TERÜLETI JÖVEDELMI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON Dusek Tamás 1

TERÜLETI JÖVEDELMI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON Dusek Tamás1

A kilencvenes évek sok szempontból intenzív változásai alól a térszerkezet sem vonta ki magát. Bár az elméleti munkákban a jövedelemeloszlás terén is változatlanul az egypontgazdasági megközelítésmód az uralkodó, számos empirikus kutatás foglalkozott az elmúlt évtized területi jövedelmi folyamatainak a feltárásával. Ezen írások közül a vizsgálatok módszertanáról szóló ismertetést nyújt Major Klára–Nemes Nagy József 1999-es tanulmánya, melyben a szerzők az addig rendelkezésre álló 1988 és 1996 közötti adatokkal a gyakorlatban is elvégezték a számításokat, elsősorban az időbeli változások irányzatainak feltárására összpontosítva figyelmüket. Szűkebb keretek között én is hasonlóra törekszem: nem magára a térszerkezet állapotára, hanem a változásának leírására koncentrálok, az 1988-as kezdő és a 2002-es záró időpont között, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap mértékének a vizsgálatával. A folyamatok térképi ábrázolása során területi mozgóátlaggal számított térségi adatokkal dolgoztam, mivel ez a módszer további értékes ismeretekkel járul hozzá a térszerkezet alakulásáról felhalmozott, az eddigi tanulmányokban a már meglévő lehatárolásokhoz (régiók, megyék, kistérségek, települések) kötődő tudásunkhoz. A vizsgálat adatbázisa és a személyi jövedelemadó alap eltérésének okai A vizsgálat adatbázisát a településszinten 1988-tól rendelkezésre álló, a lakossági jövedelmeknek nagyjából 60%-át kitevő, és így messzemenően a legfontosabb elemét képező személyi jövedelemadó alap nagysága szolgáltatja, melyet a továbbiakban az egyszerűség kedvéért röviden jövedelemnek nevezek. Az adatbázist a pontosabb összehasonlíthatóság érdekében harmonizáltam a településszétválások és összevonások figyelembe vételével, így 3063 településsel végeztem valamennyi településszintű számítást. A jövedelem második legfontosabb elemét a nyugdíjak jelentik, ám ez, valamint további, kisebb súllyal szereplő jövedelmi tételek nem állnak rendelkezésre településszinten. Mindazonáltal egy komplex elemzés keretében ezek vizsgálata is érdekes lenne, a lakosság életkörülményeit és a gazdasági helyzetet jelző további indikátorokkal együtt. A személyi jövedelemadó alappal kapcsolatos módszertani nehézségek közismertek, de véleményem szerint nem jelentősek, időbeli összehasonlítás esetén pedig alig játszanak szerepet. Adott időpontbeli jövedelemkülönbségek nem tükrözik vissza teljesen a gazdasági jólét eltéréseit, a területileg eltérő árarányok és a nem piacosult tevékenységek, köztük az olykor jelentős mezőgazdasági kistermelés miatt. Ezen túlmenően tudjuk az is, hogy a gazdasági jólét a teljes jólétnél szűkebb kategória, abba további olyan tényezők is beletartoznak, amelyek nagyságát csupán becsülni lehet. A számszerű vizsgálatoktól függetlenül is tehetünk néhány olyan általános megállapítást, amelyeket az eltérések magyarázata során tudunk felhasználni. Mivel jelen tanulmányban csak a részleges történeti leírásra nyílik lehetőségünk, ezért a következő felsorolás konkrétan egy a mostaninál részletesebb, magyarázatokra is törekvő elemzés során használható fel. A mutató egy lakosra jutó értéke nagyobb, ha nagyobb a munkavállalási korú lakosság aránya, nagyobb a népesség gazdasági aktivitása, nagyobb az egy lakosra jutó vagyon, kisebb a munkanélküliségi ráta, kisebb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, kisebb az eltitkolt jövedelmek aránya. Nagyobb iskolázottság mellett tendenciaszerűen nagyobb jövedelmeket 1

Széchenyi István Egyetem, Győr, egyetemi adjunktus, 9026, Egyetem tér 1., [email protected]

várhatunk el, nagyobb átlagos vállalatméret mellett szintén, mivel ez a jövedelmek eltitkolására vagy költségként szerepeltetésére csekélyebb lehetőséget teremt a kisebb vállalkozási formákhoz képest. A jövedelemeloszlás területi jellemzők szerinti vizsgálati módjai A későbbiekben a következő négy területi szempont szerinti különbségek mindegyikét vizsgálom legalább egy mutató segítségével: területi szintek szerint (régió, megye, kistérség, település), településtípus, településnagyság „tere” („településhierarchia”) szerint (Budapestvidék, város-falu), fekvés szerint (kelet-nyugat, észak-dél, központtól való távolság), valamint a közlekedésföldrajzi fekvés szerint. Ezeket a vizsgálati szempontokat egymással is lehet kombinálni (például a településkategóriák szerinti nyugat-keleti megosztottság vizsgálata stb.). A szomszédsági hatást ettől a négy területi szemponttól elkülönítve, önállóan vizsgálom majd. Az időbeli változások – melyekre jelen tanulmányban a fő hangsúly helyeződik – még egy dimenzióval gazdagítják az elemzési lehetőségeket. A további jövedelmi tételekkel történő összehasonlításra is mód nyílna egy nagyobb vizsgálat keretében. A területi jövedelmi folyamatok legfontosabb jellemzői 1988-tól 2002-ig Az 1988-al kezdődő évtizedet egyetlen mondatban a térségi, regionális egyenlőtlenségeknek és ezzel párhuzamosan a térbeliség szerepének a növekedésével jellemezhetjük (Nemes Nagy–Jakobi–Németh, 2001). A részletes elemzések segítségével ennél jóval árnyaltabb képet nyerünk, mind az időbeli lefolyásra vonatkozóan, mind az előbb említett négy területi szempont alapján. 1990-ben már jelentős elmozdulást figyelhetünk meg az 1988-as állapothoz képest, 1993-ra a gyors változás korszaka lezárult. (Major–Nemes Nagy,1998; Nemes Nagy–Jakobi–Németh, 2001) Ez a két gyakran használt egyenlőtlenségi mutató, a jövedelmek területi szórása és a Robin Hood-index (Hoover-index) alapján is jól látható (1. és 2. táblázat). A különbségek növekedése a nyugati országrész, a főváros és a nagyobb városok viszonylag kedvezőbb helyzetbe kerülésével járt együtt. (Kovács, 1993; Ruttkay, 1997; Bódi–Obádovics–Mokos, 1999; Nemes Nagy–Jakobi–Németh, 2001) A térségi különbségek az időszak elején, 1992-ig terjedően növekedtek jelentős mértékben. Ezt követően 1994-ig még mérsékelt növekedésnek lehettünk szemtanúi. Az évtized további részében kisebb változások zajlottak, az egyenlőtlenség bizonyos elemei, mint a Budapest-vidék, város-falu különbségek némileg csökkentek is. Jelentősebb növekedést már csak a Dunától nyugatra és keletre fekvő országrész közötti különbségben tapasztalhattunk. A településhierarchia menti különbségek 1994-ben, a különféle szintű, szórással és Hooverindexszel mért térségi különbségek 1999-ben vagy 2000-ben érték el maximális értéküket, azóta mérsékelt területi kiegyenlítődés kezdődött el. Ezt akár természetesnek is lehet venni, hiszen a területi különbségek az 1988-as helyzethez képest meglehetősen magas szintet értek el, egy magasabb szinthez képesti további növekedés pedig általában egyre kevésbé valószínű. A változásoknak a három szakaszát érzékelteti az 1. ábra is, ahol az 1., 2. és 4. táblázat különféle területi egyenlőtlenségeit jelenítettem meg egyetlen sematikus ábrában. A jövedelmek területi eloszlásának és változásának átfogó, regionális léptékű alakulását láthatjuk a 2. ábrán, amely Budapest figyelmen kívül hagyásával készült, annak jól ismert helyzete miatt. Az 1990-es állapotnak a 2000-es helyzethez képesti kiegyenlítettebb volta látható az átlaghoz közeli és távoli területek arányának a megváltozásán. A Dunántúl északi és nyugati térségének előretörésén kívül regionális szinten máshol jelentős pozíciójavulásról nem számolhatunk be. Mivel a javulás többnyire az egyébként is kedvezőbb kiinduló helyzetben lévő térségeket érintette, a pozícióromlás pedig nagyrészt az eleve átlag alatti

területeken következett be, ezért ez természetesen a területi különbségek növekedéséhez vezetett. A nyugati területek pozíciónyerése a népességi és jövedelmi súlypontok közötti különbségek növekedése révén is bemutatható. (3. táblázat) A súlypontok mozgásának a Dunától keletre és nyugatra fekvő országrészen külön történő megvizsgálása azonban két további fontos folyamatra világít rá. A Dunántúlon a jövedelmi súlypont keletebbre fekszik a népességi súlypontnál, vagyis az országos nyugat-keleti lejtővel ellentétes irányú lejtőre következtethetünk, ebben az országrészben kelet felé növekszik a jövedelem. A súlypont ugyanakkor 1992-93-ig nyugatabbra tolódott a nyugati határszéli területek kedvezőbb helyzetbe kerülésével, Komárom-Esztergom megye korábbi helyzethez képesti visszaesésével. A Dunától keletre fekvő területeken 1993-ig enyhe keleti, ezután enyhe nyugati irányú mozgása figyelhető meg a súlypontnak. Az országos nyugatra tolódás nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a nyugati és keleti területek átlagos értéke közötti különbség 1988 és 1998 között évről évre növekedett, és csak kisebb részt a két nagyrégión belüli nyugati irányú elmozdulásnak. (4. táblázat) A súlypontok országrészenkénti vizsgálatának másik fontos eredménye, hogy míg országosan az észak-déli súlypontelmozdulások nem jelentősek, a Dunántúlon jelentős és tartós északi irányú mozgást figyelhetünk meg az 1993-at követő időszakban. Ez a folyamat a gyors változások lezajlását követte, viszonylag lassabb, de tartósan érvényesülő tendenciaként. Ennek az észak-dunántúli területek átlagosnál gyorsabb fejlődése és a déldunántúli területek tartós stagnálása az oka. A Dunántúlt önállóan szemlélve tehát az országos nyugat-keleti lejtővel ellentétben itt markáns észak-déli lejtőt figyelhetünk meg. A településtípusok és településnagyság szerinti, a természetes területi munkamegosztásból fakadó különbségek időbeli alakulásában szintén 1993-ig figyelhetünk meg gyors növekedést, ezt követően a különbségek nagyjából változatlan szinten maradása vagy enyhe mérséklődése a jellemző. (4. táblázat) A magán- és közszféra legjobban fizetett jövedelemszerző tevékenységei területi koncentrálódásának eredményeként létrejövő főváros és vidék közötti különbség az Európában (ugyanilyen nagyságrendű városok esetén) máshol is megszokotthoz hasonló mértékű. A városok és falvak közötti különbség mértéke és annak időbeli alakulása országrészenként eltérő módon alakult, mint az a – szintén Budapest figyelmen kívül hagyásával készült – 3. ábrán jól látható. Csak a dinamikusan fejlődő Nyugat-Dunántúlon csökkent a városok és a falvak közötti különbség a tíz év alatt, mivel a növekedés itt mindegyik településtípusra kiterjedt. A hanyatló régiókban viszont a falvak városokéhoz képesti relatív helyzete kedvezőtlenebbül alakult. A városok közötti országon belüli térségi különbségek így kisebb mértékben növekedtek a falvak közötti térségi különbségeknél. Az eddigi térképek a regionális léptékű folyamatokat mutatták be, a kisebb léptékű változásokat a 4. ábrától kezdődő, 14 évet bemutató térképsorozat mutatja be. Az ábrák az időbeli összehasonlíthatóság kedvéért azonos skálázással készültek, és mindig az adott év vidéki átlagához képest mutatják az egyes települések 200 ezer lakosú, állandó súlyú területi mozgóátlagát. Az ábrasorozathoz tartozik az 5. táblázat, amely évenként mutatja az egyes kategóriákban szereplő települések számát. A számokból is látszik az egyenlőtlenségek gyors növekedése, majd mérsékelt csökkenése, mivel az átlaghoz közeli települések száma az időszak elején csökkent, a vidéki átlagot 30%-al meghaladó, illetve alulmúló települések száma növekedett. A térképek ugyanakkor ezeknél a számoknál többet is és mást is mondanak, mivel azokról az egyes térségek állapota és változásai is leolvashatóak. A változások azonosítását könnyítik meg a különféle évek közötti különbségeket bemutató ábrák (12-15. ábra). Ezeket az ábrákat egészíti ki az egyes kategóriákhoz tartozó települések számát tartalmazó 6. táblázat. Az időszak egészét tekintve (1988 és 2002 között) a nyugat-dunántúli régió egésze a vidéki átlaghoz képest tíz százalék fölötti pozíciójavulást

könyvelhetett el, ezen belül Vas megye egésze egy szűk keleti sávot leszámítva, valamint Győr szélesebb, Zalaegerszeg szűkebb környezete 20%-ot meghaladó mértékben növekedett. A Nyugat-Dunántúlon kívül Székesfehérvár térsége és a budapesti agglomeráció nyugati része könyvelhetett el még 20% fölötti javulást. A keleti országrészben kisebb mértékű, de még pozitív egyenleggel, a helyzetük relatív javulásával csupán egyes megyeszékhelyek (Kecskemét, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Eger) környéke került ki az időszakból. Jelentősebb, 10%-ot meghaladó pozícióromlást az egykori bányaipari, nehézipari térségekben (Baranya, Tatabánya, Nógrád, Borsod), Békés megye egészében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a további alföldi megyék kisebb, megyehatármenti térségeiben, Tolnában és Fejér megye déli részén figyelhetünk meg. 20%-nál nagyobb csökkenésen 74 település ment keresztül, két nagyobb összefüggő területen, nagyobb részt Ózd-PutnokAggtelek térségében, kisebb részben pedig a Baranya és Tolna határán fekvő Völgység térségében találunk ilyen településeket (ez a kategória a térképen nem különül el a 10%-ot meghaladó mértékű csökkenést elszenvedő 453 településtől). A kisebb időszakok közötti változásokat vizsgálva megfigyelhető, hogy 1988 és 1992 között elsősorban a településhierarchia mentén zajlottak le a változások, a nagyvárosok relatív pozíciója javult, a falusias, kisvárosi térségeké romlott. Ezen egész országra jellemző kép alól Komárom-Esztergom és Nógrád megye negatív értelemben jelent kivételt, mert a visszaesés itt általános és jelentős volt, míg Vas és Zala megye, kisebb részben Veszprém és Somogy megye pozitív irányban tér el az összképtől, mivel utóbbi térségekben a pozíciójavulás a falusi térségekre is kiterjedt. Ugyanakkor 1992 és 1996 között inkább a térségi szintű változások jellemzőek, Nyugat-Dunántúl és Fejér megye tovább javította amúgy is kedvező pozícióit, az ország többi részében viszont csak szórványos javulás volt megfigyelhető. (Egyegy szigetszerűen kiemelkedő település, mint pl. Mezőhék, Tótkomlós csupán a lakosságszám csökkenésének köszönheti javulását, mivel ezzel a későbbi időpontban immár a megyeszékhelyük eredménye is beleszámított az azonos súlyú mozgóátlaguk eredményébe. A kérdés kezelhető lenne, ám mivel a több mint 3000 település közül csak néhányat érint, ezért jelen esetben eltekinthetünk tőle. Erről a módszertani kérdésről lásd „A területi mozgóátlag” című tanulmányom, Dusek, 2001, 222-223. o.) 1996 és 2002 között Nyugat-Dunántúl változatlanul némileg javította pozícióit, azon belül pedig a belső perifériája nagyobb mértékben. Pest megye északi, Nógrád nyugati részének javult legjobban helyzete. Az Alföldön Bács-Kiskun Kecskeméthez közeli részének és Szabolcs-Szatmár-Beregnek a helyzete kedvezőbbre fordult, Békés és Csongrád térségéé viszont látványosan romlott. Összességében ez alatt a hat év alatt kisebb mértékűek voltak a változások, mint az ezt megelőző négy évben. Az 1992-től 2002-ig terjedő tízéves időszak változásainak mértéke pedig nagyjából az 1988 és 1992 közötti változásokhoz hasonlítható. Az egyes területi jellemzők szerepének alakulása Az egyes területi jellemzők és az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap közötti kapcsolatot többváltozós lineáris regresszió segítségével is vizsgálhatjuk. Ezen elemzés keretei között a település területi elhelyezkedését leíró jellemzők lesznek az „okok”, a jövedelem nagysága pedig az „okozat”. Az évenkénti egyszerűbb összehasonlítás érdekében az egyes települések adott évi vidéki átlaghoz viszonyított értékeihez kerestük a legjobban illeszkedő regressziós egyenletet. Ez az illesztés pontosságát nem, csak a nem standardizált együtthatók nagyságrendjét befolyásolja, és közvetlenül összemérhetővé teszi őket. Az ismert helyzetű Budapestet ismét kihagytam, így végül 3062 településsel számoltam. Az egyes településeket a lakosságszám szerint súlyoztam.

Az öt vizsgált jellemző közül az első a település népességnagysága, melyet a népességszám tízes alapú logaritmusa képviselt. A földrajzi fekvésre vonatkozik a nyugatkeleti elhelyezkedés, a Budapesttől való (légvonalban mért) távolság és a legközelebbi megyei jogú várostól (a 22 város mellett Budapest is figyelembe lett véve) való távolság. A közlekedésföldrajzi helyzetet egyszerűen a főútvonal melletti fekvés dichotóm változója képviselte. Mind az öt jellemző valamennyi évben szignifikánsnak bizonyult az egy lakosra jutó jövedelmek magyarázatában, legnagyobb szerepe a településnagyságnak mutatkozott (7. táblázat). 1988-ban és 1989-ben még a Budapesttől való távolság lett a második az öt tényező közül, ezt követően a kelet-nyugati fekvés vált a legmeghatározóbb jövedelemeltérést magyarázó külső térbeli jellemzőnek. A megyeszékhelytől való távolság és a főútvonal melletti fekvés az előző három tényezőhöz képest valamivel csekélyebb mértékben tudta javítani a függvénynek a tényadatokhoz való közelítését. A regressziós függvény standardizálatlan együtthatóinak alakulása a területi tényező jelentőségének alakulását is megmutatja, hiszen ugyanolyan illesztésű függvényhez egészen különböző együtthatók társulhatnak. Mint a 7. táblázat második részében látható, mindegyik tényezőnél a legnagyobb egyik évről a másikra történő változások az 1992-ig tartó kezdeti időszakban zajlottak le, ezt követően kisebb mértékű elmozdulásokat figyelhetünk meg. A település méretének 1988-hoz képest 1992-ig jelentősen megnőtt, ezután nagyon kis mértékben csökkent a szerepe. 1988-ban a település méretének tízszeres eltérése 17%-os, 1992-ben 24%-os, 2000-ben 23%-os eltérést eredményezett a vidéki átlaghoz viszonyított egy lakosra jutó jövedelmekben. A nyugat-keleti tengely mentén történő 100 kilométeres elmozdulás 1988-ban a jövedelmeket 3,8%-al, 1998-ban már 10,2%-al változtatta meg, a nyugatabbra fekvő település javára. A Budapesttől való távolság jelentősége 1992-ig csaknem felére csökkent, ezt követően az évtized végére a kiindulóponthoz közeli értékhez tért vissza. A megyei városoktól való távolság szerepe növekedett, 10 kilométernyi eltérés kezdetben 2%os, az évtized végére 3,4%-os eltérést jelentett az egy lakosra jutó jövedelmekben. A főútvonal melletti fekvés 1988-ban 2,5%-os, 1991-től mindig 6% feletti jövedelemkülönbséget eredményez a regressziós függvény alapján. A közlekedésföldrajzi helyzet fontosságára a pontosabb kategorizálást (öt településkategória a főútvonal jellege és a főútvonaltól való távolság alapján) és eltérő megközelítésmódot alkalmazó tanulmányok is rámutatnak (Nemes Nagy–Jakobi–Németh, 2001; Kullmann, 1999). A települések észak-déli tengely mentén fekvésének a szerepe 1997-től kezdve, a Dunántúl észak-déli megosztottságának növekedése miatt javítaná jelentősebben a becslést, addig azonban kicsi vagy elhanyagolható szerepet játszik. A regressziós együtthatók segítségével becsült és a tényleges értékek jelentős eltérése mindig valamilyen szempontból speciálisnak mondható helyzetű településről árulkodik, ezért a különbségek településenkénti vizsgálata is érdekes lehet. Jelentős mértékű eltéréseket elsősorban a kisebb településeknél tapasztalunk. A nagyobb települések közül Kecel, Lajosmizse, Soltvadkert értéke lényegesen, 30-49%-kal túlbecsült mindkét évben, Ózdnál is számottevő, 16 és 33%-os az eltérés. A megyei jogú városok közül csak Tatabánya esetében tapasztalunk nagyobb, 18, illetve 27%-os mértékű túlbecslést. A jelentősen alulbecsült települések között találjuk a kedvező helyzetben lévő Tiszaújvárost, Százhalombattát, Herendet, Záhonyt, Paksot, Hollóházát, Bábolnát, melyeknél az eltérés 2000-ben meghaladta a 60%-ot. A szomszédsági hatás szerepe A térképes ábrázolás révén érezhetően fontos szerepet játszik a jövedelmi helyzet alakulásában a szomszédsági tényező is. Ennek mértékét a területi autokorreláció segítségével, a többi tényezőtől elkülönült módon vizsgálom meg. A számításokat megyei,

kistérségi és települési szinten kétféle súlyozással végeztem. A súlyozás a megyék és a kistérségek esetében úgy történt, hogy a súly nélküli mátrix elemeit osztottam az egyes területegységekre jutó szomszédok számával. (A megyékre vonatkozó szomszédsági mátrixot lásd Nemes Nagy (1998), 219. o.) A településeket pontalakzatnak értelmeztem, és minden település hat legközelebbi szomszédját tekintettem szomszédnak. A súlyokat az adott szomszédtól való távolság és a hat szomszéd együttes távolságának a hányadosának a reciproka szolgáltatta. Az eredmények a 8. táblázatban láthatóak. Az eredmények minden vizsgálati szinten alátámasztják a szomszédság szerepének a fontosságát a területi különbségek alakulásában. A súlyozással született magasabb értékek szintén a területi tényező jelentőségéről tanúskodnak, hiszen a közelebbi szomszédok kaptak nagyobb súlyt. Az adatok szintenként csak korlátozottan hasonlíthatóak össze, de a tendenciák azonosak minden szinten. Az időszak első felében a szomszédsági hatás csökkenését, második felében a növekedését figyelhettük meg. Ha ezt összevetjük a területi különbségek mértékének alakulásával, akkor olyan megállapításokat tehetünk, amelyek önmagában egyik számításból sem következnek, de a kettőből együtt már igen. A szomszédsági hatás csökkenésének időszakában, 1993-ig zajlott le a területi különbségek nagymértékű és gyors növekedése. A területi változások ebben az időszakban nem a szomszédsági hatás által, hanem a gazdasági térben elfoglalt pozíció által, ágazatilag, valamint a településhierarchia mentén voltak meghatározva. 1993 után a területi különbségek mérsékelten növekedtek, a szomszédsági hatás viszont 2000-ig fokozatosan erősödött, a környezetüktől pozitív vagy negatív értelemben eltérő kistérségek vagy települések a szomszédaikhoz váltak egyre hasonlóbbakká a megelőző időszakokhoz képest. A 2000-et követő két évben a területi különbségek csökkentek, a szomszédsági hatás nagyjából változatlan szinten maradt.

IRODALOM Bódi, F.–Obádovics, Cs.–Mokos, B. (1999) Adózás, jövedelemkülönbségek Magyarországon. Területi Statisztika, 2. Dusek, T. (2001) A területi mozgóátlag. Területi Statisztika, 3. Kovács, Cs. (1993) A települési és térségi jövedelemegyenlőtlenségek és adóköteles jövedelmek és nyugdíjak alapján. In: Enyedi Gy. (szerk.) Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. pp. 359-383. Kullmann, Á. (1999) Kísérlet a Polgár-Füzesabony autópályaszakasz területfejlesztő hatásának számszerűsítésére. Falu-Város-Régió, 7. Major, K.–Nemes Nagy, J. (1999) Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle, 6. Nemes Nagy, J. (1988) A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest Nemes Nagy, J.–Jakobi, Á.–Németh, N. (2001) A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és településszerkezeti összetevői. Statisztikai Szemle, 10-11. Ruttkay, É. (1997) Területi és települési különbségek a lakossági jövedelmekben. Pénzügyi Szemle, 9.

1. táblázat Egy lakosra jutó jövedelem súlyozott relatív szórása területi szintek szerint, % (megjegyzés: a szürke cellák mindegyik táblázatnál azokat az éveket jelölik, amikor az előző évhez képest növekedett a különbség; a vastag számok a maximális különbséget jelölik) Év Régió Megye Kistérség 1988 17,3 19,6 22,1 1989 18,4 21,2 23,9 1990 19,9 23,0 26,1 1991 17,9 21,2 25,4 1992 22,1 26,4 29,8 1993 22,7 27,1 30,8 1994 23,5 27,7 31,5 1995 22,6 26,7 30,7 1996 22,3 26,3 30,5 1997 23,3 27,3 31,4 1998 24,2 28,3 32,2 1999 24,4 28,8 32,8 2000 28,3 32,3 24,6 2001 24,3 28,3 32,1 2002 23,7 27,1 31,1 Forrás: PM adatai alapján saját számítás

Település 25,4 27,6 30,2 30,7 34,6 35,6 36,5 35,8 35,7 36,4 37,1 37,6 36,9 36,6 35,7

2. táblázat A jövedelem és a lakosságszám Robin Hood-indexe (Hoover-indexe) különböző térségi szinteken Év

Budapest- VárosKeletRégió Megye Kistérség Település vidék falu* nyugat** 1988 6,9 7,6 2,7 7,6 7,7 9,1 10,8 1989 7,5 8,5 2,9 8,0 8,1 9,8 11,7 1990 8,3 9,4 3,6 8,6 8,7 10,7 12,9 1991 7,5 9,8 3,9 8,0 8,2 10,6 13,3 1992 9,7 10,8 3,9 9,3 9,8 12,0 14,8 1993 9,8 10,9 4,6 9,6 10,2 12,6 15,1 1994 4,7 10,0 10,4 12,9 15,5 10,0 11,1 1995 9,5 10,9 4,8 9,7 10,1 12,6 15,2 1996 9,0 10,7 5,5 10,1 10,3 12,7 15,2 1997 9,3 10,7 5,8 10,6 10,7 13,1 15,4 1998 9,5 10,7 11,1 11,2 13,5 15,7 6,4 1999 9,7 10,8 6,1 11,1 11,2 13,6 15,8 2000 9,3 10,4 13,5 15,5 6,4 11,3 11,5 2001 9,3 6,2 11,1 11,4 13,3 15,4 2002 8,8 5,6 10,7 10,8 12,8 15,0 * 252 város alapján valamennyi évben, Budapesttel együtt ** A Dunától nyugatra és a Dunától keletre fekvő két országrész, Budapest nélkül Forrás: PM adatai alapján saját számítás

3. táblázat A népességi és a jövedelmi súlypont eltérése kilométerben Országosan Dunántúlon* Dunától keletre* Év x y x y x y 1988 7,2 -2,0 -3,7 -3,3 5,5 -0,1 1989 7,9 -1,7 -3,4 -3,8 5,7 1,2 1990 9,1 -1,1 -3,1 -3,1 5,9 2,0 1991 8,6 -1,2 -3,7 4,0 1,6 -3,2 1992 9,9 -1,8 -1,3 -4,1 4,5 1,8 1993 10,7 -1,4 -2,0 -3,9 4,6 2,3 1994 11,2 -1,6 -1,9 -4,5 5,4 2,3 1995 11,3 -1,5 -1,4 -4,8 5,0 2,3 1996 12,2 -1,4 -1,4 -5,9 5,2 2,6 1997 12,7 -1,8 -1,9 -6,2 5,5 1,9 1998 -2,0 -1,9 -6,6 6,7 1,5 14,0 1999 13,2 -2,3 -1,9 -7,0 5,7 1,3 2000 13,7 -2,4 -2,0 6,3 1,2 -7,7 2001 13,2 -2,3 -2,5 -7,6 5,9 1,6 2002 12,9 -1,7 -7,1 0,1 -2,8 6,7 *Budapest nélkül Megjegyzés: a pozitív értékek azt jelzik, hogy a jövedelmek nyugaton és délen nagyobbak, a negatív értékek esetén a jövedelmek keleten és északon nagyobbak Forrás: PM adatai alapján saját számítás 4. táblázat Területi egyenlőtlenségek térségek, településtípusok* és településnagyság szerint Dunántúl/Dunától keletre Budapest/vidék Város**/falu Megyei város/többi város Város**/1000-2000 lakosú települések Város**/500-1000 lakosú települések Város**/500 lakos alatti települések

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 111,8 112,9 115,9 117,4 117,6 120,7 121,2 121,8 125,2 126,9 129,9 128,1 129,6 128,9 125,7 149,4 154,2 160,5 154,6 172,6 174,3 175,6 172,0 168,4 171,5 173,4 176,9 172,9 174,5 171,2 130,5 136,0 141,4 147,6 150,3 150,6 152,5 151,7 150,7 149,8 148,6 148,6 146,4 145,0 143,2 116,6 119,3 123,9 126,7 129,5 130,5 130,9 130,4 130,8 129,9 129,6 130,2 129,4 133,2 138,8 145,0 151,7 154,3 154,1 155,8 155,3 154,0 152,9 151,6 151,5 150,2 149,0 146,9 139,1 145,7 152,9 161,1 163,9 165,3 167,0 165,6 164,3 163,3 161,8 162,3 160,5 159,2 156,0 149,8 158,2 167,7 180,7 183,2 186,4 189,7 185,7 186,5 184,5 180,8 182,4 180,6 178,3 178,7

*252 város alapján valamennyi évben **Budapest nélkül Forrás: PM adatai alapján saját számítás

5. táblázat A 200000 lakosú, állandó súlyú településszintű területi mozgóátlag eredményei, a vidéki átlaghoz képesti egyes osztályközökbe tartozó települések száma Osztályköz (vidéki átlag=100) 130120-130 110-120 100-110 90-100 80-90 70-80 -70

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 4 187 471 743 927 412 228 91

7 191 447 758 945 371 170 174

15 285 486 631 983 272 229 162

46 246 570 533 866 376 263 163

39 383 452 532 822 386 299 150

63 400 434 517 840 330 286 193

80 390 451 495 788 377 230 252

108 406 439 480 763 384 202 281

183 317 478 491 687 342 245 320

216 294 501 456 649 382 247 318

298 194 545 484 593 389 212 348

254 221 523 515 521 438 243 348

314 187 464 541 480 472 227 378

283 204 440 580 495 443 277 341

Forrás: PM adatai alapján saját számítás 6. táblázat A 200000 lakosú, állandó súlyú településszintű területi mozgóátlag változásának eredményei, a vidéki átlaghoz képesti változás mértéke egyes időszakok között, az adott osztályközökbe tartozó települések száma Változás mértéke, % 10 5 -10 2,5 -5 0 -2,5 -2,5-0 -5 - -2,5 -10 - -5 - -10

1988-2002 748 242 144 225 210 280 761 453

időszak 1988-1992 1992-1996 428 226 411 418 409 266 352 431 311 527 354 411 513 782 285 2

Forrás: PM adatai alapján saját számítás

1996-2002 122 300 574 597 673 525 161 111

240 218 474 611 529 360 389 242

7. táblázat A regresszióelemzés eredményei 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Standardizált β együtthatók Településnagyság 0,57 0,59 0,59 0,58 0,62 0,57 0,57 0,57 0,53 0,53 0,50 0,52 0,51 kelet-nyugati -0,20 -0,21 -0,25 -0,22 -0,27 -0,28 -0,28 -0,29 -0,31 -0,32 -0,34 -0,32 -0,33 fekvés Távolság -0,33 -0,30 -0,24 -0,19 -0,14 -0,14 -0,16 -0,14 -0,16 -0,17 -0,19 -0,19 -0,21 Budapesttől Távolság megyei -0,15 -0,16 -0,16 -0,17 -0,15 -0,17 -0,16 -0,16 -0,16 -0,16 -0,15 -0,16 -0,16 jogú várostól Főútvonal melletti 0,05 0,07 0,10 0,12 0,11 0,12 0,13 0,13 0,13 0,12 0,12 0,11 0,11 fekvés nem standardizált β együtthatók Konstans Településnagyság kelet-nyugati fekvés Távolság Budapesttől Távolság megyei jogú várostól Főútvonal melletti fekvés

5329 4495 3446 2635 1420 1865 1625 1622 2089 2314 2669 2475 2917 17 19 21 22 24 24 24 24 23 23 23 23 23 -0,04 -0,04 -0,06 -0,06 -0,07 -0,07 -0,08 -0,08 -0,09 -0,09 -0,10 -0,09 -0,10 -0,12 -0,12 -0,11 -0,09 -0,07 -0,07 -0,09 -0,08 -0,09 -0,10 -0,11 -0,11 -0,12 -0,21 -0,23 -0,26 -0,30 -0,27 -0,32 -0,31 -0,31 -0,33 -0,33 -0,32 -0,34 -0,34 2,5

3,7

5,4

7,5

6,9

8,0

8,7

8,7

9,2

8,6

8,9

8,0

7,5

Forrás: saját számítás PM adatai alapján

8. táblázat A Moran-féle I értékei az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap nagyságára Év

20 megye

150 kistérség

Súlyozott

Súlyozatlan

1988

0,293

0,191

Súlyozott 0,52

1989

0,262

0,164

1990

0,267

1991

3064 település

súlyozatlan

Súlyozott

Súlyozatlan

0,483

0,567

0,555

0,483

0,443

0,565

0,553

0,174

0,432

0,400

0,546

0,530

0,218

0,163

0,378

0,354

0,531

0,515

1992

0,213

0,158

0,359

0,333

0,534

0,519

1993

0,215

0,154

0,361

0,329

0,536

0,523

1994

0,237

0,163

0,386

0,349

0,546

0,535

1995

0,259

0,186

0,397

0,353

0,553

0,540

1996

0,297

0,223

0,442

0,396

0,584

0,571

1997

0,307

0,227

0,453

0,411

0,588

0,577

1998

0,358

0,274

0,486

0,442

0,598

0,587

1999

0,313

0,233

0,492

0,439

0,598

0,586

2000

0,367

0,273

0,542

0,489

0,629

0,616

2001

0,352

0,263

0,547

0,492

2002

0,373

0,263

0,542

0,480

Forrás: saját számítás a PM adatai alapján

1. ábra A területi jövedelmi különbségek alakulásának főbb szakaszai, 1998-2002 H-0003

18 területi egyenlőtlenségi mutató időbeli alakulása legnagyobb H-0002 különbség legkisebb H-0001 különbség

mérsékelt változások, növekedés és csökkenés

különbségek gyors növekedése

lassú csökkenés

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

H-0000

2. ábra Az egy lakosra jutó jövedelem alakulása 65 kilométeres súlyozott területi mozgóátlaggal

1990

szja alap/fő vidéki átlag=100 63 - 85 85 - 95 95 - 105 105 - 115 115 - 122

2000

szja alap/fő vidéki átlag=100 56 - 85 85 - 95 95 - 105 105 - 115 115 - 135

változás 1990 és 2000 között

Az 1990-es és 2000-es vidéki átlaghoz viszonyított szja alap/fő különbsége (%) -12 - -5 -5 - 0 0-5 5 - 10 10 - 19

Forrás: saját számítás a PM adatai alapján

3. ábra Az egy lakosra jutó jövedelem városok és falvak közötti különbsége 65 kilométeres területi mozgóátlaggal (a 2001-es városok alapján, Budapest nélkül)

1990

Városi és falusi szja alap/fő aránya (%) 121 - 130 130 - 140 140 - 150 150 - 160 160 - 175

2000

Városi és falusi szja alap/fő aránya (%) 121 - 130 130 - 140 140 - 150 150 - 160 160 - 205

1990 és 2000 közötti változás

Az 1990-es és 2000-es városi és falusi szja alap/fő arány különbsége (%) -5 - 0 0-5 5 - 10 10 - 15 15 - 33

Forrás: Saját számítás a PM adatai alapján

4. ábra Az egy lakosra jutó szja alap 200000 lakosú területi mozgóátlaga, 1988

szja alap/fő vidéki átlag=100 130 120 - 130 110 - 120 100 - 110 90 - 100 80 - 90 70 - 80 - 70

Forrás: saját szerkesztés (PM adatai alapján) 5. ábra Az egy lakosra jutó szja alap 200000 lakosú területi mozgóátlaga, 1990


Forrás: saját szerkesztés (PM adatai alapján)
















12. ábra Az egy lakosra jutó szja alap 200000 lakosú területi mozgóátlagának változása 1988 és 2002 között

szja alap/fő változása elmozdulás a vidéki átlaghoz képest, %

10 5 - 10 2,5 - 5 0 - 2,5 -2,5 - 0 -5 - -2,5 -10 - -5 - -10

Forrás: saját szerkesztés (PM adatai alapján) 13. ábra Az egy lakosra jutó szja alap 200000 lakosú területi mozgóátlagának változása 1988 és 1992 között


10 5 - 10 2,5 - 5 0 - 2,5 -2,5 - 0 -5 - -2,5 -10 - -5 - -10


14. ábra Az egy lakosra jutó szja alap 200000 lakosú területi mozgóátlagának változása 1992 és 1996 között


10 5 - 10 2,5 - 5 0 - 2,5 -2,5 - 0 -5 - -2,5 -10 - -5 - -10

Forrás: saját szerkesztés (PM adatai alapján) 15. ábra Az egy lakosra jutó szja alap 200000 lakosú területi mozgóátlagának változása 1996 és 2002 között


10 5 - 10 2,5 - 5 0 - 2,5 -2,5 - 0 -5 - -2,5 -10 - -5 - -10

Forrás: saját szerkesztés (PM adatai alapján

TERÜLETI JÖVEDELMI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON Dusek Tamás 1

Recommend Documents