Az egész térképre érvényes meghatározása: Ú A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. Ú M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) Ú A méretarány csak bizonyos helyeken és irányokban fejezi ki a kicsinyítés pontos értékét.
Definíció
Ú Egy térképen ábrázolható maximális információ mennyiség.
Ú A Föld felületének, illetve annak valamely részletének kicsinyített, síkban kiterített képe. Ú A Földön, más égitesten, vagy a világûrben található természeti és társadalmi jellegû tárgyak, jelenségek, vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása síkban. A térkép a felszín elemeit ortogonális vetítéssel alaprajzszerûen, vagy egyezményes jelekkel ábrázolja.
(térképi ábrázolás) Ú A felszín egyes elemei elmaradnak, vagy összevonódnak, mások pedig kiemelve, kihangsúlyozva kerülnek ábrázolásra. ’ ’ ’ ’
Egyszerûsítés; nagyobbítás; eltolás; összevonás;
’ kiválasztás; ’ tipizálás; ’ hangsúlyozás.
A generalizálás típusai
A térképjelek osztályozása
Ú A térképtartalmat szöveggel magyarázó jelgyûjtemény.
Ú Tartalmuk szerint:
Ú A felszín valamely elemének, vagy elemcsoportjának nem alaprajzszerû, elvonatkoztatott ábrázolása.
Ú Az elkészítés módja szerint:
’ Általános térképek: közvetlenül a földfelszínt, annak domborzatát, vízrajzát, a rajta lévõ természetes és mesterséges részleteket ábrázolja. ’ Tematikus térképek: a természeti és társadalmi környezet jelenségeit, azok mennyiségi, minõségi jellemzõit ábrázolják, háttértérképüket az általános térképek egyszerûsítése adja. ’ Felmérési térképek. ’ Levezetett térképek.
Ú Méretarányuk szerint: ’ Földmérési térképek: M 1:500 - 1:10.000; az alakzatok jól, alaprajzukkal jelenek meg (szinte minden lemérhetõ). ’ Topográfiai térképek: M 1:10.000 - 1:300.000; hû képét adják a terepfelszínnek, a tereptárgyak a valóságnak megfelelõ helyzetûek, de egy részük már egyezményes jelekkel ábrázolódik (mérhetõséget a felszínen biztosítják, de a tereptárgyak méretei esetén nem). ’ Földrajzi térképek: M 1:300.000 - ; szinte minden egyezményes jelekkel van megadva (a mérések nem pontosak, csak tájékoztató jellegûek).
Ú Északi- és Déli-sark: a Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai. Ú Egyenlítõ: a Föld középpontján átmenõ és a forgástengelyre merõleges sík által a gömbfelületbõl kimetszett legnagyobb gömbi kör. Ú Földrajzi hosszúsági körök (meridiánok, délkörök): az egyenlítõre merõleges, a pólusokon átmenõ legnagyobb gömbi körök. Ú Földrajzi szélességi körök (paralelkörök): az egyenlítõ síkjával párhuzamos síkok által a felszínbõl kimetszett gömbi körök. Ú Földrajzi fokhálózat: a meridiánok és a paralelkörök vonalrendszere (a térképen ennek vetített képe).
ÚFöldrajzi szélesség (latitude): az a szög, amelyet az adott pontban a gömböt érintõ síkra állított merõleges az egyenlítõ síkjával bezár (északi +, déli -; egyenlítõtõl . ÚFöldrajzi hosszúság (longitude): az a szög, amelyet az adott ponton átmenõ délkör síkja egy kiválasztott kezdõ délkör síkjával bezár (kezdõ délkörtõl keletre keleti,+; nyugatra London melletti greenwichi csillagda kupoláján áthaladó meridián a kezdõmeridián).
’ Azimut: valamely felszíni pontból kiinduló iránynak a ponton átmenõ meridiánnal bezárt szöge ’ Loxodróma: olyan felületi vonal, amely minden pontjában ugyanazt a szöget zárja be a meridiánnal, vagyis az azimutja állandó. ’ Ortodróma: két felszíni pont közötti legrövidebb távolság felszíni vonala.
A FÖLD ALAKJA, KÖZELÍTÕ FELÜLETEI Ú Földünk felülete térben görbült felület, ezért torzulások nélkül nem fejthetõ síkba (minél nagyobb az ábrázolni kívánt földfelület, annál nagyobbak a torzulások) Ú VETÜLETEK (leképezési szabályok) alkalmazása szükséges. º A vetület a vetítés eredménye. Ú Vetítés: az alapfelület rajzolatának megfelelõje a képfelületen. ’ Alapfelület, amirõl a vetítés történik; – Föld felszín º geoid º földi ellipszoid, gömb. ’ Képfelület az a felület, amire a vetítés történik; – sík, henger, kúp.
A föld elméleti alakja matematikai-fizikai fogalom: a nehézségi erõtér potenciáljának a közepes tengerszinttel egybeesõ szintfelülete º ez a geometriailag szabálytalan felület a geoid.
Ú A vetítés lehet: ’ - geometriailag (mértanilag) értelmezhetõ és szemléltethetõ º perspektív vetület, ’ - matematikai összefüggésekkel definiált, geometriailag nem szemléltethetõ º nem perspektív vetület.
Ú Nagyméretarányú térképeknél kettõs vetítés (forgási ellipszoidról º hozzá optimálisan simuló gömbre (Gauss-gömbre) º síkba fejthetõ felületre (henger, kúp).
Ú Hossztorzulási viszony, lineármodulus: A és B közötti legrövidebb felületi vonal hossza ds, hossza a képfelületen ds'. l=ds'/ds a hossztorzulásra jellemzõ érték. Hossztartó vetület nincs (csak bizonyos vonalak, irányok mentén vannak hossztartóak).
Ú Szögtorzulási viszony, iránymodulus: Két szakasz által bezárt szög w, a szakaszok képfelületi megfelelõi által bezárt szög w'. i=tgw'/tgw a vetületi irányok torzulására jellemzõ. Szögtartó vetületnél i=1.
Ú Területtorzulási viszony, területi modulus: Egy elemi kis felület nagysága az alpfelületen dT, ennek megfelelõje a képfelületen dT'. t=dT'/dT a területek torzulására jellemzõ érték. Területtartó vetület esetén t=1.
Ú Olyan térképi vetület nincs, amely minden pontjában szög és területtartó is egyszerre, mivel akkor hossztartó is lenne. A nem szög- és nem területtartó vetület neve általános torzítású vetület.
Ú A fokhálózat alakulása szerint: ’ Valódi vetület: – poláris elhelyezésnél a meridiánok képei egyenesek, és egy pontban (ez lehet a végtelenben is) futnak össze, – a paralelkörök képei koncentrikus körök, vagy körívek, amelyek középpontja az a pont, ahol a meridiánok képei találkoznak, – a fokhálózat képei egymást derékszögben metszik, tehát egyben vetületi fõirányok. ’ Képzetes vetület: – amelynél valamely feltétel nem teljesül.
’ Bármely csoportba is tartozzék a vetület, mindig van rajta egy pont, vagy egy vonal, amelynél semmiféle torzulás nem lép fel, tehát mind a háromfajta torzulási viszony 1-gyel egyenlõ. ’ A torzulások ettõl távolodva nõnek. ’ A használat szempontjából megengedhetõ legnagyobb torzulási értékek a vetület területi nagyság szerinti alkalmazhatóságának határt szabhatnak. ’ A vetület gyakorlatban csak akkora terület ábrázolására használható, amelynél a torzulások a megengedett mértéket nem lépik túl. ’ Ennél nagyobb terület ábrázolásánál egymás mellett több, esetleg ugyanazon fajta vetületet kell alkalmazni.
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Ú Sztereografikus vetületi rendszer: ’ Valódi, érintõ, szögtartó, ferde tengelyû, sztereografikus vetület. ’ Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre, majd síkra sztereografikus vetítéssel. ’ Hazánk jelenlegi területére esõ kezdopontja a Gellérthegyen. ’ A hossztorzulás a kezdõponttól 127 km-re éri el a még elfogadható 1:10.000 értéket (10 cm 1 km belül). ’ Elsõ kataszteri felmérések és topográfiai térképek, erdészeti (üzemi) térképek.
Sztereografikus vetületi rendszer
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Magyarországon használt vetületi rendszerek Ú Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K):
Ú Hengervetületi rendszer: ’ Érintõ, szögtartó, ferde tenelyû vetület. ’ Kettõs vetítés: Bessel-féle elipszoidról Gauss-gömbre, majd a gömbrõl hengerre. ’ Három szögtartó hengervetületi rendszer (az egész ország területét lefedi). ’ Egy-egy vetület sávszélessége 180 km (kb. itt éri el a 10cm/km-es torzítási értékek). ’ Henger szélességek közötti területen. Ettõl északra a HÉR, délre a HDR. ’ Kataszteri térképek.
’ Érintõ transzverzális hengervetület (nem kettõs vetítésû). ’ A rendszer transzverzális elhelyezkedésu elliptikus hengerekbõl áll, amelyek a Kraszovszkij-féle ellipszoidot egyegy meridián mentén érintik. Vetülete a Mercator-féle szögtartó vetület (képzetes). ’ A középmeridiánok hossztartóak. ’ A leképezést csak a középmeridián közvetlen környezetére végzik el. ’ Egy-egy hosszúság-különbségû ’ Torzulási (ez is 1 méter alatti torzulás a tízezres szelvényeken). ’ Mo-on (A greenwichi meridián szegélymeridián.)
’ Az egész Föld egységes ábrázolására alkalmas. ’ Mo-on katonai célokra.
Hengervetületi rendszer
Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)
Gauss-Krüger vetületi rendszer (G-K)
Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer (UTM):
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Magyarországon használt vetületi rendszerek
Ú Univerzális Transzverzális Mercator vetületi rendszer (UTM): ’ A rendszer transzverzális elhelyezkedésû elliptikus hengerekbõl áll, amelyek a Hayford-féle ellipszoidot két hossztartó ellipszoidi hosszúsági kör mentén metszik. ’A majd a hengert elforgatják, mint a G-K vetületnél. ’ Sok nemzetközi térképmû alapja.
Ú Egységes Országos Vetület (EOV): ’ A vetület kettõs vetítésû szögtartó ferdetengelyû metszõ hengervetület. ’ Alapfelülete az IUGG/1967 ellipszoid, a közbensõ vetítés gömbi felületre történik. ’ A hengerpalást a Gauss-gömböt két hossztartó segédparalelkör mentén metszi. ’ Az egész ország területére egy hengervetület. – X tengely: gellérthegyi háromszögelési ponton áthaladó meridián képe, – Y tengely: az ország középsõ szélességi vonala közelében haladó és az elõbbi meridiánra merõleges legnagyobb gömbi kör képe.
Magyarországon használt vetületi rendszerek Ú Egységes Országos Vetület (EOV): ’ Tájolása ÉK-i, ezek a pozitív irányok. ’ Elõjelhibák elkerülése miatt a rendszer kezdõpontját a vetületi kezdõponthoz képest D-re 200 km-rel, nyugatra pedig 650 km-rel áthelyezték, – így minden értéke pozitív és – minden X érték (É-D-i koord., második) kisebb, és – minden Y érték (K-Ny koord., elsõ) nagyobb 400 kmnél). ’ Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) vetülete. ’ Polgári topográfiai, földrajzi és tematikus térképek.
Ú A térkép rajzi elemeit a földrajzi fokhálózatba, mint alapba, ábrázolásra kerülõ dolgok együttesen alkotják. Ú Domborzatrajz: ’ Követelmény: a domborzat helye pontosan felismerhetõ, magassága pedig mérhetõ legyen. – Elõzmények: Perspektív ábrázolás, Csíkozásos ábrázolás ’ Szintvonalas ábrázolás: – Szintvonal az azonos abszolút magasságú pontokat összekötõ izovonal. – A szintvonalas térkép ezek merõleges vetületét ábrázolja síkban. – Alapszintvonal, fõszintvonal, felezõszintvonal, kiegészítõ szintvonal; eséstüske.
Ú
Egységes Országos Vetület (EOV) Szintvonalas ábrázolás
’ Színfokozatos ábrázolás: csak néhány fõszintvonal, közöttük színezés. (200 m-ig zöld, 200-500 m sárgásbarna, 500-1000 m világosbarna, 1000-sötétbarna, legmagasabb csúcsok fehér.) ’ Árnyékolásos ábrázolás: a domborzat érzékeltetésére.
Ú Síkrajz ’ A méretarány csökkenésével: – alaprajzhû, – alaprajzhoz hasonló, – helyzethû, – térbelileg hû.
Ú Névrajz:
Ú Síkrajz: ’ A terep természetes és mesterséges tereptárgyait mutatja be. – Vízrajz. – Természetes tereptárgyak és növényzet. – Települések, épületek. – Közlekedéshálózat, szállítás. – Határok.
’ A földrajzi nevek és a térképen szereplõ összes írás (név, szám, magyarázó szöveg) együttesen alkotja. – Domborzati és tájnevek: ívelt és szórt írás. – Település nevek: nyugat-keleti irány. – Vízrajzi nevek. – Egyéb földrajzi nevek.
Ú Ábrázolási módszerek: Ú A térképek egyéb rajzi elemei: ’ A térkép kerete (keretkitörés); ’ Fõ-, melléktérkép, kivágat. ’ A térkép hálózatai: – földrajzi fokhálózat; – kilométer hálózat; – keresõhálózat ’ A térkép díszítÅelemei és színei.
Ú Egyrészt bizonyos tárgyak jellegzetes tulajdonságait, másrészt különbözõ tudományágak adatait mutatják be. Ú SZAKTARTALOM ! Ú Osztályozásuk: – – – –
kvalitatív (minõséget szemléltetik), kvantitatív (mennyiséget szemléltetõk), statikus (állapottérképek), dinamikus (különbözõ idopontok állapotait mutatják).
– analitikus (egyetlen téma), – komplex-analitikus (több téma, de "nincs" kapcsolat), – szintetikus (több, kapcsolatos téma - levezetett térkép).
’ Jelmódszer: folyamatosan növekvõ (arányos területû v. köbtartalmú jelek), értékfozatos (kategóriák), értékegységjel (egységnyi értéket kifejezõ jel a kívánt számban ismétlõdik). ’ Pontmódszer: ponttérkép. ’ Felületi módszer: elterjedési terület ábrázolásához; pontos, relatív (egymásba mosódó elterjedési területek), vázlatos (hangsúlyozott átmeneti zónákkal). ’ Kartogrammódszer: mennyiségi adatok ábrázolása. ’ Diagrammódszer: több egymással kapcsolatban lévõ adat ábrázolásához; jeldiagram (ponthoz, vonalhoz rendelés esetén), kartodiagram (felülethez rendelés esetén). ’ Izovonalmódszer: izovonal, álizovonal, értékhatárvonal. ’ Mozgásvonalak módszere: irány jelölés.
