„Reálisan” helyi tanterv konferencia
Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban) Kodácsy Tamás Károli Gáspár Református Egyetem
[email protected] 2013. február 1.
1
Történelmi áttekintés
Keresztyén világkép: panenteisztikus (a világ Istenben van, de nem azonos Vele: „őbenne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28) A teremtett világ valódi, értékes, „jó”. A teremtett világ megismerhető, és megismerendő: „Teológiai kötelességünk a természet tanulmányozása” Albertus Magnus, Roger Bacon, Ockham, … Kálvin: a természet tudományos tanulmányozása Isten dicsőségére szolgál
2
Felvilágosodás előtt „A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” (I. Newton) „Az állandó megfigyelés, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjével fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne csodálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán?” (N. Kopernikusz) „A (fizikai) törvények belül esnek az emberi szellem felfogóképességén; Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.” (J. Kepler) → A természettudományos igazságok felfedezése harmonikus egyensúlyban van a tudós istenhitével, még akkor is, ha a különböző világképek összeegyeztetése (kopernikuszi – bibliai) nehéz hermeneutikai problémákhoz vezetnek.
3
Felvilágosodás után „Nem tudok elképzelni olyan eredeti tudóst, akinek nincs mély hite. A szituáció talán kifejezhető egy képpel: a tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül pedig vak.” (A. Einstein) „A hívők számára Isten van a kezdetben, a fizikusok számára Ő van minden megfontolás végén.” (M. Planck) „Úgy állok Önök előtt, mint olyan valaki, aki fizikus is és pap is, és én mind tudományos, mind vallásos meggyőződésemet és ismereteimet együtt kívánom megtartani. Össze akarom egyeztetni őket, amennyire erőmből telik, becstelenség és részrehajlás nélkül. Nem akarok vasárnap pap lenni és hétfőn fizikus, hanem mindkét napon mindkettő.” (J. Polkinghorne) → Érezhető hasadás, amelyben új kérdéseket vet fel a természettudomán és vallás kapcsolata.
4
A természettudomány és a vallás kapcsolata Ian Barbour modellje KONFLIKTUS tudományos materializmus
bibliai literalizmus (kreácionizmus)
FÜGGETLENSÉG Intelligens tervezés elmélete
elkülönülő tartományok
eltérő nyelvek és funkciók
PÁRBESZÉD előfeltevések és a határok kérdése
metodikai és fogalmi párhuzamok
INTEGRÁCIÓ természet teológiája
szisztematikus szintézis
5
Természettudományos istenbizonyítékok: kreácionizmus „A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől (például Intelligent Design), amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják. … Meggyőződésünk, hogy a vallásos hit (így a kreácionizmus is) sem nem igazolhatja, sem nem cáfolhatja az evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a tudományok sem foglalkozhatnak hitbéli kérdésekkel. ” (A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet védelmében. 2008.)
6
Miért nincs a teológiában természettudományos istenbizonyíték? A természeti teológia mint „előszó” a dogmatikai prolegomena előtt? K. Barth kritikája: Isten kijelentése elé nem tehetjük az általános kijelentést (revelatio generalis). A hézagok istene (god of gaps) változékony, tökéletlen, szemben a Biblia Istenével. A természettudományból levezethető isten nem személyes, Ő nem a Teremtő és Gondoskodó Atya. Valóban megismerhető a személyes Teremtő Atya abból hogy pl. a „zebra csíkos”? „Áldjad, lelkem, az Urat!” – egy személyes fohásszal kezdődik a Teremtőt dicsérő 104. zsoltár! Nem megnyerjük, hanem elveszítjük a becsületesen gondolkodó természettudósokat, tanárokat! (Természettudomány oktatása vallásos szorongás nélkül, hitoktatás természettudományos szorongás nélkül!)
7
Egyetlen világunk „Úgy beszélik Michael Faraday-ről, a nagy tizenkilencedik századi kísérleti fizikusról és meggyőződéses keresztényről, talán alaptalanul, hogy amikor belépett a laboratóriumába, megfeledkezett a vallásáról, amikor pedig kijött onnan, akkor megfeledkezett a tudományáról. Őszintén remélem, hogy ebből egy szó sem igaz. Egyazon világban élünk, és a tudomány és a teológia ennek az egyetlen világnak a különböző oldalait tárják fel. A szembeötlően különböző téma ellenére ez a két tudomány közösséget mutat abban a tényben, hogy mindkettő tökéletesíthető kísérleteket tesz a tapasztalat megértésére. Mindkettő azzal foglalkozik, hogy feltárja és bemutassa, milyen a világ.” (J. Polkinghorne)
8
Skizofréniától mentesen
„Ha arra akarok válaszolni, miért vagyok hálás a debreceni iskolának, röviden ezt mondhatom: mert felölelte az emberi szellemnek azt a hármas tevékenységét, amely nélkül nem ember az ember: az értelmet (tudást), a szépnek (művészetnek) a szeretetét és az erkölcsöt.” (Bay Zoltán)
9
Harmóniában
Matematika: logikus gondolkodás, logika használata Irodalom: megértés, értelmezés, összehasonlítás, összekapcsolás Fizika: modellek készítésének és használatának készsége, lényeges és lényegtelen dolgok megkülönböztetése Történelem: társadalmi jelenségek, egy közösség életének időbeli értelmezése Biológia és földrajz: rendszeralkotás, következetes gondolkodás Hittan és filozófia: adott szempont szerinti értékelés, különböző szemléletmódok összekapcsolása és értékelése
Kodácsy-Simon Eszter: A hitoktatásban felmerülő kérdések logikai háttere. In: Lelkipásztor, 2005. 258-261. Az egyházi iskola, mint a párbeszéd modellje. In: Lelkipásztor, 2006. 42-47. 1 0
Egyetlen világunk „Ez az a világ, amelyet Isten teremtett? – Máris egy egész csoport kérdést tettünk fel, amelyekben a világról alkotott természeti ismeretünk és az isteni kijelentés közlése összeütközött egymással vagy átjárta egymást. Legelőször is fel kell tennünk az alapvető kérdést: Milyen fajta világot teremtett Isten? Ez a kérdés amely első hallásra furcsa füleinknek próbára tette a keresztyénség szellemét, Marcion korától és még mindig próbára teszi.” (E. Brunner) Pesszimista (gnosztikus) teremtett világ ↔ Optimista (E. Hirsch) teremtett világ „Sokat köszönhettünk volna annak a felismerésnek, hogy a teológia tárgya és a természettudomány által leírt valóság nem független egymástól. A valóságot úgy kell értelmeznünk, hogy annak a természet is része, mint Isten és teremtményei történetének folyamata.” (W. Pannenberg)
1 1
„A tudományos kutatás lényege abban áll, hogy azt lássuk, amit mindenki más lát, de arra gondoljunk, amire senki más nem gondolt.” (Szent-Györgyi Albert)
1 2
Ajánlott irodalom J. Polkinghorne: Egyetlen világunk - A tudomány és a teológia kölcsönhatásai A. McGrath: Dawkins istene - Gének, mémek és az élet értelme J.H. Brooke: Tudomány és vallás - Történelmi áttekintés I. Barbour: A természettudomány és a vallás találkozása A. Peacocke: Egy tudományos kor teológiája T. Torrance: Keresztény teológia és természettudományos kultúra (Kalligram Könyvkiadó, természettudomány és vallás sorozat 2008-2011.)
Köszönöm a figyelmet!
1 3
