TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

A TÉRINFORMATIKA ALKALMAZÁSI TERÜLETEI 1.

AZ ALKALMAZÁSOK KÖZÖS VONÁSAI

1

A térinformatika alkalmazási lehetőségei szinte kimeríthetetlenek, mindenhol, ahol a tér, a térbeliség szerepet játszik, a térinformatika alkalmazható. A FIR tudományos és gyakorlati alkalmazási lehetőségei : Természettudományok Földrajz Térképészet Geológia Geofizika Meteorológia Geomorfológia Talajtan Ökológia Természeti erőforrások Erdészet Távérzékelés

(Forrás: Kertész, 1997)

Társadalomtudományok Gazdaságföldrajz Népesség- és településföldrajz Statisztika Szociológia Politika Választások Népszámlálás Régészet

Műszaki tudományok, tervezés-gyakorlat Geodézia Tagosítás Ingatlan-nyilvántartás Kataszterek Mérnöki tervezés Várostervezés Tájtervezés Területi tervezés Közlekedés Kommunális vezetékek, hálózatok Távközlés Ellátás Katonai alkalmazások Környezetvédelem Mező- és erdőgazdaság Erőforrás-gazdálkodás Alkalmasság-vizsgálatok


A térinformatika alkalmazásai hasonló módon épülnek fel, melynek lépései: - Adatbázis felépítése a célnak megfelelően, - Adattárolás, - Adatfeldolgozás, adatelemzés, -Területlehatárolás (regionalizálás), - Döntés-előkészítés

2


Különböző tematikus fedvények metszése, műveletek végzése

Adatgyűjtés

Meglévő térképek

A kutatási terület kiválasztása, a feladat meghatározása

Fotogrammetria és távérzékelés

Meglévő adatok

Terepmunka, új térképek

Kiegészítő számítások, új adatok

3

Adatok bevitele és tárolása

Adat feldolgozás

Az adatok új szempontok szerinti csoportosítása

Földrajzi adatok statisztikai elemzése

Az új szempontok alapján területelhatárolás

A kiértékelés eredményei táblázatos formában

Tervezési javaslatok, regionalizálás

DÖNTÉS

FÖLDTAN - GEOLÓGIA

Magyarország 1:100.000-es méretarányú földtani térképe (Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet MÁFI Geoportál)

4


A Bükk-hegység 1:200.000-es méretarányú földtani térképe (Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet MÁFI Geoportál)

5


6

Répáshuta környékének 1:25.000-es méretarányú földtani térképe (Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet MÁFI Geoportál)


Magyarország 1:1.600.000-es méretarányú mélyföldtani térképe (Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet MÁFI Geoportál)

7


Magyarország 1:1.600.000-es méretarányú földtani térképén az alsó-pannon rétegek elterjedés- és vastagság térképe (Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet MÁFI Geoportál) http://geo-portal.hu/hu/node/5

8


Magyarország 1:200.000-es méretarányú földtani térképén az alsó-pannon rétegek elterjedés- és vastagság térképe Debrecen térségében (Forrás: Magyar Állami Földtani Intézet MÁFI Geoportál)

9

FÖLDMÉRÉS - GEODÉZIA

Geodéziai mérőtorony (fő háromszögelési pont) és digitális mérőállomások

10

FÖLDMÉRÉS – GEODÉZIA (LIS)

11

Land Information System (LIS) – Területi Információs Rendszer

A LIS alkalmazások elsődleges célja, hogy az analóg térképeket digitális térképekkel helyettesítsék. Egy LIS számos más, nem geodéziai jellegű alkalmazás alapjául szolgálhat. A LIS olyan kérdésekre adhat választ, mint például: hol vannak a belvárosban mozik, kinek a tulajdonát képezik, mekkora alapterületűek, stb. Az azonosításhoz nem csak a koordináták adottak, hanem az utca, házszám, dűlőnév, tulajdonos neve, stb.

FÖLDMÉRÉS – GEODÉZIA (LIS)

A LIS jellemzői (Bill, R. 1996 alapján): •Földmérési objektumok (épületek, telkek), valamint más, kataszteri térképekhez kapcsolódó objektumok: rétegvonalak, közlekedési utak, vízhálózat, települések, stb. szerepelnek a LIS-ben, egy egységes, előre megadott adatmodellben; •Igen magas a követelményrendszer a pontosság, a jogi érvényesség és a korrekt adatszolgáltatást illetően; •Hiánytalan, átfedésektől mentes területábrázolás; •Az attribútumok szerepe alárendelt, az objektumok csoportosítása és hierarchiája azonban nagyon fontos; •Az adatnyerés, tárolás, és megjelenítés elsődleges fontosságúak. A mérés, számítás, rajzolás, dokumentálás lehetőségei ugyancsak fontosak, az adatelemzés ugyanakkor alárendelt jelentőségű; •A felmérési eredmények és számítások átvétele és átvitele az adattárolóra; •A LIS-szabványokra épül.

12

KATASZTERI RENDSZEREK - INGATLANKATASZTEREK

13

Digitális és analóg ingatlankataszter.


Az ingatlankataszterek az egész világon évszázadok óta léteznek könyvek, kartotékrendszerek formájában. A térinformatika segítségével az ingatlankataszterek digitális formába vihetők át. Így nem csak digitális adatbázis, hanem annak grafikus megjelenítése is előállítható. E kataszterek többféle célt is szolgálhatnak: - jogi - pénzügyi, - adóügyi, - tulajdonosi, - környezet- és természetvédelmi, - műemlékvédelmi, - beépítési, stb. alkalmazásai lehetnek.

14


Például: Az egykori NSZK-ban kidolgozott rendszer két részből áll: az ALK-ból és az ALBból. ALK: Automatische Liegenschaftskarte – Automatikus tulajdoni lap) ALB: Automatisiertes Liegenschaftsbuch – Automatizált Telekkönyv) Az ALK a térképészeti és telekkönyvi rész, az ALB pedig a leíró rész, úgy is mondhatnánk, hogy az egyik a grafikus adatbázis, a másik az attribútumokat tartalmazó szöveges adatbázis.

15


Debrecen város rendezési terve (Forrás: www.gis.erda.hu)

16


Debrecen város rendezési terve - Árpád tér környéke (Forrás: www.gis.erda.hu)

17


Debrecen város rendezési terve – Ótemető utca (Forrás: www.gis.erda.hu)

18


Debrecen város rendezési terve – Debreceni Egyetem Műszaki Kar (Forrás: www.gis.erda.hu)

19

KÖZMŰRENDSZEREK

Közműtérképek

20

KÖZMŰRENDSZEREK

Facility Management Information System (FMIS), Utilities Information System, hálózati információs rendszerek, vezetékkataszterek, azaz a lakosság ellátására szolgáló térbeli hálózatok, illetve ezek információs rendszerei.

A térinformatika itt – a hálózatot üzemeltető szerv részére – a térbeli adatok nyilvántartását és dokumentálását szolgálja. A hálózatüzemeltetők lehetnek önkormányzatok, vízművek, vízgazdálkodási társulatok, elektromos művek, a hadsereg, a posta, stb. A hálózati adatbázisok a hálózat térbeli eloszlását (futását), méreteit, anyagát, a hálózatot elhelyező cég nevét stb. tartalmazzák. A hálózati adatbázis csak valamilyen topográfiai-kataszteri adatbázissal együtt használható, hiszen a hálózat valamilyen köz- ill. magánterületen halad át, amit azonosítani kell. A hálózati információs rendszerek legfontosabb része a topológia, mivel az üzemeltető szempontjából a legfontosabb maga a hálózat, annak állapota, túlterheltsége, meghibásodása stb. Mindez a térinformatika nélkül szinte lehetetlen volna.

21

KÖZMŰRENDSZEREK

A hálózati információs rendszereknek az alábbi igényeket kell kielégíteni, az alábbiakkal kell rendelkeznie: - a hálózat térképes dokumentációja, - adatkarbantartás és adatlekérdezés - tervezési lehetőségek, statisztikák - a hálózat figyelése, hibajelzések - díjbeszedés és más kereskedelmi tevékenység adatfeldolgozása - kereskedelmi forgalom feldolgozása - jogi vonatkozások számon tartása

- a berendezések és technológiák minőségbiztosítása

22

KÖZMŰRENDSZEREK

23

Hálózat

Üzemeltetés technikai kérdései

Kereskedelmi tevékenység

A hálózat dokumentációja

Geometriai adatok

Alfanumerikus adatok

Csatlakozások (interfészek) más információs rendszerekhez

Hálózat figyelése, karbantartása, számlázás, statisztikák

Hálózat térképe, építési tervek, építési engedélyek

Hálózati információs rendszer felépítése

Építési előírások, jogi kérdések, környezetvédelem

KÖZMŰRENDSZEREK

Fontos, hogy a hálózati objektumok leírása a szabványnak megfelelően történjen és úgy kerüljön be a FIR-be. A térinformatikai feldolgozás szempontjából pedig arra kell ügyelni, hogy hatalmas mennyiségű leíró adatot – a vezetékek anyaga, keresztmetszete, az elhelyezés dátuma, a vevők adatai, stb. – kell tudni kezelni. A hálózat topológiáját nagyon pontosan kell leírni, hogy a számlázást, a hibák detektálását pontosan lehessen végezni. Nehézséget okozhat a különböző méretarányban készült anyagok generalizálása is. Ez utóbbi már nem specifikusan a hálózatokhoz kapcsolódik, hanem általános FIR adatkezelési kérdés. A hálózatoknál jelentkező különleges probléma viszont az egymás mellett közvetlenül lefektetett, vagy egymást keresztező vezetékek helyének pontos, eltolásmentes kezelése. Ebből következően nagy a geometriai pontosság iránti igény (cm-es pontosság).

24

KÖZLEKEDÉS

Személygépkocsik navigációs készülékei

25

KÖZLEKEDÉS

Repülőgépek navigációs műszerei

26

KÖZLEKEDÉS

Nagyon széles körű alkalmazási terület, tipikus FIR-feladatok tartoznak ide: -Hálózatok vizsgálata, - távolságmeghatározások, - pufferzónák képzése, stb. A térinformatikai adatbázis általában vonalas (lineáris) elemekből áll. Legfontosabb és legkorszerűbb alkalmazási területe a különböző közlekedési eszközök (hajók, repülőgépek, autók) navigációs rendszerei. Ide tartozik a rendőrség, tűzoltóság bevetési terveinek számítógépes támogatása, a közlekedés digitális térképeinek elkészítése, szállítási útvonalak vizsgálata stb.

A szállítási feladatokhoz kapcsolódik valamilyen termék piacon való elosztása logisztikájának kidolgozása. Egy adott közigazgatási egységben – pl. egy városban – található szálláshelyek információs rendszere is ide tartozik.

27

KÖZLEKEDÉS

A navigáviós rendszerek kifejlesztését az az igény hozta létre, hogy a közlekedést egyre több forgalmi dugó akadályozta, a rendszer segítségével viszont a fontos személy- és áruszállítási feladatok sebességét jelentősen lehetett vele növelni. A gépkocsi ugyanakkor egyre több elektronikus eszközzel rendelkezik: fedélzeti számítógép, mobiltelefon, stb. Az autós így percrekész közlekedési információt kap és a leggyorsabban juttatja el a célhoz. Ez utóbbi információt a legkorszerűbb módon, képernyőn, grafikus formában kapja meg és ezzel el is jutottunk a térinformatikai alkalmazási feladathoz.

28

KÖZLEKEDÉS

A navigációs rendszerek felépítéséhez egy olyan FIR felépítése szükséges, amely a következőket tartalmazza, az alábbi lehetőségekkel rendelkezik:

- A közlekedési hálózat geometriája és topológiája (az úthálózat csomópontjai és élei és az ezek közötti geometriai kapcsolatok); - Földhasznosítási kategóriák, vízhálózat és egyéb síkrajzi elemek; - Az úthálózat hierarchiája az utak részletes attribútumaival (utcanév, szélesség, forgalmi sávok száma, lejtés, keresztmetszet stb.); - Egyéb közlekedési objektumok (közlekedési lámpák, hidak, alagutak); - Közlekedés korlátozó tényezők (útelzárások, parkolási tilalmak); - A közlekedéshez tartozó fontosabb címek (parkolók, pályaudvarok, orvosi ügyeletek, rendelők); - A közlekedés pillanatnyi helyzetét jellemző adatok (balesetek, forgalmi dugók); - Folyamatosan képes meghatározni a jármű helyét a térképen feltüntetett objektumokhoz képest; - Grafikusan vagy szöveges formában utasításokat ad, hogy a jármű milyen útvonalat kövessen.

29

KÖZLEKEDÉS

Egy elérendő úti célhoz vezető út megadásához három dolog szükséges: - a pillanatnyi helyzet megadása, - a célállomás címének aktivizálása az adatbázisban, - a követendő útvonal menti információk folyamatos készenléte. A jármű helyzetének meghatározása, 1. módszer: A Dead Reckoning – DR, három inputot használ: az előző helyzet koordinátáit, az onnan megtett távolságot és az előző helyzethez viszonyított irányt (irányszöget). 2. módszer: A rádiólokátor-rendszerek használata (GPS – és LORAN-C). Ezek nem a jármű előző helyzetéhez viszonyítanak, hanem fix pontokhoz. Fedélzeti vevőkészülék és számítógép segítségével működnek, a helyzetet ismert helyzetű adókból sugárzott jelek alapján határozzák meg. A LORAN-C adói a földön vannak, míg a GPS adók műholdakról sugároznak.

30

KÖZLEKEDÉS – egyéb alkalmazások

Közlekedésbiztonság Az előfordult baleseteket a közlekedési útvonalakhoz hozzárendelik, majd vizsgálják a forgalom nagysága, valamint a szóban forgó útvonalon érvényes közlekedési előírások közötti kapcsolatot. Az összehasonlító vizsgálat a közlekedés biztonságát növelő intézkedések döntés előkészítését szolgálja. A FIR monitoring-rendszerként kell működjön, vagyis a vizsgálatokat perodikusan meg kell ismételni, hogy az eredmény látható legyen és a balesetmegelőző intézkedések módosíthatók legyenek. Hajózás A hajózáshoz szükséges tengerészeti térképeket fokozatosan elektronikus térképekkel váltják fel (ECDIS – Electronic Chart Display and Information System). Az elektronikus térkép egy olyan FIR, amelyben a topográfiai és hidrográfiai adatok, GPS és radaradatok szerepelnek, ez utóbbiak a helymeghatározást szolgálják (ENC – Electronic Navigation Chart). A hajózásban használt helymeghatározás alapjaiban nem különbözik a gépjárművek GPS-szel történő helymeghatározásától.

31

Hajózási navigációs rendszerek

32


33


34

Hajózási navigációs rendszerek Costa Concordia balesete. A tengeri járművek egyre több informatikai eszközt használnak, és az irányítási rendszer lelke az Electronic Charts Display and Information System (ECDIS), ami a GPS és a tengeri hanglokátor adatait jeleníti meg egyetlen kijelzőn. Elképzelhető, hogy a tengerfenékről készült adatok elavultak, és az is problémás, hogy túl sokszor riaszt a rendszer, és emiatt a tengerészek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a vészjelzéseket. Az ECDIS csak annyira jó, mint a benne lévő adatok, és komoly gondok vannak a rendszer felhasználói interfészével, ergonómiájával is – fogalmazott a LiveScience-nek Andrew Limington, a Nautilus International tengeri kereskedelmi egyesület szóvivője. Bár a vizsgálatot folytató ügyészség szerint nem valószínű, hogy hibásak voltak a műszerek, a gondatlanságból elkövetett emberöléssel és hajótörés előidézésével gyanúsított Francesco Schettino kapitány azt mondta, hogy a rendszer 100-150 méter mélyen lévő sziklákat jelzett azon a helyen, ahol végül zátonyra futottak.

35

KÖZLEKEDÉS – egyéb alkalmazások

Légi közlekedés A 80-as években kezdtek el FIR-eket alkalmazni – egyrészt a navigáció támogatására, másrészt repülési térképek előállítására (IACS – Intergraph Aeronautical Charting System). A légiközlekedés tökéletesítése céljából, a leggazdaságosabb megoldások megtalálása érdekében hálózatelemzéseket végeznek. A légiközlekedéssel kapcsolatos alkalmazások alapjaikban nem különböznek a többi közlekedési feladat során használt alkalmazásoktól.

Légi navigációs térkép

36

TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK

Rendkívül szerteágazó alkalmazási terület: a legkülönbözőbb méretarányban, a legváltozatosabb területnagysággal lokális, regionális, országos és nemzetközi méretű alkalmazások. A területi információs rendszerek általában a tervezés szolgálatában állnak (pl. tájtervezés, regionális tervezés, várostervezés)

A területi információs rendszerek praktikus eszközként használhatók bármely szakterületen, amelynek területi kötődése van. Minden adattípushoz rendelhető területi vonatkozás: a települési, kistérségi, megyei, regionális, országos jellegű adatokból pedig speciális térinformatikai alkalmazások segítségével kimutatások, elemzések készíthetők. Az adatsorokra épülő elemző rendszerek megalapozhatják a tervező, fejlesztő, döntéselőkészítő munkát. Szakági koncepciók, programok, tervek, beszámolók készítésénél nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak. Néhány speciális területe:

37

Tájtervezés

A tájtervezés fogalmába minden olyan nemzetközi szintű, regionális, országos és lokális – községi szintű – terv beletartozik, amely a táj életébe, a tájháztartásba való beavatkozásnak minősül. Feladata, hogy a táj- és természetvédelem követelményeit és intézkedéseit a gyakorlatban megvalósítsa. Szoros a kapcsolat a tájtervezés és a földhasznosítási tervezés között.

Tájtervezési térképek

38

A táj esztétikai értékelése

A táj esztétikai értékének becslése egyre növekvő szerepet tölt be a regionális fejlesztési elképzelésekben. Számos helyi és állami hivatal, illetve szakértő dolgozott ki a minősítéshez kritériumrendszert, csökkentendő az értékelés szubjektívnek tűnő elemeit. Az esetek többségében a területfejlesztési döntéseket ma még főként azok a tényezők motiválják, amelyek jól mérhetők (pl. légszennyezés, vízminőség) és jóval kisebb figyelmet kap a multidiszciplináris, komplex és gyakran ugyanolyan vagy nagyobb fontosságú tájesztétikai értékelés.

• Biotópok térképezése • Védett területek, védett fajok felmérése

• Védett és védelemre érdemes természeti értékek katasztere

39


• Biotópok térképezése Biotóp: élőhely, az élőlények meghatározott csoportja által (biocönózis) lakott terület. Természetes-, természetszerű- és kultur-ökoszisztémákat foglalja rendszerbe és ábrázolja. A biotóp kutatás eredménye jól használható a mindennapi természetvédelmi munkában, és a természetvédelmi kezelési és rekonstrukciós tervek készítéshez. Egy bitóp-kataszter létrehozásában nagyon hatékonyan alkalmazhatók a térinformatikai módszerek, hiszen a biotóp-térképezéshez számos környezeti tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni. A kataszter a flóra- és fauna előfordulásokat tartalmazza, a környezeti tényezőkkel, valamint az esetleges veszélyeztetettségi adatokkal együtt. Adatbázisaiban nem csupán távérzékelt adatok, hanem terepi felvételezések eredményei is megtalálhatók.

40

Biotópok térképezése

Az ökológiai vizsgálat területének áttekintő térképe

41

A Nemzeti Ökológiai Hálózat kategóriáinak megjelenése A tervezett Natura 2000 területek megjelenése


Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBKI) által készített élőhelyi térképezés összefoglaló lapjai: Élőhelyek; Ökorégió; Inváziós növények

42


Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBKI) által készített élőhelyi térképezés összefoglaló lapjai: Természetesség; Potenciális vegetáció; Parlag

43


44


Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBKI) által készített élőhelyi térképezés összefoglaló lapjai: Védett és védendő növények; Vízellátottság

45


Védett területek, védett fajok felmérése Védett, ill. védendő természeti értékek előfordulási helyeinek felméréséhez, feltérképezéséhez, a védett értékek környezetére vonatkozó adatok kezeléséhez, a védett területek és fajok hosszú időn át tartó megfigyeléséhez szintén FIR-t használnak. A védett területek gyakran környezeti szempontból terhelt területek közelében helyezkednek el. A térinformatikai feldolgozás arra is lehetőséget nyújt, hogy a védett terület és a (veszélyeztetett) környezete közötti kölcsönhatásokat meg lehessen figyelni. Védett és védelemre érdemes természeti értékek katasztere Magyarország természeti értékeinek (földtani, geomorfológiai, talajtani, vízrajzi) naprakész katasztere az érintett területek fejlesztési, rendezési döntéseihez, a környezetkímélő gazdálkodás stratégiájához nyújthat rendkívül hasznos tudományos megalapozást.

46

47

Földhasznosítási tervezés

A földhasznosítási tervezés viszonylag új irányzat. Nem könnyű megtervezni és előírni azt, ami a környezet- és természetvédelmi szempontból optimálisnak tűnik. A földhasznosítás változásainak nyomon követése – monitoringozása – térinformatikai módszerrel végezhető a legeredményesebben.

A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterületazonosító rendszere.


Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Földmérési és Távérzékelési Intézet - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

48


Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Földmérési és Távérzékelési Intézet - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

49


Nagyléptékű táblaszintű térinformatikai adatbázis, mint a GPS vezérelt géppark alapja

Regionális tervezés

Regionális tervezés – területi tervezés – területfejlesztés tervezése. Regionális tervezésen egy országra, vagy nagyobb területi egységre irányuló, bármely olyan tervezési tevékenységet értünk, amely az adott területen változásokat irányoz elő, általában jobb, kiegyensúlyozottabb területi szerkezet és viszonyok megteremtése céljából. Az ennek alapjául szolgáló adatbázis általában országos, megyei, községi szintű. Németországban pl. az ún. ROLAND rendszert használják, ami az ottani Statisztikai Hivatal adatain alapul, az Infrastruktúra–kataszterben gyűjtik össze a regionális tervezés legfontosabb adatait. A némethez hasonló a svájci INFOPLAN rendszer is.

50

Regionális tervezési térkép az Alsó-Ipoly területéről

http://www.geo.uszeged.hu/~laci/abGeoinfotananyag/ch04.html

51

Várostervezés

Várostervezési alkalmazások az 1960-as évek óta léteznek, tehát a legelső, legkézenfekvőbb alkalmazások közé tartoznak. A városi információs rendszerek alkalmazása széleskörű: - városi területi adatbázis építés, nyilvántartással; - várostervezés, területi rendezési tervek; - közművek nyilvántartása és tervezése; - lakossági ügyek nyilvántartása; - adózás; - közigazgatás; - tulajdonviszonyok; - beépítési lehetőségek.

52

Önkormányzati információs rendszerek

A városi önkormányzati információs rendszereket gyakran városirányítási céllal hozzák létre. Ilyen pl. a barcelonai városirányítási rendszer. A városi térkép adatbázis nagyon részletes – ez szolgál a várostevékenységi rendszer alapjául. A barcelonai FIR fedvényei három csoportba oszthatók: (1) domborzat, telkek, háztömbök, postai irányítószámok; (2) utcák, épületek, műszaki létesítmények, közműhálózatok, egyéb vonalas létesítmények; (3) közigazgatási beosztás (népszámlálási körzetek, várostervezési egységek). 1. Az önkormányzati információs rendszerek egyik speciális alkalmazása az egészségügyi információs rendszerek, amelyek az orvosföldrajzi alkalmazások területéhez tartoznak. Egy tipikus alkalmazás pl. a betegség térbeli elterjedésének vizsgálata. 2. Környezetterhelési városi információs rendszer. A környezet minőségét számos tényező befolyásolja, melyek lehetnek közvetlen környezeti tényezők (zaj, légszennyezés), műszaki jellegűek (épületek műszaki állapota), vagy társadalmiinfrastrukturális (helyi társadalom összetétele, infrastruktúra szinvonala).

53

Társadalmi-gazdasági alkalmazások

Városföldrajz

A társadalmi-gazdasági alkalmazásokhoz sorolhatók a közlekedési hálózatok, a várostervezési, statisztikai alkalmazások is. A városi információs rendszerek a városföldrajz és a várostervezés számos területét érintik. Ide sorolhatók a közműrendszerek, bizonyos alkalmasság vizsgálatok, a kereslet-kínálat vizsgálata a városi ingatlanpiacon, a városi munkaerőhelyzet, a városi ingatlanok – épületek – műszaki állapotával kapcsolatos vizsgálatok, a városi egészségügyi információs rendszerek.

Pl. San Diego az USA egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt az 1980as években, ahol 8 év alatt félmillió fővel nőtt a lakossága, ami számos problémát környezetszennyezési szociális feszültségek, stb. generált. A problémák megoldása érdekében szükség volt egy a városnövekedést nyomon követő, tervező, koordináló, üzemeltető rendszerre. Ez volt a SANDAG – San Diego Association of Governments.

54

A regionális növekedés előjelzése

Regionális célok és politika

55

Levegő minősége Bűnözés

Közintézmények tervezése

Általános fejlesztési elképzelések

Energiaigény Regionális növekedés előjelzése

Önkormányzatok közötti kapcsolatok

Közlekedési tervezés

Lakásszükséglet felmérése

Vízigény és vízkészlet

Várostervezés

56

1990

2010

Sanghai, Kína

Várostervezés

57

Dubai

KÖRNYEZETVÉDELEM, MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG

A környezettel kapcsolatos FIR (Földrajzi Információs Rendszer) alkalmazások a legtipikusabb és legfontosabb felhasználási területekhez tartoznak, mert óriási, nagyon sokféle területi adat egymással való összekapcsolásának lehetőségét teremtik meg. Olyan összefüggésekhez juthatunk el így, amelyekre korábban nem is gondolhattunk. Ha például légszennyezési adatokat talajszennyezési adatokkal és az úthálózattal vetünk össze, vagy a légúti megbetegedések térbeli eloszlását az autóforgalommal, az ipari szennyezőkkel hasonlítjuk össze, olyan térbeli kapcsolatok tárulnak fel, amelyeket a térinformatika eszközei nélkül nagyon nehéz lenne kimutatni.

58


Környezetinformációs projektek, programok

A környezeti információs rendszerek olyan típusú kérdésekre keresik a választ, mint például: „mi történik akkor, ha…” (ha például egy hulladéklerakó-helyet, vagy egy cementgyárat építünk ide, ha az erdőt kivágjuk, ha a folyó átlépi a gátat stb.) vagyis hatásvizsgálatot végzünk. Más szóval egy tervezett beavatkozás, egy létesítmény telepítése vagy egy természeti jelenség – pl. árvíz – környezeti tényezőkre gyakorolt hatását vizsgáljuk.

59


Környezetinformációs projektek, programok

Néhány nemzetközi program (környezeti információs rendszer): -a NASA tervei szerint épül az EOSDIS (Earth Observing Data and Information System), amely az űrfelvételek adatait összegzi, - Az UNEP (United Nations Environmental Programme) keretében működik a GEMS (Global Environmental Monitoring System) térinformatikai rendszernek tekinthető. A GEMS része pl. a GRID (Global Resource Information System), a globális erőforrások információs rendszere, amely 1985 óta működik. -A CORINE-program (Cordinated Information on the Environment) az Európai Unió 1985-ben elkezdődött programja, amely a kontinens környezeti állapotáról gyűjti és rendszerezi az adatokat.

60

ALKALMASSÁGVIZSGÁLATOK

Magyarország felszínének minősítése

Átlagos tengerszint feletti magasság (magasságtérkép) Lejtésviszonyok (lejtőkategória-térkép) Relieftípusok (formavilág) Földtani (litológiai) adottságok Fizikai talajféleségek Talajpusztulás A talajok vízháztartási típusai Talajminőség Művelhetőség Napsugárzás évi összege A kalászosok tenyészidőszakának középhőmérséklete Fagyos napok száma (fagyveszély-értékelés) Vízellátottság

61

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

A TIGER rendszer (népszámlálás)

Munkaerő-információs rendszerek

KÖRNYEZETVÉDELEM, MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁG Környezetinformációs projektek, programok Környezetinformációs rendszerek felépítése Távérzékelés és környezeti FIR

Monitoringrendszerek Földhasznosítás változásának monitoringja

Mező- és erdőgazdasági alkalmazások Agroökológiai mikrokörzetesítés

Erőforrás gazdálkodás

Növénytermesztési alkalmasságvizsgálatok Mezőgazdasági szempontú alkalmasságvizsgálat faktoranalízissel Idegenforgalmi alkalmasságvizsgálat

TUDOMÁNYOS ALKALMAZÁSOK Táji kölcsönkapcsolatok vizsgálata A DDM alkalmazása a geomorfológiai térképezésben A DDM (Digitális Domborzatmodell) adatszintjei: Tengerszint feletti magasság Lejtőkategória Lejtőhossz Lejtőkitettség Görbültség Felszíni kőzetek Nagy formák, szerkezeti elemek Kisformák, felszíni érdesség Recens folyamatok Hidrográfia Felszíni formák kora

Talajerózióbecslés FIR módszerrel Környezetérzékenység vizsgálata

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

Recommend Documents