Az elemi károk kárnemenkénti megoszlása fagykár 16%
egyéb elemi kár 3%
vízkár 18% aszálykár 42%
jégkár 21%
Növénybiztosítások kárhányadainak évenkénti alakulása a kárnem ek szerint 2004-2008. időszakában
400 350 300 250 Kárhányad % 200 150 100 2008 2006
50
Ö s s z es en
Egy éb koc k áz at
Állati k ártev ők
2004 Belv íz
Árv íz
T av as z i fagy
T éli fagy
Vihar
T űz +J ég
0
Kárenyhítési lehetőségek a hazai mezőgazdaságban /elemi károk/ Közgazdasági jellegű lehetőségek •Állami katasztrófaalap •Biztosítási díjfizetési támogatás
Ökológiai jellegű lehetőségek •Ökológiai szempontból alkalmazkodó tájhasználat
•Díjjóváírás •Önrész vállalás •Bónusz-malus rendszer bevezetése mezőgazdasági biztosításokban •Nonprofit gazdaszervezetek a biztosításban
Technológiai jellegű lehetőségek
• BMP módszerek alkalmazása
♦vízmegőrző művelés •Művelési ág helyes megválasztása
•Speciális élőhelyek biztosítása (árterek, fokgazdálkodás …stb.)
♦minimum tillage
♦táji adottságoknak megfelelő faj-és fajtaválasztás
Állami szerepvállalás a mezőgazdasági elemi károk enyhítésében Az EU-csatlakozás előtt 1. 2. 3.
Mezőgazdasági biztosítás 30 %-os díjtámogatása 19972003. közötti években (összes támogatás: 23,6 Mrd Ft) Jégeső-elhárítás támogatása 1991-től napjainkig (támogatás: 30-50 millió Ft/év) Ad-hoc intézkedések: - árvíz-, belvíz-, jégeső-, vihar- és aszálykárok enyhítése 1999-2000. évben (összes támogatás: 8,3 Mrd Ft) - fagy- és aszálykárok enyhítése 2003. évben (9,8 Mrd Ft támogatás és 50 Mrd Ft kedvezményes hitel)
Állami szerepvállalás a mezőgazdasági elemi károk enyhítésében Az EU-csatlakozás után Változás: Csak EU-konform támogatási rendszerek alkalmazhatók Új intézkedés: A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése ( 2007. és 2008. évi kifizetés összesen: 7.089 millió Ft) Megmaradt: A Jégeső-elhárítás támogatása (50 millió Ft/év)
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer Bevezetés: 2007. évben (jogszabályi alap: a 2006. évi LXXXVIII. törvény és a 88/2006. (XII. 28) FVM rendelet)
Célterület: fagy-, belvíz- és aszálykárok Alapelvek: önkéntesség, anyagi hozzájárulás (1000 Ft ill. 3000 Ft/ha,év), állami szerepvállalás Kárenyhítés: 30 %-nál nagyobb üzemi szintű hozamérték-csökkenés esetén. 2007. évi működés jellemzői: - Kismértékű termelői részvétel: a termelők kb. 5 %-a, a terület kb. 10 %-ával lépett be. - A kárenyhítéssel érintett károk összege:17,561 Mrd Ft - A kifizetett kárenyhítések összege: 6,012 Mrd Ft. (ebből termelői hozzájárulás: 0,531 Mrd Ft, állami hozzájárulás: 5,481 Mrd Ft) - A kárenyhítés mértéke a kárhoz képest: 34 %
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer módosítása A módosítás lényege: A résztvevői kör kibővítése A vállalkozások egy része számára (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) kötelező lett a belépés (őstermelőknél maradt az önkéntes részvétel)
Célterület: fagy-, belvíz-, aszály mellett kibővült a jégesőkárokkal A termelői hozzájárulás mértéke csökkent (szántó 1000-ről 800 Ft-ra, ültetvénynél 3000-ről 2000 Ft-ra hektáronként)
Jogszabályi háttér: a 2008. évi CI. törvény és a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet
A módosítás hatása a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerre Index Megnevezés
2008. év
2009. év
2008=100 Résztvevők száma (gazdaság)
11.159
27.159
2,43
A kárenyhítési rendszerbe bevont összes terület (ha) ebből:
429.241
2.538.971
5,91
szántó (ha)
379.609
2.460.470
6,49
szőlő (ha)
11.876
22.425
1,89
gyümölcs (ha)
37.756
56.076
1,48
0,528
2,120
4,01
Termelői hozzájárulás-fizetési kötelezettség (Mrd Ft)
Jövő: Kárenyhítés vagy üzleti biztosítás ? Kárenyhítés: (hiánypótló, átmeneti megoldás) Hosszabb távú cél: egységes, valamennyi kárfajtára (aszályra is) kiterjedő, állam által támogatott mezőgazdasági biztosítási rendszer bevezetése
A fejlesztés feltételei: - Az európai uniós szabályok (vonatkozó irányelvek, rendeletek) betartása; - Az állam, a biztosítók és a termelők együttműködése a rendszer kidolgozásában; - A szükséges pénzügyi források biztosítása (EUforrások bevonásával) - Non-profit biztosítási koordináló/lebonyolító szervezet létrehozása (a biztosítók, gazdálkodók és az állam részvételével)
