Természettudomány 5 6. évfolyam

2. főszakasz / Természettudomány 5–6. évfolyam

Az e-Bug csomag tartalma

TERMÉSZETTUDOMÁNY

EGÉSZSÉGTAN (PSHE)

1. Bevezetés a mikrobák világába

Nemzeti alaptanterv – hivatkozás
















1.1. Bevezetés 1. Mikroorganizmusok 1.2. Hasznos mikrobák 1. Mikroorganizmusok 1.3. Káros mikrobák 2. A fertőzések terjedése 2.1. A kéz higiéniája 2. A fertőzések terjedése 2.2. A légúti higiénia 2. A fertőzések terjedése 2.3. Élelmiszer-higiénia 2.4 A fertőzés terjedése Higiéné a gazdaságban 3. A fertőzések megelőzése 3.1. A test természetes védekezőrendsze rei 3.2. Védőoltások 4. A fertőzések kezelése 4.1. Antibiotikum- és gyógyszerhasználat

A tantervi hivatkozások a nyomtatáskor fennálló állapotot tükrözik, a nemzeti alaptanterv változásairól az e-Bug webhelyén tájékozódhat: www.e-bug.eu.

Üdvözöljük az e-Bug programban! Az e-Bug azért jött létre, hogy a gyerekek számára iskolai keretek között mutassa be a mikrobák világát. Ezt az anyagot a brit Health Protection Agency (Egészségvédelmi Intézet) és a brit Egészségügyi Minisztérium ingyenesen terjeszti a Nagy-Britanniában és az Európai Unió más országaiban dolgozó tanárok között. A program célja, hogy fejlessze a tanulók egészségügyi tudatosságát, és elmélyítse természettudományos érdeklődésüket. Az eszközök oktatási célra szabadon sokszorosíthatók, forgalmazásuk azonban tilos. Az e-Bug az Európai Bizottság által létrehozott kezdeményezés, melynek célja a 2. és 3. Főszakasz elnevezésű, a brit Oktatási Minisztérium és a QCA (a nemzeti tantervet felügyelő bizottság) alap- és középszintű oktatási intézményekre vonatkozó elveinek megfelelő tantervi kiegészítés kidolgozása. Fő célkitűzése, hogy a fiatalokat megismertesse a mikrobákkal, megtanítsa nekik az antibiotikumok helyes használatát, elmagyarázza, hogyan terjednek a fertőzések és hogyan előzhetjük meg őket megfelelő tisztálkodással és védőoltások alkalmazásával. A csomagokból megérthető, hogy az antibiotikumok fontos készítmények, helyes használatuk nagyon fontos. Az e-Bug fejlesztésébe több mint tizenkilenc európai országot vontunk be, és az eredményeket háromezernél is több angol, cseh és francia gyermek oktatása során teszteltük. Az e-Bug-csomaghoz egy weboldal is tartozik, ahonnan az ahhoz kapcsolódó összes segédanyagot, videobemutatót valamint kiegészítő feladatokat le lehet tölteni. A weboldal interaktív játékokat is tartalmaz, melyek játékosan segítik a legfontosabb tudnivalók elsajátítását. A teljes csomag kilenc témából áll, melyek négy nagyobb fejezetre oszlanak. Ezek akár egymás után, akár a 45 perces órákhoz igazítva egyenként is taníthatók. Az egyes fejezetek tartalmaznak a tanároknak szóló háttér-információkat, részletes óratervet, módosítható feladatlapot és a tanulók számára kiosztható jegyzeteket, valamint:    

Kreatív, kutatásalapú feladatokat kínál az aktív tanulás elősegítésére Tartalmazza a várható tanulási eredményeket, melyek a mikrobákra, az egészség és a gyógyítás fontosságára hívják fel a tanulók figyelmét Arra biztatja a diákokat, hogy saját egészségükkel bánjanak felelősséggel Hangsúlyozza a körültekintő antibiotikum-használat fontosságát

A csomag az e-Bug weboldalán található bemutatókkal, képekkel és videókkal együtt vagy külön is használható. Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, aki az anyag kidolgozásában részt vett, különösen a brit, a francia és a cseh tanároknak és diákoknak, akik a csoportos foglalkozások és a kiértékelési eljárás során hozzájárultak, hogy ez az anyag ne csak szórakoztató, de hasznos is legyen. Bízunk benne, hogy a felnövekvő generáció már bölcsebben fog bánni az antibiotikumokkal. Az oktatói visszajelzések felbecsülhetetlen értékűek számunkra, mivel segítségükkel az e-Bug program anyaga folyamatosan bővül és fejlődik. Kérjük, hogy észrevételeit, kérdéseit és javaslatait juttassa el az alábbi címre: The Primary Care Unit Public Health England Microbiology Department Gloucester Royal Hospital Great Western Road Gloucestershire GL1 3NN Vagy látogassa meg az e-Bug webhelyét a www.e-bug.eu címen, illetve küldjön e-mailt az [email protected] címre. Reméljük, örömét leli az e-Bug használatában, és az itt összegyűjtött tudásanyagot hasznosnak találja a tanítás során.

Dr. Cliodna A.M. McNulty A Primary Care Unit (egészségügyi alapellátási egység) vezetője Public Health England Anglia

e-Bug A mikrobákat és a betegségeket bemutató, egész Európára kiterjedő oktatóanyag Programvezető (Egyesült Királyság) Dr. Cliodna A.M. McNulty MB BS, a brit Royal College of Pathologists (Királyi Belgyógyászati Tudományos Társaság – MRes) tagja Oktatásianyag-fejlesztő Dr. Donna M. Lecky BSc MRes Weblap- és játékfejlesztő David Farrell Az alábbi személyekkel együttműködésben: Belgium

Prof. Herman Goossens / Dr. Niels Adriaenssens / Dr. Stijn De Corte

Cseh Köztársaság Prof. Jiri Benes / Dr. Tereza Kopřivová Herotová Dánia

Dr. Jette Holt / Marianne Noer

Anglia

Dr. Cliodna McNulty / Prof. Julius Weinberg / Dr. Patty Kostkova

Franciaország

Prof. Pierre Dellamonica / Dr. Pia Touboul / Dr. Brigitte Dunais

Görögország

Prof. Jenny Kremastinou / Dr. Koula Merakou / Dr. Dimitra Gennimata

Olaszország

Prof. Guiseppe Cornaglia / Dr. Raffaella Koncan

Lengyelország

Prof. Pawel Grzesiowski / Dr. Anna Olczak-Pienkowska

Portugália

Dr. Antonio Brito Avo

Spanyolország

Dr. José Campos

Horvátország

Dr. Arjana Tambic Andrasevic

Finnország

Prof. Pentti Huovinen

Magyarország

Dr. Ternák Gábor

Írország

Dr. Robert Cunney

Lettország

Dr. Sandra Berzina

Litvánia

Dr. Rolanda Valinteliene

Szlovákia

Dr. Helena Hupkova

Szlovénia

Dr. Marko Pokorn

A program az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának köszönhetően valósult meg.

A csomag tartalma 1. Mikroorganizmusok 1.1. Bevezetés

A diákok megismerkednek a mikrobák különböző fajtáival (baktériumok, vírusok és gombák). Megtanulják, hogy a különféle alakú és formájú mikrobák mindenütt megtalálhatók.

1.2. Hasznos mikrobák

Az élesztőgomba-tenyésztő verseny megmutatja a diákoknak, hogy vannak hasznos mikrobák is.

1.3. Ártalmas mikrobák

A különféle betegségek részletes vizsgálata során a diákok megtanulják, hogy az ártalmas mikrobák hogyan és testünk mely részén betegítenek meg bennünket. Az ártalmas mikrobákról szerzett tudásukat a tanulók játékosan, keresztrejtvénnyel és szóvadászattal tesztelhetik.

2. A fertőzések terjedése 2.1. A kéz higiéniája

A diákok osztálytermi kísérletben győződhetnek meg arról, hogy a mikrobák érintés útján terjedhetnek emberről emberre és megtanulják, miért fontos az alapos kézmosás.

2.2. A légúti higiénia

A hatalmas tüsszentést imitáló vicces kísérlet során a diákok megtanulják, hogy a mikrobák könnyedén terjednek köhögéssel és tüsszögéssel.

2.3. Élelmiszer-higiénia A tanulók játék-csirkés szendvicset készítenek osztálytársaiknak, miközben megfigyelik, milyen messzire terjeszthetik az ártalmas mikrobákat. 2.4 A fertőzés terjedése Higiéné a gazdaságban

E rész 2.4. alpontja az állattartó gazdaság higiénéjéről szól, s bemutatja, hogy a gazdasági tevékenységek színhelye hasznos és ártalmas mikrobák otthonául is szolgál. A diákok csoportos megbeszélés, “közösségi háló” és a farmlátogatás társasjáték révén ismerik meg különböző mikrobák hasznát és veszélyeit.

3. A fertőzések megelőzése 3.1. A test természetes védekezőrendszerei

3.2. Védőoltások

A részletes bemutatókból és animációkból a diákok megtudhatják, hogyan veszi fel a test a harcot nap mint nap az ártalmas mikrobákkal. Ez a fejezet a teljes anyag utolsó két fejezetének elsajátításához szükséges tudásanyagot tartalmazza. A tanulók olvasás utáni szövegértési és kreatív képességeik segítségével kérdéseket válaszolnak meg az oltóanyagok felfedezésével kapcsolatban, majd el is játsszák annak történetét

4. A fertőzések kezelése 4.1. Antibiotikum- és gyógyszerhasználat

A tanár által moderált beszélgetés és vita során a diákok megtanulják az antibiotikumok és más gyógyszerek helyes használatának fontosságát.

Becsült tanítási idő 50 perc

Ebben a fejezetben bevezetjük a tanulókat a mikrobák világába: először áttekintjük a különböző típusú és alakú mikrobákat, majd alaposan megvizsgáljuk, melyik közülük a hasznos és melyik a káros. A bevezető feladatban a tanulók megfigyelő- és alkotóképességüket latba vetve elkészíthetik saját mikrobájukat, így jobban megjegyzik a különböző mikrobatípusokat és alakváltozatokat. A kiegészítő feladat, a Mikrobamánia során az órai anyag ismétlésére kerül sor, és a tanulók eldönthetik, hogy a szóban forgó mikroba baktérium, vírus vagy gomba?

Tanulási eredmények A tanulók:  tudni fogják, hogy a mikrobák három típusa a baktériumok, a vírusok és a gombák  megtanulják, hogy mikrobák mindenhol megtalálhatók. Az ügyesebb tanulók:  tudni fogják, hogy a mikrobák alakja és mérete különböző lehet.

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés Háttér-információ: Kulcsszavak Baktériumok Baci Sejt Betegség Gombák Kórokozó Mikroba Mikroorganizmus Mikroszkóp Patogén Probiotikus Vírusok

A tanulócsomag tartalma: tanulónként:  a KJ 1 egy példánya  az FL 1 egy példánya  az SW 2 egy

példánya  Petri-csésze (opcionális)  mikrobákat ábrázoló képek a www.ebug.eu weboldalról. csoportonként:  Színes gyurmakészlet (otthoni elkészítési Rendelkezésre módját lásd:álló TS 4)

internetes segédanyagok: 



a feladatot bemutató film mikrobákat ábrázoló fényképek

ÉRDEKESSÉG Az első mikroszkópot Anton van Leeuwenhoek készítette 1676-ban. A szerkezettel az otthona körül vizsgálódott, a fogáról lekapart lepedékben talált élőlényeket (baktériumokat) pedig „állatkáknak” nevezte.

A mikroorganizmusok, más néven kórokozók, bacik vagy mikrobák szabad szemmel nem látható, apró élő szervezetek. Majdnem mindenhol megtalálhatók a Földön! Egyes mikrobák hasznosak, mások károsak az emberre (erre később részletesen is kitérünk). Bár a mikrobák rendkívül kicsik, alakjuk és méretük igen sokféle lehet. A mikrobáknak három fő csoportja van: A vírusok a legkisebb mikrobák, és általában károsak az emberekre. A vírusok önmagukban nem életképesek. Ahhoz, hogy életben maradjanak és szaporodjanak gazdasejtre van szükségük. A gazdasejtbe jutva gyorsan elszaporodnak, minek során elpusztítják a sejtet! A gombák olyan többsejtűek, amelyek hasznosak és károsak is lehetnek az emberekre. A gombák táplálékukat elpusztult szerves anyag lebontásával vagy a gazdaszervezeten parazitaként élősködve szerzik meg. Vannak olyan gombák, amelyek károsak lehetnek, mert fertőzést okozhatnak vagy elfogyasztva mérgezőek lehetnek; míg mások hasznosak vagy ártalmatlanok, mint például a Penicillium, amely a penicillin nevű antibiotikumot állítja elő. De vannak olyanok is, amelyek nem mikrobák, és olyanok, amelyeket meg lehet enni – ilyen például az Agaricus, közismert nevén a csiperkegomba. A baktériumok olyan egysejtűek, amelyek 20 percenként exponenciálisan képesek szaporodni. Vannak olyan baktériumok, amelyek rendes növekedésük során az emberre rendkívül veszélyes, betegséget okozó anyagot (toxint) termelnek (Staphylococcus); mások az emberre teljesen ártalmatlanok, megint mások pedig rendkívül hasznosak lehetnek számunkra (az élelmiszeriparban használatos Lactobacillus). Végül vannak olyanok is, amelyek elengedhetetlenek az emberi élethez, például azok, amelyek a növények növekedésében játszanak szerepet (Rhizobacterium). Az ártalmatlan baktériumokat nem patogénnek, míg a károsakat patogénnek nevezzük. A baktériumok több mint 70%-a nem patogén. A baktériumokat alakjuk szerint egyszerűen három csoportba lehet sorolni – coccusok (gömbszerűek), bacillusok (pálcikaalakúak) és a csavart alakúak. A coccusok elrendeződésük szerint ugyancsak három csoportra oszthatók: staphylococcusok (sejtcsoport), streptococcusok (láncolat) és a diplococcusok (két sejt). A tudósok az alakzatok alapján határozzák meg, hogy a betegnek milyen fertőzése van.

Előkészületek  Minden tanulónak készítsen egy másolatot az FL 1 és az FL 2 lapról.  Készítsen az SH 1 lapból plakátot, és tegye ki az osztályterem falára vagy a fehértáblára.  Vásároljon vagy készítsen színes gyurmát a TS 4 lapon leírtak szerint.  Töltsön le a diákoknak különféle mikrobákat ábrázoló képeket a www.ebug.eu weboldalról.

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés Bevezetés 1. Az óra elején kérdezze meg a gyerekeket, hogy mit tudnak a kórokozókról vagy a bacikról. Kérdezze meg őket, hogy voltak-e már betegek, vagy volt-e a családjukban valaki beteg. Ha igen, milyen betegség volt és szerintük mi okozta azt? 2. Magyarázza el a gyerekeknek, hogy a fertőzésnek nevezett betegségeket kórokozók okozzák, amelyek mikrobáknak nevezett apró élő szervezetek. Mutassa be nekik, hogy három különböző típusú mikroba létezik: a baktérium, a vírus és a gomba. Fehértáblás előadáshoz használja a kapott színes plakátot (SH 1), amely az e-Bug honlapon is megtalálható (www.e-bug.eu). 3. Magyarázza el, hogy ezek a mikrobák olyan kicsik, hogy csak mikroszkóppal lehet látni őket. Használja az internetes feladatot vagy ossza ki a tanulóknak az SH 2 lapot a különböző méretű mikrobák bemutatására. 4. Hívja fel a figyelmet arra, hogy noha néhány mikroba betegséget okoz, vannak hasznos mikrobák is. Kérje meg a gyerekeket, hogy mondjanak példát hasznos mikrobára. Ha nem tudnak, említse meg például a joghurtban és a probiotikus italokban található Lactobacillust, vagy a gombák által termelt penicillint. 5. Beszéljen az osztálynak arról, hogy a mikrobák MINDENHOL megtalálhatók: ott szállnak a levegőben, amit belélegzünk, ott vannak az ételen, amit megeszünk, a testünkön, a szánkban, az orrunkban és a hasunkban.

Fő feladat 1. Ez a feladat lehet egyéni vagy csoportos is. 2. Osszon ki minden csoportnak egy színes fénymásolatot (SH 1) a különböző baktériumtípusokról, vagy tegye ki az osztályteremben a www.e-bug.eu. weboldalról származó posztereket. E kiosztott jegyzeteken különféle alakú és méretű mikrobák láthatók névvel, és annak megjelölésével, hogy hasznosak-e vagy károsak. 3. Osszon ki minden csoportnak színes gyurmát, Petri-csészét és az FL 1 egy példányát. 4. Kérje meg a gyerekeket/csoportokat, hogy a kiosztott színes képek alapján a Petricsészéjükben készítsenek egy mikrobát vagy egy mikrobacsoportot. 5. A gyerekek döntsék el, hogy szerintük a mikrobájuk hasznos vagy káros, és adjanak neki nevet. Fontos, hogy hagyjuk kibontakozni a gyerekek kreativitását, de közben vegyük figyelembe a mikrobák valódi felépítését is. 6. Emlékeztesse az osztályt arra, hogy a gombák a legnagyobb, a vírusok pedig a legkisebb mikrobák. 7. Ha marad idő, a tanulók mikrobájukat az osztálynak is bemutathatják.

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés

Minden tanulónak A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e a tanultakat: 1.

Melyek a mikrobák leggyakoribb típusai? A mikrobáknak három fő típusa van – a baktérium, a vírus és a gomba.

2.

Mik a kórokozók? A kórokozó a káros mikrobák másik elnevezése.

3.

Hol találhatók a mikrobák? A mikrobák MINDENHOL megtalálhatók: a levegőben, amit belélegzünk, az ételen, amit megeszünk, a testünkön, a szánkban, az orrunkban és a hasunkban.

4.

Az összes mikroba káros? Nem, bár vannak számunkra káros mikrobák, sok olyan hasznos mikroba is létezik, amelyet nap mint nap használunk: például a Saccharomyces (gomba) a kenyér kelesztéséhez, a Lactobacillus (baktérium) pedig a joghurt- és a sajtkészítéshez szükséges.

5.

Milyen alakú lehet egy baktérium? csavart (Campylobacter), pálcika (Lactobacilli) és gömb (Staphylococcus).

Kiegészítő feladat 1. Ossza ki a tanulóknak az FL 2 és a KJ 1 lap egy példányát. 2. A leírások és a kiosztott jegyzetek alapján a tanulóknak meg kell mondaniuk, hogy az adott mikroba baktérium, vírus vagy gomba-e. a. A Staphylococcus baktérium. b. A Lactobacillus baktérium. c. A dermatofiták gombák. d. Az influenza vírus. e. A Penicillium gomba. f. A Campylobacter baktérium.

1.1. Mikroorganizmusok Bevezetés

A gyurma puha, formázható anyag, amely hosszú időre le tudja kötni a gyerekeket. Rengeteg különféle márkájú gyurma kapható, de költséghatékony lehet, ha magunk készítjük el. A házi készítésű gyurma előnye, hogy tetszés szerinti színskálát állíthatunk össze. A házi készítésű gyurma nem tartalmaz mérgező anyagot, élénk színű és könnyen formázható, tehát ideális a kreatív játékhoz és ehhez a feladathoz is.

Hozzávalók  1 pohár finomliszt  1 pohár víz  ½ pohár só  2 evőkanál borkősav  2 evőkanál olaj  ételszínezék

Elkészítés

Keverje össze a száraz hozzávalókat. Adja hozzá a vizet és keverje csomómentesre. Adja hozzá az ételszínezéket majd az olajat. Folyamatos keverés mellett közepes lángon addig főzze, amíg el nem válik az edény falától. Használat előtt hagyja kihűlni.

  

a mikrobák élő szervezetek olyan kicsik, hogy csak mikroszkóppal láthatjuk őket különböző alakúak és méretűek lehetnek

A mikrobáknak Influenza



A vírusok még a baktériumoknál is kisebbek, és néha a baktériumok BELSEJÉBEN élnek!



Egyes vírusoktól megbetegszünk.



A BÁRÁNYHIMLŐT és az INFLUENZÁT vírusok okozzák.



A vírusok egyik emberről a másikra terjedhetnek, de ez függ a vírus típusától.



 

MINDENHOL megtalálhatók! néhány mikroba nemcsak hasznos, de jó is lehet számunkra ne van olyan mikroba is, amitől betegek leszünk

3 különböző típusa van: 

Csavart

Pálcika

Gömb

(Campylobacter)

(Lactobacillus)

(Staphylococcus)



Penicillium

Három különböző típusú baktérium létezik. Az alakjuk lehet:

Olyan aprók, hogy pl. a mondatvégi ponton több ezer baktérium elférne.



Néhány baktérium hasznos lehet a konyhában, például joghurt vagy sajt készítésénél.



Mások károsak, és fertőzéseket okoznak.

Dermatofita



A gombák a legnagyobb mikrobák.



Gombákkal találkozhatunk a levegőben, a növényeken és a vízben.



A kenyéren megjelenő penész is egy gombafajta.



Vannak olyan antibiotikumok, amelyeket gombák állítanak elő.

1. Ha akkora lennél, mint EURÓPA...

3. Egy BAKTÉRIUM akkora lenne, mint egy BUSZ!

2. Egy GOMBA akkora lenne, mint egy futballpálya!

4. Egy VÍRUS akkora lenne, mint egy FOCILABDA!

Készítsd el saját mikrobádat! A kapott anyagok segítségével tervezd meg a saját mikrobádat, ami lehet baktérium, vírus vagy gomba. Mielőtt hozzákezdesz, döntsd el, hogy hasznos vagy káros mikrobát készítesz! Ezeket a képeket használhatod segítségül:

Baktériumok

Vírusok

Gombák

Hasznos tipp Sok különféle alakú és nagyságú baktérium létezik, van, amelyik olyan gömbölyű, mint egy labda, van, amelyik csavart, míg mások hosszú pálcika alakúak. Van, amelyiknek farokszerű nyúlványai vannak, hogy könnyebben tudjon úszni és mozogni!

1. Hasznos vagy káros mikroba? ______________________ 2. Adj nevet a mikrobádnak! ______________________

Érdekesség RAJTAD 1 milliárd mikroba található!

Ezen a képen az én ______________________ látható.

A nevem Staphylococcus. Gömb alakú vagyok és legszívesebben az orrodban és a hónaljadban tanyázom! Ha a bőrödön lakom, kiütést kaphatsz tőlem. Ha a bejutok a véráramodba, beteg leszel tőlem! Mi vagyok én?

A nevem Lactobacillus. Az emberek „barátságosnak" neveznek, mert a tejből joghurtot csinálok! Ha a joghurttal együtt megeszel, a hasadban segítek megemészteni a többi ételt. Mi vagyok én?

A nevem dermatofita, és a bőrödön lakom. A legjobban nedves helyeken, például az izzadt lábujjaid között szeretek élni. Ha ott lakom, lábgombásodást kapsz tőlem! Mi vagyok én?

A Staphylococcus:

A Lactobacillus:

A dermatofiták:

___________

___________

___________

A nevem Influenza. Nagylelkű vagyok; az emberek fejfájást és lázat kapnak tőlem. Köhögéssel és tüsszögéssel könnyen terjedek egyik emberről a másikra. Mi vagyok én?

A nevem Penicillium, és a fonnyadt narancson vagy a száraz kenyéren találhatsz meg penész formájában. Az emberek belőlem készítik a penicillin nevű antibiotikumot, amitől meggyógyulnak, de csak a bakteriális fertőzések esetében! Mi vagyok én?

A nevem Campylobacter. Csinos csavart alakom van és a csirkékben szeretek élni, de ha a pocakodba kerülök, nagyon beteg leszel tőlem – hasmenésed lesz! Mi vagyok én?

A Penicillium:

A Campylobacter:

___________

___________

Három különböző típusú mikroba létezik – baktérium, vírus és gomba. A képek és a leírások alapján kitalálod-e, melyik mikroba melyik típushoz tartozik?

Segítség Ne feledd, hogy három különböző típusú baktérium létezik: - pálcika - csavart - gömb

Az Influenza:

___________


Az 1.2. fejezet (Hasznos mikrobák) – amelyben azt vizsgáljuk, hogy bizonyos szervezeteket milyen módon hasznosítunk – arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy nem minden mikroba káros. Az Élesztőverseny című feladatban a tanulók megfigyelik, hogy az erjedési folyamat során az élesztő hatására hogyan kel meg a tészta, így közvetlenül is megtapasztalják, hogyan lehet a mikrobákat hasznos munkára fogni.

Tanulási eredmények A tanulók:  megértik, hogy egyes mikrobák segítenek egészségünk megőrzésében.  megtanulják, hogy egyes mikrobákat hasznos munkára lehet fogni.

1.2. Mikroorganizmusok Hasznos mikrobák Háttér-információ: Kulcsszavak Kultúra Erjedés Érlel Mikroorganizmusok Probiotikumok

A tanulócsomag tartalma: tanulónként:  az FL 1 egy példánya  a KJ 1 egy példánya csoportonként:  2 műanyagpohár  liszt  vízzel elkevert élesztő  cukor  2 mérőhenger (vagy az oldalán mérővonalakkal ellátott egyéb edény)  tál  meleg víz ÉRDEKESSÉG 1908-ban Ilja Mecsnyikov Nobel-díjat kapott a probiotikumok „felfedezéséért”. Meg volt győződve arról, hogy a bolgár parasztok az elfogyasztott aludttejben lévő mikrobák miatt élnek tovább, mint mások! Ezeket a mikrobákat később Lactobacillus bulgaricusnak nevezték el.

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok:  

a feladat bemutatása választható „joghurtkészítési" feladat

A mikrobák olyan egysejtűek, amelyek legtöbbje kedvező hatású vagy hasznos – míg másoktól megbetegszünk. A mikrobákat hasznosító egyik fő terület az élelmiszeripar. A sajt, a kenyér, a joghurt, a csokoládé, az ecet és az alkohol mind mikrobák növekedésével készül. A fenti termékek elkészítéséhez használt mikrobák kémiai változást indítanak el, amelyet erjedésnek nevezünk. Ez egy olyan folyamat, amelynek során a mikrobák az összetett cukrokat egyszerű alkotóelemeikre – szén-dioxidra és alkoholra – bontják le. Az erjedés során az egyik fajta élelmiszerből másik fajta lesz. Amikor a Streptococcus thermophilous vagy a Lactobacillus bulgaricus nevű baktériumokat tejbe keverjük, a baktériumok növekedés közben elfogyasztják a cukrot és a tejből joghurtot állítanak elő. Az erjedt tejtermékekben annyi sav termelődik, hogy az esetlegesen káros mikrobáknak kevés esélyük marad a túlélésre. A Lactobacillust általában kedvező vagy „barátságos” baktériumnak tekintik. Az élelmiszerek megemésztését segítő, jótékony hatású baktériumokat probiotikus baktériumoknak nevezzük, ami szó szerint azt jelenti, az „életért". Ezeket a baktériumokat találhatjuk meg a joghurtokban és probiotikus italokban. Az élesztőgomba, a Saccharomyces cerevisiae segítségével erjesztéssel kenyeret és süteményeket készíthetünk. Ahhoz, hogy az élesztőgomba szaporodjon és növekedjen, megfelelő környezetre, azaz nedvességre, (cukor vagy keményítő formájában) tápanyagra, valamint melegre (legkedvezőbb esetben 20–30° C-ra) van szüksége. Az élesztő erjedése közben gázok szabadulnak fel, amelyek a tésztában ragadva megemelik azt.

Előkészületek 1. Minden tanulónak készítsen egy másolatot az FL 1 és a KJ 1 lapról. 2. Vegye meg a lisztet, a cukrot és a szárított élesztőt. 3. A feladat előtt a tasakon lévő leírás alapján készítsen az élesztőből folyékony keveréket. Ennek módja márkától függően különböző lehet. Ha jóval a feladat előtt készítjük el, az élesztő erjedni kezd. FIGYELEM: az élesztős elegyet vízből és szárított élesztőből készítse el, a cukrot CSAK AKKOR adja hozzá, ha a fő feladat ezt előírja. Alternatív javaslat Ha nincs mérőhengerünk, alternatív megoldásként hosszú poharakat is használhatunk úgy, hogy a kiinduló szintnél, majd pedig minden megadott időpontban megjelöljük a poharat, majd a vonalak közötti távolságot lemérjük.

1.2. Mikroorganizmusok Hasznos mikrobák Bevezetés 1. Az óra elején magyarázza el, hogy a mikrobák káros és jótékony hatással is lehetnek az egészségünkre. Kérdezze meg az osztálytól, mit tudnak a jótékony vagy „kedvező hatású” baktériumokról? Sok gyerek hallott már a joghurtban lévő probiotikus baktériumokról. 2. Beszéljen arról, hogy a mikrobák segítenek az elpusztult állatok és növények lebontásában, az állatoknak és az embereknek segítenek az ételek megemésztésében, a tejből pedig joghurtot, sajtot és vajat készítenek. 3. Mondja el, hogy a kenyér tésztája az élesztőgombának nevezett hasznos gomba hatására kel meg. Az élesztőgomba elfogyasztja az ételben lévő cukrokat és savakat állít elő. Ezek a savak megváltoztatják az eredeti élelmiszer ízét, illatát és állagát. 4. Mondja el az osztálynak, hogy ebben a feladatban azt mutatja be, hogy a kenyér kelesztésekor pontosan hogyan használjuk a hasznos mikrobákat.

Fő feladat 1. Ezt a feladatot 2–5 tanuló végezheti. 2. Mondja el a tanulóknak, hogy a kenyeret az élesztőgombának nevezett hasznos gomba segítségével készítjük. Az élesztőgomba az erjedésnek nevezett folyamat révén keleszti meg a kenyeret. 3. Ossza ki az osztálynak vagy a csoportoknak az Élesztőverseny leírását (KJ 1 lap). Ha fehértáblánál szeretné szemléltetni, a leírás a honlapunkon – www.e-bug.eu – is megtalálható. 4. Végeztesse el a feladatot a tanulócsoportokkal. Amikor a leírás utasításait végigvettük, a tanulók figyeljék meg az élesztőt, és a feladatlapokon jegyezzék fel a megfigyeléseiket (FL 1 lap).

5. El tudná-e mondani az osztály, hogy az élesztőt és cukrot is tartalmazó keverék miért emelkedett gyorsabban, mint a csak élesztőt tartalmazó? Az erjedés a cukor jelenlétében gyorsabban ment végbe.

Minden tanulónak 1. A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy az osztály megértette-e az elhangzottakat: a. Milyen folyamat hatására emelkedett meg az élesztős keverék? Az élesztőgomba növekedése és a cukrok felhasználása az energia biztosítására; az élesztőgomba gázbuborékokat termel, amelytől a tészta felemelkedik. b. Mi történt volna, ha a keverékben nem lettek volna élő élesztőgombák? Semmi, a cukor lebontása és a tészta felemelkedése az élesztőgomba növekedése miatt történik. c. Miért tartottuk a keveréket egy tál meleg vízben? o A legtöbb mikroba számára a növekedéshez ideális hőmérséklet a 37 C és ezen a hőmérsékleten gyorsabban is szaporodik. Minél gyorsabban nőnek a mikrobák, annál több cukrot bontanak le, és annál gyorsabban emelkedik az élesztő a hengerben. d. Milyen egyéb élelmiszereket gyártanak baktériumok vagy gombák alkalmazásával? Sajt, kenyér, bor, sör, tejföl.

Kiegészítő feladat A tanulók keressenek otthon a konyhában olyan ételeket, amelyek szerintük mikrobákat tartalmazhatnak, állapítsák meg, hogy szerintük ezeket a konyhaszekrényben vagy a hűtőszekrényben kell-e tárolni, hogy az esetleg bennük lévő ártalmas mikrobák növekedését lelassítsuk.

Jelöld meg az egyik műanyag poharat A, a másikat B betűvel. Tegyél mindkettőbe egyenként

4

kiskanálnyi lisztet. mindkét pohárba Tegyél annyi vízzel

elkevert élesztőt az A jelzésű műanyagpohárba, hogy sűrű, turmix állagú keveréket kapj. Tegyél annyi vízzel

elkevert élesztőt és cukrot a B jelzésű műanyagpohárba, hogy sűrű, turmix állagú keveréket kapj. Öntsd az

A pohár tartalmát az A mérőhengerbe körülbelül a 30 ml-es jelzésig. Öntsd a

B pohár tartalmát a B mérőhengerbe körülbelül a 30 ml-es jelzésig. Jegyezd fel mindkét pohárnál a massza pontos magasságát. Helyezd mindkét mérőhengert egy tál meleg vízbe. 30 percen át 5 magasságát.

percenként mérd meg a massza

1. Kövesd az Élesztőverseny receptjében leírt utasításokat.

TISZTA ÉLESZTŐ

Idő

0

ÉLESZTŐ ÉS CUKOR

a tészta mennyisége

a tésztamennyiség változása/ml

a tészta mennyisége

a tésztamennyiség változása/ml

0

0

0

0

5 10 15 20 25 30

Tudod-e? Egy átlagos felnőtt bélrendszerében körülbelül 2 kg – azaz két csomag cukor súlyának megfelelő – hasznos mikroba él!

1. Mitől emelkedett a massza a hengerben?

_________________________ 2. Hogy nevezik ezt a folyamatot?

_________________________ 3. Miért emelkedett gyorsabban a massza a B hengerben, mint az A-ban?

_________________________ 4. Milyen más élelmiszerek elkészítésében játszanak szerepet az anyagok térfogatát növelő és megváltoztató baktériumok és gombák?

__________________________

Érdekesség Egy átlagos ember bélrendszerében több milliárd jótékony hatású baktérium él.


Az 1.3. fejezet (Káros mikrobák) a káros mikrobák által okozott egészségi problémákat mutatja be a diákoknak. Kezdeményezzen beszélgetést az osztályban arról, hogyan lehetnek egyes mikrobák károsak, és mit lehet tenni azért, hogy ne okozzanak megbetegedést. Az órán azt is hangsúlyozzuk, hogy nem minden betegséget okoznak mikrobák. A kiegészítő feladatban található szókeresők és a keresztrejtvények segítenek megjegyezni az ártalmas mikrobákkal és betegségekkel kapcsolatos szavakat.

Tanulási eredmények Minden tanuló: tudni fogja, hogy a mikrobáktól olykor betegek is lehetünk.



1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák Háttér-információ: Kulcsszavak Baktériumok Kolónia Dermatofiták Flóra Gombák Kórokozók Higiénia Fertőzött Fertőző Patogének Toxin Vírus

A tanulócsomag tartalma: tanulónként:  az FL 1 egy példánya.  az FL 2 egy példánya.

osztályonként/csoporton ként:  az SH 1 egy példánya.  a SH 2 egy példánya.

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok:  Az 1.1. fejezet mikrobákat ábrázoló képei.  A MS Power Point formátumú KJ 1 és KJ 2.

Vannak mikrobák, amelyek károsak az emberre és betegséget okozhatnak: az Influenza nevű vírus náthát okoz, a Campylobacter baktériumtól ételmérgezést kaphatunk, a dermatofita gombák – például a Trichophyton – pedig lábgombásodást vagy ótvart okozhatnak. Ezeket a mikrobákat patogéneknek vagy kórokozóknak nevezzük. Minden mikrobától más-más betegséget kaphatunk. Amikor a testünkben elszaporodnak a káros baktériumok, azok káros anyagokat, azaz toxinokat termelhetnek, amelyektől rosszul érezzük magunkat, vagy a legrosszabb esetben károsítják szöveteinket és szerveinket. A vírusok úgy viselkednek, mint a paraziták. A testünkbe jutva életműködésükhöz gazdasejtre van szükségük. Amint bejutottak egy sejtbe, szaporodni kezdenek, majd teljesen kifejlődve kiszabadulnak a sejtből, miközben elpusztítják a gazdasejtet. A gombák általában nem pusztítják el a gazdatestet. A dermatofiták előszeretettel növekszenek, illetve alkotnak kolóniákat a bőr alatt, ahol a táplálkozásuk során termelt anyag duzzadást és viszketést okoz. Akinek a testében káros kórokozó mikrobák vannak azt mondjuk, fertőzött. A mikrobák számos úton – levegő, érintés, víz, étel, vízpára, állatok stb. – juthatnak át az egyik emberről a másikra. Az ilyen mikrobák által okozott betegséget fertőző betegségnek nevezik. Sokszor testünk normális flórája (mikrobák) is segítenek megakadályozni a káros mikrobák fejlődését a terület betelepítésével, melynek következtében nincs hely a káros mikrobák növekedéséhez, vagy a környezet megváltoztatásával, azaz normális bélflóránk a káros baktériumok, például a Clostridium difficile szaporodásának megakadályozásával segít egészségünk megóvásában. Ha testünk normális flórája megsérül, a Clostridium difficile fejlődésnek indulhat és hasmenést, súlyos esetben pedig bélperforációt (átszakadását vagy átfúródását) okozhat.

Előkészületek 1. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot az FL 1 és az FL 2 lapról. 2. Töltse le a KJ 1 és a KJ 2 lapot a www.e-bug.eu weboldalról, vagy másolja le őket az osztálynak.

1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák

Bevezetés 1. Az óra elején mondja el az osztálynak, hogy a mikrobák néha károsak is lehetnek az emberre. Kérdezze meg tőlük, hogy tudják-e mitől lesznek betegek? Derítse ki, milyen különféle neveket ismernek a mikrobákra – kórokozók, bacik, stb. 2. Mondja el az osztálynak, hogy a kórokozó a betegségeket okozó baktériumokra, vírusokra és gombákra használt köznapi elnevezés. Beszélgessenek a mikrobákról, és az általuk okozott betegségekről. A www.e-bug.eu weboldalon az 1.1. fejezetben található mikrobás képek segítségével a tanulók könnyebben el tudják képzelni a káros mikrobákat. 3. Magyarázza el az osztálynak, hogy a mikrobák minden életkörülményhez alkalmazkodnak, élhetnek az osztályteremben, a házakban, a hálószobákban, a testünk minden részén, sőt, az ételek felszínén is könnyen kifejlődhetnek. 4. Mondja el az osztálynak, hogy azokat a káros, kórokozó mikrobákat, amelyek könnyen átterjednek egyik emberről a másikra, fertőző betegségeknek nevezzük, ugyanis fertőzést okozhatnak.

Fő feladat 1. Ezt a feladatot legjobb úgy végezni, hogy a témát először az egész osztály közösen megbeszéli, majd a tanulók önálló feladatokat oldanak meg. 2. Mutassa meg az osztálynak a tanári fejezetben a KJ 1 és a KJ 2 lapon található képes történeteket (1–6). A jegyzetek kioszthatók fénymásolatban, írásvetítő fóliára nyomtatva vagy úgy, hogy az e-Bug weboldalról (www.e-bug.eu) letöltött anyagot fehértáblára erősíti. 3. Minden történetnél kérdezze meg az osztálytól, hogy szerintük Ági vagy Tomi mikrobától lett-e beteg. Mesélje el a történeteket az ÓM 3 lapon leírtak szerint. A beszélgetés folyatásaként kérdezze meg, hogy az osztályban érzett-e már valaki Ági vagy Tomi tüneteihez hasonlót, és ha igen, hogyan kezelték? 4. Ne feledje: Az e-Bug anyag későbbi fejezeteiben a kézmosással, a légzőrendszerrel és az élelmiszer-higiéniával kapcsolatos feladatok találhatók, amelyek részletesebben foglalkoznak e témákkal. 5. Ha az idő engedi, ossza ki az osztálynak az FL 1 és az FL 2 egy-egy példányát. A szókeresőben és a keresztrejtvényekben káros mikrobákkal és betegségekkel kapcsolatos szólista található, amely az órán tanultak elmélyítésében segít.

Minden tanulónak 1. A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat: a. Mi okozza a fertőzést? Fertőzésnek nevezzük azt, amikor az ember testébe káros mikrobák kerülnek és ott növekednek, a fertőzött személy pedig ettől megbetegszik. b. Vajon a torokfájást minden esetben káros mikrobák okozzák? A torokfájást nem mindig a káros mikrobák okozzák, az néha a köhögés miatt is bepirosodhat és megfájdulhat. c. Vajon minden betegséget mikrobák okoznak? Nem, az olyan betegségeket, mint az asztma vagy a szénanátha, nem mikrobák okozzák. d. Tudnátok mondani olyan fertőzést, amelyet káros mikrobák idéznek elő? Lábgombásodás, influenza, kanyaró.

1.3. Mikroorganizmusok Káros mikrobák

Ági szereti, ha tiszta a keze és a körme. Ha Ági kezét közelebbről megnézzük, láthatjuk, hogy rengeteg apró mikroba található rajta. Ezek a bőrünkön élő hasznos mikrobák, amelyek segítenek egészségünk megőrzésében.

Tomi szeret a szabadban focizni és a barátaival játszni, de a kézmosással nem sokat törődik. Ha közelebbről megnézzük Tomi kezét, láthatjuk, hogy az ő kezén is rengeteg apró mikroba hemzseg, köztük károsak is, amelyektől nagyon beteg lenne, ha a szervezetébe jutnának.

Ági nem érzi magát túl jól, nagyon fáj a torka. A torokfájás olykor a köhögés és az orrfolyás következménye. Ilyenkor a torok bedagad, és nagyon fáj. Áginak tehát sok folyadékot kell innia, és fájdalomcsillapítót kell szednie. Néha azonban a torokfájást baktériumok (pl. a Streptococcus) és vírusok is okozhatják.

Mit gondolsz, vajon itt Tomi mikrobáktól lett beteg? A válasz nem, Tomi az asztma nevű betegségben szenved, amitől nagyon könnyen kifullad. Az asztma a tüdő és a légutak betegsége, de nem mikrobák okozzák. Fontos: ne feledjük, nem minden betegséget okoznak mikrobák.

Szerinted ezen a képen mi a baja Tominak? Szegény Tomi egy kerti partyn félig nyers csirkehúst evett, és most a Campylobacter miatt ételmérgezést kapott. A húson rengeteg mikroba található, amelyek az állatokra ugyan nem ártalmasak, mi emberek viszont nagyon betegek lehetünk tőlük! Fontos, hogy az ételt alaposan megfőzzük, és így elpuszítsuk a rajta lévő káros mikrobákat. Ági teniszezik, ezért a lába izzadt és kellemetlen szagú. Mindig siet, így a lábát nem mossa és szárítja meg rendesen. A lába rossz szagot áraszt, viszket és a lábujjai között be is van dagadva. Ez a dermatofitáknak nevezett gombáknak köszönhető, amelyek kedvelt élőhelye a lábujjak közötti rész, különösen, ha nedves! Ezek az élősködők felelősek a lábgombásodás nevű betegség kialakulásáért, amelytől a lábujjak bedagadnak, a köztük lévő bőr felreped és NAGYON viszket, a láb pedig kellemetlen szagú!

VÍZSZINTES 1.

F

M E

F

E

Z

S

I

S

Z

D T

Á H N P Z

Z

K O S

X

K É S

A R E

L

G D A S

T

M A J

L

O H D D D F

Á

E

N J

J

I

Z

U G N C O M Á B M F É

B G R C J M A T

S

R H O R A Y

Y

T

B G T

A R T

C V A Y

U N I

H Á O E

N G H J

S

M

H B

E

F

G A

L

U E

N Z

A F

A N Á S

K J

D G É

R I

Ó P

T

A S

D M Á L

S

É

Z

G

A O I

R Q W E A T

K

E

G M Á U N S

X

D F

N H F

N N M D I Z

Z

R W K A Y

N A C O L

K Á O Y A S

S

M G K Ö H Ö G É

G O É

H F V

P

N F

M O S

N A N Á T

Y

E

S

S

F

M S

H A G N H K T

Ezt teszed, ha meg vagy fázva, a torkodat csiklandozza valami, és mikrobákat terjesztesz. 4. Vírusos betegség vagyok, ha elkapsz, az egész testeden viszkető piros kiütések jelennek meg. 6. Az egyik testrészed vagyok, mikrobákat terjeszthetek az emberek között. Ha megmosol, többé nincs velem gondod (2 szó). 7. Vírusos betegség vagyok, meleged lesz és izzadni fogsz tőlem. 9. Elkaphatsz, ha a húst csak félig főzöd meg, vagy ha a nyers hússal való munka után nem mosol kezet. 12. Allergia vagyok, nem mikrobák okoznak. Nem kapsz levegőt, ezért inhalátort kell használnod! 13. Más szóval: én vagyok a fájdalom, amit a fejedben érzel.

FÜGGŐLEGES Bedagad és viszket tőlem a szemed. Nem mikrobák okoznak, hanem a virágpor. 3. Így érzed magad, ha a tested a fertőzéssel küzd. 5. Gombás fertőzés vagyok a lábadon. A lábujjaid viszketnek tőlem. Ha nem jól mosod és szárítod meg a lábad, elterjedek! 8. Gyakran láthatsz engem kamaszok arcán. A bőrön található mikrobák okoznak. 10. A hasadban lévő káros mikrobák okozhatják ezt. Ha vécéhasználat után nem mosod meg a kezed, az egész iskoládban elterjedhet. 11. Vigyázz! A hasadban lévő káros mikrobáktól néha váratlanul ágynak eshetsz, és ez az eredmény. 2.

H F

E

J

F

Á

J

Á

S

N K P

A

T

T

A

Y N

Á

K S

Ö

I

N

S

Y

S

H Ö

Z

I

A

G

K

N

R

É

O

F

Ó

S

L

S

Á

K

U

Z

B

É Z

T

E

L

M

Á

É

R

L

G

M

O

S A

E

Z

É

S

N

N

O

Z

Z

A

M

T

A

N

B

M

Á

A

A

T H H

A

S

M

E

N

É

S

Mikroorganizmusok

Mikroorganizmusok

Meg tudod találni a rossz bacikkal kapcsolatos összes szót az alábbi szókeresőben? Ne feledd, hogy a szavak vízszintesen, függőlegesen, és átlósan is elhelyezkedhetnek!

KÖHÖGÉS ASZTMA

SZÉNANÁTHA

ÁLMOS

LÁBGOMBA

ÉTELMÉRGEZÉS

PISZKOS KÉZ

MEGFÁZÁS

PATTANÁS

INFLUENZA

KANYARÓ

HÁNYÁS

FEJFÁJÁS

F

M

E

P

I

S

Z

K

O

S

K

É

Z

D

F

F

E

M

G

K

Ö

H

Ö

G

É

S

N

H

F

K

Z

G

O

É

Z

R

W

K

A

Y

E

A

R

E

L

H

F

S

D

T

G

D

A

S

Z

T

M

A

J

L

V

Á

H

N

P

E

N

J

O

H

D

D

D

F

Á

S

Z

N

A

C

O

L

U

G

N

C

O

M

Á

B

K

S

O

Y

X

J

I

M

F

B

G

R

C

J

G

A

S

G

M

Á

U

N

S

É

M

A

T

H

Á

O

N

N

M

D

I

S

R

H

O

R

A

Y

E

S

M

Y

Z

X

C

V

T

B

G

T

N

G

H

J

H

B

A

R

T

A

Y

U

N

I

A

O

I

E

F

G

A

R

Q

W

E

R

I

N

F

L

U

E

N

Z

A

F

Ó

P

A

T

T

A

N

Á

S

K

J

D

G

É

M

A

S

D

M

Á

L

M

O

S

Y

E

S

S

F

S

S

Z

É

N

A

N

Á

T

H

A

G

N

H

K

T

1 2

3

4 5

6

7

8 9 10

11

12

Vízszintesen:

Függőlegesen:

2. ilyennek érezheted magad, mikor a szervezeted fertőzés leküzdésével van elfoglalva 3. csiklandó érzés a torokban, általa mikrobákat terjeszthetsz

1. gombás fertőzés vagyok, viszket tőlem a lábad; akkor kaphatsz el, ha nem mosod és szárítod meg alaposan a lábadat

5. a tüdő betegsége vagyok, nem mikroba okoz; úgy kifullasztalak, hogy inhaláló készülék nélkül alig kapsz levegőt

4. megduzzad és viszket tőlem a szemed; nem mikroba, hanem pollen okoz

7. vírusos eredetű megbetegedés vagyok, megizzasztalak és lázassá teszlek

6. gyakran jelenek meg kamaszok arcán, néha a bőrön levő mikrobák okoznak

8. vírusos eredetű megbetegedés vagyok, az egész testeden piros, viszkető pöttyöket okozok

9. fájdalom a fejben, betegség tünete is lehet

11. kéz testrészed vagyok, mikrobákat kaphatok és 10. akkor kaphatsz el, ha nem sütöd vagy főzöd meg alaposan a adhatok át más emberek megérintésével; ha megmosol, eltűnnek rólam a káros mikrobák (két húsételt, vagy ha nem mosol kezet nyers hús érintése után szó) 12. a gyomorba és a belekbe kerülő káros mikrobák okozhatják 12. a gyomorba kerülő káros mikrobák lephetnek ezt; s könnyen végigmehet az egész iskolán, ha nem mosol meg ezzel: felül jön ki belőled az elfogyasztott étel kezet WC-használat után


„A fertőzés terjedése” című fejezetben a tanulókat arra szeretnénk megtanítani, hogy kezünk és a légutak elégtelen higiéniája, és az ételek nem megfelelő kezelése a mikrobák és a betegségek terjedéséhez vezethet. A 2.1. fejezetben (A kéz higiéniája) a tanulók egy kísérlet elvégzése közben azt figyelhetik meg, hogy egy egyszerű kézfogással hogyan terjednek a mikrobák egyik emberről a másikra. Dönteniük kell arról is, hogy melyik a legjobb kézmosási módszer.

Tanulási eredmények Minden tanuló:  megérti, hogy a fertőzések a piszkos kézzel is terjedhetnek.  tudni fogja, hogy a fertőzés terjedése kézmosással megelőzhető.

2.1. A fertőzés terjedése A kéz higiéniája

Kulcsszavak Antibakteriális szappan Ragályos Higiénia Fertőzés Fertőző Megfertőzés

Szükséges anyagok: tanulónként:  a FL 1 egy példánya.  az FL 2 egy példánya. csoportonként:  a KJ 1 egy példánya.  tál  kézmosó szappan  papírtörlő  hideg vagy meleg víz  olaj alapú Glo Gel zselé és egy UVlámpa vagy étolaj és fahéj

Egészség és biztonság  Ha a Glo Gel helyett fahéjat használ, figyeljen oda az érzékeny bőrű gyerekekre!  Bizonyosodjon meg arról, hogy a kísérletben részt vevő tanulók nem allergiásak a szappanra vagy nem érzékeny bőrűek.

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok: 

a feladat bemutatása



plakát az ajánlott kézmosási módról

Háttér-információ: Az iskola a káros mikrobák melegágya, amelyek érintés útján gyorsan terjednek egyik gyermekről a másikra. Kézmosással lehet a legjobban MEGÁLLJT parancsolni a káros mikrobák terjedésének, és ez segít a betegségek megelőzésében is. Kezünkön természetes állapotában zsírréteg képződik, amely megakadályozza, hogy bőrünk kiszáradjon. Ez a zsírréteg azonban a mikrobák növekedéséhez és szaporodásához is tökéletes táptalajt nyújt, hiszen a mikrobák ennek segítségével „tapadnak” meg a bőrünkön. Kezünket természetes körülmények között hasznos baktériumok – általában hasznos Staphylococcus baktériumok – borítják. Rendszeres kézmosással eltávolíthatjuk a környezetünkből (pl. otthonunk, iskola, kert, állatok, házi kedvencek, ételek) összegyűjtött egyéb mikrobákat. E mikrobák közül néhánytól – ha a szervezetünkbe jutnak, vagy belélegezzük őket – betegek lehetünk. Ha csak vízzel mosunk kezet, még ha hideggel is, az csak a látható piszkot és szennyet távolítja el, míg a szappan feloldja a kéz felületén lévő, mikrobákat is tartalmazó zsírréteget. Kezet kell mosni: - főzés előtt, alatt és után - vécéhasználat után - állatokkal, vagy állati ürülékkel való érintkezés után - köhögés, tüsszentés vagy orrfújás után -Előkészületek ha az ember beteg, vagy betegekkel érintkezett 1. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot az SW 1 és az SW 2 lapról. 2. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot a KJ 1 lapról. 3. Toljanak össze négy padot és azokon helyezzék el a következő tárgyakat: a. tábla a következő felirattal: „Kézmosás nélkül” b. egy tál hideg víz, papírtörlő és egy tábla a következő felirattal: „Kézmosás hideg vízzel” c.

egy tál meleg víz, papírtörlő és egy tábla a következő felirattal: „Kézmosás meleg vízzel”

d. Egy tál meleg víz, kézmosó szappan, papírtörlő és egy tábla a következő felirattal: „Kézmosás meleg vízzel és szappannal”

Alternatív javaslat Ha nem áll rendelkezésre Glo Gel és UV-lámpa, kérje meg az első sorban ülő tanulót, hogy a kezét kenje be étolajjal vagy egyéb, annak megfelelő ártalmatlan olajjal, és szórja be fahéjjal vagy csillámporral.

2.1. A fertőzés terjedése A kéz higiéniája Bevezetés Az óra elején kérdezze meg a tanulókat, hogy hányan mostak aznap kezet? Kérdezze meg, miért mostak kezet (hogy lemossák a kezükön esetleg ott lévő mikrobákat) és mi lenne, ha nem mosnák le a mikrobákat (lehet, hogy megbetegednének a piszkos kezükről a szájukba vagy az orrukba jutó káros mikrobáktól). 1. Mondja el a tanulóknak, hogy mivel szinte mindent a kezünkkel végzünk, naponta több millió mikroba tapad meg rajta, és bár ezek közül sok teljesen ártalmatlan, mások azonban károsak lehetnek. Mesélje el nekik, hogy érintés útján barátainknak és másoknak is átadjuk mikrobáinkat, ezért kell kezet mosni. 2. Mondja el, hogy a most következő feladatból kiderül, hogy a kézmosás során hogyan lehet a legjobban eltávolítani a kezükön lévő káros mikrobákat.

Fő feladat 1. Ossza az diákokat négy egyenlő létszámú csoportba. 2. A tanulókat állítsa libasorba, és nevezze el a csoportokat a következők szerint: a. Kézmosás nélkül c. Kézmosás meleg vízzel

b. Kézmosás hideg vízzel d. Kézmosás meleg vízzel és szappannal

3. Kösse be a sorok elején álló tanulók szemét, majd kenje be a kezüket Glo Géllel. A szemüket azért kell bekötni, hogy a szokottnál ne mossanak alaposabban kezet. A sorban elöl álló diákot kérje meg, hogy csoportja nevének megfelelő módon mosson kezet. 4. Ha mindenki készen van, vegyék le a kendőt a szemükről, forduljanak meg, és fogjanak kezet a mögöttük álló társukkal. Fontos, hogy a kézfogás határozott legyen. A második tanuló ezután fogjon kezet a harmadikkal, és így tovább egészen addig, amíg a csoportban mindenki kezet fogott az előtte lévővel. 5. A feladat végén oltsa le a villanyt és UV-lámpával világítson minden tanuló kezére – kezdje az „A” csoporttal. 6. Kérje meg a tanulókat, hogy töltsék ki a feladatlapjukat (FL 1 és FL 2).

Minden tanulónak 1. Az eredményeket beszélje meg az osztállyal. Mi volt a legmeglepőbb eredmény számukra? Magyarázza el, hogy a szappan eltávolítja a bőrről azt a zsírréteget, amelyen a mikrobák megtapadnak és elrejtőznek. 2. Beszéljék meg, honnan származhatnak a kezükön lévő mikrobák? Hangsúlyozza, hogy a kezükön lévő mikrobák közül nem mindegyik káros, hasznos mikrobákat is találhatunk rajta! 3. Emelje ki, milyen fontos az alapos kézmosás. Mutasson rá, hogy a baktériumok leginkább az ujjak között és a köröm alatt szeretnek megbújni! Fontos tudni: MIKOR és HOGYAN kell ahhoz kezet mosni, hogy elkerüljük a mikrobák terjesztését és az esetleges fertőzéseket. Az iskolában nem mindig könnyű kezet mosni; jó megoldás lehet, ha a ruhája ujjába tüsszent az ember.

Tiszta

Piszkos

Nagyon piszkos

Melyik a legjobb kézmosási módszer a mikrobák ellen?

Kicsit piszkos

A feladat elvégzése után az alábbi utasítások szerint írd be az eredményeidet a megadott táblázatba, és figyeld meg, hogyan terjednek a mikrobák!

Kézmosás után (vagy előtt) és kézfogás után 1. tanuló

2. tanuló

3. tanuló

4. tanuló

5. tanuló

Kézmosás nélkül (kontroll) Hideg víz Meleg víz Meleg víz és szappan 1. A következő oldalon rajzold le, a csoportodban hol láttál mikrobákat kézmosás és kézfogás után. 2. A kísérleti alany kezéről a legtöbb mikrobát eltávolító kézmosási módszer (a kontrollt nem számítva) a(z):  Hideg víz  Meleg víz  Meleg víz és szappan 3. A kísérleti alany kezéről legkevesebb mikrobát eltávolító kézmosási módszer (a kontrollt nem számítva) a:  Hideg víz  Meleg víz  Meleg víz és szappan 4. A kísérlet során a legtöbb mikrobát terjesztő kézmosási módszer a:  Hideg víz  Meleg víz  Meleg víz és szappan 5. A kísérlet során a legkevesebb mikrobát terjesztő kézmosási módszer a:  Hideg víz  Meleg víz  Meleg víz és szappan 6. Ábrázold grafikonon, milyen messzire terjedtek el a mikrobák az egyes csoportok esetében (a kontrollt is beleértve).

5. Hogyan tudjuk a mikrobákat legjobban eltávolítani a kezünkről?

_______________________________________________________ 6. Mennyit számít az, ha szappant használunk?

_______________________________________________________ 3. Mikor mossunk kezet?

_________________________________________________________

Érdekesség A kezeken található kórokozók 90%-a a körmök alatt él!

Az alábbi kezeken rajzold be, hol láttál mikrobákat kézmosás és kézfogás után:


„A fertőzés terjedése” című fejezetben a tanulókat arra szeretnénk megtanítani, hogy kezünk és a légutak elégtelen higiéniája, valamint és az ételek nem megfelelő kezelése a mikrobák és a betegségek terjedéséhez vezethet. A 2.2. fejezetben (A légúti higiénia) a tanulók felnagyítva és játékos körülmények között figyelhetik meg, milyen messzire jutnak a kórokozók tüsszentéskor. A tanulók egy sor kísérlet segítségével megtanulhatják, hogy ha köhögéskor vagy tüsszentéskor zsebkendőt tartanak a szájuk elé, megelőzhetik a fertőzés terjedését.

Tanulási eredmények Minden tanuló:  megtanulja, hogy a fertőzések tüsszentéssel és köhögéssel is terjedhetnek.  megérti, hogy ha az ember köhögéskor vagy tüsszentéskor zsebkendőt tart a szája elé, megelőzheti a fertőzés terjedését. Az ügyesebb tanulók: megtanulják, hogy ha a kezükbe köhögnek vagy tüsszentenek, fertőzéseket terjeszthetnek.



Milyen messzire tüsszentettél? 1. tanuló

Tüsszentés

Tüsszentés kézbe

Tüsszentés zsebkendőbe

2. tanuló

3. tanuló

4. tanuló

5. tanuló

távolság (cm) szélesség (cm) távolság (cm) szélesség (cm) távolság (cm) szélesség (cm)

Tüsszentés kézbe 1. Mit gondoltál, mi lesz, ha tüsszentéskor a szád elé teszed a kezed?

_________________________________________________________ 2. Ehhez képest mi történt valójában? (Hová és milyen messzire tüsszentettél?)

_________________________________________________________ Tüsszentés zsebkendőbe 3. Mit gondoltál, mi történik, ha tüsszentéskor zsebkendőt teszel a szád elé?

_________________________________________________________ 4. Ehhez képest mi történt valójában? (Hová és milyen messzire tüsszentettél?)

_________________________________________________________

1. Mi történhet, ha a kezünkbe tüsszentünk, de utána nem mosunk kezet?

____________________________________________ 2. Mit csináljunk a zsebkendővel, miután beletüsszentettünk?

____________________________________________ 3. Mi a jobb módszer a fertőzés terjesztésének elkerülésére: ha a kezedbe tüsszentesz vagy ha zsebkendőbe? Miért?

____________________________________________

2.2. A fertőzés terjedése A légúti higiénia Háttér-információ: Kulcsszavak Ragályos Kísérlet Előzetes elgondolás Eredmények Tünet Átadás

Szükséges anyagok: tanulónként:  az FL 1 egy példánya

csoportonként:  Tüsszentőpálya  Kék permetező flakon tüsszentéshez  Piros permetező flakon tüsszentéshez  Zöld permetező flakon tüsszentéshez  Mérőszalag  Óriáskéz vagy kesztyűs kéz  Óriászsebkendő

Egészség és biztonság

A fertőző betegségek leginkább cseppfertőzéssel, azaz köhögéssel és tüsszentéssel terjedhetnek. De gyakran közvetlenebb módon – például érintkezés (érintés, csók, piszkos kéz, közös fogkefe vagy pohár) vagy fertőzött étel fogyasztása – is el lehet kapni őket. Az iskolában általában a leggyakoribb és talán a legragályosabb betegség a megfázás és az influenza. A megfázást és az influenzát vírusok okozzák, ezért ezeket antibiotikummal nem lehet kezelni. Általában ágynyugalom és a sok folyadékbevitel ajánlott, ha azonban a tünetek nem enyhülnek, forduljunk orvoshoz. A megfázás és az influenza tünetei többek között a fej- és torokfájás, valamint a láz. A megfázás orrfolyással is jár! A megfázást és az influenzát kísérő torokfájást gyakran a torokban lévő vírusok okozzák, amelyektől a torok érzékennyé válik, a szájon át való légzés miatt kiszárad, a folyamatos köhögéstől pedig megfájdul. A tüsszentéssel szervezetünk a belélegzett káros mikrobáktól és portól próbál megszabadulni. A káros mikrobák és a por fennakad az orr csillószőrein és csiklandozza az orrunkat. Az orr üzenetet küld az agynak, amely ezután válaszüzenetet küld az orrnak, a szájnak, a tüdőnek és a mellkasnak, és utasítja őket, hogy fújják ki az ingerlő anyagot. Megfázás vagy influenza esetén sok millió vírusrészecske röppen ki, és fertőzi meg azt a felületet, amelyen „landol” – ez lehet akár az ételünk vagy a kezünk is. Előkészületek

 A tanulóknak kötényre és kesztyűre lehet szükségük.

1. Készítsen tüsszentőpályát: toljon össze 3–4 padot és a padok végére helyezzen egy függőleges táblát. A padot és a táblát az alábbi kép szerint takarja le fehér papírral (olcsó megoldás lehet a fehér alapozó tapéta).

 Ügyeljen rá, hogy az ételszínezéket csak NAGYON felhígítva alkalmazza.

2. Töltsön meg csoportonként egy-egy permetező flakont vízzel és ételszínezékkel. A tanulók még jobban élvezik a feladatot, ha minden csoport más-más színt használ.

 Fontos, hogy a permetező flakonokat használat előtt alaposan kiöblítse és kimossa.  A tanulóknak védőszemüvegre lehet szükségük.

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok:

 A feladat bemutatása

3. Vágjon ki kartonpapírból minden csoportnak egy-egy hatalmas kezet; a kar része legyen hosszabb, hogy annál fogva lehessen tartani. A másik lehetőség, hogy az egyik tanuló húzzon a kezére eldobható kesztyűt. 4. Konyhai papírtörlőből készítsen hatalmas zsebkendőt.

2.2.

A fertőzés terjedése

A légúti higiénia Bevezetés 1. Az óra elején mondja el, hogy a tanulók most azt fogják megtanulni, hogy a köhögéssel és a tüsszentéssel hogyan jutnak át a káros mikrobák az egyik emberről a másikra. Kérdezze meg, mit jelent az, ha azt mondjuk: „Tőled kaptam el az influenzát” vagy „Rám ragasztottad a megfázást”. 2. Mesélje el az osztálynak, hogy a levegőn keresztül számos betegség terjed apró nyálka- és vízcseppek formájában, amelyeket a levegőbe köhögünk és tüsszentünk. Mondja el, hogy az így terjedő betegségek között előfordulhat a hétköznapi megfázás és influenza, de a ritkább, súlyosabb fertőző betegségek, például az agyhártyagyulladás és a tuberkulózis (TBC) is, amelyek súlyos betegséget okozhatnak. A www.e-bug.eu weboldalon az 1.1. fejezetben található mikrobás képek segítségével a tanulók könnyebben el tudják képzelni a káros mikrobákat. 3. A megfázás és az influenza ismertetését folytassa azzal, hogy ezeket nem baktériumok, hanem vírusok okozzák. Mondja el, hogy környezetünk egészségének védelme érdekében fontos, hogy a szánk és orrunk elé köhögéskor és tüsszentéskor zsebkendőt tartsunk. Néha előfordul, hogy hatalmas influenzajárvány tör ki, amelyben egy ország több ezer lakója is megbetegedhet. 4. Kérje meg a tanulókat, hogy emlékezzenek vissza, mikor fáztak meg utoljára, vagy mikor volt influenzájuk. Kérje meg őket, hogy írják le azoknak a nevét, akikről tudják, hogy ugyanakkor volt megfázásuk vagy influenzájuk. Kérje meg őket, hogy próbáljanak visszaemlékezni, kinél jelentek meg először a tünetek. Szerintük elképzelhető, hogy ezek a személyek tőlük kapták el a megfázást vagy az influenzát?

Fő feladat 1. Ossza az osztályt 4–5 fős csoportokra. 2. Csoportonként készítsen egy tüsszentőpályát, és adjon nekik egy tüsszentőflakont, egy mérőszalagot vagy vonalzót, egy óriáskezet vagy kesztyűt és egy óriászsebkendőt. Osszon ki a tanulóknak egy-egy FL 1 lapot. Győződjön meg arról, hogy a feladat előtt mindenki elolvasta és megértette az utasításokat. 3. A tüsszentés és a benne lévő mikrobák által megtett távolság demonstrálására a csoportok tanulói felváltva álljanak a pálya elejére a flakonnal a kezükben, és a pumpát megnyomva a papír felett szimuláljanak tüsszentést. A „tüsszentés” (a pumpa megnyomása) előtt a diákok jósolják meg, milyen messze és milyen szélességben terjed el a tüsszentés, és írják fel a feladatlapjukra (SW 1). A „tüsszentés” után a tanulók megmérik és eredménylapjukra feljegyzik a tényleges eredményeket (a „tüsszentés” hosszát és szélességét. 4. A következő lépésben azt figyelhetjük meg, mi történik, ha tüsszentéskor a szánk elé tesszük a kezünket; a mikrobák a kezünkön maradnak, és mindenre átvándorolnak, amihez csak hozzáérünk. A csoport egy-egy tagja lesz a tüsszentő”, egy másik pedig a flakontól kb. 2–5 cm-re tartja az óriáskezet vagy a kesztyűs kezét. A tanulók a megjósolt és a tényleges eredményeket felvezetik az eredménylapjaikra. 5. Végül azt szeretnénk megfigyelni, mi történik akkor, ha tüsszentéskor zsebkendőt teszünk a szánk elé. Kérjen meg csoportonként egy-egy újabb tanulót, hogy legyen a „tüsszentő”, és egy másikat, hogy tartsa a zsebkendőt közvetlenül a szórófej elé. A tanulók írják be a megjósolt és tényleges eredményeket az FL 1 lapra, és az eredményeket ábrázolják grafikonon.

2.2.

A fertőzés terjedése A légúti higiénia

Minden tanulónak 1. Az eredményeket beszélje meg a tanulókkal. Hívja fel a figyelmüket arra, hogy ha megfigyelik, a „festékmikrobák” még mindig ott vannak a kezükön. 2. Mutassa meg nekik, hogy ha a kezet a festékes felével lefelé a papírra helyezik, a mikrobák átkerülnek a papírra. Magyarázza el, hogy ha a kezünkbe tüsszentünk, mindenre, amihez hozzányúlunk, ráragaszthatjuk a mikrobákat, tehát jobb, ha zsebkendőbe tüsszentünk, azután kidobjuk a szemétbe, és minél hamarabb kezet mosunk. 3. Beszélgessen a tanulókkal arról, hogy néhány országban miért használják a „Tüsszentsen a ruhaujjába” szlogent. Amint azt a feladatban is megfigyelhettük, ha a kezünkbe köhögünk vagy tüsszentünk, attól még a mikrobák érintéssel átterjedhetnek az egyik emberről a másikra. Az egyesült államokbeli Járványügyi Központ (CDC) ajánlása szerint ha nincs nálunk zsebkendő, inkább tüsszentsünk a ruhaujjunkba, mert így kisebb a valószínűsége annak, hogy másokat káros mikrobákkal fertőzünk meg.

Kiegészítő feladat 1. A tanulók fogalmazzanak meg egyszerű szabályokat vagy egy könnyen megjegyezhető szlogent a köhögés, a megfázás és az influenza iskolai terjedésének visszaszorítására, például: - Ha köhögsz és tüsszögsz, betegséget terjeszthetsz! - Zsebkendőbe köhögj, tüsszents! 2. Ezeket a jelmondatokat egyszerű, hatásos plakát formájában függesszék ki az iskolában és az osztályteremben.


„A fertőzés terjedése” című fejezetben a tanulókat arra szeretnénk megtanítani, hogy kezünk és a légutak elégtelen higiéniája, valamint és az ételek nem megfelelő kezelése a mikrobák és a betegségek terjedéséhez vezethet. A 2.3. fejezetben (Élelmiszer-higiénia) a tanulók megtudhatják, hogy a nyers ételeken található potenciálisan káros mikrobák milyen könnyen átkerülhetnek az emberre. A tanulók szakácsosdit játszva „játékból” csirkés szendvicset készítenek. Ebben a feladatban a tanulók a szó szoros értelmében megtapasztalják, hogy milyen messzire terjesztették el a káros mikrobákat!

Tanulási eredmények A tanulók megtanulják, hogy:  A mikrobák az ételeken is megtalálhatók, ahonnan az emberre is átkerülhetnek.  Ha az ételt alaposan megfőzzük vagy megsütjük, a káros mikrobák elpusztulnak.  A baktériumok nagyon gyorsan szaporodnak A még ügyesebb tanulók azt is megtanulják, hogy:  A hűtés csak lelassítja a mikrobák növekedését, de nem pusztítja el őket.

2.3. A fertőzés terjedése Élelmiszer-higiénia Háttér-információ: Kulcsszavak Keresztfertőzés Mikroorganizmus Patogén

Szükséges anyagok: tanulónként:  az FL 1 egy példánya  az FL 2 VAGY az FL 3 egy példánya.

csoportonként:     

   

a KJ 1 egy példánya. a KJ 2 egy példánya. Glo Gel zselé vagy por UV-lámpa gyurmából készített csirkemellfilé (az elkészítés leírását lásd az 1.1. fejezetben) (zöld és piros) krepp-papír vagy műanyag játékétel papírtányérok műanyagkések sütő

Egészség és biztonság  Vigyázzon, hogy a Glo Gel ne kerüljön a gyerekek szájába!  Ne nézzenek közvetlenül az UV-fénybe!  Ügyeljen azokra a tanulókra, akiknek érzékeny bőrük lehet.

Alternatív javaslat  A Glo Gel helyett finom csillámport vagy csillogó hajzselét is használhatunk. Fontos, hogy a csillámpor könnyen átragadjon egyik helyről a másikra. A különféle típusú mikrobák jelzésére különböző színű csillámporokat is használhat.  De használhat fahéjat és olajat is.

Az élelmiszerekben található káros mikrobák ételmérgezést okozhatnak, ez pedig olyan veszélyes lehet, hogy akár – igaz, nagyon ritkán – bele is lehet halni. Az ételmérgezés napokig is eltarthat, tünetei többek között a gyomorfájás, hasmenés, hányás, szédülés és láz. A tünetek általában hirtelen törnek ránk, és a fertőzött étel fogyasztása után több nappal is kialakulhatnak. Majd rendszerint maguktól enyhülnek. Az élelmiszerekhez kötődő mikrobák közül nem mindegyik káros. A következőkben ételekkel kapcsolatos jó, rossz és csúf mikrobákra láthatunk példákat. A hasznos mikrobák segítségével ételeket és italokat lehet készíteni, pl. az élesztőgombát (Saccharomyces cerevisiae) kenyérsütéshez és sörkészítéshez használják. A Lactobacilli nevű baktériumok a joghurt- és sajtkészítésben használatosak. A káros mikrobák ételmérgezést okozhatnak, például a Salmonella, E. coli és a Campylobacter nevű baktérium általában megtalálható a nyers húson, és az embereknél általában hasmenést, hányást, sőt, olykor halált is okozhat. Az ételromlásért felelős mikrobák emberre általában nem veszélyesek. Ezek általában penészfajták vagy baktériumok, például a Rhizopus stolonifer gomba, amely a kenyéren a penészt okozza, vagy a Pseudomonas baktérium, amely a baconszalonna és egyéb húsfélék zöldes elszíneződéséért felel. Hogyan tudjuk kivédeni az ételmérgezést és késleltetni az ételek megromlását? Az ételeken található mikrobák többségelegjobban 5 és 40 °C közötti hőmérsékleten meleg és nedves helyen növekszik. Ezek a mikrobák általában nem kedvelik a túl meleg helyeket, 70 °C feletti hőmérsékleten pedig elpusztulnak. Alacsonyabb hőmérsékleten, 5 °C alatt a legtöbb baktérium igen lassan, vagy egyáltalán nem szaporodik. Néhány baktérium elpusztul, de sok életben marad, és ha a környezet hőmérséklete melegebbre fordul, újra szaporodásnak indul. Ezért tároljuk az ételeinket a hűtőszekrényben, és fogyasztás előtt ezért főzzük vagy sütjük át őket alaposan. Az ételen található káros mikrobák – például a kezünkről vagy a konyhai eszközökről – más ételekre is átkerülhetnek. Ha ezeket Előkészületek elfogyasztjuk, megbetegedhetünk. Ezt nevezzük keresztfertőzésnek. 1. Minden tanuló számára készítsen egy-egy másolatot az FL 1 és FL 2 VAGY a FL 3 feladatlapról. 2. Gyurmából minden csoportnak formázzon „csirkemellfilét” majd kenje be Glo Gel zselével vagy porral. 3. Alakítson ki minden csoportnak sütőt/mikrohullámú sütőt jelképező területet. Ez lehet akár játéksütő vagy egy A4-es papír „Sütő” felirattal. 4. Vágja össze a krepp-papírt – ez lesz a saláta és a paradicsom –, vagy vásároljon műanyag játékételeket.

2.3. A fertőzés terjedése Élelmiszer-higiénia Bevezetés 5. Magyarázza el a diákoknak, hogy egyes mikrobák a jó meleg, nedves helyeken, például a testünk belsejében szeretnek növekedni, és amikor kedvükre való helyet találnak, növekedésnek és szaporodásnak indulnak! A nagyon hideg vagy nagyon meleg helyeket azonban nem kedvelik. Mondja el a diákoknak, hogy ezen az órán azt fogják megvizsgálni, az elfogyasztott étellel hogyan juthatnak a szervezetünkbe a káros mikrobák! 6. Kérdezze meg a tanulókat, hogy miért főzzük vagy sütjük meg az ételt, és miért tartjuk hűtőszekrényben. Mondja el, hogy ha a hűtőszekrénybe tesszük az ételt, csak lelassítjuk vagy megállítjuk a mikrobák növekedését, de nem pusztítjuk el őket. A hűtőből kikerülve a mikrobák újra növekedésnek indulnak. A mikrobákat csak úgy lehet elpusztítani, ha az ételt nagyon forróra felmelegítjük, és teljesen megfőzzük vagy megsütjük. Ez azért van így, mert magas hőmérsékleten sok káros baktérium elpusztul. 7. Beszélgessen az osztállyal arról, hogy melyik élelmiszerben van a legtöbb káros mikroba. Mutasson az osztálynak különböző ételeket (SH 1) és kérdezze meg tőlük, szerintük melyikben vannak hasznos/ártalmatlan baktériumok, és melyikben károsak. Válaszok Gyümölcsök és zöldségek: Hasznos/ártalmatlan – a talajban számos olyan mikroba él, amely segíti a növények növekedését, de az emberre semmilyen káros hatása nincs. Tej: Hasznos mikrobák: a friss tejben Lactobacillus baktériumok élnek, amelyek segítik az emésztést. Joghurt: Hasznos mikrobák: a joghurtban is Lactobacillus baktériumok élnek, amelyek segítenek az emésztésben. Kenyér: Hasznos/ártalmatlan mikrobák: az élesztőgomba, a Saccharomyces cerevisiae segít megkeleszteni a kenyeret. Nyers csirkehús: Káros mikrobák: a nyers csirkehúsban Salmonella, E. coli vagy Campylobacter baktériumok lehetnek, amelyek az embernél ételmérgezést okozhatnak. Nyers kolbászfélék: Káros mikrobák: a nyers húsban előfordulhat Salmonella vagy E. coli baktérium, amelyek közül mindegyik ételmérgezést okozhat. 8. Mutassa meg a tanulóknak, hogy ezeket az ételeket hogyan kell a hűtőszekrényben tárolni (például a húst az alsó polcon). A www.e-bug.eu weboldalon található internetes játék segítségével a tanulók könnyebben megjegyezhetik ezeket a pontokat.

Fő feladat 1. Ezt a feladatot 2–3 tanulóból álló csoportok végezhetik. Mondja el a tanulóknak, hogy „játék” csirkés szendvicset fognak készíteni. Mutassa meg nekik a „konyhát” is. 2. A feladat előtt kérdezze meg a tanulókat, hogy a tanultak alapján szerintük hogyan kell csirkés szendvicset készíteni. Lehet, hogy szükségük lesz a KJ 2 lapon található útmutatóra. 3. A feladat végén kérdezze meg a csoportokat, mennyire sikerült tisztán tartani a konyhájukat. Mondja el a tanulóknak, hogy a „nyers csirkehúst” speciális zselével vonta be, amely a káros baktériumokat jelképezi. A zselé nem látható, mert a káros baktériumok a való életben sem láthatók szabad szemmel. 4. Próbaképpen világítson az UV-fénnyel a kezén lévő Glo Gélre, hogy a tanulók láthassák, hogyan működik. Majd járjon körbe a csoportok között, és vizsgálja meg, mennyi káros baktériumot szórtak szét a konyhájukban és az éppen elfogyasztani kívánt ételen. 5. Kérdezze meg a tanulókat, mit kellett volna tenniük, hogy a káros baktériumok ne kerüljenek a szendvicsre vagy a megsütött alapanyagokra (értsd: miután hozzányúltak a nyers csirkehúshoz, kezet kellett volna mosniuk, és le kellett volna mosniuk a padokat).

2.3. A fertőzés terjedése Élelmiszer-higiénia

Minden tanulónak 1. Ossza ki kitöltésre a tanulóknak az FL 1 feladatlapot. 2. A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy megértették-e a feladatot: a. Miért voltak a konyhában mindenfelé káros baktériumok? A káros baktériumok a tanulók kezéről a konyhai munkaterületen mindenhová eljutottak, mivel a nyers hús érintése után a tanulók nem mostak kezet. b. Miért fontos a főzés előtt és után kezet mosni? A kezünkön lehetnek káros mikrobák, a nyers húson pedig rengeteg káros mikroba található, amelyek közül több ételmérgezést is okozhat. c. Hogyan akadályozhatjuk meg a káros mikrobák terjedését? Sokféleképpen megakadályozhatjuk a káros mikrobák terjedését ételkészítés közben. i. Étel készítésekor rendszeresen mossunk kezet, különösen akkor, ha nyers hússal dolgozunk, és mielőtt nyersen fogyasztott ételekhez – pl. salátához való zöldségekhez – nyúlunk. ii. Használjunk külön vágódeszkát a nyers hús, a főtt vagy sült hús, a zöldségek és a kenyér stb. szeleteléséhez. iii. Használjunk külön kést a nyers és a főtt vagy sült húshoz. d. Mi történik akkor, ha valaki mikrobákkal fertőzött csirkés szendvicset evett? Valószínűleg ételmérgezést kap. e. A főtt vagy sült csirkehúson általában miért nincsenek káros baktériumok? A csirkehúst jól meg szoktuk főzni vagy sütni, hogy a benne lévő káros baktériumokat elpusztítsuk. A magas főzési és sütési hőmérséklet elpusztítja a káros baktériumokat. f. Miért tartjuk az ételt a hűtőszekrényben? A hűtőszekrény eléggé hideg környezet (4 °C). Alacsonyabb hőmérsékleten, 5 °C alatt, a legtöbb baktérium igen lassan, vagy egyáltalán nem szaporodik. Néhány baktérium elpusztul, de sok életben marad, és ha a környezeti hőmérséklet melegebbre fordul, újra szaporodásnak indulnak. 3. Kérdezze meg a tanulókat: meglepődtek-e azon, hogy szendvicskészítés közben mennyi mindenhez értek hozzá a konyhában. Emlékeztesse őket arra, hogy ha a húson káros mikrobák lettek volna, akkor most az egész konyhában elterjesztették volna azokat.

Kiegészítő feladat 1. Ezt a feladatot lehet önálló feladatként, vagy 2–4 fős csoportokban is végezni. 2. Ossza ki a tanulóknak az FL 3 lapot. 3. A tanulóknak fel kell ismerniük azt a 9 részletet a rajzon, ami azt mutatja, hogy a csoport nem törődik azzal, hogy fertőzéseket terjeszthet. Választásukat indokolják meg.

2.3. A fertőzés terjedése Élelmiszer-higiénia

Eredmények 2 5 3 1

7

8 4

6

9

Az eredmények magyarázata 1. A nyers húst a hűtőszekrény alsó polcán vagy tányéron kell tárolni, hogy a vér és a káros mikrobák ne csepeghessenek más ételekre a hűtőben és ne fertőzhessenek. 2. A hűtőszekrényben uralkodó szokásos hőmérséklet (2–5 °C) megállítja a mikrobák növekedését és szaporodását. Ha nyitva hagyjuk a hűtőszekrényt, a hűtő felmelegszik, a mikrobák pedig szabadon növekedhetnek és szaporodhatnak, egészen addig, amíg mennyiségük már veszélyes nem lehet. 3. Ha lenyaljuk a kanalat, a szánkból káros mikrobák kerülhetnek az ételbe vagy a félkész ételből nemkívánatos mikrobák juthatnak a szervezetünkbe. 4. Ha köhögéskor vagy tüsszentéskor zsebkendőt tartunk a szánk elé, megelőzhetjük a fertőzés terjedését. 5. Az orr belsejében lévő csillószőrökön és nyálkán fennakadnak a belélegzett nemkívánatos mikrobák. Az orrból kipiszkált „csúnyaságban” sok káros mikroba élhet, amely a kezünkről az ételre vagy más emberekre kerülhet. 6. A nyers tojásban köztudottan jelen lehet a Salmonella nevű káros baktérium, amely a szervezetbe kerülve bélfertőzéshez vezethet. 7. Főzés közben minden sebet és pattanást le kell ragasztani, hogy a mikrobák a vérből nehogy az ételbe kerüljenek. 8. A ceruza lehet, hogy az osztályteremben káros mikrobákkal érintkezett, és ha a szánkba vesszük, ezek a szánkon keresztül a bélrendszerünkbe kerülnek. 9. A legyek köztudomásúlag káros mikrobákat hordozhatnak. Ételfertőzést rovarok is okozhatnak. Ha a légy utoljára a szemetesből lakmározott, a káros mikrobák odaragadhattak a légy szájszervére, és ha rászállnak az ételünkre, a mikrobák oda is átkerülhetnek.

Az alábbi ételek közül melyiken találhatók hasznos/ártalmatlan mikrobák, és melyiken károsak?

gyümölcsök és zöldségek

tej

joghurt

kenyér

csirkehús

kolbászfélék

A csirkehúst vágd fel kis darabokra, és tedd egy tányérra. Tedd a csirkehúst a sütőbe és süsd meg. A salátát, a

paradicsomot, és az

uborkát szeleteld fel, és már kezdheted is a szendvics elkészítését. Készítsd elő a kenyeret a szendvicshez, és ha készen vagy, vedd ki csirkehúst a sütőből. .

Tedd a szendvicsre a zöldségeket és a csirkehúst, majd tányérra téve tálald. Mindenki a padban ülve várja, hogy végre megkóstolhassa.

A szendvics elkészítése után itt láttam a baktériumokat: Ha nyers húshoz nyúlsz, utána mindig moss kezet.

    

A szendvicsen A csirkehúson A konyhai munkaterületen A kezemen Máshol

1. Képzeld el, hogy a kezeden lévő baktériumokat kékre festjük, és ahányszor csak hozzáérsz valamihez, az kék lesz. 2. Rajzold

le a konyhátok alaprajzát erre a helyre! Tegyél mindenhova kék jelet, amihez hozzáérnél szendvicskészítés közben.

1. Mi történhet, ha nem mosol kezet, miután nyers csirkehúshoz értél?

______________________________________ 2. Hogyan akadályozhatod meg, hogy a nyers csirkehúson lévő mikrobák más területekre is

átterjedjenek?

______________________________________ 3. Mi történhet, ha valaki megette azt a szendvicset, amelyen mikrobák voltak?

______________________________________

Karikázd be a rajzon, mi az a 9 dolog, amit főzés órán nem szabad csinálni. Miért?

Karikázd be a rajzon, mi az a 9 dolog, amit főzés órán nem szabad csinálni. Miért?

Tanításiidő-igény: kb. 50 perc

A fertőzés terjedése c. rész célja az, hogy megtanítsa a gyerekeknek, hogyan vezethet a mikrobák terjedéséhez és betegségek kialakulásához a kéz és a légutak nem megfelelő higiénéje, és az élelmiszer helytelen kezelése. E rész 2.4. alpontja az állattartó gazdaság higiénéjéről szól, s bemutatja, hogy a gazdasági tevékenységek színhelye hasznos és ártalmas mikrobák otthonául is szolgál. A diákok csoportos megbeszélés, “közösségi háló” és a farmlátogatás társasjáték révén ismerik meg különböző mikrobák hasznát és veszélyeit.

Az átadandó tudás Valamennyi diák megtanulja, hogy:  a hasznos mikrobák az élelmiszer-előállításban segítenek a gazdálkodónak,  a gazdaságban ártalmas, az emberre átterjedni képes mikrobák is előfordulhatnak,  kézmosás és néhány alapvető szabály betartása esetén csökkenthetjük annak esélyét, hogy valamilyen fertőzést szedjünk össze a gazdaságban. A jobban teljesítő diákok arra is emlékezni fognak, hogy:  hol találkozhatunk a gazdaságon belül az egyes kórokozókkal,  hol találkozhatunk a gazdaságon belül hasznos mikrobákkal, és hogyan segítik azok az élelmiszer-előállítást.

2.4


Az állattartó gazdaság higiénéje Háttérinformáció

Kulcsszavak gazdaság higiéné E. coli Salmonella Campylobacter hasznos mikrobák Rhizobiumok termofilek Lactobacillusok

A szükséges anyagok Tanulónként: - 1 példány: F/1 vagy a PowerPoint bemutató kinyomtatva Tanulócsoportonként: - 1 példány: F/2-F/8 - Farmkalandok társasjáték: játéktábla, bábuk, kártyák, dobókocka

Elérhető internetes anyagok: 

a tevékenység bemutatója



PowerPoint diasor a fő tevékenységhez



interaktív Farmjáték az alsó tagozatosoknak szóló weboldalon, amely megerősíti e lecke üzeneteit



a szappanos kézmosás helyes technikáját bemutató rövidfilm az alsó tagozatosoknak szóló weboldalon

Egyéb javaslat: Ha a PowerPoint formátum nem megfelelő, akkor PDF formátumban is letölthetők az egyes diák, és átmásolhatók írásvetítőben használandó fóliára; vagy felnagyítva kinyomtatva bemutathatók az osztálynak.

A gazdaság nagyszerű terepe lehet mind a szórakozásnak, mind a tanulásnak, minden életkorú ember számára. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy tisztában legyünk azzal, milyen mikrobákkal találkozhatunk a gazdaságban, hiszen egy részük veszélyt jelent az ember számára. Így a farmon tett látogatás nemcsak élvezetes, de biztonságos is lesz. A gazdaságban tartott állatok – azok is, amelyek tisztának és egészségesnek tűnnek – hordozhatnak olyan mikrobákat, amelyek az állat számára ártalmatlanok, vagy éppen hasznosak – ám az embert nagyon megbetegíthetik a szervezetébe kerülve. Az Escherichia coli, a Salmonella és a Campylobacter például olyan baktériumok, amelyek bármely életkorú embert megfertőzhetnek, s kicsi gyermekeknél különösen súlyos tüneteket okozhatnak. Ezek a baktériumok jelen vannak a normál állati ürülékben, így bárhol megtalálhatók, ahol ürülék előfordulhat, így kerítéseken, kapukon, az állat pofáján, stb. Ráadásul e baktériumok már kis számban is képes fertőzést okozni. Az egyes mikrobiális fertőzéseknek különböző tünetei lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy hányás és hasmenés miatti gyors folyadékvesztés jellemzi őket, és nagyon súlyos esetben halált is okozhatnak. A farmon sokkal több a hasznos mikroba, mint a káros. Hasznos mikrobák például a Lactobacillusok, amelyek erjesztéssel létrehozzák a szilázst és joghurttá változtatják a tejet; a termofil baktériumok, amelyek komposzttá bontják le a növényi hulladékot; és a Rhizobiumok, amelyek a talajban ammóniává alakítják a légkör oxigénjét. E lecke célja az, hogy a diákok a gazdaságban élő hasznos és az ártalmas mikrobákról tanuljanak. Megtanulják a megfertőződés kockázatának csökkentését szolgáló egyszerű teendőket, és többet megtudnak arról, hogy a mikrobák különböző környezetben különféle módokon terjednek. Az említett egyszerű teendők: 

szappanos vizes kézmosás állattal való érintkezés után, illetve evés és ivás előtt (a gél alapú alkoholos kézfertőtlenítő és a papír kéztörlő nem távolítja el hatékonyan a mikrobákat)



mellőzzük az állatok puszilgatását, ne hajoljunk közel az arcunkkal az állat pofájához; ne fogdossuk a kezünkkel az arcunkat, ne vegyük a kezünket a szánkba!



csak az arra kijelölt helyen étkezzünk!



a gazdaságban tett séta közben ne együnk; ne fogyasszuk el a földre leesett ételt!



a sáros gumicsizma alapos lemosása, majd alapos szappanos vizes kézmosás Előzetes felkészülés

Diákcsoportonként másoljon egy-egy példányt az F/2-F/8 jelű anyagokból (egy csoportban 4-5 fő legyen)! Töltse le a PowerPoint bemutatót, vagy készítse el az F/1 jelű anyagot minden egyes csoport/tanuló részére! Készítse el a társasjátékot valamennyi csoport részére!

2.4 A fertőzés terjedése Az állattartó gazdaság higiénéje

Bevezetés 1. Kezdje azzal az órát, hogy megkérdezi a gyerekeket: milyen kockázatai lehetnek egy gazdaságban tett látogatásnak (pl. megbotlás egyenetlen talajon, mezőgazdasági munkagépek használata)? Ezután kérdezze meg, hogy vajon van-e olyan dolog a farmon, amitől megbetegedhetnek (pl. ha esznek a takarmányból)! Végül kérdezze meg, hogy szerintük van-e olyan ártalmas mikroba a gazdaságban, ami betegséget okozhat! 2. Magyarázza el, hogy a gazdaságban tartott állatok között lehetnek olyanok (akár látszólag tiszta és egészséges állatok is), amelyek olyan – szabad szemmel nem látható, és az állat számára ártalmatlan – mikrobákat hordoznak magukon, amelyek az ember szervezetébe jutva betegséget okozhatnak. 3. Mondja el, hogy ezek a mikrobák normál esetben az állati ürülékben fordulnak elő, ám sokféle tárgy szennyeződhet ürülékkel. Kérje a diákokat: képzeljék el, amint egy tehén a kerítéshez dörgöli a farát, majd ugyanazzal a kerítésrésszel megvakarja a pofáját is! Hol vannak most az ürülékből származó káros mikrobák? A tehén farán, pofáján, és a kerítésen is. Magyarázza el, hogy az állat, és az állat által érintett tárgyak, helyek megérintésével mi is összeszedhetjük ezeket a mikrobákat, s ha a kezünkről bekerülnek a szervezetünkbe, akkor hányást és hasmenést okozhatnak! 4. Mondja el a diákoknak, hogy e leckében a gazdaságban előforduló - káros mikrobákról fognak tanulni, s arról, hogy pár egyszerű szabály betartásával hogyan védekezhetnek a fertőzés ellen, - hasznos mikrobákról, s azoknak az élelmiszer-előállításban betöltött szerepéről is fognak hallani!

Fő tevékenység 1. Mutassa meg a diákoknak a PowerPoint bemutatót (letölthető PDF formátumban is a www.e-bug.eu honlapról)!

2. Minden egyes állat esetében kérje a gyerekeket, hogy válaszolják meg a képhez tartozó kérdést, majd közösen beszéljék meg a választ (a főbb érintendő pontokat ld. a T/4 jelű anyagban)! 3. Ezután kérdezze meg a diákokat: szerintük a farmon hol fordulhatnak elő az ember számára hasznos mikrobák? 4. Kérdezze meg az osztályt, vajon tudják-e, milyen nevű hasznos és káros mikrobák élhetnek a farmon! Ossza ki a diákoknak az F/1-F/6 jelű feladatlapokat! 5. Kérje meg a diákokat, mondják el, melyek az egyes mikrobák előnyös és hátrányos jellemzői a mikrobáknak – a Facebook közösségi oldalon találhatókhoz hasonló – “profiljai” alapján, s hogy “ismerősnek jelölnék-e” az adott mikrobát! Beszéljenek meg minden olyan felvetődő kérdést, amelynek szerepe lehet a káros mikrobák emberre terjedésének megelőzésében!

Másodlagos tevékenység A Farmkalandok társasjáték célja a gazdaságban terjedő fertőzések megelőzése érdekében teendő óvintézkedések tudatosítása.

1. Ossza kb. 6 fős csapatokba a tanulókat, és adjon minden csapatnak egy játéktáblát, bábukat, egy pakli játékkártyát és dobókockát! 2. A játék menete (ld. F/8): a játékos dob, s annak megfelelően lép a bábuval a pályán. Ha mikrobát ábrázoló mezőre lép, akkor a balján ülő társa felolvassa neki a pakli tetején levő kártyán szereplő kérdést, a játékos pedig megpróbál válaszolni arra. Mind helyes, mind helytelen válasz esetén követi a kártyán szereplő instrukciót. A használt kártyát külön tesszük, s a következő játékos dob. Az nyer, aki elsőként ér célba. Játszhatjuk a társasjátékot gazdaságban teendő iskolai kirándulás előtt is. Az egyes jelenetek kapcsolhatók a tanulók farmon tervezett tevékenységeihez (pl. traktoron utazáshoz) is.

2.4

A fertőzés terjedése Az állattartó gazdaság higiénéje

Közös megbeszélés (az osztálytermi tevékenységet vagy a farmlátogatást követően)

1. Beszélje meg a tanulókkal, hogy mi a jelentősége a tanultaknak! Fontos tudnunk, hogy az állatok káros mikrobákat hordozhatnak, s hogy megfelelő higiénével megelőzhetjük a betegség kialakulását. Azt se feledjük, hogy sokkal több hasznos mikroba él a gazdaságban, mint ártalmas, s ezek nap mint nap segítséget jelentenek az élelmiszer-termelésben a gazdálkodó ember számára. 2. Kérje meg az osztályt, hogy soroljanak fel néhány óvintézkedést, amelyekkel megvédhetik magukat a gazdaságban tett látogatás alkalmával! Például: a) szappanos vizes kézmosás állattal való érintkezés után, illetve evés és ivás előtt, b) étkezés csak az arra kijelölt helyen, c) nem fogyasztjuk el a földre leesett ételt. 3. A közös megbeszélés során törekedjen az alábbi fő egészséges-üzenetek megerősítésére:



A gazdaságban tartott állatok az ember szervezetébe kerülve betegséget okozó mikrobákat hordozhatnak, pl. Salmonellát, E. colit, Campylobactert.



A szappannal és vízzel történő kézmosás nagyon fontos, különösen állattal való érintkezés után, valamint evés és ivás előtt.



Ne puszilgassuk és ne fogdossuk az állatokat (különösen a szájuk, hátsó felük és lábuk környékén); s a gyerekek a farmon ne nyúljnak kézzel az arcukhoz, ne vegyék a kezüket a szájukba.



Ha a gazdaságban tett látogatás után mégis megbetegszik a gyermek, akkor szülei vigyék el a házi gyermekorvoshoz, s a tünetek (hányinger, hasmenés) elmúlását követően még két napig ne menjen iskolába a gyerek, hogy ne fertőzze meg a társait!

Kiegészítő tevékenység Látogassanak el az e-Bug honlap alsó tagozatosoknak szóló oldalára, s próbálják ki a Farmjáték nevű interaktív tanítójátékot! A játékban a diákok megnevezhetik, hogy mely tevékenységeket végeznek helytelenül a gazdaság látogatói, s elmagyarázhatják, miért lehet ártalmas az adott tevékenység.

2.4


Az állattartó gazdaság higiénéje

A tehén melyik részén található rengeteg ártalmas mikroba? A mikrobák jellemzően bizonyos helyeken koncentrálódnak, így az állat szája, hátsó fele, farka és lábai környékén. Ezek megérintése esetén nagyobb a megfertőződés kockázata, ezért a tanulók kerüljék e részek megérintését! Az Escherichia coli (E. coli, kólibaktérium) az állat bélrendszerében él, az állat emésztési folyamatait segíti, így a baktériumok nagy valószínűséggel a feko-orális útvonal területein és az ürülékkel szennyezett talajon koncentrálódnak. Kérdezze meg a tanulókat, hogy szerintük az állatot melyik részén érdemes megsimogatni (a helyes válasz: az oldalát, a hátát, a nyakát)! A farmon hol “hagyhatják el” ezek a kecskék az általuk hordozott mikrobákat? Bárhol, amerre sétálnak vagy amihez hozzáérnek: a földön, a kerítésen, az etetőn; s az emberen vagy állaton, amivel érintkezésbe kerülnek. Ne feledjük: az állatok olyan mikrobákat is hordoznak, amelyek az egészségük megőrzéséhez szükségesek, ugyanakkor e mikrobák az emberbe kerülve betegséget okozhatnak (pl. az E. coli az állat bélrendszerében élve annak emésztési folyamatait segíti, ám az emberi gyomorba, bélbe kerülve hasmenést okozhat)! Éppen ezért kezet kell mosni minden állattal való érintkezés után – beleértve a kutya, macska megsimogatását is. Miért fontos, hogy kezet moss, miután felvetted, majd letetted a tyúkot? Jó móka kézbe venni egy csirkét, s a csirke is egész jól tűri, ürülékében azonban ártalmas mikrobák lehetnek. Ezért lehetőség szerint ne lépjünk bele a csirkeürülékbe, az állat megfogása után pedig alaposan mossunk kezet szappannal, folyóvíz alatt.

Marcinak hasmenése volt a gazdaságban tett látogatás után – szerinted miért? A gazdaság állatai és tárgyai tele vannak hasznos és káros mikrobákkal. Ezek egy része az állatoknak nem árt, ám az embert megbetegítheti. Nagyon fontos ezért, hogy helyes kézmosással eltávolítsuk az állattal való érintkezés folytán esetleg kezünkre került kórokozókat, és alaposan kezet mossunk evés és ivás előtt. Ha mégis megbetegszünk, akkor nem szabad közösségbe menni, sok folyadékot (vizet) kell inni, és el kell mondani a háziorvosnak, hogy állattartó gazdaságban tettünk látogatást.

A tehén melyik részén található rengeteg ártalmas mikroba?

A farmon hol “hagyhatják el” ezek a kecskék az általuk hordozott mikrobákat?

Miért fontos, hogy kezet moss, miután felvetted, majd letetted a tyúkot?

Marcinak hasmenése volt a gazdaságban tett látogatás után – szerinted miért?

Az állatartó gazdaság higiénéje Üdv az e-Bug “közösségi hálón”!

Becenév: E. coli Lakóhely: 1314 Emberi test, Gyomrod utca 1. kanyar Bizony, gonosz vagyok, nem úgy, mint az ártalmatlan E. coli unokatesóim... ők segíthetik az embert – én inkább megbetegítem őket!

Ismerősök

További tartózkodási hely: 2453 Gazdahegy, Tehéndűlő, Kecskenyelv utca 1. Kedvencek: emberek megbetegítése (hehe!); állatkaka (nyami!); imádom hullámvasúttá változtatni emberpajtás beleit: száguldás, aztán zuhanórepülés a WC-csészébe.. juhéj!; igen, oda vagyok az alkoholos és egyéb kéztörlőkért is, mert az emberek nagy okosan azt hiszik, megszabadulnak tőlem, ha ezzel törlik a kezüket – és nem tudják, hogy nem működik, én ennél sokkal erősebb vagyok!

C. difficile

H. pylori

Nem kedveli: Antibiotikum!! Fujj! És a bőséges folyadékbevitel (megnehezíti az életemet /sóhaj/). Amit még UTÁLOK, az a szappanos víz: így SOKKAL erősebben kell a bőrödbe kapaszkodnom, mint ha csak vízzel mosol kezet.

Shigella

Üzenőfal

Fényképek

Bari Kari: E. coli, hiányzol! Ezer éve, hogy itt hagytál és nyaralni mentél egy emberbe! Remélem, jól szórakozol, és okozol egy kis káoszt a bendőjében! Beee-eeee-eee! Norovírus: Figyu! Most láttam a Hányás és hasmenés nagygyűlés idei meghívóját – jössz te is ugye? Király lesz: új módszereket tanulhatunk, hogy hogyan tegyük beteggé az embereket! Akkor ott találkozunk! N. Pásztor doki: Bocsi, E. coli, hogy száműzve lettél a betegeim testéből... szerencsére megfogadták a tanácsomat és sok-sok vizet ittak, és nem érintkeztek más emberekkel, amíg meg nem szabadultak tőled. Ja, és a szappanos kézmosás is bejött! Hát, legközelebb több szerencsét!

Ismerősnek jelölöd? igen

nem


Foglalkozás: A Salmonella Hadsereg büszke tagja vagyok – 2500-nál is több típus létezik belőlünk! A legfőbb célom az életben, hogy végre letelepedjek – de azt hiszem, ez sosem fog megtörténni… Hát tehetek én róla, hogy mindig ételfertőzést okozok?!

Ismerősök C. difficile

H. pylori

Shigella

Fényképek

Lakóhely: 1182 Emberi test, Gyomor sétány 1. További tartózkodási hely: 8869 Zöldmező, Tojórekesz köz, Tojás fasor 4. Kedvencek: Semmi nem lehet jobb, mint egy jó buli a gazdaságban bulizunk a Salmonella hadseregbeli cimboráimmal! Ők aztán tudják, hogy kell a vendéget szórakoztatni! De szeretek utazni is... egyszerűen imádom a forró éghajlatú országokat! Szóval, ha külföldre utazol, hamar összetalálkozhatunk! Nem kedveli: Utálok mindenkit, aki szappannal mos kezet... elrontják a nyaralásomat – ugye te nem fogod?

Üzenőfal Nagyutazó Bob: Csak gyorsan meg akarom köszönni a közös tengerentúli utat! A segítségeddel, együtt tényleg eljutunk a világ legeldugottabb szegletébe is! Remélem, következő alkalommal elhozod a barátaidat is! Kacsa Karolina: Salmonella, hagyd végre békén a tojásaimat! Mióta megjelentél, senki nem veszi őket, nekem viszont tényleg szükségem van a pénzre – szemet vetettem egy új tóra... te meg belerondítasz a tervembe!!! Pásztor doki: Á, már értem – nem elégedsz meg az állatok beleivel, meg akarod hódítani a simabőrűt is, hogy kielégítsd ragályos sóvárgásodat! De ne aggódj, én sem maradok rest: az összes páciensemnek szólok, hogy jól mossák meg, és alaposa főzzék vagy süssék meg a nyers ételeket – hogy eltűnj róluk.


nem


Lakóhely: 1315 Emberi test, Gyomor körönd 6. A specialitásom: véres hasmenés és fájdalmas gyomorgörcsök. Ó, igen, velem csupa mulatság az élet!

Ismerősök C. difficile

További tartózkodási hely: 4340 Alulfőzött, Szárnyas major, Piactanya u. 4. Kedvencek: gyomortwistet táncolni! És állati jó vagyok abban is, hogy görcsbe rántsam a beleidet! Ezen kívül szeretem a csirkéket és a pasztörizálatlan tejet: ilyen menő helyeken szoktam lógni... Van egy kis nyers húsod a hűtőben? Nem vagyok finnyás, ha csak tartogatod a húst, beleköltözök. Nem kedveli: ellenségem a jól átsütött vagy megfőzött hús, és a magas hőmérsékletű sütő...

H. pylori

Üzenőfal Shigella

Fényképek

Ági: Szörnyű vagy, Campylobacter, annyira beteg lettem tőled! Bárcsak soha ne barátkoztam volna veled! Csikre Csabi: Hé, cimbi, vigyázz magadra, kend be magad vastagon naptejjel, ha a héten a konyhába látogatsz: nehogy elégj nekem a forró sütőben! Pásztor doki: Campylobacter... figyellek ám! Tudom, hogy errefelé bujkálsz, és hogy még akkor is átterjedhetsz a betegről más emberekre, mikor a beteg már kezdi jobban érezni magát. Jól teszed, ha résen vagy; mindenkinek elmondom, mit tud a szappanos vizes kézmosás!


nem


Becenév: Nitrogén-megkötő baktériumok Lakóhely: a Föld alatti falu, Gyökér mélyút, Hüvelyes sor 5. Amiben mi, Rhizobium baktériumok nagyok vagyunk: növények egészséges táplálékává alakítani a nitrogén gázt. De nem egyedül tesszük ezt, hanem a bab, a lóhere és a borsó növényben élünk, ők segítenek a nehéz munkában!

Kedvencek: Amolyan otthon ülő típusú mikrobák vagyunk, ha egyszer találunk egy jó kis gyökérrészt, akkor éjjel-nappal ott lógunk! De nem vagyunk ám lusták! A fejünk feletti fedélért cserébe a növények növekedéséhez szükséges ammóniát juttattunk a talajba, ehhez a levegő természetes gázait használjuk fel. Boszorkányság? Dehogy: cserekereskedelem! Nem kedveli: a túl sok oxigént – tudom, ez hülyén hangzik egy ember számára, de mégis így van, nem szeretjük: tönkreteszi a mi jelentőségteljes munkánkat.

Ismerősök L. acidophilus

S. cerevisiae

Penicillium

Üzenőfal Lóhere Lali: Szevasz, mi újság odalent? Rengeteg magocska kel ki, és elég nyűgösek, szóval keményen kell dolgoznunk, hogy megfelelő talaj várja a kis növénykéket! Egyedül nem tudom megcsinálni, csak ha segítetek nekem! Gyuri gazda: Hahó, kis Rhizo-fickók! Gondoltam örülni fogtok, ha elmondom: nemrég díjat nyertem a városházán a fantasztikus gabonatermésemmel! Ezt nélkületek nem tudtam volna elérni – hálás köszönet érte! 

Fényképek

Csatlakozol a csoporthoz? igen

nem


Becenév: hőkedvelők klubja Lakóhely: 2028 Tanyaudvara, Tőzegláp, Komposzttároló tér 6.

Azért hívnak minket termofilnek, vagyis hőkedvelőnek, mert imádjuk a meleget! Próbáld csak ki, milyen finom meleg van egy komposzttároló belsejében; tökéletes hely számunkra, itt tudunk igazán jól alkotni!

Ismerősök

Egyéb tartózkodási hely: 4031 Zöldmező, Gabona körönd, Talajfelett út 7. Kedvencek: Mi lehet csodálatosabb egy jó nagy halom növényi hulladéknál! Végy egy adag levágott füvet, keverd össze földdel – máris kész a mesés ebéd! Ha baktérium vagy gomba vagy, beléphetsz a termofilok csapatába – csak bírnod kell a magas hőmérsékletű környezetben való munkát. Specialitásunk a korhasztás: lebontjuk a növényeket, és visszaalakítjuk őket tápanyagokká – miközben trópusi hőséget termelünk. Nem kedveli: A meleg oké, de a hideget gyűlöljük! Márpedig szerintünk 20 ◦C alatt hideg van; bacitársaink elő sem jönnek a védelmező endospóráikból a 20 ◦C alatti farkasordító hidegben! Brrr!

L. acidophilus

Üzenőfal S. cerevisiae

Penicillium

Fényképek

Eper Emma: Helló Termofilek! Köszi az ízletes ebédet, amit a komposztkonyhán készítettetek, szuper volt! Jövő héten is kérni fogok Gyuri gazdától, úgyhogy csak főzőcskézzetek továbbra is! X Lactobacillus: Kedveseim, ugye jöttök a jövő heti partimra? Kint a kertben leszünk, és megünnepeljük, hogy újabb sikeres évet zártunk a gazdaságban: egy csomó élelmiszert termeltünk a azt ünnepeljük. Remélem, hívatlan vendégek nem lesznek, ártalmas baktériumoknak nincs helyük a bulimban! Öko Ödön: Gratulálok Termofilek: az újrahasznosításban végzett kiemelkedő tevékenységetek elismeréseként Öko-díjra jelöltek titeket! Nagy segítség vagytok az ökoszisztéma számára azzal, hogy tápanyagokká bontjátok le a növényi hulladékot, szép munka!


nem


Becenév: probiotikus baktériumok Lakóhely: 2045 Naponta Friss Farm, Fürdőfogadó, Tehéntejtó u. 1. Egy jó kis bokszmeccsre mindig kaphatóak vagyunk az emberi bélben – szóval kösd fel a nadrágodat, ha ártalmas baci vagy! Az egészség oldalán harcolunk! Felkészülés az első menetre!

Ismerősök L. acidophilus

Egyéb tartózkodási hely: 6535 Hasznosfalva, Kisbél köz, Gyomor terasz 54. Kedvencek: Kedvenc ételünk a laktóz – ezzel a tejcukorral aztán nem könnyű megbirkózni!! Rengeteg energiát nyerünk belőle; és öröm látni, mennyire örül mindenki, mikor erjesztő-munkánk végeredméyneként előáll az isteni finom joghurt! Van olyan csoporttagunk is, aki pedig a szilázskészítés mestere: a szilázs gabonafélékből, hüvelyesekből, zöldtakarmányokból aprítás után erjesztéssel készülő takarmányféle; ezt aztán ehetik a tehenek és a birkák egész évben! És hogy szeretik! Nem kedveli: Nem kedveljük az emberre veszélyes mikrobákat – miért jó az nekik, ha ártanak? Az emberek és a Lactobacillusok mindig is jó pajtásai voltak egymásnak: segítsük egymást, nem igaz?!

S. cerevisiae

Üzenőfal Penicillium

Fényképek

Társaság a tejtermékekért: Kedves Lactobacillus csoporttagok! Konferenciát szervezünk, amelynek témája: “Bakteriális kultúrák jelentősége az élelmiszer-ellátásban”. Szeretnénk felkérni benneteket egy előadás megtartására, hiszen ti otthonosan mozogtok a témában! Kérjük, jelezzetek vissza mihamarabb! Ági: Köszönöm nektek, drága barátságos Lactobacillusok, hogy átvettétek Campylobacter helyét és segítettek meggyógyulni! Végre újra egészségesnek érzem magam! Puszi: Ági x Tehén Tekla: Csak így tovább, Lactobacillusok! Nektek köszönhetően igazán népszerű a tejem, viszik, mint a cukrot! Így végre hamarosan eljutok a régóta áhított tengerparti nyaralásra! Alig várom, hogy érezzem a homokot a patáim alatt!


nem

Az állattartó gazdaság higiénéje Játékszabály

Játékszabály 1. Minden játékos dob egyszer a dobókockával. A legnagyobb számot dobott játékos kezd. 2. A kör az óramutató járásával megegyező irányban halad, ilyen sorrendben dobnak a játékosok. 3. Ha a játékos mikrobát ábrázoló mezőre lép, akkor a bal oldalán ülő játékos felolvassa a pakli tetején levő kártyán szereplő kérdést, a játékos pedig megpróbál válaszolni arra. Mind helyes, mind helytelen válasz esetén követi a kártyán szereplő instrukciót. A használt kártyát külön tesszük, s ha elfogytak a kártyák, akkor a pakli újrakeverése után az új paklival folyik tovább a játék. 4. Az nyer, aki elsőként ér célba.

ha nem tudod a választ!

Cserélj helyet az utolsó játékossal,

Cserélj helyet az utánad következő játékossal,

(Ha tudod: maradj, ahol vagy!)



Lépj vissza 3-at, Miért nem szabad édességet enni a karámban?



Miért kell kezet mosnunk állattal való játék után?

Miért csak ott együnk, ahol a gazda mondja?

Evéskor káros mikrobák kerülhetnek a szádba, és megbetegedhetsz tőlük.

Az állatok betegséget okozó kórokozókat hordozhatnak. Az állat megérintésével rád kerülhet a kórokozó.

A gazda olyan helyet fog javasolni, ahol tudsz kezet mosni, és ahová állatok nem mehetnek be – így kisebb a kockázata, hogy mikrobát szedsz össze.

Lépj vissza 5-öt,

Lépj vissza 4-et,

Minden rossz válasz esetén lépj vissza 1-et!





Miért lehetnek ártalmas mikrobák a kerítésen?

A gazdaságban csakis káros mikrobák vannak. Igaz ez vagy hamis?

Az állatok ártalmas mikrobákat hordozhat a testükben, a bőrükön, s ezek rákerülhetnek a kerítésre, ha az állat nekimegy, hozzádörgölőzik, összenyálazza.

Lépj vissza a 2. mezőre, ha nem tudod a választ! (Ha tudod: maradj, ahol vagy!)

Mondj egy ártalmas mikrobát, amely előfordulhat a gazdaságban! Például: E. Coli, Salmonella, Campylobacter

Hamis: sok hasznos mikroba is van a gazdaságban, melyek segítenek egyes élelmiszerek előállításában.

Mondj 3 helyet, ahol a farmon ártalmas mikroba lehet! Például: az állat teste; a karám, az akol; az állat ürüléke; a kerítés; a talaj, ahol az állatok járnak.

Lépj vissza 2-t,

Lépj vissza 1-et,





A tanítónő észrevette, hogy a szádba vetted az ujjad, miközben egy kisborjúval játszol. Miért nem szabad ezt?

Hatékonyabb, ha a kézmosáshoz vizet és szappant használsz, mint ha kéztisztító gélt. Igaz ez vagy hamis?

Az ujjadról káros mikrobák kerülhetnek a szádba, megbetegedhetsz tőlük.

Igaz: az előbbi több mikrobát távolít el.

Megszabadultál néhány ártalmas mikrobától, amikor kezet mostál az állatokkal való játék után.

Láttad, hogy az egyik állat a kerítéshez dörgöli a farát, és távol maradtál a kerítéstől, hiszen tele lehet ártalmas mikrobákkal.

Lépj előre 3 lépést!


A gazda szerint okos vagy, hiszen tudod, hogy vannak olyan hasznos mikrobák, amelyek segítik a növények növekedését.


Ebéd előtt segítettél a kisebb gyerekeknek kezet mosni.


Segítettél a farmernek megmutatni, hogyan használ mikrobákat a szilázs készítéséhez.

Cserélj helyet a legelső játékossal! (A szilázs kukoricából, egyéb gabonafélékből, hüvelyesekből, keverék-zöldtakarmányokból aprítás után erjesztéssel készülő takarmányféle.)

Ha tudsz mondani egy olyan helyet, ahol a gazdaságban hasznos mikrobák találhatók.

Cserélj helyet az előtted levő játékossal! Például: komposzttároló; talaj; tej-istálló; szilázstartály; nyári konyha; a növény gyökerének csomói

Mielőtt elmentél a farmról, lemostad a gumicsizmádat, így nem viszel haza magaddal mikrobákat a csizmádon.

Ha tudod, miért nem elég kéztisztító géllel kezet mosni, miért kell vizet és szappant használni.

Lépj előre 8 lépést! Lépj előre 1 lépést!

A szappan feloldja bőrünk zsírrétegét, a víz pedig lemossa az esetleg e zsírrétegbe ragadt mikrobákat. A gél viszont nem távolítja el a mikrobákat a kézről.

Ha tudsz mondani 3 olyan helyet, ahol a gazdaságban ártalmas mikrobák találhatók.

Cserélj helyet a legelső játékossal! Például: az állat teste; a karám, az akol; az állat ürüléke; a kerítés; a talaj, ahol az állatok járnak.

Lépj vissza 3-at, ha nem tudod a választ!

Cserélj helyet az utolsó játékossal,

Cserélj helyet az utánad következő játékossal,



Mi a teendő, ha fáj a hasad a gazdaságban tett látogatás után pár nappal?



Az otthon tartott kedvenceken is lehetnek mikrobák?

Mondj egy ártalmas mikrobát, amely előfordulhat a gazdaságban!

Ne menj suliba, igyál sok folyadékot, és kérd meg a szüleidet, mondják el a háziorvosnak, hogy állattartó gazdaságban jártál!

Lépj vissza 5-öt, ha nem tudod a választ!

Igen, a háziállatok is hordozhatnak az embert megbetegítő kórokozókat, ezért kezet kell mosni az ezekkel való játék után is.

Lépj vissza 4-et, ha nem tudod a választ!



Megeheted a szendvicsedet, ha leejtetted a gazdaságban a földre?

Miért jobb a gazdaságban tett látogatáskor gumicsizmát viselni, mint sportcipőt?


Például: E. Coli, Salmonella, Campylobacter.

Minden rossz válasz esetén lépj vissza 1-et! Mondj 3 dolgot, amit nem szabad az állatok karámjában csinálni! Például: enni, az ujjadat a szádba venni, lenyalni, az arcodon babrálni, megfogni az állati ürüléket, a földre ülni, puszilgatni az állatokat.

Nem, hiszen a földről ártalmas mikorbák kerülhettek rá, melyek megbetegíthetnek.

Mert a gumicsizma könnyebben takarítható, és kevesebb rés van rajta, ahová a mikrobák beleakadhatnak és ahol megbújhatnak.

Lépj vissza a 2. mezőre,

Lépj vissza 2-t,

Lépj vissza 1-et,

ha nem tudod a választ! (Ha tudod: maradj, ahol vagy!)





Az állat testén hol fordulhat elő a legnagyobb valószínűséggel ártalmas mikroba?

Éhes vagy, és látod, hogy a legelőn lepottyant egy alma az almafáról. Miért ne edd meg?

Melyik hatékonyabb: a kerti csapnál folyóvíz alatt vagy egy tál vízben kezet mosni?

Azért, mert a mosatlan gyümölcsön a földről származó kórokozók lehetnek, s lehet, hogy megbetegszel tőlük.

Folyóvíz alatt, hiszen az több mikrobát eltávolít, és úgy mindig tiszta a kézmosáshoz használt víz.

Az állat lábán, a szájában, a hátsóján, a farkán.

Eszedbe jutott, hogy odaadd a szüleidnek a gazdától kapott, a gazdaságlátogatást követő teendőkről szóló tájékoztatót.

A földre ejtettél egy cukorkát, s felvéve egyből a szemetesbe dobtad.



Emlékeztél, hogy az arra kijelölt helyen fogyaszd el az ebédedet, és a kezedet is megmostad evés előtt.

Tudtad, hogy az állati ürülékben ártalmas mikrobák lehetnek, ezért nem léptél bele a tehénlepénybe.

Lépj a következő páros mezőre!


A gazdaságból hazaérve a verandán vagy az előtérben hagytad a cipődet, hogy egy felnőtt segítsen alaposan megtisztítani, mielőtt lerakod.

Ha meg tudsz nevezni egyet a gazdaságban található hasznos baktériumok közül,


Elestél, sáros lett a kezed, ám mielőtt más embert megérintettél volna, kezet mostál szappannal és vízzel.

Cserélj helyet a legelső játékossal!

A gazdaságban több hasznos mikroba van, mint amennyi káros – igaz ez? Helyes válasz esetén

cserélj helyet az előtted levő játékossal! Igaz; sok mikroba az élelmiszer-termelésben segíti a gazdát.

lépj előre 8 lépést! Például: Lactobacillus, termofil baktériumok, Rhizobium baktériumok

Ha meg tudsz nevezni egy olyan italt vagy ételt, amely a gazdaságban található hasznos baktérium segítségével készül,

cserélj helyet a legelső játékossal! Ilyenek: joghurt, tej, kenyér, gabona és egyéb termények, zöldségek, gyümölcsbor, sör.

60 59 58 57 56 55 54 53 52 51 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 20 19 18 17 16 15 14 13 12 11 1

2

3

4

5

6

7

8

9 10


A 3.1. fejezet azt mutatja be, hogy a betegségek megelőzésére milyen természetes védelmi eszközök állnak az emberi test rendelkezésére. A részletes bemutatókból és animációkból megtudhatjátok, hogyan veszi fel a test a harcot nap mint nap az ártalmas mikrobákkal. Ez a fejezet a teljes anyag utolsó két fejezetének elsajátításához szükséges tudásanyagot tartalmazza.

Várható tanulási eredmények A tanulók megtanulják, hogy:  az emberi test számos természetes védelmi rendszerrel bír a fertőzések legyőzésére  testünk három fő védelmi vonallal rendelkezik  testünknek néha segítségre van szüksége a fertőzések legyőzéséhez

3.13.1. A fertőzések megelőzése A test természetes védekezőrendszerei Háttér-információ: Kulcsszavak Antitestek Antigén Immúnis (védett) Gyulladás Kórokozó Fagociták Fagocitózis Vérplazma Fehérvérsejtek

Testünk nagyon hatékonyan képes leküzdeni a betegségeket. Ebben három fő védelmi vonal segíti: 1. A kórokozók testünkbe történő bejutásának megelőzésére Az első védelmi vonala bőrünk, amely megakadályozza, hogy a sok ártalmas mikroba bejusson a szervezetünkbe. Az orrunkban található nyálka és a csillószőrök (apró szőrök) csapdába ejtik a mikrobákat, és meggátolják, hogy azok a tüdőnkbe jussanak. De még az emberi könny is tartalmaz baktériumellenes enzimeket, bár ez utóbbi a kémiai, és nem a fizikai védelmi rendszer része. 2. Nem-specifikus fehérvérsejtek

Szükséges anyagok □

Töltse le a bemutatót a www.e-bug.eu

webhelyről. tanulónként: □ A KJ 1 egy-egy

példánya

A nem-specifikus fehérvérsejtek, más néven fagociták igazán nem válogatósak: szó szerint bekebeleznek és megpróbálnak megsemmisíteni mindent, amit a testünkre veszélyesnek ítélnek. A fagocitózisnak nevezett eljárás során bekebelezik és megemésztik az idegen testeket. Eközben gyulladásos folyamatokat indítanak be azáltal, hogy a vér és a vérplazma a fertőzés helyére áramlik. Az előbbi az adott terület pirosságát és forróságát, az utóbbi pedig a duzzadását eredményezi. Mindez lehetővé teszi, hogy az erre szolgáló sejtek elérjék a fertőzés területét és felvegyék vele a harcot. 3. Specifikus fehérvérsejtek

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok: 

Microsoft PowerPointbemutató a KJ 1

laphoz 

Az immunrendszer működését szemléltető animáció.

Ezek a fehérvérsejtek azért specifikusak, mert csak a mikrobákat támadják meg. Minden mikroba felszínén található egy egyedi molekula, amelyet antigénnek nevezünk. Amikor ezek a fehérvérsejtek egy olyan antigénnel találkoznak, melyet nem ismernek fel, elkezdenek antitesteknek nevezett fehérjéket termelni, melyek az antigénekhez kapcsolódva megjelölik azokat, így a többi fehérvérsejt tudni fogja, hogy az adott antigéneket el kell pusztítani. Az antitestek KIZÁRÓLAG azokhoz a meghatározott antigénhez kapcsolódnak, amelyek megjelölésére létrejöttek. A fehérvérsejtek nagy számban és gyors ütemben termelik az antitesteket, így azok a véráram segítségével hamar eljutnak a megfelelő helyre, majd kapcsolódnak a behatoló mikrobákhoz és kórokozókhoz. A kórokozók elpusztítása után az antitestek a vérben maradnak, hogy leküzdjék a fertőzést, ha az újra fellángolna. Ily módon szervezeted „megjegyzi” az adott betegséget, és immunissá (védetté) válik azokkal a betegségekkel szemben, melyeken már átestél. Ha a kórokozó újra megtámadja a szervezetet, az már készen áll, és azonnal termelni kezdi a fertőzés leküzdésére szolgáló antitesteket.

Előkészületek 5. Minden tanulónak készítsen egy-egy másolatot a KJ 1 lapról. 6. Töltse le az immunrendszer működését szemléltető animációt a www.e-bug.eu webhelyről.

A test védekezőrendszere A fertőzések leküzdéséhez nem kell feltétlenül gyógyszert szednünk. Tudtad például, hogy anélkül, hogy a tested – észrevétlenül – minden nap keményen dolgozik azért, hogy legyőzze a veszélyes mikrobákat? Az emberi szervezet három, az ártalmas kórokozók legyőzésére szolgáló védelmi vonallal rendelkezik.

Az első védelmi vonal – megakadályozza, hogy a mikrobák a szervezetünkbe jussanak 1.

A bőr A bőr (ha nem sebes vagy sérült) megakadályozza, hogy a mikrobák a szervezetünkbe jussanak. Ha a bőr mégis megsérül, a vér gyorsan megalvad sérülés helyén, és az így képződő var megakadályozza a mikrobák behatolását.

2.

A légzőszervek Az orrunkban található nyálka és a csillószőrök meggátolják, hogy a mikrobák a tüdőnkbe jussanak.

3.

A szemek Az emberi könny olyan, enzimnek nevezett kémiai anyagokat tartalmaz, melyek elpusztítják a szem felületén található baktériumokat.

A második védelmi vonal – Nem-specifikus fehérvérsejtek 1. A fagocitáknak nevezett fehérvérsejtek a. Ezek általában kiszűrik azokat a testünk számára „idegen” dolgokat, amelyek áthatoltak az első védelmi vonalon. b. Bekebelezik a mikrobákat és megemésztik őket. c. Azért nevezzük őket nem-specifikusnak, mert MINDEN, a testünk számára idegen behatolót megtámadnak. d. Duzzanatot és vörösséget okoznak azáltal, hogy i. fokozzák a terület vérellátását, ii. és a sérült területre folyadék szivároghat be.

A harmadik védelmi vonal – Specifikus fehérvérsejtek 1. Bizonyos fehérvérsejtek antitesteket termelnek a. Minden behatoló sejt felszínén egyedi jelző (marker), úgynevezett antigén található b. Amikor a specifikus fehérvérsejtek idegen antigénnel (markerrel) találkoznak, antitesteket termelnek: ezek a behatoló sejtekhez kapcsolódva kijelölik a sejteket megsemmisítésre. Az antitestek KIZÁRÓLAG azokhoz a meghatározott antigénekhez (markerekhez) kapcsolódnak, amelyek megjelölésére létrejöttek c. Amint a fehérvérsejtek azonosították, milyen antitestekre van szükség, gyors ütemben termelni kezdik őket. Ezek az antitestek aztán i. azonnal megkezdik a behatoló mikrobák megsemmisítésre történő megjelölését. ii. a kórokozók elpusztítása után a véráramban maradnak, hogy leküzdjék a fertőzést, ha az újra fellángolna. A szervezet ezáltal „emlékszik”, hogyan termeljen gyorsan antitesteket, így immúnissá (védetté) válsz a legtöbb olyan betegséggel szemben, melyeken már átestél.


A 3.2. fejezet (A védőoltások) bemutatja, a védőoltásokat ki és hogyan fedezte fel. A tanulóknak olvasás utáni szövegértés lesz a feladatuk: Olvasnak Edward Jennerről és arról, hogyan fedezte fel a védőoltásokat. A történetet a tanár lapokon kioszthatja a tanulóknak, de akár az egész osztálynak is felolvashatja. A „Töltsd ki az üres helyeket” és az „ellenőrző kérdések” típusú tevékenységek segítenek a történet főbb elemeinek alapos elsajátításában. Kiegészítő feladatként a tanulók szerepjáték keretében eljátszhatják Edward Jenner és az általa felfedezett védőoltás történetét.

Várható tanulási eredmények A tanulók megtanulják, hogy:  a védőoltásokkal jó néhány fertőzés, például az influenza is megelőzhető. Az ügyesebb diákok megtanulják, hogy:  nincs minden fertőzésre védőoltás.

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások Háttér-információ: Kulcsszavak Antitest Antigén Baktériumok Kór Immunrendszer Immunizálás Beoltás Oltóanyag (vakcina) Vírus Fehérvérsejt

Szükséges anyagok: tanulónként:   

az FL 1 egy-egy példánya a KJ 1 egy-egy példánya fehér tábla (nem kötelező)

Rendelkezésre álló internetes segédanyagok:

Immunrendszerünk általában leküzdi a testünkbe behatoló ártalmas mikrobákat. A sok pihenés és alvás, illetve a megfelelő táplálkozás segíti immunrendszerünket a betegségek megelőzésében. Az immunrendszer ezenkívül védőoltásokkal is támogatható. A védőoltások megelőzésre, és NEM a betegségek kezelésére szolgálnak. A vakcina (oltóanyag) általában ugyannak a mikrobának a legyengített vagy ártalmatlanított változatából készül, amelyik a betegséget okozza, néhány esetben pedig a kórokozókhoz hasonló, de azoktól különböző organizmusokból jön létre. Amikor az oltóanyagot a testbe fecskendezik, az immunrendszer ugyanúgy felveszi vele a harcot, mintha ártalmas mikrobák támadták volna meg szervezetünket. A fehérvérsejtek számos antitestet termelnek, melyek az oltóanyag alapjául szolgáló organizmusok felületén található antigénnek nevezett markerekhez kapcsolódnak. Mivel a vakcina nagyon legyengített mikrobákat tartalmaz, a fehérvérsejtek könnyedén legyőzik őket, és a szervezet nem betegszik meg. Az immunrendszernek az oltóanyaggal folytatott küzdelmének köszönhető, hogy testünk megjegyzi, hogyan lehet legyőzni ezeket a mikrobákat. Amikor szervezetünk később olyan behatoló mikrobákkal találkozik, melyek ugyanezeket a markereket (antigéneket) hordozzák, az immunrendszerünk még azelőtt fel tudja venni velük a harcot, hogy megbetegíthetnének bennünket. Bizonyos esetekben az immunrendszer memóriáját „fel kell frissíteni”, ezért szükség van emlékeztető oltásokra is. Léteznek agyafúrt mikrobák is – ezek közé tartozik az influenza. Ezek nagyon gyorsan fejlődnek, és gyakran változtatják markereiket és antigénjeiket, így az immunrendszer nem emlékszik, hogyan lehet legyőzni őket. Ezért van szükségünk szezonális influenzaoltásokra.

 A feladathoz kapcsolódó bemutató

ÉRDEKESSÉG A védőoltásokhoz használt anyag, a vakcina neve a latin vacca, azaz tehén szóból származik, mert az első vakcinát az ártalmatlanabb tehénhimlő kórokozójából készítették.

Előkészületek 1. Minden tanulónak készítsen egy másolatot az FL 1 és a KJ 1 lapról.

3.2. A fertőzések megelőzése Védőoltások Bevezetés 1. Az óra elején magyarázza el az osztálynak: bár sok veszélyes, az embert megbetegítő mikroba létezik, sok mindent tehetünk a betegségek megelőzésére. 2. Magyarázza el az osztálynak, hogy az oltóanyagok a legyengített mikrobák (kórokozók) külső burkát tartalmazzák kis mennyiségben, és ezek megtanítják testünknek, hogyan veheti fel a harcot, ha betegség támad meg bennünket. Beszéljék meg, hogy a diákoknak milyen élményeik vannak a védőoltásokról, emlékeik szerint milyen oltásokat kaptak és mikor. 3. Mutassa meg a tanulóknak azoknak a betegségeknek, vírusoknak és baktériumoknak a képét, amelyek ellen be lettek oltva. (A képek a www.e-bug.eu webhelyen találhatóak.) Emlékeztesse az osztályt, hogy ezek a betegségek a 18. században még nagyon elterjedtek voltak. 4. Emelje ki, hogy a védőoltások nélkül sokan az osztályból az ötödik életévüket sem érték volna meg. Mondja el, hogy az oltásoknak köszönhetően a szamárköhögés, a gyermekbénulás és a tuberkulózis ma már kifejezetten ritka betegségnek számít. 5. Emlékeztesse a tanulókat, hogy némelyik mikroba ugyanúgy cserélgeti a külső burkát, mint mi az öltözékünket. Némelyik mikroba olyan gyorsan cseréli a külső burkát, hogy a kutatók nem tudnak védőoltást kifejleszteni, illetve minden évben (ahogy például az influenza esetében is) új vakcinára van szükség.

Fő feladat 1. Ossza ki a tanulóknak az FL 1 egy-egy példányát. 2. Olvastassa el az osztállyal Edward Jenner történetét (KJ 1) vagy a tábla segítségével, vagy a KJ 1 egy-egy példányának kiosztásával, így a tanulók követni tudják majd a történetet. 3. Miután elolvasták a történetet, kérje meg a diákokat, hogy töltsék ki az üres helyeket a feladatlapon. 4. Ezután válaszolják meg a feladatlap alján található kérdéseket.

Minden tanulónak 1. A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a diákok megértették-e a tanultakat: a. Mik azok a vakcinák (védőoltások)? A vakcinák egy-egy adott betegséggel szemben ellenállóvá teszik az embert, és a mikrobák elölt vagy nagyon legyengített variánsait tartalmazzák. b. Mikor van szükség védőoltásra? Mivel megelőző intézkedésről van szó, az oltást a betegség megjelenése előtt kell beadni. c. Ki alkalmazott először védőoltást? Edward Jenner 1796-ban.

Kiegészítő feladat Miután végeztek az olvasással, a tanulók játsszák el Edward Jenner történetét az osztály előtt. Az elmbridge-i iskola 12. osztályos tanulói által előadott változat a KJ 2 lapon olvasható. Az előadás megtekinthető a www.e-bug.eu webhelyen.

Edward Jenner 1749-ben született. A fiatal Edwardot már gyermekkorában rabul ejtette a természet és lenyűgözték a természettudományok, amikor a Severn folyó partján rendszeresen fosszíliák után kutatott. 1770-ben, huszonegy éves korában orvosgyakornokként tevékenykedett Londonban, két évvel később pedig orvosi praxist nyitott szülővárosában, a berkeleybeli Gloucestershire-ben. Ebben az időben az embereket egy szörnyű betegség, a himlő tartotta rettegésben: ebbe a csúnya kiütésekkel járó betegségbe sokan bele is haltak. Orvosként Edward Jenner figyelmesen hallgatta, amit a vidéki emberek a himlőről mondtak. Azt állították, hogy aki egyszer átesett a tehénhimlőn, vagyis a betegség tehenek által terjesztett, enyhébb formáján, az később nem kapta el a jóval veszélyesebb emberi himlőt. Jenner elhatározta, hogy utánajár a dolognak. 1796-ban egy Sarah Nelmes nevű fejőnő tehénhimlő okozta kiütésekkel kereste fel Jennert. A doktor a kiütés okozta gennyes váladékból mintát vett, és James Phipps nevű kertésze nyolcéves fiának kezét finoman felsértve megfertőzte a gyermeket. James el is kapta a tehénhimlőt, de hamar felgyógyult.

Jenner ezek után a veszélyes emberi himlőből is mintát vett, és azzal is hasonlóan járt el, aminek hatására James bőrén kiütések jelentkeztek, ám ahogy Jenner várta, a himlő nem hatalmasodott el a fiún. Az orvos védőoltásként vakcinát alkalmazott – a szó a tehén latin nevéből, a vaccából származik. Jenner ezután sorban beoltotta az összes környékbeli gyermeket, hogy megakadályozza a veszélyes himlőjárvány kitörését.

Elbeszélő

Edward Jenner 1749-ben született. A fiatal Edwardot már gyermekkorában rabul ejtette a természet és lenyűgözték a természettudományok, amikor a Severn folyó partján rendszeresen fosszíliák után kutatott.

Jenner

Milyen szép az idő! Nagyszerű alkalom, hogy nekiinduljak fosszíliákat keresni a Severn partjára. Nincs is csodálatosabb dolog ennél.

Elbeszélő

1770-ben, huszonegy éves korában Edward orvosgyakornokként tevékenykedett Londonban, két évvel később pedig orvosi praxist nyitott szülővárosában, a berkeleybeli Gloucestershire-ben. Ekkoriban a himlő és a tehénhimlő komoly fenyegetést jelentett.

Jenner

Fáradjon be, Smith úr! Jó napot, kedves Smith asszony! Miben segíthetek?

Smithné

Dr. Jenner, a férjemet ellepték a tehénhimlő-kiütések. Kérem, segítsen rajta!

Smith úr

Ráadásul egy barátom tavaly hunyt el himlőben, de neki soha nem volt tehénhimlője.

Jenner Smith úr

Jenner Elbeszélő

Hallgatom, Smith úr. Sok olyan embert ismerek, aki átesett a tehénhimlő-fertőzésen, de soha nem kapta el a himlőt. Gondolja, hogy akkor én sem fogom elkapni a himlőt, doktor úr? Tudja Smith úr, nem maga az első, akitől ezt hallom. Az a gyanúm, hogy igaza van. Utána fogok járni a dolognak. És a kiváló orvos így is tett. Amikor Sarah Nelmes, a fejőnő tehénhimlő okozta kiütésekkel felkereste dr. Jennert, az orvosnak alkalma nyílt elvégezni egy kísérletet, mégpedig egy nyolcéves kisfiú, James Phipps segítségével.

Sarah

Doktor úr, tehénhimlő-kiütések vannak a kezemen.

Jenner

Mutassa kisasszony, hadd nézzem. Gyere ide James, és nyújtsd ki a karod.

Sarah

Mit csinál, doktor úr?

Jenner

Elvégzek egy kísérletet, Nelmes kisasszony. Az ön sebéből származó mintával megkarcolom James karját.

Elbeszélő

James meg is betegedett, ám hamar felgyógyult. Ekkor dr. Jenner készen állt a kísérlet folytatására: egy másik himlőbetegtől származó mintával is megfertőzte Jamest.

Jenner

James, kisfiam, ha minden jól sikerül, a neved bekerül az orvostudomány történetébe!

James

És mi lesz, ha nem sikerül a kísérlet, dr. Jenner?

Jenner

Nem akarok hazudni neked: akkor akár bele is halhatsz a betegségbe.

James

(Nagyot nyel) Ajjaj!

Elbeszélő

De James nem halt meg. Jenner feltételezése helyesnek bizonyult, és felfedezése idővel a védőoltások elterjedéséhez vezetett. Később minden környékbeli gyermeket beoltott tehénhimlővel, akik így nem kapták el a veszélyes himlőt. Munkásságát ma is számon tartják, és a gloucestershire-i Királyi Kórház egyik osztálya az ő nevét viseli.

Írd be a hiányzó helyekre az alábbi szövegdobozban látható szavakat! Edward Jenner Angliában, ___________________ városban született. Gyermekként Jennert nagyon érdekelte a ___________, és mikor felnőtt, ___________ lett belőle. Abban az időben az angolok rettegtek a ___________ nevű, gyakran halállal végződő betegségtől. A betegség tünetei közé tartozik a súlyos ___________ is és nagyon sokan meghaltak. Jenner rájött, hogy a fejőnők, akik a tehenektől elkapták a betegség enyhe változatát, a ____________, nem halnak bele a himlőbe. Jenner mintát vett

A történelem hőse Dr. Edward Jenner a tudománytörténe lem egyik legfontosabb alakja. Az általa felfedezett védőoltás nélkül csak minden második gyermek érné meg a felnőttkort.

egy tehénhimlőben szenvedő____________ kezéről, és ezzel megfertőzött egy ___________ nevű fiút. A fiú elkapta a tehénhimlőt, de gyorsan felgyógyult. Jenner ezután ___________ őt himlővel. ___________ jelentkeztek, de a himlő nem hatalmasodott el a gyermeken. Jenner örült, hogy feltételezése helyesnek bizonyult, és ezután minden gyermeket ___________ a városban, nehogy elkapják a himlőt. Tehénhimlő Orvos Megfertőz

Fejőnő Heg

James Phipps Himlő Gloucestershire Természettudomány Kiütés Beolt

Tudod-e? Válaszolj az alábbi kérdésekre: 1. Ki fedezte fel a védőoltást? _________________________________________________________ 2. Mi a neve a kor rettegett halálos betegségének?

Kilencéves korára minden gyerek legalább kilenc oltást kap tíz különféle veszélyes fertőzés megelőzésére.

_________________________________________________________ 3. Milyen módszert talált ki Jenner a betegség megelőzésére? _________________________________________________________ 4. Mi történt a kis Jamesszel, miután az orvos megfertőzte tehénhimlővel? _________________________________________________________ 5. Mi történt a kis Jamesszel, miután az orvos megfertőzte a veszélyes emberi himlővel? _________________________________________________________ 6.

Miért volt fontos Jenner számára, hogy elméletét kipróbálja Jamesen, mielőtt beoltotta volna a többi gyereket? ________________________________________________________

Érdekesség A védőoltásokhoz használt anyag, a vakcina neve a latin vacca, azaz tehén szóból származik.


A 4. fejezet (Fertőzések kezelése) a fertőzések kezeléséről szól, és bemutatja, hogy az antibiotikumokat és a gyógyszereket hogyan használhatjuk a különféle betegségek kezelésére. Ez egy szóbeli feladat. A tanulók Ági és Tomi egy iskolai napjának különböző helyzeteibe pillanthatnak be, és eközben megvitatják a képregényhez tartozó különféle megjegyzéseket, illetve eldönthetik, egyetértenek-e azokkal.

Várható tanulási eredmények Minden diák megtanulja, hogy:  a leggyakoribb betegségek egy idő után maguktól is meggyógyulnak a pihenésnek, a bőséges folyadékbevitelnek és az egészséges életmódnak köszönhetően  ha antibiotikum szedésére van szükség, végig kell csinálni a kúrát.

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikum- és gyógyszerhasználat Háttér-információ: Kulcsszavak Antibiotikum Kór Betegség Immunrendszer Fertőzés Gyógyszer Természetes akadályok Természetes védelmi rendszer Tünet Oltóanyag (vakcina)

Szükséges anyagok: Tanulóként/ csoportonként:  a KJ 1 egy-egy példánya  a KJ 2 egy-egy

példánya  az FL 1 egy

példánya papíron, táblán vagy projektorral kivetítve (nem kötelező)

Testünk számos természetes védelmi rendszerrel rendelkezik a fertőzést okozó, ártalmas mikrobák leküzdésére. A bőr például meggátolja, hogy a mikrobák a szervezetünkbe jussanak, az orrunkban található ragadós hártyaréteg csapdába ejti a belélegzett mikrobákat, az emberi könny baktériumölő anyagokat tartalmaz, gyomrunk pedig olyan savas folyadékot termel, mely elpusztítja a lenyelt kórokozókat. Általában az egészséges életmód (a megfelelő táplálkozás, a bőséges folyadékfogyasztás és a sok pihenés) elegendő ahhoz, hogy ezek a természetes akadályok megvédjenek bennünket. Néha mégis előfordul, hogy a mikrobák áthatolnak ezeken az akadályokon, és a szervezetünkbe jutnak. Az esetek túlnyomó részében az immunrendszer legyőzi ezeket az ártalmas mikrobákat, ám néha ő is segítségre szorul. Az Antibiotikumok az orvosok által használt speciális gyógyszerek, amelyek a veszélyes baktériumok elpusztítására szolgálnak. Bizonyos antibiotikumok meggátolják a baktériumok szaporodását, mások pedig elpusztítják őket. Az antibiotikumok a baktériumok által okozott betegségek (például az agyhártyagyulladás, a tuberkulózis és a tüdőgyulladás) kezelésére szolgálnak. Nem hatnak azonban a vírusokra, ezért a vírusok által okozott meghűléses és influenzaszerű megbetegedések kezelésére nem alkalmasak. Az antibiotikumok felfedezése előtt a veszélyes baktériumok rengeteg embert megöltek. Manapság már a legtöbb bakteriális fertőzés hatékonyan kezelhető antibiotikumokkal. A baktériumok azonban visszavágnak: minél gyakrabban alkalmazzuk az antibiotikumokat, a baktériumok annál inkább ellenállóvá válnak velük szemben. Ez azt jelenti, hogy a bakteriális fertőzések újból életveszélyessé válhatnak. Ezt az alábbi szabályok betartásával kerülhetjük el: -

csak az orvos által felírt antibiotikumokat szabad bevenni a megkezdett kúrát mindig be kell fejezni egyszerű köhögésre és meghűlésre ne szedjünk antibiotikumokat

Léteznek vírusölő és gombaellenes szerek is, azonban ezeket is csak orvos adhatja be. Sok nem vényköteles gyógyszer kapható a fertőzéseket kísérő tünetek enyhítésére. Ilyenek például a lázzal járó melegérzetet mérséklő fájdalomcsillapítók.

Előkészületek Nyomtassa ki vagy fénymásolja le minden tanulónak a KJ 1, a KJ 2 és az FL 1 egy-egy példányát.

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikum- és gyógyszerhasználat

Bevezetés 1. Az óra elején magyarázza el a tanulóknak, hogy most a már elkapott fertőzések legyőzéséről fognak tanulni. Emlékeztesse a diákokat, hogy az ártalmas mikrobáktól betegek lehetünk. Kérdezze meg tőlük, milyen emlékeik vannak a különféle betegségekről, milyen betegségeken estek át, mik voltak a tünetek, és milyen kezelést kaptak. Elmentek orvoshoz, vagy csak valamilyen vény nélkül is megvásárolható szert kaptak? 2. Mondja el a diákoknak, hogy mielőtt gyógyszert vennének be, hagyják, hogy a testünk maga próbálja meg leküzdeni a kórokozókat. Magyarázza el, hogy a szervezetünk rendelkezik a veszélyes mikrobák ellen védekező immunrendszerrel. Ha eleget alszunk és megfelelően táplálkozunk, immunrendszerünk erős marad, és képes lesz legyőzni a betolakodókat. 3. Mondja el ugyanakkor azt is, hogy időnként előfordul, hogy túl sok ártalmas mikroba jut a szervezetünkbe, és ilyenkor az immunrendszerünknek segíteni kell. Ilyenkor szoktunk gyógyszert szedni. Magyarázza el az osztálynak, hogy a különféle betegségek más és más orvossággal kezelhetők, ezért vannak például köhögés-, fájdalom- és lázcsillapító szerek. 4. Hangsúlyozza, hogy az antibiotikumok különleges gyógyszerek, melyek kizárólag a bakteriális fertőzések legyőzésére szolgálnak. Az antibiotikumok úgy gyógyítanak, hogy elpusztítják a bennünket megbetegítő ártalmas kórokozókat. Magyarázza el a diákoknak, hogy a különféle antibiotikumok különböző baktériumfajtákat képesek elpusztítani: nem szabad a másoknak felírt antibiotikumot beszedni, mert lehet, hogy az nem is hatásos. Csak az orvos által felírt antibiotikumot vegyük be! 5. Mondja el, hogy az orvos által előírt antibiotikum-kúrát mindig végig kell csinálni. Ha nem így teszünk, akkor előfordulhat, hogy nem pusztul el minden baktérium, és megint megbetegszünk, vagy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben. 6. Mondja el azt is, hogy sok más szer (például a fájdalomcsillapítók és a köptetők) a fejfájáshoz, lázhoz és vértoluláshoz hasonló tünetek enyhítésére szolgálnak.

Fő feladat 1. Ez a feladat kis csoportokban vagy a teljes osztályt bevonva is végrehajtható. A feladat a képregényhez kapcsolódik. 2. A képregény minden képkockája egy döntést igénylő helyzetet ábrázol. A döntést meghozó személy szavai kurzívval szerepelnek a szövegben. 3. Mutassa meg az összes dobozt (akár együtt a KJ 1 és a KJ 2 lapot, vagy egyenként a tábla vagy a projektor használatával a www.e-bug.eu webhelyről), majd vitassák meg, hogy a döntést meghozó személy helyesen járt-e el. 4. A megbeszélés fő pontjai az ÓM 3 lapon találhatók.

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikum- és gyógyszerhasználat Minden tanulónak A következő kérdésekkel ellenőrizze, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat: 1. Mi okozza a fertőzéseket? Az ártalmas mikrobák. 2. Mik azok a gyógyszerek? A gyógyszerek betegségek gyógyítására vagy tüneteik enyhítésére használt készítmények. 3. Mik azok az antibiotikumok? Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések legyőzésére szolgáló speciális szerek. 4. Miért nem szabad bevennünk a másoknak felírt antibiotikumot? A különböző antibiotikumok különféle bakteriális fertőzések ellen hatásosak, így a fülgyulladásra felírt antibiotikum nem biztos, hogy sebfertőzés kezelésére is jó. 5. Mi történhet, ha nem csináljuk végig az antibiotikum-kúrát? A megszakított antibiotikumos kezelés után előfordulhat, hogy az el nem pusztult baktérimok miatt a fertőzés továbbra is fennáll. Ezek az antibiotikumnak kitett baktériumok megtanulják, hogyan vegyék fel a küzdelmet az antibiotikummal a következő találkozáskor, így ellenállóvá válnak az antibiotikumos kezeléssel szemben.

Kiegészítő feladat 1. Ezt a feladatot lehet önálló feladatként, vagy 2–4 fős csoportokban is végezni. 2. Ossza ki a tanulóknak az FL 1 lapot. 3. A diákok párosítsák össze a bal oldali oszlopban található szavakat a jobb oldalon olvasható meghatározásokkal.

4.1. A fertőzések kezelése Antibiotikum- és gyógyszerhasználat

Mártinak a szája elé kellene tennie a kezét köhögés közben. A fertőzések köhögéssel és tüsszögéssel könnyen terjednek egyik emberről a másikra. A tüsszentéskor kibocsátott légáramlat körülbelül 160 kilométeres óránkénti sebességgel, nagy erővel terjed, így nagyon messzire eljuthat, és másokat is megfertőzhet.

Mindig moss kezet vécéhasználat után! A vécékben számos, az emberre veszélyes mikroba található. A megfelelő tisztálkodási szokások elengedhetetlenek az egészséges élethez, és jelentősen csökkentik a fertőzésveszélyt. Közismert, hogy a megfelelő kézmosási szokások csökkentik az iskolai hiányzások számát, nemcsak a gyomor-bél hurut, de a köhögés és a meghűlés esetében is.

Áginak NEM szabad bevennie a nővérének felírt antibiotikumokat. A különböző bakteriális fertőzések kezelésére rengeteg antibiotikum létezik. Az orvos az adott betegségre a megfelelő antibiotikumot írja fel a beteg számára szükséges dózisban. Ha másnak felírt antibiotikumot szedsz be, attól nem biztos, hogy javul az állapotod.

Marika néninek meg kellett volna mosnia Tomi sérült térdét, hogy megtisztítsa az esetleges mikrobáktól és szennyeződésektől. Komolyabb sérülések esetén érdemes valamilyen fertőtlenítő krémet használni a fertőzések megelőzésére. A kisebb vágások és horzsolások esetében általában nincs szükség kötözésre, friss levegőn a seb hamarabb varasodik. Az orvosnak igaza van: az antibiotikum csak bakteriális fertőzések esetében hatásos. A köhögést és a megfázást vírusok okozzák, ezért ilyenkor testünk természetes védekezőrendszerének kell leküzdenie a fertőzést. A gyógyszertárban vény nélkül kapható egyéb szerek enyhítik a köhögés és a megfázás tüneteit.

Fontos, hogy Tomi befejezze az elkezdett antibiotikum-kúrát. Ellenkező esetben nem pusztul el az összes baktérium, és ezek aztán ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben.

1. Ági iskolába indult, de nem érezte túl jól magát. Fájt a feje, és folyt az orra. Miután megérkezett az iskolába, leült Márti mögé a padba. Hamarosan észrevette, hogy Márti sincs jól. Márti, jól vagy?

Nem nagyon, de anyukám azt mondta, azért csak menjek suliba (*köhög*)

Az anyukám is ezt mondta. De én nem köhögök. Köhögéskor a szád elé illik tenni a kezed...

2. Az ebédszünetben Ági és Márti kimentek a mosdóba. Márti már nagyon éhes volt, ezért sietett az ebédlőbe. Minek? Én soha nem mosok kezet, és semmi bajom nem lesz tőle. Ági, gyere már, éhes vagyok!

Várj egy kicsit, csak megmosom a kezem.

3. Ebéd közben Ági egyik barátjának, Tominak a fejfájásáról és a nátháról beszélt.

Nagyon fáj a fejem, és szerintem köhögni is fogok hamarosan.

Nincs otthon valamilyen antibiotikumotok?

Nem is rossz ötlet! Azt hiszem, van még valamennyi a múltkorról, amikor a nővéremnek fájt a füle. Majd megkérdezem anyukámat.

4. Ebéd után a gyerekek kimentek játszani. Tomi elesett, és csúnyán felsértette a térdét. Jaj, vérzik a térdem!

Gyerünk, mutassuk meg Marika néninek.

Ajjaj. Hadd lássam! Nem olyan vészes. Tegyünk rá egy kötést.

5. Miután Ági hazaért, az anyukája elhatározta, hogy orvoshoz viszi, aki azt mondta, Ági alaposan megfázott. Menj haza, pihenj le, és ha szükséges, vegyél be fejfájás-csillapítót.

Ebben az esetben erre semmi szükség.

De hát a lányom beteg, adjon neki antibiotikumot!

6. Másnap Tomi nem ment iskolába, ezért Ági beugrott hozzá suli után. Nem jöttél ma suliba, jól vagy?

Nem igazán. Éjszaka nagyon elkezdett fájni a térdem, ezért anyukám elvitt az orvoshoz, aki azt mondta, hogy elfertőződött a sebem.

Hűha, akkor te is fájdalomcsillapítót kaptál?

Nem, antibiotikumot írt fel, hogy ne fertőződjön el a seb, és addig kell szednem, ameddig az utolsó is el nem fogy.

Tomi kicsit össze van zavarodva, ezért segíts neki összepárosítani a szavakat a jelentésükkel. Egyet már megcsinált! A LEGKISEBB – ÁLTALÁBAN VESZÉLYES – MIKROBA

BETEGSÉGEK VAGY SÉRÜLÉSEK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZER

VALAMELY BETEGSÉG JELE, PÉLDÁUL FEJFÁJÁS, HASMENÉS VAGY LÁZ

SPECIÁLIS GYÓGYSZER, AMELY A BAKTERIÁLIS FERTŐZÉSEK LEGYŐZÉSÉRE SZOLGÁL

MIKROBA ÁLTAL OKOZOTT BETEGSÉG

NAGYON APRÓ MIKROBA, AMELY HASZNOS ÉS ÁRTALMAS IS LEHET

A FÁJDALOM CSILLAPÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZER

Szójegyzék Antibakteriális szappan

Bizonyos baktériumokat elpusztító szappan. Az antibakteriális szappanok egyre elterjedtebbek, bár az iskolai környezetben semmivel sem hatékonyabbak a hagyományos szappanoknál.

Antibiotikum

A baktériumok elpusztítására vagy szaporodásuk megakadályozására szolgáló gyógyszer.

Antigén

A mikroba speciális része, amely a testbe jutva a fehérvérsejteket antitestek termelésére serkenti.

Antitest

A fehérvérsejtek által termelt fehérje, amely az ellenségesként felismert mikrobákhoz kötődve a fehérvérsejtek számára megkönnyíti a mikroba elpusztítását.

Átvitel

Átkerülés egyik helyről a másikra. A mikrobák terjedése.

Baci

A mikrobák másik neve.

Baktériumok

Mikroszkopikus nagyságú, egysejtű mikrobák, amelyek hasznosak és veszélyesek is lehetnek az emberre nézve.

Beoltás

Egy bizonyos fertőzés ellen védő oltóanyag befecskendezése.

Betegség

Egészségi állapotunk valamilyen kór következtében fellépő romlása.

Dermatofiták

Olyan gombafajok, amelyek a bőrön (bőrben) vagy a fejbőrön szaporodnak.

Előrejelzés

A jövőre vonatkozó, megalapozott feltételezés.

Eredmények

Egy kísérlet kimenetele vagy hatása.

Erjedés

Az a folyamat, amelynek során a mikrobák az összetett cukrokat egyszerű vegyületekké, például szén-dioxiddá és alkohollá bontják le.

Érlel

A növekedés és a fejlődés szempontjából ideális hőmérséklet és egyéb körülmények fenntartása.

Fagociták

A véráramba bekerülő idegen betolakodókat megtámadó fehérvérsejtek.

Fagocitózis

Az a folyamat, amelynek során a fagociták bekebelezik és megemésztik az ártalmas mikrobákat.

Fehérvérsejt

A vérben található, testünket a fertőzésekkel és betegségekkel szemben védő sejtek.

Fertőzés

Egy felület vagy dolog mikrobákkal való telítettsége, szennyezettsége.

Fertőzés

Mikroba által okozott kór.

Fertőző

Olyan organizmus, amely fertőzést okozhat. Mikrobák továbbadására képes személy, állat vagy tárgy.

Gombák

A legnagyobb mikrobák. A baktériumokkal és a vírusokkal ellentétben a gombák többsejtűek.

Szójegyzék Gyógyszer

Betegségek vagy sérülések kezelésére szolgáló készítmény.

Gyulladás

A test védekező reakciója, amellyel megkísérli eltávolítani a mikrobát vagy az ismeretlen anyagot, és egyben megkezdi a szövetek gyógyítását.

Higiénia

Azok a körülmények és eljárások, amelyek az egészség megőrzését és a fertőzések terjedésének akadályozását szolgálják.

Immunizálás

Védőoltás beadásával vagy olyan anyag befecskendezésével végzett védetté tétel, amely hasonlít ahhoz a mikrobához, amellyel szemben a védettséget ki kívánjuk alakítani.

Immunrendszer

A szervek, a szövetek, a sejtek és a sejtek által termelt anyagok (például antitestek) összessége, amelyek szerepet játszanak a mikrobák és más anyagok testükből való eltávolításában.

Keresztfertőzés

Keresztfertőzés akkor lép föl, amikor az ártalmas mikrobák egy harmadik felület (például emberi kéz, valamilyen eszköz vagy edény) közvetítésével átkerülnek egyik ételről a másikra. A kórokozók közvetlenül is átkerülhetnek a nyers ételről a főtt ételre.

Kísérlet

Egy elgondolás vagy elmélet igazolása vagy megcáfolása érdekében elvégzett teszt.

Kolónia

A szülősejtből kifejlődő mikrobák csoportja.

Kolonizáció (megtelepedés)

A mikrobáknak az a képessége, hogy az emberen megtelepedve élnek anélkül, hogy feltétlenül bajt okoznának.

Kór

Körülhatárolható jelekkel és tünetekkel járó betegség.

Kórokozó

Betegséget okozó mikroba.

Kórokozók

Másik kifejezés az ártalmas, patogén mikrobákra.

Kultúra Mikroba

A „mikroorganizmus” kifejezés rövidített formája.

Mikroorganizmus Szabad szemmel nem látható élő organizmus. Mikroszkóp

Apró, szabad szemmel nem látható tárgyak nagyítására szolgáló optikai eszköz, amely egy vagy több lencsével képes nagyított kép létrehozására.

Oltóanyag (vakcina)

Legyengített vagy elölt mikroba (vírus vagy baktérium), illetve a mikroba egy darabja, amely a szervezetbe fecskendezve antitesteket kezd termelni a mikroba ellen. A vakcina önmagában nem okoz fertőzést.

Probiotikus

Szó szerinti jelentése: „az életért”. A probiotikumok az ember emésztését segítő baktériumok.

Ragályos

A közvetlen vagy közvetett kontaktussal való terjedés képessége.

Sejt

Az élő szervezetek legkisebb, önállóan is működni képes egységei.

Szójegyzék Terjedés

Átvitel egyik helyről a másikra.

Természetes akadály

A bőr, az orrban található ragadós anyagok és szőrzet, a szervezetünk által termelt különféle enzimek és a gyomorsav mind-mind a fertőzések ellen védő természetes akadályok közé tartoznak.

Természetes védelmi rendszer

Szervezetünk védekezése a betegségekkel szemben. Ilyen például a fertőzés során fellépő láz (amely a túlélésre alkalmatlan környezetet teremt a mikrobák számára), illetve az ilyenkor beinduló antitesttermelés.

Toxin (méreg)

Egyes ártalmas mikrobák által termelt veszélyes anyag.

Tünet

Valamely betegség jele, például fejfájás, hasmenés vagy láz.

Vérplazma

A vér sárgás folyadéka, amely a vérsejteket oldott állapotban tartalmazza.

Vírus

A legkisebb mikrobák, a vírusok önállóan képtelenek életben maradni, ezért más élő organizmusok sejtmagjában élnek.

A projektet a Primary Care Unit és a Health Protection Agency (Egészségvédelmi Intézet) az alábbi iskolákkal együttműködésben hozta létre:

Alapfokú intézmények (6–10 évesek számára) Brimscombe Church of England Primary School, Gloucestershire Clearwell Church of England Primary School, Gloucestershire Cirencester Junior School, Gloucestershire Elmbridge Junior School, Gloucestershire Latymer Prep School, London Mere School, Gloucestershire Nailsworth Junior School, Gloucestershire Powell’s Junior School, Gloucestershire Stow on the Wold Junior School, Gloucestershire Swell Church of England Primary School, Gloucestershire Siddington Church of England Primary School, Gloucestershire Uplands Community Primary School, Stroud

Középfokú intézmények (10–16 évesek számára) Barnwood Park Arts College, Gloucestershire Bishops College, Gloucestershire Chipping Sodbury School, Bristol The Cotswold School, Gloucestershire Deerpark School, Gloucestershire Hayesfield School, Bath Heywood Community School, Glcouestershire Kingsfield School, Bristol Lakers School, Gloucestershire Ralph Allen School, Bath Ribston Hall High School, Gloucestershire The Ridings High School, Bristol Smithycroft Secondary School, Glasgow Thorntree Primary School, Glasgow Trinity Catholic School, London

Az anyag az alábbi testületek közreműködésével készült: City University, London International Scientific Forum on Home Hygiene The Society for General Microbiology The Department of Health

Az e-Bug csapata köszönetet mond mindazon személyeknek és szervezeteknek, amelyek hozzájárultak, hogy anyagaikat felhasználjuk a projekt elkészítése során. A teljes lista a következő webhelyen olvasható: http://www.e-bug.eu/ebug_sch.nsf/licenses

Ha a gyerekek megfelelő oktatásban részesülnek a mikrobiológiával, a higiéniával és a körültekintő antibiotikum-használattal kapcsolatban, akkor csökken az esélye annak, hogy az antibiotikumok a jövőben „kimerülnek”. Felnőttként tudni fogják, mikor kell és mikor nem szabad antibiotikumot használni. Ez a csomag a tanítás során a tanulók fejlesztésére és motiválására felhasználható ismeretanyagot, a javasolt óraterveket és a lehetséges feladatokat tartalmazza. A mikrobákról szóló oktatóanyag a brit nemzeti alaptanterv Sc1 ‘Scientific Enquiry’ (tudományos kutatás) és az Sc2 ‘Life Processes and Living Things’ (életfolyamatok és élőlények) című természettudományos programjába illeszkedik. Az anyag megosztható az egészségtan-tanárokkal, és együtt használható a ‘Developing a healthy, safer lifestyle – bacteria and viruses can affect health and that following simple, safe routines can reduce their spread’ (Egészséges, biztonságosabb élet – a baktériumok és a vírusok rombolhatják egészségünket, de egyszerű óvintézkedésekkel terjedésük megelőzhető) című 3. egységgel. Az anyag felhasználása az egészségtan jellegű tantárgyakban megfelel a ‘Learning how to make more confident and informal choices about their pupils’ című egészségügyi és környezettudatossági elvárásoknak.

Természettudomány 5 6. évfolyam

Recommend Documents