2014. NOVEMBER
2014. NOVEMBER XVI. évfolyam 11. szám
VÉT HÍREK Mint minden évben ilyenkor indul a lázas munka a szakszervezetekben, hogy kialakítsák elképzeléseiket a munkavállalók helyzetének jövő évi javítására. Ekkortájt vállnak ismertté a jövő évre vonatkozó kormányzati tervek az adórendszer, a különféle gazdasági jellemzők, az állami költségvetés vonatkozásában is, melyek figyelembe vétele nélkülözhetetlen. Az ismertté vált előterjesztésekből nem következne, hogy 2015 rossz év lenne, hiszen • 2,5 százalékos GDP-növekedés • 2,6 százalékos fogyasztás-növekedés • 2,4 százalékos költségvetési hiánycél; • 1,8 százalékos infláció mellett a munkavállalók helyzetének is javulnia kellene. Ahhoz azonban, hogy ez így is legyen, tennünk kell. Például fel kell emelni szavunkat az indokolatlan, munkavállalókat hátrányosan érintő folyamatokkal, elképzelésekkel szemben.
Konzultáció a bérekről A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete úgy gondolta, hogy a minél jobb 2015-ös év feltételeit már idén meg lehet, sőt kell
Bisztray Ádám:
November kapui November kapui megnyílnak, s beömlik rajtuk a köd, száraz völgyét, vékonyka csemetefáit áztatja késve jött eső...
teremteni és - mint elmúlt havi számunkban olvasható – konzultációt kezdeményeztünk a vasúti bérek helyzetéről és a teendő intézkedésekről. A társaság humánfolyamatait irányító elsőszámú vezetővel és csapatával folytatott konzultáció során bemutattuk, hogy az elmúlt években a vasutasok fokozatos lemaradásban vannak az éves bérnövekedés tekintetében. A munkáltató elé tárt alábbi táblázatok tényszerűen is bizonyították, amit mindannyian érzünk:
ható, hogy tárgyévi keresetnövekedésünk mértéke eléri az országos átlagot. Bemutattuk azt is, hogy ez a folyamat évek óta tart. A vasutasok bérpozíciója évek óta folyamatosan romlik a nemzetgazdaság más ágazataihoz képest. (A munkajogi helyzetükről (munkaidő, stb) most ne is beszéljünk.) Bizonyítottuk, hogy a 2009. évi bázison számított növekedési lemaradásunk 2013. év végén (a „cargós” pénzek ellenére) az országoshoz képest 2,6 százalék volt, mely,
Összehasonlító táblázat – a MÁV Zrt. és a nemzetgazdasági szintű teljes munkaidős – – bruttó átlagkereset százalékos változásáról – Előző év = 100% Megnevezés/ Év
MÁV Zrt. Versenyszféra Nemzetgazdaság egész Infláció
2010
2011
2012
2013
2014 várható*
101,7 103,3 101,4 104,9
104,8 105,4 105,2 103,9
104,0 107,3 104,7 105,7
101,9 103,6 103,4 101,7
102,3
Átlagkereset növekedés 2009. évi bázison 2009 = 100 % Megnevezés
2013.év
MÁV Zrt. 112,9 Versenyszféra 121,0 Nemzetgazdaság egész 115,5 Infláció 117,1
2014 várható
115,5
119,1 117,7
A tárgyaláson bemutatott táblázatunk alapján ismertettük a munkáltató képviselőivel, hogy ha nem történik bérintézkedés még ebben az évben a MÁV- nál, akkor 2014-ben is el fog maradni a vasutasok bérnövekedése az országos átlagtól. Kezdeményeztük, hogy a 2013. decemberében megvalósult egyszeri kifizetést (51 600 ft/fő) próbáljuk meg idén ismételten valamilyen formában (jó lenne alapbéresíteni) felhasználni, hiszen csak ekkor vár-
103,1 100,5
ha 2014 végéig nem történik további bérintézkedés, az év végére 3,6 százalékra nő. Bár a munkáltató nem tudta cáfolni a konzultáción elhangzott PVDSz álláspontot, érdemi intézkedésre nem mutatott hajlandóságot. Nem vitatva a kedvezőtlen folyamatokat, arról tájékoztatták szakszervezetünket, hogy a MÁV szigorú költségvetési keretek között gazdálkodik és a bérfolyamatok alakításával kapcsolatos tevékenységüket is ez határozza meg és nem rendelkeznek forrásokkal további, ezévi bérintézkedések megtételére.
300 órára emelkedett a túlóra keret Az elmúlt havi számunkban már jeleztük, hogy a túlórák elszabadulása miatt egyes szolgálati helyeken és munkakörökben szükséges a KSz. 35. §-ban foglalt évi (folytatás a 2. oldalon...)
2
2014. NOVEMBER
VÉT HÍREK
(folytatás a címoldalról...)
lékát, feltéve, ha arra nem a munkavállaló heti pihenő napján kerül sor. A PVDSz – ezen kitétel miatt – nem írta alá a KSz. módosítást. A vita alkalmat teremtett volna arra, hogy feloldódjon az eddig is fennálló anomália, mely a 201. és 230. óra közötti túlóra pótlékolása tekintetében a pihenő napi túlórát alacsonyabb pótlékkal díjazta, mint a nem pihenőnapon teljesítettet. Álláspontunk szerint ez szembe megy a munkajog általános logikájával és a józan ésszel is, ráadásul a keret emelésével ennek
230 órás túlóra korlát feloldása. Ahhoz, hogy a táblázatban felsorolt szolgálati helyeken lehetővé váljon a túlóra keret 300 órára emelése a KSz. módosítása vált szükségessé. A szükséges KSz. módosítást hosszadalmas vita előzte meg elsősorban arról, hogy a többlet túlóra milyen díjazással párosuljon. Bár a munkáltató a tárgyalások első körében azt jelezte, hogy nem kíván többletforrást rendelni a többlet túlórához, végül is hajlandó volt 200 százalékra emelni az évi 231. órától megvalósuló túlórák pót-
gyakorlati jelentősége a túlóra keret 300 órára emelésével megnőtt. A módosítás ugyan csak december 31ig marad érvényben, de szakszervezetünk a jövő évben kezdeményezni fogja, hogy amennyiben a rendkívüli munkavégzésre heti pihenőnapon kerül sor és a munkáltató nem biztosít másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt), akkor az Mt. szerinti 100%-os bérpótlék alkalmazása helyett évi 200 órát meghaladó rendkívüli munkaidő esetén a díjazás megállapítása ennél magasabb, az ismert sávos mértékek alapulvételével történjen.
Ahol évi 300 órát lehet túlórázni: szervezeti egység: Forgalmi Csomópont Győr
munkakör:
szervezeti egység:
forgalmi szolgálattevő főrendelkező külső forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő tolatásvezető II. vonali tolatásvezető
Pályafenntartási Alosztály Bp. Kelet PFT SZAKASZMÉRNÖKSÉG CEGLÉD egyéb vasúti járművezető PFT SZAKASZMÉRNÖKSÉG SZOLNOK 4. (RPU.) előmunkás főpályamester kitérő lakatos vonalgondozó betanított munkás PFT SZAKASZMÉRNÖKSÉG SZOLNOK 6. (SZPU) egyéb vasúti járművezető felügyeleti pályamester Biztosítóberendezési Alosztály Bp. Nyugat mester B. MÉRN. SZ. I. BP.DÉLI szakaszmérnök B. VIZSG. SZ. GYŐR TEB vonalellenőr BLOKKMESTERI SZAKASZ BP. DÉLI PU biztosítóberendezési műszerész BLOKKMESTERI SZAKASZ PUSZTASZABOLCS beosztott mester biztosítóberendezési lakatos BLOKKMESTERI SZAKASZ SZÉKESFEHÉRVÁR beosztott mester biztosítóberendezési lakatos EGYSÉGJAVÍTÓ SZAKASZ BP. KELENFÖLD technológiai rendszerszakértő Biztosítóberendezési Alosztály Bp. Kelet B.MÉRN. SZ. BP. KELETI szakaszmérnök B.VIZSG. SZ. BP. KELETI biztosítóberendezési műszerész szakaszmérnök TEB vonalellenőr BLOKKMESTERI SZAKASZ VÁC biztosítóberendezési lakatos biztosítóberendezési műszerész biztosítóberendezési technikus mester Felsővezetéki és alállomási Alosztály Bp. Felsővezetéki szakaszmérnökség Nagyszentjános felsővezeték szerelő I. Felsővezetéki szakaszmérnökség, Kimle felsővezeték szerelő csoportvezető felsővezeték szerelő I. felsővezeték szerelő II.
Forgalmi Csomópont Bp. Nyugati BUDAPEST-NYUGATI PU. külső forgalmi szolgálattevő főrendelkező KÖBÁNYA KISPEST rendelkező forgalmi szolgálattevő Forgalmi Csomópont Bp. Déli BUDAPEST DÉLI PU. forgalmi szolgálattevő főrendelkező Forgalmi Csomópont Bp. Keleti RÁKOS rendelkező forgalmi szolgálattevő Forgalmi Csomópont Ferencváros tolatásvezető II. vonali tolatásvezető Forgalmi Csomópont Rákosrendező forgalmi szolgálattevő rendelkező forgalmi szolgálattevő külső forgalmi szolgálattevő Forgalmi Csomópont Székesfehérvár rendelkező forgalmi szolgálattevő külső forgalmi szolgálattevő tolatásvezető II. vonali tolatásvezető váltókezelő, elektrodinamikus Forgalmi Csomópont Szolnok NAGYKÁTA forgalmi szolgálattevő Forgalmi Csomópont Debrecen NAGYCSERE forgalmi szolgálattevő SÁRÁND forgalmi szolgálattevő állomásfőnök I. VÁMOSPÉRCS forgalmi szolgálattevő váltókezelő, helyszíni állítású Forgalmi Csomópont Békéscsaba BÉKÉSCSABA tolatásvezető II. váltókezelő, elektrodinamikus KÉTEGYHÁZA forgalmi szolgálattevő LŐKÖSHÁZA kocsirendező tolatásvezető I. SZARVAS forgalmi szolgálattevő Forgalmi Csomópont Szeged MAKÓ forgalmi szolgálattevő
munkakör:
3
2014. NOVEMBER szervezeti egység:
munkakör:
Felsővezetéki szakaszmérnökség, Szajol
szervezeti egység:
erősáramú művezető felsővezeték szerelő csoportvezető felsővezeték szerelő I. felsővezeték szerelő II. felsővezeték szerelő-vasúti járművezető
Felsővezetéki szakaszmérnökség, Tatabánya felsővezeték szerelő csoportvezető felsővezeték szerelő-vasúti járművezető Felsővezetéki szakaszmérnökség, Vác felsővezeték szerelő csoportvezető Távközlési Alosztály Bp. TÁVK. SZ. DÉLI beosztott mester távközlő műszerész TÁVK. SZ. BP. KELETI beosztott mester
munkakör:
Erősáramú Alosztály Szeged Felsővezetéki szakaszmérnökség Kiskunfélegyháza felsővezeték szerelő csoportvezető Felsővezetéki szakaszmérnökség, Békéscsaba felsővezeték szerelő csoportvezető felsővezeték szerelő I. felsővezeték szerelő II. Pályafenntartási Alosztály Békéscsaba PFT szakaszmérnökség BÉKÉSCSABA kitérő lakatos Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök
A 2015. évi adótörvények beterjesztésekor meglepetésként hatott, hogy a kafetéria adóterhei 2015-ben várhatóan nőni fognak. A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteherrendszer jelentős átalakítását kezdeményezte az adható juttatások körének változatlanul hagyása mellett. A juttatások adóterhelését a jelenlegi 35,7 százalékról 51,17 százalékra tervezték növelni. Az elképzelés jelentős veszteséget okozna a vasutasoknak, hiszen – mint tudjuk – 267 000, Ft-os kafetéria keretünket nettósítva oszthatjuk fel. Mint gyakorlatot szereztünk benne a ténylegesen élvezhető juttatásokat a 267 000, Ft-os keretünk 1,357-es osztásával határozhattuk meg, azaz ténylegesen csak (267 000:1,357) 196 758 Ft állt rendelkezésünkre. Az adóterhelés tervezett növelése azt jelentené, hogy az osztószám 1,5117-re nő. Ha a jelenleg rendelkezésre álló 267 000 forintos keretet nem tudjuk növelni, akkor a ténylegesen rendelkezésünkre álló összeg (267 000:1,5117) 176 622 Ft összegre csökkenne. A csökkenés közel havi 1 700 Ft, mely legsúlyosabban az alacsony keresetű munkavállalókat érintené.
A szakszervezetek sorban tiltakoztak a kormányjavaslat ellen, de hangjukat egyelőre elnyomta az internetadó elleni eredményes tiltakozás. Most, hogy ez megoldódni látszik, talán előtérbe kerülhet e munkavállalókat érintő hátrány. Érdekes, hogy az internetadó közel háromszorosát elérő közvetlen anyagi veszteség milyen kevéssé érintette meg a lakosságot. Mindenesetre a szakszervezetek szervezik a tiltakozást, melynek első eredményei már látszanak. A lapzárta előtt megismerhető hírek szerint az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya adóterhelése a 2014-es szinten maradhat és vannak elképzelések arra is, hogy az adónövekedés csak 200 000, Ft felett érvényesüljön. Az Erzsébet utalvány esetében történő esetleges visszalépés közvetlenül nem érinti a MÁV munkavállalóit, hiszen azt alanyi juttatásként, nettó értékben (havi 8 000 Ft) kapják a munkáltatótól. Ami igazán fontos lenne az önkéntes pénztárakba történő befizetés kedvezményes adóterhelése. Amennyiben az adónövelés elleni tiltakozás nem vezet eredményre a 2014-es nettó érték megőrzése érdekében a kafetéria keretet – minimálisan – 297 500, Ft-ra kell felemelni.
Fontos, talán az egész hazai szakszervezeti mozgalom számára kiemelkedő jelentőségű eseményekre kerül sor az év november hónapjában. 11-én ülésezik konföderációnk, az AUTONOM Szakszervezetek Szövetségének kongresszusa, ahol a szervezet másik két országos szakszervezeti szövetséggel (MSZOSZ, SZEF) történő tényleges összeolvadásról születhet döntés. 21-22-én pedig a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) kongresszusára kerül sor, ahol az új, taglétszámában
legnagyobb országos szövetség kezdheti meg tényleges munkáját az elég hosszadalmasra nyúló előkészületeket követően. A kongreszszus meghatározza az MSZSZ programját, kijelöli a rövid távú cselekvés irányait és megválasztja vezetőit, vezető testületeit. Csak remélni tudjuk, hogy a novemberi események lezárnak egy korszakot, és jelentős mértékben javítják a szakszervezeti mozgalom cselekvőképességét.
Még nem dőlt el a kafetéria 2015. évi adója
Megkezdte működését a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2014. október 31-én bejegyezte a MÁV Ingatlankezelő Kft., a MÁV Vasútőr Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. MÁV Kert Kft.-be történő beolvadását. A MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. 2014. november 1. napjával kezdte meg működését. erobi
„Érthetetlen halál…” Hirtelen elhunyt egy 37 éves kolléganőnk (tisztségviselõnk), aki két kiskorú gyermeket hagyott hátra.
Enzsöl
November a kongresszusok hónapja
erobi
Pordán (Virág) Edina 1996. októberétől kötött a MÁV-al munkaszerződést. Első szolgálati helye Mecsekalja-Cserkút állomás lett, ahol forgalmi szolgálattevő tanulóként kezdhetett. Az önállosító vizsga megszerzését követően 1997. márciusától átkerült Pécs állomásra, segédtiszti munkakörbe. Több állomáson is teljesített szolgálatot: Bátaszék, Vajta, Cece, Decs. Halála napjáig Sárbogárdon volt rendelkezõ forgalmi szolgálattevő. - a szerk -
4
2014. NOVEMBER
„§”
Mottó: Jog-seg-élj-vele! általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. Jogesetünkben a munkavállalókat terhelő fenti munkaköri kötelezettségek szempontjából nyilvánvalóan és elsősorban a c.) pontnak van kiemelt jelentősége, de az esetnél az egyedi munkáltatói utasítások végrehajtása, vagy esetleges megtagadása szempontjából a b.) pontban említett rendelkezésre állás követelménye sem hagyható figyelmen kívül.
A „NYÍLT VONAL Hézag Nélkül” PVDSz újság novemberi számában ismertetésre kerülő 2-es számú munkáltatói jogeset, ezúttal lehetőséget biztosít számunkra, hogy számba vehessük a munkavállalókat terhelő munkaköri kötelezettségek, valamint a munkáltatói utasítás, és annak jogszerű megtagadása összefüggéseit, a hatályos munkajogi szabályozás alapján. A tárgyi jogeset még speciálisan is a mi szakszervezetünk által megcélzott szakmailag képviselni kívánt pályásokat, nevezetesen is egy pályafenntartási technikus munkakört betöltő munkavállaló munkaköri kötelezettségének ellátását érintette.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) VIII. Fejezet A Munkaszerződés teljesítés 29. Alapvető kötelezettségek megnevezés alatt az 52. §-ban a munkavállalói kötelezettségeket a következő módon szabályozza: 52. § (1) A munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az
A tárgyi jogeset elbírálása során a bíróság az Mt. 42.§ (2) a.) pontjában szabályozottakból „A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,” azaz abból indult ki, hogy ha a munkavállaló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített, akkor köteles is munkát végezni, de annak során a munkáltató irányítása alatt áll, melynek nyilvánvaló konkrét megjelenési formája, a munkáltatói utasítás megadása. Ehhez került még meghivatkozásra az 52. § (1) bekezdésében b.) pontjában a munkavégzés körülményeire vonatkozó munkavállalói kötelezettség is. A munkaszerződéssel létesített munkaviszony során – nem figyelmen kívül hagyva e tekintetben itt az a tényt sem, hogy ez egy alá- fölérendeltségi jogviszony a felek között – a munkáltatói jogkörgyakorló vagy más felettes személy akár közvetlenül, akár közvetve (más személyen keresztül) utasításokat adhat a munkavállaló számára.
2014. NOVEMBER
5
„§” Éppen ezért szükséges itt általánosságban és ebben az összefüggésben azt is megjegyeznünk, hogy a munkavállaló általános feladatköreit tartalmazó ún. munkaköri leírásokban foglaltakon túlmenően, illetve azok mellett is jogszerű a munkáltató részéről az egyedi munkavégzési utasítások kiadása. S ez akár a konkrét munkakörbe nem tartozó feladatokat illetően is megilleti a munkáltatót. Ennek indokoltsága számunkra könnyen be is látható, ha csak arra gondolunk, hogy egy olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban, mint – egy akár évtizedekig is fennálló munkaviszony esetén – miközben az azt befolyásoló tényezők folyamatos változáson mennek keresztül, nem is lehet „minden” feltételt, körülményt stb. előre számba venni. Sem a munkaszerződésben, de akár csak a munkaköri leírásokban sem.
után. Ebben a körben, amint az a fenti szabályozásból látható, az utasítások megtagadásának vannak kötelező, azaz az (1) bekezdés szerinti esetkörei pl.: az ipari alpinista karbantartók vezetője köteles megtagadni azt az utasítást, hogy csapatával egy olyan épület homlokzatát vizsgálják át, ahol nem biztosított a leesés elleni védőfelszerelés vagyis, ha más személy károsodhat a végrehajtás során.
Mt. 15. § (5) A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében a 20-26. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 22. § (1) A jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.
§
Ezt követően tehát okszerűen merülhet fel a kérdés részünkről, hogy ha kapunk egy munkáltatói utasítást, függetlenül attól, hogy az a munkaszerződés vagy a munkaköri leírás által meghatározott körbe tartozik, avagy sem, miként kell eljárnunk annak vonatkozásában. Nos az Mt. 54.§-ában írt szabályok azok, amelyek mentén egyáltalán felmerülhet a kapott munkáltatói utasítás végre nem hajtásának vagy végre nem hajtásának jogszerű esetkörei: 54. § (1) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (2) A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. (3) A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. (4) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az előzőek alapján egyértelműen rögzíthető mindenki számára, hogy a munkáltatói utasítások esetlegesen saját elgondolásokon alapuló megfontolások alapján nyilvánvalóan jogszerűen nem tagadhatóak meg. Jogszerűtlen megtagadásuk viszont hátrányos munkáltatói intézkedések megtételét vonhatják maguk
Viszont ezen túlmenően az Mt. a munkavállaló részére immár nem kötelezettségként, hanem lehetőségként szabályozza az utasítás megtagadhatósága vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti esetköröket. Azaz akkor ha, maga a munkavállaló az aki, károsodhat a végrehajtás során, vagy esetében az utasítás munkaviszonyra vonatkozó szabályba, ütközik. Fontos még itt is utalnunk arra a munkajogi szabályozásra, hogy az Mt. 52.§ (1) bekezdés b.) pontjában írott általános rendelkezésre állási kötelezettségen túlmenően az esetleges utasítás megtagadás esetén is, mint munkavállaló köteles vagyok a munkáltató rendelkezésére állni. Azaz pl.: a nem a munkaviszonyra vonatkozó szabály (Mt., KSz) szerinti jogszerűtlen beosztásomat, ha és amennyiben meg kívánom tagadni, ebből még nem következhet az, hogy nem megyek be a munkahelyemre, avagy onnan elmegyek haza. Ugyanis továbbra is a munkahelyen a munkáltató rendelkezésre kell állnom, és várnom a további jogszerű munkáltatói utasításokat.
Érdekességként meg jegyezhető itt még olvasóink tájékoztatásra az is, hogy a munkavállalónak, miként arra az Alkotmánybíróság [1354/B/1992.] rá is mutatott, az olyan utasítás megtagadásának kötelezettsége, amellyel bűncselekményt követne el a munkavállaló, nem a Munka Törvénykönyve fent ismertetett, hanem a Büntető Törvénykönyve rendelkezésén alapul.
Most már visszatérve a konkrét jogesetünk elemzése körébe, tehát az előzőekben foglaltakból levonható következtetés az lehet számunkra, hogy ha és amennyiben a munkáltatói utasítás átadására a munkavállaló részére tényszerűen sor is került, s mint az olvasható volt a jogvitában, erre vonatkozóan még eredményes tanúbizonyításra is sor kerülhetett, arra érdemben hivatkozni nem lehet.
Na már most a teljesség kedvéért álljon itt az arra vonatkozó munkajogi szabályozás is, amely szerint főszabályként az utasításadás vonatkozásában a munkáltatót nem terheli írásbeli kötelezettség:
Viszont annak taglalásába – miután a jogesettel kapcsolatos összes körülményt nem ismerjük – nem kívánunk itt belemenni, hogy a technikusi végzettségű munkavállaló adott esetben mihez ért, avagy mihez is kellene értenie ebben a konkrét esetben. Mivel az utasításadás és annak végrehajtása szempontjából általánosságban leszűrhető konklúzió vonatkozásában nem is a szakmai kompetenciának, hanem a megtagadhatóság munkajogi szabályainak van döntő szerepe. És itt kell arra a jogeset indoklásában is szereplő kérdéskörre kitérnünk, hogy a munkaviszonyban lévő munkavállalót milyen fajta kötelezettség is terheli. E vonatkozásban az Mt. 52. §-a (1) bekezdés a.) pontjában írott alábbi munkavállalói kötelezettségből kell tehát kiindulnunk: 52. § (1) A munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.
Azaz helytállóan állapította meg az eljáró munkaügyi bíróság, hogy a munkavállalót – szemben a polgári jogi vállalkozási szerződésen alapuló ún. eredménykötelemmel – a munkaviszonyban alapelvárásként csak munkavégzési kötelezettség terheli. Ez azonban nyilvánvalóan nem értelmezhető úgy részünkről, hogy valamely szakembernek az adott munkavégzés során nem kellene megjavítania tényelegesen az adott elromlott gépet, eszközt stb., azaz általában csak dolgoznia, és nem ténylegesen javítania kellene az eszközt a munkaviszonyban is. A munkavégzési kötelezettségre utalás itt elsősorban azt jelenti, pl.: hogyha a munkavállaló munkakezdéskor a munkahelyén van, és ott rendelkezésre állva vár a munkáltató jogszerű munkautasítására a – már amennyiben korábban az nem volt világos, hogy mit is kell tennie másnap (folytatás a 6. oldalon...)
6
2014. NOVEMBER
„§” (folytatás az 5. oldalról...)
– akkor őt, az így a munkával nem töltött időre is megilleti a munkabére. Mivel ő rendelkezésre állt. Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy mi van abban az esetben, ha a munkavállaló olyan utasítást kap, hogy annak konkrét végrehajtásának mikéntje tekintetében bizonytalan vagy akár csak ismeret hiánya áll fenn nála és az utasítás megtagadásának esetkörei sem állnak fenn? Ebben a körben értelemszerűen, miként arra a jogeset indoklásában is szerepel utalás, annak ellenére, hogy „… a feladatát nem is tudta volna tökéletesen elvégezni, attól azt még meg kellett volna kísérelnie,…” És ezt már mi tesszük hozzá, hogy adott esetben az utasítás kiadótól/átadótól konkrét, további segítséget is kérhetett volna.
Végezetül még szükséges kitérnünk arra is, hogy a ma már hatályban nem lévő 1992-es Mt. 104. § (2) bekezdése második és harmadik mondata még tartalmazta a következőket: 104. § (2) Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.
Mottó: Jog-seg-élj-vele! adott utasítás végrehajtása során előállható kárveszély vonatkozásában – amennyiben ezzel számolnia lehetett – erre figyelmeztesse a munkáltatót, amiből az is következik, hogy és amennyiben a munkáltató olyan utasítást ad, amely szabályszerű végrehajtása következtében kár fog keletkezni nála, akkor azt saját kárveszélyére tette. Ezzel együtt sem célszerű azonban a munkavállaló részéről – az általános, a felek között fennálló együttműködési kötelezettségre is tekintettel – ilyen esetben a munkáltató irányába passzívan viselkednie, bár ilyen munkajogszabályi tényleges kötelezettsége a kapott utasítás vonatkozásában, ma már kifejezetten nem áll fenn. Dr. Jog Ász
Azaz a munkavállalót ma már nem terheli azon konkrét kötelezettség, hogy az
06-30/496-0299
Felhasznált Irodalom: Jogtár CD vonatkozó anyagai
hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait és e-mail címeit:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Dr. Laboda József Enzsöl Róbert Nagy Miklós Szentgyörgyi Mihály Hegedűs István Káré István Tislér Gábor Bátori István Kanzler Ferenc Fehérné Ragcsák Andrea
elnök 01+81-95 E-mail cím:
[email protected] érdekvédelmi alelnök 01+45-86 E-mail cím:
[email protected] szervezési alelnök 01+11-69 E-mail cím:
[email protected] PML alelnök (fax/üz.rögz.) 01+86-52 E-mail cím:
[email protected] TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 E-mail cím:
[email protected] forgalmi alelnök 05+61-12 forgalmi referens 01+46-29 E-mail cím:
[email protected] szervezési referens 01+41-23 irodavezető (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 E-mail cím:
[email protected] városi automata fax: 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ: 06+1-511-8194
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest
Fajka János (PML) Káré István (TEB) Pintér Miklós (Forg.)
Debrecen
Papp Zoltán (PML) Horváth Imre (TEB) Dobos Bertalan (Forg.)
Miskolc
Kolozsvári Sándor (PML) Szemán Dénes (TEB) Prodán Ilona (Forg.)
Pécs
Furulyás Róbert (Forg.) Bihary Ferenc (TEB) Karafiát Csilla (PML)
Szeged
Kapitány András (Forg) Darányi Zoltán (PML) Seprenyi József (TEB)
Szombathely
Kamondi Miklós (Forg.) Süle István (PML) Németh Csaba (TEB) Hanzmann Károly (GySEV)
mobil:
02+23-82 30/279-9671 01+83-91 06-22/410-021
fax/üz.rögz: 02+22-62 e-mail:
[email protected] fax/üz.rögz: 01+84-77 fax: 06-22/410-021
mobil: mobil:
03+42-01 30/455-7551 06-30/210-4450 03+79-33
fax/üz.rögz: 03+42-15 e-mail:
[email protected] fax/üz.rögz: 03+29-73 fax: 03+79-30
04+31-83 30/224-8604 04+11-96 04+20-05
fax/üz.rögz: 04+31-83 e-mail:
[email protected] fax.: 04+11-96 fax.: 04+20-51
mobil:
05+63-48 30/858-4185 05+13-94 05+53-22
fax: 05+63-26 e-mail:
[email protected] fax: 05+13-87 fax: 05+52-36
mobil:
06+72-79 30/269-7166 06+52-88 06+30-49
fax: 06+72-79 e-mail:
[email protected] fax: 06+52-55 fax: 06+30-96
07+59-03 30/847-2102 07+66-45 07+66-98 07+79-85
fax: 07+59-68 e-mail:
[email protected] fax/üz.rögz: fax: 07+66-99 fax/üz.rögz: 07+79-85 e-mail:
[email protected]
mobil:
mobil:
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
7
2014. NOVEMBER
MÁV Zrt. KÜT HÍRLEVÉL – OKTÓBER A MÁV Zrt. KÜT ülése, október 14. Első napirendi pontként tájékoztatót hallgatott meg a KÜT a napi lassúmenet kimutatás alkalmazásának tesztüzeméről. A munkáltató részéről Mucsi Attila Józsefné forgalmi osztályvezető elmondta, hogy a szeptember 15-30 közötti tesztüzemet októberre is meghosszabbítottak. Sok problémára derült fény, de korrigálhatók a hibák. Van olyan, ahol vonalszakaszok maradtak ki és van olyan is, ahol a pályás diszpécser nem vezette ki a lassújelet az elhárítás után. A változásjelentés egyszerűsítése folyik. Mindaddig nem kerül bevezetésre, még olyan hibák vannak, melyek a közlekedés biztonságára negatív hatással vannak. Mindenképpen bevezetésre kerül egy új utasítással a napi lassúmenet kimutatás a hibák kiszűrése után. Nagy László szakértő szerint a tesztüzem célja az volt, hogy a forgalmi szolgálattevő a munkautasítás alapján tapasztalatot, jártasságot szerezzen. Az utasításban a fogalmak is módosításra kerülnek „bevezetett, elrendelés, lemondás” szavakkal. A biztonságot növeli majd az is, hogy A4-es méretű lesz a kimutatás, melyet a mozdonyvezető megkap. Sikerült tisztázni a nyilvántartás vezetésére tett javaslatot a kihúzással kapcsolatban. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nyilvántartásban a lassúmenet és vágányzári rendelet megjelenésekor rögzítjük, a lassúmenet törlését pedig kihúzással csak a befejezésekor töröljük. Továbbra is problémák vannak a szelvényszám szerinti megjelenítéssel. Ez forgalombiztonság szempontjából jó, de a menetrendszerűségen ronthat. Javasolták még a KÜT tagjai, hogy a személyszállító vonatok is csak vonalszakaszokra kapják meg a napi kimutatást. Szükséges a forgalmi szolgálattevők munkájának csökkentése érdekében a 2015-ös FOR00 fejlesztés ez irányú megvalósítása is. Béres Barna osztályvezető hangsúlyozta, hogy a napi lassúmenet kimutatást nem váltja ki a FOR fejlesztés. A forgalmi osztályvezető zárszavában nyomatékosította, hogy a hatóság engedélye nélkül az elektronikus nyilvántartás nem vezethető be. Kitért még a napváltó vonatok problematikájára a személy- és tehervonatokra vonatkozóan. Másodikként Bodnár József KÜT elnök beszámolt a MÁV Zrt.-nél történt vezetői személyi változásokról, melyek a testület működését is érintik. Tájékoztatást adott a szeptember 29-30-án Siófokon megrendezett Hogyan változott az üzemi tanácsok működése? Tapasztalatok az új
Munka Törvénykönyve bevezetése óta című konferencián elhangzottakról, melyen az elnök és két helyettese vett részt. Harmadikként a KÜT tájékoztatást kért a MÁV Zrt. vagyongazdálkodási igazgatóságától az üres lakásállományról. Előadóként dr. Korsós Boglárka vagyonkezelési és gazdálkodási igazgató, Bojtor Tibor vezető, Békési László területi vezető, Gyimóthy Kálmán ingatlanhasznosítási koordinátor, Bereczki Sándorné projekt előkészítési szakértő és Roszpopa Péter humánpartner vett részt. Az igazgató elmondta, hogy nagyon sok üres lakás van, de a többsége nem kiutalható. A lakásállomány véges. A vasútállomásokon is vannak lakások, de ezek nem alkalmasak a lakhatásra, felújítása nem gazdaságos. Gyimóthy Kálmán koordinátor elmondta, hogy az üres lakások száma 832, amelyből 616 műszaki állapota alapján nem kiutalható, valamint vasútfejlesztésben érintett, selejtezésre javasolt és MNV átadásban érintett 121 db. A kiutalható lakások területi megoszlását átadta a KÜT részére. A lakások kiutalásával kapcsolatban elmondták, hogy 2762 élő lakásszerződés van érvényben. Lakbérből és közüzemi díjból mintegy 190 millió forint tartozást tartanak nyilván. A lakások visszavételénél átütő lépésekre készülnek. Békési László, a budapesti területi ingatlaniroda vezetője elmondta, hogy az elektromos mérőóra és hálózat cseréje, valamint a gázóra leszerelése, majd pótlása közel 1 millió forintba kerül, mely az egyéb felújításokkal eléri a 3-4 millió forintot. Ugyanakkor Bereczki Sándorné projekt előkészítési szakértő elmondta, hogy a korábbi bérlők által felújított lakások problematikájával kell szembenézni a követeléseik miatt. A lakásállomány elöregedett, a felújítás, beruházás gazdaságtalan és az új lakásügyi utasítás szerint ezt a bérlő már nem végezheti el. Bojtor Tibor vezető zárszavában elmondta, hogy romos épületeket kell lakhatóvá tenni több millióért, amikor az adott településen ennyiért már kész lakások vannak. Roszpopa Péter humánpartner tájékoztatta a testületet arról, hogy 2013-ban 105 MÁV bérlakás, 3 önkormányzati lakás, míg 2014-ben ez idáig 51 MÁV bérlakás és 3 önkormányzati került kiutalásra a Központi Üzemi Tanács együttdöntésével. Különféléken belül egy fő munkavállaló rendkívüli szociális segély kérelmét tárgyalta a testület. Bodnár József KÜT elnök, sajtóreferens
hu.morzsák – Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek! Ennyi az egész – Úgy élj a jelenben, hogy megbánás nélkül gondolhass a múltra – Szerencse az, amikor az alkalom és a szándék találkozik
A hó-nap esete – Magáé ez az autó? – Igen is meg nem is. – Hogy-hogy? – Tudja, ha vásárolni kell, akkor a feleségemé, ha diszkóba kell menni, akkor a lányomé, ha csajozni, akkor a fiamé, ha tankolni, akkor az enyém.
A hó-nap kérdése Miért nem kaphat jogsit a gepárd? – Mert nem áll meg a zebránál!
www.pvdsz.hu Kíván olyan házban lakni ahol a költségek kevésbé emelkednek? Ehhez keresek munkatársakat.
Rövid önéletrajzát a
[email protected] várom. Telefon:
06 30 430 8360 Köszönöm előre is. Sziklási Vince
2014. NOVEMBER
8
Rövid hírek•Rövid hírek•Rövid hírek Tiszta lapot kap a MÁV a kormánytól A tervek szerint milliárdos adósságok sorát vállalja át az állam a MÁV-tól 2015ben. A lépés egyik indoklása az, hogy 2010 előtt a vasúttársaság nem jutott hozzá az általa kötelezően végzett közszolgáltatás ellenértékének az egészéhez. Kiadásai egy részét a jegyárbevétel fedezi – ám a kiterjedt kedvezményrendszer miatt az utasoknak a tizede sem vásárol egész árú jegyet –, a másik részét, vagyis az utasoknak adott kedvezményeket a szolgáltatás megrendelőjétől, az államtól kellett volna megkapnia. Ez azonban csak részben történt meg. A költségvetési törvény tervezete a MÁV legfeljebb 3,6 millió euró és 22,3 milliárd forint hitel- és kötvényadósságának, valamint azok járulékainak ellenérték nélküli, állam általi átvállalását tartalmazza. A MÁV helyzetének javítása különösen fontos olyan időszakban, amikor az európai személyszállítási piac közelgő nyitása, illetve a nemzetközi áruszállításban folyó verseny a hazai állami társaságtól is egyre versenyképesebb szolgáltatásokat követel. Mindemellett emelkedik a vasúti pályafenntartásra szánt keretet 1,3 milliárd forinttal 73-ra, és a vasúti, illetve az autóbuszos helyközi személyszállítási szolgáltatások végzésére forduló pénzek is nőnek 185,5 milliárdról 187,9-re. Szerző: VG
Stadler: újabb szolnoki gyárbővítés a küszöbön Szolnoki gyára újabb bővítését, ezzel együtt további 50-60 fő foglalkoztatását mérlegeli a Stadler Rail Csoport. A vasúti járműgyártó a megállapodottnál előbbre tart a MÁV-Start és a GYSEV által rendelt FLIRT villamos motorvonatok gyártásával, tesztjével és üzembehelyezésre való átadásával. Már készen van a mai FLIRT-öket 2017 után leváltó, új modell is. Egy másfél-kétmilliárd forintos szolnoki gyárbővítés is szerepel a Stadler Rail Csoport elfogadásra váró üzleti tervében. A tervek szerint a beruházással 2016-ban újabb 50-60 munkahely létesülne a jelenleg 450 fős alumínium vasúti kocsiszekrény-gyártó telephelyen. „Már tárgyalunk a helyi önkormányzattal és az ipari parkkal az új, két hektáras területigényünkről. A
beruházással főként a CNC-megmunkáló, előkészítő és festő kapacitások bővítését tervezzük” – válaszolt a Világgazdaságnak Dunai Zoltán, a Stadler magyarországi ország-igazgatója. A társaság legutóbb 2013-ban fejlesztette az üzemet, akkor a négymilliárd forintos beruházásból létrehozott új CNC és hegesztő gyártóegységeket Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. Ekkor került építették ki a Stadler új forgóváz-revíziós kompetencia központját is. Ennek köszönhetően minden olyan Stadler jármű forgóvázának a revízióját Szolnokon végzik, amelynek karbantartását eredetileg nem a gyártó vagy az üzemeltető látja el. A további szolnoki fejlesztések elsősorban a megrendelések volumenétől függnek. Ezek közül Dunai Zoltán példaként azt az egyiptomi projektet emelte ki, amelynek keretében az arab ország huszonöt, 12 részes Intercity motorvonatot vásárolna Magyarországtól. A projektben a Stadler a Dunakeszi Járműjavítóval és a Ganz Motorral vesz részt, a beruházáshoz a magyarországi Eximbank adna hitelt. A szolnoki fejlesztések folytatását segítheti elő a az egyiptomi megbízás elnyerése. Az üzemben most folyó alumíniumhegesztés egyébként nagyobb szaktudást igénylő munka, mint például a látványosabb, de alacsonyabb presztízsű összeszerelés, így nagyobb jövedelemmel is jár. A Stadler hazai cégeinél ma mintegy 500-an dolgoznak, a bruttó átlagjövedelem havi 300 ezer forint fölötti. A társaság a végösszeszerelés beindítása nélkül is az elhatározott mértékben emelte a létszámát, csak a tervezettnél magasabb jövedelmű munkahelyeket hozott létre.
A két új szerződés abban különbözik a korábbiaktól, hogy az új vonatokba már ECTS-2 fedélzeti vonatbefolyásoló berendezést kell telepíteni. A munka ütemezése rendkívül feszített. 2015 szeptember 30-ra nem csak az egész sorozat gyártását kell befejezni, hanem meg kell szerezni a járművek végleges üzembe helyezési engedélyét is, és ki kell állítani a végszámlát is. A szállításban három kötbérezhető határidő volt. 2014 március 31-re kellett leszállítani az első két motorvonatot. Ez már március 19-én megtörtént, az ünnepélyes átadás Kápolnásnyéken volt. Október 31-re kellett az első két szerelvényt ideiglenes forgalomba helyezési engedéllyel menetrend szerinti forgalomba engedni. Az átadás két héttel korábban történt meg, de a Start kettő helyett már négy járművet kapott, és a GYSEV esetében is jobban áll az időarányosnál a szállító. A harmadik kötbérezhető határidő az említett, 2015 szeptember 30-i zárás. „Vagyis a fizikai szállításokkal, az üzembe helyezéssel és a forgalomba állítással is jól állunk. Már 13 szerelvény érkezett az országba, 10 a MÁV-Start, és 3 a GYSEV számára. Minden nap van futópróbájuk, ez időn kívül a Vasúttörténeti Parkban pihennek” – mutatott rá Dunai Zoltán. A járművekben 30 százalékos az átlagos hazai beszállítási arány, ami a GYSEV esetében magasabb (e vonatok végösszeszerelése Lengyelországban volt), a Startnál pedig alacsonyabb (a Start FLIRTjeit Svájcból vontatták a mozdonyok).
A két év múlva tervezett bővítés esetén az a fő kérdés Dunai Zoltán szerint, hogy az induló, nagy megbízások után mennyi ideig lesz képes a társaság feladattal ellátni a felveendő, új dolgozóit.
A szolnoki kocsiszekrény-gyártáson túl magyar részvétel a 48 vonatban többek között a Knorr-Bremsétől vásárolt fékrendszer, a kiskunhalasi Ganz-Air által gyártott fékkompresszor, vagy a Vultron utastájékoztató rendszere is. Elvileg ennél nagyobb hányad is elképzelhető, de a szoros szállítási határidő nem tette lehetővé a modell új beszállítók miatt szükséges áttervezését.
A szolnoki gyár leterheltségében szerepe van két magyarországi megbízás teljesítésének is. A MÁV-Start és a GYSEV tavaly márciusban közös közbeszerzésen 48 FLIRT elővárosi villamos motorvonatot rendelt a svájci anyacégtől. E járművek nem számítanak újdonságnak a hazai síneken, mert a Stadler 2007 tavasza és 2010 februárja között a MÁV elővárosi vonalaira már 60, a GYSEV Sopron-Szentgotthárd-Szombathely vonalára pedig 4 FLIRT-öt szállított. Ezek folytatásaként született a tavalyi megrendelés, amelyből 42 vonat jut a Startra, és 6 a GYSEV-re.
A most gyártott FLIRT modellnek 2017. június 30-ig van típusengedélye, amit majd kiterjesztenek az ECTS-2t is tartalmazó változatra is, vagyis e határidőig a svájci társaság „korlátlan” mennyiségben tudja a járművet szállítani. Ezt követően az új, uniós ütközési normáknak megfelelő motorvonatát kínálja. A FLIRT-3 két változatát a Stadler a szeptemberi InnoTrans vasúti kiállításon mutatta be. A jelenlegi modellt leváltó termékből már németországi és szerbiai megrendelést is kapott. Ezek mellett a magyarországi piacra a Stadler kész HÉV
9
2014. NOVEMBER
Rövid hírek•Rövid hírek•Rövid hírek járművek szállítására is, e célra a FLIRT könnyített változata a legalkalmasabb. Dunai Zoltán úgy látja, hogy cége számos projektben is sikerrel működhetne együtt a Dunakeszi Járműjavítóval, amely a közelmúltbeli tulajdonosváltása után riválisból „baráti” társasággá vált. A Stadler szorosabbra fűzi magyarországi kapcsolatait a vonatjai villamos berendezéseit szállító ABB-vel is. A két társaság közös standon mutatkozott be a közelmúltban rendezett Swiss Business Day-en, és együtt voltak főtámogatói a Magyar Vasút 2014 konferenciának is.
Épül a vasúti aluljáró Siófokon elkezdték a Vitorlás utcai aluljáró építését – a MÁV 30 milliárd forintos, a Balaton déli partján megvalósuló uniós támogatású fejlesztésének keretében. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleménye szerint a kivitelező Déli-part 2013 Konzorcium a nagy zajjal járó munkákat reggel 6 és este 10 óra között végezheti hét közben és hétvégén egyaránt.
A munkálatok fa- és növényirtással, kerítésáthelyezéssel, a meglévő út bontásával és a közművek kiváltásával már korábban elkezdődtek, most az aluljáró építése a résfalazással veszi kezdetét. A már kialakított munkagödörben épülnek meg a hídfők, a vasúti híd, az aluljáró falazata, ezt követően pedig az útpálya, illetve az aluljáró üzemeltetéséhez szükséges létesítmények. A közúti aluljárót várhatóan jövő júniusban adják át.
OLVASÓI LEVÉL Sokáig sértetlenül és fényesen ragyogott az „állam az államban” misztikus jelző bűvkörében minden a vasúttal, vasutasokkal kapcsolatos esemény, probléma, mert a kifelé ( a nem vasutasok számára) irányuló tájékoztatás erősítette a valós helyzet elfedését szolgáló kép jelenlétét. Ezáltal egy máz, egy hamis, a tényleges összefüggések és hatások felszínre kerülését, azok érdemben történő megoldását ellehetetlenítő élethelyzet, gyakorlat és szituáció került előtérbe. Annak a bizonyos máznak a repedezését, s a valóság megismerésének a lehetőségét hozta el, tette lehetővé a szakmai alapon, de inkább helytállóbb a szakmai érdekközösség mentén szerveződő, tettekre képes és hajlandó mozdonyvezetők önszerveződése. A társadalmi, gazdasági, jogszabályi körülmények és lehetőségek kihasználása mellett, a szakmaiság felvállalása és előtérbe helyezése által szinte homogén formában jött létre a mozdonyvezetőket tömörítő szakszervezet, s a szakszervezet által a vasutasok, a melósok „munkásarisztokráciája”. A társadalmi változások eseményeinek sodrában szükség és törvényszerű volt, hogy változások, érdemi változások legyenek a munkavállalói érdekvédelem tekintetében is. Ezt a politika, a politikusok egy része akkor is látta, s voltak akik „nyitottak” a szakszervezetek, a szakszervezeti mozgalom adta lehetőségek irányában. Ez így történt negyedszázada is, s volt olyan ki egész lényét az érdekvédelem nemes eszmeiségének szolgálatába állította. Természetesen a meglévő szakmai, nézőpontbeli véleménykülönbség ellenére is, gratulálni kell az elmúlt huszonöt év
VAJ VAN, BAJ VAN eredményeihez és nyomatékosítani kell, hogy a munkavállalónak nem egy másik, hasonló munkavállaló az ellenfele, hanem a munkáltató, a tulajdonos oldalán ilyen-olyan szándékkal, elképzeléssel megjelenők, azok kik valós hátrányt tudnak teremteni a többségnek. Mint írtam a szakmai és nézőpontbeli különbségek kézzel foghatóak, valósak és egyben sajnálatosak is. Mi is tudjuk, tisztában vagyunk vele, hogy az a bizonyos torta nem olyan nagy, s azt is tudjuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, de azt is tudjuk, s reméljük mások is tudják, s talán élnek is majd a lehetőséggel, hogy az érdekvédelem fontos, alapvető eleme a szolidaritás, a másik tisztelete, segítése. Fokozottan igaz ez az egy vállalaton, az egy ágazaton belül működő szakszervezetek esetében. A lövészárkokat nem az érdekvédők közt kell ásni és mélyíteni! Számos terület és téma van melynek megoldása minden szakszervezet számára fontos kell, hogy legyen! Itt van, már több mint két éve, a képzés, vizsgáztatás témaköre, benne minden ellentmondásával. A munkaidő, a bérrendszer, foglalkoztatáspolitikai stratégia, a nyugdíj, a nyugdíjrendszer kérdése. Lenne, van mit megoldani, illetve közösen ráhatással lenni folyamatokra, hogy az eredmény, a változás az valóban a munkavállalóknak legyen jó, elfogadható és tisztességes. Azt is illő lenne rögzíteni és közkincsé tenni, hogy a rendszerváltásnak nevezett esemény (van aki a köztársaság kikiáltásához, van aki a választásokhoz,
van aki az első szabadon választott parlamenthez köti ) az valójában nem létezik. A rendszerváltás, társadalmi értelemben, nem esemény, hanem folyamat, s ennek a folyamatnak számos összetevője van Mivel e folyamat még nem ért véget, így az elmúlt huszonöt év történéseinek tükrében elmondható, hogy e folyamatnak egyre több vesztese van. Míg a nyertesek, kik társadalmi, gazdasági, politikai szempontból meghatározó erőt képviselnek, soha nem látott bőségben élnek, addig a kisemberek, az átlagon, vagy az alatt élők sokasága saját bőrén érzi, hogy mindennek ára van, s ezt az árat továbbra is neki és a hozzá hasonlóknak kell kifizetni. A vasutasok is fizetnek. Végzettséggel bíró munkajogászok és szakértők rágják a gumicsontot és sajnálkoznak, átlagon felüli jövedelemmel a zsebükben, hogy csupán a törvény okán nyolc óra a napi munkaidő, s nincs mit tenni. Nyájasan és álszenten mondják, hogy valaki határozza meg a veszélyes és egészségre ártalmas munkakör mibenlétét, s majd akkor, utána lehet szó arról, hogy megszűnjön a vasutasok egy részének a tartós reálbér csökkenése. Arról persze mindenki mélyen hallgat, hogy a több munkáért több bér elve említésre se kerül. Ha a munka sok esetben nem érdemlegesen van fizetve, akkor a munkaalapú társadalom fordított eredményt hoz, mert építeni csak értékre szabad, s a munka egyik értéke az érte járó fizetség. Az átlagokra számított osztogatást el kell felejteni, mert további romlást eredményez, valós alapú értékítéletre és értékrendre van szükség! Bihary Ferenc
10
Elérhetőségünk: www.hotelpavai.hu Email:
[email protected] Telefon: +36/30 9854-864, +36/52 364-153 Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Pávai Vajna út 5. sz.
2014. NOVEMBER
2014. NOVEMBER
11
12
2014. NOVEMBER
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599, Adószám: 18172825-1-42 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94 Szakszervezetünk alapítványa a Munka törvénykönyve 179.§-a alapján a MÁV Csoport és GySEV Zrt. munkavállalói esetében a szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozás kivételével – maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszereséig – megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
RÁADÁS!
TÉGED TÉGE D IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK
“A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
600.000 Ft
1.000.000 Ft
• ÉLETBIZTOSÍTÁS bármely okból bekövetkezõ halál esetén • BALESETI HALÁL esetén plusz! • BALESETI ROKKANTSÁG már 1%-tól 100%-ig arányosan
500.000 Ft
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1.500.000 Ft
• KÖZLEKEDÉSI BALESETI maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan
500.000 Ft
500.000 Ft
• BALESETI CSONTTÖRÉS csonttörés, csontrepedés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
• BALESETI ÉGÉS legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
• BALESETI MÚLÉKONY SÉRÜLÉS 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
10.000 Ft
10.000 Ft
• BALESETI KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉS legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta
2.000 Ft
2.000 Ft
• BETEGSÉGI KÓRHÁZI ÁPOLÁS legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta
1.000 Ft
1.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
25.000 Ft
25.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
• BALESETI MÛTÉT esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • BETEGSÉGI MÛTÉTI térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • KRITIKUS BETEGSÉGEK BEKÖVETKEZÉSE szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK:
- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban – illetve nyugdíjszerû ellátásban – részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK:
- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Felelõs kiadó: Dr. Laboda József, elnök (tel.: 01+81-95), Mobil: 30/4960-299 Fõszerkesztõ: Nagy Miklós, alelnök: (tel.: 01+11-69), Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Pannónia Nyomda Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 16. Tel.: 06-1-412-5203
