Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Térkép és vetülettan I-II. FDB1303; FDB1304 1 2+1 1+0, 0+1 kollokvium + gyakorlati jegy Dr. Dobány Zoltán főiskolai docens
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A modern kor emberének is szüksége van a térképre, a technika bármennyire is előrehaladott. A GPS-ek és az autós navigációs berendezések korában is használunk még hagyományos utitérképeket és sokféle tematikus térképet. A földrajz szakos hallgatók nélkülözhetetlen eszköze az atlasz, világatlaszok és egyéb tematikus atlaszok, emellett a tanulmányaik során sokféle falitérképpel és tematikus térképpel találkoznak. Az új földrajzi nevek és fogalmak elsajátításához tanulmányaik alapeszköze a világatlasz. Mondhatjuk úgy is, hogy egy földrajzos attributuma a térkép. Ezért feltétlen szükséges, hogy a hallgatók térképtörténettel, vetülettannal, térinformatikai rendszerekkel megismerkedjenek. A társadalmi gazdasági fejlődés, az emberi érdeklődés kiszélesedése állandóan növeli a térképek iránti igényt is. Egyre több szép atlasz, térképgyűjtemény jelenik meg, változatos formában, gazdag tartalommal. A térkép még ma is az egyik legfontosabb információhordozó, -közvetítő a geo-tudományok terén. Ezért kell ismerni a készítésükhöz szükséges különböző típusú, tulajdonságú vetületeket. A térképi információk olvasásához, értelmezéséhez alapvető fontosságú a térképek tartalmi elemeit, valamint megjelenítésük szabályait ismerni. A térképészet történetének ismerete elősegítheti a múlt magyar kartográfiájának elismerését, napjaink hazai – e területre vonatkozó – eredményeinek értékelését. A térképnek kiemelten fontos szerepe van az iskolai földrajzoktatásban. Térkép nélkül nem lehet eredményes földrajz és egyéb oktatást sem végezni. A hallgatók e tantárgy keretében célzottan ismerjék meg a térképek készítésének múltját, történetét, technikai eljárásait. A térkép használatának lényeges alapelemeit. A térképtörténet megismerése, általános vetülettani alapismeretek, az egyes vetületi típusok, térképtani és műszertani ismeretek elsajátítása is feladat. A térképismeret elsősorban gyakorlati tudást biztosít, és azt jelenti, hogy ismerik az ábrázolási módokat, térképjeleket, vetülettani alapokat, tehát helyesen, lehetőleg magabiztosan tudjanak térképet olvasni.
A fentiekből következik, hogy a térképészeti alapismeretek, és a vetülettannak nagy jelentősége van. A leendő földrajz alapszakkal rendelkező hallgatókat a legfontosabb alapismeretekre és térképtudományi tájékozottságra fel kell készíteni. 2. A tantárgy tartalma: A térkép- és vetülettan gyakorlati vonatkozású alapelemeinek elsajátítása. Az előadások keretében a térképtan főbb tudományágaival, a térkép és a terep viszonyával, a térképek csoportosításával, a térkép rajzi elemeivel, térképtörténettel, általános és magyar vonatkozásban foglalkozunk. Gyakorlati órák keretében a hagyományos térképszerkesztési módszerek gyakorlása, térkép használata, a tematikus kartográfia ábrázolási módszereivel, Vonalszintezési és tájékozódási gyakorlatok terepi körülmények között. Alapvető ismertszerzés a számítógépes vetület- és térképszerkesztésről. Vetülettani ismeretek alkalmazása. A tematikus térképek megismerése. Szerkesztésének alapvető ismeretei. Hagyományos és modern (digitális) térképszerkesztés, rendszerezés, gyakorlati haszna. Térképészeti munkák megjelenítése – gyakorlati térképezés. Általános iskolai, középiskolai tematikus térkép szerkesztése, falitérkép sajátosságai. Kartodiagram szerkesztése. A tematikus térképek szerkesztésének, térképi ábrázolásának hagyományos és újabb módszerei, alapelvei. Térkép és vetülettan tartalma részletesebben: Bevezetés a térképészetbe A térkép fogalma Fokhálózat A Föld alakja, mérete, közelítő felületei Méretarány A térképek csoportosítása Térképművek, atlaszok Turistatérképek, a turistautak jelzései Vetülettan Vetülettani alapfogalmak, fokhálózat, földgömb. Földrajzi koordináták, azimut, ortodróma, loxodróma, alap- és képfelület, vetületek torzításviszonyai Vetülettan, a vetítési középpont elhelyezkedése szerint: Centrális vetületek Ortografiku vetületek Sztereografikus vetületek. Vetülettan, az alapfelület és a kúpfelület egymáshoz viszonyított helyzete szerint
Síkvetületek, Kúpvetületek Hengervetületek Képzetes vetületek Torzulások Vetületi rendszerek: Gauss-Krüger-, UTM., EOV., Felhasználásukkal szerkesztett térképművek: Gauss-Krüger térképrendszer, EOTR A térkép rajzi elemei Síkrajz
- növényzet, települések, közlekedési hálózatok ábrázolása
Névrajz
- nevek elhelyezése, helyesírásuk, a térkép kerete, hálózatai
Domborzat-ábrázolás - domborzatábrázolási módszerek: csíkozásos eljárások, szintvonalas domborzatábrázolás) - jellemző vonalak - metszetszerkesztés Generalizálás. Jelkulcs, jelmagyarázat. Települések ábrázolása (egyszerűsítés, összevonás, tipizálás, hangsúlyozás). Tematikus térképek ábrázolási módszerei, elemei; osztályozásuk, alkalmazott ábrázolási módszerek. Minőségi-, mennyiségi jelek Térképtörténet Általános térképtörténet a középkorig. Nagy földrajzi felfedezésektől az új kor térképészetéig I Egyetemes térképészet-történet legelső emlékek, az ókor-, a középkor térképészete Nagy földrajzi felfedezésektől az új kor térképészetéig II. a földrajzi felfedezések kora, az újkornapjaink térképészete Magyarország térképtörténete A Kárpát-medence, Pannónia ábrázolása a honfoglalásig A honfoglalástól Lázár térképéig A katonai felmérésektől napjaink kartográfiájáig Neves magyar térképészek
Terepfelmérés elve, műszerei, műveletei távolság- és magasságmérés alapesetei Korszerű térképezés GIS (Geographical Information System). GPS Korszerű térképezés légi- és űrfelvételek alapján (LANDSAT TM, SPOT) Terepi távolság- és magasságmérés műszerei Műszeres mérések terepi körülmények között Térképolvasás, -értelmezés, mérések a térképen Méretarányváltoztatás, szelvény szerkesztése, Középiskolai topográfiai ismeretek szintre hozása (zárthelyi dolgozatok formájában) Magyarország Európa A Föld többi része Gyakorlati tájékozódási ismeretek: 1:10000-es térképrészlet megrajzolása a szomszédos erdőben tájékozódásai gyakorlat 3. Évközi ellenőrzés módja: Zárthelyi dolgozatok 1. Topográfia 2. A térkép rajzi elemei 3. Térképtörténet 4. Vetülettan + 4 db vetület elkészítése, bemutatása: Sztereografikus poláris érintő síkvetüket Perspektívikus centrális érintő kúpvetület Braun-féle sztereografikus hengervetület Mollweide képzetes területtartó hengervetülete Tételek 1.
Általános térképtörténet a középkorig.
2.
Nagy földrajzi felfedezésektől az Új kor térképészetéig.
3.
Magyarország térképtörténete.
4.
Vetülettani alapfogalmak, fokhálózat, földgömb.
5.
Vetülettan, a vetítési középpont elhelyezkedése szerint centrális, ortografikus sztereografikus vetületek
6.
Vetülettan, az alapfelület és a kúpfelület egymáshoz viszonyított helyzete szerint sík-, kúp-, hengervetület
7.
Térképszerkesztés, térképtervezés.
8.
Generalizálás.
9.
Jelkulcs, jelmagyarázat. Tömbszelvény.
10. Települések ábrázolása (egyszerűsítés, összevonás, kiválasztás, tipizálás) 11. Domborzat-ábrázolás, jellemző vonalai, metszet-szerkesztés. 12. Tematikus térképek ábrázolási módszerei. 13. Térképi ábrázolási elemek, statisztikai adatok, minőségi-, mennyiségi jelek. 14. Tematikus térkép szerkesztése, térképek csoportosítása. 15. Térképhasználat, mérés, tájékozódás a terepen, menettervezés. 16. A terep és a térkép ábrázolása, fogalma, méretarány, fokhálózat. 17. Gyakorlati térképezés. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: terepgyakorlat Térképészeti feladatok a terepgyakorlaton Tájékozódás csoportosan és önállóan Parádfürdő tágabb környezetében. A Mátra turistatérkép és tájoló használatával 1. rész: Éjszakai tájékozódás, irányszög mérés és távolság becslés az Ilona völgyben Egy körpályát kell teljesíteni, ami 4-5 km, és 7-8 pontból áll. Pl: Rajt (Mária kép-oszlop) –1. pont: ösvény elágazás, 141o, 2350 vonás 250m 2. rész: Önálló túra, tájékozódási gyakorlat, térkép és tájoló használata 4-7 fős kis csoportokban 15-25 km-es túra teljesítése, 4-5 törésponttal, feladatok megoldásával: Reggel 8,00 órakor a túra megtervezése, térképvázlat készítése 1 : 30 000 – 80 000 méretarányban, A légvonalbeli és a valós távolság megállapítása, a túra szintkülönbségének megállapítása. 1. feladat: tájképvázlat, (pl. az Oroszlánvárról É-i irányba, A Recski Nemzeti Emlékpark területéről D-i irányba) 2. feladat: Egy és két-álláspontú tájképvázlat készítése (pl Klarissza-forrás környékén)
3. feladat: Tömbszelvény készítése (pl:az Ilona völgyi vízesénél) 3. rész: Geodéziai feladat Délutánonként, estefelé a szállás környékén és az Ilona völgyben, esetleg a tábortűznél. Theodolittal való távolságmérés, magasság különbség meghatározása két vagy több álláspont között. Szükséges eszközök: Laptájoló Silva, Recta, Sport 4, Bézárd-tájoló, (a tanszék is tud biztosítani) Mátra térkép 1:40 000 5 db rajzlap, 6 színű ceruza, grafit ceruza, toll, vonalzó A túra teljesítése, geodéziai feladat végrehajtása, a rajzok (4 db) beadása az este végén 21,00 óráig. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: Göőz Lajos: Tájékozódás, Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2004. Hardi András: Tájékozódás, természetjárás, tájfutás, PSZM, Tárogató kiadó, Budapest, 1995. Horváth G. - Zsiga A.: Térképészeti gyakorlatok (Főiskolai gyakorlatok) Budapest, 1982. Irmédi M. L.: Térképalkotás. Budapest, 1970. Papp-Váry Á. - Hrenkó P.: Magyarország régi térképeken, Gondolat/Officina Nova 1989. Stegena L.: Térképtörténet. Budapest, 1983. Unger J.: Bevezetés a térképészetbe. JATE Express, 1999. Világatlasz 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: Tájolók: laptájoló, Bézárd tájoló, Curveométer. A Mátra 1:40000-es turistatérképe.
