TER VGA ZDÁLKODÁS AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉSBEN

TER VGA ZDÁLKODÁS AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉSBEN l'NJ- . tc5 l a

N'l*^

ÍRTA:

KISMÁNYAI MICSKY IMRE M. KIR. MÉNESKARI ALEZREDES, A DEBRECENI MÉNTELEP PARANCSNOKA

KIADJA : A TISZÁNTÚLI

MEZŐGAZDASÁGI

DEBRECEN,

Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt., Debrecen.

1936.

KAMARA

TER VGA ZDÁLKODÁS AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉSBEN , ' ' '' \

/ • •' f j sj » f I NI

ÍRTA:

KISMÁNYAI MICSKY IMRE M. KIR. MÉNESKARI ALEZREDES, A DEBRECENI MÉNTELEP PARANCSNOKA

DEBRECEN, 1936.

.V . •

(

;"%/-.-.

N j w

,

> • '/

» <

"-

TERVGAZDÁLKODÁS AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉSBEN

ELŐSZÓ.

,™*

Az altatást minden teremtménynél a term'észet csodálatos, teremtő 'erői eszkö'zlik. A természete® erők működését folytonosan kutató emberi ész munkássága folytán tudjuk az-t, hogy az alkotást végző természetes erőik működésűiket meghatározott és — fejlődésit jelentőkig — meg változhatatlan töTvISnyszerűségigpili eszközliík. E z e n megváltoztathatatlan természetes, törvények ismeretével történő, észszerű emberi tevéfcenykedésünk csak arra szorítkozna tik, hogy a, haladást előidéző, természetes: erők útjait — az ember unalma alatt lévő' teremtmények íejlő'dlélsére vonatkozóan — a leibetőségek szerint minél jobban egyengessük. Háziállataink közül a ló az egyedüli, mely a vele szemben támasztott, követelményeinknelk csak olyan mértékben felelhet meg mindig töik/élletesielbben, amilyen fokban szervezetének minél természetesebb és így minél egészséigjesebb k i a l a k u l á s á t lehetővé tesszük. Ennek: következtében mindent meg kéli tennünk abban az irányban, hogy a ló szervezete, a mai magas emberi kultúra, keretei között is, minél nagyobb fokban és — az emberi működés által előidézett erők behatása, fcövetfceztlélben is — mindig a természetes' kialakító erőkkel összhangban fejlődhessen ki.

Tervgazdálkodás szüksége az országos lótenyésztésben. Az, ember által kitűzött, bizonyos cé'liok elérhetéséhez — . a cél irányáiban eszköz,lendő következetes és rendszeres munkai folyamának biztosítására — minden időben megfelelő terv készítésére, valamint betartására volt és van szükséig|. Természetes, hogy az emberi kultúra előrehaladásávau •— a minden irányban fokozottabb mértékben előálló igények szaporodása folytán — az egyes termelési 'ágak gazdaságos, fenntarthatása is, csak korszerű tervek; készítése és azok szigorú betartása esetiéin történhetik eredményesen. _ E szerint tehát lótenyésztésünk gazdaságos: fenntartása is —• a' céljainkat illetően — korszerű tervet és annak alapján szigorúan kö-' vetfcezetesi munkásságot igényel. Amidőn korunkban a tervszerű gazdálkodási szüikségességíélt minden irányban halljuk hangoztatni, erre minden lótenyésztőnek: is fel ke] 1 figyelnie, mert, éppen a ló azon egyedüli háziállatunk, melynek gazdaságos tenyésztését csak a szervezetének minél természetesebb kialakulása' biztosíthatja. Éppen azért van sziűikslélg e téren különösen pontos, tervszerű és rendszeres munkálkodásra, mert a tömeget adó országos lótenyésztési mai lehetőségei szerint, éppen a 16 szervezetének természetes lés jegészséges kifejlődhetésére vonatkozóan; nincsenek meg, általában, méigi a, legelemibb adottságoki sem. 5

A helyes és, célirányos, korszerű lótenyésztési terv megszerkesztését általában .azon tényezők (befolyásoljálk, melyek az ember minden terme'! vényének és tenyésztésének gazdaságos voltát megszabják.. Ezen tényezőik: 1. A termelő, vagy tenyésztő saját szükséglete. 2. A saját használatra, termelt, vagy tenyésztett anyag íellieslegének kereslete, illetve általános használat i szükségessége és értéke. Ezen döntő tényezők szem előtt tartása mellett a tervgazdálkodás az országos lótenyésztésben « című szerény elgondolásomat az, alábbiakban fejtem ki. I. FEJEZET.

Lótenyésztésünk nagy jelentősége és annak jövőbeni szükségessége. A z embernek az állatvilágból, úgy az. ellenségeivel folytatott harcaiban, mint békés foglalkozásainál is — .a történelem által feljegvzett idők; óta — legtermészetesebb segítőtársa, mindenkor a ló volt és dacára az. emberi agy által feltalált, csodálatos gépeik sokirányú alkalmazásának, ,a. ló — mezőgazdasági és hadászati szempontokból! — jövőben is mindenkor n!é!lkülözhetetlen fog maradni. H o g y a korunkban szemlélhető, szinte hihetetlen technikai fejlődés dacára is a ló •nélkülözhetetlen volltát merem hangoztatni, teszem ezt azon meggondolás alapján, hogy .a természet, által tökéletesen' megalkotott és a:z, erőutánpótlást, imindeníkor, valamint, mindenütt, a természettől iközvetlteiníül felvehető1 lóval szemben, az ember által feltalált, legcsodálatosabb gép is, mert az .erőutánpótlást nem a természettől közvetlenül kapja, ter.mfé'szetes viszonyok között, mindig" hátrányban marad. A ló úton-útfélen mei?ítalállijia. természetadta, táplálékából a szükséges erőutánpótlást és a szervezetében lévő erőtartallélkával, szükség esetén, táplálék nélkül is képesi — a glélpekhez, viszonyítva, aránylag igen huzamos ideig — ,az ember szolgálatát ellátni. A gép az utolsó' csepp benzin, vagy más hajtóerői szolgáltató anyag elfogyásának pillanatában azonnal használhatatlanná válik, mert a természet a: Igiépnek: erőutánpótlást csak ,az ember közbejöttével nyújt. A gléfp hajtóerejének utánpótlásához szükséges anyagok: (benzin, szén, ollaj, stb.) mindenkori rendelkezésre állásának megszervezése, illetve az anyag beszerzése és szállítása — föltéve, hogy az anyag' mindenkor beszerezhető éa szállítható is — olyan óriási kötts/égekfcel jár, melyeiket háborús viszonylatban, huzamosabb ideig egy állam sem bírhat el. Ezen nagy nehézségek mellett még; sokkal veszedelmesebb .azon körülmény — mely a legtökéletesebb szervezettség mellett .is nagyon könnyen előállhat — hogy csak; egy liifeem,anyag-szállítmánynak: késedelmes volta, miat, a, gépeik használhatatlanná válva, egész, hadseregrésizek tevékenysége mea-bénulhat. Ugyanilyen nagyjelentőségű károk következhetnek, be a békés foglalkozásoknál is, hol a gép — költséges üzembentartása miatt a lóval, versenyezni már most sem bir. Mindezen fogyatékosságain feliül a. gép nem minden terepen használható, illetve használata, leginkább a jó utakra van korlátozva és elhasználódásával ócskavassá értéktelenedik:. Gondoljunk csak .azon gyakori, humoros, téli képre, amikor lovaik, vontatják be .az, a.rányllaigf még nagyon kis hófúvásban ;is elakadt autókat, és mindenki előtt világossá válik azon tény, hogy a természet által előidézett, nehézségek leküzdésféinél a gép teljesítményei' bizony nagyon korlátozottak. 14•6

A illó minden terepen és minden időben kiválóan használható, szaporodik:, szerveztéből pótolhatatlan terméket bocsájt a mezőgazdaság szolgálatára (trágya), húsával, bőrével és csontozatával is hasznára v.an .az embernek. Végül ,az. által, hogy ugyanolyan, számú ló, mint, .amilyen lómunkaerővel egy-egy gép rendelkezik, több embert foglalkoztat, mint a gép, .a ló használatának miéig szociális szempontokból is különleges jelentősége van. Mindezek megfontolása után a lótenyésztésünket nemcSiak, hogy észszerűen fenntartani gondolom szükségesnek, hanem azt a:z. eddigi összes tapasztallatok és tudomány segítégével •— a, magán és nemzetgazdasági, tehát. így Hazánk és Fajtánk, javára — a, mindenkori lehetőségek1 sezrint. legmagasabb fokra emelni szent kötelességünknek tartom. II. FEJEZET.

A z eredményes lótenyésztés mai követelményei. A z eredményes lótenyésztés mai követelményei szerint összes tevéfcenykediésünknek oda kell irányulnia, hogy alapvető irányokban minél tökéletesebben utánozni tudjuk a természet azon működését, melyet a, természetes körülmények között élő ló szervezetének kialakításánál végez,. Nyilvánvaló, hogy ollyan tökéletes ló szervezetet, mint amilyenné .azt a természet, a természetes körülmények között, kialakítja, — az emberi kultúra, keretein belül — sohasem érhettünk el. A z emberi kultúra keretei között élő -lónak, is feltétlen szüksége van azonban arra. hogy szervezete a természet tel minél szorosabb kapcsolatban fejlődhessék ki. A ló ugyanis csak ú g y tudhat .a vele szemben támasztott kívánalomnak, termfélszetes viszonyok között, mindenkor eleget tenni, ha minden lehetőséget, megadunk arra vonatkozóan, hogy a természetes erők szervezetét megacélozhassák. A lótenyésztői működésnél nagyjában tehát a következő kérdésekre kell megfelelni. 1. Milyen lő faj tát tenyésszünk? 2. A tenyészteni, szándékolt Jófajtát milyen tenyésztői eljárással szaporítsuk ? 3. Hogyan neveljük fel a tenyésztett csikókat! 1. Milyen lófajtát tenyésszünk? Az eredményes: tenyésztési lehetőségek szorosan összefüggnek ,a tenyésztés területének éghajlati és talajvizonyaival. de ezen kívül döntő jelentőségű a tenyésztendő lófajta megválasztásánál azon, két szempont, hogy mezőgazdasági és hadászati irányokban melyik fajta feleli meg .a. legtökéletesebben. A z állam érdekeit igen közelről (éirintő e két szempontból a nagytömegű lótenyésztésnél, tehát az országos tenyésztésben, a. tenyészthető lófajták, tenyészterületek Szerint, államilag vannak megihatáro'zm és így a kistenyésztőnek a fajta kiválasztásával nem kell vesződnie. A ménestül,a j:d onosoknak, illetve nagy tenyésztőknek a llófajta megválasztását az állam tetszésükre bízza.. Az általuk kiválasztandó fajtákra vonatkozóan irányadóul szolgálhat, hogy a gépek fokozatos fejlődését és használatuk elterjedését tekintetbe véve, a jövőben cs-afc olyan irányokban és körülmények között maradhat a ló nélkülözhetetlen, rnellíy vonatkozásokban a gépek .szerkezetük szerint, vagy kevésbé gazdaságos voltuk .miatt, nem alkalmasaik. Lóíetes,legük, értékesítésénél, mindien esetre, ollyan lófajta tenyésztése lesz részükre

észszerű (éte gazdaságos, mely a jövő-ben is, minden vonatkozásiban, a nélkülözhetetlen ló tulajdonságaival minél nagyobb fokban rendelkezik és mindiigi keresett lesz. Ha a jövőben nélkülözhetetlen. ideális ló meghatározására az összes szempontokat figyelembe vesszük, úgy bizonyára mondhatjuk, hogy »A jövőben az ,a, ló lesz, nélkülözbetetlen, mely erős, szilárd csontozatával, hatalmas izomzatával, sokirányú munkára, kinevelt izületeivel]],, acélos inuzniával. saját holt súlyán kívül ott is, ahol a gép nem használható, nagyobb súlyok emelésére képes. Kiválóan kifejlesztett, erős szívével és tüdejével a munkát, huzamosan, illetve n a g y teljesítményekben is birj.a és azt — nyugadt vérmérséklete következtéiben — a jól működő gép szívósságával!, engedelmességével véigjzi. Emellett, tetszetős külemű, igen. jó mozgású és — hogy gazdaságosan mindléig jó tápállapotban tartható legyen — a táplálékot; j ó l értékesíthető szervezettel bírjon, továbbá legfeljebb 170—172 cm. magasságot érjen elli, mert ha ennél magasabb', úgy nagyon ritkán van összhangban kifejlődve és nehezen tartható tápállapotban.« 2. A tenyészteni szándékolt lófajtát milyen tenyésztői eljárással szaporítsuk? Erre a kérdésre azzal felelhetünk, hogy észszerűen, és rendszierTel,. Az.az, hogy a nagy fáradtsággal és anyagi áldozatokkal nevelt csikók a, felnevelés költségeit tényleg meg is érdemeljék és. mint lovak minden vonatkozásban kiválóan használhatók legyenek. Észszerű tenyésztés alatt értlem azt, hogy a tenyésztés mindenkor a tudomány által felderíteti természeti törvények szerint történjék. A rendszeres tenyésztés alatt pedig azt, érteni, hogy a;z, észszerű tenyésztés folytatólagosan, kitartóan és korszerűen legyen végezve. A ló kitenyésztésének ideje hosszú és aiz eredmény csakis ara ennek megfelelő, hosszabb tenyésztői munkásság alatt jöhet (létre. A mai tudományos megállapítások és tapasztalaitok ;szerint eredményes lótenyésztést csak úgy folytathatunk, hogyha ,a mén és kanca öröklődő anyaga hasonló. Ugyancsak tudományos megállapítások szerint azonban, ha, hasonló öröklődő anyaggal biró mént és kancát olyan körülmények közötti párosítunk, hogy azok nagyon: közeli rokonságban vannak (első' unoka lest vérektől kezdve a szülőkig és testvérekig) , úgy az öröklődő tulajdonságokból a. csikó' kéts eresen kap és éppen ezért! ezen 'tulajdonságok a csikónál annyinai megkötődnek, hogy azokat kiküszöbölni nem lehet, illetve azon kanca, vagy mén, melynél bizonyos tulajdíonságok ilyen megkötöttekké váltak, azokat csikóinál biztosan örökíteni fogja. (Vérfertőző! rokontenyésztés.) Ezen utóbbi körülményre vonatkozólag megállapítottal a tudomány, hogy igen sok selejtcsikó életrehozásával jár, mert az ilyen tenyésztésnél a j ó tulajdonságok csak igen kicsi, a. rossz, tulajdonságok azonban igen nagy zúzalékban válnak megkötöttekké. A vérfertőző rokontenyésztés — la tfudományos megállapítások szerint — ragadós betegségekkel szemben a szervezet ellenálló képességének csökkenését, terméketlenséget, iái szervezet túlfinomodásáit ós gyengeségét,, túltenyésztettséget, fehéredést (albinismust) idéz elő. A vérfertőző rokontenyésztés a, természetes viszonyok köiötitl élő állatoknál részben azok egészséges ösztönével, másrészt úgy küszöbölŐdik ki1, hogy a, vérfertőzést előidézhető hímeket a, többi hímek a,z egyes csoportokból (vadménesekből, vadnyájakból stb.) kiverik és ezáltal :azok olyan helyekre kerülnek, hol vérfertzésnek oko ól nem lehetnek. Amennyiben pedig vérfertőző rokontenyésztés természetes körülmények között mégis előfordulna, úgy ia, fentebb említett szervezeti gyengeséggel küszöböli ki azt a, természet !a, tenyésztésből. '8

A z ember uralma alatt lévő állatok ösztönös érzékei azonban máinem olyan (fejlettek, mint a szabad termésizetben élőké és mert egyik legerősebb ösztönük — az ivarzás tekintetében — feltétlen, a,z, ember ur,ailma. alatt vannak, tehát az, embernek egyenesen, kötelessége, hogy ivarzási ösztönüket i& helyes fejlődés irányában vezesse. A tudományos megállapítások szerint tehát lehetőleg rokontenyésztést kell1 folytatnunk, azonban úgy, hogy a. vérfertőző rokontenyésztést minden körülmények közötti kerülnünk kell, mert ennek következtében előálló, igen nagy mennyiségű, értéktelen lóanyag tenyészltését sem a magán-, sem a ^nemzetgazdaság 'nem hirjiai el. A selejtes lóanyag tökéletlen munkája és lókivitelünk szempontjából is értéktelen volta, úgy la,z egyes tenyésztőknek,, mint magáinak az államnak is kimondhatatlan károkat okoz. Hogy a vérfertőző' rokonitenyésztési lehetőségeket a tenyésztő kikerülhesse, feltétlen ismernie kell a párosításnál összehozott mén és kanca származását, mert a rokoni kapcsolatok fokát, illetve azt; hogy a rokontleinyésiztíés mikor vérfertőző, másképen nem tudhatja megállapítani. Ez az; állapot azí országos lótenyésztésben csak államilag vezetett törzskönyvek segítségével lehetséges. Az; álliam az 1929. év március h ó 7!-én, kelt 10.900/V.—1929. szám alatt a földmivelésiigyi minisztériumból kiadott rendelettel lehetőséget nyújt, arra, hogy tenyészlkancáit mindenki — igen előnyös körülmények között — államilag törzskönyvi előjegyzésbe vétethesse. E szerint már megvan advia, |a mód arra,, hogy ,a nagytömegű országos lótenyésztésben, — körszerű fejlődést illetően, — hatásosabban berendezkedve, az; országos lótenyésztés nagy ló tömegeit nagy nemzeti értékké is alakítsuk át. Ezen irányban tehát csak arra, van szükség, hogy ezen, rend:S|zert ara országos lótenyésztésben gyakorlatilag általánosan keresztül vigyük. Egy ilyen berendezkedésnél az összes fedeztetésre kerülő kancák törzskönyvi előjegyzésbe vételiére !via,n szükség. Ezen előjegyzés/bevétel xigy volna keresztül viendő, hogy a használhatóságot korlátozó és az értéket erősen lecsökkentő, öröklődő hibákban szenvedő'kancák kihagyásával, a, fedeztetésre kerülő' összes kancák törzskönyvi előjegyzésbe volnának veenedők, hogy minden tenyésztőnek mód legyen adva lóanyag,ának megfelelő javítására, de egyben a javítihtatlanul rossz, lóanyag szaporodása, ezáltal ki legyen zárva. Ezen jberenidezikedés fejlődéstjetentlő hatása természetszerűleg csak a már ismert származású kanciaivad'ékok szakszerű párosításával venné kezdetét. Az; orszáéo's lótenyésztésben, a vérfertőző ..rűkontenyésztési lehetőségek csak. az országos fedeztetési állomások törzkönyvelt anyagánál vannak (szakszerűen kizárva. A törzskönyvelési — a köztenyésztésben — maradandóan, folytatólagosan és pontosan, csak az, országos fedez,teté'si állomások: alkalmazásával lehetséges. Ezért a, jelenleg alkalmazásban lévő, tenyésztői eljárásaink közül ez,en berendezkedés céljainak meg nem felelők (kisoroTt álliami mén, községi mén, és magánmén rendszer) beszüntetendők volnának .és helyettük is törzskönyvelési rendszerrel dolgozó, országos fedeztetési állomások felállítására, volna szükség. 3. Hogyan neveljük fel a korszerűen tenyésztett csikókat? Erre vonatkozólag az, I. számú mellékletben nevelés (Osikótornáztatás) nyújt felvilágosítást

található l

»Csiikó9

III. FEJEZET.

Tájfajták fokozottabb kialakítása. A rög" anyagárnak la ló szervezetét felépítő, különleges sajátosságai csak akkor domborodhatnak ki a ló szervezetében igazán hathatósan, ha iái szaporítást eszközlő kanca és mén is ugyanazon rögön nevelkedik, mert a rög láltal adott tulajdonságok —• a rendszeres éa korszerű tenyésztés folyaméin, is — csak így sűrűsödhetnek össze. A lőszer vezet csak így alakulhat ki iá, természettel kapcsolatiban azon legnagyobb fokú összhangban, melynek segítségével a természetes erőkkel viszonylatban mindenkor helytállni tud és így az ember szolgálatát' legtökéletesebben ellátni bírja,. Ezért, az, országos lótenyésztésünk jövőbeni fejlődékóre vonatkozóan, a tájfajták minél tökéletesebb kialakításának igen nagy jelentőségei van és annak mielőbbi eszközlése elsőrendű, országos érdek. A 'fentébb 'tárgyalt természeti törvény és a II. Fejezet alatt tárgyalt korszerű tenyésztői eljárás — az általános törzskönyvezéssel párosult rokontenyésiztés — 'tekintetbe vételével, az egyes tájfajták gyorsabb ütemben történő és tökéletesebb kialakítása szempontjából elgondolásom a következő1: 1. A tenyésztési eljárásaink közül mindazokat — kisorolt állami mének, közsjégi mének és magánmének használatát — melyekkel a törzskönyvelés meg nem oldható és igen sok selejtes csikót tLéitésíf;hetnek, feltétlen ki kell kapcsolni valamint a törzskönyveléssejl kap csolatos állami fedeztetési állomásrondszert, melynek alkalmazása, •következtében nagy tömegben, jó anyag tenyészthető1, a kistenyésiztők. részére általánosan alkalmaznnink kell. 2. Módot! ikeil találnunk arra, hogy a. különféle rögön nevelkedjett kancaanyagra mindig a hasonló rögön, nevelkedett móinanyag 'kerülhessem. 3. Gondoskodni kell arról, hogy laizi 1. és 2. pontokban foglaltak szerint, a kistenyésiztők áltajl tenyésztett loanyag — a. ló szervezetének helyes kifejlődhetése szempontjából — úgy az etetjést, mint a mapi mozgatást illetően kifogástalanul legyen felnevelhető'. (Lásd az.. I. számú mellékletet'.) IV. FEJEZET.

Országos lótenyésztésünk fejlődési lehetőségei. A gyakorlati életre történői, eredményes Ós gazdaságos lótenyésztés1 — a II. és III. Fejelzeteikben tárgyaltak szerint — minden körülmények között, fttehát azi országos 'lótenyésztésben is kétirányú, korszerű berendezkedést kíván. a) Általános törzskönyvezés segélyével a szakszerű párosítást,, mellyel, a 'természeti törvények szerint, a csikók szervezetének helyes és egész&éges képződése van biztosítva. b) Azi I. sziámú mellékletben tárgyalt, csikókertekben eszközlendő, napi munka, írendszerjes végeztetése melllett, ai (reinidisizeres etetés, 'melyekkel az egészségesen képződött csikóknak a, gyakorlati életre történő Ikinevelése, emberileg és; korszerüleg, tökéletesen biztosítható. A z országos' lótenyésztésben szükséges, megfelelő számú fedező ménnek államilag történői kitenyésztése lehetetlen, mert az államháztartást az túlságosan megterhelné. Háború előtt. — la® állami ménesekben kitenyésztett mének mellett — igein jó miénpótlást kapott -az: országos lótenyésztés az, akkor még üzemben levő Ós kiváló magán,10

méneseinkből, éppen azért, mert, ezekben a csikók szervezete kellő táplált ság mellett és a szükséges napi mozgatással egészségesen alakulhatott ki. Ezen ménesek nagyrésze — a lótenyésztésnek haiboru utáni nem gazd-aiságos volta miatt — üzemét 'beszüntette és iaiz, újabban rendezett ménesek pedig még kellő mennyiségű ós; minőségű lóanyaggal nem rendelkeznek. Ily körülmények között az országos lótenyésztésben!; szükséges, mindenkori ménpótláat illetően — az állami ménesekből kikerülő méneken kívül — az orjszágos lótenyésztés törzskönyveit anyagából kitenyésztett és megfelelően felnevelt ménanyag jöhet — a, pár jó magánménes mellett is — komolyan számításba, anná] isi inkább, mert ezeknek biztos származási adatai a tenyésztési helyükön. — la, törzskönyveit állományban — lévő alkalmazhatásukat is lehetővé és ezzel a tájfajták kialakulását is fokozottabbá teszik. Ez igen nagy fejlődést hozna és nagy közgazdasági értéket jelentene. A köztenyésztést eszközlő 'kisgazdáink körülményei — ami, a, j ó mén kiinevelhélését illeti — olyanok, hogy állami támogatás; és vezetés nélkül csak léiig meddig jó mén felnevelésére is elégtelenek. _ Ugyanis, ha, a kisgazda nyáron legelőn járathatja is, a csikót, télen az, istállóban állásra kényszeríti, egészséges fejlődésében ezzel megakasztja és olyan természetellenes életre kárhoztatja, melynek következményei csak tökéletlen kiiiemi és beteges szervezeti fejlődés lehetnek. A mai nagyon szomorú közgazdasági helyzet következtében a fcö tenyésztés állami anyagi támogatást, csak oly mérvben kaphat egy új irányú fejlődésre, amilyen mérvben ezen új irányú fejlődés k.öiHségei a régebbi irány költségeinél nem magasabbak ési lehetőleg még megtakarítást is eredményeznek. Eszerint, a cél elérése szempontjából, illetve .a, tájfajták gyorsabb és eredményesebb kialakíthatására az alábbiakat gondolnám megvalósíthatóknak: 1. Tekintettel azon körülményre, miszerint általánosan ismert dolog, hogy a köztenyésztést a zugmének és engedélyezett, magánmének is — mert utóbbiak rendesen, közeli rokonságuk körében, működnek, nagyrészben vérfertőző rokontenvésztést eszközölnek és ennek folytán igen sok selejtes anyagot termelnek — egyformán rontják, ia zugmének működésének kiküszöbölése céljából fennálló' rendeleteik szigorú végrehajtásai mellett, a magánménrendiszer teljes beszüntetésére van szükség. Ennek különösebb és lebirhatatlan akadálya nem lehetne, mert egyes vidékeken — a gazdák megfelelő1 felvilágosítása folytán köztudatba ment, jól felfogott közös érdek félismerése folytán — ezen rendszer már megszűnőben van ós egv ilyen irányú rendelet kiadása csak azi általános, valamint egyöntetű fejlődést segítené elő. 2. Hogy ,a magánmének pótlására is szükséges ménlétiszám. mindenkor rendelkezésre álljon, adjon, módotí az, állam :a kisgazdáknak arra,, hogy a lótenyésztéssel nagyban, foglalkozó vidékeken, megyénként tegyeilőre 1—1 csikókért, az I. számú mellékletben tárgyalt minta, szerint létesíthető legyen. Az ilyen csikókertekben a kisgazdák az erre érdemes, válirsztott korú méncsikóikat — a törzskönyveit anyagból — olyan körülmények között nevelhetnék fel, melyók kiváló ménekké történő' k'ifejlŐdhetésüket lehetővé' is tennék. Ezen csikókertekbe évente szakbizottság elbíráláísa alapján lennének a, törzskönyveit anyagból kiválogatott, választott korú, méncsikók felvéve és ugyancsak évente szakbizottság által selejtezve. 3. A csikókertekben ezen kiválóan kinevelt méneket azi állam 3 éves, korban mind vásárolja rneig, illetve, ha ,a fedezői mének pótlására annak csak egy részére van szükség. Vegye meg iái felesleget & honvédelmi kincstár, a földmivelésügyi minisztérium által mindenit

•kor fizstetíj ménáron, mint herélt katonalovat. Ugyanis a csikókertekben esaközlendő felnevelés a gazdák terhére és veszélyére történne, miért is a esikókertekben telne veit;, tökéle teselfb ménanyag folytatólagos tenyésztése csak oly módon volna biztosít,ható, illetve azon áldozatok, melyeket a gazdák ily irányú csikóneveléssel hoznak, cstak azáltal: lesznek a gazdák részéről mindenkor meghozhatók, hai a 'költségesebben kinevelt lóianyag elhelyezése részükre álandóan biztosítva is esz. Hogy a gazdák egy ilyen rendszert mily örömmel vennének, világosan mutatja azon körülmény, (hogy Hajdú megyében — ahol pedig a csikó felnevelési lehetőségek az, országban a legjobbaknak mondhatók — keletkezőben lévő, kábái csikótelepet 150 darabbal túljegyezték. Hogy ezen nagy fejlődést előidéző rendszert az elméleti és gyakorlati szakemberek hogyan itélik meg, erre vonatkozólag a II. számú mellékletben olvasható bírálat-másolatok nyújtanak felvilágosítást, Egy ilyen rendszer bevezetésével a földmívelésügyi kincstár mindenkor megfelelő mennyiségű és igen jó minőségű, továbbá olyan méltányosabb áron megvásárolható ménpótláshoz jutna, hogy a,z így megtakarított összegből1 a csikó,kertek könnyen létesíthetők volnáinak. Ezen állításom alátámasztására szabadjon az alábbi egyszerű számadást felhoznom: Az I. számú mellékletiben foglalt »Csikónevelés (Csikótornázta,tás)« szerint felnevelt és takarmány ozott 1 drb. mén csikóra — választott; kortól (3 éves korig bezárólag — 15 q zlabot; Iá 10 pengőjével, 36 q lucernát (szénát) á 5 pengőjével, 2.5 évi kezelési költséget 45 pengővel és állatorvosi költséget 25 pengővel számítva, a felnevelési költség ménenként 406 pengőt tesz ki. A szalmaazükséglet szánnitáisba nem jön, meri a;zt a gazdák trágyáért adják. Jelenleg a szerződéses magánméneseik 3 éves ménjeinek ára darabonként 2400 P és a köztenyésztésből vásárolt mének ára pedig 120(1 pengő körül mozog. Ha ezen áraknak középarányosát vesszük, úgy 18C0 pengő egységárat kapunk. Ha ezen egységáron 100 dtb. méncsikó vásárlását hozziuk számításba, úgy 180.000 pengőt, kell az államit i ncs tár na k ki f iz e tnie. Az I. számú mellékletben tárgyalt csikókertben 120 drb. méncsikó nevelhető fel úgy. hogy évente 40—40 darab ménesikó' lesz, 'bevéve választott korban folytatólagosan és így — ha az évi selejtezést is leszámítjuk — egy ilyen, csikókertből évente legkevesebb 25 drb. 3 éves méncsikó kikerülésére számíthatunk. A mén,csikók darabjának felnevelési költsége 406 P lévén — ha, azért a gazda, 700 pengői biztosan megkaphat — 700 pengős árral — illetve a, változó tenyésztési körülményeknek megfelelő, mindenkori méltányos árral — a gazdának tisztességes polgári 'haszna is biztosítva, van. Az, így feneveit ménekből történő ménpótlásnál 100 darab mén az államnak csak 70.000 pengőjébe kerülne és így az, élőbbeniekben tárgyalt 180.000 pengő kiadással szemben a kincstár részére 110.000 pengő megtakarítási volna elérheti. Igaz,, hogy a icsikókertek megépítése a kincstárnak kiadást jelentene, de ezt, >a, befektetést csak egyszer kellene eszközölnie, mert a esikófcertek további karbantartásáról az, azokat használó kisgazdák gondoskodnának. í g y 100 drb. méncsikó évi folytatólagos kinevelbetéséhez 4 cnikókertre volna, szükség, melyeknek megépítése á 22.000 P, tehát 88.000 pengőt jelentene és a, kincstár által — fentebbi számítás szerint — megtakarított 110.000 pengőből bőven kikerülne úgy, hogv a csikőkertekből kikerülő mének átvételéig 'az üziembehelyezéstől eltelő 2.5 évre, a befektetett összeg kamatait is bőven l'edezué. Ezen egyszeri' befektetés a kincstárnak a, további években 100 a(arab fméinesikó megvásárlásánál. 110.000 pengő évi tiszta megtakarítást eredményezne. Emellett fenne segítve a ma nagy gondokkal küzdő gazdá14

kon, mert alkalmuk volha. lovaik szakszerű tenyészthetésére. A költségesebben kitermelt l'óanyaguk elhelyezése biztosítva, lenne és ezzel .aiz tországos lótenyésztés korszerű fejlődése is lehetővé válnaj. Hathatósabban eílő lenne mozdítva a táj fajták kialakítása, mert| a, törzskönyveit lóállományban az egy talajon nevelt mének ési kancák volnának szakszerűen párosíthatok. Egy ilyen rendszer a tenyésztőkre is általánosan buzdít,ólag, nevelőleg hatna és a gazdasági helyzet javulásával bizonyára azon tökéletesebb fejlődést 'eredményez,né, hogy a gazdák a rendszer nagy hasznát megértve, összes csikajaikat ilyen, közös csikókertekben nevelnék fel. í g y lóanyagunk minősége általánosan javulna, és ebből kifolyólag külkereskedelmi célokra használható lótömegemk is nagyban megnövefcedve, nemzetgazdaságilag is nagy előnyökhöz juthatnánk. Ezen csikókertek igen alkalmasak volnának arr,a. is, hogy a; küliföldtre kivitelre kerülő lóanyag ezekben összpontosítható éls a váslárra megfelelően előkészíthető legyen. így, a közvetítő, kereskedelem kikapcsolásával, a, tenyésztők érdekei tökéletesen megvédhetők volnának. Mindezen 'Jelül pedig igen nagy jelentősége a;z ilyen rendszernek a.z volna, hogy a ló, a. terméfipeteis gép, nagy tömegekben is igen jó minőségben állna az, országban mindenkor rendelkezésre, mely körülménynek nagy horderejű egy háború eshetősége alkalmával — nemzetvédelmi szempontokból — kellő' mértékben fel Isem értékelhető. V. FEJEZET.

Lótenyésztésünk fejlődését gátló körülmények. A:z, országos lótenyésztés érdekében történő, tervszerű gazdálkodás a, köz javát szolgálja és természetszerűleg magáival hozza, annak szükségességét, hogy az egyén működésének e téren eszközölt,, azon szabadsága,, mely — a köz javát illetően — az országos lótienyés^télsben is gyakran a közre , káros szabadossággá válik, megszüntetendő legyen. A hamispénzgyártót •— mert az a közvagyont éisi az ország egyetemes érdekeit képviselő hitelt igen erősen ronthatja — a, törvény drákói szigorral bünteti és nem jut teszébe senkinek sem eiz. 'ellen az egyéni szabadság ós, a magánjog védelmének hangoztatása, pedig itt csak az érték mérő eszköz hamisításáról Van szó, melyből a hiaimisan gyártott mennyiség, minden nemzeti kár és nagyobb veszedelem nélkül, egyszerűen megsemmisíthető. i A lótenyésztés terén a, tudomány már olyan nagyfokú ismeretekkel bir, melyeknek rendszeres és szigorúan következetes alkalmazása folytán, ia tömeges selejtanyag képződését az országos; lótenyésztésben is meglehet, akadályozni. Ennek következtében az országos lótenyésztésben esziközlendŐ igen jó minőségű és nagyszámú lóanyag kitenyésztése ma, már tisztán és egyedül azon múlik, hogy léten,yésatési rendszerünket úgy állítsiuk be, miszerint a, selejtes lóanyagkéipztődése minél nagyobb fokban kizárható legyen és aiz előállított, jól képződött csikók felnevelhetéíse pedig'— a gyakorlati életre történő kifejlődést illetően —?, minél' tökéletesebben történhessék meg. A tudomány által megteremtett, fentebbi körülmények között tehát a lótenyésztő a saijátl és a köz, érdekei ellen működik, iha nem végzi tekintetbe a; korszerű és fejlődést jelentő lótenyésztési szabályokat. Ezen körülmény figyelembe vétele annál is inkább nagy horderőveil bír, Jtnert mezőgazdasági termeivényeinknek külföldi keresettségei életlehetőségeinket biztosítják és általában a legnagyobb fokban befolyással vannak pénzünk belső értékére, de különösen nagy be• 13

folyással lehet erre & világszerte kiválónak elismert Toanyagunknak nagy tömegekben való külföldi piacképessége. Éppen ezért tehát, aki tudva vagy tudat alatt rossz, lóanyagot tenyészt, ugyanolyan kart okoz jaj köznek, mintha, jhamisi pénzt gyártana. _ A z országos lótenyésztésünkben levő1 nagymennyiségű selejtes loanyag keletkezésének előidézője elsősorban és közismerten — & I V . fejezet 1 pontjában tárgyaltak szerint — a magánménrendszer íennállásiaí málsodlsjorban pedig azon körülmény, hogy az országos lótenyésztésben jelenleg még a korszerű tenyésztési szabályok, szerint képződött csikók egészséges felnevelése sincs biztosítva, k z utóbbi hiányosságot az I. számú mellékletben tárgyalt esikónevelesi rendszer teljes mértékben megoldaná. A magánménrendszer megszüntetjéisíenieik, illetve a renclisizer patai okozott bajok kiküszöbölésének, akadálya, hogy a magánménrendszer megszüntetését az illetékes t ényezők a magánjogba/való, igen mélyreható beavatkozás miatt eddig lehetetlennek tartották. , Ha azon nagy jközérdefcet, melyet a nemzetnek az. országost lótenyésztés milyensége jelent, egy másik nagy közérdekű tényezővel, a pénzünkkel viszonylatba hozzuk és mindkét közkincsünk érdekeinek intézményes ' megvédését vizsgáljuk, úgy a következőket gondolom megállapíthatóknak: 1. A pénzhamisítót drákói szigorra,li büntetik és hamisító 'gépezetét 'megsemmisítik, mert tucKatosan és közvetlenül dolgozik — tisztán önzésből — a köziérdekei ellen. A magánménrendszer alkalmazásánál a magánméntulajdonosok tudat laliatt és az, állam által kiszolgáltatott engedély alapján működnek a közi kárára, mert ü g y saját maguknak, mint a környékükben lakó gazdáknak igen sok értéktelen csikót tenyésztenek. Ezzel egy igen fontos — külkereskedelmi szempontokból igen nagyjelentőségű — tenyésztési águnknál megakadályozzák a nagyobb számú, jóminőségű, értékes szaporulatot, és így nemcsak ,a nemzeti vagyonképződést befolyásolják nagyon hátrányosan és közvetlenül, hanem elszegényedésüket; nagyban leiősegítő működésükkel közvetve pénzünk értékét is rontják. A selejtes lóanyag, tökéletlen munkája folytán, bíékevisiziomyok között is óriási nemzeti károkat okoz, és egy háborús viszonylat alkalmával; pedig egyenesen létünket veszélyeztetheti. 2. A pénzhamisítás — mert a hamis pénz, felfedezése-alkalmával, a forgalomból lazonnal kivonható — kellő ellenőrzés mellett n a g y o b b nemzeti veszedelemnek okozója nem lehet. A magániménrendsze'r álltai okozott magáin- lés közgazdasági, valamint nemzetvédelmi 'károkazonban — mert a ló kitenyésztésének ideje bosszú és így az országos lótenyésztésben levő mindenkori hibák csak több lóneimzedéken keresztül eszközölt, céltudatos és szakszerű tenyésztéssel küszöbölhetők ki, továbbá, mert a selejtes lóanyag a hamis, pénzhez hasonlóan meg . nem semmisíthető, — a pénzhamisítással _ okozott károkkal iszeuiben jóval nagyobb horderejűek és, messzebb kikatóak. Amíg tehát az ország nagy érdekei az; egyik irányban, ia: pénzhamisítás esetében, tényleg erélyesen meg vannak védve;, laiddig a másik irányban, az országos lótenyésztésnél, mely pénzünk értékét pedig nagyban alátámaszthatja: — a magánménrendszer alkalmazásával — iulajdionfcé'ppen ,az állam ad jogot tai köz érdekei elleni működésre. Amíg (ezen körülmény fennáll, m országos lótenyésztésiünkben rohamosabb fejlődési nem várhatunk. Hogy a közvagyon rongolása tudatosan (pénzhamisítási), vagy tudat alatt (az, országos lótenyésztésben a magánménrendszer alkalmazása) történik-e, az, a (nemzeti vagyon nagy károsodását illetően, mellékes körüimétny. Nemzeti megerősödésünk szempontjából viszont 14

minden oly irányú fejlődésit, mely közös szent célunk elérhetéséhez hozzásegíthet, feltétlen elő, kell idéznünk és vélt (magánjogi sérelmek, melyek csak a kellő szakismeretek híján állanak 'lenn, ennek gátlói nem, lehetnek, annál is inkább, ment hiai — mint NEMZET élni akarunk, minden vonalon szem előtt kell tartanunk Kölcsey Ferenc azon méljy tartalommal bíró mondását, hogy »A haza minden előtt!« VI. FE JEZET.

Magánménesek rendezése. A z országos lótenyéstz.tésiben — a, kisgazdák — kezén levő tenyész<111 Vili zöme mellett — igen tekintélyes az, olyan nagyobb birtokosokn á l lévő tényé,szkancák száma, melyekhez tulajdonosaik állami méneket bérelnek, vagy saját nevelésű méneket, tartanak. Ezen nagyobb birtokosoknál levő lóanyag - korszerű fejlődés szempontjából igen szükséges — minőség szerinti, szakszerű tenyészanyag ikiválaztást nélkülözi. Tekintettél! azon körülmSéinyre, hogy a korszerű, fejlődéstjelentő és eredmé,nyesi lótenyésztéshez ma már alapos . szakismretek szfüíkségesek, továbbá, mert a gazdálkodás oly sok: irányú elfoglaltságot igényel, miszerint a birtokosoktól egyirányú specializálódás1 —i mivel áz, csak a többi irány rovására történhetné — nem kívánható, tehát a lótenyésztés irányában állami vezetésre szorulnak, illetve részükre azt, megadni szükséges, volna, mert a náluk tenyésztett lóanyag milyensége az, állam érdekeit úgy nemzetgazdasági, mint nemzetvédelmi szempontokból erősen érinti. Mindezen okoknál fogva &• magánménesek áHilamilag történő re.ndezeset, valamint állandó szak- és korszerű irányítását gondolom, annál is inkább szükségesnek, mert ezirányban a, legtöbb magángazdaságban, az, állapotok rosszabbak, mint a, kisgazdáknál. Ugyanis a h a b o m utáni időkben — mert ,a, lótenyésztés: nem volt éppen gazdaságos — a, lótenyésztésit: ezen helyeken annyira elhanyagolták és a:z,t lehet mondám, mintegy mostoha gyermekként kezelték, miszerint a, jelenlegi állapotok csakis szakszerű vezetés következtében lehetnek rendezhetők. A nagyobb, magángazdaságok; lótenyésztéséinek rendezésére . vonatkozó, olyan utasítást, mely szerinti munkával a eélll elérhető volna,, az egri főikáptalan ménese részére a III. szám alatti melléklet szerint szerkesztettem meg és elgondolásom, hogy — az egyes tenyészeteik, céljainaik, valmint a sajátos körülményeinek megfelelő változtatásokkal — ez minden nagyobb igiazdaság lótenyésztésének rendez'éSre alapul szolgálhat .

VII. FEJEZET.

Mesterséges megtermékenyítés. (Beondózás.) Ha ,a természetet figyeljük és az isteni alkotásnák minden irányban történő, gyönyörűen összhangzatos, összefüggő, munkásságát lát^uík;, minidig a fejlődés élőm,qzdlítás,^ érdekében, feltétlen rá kell jönnünk,, hogy minden következetesen léis. bizonyos céllal lett alkotva, fannál isi inkább, merít elképzelhetetlen i s , az, miszerint az, emberilés fel sem foiglható isteni Alkotó valamit is következetlenül hozna létre oly •

15

körülmények 'között, amidőn parányi kis teremtmény©, az ember, kovatkezetes en cselekszik. Meggyőződésein, miszerint lótenyésztői ,munkáss-águnk csak akkor lehet célravezető, eredményes és gazdaságos is, ha a lóval, a természetnek, ezen gyönyörű alkotásával s z e m b e n történő, emberi tevlékeinylkedéisüniknéil zsinórmértékül-, minden irányban, mindenkor a természet törvényeit vesszük és fejlődést előidéző munkásságunkat csaik azoknak irányában víéigezzük. A mesterséges- megter,mékenyítési rendszerének — alkalmas körülményeik közötti — résziemről javasolt használata, ,az előbbenieklben hangoztatott megigiyőződéseníjfcl •eltérőnek látszó, de tulajdonképpen azzal teljesen összhangban van. illetve a mesterséges beondózás módszerének fejlődést előidézhető alkalmazásának javaslatával újra, csak a természetes erőkikel egyirányú -emberi tevékenyke-dést gondolok kifejthető,nek, mert a- tudomány ezen vívmányált; is -az isteni Alkotónak, az emberi -agyon kiereszti üli eszközölt,, fejlődést. követelő ténykedésének tartom. Ugyanis a, mesterséges megtermékenyítlélsnek csak az, elnevezése kelta azt. a látszatát;, mintha- az ,a, természettel ellentétes irányú emberi ténykedés volna, mert; -a lényéig -a kanca- érett petesejtjének megtermékenyülési lehetősége és -ez -a mesterséigies megtermékenyíllélsi eljárásnál!! is a legtermészteebben történik mg. Azon természetes erők, melyek a mént; és ,a, kancát az ivarzásb.an összehozzák, tisztán csaik1 előjátékai a, lényeg megtörténihetés-ének. és, csupán azt tíjlozzálk, ho,gy ,az érett pete megtermékenylOése elő állhasson. A tudománynak .azon vívmánya, mely szerint a megtermékenyítés mesterséges beondózással is- lehetővé vált, nagyiban szolgálhatja gyakorlatilag is a lótenyésztés fejlődésének ügyét olyan körülmények között, -amidőn ,a® isteni alkotás az' ember ítészéről ,a fejlődés irányában remcssk kötelességszerű munkálkodást követel, hanem az embernek — jól felfogott érdekében n,a.gy előnyöket is biztosít. Az állam a lótenyésztési fejlesztése céljából nagy á Hozat ok árán tartja fenn ,az áFami fedeztetés i á;l!lomásokat, melyeken kívül ,a köztenyésztiéísiben még bérmének,, községi mének, engedélyezett magánra én-sk és, zú ginnek i-s működnek, mert- a köztenyésztésben. leyő kancalsitisizámlhoz, viszonyítva az állami mé^ek létszáma kevés. Az állami miéinek napi ugrásainak, száma,, egészségüknek és hosszú idei® történő hasiz,nálllhatásuknak biztosítása szempontjából, meg. van határozva és, így, amennyiben a, sárló kancáik tavasszal tömegesebben jelentkeznek, .a. ikiancák ezen. első sárláisukmaík idején csak részben jutnak állami ménekhez,. Hogy az állaimi ménekhez, hozott kancák ,az állami ménekhetzi 'tényleg 'hozzá is juthassanak, az, a tenyésztőknek sokszori utánjárásukba, munkaidőveszteségükbe kerül és igen sok esetben ezen körülmény a sziaporaság számbeli, valamint minőségbeni rovásáira, is megy azáltal, bogy h,ai a kanca kellő időben nem kaphatja meg ',aa álliami mént, )úgy vagy meddőn mariad, vagy — hogy ezen hiáiny elő ne álljon — gazdája magán-, vagy zúgménhez viszi és így, ha ,a szaporulat, telő is álll, á g y ia,z a legtöbb' esetben igen nagy minőség berni hiányokban szenved. Ezen a,flótenyíéisztésfejlődésére károg, szaporulat előállásának megakadáyozására, .jsi nagyban szolgálhatna: „a mesterséges, beondózás rendszerének '— alkalmas körülmények közötti -— bevezetése, mert az -előbbenieklben vázolt. —- a kevés állami ménlétszáim miatt előálló — kénysizerfcörüllményefc adjálk magyarázatát annak, is,íh-oigy ,a szaporulat biztosítása céljából sokszor az érteim,esi tenyésztő is magán-, vagy zú gin ént vesz igénybe. Köztudott doloig ugyanis, hoigy a magánmén tulajdonosa, legtöbb esetben, a, naponta, nála megjelenő sárló kancákat,, tekintet nélkül azoknak számára, ih,a ménje ezt bi,rj,a, lehetőleg mind be fedezteti, mert üzlétszerűleg dolgozik és ménjének 16

hosszú ideig történő hasznáihatására, nem gondol. Éppen ezen körülmény miatt azonban a. sárló kanca, a magán- és zú® méneknél mindig ki lesz, elégítve ési mert a mént nagyon, sokszor a legjobb sárlásbaá kapja,, a. magán- és zúg,ménektől igen sok csikó származik. A mesterséges beondózás útján -létesült csikók biológiai kialár kulása ugyiainúgy történik meg, mint ahogyan ez, a természetes megterm.éfcenyülés folytán előáll. Eriről az állami ménesekben mesterséges beondózás alkalmazásával létesült csikók kezelésénél alkalmam volt meggyőződést szerezni. A mesterséges megtermékenyítésnek úgy ,a magán-, mint nemzetgazdasági szempontokból is igen nagy előnyei volnának. Ezek a következők: 1. Azzal a magtermékenyítői anyagmennyiséggeH. mellyel a mén egy kancái befedez, mesterségesen átlag fcb. 10 kanca termékenyíthető meg. Ez, -azt. jelenti, hogy egy mén után, melynek természetes poralat,a évente kib. 50 csiikó lehet, mesterséges me©te,rméfcenyítés alkalmazásával— anélkül, hegy .a mén jobban igénybe lenne véve — 500 csiikó létesülhetne. 2. Elesne a gazdáknak nagy idővesztesége, melyet- ,a kancáknak azon -többszöri ménhez való vezetése okoz, amikor a kanca, ménhez nem juthat. 3. Mivel ,a, sárló kanca ezen rend,szer bevezetés ével mindig ki volna elégíthető', nagyobb lenne a, csikószaporalat. 4. A kiválóbb mének után. a imáihoz, viszonyítva, kb. 10-szer több csikó létrehozása, válllna. lehetségessé!, mely körülmény nagyban szolgálná ,a, minőség és esiyöntetűsé" fejlődését. 5. A mesterséges! beo,adózási rendszer bevezethetése fokának megfelelően a mainál kevesebb állami mén tartásával járó megtakarítás. mellett —a, selejtesebb Hóanyag iétesüléísét előidéző magánés zúgméneki Ikáros működlése is kikapcsolható volna. 6. Előnyösen alkalmazható volna, -a, mesterségest beondózás olyan esetekben is, amidőn .a megtermékenyítendő kancáktól messze lévő miéin használata igen nagy akadályokba, ütközne, vagy egyébként igen költséges volna. 7. Kiválóan alkalmazható volna a, mesterséges beondózás az öszvér tenyésztésnél' i-s, mert azon, nehézség, miszerint a szamá.rcsődör a. lókanca, be,fedezését sokszor megtagadja, továbbá a lókanca, valla,mint ,a iszamárnién fejlődési, arányai, folytán előálló gyakori párosítási akadályok, mind kiküszöbölhetők volnának. Térmiélszetes dolog, hogy a mesterséges beondózás műveletét, hogy abból bajok ne származhassanak, csak hivatásos közeg, állatorvos végezheti. Gyakorlati alkalmazása tehát — jelen viszonyok között — csak na,gyo-bb ménesekben és mén telepeknél az összpontosítási állomásokon, hol állatorvos mindenkor rendelkezésre áll. kerülhetne. A mesterséges beondiózáshoz bizonyos műszrek beszerzésére van sízükség, melyekkel a méntelepek is ellátandók volnának. Az államkincs,tárnak ezen műszerek beszerzése nehézséget, n-ern okoz, mert .a méntelepeknél lévő párosítási díjakból, engedély alapján ezek mindi e nl ül j t ib eszerezhetők. VIII. FEJEZET. Közigazgatási törvényeink szerepe az, országos lótenyésztésben, különös tekintettel az, 1929. évi X X X . te. 49., 50 §-aiban, valamint az 1928. évi 84.100, IV. B. és az 1929. évi 103.9Ö0. Y. számú földmívelósiigyi miniszteri rendeletekben foglaltakra. Mint; minden tenyésztés, úgy a lótenyésztés isi, céltudatos, következetes,, zavartalan szakmunkát igényel arra vonatkozóan, hogy az tényleg eredményes is lehessen. Ebből következik, hogy mindazon be-

hatások, melye* alkalmasak a, lótenyésztői célirányos munkásság megzavarására, az eredményt- mindenkor a legnagyobb fokban veszélyeztetik. Országos lótenyésztésünknél, a kitűzött oé;l elérhetésének biztosíthatása szempontjából, szükséges volna tehát, a jelenlegi jkö'rülimények között fennálló, a déli elérhetését veszélyeztető behatásoknak — a. lehetőségiek szerinti — minél tökéletesebb kikapcsolása. Ilyen a kitűzött cél elérhetését állandóan veszélyeztető behatás-ok állanak elő az országos lótenyésztésiben annak következtében, hogy a lótenyésztésünk eredményességét nagyban biztosítani hivatott 84.100/1928. és 108.900/1929. számú földmível-ésügyi miniszteri rendeletek, melyek 'a zúgmének működését vannak hivatva megakadályozni, fellebbezéseknél, a mén felülvizsgáló bizottságokban, nem a kitűzött lótenyésztési céill eredim!éinyességéért a lelkiismeretes felelősséget vállalni is köteles szakközegek hanem a II. fokú közigazgatási bizottságok 1 észére, biztosítják .a- döntő szó kimondását olyan, körülmények között, amidőn az aiblban zereplők döntő szavuk kimondásánál — -a szakközegek: felvilágosításának dacára is -— kényszerülnek, majdnem minden esetben,természetszerűen a napi politikáihoz igazodni. Ugyanis n helyzeti -az, hogy a ménvizsgálatokat- végző' bizottság lelkiismeretes, felelősségteljes é;s szakszerű határozatai ellen rendszerint azon rnagán mén t u la j-doriosok szoktak feiebbezni. kik önző egyéni haszon, vagy hiúság kérdéséből akarataikat politikai súlyukkal gondolják érvényre juttatni. Az, egyéni önzésből, valamint hiúságból! eredő és- lótenyésztési közérdekekből felette káros ilyen ténykedések. jelen viszonyok között, mindkét említett rendelet végrehajtás án á-1- keresz t-ül vihetők. A magánméntutajdonosoknak ez-en, lótenyésztési közérdekekből, igen káros ténykedései mindkét; rendiedet végrehajtásánál annak következtében állhatnak elő, miszerint a ménvizsgáíló- bizottságok határ ózta it Il-od fokon elbíráló, ménfelül vizsgáló bizottságok — az 1929. évii X X X . t.ie. 49. ós 50. §-aiban foglaltak szerint — olyan végérvényes határozatokat hozhatnak, melyek ellen m terüeltileg illetékes- -és az- eredményes lótenyésztői munkásságért felelős méntelepparancsnokságok, valamint, a ménfelülvizsgálő bizottságokiha-n a •minisztériumból kiküldött szakközegek lótenyésztési közénlekből nem élhetnek felülvizsgálati kérelemmel, mert éhhez csak akkor van joguk, ha ,az, eljárás folyamán hatásköri túllépés vagy jogsza-bálysértés történik. Az, 1930. évi .október hó 15-én kelt 33.504/V. számú K. M. rendelet, a legutóbbi időikig, felülvizsgálati kérelemmel -adott lehetőséget tarra, hogy a méniteleppara-nesmokiságok a lótenyésztési közérdekeket, a 103.900-ais rendelet végrehajtásának, folyamán. a Il-od fokon hozott közigaz,ga-tási határ oiz,a,tokkal szemben is megvédhessék. Az 1935. évi december hó 11-én kelt 13.945. VIII. A. számú F. M.. rendelet 7-ik bekezdésében foglaltak szerint, ezen üdvös és a gyaikorlatban ige-n jól bevált rendelet alkalmazása, lótenyésztési közóredekek megvédése céljából, lehetetlenné válik, mert, a, rendeletben foglaltak szerint- a, Il-od fokú közigazgatási határozat a lótenyésztési főosztály által csak alá ki szempontból bírálható felül és az, ügy érdemi elbírálására mód nincsen. A 84.100-as rendelet végrehajtásánál a lótenyésztési közérdekek eddigi szakszerű megvédhet,ésiét ezután kizárttá teszik -a, 39111/1936. III. fő. o, sízámú rendeletben foglaltak, mely szerint a, 84.100-,a-s rendelet 2-iik i-áiba-n előírt — a Il-od fokú, ménfelülvizsgáló' bizottságban a föl <Íi n ívelés ügyi minisztérium által kikii'dött- szakközeg részére biztosított- — fellebbezés lehetőségei hatályát veszti és cs-ak fe14

liilvizsgálati kérelem benyújtásának van helye, de nem lótenyésztési közérdekből, hanem hatásköri túllépés, vagy jogszabálysértés esetén. A 84.100-as, 103.900-as és 33.504-es rendeleteknek lótenyésztési közérdekekeit védő, -azon nagy ereje mellyel a zúginének igen káros működését eddig eredményesen lehetetlenné tenni sikerült — az 1929. iévi X X X . -te, 49. és 50. §-aib.an foglaltak értelmében kiadott 13.945. TOL A. rendelet 7-ik bekezdésében, valamint- a 39.111/1936. III. fő. o. rendelet bon foglaltak szerint — teljesen megtörik és a gyakorlatban — mert a rendelet végrehajtása alól történhető kibúvásj lehetőségek a magánméntulajdonosoknál hamar köztudatban mentiek — arra- az eredményre is vezethet, hogy — a, ménfelülvizsigiálóbizott,ságok: legjobb indulata mellett is — minden olyan ma,gánmőntulajdonos ménje, aki politikai súllyal bír, mentesítve lehet az ivartalanítáisok alól. í g y tág tere nyílhat ismét a- zűgfedeztetéseknek lós ,ai földművelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályának céltudatos, szakszerű, valamint -a köz, érdekében hozott áldásos rendelkezésed, & gyakorlatban teljesien hatástalanná válnak. A méntelepparancsnkságolktól így azon egyedüli mód letti elvéve, mellyel — a, földmíveléslügyi minisztérium lótenylélszitéisi, főosztálya által mindenkor hozott szakszerű döntés alapján — területükön a. zúgmének garázdálkodását .megfékezni ós ezzel a lótenyésztési közérdekeket eddig eredményesen megvédeni sikerült. A magán- és köz gazdasági, valamint nemzetvédelmi szempontokból oly igen fontos lótenyésztiélsünk érdekeinek ilyen hiányos megv-édéisi, lehetőségei — aiz összes és- más szakirányaik érdekeinek megvédésével összehasonlítva — egyedülállók, mert míg az egyes sz,akiirányokban — korszerű fejlődés biztosításának céljából —• a szakközegek tfétezére van ,a, döntő szó megadva, addig a lótenyésztésünk fejlődését egyedül biztosítható szakszerű vezetést — a tárgyalt irányban — az, 1929. évi X X X . c. 49. és, 50. §-ban foglaltak megbéníthatják és ezzel óriási nemzeti károkat okozhatnak. Lótenyésztési közérdekeinknek ilyen hiányos közigazgatási megvédéise egyben a legnagyobb fokban következetlen is akkor, amidőn lótenyésztésünk -korszerű fejlesztése érdekében hozott nagy anyagi áldozatok árán, egyrészről — céltudatosan, szakszerűen és következetesen működő, (központi vezetéssel rendelkező külön állami; szervet- tartunk fenn; másriélsizről következetIímu'í! l-elhetővé .tesszük, hogy a köz ezen nagy ,anyagi áldozatainak eredéményét — lótenyésztésünk korszerű fejlődhetését — az, egyéni önzésbői eredő káros ténykedéseik állandóan vesz)éIlyez-tethessék és nagyban meigironthassák. Mindezen körülmények feltárás-a után nyilvánvaló, hogy ilyen viszonyok között a lótenyésztési főosztály vezetőjének, dr. Pl-ósz Béla h. államtitkár úr őméltóságának — a 2. fejezet 2-ik po,ntjába-n tárgyalt — lótenyésztésViiínlkben korszakalkotó és fejlődést egyedül biztosítható azon intlilzkediése, miszerint országos lótenyésztésünk törzskönyvelésére adott utasítást, köztenyésztésünk javára kellőleg azért nem tudhat érvényesülni, mert- annak eredményeit megvédeni, az 1929. évi X X X . -t.-c. 49. (is 50. f-fiSban foglaltak szerint, a, lót. főosztálynak nem áll módjában. Az, országos, lótenyféísztési közérdekek megkövetelik, miszerint az önző célokat szolgáló, a köznek igen nagy kárára lévő és- a fejlődésit zavaró körülmények: teljeaen ki le,gyeinek kapcsolva. Evégből szükség volna arra,, hogy a 103.900-,asi rendelet végrehajtásánál a méntelep,parancsnokságoknak, illetve! a, 84.100-,as rendelet; végrehajtásánál a Il-od fokú közigazgatási bizottságban szereplő, a minisztérium által kiküldött szakközegeknek felebbezlélsi jogúik és ezeknek alapján a földimívelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályának — lóte• 19

nyésztósi közérdekekből — érdemben felülbírálási joga legyen. Fon-tas volna tehát a 84.100-ae, 103.900-as F. M. rendeleteknek, valamint ,az'1929. évi X X X . t-e. 49. és 50. §-ainak ily irányú összhangba ho. zása. Az említett, rendeleteknek és ,az említett törvtélny §-ainak ily módon történő' 'megváltoztatása, a II. fokú közigazgatási bizottságokban szereplőknek is csak nagy könnyebbségükre: volna, mert ez mentesítené őket a magánméntulajdonosok zaklatásaitól és nem k e r ü l h e t nének! — a szakközegek; felvilágosítása, után — a meggyőződésükkel is elnkező, de politikai okokból kényszerű ténykedés kifejtléteének kellemetlen helyzetébe, továbbá emberileg tökéletesen, valamint következetesen, meg volnának védve a lótenyésztési főosztály által szakszerűen irányított, ezen nemzetgazdaságot építő munka teljes; eredményei. IX. FEJEZET.

Külföldi lóvásárlások. Az ember által folytatott minden tenyésztésinek jól meglátott célja, — a ,minél tökéletesebb önellátás mellett — a fölös számban tenyésztett anyagnak minél magasabb áron történő értékesítése, annál is inkább, mert a fölös számban tenyésztett anyagért kapott mindenkori áirf a tökéletes önellátás mindenkori elérhetését elhatározóan1 befolyásolja, illetve az a tenyésztés fejlődhetésének legnagyobb hajtóerejét alkotja. Céltudatosan, az országos lótenyésztésben is arra kell tehát törekednünk, miszerint — úgy magán-, mint nemzetgazdasági érdekekből — az önellátás céljából visszatartott; legjobb lóanyag kiválasztása mellett a fölös számú lóanyagot minél magasabb áron tudjuk külföldre' értékesíteni. A külföldi lóvásárlásokkal kapcsolatos teendőket, — az országegyetemes 'érdekeinek megóvása szempontjából — három csoportra gondolom osztani: 1. Külföldi ló vásárlásokat ellenőrző szerv beallítasa. 2. Külföld részére felajánlott lóanyag összegyűjtése, előkészítése,, valamint a vásár keresztülvitele. 3. Lókivitelünk folytonosságának biztosítása. 1. Külföldi ló vásárlásokat ellenőrző szerv beállítása. A .külföldre történő lóvásárlásoknál az alábbi három irányban kell legszigorúbb ellenőrzést gyakorolni: _ _ a) Nemzetvédelmi irányban úgy, hogy a külföldre kivitelre kerülő lóanyágból, illetve annak ® legjavából mindenkor a magyar királyi honvédség elégíthesse ki magát elsősorban, mert az, eddigi tapasztalatok azt mutatják, miszerint küllőidre —. fcataniaiijleéfea — általában jobb lóanyag lett eladva, mintamilyenhez a m. kir. honvédség, ,azi általa, fizetheti kisebb pótlóárakkal, hozzájut,hatott. ~ b) Lótenyésztési irányban úgy. hogy lótenyésztésünk a, további fokozatos fejlődéshez szükséges kiválóbb kancaanyagot ne veszítse el azáltal, hogy azokat jkülföldre megvásárolják. A külföldre kiajánlott kiválóbb kancaanyag visszatartása legkönnyebben úgy volna, megoldható, ha az álllam az ilyen kancák eladását megtiltaná. Egy ily irányú rendelkezés azonban — a, mai nehéz: gazdasági viszonyok között — igen nagy nehézségekbe ütkozak. Egy másik lehetőség volna a kiválóbb kancáknak az, országban történő megtiarthatásár,a, ha, azokat az állam vásárolná meg és — fajták 20

szerint—magánménesekben, illetve nagyobb gazdaságokban helyezné el úgy, hogy azok helyett a ménes, illetve gazdaság megfelelő minőségű iherélteket légyen köteles adni. Ezen második megoldási lehetőség volna — lótenyésztési érdekekből — a legjobb, mert ezúton a régi, jó magánméneseink újból talpra állíthatók volnának, illetve új, jó magánménesek is; keletkezhetnének, : Ezen lehetőség gyakorlati alkalmazásánál az állam által megvásáírolt kancákat azonnal ki kellene fizetni, mert a birtokosoknak a pénzre szükségük van és előfordulhatna, hogy a csereberéitekre várni kellene. Ezen körülmények az államnak terhet jelentenének ugyan, de csak az első nagyobb külföldi vásárlás lebonyolításánál, inert továbbiakban ezen terheket a 3. pontban tárgyalt lótenyésztési alap visel né. Ezen a, tenyésztésire értéke® kancaanyag állami megmentése oly módon, volna ínég megoldható, miszerint ia|z ilyen kiváló kancákat vásárolja meg a -m. kir. honvédség és idomitásuk után adja, ki őket vállalkozó rendszerbe azon célból, hogy a, tenyésztésbe mihamarabb, visszakerülhessenek. Ez irányban a m. kir. honvédség vállalkozói rendszerének szabályai — a, lehetőségek szerint — megváltoztatandók (volnának. Amennyiben a külföldre kiajánlott kiválóbb kancák ily.módón,a tenyésztésbe visszakerülhetnének, ez a lótenyésztés fejlődhétésének érdekeit hatványozottan elősegítené, mert ezen kancáiknál az idomítás ideje egyben a tenyésztési szempontokból igen fontos tenyészanyag kipróbálás, céljait is szolgálhatná. c) A gazdák érdekeinek megóvása, irányában úgy, hogy a lótenyésztő gazdák lovaikért minél nagyobb árakat kaphassanak, illetve „a minél jobb löárak kialakulásával járó anyagi erősödésük révén lótenyésztésük fejlesztésiét hathatósabban munkálhassák és ezúton lovaik állandó külföldi -keresettségét is biztosíthassák. Ugyanis ország gos lótenyésztésünk fejlődési lehetőségéit csak úgy gondolom biztosít: hatónak, ha i— éppen úgy, mint másirányú tenyésztéseink fejlesztésé; nél — ez irányban is berendezkedünk. Mivel ilyen berendezkedéshez az, országos lótenyésztésünknek sok pénzre van szüksége, olyan rendszert kell tehát a külföldi ló vásárlások keresztülvitelénél beállítanunk' melynek segélyéveFiegy fillér se veszhessen el a fejlődést biztosító berendezkedésünk rovására, illetve egy fillér se kerülhessen, a lovak árából olyan helyekre, hol más irányok érdekeit szolgálja, vagy — nemzetépítő erő szempontjából —, egyáltalában elveszettnek tekinthető. Ezen három irány szakszerű ellenőrzésére legszigorúbb 'tényké.'dés a, legnagyobb fokban szükséges. Ennek elvégzésére' á m. kiiv honvédség pótlóavató bizottságaiban, a, m. kir. állami méntelep ekbén és a mezőgazdasági kamarákban meglevő szervek állanak az országban •rendelkezésre és a felsorolt irányokban történő szakszerű ellenőrzés csak ezen szervek által volna gyakorolható tökéletesén é!s felelősséggel. annál is inkább, mert ha ezt bármilyen időlegesen : felállított m é r v eszközli, úgy a, nemzetvédelmi és lótenyésztési iráínyok Szakszerű megvédésének nélkül özéé le mellett még azon célttévésztlő helyzet is •előáll, hogy ez,irányban működő minden más bizottság, vagy részvénytársaság működési és fenntartási költségei mindenkor csak a gazdáknak fizethető ágakat csökkentik. • : Mindezen okoknál fogva a. legcélravezetőbb megoldásnak tartom, miszerint a területileg illetékes pótlóavató bizottság, méntelep'parancsnokság és mezőgazdasági kamara, szakközegeiből közös bizottságok legyének alakífívá és a külföldre történő minden ló kivitéle, csak ezen bizottságokon — mint egy szűrőn — keresztül legyen eszközölhető úgy,, hogy a 'bizottság által adott engedély nélkül külföldre ló egyáltalán ne legyen kivihető. ~ • ' 21

2. Külföld részére felajánlott lóanyag összegyűjtése, előkészítése és a vásár keresztülvitele. Azon 'tapasztalaitok, melyeket a debreceni méntelep területén a külföldi lóváisáirlások alkalmával történő, kétévi ellenőrző működésemnél szereztem, meggyőztek arról, miszerint ezirányban az ország, egyetemes, érdekeinek megóvása tökéletesen csak úgy lehetséges, ha a, külföldre kiajánlott lóanyag elővásárlásait és a külföldi bizottságoknak történő átadásokat is, az 1. pontban tárgyalt vegyes bizottság végzi. # Az elővásárlások ily módon történő eszközlésének még iaz, a különös előnyei is volnának, hogy ezúton az elővásárlás a méntelepek megszervezése folytán — mert .a; tenyésztők a ménteleppiairancsnokságok útljáín vannak, legjobban kézben. —- egy-egy méntelep területién, a. vásárlandó lovak száma arányában, minden körülmények között a legrövidebb idő, pár nap alatt, mindig lebonyolíthatók volnának, valamint a pótlóavató bizottságok is részben összeköthetnék ezen, elővásárlási ténykedésükkel a rendes pótlósorozó munkásságukat is. A fentebb megnevezett vegyes bizottságnak szerepléséi a vásár keresztülvitelénél azért gondolom feltétlen szükségesnek, mért így lehetetlenné volna téve azon körülmény, miszerint 'iái közvetítő kereskedelem a külföldi bizottságokkal közvetlen kapcsolatot teremthet. Ugyanis a, tapasztalatok azt igazolják, 'hogy minden, olyan esetben, amidőn a közvetítő kereskedelem a, külföldi lóvásárló bizottságokkal közvetlen kapcsolatot létesíthetett, olyan sajátos ténykedést fejtett ki, melyből a tenyésztőknek igen, nagy káruk származott és. melyet, különös sajátosságánál fogva,, valamint az, ezt lehetetlenné tevő szervezettség híján, megakadályozni sohasem sikerülhet. Mindezen, körülmények tekintetbevételével a külföld, részére felajánlott lóanyag összegyűjtésére, előkészítéséire és a vásár keresztülvitelére vonatkozóan a, IV. számú melléklet alatt egy olyan, utasítástervezeitet dolgoztam ki, melynek .aklálmazásával, kii földi lóvásárlásoknáil, az ország egyetemes érdekei ttökéletesen megvédhetőfcnek gondolom. 3. Lókivitelünk folytonosságának biztosítása. Tekintettel azon körülményre, miszerint, lótenyésztésünk m egyik legnagyobb megélhetési lehetőségünket képezi — úgy magán-, mint nemzetgazdasági szempontokból —, igen 'főntos, hogy ezen kereseti lehetőségünket, illetve lókivitelünk folytonosságát biztosítsuk. Hogy ez,irányú munkásságot eredményesen fejthessük ki, mindenkor a külföldi vásárlók igényeihez kell igazodnunk. A külföldre jelenleg történő nagy lóigénylésből megállapítható meglátások szerint általánosan a: s'zép összhangban fejlődött, szívós,, acélos katonalovat keresik olyan nagy számban, melyeit kielégíteni akkor sem tudnánk, ha eladható lovaink a vásárlók igényeinek mind meg is felelnének,. > , Óriási nemzeti kárt szenvedünk azáltal, hogy a külföld igényeinek meg nem felelői lovainknak száma igen nagy. Ezen sajnálatos körülmény annak következtében áll fenn, mert iái nagy lólléitlszátaunkat kitevő köztenyésztésünkben a csikók egészséges felnevelkedési lehetőségei és ezzel szervezetüknek ösisizhangzatos, szívós és acélos kialakulhatásai egyáltalában nincsenek biztosítva. Ha ezirányban fejlődést nem hozunk elő-, úgy külföldi lókivitelünk folytonosságát, nem biztosíthatjuk, annál is inkább, mert olyan államok is, hol eddig rendszeres lótenyóslztést nem folytattak, erre rendezkednek be lés tÖéStf — h,a. lótenyésztésünk megfelelő, korszerű fejlesztésével ezt meg nem akarH

dályozizuk —, hogy ezen taagy megélhetési forrásunk, dacára a nagyon előnyös természeti adottságainknak, egyszer csak eldugul. Hogy külföldi lókivitelünk folytonosságát biztosíthassuk — elgondolásom szerint —, lótenyésztésünknél az alábbi három irányban történő munkálkodást kell kifejtenünk: ia) Iparkodnunk kell lótenyésztésünkben olyan korszerű, szaporító rendszernek általános alkalmazására,, melynek következtében nagy számban jó csikók létesülhetnek. Ezen irányban a lótenyésztési főosztály bölcs irányítása következtében, ,a, törzskönyvelési rendszer bevezetésének elrendeléséivel, megtörtént már a megfelelői intézkedés és- ezen rendeletnek csak általános végrehajtása, valamint eredményeinék biztosítása szükséges. b) Egyáltalában nincsen biztosítva azonban az, a.) pontban említett, körszerű rendszerrel történő és nagy számban egésizsógeisen létesült 'Csikóknak egészséges körülmények közötti felnevelkedhefése. Ezen fejlődési lehetőséget f öltétlen biztosítanunk kell, mert ennek biztosításai nélkül azon niagy anyagi áldozatok is, melyeket lótenyésztésünk érdekében az állam állandóan hoz, nagyrészben elvesznek. Az ily irányú fejlődés előhozásához szükséges berendezkedésre aiz. állam — a mai nehéz, 'viszonyok között — anyagi áldozatokait nem igen hozhat, de ezek ,a, külföldi lóvásérlásokkal kapcsolatban, az 'alábbiak szerint előteremthetők. f E célból ,a, lótenyésztő gazdák által külföldre felajánlott, lovakat szükségesnek tartanám, az értük fizetendő árakban, minőség szerint osztályozni, annál is inkább, mert különben nem működik azon hajtóerő, mely a tenyésztő részéről tenyésztésének fejlesztésével járó mindig nagyobb lóárak elérhetésében nyilvánul meg. Mivel, a külföldi lóvásárlásoknál a, lovak a külföld által bizonyos átlagáron lesznek darabonként kifizetve, tehát az, átlagárnál kisebb árban, oszátlyozott, eladott lovak árai és a, külföld által fizetett átlagár közötti különbség mindenkori pénzösszegeiből egy lótenyésztési alap volna létesíthető, melyet a területileg illetékes mezőgazdasági kamara, a területileg illetékesi pótlóavató bizottság és méntele,pparánesnokság ellenőrzése melllett kezelne. Ebből az alapból volnának a vásárlás (költségei és a, belföldön visszatartandó kiválóbb kancák árai fedezhetők, valamint, az, ezen, kiadások után fennmaradó pénzösszegek mindenkor »Csikótormafcertek« létesítéséire volnának fordíthatók. Pl., ha 800 pengős külföldi átlagáron 1200 darab lovat veszünk számításba úgy, hogy abból 400 darabot 700 pengős, 400-at 600 pengős, 400 at pedig 500 pengős osztályzatba sorolunk és egy-egy lovat 25 pengő vásárlási költséggel terhelünk meg, iáikkor a lótenyésztési alap résizére 210.000 pengő maradna. Szükséges annak biztosítása, hogy a, lótenyésztő gazdák külföldre felajánlott lovaikért mindenkor a lehető legnagyobb áriakat kaphassák és ,a, közvetítő kereskedelem fáradságos munkásságuknak gyümölcsét, le ne, szüretelhesse. Ha a, lótenyésztő gazdák a, lióárakról, éppen úgy. mint ahogyan ez, ia, búza árával történik, időnként tájékoztatva lesznek (dobszóval és esetleg rádión isi), továbbá, ha tudomásukra jut, hogy & külföldi lóvásárlások csak: az, 1. pontban tárgyalt — területileg illetékes pótlóavató bizottság, mezőgazdasági kamara, és, ménteleppiairancsnokság kiküldötteiből álló — vegyes bizottság útján történhet, úgy ,a közvetítő kereskedíelem csak olyan kis haszonhoz juthat, amelyért, ha; dolgozik, iazt meg is, érdemli, de a. legnagyobb valószínűség szerint — mert haszna a, jelen viszonyokhoz, mérten, csak ezrelék lehet — ezen irányban káros tevékenységét teljesen be fogja szüntetni. Szent meggyőtződésiem, hogy a magyar lótenyésztő gazda nagy áldozatainak és fáradtságos munkájának gyümölcse, valamint az or23

szág egyetemes érdekei is csak az 1. pontban tárgyait vegyes szakbizottság közbenjöttévei védhetők meg a külföldi lóvásárlásofcnál .tökélieitesen, annál is inkább, mert a (magyar parasztnak a katonai bizottságokban lévén ,a legnagyobb. bizalma, ha ezen bizalmat — érdekei intézményes megvédésével/— még növeljük, úgy olyan összefogó erőt teremthetünk, melyen megbukik a közvetítő kereskedelem minden mesterkedése éa végre a magyar munka és; .'fáradtság eredményei így tényleg a magyar Haza és magyar Fajta összérdekeit fogják majd szolgálni.

I. száma melléklet.

*

Jelen szerény munkámmal kapcsolatban óhajtok azon kedves kötelességemnek eleget tenni, miszerint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának hivatásom teljesítése körzlbeni, mindenkori megértő és nagybecsű 'támogatását igaz, magyar, hálás szívvel megköszönöm és egyben kiérem, hogy nagybecsű támogatását tőlem ezután, se vonja. meg. hismányai Micsky Imre s. k. méneskari alezredes, a debreceni méntelep parancsnoka.

CSIKÓNEVELÉS (Csikótornáztatás).

14

Szükségességének okai. Az ember céljait szolgáló állatvilágban a ló az egyedüli, melynek működési köre — bármilyen alkalmazásban nézzük is azt — minden körülmények között a természettel legszorosabb kapcsolatban felépült ős a legnagyohb összhangban kifejlődött, valamint igen acélos, egészséges szervezetet igényel. Ha háziállataink hivatását az ember szolgálatában nézzük, úgy azt tapasztaljuk, hogy — a ló kivételével — az embernek olyan céljait szolgálják, melyek elérése szempontjából szervezetüknek úgy kell kialakulnia, hogy az embereknek hasznothajtó, egyes irányokban a természetes fejlődéssel szemben egyoldalúlag, mintegy betegesen túltengjenek. Éppen azért az ember tenyésztésüket és felnevelésüket, illetőleg a más-más hasznothajtó tulajdonságaik irányában, folytonosan gyarapítólag ható tevékenységgel iparkodik az ezirányú fejlődést előrevinni. A tudomány által ezirányban felderített alkalmas takarmányozási módok és megfelelő tartási körülmények következetes alkalmazásával kiváló eredményeket is értek el (tojáshozam, zsírhozam, gyapjúhozam, tejhozam, hűshozam stb.). Ezek a fejlődési irányok — noha az ember céljainak kiválóan megfelelnek és feltétlen szükségesek is — az állati szervezet felépülését illetőleg, feltétlen egyodaluak, tehát betegesek és természetellenesek. E körülmény helytállósága mindenkor kiviláglik, amikor az ilyen egyoldalú irányban kifejlesztett állati szervezet természetes körülmények közé jutásánál ugyanazt a szomorú jelenséget tapasztaljuk, melyet a virágházban természetellenesen hajtatott és a szabadba kitett virágfélénél, egy kissé hűvös szél vagy egyéb természeti erő behatása után, oly sokszor van alkalmunk megfigyelni. Ha a más-más irányokban egyoldalúlag, természetellenesen kifejlesztett egyfajú háziállataink szervezetének egyöntetűségét vizsgálat tárgyává tesszük, úgy azt észleljük, hogy ebben az irányban — a lónál elért eredményekkel szemben — minden másfajú állat fejlődése jóval nagyobb haladást mutat. — Ez a jelenség természetes, mert az állati szervezetek egyöntetű kialakulásának szempontjaiból az egyforma életkörülményeknek a legnagyobb szerepe van. Következésképpen az ember által természetéilenesen, de egyforma körülmények alkalmazásával és következetesen eszközölt szervezetfejlesztő ténykedéseknek is feltétlen bizonyos egyöntetűséget kellett eredményeznie. Ha a ló felnevelkedését és élethivatását a többi hasznos háziállataink felnevelkedésével és a gyakorlati életben való hasznosításával összehasonlítjuk, úgy azt kell látnunk, hogy a csikó felnevelésének körülményei — dacára annak, hogy a lókorabeli életében való alkalmazása a többi teljeskorú háziállatétól teljesen eltérő — nem igen különböznek a többi háziállataink felnevelési körülményeitől. Azokon a vidékeken, hol a csikók legelőre nem járhatnak, felnevelésük min-

den más háziállaténál sokkal rosszabb körülmenyek kozott es természetellenesebben történik. Ezeken a helyeken — az igen n a g y mozgási ösztön és ennek az ösztönnek hely hianyaban, bajok eloíorduiasa nélkül ki nem elégíthető volta miatt — éppen a csikók fejlődő szervezete jut az istálló jászolhozkötöttség áldatlan állapota következte ben, a kellő mozgás hijján, olyan szomorú körülmények köze, hogy csak betegesen fejlődhetik, még akkor is, ha a szükséges táplálékot mégis kapja. Sajnos, a szegény csikó a kellő táplálékot sem minden esetben kapja meg. Általánosságban éppen a fejlődési korban — amikor pedig a helyes növekedés szempontjából erre a legnagyobb szüksége volna — táplálék tekintetében is nagyon mostohán kezelik és lókorban a legnagyobb következetlenséggel, valamint értelmetlenül, majdnem mindig több teljesítményt kívánnak tőle, mint amit a csikókorabeli felnevelésének arányában következetesen követelni lehetne. A csikónak ilyen általánosan természetellenes nevelése után, a lónak a gyakorlati életben beosztott munkakörénél is azt látjuk, hogy annak szervezete úgy a tartás, mint a teljesítendő munka tekintetében olyan változatos életkörülmények közé kerül, melyet csak az emberek különféle elhelyezkedésével lehetne összehasonlítani. A lónak a gyakorlati életében állandóan, mindenféle alkalmazásában (mezőgazdasági, katonai és sportoló munka) az egész szervezetét a legnagyobb fokban megerőltető fizikai munkát kell végeznie. A természeti érők által előidézett összes sanyarúságokat és az idő viszontagságait egészséggel ki kell állania olyan körülmények között, amidőn a fejlődéskori életében mindazon természeti erők elől, melyek szervezetét nehéz hivatására tökéletessé kifejleszthették volna, a legkövetkezetlenebb és értelemnélküli módon el volt zárva. Csak természetes az is, hogy ilyen körülmények között helyét a ló teljes becsülettel megállani, egyöntetűségében jobban kialakulni és kultúrájában fejlődni nem mindig lehet képes. A többi háziállat kultúrájának nemcsak az egyes fajokban, hanem a fajtákon belül is — egyöntetűség szempontjából — kialakult nagyfokú fejlődését éppen azok a körülmények idézik elő, hogy fejlődési korukban a megfelelő mozgásban gátolva nincsenek, életkörülményeik az egész életük folyamán nagy általánosságban mindenütt egyformák. Élethivatásuk teljesítése közben nem változnak életkörülményeik megközelítőleg sem olyan arányokban és olyan közvetlenül, mint ahogyan ez a körülmény a lónál a csikó- és lókorbeli élete között fennáll, mert a velük szemben támasztott követelmények teljesítéséhez minden módot megkapnak és — nagyon helyesen és következetesen — csak a kívánalmak teljesítésének irányában kifejtett emberi ténykedések fokának megfelelőleg lesznek azok velük szemben megkövetelve. Ezzel szemben a lónál, melynek célirányos fej'lődhetését csak a különféle mozgási lehetőségek biztosíthatják, a természetes állapotokat teljesen értelmetlenül, annyira visszafejlesztették, hogy a csikókat nagy általánosságban a legtermészetellenesebben, majdnem minden mozgás nélkül, az istállóban nevelik. A jelenlegi magánméneses nevelésnél sincsenek csak kis részben sem pótolva azok a fejlődési lehetőségek, melyeket ezelőtt a szabad természet nyújtott. A'kultúrának ez a nagy mulasztása a lóval szemben — különleges viszonyaink következtében — nálunk érezteti legkevésbbé káros hatását, mert nálunk maradtak meg legtovább használatban a nagy, szabad, mindenféle természetes akadállyal biró, hegyes-völgyes legelők, melyeken a természet az életre nevelte a csikót. Itt vágtázott a csikó, ha

ösztöne úgy sugallta, vagy ha valamitől megriadt, órahosszat ugrott árkot-bökrot, keresztülszáguldott a mocsaras talajon és mindezek mellett keresnie kellett élelmét naphosszat. így fejlődött a tüdeje, szíve, izomzata, edződtek ízületei, acélosodtak inai, vált formássá és összhangzatossá egész teste, mert a különféle jármódok (lépés, ügetés, vágta, ugrás) a különféle terep és talajviszonyok mind különféle, de a csikó természetes összhangban való tökéletes fejlődésének szempontjaiból összeható természetes erőket képviselnek. A csikó helyes, az ember szempontjából célirányos fejlődése minden vonatkozásban csakis ezeknek a természeti erőknek működhetése folytán, illetve mindig csak a sokirányú mozgás következtében állhat elő. Amilyen arányban vette el a kultúra a ló egészséges és az élethivatásának betöltéséhez szükséges felnevelkedési lehetőségeket, az acélossá és szívóssá fejlődhetés szempontjaiból, természetszerűleg ugyanolyan arányban kellett e kiváló tulajdonságoknak kevesbedni és jeleiknek mutatkozni. Ezek a szomorú jelek : kevés övméret, fejlődési aránytalanságok, ferdeségek, nagymérvű burkoltság az ízűletekben, a végzett munkával meg nem okolható gyakori sántaságok már nagyon elterjedtek tenyészeteinkben. Ha mindezeket meggondoljuk és a lóval szemben a nagyon szigorú bírálatokat halljuk, okvetlen rá kell jönnünk, hogy a ló kultúrájának az ember kívánalma szerinti fejlődését az a nagy következetlenség tartja vissza, mely felnevelése és gyakorlati alkalmazása között a legtöbb irányban fennáll. Ha a ló kultúrájának fejlesztésénél, illetve szervezetének természetes kialakításánál is olyan értelemszerűen, valamint olyan szívós következetességgel járunk el céljaink irányában, mint ahogyan ezt a többi háziállatainknál a természetellenes, de hasznothajtó irányokban eredményesen végezzük, úgy a ló kultúráját ma még be sem látható magas fokra fejleszthetjük, a lovat hivatásának tökéletes betöltéséhez segítjük, egyöntetűségében jobban kialakítjuk és ezáltal nemzetgazdaságilag nem is álmodott arányokban erősödhetünk. A kultúra a csikó kinevel ődhetés szempontjából — azt lehet mon,dani — az etetésen kívül majdnem mindent elvett. A mód megvan arra, hogy az eddig elvont csikónevelési lehetőségek megfelelő rendszerrel a kultúra keretein belül is pótoltassanak, amivel az ember céljait a mainál tökéletesebben szolgálható ló kinevelhetésére a mult legnagyobb eredményeivel szemben is tökéletesebb fejlődést biztosíthatunk. Egészséges fejlődés, bármely irányban is óhajtjuk azt, — az ahhoz minden másnak rendelkezésre állása mellett is — mindig csak okszerű és rendszeres munka, illetve a természetes fejlődést kialakító természeti erők behatása folytán érhető el. Az állati szervezet különféle szerveinek egészséges és természetes fejlődésére nézve is áll ez, miért is azok csak akkor fejlődhetnek ki előnyösen és célirányosan, ha részükre a megfelelő fejlődési lehetőség rendszeres munka végzésével biztosítva van.

Módja és annak indokolása. Ha a lovat — korának megfelelő etetés mellett — választott csikókorától kezdve egy kitűzött cél elérésére korának megfelelő és naponta végeztetendő munkával neveljük élethivatására, úgy — a megalapozott acélosság és szívósság mellett — a rendszeres munka megszokását érhetjük el. A megszokás következtében a feltétlen engedelmességet,

_ a szívósság és acélosság következtében pedig a kitartó munkabírást — a kornak megfelelő fokig — érjük el a csikónak a ménesbőr kikerülésekor, illetve abban a korban, midőn a csikó egyedenkénti idomítás alá kerül, vagyis az élethivatásának kezdetekor. Az egyedenkénti idomítás; időszaka ezáltal a mai állapotoktól eltérőleg — mert azt ma a csikónevelésnél elmulasztott edzés pótlására szükséges 1—1.5 év nagyon meghosszabbítja — lényegesen megrövidül. Ez a körülmény magán- és nemzetgazdasági szempontból is nagyon figyelemreméltó, mert, a csikót a vevő részére értékesebbé téve, a tenyésztő ezért magasabb árat kaphat azon körülményből kifolyólag, hogy az acélos és edzett csikót a vevő mindjárt a neki hasznothajtó munkába is állíthatja. Emellett nincs kitéve vevő annak a ma nagyon gyakran előforduló károsodásnak, mely a puhán nevelt csikó egyedenkénti idomításának alkalmával a jelen állapotokban előáll, éppen azon okból kifolyólag, hogy a fejlődési korban elmulasztott edzés a későbbi korban csak igen nagy nehézségek árán — de tökéletesen semmi körülmények között sem — pótolható. Minél jobban rövidíti a tenyésztő az egyedenkénti idomítás előtti edző időszakot a csikónevelés alatti edzéssel, természetszerűleg annál értékesebbé válnak eladó csikói is. Rendszeres csikónevelési munka az I.* sz. mellékleten feltüntetett pályán —• szakszerű vezetés mellett — tökéletesen elvégezhető, ha a csikókat az idő- és talajviszonyok szerint 3 jármodban (lépés, ügetés, vágta) jártatjuk és utána a II,* sz. mellékleten leírt, a célnak megfelelő akadályokon, mindkét kézen — vezető csikós után — keresztülvezetjük. Ha a csikóknak az akadályokon keresztülvezetése ugyanolyan elővigyázatosság mellett történik, mint amilyen elővigyázatosság a csikóknak az istállókapun a ki- és beeresztésénél szükséges, azaz a csikókat nem zavarjuk, hanem az akadályokon való áthatolásukat a természetes ösztönükre bízzuk, úgy a csikók az őket vezető csikós által lovagolt lótól példát kapva, a gyakorlatot kifogástalanul teljesíteni fogják és semmiféle baj nem következhetik be. Az akadályokon a fegyelmezett átvezetés azért szükséges, mett az izmok tökéletes kialakulása, az ízűletek sokirányú gyakorlottsága, az inak különféle megterhelésének megszoktatása jelen körülmények között a rendelkezésre álló legtöbbnyire lapos, egyhangú legelőinken másképpen nem biztosítható a legkevésbbé sem oly mértékben, mint ahogyan ez a szabad természetben történt. Az akadályok helyes, ok- és célszerű alkalmazásával a természet által ezelőtt előállított ilyirányú fejlődést minden vonatkozásban a megfelelő fokig előidézhetjük, mert a csikótornáztató pályán mindig éppen annyi mukát végezhetünk, amennyi a célunk elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A ló kultúrája csak ebben az irányban fejleszthető, mert a ló legértékesebb tulajdonságai a szívósság és acélosság, csak ebben az irányban történő tevékenységgel biztosíthatók és fokozhatok. Amelyik állam lótenyésztését nem ilyenformán fejleszti, annak lóanyaga folytonos puhulásnak van kitéve és a teljes elpuhulásnak megakadályozására állandóan azokból az államokból kell beszereznie acélosító tenyészanyagot, illetve használati szükségletének egy részét is, amelyek lovaiban a szívósság és acélosság minél nagyobb fokban van kinevelve és fenntartva. Amelyik csikó a rendszeres munkát, szakszerű vezetés mellett nem birja ki, az jobb, ha minél előbb kikerül a tenyésztésből, illetve nevelésből, mert a tenyésztőjének és a lótenyésztésnek érdekeit soha sem fogja szolgálhatni, mindig rákos seb lesz a lótenyésztés testén, melyet észszerűbb mielőbb kioperálni, mert azon úgy a tenyésztője, mint az egész lótenyésztés is csak erejét fogyasztóan vérezhet.

7

_

A csikó éppen úgy, mint a gyermek, ha a szabad fejlődési teret tőle elvéve, szűk korlátok között tartjuk és ha a természettől kapott sok, fiatal életerejét rendszeres munkával hasznos irányba nem tereljük, nagyon gyakran káros irányba, egymás épségének rovására használja fel azt. Rendszeres munka mellett, a csikóknál jelenleg hasznos irányban le nem vezetett, a sok életerő következtében előálló gyakori sérülések is megkevesbednek. Az életre való helyes nevelés éppen úgy, mint ahogyan e körülmény az emberre vonatkozólag is fennáll, a lónál is bizonyos nyugodtságot eredményez. Ha a lóval vagy csikóval való munka után egy bizonyos megnyugvás nem következik be, úgy minden körülmények között vagy a munka keresztülvitele, vagy a túlkövetelés a hibás, nem pedig a munka végeztetése. Az észszerű munka mindig csak haszonnal jár és megnyugvást eredményez. A ló nyugodtságát minden vonatkozásban erősen befolyásolja az a körülmény, hogy a tőle követelt munkához megvannak-e és milyen fokban vannak meg a természtadta tehetségei mellett a feltétlen szükséges felkészültségei. Ha ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyva a lótól a természetes lehetőségeken felül értelmetlenül követelünk munkát, úgy azt természetszerűleg teljesíteni nem birja és legyen abban a lóban akármilyen vér, mindig nyugtalanná, kellemetlenné válik. A lónak minden irányú idomítása ezen a meggondoláson alapszik, mert tulajdonképpen minden lóidomítás és a teljes belovaglás is leegyszerűsítve nem egyéb, mint fokozatos, céltudatos és következetes tornáztatása a lónak oly irányból és abból a célból, hogy a követelt munka teljesítéséhez szíve, tüdeje, izom- és inreiidszere, ízületei hozzáfejlődjenek és a munkát nyugodtan, engedelmesen végezhesse. A ló élethivatása, melyet az ember szolgálatában betölt, az ember érdekeit szolgáló többi állatok hivatásával összehasonlítva, teljesen egyedülálló, magasabbrendű. Eszerint a vele való elbánásnak és így hivatására való kinevelésének is — mely a sportember kinevelésével azonos — magasabbrendűnek kell lenni, mert különben hivatását tökéletesen betölteni nem tudhatja. Ha a ló nevelését egyszerűen : csak etetéssel akarjuk megoldani, úgy, mint ahogyan ez a szarvasmarhánál, sertésnél, birkánál stb. általában eredményesen történik, akkor nevelünk magunknak, a ló hivatásának meg nem felelő, elpuhult lóformájú allatot, de nem a lovat, amely azután a magán- és nemzetgazdasági szempontokból értéket nem is képviselhet. A ló kultúrájának fejlődési titka mindenesetre a csikónevelésben rejlik, miért is az ezirányú fejlődés elől elzárkózni igen nagy károk bekövetkezése nélkül nem lehet. Ez nem elmélet, hanem nagyon természetes fejlődési szükségszerűség. A 111.* számú mellékleten feltüntetett, naponta végzendő csikótornáztatási munkabeosztás alapjául azt a körülményt vettem tekintetbe, hogy a szabadban legelő csikó a jelenlegi viszonyok között — táplálkozás szempontjából tisztán a legelésre utalva és naponta 10 órai legelőmozgást számítva — kb. 30 km utat jár be. Azt a kikényszerített, jóval erősebb és megerőltetőbb mozgást, mely a szabad természetben élő lónál — korkülönbségre való tekintet nélkül — az ellenségei elől való folytonos menekülés közben a vadonban éjjelnappal rendszertelenül, de állandóan megvolt, csak annyiban vettem tekintetbe, amennyiben a kikényszerített mozgás végeztetése az elpuhulás megakadályozására és a ló kultúrájának az ember céljaira történő fejlesztése szempontjából — a kultúra keretein belül is — okvetlen szükséges. Megfelelő legelő használata esetén az előbbiekben tárgyaltak szerint kb. 30 km-t kitevő legelőmozgásnak — tekintettel az elpuhult ló-

• — 18 — anyagra — csak felét vettem alapul a csikótornáztatási munka beállításánál. A III.* számú mellékleten tárgyalt jártatásnál beállított jármódok változtatása, azok tartamának időszerű kiszabata, valamint a II.* számú mellékleten leírt kis akadályok, mind úgy vannak összeállítva, hogy azoknak a III * számú mellékleten tárgyalt utasítás szerinti alkalmazása és a IV.* számú mellékleten beállított takarmányozási táblázat használata esetén az összes célirányos fejlődési lehetőségek biztosítva vannak és minden lótenyésztő reményei csak várakozáson felül sikerülhetnek.

I, sz. melléklet.

Csikóíornakert. Alaprajza, méretei és berendezése. Jártatópálya belső kerületének hossza 435 m. Ugratópályánál 561 m. „ közép „ „ 500 „ „ 624 „ „ külső „ „ 561 „ „ 686 „ „ íveltrész „ közép „ 300 „ „ 486 „ „ egyenes vonal „ 200 „ „ 200 „ Belső vonala közötti területrész nagysága : 11.916 négyzetméter. 1—VIIl.

a II. számú mellékletben

leírt

akadályok.

—

10

—

11

—

II. sz. melléklet.

Csikótornakerí kerítésének megépítése.

Akadályok és azok megépítése.

A kerítés 15 cm átmérőjű és 220 cm hosszú keményfaoszlopokból és legalább 15 mm átmérőjű drótkötélből, vagy megfelelő vastagságú keményfakorlátból építendő olymódon, hogy az oszlopokból 100 cm a íöldbení 120 cm pedig a föld felett legyen. Az oszlopok földfeletti része 70 és 110 cm magasságban, a drótkötél vastagságának megfelelőleg kifúrandók. A felső lyuk feletti 10 cm hosszúságú felső oszloprész a lyuk szélességének megfelelőleg és a fa szála szerint középen befűrészelendő (a). Az alsó lyukhoz, a lyuk szélességének megfelelőleg egy felülről lefelé haladó, az oszlop külső részén eszközölt vájat fűrészelendő (b), melyen keresztül a drótkötél — az oszlop elkorhadása és kicserélésének szükségessége esetén is — könnyen a lyukba helyezhető lesz. Amennyiben kerítéshez korlátfák használtatnának drótkötél helyett, úgy azok szintén a fentebb leírt magasságokban csapolandók be az oszlopokba. Az oszlopok teteje mindkét esetben legömbölyítendő. Az oszlopok az egyenes vonalon 5, a kanyarokban 3 méter távolságra lielyezendők el. A kanyarokban minden második oszlop lengő, illetve a földbe be nem ásott, hanem földönálló oszlop is lehet. Ügy az oszlopok, mint a drótkötél, vagy korlát állandóan fehérre meszelve tartandó, hogy azok jól szembetűnők legyenek.

Az akadályok a vázrajzon az akadályok számaival megjelölt helyeken, az akadálypálya egész szélességében építendők meg. I. számú akadály. (Völgy.) Keresztmetszete.

A merőleges oldalfalak — az esetleges beomlás megakadálvozása céljából — kitéglázandók és a jártatópálya felőli téglafal 70 cm magasságig, illetve az alsó drótkötélig, vagy korlátfáig felhúzandó azon okbol, hogy a csikók falralépést meg ne kísérelhessék és sérülések elő ne fordulhassanak. Az akadály területére kerülő kerítésoszlopok a téglafalba beépítendők. A téglafalak sarkai a belső oldalakon ugyancsak a sérülések elkerülése céljából lekerekítendők. Hosszmetszete.

Az I. számú mellékleten a vázrajzon megjelölt helyen, az egyik hosszúfal (egyenes fal) közepén mind a három kerítésen 7—7 méter hosszú sorompórendszerű kapu alkalmazandó, melyen a korlátfák -— a kerítésnek megfelelőleg — 70, illetve 110 cm magasságban helyezendők el. Oszlopszükséglet a vázrajz szerint 600 m egyenes vonalon 5—5 m távolságra — — — — — — — — — 120 drb Oszlopszükséglet 1Ö82 m kanyarban 8—3 méterre — — 360 drb összesem : 480 drb 15 cm átmérőjű gömbölyű, 220 cm hosszú keményfaoszlop ára, á 2.50 P — — — — — — — — 1682 m hosszú, 15 mm vastag drótkötél, ára folyóméterenként 2.30 P Összesen :

480 drb 1200.— P 4868.60 P 6®«8.6tí P

A kerítés költségeiben a vázrajzon feltüntetett helyeken alkalmazott 3 drb 7—7 méter széles, 10 cm átmérőjű keményfakorlátból készített sorom pór endszerű kapunk költségei is benne foglaltatnak.

II. számú akadály. (Domb.) Keresztmetszete.

— 13 A meredek oldalfalak az I. számú akadálynál tárgyalt okokból kitéglázandók és a téglafalak 70 cm magasságba felhúzandók, valamint a falak szögletei a belső oldalakon lekerekítendők. Jelmagyarázat, mint az I-nél.

-

IV. számú akadály. (Földpad.) Keresztmetszete.

Hosszmetszete.

Mind a négy meredek fal téglával felfalazandó. Az oldalfalak az I. számú akadály leírásánál tárgyalt okokból kifolyólag 70 cm magasságba felfalazandók. A felugrásnál és leugrásnál az 50 cm-es fal felső részére, a földpad-tetővonal talajával egy magasságban 20 cm átmé•rőjű legömbölyített puhafagerendák építendők be azon célból, hogy a sérülések elkerülhetők legyenek. A felfalazások által keletkezett űr — a beépített puhafagerendák felső vonalával egymagasságban — földdel töltendő ki és állandóan ilyen állapotban tartandó. Jelmagyarázat, mint a III. számú akadálynál. III. számú akadály. (Gödör.) Hosszmetszete. Keresztmetszete.

Jelmagyarázat : g = gerenda (20 cm négyszögpuhafa). A többi úgy, mint az I.-nél. A meredek oldalfalak az I. számú akadálynál tárgyalt okoknál fogva kitéglázandók és a téglafalak 70 cm magasságba felhúzandók. Ugyancsak kitéglázandók a gödörnek a beugrásnál és kiugrásnál lévő 50 cm-es falai is, de ezeknél a felső részeken, felső részükkel a talajjal egyvonalban 20 cm átmérőjű, legömbölyített puhafagerendák építendők be azon célból, hogy sérülések elő ne fordulhassanak.

V. számú akadály. (Árok.) Keresztmetszete.

Hosszmetszete.

A 75 cm széles, 50 cm mély árok falai téglával kirakandók, hogy be ne omolhassanak. Az árok feneke 50 cm széles legyen. Az árok lejtős falainak felső részébe, a talajjal egyszíntben 20 cm négyszögű, belső

_

— 14 — felső éleiken legömbölyített puhafagerendák építendők be (g, g) a sérülések megakadályozása céljából. Amennyiben kerítésoszlopok az akadály területére esnének, úgy azok az árokvégeken — az árokvégekre történő kilépés megakadályozása céljából a 70 cm magasságba felhúzott téglafalba beleépítendők. A téglafalak sarkai legömbölyítendők. Jelmagyarázat, mint a II. számú akadály leírásánál.

15

_

VIII. számú akadály. (Rorlát.) Hosszmetszete. 3 ' 5 m. ~

I

I

1

lf 50 b T ~ l

"1

*

Hosszmetszete. A korlát legalább 15 cm átmérőjű gömbölyű puhafadorongbó! készítendő és 9 db, egymástól 2.5 m távolságra elhelyezett keményfaoszlopra helyezendő úgy, hogy a korlátdorong tetővonala a talajtól 50 cm magasan legyen.

III. sz. melléklet.

A csikótornáztatás napi munkabeosztása.

VI. számú akadály. (Fatönk.) Keresztmetszete.

Célja.

Egy 50 cm átmérőjű és 20 m hosszú fatönk úgy helyezendő el az ugrópálya szélességében, hogy az ne mozoghasson és a jártató pályára át ne nyúljon. A mozgás meggátlására az a) és b) betűkkel megjelölt, a fatönk kerekdedsége következtében a talaj és a fatönk között keletkezett űrt földdel jó erősen töltsük ki. VII. számú akadály. (Sövény.) Keresztmetszete.

A csikószervezet fejlődéskorbani irányíthatásának nagy lehetőségeit a különféle mozgásokon keresztülható természetes erők segítségével kihasználni és a megfelelő takarmányozással a csikó szervezetének a lehetőségek szerint minél természetesebb, továbbá minél összhangzatosabb felépítése abból a célból, hogy lókorabeli élethivatását az ember céljainak niegfelelőleg minél tökéletesebben betölthesse. A napi jártatómunka sorrendje a jártatópályán Jármod Lépés Ügetés Vágta Lépés

Idő percekben 15 15 5 15 Összesen : 50 perc

Jártatókörök száma 3 6 4 3 16 kör

Megtett út km-ben 1.5 3 2 1.5 km

Ezt a munkát kétszeresen, illetve úgy a jobb, mint a balkézen egyszer-egyszer egyfolytában kell végeztetni úgy, hogy egyik nap a jobbkézen, másik nap a balkézen kell a munkát megkezdeni. Eszerint a napi jártatómunka lesz 100 perc A sövény finomszálú nyírfavesszőből készítendő 50 cm szélességben és 75 cm magasságban úgy, hogy a földbe beásandó és 50 cm magasságban puhafadorongokkal (d, d) összefogva, fűzfavessző kötéssel összeerősítendő.

32 kör

16 km

A napi jártatómunka elvégzése után úgy az egyik, mint a másik kézre (a munka ez alkalommal is egyik nap a jobb-, másik nap a balkézen kezdendő) az ugratópályán 2—2 kört kell megtenni lépésben, illetve úgy, hogy az akadályok áthatolásánál a jánnódot a csikók ösztönére kell bízni és azokat az akadályok áthatolásánál a nekik tetsző jármodban zavarni nem szabad.

támasztás tökéletes, vagy tökéletlen volta miatt természetszerűleg befolyásolja, egeszségben megtarthatja, vagy megbetegítheti az egyes testi-eszeket. Éppen ezert minden csütörtöki napon a csikótornáztatási munka helyett — szakértővel — alapos szemle tartandó. Ez alkalommal a szuksegesse vált pataápolási munkákat és ezírányú szükséges javitasokat — szakemberrel — leglelkiismeretesebben kell elvégeztetni. 9. A csikótornáztató munka mindenféle korú csikóra és a méneses íartasban levő minden lóra vonatkozólag egyformán alkalmazandó, valamint értelemszerűen a mindenkori korhoz, a lóanyag milyenségéhez es más körülményekhez mérten emelendő, illetve csökkentendő

IV. sz. melléklet.

Alomszalmaj

Széna

RÉSZLETEZÉS

Takarmány 1 szalma

Takarmányozási táblázat. |j

1. A táblázat szerinti napi munka legeltetési időszakra és megfelelően jő legelőt feltételezve, állíttatott be a IV. számú mellékletben tárgyait takarmányozási táblázat alkalmazásával. Rossz legelőviszonyok meneti, midőn a szükséges táplálék megszerzése a rendes körülményektől eltérőieg jóval több mozgással jar, a táblázatban összeállított munkát megfelelően csökkenteni keli. A munkát mindenkor lehetőleg a reggeli órákban kell végeztetni. 2. Legeltetési idényen kívül délelőtt eszközlendő, — táblázat szerinti, — munkál egész kiméretben és a délutáni órákban annak felét — a legeltetéssel járó mozgás pótlására — kell végeztetni. 3. A talaj- és időviszonyok mindig a legkörültekintőbben veendők figyelembe. Nagyon sáros, csúszós, vagy mély talajon a vágtamunka ügetéssel helyettesítendő. 4. A csikótornáztató munka megkezdésénél a vágtamunkát, 0.5 km-rel Kezdve, fokozatosan keli 2—z napi időközökben a táblázatban megbatározott mértékig emeini. 5. A munka két csikóssal és 1 megfelelő szakértelmű, hozzáértő ember felügyelete alatt eszközlendő. Az egyik csikós vezet, a másik csikós pedig a jártatópályán arra figyel, hogy a csikók ne maradjanak el, hanem a vezető csikós után élénk ütemloen haladjanak. 6. Az ugratópályán való munka helyes alkalmazása szempontjáDói okvetlen szükséges, hogy a csikósok lovai az akadályokon kiválóan be legyenek gyakorolva. 7. Az ugratópályán a csikóknak a vezetőcsikós lova után, minden kényszer nélkül, öntudatosan kell az akadályokon áthaladniok. Itt a nátul levő csikósnak az a kötelessége, hogy az akadálytól esetieg idegenkedő csíkok meiié menve, előttük hatoljon át az akadályon abbói A céibói, hogy a csikók a CSÍKOS iovának példáját kövessék. Ha a csiKÓsnak e művelete eredménytelen maradna, ismételje azt mindaddig türelemmel, míg a csikók az akadályokon keresztül lova után mennek. 8. A csikótornáztató munka eredménye nagyban függ az állandó, gondos pataápoiástól, miért erre a legfiatalabb kortól kezdve különös gond fordítandó. A patáknak helyes ápolása, körmözése, valamint vasaiasa, óriási nagyfontosságú a iábáiiások helyes irányú kifejlődésére is, mert a lábaknak helytelen állásai (franciás, hegy tipr ó) nagyrészben a patáknak kellő időben és kellő módon történő gondozáshiánya miatt is keletkezhetnek. Tekintettel a paták területének a hordott súlyhoz viszonyított csekély voltára, igen nagyjelentőségű, hogy a nagy súly, mely állandóan a patákon nyugszik es amely súly a mozgás erejével együtt többször megsokszorozódik, a pata kis felületén egyenletesen oszoljon el, nehogy az egyenlőtlen elosztódás következtében fejlődési hibákat és esetleg betegsegeket is okozzon. A pata feletti testrészek fejlődésének milyensége is nagyrészben a pata egészséges, vagy egészseg'teien, illetve szabályos, vagy szabálytalan voltától függ. A pata ieietí ievő testrészek kialakulásának milyensége, valamint a pata állása, illetve egészséges, vagy beteg volta, a legszorosabb összefüggésben vannak. A nehézkedési törvény szerint a patákra nehezedő testsúly eiosztódásának előnyös, vagy előnytelen körülményei, — melyek a szabályos, vagy szabálytalan állások következtében jönnek elő, úgyanúgy egészségben megtarthatják, vagy megbetegíthetik a patát, mint viszont a szabályos és egészséges, illetve a szabálytalanul fejlődött pata az alá-

— 17 —

Lucerna

Utasítás a csikótornáztató munka keresztülvitelére vonatkozólag.

í

Zab

— 16 —

kilogramm 1 2

Szopós csikók

3 4 5 G 7 8

Választott csikók

9 10 11 1 2 — 1 5

Egyéves

mén

V. 1-től VIII. 3 1 - i g IX. 1-től IV. 3 0 - i g

1

1-00

1

5

1-50

1

5

2-00

1

5

2

5

1

5

3-00

4

5

3-00

4

5

3-00

4

5

3'00

4

5

3-00

h ó n a p o s korban

0-50

50

4

5

3-00

4

5

3'00

4

2-00

2

2

5

3

5

4

5

0 0

5

Takarmány 1 szalma 1

.0 CB N

Széna

R É S Z L E T E Z É S

Lucerna

— 18 — ns E tö N Cfl £ o <

kilogramm Egyéves

kanca

Kétéves

mén és kanca

Hároméves

mén és kanca

Törzs Próba

V. 1-től VIII. 31-ig

1-50

2

2

5

IX. 1-től IV. 30-ig

2'00

5

4

5

V. 1-től VIII. 31-ig

0-50

2

2

5

IX. 1-től IV. 30-ig

1-00

5

4

5

V. 1-től VIII. 31-ig

0-50

3 ;(' •

3

5

IX. 1-től IV. 30-ig

1-00

6 |.

5

5

felállítás ideje alatt

4'50

-1

2

5

fedezt. idényen kívül

4-50

6

5

fedezt. idény alatt

5-00

6

5

2-00

6

5

mén ,

e g é s z éven át V. 1-től VIII. 31-ig

meddő Anya kanca

vemhes

fias Mint hámos ideigl. befog. Mint csikós nyerges —

—

6

Ha munkát nem v é g e z , c s a k legelőt k a p

IX. 1-től IV. 30-ig

0-50

6

5

V. 1-től Vili. 31-ig

0'50

3

3

5

IX. 1-től IV. 30-ig

2-00

6

5

5

V, 1-től VIII. 31-ig

150

3

3

5

IX. 1-től IV. 30-ig

2-00

6

5

5

—

—

—

—

—

—

—

_

— _

7.

—

2-50

8

3

5

—

2-00

6

2

%

Nyerges lovak és ideigl. nyereg alatt jár

—

—

-

2-00

6

Egész éven át szolg. álló hámos lovak

—

—

—

3-00

8

2-00

6

Igás öszvér

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

5 3

5

3

5

A csikóknak 2 éves korig föltétlenül teljes adagolásban, 2 éves kortól 4 éves korig legalább fél adagolásban lucerna adagolandó, mert annak szabad mésztartalma a csontfejlődés szempontjaiból okvetlen szükséges. Vemhes és csikós kancák szénaadagjai — amennyiben lehetséges —- legalább fele részben ugyancsak lucernában szoígáltatanclók ki, mert az ebben levő mészfeleslegre a fejlődő magzatnak is nagy szüksége van. A különféle adagolásokra való átmenet mindenkor fokozatosan történjék.

CSIKÓNEVELÉS (Csikótornáztatás) BÍRÁLATAI.

Debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia. Debrecen, 1934, május hó 23-án. Nagyságos «

Kismányai MICSKY IMRE m. kir. méneskari alezredes úrnak.

Debrecen.

Az akadémia címére megküldött »Csikónevelés« című igen értékes munkáért hálás köszönetem kifejezése mellett van szerencsém dr. Rácz Mihály gazd. főtanácsos, az állattenylélsztési tanszék vezető tanárának e műre vonatkozó véleményéit ide mellékelten tisztelettel megküldeni. ' Igaz nagyrabecsüléssel és kiváltó tisztelettel:

P- H.

DR RUFFY VARGA K Á L M Á N m. kir. gazd. akadémiai igazgató, fell&őházi tag.

Tekintetes Igazgatóság! Kismányai Miesky Imre m. kir. méneskari alezredes »CsikóneveJés« c. munkájával kapcsolatosan a következőket vagyok, bátor megjegyezni. Az állati szervezeti kialakulása, két fontos tényezőtől, függ. A z egyik, hogy szüleitől milyen öröklléísii anyagot kapott, a másik, hogy a szülőktől kapott tulajdonságok realizálására, illetve kialakulására nézve milyenek a felneveléssel kapcsolatos összes feltételek. A felnevelés tekintetében ,a tartás és megfelelő takarmányozás a döntő momentumok. Speciel a lónálli az állat fajtájának, korának és hasznosításának megfelelő kifogástalan takarmányozási mellett íkimaigiasló jelentősége van annak, hogy későbbi hivatásának megfelelő edző felnevelésben részesüljön. Ennek megfelelően fontos, h o g y a lóval már csikó korától kezdve olyan szisztematikus munkát végezhessünk, amely egy részt tüdejét,, szivét, ín- ideg- és izomrendszerét. ,az adott viszonyok között a, maximumig fejleszti, égi ,a,mely a munka, az állatot edzetté, acélossá és mindazon teljesítményeikre, amelyeikre statikai felépítettslélge képesíti, valóban alkalmassá isi tegye. Kezeknek az, elveknek az alkalmazásával, tehát rendszeres tréninggel hozzák a különböző típusú versenylovat meig|felelő erőállapotba és ez, az, oka annak, hogy úgy az állami, mint a jól kezelt magánmésefcben a szisztematikus munka a, ló, felnevelésének dominánssul kiemelkedő1 részét, a munkateljesítmény pedig a tenyészkiválasiztásnak egyik, lényeges principumát képezi.

N a g y általánosságban az,ónban hazai viszonyaink, (között csikónevelfálsi eljárásunkból hiányzik a rendszeres, munka é;s ennek következtében lóanyagunkban sokszor rejtve maradnak olyan értékek, •amelyeknek rendzeres munka segítségével történő kifejlesztésével lóanyagunk értékét! tetemesen fokozni volnának képesek. Éppen, ezért örömmel kell üdvözölnöm Micsky Imre méneskari alezredesnek, a debreceni méntelep,parancsnokának »Csikónevelés,« (esilkótorná'ztatáisi) c. igen értékes röpiratát, illetve tanulmányát, amelyben ,a csiikó felnevelésének a fentiekben kifejtett ezen fontos kiegészítő részére a figyelmet felhívta, annak: fontosságát minden tekintetben helytálló módon megindokolta, de ezen kívül — nagy gyakorlaltfi, tapasztalatai alapján — részletes leírást ad a csikó felnevelésének, rendszeres munkáltatásának, tréningjének a kiviteliére nézve is. Nagyban emelik a munka értékét, azok a, mellékletek, amelyekben a csiikótornáztató' kertek megépítésére, berendezésére,, a munka, beosztására és annak keresztülvitelére nézve tesz,,részletes javaslatot. Rendkívül kívánatos volna,, feiOfgiy azok az. elvek, amelyeket Micsky alezredes ezen munkájában lefektetett, úgy a magán, mint a köztenyésztés anyagának (szövetkezeti esik ókor lek) a felnevelésénél minél szélesebb körben találjanak követendő megértésre. Ballag, 1934. május 4. Dr. Rácz Mihály, gazdasági akadémiai r. tanár, : akadémiai c. igazgató. 14

M. KIR. G A Z D A S Á G I A K A D É M I A M A G Y A R Ó V Á R . Nagyságos, kismányai Micsky Imre úrnak m. fcir. ménesknri Őrnia®y. Debrecen.

A magyaróvári m. fcir. Gazdásági Akadémia, igazgatója által megküldött. »Osifcónevelés« c. műhöz a következő megjegyzéseket bátorkodom hozzáfűzni. Kívánatos, hogy a munka úgy az állami, mint a, magánménesek kezelői között minléíl szélesebb rétegben élterjedjen. A lótenyésztés, sikere-nagymértékben függi .attól, hogy a csikóknak legelő, és futópálya áll-e rendel kezesre, mert a, ló kizárólagosan az erőtermelés, szolgálatában álló háziállat, az .erőtermelőképesség pedig szorosan összefügg ',a csontozat, az ízületek, az izmok, inaik,, szalagok, valamint a szív és tüdő fejlettségével. Tekintve azt, hogy a, rendszeres mozgás ingerlőléig ihat a mozgató és mellkasbeli szervek fejlődésére, kívánatos elsősorban ott, ahol, megfelelő legelő a lótenyésztői gázdáknak nem áll rendelkezésre. hogy ,a. csikók számára hajtópályák létesüljenek. A h,ajtópályák építésiéire- különösen a, kisgazdák kezén levő csikóállománynak volna, nagy szüksége, mert a földéhség -követkéziében a közleiglelők nagy részét feltörték. í g y a cifcók nevelése az istállóban és. a gazdasági udvarokon történik.1 A takarmányadiag összeállilításámál kívánatosnak tartom főleg fiatalabb esi kók ka l 1 4kg. szója ba bdarána k, vagy % kg-nyi len napra 'forgó-, vaigiy tökimagpog,ácsának'etetését, ezek: fehérjében való gazdagsága.' folytán. A széna, etetését illetőleg igyeikézzliink elsősorban finom, kifogástlalan Minőségű, fiatalion kaszált fűből készített rétiszénát etetni, mert-',az többféle l'ííféleségből összetett és természetszerű. A mesterséges1 széna-,féleségeket, csak, akkor etessük, ha j ó minő-

séígű rétiszénánk nincsen. Kívánatosnak tartanám a, csikók zabadagját éves korig 4 kig|-ban, 1—2 éves korig 2—2'K kg-ban megállapítani. A 18. oldalon alul, olvasható szövegrészt »:mert innak szabad mésztartalma « célszerű a: következőiképpen módosítani, )h>o,gy » a-z, mészfelesilége folytán, . . . .« Magyaróvár, 1934. évi, május hó 12-én, P H.

Olvashatatlan aláírás.

M. KIR. G A Z D A S Á G I A K A D É M I A KESZTHELY. Kedves Barátom! A Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. nyomdájában nyomtatott »Cs.ikón,e-veIéís« (CsikóíiOTnáztatás) című munkádat- nagy érdeklődéssel olvastam. A csikókkal való foglalkozás, bár az, különösen sok munkát,, lelkiismeretes,kitartást, fáradozást ikíván, igen nagy .jelentőségű, mert, a, felneveléssel kapcsolatos foglalkoztatás lehet alapja, a jó, kitartó, világhírű magyar katona lovak minden mást túlszárnyaló- tiulajdo-nsái?ía,inaik. Munkádban részletesen, leírt, nagyszerű rajzban bemutatott csikótornakert, célszerűen egybefoglalja, mindazokat a, fontos, nagyjelentőségű tornáziatáisi módokat, melyek fő- alapját képezik ,a helyes, •okszerű csiifcóneveilésnék. A tornáz,tatás napi munkabeosztása, ,a. fejlődő csikó- szervezetének figyelembe vétele mellett, alapos jjgi biztos előkészítő- iskolája a később kifejlődött és rendszeres munkára, fogott lónak. Tefcintetiteii arra, h-ogy. a, munkát, végző esíkó csak úgy tud, kielégítően fejlődni, Iha a munkának; és a fejlődésnek figyelembe vétele mellet, történik az, állat, takarmányozása, nagyon életrevaló ,gondolat volt a, munkát takarmányozási tábláz,a,iitlal, isi ellátni. Munkádban, lefektetett alapelevéket a lótenyésztési, előadásokkal kapcsolatosan figyelembe vesszük, a szíves figyelmet isimételten megköszönve, maradok . . ... őszinte, igaiz, ti sztélét te!: Pesthy Béla, gazd. akad. igazgató. M. KIR. L O V A S T A N Á R K É B Z Ő ÉS HAJTÓISKOLA. Kedves Barátom! A véleménynyilvánításra, megküldött, nagyon hasznos munkádat az iskola, összes, lovagló tanárainak áttanulmányozásra kiadtam Eg'yöntetű véleményünket tömören kifejezve: nagy tudással és iszakertéle-mmel összeállított, részleteikre is kiterjdő munka. A z abban elgondolt csikón,ev-ellélsi alapmunikánafc általános végrehajtása- a, io- fejlődőképességét nagyban, elősegítené, az idomít ók -és, főleg a csapatok munkáját megk-önnyíltlené és a vég-eredményben aiz, innen kikerült isiiké •anyagnak edliettséget biztosítana,. , , A munkád -minden tik in tel ben hasznos Itts szükséges volt, e® kívánom annak gyakorlati megvalósítását. Örkénytábor, 1934. évi, május, hó 9-én. Szívélyes üdvözlettel!: v. Szuny©gh ezredes.

• 25

14

A M. KIR. N A D A S D Y H U S Z Á R E Z R E D P A R A N C S N O K A . Kedves Barátom!

Kívánságodhoz képest a »Osikónevelés«-rő,l írt! tanulmányodra vonatkozó véleményemet alábbiakban bátorkodom szíves tudomásodra hozni: A gondolatot kitűnőnek tartom, az ily módon előkészített csikók a jövőben külföldi viszonylatiban is minden pályán helyt fognak állani. A z előszóban talán meg lehetne még említeni, hogy a lovaik képességei átöröklődnek, így kiváló ugró .apától vagy anyától származó csilkió ezen hajlamot örökli, ami .terbészetesen .a, leírt módon fejlesztve az ily lovat később .csúcsteljesítményre teheti képessé. A mai viszonyok és lógazdálkodás. mellett a II. sz, mellékletben kihozott összeg talán túlnagy, kevés tenyésztő fog ezen célra ennyit áldozni, ezért javasolnám ennek; egy olcsóbb, a tenyésztők által .akácfából és egyéb könnyen előteremthető anyagból való megépíthetésére is egy módozati kidolgozását. Őszinte baráti üdvözlettel maradtam Sopron, 1934. április 20. kész híved Malanotti alezredes. M. KIR. » H A D I K A N D R Á S « 4. HONV. H U S Z Á R E Z R E D Véleménynyilvánítás megküldése1. Nagyságos Kismány.ai Micsky Imre m. kir. míélneskari őrnagy úrnak. Debrecen. A csiikónevelés (Csikótornáztatás) c. tanulmányra szerkesztett két két darab véleményt, szívesi tudomásulvétel és esetleges felhasználás végett csatoltan megküldöm. 1 drb. melléklet. Nyíregyháza, 1934. évi június h ó 23-án:. v. Rády ezredes. Vélemény, a kismányai Micsky Imre alezredes » CSIKÓTORNÁZT A T Á S « című munkájáról.

-

1

A fenti munkát alaposan áttanulmányoztam részint azért, hogy véleményt nyilváníthassak róla, részint, mert a, tárigy. természet énéi fogva minden lovastiszt részére, ki lóidomítással vagy lÓsportolással foglalkozik, igen érdekes. A z értékes és alapvető munkát két oknál fogva tartom alkalmasnak arra, hogy a gyakorlatban megvalósuljon. 1. Hadi szempontból. A csapathoz, beérkező lovak u. n. ménes kondícióban vannak és. esiaik hosszú ési lassú munka után érik el azt a fejlődési (fokot, ainikoi' valóban idomítás alá ilebet venni! őket. Az. első idtőslzialk túlságosan hossizúra nyúlik ezzel az, úgynevezett »Játszog.atáissal;«,. ami sok: tekintetben nehézségbe is ütközik. A késő őszi,

• 26 majd téli rövid % óráig rendelkezésre álló lovarda, egy csikó izomzatának. fejlődéséihez vajmi kevés. A több zabbal való etetés kellő munka hiányában sokszor kellemetlen tulajdonságok szülő okai leszi. Ezt a hátrányt megszüntetendő^ rnár< magam is Irájöttem, hogy csikókat a kézen ugrató kertben 2—3-szor öreg vezetőió után átengedtem, amik o r is ai csikóknak (lovas nélkül) lábaikra nem krjáos, de alapos munkát adhattam. A csikótornáteitatás elvi alapján felnevelődött és megizmosodott ló hamarabb fogható munkába veszélyeztetés nélkül és ez, hadihasznál hatóság szempontjából is előnyt jelent, 2. Svortszempontból. Minden lósz,erető és lóért pénzt is áldozó lovassportüző tisztnek a vágya, hogy olyan lovat válasszon magáinak sportcélra, melyet már előzetesen miun,kában is láthat és képességeit előre elbírálhatja. Sajnos, a legtöbb lóvásárlás »zsáfcba.macsika.« módra történük, részint laz alkat, részint a származás fog csak némi támpontot nyújtani arra, hogy » ,ló a, kívánt, sportcélra, meg fog-e felelni vagy sem. Igen sok utánjárás, nagy gyakorlati .lóérzék alapján sikerül megtalálni néha azt. az egyedet, amihez, a továbbiakra nézve reménynyel lehetünk. A icsikótornáztatás elvei .szerint dolgoaó ló már többéit enged jövőjét illetőleg következtetni, az egyes klasszisok kiválnak a munkában és a vevők figyelmét felhívják magukra,. I, A lovassport fejlesztéséhez igen nagy mértékben hozzájárulna az, ha egyes ménesek lóanyaga munkában megtekinthető Voltai. Értékesítés szempontjából is sokat jelentene a dolog, mert a, kiváló egyedeket úgy bel-, mint külföldi lovasok szívesen megfizetnék. A csikótornázfatásban lerajzolt akadályok igen szakszerűen vannak összeválogatva. A szint különbséges akadályok igen hasznosak ós egyedülállóak a ló hátiz,mainak helyes kifejlesfetóséhez és kiegyensúlyozásához. Az, egész rövid terjedelmű munka a legnagyobb szakértelemmel készült, igen nagy gyakorlati lovas érzéket árul el és. úgy a hadsereg, mint. !a lovassport érdekeit nagy mértékben van hivatva előisegíteni. Lieszkovszky

Pál, százados.

M. K I R . »BEM JÓZSEF« 1. HONVÉD ' L O V A S TÜZÉROSZTÁLY. Kedves Imre! A_»Csikónevelés«-ről írt fejtegetéseidet nagy élvezettel olvastam. Minden betűjével egyetértek, mert ha a sport az, embert át tudja alakítani, ugyanez, |áll szóról szóra iai hozzánk: legközelebb álló állatra, a négylábú barát ra, a lóra is. Alkalomadtán élőszóval szívesen elcsevegek Veled erről a kérdésről. Szívélyesen üdvözöl Budapest, 1934 július 5. igazi híved: Magasházy, ezredes. M. K I R . ÍBERCSÉNYI MIKLÓS 4. HONVÉD TÜZÉROSZTÁLY PARANCSNOKA. Kedves Barátom! A »Csikónevelés (Csikótornáztatás)« című értekezésedet igen nagy érdeklődéssel olvastam végig és annak minden tekintetben csak helye-

selhető elgondolásaival teljesen egyetértve, lótenyésztésünk rentábilissá tétele' érdekében kívánatosnak tartom, hogy a magánménesek tulajdonosai körébein. is terjesztessék. Ezen sokévi tapasztalatokon felépített tanulmány szép megoldási lehetőségét adja, annak la cél- és tervszerű munkának, mellyel biztosítva lenne, hogy nemcsak szép fcüliemü (hippologiai szempontból tökéletes), 'hanem komoly teljesítményekre szakszerűen nevelt és már kipróbált pótlovak kerüljenek munkába. A magyar lótenyésztés érdekébein, adja Isten, hogy az általad lefektetett szép tanulmány ne csak írott malaszt maradjon. Budapesein, 1934 április 30.

Igaz bajtársi üdvözlettel: Vitéz, Vécsey Aladár, ezredes,

M, KIR. »KINIZSY PÁL« 4. HONVÉD TÜZÉROSZTÁLY. Kedves Barátom! A csikónevelés (csikótornáztatás) című munkádban foglaltakkal teljes mértékben és mindlen tekintetben ©gyertek. Az ezen tervezet szerint állami és magánménesben, vagy kisgazda tenyésszszövetkezetben felnevelt lóanyag úgy a békebeli, mint a hadihasználatra teljesen megfelelő, erős csontozaté, acélos inú és kitartó lesz. Mindettől eltekintve laz ily módon felnevelt és a csapathoz, beosztott, ló már esikókorában egyensúlyát megtalálva, beugratva, és izomkondicióját elérve ,a pótlókiképzési lényegesen leegyszerűsíti és megkönnyíti. Ezen körülmény most, midőn a csapatoknál az egyévi szolgálati idő miatt megfelelő minőségű és: számú pótloviais alig áll rendelkezésre, igen nagy fontossággal bír. Az ilyen formán felnevelt lóanyag képes lesz, véleményem szerint, nemzetközi viszonylatban is ,a, fokozott konkour követelmnéyefcnek megfelelni és a hazai lovasokat diadalra segíteni. Pécs, 1934 május 22-én. } Igaz magyar bajtársi üdvözlettel köszöntelekSomorjciy Ernő, alezredes. M. KIR, »LOSONCZY ISTVÁN« 5. HONVÉD TÜZÉROSZTÁLY. 950. szám sgt.—1934. Cs ikóne veiés tárgyában. Nagyságos

M. K I R »SZONDY GYÖRGY« 7. HONVÉD TÜZÉROSZTÁLYi PARANCSNOKSÁG. 23/47. szám ki—1934. Nagyságos Kismányai Micsky Imre m. kir. méneskari alezredes úrnak Debrecen. »Osikónevelés«, illetve, csikótornáztatás, címén megküldött tanulmányához kért, véleményt osztályom részéről :a következőkben van szerencséim nyilvánítani: Honvédelmi szempontból lovainkkal szemben a1 következőt követelményeket támasztjuk: korrekt testalkat mellett a) izomerő, b) gyorsaság. c) kitartás, d) ügyesség, e) élénk vérmérséklettel párosult jóindulat, f) a, mostoha, takarmányozással szembeni ellenállás, g) a szélsőséges időjárási viszonyokkal és betegségekkel szembeni edzettség. Az a), b) c) és> d) lailatti tulajdonságok kifejlesztésének módja, a füzetben igein találóan, ési Szakszerűen van, körvonalazva. A munka teljessé tétele céljából igen hasznos volna, hogy az e)-g) pontokban felsorolt tula jdonságoknak a csikókból való »fcineveié,se« is a leírtakhoz hasonló alapossággal és bőséges tapasztalatokon alapuló éleslátással írassák meg. A füzet IV. számú melléklet takarmányozási táblákiatáival szemben célszerűbbnek látszik a, lucernának jóminőségű réti szénával való helyettesítése azon oknál fogva, hogy az, utóbbi sokféle elemből lévén öss'zetéve, ,a: benne levő fehérjék, szénliydrátok és, zsírok származási különbözősége, ,a fejlői!) szervezet igényeit tökéletesebben kielégíti. Azi esetleges; mészsóhiány könnyen és olcsón pótolható (Oa C 03). Az érdekes és értékes tanulmány szíves, megküldéséért őszinte nagyrabecsülésének kifejezésével háiási köszönetet mond Miskolc, 1984. évi május hó 1-én vitéz Bethlenfalvay alezredes, osztályparancsnok. M. KIR, KISBÉRI Á L L A M I MÉNES.

, , , r Kismanym Micsky Imre urnák, un. kir. méneskari alezredes, Debrecen.

Folyó évi április hóban küldött »Gsikónevelés« c. tanulmány igen értékes és főképpen katonai szemponutból célravezető csikónevelésí módszert tartalmaz, melynek megvalósítása a lótenyésztés előbbre vitelét is igen nagy mértékben elősegítené. A tanulmányt lényegében nem érintő véleményem szerint a csikótornakert építésénél a 75 cm. magas akadály választott csikónak talán sok. Hogy az esetleg kiszabott munka szerint, ne kelljen az egész ugratópá'lyán végigmenni, vagy visszafordulni, célszerű volna oly megoldás, mely szerint több kapun át lehessen az ugratópályából a 32

csikókat kivezetni. Célszerű lenne talán még a nyári időszakra egy gázló usztatónak az. építése is. Egyben köszönetem fejezem ki a küldött tanulmányért, amelyet értékénél és érdekességéinél fogva a tiszti könyvtárban elhelyeztem. Kecskemét, 1934. évi május hó 12-én. Vitéz Rábay, alezredes.

Kedves Barátom! ( Nagy élvezettel olvastuk »Csikónevelés« című brosürödet, mely minden tekintetben helytálló, kiváló szakmunka, s melyhez: őszintén gratulálok. ü g y fejtegetéseiddel, mint javaslataiddal minden tekintetben egyetértek; iaz országos lótenyésztés erdőkéiben igen nagy horderejű lenne, ha csikóinknak legalább egyrészét elziek szerint tudnók felneveltetni s ezáltal a természetadta körülmények következtében amúgy is jól nevelődő lovainkat a mai viszonyoknak megfelelőleg edzettebbé, alkalmasabbá s a külföld részére keresettebbé tudnók tenni. Sajnos, a jelenlegi gazdasági viszonyok nem igen kedveznek a, nagyértékű javaslat propagálására. Amidőn legjobb belföldi vásárlónk, a lóavató bizottság a 4 iéves csikóik elitjéért 500 pengőt fizet, 33

20 akkor nehéz a lótenyésztőt oly újításokra kapacitálni, ami maki újabb kiadásokat jelent, habár idővel ezen kiadások busásan meg is, hoznák kamatjukat. Őszintén kívánom azonban, hogy nagyértékű munkád az országos lótenyésztés és. szegény hazánk javára minél szélesebb' mérvben megértésre találjon. Szívélyes baráti üdvözlettel maradok Kisbér, 1934. évi április 27. őszinte híved: Polmtzky, alezredes. DE. L U D Á N Y MIKLÓ FELSŐHÁZI T A G N Á D U D V A R . Kedves^ Barátom! A 'csikótornáztatásról szóló füzeted megkaptam. Nagyon köszönöm, véleményed osztom! Azonban mint egy tipikus kisgazda vármegye lőtienyésztő'-eilnöke gyakorlati jelentőségét abban, látom és> ez, ,a, fontos, hogy a kisgazdáknál is, akik között mintegy propaganda füzetet terjesztettem, szintén tetiszlélsre és 'elismerésre talált. Pedig ez nagy szó, mert ők; úriemeberek felfogásaival szemben nagyon rezerváltak szoktak lenni. Őszinte barátsággal üdvözöl: Dr. Ludány >Iik!ós Hajdú vm. lótenyész bizottm. Elnöke. Nádudvar, 1934. X/16. ORSZÁGOS M A G Y A R G A Z D A S Á G I EGYESÜLET. Bp. szám.

Budapest, 1934. április 16.

Kedves Imre! Nagyon köszönöm szíves előzékenységedet, hogy a csikónevelésről írott érdekes tanulmányodat megküldeni szíves voltál. Gazdag gyakorlati megfigyeléseken nyugvó munkádat nag^ ér/ deklődéssel tanulmányoztam át és elismeréssel láttam azt, az odaadó léte 'lelkes ügyszeretetet, amellyel a; lótenyésztés és 'az, .általában elíhanyaisiolt csikónevelés fejlesztésének a, kérdését felölelted. Óhajodhoz képest lehetőleg már a Közteleik; legközelebbi számában tanulmányodat örömei fogom ismertetni. Őszinte nagyrabecsüléssel' és szívélyes üdvözlettel vagyok

N agyág,os

igaz híved: Battha Pál, titkár. Micsiky Imre méneskari alezredes úrnak, mén telepparan esnek. Debrecen.

FELSŐDUNÁNTÚLI M E Z Ő G A Z D A S Á G I K A M A R A , GYŐR. 5114/1934. sz. sch/tn. IV. 26. T á r g y : könyvtár ügy. Nagyságos Kismányai MICSKY I M R E Úrnak, m. kir. méneskari őrnagy, a debreceni méntelep parancsnoka. Debrecen. Kamaránknak megküldött »Csikónevelés;« című értékes művéért

28 fogadja. Őrnagy Úr ezúton kamaránk őszinte köszönetét. könyvtároztuk.

A

munkát

Győr, 1934. ápr. 26. A Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kamara nevében: P. H.

Olvashatatlan aláírás, igazgató.

ALSÓDUNÁNTÜLI M E Z Ő G A Z D A S Á G I K A M A R A K A P O S V Á R . 6886/1934. M/F. Mélyen tisztelt Alezredes "Úr! Nagyon köszönjük a részünkre már rlélgebben megküldött Csikónevelés (Gsikótornáztatás) c. b. füzetét, amelyhez melegen gratulálunk, A füzetben tárgyaltakat igen hasznos, gyakorlatias, és értékes munkának tartjuk, amelynek a magyar lótenyésztés jövőbeni kifejlesztésire minden bizonnyal (komoly befolyása, lesz. A szervezet edzett, egészséges és kitartóvá való nevelése csakis ily rendszeres és céltudatos munkával érhető el tehát a, ló is; úgy válik munkabíróbbá és értékesebbéi Ezért van neki általános, lótenyészefi és ilykép gazdasági szempontból is nagy fontossága,. A kérdés e legfőbb részével tehát teljes, egiélszében egyetértünk, A részletkérdésekre nézve, — szíves felhívására hivatkozva — legyen szabd azt az egyetlen észrevételt! kifejezni, hogy csikókorlátnak jobbnak véljük a fakorlátot, mint .a drótkötelet. Nagyobb — (százas,) csapatnál a csikók között úgy vléHjük könnyebben fordulhat elő sérülés a, drótkötéllel, mint a fakorláttal. Ugyané szempontból tartjuk kívánatosnak azt is, hogy, a korlát az, oszlopok belső oldalára kerüljön, amely mód véleményünk szerint a kerítésnek is, nagyobb biztonsagot ad, amellett pedig a csikót is megvédi attól, hogy az oszlop éles sarkai miatt baj; ér je. Kiváló tisztelettel: az Alsó dunántúli Mezőgazdasági Kamara, nevében: P. H..

Igazgató szabadságon: Monár Pál titkár.

D U N A — T I S Z A K Ö Z I M E Z Ő G A Z D A S Á G I K A M A R A KECSKEMÉT A »Ősikóneveié s,« esi kotor náztatás című kiadmányának' kézhezvételét köszönettél igazolva, tisztelettel van szerecsénk értesíteni, hogy az abban foglalt tervezetet csak; helyeselhetjük, amennyiben tapasztalat szerint a csikó nevelésénél a rendszeres és minél intenzívebb testmozgásra igen nagy súly helyezendő és e szabály alkalmazására a ,t„ Őrnagy úr állal kidolgozott tervezet igen alkalmasnak iglélrkezik. Amennyiben tehát a, gyakorló pálya, elkészítésére a szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll, az esetben annak megvalósítását a magunk részéről is melegen pártfogoljuk. kiváló tisztelettel a, Duna;—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara nevében: Dr. Nagy, h. igazgató.

• 29 és tapasztalatokon alapuló tanulmányának, közzétételével, reményiem, hogy annak előbb-utóbb gyakorlatban is hasznát fogjuk láthatni. Kiváló tisztelettel és nagyrebeesüléssel gróf Dégeníeld Pál.

DEBRECENI GAZDASÁGI EGYESÜLET. 885/1934. szám. Nagysa-gos

GRÓF WENCKHEIM DÉNES URADALMA.

kismányai Micsky Imre alezredes, méntelepparancsnok úrnak.

Nagyságos Helyben.

Tisztelettol értesítjük Nagyságodat, hogy Csikónevelés (csikótornáz.tatás) c. munkáját köszönettlel vettük s az ebben leí'ektetett irányelvétkét lótenyésztésünk fejlesztése, a, magyar ló okszerű felnevelése,, téteményfcépessféigénefc fokozása s kedvezőbb értékesítése szempontjából célszerűnek, s .a gyakorlatban megvailósítandónak tartjuk. Amidőn Alezredes úrnak a magyar lótenyésztési előbbrevitele érdekében folytatott lelkes munkásságához Isten bő áldását kérjük,, egyúttal! értesítjük, hogy egyesületünk a hortobágyi köziegelőn létesítendő csikótelep felállításának tervét állandóan napirenden tartja s annak létesítései és céljának megfelelő fenntartása munkájához; előre, is kérjük Ailiezeredeis úr szive® támogatását. Debrecen, 1934. augusztusi hó 19-én. Kiváló tisztelettel: a. debreceni Gazdasági Egyesület nevében: Vajda István titkár.

Jóna István elnök.

P. H. GRÓF DÉGENFELD PÁL.

Téglás, 1934. május; 12. Nagyságos Alezredes Úr! A csiikóneveiésről írt tanulmányt köszönettel vettem és miután szerény véleményem közlését méltóztatik kérni, rövidén, bátorkodom, azt kifejezni. A mai lóneveiésiiiik egyik igen lényeges, hibájának tartom, mint azt a háború is megmutatta,, azt, íhogy edzettségire semmi súlyt sem fektettünk és általában nem győzik megvárni a csikók kellő kifejlődését. A kiistenyésztőnél ennélfogva, elsatnyul a, különben, megfelelő fiatal állat, a: nagytenyésztő, pedig elkényezteti és kertészeti kifejezést használva, »meghajtja^ a csikó, fejlődését ; eredmény a sok, puha,, használatban hamar elromló., betegségeknek kevéssé ellenálló ló. A tanulmányban ismertetett tartási és tréning mód bizonyára igen .alapos, szaktudás és tapasztalat alapján letit megállapítva és azt minden tekintetben jósaik helyeselni lehet, és követni is — ha a viszonyok azt lehetővé fogják tenni. Ennek azonban ma leküzdhetetlen anyagi akadálya van. Megvalósítása, csak szövetkezeti alapon képzelhető ma, el ési csak akikor, ha, az értékesítési viszonyok: a ilőnevelést rentábilis gazdasági ággá teszik, úgy, mint, az; régen volt. Természete^,, hogy én, nem lluxus, de használati lóra gondolok ezen kérdés tárgyalásánál. Alezredes úr mindenesetre igfen hasznos, munkát végzett tudása. 14

kismányai Micsky Imre úrnak. Őrnagy, méntelepp a rancsnok.

Debrecen.

Köszönettel vett »Cs,ik.ón.evelés«-ben foglalt csikónevelés elgondolásig. nem csak az eszme újszerűségénél, de gyakorlati használhatóságánál fogva is annyira helyes és célravezető, hogy azt külön hangsúlyozni felesleges. A futó- ós akadálypályákon szakértelemmel felállított akadályok s egyéb tartozékok ügyes alkalmazásával kényszerítve van a növendék csikó mindama mozgások gyakorlására., melyek testi fejlődésére nézve a. legfontosabbak. Az, elérendő eredményit; nagyban elősegíti a kifutók, valamint a;z, akadályok méreteinek helyes meghatározása. Ha, a, lótenyésztő vidékek városait és a nagyobb magántenyésztőket sikerülni fogl a terv gyakorlati, kiviteliére megnyerni, akkor az eredmény nem fog elmaradni. Igen sok azonban még e tekintetben a propagandisztikus tennivaló, mert sajnos, eddig .a, esikónevelésnél azok u. n. tornáz tatás ára. még ott sem fordítanak kellő figyelmet, ahol arra a lehetőség megvolna. Doboz, 1934. június 14. Teljes tisztelettel: Gróf Wenckheim Dobozi uradalmi! n,ak Fői n tézősége. Holtmann Rudolf főintéző. MOCÍSÁRY KÁROLY, BORSODSZEÖVIERE. Borsodszemere, 1934. V I 20. Kedves Imre! Először is hálás köszönetet mondok a »Csikótor.náztatás«-od elküldéséért. Őszinte élvezettel olvastam. Már régen szükség lett volna ,.at köztenyésztésben hasonló' munkára, Ami pedig az én véleményemet, illeti: többszöri, alapos végigolvasás után, oda lyukadtam ki, hogy szőrszálhasogatás lenne részemről, ha munkád bármelyik passzusába belekapaszkodnék. Munkádhoz — az én véleményem szerint, ha, ugyan az jelent valamit — nem kell kommentár. Addig is, amíg látogatásommal meg nem nyomorítalak, igaz lovasszeretettel ölellek Mocsáry Károly. MÉNESBIRTOK, MEZŐHEGYES. 1934 VI. 14. Kedvesi Imre! A »Csikóne.velés« c. munkádat megkaptam és áttanulmányoztam. A domesztikált állatfajokról, azoknak a1 használati cél érdekében szóló kitenyésztettségérő'1 írt fejtegetéseiddel nem mindenben értek .egyet, végeredményben, azonban ez úgy sem érinti munkád lényegét.

Ami viszont a csikók edző, váltakazó mozgás módsz,érinti, tehát a Te elgondolásod szerinti tornáztató felnevelését illeti, egész röviden csak annyi a megjegyzésem, hogy ott, ahol a: terep, tehát la legelői és jártató helyek ter mészets'/e:rű 1 eg nem nyújtanak felületi változatos. iságot, mindenben aláírom elgondolásodat. A völgy és domb megépítését és azoknak a jártató 'pályára való beépítését magam is megcsinálom. A z akadályoknak egy külön pályára való beépítését — ott, ahol félvér anyagról van szó. tehát az értékesítés főcélja a, katonai hátas, vagy sportcélokra történő ©ládáig —elengedhetetlennek tartom. A kizárólagosan gazdasági célt szolgáló igás anyag tenyésztésénél, ahol a katonai célokra vialó eladás a tüzérségi hámos tipus. íaeui tartom fontosnak a, beépített akadályokat, legfeljebb a méncsikóknál. Utóbbiak nálam 1% éves kortól kezdve kézen való beugratás alá kerülnek. .' Végeredményben őszinte örömmel olvastam munkádat, mert régi, kedvenc gondolataim és elgondolásaim öltöttek benne testet, adja Isten, hogy minél több tenyésztő' valósítsa meg, akkor könnyűvé válik ia. iselejező' osztályozás! Isten áldjon. Imre, Bellus kezeit sokszor csókolva,, szeretettel üdvözöl őszintén tisztelő jóbaríátod: Thiringer Vilmos intéző, a mezőhegyesi ménesbirtok ménesének vezetője. H A Z S L I N S Z K Y KRULL. HUSZÁRSZÁZADOS. Örkénytáibor, 1934. IV. 18-án. Mélyen tisztelt Alezredes Ur! Kitüntető bizalmát hálásan köszönve jelentem, hogy örömmel olvastam újabb munkáját. Szerény véleményem szerint: egy igen időszerű, értékes és száz százalékig megszívlelendő igazság, melynek a tenyészetben való alkalmazása mindnyájunk örömére válna. Az, ugró pályának egyik hullámosra építendő hosszú falán a lejtekre tett akadályok is előnyösen volnának alkalmazhatók, hogy a felfellé és lefelé való ugrások üdtvös hatását is kihasználnánk. Továbbá, elgondolásom szerint, az idősebb csikók számára emelhetők lehetnének. Alezredes úr további barátságát égi jóindulatát kérve, maradok mély tiszteletemet, jelentve: ig'az aiattosa: Hazslinszky, százados. N É M Á I ANTAL, M É N E S K A R I ALEZREDES. Kedves Imrém! Fogadd leghálásabb köszönetemet előléptetésem alkalmából tolmácsolt szíves szerencsekívánatiaiidért. Felhasználó,m az, alkalmat, hogy egyszersmind őszintén gratuláljak, a »Cfeikónevel!éiSi« című nagyszerű munkádhoz,. Élvezettel olvastam annak: minden sorát, melynek mindegyike aranyigazságot tartalmaz s ha követésre találnak, hamarosan meghozná, a fáradtság gyümölcsét. Önagyságániak hódolatteljes kézcsókom tolmácsolását kérve, a régi bajtársi szeretettel sokszor ölel Kisbér. 1934 május 3-án Tóni 14

R E Z N E K JENŐ, TÜZÉRSZÁZADOS. Hálásan köszönöm Aleizredfes Ur megtisztelő bizalmát, mellyel kitüntetni méltóztatott. A nekem küldött munkát alaposan áttanulmányoztam újólag. Nem volt előttem ismeretlen, mert az, osztályparancsnokság 'véleményezés végett annakidején megkapta és nekem lett kiadva állásfoglalás végett. Mint akkor is, most is csak azt imondhatom, hogy minden tekintetben igen szép elgondolás és megvalósítása nagyon-nagyon kívánatos volna,. Az: az egyszersmindenkori befektetés, aimibe a megépítése, kerülne, dúsan kifizetődne rövid idő alatt. Hiszen a legtöbb helyen az, istállók meg is vannak:, ,a lójártiató pedig nem kerülne nagy költségbe. A hadsereget illetőleg egyenesen döntő fontosságú volna elérni azt, -hogy oda már kipróbált, munkabíró, egészséges lovak kerüljenek, melyek lovaigoltsági és kiképaési foka, annyira előhaladott, hogy a terhes pótlókiképzés minimumra redukálódnék. Teljesen megállja, a, helyét az,, hogyha a, ló nem alkalmas, már mint csikót selejtezni; kell. Am:i a pálya megépítését illeti, esetleg lehetne egy olyan tervet is készíteni, hogy ahol istálló építése fölösleges, mert, már megvannak, ott átlóvonalak beállításai célszerű lenne. Az, akadályok minden tekintetben megfelelőek, méretük is igen jó. Nem fontos, hogy nagy akadályok álljanak rendélkjlsásrie, hanem apró, iigyesítő akadályok legyenek. Az I., II., III. és IV. akadálynál az, akadály hossz,mérete célszerűbb lenne 10.5 m. és 21 m. Ugyanis fconkourokon is ez ,a, megfelelő távolság. Duplaiugrásnál 7 m„ ha közben egy vágtaugráis van, 10.5 m., ha két vágtaugrást kell a lónak csinálnia és így tovább. Bár ezek az, iigyesítő akadályok főleg lépésre készültek, de lesznek csikók, melyek lendülettel vágtáznak és azoknak aiz. általam említett távolságok felelnek meg. A VIII., sz. akadály anyagát illetőleg nekem szimpatikusabb lenne, ha úgy lenne megcsinálva. mint a karámok. Tehát természetesebb, a, lovak is szívesebben ugorják. Egyébként igazán nagyon-nagyon preciz, és kifogástalan sízép felépítésű munka, ha az általam említettek nem is lesznek elfogadva, úgy is minden tekintetben megvalósítható anélkül, hogy ez iái legkevesebbet is befolyásolhatná értékében. Igyekeztem alezredes úr kívánságához képest az, ügy érdekében teljesen tárgyilagos lenni. Maradok Alezredes úrnak mindenkor latkész, híve alattosi tisztelettel: Budapest, 1934 X . 29. j

legkészségesebben szolgá-

Reznek, sz,á,z|ados. CHRISTOPH FRIGYES, FÖLDBIRTOKOS. Fehérgyarmat, 1935 január 26. Kedves, Barátom! Kiváló .szakképzettséget tanúsító »Csikónevelés (csikótornáztatás)« című művedet nagy köszönettel kéjhez vettem. Nagyfontosságú munkásságodat!, mely lótenyésztésiünk fejlődésében korszakot jelent, mele?! szeretettel üdvözlöm. Ez hivatva van, hogy szebb, jövőt és, erősebb bázist teremtsen a gazdatársadalomnak ,a jelenlegi mostoha, helyzetéből való kiver gődésrei és talpraáilásra. Nemzeltli szempontból, minthogy ezáltal nemcsak megélhetésünk könnyebbülhet meg. d'e magyarságunk erősbödését is elősegítené, műveid elismerést és figyelmet érdemel és; emellett megvolósulást- köve tel. Hiszem, hogy az a.z általános méltánylás, amelyet műved ismertetése kapcsán a legszélesebb gazdakörökben tapasztaltam, felsőbb körökben sem fog elmaradni és ez a mielőbbi megvalósítást hozza magával. • 39

Én, íki harminc évnél töb bideje működöm, mint lótenyésztési bizottsági tag, de mint hivatásos, gazda is. célkitűzésednek horderejét értékelem és annak a hő óhajomnak adok kifejezést, hogy tervezeted csonka, hazánk mindén megyéjében megvalósulást nyerjen és egy egy csikókert — 'tervezeted szerint — minden megyében létesüljön. Igaz magyar bajtársi szeretettel üdvözöllek,

Nagyságos

III. számú melléklet.

tisztelő barátod és híved: Christoph Frigyes. kismányai Micsky Imre alezredes úr, a debreceni méntelep parancsnokának. Debrecen. A MÁSOLATOK HITELÉÜL!

Debrecen, 1936. évi június hó 26-á.n. MICSKY IMRE s. k. alezredes, mén telepparancsnok.

UTASÍTÁS az egri Főkáptalan ménesének irányítására és kezelésére.

40

1. TENYÉSZTÉS CÉLJA: Mezőgazdasági és katonai célok részére minden irányban kiválóan használható, tetszetős küllemű, megfelelői testtömegű, csontos, izmos, egészséges szervezetű, acélos, edzett, kisigényű, nyugodt vérmérsékletű és kiváló munkabíró lóanyag előlállítása. Az 'előállított anyagból a ménes részére szükséges törzsmén és kancaszükséglet kiválasztása után, az országos fedező méneknek megfelelő ménanyag a m. kir. állami lótenyésztő intézetek céljaira lesz felajánlva. Tenyésztésre nem megfelelő ménanyag ivartalainítás után a honvédség részére lesz eladva, vagy más úton értékesítve. Ugyancsak eladásra kerül a felesszámú ka ncaanyag is, de a továbbtenyésztésre alkalmas; kancák eladásánál a kistenyésztő gazdák — iái köztenyésztés előmozdítása céljából — minden körülmények között előnyben részesíttetnek. 2. TENYÉSZIKANY ÉS A TENYÉSZTÉS MÓDJA: Az uradalom változatos talajának megfelelőleg Gidian, Angol félvér (Furioso, North íStar) és Nonius, lovakat tenyészt oly módon, hogy törzsménekiil a. mezőhegyesi ménessel kapcsolatban levő és e ménesből származó állami méneket bériéi. Az egyes törzseknek így történő megalapozása után a ménest úgy kell továbbfejleszteni, hogy a törzsméneket (az egyes törzseken belül) a ménes tenyészetéből kell kiválasztani és a vérvonalakat egymással keresztelni. A tenyészcél minél tökéletesebb elérése csak a fentebb vázolt rokon tenyésztéssé] érhető el legbiztosabban és ezáltal a káptalani ménes fajtajellegét is legjobban lehet rögzíteni és kidomborítani. A rokontenyésztésnél mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy a párosításból származó ivadéknak az utolsó két nemzedéken ne legyenek 'közös ősei. Szóval testvéreket, első unokatestvéreket, apát leányával, anyát ifiával ne párosítsunk, mert ez, a vérfertőzés többször káros, mint hasznos. A rokon-tenyésztés foka, legyen mindig mérsékelt, illetve az ivadékok származási lapjain a közös ősök legközelebb csak a 3—4. nemzedékvonalakon forduljanak elő. Amennyiben a tenyészetben lévő mének és kancák közelebbi rokonságba kerülnének, illetve a, saját tenyészetből vett törzsménekkel a vérfertőzés nem voln a elkerülhető, úgy Méizőhegyesről származó mént kell bérelni törzsménül — lehetőleg kettőt máis-más vérvonalból -— azért, hogy utódaikból •a ménesben törzsméneket hagyva, újra a saját tenyésztésből származó törzsménekkel lehessen továbbtenyészteni. A vérfertőzés alkalmazása kétélű, mert a. természet törvényei szerint (aizi ivadékokban úgy iaiz előnyös, mint a hátrányos: tulajdonságok erősen megköttetnek, az ivadékok azokat mindenkor hűen örökítik és iha e megkötött tulajdonságok rosszul sikerültek, a (ménesnek egész évjáratai tönkremehetnek. Ilyen tenyésztési módot csak kísérletképpen ajánlatos alkalmazni. 41

3. TÖRZSMÉNEK, CSIKÓK, A N Y A K A N C Á K

MEGNEVEZÉSE:

A törzsménül kiválasztott országos fedező méneket éppen úgy, mint. a saját ménesben nevelt törzsméneket is, működésük időszerű (sorrendjében, a Mezőhegyesen kialakult vérvonalak szerint (törzseken és vérvonalakon belül) A, B, 0, D betűkkel és mellette az alkalmazásuk sorrendjét mutató folyószámokkal kell elnevezni. Pl. Gidran törzsben: a mezőhegyesi Gidran törzsbe bekapcsolódott törzsmének a Gidran—31 (A), Gid'ran—33 (B). Gidran—3 (C) vérvonalak szerint kapják a Gidran név mellé a vérvonalat jelzői betűt és a sorszámot.'; 801. tksz. Orosháza,—1 bérmén,, mert apjai: A l g y Gidran (félvér Gidran), a mezőhegyesi 3 vérvonalba nem állítható be. Eteí a mezőhegyesi Gidran vérvonalaktól messzeálló lij Gidran vérvonalat alkot és ivadékai a Mezőhegyesről származó bármely vérvonalú Gidran ménnel párosíthatok. A ífenti Ikörülméyek miatt a- (saját) ménesbeli törzsmén elnevezése Gidran—Dl lesz. »D«, mert a mezőhegyesi A, B, C Gidran vérvonalakba nem tartozik és »!«, mert a káptalani ménesben »D« vér vonalban mint első- törzsmén szerepel. Furioso és North Star 'angol félvér törzsekben: A káptalani ménesben a mezőhegyesi angol félvér törzsekbe bekapcsolódott törzsmének Furioso—1 (A), Furioso—10 (B), továbbá North Star—4 (A), Nort hStar—6 (B) vérvonalak szerint kapják a Furioso, illetve North Star név mellé a, vérvonal betűjét és a sorszámot. 614. tiksE. Tisza derzs országos fedező1 Iménnek törzsmén elnevezése a fentiek szerint Furioso—B1 lesz. »B« mert a mezőhegyesi Furioso— 10 (B) vérvonalba tartozik és »1«, mert a káptalani ménesben a Furioso—B (10) vérvonalbain mint első törzsmén szerepel. 659. tlksz. North Star X V I — 3 jországos fedezőmén,, törzsmén elnevezése North Star—Al. »A« mert a mezőhegyesi North Star—4 (A) vérvonalba tartozik és »1«, meri. a káptalani ménesben a North Star —A vérvonalban mint első törzsmén szerepel. A Ncmius törzsben: A káptalani ménesben a, mezőhegyesi Nonius törzsbe bekapcsolódott mének a mezőhegyesi Nonius—29 (A). Nonius '31 (B), Nonius—86 (C) és; Nonius—37 (D) 'vérvonalak szerint kapják a Nonius név mellé az egyes vérvonalakat jelző hetüket és |e mellé kötőjellel a, sorszámot. 603. tksz. Ménesbirtok—2 országos fedezőmén törzsmén elnevezése a fentiek Szerint Nonius—Öli lesz. »C«, mert a mezőhegyesi Nonius—36 (C) vérvonalba tartozik és »!«, mert a káptalani ménesben a Nonius —C vérvonalban mint első törzsmén szerepel. 740 tksz. N o n i u s — X X X V I I — 1 országos fedezőmén törzsmén elnevezése lesz a fentiek szerint Nonius—Dl. »D«,m.ert a mezőhegyesi Nonius—37 (D) vér vonalba tartozik és »1\ mert a káptalani ménesben la Nonius—D védvonalban mint első törzsmén szerepel. A született csikók apjuk nevét, illetve apjuk vérvonal betűjét és törzsmén sorszámát (kapják. Miután egy apának ugyanabban az évben több csikója van, azért a jcsikó az apja vérvonal betűje és törzsmén száma mellé — születésének sorrendjében — még_ az, úgynevezett csikószámot is. kapja. A esikószám minden évben minden mén csikóinál 1 lfolyószáimmal kezdődik. P l : 801 tksz, Orosháza—1 bérménnek, melynek törzsmén neveGidran—Dl — 1935. évben születendő első- csikójának neve G i d r a n - 1)1—1 lesz, rövidítve GDI—1. 614 tksz. Tiszaderzs bérménneik, melynek a. törzsmén neve Furi42

oso—Bl, 1935-ben születendő első csikajának neve Furioso—B1—I. lesz, rövidítve FBI—1. 659 tksz, North Sstar X V I — 3 bérménnek, melynek törzsmléín neve North Star—Al—1 — 1935-ben születendő' első csikójának a neve North-Star—Al—1 lesz, rövidítve NtAl—1. 603- tksz. Ménesbirtok—2 bérménnek, melynek törzsmén neve Nonius—Cl, 1935-ben születendő első csikajának neve Nonius—Cl—1, lesz. 740 tksz. tlksz. Nonius X X X V I I — bérménnek, melynek törzsmón neve Nonius—Dl — 1935-ben születendő első csikójának neve Nonius— Dl—1 lesz, rövidítve ND1—1. Az anyakancáiknak kiválasztott csikókat 4 éves korukban kell párosítani és any.aikanca számmal ellátni. Ez az anyakanca szám a csikÓÉiSv elé jön. P l : 1 'tksz. Gidran—Dl—1 rövidítve 1—GDI—1 101 „ Furioso—Bl—1 „ 101—FBI—1 102 ., North -S-tar—Al—1 102—NtAl—1 201 ., Nonius—Cl—1 „ 201—NC1—1 202 „ Nonius—Dl—1 „ 202—ND1—1 A cs'kóknak, anyafcancáknaik és törzsméneknek előbbi 'elnevezése -azért szükséges, hogy a tenyészet szaporodása következtében -az eddigi elnevezéseknek egyedüli alkalmazás,a nehézkes ne legyen és za varokat ne keltsen, mert az -egyes egyedek neve, valamint bélyegzléíse nem lenne megfelelő összhangban úgy, hogy névről a bélyegzés -segítségével az egyes egyedeket bárki felismerhesse. A z új elnevezések mellett a, régi elnevezések, illetve nevek adás,a is alkalmazandó, abból a célból, hogy a használatban levő lovak a, neveken szólíthatok légyenek. (Munkakö-zbén a lónak nevén szólítása 'közismerten nagyjelentőségű.) 4. BÉLYEGZÉS. Az okszerű és céltudatos tenyésztés megkívánja, hogy az eiaiyes lovak a törzskönyv szerinti nevükkel összhangban legyenek ,lebélyegezve, mert; a névről, a. bélyegzés segítség.'vei. a legnagyobb pontosságijai és, könnyen felismerhetők. Mindezek és azon fontos szempontok tekintetbevétele után. h o g y a. bélyegzésből a tulajdonos neve és a törzstenyléísztés vér vonalainak milyensége is kétségtelenül felismerhető legyen, a bélyegzés az alábbiak szerint eszközlendő. Csikóknál bal pofán: Gidran, Furioso, North S-tar, Nonius tehát törzsbeli ivadékoknál a törzs, kezdőbetűje, mellétje a vérvonalak megjelölésére szolgáló, megfelelő »A, BB, C, D« betűik és az apának mindenkori sorszáma, ezek alá közepére pedig a csikószám jön. P l : GD 1 (Gidran—Dl—1) 1

FB 1 (Furioso—Bl—1) 1

NtA 1 (North IStar—A.1—1) 1

NC 1 (Nonius—Cl—1) 1

ND 1 (Nonius—Dl—1) jobb íjofára a jönnek.

tulajdonosi

1

Eglri

Főkápalant

megjelölő E K betűk

Ha telivér mént kei le no alkalmazni, ennek csikóira a, telivér kezdőbetűjét a bal pcrfár.a és a mindenkori csikószámot pedig alája kell sütni. A jobb pofára (E K bélyeg jön, mint az előbbieknél. Anyailcancáknál: A választott osikókjorban kapott bélyegzési)ez a jobb pofán az E K bélyeg alá az anyakanca, törzskönyvi számát kell elütni. Pl.: balról GD 1 FBI 1 1 jobbról: E K E K stb. 101 1 Törzsméneknél: Melyek a, ménes tenyészetéből származtak, a választott korukban kapott osdkóbólyegeklhez a, jobb pofán az E K bélyeg alatt (ott, aíhol az anyakancáknál anyakanca törzskönyvi szám van) kapják azon sorszámot, amelyet mint törzsmének működésüknek időszerű sorrendjében, az egyes viéírvonalakon belül elfoglalnak. PL balról: GD 1 B jobbról: E K 2

Ezzel a. kevés bélyegzéssel a tenyészet mindén egyes egyede mindenki által a. legpontosabban felismerhető. A tulajdonost jelentő E K betűik, a vérvonalat mutató »A« »B« »C« »D« betűk, valamint a, csikó-, anyakanca-, törzsmlélnszám, továbbá a vérvonaili betűk mellé bélyegzett, apát jelző sorszám, a tenyésztés ok- és 'célszerű veretesének szempontjából semmi kívánnivalót sem hagynak hátra. Azt is megjelölik, hogy az egyes törzsbeli avagy félvér ósi a vérvonalaikat jelző nagybetűik: melletti, folyószám nemcsak az apa, nevét, hanem azt is mutatja, hogy m apa az egyes vérvonalakban hányadik törzsmén. 5. FEDEZTETÉS. A fejlődő szervezet egészséges felépítésére a zöld takarmány, melyben sok: vitamin van rendkívül fontos, 'éppen azért a fedeztetések évente' január hó lörtől kezdődjenek. Ez a legcélszerűbb időszak arra, hogy a csikók a várható leellések után felerősödve, azonnal a vitamindús legielőre kerüljenek és így a legkésőbb' születettek sem maradnak ki a legeltetési idényből. A jelenlegi (használatban levő sokféle fedeztetési módozat közül az alábbi fedeztetési, mód eszközlendő, amely módszer kipróbálásakor a legjobb kézből fedeztető eljárásnak bizonyult. I. A fias kancák ellés után a, 8—9-ilk, napon kerülnek p r ó b á l t a t á s hoz ési amennyiben sárlanak, befedeztetendők. A még nem sárlott kancákkal a próbáitatást naponta, addig kell ismétltetni (a próbát erőltetni nem szabad), amígi a sárlás, jelei nem mutatkoznak. A megsárlott és beifedlezett kanca — ha még sárlást mutat — a (harmadik napon újból fedeztetendő. (Harmaidniapos ugrási.) II. Az első fedeztetéstől számított 17-iik naptól 24-iik napig minden kanca kíméletesen próbáltatandó és amelyik sáriik, azt újbóli be kfell fedeztetni, mint az első sárlásnál. A további eljárási ugyanilven sorrendben folyik. Ha a kanca a, kapott, utolsó ugrástól számítva a 41—48-ilk napok .alatti próbáltatásofcnáil sárlást nem mutat, úisy azt csaik akkor kelli próbához vezetni, ha rajta a sárlás jelei mutatkoznának. A határnapok mindig a legelső ugrástól számítandók, nem a har madnapost ól. III. A próbáik, ha az istállóban kellő (hely áll rendelkezésre, legelőnyösebben úgy végezhetők, hogy a, reggeli zabolás előtt, vagy utána a lekötött kancák faránál a próbamént az istállón keresztül14

vezetjük úgy, .hogy a próbamén a kancákhoz hozzá ne érhessen és a, kancáik se a mént, sem pedig a vezető embereket meg ne rúghassák. (Erre a, célra nagyon nyerítő® és megfelelően nyugodt mén használható legcélszerűbben.) Ez az eljárás nagyon alkalmas a sárlaini kezdő kancák kiválasztására, mert ilyen alkalommal a. kancák isárlási ösztönüket már az állásokban megmutatják. A próbáitatást vezető alkalmazott, a próbaménnek az istállón keresztül vezetése alkalmával,. a. sárlás jeleit mutató1 kancáikat jegyezze fel és csaík azokat próbáltassa,, melyek a sárlásnak jeleit (elterjeszikedés, nyerítés, a mén felé, vizeléshez, hasonló előkészület, villogás stb.) mutatják. — Ezzel az eljárással sok időit lehet megtakarítani, mert a nem sárló kancák felesleges próbáitatása elmarad és a sárlásra hajlamos kancáik minden alkalommal ,a, ménhez jutnak. Próbáltatási példa: ellés 1933 jianuár hó 16-án próba 1933 január (hó 23-tól fedeztetés január hó 25-én fedeztetés január hó 27-én próba február 10—17-ig március 6—13-iigj Az^ így próbáltatott és fedeztetett kanca ezután újból csak akkor jön, próbára,, (ha rajta a sárlás jelei mutatkoznak a reggeli istállópróbánál. 6. TÖRZSKÖNYVVEZETÉS Nélkülözhetetlen, hogy a: tenyészménekről és tenyészkianeákról olyan törzskönyveit, illetve törzskönyvi lapokat vezessünk, melyekben mindazok az adatok: ibentfiágilaltatniak, melyeknek ismerete az, ok- és célszerű tenyléöz'fcés szempontjából szükségesek. A törzsmének ós anyakancák törzskönyvi lapjai az 1. és 2. sz,. alattmellékelt, minta szerint 2 példányban állandóan legpontosabban vezetendők (a tisztázati példányok ,a, gazdaság t,isztartói irodájában ; a fogalmazványi példányok , a tenyészkerületek vezetőinél). A példány adatai — azononosság szempontjából — minden év tavaszán, az osztályozáskor ellenőr izén djők, mert értékük — ami a tenyésztésnek érdeke — kizárólag pontosságuktól függ. A ménesből kikerült teinyéiSZianyag származási levelei, melyek mintáját a 3. isz. melléklet mutatja, csak akikor állíthatók ki helyesen, ha a törzskönyvi berendezkedés az előbb tárgyalt legszigorúbb pontosság g;a,l történik. 7. CSIKÓKÖNYVEK VEZETÉSE: A 4. melléklet mintája szerinti csikókönyv a legnagyobb pontossággal vezetendő. (Mindhárom törzsben külön-külön.) 8. NEVELÉS'. P A T A A P O L A S : Lásd az I. sz. alatt melliékelt »Osokótornázitatás't« és annak mellékletét.

3. sz.

9. T A K A K M A N Y O Z A S : A takarmányozás mikénti eszközlése: két időszakra oszlik és pedig a leigieltetési, illetve nyári időszak alatti és a téli időszakra. (Lásd az, I. sz. alatt mólókéit »Cisikiótoriniáztaltiáis,« 4. sz. mellékletiét.) Az állati szervezet legcélszerűbb, valamint a tenyésztés: helyének • 45

(rögének) szerveztfelépítő sajátosságait legjobban kidomborító, • egészséges felépítését esaíki úgy segíthetjük -elő, hogyha a természet által rendelt, a tenyésztés, helyén termett takarmányokat etetjük és tartózkodunk mindenféle mesterséges tápszer adagoláséitól. A messze ideegnből hozott táplálékok téippen úgy, mint a mesterséges tápanyag etetés —eltekintve alttól, íhogy ez minden körülmények között meghamisítja a tenyésztési helyének rögét — a táplálékban lévő anyagoknak a rögöt visszatükröző és, a természet által mindig a leigícélszerűbbem beállított arányát feltétlenül megzavarja, anyagforgalmi zavarokat is, idézhet elő, amivel megakadályozhatja. a. szervezetnek egészséges felépülését. 10. A TENYÉSZANYAG K I V Á L A S Z T Á S A : A ló minden szerzett jó és rossz tulajdonságra, való- hajlamot átörökíthet. (Az, általános fejlődési törvények szerint ás is kell örökítenie, de ,a liónáik Mitenyészltiési ideje nagyon hosszú, az, emberi élet pediigi rövid ahhoz, hogy ,a, 1 ószervezetben lévő, az átörökítést eszközlő gének változásai ebben ,az irányban megfigyelhetők volnának.) Éppen ezért az utódok bizonyos hajlamossá,gániafc gyarapítására vonatkozólag nagyon fontos, hogy a teny ész,mének és kancák milyen munkát Végeznek? A hajlamosság átörökítésére való tekintettel, a, teny ész méneknek és kancáknak minden bizonnyal olyan irányú foglalkoztatása a legelőnyösebb, mely irányban az utódokat a gyakorlati életben használni akarjuk. Semmiesetre sesm lehet a fejlődésre alkalmas a, teny észmének ég tenylélazkancák tétlenségiei. A jóltá.pláttsáig mellett a tétlenség — ngyan.úgy, mint az embernél — a lónál is csak rossz szokásoiki felvételiét és, elpúbulást. eredményez, amiknek károsi hatása az utódoknál sem marad el. Fejlődélst minden irányban csak rendszeres és célszerű munkálkodás idézhet elő. A tenyésztőnek) a csikónevelési, munkáit állandóan, figyelemmel, nagy hozzáértéssel és szeretettel úgy kell irányítani, hogy ,azt az elérhető legmagasabb fokra fejlessze. Az, így elért eredmlétoyek szerint — a, kinevelt anyagi részére —1 a, mindenkori lehetőségeknek megfelelő kipróbálási feltételeket újból és újból meigi kell állapítania, valamint a kipróbálást is aszerint, kell eszköz,ölnie. A csikónevelést úgy kell beálMtianii, hogy ,a kinevelt anyag — a nevelés alatti megfelelő előkószítléls folytán — a gyakiorlati életben a, lóval szemben támasztott követelmény,efcneik a legimesszebbmenőleg megfelelhessen. Mivel a, lónál minden célirányos fejlődés csak; ,a különféle mozgásokon keresztül történhetik, főelvül mindig azt tartsuk szem előtt, hgy »tartsd jól a lovat, de észszerűen minél többet mozga.sd«. 11. OSZTÁLYOZÁS: Minden tavasszal: május vaigy június hónapok folyamán ,a,z egész lóanyag ,átosztályozandó és abból azokat, melyek a tenyésztés szempontjából már értékelt niem képviselnek, vagy hibáik következtében a (tenyésztésiben való meghagyásukkal egyenesen a tenyészel kárára Volnának, ki kell selejtezni és a mindenkori lehetőség szerint értéke: síteni. 12. TÖRZSMÉNEKÜL KIVÁLASZTOTT MÉNEK: A ménesben nevelt, és törzsménekülí számításba jöhető 3 éves ménék nyereg alá tanítandők, illetve felállfitandók már kora, tavaszszál úgy, hogy az őszi vadászévadra, előkészíthet ők és: vagy az, örké46

nyi falka vadásztársaságnál, vagy valmely honvéd alakulat falkájánál vadászaton kipróbálahtófc legyenek: Tör zsmén ékül való alkalmazásrak a, kipróbálás, eredményes voltától függjön és ilyen kipróbálásokon, ha őszi fedeztetés nem lesz, azután is. minél, többször vegyenek részt fiatalabb (élveikben. Törzs,mén mindhárom jármodban (lépés, ügetés, vágitia) naponta: mozgatva legyen. 13. EGYÉBB FIATAL MÉNEK. Betöltött 3 éves korban a magyar kincstárral kötött szerződés -értelmében az, államnak felajánlandók. Az országos fedező mének céljaira át. nem vett mének külföldre, vagy ivartalanítás után, a honvédségnél és egyéb vevőknél értékesítendők. 14. F I A T A L K A N C Á K : A ménesben felnevelt fiatal kancák 3Ys éves korukban, ősszel veendők munkába, illetve állítandók fel. 6 hétig nyereg alatt jártatandók, hogy a szárvezetést megtanulják. Emellett ,a munkábaVéitelük után 2 héttel a kocsiba, való betanításukhoz, szükséges előmunkálatokat is meg kell kezdeni. Hat hónaposi előkészítés, után tavasszal, május hónapban, egy 20 km-es házi kocsiversenyben vegyenek részt, melyet átlag kilóméterenként 3 perc alatt kell teljesíteniük. E munka alatt a. kancák tavasszal befedeztet,endők és 6 hónapos vemhes korukig kocsiban, verseny után is, állandóan használandók, illetve amennyi mezőgazdasági munkában is van alkalom azokat használni úgy a használaitból .azokat ki sem kell vonni. A fiatal kancák közül a üeellés után azok, melyeknél eredményes szereplésre hivatottság; látszik, újra munkába veendőik: és esetleg a szolnoki úrkocsis szövetkezet által évente .rendezett távihajtásra vagy más nyilvános kocsiversenyre — a ménes hírnevének megszerzése és gyarapítása céljából — előkészítendők! és a, versenyen indítandók. A nyilvános versenyeken jól megfelelt kancák a, tenyészetben a legnagyobb becsben részesí téridőik. Oda, kell törekedni, hogy végeredményben, a tenyészetben minél több — nyilvános, versenyeken jól megfelelt —- az, osztályozásoknál a fcülemi elbírálást minden tekintetben jól kiálló és jó esik óz ás i eredményt felmutató kiváló anyakanca legyen. Ha a ménesbe!! ariyakancák rendes gyakorlati munkával nincsenek foglalkoztatva, akkor velük a mellékelt esikótornáztatás.i munka naponta, végeztetendő. Meddő ési fiatal kancáknál ménesben a tétlen életet csak- magasabb klórban és esetleg csak olyan hibával, mely tenyésztés szempontjából nem számít, de a, munka, végzését megakadályozza, lehet megengedni. 15. UTASÍTÁS A MÉNESISTÁLLÓK MILYENSÉGÉRE BERENDEZÉSÉRE, KEZELÉSÉRE ÉS A BENNÜK ELHELYEZETT L ó ILLETVE CSIKÓÁLLOMÁNY GONDOZÁSÁRA ÁLTLÁBAN. ' Ez, irányban az 5-ifc metlékletbm foglaltak nyújtanak teljes tájékoztatásit.

1

Tervezet. UTASÍTÁS A külföld részére félajánlott lóanyag összegyűjtésére, előkészítésére, valamint a vásár keresztülvitelére vonatkozóan.

1

1. §. AZ ELŐVÁSÁRLÁSOKAT VÉGZŐ BIZOTTSÁG. A külföldre felhajtott lóanyag elővásárlásait, valamint a külföldi lóvásáró bizottságoknak történő eladásokat egy, a területileg illetékes pótlóavatóbizottságból, ia méntelepparancsnokságból és megőgazdasági kamarából alakított, vegyes bizottság végzi. A bizottságokat a honvédelmi, földmívelésügyi minisztériumok és az országos mezőgazdasági kamara egyetértően állítják öss'ze.

2. §.

A L K A L M A S LÓANYAG KIVÁLOGATÁSA. Az alkalmas lóanyag" kiválogatása szempontjából esetenként számításba vett 1 ó tenyészterületrészekr e, az útiterveket, a minisztérium utasítása alapján, valamint a területileg illetékes potlóavató bizottsággal és a mezőgazdasági kamarával egyetértően, az egyes méntelep parancsnokságok szerkesztik meg. Ugyancsak a méntélepparancsnokságok gondoskodnak arról, hgy az, útitervben meghatározott helyeken a tenyésztők a lovakat elővezessék. < Az egyes helyeken történő lóelővezetések alkalmával, & pótlóavató bizottságok részéről azonnal elvégzendők, ,a, soroz,ái, munkálatok és a, ménteleppariancsnokság részéről azon kiválóbb kancák kiválogatása, melyek vagy nagyobb gazdaságoknak volnának cserébe, herélt lóért, átadlandók, vagy a pótlóiavató bizottság által besoroztatnánaJk. A többi ló jegyzékbei 'less foglalva, melyben a folyószám a jegyzékbevétel kelte, lótulajdonos neve, lakhelye, a ló neve, születési éve, neme, magassága, színe, jegyei, bélyegei, apja, anyja, fajtája, szemének egészségi állapota, patáinak rendbehozására vonatkozó intézkedések, az osztályzatnak megfelelő ár és a tulajdonosnak, adott, foglaló lesznek 'leltüntetve. A ló tulajdonosokkal minden elővásárlási helyen közlendő, hogy a vásárlásra előjegyzett lovakat, hová kell összegyűjtés céjából vezetniök és hogy minden: lótulajdonos lovai részére — lovanként — egyegy kifogástalan kötőiféket, két kötőfékszárat és két kötőfékfagolyót odahozzon magával. Az előlegek kifizetése az összpontosítási állomásra irányított, járiatok alapján és nyugta ellenében történik. — Ugyanis az, előjegyzésbe vett lovak tulajdonosainak, az eddigi gyakorlat szerint, 20 pengő előleg lesz adva azon célból, hogy amennyiben lovaik megvásárolva, nem lennének, fáradtságukért és egy-egy ló munkája értékének pótlására, azt megtarthassák. 51

1

3. §. A K I V Á L O G A T O T T L Ó A N Y A G ÖSSZEGYŰJTÉSE ÖSSZPONTOSÍTÁSI Á L L O M Á S O K R A . Hogy a kiválogatott lóanyag a 'külföldi bizottságnak mindenkor előnyösen lehessen bemutatható, az előjegyzésbe vett lovak, a vásárlás céljából igénybe vett- 'tenyészterületeknek megfelelően, nagyobb helységekben, vagy városokban gyűjtendők össze. — Ahol köztenyésztésben csikótornakertek lesznek, az elővásárolt lóanyag összegyűjtésére ezek a legelőnyösebben (használhatók, mert az istállózás ezen helyeken— amennyiben a vásárlás nem a téli időben történik — minden költség nélkül eszközölhető lés — mert az, ilyen csikótornakertek vezetői tapasztalt, nyugdíjas patkolómesterek lévén — az elővásárolt lóanyag patái itt is kifogástalanul Tendbehozhatók. Ha ezen lóvásárlások a fedeztetési idény alatt történnek, úgy összegyűjtő helyeikül a méntelepi laktanyáik is nagyon jól felhasználhatók volnának akkor, ha am istálló tatarozása, még nem történik meg, annál is inkább, mert a mének fed. idény alatt |a köztenyésztésben levő lovakkal úgyis állandó érintkezésben vannak. í g y az elővásárolt lóanyag istá,Hozása, az amúgy is 'fennálló fertőz-ési lehetőségeket annál kevésbbé fokozhatja, mertá- lovak istállózás előtt állatorvosi vizsgálaton mennek keresztül. Ezen összpontosítási helyeken az elő vásár olt lovak istállózva, etetve, ápolva, elővezetve lesznek, de különösen nagy gond lesz, fordítva patáiknak rendbehozatalára, mely a méntelepi állatorvosok utasítása szerint, patkolómesterek álal lesz, eszközölve. Az, összpouosítási állomásra bevonuló, elővásárolt lovak átvétele, átvételi elismervény ellenében, a méntelepparancsnokságok intézkedései szerint történik, mindenkor állatorvosi vizsgálat közbejöttével, mert az esetleg ragályos betegségben szenvedő lovak — még ha, tulajdonosaik már előleget is kaptak — nem vehetők át. Ugyanez áll aizon lovakra vonatkozóan is, melyek rugósak. Ezen rossz tulajdonságnak megállapítása' szempontjából, a lovakat átvevők mindenkor emeltessék (fel tulajdonosaikkal ,a, lovak lábait és amennyiben a, rossz, tulajdonság tényleg fennáll, úgy a lovat átvenni nem szabad. Természetes, hogy a'z esetleg már felvett előleg ilyen körülmények között is a tulajdonosoknál marad. A rugós rossz tulajdonság nem tévesztendő1 "zonban a sárló kanca viselkedésével, miért is, amennyiben a lovak közé sárló kanca kerülne, azi átveendő, de elővigyázatosságból a; többi lótól külön állítandó, illetve úgy kötendő be az istállóba, hogy tőle jobbrabalra egy-egy üres állás legyen. Minden átvett ló sörényébe, jó erősien, egy bőr táblácska fonandó be. melyen a, tulajdonos neve é& lakhelye legyenek feltüntetve. A z összpontosított lovak istállózásáról, takarmányozásáról, felügyelő és ápoló személyzettel történő ellátásáról a méntelepparancsnok'ságok gondoskodnak úgy, hogy az összpontosítás időpontjára minden szükséges rendelkezésre álljn. (Istállók világítása, itatóvedrek, •zab, széna, szalma, ápoláshoz szükséges eszközök, sörényfonáshoz háncs stb.) Lóápolókat, négy lóra egyet számítva, szükséges számban a, mén,telepparancsnokságok fogadnak fel. A szükséges felügyelőszemélyzetet ugyancsak a méntelepparancsnokságok állományukból küldik ki úgy, hogy azoknak pótlására napszámosokat fogadnak fel, a vásárlás költségeinek •terihéra A z összpontosítással járó összes költségekről saóló számadásokat a méntelepparanesnokságok vezetik,, illetve a, költségeket előlegezik addig, míg azokat az, illetékes -mezőgazdasági kamaránál kezelt lótenyésztési alapból megtérítik. 52

ÖSSZPONTOSÍTOTT L Ó A N Y A G V Á S Á R R A TÖRTÉNŐ ELŐKÉSZÍTÉSE. Ez etetésből, ápolásból, elővezetésből és a patáknak megkörmözéséből, valamint esetleges megvasalás'ból áll, mindig azon tíőcél szem előtt tartásával, hogy az egyes lovak a külföldi bizottságok elé vezetésük ialkalmáva'l minél előnyösebben nélzzenek ki. a) Etetés : Illeték lovanként: 3 kg. zab 5 kg. széna, 5 kg. szalma. Azon lovak részére, melyek gyengébb tápállapotban vannak, az illetéken felül még kettő k-g. széna pótlék adagolandó. A szükséges itatóvedreket, trágyaszedő trugláfcat stb. istállófelszerelést, amennyiben a lovak az egyes méntelepi laktanyákban vannak összpontosítva, úgy a mén telepparancsnokság ok bocsátják rendelkezésre. Más esetekben ezen szükséges tárgyak beszerzendők, a mezőgazdasági kamaráknál kezelt lótenyésztési alap terhére és az illetékies méntelepparancsnokságoknál külön e célra felfektetett leltárban kezelendőik. b.) Ápolás: Mivel az összpontosításnak oka kizárólag azon körülmény, hogy ai lovaik, vásárra, történő előállítása, a tulajdonosok részéről nem történhetik meg' előnyösen, tehát az összpontosítás céljának csak akkor felelhet meg, ha a tulajdonosoknál elő' nem hozható, vásárra, történő előkészítés, az összpontosítási idő alatt tényleg eszközölve is lesz. Ebből kifolyólag a, lovak! ápolására miniden idő kihasználandó és az a legnagyobb gonddal, valamint előrelátással végzendő. A lovak rövid szőre puha, szalmacsntakkal, gyöké,rkefével és kemény csutakkal ápolandó. A hosszú szőrök (sörény, üstök és farok) esővízzel, esetleg szappannal többször is ki legyenek mosva azon célból, hogy ezen szőrözet lengévé váljon. A bizottságnak történő elővezetés allkiallimára a sörények szépen, a, nyaki felső vonalával párhuzamos módon, hánccsal befonaindók. A sörény azon az oldalion marad, melyen szokva van. A farkaik tetszetős, tű farok f ormára igazítandók. Szemek, orrlyukak és a végbélkúp, vizes ruhával megtisztí tandók. Bokaszőrök, hozzáértő felügyelő személyzettel, csinosan csöpögőre igazítandók, Patáik fakléíssel, vízzel és ronggyal, pártaszélek kukoricacsutávali tafcarítandók meg szép tisztára. Mindezen munkálatok után a lovaik még törlőruhával szépen végigtörlendők és sörényélük, valamint faroktövük vizes gyökérkiefével lekefélendő. c) Elővezetés: Mivel a ló mozgása, a vásárlás szempontjából, majdnem mindig döntő télnyező, az ezirányú előkészítő munkálatokra, a legnagyobb gond fordítandó. A z egyes istállók udvarain elővezető helyek jelölendőfc ki és az, elővezetés azokon gyakorlandó. Az elovezitést a- méntelepektől kirendelt szakemberek; végeztetiki és elővezető kötőfékek lesznek használva. Ezen kötőféfceiket keskeny hevederanyagból1, a- lót. alap számlájára, az illetékes méntelepparancsnokságok készíttetik el léte a lótenyésztési alap leltárában tartják nyilván. A külföldi vásárlóbizottságok elé csak a legügyesebb elővezetők vezessenek. Elővezetésnél egy irányember képezendő ki, aki azon helyen áll fel, ahol lóval meg kell állani. Ugyancsak két ügyes ostoros; ember is>, az összpontosítás idejére felfogadott lóápolőkból oktatandó ki. Ügyelni kell arra, Ihogy az ostorosok! a lovakat hátulról és érzékikéi hajítsák, de ne ijesztgessék, mert ez a, bemutatást előnytelenül befolyásolja, A legfontosabb az, hogy a lovak a felállítási helyen nyugodtan álljanak 'éte az elővezetési vonalon ruganyosan, szépen, 53

élénken, de nyugodtan menjenek az elrendelt jármodban, lépésben, vagy ügetésben. A lusta lovak, már az, istállóban feléibresztendők. Ezen célra legalkalmasabb a felfújt disznóhólyag, ha abba pár kukoricaszemet teszünk és ezt egy ostornyél re kötve, vele a lovat többékevésbé megérintjük. Az ostorosok által lovarda ostorok lesznek használva, melyeket a, méntelepparancsnokságok, szükséges számban, a •lét alap számlájára szereznek be és a lóvásáirlási leltárban taranak nyilván. Az. irányember mellé még egy ügyes lóápoló képzendői ki azon .szolgálatra, hogy a külföldi vásárló bizottságokban szereplő állatorvosaknak, a fogak megnézésénél és egyéb szükségessé váló munkálatoknál segíjjégükre legyen. Eizen ember a pipa felrakására és baisz nálatára is kioktatandó, valamint begyakorliandó, mert ha az átvett lovaik a, nyakukon lesznek lesütve, úgy a pipa, használata gyakran szükségessé válik. Elővezetésnél mindenkor egy trágyaszedő emberis felállítandó. Pipák remdeilkezíéisre állásáról is a méntelepparanGSnokságok gondoskodnak:, ugyancsak a lót. alap számlájára. d) Lovak patáinak megkörmözése és esetleges vasalása: Ezirányban mindenkor a, méntelepek, állatorvosai intézkednek és végeztetik ezen munkálatokat a, patkolom es terekke 1. azon utasításokat is tekintetbe véve, melyek az .elővásárlások eszközié.sléü.ek alkalmával, az egyes, lovaknál a kimutatásba; be lettek írva, 5. §• V Á S Á R R A ELŐKÉSZÍTETT L O V A K N A K KÜLFÖLDI BIZOTTSÁGOK ELÉ TÖRTÉNŐ Á L L Í T Á S A . A vásárra történő előállításra megjelölt időpontban a lovak minden tekintetben kifogástalanul álljanak az .elővezetéshez készen. Mivel úgy .a lótenyésztés 'fejlődésének, mint. 'külföldi lókivitelünk folytonosságának biztosítása szempontjából egyaránt fontos, hogy a tenyésztálsre használható fcancaanyag az. országiból ne kerüljön ki, ninden összpontosítás alkalmával figyelemmel kell) lenni arra, hogy az. összegyűjtött lov.ak között lévő, tenyésztésre, alkalmas kancák esetleg belföldi gazdákhoz kerülhessenek oly módon, hogy átvett, heréltek helyett azok a gazdák között — amennyiben ilyen, óhajok felmerülnek;, — kicserélhetők legyenek. Ilyen esetekben mindig azon herélt lovak vezetieindők elő .elsősorban,, melyeknek tulajdonosai lovaikat, szőr ér-szőrt, megcserélnék, mert a.zon esetben, ha a, cseriéire felajánlott herélt .a, bizottságnak megfelel, úgy ,a csere kancát, már éjő ; sem. kell vezetni, mivel az a cserére felajánlott herélt ló tulajdonosálhoz kerül.

célból, hogy azok alapján a mezőgazdasági kamaráknál kezelt lótenyésztési alap összegei mindenkor ellenőrizhetők legyenek. A lovak tulajdbnosait az illetékes méntelepparancsnokságok a külföldi bizottság által tartott vásár napjára az összponosítási állomásokra berendelik aizon célból, hogy az el nem kelt lovakat gazdáik mielőbb hazavigyék. A megvásárolt lovak árait az illetékes mezőgazdasági kamara csekken továbbítja a lótulajdonosok részére. Ezen csekkekről a kamara kimutatást készített, melynek egy-egy példányát la vegyes bizottságban résztvett pótló,avató bizottságoknak és ,a méntelepparanesnokságnaík megküldi. A visszamaradt lovak tulajdonosai lovaikat, az összpontosítás alkalmával a méntelepparancsnokságtól kapott átvételi elismervény visszaadása, ellenében vehetik át. Azon lótulajdonosok, akik m elővásárlásnál előleget kaptak, de lovaik megvásárolva nem lettek, az, előleget megtarthatják. 7. §. BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK. 1. A lovak az összpontosítás idejére tűzkár, baleset és elhullás ellen biztosítandók. 2. Gondoskodás történjen aziirányban, hogy tűzeset alkalmával a tűzoltóság azonnal értesítve legyen. 3. Az istállók nagyságának megfelelő számban, istállóőrök állítandók Jel, kiknél kés is legyen azon célból, hogyha az, egymás, közt idegen lovak, nyugtalanságuk íólytán, kötőféksfcárba keverednének és annak késedelmes kioldozása esetleg sérülésekkel járhatna, a kötőfékszár azonnal elvágható legyen.1 4. A z istállókban és .azok közelében a dohányzás szigorúan eltiltandó. Eziirányba.n a lóápolók alaposan kioktatandók és szigorúan ellenőrizendők. 5. Amennyiben az istállókban villanyvilágítás nem volna, úgy az istállók a kellő számú biztonsági lámpásokkal szerelendők fel. A szükséges lámpásokat, la lót. .alap számlájára, a méntelepparancsnokság szerzi be és ugyancsak annak leltárába tartja nyilván. 6. A z itatóvedrek állandóan vizzel tele legyenek és éjszakánként — amennyiben az, istállókban inem villanyvilágítás volna — ,a. lámpások alá úgy állítandók, hogy ha azok bármely oknál fogva leesnének, a vízbe, essenek és elaludjanak. Ásu ivóvecJtfek alá jó vastagon még homok is terítendő. 8. §•

6. § .

M E G V Á S Á R O L T 1ÉS V I S S Z A H A G Y O T T L O V A K K A L TÖRTÉNŐ ELBÁNÁS. A külföldi lóvásárló bizottságok által, átvett lovakról ia® illetékes méntelepparancsnokságok — az elővásárlásnál felvet kimutatás alapján — három példányban kimutatásokat készítenek, melyeket az átadás eszköz,lő' vegyesbizottság minden tagja aláír, melyeknek alapján az illetékes mezőgazdasági kamara kiküldöttje a tulajdonosoknak történő kifizetéseket eszközli, valamint a megvett lovak árát a. külföldi bizottsággal elszámolja. Ezen kimutatásokból egy-egy a vegyesbizottságban szereplő, területileg illetékes pótlóavató bizottságnál, méntelepnél és mezőgazdasági kamaráknál irattárilag őrcendő azon. 14

F O G L A L K O Z Á S I R E N D A Z E L Ő V Á S Á R O L T L O V A K ÖSSZP O N T O S Í T Á S Á N A K I D E J E ALATT. Délelőtt: 4 h—5 h. 5 h — ' m h—8 h. 7%;h—8h. 8 h—11 h. 11 h—12 h.

Itatás. Etetés (1 kg. zab, 1 kg. széna). Itatás. Lóápolás. Reggeli a lóápolók,n,a,k. * Lóápolás folytatása, és elővezetés gyakorlása. Itatás. Etetés "(1 kg. zab, 2 kg. széna). Itatás." • 39

40

Délután: 12—13 h. 13 h—13 H h. 13 % b—'15 H h. 15 % h—16 h. 16 h—18 % h. 18 % h—19 h. 19 h—19 h. 19 H h—20 % h 20 K b—21 h.

Ebéd a lóápolóknak. Itatás. Lóápolás. Itatás. Lóápolás folytatása és elővezetés. Itatás. Etetés -(1 kg. zab, 2;kg. széna). Vacsora a lóápolóknak. Itatás.

Amiennyiben melegebb időjárás van és ez a, lovaik tápállapota szempontjából előnyösnek mutatkozik úgy a lovak a napi foglalkozási rendben előírt itatási időn kívül is, sziikségszerűleg, többször megitatandók. Mivel az elő vezetési munkálatoknak kell a jártatáist is pótolnia, tehát ezen munkálatoki — az egyes lovak tápállapotának és az, elővezetiélsnél v.aló viselkedésnek! megfelelően — a napirenden előírt időközökben, áillandÓian, szorgalmasan végzendők. KÜLFÖÖLDRE TÖRTÉNŐ L Ó V Á S Á R L Á S O K ELŐKÉSZÍTÉSÉNÉL ÉS V É G R E H A J T Á S Á V A L ELŐÁLLÓ MŰKÖDÉSI KÖRÖK ÉS A Z O K A T BETÖLTŐK MEGNEVEZÉSE, 1. Külföldi lóvásárlási munkálatok elrendelése: A m. kir. földmívelésügyi minisztérium utasítja, ezirányban a, területileg illetékes1 méntelepeket és megkeresi az illetékes mezőgazdasági kamarákat, valamint felkéri a, m. kir. honvédelmi minisztériumot azon célból, hogy ia terüli etileg i.lletékjea póitlóavató bizottságoknak a, vegyes bizottságokban való részvételre parancsot adjon. 2. ElővásárMsi útitervek megszerkesztése: Készítik a földmíve,lésügyi minisztérium utasításai alapján, ,az illetékes pótlóavató bízottá, gokfcal lé!s: a, mezőgazdasági kamarákkal egyetértőileg, a területileg illetékes méntelepparancsnokságok. 3. Elővásárlás: Végzik a területilleg illetékes pótlóavató bizottságokból, mezőgazdaságii, kamarákból és a, méntelepparanesnokságiokból összeállított vegyes bizottságok. 4. Összpontosítás megszervezése és keresztülvitele: Végzik az illetékes miélntellepp arancsnoksá gok. 5. Összpontosított lovak vásárra történő előkészítése: Végzik az illetékes méntelepparancsnokságok. 7. Megvásárolt lovak árának és elővásárlásnál az előlegeknek a tulajdonosok részére történő kifizetése: Végzik ,a (területileg illetékes mezőgazdasági kamaráik. 8. Visszamaradt lovaknak a tulajdonosaik részére történő visszaadása: Végzik az illetékes méntelepparancsnokságok. 10. §.

ILLETÉKEK A V Á S Á R L Á S N Á L KÖZREMŰKÖDŐK RÉSZÉRE. 1. Ténylíeges tisztek és hasonállásúak részére: A z illetékszabályzatban előírt és az i 11 el ékes számvivőségek által jóváhagyott útiszámlák, melyeket a mezőgazdasági kamaráiknál kezelt lótenyésztési alap fizet ki. 2. Nyugdíjas tisztek és hasonállásúak részére: A z utazási és működési illetékek ugyanazok, mint az 1. pontban tárgyalt csoportnál. 3. Nem katonai állatorvosok illetékeinek elszámolása: Az 1928.

évi X I X . te. szerint, szabad egyezkedés alapján, a. mezőgazdasági kamaráknál kezet lót. alapból történik nyugta alapján. 4. Méneskari altitsztek és alkalmazottak illetékeinek kiegyenlítése: A méneskari illetékeknek megfelelően elkészített és ,a, miniszteri számvivőség által jóváhagyott, számlák alapján, a mezőgazdasági kamaráiknál kezelt lótenyésztési alapból történik. 5. A patkoló,mesterek illetékeik n, felüli, iliópatánként 10 fillér fcörmözési és — amennyiben vasalás szükséges — anyaggal együtt, 1 pengő 20 fillér vasalási díjtat kapnak. Munkálat,aikról készített számláikat, a ménteilepparancsnokisáigok állatorvosai ellenőrzik. Ennek megtörténtét aláírásukkal igazolják és az így előkészített számlákat a mlétitelepparancsnokságok terjesztik fel érvényesítés végett ,a miniszteri számvevőséghez,, melynek érvényesítő ténykedése után a mezőgazdasági kamaráiknál kezelt lótenyésztési, állápból nyernek, 'kielégítést 6. Lóápolók részére: Az összpontosítási időre felfogadott napszámosok, illetve lóápolók — nléígy lóra egy lóáplót számítva — a mindenkori napszámdíjakait kapják és baleset ellen biztosi tandók'. Azon lóápolók, kik ügyességük folytán nagyobbrészt elővezetési munkára lesznek használva és így megerőltetőbb. illetve értékesebb munkát végeznek, a, napszámon kívül minden ló után, mely a külföldi bizottság álital át lesz véve — az összeget az elővezetők között egyformán elosztva — 30 fillér jutalmat, kapnak. Ezen illetékeket a méntelepparanesnokiságok előlegezik és a, mezőgazdasági kamaráknál kezelt ilóitienyésztésii alap téríti meg,. 11. §• A MEZŐGAZDASÁGI K A M A R Á K N Á L K E Z E L T LÓTENYÉSZTÉSI A L A P T E R H É R E BESZERZETT. A Z ÖSSZPONTOSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES A N Y A G O K ÉS S Z E R E K MIKÉNTI K E Z E L É S E A Mezőgazdasági kamaráknál kezellt. lótenyészétsi alap számlájára. szükségszerűen bevásárolt anyagok léls szerek. (Elővezetőkötőfékek, itatóvedrek, pipák, gyökérkefék, sörényfonáshoz háncs, szappan stb.) a. méntelep,éknél külön leltárba foglalandófc és kezelendők.

1. számú melléklet.

TÖRZSMÉN TÖRZSKÖNYVILAP MINTA.

1

2. számú mellékkt.

KANCA TÖRZSKÖNYVILAP MINTA,

1

3. számú melléklet.

n

SZÁRMAZÁSI LEVÉL (pedigree).

Egri Fökáptalan Tőizsménese.

3 számú melléklet.

ikt. szám.

SZÁRMAZÁSI LEVÉL. (PEDIGREE.)

A ló neve és száma : 123 tksz. FÚRIOSÓ-H1-1

(Adél)

A ló neme : kanca. A ló színe és jegyei : sötét pej, hóka. A ló születési éve : 1935 február hó 15-én. Méretei cm.-ben és pedig: magassága: 163, övmérete: 1/8, ssármérete: 20.5 cm.-

A ló származása: Apáról: Furiosoo-Fli

(634-Tiszaderzs-2)

Furioso XXVII-1 Furioso XXVII.

Anyáról: 12 tksz. Sári

Victoria II.

i6y North | Star VIII.

•

Tuiajdooos neve és lakhelye ; Egri Fökáptalan. Nevelte: Egri Fökáptalan. Égetett bélyegek

pofán

jobbról:

balról:

F B 1 1

Megjegyzések : 1941-ben mint fölösszámu kanca a ménesből kiseleiteztetett és továbbtenyésztésre eladatott. Kelt: Folyás, 1941 évi junius hó 15-én.

4, számú melléklet.

AZ EGRI FŐKÁPTALAN CSIKÓKÖNYV MINTÁI,

4 a számú melléklet.

Az Egri Főkáptalan csikókönyve.

S N

Folyó

Az a N

-iá

N é v

állat Neme

SO T3

leírása u 3 N ts>

Ű

SS

OÍ 'S

<

'R <ö

beosztásnál •ott szám

GIDRAN TÖRZSMÉNES.

J e g y z e t

N rt s z á m a

t-

•

s

ti ^

Gidran-Di

k a n c a

1

világos sárga, hóka piszra, 4 lábára harisnyás

^ N "Sr

1938-ban anyakancának besoroltatott

(Remény)

1

Gidran-Di-i

€

l

^

sötét sárga, jegyklen

a\ M

O N "S K

Gidran-D2

2

ü

Gidran-Di

2

a

mén

Cj 1 s 2

Heosotatott törzsménül

1939-,

XI. 130-án

Az

Egri Főkápialan

csikókönyve.

4/b számú melléklet.

0

FÉLVÉR TÖRZSMÉNES.

s N J>N "3 IX,

1

VS RÍ N

N é v

Az állat leírása, színe Neme és jegyei

ríS ö

H 1 t-^ CQ O .o C £

1

sötét

pej

hóka

s »S4

a s S ö oQJ»-> JD o N rt4 :0 ^ f—

:0 3

a 'a, <

3 N S/l

s zá m a

fej

o .§

a\ N

£


X1


?

'R
N

Jegyzet

193 8-ban anyakancának beosztatott

N 1 H

T

2

2

-SS <

sötét gesztenye pej, mindkét hátsó félszárig kesely

a • S

s •S »O -
1

^

N •jQ oo
£

beosztatott törzsménül

i936

XI.

1

30-án

Az Egií Főkáptalan csikókönyve,

4/c számú melléklet

a

"o

N é v

az állat leírása, színe és jegyei

Neme

öi

'R 0 RÍ


ö

beosztásánál itt szám

s S N N -O -O -M

apja

N O N I U S TÖRZSMÉNES.

Jegyzet

N Q, s z á m a

H

2

2

^ § nyári fekete jegytelen

« B

o\

6 tksz. Mirza

o\

Nonins- Ci

1

Nonius-Dz (Vezér)

1 1

í ötét pej, csillag


o

1938-ban anyakancdnak beosztatott

t> Nonius-Di

Ü1

k a n c a

-SK

P5 N

Qi §

o <

Beosztatott törzsménül XI.

'939 , 30-án

UTASÍTÁS a ménesistállók -milyenségére, berendezésére, kezelésére és a bennük elhelyezett ló-, illetve csikóállomány gondozására általában.

•

A ÍMÉNESISTÁLLÓ MILYENSÉGE. A ménesistálló a benne elbelyzett lovaik, illetve csikók létszámának megfelelő férhelyű (lovanként 10 négyzetméter, illeltve 30 köbméter levegőt kell számítani. Természetes, hogy választott csikóknál & méretek arányosan kevesebbek lehetnek), világos, száraz, jól szellőztethető, léghuzat nélküli legyen. Lehetőleg hosszában észak-déli fekvéssel tarjon és ajtaja keletre nyíljon. A z istálló előtt egy korláttal, vagy dróttal elkerített kifutó terület álljon a lovaknak, illeve a csikóknak ai szabadban tartózkodás céljából rendelkezésre. Indokolás: A ló-, illetve csikólétszámnak megfelelő férhelyű istálló azért fontos, mert a túlzsúfolt istállókban rendesen sok a sérülés, télen az istálló levegője gőzössé isi lesz, mely körülmény egészségügyi szempontból .nagyon veszedelmes. Ez esetben az istálló aljazatának rendbentartása, is nehezebb. A íúlnagy Iférhelyefcnél viszont, a téli időben az istálló is túlságosan hideg leste, ami szintén nem előnyös. — Túl nagy istálló szalmafallal kisebbíthetőj A világos, száraz, és jól szellőztethető istálló legbiztosabb ellensége minden ragályos beitegsiélghek, míg a, sötét, nedves, gőzös, továbbá nehezen szellőztethető istálló melegágya annak. A léghuzatos istállóba a lovak könnyen meghühetnek és ennek folytán különböző betegségek léphetnek fel közöttük. Az istállónak észak-déli fekvése a'zért fontos, mert ilyen fekvés mellett a nap a® istálló ahlaikioíkon és: ajtókon egész nap besüthet az istállóba és ezáltal az istállót egészségessé tesszük. Az istálló előtti, karám arra szolgál, hogy ott a csikók kényükkedvük, illetve ösztönük szerint (élj jel-nappal a szabadban tartózkodhassanak és így az idő különféle változataihoz, viszontagságaihoz bozzáedződlhessenek. MÉNESISTÁLLÓK FÉRHELYE: Általában olyan nagiy legyen, hogy aá etetővályúhoz lekötött, minden egyes ló, vagy csikó részére —• egymás melletti elhelyezést számítva — legalább 150 cm. (csikóknak 120—130 cm.) nagyságú férihely álljon rendelkezésre! és a lovaik, illetve csikók fara mögött legalább 2—2 méter flélrhely maradjon. (10 m2 terület, illetve 30 m3 levegő.) Az iisitálló nagyságához mérten egy, vagy több 3 méter széles kapu alkalmazandó. A kapuik fainyíliásában iá falj közepén, a földtől 75 cm. magasságban 1 m. (hosszú görgőfák alkalmazandók mindkét oldalion, azon célból, hogy a csípősérüléseik, elkerülhetők, legyenek (általában 30 lóra kell egy 3—4 m. széles és 2—2 ím. magas kaput számítani.) A MÉNESISTÁLLÓK BERENDEZÉSE: A mlélnesstállók hosszú falai általában 215 cm. magasságban és egymástól 250 cm. távolságban 90 cm. széles és 60 cm. magas ablia,koklkali (az ablakok felülete .az istálló talajfelületének 1/12 része legyen) és a rajz, szerinti kombinált"cement és mészhabarccsali vakolt. 61

falbaépített etetővályúkkal rendezenclők be (lásd a lenti rajzot). Az, etetővályúk fölé kib. 1 m-re az ablakok alá megfelelő erős gerenda építendő b e a faliba, melyben a, csikókötőfiéíkszárak megkötéséhez szükséges karikák egymástól — a z istállózott lóanyag kora szerint — 120—130—150 cm. távolságokra erősítendők be. (A gerendának a falba való bearősítése legcélszerűbben a falon keresztülihatoló csavarok alkalmazásával történik!.). Indokolás: A falba bedolgozott — mintarajz szerinti — cementvályú alkalmazása nem okoz olyan könnyen a csánkofcon zázódásoktól eredő csúnya tojásdaganatoikaiti, mint ahogyan ezen körülmény az 'általában szokásos cementjászlak és falak alkalmazásánál fennáll és a fertőtlenítése ugyanolyan könnyen eszközölhető. A lekötőkarikáknak az etetővályú feletti' elhelyezése azért előnyös, mert ezzel a .száiibaihágásokait meg lehelt akadályozni.

szalmával együtt tettesen ki kell hordani, az agyagaljazatot újra homokolni és szalmával újra bőven bealmozni. (A megfelelő széles istállóajtófc azért is nagyon célszerűek, mert a kitrágyáz,ás alkalmával a szekerek azon ki- ési bejárva, a munkát nagyon leegyszerűsítik.) MÉNESISTÁLLÓK SZELLŐZTETÉSE: A ménesistálló ajtaja és az ugyanazon oldalon lévő ablakok állandóan nyitva legyenek, de' az, átellenben levő ablakok csak akkor nyithatók ki szellőztetés céljából, amikor a lovak, illetve csikók nem tartózkodnak az istállóban (járta,tás ési legeltetés ideje alatt az, összes ablakok és ajtók kinyitandók). Igen zord, téli időben az istállótajtó oldalán iléfvő ablakok megfelelő számú lecsuk,ásával s z a b á l y o z h a t ó az istálló hőmérséklete, de csak úgy, Ihogy az istállóban gőz semmi _ körülményeik között se képződjön, ment ez feltétlen betegséget idézne elő. MÉNESISTÁLLÓK FERTŐTLENÍTÉSE:

MÉNESISTÁLLÓ A L J A Z A T A : Az istálló italajburkolatára ajánlatos a, simára döngölt agyag, mert ez aránylag könnyen cserélhető fertőtlenítéskor és könnyen javíthatók a keletkezett egyenetlenségei. A bealmozási előtt ajánlatos az agyagot 2—4 cm. vastagon szórva, homokkal befedni, hogy az alom a, kihordáskor könnyen feltiszitítható legyen. (így nem ragad bele az alom a döngölt vályogba.) A z anyagbrirkolat egész terjedelmében, bőven szalmáival almozandó és ez minden nap tiszta szalmával . szórandó be. A bőséges alom úgy az istállózott, mint méneses tartásban lévő lovaknál és csikóknál fél takarmányozást jelent. Ezen kívül a méneses tartásban lévő lovaik és csikók a nagy hidegeiket is csak. bő almoz,ássál bírják kd a hideg káros behatása nélkül és csak így lehet nagyabb egészséget biztosítani. A z almot 8—10 hetenikiént a homokkal 14•62

Fertőtlnítés kétféle lehet, egyszerű és szigorú fertő,tlenítlés. Az egyszerű fertőtlenítés alkalmával aa alom kihordandó a burkolatanyag legfelső rétegével együtt. Az, Istálló újra meszelendő. A jászlak forró lúggal kisúrolandók. A talaj burkolat égetett mészpoirral 1 cm. vastagságban felhintendő és vízzel lelocsolandó (égetett mlélsz helyett Maignol mésaoldatot is j ól lehet használni). A szigorú fertőtlenítésnél a vakolat leverendő, ha a vakolat cementből, vagy nagyon j ó karban lévő mészhabarcsból készült, úgy a vakolat leverése elhagyható és helyette a. sírna cementfal forró lúggal súrolandó, a, mészhabarcsfal pedig 4%-os farmalin oldattál1 permetezendő ié!s újra meszelendő, vagy 2—4%-ig formaiint tartalmazó mészszel meszelendő. Az, alom, valamint az agyagburkolat 20 cm. mélységiig, kihordandó, a faalkat részek 2%-ios forró lúggal (100 liter víz 2 kg- lúg kő) lesúrolandók. A vasaikat részek, repedéseik, sarkok fórra sztólámpa, ián íjává", kiégetemdők és meszelés után új agyagburkolat hordandó Ibe. Egyszerű fertőtlenítést indokolja a mirigykór nem nagyon súlyos formája, szopós állatok ragadós-gennyes tüdőgyulladása és ragályos hasmenés, influenza a b . A szigorú fertőtienítlélsit indokolja a, lépfene, takonykor stb. Ajánlatos a méínesisitállót nyáron, .amikor a lovak ési csikók éjjelnappal a szabadban tartózkodnak a legelőn, kitrágyáztatni és a j tájait, ablakait egész, nyáron nyitvatarva szellőztetni. Ezen idő alatt: az, az istálló .aljazat burkolatát teljesen ki kell szárítani és az évi meszelési és javítási munkálatokat ezen idő alatt kell elvégeztetni. MÉNESES T A B T Á S B A N LEVŐ L O V A K ÉS CSIKÓK K E Z E L É S E A Z ISTÁLLÓBAN. A z abraktakarmány etetéséneik alkalmával, reggel, délben, este le kell a lovakat és csikókat kötni, de az abraktakarmány megetetése után azofc a kötőfékekről azonnal leeresztendők. Ezen alkalommal a láTLckötőíékszárak a helyeiken hagyandók, a kötőfékek pedig összeszedve az istálló melletti kamrában hel'yezendők el, mert ha aziok az istállóban maradnak, a icsikók azokat összerágják. A szálastakarmány az istálló középvonalán, az aljazatom hosszan elszórtan etetendő. Indokolás: Az, abraktakarmány etetésének alkalmával a lekötés azért szükséges, hogy ,a, lovak és csikók kezesekké váljanak, valamint

az abraktakarmányt egymás elől el ne etessék. A kötőfékláncok ennek megfelelő hosszúak legyenek. A megkötésre láncok azért alkalmazandók, mert akendler és bőtszárakat a csikók elrágják. A 'ménesistállóban lévői lovaknak és csikóknak kötőfék nélkül való tartása azért szükséges, mert a kötőféknek felakadásából és a hátsó lábaknak vakaródzás közben a, kötő-fékbe keveredéséből igen nagy bajok származhatnak. A jsizabadontartás azért feltétlenül szükséges, mert a ló és a csikó így természetes ösztöne szerint az istállóból ki iés bejárhatva, .tetszésszerinti mozgást végezhet, a legzordabb időben sem hül meg és ennek következtében hozzáedződik am idő viszontagságaihoz. A szálastafcarmányt az aljazatról azért célirányos etetni, mert ez a ló részére a legtermészetesebb — legeléshez hasonló — etetési mód. A rácsból való etetés a szemnek egészségére —- mert a rácsból a por és szemét beléjük potyog — igen vezedelmesi ós a fiatal osiikó íhátvonalának fejlődésére is nagyon hátrányos. BETEG L O V A K ÉS CSIKÓK ELKÜLÖNÍTÉSE. Ha a ménesben valamely csikó vagy ló megbetegszik, ajánlatos azt azonnal, állatorvosi intézkedés bevárása nélkül, elkülöníteni. Ha valamely ragadós betegség lépne fel, amíg csak néhány beteg van, célszerűbb a betegek elkülönítése (külön istálló, külön jártatóhely, külön ápolószemélyzet, külön legelő, külön szerszámok stb.). Ha a ragályos betegség hirtelen nagyobb terjedelmű, az állomány felénél nagyobb számban jelentkezik, úgy ajánlatosabb az. egészsége1 sek elkülönítése. Ajánlatos a járványok behurcolásának megakadályozása miatt, az idegen helyről újonnan bekerülő lovaknak, illetve csikóknak a megérkezésüktől számítva legalább 3 heti szigorú elkülönítése és megfigyelése.

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal ELŐSZÓ .. _ Tervgazdálkodás szüksége az országos lótenyésztésben

—

5 5

Lótenyésztésünk nagy jelentősége és annak jövőbeni szükséges

^

—

I. FEJEZET.

II. FEJEZET. Az eredményes lótenyésztés mai követelményei — 7 1. Milyen lófajtát tenyésszünk? — — — — — — 7 2. A tenyészteni szándékolt lófajtát milyen eljárással szaporítsuk? — — — — — — — —Eve —g 8 I ,3. Hogyan neveljük fel a korszerűen tenyésztett csikókat? I. sz. melléklet. — — — — — — i ' — 24a. III. FEJEZET. Tájfajták fokozottabb kialakítása

—

—

—

—

—

—

—

10

Országos lótenyésztésünk fejlődési lehetőségei — — — — Csikótornáztató rendszer bírálatai — — II. sz. melléklet.

10 27

IV. FEJEZET.

V. FEJEZET. Lótenyésztésünk fejlődését gátló körülmények VI. F E J E Z E T

—

—

—

—

13

.

Magánménesek rendezése — — — — — — — — — 15 Utasítás az tegri líőká.ptalan ménesének irányítására és kezelésére III. S.ÍT. melléklet. — — — — — — — ^— 41 Törzsmén törzskönyvi lap — — — 1. sz. melléklet. Anyakanca törzskönyvi lap —< — 2. „ s, Származási lap — — — — — — 3. „ „ Csikótornáztatás — — — — — I- » Csikókönyvminta — — —• — — 4. ,, „ Utasítás a ménesistállók milyenségére, berendezésére, kezelésére és ,a bennük elhelyezett ló-, illetve csikóállomány gondozására általában — — — — — 5. sz. melléklet. 61

VII. FEJEZET. Mesterséges

megtermékenyítés

(Beondózás)

—

—

—

— 15

VIII. FE JEZET. Közigazgatási törvényeink szerepe az országos lótenyésztésben, különös tekintettel az 1929. évi X X X . t. c. 49, 50 §§-ban, valamint az ,1928. évi 84,100. IV. B. és az 1929. évi 103.900. V. számú földmívelósiigyi miniszteri rendeletekben foglaltakra — —• — — — — — — — — — 17 IX. FEJEZET. Külföldi lóvásár lások — — — — — — — — — 1. Külföldi ló vásárlásokat ellenőrző szerv beállítása — 2. Külföld részére felajánlott lóanyag összegyűjtése, előkészítése és a vásár keresztülvitele — — — — — Utasítás tervezet a külföld részére felajánlott lóanyag összegyűjtésére, előkészítésére és a vásár keresztülvitelére vontakozóan — — — — — — IV. sz. meléklet. ?>. Löki vitelünk folytonosságának biztosítása — —

20 20 22 51 22