VIZSGADOLGOZAT A „GAZDASÁGI DÖNTÉSEK HATÁSA A VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETRE” CÍMŰ TANTÁRGYBÓL
A TESZ-VESZ KFT. RADIÁTOR-FÜL GYÁRTÁSI BERUHÁZÁSA
Dunaújváros, 2002. június 24.
Készítették: Bánóczki Tamás Hegyi Károly Marozsánné Horváth Ilona Szöllősi László Tarány Gábor
TARTALOMJEGYZÉK
1./ Bevezetés..............................................................................................................3 2./ A technológia .......................................................................................................4 3./ A beruházás ..........................................................................................................5 3.1/ A beruházás bekerülési értéke ...........................................................................5 3.2./ A beruházás pénzügyi finanszírozása................................................................5 3.3./ A beruházás értékcsökkenési leírása .................................................................6 4./ Várható árbevétel alakulása ..................................................................................7 5./ Várható költségek alakulása..................................................................................8 5.1./ Anyag jellegű ráfordítások.............................................................................8 5.2./ Személyi jellegű ráfordítások.......................................................................12 5.3./ Egyéb ráfordítások.......................................................................................13 5.4./ Egyéb alapinformációk a költségekre vonatkozóan......................................13 6./ A társaság eredmény-kimutatása 5 év távlatában ................................................14 7./ A beruházás gazdaságossági számításai ..............................................................15 7.1./ Statikus módszerrel .....................................................................................15 7.2./ Dinamikus módszerrel .................................................................................16 7.3./ Tőkelekötés hatékonyságának vizsgálatával ................................................17 8./ Összegzés ...........................................................................................................20
2
1./
Bevezetés Vizsgadolgozatunkban a DUNAFERR Lemezalakító Kft. által forgalmazott radiátorok rögzítő füleinek gyártására létrehozott vállalkozást mutatjuk be. A vállalkozás formája Kft, mely egy személy tulajdonában van, és 4 fő alkalmazottat foglalkoztat, akik a közvetlen gyártási folyamatban vesznek részt. A társaság alapítása kifejezetten erre a tevékenységre történt, 8 mFt saját tőke befizetésével. A termeléshez szükséges gépek és berendezések a vállalakozás tulajdonát képzik, míg a gyártócsarnok bérelt helyiség. Az egyéb tevékenységeket (pl. könyvelés, karbantartás, stb.) alvállalkozók bevonásával oldja meg a tulajdonos. Az alapító célkitűzése az elkövetkező évekre a vállalkozás elindításakor – a megbízható, versenyképes beszállítóvá válás mellett – az alábbiak voltak: • a vállalkozás stabil működésének biztosítása; • a vállalkozás továbbfejleszthetőségéhez szükséges forrás megteremtése. A célkitűzések elérhetőségének vizsgálatához – 5 évre vonatkozóan – a következő számításokat végeztük el: • eredmény-kimutatások elkészítését a társaság, ill. a beruházás eredménytermelő képességének meghatározásához, • CASH-FLOW kimutatások összeállítását a beruházás megtérülésére vonatkozóan, • mérlegek kidolgozását a társaság tőke összetételének alakulására vonatkozóan, s végül • a beruházásra vonatkozó gazdaságossági számítások elkészítését különböző módszerek felhasználásával.
3
2./
A technológia A radiátor fül, és a fogazott papucs a radiátorok falra szerelését, burkolati elemek rögzítését hivatottak biztosítani. Az alkatrészek lemezből készülnek, melyek végleges alakjukat különböző préselési, kivágási folyamatok során nyerik el. Az alapanyag acélszalag-tekercs, melyet egy lefejtő berendezés szakaszos üzemmódban továbbít az olajozó teknőbe. Az acélszalagra itt rátapadó emulzió biztosítja a présszerszám kenését és egy átmeneti védelmet. Az acélszalag ezután áthalad egy egyengető görgősoron, mely biztosítja annak síkkifekvését. Ezt követi egy léghengeres adagoló berendezés, mely a munkadarab kialakításához szükséges acélszalag hosszt a présszerszámba továbbítja. A présszerszám azon különböző hajlítási, kivágási és vasalási műveleteket végez, melynek eredményeként a munkadarab elkészül.
1.sz. kép: Radiátor fül gyártóberendezés
4
3./
A beruházás
3.1/
A beruházás bekerülési értéke
A technológiai leírásban bemutatott közvetlen termelő berendezések mellett (lefejtő, egyengető, előtoló, présszerszámok és présgép) kisegítő berendezések vásárlása is szükséges a termelési folyamat biztosításához. Ez az anyagmozgatáshoz szükséges berendezést és a különféle kézi szerszámokat foglalja magába. A présgép és az előtoló berendezés a kereskedelmi forgalomban került beszerzésre, lefejtő berendezés és a présszerszámok gyártatása alvállalkozóval történt, míg a daru használtan került beszerzésre. A beruházások bekerülési értékét az alábbi táblázat tartalmazza. Berendezések, ill. szerszámok Présgép Lefejtő berendezés Előtoló berendezés Présszerszámok Fül I. és fül Is. fül II. és fül IIs. Fogazott papucs Egyéb szerszámok Konzoldaru ÖSSZESEN
Ár (Ft) 8 300 000 1 300 000 1 850 000 3 660 000 830 000 1 450 000 1 380 000 500 000 2 300 000 17 910 000
1. sz. táblázat A beruházás bekerülési értéke
3.2./ A beruházás pénzügyi finanszírozása
A társaság által megvalósított beruházás bekerülési értéke 17,91 mFt, melyet a termelés megkezdése előtt ki kellett fizetni. Ennek finanszírozása egyrészt a törzstőkéből, másrészt hosszú lejáratú – 5 év – deviza alapú beruházási hitelből történt, melynek értéke 10mFt. A tőke törlesztését csak a harmadik évben kell megkezdeni, viszont a folyósításkor 2% egyszeri kezelési költséget kellett fizetni.
5
A hitel kamata félévente fizetendő, mértéke pedig 6 havi euribor + 0,6% kamatmarge. Rendelkezésre tartási jutalék nincs. A termelés elkezdéséhez szükség volt még az alapanyagok beszerzésére is, mintegy 3 mFt értékben. Az alapanyag beszerzés finanszírozására további hitelfelvételre volt szükség. Ez egy rövid lejáratú – 2 év –, deviza alapú forgóeszköz hitel, melynek kamata negyedévente fizetendő, mértéke pedig 3 havi euribor + 0,8% kamatmarge. Rendelkezésre tartási jutalék nincs, a folyósításkori egyszeri kezelési költség szintén 2%.
3.3./ A beruházás értékcsökkenési leírása
Az értékcsökkenési leírás a beruházás során beszerzett tárgyi eszközök értéke az üzemeltetési időszak alatt költségként kerül elszámolt. Különböző leírási kulcsok, illetve módszerek közül lehet választani, mint pl. lineáris, degresszív, teljesítményarányos, évek száma, stb. Jelen beruházás esetében a gyártósor kihasználása, leterhelése az évek során egyenletes, így az 5 üzemeltetési időszak végén a terv szerinti maradvány érték 0,91 mFt, a választott amortizációs leírás pedig lineáris. A fentiek alapján várhatóan a következőképpen alakul a gyártósor értékcsökkenése és az év végi könyv szerinti értéke: 0. év
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
6. év
17 910 000 910 000 Beruházás 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 Értékcsökkenés 3 400 000 6 800 000 10 200 000 13 600 000 17 000 000 Halmozott értékcsökkenés 17 910 000 14 510 000 11 110 000 7 710 000 4 310 000 910 000 0 Év végi könyv szerinti érték 2. sz. táblázat: A beruházás értékcsökkenése, ill. könyv szerinti értéke
6
4./
Várható árbevétel alakulása A vállalkozó a vevővel 5 évre szóló keretszerződést írt alá, mely tartalmazza a vevő által rendelni kívánt termékekből típusonként a darabszámot, illetve azok egységárát az első évre vonatkozóan.
Fül I. Fül Is. Fül II. Fül Iis. Papucs
gyártandó mennyiség (db/év) 36 000 9 600 2 400 000 180 000 180 000
egységár (Ft/db) 14 14 12 12 13 összesen:
árbevétel (Ft) 504 000 134 400 29 280 000 2 196 000 2 340 000 34 454 400
3. sz. táblázat: Árbevétel meghatározása
A szerződésben rögzítették, hogy a várható piaci igényeknek megfelelően a második és negyedik években a gyártási igény 10-10%-kal nő. Kis beszállító lévén, a vállalkozás az elkövetkezendő évekre a várható inflációnál kisebb mértékű árnövekedést tételez fel. E kettős hatás az alábbiak szerint befolyásolja az árbevétel növekedését.
1. év
34 454 400
2. év 10% 5% 39 794 832
3. év 5% 41 784 574
4. sz. táblázat: Az árbevétel változása
7
4. év 10% 3% 47 341 922
5. év 3% 48 762 180
5./
Várható költségek alakulása
5.1./
Anyag jellegű ráfordítások
A gyártandó darabszám, a munkadarab súlya és a fajlagos anyag-kihozatali tényező alapján az évente beszerzésre kerülő alapanyag mennyisége meghatározásra került. A kilós alapanyagár és az éves anyagszükséglet szorzata adja az acélszalag költségét.
gyártandó mennyiség (db/év) Fül I. Fül II. Fül Is. Fül IIs Papucs
munkadb súlya (kg/db)
36 000 2 400 000 9 600 180 000 180 000
fajlagos anyagkihozatal
0,04 0,03 0,04 0,03 0,02
Alapalapanyag anyag ár igény (kg) (Ft/kg)
100% 113% 100% 113% 123%
1 584 91 882 422 6 891 5 327
110 110 110 110 110 összesen:
alapanyag költség (Ft/év) 174 240 10 106 976 46 464 758 023 585 922 11 671 625
5. sz. táblázat: Alapanyag költség meghatározása
Mindhárom anyagköltség változását az évek során az árbevételnél bemutatott kettős hatás befolyásolja, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozás itt is rossz alkupozícióban van, és így vásárláskor az inflációnál nagyobb mértékű költségnövekedést tételez fel.
1. év
11 671 625
2. év 10% 10% 14 122 666
3. év 0% 10% 15 534 933
6. sz. táblázat: Az alapanyag költség változása
8
4. év 10% 8% 18 455 500
5. év 0% 8% 19 931 940
A csomagoló anyag költsége a doboz egységárak, a befogadó képességük és a gyártandó darabszám alapján lett meghatározva. alkatrész doboz kapacimennyiség tása (db) (db) 3 000 200 200 000 300 800 200 15 000 300 15 000 100
Fül I. Fül II. Fül Is. Fül Iis Papucs
ár (Ft/db) 130 270 130 270 250 összesen:
csomagolóa. ktg 1 950 180 000 520 13 500 37 500 233 470
7. sz. táblázat: Csomagoló anyag költség meghatározása
1. év
233 470
2. év
3. év
10% 10% 282 499
4. év
0% 10% 310 749
5. év
10% 8% 369 169
0% 8% 398 703
8. sz. táblázat: Csomagoló anyag költség változása
Korábbi, szakmai tapasztalatok alapján került meghatározásra a várható kenőanyag felhasználás, melyből annak költsége számolható.
kiadósság (db/L) alkatrészek
mennyiség (db)
ár (Ft/L)
2500
81
2 805 600 összesen:
3. év
4. év
kenőanyag költség (Ft/év) 90 901 90 901
9. sz. táblázat: Kenőanyag költség meghatározása
1. év
90 901
2. év 10% 10% 109 991
0% 10% 120 990
10. sz. táblázat: Kenőanyag költség változása
9
10% 8% 143 736
5. év 0% 8% 155 235
A présszerszámok a nagy darabszámú alkatrészek gyártása közben kopnak, ezért a vállalkozás a szerszámkészítő alvállalkozóval megállapodást kötött azok élezésére és új présszerszám alkatrészek gyártására, valamint a szerszámok harmadik évben történő felújítására. A várható szerszámokkal kapcsolatos költségek tapasztalat alapján kerültek meghatározásra. Az árváltozás a várható inflációval azonos mértékű.
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
768 000 1 040 000
8% 829 440 1 123 200
5% 940 585 1 273 709
5% 987 614 1 337 394
1 808 000
1 952 640
8% 895 795 1 213 056 1 000 000 3 108 851
2 214 294
2 325 008
11. sz. táblázat: Szerszámköltségek változása (élezés, betétgyártás, felújítás)
A szállítási költségek az alapanyag üzembe történő, és az elkészült alkatrészek vevőhöz történő szállításának költségeit tartalmazzák. Az árakat itt is kettős hatás befolyásolja.
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
1 200 000
10% 8% 1 425 600
0% 8% 1 539 648
10% 8% 1 829 102
0% 8% 1 975 430
12. sz. táblázat: Szállítási költségek változása
A termelő berendezések karbantartására a költség előirányzat. Műszaki becslés alapján került meghatározásra, inflációval egyező mértékű árváltozást feltételezve.
1. év 500 000
2. év
3. év
8% 540 000
8% 583 200
13. sz. táblázat: Karbantartási költségek változása
10
4. év 5% 612 360
5. év 5% 642 978
A könyvelői tevékenység költsége a tevékenységet végző céggel kötött szerződés alapján, a vizsgált időszakra azonos mértékű árváltozásokat feltételezve.
1. év
2. év
600 000
3. év
5% 630 000
4. év
5% 661 500
5. év
5% 694 575
5% 729 304
14. sz. táblázat: Könyvelési költségek változása
A termelési volumen kétszeri 10%-os növekedéséhez szükséges munkaerőt a vállalkozás bérmunkás konstrukcióban kívánja megoldani. A mennyiség – növekedés arányosan kiszámított munkaidő szükségletekből a bérmunkás óradíj ismeretében a bérmunkás költségek meghatározhatók. A várható élő munkaerő drágulás miatt az inflációnál nagyobb mértékű növekedési rátát feltételez a vállalkozás.
1. év
2. év
0
3. év
10% 200 10% 2 200 440 000
0% 200 10% 2 420 484 000
4. év
5. év
10% 420 8% 2 614 1 097 712
0% 420 8% 2 823 1 185 529
15. sz. táblázat: Bérmunkaerő költségének változása
A közvetlen energiafogyasztás a teljesítmény felvételekből, az egységárakból és a kétműszakos munkarendnek megfelelő időalap szerint került meghatározásra. fogyasztás (kW/h; m3/h) villamos energia sűrített levegő
egységár energia költség (Ft/kW/h; Ft/m3) (Ft)
4 10
16 3
16. sz. táblázat: Közvetlen energia költség meghatározása
11
256 000 120 000
A közvetlen energia felhasználást is a mennyiségi és árváltozás is befolyásolja. 1. év
2. év 0%
3. év
10% 10% 454 960
376 000
4. év
0% 10% 500 456
10% 8% 594 542
5. év 0% 8% 642 105
17. sz. táblázat: Közvetlen energia költség változása
Közvetett energiafelhasználás az előbbiek szerint került meghatározásra, a mennyiségi változás költségnövelő hatását elhanyagoltuk. fogyasztás (kW/h) világítás
egységár (Ft/kWh)
1,2
16
energia költség (Ft) 76 800
18. sz. táblázat: Közvetett energiaköltség meghatározása
1. év 76 800
2. év
3. év
10% 84 480
10% 91 238
4. év
5. év
8% 98 537
8% 98 537
19. sz. táblázat: Közvetlen energiaköltség változása
5.2./
Személyi jellegű ráfordítások
A bérköltség 2-2 szakmunkás illetve segédmunkás bérét tartalmazza 13 havi fizetést feltételezve, inflációt meghaladó mértékű növekedéssel kalkulálva. 1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
4 160 000
10% 4 576 000
10% 5 033 600
8% 5 436 288
8% 5 871 191
20. sz. táblázat: Bérköltségének változása
A személyi jellegű kifizetések a tulajdonos ilyen jellegű költségeinek becsült értékét tartalmazzák. 1. év 300 000
2. év 300 000
3. év 330 000
21. sz. táblázat: Személyi jellegű költségének változása
12
4. év 330 000
5. év 350 000
5.3./
Egyéb ráfordítások
Az egyéb ráfordítások között jelentkezik a helyi önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó, melynek mértéke az árbevétel 2%-ban került meghatározásra. Kezdő vállalkozások esetén azonban csak a harmadik évtől kell fizetni, tehát az első két év iparűzési adó mentes.
5.4./
Egyéb alapinformációk a költségekre vonatkozóan
A társaság hosszú távú céljai között szerepel a gyártócsarnok megvásárlása, ezért osztalék kifizetését egyik évben sem tervezzük, s az évek során realizált eredményt különböző pénzügyi portfoliókba fektetjük. Ezek átlagos éves tervezett hozama 10%, mely a pénzügyi műveletek bevételei között jelenik meg. A társaság által elért eredményt 18% társasági adó terheli. A vállalkozás beindításához igénybe vett hitelek költségei a következőképpen alakulnak: 1. év Fennálló hitel tőkeösszege Kamat % /EURIBOR+0,6%/ Éves kamatkötelezettség
2. év
3. év
4. év
5. év
10 000 000 10 000 000 10 000 000 7 000 000 4 000 000 4,55%
4,44%
4,25%
4,02%
3,83%
455 000
444 000
425 000
281 400
153 200
22. sz. táblázat: A beruházási hitel kamatkötelezettsége
Fennálló hitel tőkeösszege Kamat % /EURIBOR+0,8%/ Éves kamatkötelezettség
1. év 2. év 3 000 000 1 500 000 4,75% 4,64% 142 500 69 600
23. sz. táblázat: A forgóeszköz hitel kamatkötelezettsége
Éves kamatkötelezettség összesen Éves egyéb költség /kezelési ktg./ ÖSSZESEN
1. év 597 500
2. év 513 600
3. év 425 000
4. év 281 400
5. év 153 200
260 000 857 500
0 513 600
0 425 000
0 281 400
0 153 200
24. sz. táblázat: Hitelek éves bekerülési költsége
13
6./
A társaság eredmény-kimutatása 5 év távlatában 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 34 454 400 39 794 832 41 784 574 47 341 922 48 762 180
Belföldi értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó ár- 34 454 400 39 794 832 41 784 574 47 341 922 48 762 180 bevétele II. Aktivált saját telje0 0 0 0 0 sítmények értéke III. Egyéb bevételek 0 0 0 0 0 Anyagköltség 12 340 926 14 932 521 16 425 773 19 513 818 21 074 924 Igénybe vett szolgálta4 700 800 5 681 680 7 139 983 7 325 899 7 806 334 tások értéke Igénybe vett egyéb 450 000 495 000 544 500 588 060 635 105 szolgáltatások értéke IV. Anyag jellegű ráfor- 17 491 726 21 109 201 24 110 256 27 427 777 29 516 362 dítások Bérköltség 4 160 000 4 576 000 5 033 600 5 436 288 5 871 191 Személyi jellegű egyéb 300 000 300 000 330 000 330 000 350 000 kifizetések Bérjárulékok 1 830 400 2 013 440 2 214 784 2 391 967 2 583 324 V. Személyi jellegű rá6 290 400 6 889 440 7 578 384 8 158 255 8 804 515 fordítások VI. Értékcsökkenési le3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 írás VII. Egyéb ráfordítások 835 691 946 838 975 244 7 272 274
8 396 191
5 860 242
7 409 052
6 066 059
0
0
800 000
1 300 000
2 000 000
857 500
513 600
425 000
281 400
153 200
-857 500
-513 600
375 000
1 018 600
1 846 800
6 414 774
7 882 591
6 235 242
8 427 652
7 912 859
X. Adófizetési kötelezettség
1 154 659
1 418 866
1 122 344
1 516 977
1 424 315
D. Adózott eredmény / nettó pénzáramlás
5 260 114
6 463 725
5 112 899
6 910 675
6 488 544
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény
25. sz. táblázat: A Tesz-Vesz Kft. eredmény-kimutatása 5 év távlatában
14
Az eredmény-kimutatás a társaság mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, s a mérleg szerinti eredmény főbb összetevőit, illetve azok alakulását. A vállalkozások indításánál, illetve működésénél meghatározó az üzemi tevékenység eredménye, hiszen ha ez negatív egyáltalán nem érdemes a tevékenységet elkezdeni vagy folytatni. A Tesz-Vesz Kft. esetében erről nem beszélhetünk, hiszen mind az 5 évben az üzemi tevékenység – várhatóan – jelentős nyereséget fog hozni. Ezt némiképp módosítja a pénzügyi műveletek eredménye, valamint az év végi adófizetési kötelezettség. Így a társaság adózott eredménye mind az 5 évben meghaladja az 5 mFt-ot.
7./
A beruházás gazdaságossági számításai
7.1./
Statikus módszerrel 1. év Adózott eredmény / nettó pénzáram + Értékcsökkenés - Hiteltörlesztések Cash Flow / működési pénzáram Működési pénzáram összesen
2. év
3. év
4. év
5. év
5 260 114 6 463 725 5 112 899 6 910 675 6 488 544 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 1 500 000 1 500 000 3 000 000 3 000 000 4 000 000 7 160 114 8 363 725 5 512 899 7 310 675 5 888 544
34 235 957
26. sz. táblázat: A működési pénzáram alakulása 5 év távlatában
Ha az évek során felhalmozott működési pénzáramokból /34.235.957,- Ft/ kivonom a beruházásra fordított pénzösszeget /17.910.000,- Ft/ 16.325.957,- Ft tiszta nyereségre teszek szert az 5. év végére. Tehát ezen számítás alapján a
beruházás előkészítése megalapozott, s gazdasági szempontból mindenképpen indokolt megvalósítani. Ennek a statikus számítási módszernek azonban van egy nagy hátránya, hogy figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét, azaz hogy a jövőbeli pénz mindig keve-
15
sebbet ér, mint a jelenbeni. Ezért célszerű a gazdaságossági számítást a dinamikus /NPV/ módszerrel is elvégezni.
7.2./
Dinamikus módszerrel 1. év Adózott eredmény / nettó pénzáram + Értékcsökkenés - Hiteltörlesztések Cash Flow / működési pénzáram PV /ha r=12,69%/ NPV
2. év
3. év
4. év
5. év
5 260 114 6 463 725 5 112 899 6 910 675 6 488 544 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 3 400 000 1 500 000 1 500 000 3 000 000 3 000 000 4 000 000 7 160 114 8 363 725 5 512 899 7 310 675 5 888 544 6 353 815 6 586 110 3 852 333 4 533 315 3 240 269
6 655 843
27. sz. táblázat: A beruházás nettó jelenértékének alakulása
A nettó jelenérték /NPV/ segítségével megvizsgáltuk, hogy a beruházás az évek folyamán mekkora változást hoz a tulajdonos vagyonában. A nettó jelenértéket úgy számoljuk ki hogy a jövőben várt pénzáramokat a tulajdonos által elvárt hozammal diszkontáljuk, s az így kapott jelenértékből kivonjuk a beruházás bekerülési értékét, azaz : NPV = - C0 + Cn/(1 + r)n. Az NPV alkalmazásánál nagyon fontos a tulajdonos által elvárt hozam, azaz az átlagos tőke költségének pontos meghatározása. A társaság tulajdonosa által elvárt hozam 12,69%, mely a CAPM modell segítségével a következő módon került meghatározásra. CAPM modell: r = rf + ß*(rm-rf) Ahol rf = kockázatmentes kamatláb / hosszú lejáratú államkötvények hozama/ rm = átlagos tőzsdei megtérülés /piaci hozam/ rm - rf = részvényesek kockázati prémiuma /piaci kockázati díj/ ß = az adott részvénybefektetés árfolymaváltozásának a piac átlagos kockázatához viszonyított aránya
16
Esetünkben a kockázatmentes kamatláb, azaz a beruházáshoz hasonlóan hoszszú 5 éves lejáratú állampapírok referenciahozama 8,56%, az átlagos tőzsdei megtérülés 13,15%, a piaci kockázati díj pedig 4,59%. A CAPM modell esetében legnehezebb a béta értékének, azaz annak meghatározása, hogy a társaság hogyan reagál a piaci változásokra. Kiindulásként a hasonló társaságok becsült bétáinak átlagát vettük, mely 0,7, hiszen ezen termékek gyártása kevésbé függ a gazdasági ciklusoktól. Ezt azonban módosítani kell a pénzügyi kockázattal is, hiszen mikor egy társaság hitelt vesz fel növekszik a bétája, s ezzel együtt a várható hozama is. Így a társaság bétája a pénzügyi kockázattal megnövelve 0,9. A fentiekből kiindulva r = 8,56% + 0,9 * 4,59% = 12,69% A tulajdonos által elvárt hozam, valamint a működési pénzáramok ismeretében meghatározható a beruházás évenkénti jelenértéke – a működési pénzáramok diszkontálásra kerülnek a 12,69%-os elvárt hozammal –, mely összesen 24.565.843,- Ft. Ebből kivonva a beruházás bekerülési értékét megkapjuk a nettó jelenértéket, mely a következő: NPV = - 17.910.000,- Ft + 24.565.843,- Ft = 6.655.843,- Ft
Tehát mivel a beruházás nettó jelenértéke pozitív, azaz a jövőbeni jövedelmek diszkontált értéke nagyobb, mint az induláskor beruházott öszszeg a beruházást indokolt megvalósítani.
7.3./
Tőkelekötés hatékonyságának vizsgálatával
A tőkelekötés hatékonyságának vizsgálata legkönnyebben az R.O.I. mutató kiszámításával végezhető el, mely megmutatja hogy a beruházás megvalósításával lekötött átlagos tőke mekkora eredményt hoz évente.
17
Az R.O.I. mutató kiszámításához – az eredmény-kimutatáson túl – szükség van az év végi mérlegek összeállítására is. Nyitó ESZKÖZÖK(AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
1. év
3. év
4. év
5. év
17 910 000 14 510 000 19 110 000 20 710 000 24 310 000 26 410 000 0 0 0 0 0 0 17 910 000 14 510 000 11 110 000 7 710 000 4 310 000 17 910 000 0 8 000 000 13 000 000 20 000 000 8 500 000 3 090 000 10 950 114 11 313 839 11 826 738 12 137 413 12 525 957 3 000 000 2 500 000 3 000 000 3 000 000 3 000 000 3 000 000 0 6 850 000 6 500 000 7 000 000 6 500 000 7 000 000 0 0 0 0 0 0 90 000 1 600 114 1 813 839 1 826 738 2 637 413 2 525 957 0
0
0
0
0
0
21 000 000 25 460 114 30 423 839 32 536 738 36 447 413 38 935 957
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) 8 000 000 D. Saját tőke 8 000 000 I. Jegyzett tőke 0 IV. Eredménytartalék VII. Mérleg szerinti eredmény 0 E. Céltartalékok 13 000 000 F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú köte- 10 000 000 lezettségek III. Rövid lejáratú köte- 3 000 000 lezettségek 0 G. Passzív időbeli elhatárolások
FORRÁSOK ÖSSZESEN
2. év
13 260 114 19 723 839 24 836 738 31 747 413 38 235 957 8 000 000 8 000 000 8 000 000 8 000 000 8 000 000 0 5 260 114 11 723 839 16 836 738 23 747 413 5 260 114 6 463 725 5 112 899 6 910 675 6 488 544 0 0 0 0 12 200 000 10 700 000 7 700 000 4 700 000 0 0 0 0
0 700 000 0
10 000 000 10 000 000 7 000 000 4 000 000
0
2 200 000
700 000
700 000
700 000
700 000
0
0
0
0
0
21 000 000 25 460 114 30 423 839 32 536 738 36 447 413 38 935 957
28. sz. táblázat: A Tesz-Vesz Kft. mérlege 5 év távlatában
A korábban bemutatott – 6. pont – eredmény-kimutatás és a fenti mérleg adatok figyelembevételével a tőkelekötés hatékonysága a következőképpen alakul:
18
Számláló kiszámítása: 1. év
2. év
3. év
+ Értékesítés nettó árbevétele 34 454 400 39 794 832 41 784 574 - Anyag jellegű ráfordítások 17 491 726 21 109 201 24 110 256 6 290 400 6 889 440 7 578 384 - Személyi jellegű ráfordítások 3 400 000 3 400 000 3 400 000 - Értékcsökkenési leírás 0 0 835 691 - Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye 7 272 274 8 396 191 5 860 242 0 0 800 000 + Pénzügyi műveletek bevételei 857 500 513 600 425 000 - Pénzügyi műveletek ráfordításai -857 500 -513 600 375 000 Pénzügyi műveletek eredménye 6 414 774 7 882 591 6 235 242 Adózás előtti eredmény 1 154 659 1 418 866 1 122 344 - Adófizetési kötelezettség 5 260 114 6 463 725 5 112 899 Adózott eredmény Nevező kiszámítása: 1. év 2. év 3. év 0 0 0 + Immateriális javak nettó értéke + Tárgyi eszközök nettó érté- 14 510 000 11 110 000 7 710 000 ke 2 500 000 3 000 000 3 000 000 + Készletek 6 850 000 6 500 000 7 000 000 + Követelések 1 600 114 1 813 839 1 826 738 + Pénzeszközök 0 0 0 + Aktív időbeli elhatárolások 0 0 0 - Céltartalékok 2 200 000 700 000 700 000 - Rövid lejáratú kötelezettségek 0 0 0 - Passzív időbeli elhatárolások 23 260 114 21 723 839 18 836 738 Átlagos tőkelekötés
4. év
5. év
47 341 922 48 762 180 27 427 777 29 516 362 8 158 255 8 804 515 3 400 000 3 400 000 946 838
975 244
7 409 052 6 066 059 1 300 000 2 000 000 281 400
153 200
1 018 600 1 846 800 8 427 652 7 912 859 1 516 977 1 424 315 6 910 675 6 488 544
4. év
5. év 0
0
4 310 000 17 910 000 3 000 000 3 000 000 6 500 000 7 000 000 2 637 413 2 525 957 0
0
0 700 000
0 700 000
0
0
15 747 413 29 735 957
Befektetett tőke átlagos értéke 23 260 114 22 491 977 20 280 289 17 292 076 22 741 685
R.O.I.
22,61% 28,74% 25,21% 39,96% 28,53%
A tőkelekötés hatékonyságával szemben elvárt követelmény, hogy az nagyobb legyen mint a kockázatmentes befektetések, azaz az államkötvények, kincstárjegyek hozama. Jelen esetben az állampapírok referenciahozama 8,56%, tehát a Tesz-Vesz Kft. radiátorfül gyártásra vonatkozó beruházása jó
19
döntés, hiszen ez a befektetés minden évben jóval nagyobb hozamot biztosít a társaság számára, mint ha az alternatív kockázatmentes befektetést választotta volna. 8./
Összegzés Vizsgadolgozatunkban egy már működő, a közel múltban megvalósított beruházást, illetve annak megtérülését mutatjuk be megváltoztatott körülmények között. Egy meglévő piaci rés kihasználására magánvállalkozás jött létre, nevezetesen a Tesz-Vesz Kft., aki radiátorfülek beszállítására egy gyártósor beruházást valósított meg.
Felmerül a kérdés hogy ez a beruházás – hosszabb távon – önmagában véve gazdaságos-e, s az évek során realizálódó eredmény lehetőséget add-e további fejlesztések megvalósításához ? A teljesség igénye nélkül a beruházás gazdaságosságát három különböző módszer felhasználásával végeztük el, melyek a következők: -
statikus módszer /működési pénzáram/,
-
dinamikus módszer /NPV/,
-
tőkelekötés hatékonyságának vizsgálata /R.O.I./.
Mindhárom módszer eredménye azt támasztja alá, hogy a radiátorfül gyártásra vonatkozó beruházás rendkívül gazdaságos, s viszonylag rövid idő alatt megtérül /2,5 év/. Az 5 év távlatában megvizsgált kimutatások, illetve mutatók alapján ez a társaság könnyen megvalósítja célkitűzéseit. A társaság pénzügyi stabilitása megvalósítható, hiszen évről évre érezhetően csökken a társaság függősége a külső hitelezőktől, s minden évben jelentős eredmény visszaforgatást valósít meg a tulajdonos.
20
