BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TESTNEVELÉS ÉS SPORT KAR TANÍTÓKÉPZ F ISKOLA SZÉKELYUDVARHELY
TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI TUDNIVALÓK ÓVODÁBAN ÉS AZ ELEMI ISKOLÁBAN (ideiglenes) - tanulmányi útmutatóII. félév
Buzás Ern
2
TESTNEVELÉS AZ ÓVODÁBAN 1.1 A testnevelés feladatai A testnevelés - a testi nevelésen belül- olyan tervszer és rendszeres ráhatás, amely a testgyakorlatok, mozgástevékenységek oktatásával a személyiség sokoldalú képzését és a mozgásm veltség fejlesztését szolgálja. 11B
A testnevelés általános feladatai: értelmi, erkölcsi, esztétikai, világnézeti, és a munkára neveléssel kapcsolatosak. A testnevelés sajátos feladatai: 1. 2. 3. 4.
a szervezet sokoldalú, arányos fejlesztésének el segítése, a testi képességek fejlesztése, a mozgásm veltség fokozása, a mozgásigény felkeltése, kielégítése.
1.2 Az óvodai testnevelés feladata 12B
Az óvodai testnevelés egyik dönt feladata, az óvodásgyermek szervezetének, testi képességeinek, sokoldalú arányos fejlesztése. Tartsuk szem el tt, hogy az óvodai testnevelés a gyermek vázizomzatának meger sítésével ellenállást, védelmet nyújt majd az iskolai ül foglalkozás káros hatásával szemben. Tör djünk óvodásaink helyes testtartásával! Tiszta leveg n végeztessünk sok légz gyakorlatot. Ne csak futás után, de akkor is mikor élénk mozgásokat vagy nagyobb er kifejtést végeznek. Az óvodásoknál gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes gyakorlatokat légzés visszatartással végeznek. A fokozott oxigénigényt légzésgyakorlatok segítségével elégíthetjük ki. Természetes mozgásaikat csiszoljuk, finomítsuk, végeztessük különféle körülmények között. Biztosítsunk sok gyakorlási lehet séget, buzdítva, dicsérve, juttassunk minden gyermeket sikerélményhez. Jelentsen a testnevelési foglalkozás, a mindennapos testnevelés az óvodásnak sok-sok játékos versengést, játékot, amiben testi képességei fejl dnek, mozgásjártasságai és mozgáskészségei kialakulnak, mozgásigényük kielégítést nyer. Az óvodai testnevelés feladatainak megvalósítsa során a gyermekek közösségi magatartása fejl dik. Egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közös érdeknek. Segítenek a gyengébbeknek. Játékaikban leleményesebbek, önálló megoldásokat kezdeményeznek. A játékszabályokat betartják. Munkájuk értékelését figyelemmel kísérik, fejl d önbizalommal törekszenek a mozgás helyes végrehajtására.
3
2. AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK MOZGÁSFEJL DÉSE 0B
2.1
Az óvodás gyermek fejl dési sajátosságai
13B
Az óvodás gyermek testi fejl désében a növekedés és súlygyarapodás ritmikus változásokat mutat. A kisgyermek csont - és izomrendszere ebben az id szakban er teljesen fejl dik. De egy-egy izomcsoport csak rövidebb ideig képes azonos aktív m ködésre, ezért a gyermek gyakran változtatatja cselekvési formáit, s így ösztönösen felváltva m ködteti izomcsoportjait. A szívm ködés alkalmazkodik a terheléshez, ez mind a pulzusm ködés mind a vérnyomás alakulásában kimutatott. /a terhelést követ rövid szünet után 3O-4O sec. Múlva ismét megközelíti a nyugalmi értékeket) Az óvodáskor kezdetén az idegrendszer serkentés és gátlás viszonya labilis, túlsúlyban van a serkentettség, ezzel magyarázható, hogy a kiscsoportos gyermek mozgásformájában fölöslegesen nagy mozdulatok, túlzott er kifejtés és szaggatottság észlelhet . Motoros fejl dés Lényege: a gyermek olyan környezetben növekedjék, amelyben megfelel mérték mozgásösztönzés és b séges alkalmazkodási lehet ség kínálkozik, és ahol a nevel k a gyermek egészséges mozgás- és cselekvési ösztönét helyes irányba terelik, itt sajátítja el a motorika alapformáit: jár, mászik, fut, ugrik, dob, fog, stb. Ezeket a mozgásokat összehangoltan hajtja végre, ezek a mozgások még finomításra szorulnak de egyes mozgáskészségek egymás mellett, és együttesen fejl dnek. Pl. járás a hordással, járás és húzás, futás és ugrás, dobás és fogás stb. U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
Motoros fejl dés a természetes mozgásokban Elnevezésüket attól a folyamattól nyerték, amely a gyermek fejl désében az oktatástól függetlenül lejátszódik. Ebbe a kategóriába tartoznak: a kuszás, mászás, csúszás, járás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés, ugrás, gurulás, függés, lengés. a) A kiscsoportos gyermek motoros fejl dése a természetes mozgásokban: U
Ebben a korban a gyermek már több természetes mozgásban jártassággal, alap mozgáskészséggel rendelkezik Mozgás tempója lassú, a mozgások végrehajtási formájában hiányosságot észlelhetünk, a végrehajtást még fölösleges mozdulatok, un. „túlmozgás” is kíséri. A gyermek mozgásának összerendezettsége (koordinációja) bizonytalan. A mozgástevékenységek elsajátítása érdekében csekély er feszítést tesz és munkavégzése kevésbé célszer . A kuszást, mászást, csúszást helyesen és szívesen végzik. Az ügyesség és er fejlesztése a húzás-tolás gyakori ismétlésével történik. A háromévesek saját testsúlyukat húzva, tolva helyb l kitudják mozdítani. Járásuk magabiztos. Egyensúlyozó járásukban csak a keskeny és emelt, vagy rézsutos felületeken bizonytalanok A futásban már érzékelhet a repülési szakasz, de a talajfogó láb nem nyúlik ki térdben. Futás közben irányváltoztatásokat „feladatszer en” utasításra végeznek. U
U
U
U
U
U
U
U
4
A dobás-fogás mozgása még meglehet sen „ügyetlennek” t nik, csak a nagyobb átmér j labdákat tudják elfogni. Ha a dobás célját a fej magasság alatt jelöljük meg, a labdát két kézzel alulról, a test el tt mintegy maguktól ellökve dobják el. Szökdelés- ugrás sokat „ugrándoznak” szabadon. Az utánlépéses szökdelést el re és térdemeléssel összekötött szökdelést is ügyesen végzik. A negyedik életévük körül rövid id re képesek uralkodni saját testük felett, már elugranak és talajra érkezés után könnyen felveszik újra a biztos egyensúlyi helyzetet. U
U
b) A középs csoportos gyermek motoros fejl dése a természetes mozgásokban U
A középs csoportos gyermek mozgástempója az általuk ismert gyakorlatokban, a jártasság illetve készség színvonalára fejl dött tevékenységekben gyorsabb. A tempófokozódás a gyakorlás következménye. Teljesítményeik növeléséhez szükséges akaraterejük és értelmi színvonaluk érzékelhet en fejlettebb. Mozgásuk céltudatosabb, értelmesebb és jelent sen fejl dött a tanulási, elsajátítási szándék is. Ügyességük, gyorsaságuk, teljesít képességük a kuszás, mászás, csúszás esetében is szembet n . Erejük, a mászórúdon való kísérletezéseik során is megnyilvánul. A futásban egyre inkább elt nik a csíp forgó mozgása és szívesen futnak tempófutással 3o m-es távolságot. Járásnál már nem gyakori a tempóváltozás, s t arra is képesek, hogy az óvón által adott ütemhez mintegy 32 lépésen keresztül igazodjanak. A lépcs re fel- és lelépés váltott lábbal folyamatosan, biztosan sikerül. Állásból 3o cm magas akadályt 1vagy 2 lábról elugorva átugranak . A nekifutással történ ugrásokat is ebben a korban kezdik el gyakorolni. A dobásnál az 5-ik év felé közeledve észlelhetjük, hogy egykezes hajítást már határozott irányba is képesek végrehajtani, de csak olyan tárggyal, amit a kezükben tartani tudnak. A labda elfogásának biztonsága még csekély. Az egymással való labdázásnál kb. 2 m-re állva képesek a labdát elkapni és a labdát testhez húzzák. Év vége felé a feléjük dobott labdába pontosan bele tudnak ütni. Hanyattfekvésben fel tudják emelni a lábukat függ legesig, s t azontúl a fejük fölé, és lendülettel gurulnak fel ülésbe. A szereken szívesen függnek és lendülnek el re, hátra. A fogás korláton, nyújtón, mászó alkalmatosságokon biztonságos. U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
c) A nagycsoportos gyermekek motoros fejl dése a természetes mozgásokban U
Ebben a korban a gyermek mozgástempója különösen a folyamatos mozgásvégzésben gyorsabb. Kuszásban , mászórúdon ha már teremtettünk mászási alkalmakat, minden fáradtság nélkül 4m magasságig felmásznak. Az ütemtartással végzett járás nem okoz nehézséget. Keskeny felületen biztosan egyensúlyoznak. A húzó mozgást teljes er vel differenciáltan ellen rzéssel végzik. Egyéni ritmusukat is alátudják vetni a csoport ritmusának futás közben is. Versenyfutásnál jó testtartást és kifejezett repülési szakaszt tapasztalhatunk. Képesek már nekifutásból ugrani . Leugrásnál rugalmas a talajfogásuk. Távolbadobásnál marok labdával, egykezes hajítómozgást észlelhetünk, de a dobásokat f leg helyb l végzik. A labda elfogásánál a társ dobását, a labda röppályáját figyelemmel kísérik. Társas labdázás 3m távolságig lehetséges. U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
U
5
A hosszúsági tengely körüli gurulásban fejl dött az ügyességük, gyorsaságuk. A gurulás folyamatossá és iránytartóvá válik A gurulóátfordulást többféle befejez helyzetbe biztosan végzik. U
3.
U
AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS MOZGÁSRENDSZERE
1B
Az alább felsorolandó gyakorlatokról b vebben a kontakt órákon. I. Rendgyakorlatok: 1. Állások; 2. Testfordulatok; 3. Menet lépés és ütemtartással; 4. Alakzatok és alakzatváltoztatások; U
U
II. El készít gyakorlatok; gimnasztika: 1. Szabadgyakorlati alapformájú: a) szabadgyakorlatok; b) kéziszergyakorlatok; c) társasgyakorlatok; d) padgyakorlatok; 2. természetes gyakorlatok: a) természetes járás; b) különböz járásmódok; U
U
III. F gyakorlatok: A) Torna vonatkozású f gyakorlatok: 1. természetes támaszgyakorlatok; a) kuszások, csúszások, mászások; b) egyensúlyozó járásgyakorlatok; 2. talajtorna gyakorlatok: a) gurulás a test hossztengelye körül; b) gurulóátfordulás el re; c) tarkóállás és gurulóátfordulás hátra el készít gyakorlatai; d) kézállás el gyakorlatai; 3. függésgyakorlatok: a) mászások függ leges, vagy rézsutos létrán, íves létrán, illetve rácson: függ állásban fel-, és lefelé, után- és túlfogással, lépéssel, továbbá oldalirányban utánfogással és utánlépéssel, mászások átbújásokkal; b) függés érint magas vízszintes rúdon, létra fokain, vagy szárán, illetve ezek alacsonyabb változatain; zsugorfüggés, függésben váltogatott vagy cserés és páros, (hajlított- nyújtott) lábmozgások; lendület el re- hátra leugrással; zsugorfüggésben hajlított cserés illetve páros lábmozgások; 4. szerugrások: a) mélyugrás; b) felfelé történ ugrás; c) padon végezhet különböz el készít ugrásgyakorlatok: nyusziugrás leterpesztéssel; játékos zsugorkanyarlati átugrások; B) Atlétikai vonatkozású f gyakorlatok: 1. futások: a) közepes iramú futás az állóképesség növelése érdekében; b) belegyorsuló futások, futások tempóváltoztatással; c) gyorsfutás állórajtból különböz távolságra (1o-3om) és versengéssel; 2. ugrások: A) helyb l ugrások: a) helyb l távolugrás; b) helyb l magasugrás; B) nekifutásból ugrások: a) távolugrás b) magasugrás; ugrásokat el készít gyakorlatok: járásból akadályokra fel-, le- és átlépéssel; 3. dobások: a) hajítás távolba; b) hajítás függ leges és vízszintes célba fels dobással; babzsákkal, maroklabdával; U
U
U
U
6
C) Játék vonatkozású f gyakorlatok: a) léglabda gurítás két- és egy kézzel helyben és haladással; gurítás társhoz; b) léglabda dobások: kétkezes alsó-, fels dobás; egykezes fels dobás; labda elkapása két kézzel; c) labdavezetés: két- és egy kézzel, helyben és haladással; U
U
IV. Játékok: A torna, atlétika és játékok f gyakorlataiból felépített eszköz nélküli és eszközzel végezhet játékok; a játékokra el készít egyéni és páros versengések. U
4. AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA 2B
4.1 A nevelés, oktatás, képzés kapcsolata az óvodai testnevelési foglalkozásokon 14B
Az óvodai testnevelés különféle formái nyujtanak lehet séget ahhoz, hogy a testnevelés feladatait a testnevelés eszközeivel megvalósítsuk. A foglalkozásokon a testgyakorlatokat pedagógiai céllal alkalmazzuk, a nevelés és az oktatás kölcsönhatásában. Az ismeretek nyujtása és elsajátítása, az óvón és a gyermek aktív közös tevékenysége. Az óvón ezt a bonyolult tevékenységet tudatosan, tervszer en irányítja, a gyermekek pedig közrem ködnek az ismeretek elsajátításában. A testnevelési foglalkozásokon a gyermekeknek olyan ismeretekre kell szert tenniök, amelyeket a gyakorlatban alkalmazni tudnak és ezt a feladatot képzés segítségével valósítjuk meg. A testgyakorlatok ismételt, tudatos végrehajtása vezet az elsajátításhoz. E folyamat közben kialakulnak mozgáskészségeik és fejl dnek testi képességeik Az oktatás és képzés a testnevelési foglalkozásokon egymással a legszorosabb egységben jelentkeznek. A nevelés áthatja az oktatás és képzés tevékenységét. Mialatt a testgyakorlatot a gyermekek elsajátítják, személyiségük alakul, változik: gondolkodásuk a lényeg megértésére irányul, testi képességeik fejl dnek, az új testgyakorlatot különböz körülmények között is végre tudják hajtani, becsületesen versenyeznek a gy zelemért stb. A testnevelés foglalkozásokon a gyermek személyiségének alakítása, fejlesztése érdekében folyik a nevelés, az oktatás és a képzés.
4.2 Az óvodai testnevelés oktatási folyamatának sajátosságai 15B
7
A testnevelés oktatási folyamatában is ismeretek szerepelnek. Már az óvodában is úgy kell a gyermekekkel ezen ismereteket elsajátítani, hogy azokat mindennapi élet ükben is alkalmazni tudják. A testgyakorlatok azonban nemcsak elméleti ismeretek, gyakorlati cselekvésekben valósulnak meg, azaz mozgástevékenységek, amelyeket jártasság, illetve készség szintjére kell emelni. E folyamat aktív gyakorlás során alakul ki. A gyakorlás élettani hatása fejleszt leg hat a szervrendszerek kialakult m ködési szintjére, azaz tökéletesíti, gazdaságosabbá teszi m ködésüket. A testnevelési foglalkozások folyamatában szerepl didaktikai feladatok: 1. A gyermekek megismertetése konkrét tényekkel; elemzés, analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás, végrehajtási kísérletek. 2. Megszilárdítás: gyakorlás, hatáskiváltás. 3. Ellen rzés. 4. Gyakorlati alkalmazás. 1 Konkrét tények nyújtása (új ismeretek feldolgozása) Az ismeret nyújtása során, amit a bemutatás és magyarázat módszerével végzünk, akusztikus és vizuális ingerekkel hatunk a gyermek érzékszerveire. Az ingerek által kiváltott érzékelés és észlelés azonban csak akkor vezet a testgyakorlatok felfogásához, ha a gyermek tudatos figyelmet tanúsít a tanulandó gyakorlat iránt. A szándékos figyelem az oktatás lényeges lélektani feltétele. Ne csak a gyerekek érdekl dését keltsük fel az ismeretnyújtás során, de megfelel tanulási szándékukat is. A kisgyermek életkori sajátosságaihoz tartozik, hogy nem érzékeli a lényeget. Az óvón a gyakorlat elemzésével tárja fel a gyakorlatot alkotó m veleteket, kiemeli a gyakorlat lényegét, a vezet m veletet. A gyakorlat lényegét az egész gyakorlat bemutatásával értetjük meg, ügyelve arra hogy a gyakorlat egységét a részek ne homályosíthassák el. A szavakban, nyelvi kifejezésekben megfogalmazott lényeg megértése, felfogása, a gyakorlat elhelyezése a már elsajátított ismeretek körébe, más gyakorlatokkal való összefüggések feltárása, az absztrakciók és általánosítások megalkotásával jön létre. A vezet m veletet a gyermekek szókincséhez és fogalomköréhez igazodva közöljük. Pl. a helyb l távolugrás vezet m veletét, az elrugaszkodást a középs csoportban így értetjük meg a gyerekekkel: „az ugrik messzire, aki er sen és gyorsan löki el magát lábbal a földt l”. Nagycsoportban: „ ugorjatok el er sen, gyorsan lendítsétek el re a karotokat, így hosszabbat ugorhattok.” Ismerje az óvón csoportja fejlettségi szintjét és nyújtson ennek megfelel optimális mélység és nehézség „tényeket”. Ha alacsonyabb szinten nyújt ismeretet nem követel a gyermekt l er feszítést, ha magasabb nívót alkalmaz, maximalizmusba esik. Mindkét esetben megfosztja a gyermekeket attól az örömt l, amit számukra a közös er feszítéssel végzett felfedezés nyújthat. U
U
2.M egszilárdítás, gyakorlás hatáskiváltás U
A megszilárdítást a testnevelésben a gyakorlással oldjuk meg. A gyakorlás körülményei épp ezért mindaddig azonosak, amíg a mozgás végrehajtásában a gyermekek a jártasság szintjét el nem érik. A gyakorlás a testnevelés oktatási folyamatában az a mozzanat, amelyben a képzés és oktatás szerves összefüggése szembet n . A gyakorlás folyamata vezet el a mozgásjártasság kialakulásához. Egyben a gyakorlás, vagyis a testgyakorlat többszöri végrehajtása, váltja ki a szervrendszerek alkalmazkodását, az ismételt munkavégzéshez. A testgyakorlat
8
izomm ködéssel végzett mozgástevékenység, s mint ilyen ingerként hat a mozgás végrehajtásában közvetlenül résztvev , vagy azokat ellátó szervrendszerek m ködésére. Ezért gyakorlás közben fejl dnek a gyermek fizikai képességei. 3. Ellen rzés U
Az óvodai testnevelési foglalkozásokon az ellen rzés az oktatott ismeret megértésére, a testgyakorlat helyes végrehajtására irányul. Az ellen rzés mint didaktikai mozzanat a testnevelés egész oktatási folyamatát végig kíséri. A mozgások elsajátítását- az els észlelést l a mozgáskészség kialakulásáig- az alkalmazható ismeretekig, azaz a tudásig, állandóan ellen rizni kell. Az ellen rzés a gyakorlatban a hibajavítás után valósul meg. A testgyakorlatok elsajátítási folyamatában több szakaszt különböztetünk meg, s e szakaszok mindegyike összeolvad egy el z , és egy következ szakasszal. A testgyakorlat elsajátításának folyamata ezen túl még egyéni eltéréseket is mutat, az adott gyermekcsoport életkori-fejlettségi szintjének különbségei szerint. A mozgástanulás minden szakaszára és az óvodáscsoport minden egyénére irányuljon az óvón ellen rzése. Az ellen rzés egyúttal visszajelentés is az óvón munkájáról. 4. Gyakorlati alkalmazás (változó körülmények közötti alkalmazás) U
U
A jártasság szintjére fejl dött ismereteket megpróbálhatjuk a gyakorlás eddigi körülményeinek megváltoztatásával végrehajtani.(Pl. megváltoztatja a gyakorlat kiinduló helyzetét, vagy összekapcsolja a testgyakorlatot egy megel z vagy követ másik gyakorlattal, vagy versenyben alkalmaztatja.) Mindenképpen tartsa szem el tt az óvón , hogy a gyakorlati alkalmazás nyújtson lehet séget a gyermekek önálló megoldási módjaira. Így válik a változott körülmények közötti alkalmazás folyamatában a mozgásjártasság mozgáskészséggé, az ismeret tudássá. Az oktatás folyamatában szerepl mozzanatok csak elméletileg különíthet k el egymástól, az óvodai testnevelési foglalkozásokon a nevelés, oktatás, képzés feladatainak megoldása során átszövik egymást. 4.3
Módszertani útmutatás a mozgásanyag feldolgozásához
16B
A mozgástanulás folyamata Új gyakorlat tanításánál az óvón (elmagyarázza a mozgást), bemutatja , kézbe adja a kéziszert, amellyel a gyakorlatot végezni kell. A gyermekek érzékszerveiken felfogják az ingereket. A felfogott ingereket az idegpályák ingerület formájában a központi idegrendszerhez továbbítják Az ingerület az agykérgen szétterjed - irradiálés ennek megfelel en sok mozgató parancs érkezik a mozgató szervekhez. Az els kísérletnél a gyakorlat pontatlan , görcsös, merev, sok felesleges er kifejtést tapasztalunk. Gyakorlás következtében létrejön a gyermek tudatában a gyakorlat képzetének megfelel ingerület koncentráció, bejáródnak a pályák. Ez a mozgástanulás második szakasza és a gyermek jártas lesz a mozgásban. A gyakorlat ekkor már helyes, és azonos körülmények között a figyelem ráirányításával a feladatot a gyermekek önállóan el is végzik. A további gyakorlás eredményeképpen
9
az idegkapcsolatok megszilárdulnak (harmadik szakasz) és a mozgás végrehajtási formája automatizálódik. A feltételes reflexláncolat teljesen kialakul. A gyakorlatot azonban ismételni kell, mert az idegkapcsolatok meglazulnak. A mozgáskészség kialakulása sok gyakorlást igényel és ennek eredményeképpen kialakulnak a testi képességek. A testi képességek azok a testi és lelki egyéni sajátosságok, amelyek valamilyen cselekvés végrehajtásának lehet ségeit biztosítják. Igen sokfélék lehetnek, mert különböz szervek anatómiai és funkcionális tulajdonságaiban nyilvánulnak meg. Alapvet testi tulajdonságok az ember ereje, ügyessége, gyorsasága és állóképessége. Ezek azonban csak a lehet ségét adják a mozgás sikerének, az eredmény érdekében szükség van akarati és érzelmi megnyilvánulásokra is. Óvodában f leg az ügyességet és gyorsaságot fejleszthetjük mert az er kifejtés 3-6 éves korban huzamosabb ideig kifejezetten ártalmas, ezért a terhelés nagyságát, a mozgás gyorsaságát és az ismétlések számát csak fokozatosan, pihen k beiktatásával növelhetjük. Ugyanígy az állóképesség mely az izom - és csontrendszerre, légzésiés vérkeringési szervekre ró nagyobb megterhelést, csak fokozatosan és változatos terheléssel lassan növelhet . Az ügyesség azonban nagyon jól fejleszthet a cselekvések célszer megválasztásában és eredményes végrehajtásában. A gyorsaság összetev i közül pedig ki kell emelni a gondolkodás gyorsaságának a nevelését és az akarat erejének a fokozását. A mozgások tempóját, iramát, végrehajtási sebességét tudatosan változtatni kell. A tanítás bonyolult feladat. A tanítás a gyermek életkori sajátosságaihoz helyesen méretezett ismeretek rendszeres nyújtása, jártasságok és készségek kialakítása és testi képességek fejlesztése. Ebben az oktató- nevel folyamatban a gyermekközösség és az óvón tudatos és aktív együttm ködése szükséges. A mozgástanítás legfontosabb összetev i: az érdekl dés felkeltése, ismeretközlés, gyakoroltatás, ellen rzés, hibajavítás. 1. Az érdekl dés felkeltése A gyermek tevékeny részvételét a testgyakorlatokban a játékban, a figyelem és érdekl dés felkeltésével és ébrentartásával biztosíthatjuk A mozgástanulás sikere a gyermekek figyelmét l, a gyermekek figyelme viszont érdekl désükt l függ. Minél élénkebb a gyermekek érdekl dése, annál inkább számíthatunk figyelmükre. A gyermekek óriási mozgásigényéb l fakadó érdekl dést a testnevelés soronkövetkez feladatára kell irányítanunk és az érdekl dés tartósságát biztosítanunk. Vannak óvón k akik m vészien tudják irányítani a gyermekek érdekl dését hangjuk színezésével, a mondanivaló tömörségével, nagyszer képzel er vel, érzelmekre hatásával. Arra, hogy a gyermekeket a testnevelés anyagából mi érdekli, következtethetünk magatartásukból és azokból a megjegyzéseikb l is, amelyeket a foglalkozás közben, vagy utána tesznek. 2. Az ismeretközlés A mozgástanulás els kísérletéhez a leghatásosabb indítékot a gyakorlatok szemléletes módon történ közlése és bemutatása adja. A közlés és a
10
bemutatás a gyakorlatokban sohasem választható el egymástól. Külön csak azért tárgyaljuk, hogy szoros kapcsolatuk még jobban megmutatkozzék. Szóban közlés. A sikeres magyarázat attól függ, hogy megtudjuk-e értetni amit velük végeztetni akarunk, felfogják-e azt a mozgást, amit nekik meg kell kísérelni. Szókincsük még kevés, ezért a kisgyermekhez szóló magyarázatunk akkor megfelel : - ha rövid, ha csak a végrehajtásra vonatkozó leglényegesebb mozzanatokra utal, ha mondanivalónk csak annyi ismeretet ölel fel, amennyi a mozgás módjának megértéséhez szükséges; - ha képszer , ha hasonlatokkal élünk és azokat a gyermekek által ismert fogalmakkal, cselekvésekkel kötjük össze; - ha alkalmazkodunk a 3-6 éves gyermek tárgyias gondolkodásához; - ha a szavak, kifejezések megválasztásakor alkalmazkodunk a gyermekek szókincséhez, meglév ismereteikhez, értelmi fejlettségükhöz; - ha ösztönzést adunk a mozgás végrehajtására, hogy mozgásba lendüljön képzeletük és a bekövetkez élmény hatalmába kerítse ket; - ha magyarázatunk utasítás jelleg , felszólít és kihangsúlyozza a végrehajtás pontosságát; - ha a mozgást kellemesnek szórakoztatónak tüntetjük fel; - ha vetélkedésre, versengésre szólítjuk fel a gyermeket; - ha magyarázatunk mindig fontossági sorrendben vonatkozik a részletekre és nem terjed ki már ismert mozzanatokra; - ha magyarázatunkkal mintegy kikényszerítjük a helyes végrehajtást, nem okozunk bizonytalanságot; Bemutatás: mozgással kifejezett ismeretközlés. A magyarázat mellett a bemutatás nyújtja a gyerekek számára azt a képet, amelyre az els kísérlet is kielégíthet lehet. Úgy is mondhatjuk, hogy a bemutatás a 3-6 éves gyermek megértésében és elképzelésében kizár minden félreértést. A bemutatás legegyszer bb módja ha nem a gyerek, hanem az óvón végzi. Akár a nevel akár a gyermek mutat be, az legyen mindig mintaszer , pontos, szemléletes. A bemutatás akkor pontos, ha a magyarázattal teljesen megegyezik és akkor szemléletes, ha a mozgás lényeges mozzanatait a gyermekek számára világosan tükrözi.. Ennek érdekében ügyeljünk arra, hogy tükörképszer en járjunk el, vagyis a mozgást a gyermekekkel szemben állva az óvón úgy mutassa meg, ahogy azt a gyermek iránya kívánja. A bemutatást minden gyermek jól és a megfigyelés szempontjából a legjobb síkban lássa. Ha a gyermekek nem körben állnak, hanem szétszórtan, akkor az óvón helyezkedjen távolabb, hogy mindenki láthassa t. Általában a kör kerületén és ne a kör közepén mutassuk be a gyakorlatot és nem is mindig ugyanazon a helyen, hanem változtatva. Van gyakorlat amelyet jobb oldalnézetb l bemutatni. Helyhez kötött gyakorlatoknál (távolugrás) viszont a gyermekcsoportot kell úgy elhelyezni, hogy mindenki láthasson. Még jó magyarázat és bemutatás után is számíthatunk eredménytelenségre, ezért alkalmazunk ekkor olyan eljárást mint: utánzás, természetes játékos munka, rávezet gyakorlat, kényszerít helyzetek és feladatok, segítségadás. A természetes játékos munka lényege, hogy a gyerekek a mozgást „ki tudja?” felszólításra végzik, vagyis versengésre, vetélkedésre szólítjuk fel ket. A mozgás végrehajtási formájának megválasztása a gyermekek leleményességén múlik, mert az utasítás a végrehajtás módját nem jelöli meg.
11
Rávezet gyakorlat a kialakítandó mozgás egészének olyan részlete, mely önmagában is gyakoroltatható. A gyakorlat legnehezebben megérthet részének kiemelése, önálló gyakorlat formájában. Kényszerít helyzetek és feladatok. Elnevezésük arra utal, hogy segítségükkel a gyermek számára olyan körülményt teremtünk, amely kikényszeríti a mozgásnak, vagy a mozgás részeinek helyes végrehajtását. A segítségadás nemcsak a gyermek épségének meg rzését, a balesetelhárítást segíti el , de a mozgások els kísérleteit is megkönnyíti. Önbizalmat önt a gyermekekbe és átsegíti ket a mozgás legnehezebb mozzanatain, de akkor segítsünk, ha sikertelenség, vagy baleset fenyeget. 3. A gyakoroltatás Új ismeretek közlése mellett a mozgások bevésésére, testi képességek fejlesztésére irányul, valamint el segíti, hogy a tanult mozgásokat a gyermekek különböz viszonyok között alkalmazni tudják és a mozgásokból fakadó megterheléshez egészségük veszélyeztetése nélkül hozzászokjanak, vagyis mozgáskészségeik kialakuljanak. A mozgás bemutatása után a gyermek megkísérli a hallott és látott gyakorlat elvégzését. Az els néhány végrehajtási kísérlete kisebb, vagy nagyobb mértékben felesleges és helyes mozgást akadályozó merev, ügyetlen mozdulatokból áll, majd a mozgás egyre rendezettebbé válik, de még labilis. A további mozgásgyakorlás odavezet, hogy a gyermek mozgásismerete megszilárdul, a végrehajtás módja bevés dik, vagyis automatizálódik( jártassággá, készséggé fejl dik). A jól begyakorolt mozgást a gyermek versenyszer en is képes használni. Minden begyakorolt mozgást id közönként ismételni kell mert a mozgás könnyen veszít pontosságából és összerendezettségéb l Gimnasztikai gyakorlatoknál az id kihasználás, a gyakorlatok gyors pergése érdekében a szóban közlés és megmutatás többféleképpen kapcsolódhat egymáshoz. Gyors élénk mozgásoknál (szökdelés) a közlés megel zi a bemutatást. Ismétl d , de tetszés szerint lassítható, gyorsítható s t megállítható mozgásoknál, pl. kargyakorlatoknál egyid ben végezhet a szóban közlés és a megmutatás. Ütemként változó a szóban közlés egyszer utasítással, a megmutatás pedig az irány mutatásával helyettesíthet . A gyermekeknek nincs türelmük a magyarázatot végighallgatni, ezért nem hiba, ha azonnal megkísérlik a mozgást, ahogy hallják vagy látják. Rendgyakorlatok: mutassuk kézzel, irányítsuk karral, hogy a gyermekekben ne alakuljon ki semmiféle gátlás. A vezényszó két részb l áll: egy felhívó részb l, „Csoport!”- (2 másodperces szünet) „Állj!” „Gyakorlat rajta”- „Elég!” Beszéljen az óvón tagoltan, természetes tempóban és beszédét kifejez karmozdulatokkal kísérje. A gyakorlat folyamatos vezetését és irányítását három fontos mozzanat alkotja: 1. A gyakorlat megindítása és megállítása. 2. Az ütemezés. 3. Javító-és ösztönz megjegyzések a végrehajtás min ségére vonatkozólag. A helyváltoztatással járó gyakorlatok megkezdésére „indulj”, beszüntetésére „állj” vezényszóval utasít az óvón , a többi gyakorlatnál „rajta” és „elég” vezényszavakat használja.
12
Minden gyakorlatnak ritmusa és üteme van. A kisebb növés gyermekek járására élénkebb ütemet kell adni, mint a nagyobbaknak. Az ütemtartással egybekötött járás az óvodában nem els rend feladat. A gyakorlatvezetés, hangszín, és hanger változatos mondanivalónk nevel i rátermettségünk sokoldalú függvénye. Általában az egész csoporthoz szóljunk, dicsérjük vagy javítsuk ket, de csak végs esetben szólítsuk meg azt a gyermeket akire, vagy akikre megjegyzéseink vonatkoznak. Biztosítsuk a magunk számára a vezet szerepet. Sok múlik a szoktatáson, szervezésen, amely az id vel, hellyel történ takarékoskodásnak, továbbá bizonyos mozdulatoknak, alakzatok felvételének és változtatásának, a hely- és helyzetváltoztatás egységes végrehajtásának, s általában a küls rend biztosításának feltétele. 4. A foglalkozás formái Foglalkozásunk során aszerint, hogy a csoport minden tagja együtt, vagy több gyermekb l álló kisebb csoportban vagy pedig a gyermekek egyenként végzik a mozgást a foglalkozásnak több szervezési formáját különböztetjük meg. a) Együttes foglalkoztatás azt jelenti, hogy valamennyi gyermek, az egész csoport együtt az óvón irányításával egyszerre azonos mozgást végez. Ez nagyon jó, de sajnos nem minden esetben alkalmazható. b) Kés bb csoportonkénti foglalkoztatást akkor kell alkalmaznunk, ha nincs elegend szerünk, eszközünk, vagy helyünk, hogy a gyermekek egyszerre dolgozzanak. Ilyenkor csoportonként annyi gyermek végezze együtt a mozgásokat, amennyinek a foglalkoztatását a rendelkezésünkre álló szerrel- és eszközzel megtudjuk oldani. Ennek a foglalkoztatási formának az az el nye, hogy azonos mozgást végeznek azért a gyermekek, és irányító megjegyzéseink mindenkihez szólnak. Ügyelni kell azonban arra, hogy egy kisebb csoportban 5-6 gyereknél több ne legyen. c) Csapatfoglalkozás az a szervezési forma amikor különböz szer-és eszköz áll rendelkezésünkre és ehhez kell a csoport tagjait elosztani. Ezt a formát is használjuk az óvodában, legföljebb négy csapatba osztva el a gyermekeket. Ajánlatos el is nevezni a csapatokat, pl. nyuszi, mackó, lepkék és ezeket úgy irányítjuk, hogy mindegyik, különböz gyakorlatokat végz csapat a körforgalomban mindegyik szerhez- vagy eszközhöz (állomásokra) el is jusson a foglalkozás alatt. d) Egyenkénti foglalkoztatás a legrosszabb, mert ez azt jelenti, hogy a csoport tagjai csak egyenként egymásután végezhetik a kiadott feladatot és nagyon sok a várakozási id . Lehet leg ne is alkalmazzuk. 5. A hibajavítás Testnevelési foglalkozásainkon eredményes munkát akkor tudunk végezni, ha a gyermek munkáját állandóan figyelemmel kísérjük és minden megnyilatkozásukat észrevesszük. Ez a megfigyelés ne csak a gyermekek munkájára, de pl. kipirult arcukra ,izzadtságukra, köhögésükre is terjedjen ki, és a helyzetnek megfelel en járjunk el. Mozgáshibákat akkor tudunk kijavítani, ha fejlett a megfigyel képességünk és pontosan ismerjük a mozgások végrehajtásának helyes módját. Az olyan óvón aki nem javít, nem dicsér, az vagy kényelmes, vagy nincs fogalma a mozgás
13
helyességér l. Nem elég jóváhagyni a „szép volt”, „jó volt” szavakkal, hanem igyekezzünk megindokolni konkrétan- „ azért szép mert”... -a végrehajtást, az ilyen értékelésb l mindenki tanul. A dicséret mindig nagyobb ösztönz er , mint a korholás. A hibák többféle okból eredhetnek. Származhatnak hiányos megértésb l, rossz elképzelésb l, rosszul m köd ideg- izomrendszert l és a már kialakult helytelen beidegz désekb l. Bármi idézi is el a hibát, az óvón képzettségén múlik annak kijavítása. Els sorban a testi épséget veszélyeztet hibákat kell kijavítani. Nem tanácsos hibát bemutatni, mert hajlamosak pont ezt észrevenni és utánozni. Ne engedjük meg egymás kinevetését, érezzünk együtt a gyermekek vágyaival, nehézségeivel, gondolatvilágával, akkor a fejleszt szándékkal együttjár a helyes hibajavítás. Figyeljünk fel még arra is, hogy nem túl nehéz-e a gyakorlat, de arra is, nem túl könny -e? Sokszor abból is ered hiba, ha a gyakorlat üteme gyors, ez f leg akkor fordul el , amikor az óvón együtt dolgozik a csoporttal és magának megfelel tempót diktál. Kezdetben az els mozgáskísérleteknél ne követeljünk gyors végrehajtást, mert ezáltal is eleit vehetünk hibáknak. A gyermek figyelmetlensége, hiányos megértése és rossz elképzelése is emelheti a hibák számát. Ne essünk túlzásokba a hibajavításnál. 4.4
A foglalkozások megtervezése
17B
A program testnevelési anyagának didaktikai átalakítása az ütemterv (kalendarisztikus Erdélyben). Az ütemterv összeköt kapocs a testnevelési anyag és a testnevelési foglalkozások között. A testnevelési anyag tervszer elvégzésére csak akkor vállalkozhatunk, ha azt a tanítás körülményeinek, az anyag természetének megfelel csoportosításban és menetben elrendezzük és ütemtervben rögzítjük. A testnevelés ütemterv részletmunkákból áll, amelyek f szakaszai: anyagkiválasztás, anyagfelbontás, anyagelrendezés. Anyagfelbontást a gyermekek el képzettsége, a mozgástanulás folyamata, a mozgás szerkezeti elrendezése és a didaktikai elvek alapján kell végeznünk. Az anyagelrendezés az éves tervkészítésnek fontos mozzanata. Az anyagot minden óvodai csoportban az összévi foglalkozások számának szem el tt tartásával, el ször két aránylag egyenl részre kell bontani: egy szabadtéren és egy óvodai teremben levezethet gyakorlatcsoportra. Egy-egy foglalkozás a testnevelés egy-egy láncszeme. A testnevelési foglalkozások összefügg láncot alkotnak. Minden egyes foglalkozás viszonylag önálló egész, de az els t l az utolsóig mégis összefügg pedagógiai folyamat. A testnevelési foglalkozás ideje kiscsoportban 1o-15, középs csoportban 2o-25, nagy csoportban 25-35 perc. A foglalkozás megkezdése el tt meg kell teremtenünk a foglalkozáshoz szükséges el feltételeket: a gyermekeknek a foglalkozáshoz a középs és nagy csoportban át kell öltözni. Szereket és eszközöket ki kell készíteni, a termet esetleg még át is kell rendezni. sorakozással kell kezd djön, és a testnevelési foglalkozás anyagának és céljának rövid megjelölésével A foglalkozás fel kell kelteni a figyelmet és az érdekl dést. Járással, futással- esetleg játékkal be kell a gyerekeket melegíteni.
14
Gimnasztikai gyakorlatokkal a szervezet sokoldalú fejl dését biztosítani kell és egyúttal olyan gyakorlatokat is venni, amely el készíti a foglalkozás f gyakorlatait. A f gyakorlatok a foglalkozáson valamelyik természetes vagy torna mozgás gyakorlása, új körülmények közötti alkalmazása. Ehhez mindig annyi kiegészít anyagbeiktatása kapcsolódjon, amennyi a foglalkozás idejébe belefér. Természetesen elegend id t kell biztosítani az er teljes és sokoldalú hatást kiváltó játékra is. A játék utáni izgalmat nyugodt hangulat váltsa fel és a szervezetet élettanilag és lélektanilag járással, légzési gyakorlatokkal kell csillapítani. 5. A TESTI KÉPESSÉGEK JELLEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSÜK LEHET SÉGEI AZ ÓVODAI TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOKON 3B
Az ember nagyon sokféle képességgel rendelkezik. Azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehet ségét biztosítják, nevezzük testi képességeknek Alapvet testi képességek: az er , gyorsaság, állóképesség és ügyesség. Más felosztás szerint a testi képességek lehetnek: kondicionális és koordinációs képességek. Kondicionális képességek: állóképesség, er , gyorsaság. Koordinációs képességek: ügyesség és specifikus koordinációs képességek: egyensúlyérzék, térérzékelés, izomérzékelés, (kinesztetikus) tempó és ritmusérzék, iram és id érzékelés. A mozgások eredményes végrehajtásának lehet ségeit az izületek mozgékonysága, a lazaság, hajlékonyság, ruganyosság és a robbanékonyság képességei is biztosítják. Az alapvet testi képességek sokszorosan összetett képességek, így a mozgás végrehajtásához szükséges egyéb sajátosságokat is magukba foglalják. Az alapvet testi képességek az óvodás korcsoportokban különböz szint ek, fejl désük tempója pedig egymástól eltér . U
U
5.1 Az er 18B
Az er jelenti azokat az egyéni sajátosságokat amelyek révén küls és bels ellenállásokat le tudunk küzdeni. Er nélkül semmilyen mozgástevékenység nem végezhet . Ezért a legalapvet bb testi képességnek tekinthetjük. Az er kifejtésben az izomrostok tömege és min sége játszik dönt szerepet. A nagy er kifejtés oxigén szükséglettel jár, az ellátás folyamatosságát biztosító idegfolyamatok teszik lehet vé, hogy nagy igénybevétel után az izom rövid id n belül visszanyerje munkavégz képességét. Ezért szükséges, hogy többször végeztetett iramváltoztató, vagy belegyorsuló futás, illetve gyorsfutás, gyorsan végzett kuszások, mászások után rövid ideig tartó passzív pihen t iktassunk be. Az er kifejtésnél az akarater re is szükség van. Az er fejlesztésére kétféleképpen hathatunk: ha küls terhelést, vagy ha saját testsúly ellenállását kell leküzdenünk. Küls terhelést jelent pl. a kéziszerrel vagy társsal végzett gyakorlat. Saját testsúly terhelésének leküzdése ellenállással: a kuszás, csúszás-húzás----tolás, függés, lendület, ugrás stb. testgyakorlatokban jelentkezik. Az er fejlesztésére a következ eljárásokat alkalmazzuk leginkább:
U
U
U
U
U
U
15
- vagy a terhelés nagyságát változtatjuk, - vagy a mozgás gyorsaságát, - vagy az ismétlések számát. Az óvodás gyermek testi képességei közül az er fokozatosan növeljük az ellenállást.
fejl dik a leggyorsabban, ha
5.2 Állóképesség 19B
Állóképességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb ideig, és eredményesen tudunk végezni. A huzamosabb ideig tartó mozgástevékenység közben jelentkez fáradtságot, ismételt ellenállás kifejtésével lehet leküzdeni. A rendszeres gyakorlás, a tervszer en vezetett óvodai testnevelési foglalkozások folyamata a szív- , és keringési rendszer, a tüd , valamint a szervezet más vegetatív m ködésében, jelent s funkcionális változást eredményez. A központi idegrendszer m ködési állandóságát, szilárdságát is jelenti az állóképesség. A lelki képességek közül az akarater , a tartós érzelem is hozzájárul az állóképesség kifejtéséhez. A kisgyermek állóképessége a testi képességei között a legfejlettebb szint . Ez abból is lemérhet , hogy ébrenléte alatt szinte állandóan mozog. Az állóképesség fejlesztésére legalkalmasabbak a ciklikus szerkezet mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás, ugrókötéllel végzett szökdelések stb. Az enyhe terhelés gyakorlatok ismétlési számának növelése , vagy a f gyakorlatok mellé tervezett kiegészít feladatok számszer növelése is alkalmas az állóképesség fejlesztésére. Óvodásaink állóképessége a fokozatos, lassú terhelés növelése mellett meglep fejl dést mutat. Nagyon fontos, hogy a huzamosabban végzett gyakorlás ne legyen egyhangú. Pl. az állóképesség fejlesztésére tervezett futást különböz irányokban végeztetjük: körbe, hullámvonalba, csigavonalba, félfordulattal stb. Az egyhangúság a gyermek aktivítását megszünteti, a változatosság növeli. U
U
U
U
U
U
5.3 Gyorsaság 20B
Gyorsaságon azokat az egyéni sajátosságokat értjük, amelyek lehet vé teszik a cselekvések célszer végrehajtása során a sebesség növelését. A gyorsaság számtalan változatban jelentkezik a mozgástevékenységekben. F bb változatai: a tér leküzdése a lehet legrövidebb id n belül, ilyenkor mozgásgyorsaság ról beszélünk: gyors járásról, futásról stb. Másik változata: a váratlan, meglep , szokatlan helyzetekben való gyors reagálás, amit cselekvésgyorsasággal jelölünk. Pl. menekülés fogótól gyors irányváltoztatással, menekülés a labda el l elhajlással, guggolással stb. A gyorsaság alapvet en a központi idegrendszerben végbemen idegfolyamatok mozgékonyságától függ( az idegpályák ingervezet képessége, az izomrostok összehúzódó képessége, a gondolkodás, az elhatározás, a cselekvés teljesítésére irányuló akarater stb.) és ez megmutatkozik a reakcióképességben, amit a reakció id vel mérünk. A cselekvések gyorsaságát a már jártasság és készségszintre fejl dött mozgástevékenységben növelhetjük. U
U
U
U
16
A gyorsaság fejlesztésére a gyakorlati alkalmazás mozzanatában kerülhet sor. Kedvez en alakíthatjuk már kiscsoportos korban a fejl dést, ha a természetes mozgásokban jártasságaikat, készségeiket stabilizáljuk, és versengéseikben, játékaikban a mozgás tempójának növelésére motiválunk. Erre alkalmasak az un. gyorsasági gyakorlatok: rövid távokon gyorsfutás; belegyorsuló futás; gyors futással akadály kerülés (irányváltoztatás); haladással végzett szökdelések; ülésben végzett csúszások stb. tehát f leg ciklikus mozgástevékenységek. A középs és nagycsoportos gyermekeknél a cselekvés gyorsaságának fejlesztésére is törekednünk kell. A váratlan, meglep helyzeteket mesterségesen el idézhetjük (pl. közepes tempójú futásból jelre különböz testhelyzetek felvétele, szoborjáték stb.)vagy természetes játékkörülmények között kerül sor a gyermek önálló, gyors cselekvésére(pl. futó-fogó játékok, labdajáték). A gyorsaság fejlesztésére alkalmasak a nekifutással végzett ugrások, így a nekifutással távolugrás, illetve akadályokon átfutások és akadályok fölött átugrások nekifutásból. Ezeket a gyakorlatokat passzív pihen kövesse, mivel a maximális sebesség nagy oxigénadósságot hárít a szervezetre. A gyorsaság fejlesztése nagymértékben függ a mozgásoktatás tervszer ségét l, és az oktatás folyamatának eredményességét l. U
U
5.4 Ügyesség 21B
Ügyességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a cselekvések célszer megválasztásának és az eredményes végrehajtás módjának lehet ségét biztosítják. Az ügyesség megnyilvánulásaiban dönt szerepe van a központi idegrendszer koordinációs képességének. Kisgyermekkorban biztosított legnagyobb mértékben ennek alakíthatósága. Egyrészt az emlékezéssel, a fantáziával, a gondolkodással, másrészt a mozgástevékenységek automatizálásával függ össze. A központi idegrendszer fejl dését a mozgásos tevékenységek gyakorlása kedvez en befolyásolja. Az óvodás gyermek mozgásügyességének fejlesztése érdekében a fenti ismereteink alapján sok testgyakorlat elsajátításában törekedjünk az alkalmazható tudásszint kialakítására. Ennek a folyamatnak legf bb hajtóereje a gyermek motiváltsága és tudatos aktivitása, tanulási, elsajátítási szándéka. A kiscsoportosoknál egy-egy testgyakorlatot egymás után kevesebbszer ismételtessünk, inkább sok, szerkezetileg egy-két alapformából( hajlítás-nyújtás; emelés-leengedés) álló el készít gyakorlatot végeztessünk. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé az el készít gyakorlatok fontos szerepét. A végtagok, a törzs az egész test mozgás koordinációját az el készít gyakorlatokkal fokozatosan tökéletesíthetjük. A f gyakorlatokat, amelyek természetes mozgások- és amelyekben a gyerekek már a jártasság szintjét is elérik, mire az óvodába lépnek- változatos módon, érdekesen gyakoroltassuk. Használjon fel az óvón kéziszereket, játékokat, színes flakonokat stb. Helyi lehet ségei, szakismerete és fantáziája alapján tervezzen tartalmában gazdag és élményt nyújtó testnevelési foglalkozásokat. A középs csoportosok fejlettsége lehet vé teszi, hogy a két alapformából összetett el készít gyakorlatot több irányba végeztessük (pl. törzshajlítás el re és oldalt; el re U
U
U
U
17
és hátra stb.) illetve több alapformát is összekapcsolhassunk ( pl. nyújtott ülésb l páros lábemelés, terpesztés, zárás, leengedés terpeszülésbe). A f gyakorlatok közül a kiscsoportban elsajátított gyakorlatokat nehezebb körülmények között alkalmaztatjuk, illetve játékos versengésekben, versenyekben teremtünk olyan szituációkat, amelyben a már elsajátított testgyakorlatok közül önálló választás alapján dönti el a gyermek, hogy melyiket alkalmazza ( pl. feladat: alacsony akadály alatt átjutás; cél: minél gyorsabban; lehetséges megoldások: átmászás négykézláb, térdel támaszban, hason fekvésben csúszással, ülésben csúszással, pókjárással stb.) A nagycsoportos gyermek fejlettsége már min ségi különbséget mutat a mozgáskoordinációk terén. Az el készít gyakorlatok végrehajtásában gazdaságos, harmonikus m ködés látható. Képesek az óvón ütemezésére egyöntet en a kívánt tempóban, ritmusban végrehajtani a gyakorlatokat. Kéziszerekkel ügyesen bánnak, finomabb izomérzékelésük is kifejl dött. Összetett gyakorlatsor megtanulására képesek. A f gyakorlatok elsajátítási folyamata felgyorsul, az elméleti ismeretek iránt érdekl d ek, így lehetséges a mozgás végrehajtási módjának finomítása is. A gyakorlati alkalmazás terén, valamint az ismétlések alkalmával a tudatos er feszítést igényl feladatok jelentenek örömet. Ilyen feladatok a mozgáskombinációk, vagy összekapcsolások, pl. különböz szereken végezhet , többféle egymáshoz kapcsolódó egyszer testgyakorlat, vagy a talajgyakorlatok. Örömet nyújtanak számukra azok a versengések is, amikben a pontosabb, szebb végrehajtás a cél. Ügyességüket a labdajátékokban mutatják meg igazán. Ezért gyakran alkalmazzunk foglalkozásainkon olyan labdajátékokat, amikben lehet ség kínálkozik a célszer cselekvésmódok közötti önálló választásra, és a végrehajtás eredményeinek önálló eldöntésére. Az ügyesség fejl dése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de kés bb mind szembet n en mutatkozik. Feltétele, - mint valamennyi testi képesség fejlesztésének, - a tervszer , átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat. U
U
5.5 A testi képességek és mozgáskészségek összefüggése 22B
Az eddigiekb l kit nik, hogy a mozgáskészség kialakulása, és az alapvet testi képességek fejl dése egymással dialektikus kölcsönhatásban van. Bármely mozgás elsajátításához eleve megfelel szint testi képességek szükségesek. Viszont a testi képességek csakis a mozgástevékenységek gyakorlásával fejl dnek. Amíg egy gyakorlat mozgáskészséggé alakul, addig azoknak a testi képességeknek a színvonalát is fejleszti, amelyekre a gyakorlat végrehajtása során dönt leg szükség van. A testi képességek fejlettsége a mozgáskészségeken keresztül nyilvánul meg ( a gyors, pontos, célszer cselekvésekben), a mozgáskészség pedig csak a neki megfelel testi képességek jelenlétében nyilvánul meg. A testi képességek a mozgáskészség kialakulásának folyamatában fejl dnek. Ez a fejl dés azonban csak olyan mértékben haladhat, ahogy ezt az életkori sajátosságok lehet vé teszik. Ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe, a gyermeket a tartós figyelem összpontosítás, a változatlan körülmények között folyó hosszas gyakorlás, idegileg kimeríti, a sikertelenség vagy félsiker kedvét szegi. Ezért az óvón az ütemterv készítés során, az anyag elrendezésekor hangolja össze a f gyakorlatok oktatási sorrendjét és a gyermekek testi képességeinek fejlesztését. (Pl.
18
rendelkezzenek olyan er vel és gyorsasággal, hogy képesek legyenek nekifutásból távolugrást végezni; a függésben végezhet feladatokat el zze meg a hátizmok, a vállöv, a karizmok er sítése természetes támaszgyakorlatok gyakori végeztetése.) Ezt az el készítést a gimnasztika anyagával, és a már jártasság szintjére fejl dött f gyakorlatok, játékok, versengések keretében való gyakorlati alkalmaztatásával lehet megoldani.
6.
Részben osztott és osztatlan csoportok testnevelési foglalkozásai
4B
Hazai óvodáink különböz adottságai miatt, megkülönböztetünk szép számmal olyan óvodákat, amelyekben a csoportok életkor szerinti összetétele különböz . A kis és középcsoport összevonásánál alakul ki a részben osztott kiscsoport, míg a középs és nagycsoport összevonásánál a részben osztott nagycsoport. Ahol különböz életkorú gyermekek együtt alakítanak egy osztatlan csoportot, vegyes csoportnak nevezzük. A részben osztott, illetve osztatlan csoportok testnevelési foglalkozásain az anyag kiválasztása, az alkalmazott módszerek és a foglalkozás szervezése szempontjából nehezebb feladat hárul az óvón re, de a nagyok segítik a kicsiket, s t ellen rzik, míg a kicsik a nagyokat utánozva, könnyebben sajátítanak el ismereteket mint osztott csoportban. A rendgyakorlatokban a kicsik a nagyokat utánozzák, akik segítségükre vannak a térbeli tájékozódásban. A kicsik a nagyok között állnak. Az el készít gyakorlatból a beszoktatás idejére 2 szabadgyakorlati alapformából összeállított gyakorlatot végeztessünk, bemutatással, utasításra, játékosan, mindég motiválva és utánoztatva az életb l ismert mozgásokat. A f gyakorlatok végzésénél pl. futás, a kicsiket külön sorba állítjuk, kevesebbet kérünk t lük. Az ütemtervben „közös témákba” rendezzük az anyagot. Az anyag nagy része évr lévre koncentrikusan b vül. A középs csoportosokat a nagycsoportosokkal együtt nagyoknak tekinthetjük. Az ismeretfeldolgozást minden gyerek közös figyelme mellett végezze az óvón . El ször a kicsik anyagát dolgozza fel (bemutatás, magyarázat), majd ugyanazt a munkát a nagyokkal is végezze el. A nagyok önállóan kezdjék el a végrehajtási kísérleteket, a kicsik az óvón irányításával. Ha szükséges a nagyoknak is segítsen. Lehet leg két párhuzamosan elhelyezett gyakorlóhelyet szervezzünk. A megszilárdító gyakorlásnál az az eljárás mint az ismeretfeldolgozás során. Az ellen rzés mindkét csoportra terjedjen ki. Pontatlan, hiányos vagy meg nem értett ismeret itt sem maradhat a gyermekekben. Az alkalmaztatás a gyakorlás körülményeinek megváltoztatását is jelenti. Ezt megoldhatjuk versengések, versenyek, játékok segítségével. A kicsik feladatait könnyítjük. Az el készít gyakorlatok oktatásában uralkodó módszer az utasítással vagy utasítás jelleg magyarázattal kapcsolt bemutatás, a játékos gyakorlásvezetés, az utánzás. Itt f leg a kicsikhez igazodunk, mert ezt a munkát együttes csoportfoglalkoztatási formában végezzük. A nagyokkal egy-egy gyakorlatot többször végeztessünk és iktassunk a gyakorlatok közé összetett gyakorlatot is. A kicsik ezalatt elvileg
19
pihenhetnek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy önindítékból k is megkísérelik a gyakorlatok végrehajtását. A foglalkozás id tartamát úgy tervezzük, hogy a nagyok tovább játszhassanak nehezített szabályokkal, így a tanult gyakorlatok alkalmazásában több változatra lesz lehet ségük, amit a hely megnagyobbodása is biztosít.
7.
TESTNEVELÉS AZ I-IV OSZTÁLYBAN
5B
A testnevelés célja és feladatai az általános iskola alsó tagozatán Az egészség biztosítása és meg rzése. A tanulókat fel kell ruházni az egészséges életmódhoz szükséges ismeretekkel. Az élettani folyamatok, mint pl. a növekedés, fejl dés ösztönzése. A testnevelés sajátos m vel dési anyagának átszármaztatása, elsajátítása a cselekvési kulturáltság kialakítása céljából. A testi képességek fejlesztése, melyet az akarat, jellemer , er feszítés vállalása stb. birtokában lehet vé teszik a feladatok eredményes megoldását. A mozgási készségek kialakítása és fejlesztése. A megfelel szintre fejlesztve a képességekkel együtt olyan cselekv képességet biztosít, mely változó helyzetekben is biztosítja a tanulók számára az értelmes, eredményes feladatmegoldást. A rendszeres testedzés váljon a tanulók mindennapi szükségletévé, motiválja a teljesítményre törekvést. A játék segítségével a tanulók sajátítsák el a közösségi élet elemi szabályait, magatartási normáit. A gyermekek jellemének, személyiségének fejlesztése, rendre, fegyelemre való szoktatás, kezdeményez képességük, fantáziájuk, alkotókészségük ösztönzése.
8.
A KISISKOLÁS ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI
6B
8.1 A testi fejl dés jellemz i 23B
A legmeghatározóbb a test magasságának, termetének és a testsúlyának törvényszer alakulása változása. A fiúk 3 éves kori 98,6cm-r l 115,9 cm- re növekszik 6 éves korra, a lányoké 98,o6-ról, 115,4 cm-re alakul. Testsúlyuk 14,8 kg-ról 2o,6 kg-ra a fiúk és 14,6-ról 2o,1 kg-ra emelkedik a lányok esetében. Tíz éves korban a fiúk és lányok testmagassága és testsúlya azonosságot mutat.(fiúk testmagassága 139,2 cm, leányok 139,1 cm, testsúlyuk 33,1 kg, leányoké 32,9 kg.) A fokozatosan megsz n gyermekkori formák egy fejlettebb testalkat, az iskolás gyermek alkata váltja fel. Megváltozik a fejnek, a törzsnek és a végtagoknak az aránya. Kialakul az élettani görbület. Az alkat teljes fejl désében alapvet szerepe van a csontrendszer fejl désének, a váz csontosodása folytatódik. 7-8 éves korban a
20
medencecsont három különálló részb l áll, összenövése most kezd dik és serdül korban csontosodik el. A csontozat azonban még rugalmas, könnyen deformálódik, ezért a testtartásra fordítsunk különös gondot. A gyermek testsúlyának 27%- a izom, 8 éves korban. Az izomzat, beleértve a szívizomzatot is, a fokozatosan növekv intenzítású, optimális terhelés hatására kedvez en fejl dik Az agym ködés tökéletesedik, az idegkapcsolatok fejl désében is jelent s változás áll be az ingerületi és gátlási folyamatok viszonyában és ez a kiegyensúlyozottság a mozgáskoordinációs képességre és a figyelem összpontosítására is kedvez en hat. A kisiskoláskorban a nagy szervi funkciók- légzés, vérkeringés, anyagcsereegyidej leg fejl dnek a test növekedésével. A fejl désben lév légz szervek- a sz k légutak, a kistérfogatú mellüreg- a kevésbé fejlett bordaközi izmok miatt nem megfelel mélység és erej a be- és kilégzés. 8.2 A kisiskolás mozgásfejl désének sajátosságai 24B
Kötetlen játéktevékenységük során a gyermekek kivétel nélkül mozgásos játékokkal foglalják el magukat: futkosnak, fogócskáznak, szökdelnek, labdáznak. A függésre támaszra alkalmas rácsokon felkapaszkodnak, függenek, hintáznak, egyensúlyoznak. Mozgásukban azonban sok hibát fedezhetünk fel, pl. ütemes járásnál nem tartják be a lépések egyenletes hosszát, szaladás közben térdeik beroggyannak, trappolással szaladnak, kartartásuk futás közben helytelen. Labdadobáskor f leg lányoknál helytelen a testtartás pl.: karok lendítése oldalra, túlzott hátrahúzása, a könyök kifelé csavarása stb. Az els osztályba lép gyermek képes páros- és egy lábbal szökdelni, páros lábbal kisebb akadályt átugrani, fel- és leugrani. Ezeknek a mozgásoknak a sikere az egyéni fejlettségt l függ. Hibás lehet a karok mozgása, a repülés íve (lapos), helytelen talajfogás, Az iskolai testnevelés lehet séget biztosít a mozgáscselekvések helyes elsajátítására, kijavítására, alkalmazására, készségekké alakítására, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésére.
9.
A MOZGÁSANYAG OKTATÁSI FOLYAMATA
7B
9.1 Az oktatási folyamat sajátosságai a testnevelésben. 25B
A tanulás a személyiség fejl désének lényeges feltétele. Az egyén új magatartásformát alakít ki, a képesség, a teljesítmény új formáit sajátítja el, miközben egyre nagyobb szerepet kap nála a megismerés. Az ismeretszerzés cselekvéshez kötött. A mozgáscselekvésnek a gyermeki fejl dés legkorábbi szakaszától megismer , jellege is van. Az új mozgások tanulása, a már megtanult, elsajátított és alkalmazott mozgások finomítása annál eredményesebb lesz, minél jobban ismeri a tanuló az ismeretanyag,
21
a jelenségek lényegét, f jellemz it. A tanulásban a megismerés és cselekvés kölcsönösen feltételezik egymást, egyik hat a másikra. A testnevelésben mozgástanulásról beszélünk. A mozgástanulásra jellemz : a mozgáskészségek kialakítása, finomítása, megszilárdítása, alkalmazása. Az alsó tagozati testnevelésben a mozgásos teljesítmény f képpen a játékokban tükröz dik, bennük ellen rizhet k a kialakított készségek is. A játékban pontosan nyomon követhet az ismeret és cselekvés egysége. Az oktatási folyamat szinte minden részében biztosítani kell a motorikus képességek fejlesztését, a gyermek akarati er feszítésének, helyzetfelismerésének, mozgáskészségeinek kipróbálását. A testnevelés oktatásának folyamatában a mozgásm veltség kialakítása érdekében szükséges biztosítani: - mozgásos feladatokat, cselekvésformákat; - megszilárdult mozgási készségek alkalmazását; - motorikus képességek optimális funkcionálását; - játékos feladatrendszereket; - képességek, készségek folyamatos alkalmazását, egyre összetettebb feladatokat, játékhelyzeteket; 9.2 A mozgásos cselekvéstanítás- tanulás problémái és feladatai az alsó tagozatos testnevelésben 26B
A testnevelés oktatásában az ismeretek legáltalánosabb forrása a tapasztalatszerzés, a mozgások szemléltetése. A tanulók megismerik a tényeket, a mozgások szerkezeti összetev it, a testgyakorlatok tartalmának és formájának tudnivalóit. Az oktatás folyamatának minden szakaszában a vezet szerepet a mozgásos cselekvések töltik be. Elsajátításukhoz a testi képességek megfelel fejlettségi foka szükséges. A tanulók készségtárának növekedésével párhuzamosan kell a motorikus képességeket fejleszteni. Az eredményes cselekvéstanulás mindkét folyamat összehangoltságát igényli. Az iskoláskorú gyermek szemléletes gondolkodásához kapcsolódva, a már részben ismert, látott mozgásokra, átélt tapasztalatokra, emlékezetükre támaszkodva, kezdetben a m veletek egyszer bemutatása történik. A gyermek alkotó utánzására alapozzuk a munkát, de a mozgásformákat nem hagyjuk az utánzott szinten, hanem azt korrigáljuk, fejlesztjük. Az ismeretszerzésben el relépést, változást jelent, a feladatok játékos megvalósítása, versengés révén. El térbe kerül a mozgástanulás feladatjellege „ki tudja így- vagy úgy?” kérdéssel, vagy „az az ügyes aki” kijelentéssel. A végrehajtás már a tanuló kreativitásának függvénye. A fokozatosság elvének megfelel en következ lépésként a tanító már megfogalmazza a végrehajtás formáját is, eljutva a folyamat tanítást- tanulást jelent szakaszához, a készségek kimunkálásához. A tökéletesebb mozgás elsajátítása motiválással és játékos versengésekkel fokozható. A mozgás lényeges és lényegtelen jegyeinek feltárása a jó megoldásra hívja fel a figyelmet, el segíti a pontos beidegzést. Az ismeretek rögzítését, alkalmazását- a mozgás többszöri ismétlése mellett- a játékok biztosítják. Az alkalmazás állandóan változó helyzetekben és feladat megoldásokban jelentkezik. Szükséges a többszöri ismétlés, a gyakorlás
22
A készségek elsajátítását a tanító ellen rz , korrigáló tevékenysége segíti, a mozgások tudatos tanulásával, fokozatosan növekszik a tanulói önkontroll.
9.3 A játék szerepe a cselekvéstanulásban 27B
Az iskolai testnevelés célja, korszer mozgásm veltség kialakítása. Az alsó tagozatos gyermekre jellemz a nagy mozgásszükséglet, az élmények átélése utáni vágy, a lelki funkciók el térbe kerülése. Az óvodáskorban f tevékenységi forma a játék, iskoláskorban a tanulás lép el térbe. Az alsó tagozatos testnevelés középpontjába továbbra is a játék a cselekvéstanulás legf bb területe. A személyiségfejlesztés szükséges feltétele, hogy ez az elv a testnevelési órákon érvényesüljön. A játék ebben a fejl dési szakaszban (6-1o év) semmivel nem pótolható. A testnevelési játékok biztosítják azokat a helyzeteket, feladatokat, probléma helyzeteket, melyekhez a tanulóknak alkalmazkodnia kell, s amelyeket alkotó módon valamilyen szinten megold. A játékban alkalmazkodik a társakhoz, megbecsül másokat, saját érdekeir l lemond, stb. A játékban sajátos módon kapcsolódik össze a megismerés és a cselekvés. A játék fontosságát az alábbi tényez k indokolják: - a gyermek szomatikus fejl désének eszköze; - kiváló lehet ség a motorikus képességek fejlesztésére; - a játékban a tanulóknak alkalmuk nyílik az elsajátított készségek alkalmazására; - a tanuló ismeretei gyarapodnak, jellemük formálódik; - óriási szerepe van az akarati, erkölcsi tulajdonságok kialakításában; - fontos jellemz je a teljesítmény; - az önkéntesség, a der , az öröm, közösségi és egyéb érzelmek; A tanulók mozgásismereteik gyarapodásával, készségeik, motorikus képességeik folyamatos fejl désével képesek az egyre összetettebb és bonyolultabb mozgásfeladatokat megoldani. Fontos módszertani feladat, hogy a játékokat alkotó m veletek, mozgások elsajátítását, gyakorlását változatos feladatrendszerben valósítsuk meg. A feladatokat ha lehet, mindig kapcsoljuk versengéshez. A cselekvéstanulás mindig feladatmegoldás, ezért a tanításnak a játékhelyzeteknek megfelel feladatvariációkat kell kidolgoznia, azonos mozgásforma esetében pedig különböz játékhelyzeteket. A kisgyermek érdekl dése egy- egy mozgás iránt rövid ideig tart. Elkötelezettek viszont az olyan játékok iránt, amelyekben a játékhelyzetek változása új és új feladatok, problémák megoldására ad lehet séget, és maguk is alkotó részesei a játékhelyzetnek. 9.4 Az alsó tagozatos testnevelés módszerei 28B
A testnevelés tantárgy- pedagógia megmutatja, hogyan lehet a testnevelés ismeretanyagával a tanulót formálni. A módszert a tanulók életkori sajátosságai is
23
befolyásolják. Az els osztályban hangsúlyos szerepet kapnak például az utánzó és játékos módszerek. Az alsó tagozatos testnevelésben az alábbi módszereket alkalmazzuk: 1.) Az ismeretközlés módszerei: magyarázat, beszélgetés, bemutatás. 2.) A gyakorlat végrehajtásában alkalmazott módszerek: gyakorlás, ellen rzés, értékelés. Magyarázat: új és már ismert anyag gyakoroltatása el tt alkalmazzuk. Tények, általánosítások, végrehajtás módja, szabályok ismertetése. Legyen a magyarázat rövid, tömör, lényeglátó, érthet , világos, motiváló. Els sorban a vezet m veletre mutasson rá. A gyakorlótól a legkevesebb id t vegyük el. Beszélgetés: a tanító és a gyermek vegyenek részt benne. --------- beszélgetéssel ellen rizzük, hogy a tanulók megértették-e a közölt ismereteket (pl. játékszabályokat). - régebbi gyakorlatok felelevenítésére, utánzó gyakorlatnál használjuk ----- olyan mozgások esetén, ahol már némi tapasztalattal rendelkeznek a tanulók; Bemutatás: Az ismeretközlés konkrét, természetben történ formája a gyakorlat bemutatása, szemléltetése. Nélkülözhetetlen ismeretközlési forma. Akár a tanító, akár a gyermek mutat be, legyen: - mintaszer - hibamentes, szabályos, szép kivitelezéssel; - a lényeges mozdulat jusson kifejezésre - az egész gyakorlatot lassan, gyorsabban és többször is végeztessük el. A bemutatás és a magyarázat szoros kapcsolatban állnak, id beliségük azonban különböz lehet. Több elemb l álló gyakorlat el tt a bemutatást általában megel zi a magyarázat, de vannak esetek az ellenkez jére is. Befolyásoló körülmény: - a gyakorlat tartalma, formája - a tanuló tudásszintje. A tanuló azt jegyzi és érti meg jobban, amit nem csak hall, de lát is. Jó, ha a tanulók a végrehajtás módját egyszerre hallhatják és láthatják. Az átélt, hallott, látott élmény, a mozgásfeladat ismétlése következtében létrejön a reproduktív képzelet (képzet). Az ismeretközlés menete: Az eredményes feldolgozást, elsajátítást, megkönnyíti az ismeretek közlésének tervszer sorrendje. Az egymásra épül anyagrészek sorrendje a gyermekek számára könnyítse meg a mozgásanyaggal kapcsolatos ismeretek elsajátítását. A testgyakorlati ágak anyagának oktatásában lineáris (egyfolytában haladó), másrészt koncentrikus (körben b vül ) anyagelrendezést és ismeretközlési menetet alkalmazunk. Gyakorlat módszerei Gyakorlás: Az ismeretek, jártasságok, készségek kialakításának módszere. A gyakorlással alakulnak ki a mozgási készségek és kerül sor ezek alkalmazására, valamint a testi képességek fejlesztésére. A gyakorlás nem nélkülözheti a tanító irányító és ellen rz munkáját. Csak akkor eredményes, ha az megfelel formában és módon történik. Feltételei: - motiváció - gyakorlási tevékenység tudatosítása - folyamatosság - az ismeretek alkotó jelleg alkalmazása Ellen rzés A gyakorlás folyamatos ellen rzése a mozgásos cselekvésoktatás nélkülözhetetlen feladata. A végrehajtás során a tanítási észrevételek ( dicséret, hibák felfedése, kijavítása) a fejl dés ösztönz je. U
24
A helyes készség kialakítása érdekében a mozgásokat állandóan finomítani kell.Ezt segíti a tanító hibajavító tevékenysége. A mozgáshibák két csoportja: 1. a testi épséget veszélyeztet hibák; 2. a mozgás végrehajtásában (technikájában) el forduló hibák. A hibák oka - helytelen, pontatlan ismeretközlés - a tanuló fegyelmezetlensége - a gyakorlat nehézsége, az el képzettség hiányossága Hibajavítás menete - a hibák okainak tisztázása - korrekció A testi épséget veszélyeztet hibáknál a gyakorlást azonnal meg kell állítani, a gyakorlás helyes módját ismételten el kell magyarázni és bemutatni. Új mozgás tanulása során a tanulás els szakaszában el ször a hibajavítás csak a vezet m veletre terjedjen ki. Az apró technikai hibákat a gyakorlás kés bbi szakaszaiban javítjuk. Értékelés: Eredményesebbé teszi az ismeretek elsajátítását. Akkor ösztönz , ha fokozza a tanulók igyekezetét. Megnyilvánulhat a gyakorlatok végrehajtása közben, annak befejeztével vagy a tanóra végén. Vonatkozhat az értékelés egy-egy tanuló vagy az egész osztály munkájára és magatartására. U
9.5 A testnevelési óra formái, a gyakorlatok vezetése, segítségadás, testnevelés sajátos körülmények között 29B
A testnevelési órák csak abban az esetben érik el a kívánt hatásfokot, ha a szervezés zökken mentesen szolgálja a tananyag feldolgozását. A tanítónak figyelembe kell venni: - a rendelkezésre álló id t (45 perc) - a feldolgozandó tananyag mennyiségét és min ségét (új anyag, gyakorlási anyag, állandó jelleg gyakorlatok) - a lehet ségeket (gyakorló helyek, eszközök, szerek) - az osztály létszámát - a szükséges oktatási módszereket A fentiek alapján a tanító szervezési munkája igen fontos. Az alsó tagozati testnevelési órák foglalkoztatási formái I. Osztályfoglalkoztatás: együttes, csoportos, egyénenkénti. II. Csapatfoglalkoztatás: együttes, csoportos, egyénenkénti. I. Az osztályfoglalkoztatás f jellemz je, hogy a tanulók valamennyien ugyanazt a feladatot végzik. Az együttes osztályfoglalkoztatás A feladatot a tanulók egyid ben hajtják végre: - az id kihasználása gazdaságos - a terhelés folyamatos - a tanító figyelme egyid ben valamennyi tanulóra kiterjed - a hibák azonnal kijavíthatók Járás-, futásgyakorlatok, rend- és gimnasztikai gyakorlatoknál alkalmazzuk. Csoportos osztályfoglalkoztatás U
U
25
A tanulók kisebb csoportokban, egymás után ugyanazt a feladatot végzik. F leg akkor alkalmazzuk, ha kevés a felszerelés (labda, pad, mászókötél stb.) El nyei: - az ellen rzés minden tanulóra kiterjed; - eredményesebb az egyéni hibák javítása. Hátránya: - a várakozás miatt a terhelés nem egyenletes. Dobásgyakorlatoknál, kötélmászásnál, magasugrásnál alkalmazzuk. Egyénenkénti osztályfoglalkozás: ha a tanulók egymás után egyenként végzik ugyanazt a gyakorlatot. II. Csapatfoglalkoztatás: A csapatok egyid ben különböz feladatokat végeznek. Itt is alkalmazható az együttes, csoportos és egyénenkénti foglalkoztatás. A csapatfoglalkoztatás szervezése: - a csapatok létszáma, er ssége lehet leg egyenl legyen - valamennyi munkahely feladatát ismertetni kell - a gyakorló id letelte után a csapatok forgószínpadszer en cseréljenek helyet - csapatvezet ket kell választani. Az osztály létszámától függ en 3-4 csapatot (csapatonként 6-8 f ) szervezzünk. Együttes csapatfoglalkoztatás: Az egész csapat (egy csapaton belül mindenki) a részére kijelölt azonos feladatot végzi. Pl. 1. csapat kötélmászás 2. Csapat bordásfalgyakorlat, 3. Csapat kislabdadobás célba. Csoportonkénti csapatfoglalkozásokra akkor kerül sor, ha egy-egy csapaton belül két vagy több helyen, szeren van gyakorlási lehet ség. Így egy csapaton belül két-három csoport alakítható. Egyenkénti csapatfoglalkoztatásban a csapatban lév tanulók egymás után végzik az azonos feladatot. A körfoglalkoztatás (circuit) a csapatfoglalkoztatás b vített változata. A csapatfoglalkoztatási helyek közé még kiegészít állomásokat is iktatunk ( pl. fekv támasz, kötélmászás, stb.) 10. Testnevelés sajátos körülmények között 8B
Számos iskola nem rendelkezik tornateremmel, keresni kell a tantervi anyag elvégzésének lehet ségeit és módjait. Figyelembe kell venni a téli id szak mostoha körülményeit (öltözködés, folyamatos foglalkoztatás). Tantermi foglalkozás során a szükséges megterhelést gimnasztika, mászások, leugrások, célbadobások biztosíthatják. Játékok közül csupán néhány kismozgású játékot végezhetünk az óra elején és végén. Összevont osztályú tanulócsoportokban alkalmazandó szempontok: - a megterhelést a korosztályoknak megfelel en, differenciáltan kell tervezni - lehet leg azonos mozgásfajtát alkalmazzunk - lehet leg ne legyen csapatfoglalkozás - a gimnasztikai és a természetes gyakorlatokat együttes foglalkoztatással végeztessük - terhelés szempontjából a gyakorlatok nehézsége és az ismétlések száma dönt , ezért az alsóbb osztályok el bb fejezzék be a gyakorlatot. Foglalkozások szabadban: A napfény és a leveg más-más mértékben hat a tanulóra. Feladatunk, hogy növeljük minden tanuló alkalmazkodási képességét, szervezetük károsodása nélkül. Legyünk óvatosak, szükséges a tervszer séget és a fokozatosságot
26
betartani és így a tanulók szervezete szinte észrevétlenül válik ellenállóvá a természet er ivel és a betegségekkel szemben. Ezért lehet leg a szabadban tartsuk az órákat, de legyünk figyelemmel a h ingadozásokra. A tiszta leveg biztosítása els rend feladat a betegségekkel szemben. A déli órákban kerüljük a napon való munkát. A hideg leveg vel, tárggyal, vízzel, hóval való tartós érintkezés a b r fagyási sérüléseit okozhatja. Az órákat pormentes helyen tartsuk, legalkalmasabb a füves játéktér. 11.
JÁTÉKCSOPORTOK
9B
a) Futójáték Anyaga természetes, kötetlen futás, amely iram- és irányváltoztatással, egyéb feladattal kapcsolható össze. Lényege, hogy sok mozgást tartalmaz. Játszhatják: eszköz nélkül vagy eszközzel (tárgyak hordásával). Egybeköthet k akadályok leküzdésével. A közbeiktatott feladatok gyarapításával, a nehézségi fok emelésével növelhet a terhelés intenzitása. Felhasználható: bemelegítésnél, gyakorlásban, készségfejlesztésben. Futásgyakorlatok - futás párkerüléssel; - futás lassítással, gyorsítással, kanyarodással; - egyenletes iramú, tartós futás; - állandó lépésszámmal futás; - egyéni versengések akadályok közbeiktatásával; b) Fogójátékok Legalkalmasabb mozgáseleme a futás, de szökdelések, négykézláb futás, nyusziugrás stb. is felhasználható. Általában osztályfoglalkozás keretében, bemelegítésre használjuk. Meghatározott területen folynak. c) Versengések Az osztály minden tanulója egyidej leg, azonos feltételek között végzi a gyakorlatot. Végezhet k eszköz nélkül vagy eszközzel. Olyan játékfeladatok, amik vagy a gyors és célszer teljesítéssel vagy a mozgások pontos végrehajtásával függenek össze. Eredményét azonnal közöljük. d) Sorversenyek A tanulók csapatrendben helyezkednek el a rajtvonal mögött. A csapatok alakzata lehet egyes vagy kettes oszlop, egy vagy kétsoros vonal. A csapattagok meghatározott sorrendben végzik folyamatos egymásutánban ugyanazt a feladatot. Értékelésük a pontértékeinek összegzésével történik. A sorversenyek kiinduló és befejez helyzete minden játékban meghatározott Leggyakrabban alkalmazott fajtái: - sorverseny kijelölt távolságra - sorverseny helycserével - sorverseny kerüléssel e) Váltóverseny
27
A felállás sorrendjében a csapattagok egymást váltva végeznek meghatározott feladatokat. A váltás mindig a kiinduló vonalnál történik, módja meghatározott. Aki a feladatot, gyakorlatot befejezte a sorban az utolsó helyre áll be. A váltóversenyek terhelése a távolság növelésével, a csapattagok létszámának csökkentésével növelhet . Képezhetünk a váltóversenyekb l akadályversenyeket is f) Sportjátékok el készít játékai Valamennyi csapatjáték a sportjátékok el készítését szolgálja. Itt azokra a csapatjátékokra gondolunk, amelyek szabályai összetettebbek, taktikájuk a támadással, védekezéssel függ össze és labdával végzik. A gy zelem feltétele: az ellenfél kiszorítása a játék térfelér l vagy azonos id alatt minél több pont szerzése. Csak akkor végezhet k, ha a tanulók különféle labdás feladatokat (továbbítás, átvétel, kezelés) képesek végrehajtani, ismerik a támadó és védekez feladatokat. Ezek az összjátékra, az egyszer , alapvet taktikai megoldásokra készítik fel a tanulókat. El készít játékok pl.: kiszorító, fogyasztó t zharc, zsámolylabda zsinórlabda, pontszerz , mini kosárlabda. Fogyasztó : Játékeszköz: 1 gumi-vagy röplabda 2ox 2om Szervezése: Szétszórt alakzat. Sípszóra a tanító a labdát a földre pattintja. Aki a labdát megszerzi, helyb l dobhat. Akit a labda eltalál, annak ki kell állni a játékból. Ha valaki a labdát röptében elkapja- megcélozhatja társát. Ha többen kiestek a játékból, a távolság csökkentése érdekében a dobó játékosnak 3-5-7 lépés megtétele engedélyezett. az utolsónak maradt játékos a gy ztes. Szabályok: aki a játékteret elhagyja, kiesik. A labdát helyb l kell dobni, a földr l pattanó találat nem érvényes. Oktatási szempontok - a tanulók figyelmeztetése a védekezés lehet ségeire; - sokirányú mozgás, változó játékhelyzethez való alkalmazkodás; - akaratot igényl mozgásos cselekvések. T zharc : Együttes osztályjáték két csapatban, kézilabda egyik felén 2ox2om, amelyet középen vonal választ el. Minkét csapat egyik játékosa az ellenfél alapvonala mögött helyezkedik el. k a kezd játékosok. A mez nyjátékosok az alapvonalon kívül álló játékosukkal összejátszhatnak. A labda a kezd csapat alapvonal mögötti játékosánál van. Sípszóra a labdát tartó játékos valamelyik társának továbbítja a labdát, aki megcélozza a legközelebbi ellenfelet. Akit eltalált, annak az ellenfél alapvonala mögé kell mennie, küls játékosnak. Ha nem talált, a labdát valamelyik mez nyjátékos felveszi az alapvonal mögött (az ellenfél fölött) saját játékosnak kell dobni. Eredmény: Gy z az a csapat, amelyik az ellenfél összes mez nyjátékosát, az utolsónak beállt, küls játékost is eltalálja. Szabály: az eltalált mez nyjátékosnak, azonnal az alapvonal mögé kell futnia; - ha a mez nyjátékos elkapja a labdát, nem számít találatnak, azt az ellenfélre dobhatja; - a játékosok a határvonalakat nem léphetik át. A dobások, labdakapások, helyezkedések fejlesztik az ügyességet, a célzást, a távolságbecslést, stb. Zsámolylabda : csapatjáték, két (6-12) f s csapattal. U
U
U
U
U
U
28
A játéktér 1ox2om, középen 5m átmér j kör, annak közepén a svédszekrény, tetején egy felfordított zsámoly. A játékosok a körön kívül helyezkednek el , szétszórtan. Sípszóra a tanító a kört l 3m távolságra, a két csapat egy-egy játékosa között feldobja a kosárlabdát. A labdaszerzés után minél többször kell a labdát a felfordított zsámolyba dobni. Az a csapat gy z, amelyik több találatot ér el. Szabályok: - találat az a dobott labda, amelyik a zsámolyba esik; - a kör vonalára vagy a körbe belépni nem szabad; - a találat el tt különböz feladatok megkövetelése pl. a zsámolyba dobást el zze meg 3-5 átadás; A zsámolylabda játék az átadás, a cselezés, az emberfogás, a zsámolydobás gyakorlására alkalmas. F leg a kosárlabda alaptechnikájának elemeit tartalmazza. Zsinórlabda : Játék két, 6-1o f s csapattal, 9x18m-es játéktéren. A középvonal fölött, 18o-2oo cm magasságban, két rögzített oszlop között egy zsinórt kell kifeszíteni. A két csapat a játéktér egy-egy térfelén szétszórtan helyezkedik el. A játék az alapvonal mögül indul. A játékos feladata, hogy a labdát a zsinór fölött átjuttassa úgy, hgy azt az ellenfél ne tudja elkapni. A labdát fogadó csapat feladata a labdát röptében elkapni. Az a csapat gy z, amelyik a játékid alatt kevesebb hibapontot kap. Szabályok: - a labda nem érintheti a zsinórt; - a labdát csak onnan szabad dobni, ahol elkapták; - a labda az ellenfél térfelén kívül ér talajt. A játék a szabályok ismertetésével kezd dik, ezután következik a próbajáték. A tanulók el zetesen az egy- és kétszeres labdadobást valamint a kapás különféle formáit tanulják meg. Pontszerz : Együttes osztályjáték két csapattal. Játékterület 2ox2o m, csapatok létszáma 8-1o f . A játék célja különböz átadások, helyezkedés, a véd t l való elszakadások, a helyzetfelismerés gyakorlása alkalmazása. A csapat arra törekszik, hogy a labdát megszerezze és azzal minél több átadást végezzen egymás között, illetve ugyanezt az ellenfélnél megakadályozza vagy megnehezítse. A játékban a kézilabda vagy a kosárlabda legalapvet bb szabályait alkalmazhatjuk: átadási formák, labdavezetés, stb. A játék kezdetén a tanító középfeldobással hozza játékba a labdát. A labdát megszerz csapatállandó mozgással, célszer helyezkedéssel egymás között átadásokat végez. Minden átadásért egy pontot kap a csapat. Az ellenfél csapatának tagjai igyekeznek minél el bb a labdát megszerezni. Legfontosabb szabályok: - a játékosok a kijelölt területen szabadon mozoghatnak labda nélkül, labdával a kézben csak meghatározott módon; - labda megszerzése kézi- vagy kosárlabda szabályai szerint; - a játéktérr l kikerül labda bedobással kerül játékba; Minden szabályos átadásért 1 pontot kap a csapat. A pontszámozás folyamatos, az egyes csapatok pontjaink számlálását ott folytatják, ahol a labda elveszítésekor abbahagyták. Az a csapat gy z, amelyik a játékid alatt több pontot szerzett. U
U
U
U
29
12. ÓGYTESTNEVELÉSI ALAPISMERETEK ÉS MEGEL ZÉS 10B
Csupán néhány tartáshibával foglalkozunk, szem el tt tartva a „ne ártsunk” alapelvet. Lapos hát: Hiányoznak a gerinc fiziológiás görbületei. Gyermekkorban nem okoz fájdalmat. Statikus veszély áll el , lelapult mellkas alakul ki ahol a szív és tüd fejl dése akadályozott. Feladat: mell- és hasizomzat er sítése, pl. hasonfekvésben törzshajlítás hátra, kúszásgyakorlatok, farizmok és alsó végtagok er sítése is. Tilos: fejállás, kézállás, cigánykerék, ugrások, mélybeugrások, hosszan tartó futások, nehéz tárgyak hordása. Kifózis: a háti kifótikus görbület kisebb vagy nagyobb mértékben fokozott, és átterjed az ágyéki gerincszakaszra is. A gerinc el re hajlik, a vállak el re esnek- károsodik a légzésfunkció, a hasizomzat gyengül. Javaslat: a felületi hátizmok er sítése, légzési gyakorlatok. Tilos: ugrások, szökdelések, tartós függések, törzshajlítások el re. Fokozott kifolordotikus hát: háti kifózis fokozódott ágyéki lordotikus görbület. Oka a mozgáshiány miatt kialakult törzsfeszít izomzat és farizomzat gyengesége. Fontos a has-, far- és hátsó combizmok er sítése. Tilos: ugrások, szökdelések, törzshajlítások hátra, nehéz terhek hordása. Lordosis: a gerincoszlop fiziológiás görbületeinek kialakulása ( nyaki lordosis, háti kifózis, ágyéki lordosis) Az ágyéki gerincszakasz hajlatát az el re billen medence határozza meg. A fokozott lordosis veszélye, zavar keletkezhet a vese m ködésében. Javallat: a medence hátrabillentése falnál, hanyatt fekvésben, has- és farizomzat er sítése, combfeszít , ágyéki mély hátizmok nyújtása. Tilos: mély ugrások, szökdelések, fejállás, kézállás, terhek hordása. Skoliózis: a gerinc frontális síkban mutatkozó elhajlása. A gerincen egy vagy több görbület mutatható ki. A csigolyaív deformálódik. El rehajlásnál egyik oldal kiemelkedése (bordapúp) látható. A gerinc szalagrendszere megnyúlik. A leggyakoribb a jobbra konvex háti skoliózis, háti-ágyéki skoliózis. Jobbra egyív görbület, háti- ágyéki skoliózis. „S” görbület, primer ágyéki skoliózis., nyaki görbület. Javallat: a törzs tartó- és mozgatórendszerének megszilárdítása, mély hátizmok er sítése. Tilos: szökdelések, ugrások, hosszantartó állások, futások, fordított testhelyzetek, guruló átfordulások el re- hátra, törzscsavarások. Igen fontos a mellkas fejlesztés, mert a megel zés, korrigálás több feladatot is igényel. A gyengén fejlett mellkas számos elváltozás kisér je. Dongaláb: a láb küls és bels élének a test középvonala felé való hajlása, hasonlít a hordó dongájához. A láb izületeiben eltorzulás jön létre. Feladat: a láb bels oldalán még meglév zsugorodások nyújtása, lazítása a szárkapcsizmok er sítése. Tilos: lábujjállás , küls talpél terhelése, ugrások, menetelés, futás, terhek hordása. Lábboltozat süllyedés: a közismert „lúdtalp” gyakori, számtalan oka lehet: korai talpra állítás, rossz cip , túleröltetés, állás, hirtelen testsúlynövekedés. A mozgás, torna megel zhet, gyógyíthat. Naponta lábboltozat- er sít gyakorlatokat kell végezni. Gyermekeknél kötelez talp- és láber sít mozgás.
30
TARTALOMJEGYZÉK 1. TESTNEVELÉS AZ ÓVODÁBAN............................................................................... 1 1.1 A TESTNEVELÉS FELADATAI ............................................................................................................................2 1.2 AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS FELADATA ..............................................................................................................2 2. AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK MOZGÁSFEJL DÉSE...........................................................................3 2.1 AZ ÓVODÁS GYERMEK FEJL DÉSI SAJÁTOSSÁGAI ............................................................................................3 3. AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS MOZGÁSRENDSZERE...............................................................................5 4. AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA .........................................................6 4.1 A NEVELÉS, OKTATÁS, KÉPZÉS KAPCSOLATA AZ ÓVODAI TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOKON .........................6 4.2 AZ ÓVODAI TESTNEVELÉS OKTATÁSI FOLYAMATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ............................................................6 4.3 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÁS A MOZGÁSANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ ................................................................8 4.4 A FOGLALKOZÁSOK MEGTERVEZÉSE .............................................................................................................13 5. A TESTI KÉPESSÉGEK JELLEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSÜK LEHET SÉGEI AZ ÓVODAI TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOKON......................................................................................................14 5.1 AZ ER ..........................................................................................................................................................14 5.2 ÁLLÓKÉPESSÉG .............................................................................................................................................15 5.3 GYORSASÁG ..................................................................................................................................................15 5.4 ÜGYESSÉG.....................................................................................................................................................16 5.5 A TESTI KÉPESSÉGEK ÉS MOZGÁSKÉSZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE ........................................................................17 6. RÉSZBEN OSZTOTT ÉS OSZTATLAN CSOPORTOK TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSAI .........18 7. TESTNEVELÉS AZ I-IV OSZTÁLYBAN ....................................................................................................19 8. A KISISKOLÁS ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI..........................................................................................19 8.1 A TESTI FEJLÕDÉS JELLEMZÕI ........................................................................................................................19 8.2 A KISISKOLÁS MOZGÁSFEJLÕDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI...................................................................................20 9. A MOZGÁSANYAG OKTATÁSI FOLYAMATA.......................................................................................20 9.1 AZ OKTATÁSI FOLYAMAT SAJÁTOSSÁGAI A TESTNEVELÉSBEN.......................................................................20 9.2 A MOZGÁSOS CSELEKVÉSTANÍTÁS- TANULÁS PROBLÉMÁI ÉS FELADATAI AZ ALSÓ TAGOZATOS TESTNEVELÉSBEN ...............................................................................................................................................21 9.3 A JÁTÉK SZEREPE A CSELEKVÉSTANULÁSBAN ...............................................................................................22 9.4 AZ ALSÓ TAGOZATOS TESTNEVELÉS MÓDSZEREI ...........................................................................................22 9.5 A TESTNEVELÉSI ÓRA FORMÁI, A GYAKORLATOK VEZETÉSE, SEGÍTSÉGADÁS, TESTNEVELÉS SAJÁTOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ......................................................................................................................................24 10. TESTNEVELÉS SAJÁTOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT.......................................................................25 11. JÁTÉKCSOPORTOK...................................................................................................................................26 12. GYÓGYTESTNEVELÉSI ALAPISMERETEK ÉS MEGELÕZÉS.........................................................29
31
Felhasznált szakirodalom Becsy Bertalan Sarolta - Kunos Andrásné: Az óvodai testnevelési foglalkozások módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest 1974. Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelés az óvodában. Országos Pedagógiai Intézet , Budapest,1974. Dr. Oszetzky Tamásné: Testnevelési játékok az óvodában. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1983. Emilia Ivan: Educatia fizica in gradinite. Editura Sport-Turism, 1976. Dr. Ozsváth Ferenc: Testnevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Magyar György: A testnevelés és sport elmélete és módszertana (1-4. oszt). Jegyzet, Esztergom, 1996. Conf. Univ. Elena Firea: Metodica educatiei fizice scolare. I.E.F.S. Bucuresti, 1985. Maria Login- Mitra Gheorghe- Voda Mircea: Metodica predarii educatiei fizice la clasele I-IV. Editura didactica si pedagogica, Bucuresti 1978. Petrica Dragomir- Andrei Barta: A testnevelés és sport elmélete és módszertana. Tankönyv az óvón - és tanítóképz k XI-XIII. osztálya számára. Editura Didactica si Pedagogica R.A.. Bucuresti, 1998.
