A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Forrás: Villányi-Vasa (2007), Bánhegyi G., Palkovics M. Agrárgazdaságtan ea-k, AKI, VM, MVH
A mezıgazdaság erıforrásai
• Termıföld
← Természeti erıforrások
← Munkaerı • Munkaerı ← Tıkeforrások • Tıkeforrások • Mőszaki feltételek ← Vállalkozói készség
A termıföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település
külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
Egyéb fogalmak • Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. • Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.
Egyéb fogalmak • Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. – agrárstatisztikai üzemi kritériumok; – tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; – agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalom
A termőföld mint erőforrás • Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. • Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. • Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. • Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.
Alapvetı termelési eszköz /duális funkció/
● Munkatárgy szerep ● Munkaeszköz szerep
A termıföld sajátos tulajdonságai • Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közg. termékenység Mesterséges termékenység
• Helyhez kötött (immobil faktor) • Újra nem termelhetı, korlátozott terjedelmő Kínálata tökéletesen rugalmatlan „A gazdálkodás tárgyának monopóliuma”
• Örökkévaló, elpusztíthatatlan Ø elhasználódási idı, Ø amortizációs kulcs • Nem munkatermék • Befolyásolja a mg. termék egyéni értékét
A földi létet veszélyeztetı globális problémák A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik
A népesség növekedésével szőkül a mezıgazdasági tevékenység számára rendelkezésre álló terület
A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nı (az ipari termelés erıforrásainak többsége nem újra elıállítható)
kibocsátás növelése
gyengébb területek mővelése
intenzifikálás
A környezetszennyezés exponenciálisan növekszik
A föld, mint erıforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése • A föld kereslete → származékos kereslet • A föld kínálata → állandó, rugalmatlan ⇒Állandó kínálatú termelési tényezık hozadéka a járadék
A földjáradék A föld tiszta hozama Pénzben jelenik meg Bérleti díjat is jelent • I. számú különbözeti ← termıképességbıl adódó járadék ← jobb technika, • Belterjességi vagy technológia intenzitási járadék ← elınyös fekvés • Helyzeti járadék
Földellátottság 1000 lakosra jutó mezıgazdasági terület nagysága (ha) 1. 2. 3. 4.
Írország 1 738 Görögország 942 Spanyolország 831 Magyarország 616
1000 lakosra jutó szántó terület nagysága (ha)
1. 2.
Dánia 514 Magyarország 470
A földár meghatározása • Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, és nem csökkenthető alacsony bérleti díj következtében.
• árat meghatározza: – adott földterületen milyen termékek termelhetők – milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozadéka, illetve átlag- és határhatékonysága.
A földhasználat jogi keretei • Tulajdonosi földhasználat; • Haszonbérlet; • Egyéb formák (szívességi használat, részesművelés, felesbérlet)
A földbérlet néhány előnye • Hatékony méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, • Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), • Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,
A földtulajdon előnyei • A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. • Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. • Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. • Biztonságos vagyonmegőrzési forma.
Az EU birtokpolitikai szabályozása • • • •
Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS
A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban • Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) • Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)
A földtulajdon szabályozása • Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól függő mérethatárok; • Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; • Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; • Örökösödési törvények; • Kötelező és támogatott birtokrendezés
A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban • A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet maximum is; • Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenőrzésjóváhagyás, módosítás; • Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; • Bérlő beruházásainak a megtérítése; • Alhaszonbérletbe adás; • Elővásárlási jog biztosítása; • Bérleti jogviszony öröklése
A földterület megoszlása az EU „régi” tagállamaiban Ország
Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország 2 Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország EK EU-15
ÖsszTerület km2 30.518 43.094 356.970 131.957 504.877 549.087 70.285 301.323 2.568 41.526 83.858 91.905 338.150 449.964 244.101 3240183
Erdıterület km2 % 6.200 4.174 107.410 1 65.130 1 163.913 168.740 6.061 98.570 1 890 3.840 38.770 32.380 230.030 1 280.070 24.700 1 1230875
20 10 30 49 33 31 9 33 35 9 46 35 68 62 10 38
Mg-i Terület Km 2 % 13.661 27.209 173.443 54.629 301.264 300.599 44.071 167.432 1.270 19.808 34.489 39.729 21.606 30.640 158.524 1385375
45 63 49 39 60 55 63 56 49 48 41 43 6 7 65 43
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe
Belföldi Vizek km2 % 269 700 7.798 3.119 5.805 6.676 1.391 7.200 11 3.420 1.110 441 33.350 39.035 3.277 113802
1 6 2 2 1 1 2 2 0 8 1 1 10 9 1 4
Egyéb Terület km2 % 10.387 11.015 68.320 12.079 33.895 73.072 18.762 28.121 398 14.458 9.489 19.335 52.964 100.219 57.600 510133
34 26 19 9 7 13 27 9 16 35 11 21 16 22 24 16
Az egy farm által művelt földterület változása az EUban 1970-1997 között /ha/ O rszág Belgium D ánia V olt NSZK N émetország G örögország Spanyo lország Franciaország Írország O laszország Luxemburg H ollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország E gyesült K irályság E U-12 E U-15
1970-’71 8,4 20,3 11,8 // 3,4 .. 18,9 .. 6,0 17,8 11,6 .. .. .. .. 54,2
1975 10,6 22,4 18,8 39,6 .. .. 22,4 22,3 6,2 21,9 12,8 .. .. .. .. 58,7
1979-’80 12,3 23,8 14,4 // 3,6 .. 23,3 22,6 5,6 25,2 13,7 .. 4,3 .. .. 63,7
1985 14,1 30,7 16,0 // 4,3 13,8 1 27,0 22,7 5,6 28,6 14,9 .. 5,2 1 .. .. 65,1
1989-’90 15,8 34,2 18,6 26,1 4,3 15,4 26,0 26,0 5,6 32,1 16,1 .. 6,7 .. .. 67,9
13,3 1
15,0
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
1995 18,8 39,6 21,7 30,3 4,5 19,7 28,2 28,2 5,9 39,7 17,7 15,4 8,7 21,7 34,4 70,1
1997 20,6 42,6 32,1 4,3 21,2 41,7 29,4 6,4 42,5 18,6 16,3 9,2 23,7 34,7 69,3
17,2
18,4
Az egy farm által művelt földterület változása az EUban 1970-1997 között /ha/
• Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak! • Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében. • Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. • A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) O rszá g B elg iu m D á n ia N ém eto rszá g G ö rö g o rs zá g S p a n y o lo rszá g F ra n cia o rszá g Íro rszá g O la szo rszá g L u xe m b u rg H o lla n d ia A u sztria P o rtu g á lia F in n o rs zá g S v éd o rs zá g E g y esü lt K irá ly sá g EU 15 E U -1 2 E U -1 5
1 9 7 0 -’7 1 eze r d b 1 8 4,0 1 4 6,0 1 0 7 4 ,6 1 0 4 6 ,3 .. 1 5 8 7 ,6 .. 2 8 4 9 ,9 7,6 1 8 4,6 .. .. .. .. 3 2 6,7
1975 % -2 4 ,9 5 -9 ,3 9 -1 5 ,5 2 .. .. -1 7 ,1 7 .. -6 ,5 2 -1 8 ,4 3 -1 1 ,9 2 .. .. .. .. -1 1 ,1 2
1 9 7 9 -’8 0 % -1 6 ,6 6 -7 ,2 6 -6 ,3 9 -4 ,5 4 1 .. -4 ,5 5 -1 ,9 8 3 + 6 ,3 1 -1 6 ,1 3 * -8 ,5 5 .. .. .. .. -4 ,2 8
1985 % -1 5 ,0 4 -2 4 ,7 -1 2 ,8 4 -4 ,7 4 .. -1 5 ,8 1 -1 ,4 8 -1 ,1 1 -1 5 ,3 9 -8 ,6 1 .. .. .. .. + 6 ,2 9
1 9 8 9 -’9 0 % -1 3 ,0 9 -1 2 ,0 2 -1 1 ,7 4 -1 0 ,6 7 .. -1 2 ,6 2 -2 2 ,5 3 -4 ,8 8 -9 ,1 0 -8 ,1 7 .. -2 2 ,1 9 4 .. .. -1 4 ,8 6
1995 % -1 6 ,4 8 -1 5 ,3 8 -1 3 ,2 7 -8 ,9 8 -1 9 ,8 3 2 -2 0 ,4 5 -1 0 ,0 9 -6 ,8 5 -2 0 ,0 0 -9 ,3 0 .. -2 4 ,4 4 .. .. -3 ,5
1997 % -2 ,7 -4 ,2 -2 ,9 + 1 ,2 -2 ,8 -3 ,8 -1 ,8 -3 ,4 -3 ,2 -2 ,4 -2 ,7 -3 ,8 -4 ,8 + 0 ,4 -0 ,3
1997 e ze r d b 6 7,2 6 3,2 5 3 4,4 8 2 1,4 1 2 0 8 ,3 6 7 9,8 1 4 7,8 2 3 1 5 ,2 3 ,0 1 0 7,9 2 1 0,1 4 1 6,7 9 1,4 8 9,6 2 3 3,2
-2 ,6 .. ..
.. ..
E ze r g a zd a sá g .. .. .. ..
7993 ..
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
6930 7370
-
6490 6989
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%)
• A gazdaságok száma csökkenést mutat. – pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt.
• A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.
Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint
5 ha alatt
5-10 ha
10-50 ha
50 ha felett
Olaszország Portugália Görögország Spanyolország Ausztria Belgium Hollandia Németország
78,1 76,8 75,0 55,3 39,4 33,5 33,0 31,7
10,4 11,6 15,0 16,6 18,8 14,4 15,9 14,9
9,8 9,6 9,5 20,5 38,2 43,9 44,8 40,8
1,6 2,2 0,5 7,6 3,6 8,3 6,3 12,6
Franciaország Luxemburg Egyesült Királyság Svédország Finnország Írország Dánia EU-15 1995 Magyarország 2000
27,3 24,2 13,7 12,4 10,5 9,6 3,0 56,8 65,8
9,5 9,1 12,6 17,5 17,7 13,4 16,6 13,2 15,7
36,2 30,4 39,5 49,2 64,9 63,9 55,6 22,2 15,9
27,0 36,3 34,2 20,9 6,7 13,1 24,8 7,8 2,6
Az EU-ban alkalmazott gazdasági méretkategóriák
Gazdasági méretkategória I. II. III. IV. V VI. VII. VIII. IX.
Mérethatárok EME <2 2 -<4 4- -<6 6 - <8 8 -< 12 12 -< 16 16 - <40 40 - <100 > 100
Millió forint fedezeti összegben 0,6 alatt 0,6 és 1,2 között 1,2 és 1,8 között 1,8 és 2,4 között 2,4 és 3,6 között 3,6 és 4,8 között 4,8 és 12 között 12 és 30 között 30 felett
Forrás: Mezıgazdaságunk üzemi rendszere és az EU – Agrárgazdasági Tanulmányok, 1999
Améretkategória elnevezése Nagyon kis mérető Kis mérető alsó közepes mérető felsı közepes mérető nagy mérető nagyon nagy mérető
A farmok megoszlása EME kategóriák szerint az Európai Unióban, 1995 /%/ 100%
80%
60%
40%
20%
< 2 EME 2-4 EME 4-8 EME 8-16 EME 16-40 EME 40-100 EME Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
E U -1 5
D án N ém ia et or sz G ág ör ög or S sz pa ág ny ol or sz Fr ág an ci ao rs zá g Íro rs zá O g la sz or sz ág Lu xe m bu rg H ol la nd ia A us zt ria P or tu gá lia Fi nn or sz ág S vé E do gy rs es zá ül g tK irá ly sá g
B el gi um
0%
> 100 EME
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995) EU-15 Egyesült Királyság Svédország Finnország Portugália Ausztria Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium 0
10
20
30
40
50
%
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
60
70
80
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban
• A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.
A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban /1995/ 100%
80%
60%
40%
20%
35 év alatt
35-44
44-54
54-64
65 év felett
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
E U -1 5
D án N ém ia et or sz G ág ör ög or S sz pa ág ny ol or sz Fr ág an ci ao rs zá g Íro rs zá O la g sz or sz ág Lu xe m bu rg H ol la nd ia A us zt ria P or tu gá lia Fi nn or sz ág S vé E d gy or es sz ül ág tK irá ly sá g
B el gi um
0%
A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban
• Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. • Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.
Magyarország birtokviszonyai
A művelési ágak területének változása Magyarországon Mővelési ág
1970 ezer ha Szántó 5046 Kert 146 Gyümölcsös 172 Szılı 229 Gyep 1281 Mezıgazdasági terület 6875 Erdı 1470 Nádas és halastó 56 Termıterület 8400 Mővelés alól kivont terület 903
1980 ezer ha 4734 291 138 167 1294 6179 1610 63 8327 976
1989 ezer ha 4712 339 94 140 1197 6483 1688 67 8237 1066
1991 ezer ha 4714 341 94 136 1173 6459 1701 66 8225 1078
1994 ezer ha 4716 107 92 131 1148 6179 1766 68 8028 1275
1999 ezer ha 4708 108 96 127 1147 6186 1775 74 8035 1268
1999 % 50,6 1,2 1,0 1,4 12,3 66,5 19,1 0,8 86,4 13,6
Összesen
9303
9303
9303
9303
9303
100
Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.
9303
• Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt 2008-ban. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. • A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. • A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%-os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.
• A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.
Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Birtoknagyság /ha/
A gazdaságok
Száma
Megoszlása
Összes területe
Ezer hektár
Megoszlása (%)
Egy gazdaság átlagos területe (ha)
1947. XII. 31- én - 2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8 28,9-57,6 58-115 116-575 576-1725 1726Összesen
991 803* 388 093 175 364 71 054 14 855 5 522 4 028 503 91 1 651 313
60,1 23,5 10,6 4,3 0,9 0,3 0,3 0,0 0,0 100,0
1 661,4 1 960,6 1 613,5 1 363,2 749,3 413,3 780,9 459,8 297,5 9 299,5
17,9 21,1 17,3 14,7 8,1 4,4 8,4 4,9 3,2 100,0
Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996
1,7 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,9 913,8 3 268,1 5,6
Földhasználat változása gazdálkodási formák szerint (%) 1989 7%
61% 32% Szövetkezetek Állami gazdaságok Egyéni gazdaságok
2002
37%
55% 8% Vállalatok,gazdasági társaságok Átalakult szövetkezetek Egyéni gazdaságok
Mi a helyzet ma? • Az ország összes földterületének – 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható terület, melynek közel fele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. – A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott.
Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000)
Birtokméret
Egyéni gazdaságok 1994 Száma %
2000 Száma %
1994 ha % 231 665 378 912 198 303 359 588 214 737
16,8 27,4 14,3 26,0 15,5
2000 ha %
-1,0 1,1-5,0 5,1-10,0 10,1-50,0 50,1-
978 101 173 182 28 723 18 922 2 087
Összesen
1 201 015 100,0 958 534 100,0 1 382 205 100,0 2 614 000 100,0
Forrás KSH1994 és 2000 ÁMÖ
81,4 689 185 71,9 14,5 177 328 18,5 2,4 42 079 4,4 1,6 42 846 4,4 0,1 7 093 0,7
Földterület
177 752 410 398 303 224 917 514 805 112
6,8 15,7 11,6 35,1 30,8
Egy gazdaság átlagos területe 1994 2000 ha ha 0,2 2,2 6,9 19,0 102,9
0,2 2,3 7,2 21,4 113,5
1,1
2,72
• 2007-ben mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2007-ben megközelítette a 619 ezret – rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.
• 2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. • Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. • 2005 óta a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett.
• A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be
Figyelem! • A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! – Csak saját fogyasztásra termel a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) – Saját fogyasztás és felesleg értékesítés – 234 ezer gazdaság, 33,1% – Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) – Szolgáltatást végez 707 gazdaság – 0,1%.
Földbirtok-politika a rendszerváltás után és hatása a mai helyzetre • kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény • szövetkezetek átalakulását szabályozó 1992. évi II. törvény • földkiadásról szóló 1993. évi törvény • a mezőgazdasági föld hasznosításáról szóló 1994. évi LV. törvény
Kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény
• A kárpótlást degresszív módon hajtották végre: Kár értéke FtFt-ban 0-200.000 200.000--1.000.000 200.000 1.000.000--a fölött 1.000.000
Kárpótlás mértéke teljes 50% 10%, vagy ennél kevesebb, de max.5 millió Ft
1997. július 13-áig megtartott árverések adatai Megtartott árverések száma (db) Elárverezett AK érték (AK) Tulajdonhoz jutottak száma (fı) Elárverezett terület (ha) 1 fı tulajdonosra jutó földterület (ha/fı)
25.949 39.088.491 696.923 2.004.538
2,88
A kárpótlás után kialakult tulajdonviszonyok Magyarországon
13%
7%
önkormányzati és egyéb tulajdon magántulajdon állami tulajdon
80%
Szövetkezetek átalakulását szabályozó 1992.évi II. törvény • megszüntette a szövetkezeti közös vagyont • elıírta annak teljes körő nevesítését a szövetkezetek megalakulása után a szövetkezetekben dolgozó tagok és azok leszármazottai között • lehetıvé tette a tagok részére a vagyoni hányadukkal együtt történı kiválását
Földkiadásról szóló 1993. évi II. törvény
• A szövetkezetek közös használatában, de még a tagok tulajdonában lévı földek kijelölését írta elı
Mezıgazdasági földek hasznosításáról szóló 1994. évi LV. törvény
• a külföldi személyek nem vásárolhattak termıföldet, belföldi jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli más szervezetek ugyancsak nem szerezhettek a termıföldre tulajdonjogot.
A rendszerváltás következményei – összegzés • termelés radikálisan visszaesett ⇒ 35% • mőveletlen területek aránya 1994-ben ⇒ 0,5 millió ha • elhanyagolt ültetvények magas aránya ⇒ 30-40% • állatállomány csökkenése ⇒ 50% • élelmiszerfogyasztás visszaesett ⇒ 35% ⇓ agrárágazat egésze tartósan veszteségessé vált
A termıföld-értékelés A föld három tulajdonsága, ami mérlegelésre kerül: • Mint erıforrás korlátozottan áll rendelkezésre • A természeti (ökológiai) meghatározottság • A föld termelési funkciójának változtatási lehetısége
A földérték részaránya néhány országban • 11-16% Ausztria, Norvégia, Svájc • 43-55 % Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Svédország • 64-73 % Belgium, Írország, NagyBritannia
Az aranykorona-rendszer I. • 1876-1888 között került megvalósításra „1 kataszteri hold búza jövedelmének tıkésített hozadéka aranykoronában kifejezve” • Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: – A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közmővekhez viszonyítva – A föld megközelíthetısége az útminıség alapján – A földmővelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetıségei alapján – A távközlés fejlettsége és a környezet infrastrukturális ellátottsága
Az aranykorona-rendszer II. • A skála a 3-5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt→ gyenge 15-25 AK → közepes, jó 25-35 AK →jó, nagyon jó 35 AK fölött → extra • Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK
Az országrészek jellemzői: minıség (AK) megközelíthetıség
gazdasági ársáv környezet (eFt/ha)
NyugatDunántúl
15-25
jó, EU közelség
jó
400-600
Dél-Dunántúl
15-30
közepes
közepes
300-400
Bp környéke
15-25
jó
jó
500-2000
Alföld
15-40
közepes
közepes
300-500
É-Magyarország
5-15'
közepes
gyenge
200-300
A földjáradék • A földtıke kamata, a befektetett tıke hozadékának egy része • A gazdálkodás jövedelmének az a része, ami a földtıkén felüli tıkerészek kamatigényének levonása után marad Fj = TÉ - (TK+Ki)
A földpiac-szabályozás termelés- és földbirtok-politikai eszközei • A termelés korlátozása (kvóta, területcsökkentés) • Befolyásolás támogatásokkal (földtul., mg. tev.) • Földtulajdonszerzés korlátozása – Tulajdonszerzés szabályozása (engedély, elővétel) – A megszerezhető földterület nagyságának korlátozása
• Az egy üzem által hasznosítható földterület mértékének maximalizálása • A haszonbérleti jog szabályozása • Öröklési jogszabályok • Állami elővételi jog
Jogi szabályozás, árak és bérleti díjak
családi gazdaság • legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;
a családi gazdálkodó: • a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki • 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, • 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, • 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, • 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;
helyben lakó: (a 2010-es módosítás alapján) • az a családi gazdálkodó, vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.
helyben lakó szomszéd • az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;
önálló vállalkozó, önfoglalkoztató: • Önálló vállalkozó az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató; • önfoglalkoztató az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik;
A termőföld tulajdonának megszerzése • Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. • A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.
• Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. • (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. • (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet. • (4) A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.
Külföldiek tulajdonszerzése • A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. • Kivétel: A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.
• A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt - a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket - teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia.
hatósági igazolások a tagállami állampolgár esetében: • A) idegenrendészeti hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy legalább három éve folyamatosan és jogszerűen lakik Magyarországon; • b) a letelepedési engedéllyel nem rendelkező tagállami állampolgárnak érvényes tartózkodási engedélyt, illetőleg az eziránti kérelem benyújtását tanúsító igazolást; • c) a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzést megelőző három évben saját nevében, saját kockázatára folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon. • A mezőgazdasági igazgatási szervnek az igazolását környezettanulmány alapján kell kiállítania. A környezettanulmány során a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági tevékenység folytatását vizsgálja.
Nem tagadható meg az igazolás kiadása, • ha a tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzést megelőző mindhárom évben mezőgazdasági tevékenységből volt bevétele, és ezt az adóhatóság igazolásával bizonyítja, • ha a tagállami állampolgárnak a három év alatt azért nem volt bevétele, mert mezőgazdasági célú beruházása (pl. ültetvénytelepítés) még nem hasznosult, és a beruházás megtörténtét bizonyítja.
Elővásárlási jogok (2010-es módosítás: első helyre az állam kerül) • elővásárlási jog illeti meg: • a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; • b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; • c) a helyben lakó szomszédot; • d) a helyben lakót; • e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt
Helyben lakó és helyben lakó szomszéd esetén az elővásárlási jog sorrendje • a) a családi gazdálkodó; • b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó. • C) A 2010-es módosítás kivette a gazdasági szervezetek tagjaira, részvényeseire vonatkozó elővásárlási jog lehetőségét!
2010-ben hatályba lépő új szabályok • A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó ötmillió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé. Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani. A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű százmillió forint vagy száz hektár feletti - földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. Az NFA felett agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten keresztül gyakorol felügyeletet
• A haszonbérlő az elővásárlási jogot akkor gyakorolhatja, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.
A haszonbérlet • Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg. • (2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet. • (3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni. • (4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak). • (5)
• Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.
Az előhaszonbérleti jog illeti meg • a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg; • b) a helyben lakó szomszédot; • c) a helyben lakót.
A haszonbérelhető terület nagysága • Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. • (2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a földalapkezelő szervtől haszonbérel. • Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
• Földhasználatot az alapul szolgáló jogcímmel együtt 1 ha-t meghaladó területméret esetén kötelező 30 napon belül bejelenteni a földhasználati nyilvántartásba.
A termőföld ára és bére • Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. (2006) Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008-ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot (2009)
• Az illetékhivatalok nyilvántartásai szerint évente 200-220 ezer hektár cserél gazdát. • Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal az országos átlag alatt mozog az ár, míg a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű szántó hektáronkénti ára is jelentős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a DélDunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön (250400 ezer forintot hektáronként).
• Magyarország tavaly ősszel jelezte Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011-ben kell majd kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel. Ha elfogadják a javaslatot az EU-ban, akkor a külföldiek általánosságban 2014-ig nem juthatnának a magyar termőföldhöz. (Úgy tűnik egyelőre a Bizottság nem látja indokoltnak a meghosszabbítást!)
• A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel. A hosszabb távú megállapodást adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés, nem kell a tulajdonosnak forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, aminek következményeként - az AKI adatai szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakul, ez 36-szor alacsonyabb, mint az unió régi tagállamaiban.
Az agrárfoglalkoztatás jellemzői
A mezıgazdasági munkaerı sajátosságai • • • • •
Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (2002: 58.000 Ft nettó) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben • Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei • A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok • Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban
Agrárfoglalkoztatás
Agrárnépesség
Korcsoportok
A munkaerı korösszetétel szerinti megoszlása a mezıgazdaságban (%)
1990
1996
2001
14 14--29 év
23,5
21,8
17,9
30 30--39 év
31,0
25,9
23,1
40 40--49 év
27,2
35,1
34,0
50 50--X év
18,3
17,2
25,0
Összesen:
100
100
100
Iskola Általános isk.
A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) 1990 1996 2001 55,3 42,4 34,0
Középiskola
39,2
50,4
58,3
Felsıfokú iskola Összesen:
5,5
7,2
7,7
100
100
100
Élımunka - holtmunka • Élımunka – A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka
• Holtmunka – Az élımunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés – A holtmunka növeli az élımunka hatékonyságát – Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élımunkát lehet megtakarítani, mint amennyit elıállítására felhasználtak
Az élımunka hatékonysága • Hatékonyság = termelékenység • Kifejezi, hogy az alkalmazott munkaerı milyen mennyiségő és minıségő terméktömeget állít elı • Akkor nı, ha ugyanannyi terméket kevesebb élımunkával állítunk elı Munkatermelékenységi mutató MT = Q/T Q = elıállított termékmennyiség T = a termelésben felhasznált munkaidı
Munkaigényességi mutató MI = T/Q A terméktömeg elıállításához mennyi élımunka szükséges
A családi gazdaság • A családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokra épít • Összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önfogyasztás és az árutermelés • Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg. tev. Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50% – Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel 90% – Kisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg. bevétel 10% és 50% között
Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%
A mg.-i ágazatban dolgozó aktív keresők számát befolyásoló főbb tényezők • GDP-hez való hozzájárulás • más ágazatok (ipar, szolgáltatás) fejlettsége • földdel való ellátottság (minőség, mennyiség) • élőmunka technikai felszereltsége • számítási alap (nemzetközi összehasonlításban) - szolgáltatás, alaptevékenységen kívüli tevékenység
Foglalkoztatás számokban A mezıgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresıibıl
60 50 40 % 30
1983 = 1028 ezer
2004 = 200 ezer
20 10
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
1958
1956
1954
1952
1950
0
Nemzetközi kitekintés az ezredfordulón Az agrárgazdaságban dolgozók részaránya az aktív keresıkbıl (%) 80
68
70
60,5
EU átlag = 4,4
60 50 % 40 30 20 10 0
1,6
2,9
3
5,4
6,2
6,4
8,6
7,4
12,6
22,8
17 2,2
7,4
4,6
Kiemelések 2006 adataiból (EU-27) foglalkoztatás (átlag:5,9) • Alacsony
• Magas Görögország Lettország Litvánia Lengyelország Portugália Románia
12,0 11,2 12,4 15,8 11,7 30,6
Dánia Egyesült Királyság Luxemburg Málta Németország Svédország
3,1 1,4 1,8 1,7 2,3 2,2
A munkaerő megítélésének szempontjai • Életkor – 61% középkorú és idősödő • Szakképzettség – javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya
Keresetek, jövedelemviszonyok • kb. 20-30% lemaradás • aktív koruak alacsonyabb életszínvonala • nincs jövedelemtartalékolás • alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) • munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek
Jövedelmi viszonyok szociális összefüggései a mezıgazdaságban
2010.11.16.
103
A helyzetértékelés nehézségei, szempontjai • Az agrárnépesség szociális helyzetének feltárásakor alapvetı kérdés, ki számít az agrárnépességhez tartozónak ? Releváns, megbízható adatok hiánya Az ágazatban dolgozók társadalombiztosításának ellentmondásai. • Az éves teljesítmények és a foglalkoztatottak létszáma közötti tetemes különbség ( akár 2-2,5 szeres) • A CAP Római Szerzıdésben foglalt, ide vonatkozó célkitőzése mérsékelten valósul meg. • A társadalmi erık, a politika nem fordítanak kellı figyelmet a probléma megoldására
• A rendszerváltást követıen az agrárnépesség jelentıs hányada kikerült a kötelezı TB biztosítás rendszerébıl. • Az állami szabályozás eszközei ma is „segítik” a társadalombiztosítási rendszerbıl való kivonulást - a legálisan foglalkoztató szektor számára (az önfoglalkoztatókhoz képest) törvényileg meghatározott a társadalombiztosítási járulék - megszőntek a mezıgazdasági munkavégzés speciális, kedvezményes szabályai (100, illetve 150 tíz órás munkanap = 1 év)
• Az önfoglalkoztató szektor szereplıi, rövidlátó gondolkodásuk miatt, nem fizetnek nyugdíjjárulékot. • Az ágazat jövedelmi helyzete támogatásokkal együtt se teszi lehetıvé a bérek nemzetgazdasági szintre emelését. • A mezıgazdasági tevékenységbıl egyre kevesebb ember és egyre kevesebb jövedelem-kiegészítést szerezhet. • Rövidesen az agrárnépesség hátrányos helyzető rétegként kezelendı.
A mezıgazdaságban, vad- és erdıgazdálkodásban, valamint a halászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása
1000,0 955,0
900,0
330,0 800,0
310,0
295,1
302,4
290,0 ezer fı
700,0
ezer fı
1994 - 2004 között
327,6
600,0
287,8
278,8
270,4 255,5
270,0
243,4 240,9
250,0
215,2
230,0 500,0
190,0
400,0 300,0
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 327,6 295,1
302,4
287,8
278,8
200,0 100,0 1990
200,0+
210,0
1994
1995
1996
1997
1998
270,4
1999
255,5
2000
243,4
2001
240,9
2002
215,2 200,0+
2003
2004
Egyéni gazdaság
1 500 1 400
1 400
ezer darab
1 300
1 200
1 200 1 100 960
1 000 900 800 700 1989
Egy éni gazdaságok száma
1994
2000
765
2003
év
2010.11.16.
108
• 600 ezer ember sorsa -legalább 200 ezer nem alapvetően mezőgazdaságból élő – kiegészítő tevékenység - kárpótlás -„földosztás” - kistermelés, őstermelők, családi gazdaságok - alkalmi munkavállalás (napszámosok) • Idősebb korosztály - relatív jobb helyzet (meglévő nyugdíjévek) • Fiatalabb korosztály - < 20 év munkaviszony, nehéz éveket „szerezni” (Lásd: később nyugdíjösszefüggés)
Alkalmazottak és foglalkoztatottak
Év 1995
176,0
295,1
1996
167,7
302,4
1997
158,2
287,8
1998
150,5
278,8
1999
144,9
270,4
2000
132,7
255,5
2001
121,3
243,4
2002
112,4
240,9
2003
107,4
215,2
2004
101,2
205,0
CSÖKKENÉS 2010.11.16.
A mezıgazdasági ágazatokban Alkalmazottak Foglalkoztatottak ezer fı ezer fı
75 ezer fı
Forrás: KSH
90 ezer fı 110
• Az utóbbi 10 évben 90 ezer fıvel csökkent a foglalkoztatottak száma Ebbıl: 75 ezer fıvel csökkent az alkalmazottak száma, az önfoglalkoztatás is csökken Okai: a földszerzés és földhasználat törvényi szabályai, a közteherviselési diszkrimináció, az ágazat jövedelmi helyzete (állattenyésztés). támogatottsági szint – EU 50 %-a • Az ágazatból kikerült 90 ezer ember egy része már nyugdíjjogosult, aki nem, annak a nyugdíjévei… vagy elegek, vagy sem.
A mezıgazdasági alkalmazottak éves jövedelem helyzete
1 800 000
1 648 116
1 600 000
1 691 616*
1 469 436
1 400 000
Forint
1 200 000 1 000 000
813 168
1 011 012
800 000 600 000 400 000
399 468 175 596
200 000 0
1 071 276 1 080 732*
585 144 Nemzetg azdaság
295 740
Mezıg azdaság
130 812
1990
1994
1998
2002
2003
2004
Elıny rendszeres jövedelem, öregkori biztonság. Hátrány évi > 600 ezer forint keresetelmaradás, tendenciája változatlan Alkalmazotti bér + közteher elmaradása 900 ezer Ft/fı/év a társadalmi átlaghoz viszonyítva Nemzetgazdasági átlagban - 100 ezer alkalmazottra: 90 md Ft/év forrásigény ( Összevetés: mérlegkészítık 2004.évi nyeresége kevesebb mint 20 md Ft. )
A 100 ezer fı nem „alkalmazott” Összetétel: bizonytalan Egyéni mezıgazdasági vállalkozó 28.000 fı Családi gazdálkodók İstermelık Alkalmilag foglalkoztatottak İstermelıként a Tb. Igazgatóság szerint: 0 fı nyugdíjbiztosított! Kb. 5000 fı kötött szerzıdést egészségbiztosításra
Nyugdíjkilátások A mezıgazdasági alkalmazottak ~ 50 %-a minimálbért kap. Az átlagnyugdíj összege 2005-ben 55.000 Ft A mezıgazdasági nyugdíjasok átlagnyugdíja kb. 40.000 Ft A jelenlegi (értsd. 2005-ben) minimál nyugdíj 24.700Ft A minimálbéren foglalkoztatottak várható nyugdíja 20 év munkaviszony kb. 25.000 Ft 30 év munkaviszony kb. 31.000 Ft 40 év munkaviszony kb. 37.000 Ft
Önfoglalkoztatottak Ha meg van/volt a 20 év - legalább minimál nyugdíj Ha nincs meg a 20 év - nincs nyugdíj Szerzıdéskötés alapján (ıstermelık) a nyugdíj költsége: a minimálbér 26,5 %-a - 180 ezer Ft/év/fı Veszélyeztetett korosztály az 1990-ben 37 évesek (illetve fiatalabbak), ha biztosítást nem szereztek – 8-10 év múlva nincs nyugdíjjogosultságuk
A népesség száma és aránya a községekben (január 1.)
Év
Község ezer fı
%
1990
3 448,0
33,2%
2003
3 559,6
35,1% Forrás: KSH
Az épített lakások száma (január 1.) Év
Községekben
Összesen
darab
1990
17 146
43 771
Községekben % 39,2% Forrás: KSH
2004
12 048
46 913
25,7%
Javaslatok • Negatív folyamatok fékezése, diszkrimináció megszüntetése, foglalkoztatási támogatás mőködtetése • 2007 után NVT-ben kifejezetten a tb.-re ösztönzı modulok és források • Vizsgálni az agrártámogatási rendszerekhez kapcsolódó minimális, legális foglalkoztatás idejét és ösztönzési módját • A nyugdíjbiztosítási rendszerbe az agrárfoglalkoztatás speciális, méltányos szabályait beépíteni
A munkanélküliség • 1996-óta 10% alá csökkent (megfelel az EU átlagnak) • 2006-ban: 7,5% (403.439 fő) • Területi eltérések
A munkanélküliség alakulása Magyarországon és az EU-ban
A munkanélküliség típusai
Nyílt és rejtett munkanélküliség • Rendszerváltást megelőzően csak rejtett munkanélküliség (munkanélküliség = munkakerülés = büntetés) • Ma: nyílt munkanélküliség (sőt juttatás a regisztráltaknak) De kérdés: Ki számít munkanélkülinek?
Kapun belüli munkanélküliség A rendszerváltást megelőzően hivatalosan nem létezett munkanélküliség
(Majdnem) minden embernek legalább papíron volt munkája. Hogy mit is dolgoztak? …
Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség Oka: • Állásváltoztatás • Lakhelyváltoztatás Jellemzői: • Rövid ideig tart (KSH szerint átlagosan 4 hétig) • Mindig jelen van, megszűntetni nem lehet • Csökkenthető az állásközvetítő rendszerek segítségével
Strukturális munkanélküliség Oka: Munkahelyek szerkezete
Állást keresők szerkezete
Jellemzője: • Mindig jelen van, megszűntetni nem lehet • Átképzéssel csökkenthető
Konjunkturális / recessziós munkanélküliség Ok: • A gazdaság rövid távú ingadozásai Kunjunkturális / recessziós munkanélküliség
Munkanélüliségi ráta
Idő
Jellemző: • Mindig jelen van megszűntetni nem lehet • Rossz esetben válságba torkollik
A munkanélküliség típusai (összegzés) • Nyílt és rejtett munkanélküliség • Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség, (rövid távú, pl. munkahely keresés) • Strukturális munkanélküliség • Kapun belüli munkanélküliség • Konjunkturális / recessziós munkanélküliség
A munkanélküliség kezelése
•Passzív munkaerő politika •Aktív munkaerő politika •Duális fejlesztéspolitika a mezőgazdaságban
A passzív munkaerőpolitika néhány eszköze
•Szakmailag aktív életszakasz lerövidítése •Külföldi munkavállalás •Háziasszony szerep felértékelése •Tanulási idı meghosszabbítása •Munkaidı lerövidítése
Az aktív munkaerőpolitika néhány eszköze Gazdaság fejlesztése Munkahelyteremtés • Új munkahelyek létrehozásának támogatása • Termelés bıvítése • Szakképzés
