Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés

Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0013

Térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés

Készítette: Promen Tanácsadó Kft.

2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ..................................................................................................................... 2 I. Vezetői összefoglaló........................................................................................................... 3 II. Helyzetfeltárás felépítése ................................................................................................ 5 II.1. Helyzetfeltárás célja..................................................................................................... 5 III. Lenti kistérség általános bemutatása ........................................................................... 6 III.1. Lenti Kistérség természetföldrajza .......................................................................... 6 III.2. A Lenti Kistérség gazdaságát, infrastruktúráját meghatározó környezet ......... 8 III. A stratégiát megalapozó helyzetelemzés .................................................................. 12 III.1 Lenti kistérség társadalmi-, gazdasági és munka-erő-piaci helyzete ................ 12 III.1.1 A kistérség lakónépessége ................................................................................ 15 III.1.2 A kistérség munkaerő-piaci helyzete .............................................................. 25 III.1.3 Közigazgatás, közszolgáltatások helyzete...................................................... 35 III.1.4 A kistérség közlekedésének helyzete .............................................................. 42 IV. Foglalkoztatási stratégia készítéséhez kapcsolódó helyzetfeltárás ..................... 45 V. Összefoglaló ................................................................................................................... 68 Irodalomjegyzék................................................................................................................... 70 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................ 71 Ábrajegyzék........................................................................................................................... 72 Mellékletek............................................................................................................................ 73

2

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. egy hat tagból álló konzorcium vezetőjeként támogatást nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében foglalkoztatási

paktum

létrehozására

a

Lenti

Kistérségben.

A

projekt

a

„Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben” címet viseli, azonosító száma: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0013.

A konzorcium további tagjai: •

Lenti Kistérség Többcélú Társulása, Lenti

•

Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Zalaegerszeg

•

Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola, Lenti

•

„LE-KO” Önkormányzati, Közszolgáltató és Építőipari Kft., Lenti

•

Hálózat az Integrációért Alapítvány, Zalaegerszeg

A konzorcium vezetőjeként a „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. egy árajánlat-kérési eljárás lefolytatását követően a Promen Tanácsadó Kft.-t bízta meg a térségi szintű gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés elkészítésével. A helyzetelemzés egy primer kutatás és szekunder anyagok elemzésének, eredményeinek és következtetéseinek felhasználásával készült. A helyzetelemzéshez primer kutatásként minden szférára kiterjedő helyzetfelmérést végeztünk, amelyen belül 120 interjú elkészítésére került sor. Az interjú során feltett kérdések Lenti kistérség foglalkoztatási, képzési helyzetének feltárására irányultak. A felmérés célja volt, hogy információt kapjunk a térségben lévő vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek foglalkoztatással összefüggő véleményéről, problémáiról, terveiről, a szférák közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. A felmérésen belül kiemelt terület volt a képzés, amelyen belül a kistérségben elérhető képzések színvonalára, szükséges szakmák oktatására

3

vonatkozó kérdésekre kerestünk választ. Emellett még a létrejövő foglalkoztatási paktum felé irányuló elvárások alkottak fontos kérdéscsoportot. Szekunder anyagok – elmúlt időszakban készült, kistérségre vonatkozó stratégiák, KSH adatok stb. - elemzésével átfogó képet kaptunk a Lenti Kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, a közlekedési kapcsolatokról, elérhető képzésekről és foglalkoztatáshoz kapcsolódó fejlesztésekről. Ezek alapján elkészült a Lenti kistérségre vonatkozó, a foglalkoztatást középpontba állító külső és belső környezet összefoglaló elemzése, amely megalapozza a „Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben” című program foglalkoztatási stratégiáját.

4

II. HELYZETFELTÁRÁS FELÉPÍTÉSE A helyzetfeltárásban vizsgáltunk és értékeltünk minden olyan alapadatot, amely a foglalkoztatás szempontjából lényeges lehet, így a térség általános jellemzőinek és a demográfiai adatok bemutatása mellett az iskolázottságra, elérhető szolgáltatásokra és a vállalkozások számára, megoszlására vonatkozó adatokat is összegyűjtöttük. Foglalkoztatási szempontból emellett kiemelt jelentősége van a közlekedésnek is, így a munkahelyek elérhetősége szempontjából fontos közlekedési lehetőségek vizsgálata is megtörtént. Az adatok esetében a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH), a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ információit, valamint a térségben az elmúlt 4-5 évben elkészült, különböző tanulmányok adatait, illetve a térségben végzett felmérések eredményeit dolgoztuk fel. A helyzetfeltárás második részében a három szférára kiterjedő helyzetfeltáró interjú során elhangzott válaszok értékelését foglaltuk össze, amelyek iránymutatást jelentenek a foglalkoztatási stratégiában az akciótervek meghatározásához. Az elvégzett adatelemzés és a helyzetfeltáró interjú eredményei megfelelő alapot jelentenek a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez, a meghatározott célok és tevékenységek alátámasztásához.

II.1. HELYZETFELTÁRÁS CÉLJA A helyzetfeltárás alapvető célja, hogy a rendelkezésre álló központi, regionális, megyei és kistérségi adatokat a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk alapján elemezzük és az így levont következtetésekre építve a Lenti kistérségre vonatkozó foglalkoztatási stratégiában meghatározzuk a térségi foglalkoztatás javításához szükséges legfontosabb célokat, tevékenységeket.

5

III. LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A Lenti kistérség Zala megyében, a Nyugat-dunántúli Régióban található 663 km2 területen. Földrajzilag a Nyugat-Magyarországi makro-régió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat-Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikro-régióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el.

III.1. LENTI KISTÉRSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZA

A Lenti Kistérség Zala megye nyugati szélén helyezkedik el, az Őrség egy részét, Hetést, Göcsejt foglalja magába. A felszíne Zala megye többi részéhez hasonlóan erősen tagolt, de a tengerszint feletti magasság a többi területhez képest alacsonyabb, a dombhátak között széles síkságok terülnek el. A földtani adottságokat figyelembe véve ásványkincsek tekintetében szegény terület. A területen a kimerülőben lévő szénhidrogén-készletek kitermelése jellemző Lovászi térségben, emellett pedig – részben a szénhidrogén bányászatnak is köszönhető - jelentősebb hévízkészletet tartanak számon a térségben. A hévíz adta lehetőségeket egyelőre csak a Lenti termálfürdőben hasznosítják, holott a térségben több helyen is végzett fúrások során jelentős hőtartalmú hévizek kerültek feltárásra, amelyek

hasznosítása

energiatartalmuk

miatt

előnyös

lenne.

Jelentősebb

ásványkincsnek emellett még az agyag tekinthető, amelyből jelentős mennyiséget használ fel Iklódbördőce térségben a Creaton Hungary Kft. tetőcserép gyára, de erre alapul az Őrség területén lévő fazekasság is, amelynek nagy hagyományai vannak. Alapanyag szempontjából még jelentős a folyóvölgyi - Kerka és mellékfolyói térségében és a Murán - végzett kavicsvagyon, amelyet a térség építőiparában, illetve az útépítéseknél használnak fel. Egyes területeken a bányászat azonban problémát okoz természetvédelmi szempontból, mivel a bányászat sokszor az illetékes hatóság

6

tudta nélkül indul el, és jelentős károkat okoz a folyó, illetve a többi vizes élőhely közvetlen környezetéhez kapcsolódó élőlényeknél. A terület éghajlata mérsékelten hűvös- mérsékelten nedves, amely megközelíti a nedves éghajlati típust. A napsütéses órák száma viszonylag kicsi, 1 850 óra évente, az évi középhőmérséklet 9oC körüli. Az évi csapadékmennyiség átlagosan 700-800 mm körül alakul, amelyet gyakran a lehullt mennyiség meghalad, és amelyből a legjelentősebb mennyiség a vegetáció időszakában hull le. Ez a csapadékmennyiség nagyon fontos a sok évszázad alatt a Kerka völgyben kialakult növénytársulások és élőlényközösségek fennmaradásához, azonban mennyisége jelentősen csökkent, illetve erősen ingadozó az utóbbi évek adatait figyelembe véve, amely hatással van az élőhelyekre is. A bükkösök egy része kiszáradt, az ártéri keményfa-ligeterdők tavaszi hagymás növényállománya csapadékszegény telek után jelentősen kisebb, mint az várható lenne. A kistérség termőtalaja a jellemző növénytermesztés helyett az egykor jellemző állattartásra alkalmas. A Kerka mentén a kavicsos rétegen, agyag- és vályogtalajok, és a folyó és mellékágai gyakori kiöntése miatt a nyers réti öntéstalajok a jellemzőek. Ezek a talajtípusok jellemzően tömöttek, levegőtlenek, jó vízzárásúak. Hasznosítás szempontjából az ilyen talajú területek elsősorban kaszálónak, legelőnek alkalmasak, szántónak nem annyira. Ennek ellenére nagyon sok területet feltörtek a térségben a ’60-80-as években, de jó terméshez ezeken a területen csak a tápanyag utánpótlással oldható meg, ami viszont a talajvíz és a felszíni vizek tápanyagterhelését fokozza. A dombhátakon, magasabb területeken a kavicsos váztalajok, illetve ezen kialakult pszeudoglejes barna erdőtalajok a jellemzőek, amely utóbbin mészkerülő fenyvestölgyes erdők díszlenek. A völgy déli részén már nagyobb szerephez jut a homok, lösz, így itt karbonátos talajokat is találunk, a jellemző erdőtársulás az illír bükkös, tölgyes. A dombhátakon, elsősorban a déli részen számos helyen szőlők és gyümölcsösök húzódnak, amelyek szintén több értékes növény- és állatfajnak jelentenek élőhelyet. A dombhátak kisebb lejtése miatt a Kerka völgyben nem jellemző az erózió okozta kárhatás. A kistérség területén magas az erdősültség, 7

főként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A Zalaerdő Zrt. kezelésében álló erdők az országban az egyik legértékesebb állományokat alkotják. A vízkészlet és a vízgazdálkodás a szempontjából a térség a Kerka által a MuraDráva vízrendszerhez tartozik. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi patak, a Kerka mellékvize a Cupi patak. A Szentgyörgyvölgyi patak mellékvizei: a Nagy-réti- patak, a Márokföldi-patak, a Nagy-völgyi-patak és a Parragos patak. A Kerkát és a Szentgyörgyvölgyi patakot teljes hosszán, a Cupi patakot részben (az alsó folyásán) szabályozták. A közép zalai terület a Kerka bal oldali vízgyűjtőjéhez, valamint északon a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tarozik. Legjelentősebb

vízfolyásai

a

Cserta-patak,

és

mellékvize

a

Berek-patak.

Szentpéterfölde pedig az Alsó-Válicka egyik jobb oldali vízfolyását képező Töröszneki-patak mellett helyezkedik el.

III.2.

A

LENTI

KISTÉRSÉG

GAZDASÁGÁT,

INFRASTRUKTÚRÁJÁT

MEGHATÁROZÓ KÖRNYEZET

A

Lenti

Kistérség

gazdaságának

(ipar,

mezőgazdaság,

oktatás,

idegenforgalom stb.) és infrastruktúrájának kialakításában (utak, elektromos infrastruktúra stb.) meghatározóak a térség adottságai. A térség makroklímájára mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves állapot jellemző, a napsütéses órák száma viszonylag kicsi, az évi középhőmérséklet 9oC körüli. Az évi átlagos csapadék 800 mm körüli. Az alacsony hőmérséklet és a magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, ami kedvez a térséget nagyrészt beborító erdőnek. Az erdőgazdálkodás elsősorban gyertyán, tölgy, bükkerdőkben folyik, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A mezőgazdaság szempontjából a mérsékelt hőigényű és vízigényes kultúráknak kedvező az éghajlat. A völgyekben és enyhe lejtésű domboldalakon jelentős

8

kiterjedésű szántók vannak, a patakok mentén, a legmélyebb fekvésű területeket rétek borítják. A meredek, vízmosásos dombokat erdők uralják. A Kerka szabályozása után nagyobb területeken alakítottak ki szántókat, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves, vizes területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A térség adottságai elsősorban az állattenyésztésnek (legeltető állattartás, takarmánytermelés) felelnek meg, de más tendenciák miatt (támogatási rendszer, indokolatlan piaci igények) a gazdálkodók jó része mégis a szántóföldi növénytermesztést (elsősorban kukoricatermesztést, kisebb mértékben kalászosok és egyre nagyobb területeken repce) részesíti előnyben, még akkor is, ha sok esetben nagy mennyiségű műtrágya felhasználásával tudja csak elérni a kívánt terméshozamot. A mezőgazdasági fejlesztésbe újonnan bevonható potenciálisan rendelkezésre álló területek a kistérségben azok a különleges adottságú rétek és legelők, amelyek jóval nagyobb létszámú állatállomány eltartására is elegendők lennének. A mai visszafogott létszám sokszorosát képes lenne ellátni a Kerka völgye, ha a fejlesztés ezen iránya támogatást nyerne. Ez mindenképpen támogatandó lenne természetvédelmi szempontból is, hiszen számos értékes élőhely épp a régi állattartó gazdálkodás (legelő-erdők, fás legelők) hatására jöttek létre és az ott megjelenő fajok igénylik a művelést legeltetés vagy kaszálás formájában. Amennyiben ez elmarad, úgy egyre inkább eltűnnek a magasabb lágyszárú társulásokat nem toleráló fajok, és egyre inkább csökken a terület fajgazdagsága. A Kerka dombvidékén jellemző a kisparcellás „hétvégi” kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek. A mezőgazdaságon belül nő a jelentősége a szőlőtermesztésnek is. Erre a területre esik a hazai borvidékek közül Balatonmelléki borvidék Muravidéki körzete. A Muravidéki körzet (8 település) Szlovéniával és Horvátországgal határos területeken, a Mura völgyében található. Éghajlata kiegyenlített különösebb szélsőségektől mentes. Hazánk legcsapadékosabb borvidéke (évi 7-800 mm csapadék). Az aszálykár ezen a 9

vidéken szinte ismeretlen. A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos, agyagos üledékei építik fel. Erre vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, amelyen agyagbemosódásos, barna erdőtalajok vagy barna földek képződtek. Egyértelműen fehérbor-termelő vidék, bár még nemzetközileg kevésbé ismert. Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A kedvező domborzati viszonyok a mikro-klimatikus adottságok, déli-délnyugati lejtés, a középkötött talaj, a szélsőségektől mentes éghajlata, a Mura és a Kerka folyók kedvező

hatása

a

térséget

kiemelt

módon

alkalmassá

teszi

a

szőlő

és

gyümölcstermesztésre. A jellemzően pszeudoglejes talajok inkább korszerű rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. Az erdőtenyészet számára a gyengébb talajok is megfelelő feltételeket biztosítanak. Sok a területen élő védett állat, az erdők őzben, szarvasban gazdagok. A rókák is igen elszaporodtak, megtalálható még a vaddisznó is. A vadászható apróvadban nem bővelkednek az erdők, de nagyvadra bőven van példa. A legnagyobb gazdasági jelentőségű vadfaj a szarvas, a zalai szarvas fogalom Európában. A

kistérség

különleges

adottságát

jelentik

még

az

itt

bőven

található

termálvízlelőhelyek. A meddő-szénhidrogén kutatások melléktermékeként hévizet tártak fel Szentgyörgyvölgyön, Márokföldön, Alsószenterzsébeten és Kerkafalván. Találhatók még termálforrások: Csertalakos, Gutorfölde és Zebecke térségben, valamint Szentpéterföldén. Körültekintő tervezés mellett a térségben különböző célú termálprogramok indíthatók, ezek között a hévíz ipari, mezőgazdasági és turisztikai kiaknázása egyaránt szóba jöhet. Jelentős a táj vízfeleslege, emiatt több mesterséges tavat is létrehoztak a térség településein (Iklódbördőce-Csömödér határában létesült horgásztó, novai víztározó, melynek vízfelülete közel 40 ha, Csesztregi tó, Lendvadedesi esővíztározó-horgásztó, Szentpéterfölde – Töröszneki víztározó) valamint a kavicsbányászat hatására is több 10

felhagyott bányaterületen alakítottak ki jóléti tavakat (Sárberki horgásztó, Belsősárdi tó). Az árvízvédelem szempontjából a térség a Kerka szabályozása óta jelentősebb mértékben védett, illetve az utóbbi években további intézkedések történtek az esetleges árvizek hatásainak csökkentésére. A kistérség legnagyobb vízfolyása, a Kerka és árvizei közvetlenül 10 községet és Lenti várost érinti, többségüket belterületen is, áradás esetén ezeket a területeket önti el elsősorban a víz, de a gátrendszer kialakítása mellett nagyon fontos a belső vízelvezető rendszerek karbantartása és adott esetben a kialakítása is. Az árvizek hatásainak mérséklésére 2002-ben több program is indult a térségben a következő településeken: Magyarföld,

Alsószenterzsébet,

Csesztreg,

Zalabaksa,

Kerkabarabás,

Lenti,

Szécsisziget, Lovászi, Kerkaszentkirály, Kerkakutas, Kerkafalva. Emellett a Kebele vízgyűjtőterületén keletkező árvizek hatásainak csökkentésére Resznek-Zalaszombatfa térségében szintén árvízcsúcs csökkentő tározót hoztak létre, amelyet 2008 júniusában avattak fel. Turisztikai fejlesztés keretében e mellett még két kisebb vízfelület jött létre, egyik Lendvajakabfán, míg a másik a Kebele-víztározóhoz kapcsolódóan Resznek mellett. A dimbes-dombos zalai táj viszonylagos érintetlensége, a magas erdősültség, a vizek, vízfolyások, holtágak, bányatavak, gyepek, szántók, a falvak bensőséges hangulata, a szőlőhegyek mind-mind potenciális lehetőségként jöhetnek szóba a fejlesztések során.

11

III. A STRATÉGIÁT MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS III.1 LENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Mosonmagyaróvári

Győri Soproni Kapuvári Csornai Téti Kőszegi Csepregi Celldömölki Sárvári

Szombathelyi

Körmendi

Vasvári

Szentgotthárdi

Zalaszentgróti

Őriszentpéteri Zalaegerszegi Keszthelyi Lenti

Letenyei

Nagykanizsai

12

Pannonhalmai

A Lenti kistérség a Nyugat- dunántúli régióban az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérség Zala megye és az ország dél-nyugati csücskében. A kistérség 51 településének központja Lenti. A kistérség lakosságának száma 2009. január 1-jén 21 700 fő (KSH). A lakosság a kistérség központján kívül aprófalvakban, és néhány nagyobb, mikro-térségi szerepet ellátó községben él. A terület fekvése kedvező, hiszen Ausztria, Szlovénia és Horvátország közelében helyezkedik el. Ez a földrajzi helyzet gazdasági, térségi együttműködéseket eredményez, de további együttműködések forrása is lehet. Különösen intenzív határ menti együttműködések alakultak ki a szomszédos szlovén területekkel, elsősorban a magyarok által lakott Lendvával. 1. ábra: Lenti Kistérség határai

Forrás: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, 2007. június A kistérséget északról a Vas megyei Őriszentpéteri Kistérség, délről a Letenyei Kistérség, keletről a Zalaegerszegi Kistérség; nyugatról pedig a Szlovén Köztársaság határolja (lásd 1. ábra).

13

A Lenti kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek számít. Zala megyén belül a szűkebb térségben foglalkoztatási, társadalmi szempontból csak a Letenyei kistérség hátrányosabb helyzetű, de sok szempontból a Lenti térség is hasonló problémákkal – aprófalvas településszerkezet, települések rossz megközelíthetősége stb. – küzd, mint Letenye és térsége. A térségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, a szolgáltatások mikro-térségi szinten (9 körjegyzőségi központ és ezekhez tartozó települések) szervezettek, ezekbe a kisebb központokba összpontosul az orvosi ellátás, az oktatás, és a legtöbb esetben a különböző kereskedelmi egységek is itt érhetőek el. A térségi hatáskörű szervezetek, szolgáltatók, illetve a szakoktatási intézmények pedig a térség központjában, Lentiben működnek. A népesség korszerkezete az országos, illetve regionális tendenciáknak megfelelő, fokozatosan csökken a születések száma, és ezzel párhuzamosan emelkedik az idős korosztály száma, elöregedő társadalom jellemzi a kisebb-nagyobb településeket. A munkahelyeket tekintve is hasonló tagozódás figyelhető meg, mint a szolgáltatásoknál, a legnagyobb foglalkoztatók a mikrotérségi központokban találhatók és jelentős az önkormányzati foglalkoztatás. Az iparágakat tekintve a kistérségben jelentős a mezőgazdaság, a gépipar, a fafeldolgozás, illetve részben a könnyűipar (textilipar), valamint a szolgáltatóipar (ezen belül kiemelkedő az idegenforgalom). A legnagyobb vállalkozások Lentiben, Csesztregen, Lovásziban, Nován és Gutorföldén működnek, ahol az aktív korú lakosság jelentős részét foglalkoztatják. A térségben a munkanélküliek száma a 2009-ben és 2010-ben a Zala megyei átlag alatt maradt. 2009 augusztusában a megyei munkanélküliségi ráta 9,48% volt, amíg a Lenti kistérségben ez alatt maradt, és 8,9% volt a mértéke. A munkanélküliség a

14

2010-es évben mérséklődött a Zala megyei átlag 8,21% volt, míg Lenti kistérségben 7,07% volt az értéke 2010 augusztusában1.

III.1.1 A KISTÉRSÉG LAKÓNÉPESSÉGE

A Lenti kistérség 51 településből áll, amelynek központja Lenti. A térséget 9 mikrotérségre lehet osztani, amelynek központjai: Csesztreg, Zalabaksa, Rédics, Nova, Csömödér, Gutorfölde, Páka, Lovászi, Kustánszeg (Barlahida). A kistérség egyetlen városa Lenti, amelynek a népességszáma: 8 805 fő a 2001-es népszámlálási adatok alapján (2009. január 1-i KSH statisztika alapján 8 328 fő). 1. számú táblázat: Zala megyei kistérségek település- és népességnagyság kategóriák szerint A települések száma A 120 feletti népességnagyság-kategóriák szerint népsűrűségű Ebből: Kistérség

Település város

Terület, Népsűrűség,

10 –

településeken

500– 1000– 5000– 000–

499 999

4999

9999

49

km2

50

fő/km2 lakók aránya,

000–

%

999 Hévízi

8

1

1

2

5

–

–

–

124

102,1

54,8

Keszthelyi

16

1

7

4

4

–

1

–

349

99,4

77,1

Lenti

51

1

41

5

4

1

–

–

663

32,7

5,6

Letenyei

27

1

16

8

3

–

–

–

389

43,7

3,8

Nagykanizsai

27

1

14

8

4

–

–

1

553

119,7

79,1

Pacsai

20

–

13

4

3

–

–

–

279

38,1

8,3

Zalaegerszegi

65

2

39

15

10

–

–

1

789

122,6

68,7

Zalakarosi

19

1

12

3

4

–

–

–

312

41,5

–

Zalaszentgróti

24

1

15

5

3

1

–

–

327

54,2

–

9 158

55

39

2

1

2

3 784

76,7

53,5

Összesen

257

Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve, 2008.

1

Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Településsoros munkanélküliségi adatok kistérségenként 2009-2010

15

A fenti 1. számú táblázat a megye kistérségeinek demográfiai helyzetéről ad áttekintést, amely a kistérség demográfiai helyzetét a többi kistérséghez viszonyítva mutatja. A térség demográfiai helyzete a megyén belül hasonló a többi Zalai kistérség helyzetével - ahogy már jeleztük - aprófalvas, városhiányos térség. A kistérség településeinek 4/5 része apró- és törpefalu2 (41 település). A 200 fő lakosság szám alatti törpefalvak aránya 63% (32 település, az arány tartalmazza a 100 fő alatti településeket is), a 100 alattiaké pedig 35% (19 település) (lásd 1. táblázat). A kistérségben csak öt olyan település van, amelyik népessége meghaladja az 1 000 főt. A kistérség központja, Lenti lakosságszáma nem haladja meg a 10 000 főt. A megyében található kistérségek közül a Lenti kistérség a legritkábban lakott térség, a népsűrűsége mindössze 32,7 fő/km2, a teljes lakosságszám 21 700 fő volt a KSH 2009. január 1-i adatai szerint. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a kistérségre is jellemző. Az elmúlt hét évben jelentősen csökkent az állandó népesség, mely nagymértékben összefügg a születési gyermekszám csökkenésével. A fiatalok többsége tanulmányaik befejezése után – munkalehetőség hiányában – nem nagyon tér vissza a kistérségbe. A kistérségen belül ez a probléma a zsáktelepülések esetében jelent különösen nagy gondot. Zsáktelepülésnek nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább út vagy vasút nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma. Ezeket a falvakat általában igen rossz minőségű utakon lehet elérni. Jellemzőjük, hogy általában nagyobb távolságokra fekszenek a városoktól, vagy fontosabb utaktól, gyér tömegközlekedéssel. Szinte kizárólag aprófalvakról van szó, és ezen településtípust sújtja legjobban az elvándorlás, munkanélküliség és egyéb rossz adatsorok. Általánosan jelen vannak a határmenti térségekben, nagyon sok közülük a trianoni határkijelölés miatt veszítette el a

Népességük szerint a falvak besorolása – törpefalu a 200 fő alatti, aprófalu a 200-500 fő közötti népességszámmal rendelkező település. (Hartl J.-né : Települési ismeretek, Budapest, 2009)

2

16

továbbvezető útját, vasútját, s „féloldalassá” vált. Ezek a zsáktelepülések jellemzik Zala megyét is, a régió 105 zsáktelepüléséből 63 db a megyében található. Mára ezek a falvak az uniós határmegnyitásokat követően kezdik visszaszerezni településhálózati kapcsolataikat (pl. Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyék esetében). A Lenti kistérségben 7 zsáktelepülés található (Barlahida, Bödeháza, Felsőszenterzsébet,

Lendvadedes,

Pördefölde,

Pusztaapáti,

Szentpéterfölde),

amelyeknél a fenti népességfogyási tendencia folytatódása esetén elképzelhető, hogy 50-100 év múlva teljesen elnéptelenednek. A települések közül csak kettőnek (Bödeháza, Lendvadedes) van esélye arra, hogy a határ mentiségből adódó, eddig hátránynak számító helyzetéből előnyt kovácsoljon és közúti, illetve egyéb kapcsolatok

megnyitásával

elveszítse

zsáktelepülés

jellegét,

amely

a

fennmaradásukat is biztosíthatja. A népszámlálási adatok szerint a régióban az 1000 lakosra számított természetes szaporodás-fogyás 3,69 fő/1000 lakos volt. Az élve születés 8,69 fő/1000 lakos, mely az országban a legalacsonyabb érték. A régióban a lakosságra számolt haláleset összesen 12,7 fő/1000 lakos. A régiós átlagoknál a kistérség átlagai jóval gyengébbek. A kistérségben a lakónépesség jelentősen fogy, a népességcsökkenés mértéke az elmúlt 10 évben már meghaladta a 9%-ot. A régióhoz képest rosszabb adatok mellett a megye települései közül is e kistérségben a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó élve születések száma, 6,7 fő s az egyik legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozás, 14,6 fő. A természetes szaporodás-fogyás mértéke -8,4. A ritkán lakott térség (32,7 fő/km2) településeire tehát az elöregedés a jellemző, a kistérség népessége a korfa aljáról és tetejéről is egyaránt öregszik. Az állandó népességből a 60 éves és idősebb népesség aránya 2008-évben már meghaladta a 25%-ot (25,5 %). A kistérségre jellemző adatokat, a megye többi kistérségét jellemző mutatószámokat jól mutatja a 2008-as népességmozgalmi információkat összefoglaló alábbi táblázat (lásd 2. számú táblázat).

17

2. számú táblázat: Népességmozgalom 2008. Települések

Lakónépesség az év

Városok

végén

népessége

Halálozás

átlagos

Belföldi

Természetes

Belföldi

vándorlási

szaporodás,

vándorlási

A 60 éves és idősebb

különbözet

fogyás (–)

különbözet

népesség aránya az

Élve születés

népessége Kistérség

állandó népességből az

változása a fő

2001. év

az év végén, fő

ezer lakosra

2000–2008. évi átlaga ezer lakosra

év végén, %

végéhez, % Hévízi

12 617

6,4

4 335

1 577

10,4

13,9

7,1

-4,8

9,6

25,7

Keszthelyi

34 726

-0,6

21 100

2 170

8,1

12,5

3,0

-4,3

0,4

24,0

Lenti

21 700

-7,7

8 328

425

6,7

14,6

-7,3

-8,4

-3,6

25,5

Letenyei

16 968

-8,3

4 260

628

7,8

17,3

-1,9

-10,3

-1,4

24,2

Nagykanizsai

66 174

-4,5

50 540

2 451

9,0

11,9

-3,7

-4,1

-2,8

21,7

Pacsai

10 610

-4,7

–

530

10,3

14,1

-5,7

-6,1

-1,3

22,3

Zalaegerszegi

96 712

-1,0

64 827

1 488

8,6

11,9

1,1

-3,6

1,0

21,6

Zalakarosi

12 957

-3,1

1 764

682

12,2

14,9

-7,6

-6,4

-0,2

25,0

Zalaszentgróti

17 740

-6,0

7 313

739

7,3

15,9

-11,6

-7,7

-1,8

23,8

290 204

-3,0

162 467

1 129

8,7

13,0

-1,7

-5,1

-0,4

22,9

Összesen

Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve, 2008.

18

A népesség számának alakulását a természetes szaporodás és a vándorlási mozgalom együttesen befolyásolja. A KSH adatai alapján 2011-re a 65 évesek és annál idősebbek aránya elérheti akár a 25 %-ot is. Ugyanakkor a 0-19 évesek aránya pedig folyamatosan csökkenni fog. 3. számú táblázat: Kistérség lakosságának megoszlása életkor szerint (2010. augusztus) Életkor

0-14

15-64

65-

fő

2.544

14.569

4.587

Forrás: KSH 2010. augusztus A fenti táblázat (lásd 3. számú táblázat) adatai már ezt a tendenciát vetítik előre, mivel 2010 augusztusában a Lenti kistérségben a 65 év felettiek aránya már 21,13%os értéket mutat. A demográfiai trendek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a kistérség gazdaságára, az elöregedett lakónépesség nem jelent a munkaerő-piac számára munkaerőt, ha fogy a népesség a szolgáltatások kiürülnek, ami a még ott élő fiatal lakónépesség elvándorlását eredményezi. A fentieket az alábbi, lakossági életkori megoszlást mutató ábra (lásd 2. ábra) is jól mutatja. 2. ábra: Lakosság életkori megoszlása Lentiben és a Lenti kistérségben 0-17 év

19-59 év

60 év feletti

Lenti

Kistérség Lenti nélkül

Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, Lenti Többcélú Kistérségi Társulás, 2008. A Lenti kistérség településeinek korszerkezetére az országosan is megfigyelhető jellemzők érvényesek. Bár a városban a munkaképes korú lakosság aránya

19

magasabb, mint a kisfalvakban, de az idősek, és a munkaképesek aránya nem változik kedvezően, vagyis a munkaképes lakosság aránya nem fog növekedni. A térség kistelepülésein jelentős a korösszetétel megváltozása, eltolódása az idősebb korosztály felé. Ez a tény szolgáltatásfejlesztési és esélyegyenlőségi problémákat egyaránt felvet. Ezért rendkívül fontos, hogy minden település az esélyegyenlőség szempontjából is áttekintse saját lehetőségeit és feladatait. Az aktívkorú lakónépesség fogyása a kistérségben, már-már az egészséges munkaerőpiaci, de a társadalmi működést is veszélyezteti. Ugyanis a népességfogyás következtében a falu szolgáltatásai leépülnek, ez további elvándorlást indukál. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a

csökkenő és drasztikusan alacsony

születésszám, az elöregedő népesség pedig új elvárásokat támaszt mind a gazdaság, mind a társadalompolitika számára. Leginkább veszélyeztetett területek a kistérségben az alacsony létszámú települések, illetve a zsáktelepülések. Emellett azonban a mikro-térségek központi településein is jelentős népességfogyás, és születés-szám csökkenés figyelhető meg. (lásd 4. számú táblázat).

Ezekből

az

adatokból

egyértelműen

látható,

hogy

folyamatos

népességfogyás jellemzi a kistérséget. A korfa alulról is és felülről is elöregedést jelez. Az élve születések száma rendre alatta marad a halálozási számoknak. A kistérség vándorlási egyenlege tartósan negatív, amely egyébként a régió megyéi közül csak Zala megyére jellemző. Ezt a tendenciát az sem tudta, tudja megfordítani, hogy a kistérség határmentisége miatt az elmúlt évtizedben számos településen vásároltak osztrák és német állampolgárok ingatlant, és közülük többen tartósan itt élnek. A schengen-i határnyitásnak is elsősorban a gazdasági életben figyelhető meg pozitív hatása, a lakosságszámot tekintve nem jelentett különösebb pozitív változást.

20

4. számú táblázat: Néhány „magtelepülés” társadalmi sajátossága Település körjegyzőség székhely

– Lakosságszám

Lenti 8578 Rédics 1007 Lovászi 1271 Csesztreg 897 Barlahida 167 Csömödér 684 Gutorfölde 1139 Nova 826 Páka 1275 Zalabaksa 681 Forrás: KSH (2008)

Születések száma

Halálozások száma

Természetes bevándorlási szaporulat különbözet

62 6 8 5 2 4 4 6 12 5

79 16 16 11 7 11 16 15 22 13

-17 -10 -8 -6 -5 -7 -12 -9 -10 -7

-15 -4 -11 -5 -6 -6 3 -5 -5 -1

A térségben jelentős létszámú roma etnikai kisebbség él. A romák számarányáról eltérő adatok vannak országos, megyei és települési szinteken is, ezért az ő iskolázottságukra információt szolgáltatni nem tudunk. Csak a 2001. évi népszámlálási adatok szolgálhatnának információval, de ott is csak azok jelennek meg, akik magukat a kisebbséghez tartozónak vallják. De nem jelennek meg a statisztikákban azok, akik az előítéletektől tartva eltitkolták származásukat. Ez alapján az utolsó népszámlálási adatok szerint a cigány nemzetiséghez tartozók száma Zala megyében 4 039 fő. A kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődik 3 730 fő. Az anyanyelvet használok száma 3 131 fő, a nyelvet családi, baráti körben 3 253 személy használja. A Zala megyei cigányok többsége beás nyelvű. Zala megyében a beások aránya 70%, a lovári 27-28% és a romungrók száma 2-3%. A Lenti kistérségben több településen – Mikekarácsonyfa, Nova, Lovászi, Zalabaksa és Lenti – is működik cigány kisebbségi önkormányzat, amelyek elsősorban érdekvédelmi, szociális feladatokat látnak el, illetve a cigány kultúra megőrzésében vállal fontos szerepet. A roma kisebbség oktatási, képzési és munkavállalási szempontból is hátrányos helyzetű csoport. A közösséghez tartozók jó részének alacsony

iskolai végzettsége

van,

sokan

21

nem

tanultak

szakmát,

ezért

a

munkaerőpiacon sokkal nehezebb elhelyezni, benntartani őket. Kiemelt figyelmet kell fordítani rájuk azokon a településeken, ahol a lakosságon belül arányaiban nagyobb létszámban élnek, illetve a végzettség nélküli, alacsony iskolai végzettségű romákra. A munkavállalás és a tervezett képzések szempontjából fontos adat a térség aktív korú lakosságának a végzettsége. Kiemelten fontos ez az információ az álláskeresők, tartós munkanélküliek körében. Lenti Kistérség településeinek lakónépessége szociokulturális tekintetben rendkívül heterogén. A lakosság iskolázottságát tekintve a megyében szinte a legkedvezőtlenebb helyzetben áll a vizsgált kistérség. A népszámlálás adatainak tükrében alacsony a középiskolai és egyetemi, főiskolai végzettségűek aránya is. A munkaerőpiac szempontjából komoly gondot jelent a munkaerő-piacról kihulló munkanélküliek iskolázottsága, alulképzettsége, illetve az a tény, hogy ők zömében nem piacképes szakmákkal rendelkeznek. A lenti adatokból látható (lásd 5. számú táblázat), hogy a munkaerő-piacról kiszorult, rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülők többségében 50 év felettiek és/vagy alacsony iskolázottságúak, elavult, nem piacképes szakmával rendelkeznek. Ők az aktívkorú inaktívakkal együtt meghaladják a 600 főt. Az inaktívak körében ott találjuk a fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket is. Számukra a munkaerő-piac az elmúlt években egyre távolabb került. Országosan a felnőtt korú fogyatékos népesség 10 %-a sem dolgozik. Ezekbe a csoportokba tartozók az elsődleges munkaerő-piacon nem, vagy csak több éves re-integrációs folyamat után, a képzettségi szint és a szociális kompetenciák fejlesztése után képesek elhelyezkedni. Munkába állásuk érdekében azonban nemcsak részükre kell szolgáltatásokat tervezni és biztosítani, hanem a munkahelyeket is befogadóvá kellene tenni. Ehhez szükség van arra, hogy a munkáltatók minél szélesebb körben ismerjék meg a hátrányos helyzetű embereket, s igénybe tudjanak venni olyan támogatásokat, szolgáltatásokat, amelyek a munkáltatók ez irányú munkahely teremtését támogatja. 22

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában kedvező változást jelentett a 2010. január 1-től életbe lépő új szabályozás, amelynek értelmében a cégek által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege 177.600 forintról 964.500 forintra nőtt, és ez a 20 főnél többet foglalkoztatók esetében arra ösztönzi

a

vállalkozásokat,

hogy

megváltozott

munkaképességűeket

foglalkoztassanak a járulék fizetése helyett.

5. számú táblázat: Lenti kistérségben RÁT-ban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása NŐK Nők:

17 17- 20- 25- 30- 35- 40- 45- 50- 55- 60 éves 20 25 30 35 40 45 50 55 60 feletti végz. 0 0 1 1 4 7 5 10 7 2 1

Iskolai nélkül Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem Összesen

0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 0 2 0 0 0 0 0 3

10 2 5 9 17 9 6 0 59

10 5 9 3 7 2 6 0 43

23

17 4 24 9 9 0 3 1 71

20 2 21 4 9 0 2 0 65

19 1 21 5 8 0 2 0 61

20 0 13 7 13 1 1 0 65

27 2 9 9 7 0 3 0 64

28 0 13 11 3 1 0 0 58

6 0 0 1 0 0 0 0 8

5. számú táblázat: Lenti kistérségben RÁT-ban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása FÉRFIAK Férfiak:

17 éves

17-20

20-25

25-30

30-35

35-40

Iskolai végz. 0 0 3 1 3 nélkül Általános iskola 0 8 13 11 17 Szakiskola 0 0 1 0 3 Szakmunkásképző 0 2 16 19 20 Gimnázium 0 0 4 3 6 Szakközépiskola 0 1 9 6 1 Technikum 0 0 3 1 1 Főiskola 0 0 3 0 1 Egyetem 0 0 1 0 0 Összesen 0 11 53 41 52 Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2010.

24

40-45

45-50

50-55

55-60

60 feletti

6

2

3

8

4

0

29 0 18 4 2 3 2 2 66

30 0 32 1 5 2 0 1 73

20 0 34 2 3 1 1 0 64

27 0 29 0 8 4 2 0 78

19 0 23 5 2 4 1 0 58

2 0 0 0 0 0 0 0 2

III.1.2 A KISTÉRSÉG MUNKAERŐ- PIACI HELYZETE

A térségben a foglalkoztatás nagy része Lentire összpontosul, amely ily módon befolyásolja a népvándorlást is. A kistérség vállalkozásainak döntő többsége szintén Lentire koncentrálódik, de még így is a megyei adatokhoz viszonyítva a legkevesebb az 1000 lakosra jutó vállalkozások aránya. Ebben valószínűleg döntő jelentősége van az iskolázottsági mutatóknak is. A munkapiacon a kínálati oldalt nagymértékben befolyásolják a térség népmozgalmi adatai. Az elvándorlást és bevándorlást vizsgálva megállapítható, hogy a településekre való bevándorlás és a településekről való elvándorlás alig jellemző a kistérség helységeire. Ezzel szemben néhány kistelepülésen a korösszetétel úgy alakult, hogy a csökkenő lélekszám mellett az aktív foglalkozásúak száma kevesebb, mint az inaktívak száma. Nem jelentős a térségbe a bevándorlás, de az ország különböző részeiről idevándorlók nagy része szociokulturálisan hátrányos helyzetű, a beilleszkedésük a települési önkormányzatoktól komoly támogatást igényel. 6. számú táblázat: Munkaügyi kirendeltség által nyilvántartottak száma 2009. 12. 20-i állapot Nyilvántartott fő összesen:

2010. 06. 20-i állapot

1 454 fő

1 030 fő

365 napnál régebben nyilvántartott:

302 fő

323 fő

Járadék típusú ellátásban részesülő:

495 fő

219 fő

Segély típusú ellátásban részesülő:

272 fő

149 fő

RÁT támogatásban részesülő:

381 fő

371 fő

14 883 fő

14 879 fő

9,77%

6,92%

Munkaképes korú népesség: Relatív munkanélküliségi mutató:

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A térség munkaerő-piacán megjelenő munkaképes korú népesség 2009-ben 14 883 fő, 2010. első félévében 14 879 fő volt, ami a teljes lakónépesség 65%-a. 3 Ez az arány a 15-74 éves népességben 2010. első negyedévében 74,7% (lásd 6. számú táblázat). 3

Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adata

25

A kistérség munkaerő-piacán nyilvántartott álláskeresők aránya 2009-ben a munkakorú népesség 9,77%-a, ami 2010. első félévében némileg mérséklődött (6,92%), ami nagy valószínűséggel a szezonális hatás következménye. A nyilvántartottak között az éven túl munkanélküliek aránya 2009-ben 20,77%, ami 2010 első félévére már meghaladta a 31%-ot, 302 főről, 323 főre növekedett. 2009-ben a munkanélküli ellátásban részesülők 34%-a járadéktípusú ellátásban, 18,7%-ban segély típusú ellátásban, 26,2% pedig RÁT támogatásban részesült. 2010. első félévében a járadék, s a segélytípusú ellátottak száma csökkent, de ezzel párhuzamosan a RÁT támogatásban részesülőké relatíve nőtt, ami azt is jelzi, hogy ezek a csoportok munkahely hiányába átlépnek a RÁT-ot igénylők közé. Ennek a csoportnak a helyzete a legreménytelenebb, mert ők zömében alulképzettek, tartós munkanélküli státuszuk miatt a munkaerő-piacon nem versenyképesek. 3. ábra: Álláskeresők végzettség és életkor szerinti megoszlása 80 70 ált. iskolai végz. nélkül 60

általános iskola szakiskola

50

szakmunkásképző gimnázium

40

szakközépiskola 30

technikum főiskola

20

egyetem 10 0 <= 17 éves

>17 & <= 20 éves

>20 & <= 25 éves

>25 & <= 30 éves

>30 & <= 35 éves

>35 & <= 40 éves

>40 & <= 45 éves

>45 & <= 50 éves

>50 & <= 55 éves

>55 & <= 60 éves

>60 éves

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, saját szerkesztés, 2010. Az álláskeresők életkori megoszlása mutatja (lásd 3. számú ábra), hogy a térségben minden korosztályt érint a munkanélküliség. De kiugróan magas a 40 éven felüliek száma. Közülük is elsősorban a képzetlen és szakmunkás réteg az, amely leginkább vesztese a recessziónak. De általánosságban is elmondható, hogy a kistérség munkaerő-piacán, leginkább szakmunkás, illetve a segéd- és betanított munkakörben

26

dolgozókat érintette jelentősen a válság. A végzettség tekintetében pedig azokat, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, illetve szakmunkás képzettséggel bírnak (lásd 4. ábra). 4. ábra: Az álláskeresők létszáma munkakörönként (fő) 2010. júliusi adat 51

421

80

217

segédmunkás betanított munkás szakmunkás ügyviteli alkalmazott ügyintéző irányító vezető

321

felsővezető 295

Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A munkanélküliség mindkét nemet jelentősen érinti, a férfiak aránya viszont évről évre meghaladja a nőkét. Az álláskeresési támogatásban részesülők között a kistérségben 2009-2010-ben pályakezdők száma alig haladta meg az 50 főt, ami nem a munkaerő-piac által nyújtott lehetőségeknek köszönhető, inkább annak a folyamatnak, ami a fiatalok fokozott elvándorlását jelzi. A 60 évesek alacsony jelenléte az álláskeresők között valószínű annak köszönhető, hogy ez a korosztály, mint tartós munkanélküli, kiesett a munkaerőpiacról, oda vissza se tud lépni, ők becsúsztak a segélyezettek táborába. Ezt támasztja alá a segély típusú ellátásban részesülők viszonylag magas száma.

27

7. számú táblázat: Regisztrált (2008) és működő (2007) vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások száma

Működő vállalkozások száma

mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra összesen ebből: társas ezer lakosra

Kistérség ágban 2008

2007

Hévízi

445

292

2 098

2 835

710

225

1 146

440

92

Keszthelyi

769

756

5 654

7 179

2 113

207

3 044

1 315

88

Lenti

1 155

300

1 480

2 935

613

135

1 342

405

61

Letenyei

1 277

199

826

2 302

367

136

733

254

42

Nagykanizsai

3 419

933

6 066

10 418

2 525

157

4 199

1 569

63

601

145

382

1 128

209

106

392

139

36

3 185

1 808

10 140

15 133

4 905

156

7 573

3 379

78

884

154

1 079

2 117

294

163

562

195

43

1 126

282

1 026

2 434

452

137

838

273

46

12 861

4 869

28 751

46 481

12 188

160

19 829

7 969

68

Pacsai Zalaegerszegi Zalakarosi Zalaszentgróti Összesen

Forrás: Nyugat-dunántúli Régió statisztikai évkönyve, 2008.

28

A térség gazdasága szinte minden mutató vonatkozásában leszakadó kistérség képét mutatja. A kistérségben Pacsa után az 1000 főre jutó vállalkozások száma itt a legalacsonyabb (135 vállalkozás) (lásd 7. számú táblázat). A működő vállalkozások között jelentős a mezőgazdaság, illetve a szolgáltatások aránya, a térség meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás. A tradicionális fa-, és bútoripar mellett a gépgyártás, a textilipar és a cserépgyártás jelentős, de a foglalkoztatottak jelentős hányada a szolgáltatási szektorban (kereskedelem, turizmus, közszolgáltatások) dolgozik. A vállalkozások között a társas vállalkozások aránya kevéssel több, mint 20 %. Ezzel szemben jelentős az egyéni vállalkozások száma, amely zömében önfoglalkoztatásra épül. 8. számú táblázat: Álláskeresők száma és az egy adófizetőre jutó jövedelem, SZJA Zala megye kistérségeiben

Kistérség

Egy adófizetőre jutó A 180 napon A személyi túl A A nyilvántartott Az ezer jövedelemadószemélyi nyilvántartott pályakezdők diplomások álláskeresők lakosra alapot képező jövedelemadó álláskeresők jutó jövedelem adózók aránya a száma munkavállalási korú aránya a nyilvántartott Ft álláskeresőkből, % állandó népességből, %

Hévízi

5,7

2,2

38,9

4,9

5,9

470

1 477 879

259 740

Keszthelyi

6,6

2,4

35,5

5,4

6,6

474

1 531 840

283 747

Lenti

7,4

3,6

48,7

3,5

2,8

462

1 490 170

236 232

11,8

6,1

51,7

5,4

1,7

423

1 397 084

209 937

Nagykanizsai

7,7

3,9

50,0

4,4

4,8

489

1 690 146

313 397

Pacsai

9,6

4,3

44,9

5,6

1,9

427

1 322 106

182 338

Zalaegerszegi

5,6

2,1

37,9

7,0

6,4

504

1 766 068

337 639

Zalakarosi

13,7

6,6

48,3

5,0

1,5

396

1 304 242

219 073

Zalaszentgróti

10,0

4,9

48,7

4,1

2,2

448

1 320 114

190 069

7,5

3,3

44,7

5,3

4,4

476

1 608 432

289 243

Letenyei

Összesen

Forrás: Nyugat-dunántúli régió statisztikai évkönyve, 2008. A térségben az ezer lakosra jutó adózók száma is megyei átlag alatti (ezer lakosra 462 adózó jut), a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem sem éri el a megyei

29

adatot, az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó mértéke 236 232 Ft (lásd 8. számú táblázat).

A lenti kistérség foglalkoztatói

A Lenti kistérségben az önkormányzatok mellett az ipari (termelő) és szolgáltató szektorban találhatók a legnagyobb foglalkoztatók. Az önkormányzatok a közigazgatási feladatok ellátásán kívül az általuk fenntartott intézményekben (oktatási, közművelődési, egészségügyi), illetve a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkalehetőséget az aktív korúak részére. Az önkormányzatok közül Lenti Város Önkormányzata a legnagyobb térségi foglalkoztató. Emellett még a körjegyzőségi központok önkormányzatainál található nagyobb számú munkahely, mivel ezekben a mikro-térségi központokban találhatók az oktatási, illetve egyéb más intézmények. Az iparon belül a legjelentősebb foglalkoztató ágazat a gépipar, a faipar és részben a könnyűipar (textilipar), valamint az olajipar, azonban ezen a területen az elmúlt 3-4 évben több nagyobb foglalkoztató is jelentős létszámleépítést hajtott végre, illetve néhány jelentős vállalkozás csődbe ment. A faipar területén a legnagyobb foglalkoztató az osztrák ADA Möbel GmbH.-hez tartozó novai Nova Bútorgyár Kft., a lenti Németh-Fa Kft., Jeld-Wen Kft. és a Zalaerdő Zrt.. Ezek mellett a nagyobb vállalkozások mellett több kisebb faipari vállalkozás működik még a térségben (Alsószenterzsébet,

Kerkabarabás,

Csesztreg,

Csömödér,

Páka,

Lenti,

Tornyiszentmiklós stb.), viszont a foglalkoztatásból csak kisebb részt tudnak vállalni, átlagosan 2-3 főt foglalkoztatnak egy-egy termelő egységnél. A gépipar területén a két legnagyobb foglalkoztató Csesztregen található. A FematHungária Kft. autóipari, cementipari területre készít gyártóberendezéseket, míg a Hoffmann-Carbon Kft. üvegszál erősítésű gyűrű és különböző keferendszerek gyártását végzi. Az olajiparhoz kapcsolódóan a legnagyobb foglalkoztató a lovászi 30

Oiltech Kft. A Lentiben működő, és évekig dinamikus fejlődést mutató LOG Rt. piacvesztés miatt felszámolásra került, így az olaj- és gáziparhoz kapcsolódóan a lovászi vállalkozás mellett csak Ortaházán működik vállalkozás. A könnyűiparon belül a textiliparhoz kapcsolódóan a legnagyobb foglalkoztató a CAR-Inside Kft. lenti telephelye, ahol 300 főt foglalkoztatnak, szinte kizárólag női munkaerőt. A CAR-Inside Kft. az osztrák Eybl International anyavállalat csődeljárását követően vette át a lenti telephely üzemeltetését és 1 év csökkentett termelést követően, az autóipar válság utáni magára találásával egyidejűleg 2010 szeptemberére a válság előtti foglalkoztatási szintet biztosítja. A textiliparban Lentiben, Pákán és Lovásziban működnek még kisebb varrodák, amelyek a női munkaerő foglalkoztatásában jelentenek fontos szerepet. Az ipari termelő vállalkozások közül fontos még kiemelni a Lenti határában működő Creaton Hungary Kft.-t, ahol 120 főt foglalkoztatnak és a gyár két ütemben megvalósuló fejlesztésével a német tulajdonú Creaton AG cégcsoport hosszú távra tervez a térségben. Foglalkoztatóként emellett még jelentős az építőipar területén a lenti Le-Ko Kft., amely közel 200 főnek biztosít munkát. A térségben a mezőgazdaság területén találhatók nagyobb foglalkoztatók, bár a terület gépesítésével a munkaerőigény jelentősen lecsökkent. A mezőgazdaságon belül elsősorban a növénytermesztés jellemző, de néhány állattartó (hússzarvasmarha, pulyka, csirke, mangalica) vállalkozás is munkalehetőséget biztosít a térségben élőknek. A legnagyobb mezőgazdasági termelők a növénytermesztésben végzik tevékenységüket és közülük a legnagyobb vállalkozások nem magyar tulajdonban vannak. Rédics és Resznek térségében végzi tevékenységét a Gólicza Kft, illetve a Kerka Genetics Kft., Kerkafalva térségében a „Nemes Farm” Kft., Csesztregen az „Agro-Metz” Kft., Lentiben a Kerka-Agro Bt., a Négy Agro-Ász Kft., Tornyiszentmiklóson az Organic Food Kft., a Határmenti Korona Kft., Nova és Csömödér térségében a Cserta Tej Kft. és a Krisztina Tej Kft.. Emellett kisebb, elsősorban családi gazdaságok végeznek tevékenységet a mezőgazdaság területén, 31

valamint néhány mezőgazdasági határterületen működő vállalkozás működik a térségben, mint amilyen az almatermesztéssel foglalkozó alsószenterzsébeti TÉSZ, illetve a novai Szalay Díszfaiskola Kertészet és a Novaplant, amelyek szintén foglalkoztatók. Foglalkoztatási szempontból a harmadik legnagyobb terület a szolgáltató szektor, amely munkalehetőséget teremt a térség munkavállalói számára. Ezen a szektoron belül a kereskedelem és az idegenforgalom a két legjelentősebb foglalkoztató ágazat. Az idegenforgalom területén Lentiben található a legtöbb vállalkozás és a legnagyobb foglalkoztató is. A Lenti Gyógyfürdő Kft. biztosítja a legtöbb munkahelyet az aktív korúaknak, emellett néhány nagyobb vendéglátó-, illetve szálláshely foglalkoztat nagyobb létszámban (Balogh Csemege Kft., Novatábor Kft. stb.) A kereskedelem területén a nagyobb foglalkoztatók a térség központjában, Lentiben működnek. Emellett a mikro-térségi központokban találhatók még kereskedelmi vállalkozások, de a kistelepüléseken szinte egyáltalán nincs ilyen jellegű vállalkozás. A falvakban a mikro-, és kisvállalkozások dominálnak, míg az aprófalvakban egyáltalán nem jellemzőek az ipari vállalkozások. A térség relatív fejlettségét jól mutatja az egy főre eső jövedelemszint, ami jelentősen az országos és megyei átlagok alatt van. Jelenleg a kistérségben az 1 főre eső jövedelem nagysága 1 490 170 Ft, amely 92,6%-a a megyei átlagnak. Foglalkoztatás szempontjából a válság a Lenti kistérséget is jelentős mértékben érintette. A legnagyobb könnyűipari foglalkoztató Eybl Hungária Kft. osztrák anyavállalata 2008 év végén jelentett csődöt, amely a magyarországi telephelyekre is hatással volt, 2009. januártól felszámoló biztos üzemeltette a lenti telephelyet és jelentős mértékű elbocsátás történt. 2009 októberétől a CAR-Inside Kft. működő vállalkozásként vette át a lenti telephelyet és ismét növelte a foglalkoztatást, amely 2010 őszére ismét megközelítette az eredeti szintet, jelenleg 300 főt foglalkoztatnak. Emellett a sikeres munkahelymegőrzés mellett azonban több vállalkozás is megszűnt a térségben. Csődbe ment a Pannon Product Kft., aki GOP-pályázatokon közel 300 milliós támogatást nyert el, de jelentős leépítések voltak a faipari cégeknél (Németh32

Fa Kft.) is. Megszűnt a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató Vulcanus Kft. és felszámolták a szintén jelentős fejlesztési forrásokat elnyerő Log Rt.-t is. Emellett csak kisebb mértékben történtek vállalkozásfejlesztések a térségben, amelyek inkább technológiafejlesztések

voltak

és

csak

kisebb

mértékben

jelentettek

munkahelyteremtést. Munkahelyteremtés szempontjából az elmúlt három évben két nagyobb fejlesztés valósult meg. A CREATON Hungary Kft. Lenti cserépgyárában, 2008 márciusában befejezett második üzemcsarnok építésével a munkavállalók létszáma 65 fővel növekedett, így összesen 120 főt foglalkoztat a vállalkozás. A másik nagy fejlesztést pedig a csesztregi Hoffmann-Carbon Kft. valósította meg, amely új üzemcsarnokot épített és profilbővítés történt (nyers szénkefék megmunkálása is helyben történik), amely lehetővé tette az ismételt létszámbővítést is. 2010 őszére majdnem elérte a foglalkoztatotti létszám a válság előtti értéket, jelenleg 480 főt foglalkoztatnak. A munkahelymegtartást és a válság áthidalását segítették a munkaügyi központok által koordinált munkahelymegőrző-bértámogatás pályázati programok is, illetve egy-két vállalkozás esetében a piacok megőrzését tették lehetővé a különböző fejlesztési források, mint ahogy az Oiltech Kft.-nél is, amely elsősorban technológiafejlesztést hajtott végre. Összességében elmondható, hogy a válság hatása kezd mérséklődni és az autóipar számára szállító vállalkozásoknak is sikerült a térségben a nehéz időszakot áthidalni és a legtöbb helyen a válság előtti foglalkoztatási szintet elérni. A fejlesztésre a térségben több terület is lehetőséget biztosít. Többek között a mezőgazdaságban, az idegenforgalomban és az iparban is vannak még kihasználatlan területek. A mezőgazdaságban,

az

élelmiszertermelésben,

az

idegenforgalomban,

a

szolgáltatásfejlesztésben, az iparban, a megújuló energiahasznosításban, illetve a gépipar területén is vannak lehetőségek. Több település is rendelkezik befektetésre alkalmas területekkel, mint amilyen Lentiben az egykori laktanya területe, vagy Rédicsen a határ közelében lévő ipari tevékenységre is alkalmas területek. A térségben élő aktív korúak képzettségét és a fizikai adottságokat figyelembe véve a 33

legnagyobb szükség alacsonyabb végzettséget igénylő munkahelyekre van szükség, amely jelentősen csökkentené a tartós munkanélküliek számát. Lenti városa a közeljövőben indítja el laktanya-rehabilitációs programjának II. ütemét, illetve visszakéri az államtól a volt Bottyán Laktanya környéki ingatlanokat. E fejlesztések a későbbiekben teret nyújthatnak új vállalkozások indításához.

34

III.1.3 KÖZIGAZGATÁS, KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE

A

szolgáltatásokhoz

való

hozzáférést

determinálja

a

kistérség

településszerkezete. A tagolt településhálózat, az aprófalvas környezet miatt a térségi szerveződés iránti igény jelentős, a törpe-, és aprófalvaknak önmagukban esélyük nincs fenntartani önálló közigazgatást, de intézményeket sem. A kistérségben 9 körjegyzőség található Lentin kívül. Ez a koncentráció jellemzi az egészségügyi ellátást, a körzeti orvos, a körzeti fogorvos is több települést lát el. A megyei összehasonlításban a térség mutatói az egészségügyi ellátás területén nem rosszak, de ha ezeket a mutatókat a településszerkezettel összefüggésben vizsgáljuk a szolgáltatásokhoz való hozzájutás a kistelepülések tekintetében már nehezebb. Folyamatosan megy végbe az integráció az alapszintű szociális ellátó szolgáltatások területén is. Térségi szinten szerveződött meg a gyermekjóléti-családsegítő szolgálat is Lenti központtal. Ugyanakkor a falvakban egyre jelentősebb igény jelent meg a helyi alapszolgáltatások iránt, amelynek eredményeként egyre bővül a falugondnoki szolgálat, s az idősek nappali intézményei tekintetében is viszonylag jó mutatókkal rendelkezik, 1000, 60 éven felüli lakosra 17,2 nappali ellátó férőhely jut, amely adat a harmadik legjobb a Nyugat-dunántúli Régióban (lásd 9. számú táblázat). A térség szociális ellátórendszere mindezek ellenére alulfejlett és intézményhiányos, az aprófalvas településszerkezet miatt kevés azon települések száma, ahol az önkormányzati ellátási kötelezettség az alapellátáson felül megjelenik. A szociális szolgáltatások kevésbé differenciáltak, térségi központba telepített ellátások a hozzáférést nehezítik, ugyanis a település népességének jelentős százaléka ezeket a közszolgáltatásokat

jellemzően

nem

helyben

éri

el.

A

gyermekjóléti

alapszolgáltatások közül a házi gyermekfelügyelet, a családi napközi ellátása nem megoldott. A hiányzó szolgáltatások nem mindegyike helyben megszervezendő kötelező feladat.

35

9. számú táblázat: Egészségügy, szociális ellátás (2008)

Kistérség

Rendszeres szociális Idősek Közgyógyellátási Ebből: saját jogú segélyben nappali igazolvánnyal Egy Száz nyugdíjasok Egy háziorvosra Nyugdíjban, intézménye részesítettek rendelkezők háziorvosra Működő bölcsődei átlagos és házi nyugdíjszerű férőhelyeinek jutó férőhelyre kórházi száma gyermekorvosra ellátásban száma ezer 60 betegforgalom, jutó beírt ágy átlagos jutó lakos részesülő éves és eset gyermek idősebb száma nyugdíjak ezer lakosra lakosra Ft

Hévízi

1 802

10 455

411

3 432

2 912

79 704

–

7,2

11,2

32,4

Keszthelyi

1 286

9 306

246

9 490

8 212

84 550

121

16,1

14,0

29,8

Lenti

1 447

11 171

–

7 152

5 955

81 698

160

17,2

21,2

37,8

Letenyei

1 543

11 290

–

5 299

4 239

78 570

–

73,9

35,4

46,7

Nagykanizsai

1 576

11 438

502

19 273 16 215

87 277

142

11,4

18,8

31,8

Pacsai

1 516

11 683

–

2 240

74 625

–

–

21,8

33,6

Zalaegerszegi

1 791

11 438

1 061

26 935 23 176

88 063

158

18,5

9,9

26,4

Zalakarosi

1 620

11 094

–

3 786

2 605

73 548

–

15,9

36,8

37,4

Zalaszentgróti

1 365

10 603

–

5 151

4 036

75 606

–

33,5

26,1

40,4

Összesen

1 577

11 003

2 220

83 522 69 590

84 294

148

19,6

17,5

32,0

3 004

Forrás: KSH, 2008.

36

Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás kiépítése a körjegyzőségek területén megtörtént. A közösségi, bentlakásos ellátások a 10 000 főnél nagyobb településeken kötelező feladatok, de mivel ilyen méretű település a kistérségben nincs, így ezek a szolgáltatások nem épültek ki. A szociális szféra foglalkoztatási szempontból is jelentős szerepet tölt be a kistérségben, mivel az itt található 7 idősek nappali és bentlakásos ellátását biztosító intézmény számos munkavállalónak jelent munkahelyet. Az intézményeket működtető szervezetek közül a legnagyobb foglalkoztató a Kolping Támogató Szolgálat – Lenti és kistérsége szervezet, amely összesen 4 telephelyen látja el feladatait és 89 főnek biztosít munkalehetőséget. A több intézmény, amelyek önkormányzati, vagy egyéb társulási fenntartásúak helyszínenként 10-15 főnek biztosít állandó munkát. A bölcsődei ellátás tekintetében a térség a megyei összehasonlításban ugyancsak rosszabb mutatókkal rendelkezik, 100 férőhelyre jutóan itt a legmagasabb a gyermekek száma, 160 fővel. Az integráció még jellemzőbb az oktatáshoz kapcsolódó intézményfenntartó társulásokra, a falvak a népesség csökkenése, az elöregedés miatt kényszerülnek, kényszerültek iskoláikat bezárni. A megyében 257 településének többségében már régóta nincs iskola. Jelenleg 111 önkormányzati fenntartású általános iskola működik, ebből 83 a községekben található. Közülük 58 társulási formában működik. A megye fejlesztési elképzelésében a cél az óvodák, és az alsó tagozatos osztályok megtartása településeken, ez azonban komoly akadályokba ütközik az egyre csökkenő gyereklétszám miatt. Jelenleg tíz olyan iskola található a megyében, ahol csak alsó tagozat működik. Lenti Kistérségben 9 településen található általános iskola, amelyet 5 intézményfenntartói társulás működtet. A társulások központjai: Csesztreg, Lenti, Lovászi, Páka és Rédics. Tagintézményként általános iskolai oktatás – alsó tagozat – ezen kívül Zalabaksán, Csömödéren, Gutorföldén, Nován is elérhető. A tagiskolai intézményekben a térségi hátrányos helyzet mellett fokozottabban van 37

jelen a családoknál megjelenő társadalmi hátrány is, jóval több a hátrányos helyzetű tanuló, mint a nagyobb iskolákban. A kistérségben az óvodáskorúak száma 534 fő, akik közül 69% lakóhelyén veszi igénybe ezt a közoktatási szolgáltatást. A hátrányos helyzetű gyerekek száma 151 fő, még a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: 31 fő. A bejáró óvodások 30% - a hátrányos helyzetű. A kistérségben az iskoláskorúak száma 1522 fő, akik közül 62% lakóhelyén veszi igénybe ezt a közoktatási szolgáltatást. A hátrányos helyzetű gyerekek száma 369 fő (24%), még a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: 134 fő (9%). A bejáró tanulók 21% - a hátrányos helyzetű. A kistérségben csak Lentiben van középfokú oktatás, egy gimnázium és egy szakközépiskola, valamint részben a Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai Intézmény biztosít szakképzésre lehetőséget. A Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és

Szakiskolában

nappali

és

felnőttképzés

keretében

gazdasági-szolgáltatási

szakterületen kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, közgazdaságtan szakmacsoportban, továbbá a humán szakterületen; kommunikáció, közművelődés, művészet szakmacsoportban, műszaki szakterületen pedig informatika (szoftver) szakmacsoportban folyik képzés. A gimnáziumban műszaki-informatika területen van lehetőség szakképesítés megszerzésére. A Móricz Zsigmond iskolában pedig elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok, illetve tanulásban akadályozott tanulók számára biztosítanak OKJ-s részképesítést biztosító szakképzéseket. Felnőttképzési intézmény a „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., folyamatban van a Lámfalussy Sándor Szakközépiskola

és

Szakiskola

intézményakkreditációja,

illetve

más

városok

szolgáltatói alkalomszerűen tartanak képzéseket a térségben, elsősorban a kistérségi központban pénzügyi, illetve idegennyelvi területen. Utóbbi képzésekre nagyobb igény lenne a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások körében, mivel jelenleg nem tudják megoldani a dolgozóik alapfokú nyelvi képzését helyben. Felsőfokú képzés legközelebb csak Nagykanizsán, illetve Zalaegerszegen érhető el a fiatalok számára,

38

de

nagyobb

képzési

kínálatú

intézmény

legközelebb

Keszthelyen,

illetve

Szombathelyen várja a hallgatókat. A települések megtartó erejének növelése érdekében a művelődési intézmények vonatkozásában is folytatódik a - 2009-től indult el - folyamat, amelynek eredményeként várhatóan minden harmadik községben megkezdődik a művelődési intézmények (integrált közösségi szolgáltató terek) revitalizálása is. Ez az amúgy intézményhiányos településeken munkahelyeket teremt, továbbá a település lakosságának esélyeit növeli. Összegezve a kistérségben elérhető közszolgáltatásokat (lásd 10. számú táblázat) elmondható, hogy a többségük ellátott feladat a Lenti kistérségben vagy önállóan, vagy társulási szinten. A nem ellátott feladatok közül legnagyobb szükség a családi napközikre lenne, vagy a bölcsődei férőhelyek bővítésére, valamint szükség lenne a kistérségben egy családok átmeneti otthonára is, mivel a hátrányos helyzetű családokat most csak Zalaegerszegen vagy még távolabb tudják csak elhelyezni. 10. számú táblázat: A közszolgáltatások elérhetősége a kistérségben Gyermekjóléti szolgáltatás

Minden körjegyzős ég Lenti Többcélú Társulással kötött szerződés alapján oldja meg a feladatot. "Napsugár" Családsegít ő és Gyermekjó léti Szolgálat

Bölcsőde

Lenti kivételév el egyik települése n sem elérhető a szolgáltat ás.

Családi napközi

Minden település en ellátatlan a feladat.

Iskolai napközi

Minden intézmény i székhelye n és tagiskoláb an működik napközi, vagy iskolaotth on.

Házi gyermekfelügy elet

Minden településen ellátatlan a feladat.

Családok átmeneti otthona

A legközeleb bi település Zalaegers zeg ahol a feladat ellátható.

Nevelési

Fogyaték

Központ és

kal élők

Logopédiai

nappali

Szolgálat

intézete

Zala

Kolpin

Megyei

g

Önkormány

KOSZI

zat

SZ

Forrás: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, Lenti Többcélú Kistérségi Társulás, 2008. (saját szerkesztés)

39

A kistérségben elérhető közszolgáltatásokat, amelyeket a 11. számú táblázat foglalja össze, intézmény-fenntartó társulások, a többcélú kistérségi társulás vagy a megyei önkormányzat segítségével tartják fenn és biztosítják a lakosság számára, nincs kiszervezett közszolgáltatás. Ennek tükrében elmondható, hogy a térségben nem meghatározó, illetve valószínű, hogy nagyon gyenge a non-profit szektor ereje, jelenléte.

40

11. számú táblázat: Közszolgáltatók fenntartó szerinti megoszlása Közszolgáltatások Társulás saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága

A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non profit, Intézménycivil, egyházi szervezet, vagy fenntartó társulás gazdasági társaság

Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás

X

Alapfokú művészetoktatás

X

Többcélú Társulás

Megyei önkormányzat

Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Korai fejlesztés és gondozás

X

Fejlesztő felkészítés

X

Nevelési tanácsadás

X

X

Logopédiai ellátás

X

X

Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás

X

X

Gyógytestnevelés

X

X

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsőde

Egyéb

X

Családi napközi Iskolai napközi

X

X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

Forrás:

Közoktatási

esélyegyenlőségi

helyzetelemzés,

41

Lenti

Többcélú

Kistérségi

Társulás,

2008.

Összegezve a térségben a társadalmi infrastruktúra kiépítetlenségének okai között ott találjuk ⇒ az

aprófalvas

településszerkezettel,

településszerkezetet,

amely

a

régión,

zsáktelepülésekkel

rendelkező

és

is

megyén

belül

jelentős

egyenlőtlenségeket eredményez, ⇒ a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A településszerkezet, a csökkenő és drasztikusan alacsony születésszám, az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, a közszolgáltatások elérésében jelentkező súlyos hátrányok felszámolása új és új kihívásokat jelent a gazdaság, a szociálpolitika, az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika számára egyaránt.

III.1.4 A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSÉNEK HELYZETE

Az egyenlőtlenségek mérséklése, a mobilitás növelése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gazdaság potenciáljának növelése a fejlett közlekedési hálózat nélkül nem biztosítható. A kistérség a hármas határ menti (szlovén-horvát-magyar) kistérség, az ország délnyugati kapuja. Közlekedés szempontjából frekventált helyen fekszik, több fontos közút, jelentős szállítási útvonal halad át a térségen, mely Szlovéniával, Olaszországgal teremt kapcsolatot. Szlovénia, Horvátország és Ausztria közelsége miatt könnyen elérhetőek a közeli országok nagyobb városai, fontosabb központjai mind gazdaság, mind turizmus területén. Lentit, mint a térség központját északról a 86-os fő közlekedési út határolja, mely a legfontosabb észak-déli tengely, összeköti a térséget a régió másik két megyéjével, Vas megyével és Győr-Moson-Sopron megyével, valamint a szlovén és osztrák határral. Az M70 gyorsforgalmi út a kistérség déli határát érinti (Tornyiszentmiklós, Dobri), s ad kapcsolatot Szlovéniával, valamint ezen keresztül Budapest könnyen elérhető. A már kész autópálya is nagyban megkönnyíti a közlekedést a főváros

42

irányába. A kelet-nyugati irányú 75 sz. főút a Balatonnal (sármelléki regionális repülőtérrel) köti össze a kistérséget és központját, Lenti városát, illetve a rédicsi határátkelőhelyet. Az aprófalvak legtöbbjét az alsóbbrendű úthálózat fűzi fel, némelyik közülük hálózati jelentőségű (7405, 7423, 7538 j.) Határátkelőhely van még Nemesnépnél. Jelentős a teherforgalom, ami napjainkban inkább kellemetlenséget hoz a kistérségnek, mintsem hasznosítható gazdasági előnyt. Az utak állapota a magyar átlaggal megegyező, sok a nyomvályús, kátyús útszakasz. Ez alól a nem rég épült M70-es út, illetve a folytatásaként épült M7-es autópálya kivétel, egyelőre. A kistérség települései között aszfaltos út biztosítja mindenhol a kapcsolatot. Többségük jelentős felújításra szorul. A kisebb összekötő közutak kerékpárútként is szolgálnak kis forgalmuk miatt. Új lehetőséget jelent a térségben, a határmenti területeken a Schengeni-i övezethez való csatlakozás, előkészítés alatt van az elzárt Hetés területén lévő települések útjainak Szlovénia felé való csatlakozási pontjainak kiépítése, amellyel újra megnyílik az út és egyben a lehetőség is a fejlődéshez. A térségben egyelőre kevés a megépült kerékpárút (kb. 18 km), melyek többsége már most is igen rossz minőségű. A legtöbb Lentiből indul és összeköti a közeli településeket egymással. Az elmúlt 4 évben csak 3 új szakasz épült. LentiLentikápolna, Lenti-Mumor-Lenti-Creaton Hungary Kft. és Rédics-határátkelő között épült egy-egy új szakasz. A kerékpárutakon kívül jóval több az olyan műút, melyek kis forgalmuk miatt alkalmasak a kerékpározásra. Az eddig elkészült kerékpárutak és a kijelölt kerékpározható utak a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárúthoz csatlakoznak, mely összeköti a Lenti Kistérséget a Letenyeivel. Zalaegerszeg és Rédics között a 23-as számú vasúti fővonal húzódik, mely személyés kismértékű teherforgalmat is bonyolít. Zalaegerszegi csatlakozással elérhető a főváros, valamint a többi megyeszékhely is. A Zalaegerszeg-Bajánsenye-Hodos 25-ös számú vasúti főközlekedési vasúti útvonal a statisztikai térség északi határának kapcsolatát biztosítja Szlovénián keresztül az Adriai tenger és Budapest között. Egyik fő célkitűzése a térségnek, hogy a háború előtt fontos szerepet betöltő Rédics-Lendva 43

vasútvonal ismét megépüljön és hozzájáruljon a térség teherforgalom okozta hatások alóli mentesítéséhez. A kistérségben közvetlenül nincs repülőtér, viszont a Balaton melletti sármelléki nemzetközi reptér közelsége miatt a légi közlekedési kapcsolatok kialakítására is van lehetőség. A térségben az ország Európai Unióhoz való csatlakozása után jelentős mértékű a teherforgalom, amelynek hatása jól lemérhető a főbb és egyes esetekben az alacsonyabb rendű közutakon is. E hatások mérséklésére több fejlesztési irányt is meghatároztak a következő 10 év vonatkozásában, mint amilyen a 75-ös főút Lenti elkerülő szakaszának, illetve Novát elkerülő szakaszának megépítése. Tervezés alatt van a 86-os főközlekedési út és az M70-es kapcsolódását Lenti várost, Lovászi és Tornyiszentmiklós településeket elkerülő összekötő szakaszának megépítése. Nagyon fontos lenne az itt található kis települések fennmaradása szempontjából, hogy a számos zsákutcás település kapcsolatot találjon a sokszor nagyon közel fekvő szomszédos településekkel és a nyitás által elinduljanak a fejlődés útján.

44

IV. FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KAPCSOLÓDÓ HELYZETFELTÁRÁS

A

foglalkoztatási

stratégia

elkészítéséhez

KÉSZÍTÉSÉHEZ

kapcsolódóan

részletes

helyzetelemzés készült. Kérdőíves adatelemzéssel lehetőség nyílott a meglévő gazdasági, foglalkoztatási és képzési helyzet feltárására, a résztvevők szemszögéből. A

kutatásban

összesen

120

szervezet

került

bevonásra,

60

szervezet

az

önkormányzati szférából, 40 szervezet a vállalkozói körből és 20 szervezet a nonprofit szektorból (lekérdezettek listáját szektoronkénti bontásban lásd az 1. számú mellékletben). A megkérdezettek és abból a válaszadók véleményére alapozva készült el az elemzés, amelyben a potenciális Paktumszereplők adtak információt arról, hogy milyennek látják a kistérség foglalkoztatási helyzetét. A 60 válaszadó önkormányzati szereplő közül a Lenti kistérséget alkotó 51 települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzatok, illetve oktatási és térségi hatáskörű intézmények adtak választ a kérdésekre. A 40 megkérdezett vállalkozó valamennyi, a térségben fontos gazdasági területet, szektort képviselt. Törekedtünk arra, hogy a legnagyobb foglalkoztatókat kérdezzük meg

a

foglalkoztatási

tapasztalataikról,

fejlesztési

elképzeléseikről,

képzési

igényeikről. A térség központjában működő vállalkozások lekérdezése mellett törekedtünk arra is, hogy minden jelentős, a mikro-térségi központokban működő vállalkozás is bekerüljön a lekérdezettek listájába. A nonprofit szervezetek közül a térség életében meghatározó szerepet játszó egyesületeket, alapítványokat kérdeztük meg. Ezek a képzések, illetve egyéb szolgáltatások nyújtásával kapcsolódnak a foglalkoztatáshoz, vagy saját maguk is foglalkoztatnak, 1-2 alkalmazottat. Összesen 20 szervezet lekérdezése történt meg.

45

A megkérdezettek szektorok szerinti megoszlását az 5. ábra mutatja. 5. ábra:

A megkérdezettek szektorok szerinti megoszlása (N=120) 20 60

Önkormányzat/intézmény Vállalkozás

40

Nonprofit

A lekérdezés különböző témaköröket tartalmazó interjúterv alapján történt. Az első kérdések az adott szervezethez kapcsolódó általános információkra (tevékenységek, partnerek, beszállítók stb.) kérdeztek rá. A válaszokat a nyílt kérdések miatt megpróbáltuk kategóriákba sorolni, de a feldolgozás során ügyeltünk arra is, hogy a legjellemzőbb, vagy a paktum szempontjából lényeges válaszokat kiemeljük.

A térségi foglalkoztatási stratégia megalapozásához fontos kérdés volt, valamennyi szektort érintően, hogy a megkérdezettek miként vélekednek, milyennek látják a térség foglalkoztatási helyzetét. A megkérdezettek válaszaiból összességében leszűrhető volt (lásd 6. ábra), hogy jelentős mértékben elégedetlenek a térség foglalkoztatási helyzetével, a jelenlegi állapotokkal. Több válaszadó olyan jellegű problémákat emelt ki, amelyek megoldása csak hosszútávon kezelhető, térségi összefogást igényel.

46

6. ábra Milyennek látja a Lenti Kistérség foglalkoztatási helyzetét (N=120) 30,0%

Egyéb

14,2%

Mezőgazdaság kiemelkedő ágazat

3,3%

Települészerkezetből adódó gondok A közlekedés, mint munkahely teremtést befolyásoló tényező megléte/hiánya

14,2% 5,8%

Környező település/város elszívó hatása érvényesül

40,0%

Nincs képzett munkaerő

3,3%

Fekete gazdaság jelen van Nincs stratégiai beruházás/ nincs befektető

18,3%

Jelentős a munkaerő elvándorlása

19,2% 9,2%

Kevés a mikró- és középvállalkozás

59,2%

Munkahely hiány

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

12. számú táblázat Milyennek látja a Lenti Kistérség foglalkoztatási helyzetét: Nonprofit szektor

Vállalkozások

Önkormányzatok

Munkahely hiány

80%

72,5%

43,3%

Összesen 59,2%

Kevés a mikro- és középvállalkozás

15%

7,5%

8,3%

9,2%

Jelentős a munkaerő elvándorlása

75%

5%

10%

19,2%

Nincs stratégiai beruházás/ nincs befektető

40%

30%

3,3%

18,3%

0

0

1,7%

3,3%

25%

77,5%

20%

40,0%

0

0

11,7%

5,8%

A közlekedés, mint munkahelyteremtést befolyásoló tényező megléte/hiánya

35%

2,5%

15%

14,2%

Településszerkezetből adódó gondok

10%

0

3,3%

3,3%

0

75%

23,3%

14,2%

55%

30%

21,7%

30,0%

Fekete gazdaság jelen van Nincs képzett munkaerő Környező település/város elszívó hatása érvényesül

Mezőgazdaság kiemelkedő ágazat Egyéb

Elsődlegesen

a

munkahelyhiányt

tartják

a

legjelentősebb

problémának,

a

megkérdezettek 59,2%-a ezt nevesítette. Elmondható, hogy a térségben magas a munkanélküliek száma, a régión belül szinte itt a legmagasabb.

47

A kistelepüléseken nagyon alacsony a foglalkoztatók száma, a munkavállalók csak a környező, nagyobb településeken, a központokban Lenti, Nova, Csesztreg, Zalaegerszeg, Lovászi találnak munkát. Több válaszoló jelezte azt is, hogy a településeken lévő közlekedés a munkába járásra alkalmatlan. Tehát ha van is munkavállalási lehetőség a környező településeken, a munkáltatók rákényszerülnek arra, hogy saját maguk szállítsák dolgozóikat, vagy a munkavállalóknak

kell

saját

gépjárművel

a

bejárást

biztosítani.

14,2%-a

megkérdezetteknek jelezte ezt a problémát. Kevés az olyan település, ahonnan a munkahelyi műszakokba buszjáratokkal be tudnának utazni. Elmondható tehát, hogy a térségben a munkavállaláshoz elengedhetetlen, hogy az emberek járművekkel rendelkezzenek, különben lehetőségeik nagyon leszűkülnek. Ezzel szemben a térség jövedelmi adatai azt mutatják, hogy itt a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, kevesen engedhetik meg maguknak utazásaik finanszírozását. Jelentős gondot jelent, - ez nemcsak a Lenti kistérségre igaz, - hogy nincs megfelelően képzett munkaerő a térségben. Több területen hiány van a szakmunkásokból, tehát ha lenne is mód a munkavállalásra, nincs megfelelően képzett ember. A megkérdezettek álláspontja szerint, a munkanélküli emberek jelentős része alulképzett, vagy olyan képzettséggel rendelkezik, amely nem piacképes. Megoldást és

segítséget

visszasegíthetők

keresnének a

az

átképzésekre,

munkaerőpiacra.

A

amelyek

válaszolók

által

40%-a

ezen gondolta

emberek így

a

munkanélküliség kezelését. Ez a probléma leginkább a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli, illetve a roma lakosságot érinti, akiknek szinte esélye sincs arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra és tartósan munkát tudjanak vállalni. Emellett kevés az olyan vállalkozás a térségben, amely az alacsony iskolai végzettségűek számára

tudna

munkát

kínálni.

Szükség

lenne

olyan

vállalkozás

térségi

letelepítésére, amely betanított munkát tudna kínálni e réteg számára. A vizsgált szervezetek 5,8%-a számolt be arról, hogy a környező településeknek jelentős elszívó erővel rendelkeznek, sokan elvándorolnak a jobb és könnyebb munkavállalási lehetőségek miatt. Ennek oka, hogy a jobb perspektívát kínáló 48

nagyobb

foglalkoztatók

csupán

Lentiben

és

Csesztregen

találhatók,

a

kistelepüléseken működő kis-és mikro vállalkozások pedig legtöbb esetben csupán 12 főt alkalmaznak a települések lakosai közül. A válaszolók véleménye alapján sajnos a vártnál kevesebb a beruházók száma a kistérségben (18,3%-uk gondolja így). Szerintük ha nagyobb mértékben lennének ilyen vállalkozások, vagy lehetőségük, motivációjuk lenne ezen cégeknek a beruházásokra, több lehetőség lenne a munkavállalásra. Az egyéb válaszok között megjelentek olyan válaszok is, amelyek azt jelzik, hogy a kistérség foglalkoztatási helyzete, munkaerőpiaca nagymértékben alkalmatlan a nők, a diplomások, a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek alkalmazására. Mindezek

mellett

a

munkalehetőségek

nagy

része

szezonális,

mind

a

mezőgazdaságban, mind a faiparban elsősorban a tavasszal, nyáron és kora ősszel tudnak munkát biztosítani. Azon fiatalok, pedig akik magas iskolai végzettségűek elvándorolnak a térségből, mivel nincs elegendő munkahely, ahol elhelyezkedhetnének. Ez komoly problémát jelenthet a térség számára hosszútávon, kialakul egy elöregedő társadalom, valamint a jelenleginél is jelentősebb szakember hiány léphet fel, „eltűnik” a térségből az értelmiség. Csupán három megkérdezett emelte ki, hogy a foglalkoztatási gondok között a térségben jelen van a fekete foglakoztatás, illetve annak munkaerőt elszívó hatása is. A

megkérdezettek véleménye

szerint a

foglalkoztatási gondok

oka vagy

következménye gyakran alkoholprobléma, amely az egyén munkavállalási esélyeit jelentősen rontja. A három szektor összehasonlító elemzése alapján a szektorok véleménye az okokat érintően eltérő. Míg a forprofit szektor a munkahelyhiányt és a munkaerő elvándorlását a térség munkaerő-piaci helyzetében meghatározónak tartja, addig a nonprofit szektor a munkahely hiányát és a szakképzett munkaerőhiányt tartotta jelentősnek, a válaszoló vállalkozók 75 %-a említette ezt problémaként. Ezzel szemben az önkormányzati szektor a munkahelyhiány mellett a mezőgazdaság 49

meghatározó szerepét fontosnak tartja a térségben. A gazdasági stratégia hiányt, a befektetők hiányát a vállalkozások és a nonprofit említette nagyobb arányban A nonprofit szektor szerint kevés a mikro és középvállalkozások száma. Ezzel szemben az önkormányzati szektor ennek hiányát nem igazán érzi. A közlekedést, mint a mobilitást akadályozó okokat nagy súllyal csak a nonprofit szektor említette. De az önkormányzati szektor is nevesítette ezt a problémát. A vállalkozások a településszerkezetből adódódó problémákat szinte nem is érzékelik, ez leginkább a nonprofit szektorban dolgozóknak okoz gondot. (Bővebben lásd 12. számú táblázat: Milyennek látja a Lenti Kistérség foglalkoztatási helyzetét?) A szektorok közötti véleményeltérés okait, a kérdésekre adott válaszok miértjeit a kérdőíves lekérdezés során nem vizsgáltuk, így csak feltételezéseink lehetnek. Maguk a foglalkoztatók – forprofit szektor - piacorientált gondolkodásával a térség munkaerő-piaci helyzetét azon okokkal magyarázza, amelyek a munkahelyteremtést, a termelést akadályozzák, de nem igazán látják azokat a problémákat, amelyek a munkaerő állapotából, a helyzetéből következnek. A válaszokból az egyértelműen kiderült, hogy nem elégedettek az önkormányzatok tervezési gyakorlatával, hiányolják a hosszú távú gondolkodást. Az is egyértelműen látszik, hogy a munkáltatók a közlekedés okozta mobilitási hátrányokat nem érzékelik, vagy azért, mert közömbösek e probléma iránt, - oldja meg a munkavállaló – vagy azért, mert a vállalkozások természetesnek veszik a munkaerő szállítását. Ezzel szemben a képzett munkaerő hiányát nagyon jelentősnek tartják, s feltételezhető, hogy az oktatásban nem látják azt a potenciális erőt és lehetőséget, amely e problémát gyorsan és hatékonyan kezelni lenne képes, illetve ők kész munkaerőt várnak, az alkalmassá tétel nem az ő feladatuk. A nonprofit szektor válaszait megítélésünk szerint elsősorban azoknak a szempontoknak a túlhangsúlyozása jellemezte, amelyek elsősorban a társadalmi folyamatokból következnek. Például nagyon jelentős okként nevesítik a mobilitást, de ők sem érzékelik azokat a problémákat, amelyek miatt a vállalkozók esetleg elkerülik a vidéket (pl. szakképzett munkaerő hiánya). 50

Az önkormányzatok válaszaiból arra következtetünk, hogy a térség munkaerő-piaci helyzetére való ráhatásukat - a helyi politika befolyásolásában meglévő szerepüket e területen nem igazán érzékelik. Az okokat leginkább az önkormányzaton kívülre helyezik. Ez a kérdés rámutat arra, hogy a paktumnak nagyon fontos feladata lesz, hogy ennek a három szektornak a szerepét és stratégiai helyzetét a munkaerő-piaci folyamatok alakulásában tisztázza. A válságot követően a munkavállalók elsődleges célja a munkahelyek megőrzése lett, sokakban fel sem merül a foglalkoztatotti létszám bővítése. Az interjúban rákérdeztünk arra is, hogy a foglalkoztatás növelése érdekében melyek lennének a kitörési pontok, amelyre stratégiát, akcióterveket lehetne építeni. A válaszadók négy olyan területet emeltek ki, ahol véleményük szerint lehetőség lenne a fejlesztésre. Ezek: az egyik a mezőgazdaság, amelyen belül az állattenyésztésben rejlik lehetőség fejlesztésre, hisz a térség területei is inkább erre alkalmasak és nem a szántóföldi növénytermesztésre. Emellett ennek a területnek magasabb a munkaerőigénye is, mint

a

növénytermesztésnek.

A

mezőgazdaságban

mindezeken

túl

a

termékfeldolgozásban is lehetne munkahelyteremtő lehetőség. Emellett a válaszadók az erdészetben, illetve a faiparban látnak foglalkoztatást növelő lehetőséget, valamint úgy gondolják, hogy a térség idegenforgalmában is vannak kihasználatlan területek. A térség kedvező fekvése, és tranzitútvonalak közelsége miatt az interjúban résztvevők a logisztikában is fejlődési lehetőséget látnak, ami szintén munkahelyeket teremthetne. A kérdőívben arra is válaszokat vártunk, hogy látnak-e lehetőséget a saját szervezetükön, illetve a szektoron belül a foglalkoztatási szint növelésére. A vizsgálat eredményei alapján elmondható (lásd 7. ábra), hogy a megkérdezettek közül nagyon sokan, a válaszadók 24%-a, egyáltalán nem lát esélyt a saját szervezetén belül a foglalkoztatási szint növelésére.

51

7. ábra Lát-e lehetőséget, a saját szervezete esetében foglalkoztatási szint növelésére (%) (N=120)

24%

32% Igen lát Nem lát Nem tartja szükségesnek

44%

Ez nem azt jelenti, hogy ők nem is látják szükségesnek a foglalkoztatási lehetőség bővítését, hanem azt, hogy többségnél hiányzik az a keret, a lehetőség ahhoz, hogy a foglalkoztatotti létszám növekedjen. 44%-uk nem tartja szükségesnek, hogy növelje a munkavállalói létszámot az általa képviselt intézményében. Szerintük a jelenlegi munkaerővel el tudják látni a feladatot, rendelkeznek a megfelelő kapacitással, humánerőforrással. A vizsgált szervezetek 32%-a szerint szükséges lenne szervezetén belül a munkavállalók számának növelése, és lehetőséget is lát erre. 8. ábra Miért nem lát lehetőséget, saját szervezete esetén, foglalkozttási szint növelésére? (% ) (n=53)

71,8%

80,0%

38,5%

60,0%

A munknélküli ember nem jó munkerő Nincs rá forrás

23,1% 40,0%

15,4%

Képzettség hiánya Település sajátosságai

20,0% 0,0%

Azon válaszadók, aki nem látnak esély saját szervezetükön belül a foglalkoztatási szint növelésére, úgy vélik, ennek oka (lásd 8. ábra), - korábban említettük -,

52

elsősorban az, hogy nem rendelkeznek elég forrással. Abban az esetben, ha nagyobb anyagi kapacitásuk lenne, növekedhetne a foglalkoztatottak létszáma. Érdekes, hogy meg sem fordul a válaszadók fejében, hogy piacot kellene teremteni, hosszútávon ez, s nem a támogatás hozhat munkahelyteremtést. Sajnálatos, hogy a kistérség foglalkoztatói a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőségekkel sem tudtak minden településen élni. (71,8%-uk gondolja így). 38,5%-uk véleménye szerint azért nincs esély a foglalkoztatottak számának növelésére, mert a jelenlegi települési jellemzők nem adnak erre lehetőséget. Ez elsősorban a települések sajátosságaiból fakad. Sok, kislélekszámú falu lakosságának jelentős része nyugdíjas korú, az aktív lakosság pedig nem rendelkezik állandó munkahellyel,

valamint

a

környéken

nincsenek

olyan

vállalkozók,

akik

beruházhatnának, és munkahelyeket teremtenének, és ezzel a foglalkoztatatás bővülne. A

válaszolók

23,1%-a

szerint

szervezetén

belül

azért

nem

lehetséges

a

foglalkoztatottak számának növelése, mert nem találnak megfelelően képzett munkaerőt. A pályakezdő munkavállalók nem rendelkeznek elég gyakorlattal, a környéken meglévő tanműhelyek a szakmunkástanulók számára nem adnak elég lehetőséget a szakma megtapasztalására. Sok, alacsony képzettségű személy él a térség aprófalvaiban, akik szinte semmilyen számítástechnikai és nyelvismerettel nem rendelkeznek. A válaszolók véleménye alapján szükség lenne jó felnőttképzési rendszerre, amely ezen problémák leküzdését segítené. Például felnőttek részére indulhatna számítástechnikai tanfolyam a települések közösségi házaiban. A projekt megvalósítása során mindenképpen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a térség foglalkoztatási stratégiájában a képzés, a felnőttképzés komoly szerepet kapjon. A vállalkozók a fejlesztést akadályozó tényezők között a magas adóterheket említették. A nonprofit szervezetek egyértelműen a forráshiányt, illetve a foglalkoztatást segítő pályázati források bizonytalanságát nevezték meg, mint foglalkoztatás bővítést gátló 53

tényező. Nincs jelen a szervezetek gondolkodásában a kvázi piacon működő szociális gazdaság megteremtésének, meghonosításának gondolata. 9. ábra

Lehetőségek a foglalkoztatási szint növelésére(%) (n=38) Munkamorált javítani kellene 65,5%

70,0%

A közcélú fogallkoztatást át kellene alkítani Helyi igényekre kellene építeni Forrást kellene bevonni

60,0% 41,4%

50,0% 40,0% 30,0% 20,0%

34,5% 20,7% 17,3%

17,2% 13,8% 10,3%

Szakképzést át kellene alakítani A szereplőknek együtt kellene működni Forgalom/kereslet növeléssel

10,0% Egyéb

0,0%

A vizsgálat során kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kutatásban résztvevő szervezetek milyen lehetőségeket, variációkat látnak arra, hogy növelhető legyen a foglalkoztatás mértéke (lásd 9. ábra). Azon válaszadók, akik látnak lehetőséget a foglalkoztatási szint növelésére, elsősorban a forrásbevonásban látják a megoldást, amely segítené a térség foglalkoztatási problémáit. Ezt az összes válaszadók 65,5%-a említette. Emellett kiemelték, 34,5%, hogy a közcélú foglalkoztatás átalakítása szintúgy megoldást jelenthetne, valamint a szakképzési rendszer megreformálása is bővítené a lehetőségeket. Azonban szerintük ezeket a problémákat helyi szinten nem lehet kezelni, még a paktum keretén belül sem. Ahogy már utaltunk rá, ők a helyi gazdaságban lévő lehetőségekkel nem számolnak, azokat nem igen látják. Ezzel szemben voltak, akik szerint, ha olyan rendszereket, programokat hoznának létre, amelyek a helyi igényeknek megfelelnek, jelentős változásokat lehetne elérni. A megkérdezettek 17,3%-ék gondolja így.

54

Azok, akik a foglalkoztatás javítását lehetségesnek tartják, 20,7%-os arányban említették, hogy a kistérségben lévő munkamorálon is javítani kellene. Mindez a képzettség növelésével változtatható. Csupán 10,3%-os arányban említették, hogy a foglalkoztatási problémákra megoldást jelenthetne a térségben a szereplők együttműködése. A paktum megvalósítása során változás érhető el ebben a kérdésben, együttműködésre ösztönözheti a résztvevőket. Közös célok mentén való egyesüléssel komoly eredményeket lehetne elérni a foglalkoztatás terén. 10. ábra Milyennek tartja a térség képzési színvonalát?(% ) (N=120) 15,5%

6,5% Felnőttképzési problémák vannak

10,3% 67,7%

Nem az igényeknek megfelelő a képzés Jó/megfelelő Egyéb

Az interjú során

fontos volt a térség képzési színvonalának megítélése is. Ez

alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló munkaerőre alapozható fejlesztéseket. Már korábban is kitértünk rá, hogy a megkérdezett szervezetek problémának tartják, hogy a Lenti kistérségben nem megfelelő a képzés (lásd 10. ábra). A megkérdezett szervezetek 67,7%-a szerint a térség képzési színvonala nem felel meg a megjelenő igényeknek. 6,5%-uk véleménye alapján elmondható, hogy a felnőttképzéssel problémák vannak. A térségben a munkanélküli emberek jelentős része alacsony iskolai végzettségű, vagy ha van is szakismerete, nem rendelkezik olyan tudásokkal, készségekkel, képességekkel– pl. informatika területén-

amelyek ma már elengedhetetlenek a

munkavállaláshoz. A kistérség adottságai miatt lehetőség lenne nemzetközi kapcsolatok kialakítására is, valamint több olyan beruházó van jelen, vagy a

55

térségben

megjelenhetne,

akik

külföldi

érdekeltségűek.

De

ahhoz,

hogy

munkahelyeket létesítsenek, magas szintű szakmai tudás kellene, továbbá elvárt részükről valamilyen idegen nyelv ismerete is. Mindezek alapján elmondható, hogy szükség lenne egy olyan felnőttképzési rendszer kialakítására, ahol a piacképes, és az igényeknek megfelelő tudást az aktív lakosság is megszerezheti, így lehetőségeik növelhetők. Képzési igényként az önkormányzati szektorban a közfoglalkoztatáshoz szükséges szakképzéseket (pl. kisgépkezelő) tartják szükségesnek, a vállalkozók szintén a gépkezelő (targonca, mezőgazdasági gépek stb.) képzést igényelték, illetve néhány hiányszakma esetében helyben, esetleg a munkahelyen történő képzésre lenne igény. A térségben például relatív magas a varrónők foglalkoztatása, viszont ilyen képzés évek óta nincs a térségben, pedig a vállalkozásoknak inkább szakképzett munkaerőre és nem betanított munkásra lenne szüksége. Emellett a fém- és faipari képzés színvonalát, illetve gyakorlatorientáltságának növekedését is fontosnak tartják a megkérdezett vállalkozók. A mezőgazdaság területén egyre nagyobb lenne az igény az új gépek, eszközök kezelését megfelelően ismerő szakemberekre, illetve karbantartókra is, de ilyen képzés szintén nincs a térségben. A foglalkoztatás jelenlegi mértékéről fontos információt adott a térségi szürke- és feketegazdaságra vonatkozó kérdés. Szinte valamennyi megkérdezett véleménye az volt, hogy a szürke- és a feketegazdaság is érinti a térséget, amelynek mértékéről eltérő véleményt fogalmaztak meg. A válaszadók kb. 10%-a szerint az elmúlt időszakban növekedett a szürke- és feketegazdaságban foglalkoztatottak száma is, ennek okát a válaszadók a növekvő adóterhekben látják. A megkérdezettek szerint elsősorban

az

építőiparban,

mezőgazdaságban,

erdészetben,

illetve

az

idegenforgalomban jellemző a nem hivatalos foglalkoztatás.

Az interjú második felében a megkérdezettek foglalkoztatási paktumhoz való viszonyára, elvárásaira kérdeztünk rá azzal a céllal, hogy megismerjük milyen elképzelésük van a foglalkoztatási együttműködéssel kapcsolatban. 56

11. ábra Fontosnak tartja-e a Lenti Kistérségben létrejövő foglalkoztatási paktumkezdeményezést? (%) (N=120)

11,40% 3,33% 1,67%

Fontos Nincs szükség rá Nem tudja Nem válaszolt

83,60%

13. számú táblázat Fontosnak tartja-e a Lenti Kistérségben létrejövő paktumkezdeményezést? Önkormányzatok Fontos

Nonprofit

Vállalkozások

Összesen

83,3%

85%

82,50%

83,6%

0

5%

5%

3,33%

0

0

1,67%

10%

12,5%

11,4%

Nincs szükség rá Nem tudja

5%

Nem válaszolt

11,7%

A megkérdezettek egybehangzóan úgy gondolják, hogy a térség számára nagyon fontos egy foglalkoztatási paktum létrejötte (lásd 11. ábra), 83,6%-uk gondolja így. Csupán 3,33%-uk válaszolta, hogy nem szükséges egy ilyen kezdeményezés. 1,67%uk pedig a jelenlegi ismeretei alapján nem tudja, hogy szükséges-e egy ilyen paktum megléte, de amennyiben lát benne lehetőséget, csatlakozni fog. 11,4% nem válaszolt a kérdésre (lásd 13. számú táblázat). A különböző szektorok képviselői közel hasonló arányban gondolják, hogy a létrejövő paktum fontos a kistérség foglalkoztatási helyzete szempontjából. A bizonytalankodók az önkormányzati szektorból kerültek ki, a válaszolók 5%-a. Emellett egy önkormányzat sem gondolja, hogy a paktum létrehozása nem szükséges. Azonban a nonprofit szervezetek és a vállalkozások képviselőnek 5-5%-a szerint a paktum létrejötte nem szükséges, haszontalan, véleményük szerint egy ilyen kezdeményezéssel nem lehet fejlődést elérni a foglalkoztatásban.

57

A paktummal kapcsolatos elvárásokra a „Mit vár a foglalkoztatási paktumtól?” kérdéssel kerestük a választ. Ezeket a válaszokat rangsoroltuk, ezzel is rá szerettünk volna mutatni a válaszok erősségére. Egyidejűleg a válaszadók több elvárást is jelölhettek. Ennek alapján a kérdésekre adott válaszok megoszlása az alábbi (lásd 14. számú táblázat): 14. számú táblázat Mit vár a foglalkoztatási paktumtól? Vállalkozások

Összesen:

Kapcsolat, együttműködés, partneri viszonyokat Foglalkoztatás segítését, bővítését, ösztönzését Információt adjon a munkanélküliekről

25%

25%

Önkormányzatok 23,3%

7,5%

0

35%

20%

30%

0

15%

17,5%

Vállalkozások aktívvá válását

2,5%

20%

11,7%

11%

5%

5%

0

2,5%

17,5%

10%

6,7%

10,8%

0

0

3,3%

1,6%

0

15%

3,3%

4,2%

7,5%

20%

10%

11%

2,5%

15%

0

3,3%

7,5%

20%

10%

11%

Szemléletformálást Koordináló szerepet Kiemelt terület legyen a roma foglalkoztatás Fogyatékos emberek foglalkoztatásának elősegítését Oktatás, gazdaság, nonprofitok együttműködését Forrásteremtő nonprofit szféra Egyéb

Nonprofitok

24,2%

A megkérdezett szervezetek képviselői kapcsolati hálójuk szélesedését, újabb partnerek megismerését, és együttműködést várnak elsősorban a paktumtól (válaszolók 24,2%-a) Másodsorban lehetőséget látnak abban, hogy a paktum segítségével pozitív változások indulnak el a kistérség foglalkoztatásában. Úgy vélik, egy ilyen kezdeményezés ösztönző hatással lehet, nemcsak az együttműködésben résztvevő munkáltatókra, hanem a munkavállalókra is. Hisz egy ilyen partnerség komoly motiváló erővel bírhat a környék munkaerőpiacára. Mindezek mellett a vizsgált szervezetek segítséget, információkat is várnak a paktumtól, amely által összetettebb képet kapnak a térség munkaerő-piaci helyzetéről, változásairól (17,5%).

58

11%-uk szerint az együttműködéssel a vállalkozási szellem, és a jelenlegi vállalkozások aktivizálódhatnak. 10,8% koordináló szerepet vár a foglalkoztatási paktumtól, 11%-uk gondolja úgy, hogy ez a kezdeményezés hozzájárul majd a jövőben az oktatás, a nonprofit szervezetek és a gazdaság szereplőinek együttműködéséhez. A szervezetek 2,5%-a azt várja, hogy a paktumnak szemléletformáló hatása lesz. A megkérdezetek 1,6%-a azt reméli, hogy a paktum létrejöttével növekedni fognak a roma foglalkoztatottak munkavállalási esélyei. 4,2% szerint pedig a paktum elősegíti majd a fogyatékkal élők munkavállalását. A paktum további működtetése szempontjából nagyon fontos, hogy mind a három szektor arra a kérdésre, hogy mit várnak a paktumtól, az együttműködést, a partnerséget emelte ki. Lényeges eltérés az elvárásokban az alábbiak: ⇒ a vállalkozások a paktum koordináló és az informátori szerepét emelték ki, ⇒ a nonprofit szektor a paktumtól várja a vállalkozások aktivizálását, a három szektor együttműködésének megteremtését, a forrásteremtést, a fogyatékos emberek foglalkoztatásának elősegítését. ⇒ az önkormányzati szektor pedig a foglalkoztatás bővítését, az információnyújtást, a koordináló szerepet, a vállalkozások aktiválását preferálja. Fontos, s ez a paktumszervezés és a működtetés oldaláról előny, hogy a szereplők tisztában vannak a paktum lehetőségeivel, elvárásaik reálisak. A foglalkoztatási paktum alapját az együttműködés, a partnerség adja, így az interjúban

arra

is

rákérdeztünk,

hogy

a

megkérdezettek

milyen

együttműködésekben vesznek részt, milyen területen keresnek partnert és mi a véleményük ezekről az együttműködésekről. Ezek a válaszok előrevetíthetik a partnerséghez való viszonyulásukat. Általánosságban elmondható, hogy a térségben jellemző az együttműködés, de ezek általában kisebb léptékűek és mikro-térségi szinten, vagy egy-egy probléma megoldásához, cél megvalósításához kapcsolódnak.

59

12. ábra Az együttműkést vizsgáló kérdésre válaszolók megoszlása(N=120) 7,5%

47,5%

45%

Részt vett már valamilyen együttműködésben Még nem vett részt együttműködésben Nem válaszolt

A fenti diagramból kiderül, hogy a vizsgálatban résztvevő szervezetek között azonos arányban szerepelnek azok, akik már eddigi munkájuk során részt vettek valamilyen jellegű együttműködésben (47,5%), valamint azok, amelyek még nem alakítottak ki együttműködési kapcsolatokat (45%). Az utóbbi szervezetek azok, akikre a Paktumnak külön figyelmet kell fordítani, hogy a jövőben olyan partneri kapcsolatokat tudjanak kialakítani, amelyek elengedhetetlenek a fejlődéshez. Vélhetően a magányosság nem csak ezekre a szervezetekre jellemző. A térségi szintű nagy együttműködések nem jellemzőek, egy-egy szektorban kisebb együttműködések valósultak meg (lásd 15. számú táblázat).

60

15. számú táblázat Eddigi együttműködési formák, amelyben a megkérdezettek részt vettek: (%) Vidékfejlesztési egyesület

6,2%

Kulturális programok szervezése (falunap)

10,5%

Pályázatokra épülő

33,1%

Települések szövetsége

27,5%

Leader

2,75%

Iskolafenntartó társulás

2,75%

Csupán a saját szektorokon belül van 38,1% partner viszony 1,75%

Kistérségi többcélú társulás (n=57)

Azon szervezetek

közül,

amelyek korábban már

részt vettek valamilyen

együttműködésben, a többség a saját szektorán belül alakított ki partneri kapcsolatokat (38,1%). Ezen együttműködési formákat kellene bővíteni, és megteremteni a három szektor között a partneri kapcsolatokat. A vizsgált szervezetek közül 33,1%, korábban már végzett olyan munkát, esetleg részt is vett olyan projektben, amelyek során szükség volt az együttműködésre. 27,5% valamely környező településsel dolgozott együtt, elsősorban közmunka program során, esetenként körjegyzőség feladatainak segítésében. A válaszolók 10,5%-a kulturális programok szervezése során alakított ki partnerségi viszonyokat, 6,2%-uk pedig vidékfejlesztési egyesületekben végzett partneri munkákat. Az együttműködés során kialakított tudások, gyakorlatok, a létrejött hagyományok Paktum szinten is segíthetnek majd az együttes munkában.

61

16. számú táblázat Mely területeken keres partnereket? (%) Foglakozatás területén

15%

Idegenforgalom területén

15%

Kultúra területén

7,4%

Gazdasági/piaci területen

1,4%

Befektetőket keres

14,1%

Közmunkaprogramba keres

2,1%

Határ menti térség fejlesztéséhez keres

1,9%

Projektekhez keres

7,3%

Szociális területen keres

5,3%

Ipari területen keres

1,2%

Nemzetközi területen keres

2,9%

Nem keres partnereket

14,7%

Környezetvédelem területén

6,1%

(N=120)

A válaszadók közül a legtöbben (15%) a partnerkereséssel kapcsolatban azt említették, hogy a foglalkoztatás területén keresnek partnert (lásd 16. számú táblázat). Ennek oka az lehet, hogy a Lenti kistérség településein elsősorban ez jelenti a legnagyobb megoldatlan problémát. Ez egyúttal lehetőség is arra, hogy a jövőben e probléma mentén komoly összefogásra legyenek képesek a szervezetek. A szervezetek 15%-a említette, hogy számukra előnyt jelentene, amennyiben az idegenforgalom területén is partnereket találnának. Sok aprófalu szeretné a falusi turizmust fellendíteni, a három határszakasz közelsége plusz előnyt jelent ezen a téren. Ők egyedül kiépíteni és fenntartani az igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nem tudják, viszont partneri kapcsolatokkal fejlődési és kitörési lehetőséget látnak a vidéki turizmusban.

62

A válaszadók 7,3%-a jelezte csupán, hogy kimondottan projektekhez keresne partnereket.

Kisebb

és

nagyobb

pályázatok

segítségével

komoly

fejlődési

eredmények érhetők el, mind a településfejlesztés területén, mind pedig a vállalkozói vagy nonprofit szféra területén. A paktum lehetőséget biztosítana projektek megvalósításához szükséges partneri kapcsolatok létrehozásában. A foglalkoztatási helyzet javításában sok szervezet esetében segítséget jelenthet a foglalkoztatást

segítő

támogatások

igénybe

vétele,

ezért

az

interjú

során

rákérdeztünk arra is, hogy a különböző szervezetek milyen mértékben veszik igénybe ezeket a támogatásokat (lásd 13. ábra).

13. ábra Vett-e igénybe foglalkoztatást segítő támogatásokat?(% ) (N=120)

29,8%

70,2%

Igen Nem

A vizsgált szervezetek többsége munkája során már igénybe vett foglalkoztatási támogatásokat (70,2%-uk). Elsősorban önkormányzatok, akik e nélkül a támogatások nélkül egyáltalán nem tudnának foglalkoztatni. Sajnos magas azoknak a száma is, akik a foglalkoztatás növekedésének elősegítése érdekében nem vettek igénybe semmilyen támogatást, s nem is igen vannak tisztában a lehetőségekkel. A vállalkozások

a

támogatások

figyelmen

63

kívül

hagyását

elsősorban

azzal

magyarázták, hogy nagyon sok az adminisztrációs teher az egyes támogatások igénylése esetén, illetve gyakran olyan kötelezettségek terhelik az igénybevevőt, amelyeket

a

bizonytalan

gazdasági

helyzetben

nem

tudnak

vállalni.

Az

információhiányt pedig a válaszadók többsége azzal magyarázta, hogy nem kap tájékoztatást a támogatást kezelő szervezetektől, illetve nincs olyan szervezet, aki szervezetre szabottan folyamatosan biztosítaná az információt. A kistérséget érintő paktum lehetőséget kíván adni azoknak a szervezeteknek is, amelyek kevesebb információval rendelkeznek tanácsadás és forrás oldaláról egyaránt. 17. számú táblázat Igénybe vett támogatások (%) (n=84)

Azon

RÁT

35,7%

Közmunka programot

41,6%

Munkaügyi központ eszközeit

19,4%

Pályázatok eszközeit

15,5%

Startkártya

16,7%

Széchenyi kártya

3,6%

szervezetek

közül,

akik

már

vettek

igénybe

foglalkoztatást

segítő

támogatásokat, elsősorban a közmunka programhoz tartozó támogatásokat vették igénybe (41,6%) (lásd 17. számú táblázat). Emellett sokan közcélú foglalkoztatásban is részt vettek (35,7%). A foglalkoztatási támogatást igénybevevő szervezetek, 19,4%a megemlített többféle, a munkaügyi központokon keresztül igényelhető támogatást, amelyekkel éltek, amelyeket igénybe vettek munkaerőigényük javítása érdekében. A válaszadók, 15,5%-a említette, hogy pályázati forrásból is segíteni próbálták a térség munkavállalóit. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódott a következő kérdés is, amely a jövőre vonatkozóan a támogatások igénybevételére kérdezett rá (lásd 14. ábra).

64

14. ábra A közeljövőben tervezi-e támogatások igénybevételét?(% ) (N=120)

83,5% Igen

5,2%

Nem tudja Nem

11,3%

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

A megkérdezettek jelentős többsége, 83,5%-a, válaszolta, hogy a jövőben igénybe kíván venni foglalkoztatást segítő támogatásokat. Számukra adhat segítséget a Lenti kistérségben létrejövő foglalkoztatási paktum. Azon válaszolók, akik korábban nem vettek igénybe foglalkoztatási támogatást, 7%uk válaszolta azt, hogy a későbbiek folyamán segíteni kívánják ilyen támogatásokkal a munkavállalókat. 5,2%-uk válaszolta kérdésünkre, hogy a jövőben sem tartanak igényt ilyen támogatásokra. Ennek oka lehet, hogy nem jelentkezett komoly foglalkoztatási igény a szervezeteken belül, vagy félnek attól, hogy az elvárásoknak nem tudnak megfelelni, de az is oka lehet, hogy nem ismerik fel a lehetőség kínálta előnyöket. Ezen kérdés kapcsán az okok feltárására, mérésére ebben az interjúban nem vállalkoztunk. A jövőben csak erre a témára fókuszáló interjú sok segítséget adhat ahhoz, hogy a paktum differenciált támogatásokat tudjon biztosítani.

65

A paktum megállapodás megkötését követően a fenntartás, működtetés alapvető feltétele, hogy az együttműködést vállalók aktív résztvevői legyenek a paktum szervezetnek.

A

térségben

jelenleg

is

vannak

különböző

társulások,

együttműködések, elsősorban az önkormányzati szféra körében, amelyekben elvárás a folyamatos részvétel és az aktív részvétel is. A Lenti kistérségi foglalkoztatási együttműködés sikere azon is múlik, hogy a szférák között mennyire sikerül az együttműködést erősíteni, a közös érdekeket, célokat megtalálni. A paktum megállapodás előkészítése érdekében fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a potenciális résztvevők látnak-e olyan akadályozó tényezőket, amelyek miatt ez az együttműködés nem valósulhat meg, illetve véleményük szerint milyen olyan gátló okok lehetnek, amelynek kivédésére már az előkészítő szakaszban figyelnünk kell. A vizsgálatban résztvevő szervezetek többsége úgy gondolja, hogy a paktum megvalósulását elsősorban a résztvevők közötti érdekellentétek akadályozhatják (lásd 15. ábra). Tartanak attól, hogy több pozitív változás nem fog megtörténni, mert azok esetlegesen sértik bizonyos körök érdekeit.

66

15. ábra Milyen akadályozó tényezőket lát a paktum megvalósulása szempontjából?(% )(N=120) 32% 35% 30%

25%

25%

25% 20%

13,40%

15%

8,20%

10%

4,10%

5%

1,30% 1,20%

0% Érdekek/érdekellentétek

Partnerség/együttműködés hiánya

Passzívitás/ eltérő szelélet

Forráshiány

Felkészületlenség

Nincs akadályozó tényező

Rossz tapasztalatok

Roma emberekkel szembeni előítélet

A válaszadók szerint a paktum megvalósulását elsősorban az akadályozhatja, hogy a résztvevő felek saját érdekeiket a közös cél elébe helyezik, és mindezek komoly ellentéteket fognak szülni. A válaszadók 32%-a látja így, ami nagyon magas arány. 25%-uk véleménye szerint a partneri viszonyok, az együttműködések hiánya veszélyeztetheti a paktum megvalósulását. Csupán a résztvevők 8,2%-a emelte ki, hogy a paktum egyik akadályozó tényezője a forráshiány lehet. Elmondható, hogy a paktum megszervezése és működtetése során nagyobb figyelmet kell fordítani az együttműködésekre, és a partneri viszonyokra, mint az anyagi kockázatokra. Meg kell tanulni a térség szolgáltatóinak együtt gondolkodni, cselekedni, a közös érdekeket, célokat megtalálni.

67

V.

ÖSSZEFOGLALÓ A helyzetfeltárás összegzéseként elmondhatjuk, hogy a primer kutatások

adatainak elemzése, illetve a minden szférára kiterjedő, 120 interjú feldolgozása a Lenti kistérség vonatkozásában megmutatta azokat a fő területeket, amelyekkel a foglalkoztatási szempontú fejlesztések során foglalkozni kell. A primer kutatás jól mutatja, hogy a kistérségben az álláskeresők nagy arányban alacsony iskolai végzettségűek, a régió, megye többi térségéhez képest itt viszonylag alacsony a vállalkozások száma, amelyek így kisebb mértékben tudnak a foglalkoztatás területén szerepet vállalni. Foglalkoztatási szempontból látható, hogy a kistérségben a néhány nagyobb vállalkozás mellett jelentős foglalkoztató az önkormányzati szféra, amely a közfoglalkoztatás

rendszerének

alkalmazásával

a

munkaerőpiacon

nehezen

elhelyezhető munkanélküliek számára is rendszeres munkalehetőséget biztosít. Emellett azonban a non-profit szektor civil szervezetei a térségben csak minimális mértékben

vállalnak

foglalkoztatást,

amelynek

az

anyagi

okok

mellett

a

humánerőforrás hiánya is gátló tényezője. A helyzetelemzésre alapozott képzést és foglalkoztatást középpontba állító stratégiának a legfőbb pontjaihoz, a meghatározandó tevékenységekhez és akciótervekhez jó kiindulási alapot jelent a 120 szervezettel elvégzett interjú és az ebből

elkészített

elemzés.

Az

interjúba

bevont

térségi

vállalkozásoktól,

önkormányzatoktól, intézményektől, civil szervezetektől fontos információkat, adatokat kaptunk a foglalkoztatással kapcsolatos problémákról, tervekről, a szférák közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. Az interjúkból elkészített elemzés alapján látható, hogy a foglalkoztatási együttműködési megállapodásban érdekeltek a mezőgazdaság, a megújuló energiák hasznosítása, a faipar és az idegenforgalom területén látnak olyan fejlesztési lehetőségeket, amelyek a térségi foglalkoztatási szint emeléséhez is hozzájárulhatnak.

68

Kiemelt terület volt a munkavállalás alapját jelentő képzések mennyiségre, elérhetőségére és milyenségére vonatkozó kérdéskör is, amelyre vonatkozóan a megkérdezettek többsége a képzési rendszer fejlesztését, az igényekhez való igazodásának javítását találta a legfontosabb megoldandó feladatnak. Ezeken a területeken a fejlesztés egyik koordinálója, összefogó szervezete lehet a foglalkoztatási együttműködést irányító paktummenedzsment és az összefogáshoz csatlakozó szervezetek képviselői. A

térségi

foglalkoztatási

helyzet

javításához

elengedhetetlen,

hogy

a

munkahelyteremtést középpontba állító kezdeményezés, összefogás létrejöjjön és kialakuljon az ehhez kapcsolódó, fenntartást biztosító szervezeti forma, mivel a térség lehetőségeit csak valamennyi szféra igényét összehangolva és az adottságokat figyelembe véve lehet a jelenleginél jobban kihasználni. A fentiek alapján a képzési és foglalkoztatási helyzet javítását középpontba állító stratégiának választ kell adni arra, hogy a térség szempontjából milyen területeken van

szükség

fejlesztésre,

ezek

milyen

forrásból

és

milyen

szervezetek

együttműködésével valósulhatnak meg, és meg kell határozni azokat a rövid és hosszú távú stratégiai célkitűzéseket, és akcióterveket, amelyek ezen feladatok megvalósítását segítik.

69

IRODALOMJEGYZÉK Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Kht.: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, 2007. június Őrség Határok Nélkül Egyesület: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, Budapest, 2009. október 28. - módosítás Őrség Határok Nélkül Egyesület: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, Budapest, 2008. október 22. Zala Zöld Szíve Egyesület: Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, Budapest, 2008. október 22. Terra Studio Kft.: Lenti Kistérség kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013., 2005. december 21. Lenti Kistérség Többcélú Társulása: Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés, 2008. Lenti Kistérség Többcélú Társulása: Kistérségi közoktatási intézkedési terv, 2008. Nyugat-dunántúli régió statisztikai évkönyve 2008. Nyugat-Dunántúl munkaerő-piaci helyzete, Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, Győr 2006. Munkaerő-piaci helyzetkép a Nyugat-Dunántúlon, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ KSH

http://www.google.hu/search?hl=hu&rls=com.microsoft%3Ahu%3AIE-

SearchBox&q=ksh.hu&aq=1&aqi=g4g-s1g5&aql=&oq=KSH&gs_rfai=

70

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Zala megyei kistérségek település- és népességnagyság kategóriák szerint............ 15 2. Népességmozgalom 2008. ................................................................................................ 18 3. Kistérség lakosságszámának megoszlása életkor szerint (2010. augusztus) ............ 19 4. Néhány „magtelepülés” társadalmi sajátossága........................................................... 21 5. Lenti kistérségben RÁT-ban részesülők iskolai végzettség szerinti megoszlása NŐK-FÉRFIAK .................................................................................................................. 23 6. Munkaügyi kirendeltség által nyilvántartottak száma................................................ 25 7. Regisztrált (2008) és működő (2007) vállalkozások száma ......................................... 28 8. Álláskeresők száma és az egy adófizetőre jutó jövedelem, SZJA Zala megye kistérségeiben..................................................................................................................... 29 9. Egészségügy, szociális ellátás (2008) .............................................................................. 36 10. A közszolgáltatások elérhetősége a kistérségben ....................................................... 39 11. Közszolgáltatók fenntartó szerinti megoszlása........................................................... 41 12. Milyennek látja a Lenti Kistérség foglalkoztatási helyzetét? .................................... 47 13. Fontosnak tartja-e a Lenti Kistérségben létrejövő paktumkezdeményezést?......... 57 14. Mit vár a foglalkoztatási paktumtól?............................................................................ 58 15. Eddigi együttműködési formák, amelyben a megkérdezettek részt vettek (%) .... 61 16. Mely területeken keres partnereket? (%) ..................................................................... 62 17. Igénybe vett támogatások (%) (n=84) ........................................................................... 64

71

ÁBRAJEGYZÉK 1. Lenti Kistérség határai ...................................................................................................... 13 2. Lakosság életkori megoszlása Lentiben és a Lenti Kistérségben ............................... 19 3. Álláskeresők végzettség és életkor szerinti megoszlása.............................................. 26 4. Az álláskeresők létszáma munkakörönként (fő) 2010. júliusi adat............................ 27 5. A megkérdezettek szektorok szerinti megoszlása (N=120) ........................................ 46 6. Milyennek látja a Lenti Kistérség foglalkoztatási helyzetét (N=120)......................... 47 7. Lát-e lehetőséget a saját szervezete esetében foglalkoztatási szint növelésére? (%) (N=120) ................................................................................................................................ 52 8. Miért nem lát lehetőséget, saját szervezete esetén, foglalkoztatási szint növelésére? (%) (n=53) ............................................................................................................................ 52 9. Lehetőségek a foglalkoztatási szint növelésére (%) (n=38).......................................... 54 10. Milyennek tartja a kistérség képzési színvonalát? (%) (N=120)................................ 55 11. Fontosnak tartja-e a Lenti Kistérségben létrejövő foglalkoztatási paktumkezdeményezést? (%) (N=120) ......................................................................... 57 12. Az együttműködést vizsgáló kérdésre válaszolók megoszlása (N=120) ................ 60 13. Vett-e igénybe foglalkoztatást segítő támogatásokat? (%) (N=120) ......................... 63 14. A közeljövőben tervezi-e támogatások igénybevételét? (%) (N=120)...................... 65 15. Milyen akadályozó tényezőket lát a paktum megvalósítása szempontjából? (%) (N=120) .............................................................................................................................. 67

72

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Önkormányzati szférában és intézmények körében végzett interjúk lekérdezetteinek listája Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Önkormányzati szféra és intézmények Szervezet megnevezése Elérhetőség Alsószenterzsébet Község Önkormányzata 8973 Alsószenterzsébet, Jókai u. 7. Baglad Község Önkormányzata 8977 Baglad, Csillag krt. 39. Barlahida Község Önkormányzata 8948 Barlahida, Petőfi u. 22. Belsősárd Község Önkormányzata 8978 Belsősárd, Petőfi S. u. 18. Bödeháza Község Önkormányzata 8969 Bödeháza, Kossuth L. u. 27. Csertalakos Község Önkormányzata 8951 Csertalakos, Fő u. 5. Csesztreg Község Önkormányzata 8973 Csesztreg, Dózsa u. 2. Csömödér Község Önkormányzata 8957 Csömödér, Rákóczi u. 49. Dobri Község Önkormányzata 8874 Dobri, Petőfi u. 27. Felsőszenterzsébet Község Önkormányzata 8973 Felsőszenterzsébet, Petőfi u. 20. Gáborjánháza Község Önkormányzata 8969 Gáborjánháza, Béke u. 2. Gosztola Község Önkormányzata 8978 Gosztola, Fő u. 37. Gutorfölde Község Önkormányzata 8951 Gutorfölde, Dózsa u. 1. Hernyék Község Önkormányzata 8957 Hernyék, Kossuth u. 26. Iklódbördőce Község Önkormányzata 8958 Iklódbördőce, Fő u. 2. Kálócfa Község Önkormányzata 8988 Kálócfa, Kossuth u. 27. Kányavár Község Önkormányzata 8956 Kányavár, Fő u. 74. Kerkabarabás Község Önkormányzata 8971 Kerkabarabás, Ságvári u. 23. Kerkafalva Község Önkormányzata 8973 Kerkafalva, Jókai u. 8. Kerkakutas Község Önkormányzata 8973 Kerkakutas, Kossuth u. 22.

73

Képviselő Horváth László Kulcsár Györgyné Bölecz Sándor Vida József Büki László Németh József Czupi Sándorné Győrfi Csaba Horváth Albin Józsa Gyula Bekő Lajos Balogh Ferenc Nyakas István Bundics Tibor Sabján Krisztián Laki József Bertalan Tibor Szente Ferenc Nemes Kálmán Hetei Éva

Ssz. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Önkormányzati szféra és intézmények Szervezet megnevezése Elérhetőség Kerkateskánd Község Önkormányzata 8879 Kerkateskánd, Béke u. 59. Kissziget Község Önkormányzata 8954 Kissziget, Fő u. 42. Kozmadombja Község Önkormányzata 8988 Kozmadombja, Jókai u. 25. Külsősárd Község Önkormányzata 8978 Külsősárd, Kossuth u. 18. Lendvadedes Község Önkormányzata 8978 Lendvadedes, Kossuth L.u. 3. Lendvajakabfa Község Önkormányzata 8977 Lendvajakabfa, Kossuth út 38. Lenti Város Önkormányzata 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4. Lovászi Község Önkormányzata 8878 Lovászi, Kútfej u. 112. Magyarföld Község Önkormányzata 8973 Magyarföld, Jókai u. 4. Márokföld Község Önkormányzata 8976 Márokföld, Kossuth u. 11. Mikekarácsonyfa Község Önkormányzata 8949 Mikekarácsonyfa, Petőfi u. 54. Nemesnép Község Önkormányzata 8976 Nemesnép, Petőfi u. 43. Nova Község Önkormányzata 8948 Nova, Kossuth u. 35. Ortaháza Község Önkormányzata 8954 Ortaháza, Fő u. 36. Páka Község Önkormányzata 8956 Páka, Petőfi u. 1. Pórszombat Község Önkormányzata 8986 Pórszombat, Kossuth u. 3. Pördefölde Község Önkormányzata 8956 Pördefölde, Fő út 13. Pusztaapáti Község Önkormányzata 8986 Pusztaapáti, Akácos út 11. Ramocsa Község Önkormányzata 8973 Ramocsa, Fő út 6. Rédics Község Önkormányzata 8978 Rédics, Vasút út 10. Resznek Község Önkormányzata 8977 Resznek, Kossuth u. 77. Szécsisziget Község Önkormányzata 8879 Szécsisziget, Rákóczi u. 25. Szentgyörgyvölgy Község Önkormányzata 8975 Szentgyörgyvölgy, Kossuth u. 31. Szentpéterfölde Község Önkormányzata 8953 Szentpéterfölde, Kossuth u. 52. Szíjártóháza Község Önkormányzata 8969 Szijártóháza, József A. u. 1/a. 74

Képviselő ifj. Zsálek Ferenc Csaba Kovács Oszkár Virágh Enikő Gasparics Győző Sándor Szabadi Tamás Zsupán László Nógrádi László Léránt Ferenc Rátóti Zoltán István Magyar Kálmán Szabó Józsefné Kósa László Lendvai Jenőné Vajmi Ferenc Molnár László Kőrösi Gyula Horváth Józsefné Németh Árpád Gerencsér Tamás Stokker Sándor Huzián József ifj. Dávid István Gódor Mihály Tóth Péter Végi József

Ssz. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.

Önkormányzati szféra és intézmények Szervezet megnevezése Elérhetőség Szilvágy Község Önkormányzata 8986 Szilvágy, Béke u. 18/A. Tormafölde Község Önkormányzata 8876 Tormafölde, Petőfi u. 81. Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata 8877 Tornyiszentmiklós, Kossuth u. 57. Zalabaksa Község Önkormányzata 8971 Zalabaksa, Rákóczi u. 24. Zalaszombatfa Község Önkormányzata 8969 Zalaszombatfa, Petőfi S. u. 2. Zebecke Község Önkormányzata 8954 Zebecke, Petőfi u. 12. Lenti Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 8960 Lenti, Deák F. u. 7. Zalabaksai Cigány Kisebbségi Önkormányzata 8971 Zalabaksa, Rákóczi u. 24. Zala megyei Falugazdász Hálózat - Zala megyei 8960 Lenti, Petőfi S. u. 2. Földművelésügyi Igazgatóság - Lenti Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 8960 Lenti, Templom tér 9. Lenti Kirendeltség Móricz Zsigmond Egységes Gyógypedagógiai 8960 Lenti, Béke u. 71. Intézmény-Lenti Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola 8960 Lenti, Petőfi S. u. 23. Lenti Kistérség Többcélú Társulása 8960 Lenti, Deák F. út 4. "Napsugár" Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat 8960 Lenti, Deák F. út 4. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 8900 Zalaegerszeg, Petőfi S. u. 24. Kistérségi Koordinációs Hálózat

75

Képviselő Péntek Gyuláné Kondákor József Kovács Krisztián Pácsonyi Imre Tüske Béla Varga Imre Nyilas Istvánné Neubauer Jenőné Fentős Pál Berényi László Kulcsár István Tótiván Endre Németh Imre Bujdosóné Bagó Judit Bagó József

Vállalkozói szférában végzett interjúk lekérdezetteinek listája Vállalkozói szféra Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szervezet neve "Lenti Városüzemeltető" Nonprofit Kft. Lenti Gyógyfürdő Kft. Lenti Hulladékkezelő Kft. JELD-WEN Magyarország Kft. Organic Food Kft. Német-Fa Kft. Olajipari Technológia Szerelő és Vezetéképítő Kft.

9. 10.

"GÓLICZA" Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. "KERKA-GENETICS" Kft. CSERTA-TEJ Termelő és Kereskedelmi Kft.

11.

Abbázia Country Club Kft.

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Balogh Csemege Kft. CAR-INside Kft. Denis Étterem és Panzió "Fa-Rak-Lap" Bt. Gódor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ID-PÉ-KER kft. Kámzsa B és B Kft. KO-GÉP Mezőgazdasági Kisgépszaküzlet és Szerviz "Krisztina Tej" Kft.

8.

Elérhetőség 8960 Lenti, Petőfi S. u. 4. 8960 Lenti, Táncsics u. 2/a 8960 Lenti, Petőfi S. u. 4. 8960 Lenti, Gyár u. 4. 8877 Tornyiszentmiklós, Felsőmajor 8960 Lenti, Petőfi S. u. 34/b 8878 Lovászi, dr. Papp Simon ipartelep 14. 8977 Resznek, Kossuth L. u. 58 8978 Rédics, Vasút u. 1. 8957 Csömödér, 07/1 hrsz 8360 Keszthely, Erzsébet királyné útja 21. 8978 Gosztola, Fő út 16. 8960 Lenti, Táncsics u. 15. 8960 Lenti, Táncsics u. 18-20. 8956 Páka, Táncsics u. 8. 8975 Szentgyörgyvölgy, Farkasi u. 1. 8960 Lenti, Alkotmány u. 10. 8973 Csesztreg, Kossuth L. u. 2. 8958 Iklódbördőce, Fő út 112. 8948 Nova, Kossuth L. u. 8.

76

Képviselő Kovács Lajos Kútfej Attila Tótivánné Kovács Ildikó Mikla Gabriella Alfred Reinhard Németh László Ferecskó Zoltán Szabó Zoltán Ifj. Pöchhacker Frans Sabján László Németh Krisztina Balogh Ferenc Csillag Balázs Dénes Elek Nagy Tibor Gódor Mihály Fülöp Andrásné Óbíró Róbert Kovács Tiborné Tóth István János

Vállalkozói szféra Ssz. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Szervezet neve Nagy László Nova Tábor Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. "Pantha" Kft. "Present 98" Bt. Stangbau Kft. Szili-Villszer Zrt. Kovács Zsolt egyéni vállalkozó Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség TÜ-FA-KER Kft. Tüske Kft. Tóth Károly egyéni vállalkozó Kabala Ménes Kft. Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt. MÉH Vas- és Fémhulladék Felvásárló-értékesítő Telep NOEL-TEXT Kft. MO-FORG Kerka-Agro Bt. Agro-Lend Kft. Márvány-Gránit Kft. "Cseszt Regélő" Nonprofit Kft.

Elérhetőség 8973 Csesztreg, Rákóczi F. u. 63 8948 Nova, Zuggó köz 1. 8960 Lenti, Táncsics u. 11 8960 Lenti, Takarék köz 4. 8960 Lenti, Templom tér 10. 8971 Zalabaksa, Rákóczi F. út 45. 8978 Rédics, Pozsonyi u. 19. 8960 Lenti, Deák F. u. 4. 8960 Lenti, Jókai u. 32. 8978 Rédics, Lenti út 5/a 8958 Iklódbördőce, Fő út 102. 8951 Rádiháza, 24. 8960 Lenti, Gyár u. 2. 8960 Lenti, Petőfi út 72. 8956 Páka, Kossuth L. u. 40. 8960 Lenti, Tsz major 2. 8960 Lenti, Mihályfai u. 29 8960 Lenti, Gyöngyvirág u. 9. 8971 Zalabaksa, Kisfaludy u. 48. 8960 Lenti, Deák F. u. 4.

77

Képviselő Nagy László Ruzsics Milán Szabó Ernőné Finster Lajos Stángli Attila Szili Ervin Kovács Zsolt Kovács Károly Kovács Károlyné Tüske István Tóth Károly dr. Török Károly Illés Ferenc Nagy Ferenc Magyar Ottó Hóbor Attila Király Károly Nemes Gábor Kovács Károly

Civil szférában végzett interjúk lekérdezetteinek listája Civil szféra Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Szervezet neve Zalai Falvakért Egyesület Hálózat az Integrációért Alapítvány Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Pro Arte Kulturális Egyesület "Nemthi" Polgári Művelődési Egylet "Fehérbottal a Kerka mentén" Látásfogyatékosok Lenti Térségi Egyesülete Szilvágyért Egyesület Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért Közalapítvány Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület Nováért és Gyermekeinkért Alapítvány Lenti és Vidéke Méhész Egyesület Tenkevölgye Természetvédő és Sporthorgász Egyesület "Vidéken Élők Esélyeiért" Egyesület Kolping Oktatási és Szociális Intézmény-fenntartó Szervezet Zala Megyei Agrárkamara Őrség Határok Nélkül Egyesület Gondoskodás Alapítvány 4M Szolgáltatás Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara KISOSZ Zala megyei Egyesület

Elérhetőség 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. 8792 Zalavég, Petőfi S. út 32. 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 17. 8960 Lenti, Dózsa Gy. u. 14. 8960 Lenti, Lehel út 3/A I/3 8960 Lenti, Vörösmarty u. 39/A I/1 8986 Szilvágy, Béke út 20. 8971 Zalabaksa, Rákóczi F. út 54. 8978 Rédics, Vasút u. 10. 8878 Lovászi, Lakótelep 64. 8948 Nova, Zrínyi M. út 2/A 8960 Lenti, Bethlen G. u. 46. 8978 Gosztola, Fő út 25. 8960 Lenti Vörösmarty út 24/D 8960 Lenti, Templom tér 11. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi S. u. 24. 9941 Őriszentpéter, Városszer 55. 8960 Lenti, Petőfi u. 4. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi S. u. 24. 8900 Zalaegerszeg, Eötvös u. 22.

78

Képviselő G.-né Molnár Erzsébet Gérczei Ildikó Nagy András Tímár Lászlóné Kövesy Sarolta Kovács Béla Németh Dezső Gyovai Marianna Stokker Pálné Jánosi Ferenc dr. Vörös Annamária Gaál László Román Péter Virágh Enikő Gáspár Lívia Balogh Rudolf Őr Zoltán Mór Andrásné Mazzag Ferenc Tolvaj Márta

2. számú melléklet Az interjú során használt interjúterv Foglalkoztatási együttműködési megállapodás a Lenti Kistérségben TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0013 INTERJÚTERV 1. Szervezet típusa: • Önkormányzat/intézmény • Vállalkozás • Civil szervezet 2. Szervezet megnevezése: Címe: Telefonszám: Fax: E-mail cím: Kapcsolattartó neve: Telefonszám: Fax: E-mail cím: 3. Szervezeti információk (tevékenységi kör, foglalkoztatottak létszáma, szolgáltatások pontos megnevezése, legfontosabb partnerek térségen belül és kívül, /vevők, beszállítók, szakmai partnerek/, szervezet kapcsolódása a térség gazdasági, foglalkoztatási, egyéb fejlesztéséhe):

4. Milyen lehetőségeket lát civilként/vállalkozásként/önkormányzatként a saját szervezete esetében a foglalkoztatási szint növelésére? Melyek a foglalkoztatás nehézségei, akadályai? A szervezeten belül milyen a munkaerő-mozgása (fluktuáció)?

5. Milyen lehetőségeket lát civilként/vállalkozásként/önkormányzatként a saját szférája esetében a foglalkoztatási szint növelésére? Melyek a foglalkoztatás nehézségei, akadályai? 79

6. Hogyan látja a Lenti Kistérség foglalkoztatási helyzetét? (Problémák, nehézségek a vállalkozások, munkahelyek struktúrája, támogatottsága tekintetében, munkavállalók képzettsége, elvándorlás, térség mennyire élhető, mennyire nem, infrastrukturális környezet, megközelíthetőség, mik a térség fő erősségei, kitörési pontjai, befektetők vonzása, helyi vállalkozások támogatása, új munkahelyek teremtése):

7. Szervezetének milyen humán-erőforrásra van szüksége a foglalkoztatás érdekében? Milyen képzési igényei vannak?

8. Milyennek tartja a térség képzési színvonalát, a munkaerő képzettségét? (A képzések mennyisége, struktúrája tekintetében mit lehetne változtatni, fejleszteni?)

9. Munkaerő mobilitás (Tapasztalatai alapján a térségben élő munkavállalók hol dolgoznak, hova ingáznak, melyik városokba, milyen arányban, milyen szakmákban, mivel közlekednek, tömegközlekedés problémái, mennyien dolgoznak külföldön, elés beköltözés a munkahelyhiány kapcsán, ez mennyire érinti a térséget)

10. Milyen alternatív munkavégzési formákat ismer? (mennyire jellemző szervezeténél az alkalmi munka, távmunka, részmunkaidőben végzett munka).

11. Mennyire érinti a szürke- és a feketegazdaság jelenléte a térséget?

80

12. Kérem, értékelje, hogy az alábbi szervezetekkel milyen intenzitású és gyakoriságú a kapcsolata? (1= egyáltalán nincs kapcsolat, 5= rendszeres kapcsolat) 1

2

3

4

5

Hasonló tevékenységi körű szervezet Jogi tanácsadás Könyvelő, adótanácsadó Bank Munkaügyi kirendeltség Marketing tanácsadó (reklám, értékesítés, piackutatás stb.) Kistérségi Társulás Kereskedelmi és Iparkamara Agrárkamara Zala Zöld Szíve és Őrség Határok Nélkül Vidékfejlesztési Egyesület Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cseszt Regélő Nonprofit Kft Térségi foglalkoztatásban érintett egyéb szervezetek (3M program, 4M programstb.) Faipari Klaszter Helyi önkormányzat, polgármesteri hivatal Önkormányzati képviselők Országgyűlési képviselők Egyéb, éspedig_____________________ 13. Kérjük, értékelje, hogy a Lenti Kistérségben a gazdasági szereplők/civil szereplők/önkormányzatok között milyen területen, milyen típusú együttműködések vannak, ezek mennyire működnek, milyen problémáit látja az együttműködésnek!

14. Ön milyen területen keres együttműködő partnert? (mi az az elképzelt együttműködés, amely segíteni tudja, hogy a szervezete valamely területen eredményesebbé, felkészültebbé, hatékonyabbá váljon)

81

15. Szervezete mivel tud hozzájárulni a foglalkoztatás elősegítéséhez?

16. Mit vár a Lenti Kistérségben létrejövő foglalkoztatási paktumkezdeményezéstől? (Mit ismer belőle, mi kell ahhoz, hogy sikeresen működjön, kit, hogyan lehet aktívan bevonni a partnerségbe, pl: vállalkozások):

17. Fontosnak tartja-e, hogy foglalkoztatási együttműködés legyen térségben? Ha igen miért?

18. Milyen akadályozó tényezőket lát a foglalkoztatást elősegítő partnerség kialakításának útjában?

19. Milyen megvalósult kezdeményezésekről tud, és ezek mennyire szolgálnak foglalkoztatási célkitűzéseket?

20. Vett-e igénybe foglalkoztatást segítő támogatásokat? (Munkaügyi Központ eszközei, Közmunkaprogram, RÁT, Start Kártya, Mikrohitel, Széchenyi Kártya, pályázati támogatások).

21. A közeljövőben tervezi-e ilyen támogatások igénybe vételét? Ha igen, akkor ehhez milyen segítséget vár el?

82