Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010
Győr, 2014. szeptember 25-26.
Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Előadás szerkezete Kiinduló kérdések: újraiparosítás, vagy amit akartok? (Shakespeare után szabadon) Újraiparosítás, mint tudatmódosító kifejezés? (Játék a szavakkal, avagy mit jelentenek: industrialization/dezindustrialization/reindustrialization?) S3 (smart specialisation strategy), mint új EU-s „varázsszer”, elég ráolvasni?
Előadásom szerkezete: 1. A feldolgozóipar főbb adatai az EU-csatlakozást követően (helyzetkép) 2. Győr-Moson-Sopron megye feldolgozóipara 3. Győr járműgyártása a nagyvárosi településegyüttesek között 4. Továbbgondolásra…
1. A feldolgozóipar főbb adatai az EUcsatlakozást követően
• •
• • •
Traded/tradeable szektor fontossága Globális válság utáni gyors újjászerveződés Duális gazdaság? A német gazdaság nyomdokaiban? Statisztikák és TEÁOR2008 (13 ágazatcsoport: 2 betűjelűek)
A GDP megoszlása a feldolgozóiparban, % Kód CA
Gazdasági ág, ágazat Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
CB
CM
Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása
C
Feldolgozóipar
CC CD CE CF CG CH CI CJ CK CL
2008 10,39
2009 12,68
2010 11,06
2011 9,93
2012 9,73
2,61
2,66
2,34
2,33
2,33
4,64 8,14 3,91 5,05
4,57 7,13 2,86 6,07
4,35 7,01 3,18 6,79
4,18 6,09 3,04 6,59
4,18 6,26 3,34 7,12
9,73
9,39
9,11
9,12
9,51
10,91
8,08
8,67
9,22
9,04
8,57 9,05 5,83 16,78
9,01 4,24 13,31 14,51
8,13 4,31 13,03 16,70
9,91 3,95 13,30 17,07
8,15 4,16 14,94 15,82
4,41
5,49
5,31
5,27
5,42
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
Az ágazatcsoportokban foglalkoztatottak száma, ezer fő (munkaerő-felmérés alapján) Gazdasági ág, ágazat Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
Kód CA
2008 128,6
2009 132,3
2010 124,9
2011 123,9
Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Feldolgozóipar
CB
67,6
64,3
67,5
63,7
60,3
61,5
CC
65,3
55,9
55,3
53,7
50,5
55,9
CD CE CF
8,2 21,7 22,7
6,5 23,8 20,2
7,4 21,3 22,4
6,1 17,6 22,6
6,7 16,3 22,6
4,8 18,4 23,4
CG
80,3
69,3
68,9
72,0
71,0
67,5
CH
101,6
96,6
87,3
92,4
96,8 103,1
CI
84,1
75,4
83,8
94,8
77,2
CJ CK CL
67,6 50,3 87,4
55,9 45,9 76,5
55,1 44,6 81,7
51,9 44,9 94,4
CM
67,6
72,0
66,5
70,9
853,0
794,6
786,6
809,0
C
2012 2013 126,3 133,1
76,1
50,2 52,8 46,5 52,6 110,0 112,0 67,6
65,5
802,1 826,6
A feldolgozóipari export aránya az értékesítésben, % Gazdasági ág, ágazat Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása
Kód CA CB
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Feldolgozóipar
2008 27,06 76,77
2010 31,47 78,21
2012 36,44 79,05
2013 38,43 83,67
CC CD CE CF
39,24 25,03 54,77 76,50
41,83 26,97 54,51 82,57
48,04 31,48 54,39 85,93
48,97 32,28 56,74 85,47
CG
46,65
54,84
63,66
63,93
CH
59,54
60,94
61,25
63,19
CI CJ CK CL
93,98 86,65 72,12 89,60
93,79 86,08 87,17 91,51
94,61 85,69 86,16 93,51
95,06 85,42 87,25 93,41
CM C
42,09 66,69
47,66 70,20
51,86 70,80
56,38 72,20
2. Győr-Moson-Sopron megye feldolgozóipara Ágazatcsoportok
CH
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása
CI
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
CJ CK CL CM
Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Feldolgozóipar
CA CB CC CD CE CF CG
C
Győr-Moson-Sopron foglalkoz- részesedése tatottak a megyében, száma, fő % 5157 12,19 3053 7,22 2629 6,22
A megye alágazatainak részesedése az országban 5,05 6,45 5,59
… 288 … 6018
… 0,68 … 14,23
… 2,29 … 9,26
4344
10,27
5,77
1367
3,23
2,34
875 2121 12503 3934
2,07 5,01 29,56 9,30
2,30 4,22 17,95 7,09
42297
100,00
6,58
Győr-Moson-Sopron megyében az ágazatcsoportonkénti LQ-k Ágazatcsoportok
Foglalkoztatási LQ
Export LQ
CA
élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása
1,03
0,32
CB
textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása
1,31
0,39
CC
fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység
1,14
0,72
CD
kokszgyártás, kőolajfeldolgozás
…
…
CE
vegyi anyag, termék gyártása
0,47
0,12
CF
gyógyszergyártás
…
…
CG
gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása
1,88
0,67
CH
fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása
1,17
0,33
CI
számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
0,48
0,03
CJ
villamos berendezés gyártása
0,47
0,19
CK
gép, gépi berendezés gyártása
0,86
0,14
CL
járműgyártás
3,65
3,32
CM
egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása
1,44
1,23
Járműgyártás térbeli koncentrációja (LQ), 2008 és 2012
3. Győr járműgyártása a nagyvárosi településegyüttesek között Népesség, 2011
Name
Budapesti településegyüttes Győri településegyüttes Településegyüttesek együtt Többi város Többi település Ország
Fő (1000)
Változás 2002-hez, %
2 566
6,1
190
4,7
5 136 2 409 2 416 9 960
3 -7 -7 -2
21 városrégióban él az ország lakosságának fele Erős koncentrációs folyamatok A győri városrégió lakossága növekszik, alacsony a munkanélküliség Nagyvállalati fölény
Ezer lakosra jutó Egy lakosra Munkanélküliségi ráta társas jutó SZJA alap, az aktív korúak %vállalkozások, 1000 Ft, 2011 ában, 2011 2010 73 42 57 24 15 39
2 394 2 005 2 077 1 549 1 336 1 772
3,9 4,1 5,7 9.7 12.4 8.4
Járműgyártás (CL) ágazatcsoport térbeli koncentrációja (LQ≥1,25, LQ≥2) CL (Járműgyártás) Budapesti Győri Miskolci Pécsi Egri Szombathelyi Zalaegerszegi Békéscsabai Debreceni Kaposvári Kecskeméti Nyíregyházi Salgótarjáni Soproni Szegedi Szekszárdi Székesfehérvári Szolnoki Tatabányai Veszprémi
2005
2010
LQ
LQ
0,626 5,213 0,440 0,111 1,594 2,795 0,538 0,157 0,649 0,396 1,664 0,199 0,717 1,146 0,502 0,389 3,499 1,703 1,624 3,916
0,450 7,137 1,277 0,090 3,060 3,756 0,352 0,616 0,434 0,030 1,906 0,024 1,071 1,176 0,301 1,351 6,409 0,389 1,382 1,877
2005
Feldolg. LQ 0,764 3,635 0,582 0,104 1,278 1,582 0,458 0,154 0,579 0,347 0,932 0,187 0,556 1,048 0,549 0,289 1,587 1,755 1,082 2,563
2010
Feldolg. LQ 0,595 4,057 1,083 0,112 1,894 1,949 0,256 0,423 0,383 0,023 1,179 0,018 0,717 0,948 0,259 0,900 3,003 0,298 0,702 1,015
2005
2010
Átlagos vállalati méret (fő) 35 54 304 568 34 136 6 10 65 234 189 486 20 37 10 99 42 61 18 2 49 86 11 2 46 95 33 53 27 21 15 175 114 271 74 17 109 96 180 107
A feldolgozóipar struktúrája a nagyvárosi településegyüttesekben A feldolgozóipar térbeli eloszlása a nemzetgazdaság egészében a foglalkoztatottak térbeli eloszlásához viszonyítva
Településegyüttesek lehetséges kulcságazatai (2010)
Járműgyártás (CL) LQ-i
4. Továbbgondolásra-1: járműipar, mint megváltó? Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)
Továbbgondolásra-2: agglomerációs előnyök? Városrégiók eltérő fejlődési lehetőségei: • Budapest és vonzáskörzete (2.6 millió fő): urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok • 8-10 településegyüttes (100-200 ezer fő): lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) és újraiparosítás (lényegében tudásalapú gazdasági szerkezetváltás) • Várostérségenként 1-2 traded húzóágazat (klaszter)
Kérdések: 1. Budapest túlsúlya, „elszívó hatása” milyen fejlődést, milyen térbeli specializációt tesz lehetővé? 2. A Győri városrégiónak rövid távon előnyös a járműipar, de hosszabb távon ez nem vezet-e bezárkózáshoz (lock-in) és hanyatláshoz?
Köszönöm a figyelmet!
