszerek terápiák alkalmazásával, - a speciális feladatatok ellátása az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szakpedagógusai által. Feladataink: - a gyermeki jogok biztosítása, hogy sajátos szükségletüknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjon, - személyiségük védelme, fejlesztése, a diszkrimináció biztosítása, - készségeik, képességeik kibontakoztatása a közösségben - minden gyermeket megismerni, majd a maga szintje, képessége szerint nevelni, fejleszteni, - folyamatosan visszacsatolni, nyomon követni a fejlesztést a segítő szakemberekkel - differenciálás (módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat).
VIII.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése - A differenciálás: pedagógiai szemlélet, pedagógiai módszer, a gyermekek közötti különbségek figyelembe vétele mellett a fejlődésbeli eltérésekhez való alkalmazkodást is jelenti. - Alapja az adott gyermekcsoportban a gyermekenkénti fejlődési szint megismerése, és az erre épített tudatos tervezőmunka, a konkrét differenciálás. - Az óvodapedagógusok minden feladathelyzetben, több fokozatban, minőségben terveznek, és biztosítják a gyermekek döntési, választási lehetőségét. - Ha a gyermek az általa választott szintet teljesíti, sikerélménye lesz, mely továbblépésre ösztönzi, ezáltal megvalósul a hátránykompenzálás. Korrekció: - Az óvodában a logopédiai munka egyfajta korrekciós tevékenység, az anyanyelvi neveléshez kapcsolódik, annak része és segítője. Jelentősége abban van, hogy saját módszereivel elősegíti alakilag, és tartalmilag is a megfelelő beszéd kialakulását azoknál a gyermekeknél, ahol ez nem alakult megfelelően. - A gyógytestnevelés foglalkozás a gyermek kezdődő mozgásszervi elváltozásainak korrigálása. (Heti két alkalommal – elsősorban tanköteles korú gyermekek részére – speciális, gyógytornász által szervezett foglalkozás.) Tehetséggondozás: - A tehetséges gyermekek fejlesztése differenciált foglalkoztatással valósul meg, mely elsősorban a gyermekek személyiségében mutatkozó, kiemelkedő képességeket veszi figyelembe. I. Kompenzáció: a szociális hátrányok enyhítése irányuló pedagógiai eljárás. Céljaink: - prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése, 36
- a korrekció megvalósítása más szakemberek bevonásával, - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének kompenzációja.
Feladataink: - a logopédia, a gyógytestnevelés megvalósításának segítése, feltételeinek biztosítása, - szociális differenciálás, hátrányok enyhítése, megvalósítása munkaformák, tartalom, képességek figyelembe vételével, - módszertani differenciálás biztosítása cselekvéses, felfedező tanulásszervezéssel, megfelelő ingerek, élmények tervezésével, - egyéni munkatempó,- teljesítő képesség figyelembe vétele, - a célra irányuló differenciálás megvalósításának elősegítése (életkori szint, prevenció, korrekció, tehetséggondozás, , hajlamok és érdeklődés), figyelembe vétele, - az eszköz szerinti differenciálás biztosítása. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, a köznevelési törvény szerint: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, aa) sajátos nevelési igényű gyermek, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, ac) kiemelten tehetséges gyermek, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
VIII.2. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységeink Halmozottan hátrányos gyermek: - kísérjük figyelemmel a halmozottan hátrányos gyermek rendszeres óvodába járását, szükségleteik kielégítését, gondozásuk, hátrányuk csökkentését, a leszakadás megelőzését, - az esélyegyenlőség biztosítását. Céljaink: - a prevenció, a hozzánk járó gyermekek esélyegyenlőségének növelése, a gyermeki jogok és érdekek érvényesítése, testi- lelki egészségüknek és a családban történő nevelésüknek elősegítése, - szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Feladataink: - a szociokulturális hátrány csökkentése, - ingerszegény környezet ellensúlyozása, - érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód csökkentése, - a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek és családok segítése, - a gyermekek fejlődését korlátozó ártalmak, kiszűrése, speciális szakemberek bevonásával /- logopédus, Pedagógiai Szakszolgálat /, külső segítőkkel, gyermekvédelmi szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés, - a gyermekvédelmi terv évenkénti felülvizsgálata. 37
Nemzeti kisebbség, migráns: - a veleszületett méltóság biztosítása, a kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése, - a neveléshez való hozzáférés segítése, - a befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása, multikulturális szemlélet biztosítása. Céljaink: - a multikulturális nevelés megvalósítása, - a migráns gyerekek nyelvi és kulturális integrációja, - a magyar nyelv elsajátításának elősegítése, - a magyar kultúra megismertetése, - nyitott és megértő viselkedés kialakítása a más anyanyelv és kultúra iránt. Feladataink: - tartalmi integráció megvalósítása (hagyomány, zene, szokások) - differenciálás, - egyenlőség pedagógiájának megvalósítása, - oldott, feszültségmentes, beszélő környezet megteremtése, - az óvodapedagógus kidolgozza, ellenőrizi, értékeli a megvalósítást (nevelési terv, szempontsor kidolgozása az önértékeléshez), - a családra is kiterjesztett befogadás és beillesztés. Kiemelt képességű, tehetséges gyerekek: - többféle tehetség létezik: logikai, nyelvi, mozgás, térbeli, zenei, interperszonális, de legalább 4, együttjelentkező területet tartunk tehetségnek. Céljaink: - a tehetséges gyermekek felismerése, fejlődésének elősegítése, kibontakoztatása és megerősítése. Feladataink: - a képességek kibontakoztatása, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködés lehetőségeivel, - a mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlatának alkalmazása a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, - a tehetséggondozásnál ha szükséges, kapcsolódjunk a kerületi Tehetségponthoz. - a tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása, már jól működő komplex tehetségfejlesztő program adaptálása, majd tehetségfejlesztő munkacsoportok létrehozása az alábbi területeken: - mozgás, vizuális nevelés,ének-zene, anyanyelvi nevelés, gondolkodásfejlesztés, környezetvédelem,drámajáték. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzdő gyermekek: - az óvoda a szakember által integrálásra javasolt gyermekek nevelését vállalja fel, 38
- az óvodapedagógusok érzelmileg azonosuljanak az SNI gyermekhez, illetve a csoportban való jelenlétükhöz. Céljaink: - a prevenció – a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzése, és a korrekció, a részképességek fejlesztése. Feladataink: - a gyermek meglévő képességeire építés, - segítő-támogató szemlélet biztosítása, - az egyéni bánásmód alkalmazása, - élmények, tapasztalatok, szükségleteik maximális kielégítése, - a feltételek megteremtése, - differenciálás, a tevékenységek tervezése során úgy, hogy azok minél több érzékszervre hassanak (pl.: látás, hallás, mozgás, és a verbális kommunikáció stb.), - inkluzívitás és integráció biztosítása, a játékban való tanulás folyamatában, - a gyermek testi- lelki egészségének és a családban történő nevelésüknek elősegítése, - szükség szerinti segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel.
VIII.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján: - Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, s megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. - Intézményünk szakfeladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, mely beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelésében valósul meg. - Az integrációs nevelésben részt vevő gyerekeket szakvélemény alapján vesszük fel (létszámkeret: csoportonként 1-2 fő). - A szakmai munkát az Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálattal szoros szakmai kooperációban végezzük. A logopédus, a gyógypedagógus beszéd- és mozgásfejlesztő foglalkozásokat tart az érintett gyermekek számára. Céljaink: - a normál fejlődésmenetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek egy élettérben történő nevelése. Feladataink: - a probléma észlelése, a szűrések által a fejlesztési javaslatok elkészítése, - a szülők tájékoztatása, bevonása, - megfelelő szakember megkeresése, a szakvizsgálat kezdeményezése, - a fejlesztések igazodjanak a gyermek fejlődésének üteméhez, ne terhelje túl őket, - a speciális szakemberekkel együttműködés, 39
- a tárgyi feltételek biztosítása az SNI gyermeknek: az intézmény külső és belső tárgyi adottságait figyelembe véve- a speciális eszköz kivételével. Nevelésünk részletes feladatait „ A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése a Tesz - Vesz Óvodában” című kiegészítő programunk tartalmazza.
VIII.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapján biztosítani kell kerületünk intézményeiben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.
1.
2.
Céljaink: - a nevelési- oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, - az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, az esélyegyenlőség előmozdítása (pl.- a beiratkozásnál, a gyerekek egyéni fejlesztésében, a programok kiválasztásában, alkalmazásában, a humánerőforrás-fejlesztésben, stb.), - a táplálékallergiás gyermekek integrált nevelése.
3. -
-
-
Feladataink: a partnerség-építés során, a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel törekedjünk a diszkriminációmentességre, a szegregációmentességre, a minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés segítése és az integráció biztosítása, a gyermek testi-lelki egészségének megóvása, a személyiség fejlesztése a szülői házzal való közös munkálkodás eredményeként, az egyenlő bánásmód elvének biztosítása kiemelt nevelési területeken pl. az egészséges életmódra nevelés, mozgásfejlesztés, az érzelmi, közösségi nevelés, értelmi és anyanyelvi nevelés, fejlesztés, környezeti nevelés, az óvoda gyermekvédelmi felelősének felkészülése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatok ellátására, új nevelési módszerek és a kooperatív tanulásszervezés megismerésének ösztönzése, (továbbképzési tervek), a tárgyi körülmények terén – képességfejlesztő- eszközök csoportosítása. Óvodánk részletes esélyegyenlőségi feladatait a „Közoktatási intézmény esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelési sikeressége érdekében” elnevezésű intézményi minőségügyi dokumentáció tartalmazza, melyet minden évben az új gyermekek felvétele után, a szükségletnek megfelelően aktualizálunk.
VIII.5. Óvodai integrációs program – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésére Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXX. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének érdekében évente felmérjük a beiratkozó gyerekek szüleinek szociális hátterét önkéntes adatszolgáltatásként, „Nyilatkozat” formájában. Ennek megfelelően aktualizáljuk a gyermekvédelmi munkatervünket. 40
Az integrációs programunk feladatai kiterjednek óvodai nevelésünk mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Céljaink: - a hátrányos helyzetű gyermek esélyegyenlőségének növelése, a hátrányok csökkentése, - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai beíratásának támogatása. Feladataink: - valamilyen hátránnyal küzdő gyermek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése, - a nevelőtestület együttműködése az alkalmazott pedagógiai módszerekben, a szervezési feladatokban, - együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, - óvoda – iskola átmenet támogatása, - szülőkkel való kapcsolattartás, - együttműködés, szoros kapcsolat kiépítése a gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, - intézményi önértékelés, eredményesség mérése a hátrányos helyzetű gyermek fejlődésének terén, - figyelni az óvodai csoportok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek arányos eloszlását, ét, a gyermek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében. Óvodánkban csak néhány gyerek tartozik a halmozottan hátrányos gyermekek köréhez, az óvoda földrajzi elhelyezkedéséből, valamint a hozzánk járó gyerekek szüleinek szociális helyzetéből adódóan. A Tesz - Vesz Óvoda „Közoktatási intézmény esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelési sikeressége érdekében” elnevezésű intézményi minőségügyi dokumentációja tartalmazza a konkrét nevelési feladatokat. Ezt a dokumentációt minden évben az új gyermekek felvétele után, a szükségletnek megfelelően aktualizáljuk.
IX. GYERMEKVÉDELEMMEL TEVÉKENYSÉGEK
ÖSSZEFÜGGŐ
Óvodánk az esélyegyenlőség megteremtésével esélyegyenlőségi programja alapján végzi.
kapcsolatos
PEDAGÓGIAI
feladatait
a
fenntartó
Fogalmak: Hátrányos helyzetű gyermek - (HH) Az a gyermek, aki a szülők jövedelmi helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (az óvodában ingyenes étkező). Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (HHH) Az a gyermek, aki: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. - Nem idősebb 4 évesnél, és a szülők (vagy egyedülálló szülő) a gyerek 3 éves koráig a nyolc általánost nem fejezte be (vagy abban az évben fejezi be), és a szülők nyilatkoztak erről. 41
- Tartós nevelésbe vett. Veszélyeztetettség: Magatartás, mulasztás következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Egyéb okból veszélyeztetett: Az a gyermek, aki valamilyen körülmény következtében, a szülők együttműködése mellett különleges bánásmódot igényel. Céljaink: - az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése, - az, hogy érvényesüljön a diszkriminációmentesség, - az, hogy érvényesüljön a szegregációmentesség, - az, hogy érvényesüljön a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi integrációjának támogatása, - az, hogy érvényesüljön a minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga. Óvodánkban biztosítjuk: - a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, - az emberi méltóság tiszteletben tartását, - az egyenlő hozzáférés esélyét, - a multikulturális nevelés megvalósítását, - a társadalmi szolidaritás kialakítását. Feladataink: - a teljes nevelőtestület és a gyermekvédelmi felelős, egyaránt közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének, hátrányos helyzetének feltárásában, - gondoskodni óvodásaink egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáról, a személyiségfejlődés zavarainak megelőzésérő, - az óvodai kereteknek megfelelően megadunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez, leszakadások megelőzéséhez, - a megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, - a nem magyar állampolgárságú gyermekek, a migráns gyerekek és szüleik iránt megértéssel, toleranciával viseltetünk. Tiszteletben tartjuk étkezési, vallási és egyéb kulturális szokásaikat, hagyományaikat, - a hátrányos és veszélyeztetett, halmozottan hátrányos, óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek rendszeres óvodába járásának szorgalmazása, nyomon követése, - a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek beilleszkedési tervének elkészítése a mindenkori csoporttervező munka része, - együttműködés a szülőkkel, a szülők bevonása a mindennapi életbe, - a gyermekek értékeléséről szóló visszacsatolás folyamatos, rendszeres biztosítása, - szülőképzések, szakemberek bevonásával, - érzékenyítési technikák alkalmazása: video tréning, szituációelemzések, - különös figyelmet, tág teret és időt biztosítunk a tehetségek kibontakozására, és lehetőséget biztosítunk arra (egyéni differenciált bánásmód), hogy rátermettségüket megmutathassák, - kiemelten segítjük a szociális magatartás tanulás fejlődését, erre fokozott lehetőséget teremtünk a mozgásos népi játékok felkínálásával. A gyermekvédelmi felelős feladatai: 42
- a csoportban dolgozó pedagógusok segítségével megoldást keresni a veszélyeztetettség megszüntetésére, - ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, - együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, és hatóságokkal, (pl. Nevelési Tanácsadó), - a gyermekvédelmi feladatokat az éves munkatervben rögzíti. Az intézményvezető feladatai: - gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről és számára munkaköri leírást készít, - a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontokban, hol kereshető fel.
X. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvodai munkánk során érvényesítjük a gyermekek jogainak tiszteletben tartását, ami megmutatkozik kapcsolatrendszerünk működtetése során is. érvényesíti intervenciós gyakorlatát a gyermek érdekében.
X.1 A család-óvoda kapcsolata Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenységei Céljaink: - a gyermek életkörülményeinek megismerése, - a nevelési célkitűzéseinek egyeztetése, - a nevelési eljárások megbeszélése, - az óvoda-család kapcsolatának érzelmi erősítése, - a szülő-gyermek (interakció) egyéni stílusainak (respektálása), - a szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében. Feladataink: - biztosítani a lépcsőzetes, szülős befogadás lehetőségét, - a folyamatos kapcsolattartás: - családi programok - alkotó délutánok - faliújságok - szülői értekezlet - fogadóórák és egyéni beszélgetések - nyíltnapok - partneri igény és elégedettség mérés - családlátogatás speciális esetben 43
- a nyitottságra-rugalmasságra való törekvés, azzal, hogy bepillantást engedünk az óvoda életébe, - a gondozási szokások megismertetése után együttműködni a gyermek érdekében a szülőkkel, hogy összhangba kerüljön az intézményi és az otthoni szokás és normarendszer, - rendszeresen tájékoztatni a szülőket a várható eseményekről, a közös programokról, - hogy a beszédfogyatékos gyermekekkel foglalkozók, kölcsönösen tájékoztassák egymást az adott gyermek fejlődéséről, ezekre a beszélgetésekre esetenként meghívjuk a szülőket is, és ha szükséges, akkor a pszichológust is, - hogy felajánljuk egy-egy ünnep megszervezésében való szülői részvételi lehetőséget, - gyarapítani pedagógiai felkészültségünket, - hatékony segítséget nyújtani a családi neveléshez, - lehetőséget biztosítani arra, hogy alkalmanként meghívjunk pszichológust, logopédust, az Újbudai Pedagógiai Intézet szakembereit, és ha szükséges javasoljuk a Nevelési Tanácsadó bevonását az adott probléma megoldásába, - az óvoda épületében törekedni a befogadó szemléletmód közvetítésére. Sokat teszünk azért, hogy a hozzánk járó családok értékrendjébe visszakerüljön a „jó család” modell, és a család semmivel sem helyettesíthető örömforrás legyen gyermek és felnőtt számára.
X.2. A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok Kapcsolataink lehetőségeit a hivatalos törvényi háttér, valamint hagyományaink és óvodánk székhelye határolja be. X.2.1. Az óvoda belső kapcsolatai Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartása és együttműködése Tartalma szerint: - a szülőket az óvoda egészének életéről, az óvodai munkatervről, az aktuális - feladatokról az intézmény vezetője tájékoztatja, - előzetes egyeztetés alapján a csoporthoz tartozó pedagógusok is megtehetik ezt, - az intézményvezető legalább évente egyszer összehívja a szülői szervezet óvodai vezetőségét vagy a csoportszintű szülői értekezleten vesz részt, - az óvoda vezetése folyamatosan biztosítja a kapcsolattartás lehetőségét, a gyermekeket, szülőket érintő napi és havi eseményekről (központi faliújság), - az óvodapedagógusok ehhez kapcsolódóan a szülői értekezleteken és a faliújságjaikon tájékoztatnak. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: - egyéni megbeszélések: a szülők tájékoztatása gyermekük óvodai életéről, - segítségnyújtás a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között, - indokolt esetben, a család jóváhagyásával, családlátogatás a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében, - szülői értekezlet, a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az óvoda céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a 44
szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az óvoda vezetése felé, - fogadó óra, a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy gyermek egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal, - munkadélutánok, ahol a szülők betekintést nyernek az óvodai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, - írásbeli tájékoztató, a gyerekek fejlődési jellemzőiről, az ezzel összefüggő fejlesztési feladatokról, az „Értékelő-Mérő” lap és a Fejlődési napló tartalmáról, az esetleges gyermeki tehetség megnyilvánulási formáiról, területeiről, a felzárkóztatás, a hátránysegítő pedagógiai lépésekről.
X.2.2. Az óvoda külső kapcsolatai Óvoda- bölcsőde Ápoljuk azokat a kapcsolattartási formákat, amelyek megkönnyítik az átmenetet a szomszédos bölcsödéből óvodánkba kerülő gyermekek zökkenőmentes beilleszkedését. Tartalma szerint: - meglátogatjuk az óvodába készülő gyerekeket, - lehetőséget biztosítunk a kisgyermekeknek, hogy gondozóikkal együtt vendégeskedjenek az óvodában, - bevonjuk a bölcsőde dolgozóit „Zöld Óvoda” programjainkba. Óvoda-iskola A gyermekek óvoda-iskola közötti átmenetének megkönnyítése érdekében, adott időszakban a körzetünkben lévő iskolákkal felvesszük a kapcsolatot. Követjük az „Iskolanyitogató” kiadványban bemutatott XI. kerületi iskolákról szóló tájékoztatást. Tartalma szerint: - évente egy alkalommal tájékoztatóra hívjuk az iskolák képviselőit, ezzel segítjük a szülőket az iskolaválasztásban, - elhelyezzük az iskolák bemutatkozását segítő hirdetményeket, tájékoztatókat az óvodai faliújságon, - minden év májusában ellátogatunk a körzeti iskolába azokkal a gyerekekkel, akik megkezdik első tanévüket. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Tartalma szerint: - a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. Óvoda - Újbudai Nevelési Tanácsadó Tartalma szerint: - szükség esetén vizsgálatra küldjük a problematikus gyerekeket, - nagycsoportosaink iskolaérettségének megállapításánál alkalmanként kikérjük a véleményüket, 45
- az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a gyermek érzelmi, értelmi, érettsége, fejlődési zavarainak megállapítása céljából, - a tanácsadóban pszichológiai vizsgálat, gyermekpszichoterápia és fejlesztő, gondozó tevékenység folyik. A vizsgálatot együttesen kérheti az óvodai pedagógus és a szülő is, de külön-külön is, ha az iskolai életmód megkezdéséhez szükséges készségek, képességek terén a gyermek fejlettsége nem kielégítő. A vizsgálati eredmények összegzése után a Tanácsadó dönt arról, hogy kell –e további szakvizsgálat a gyermek számára, valamint a beiskolázásról is vélemény fogalmazódik meg. Óvoda - Újbudai Pedagógiai Intézet Tartalma szerint: - az Újbudai Pedagógiai Intézet koordinálja Újbuda közoktatási feladatait, - elősegíti a pedagógusok szakmai innovációját, támogatja, szervezi a pedagógus továbbképzéseket, - az Újbudai Pedagógiai Napok rendezvényein nevelőtestületünk rendszeresen részt vesz, - szeptember elején minden nevelési-oktatási intézmény programfüzet segítségével tájékozódhat az aktuális évre szóló programkínálatról, - az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösség-vezető, az egészség- és környezetvédelmi koordinátor rendszeresen részt vesz a műhelyfoglalkozásokon, értekezleteken, - az óvodák szakmai feladatainak megvalósítását segítő tanfolyamok, műhelyfoglalkozások, konferenciák kínálata mellett a szülőknek is segít óvoda és iskolaválasztás területén, - szükség esetén konzultációs lehetőséget teremtünk a szaktanácsadóval. Óvoda - Újbudai Humán Szolgáltató Központ Kerületünkben a Családsegítő Szolgálat és 2005-től a Gyermekjóléti Központ együtt látja el a törvényekben megfogalmazott feladatait. Tartalma szerint: - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek védelmében együttműködünk a családok segítésében, - a Családsegítő Szolgálat a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására egyéni-, pár-, családterápiát szervez, - a családgondozók feladata, hogy a szülők rossz szociális helyzete, munkanélkülisége, megromlott egészségügyi állapota esetén tanácsot adjon és a munkához jutáshoz hatékony segítséget nyújtson, - feladatuk továbbá a gyermek- és fiatalkori agresszió hatékony kezelése. Óvoda - Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat Intézményünkben a szakszolgálat két területen látja el feladatát. Utazó szakemberekkel oldja meg a logopédiai fejlesztést és a gyógytestnevelés korrekciós feladatait. A logopédus munkája szűrő és egyéb kiegészítő vizsgálatok a tanácsadás és a terápia vezetése A gyermekek logopédiai vizsgálatát kérheti a szülő vagy más szakember is. (pszichológus, orvos, védőnő, óvodapedagógus) Tartalma szerint: 46
- az óvodánkban végzett logopédiai szolgáltatás feladata a beszédhibák és a nyelvikommunikációs zavarok javítása, valamint a dyslexia megelőzése és gyógyítása, - a foglalkozásokon a logopédus és az óvodapedagógusok által javasolt mérési eredmények alapján 4-7 éves gyerekek vesznek részt, - a gyógytorna óvodásaink speciális egészségügyi korrekciója. Heti két alkalommal a szakorvosi szűrővizsgálati eredmények alapján 5-7 éves gyerekek veszik igénybe.
Óvoda - Egészségügyi Intézmények gyermekorvos, fogorvos, védőnő, ortopéd orvos Intézményünk a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása érdekében és egyéb, - ehhez a hálózathoz tartozó - ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fent. Tartalma szerint: - járvány, fertőző betegségek esetén ellátást biztosít az óvoda gyermekeinek, és a közalkalmazottaknak, - ortopéd szakorvos szűrővizsgálata, - tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat - fogászati szűrés Óvoda - Egyház Figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely óvodánkban lehetőséget biztosít, speciális szolgáltatások kertében hittan igénybe vételére, mely ökomenikus hitoktatást jelent. Csoportonként ( a kiscsoportosokat kivéve) évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk a hitoktató számára a helyet. Tartalma szerint: - heti rendszerességgel hitoktató foglalkozás szervezése az óvodában, - közvetítés a szülők és a hitoktatók között. Óvoda - kisebbségi szervezetek Tartalma szerint: - szükség szerint alakítunk ki kapcsolatot. Óvoda - Civil Szervezetek Tartalma szerint: - az óvoda programjaiba történő bekapcsolódás, - környezetvédelmi napon való együttműködés, - közös pályázaton való részvétel.
X.3 A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok és azok ápolása Óvodánk a pedagógiai program célkitűzéseinek és feladatainak megvalósításához a kapcsolatok kialakításában, fenntartásában nyitott és kezdeményező. Kapcsolataink: 47
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság - Természet és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület (támogatásukkal óvodásaink részt vesznek és különböző megfigyeléseket tesznek Sas-hegyi tanösvény sétáinkon, segítve a környezettudatos magatartás kialakítását), - Madártani Intézet (Madárbarát programunk segítése, megfigyelések végzése), - Zöld Óvodák bázis intézménye (Zöld Óvodák Hálózata), Környezetvédelmi Osztály (Részt veszünk, a kerület által meghirdetett környezetvédelmi pályázatok programsorozatában), - „Gondolkodj Egészségesen” Alapítvány, - Weiner Leo Zenei Szakközépiskola (Havonta egy alkalommal gyermekeink ismerkednek a klasszikus zenével és a különböző hangszerekkel), - Classic Hotel (Gyermeknapi programjaink támogatása), - Petőfi Laktanya (Március 15.-i ünnepségeink alkalmával látogatási lehetőség), - TIT Stúdió (Kiállításokon, programokon való részvétel), - Humusz Szövetség, - Kerületi Rendőr Kapitányság (Évente egy alkalommal látogatás a rendőrkapitányságra, levendula gyűjtés kapcsán), - SGItm iroda (papírgyűjtésbe való segítés).
X.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés Óvodánk fenntartója XI. kerület Újbuda Önkormányzata. Munkakapcsolatot alakítottunk ki a hivatal dolgozóival. Meghívjuk őket rendezvényeinkre, kiállításainkra. A kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Határidőre elkészítjük az óvoda számára előírt dokumentációkat ebben tájékoztatjuk a fenntartót, terveinkről megvalósult feladatainkról. Minden évben javaslatot teszünk a következő évre tervezett fejlesztési intézkedésekre. Korrekt tájékoztatással azt kívánjuk biztosítani, hogy reálisan ítéljék meg az óvodában folyó munkát. ÚJBUDA c. lapból és az önkormányzat internetes honlapjáról tájékozódunk a kerületi eseményekről. Részt veszünk rendszeresen a kerületi pedagógiai szakmai, rendezvényeken, konferenciákon.
XI. A GYEREKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSEPEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI Az óvoda működését meghatározó dokumentumok - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend Az óvoda hosszú és középtávú tervét tartalmazó dokumentumok - Pedagógiai Program - IMIP - Esélyegyenlőségi terv - Anyanyelvi játékgyűjtemény Az óvoda rövid távú tervét tartalmazó dokumentumok - Éves munkaterv 48
A
- Csoportnapló /saját szerkesztésű/ A gyermekek fejlődését meghatározó dokumentumok - Anamnesztikus lap - Beilleszkedési lap - Értékelő mérő lap - Fejlődési napló Kötelező nyomtatványok: - Felvételi előjegyzési napló - Felvételi mulasztási napló - Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény Minden dokumentum használata, vezetése a törvény által előírt, illetve annak megfeleltetve történik.
Céljaink: - a fejlesztő, nevelő munkánkhoz szükséges kiinduló pontok megállapítása, - a gyermekek fejlesztéséhez szükséges feladatok, területek, képességek meghatározása, - a pedagógiai munka kidolgozása. Feladataink: - az óvodánkba érkező gyermekek anamnesztikus lapjának megismerése „a beilleszkedési tapasztalatok” dokumentáció felhasználása, - a befogadási-, nevelési-, projektterv, féléves és év végi pedagógiai értékelés átgondolása, - figyelembe venni az „értékelő mérőlapok” dokumentumban a gyermekek aktuális személyiségi állapotát, a programunkban feltüntetett „a fejlődés elősegítésének eredményei óvodáskor végére” meghatározottak alapján, - a gyermek önmagához való fejlesztésének tervezése fejlődési naplóban, az „értékelő mérőlapokban” meghatározott kiinduló pontok figyelembevételével, - a tevékenység közben, a méréshez a megfigyelés módszerét használni, természetes közegben, - az „értékelő mérőlapok”, „fejlődési napló” tartalmának megismertetése a betekintés biztosítása a szülőnek, - a gyermekeket érintő kérdésekben a pedagógusi etikának és a titoktartási kötelezettségnek eleget tenni.
XII. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.
49
ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS 1. Tájékoztatásul megkapták: Köznevelési Csoport 2.
Publikálás formája: teljes terjedelemben a szülők felé. Megtekinthető: minden csoportban, gazdasági irodában, vezetői irodában egy-egy példány helyben olvasással. A nevelési program az óvoda honlapján is megtekinthető. Tájékoztatás: közös értelmezés kérdés esetén, óvónővel, munkaközösség vezetővel, óvodavezetővel egyezetett időpontban egyénileg, vagy szülői értekezlet formájában lehetséges.
3. Irattári szám: 125/404/2013. 4. Érvényességi rendelkezés: Pedagógiai Program érvényessége: 2013. szeptember 01 – határozatlan ideig. Pedagógiai Program bevezetése: 2013. szeptember 01-től minden csoportban. A nevelési program: módosítható, kiegészíthető, ezt a legitimációs körbe tartozók bármelyike kezdeményezheti; kötelező, ha azt jogszabály előírja; Kezdeményező lehet: - fenntartó - nevelőtestület A módosítás lehetséges okai: - törvényi kötelezettség, - szülői igények változása, - testületi javaslatok, - szervezeti átalakulás, - személyi és tárgyi feltételek megváltozása. A módosítás előterjesztésének formái: - Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének. - Részletes szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2010. szeptember 01-.én hatályos helyi nevelési programja. A pedagógiai program hatálya: a Tesz – Vesz Óvoda gyermekei, óvodapedagógusai, egyéb alkalmazottai.
50
