szőlészet
2011. január
Tények, adatok és lehetőségek a 2010-es évjárat apropóján Werner János, Csikászné dr. Krizsics Anna PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézet, Pécs A 2010-es év időjárása bizonyította, hogy az évjáratnak a mennyiségre és a minőségre gyakorolt hatása a szőlőtermesztésben is alapvető fontosságú. Az időjárás sajátosságaival már a termőhely, a fajta, a telepítési rendszer és a termesztéstechnológia megválasztásánál számolnunk kell. Az utóbbi években az időjárás szélsőségeinek gyakorisága megnőtt, ami az évjáratok között jelentős minőségi különbségeket eredményez. A 2010-es év a bőséges csapadékmennyiség, a magas relatív páratartalom, az alacsony napsütéses óraszám, a szőlőt károsító betegségek, kártevők és gyomok elleni küzdelem, valamint az átlaghoz képest alacsonyabb termésmennyiség és a közepes vagy gyenge minőség miatt a „nehéz éveink” számát gyarapítja. Az ilyen évjáratok tanulságokkal szolgálnak és az egyes szakmai döntések átgondolására késztetnek. Az éghajlat befolyásoló hatását módosítani csak kis mértékben tudjuk, a potenciális lehetőségekkel viszont minden szakembernek élnie kell. A 2010. év meteorológiai és fenológiai jellemzői Az utóbbi években a tél első fele (december-január eleje) enyhe, az alacsonyabb hőmérsékletek, valamint a téli csapadék (hó) jelentős része – az ország déli borvidékein is – inkább januárra, februárra (néha március első felére) jellemzők. Ezt figyelhettük meg 2009-2010 telén is (1. táblázat), melynek eredményeként a természet ébredése – a korábbi enyhébb telekkel (pl. 2003-2004., 2006-2007. évek) összehasonlítva – a 2010-es évben később következett be, és a szőlő könnyezése, fakadása – a hőmérséklet jelentős ingadozása miatt – vontatottabb volt.
70
A szőlőfajták fenológiai fázisai 2010-ben a sokévi átlaghoz képest jelentős eltérést nem mutattak (23. táblázat). A virágzás a fehérbort adó fajták esetében kb. egy hét alatt zajlott le, a legtöbb vörösbort adó fajta virágzása viszont 10-13 napig is elhúzódott. Egyes fajták (pl. Kék-
frankos) több termőhelyen is ros�szul kötődtek. 2010-ben a tavaszi és a nyári hónapok középhőmérséklete magasabb volt (0,3-1,8 oC-kal) a sokévi átlagnál, annak ellenére, hogy ezt az időszakot az alacsonyabb napsütéses órák száma jellemezte. A magasabb
1. táblázat Meteorológiai adatok Pécs, 2010 PTE SzBI Szentmiklósi Kísérleti Telepe Napsütés (óra) Hónap Január Február
50 év* 2010. átlaga év 72 71 101
Hőmérséklet (oC)
el 50 év* 2010. térés átlaga év -1 0,2 0,1
102
1
2,3
Csapadék (mm)
el 50 év* térés átlaga -0,1 45
2,8
0,5
2010. év 69
el térés 24
45
102
57
Március
141
171
30
6,4
8,0
1,6
47
26
-21
Április
181
218
37
11,7
12,9
1,2
70
79
9
Május
235
160
-75
16,6
16,9
0,3
74
220
146
Június
242
189
-53
20,0
20,4
0,4
95
160
65
Július
280
244
-36
21,8
23,6
1,8
81
68
-13
Augusztus
271
266
-5
21,6
21,9
0,3
76
32
-44
Szeptember
204
124
-80
17,9
16,0
-1,9
58
179
121
Október
159
151
-8
12,6
10,0
-2,6
56
57
1
1886
1696
-190
647
992
345
510
795
285
Összesen (1-10. hó)
Átlag:
13,1
13,3
0,2
Vegetációban Összesen
Átlag *1951-2000 átlaga
1572
1352
-220
17,5
17,4
-0,1
extra 38.
2. táblázat Fehérbort adó szőlőfajták fontosabb fenológiai fázisai 2010-ben Pécs, Szentmiklóshegy Virágzás
Fakadás kezdete
kezdete
vége
Zsendülés kezdete
Bianca
III. 29.
VI. 6.
VI. 12.
VII. 23.
Furmint
IV. 1.
VI. 7.
VI. 13.
VIII. 9.
Királyleányka
III. 27.
VI. 6.
VI. 13.
VII. 26.
Olasz rizling
IV. 4.
VI. 8.
VI. 13.
VIII. 10.
Pinot blanc
III. 30.
VI. 6.
VI. 11.
VIII. 8.
Rajnai rizling
IV. 4.
VI. 5.
VI. 12.
VIII. 2.
Sauvignon blanc
IV. 7.
VI. 8.
VI. 13.
VII. 31.
Zenit
III. 27.
VI. 3.
VI. 10.
VII. 16.
Fajta
3. táblázat Vörösbort adó szőlőfajták fontosabb fenológiai fázisai 2010-ben Pécs, Szentmiklóshegy Fajta
Fakadás kezdete
Virágzás kezdete
vége
Zsendülés kezdete
Cabernet franc
IV. 1.
VI. 5.
VI. 16.
VIII. 12.
Cabernet sauvignon
IV. 10.
VI. 7.
VI. 16.
VIII. 12.
Kadarka
IV. 2.
VI. 9.
VI. 15.
VIII. 8.
Kékfrankos
III. 29.
VI. 1.
VI. 13.
VIII. 1.
Kékoportó
IV. 2.
VI. 6.
VI. 11.
VII. 25.
Merlot
IV. 2.
VI. 3.
VI. 14.
VIII. 2.
Pinot noir
IV. 1.
V. 31.
VI. 12.
VII. 29.
középhőmérsékletek azzal magyarázhatók, hogy a borús, felhős időszakok megnövekedett gyakorisága miatt az éjszakai lehűlések mértéke is gyengébb volt. A rövid időn belül bekövetkező hőmérsékleti ingadozások is gyakoriak voltak. Ezt tapasztalhattuk pl. április közepén, amikor a tartós esős, hűvös napokat követően a hőmérséklet hirtelen 20 oC fölé emelkedett. Június második felét és a július elejei időszakot, illetve augusztus első felét pedig – magasabb hőmérsékleti értékekkel – hasonló időjárási körülmények jellemezték. Augusztus végén több évtizedes hidegrekordok dőltek meg. Az őszi hónapok, a szeptember és az október kifejezetten hűvösnek (átlagos középhőmérséklet: 16,0 és 10,0 oC) és szeszélyesnek bizonyultak. A tenyészidőszakban a napsütéses órák száma 2010-ben – április hónap kivételével – elmaradt az 50 éves átlagtól (pl. májusban és szep-
temberben jelentős mértékben). Az alacsonyabb fényellátottság (–220 óra) feltehetően a rügydifferenciá-
lódás körülményeit is rontotta. Valószínűsíthető, hogy egyes termőhelyeken és fajtáknál a rügyekben a fürtkezdemények száma kevesebb. Ez különösen azokra az ültetvényekre lehet jellemző, ahol a zöldmunkák elhanyagolásával a lombozat megvilágítottságát nem javítottuk. A tőkék metszéskori terhelését ezért most is a téli rügyvizsgálatokra kell alapoznunk. A 2010-es évben – október hónappal bezáróan – Pécsett 992 mm csapadék hullott, 345 mm-el több, mint az erre az időszakra jellemző 50 éves átlag. Májusban, júniusban és szeptemberben kifejezetten sok, rövid időn belül nagy mennyiségű csapadék hullott (1. és 4. táblázat). A májusi 220 mm csapadék a szokásos évi mennyiség közel 30 %-a, ami az átlagos májusi csapadékmennyiség háromszorosa. A csapadék zöme (140 mm) a hónap közepén, mindössze három nap alatt hullott le. A nagy mennyiségű csapadék kártételét fokozta a gyakran erős, viharos szél is, amely a levelekben, a virágzatokban, a fürtökben és a hajtásokban is jelentős kárt okozott. Ehhez társult az esővel vegyesen érkezett jég kártétele is. A bőséges csapadék az év többi hónapjára is jellemző volt. Júniusban 65 mm-rel, szeptemberben pedig 121 mm-rel több eső esett, mint a sokévi átlag. 2010-ben a tenyészidőszak (április 1-jétől október 30-ig) csapadékmennyisége 795
1. kép A nehezen felszáradó talajok akadályozták a munkagépek használatát
71
2011. január 4. táblázat A tenyészidőszak csapadékmennyiségének napi eloszlása 2010-ben Pécs, Szentmiklóshegy napok
április
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
3,0
össze sen:
május
0,5 3,8 10,9 8,2
0,5
1,2
0,5 0,3
3,0 11,8 14,4 9,2 1,2 0,8
június
július
1,8 0,9
3,8
8,9
11,9 0,5 4,3 10,2 1,9 11,5 29,7 18,8 3,9
6,8
6,1 8,5
0,1
38,5 62,2 39,4 4,1
6,8
11,1 0,6
4,8 49,8 15,8 0,3
7,9
79,0
1,5 0,2
0 mm 0,1-4,9 mm 5,0-9,9 mm 10-19,9 mm 20-29,9 mm 30-49,9 mm > 50 mm
1,5 1,3 3,5 37,5
1,9
10,9
219,9
október
2,1 14,8
0,2
5,6 18,8
2,8
szeptember
57,7 7,8
9,8
Jelmagyarázat:
159,8
10,2 19,5 31,8
9,3 2,9 1,7 11,9 0,2
2,1 14,4 4,1 0,3
2,3 11,8
23,9 13,0
12,2 5,1
0,2
68,1
32,1
179,1
57,0
A tenyészidőszak csapadékeloszlásának gyakorisága (napok száma) 16 8 3 3 0 0 0
14 10 2 1 0 3 1
mm volt, ami átlagos évben a teljes évre jellemző érték. Áprilisban, májusban és szeptemberben a csapadékos napok száma igen nagy (1317 nap) volt (4. táblázat). Az utóbbi éveket nézve a tenyészidőszakban 700 mm feletti csapadékmennyiség 1998-ban (835 mm) és 1999-ben (715 mm) esett. Július és augusztus hónapok csapadékmennyiségei ugyan elmaradtak a sokévi átlagtól,
72
augusztus
21 2 4 1 0 1 1
26 0 2 2 1 0 0
23 5 1 2 0 0 0
12 9 0 7 1 1 0
22 5 1 3 0 0 0
de a gyakori borús, felhős idősza kok miatt a szőlő lombja nehezen száradt fel, a levelek és a fürtök sokáig nedvesek maradtak. Ráadásul a viszonylag magas éjszakai és nappali hőmérsékletek a lombozat és az átázott talaj fokozott párolgása miatt az ültetvényeken belül a relatív páratartalmat is növelték. Mindezek a körülmények nagymértékben akadályozták a munkaműveletek
optimális időben való elvégzését. A nehezen felszáradó utak és talajok következtében huzamosabb ideig az ültetvényeket megközelíteni, és azokban a munkagépeket használni sem lehetett (1. kép). (Sok síkvidéki területen a belvíz megjelenése is gondokat okozott.) Ez fokozott gyomosodást, a lombozat ápolatlanságát és a betegségek, kártevők felszaporodását vonta maga után. A rendkívül csapadékos időjárás ellenére a fajták zsendülése – köszönhetően a júliusi és az augusztusi hosszabb, száraz és meleg periódusoknak – a korai érésű fajtáknál július második felében, a kései érésűeknél pedig augusztus elején-közepén, a sokévi átlagnak megfelelően kezdődött el (2-3. táblázat). Az évjáraton belül a szőlő men�nyiségét a nyári időszak (kötődéstől zsendülésig), az érés folyamatát és a minőséget pedig a nyári és őszi időszak időjárási körülményei határozzák meg. Azokban az ültetvényekben, ahol a növényvédelmet sikerült időben elvégezni, ott a korai (pl. Bianca, Portugieser, Zenit) és a középérésű fajták többségét (pl. Chardonnay, Sauvignon blanc, Pinot noir) kedvező mennyiségi és minőségi paraméterekkel szüreteltük. A szeptemberben ismét hűvösre és csapadékosra forduló időjárás egyes középérésű fajták (pl. Királyleányka, Pinot blanc) és a kései érésű fajták (pl. Kadarka, Kékfrankos, Olasz rizling, Rajnai rizling) érését, cukor-akkumulációját jelentősen hátráltatta (1-2. ábra). A bogyók magas víztartalma miatt színük világosabbá, héjuk vékonyabbá, húsuk lazább szerkezetűvé vált. A fajták túlnyomó részénél – nem csak az arra fogékonyaknál – nagymértékű rothadás lépett fel, ami jelentős termésveszteséget és alacsony érettségi állapot mellett kényszerszüretet eredményezett (5-6. táblázat). Növényvédelmi és tápanyaghasznosítási tapasztalatok A lisztharmat visszatérően az első számú kórokozónk, a megelőző évben képződött fertőzési anyag mennyisége (kazmotéciumok száma) és potenciális fertőzőképessé-
extra 38.
1. ábra Borszőlőfajták érésdinamizmusa 2010-ben – a mustfok alakulása Pécs, Szentmiklóshegy
2. ábra Borszőlőfajták savtartalmának változása az érés során 2010-ben Pécs, Szentmiklóshegy
5. táblázat Fehérbort adó szőlőfajták szüreti eredményei 2010-ben Pécs, Szentmiklóshegy Fajta
Temés Mustfok Titr. sav kg/m2 Kl° g/l
Rothadás %
Terméskiesés mértéke 2009-hez (%)
Szüreti idő
Bianca
1,2
17,7
9,5
0
0
aug 30.
Királyleányka
0,4
16,3
9,0
80
70
okt 1.
Olasz rizling
0,7
18,0
7,4
35
25
szept 29.
Pinot blanc
0,7
16,5
9,0
40
10
szept 20.
Rajnai rizling
0,4
20,8
9,1
65
50
okt 4.
Sauvignon blanc
0,5
18,0
9,3
20
15
szept 16.
Zenit
0,8
18,7
7,7
20
18
aug 23.
ge alapján lisztharmatos évet vártunk (3. ábra). Sok helyen a peronoszpóra már a virágzás előtt megjelent, ami előrevetítette, hogy peronoszpórás évünk lehet. A csapadékos időjárás már a virágzás előtt megteremtette a szürkerothadás-fertőzés feltételeit is – sok helyen ez rossz kötődést is eredményezett. Tehát a kritikus fenológiai időszakra – szőlővirágzás, kötődés ideje – a szőlő fő gombabetegségei megjelentek az ültetvényekben, s az időjárás valamennyi kórokozó számára kedvező feltételeket teremtett. A gombafertőzések mindhárom kritériuma adott volt, s megfelelő védekezés nélkül 2010ben akár a teljes termés megsemmisülhetett, valamint a korai lombvesztés miatt a vesszők beérése is veszélybe kerülhetett (2. kép). A lisztharmat fertőzési nyomása júliusban sem mérséklődött a magas páratartalom miatt. A fürtökön július közepétől jelentkeztek a lisztharmat tünetek, s permetezés nélkül pl. a Hárslevelű fürtök július végén 100 %-ban károsodtak (3. kép). A peronoszpóra három hullámban veszélyeztette a 2010. évi termés mennyiségét, a július végi, augusztusi fertőzések a termés minőségére és a következő évre is kihatnak (4. kép). A szőlőrothadás minden formája megjelent 2010-ben: a fakó- (5. kép), a fekete- (6. kép), a zöld- (7. kép) és a szürkerothadás (8. kép) minden lehetséges fertőzési időpontban (kötődéskor, fürtzáródás előtt, érés időszakában). A sok csapadék miatt tömött fürtök és duzzadt bogyók felrepedésével kellett számolnunk szeptember elején – különösen a vékonyabb bogyóhéjú fajtáknál. A várható termés mennyiségét és minőségét végül megbélyegezte a rendkívül csapadékos szeptember, melynek eredményeként sok helyen 25-50 %-os (egyes fajtákon még ennél is magasabb) termésveszteség következett be. 2010-ben a termésveszteséget elsősorban a szürkerothadás és peronoszpóra okozták, de néhány helyen és fajtánál a lisztharmat kártétele is csökkentette a termést. A szőlőkárosítók közül a lisztharmatfertőzéseket négy éve
73
2011. január
2. kép A nem permetezett parcellában október elejére a szőlő teljesen elvesztette a lombját
3. kép Nem permetezett Hárslevelű fürtök lisztharmat fertőzöttsége 2010. július 28-án, Pécsett 3. ábra
Permetezett ültetvényben a kazmotéciumok száma négy vörösborszőlő fajta átlagában 2007-2009 októberében, Pécsett
a. 6. táblázat
b.
Vörösbort adó szőlőfajták szüreti eredményei 2010-ben Pécs, Szentmiklóshegy TerméskiMustfok Titr. sav Rothadás esés mértéke Kl° g/l % 2009-hez (%)
Fajta
Temés kg/m2
Cabernet franc
0,5
17,8
9,8
0
0
okt 18.
Cabernet sauvignon
0,7
17,7
11,2
0
0
okt 18.
Kadarka
0,4
15,5
10,0
70
60
okt 4.
Kékfrankos
0,7
18,0
9,7
10
20
okt 22.
Kékoportó
2,0
16,3
5,5
10
20
szept 23.
Merlot
0,6
24,4
7,0
35
30
okt 22.
Pinot noir
1,2
18,9
7,4
0
0
aug 31.
74
Szüreti idő
4a-b. kép Súlyos peronoszpóra-fertőzés tünetei a Szekszárdi borvidéken
extra 38.
5. kép A fakórothadás tünetei fürtön (2007-2010) az Intézet területén, Kékfrankos fajtán részletesebben tanulmányozzuk. Az ültetvény 1984ben került eltelepítésre, 3,5 m-es sortávolsággal és 1,2 m-es tőtávolsággal – művelésmódja ernyő. Az adott évi fertőzés erősségének meghatározásához kezeletlen (takart kontroll) parcellát hagytunk. A kezelt területen a lisztharmat ellen adott évben a kontakt kezelések mellett évi 5 alkalommal nagyobb hatékonyságú – felszívódó, stobilurin csoportba tartozó és „kváziszisztémikus” hatású – szerek alkalmazására is sor került. Évközben a fertőzés gyakoriságát és mértékét bonitálással végeztük 100-100 levélen, ill. fürtön. A fürtök fertőzöttségének gyakoriságát a 4. ábra mutatja be, melyből kitűnik,
6. kép A feketerothadás piknidiumai levélen (nagyításban) hogy a vizsgált négy év közül a lisztharmatfertőzés erőssége – amit a kontroll parcellák fertőzöttsége mutat – 2010-ben volt a legalacsonyabb. A kezelt fürtök fertőzöttsége2010 júliusa közepén ennek ellenére némileg magasabb volt a 2009. évinél, melynek oka elsősorban a permetezések kivitelezésének nehézségeiben keresendő. A szőlő számára a tartós esőzések, majd a júliusi száraz periódus komoly stresszt okoztak, a szőlőtőkék víz- és tápanyagellátásában zavarok léptek fel. Mindezek egyrészt a szállítószövetek megbetegedését okozó Esca-s tünetek gyakoriságának növekedésével jártak (9. kép), másrészt júniusban gyakorta sárguló ültetvényekkel, ill. augusz-
4. ábra A Kékfrankos fürtök fertőzöttségének gyakorisága (%) zsendülés előtt
7. kép A zöldrothadás tünetei Cirfandli fürtön
8. kép Peronoszpóra, lisztharmat és szürkerothadás tünetei egyetlen fürtön
75
2011. január 7. táblázat A Pécsi borvidék jellemző fajtáinál a levélvizsgálati eredmények alakulása (három mintán) a 2007-2009. években Chardonnay Év
termés t/ha
N
P
2007
7,3
2,92
0,25
K
Ca
Mg
Zn
0,89
2,80
0,25
17
sz.a.%
Fe
Mn
mg/kg 90
98
N/K
N/P
K/ Mg
K/Ca
P/Zn
Fe/ Mn
3,3
11,7
3,6
0,32
147
0,92
2008
5,8
3,52
0,49
0,87
3,08
0,28
21
93
115
4,0
7,2
3,1
0,28
233
0,81
2009
4,7
3,04
0,53
0,95
3,63
0,24
20
100
141
3,2
5,7
4,0
0,26
265
0,71
2010
7,8
2,81
0,44
0,87
3,19
0,27
15
108
131
3,2
6,4
3,2
0,27
293
0,82
Év
termés t/ha
N
P
K
Ca
Mg
Zn
Fe
Mn
N/K
N/P
K/ Mg
K/Ca
P/Zn
Fe/ Mn
2007
12,0
3
0,28
1,25
10,71
6,94
0,47
140
0,50
Olasz rizling
sz.a.%
mg/kg 2,65
0,18
20
63
125
2,40
2008
7,0
3,31
0,38
0,85
2,6
0,2
22
81
131
3,89
8,71
4,25
0,33
173
0,62
2009
7,9
3,93
0,6
0,8
2,15
0,31
18
81
82
4,91
6,55
2,58
0,37
333
0,99
2010
7,4
2,92
0,43
1,03
2,4
0,16
19
133
115
2,83
6,79
6,44
0,43
226
1,16
termés t/ha
N
P
K
Ca
Mg
Zn
Fe
Mn
N/K
N/P
K/ Mg
K/Ca
P/Zn
Fe/ Mn
Cabernet sauvignon Év
sz.a.%
mg/kg
2007
9,0
3,79
0,22
0,82
2,13
0,22
32
82
170
4,62
17,23
3,73
0,38
69
0,48
2008
n.a.
3,87
0,36
0,89
1,95
0,2
21
90
109
4,35
10,75
4,45
0,46
171
0,83
2009
7,7
3,69
0,3
1,05
2,8
0,54
42
81
55
3,51
12,30
1,94
0,38
71
1,47
2010
7,1
3,58
0,3
0,95
2,13
0,22
18
90
140
3,77
11,93
4,32
0,45
167
0,64
Ellátottsági kategóriák: nagyon alacsony
magas
alacsony
nagyon magas
optimális
tusban magnézium, vas és kálium hiánytünetekkel is találkoztunk. A stresszérzékeny fajtákon és vékony termőrétegű talajokon az aszály tünetei is jelentkeznek – a fürtzónában a levelek korai sárgulása és elhalása utalt erre. Néhány fajtának az utóbbi négy év virágzási időszakából származó levélvizsgálati eredménye is rámutat, hogy – a talajvizsgálat szerint megfelelő talajellátottság ellenére – 2010-ben a kálium-felvétel akadályozott volt, de az antagonista magnézium elem szintje sem emelkedett a levelekben (7. táblázat). A sok csapadék hatására a foszfor felvétel feltételei kedvezőek voltak, ez több esetben a cink értékek mérséklődéséhez – adott esetben hiányához vezetett. A levelekből meghatározott vas mennyisége ugyan nem utal e tápelem hiányára, de a növények által hasznosítható Fe2+ felvétele mégis gátolt volt. Sok év megfigyelései alapján prognosztizálható, hogy ha
76
a vegetációs időszak első hónapjaiban a havi csapadékösszeg meghaladja a 60 mm-t – különösen, ha ehhez hűvös, borult időjárás társul –, akkor
az oxigénhiány miatt a tápanyagfelvételben zavarok keletkeznek, ami a szőlő klorózisos tünetét eredményezi. A kálium abszolút és relatív
9. kép Az Esca krónikus tünete
extra 38.
hiánya a növény betegség ellenállósága szempontjából is problémát jelent. A kórokozók mellett eltörpült idén a kártevők jelentősége. A kissé vontatott fakadás ellenére a rügyfakadást az atkák nem gátolták, júniusban viszont megfigyelhető volt az atkák felszaporodása. A szőlőmolyok első nemzedékének csúcsrajzása május közepére esett – amikor is a lehűlés és a sok csapadék nem kedvezett a tojásrakásnak, kikelő lárváknak –, így a második nemzedék már jóval kisebb egyedszámmal rajzott. 2010-ben – különösen az interspecifikus fajtákon – nagy számban találkoztunk a filoxéra levéllakó alakjával. Az ültetvényekben járva sokszor ütköztünk pókhálóba, ez egyes kártevők gyérítésében is szerepet játszhatott. A károsítókkal szembeni sikeres fellépés alapja 2010-ben a permetezések megfelelő időzítése volt. A megkésett permetezéseknél teljesen mindegy, hogy milyen „csúcskészítményt” alkalmaztunk, az nem lehetett hatékony. Pécsett az Intézetben sikerült a kritikus időszakban a 10-12 napos fordulókat tartani – bár esetenként csak „kétmenetes permetezéssel”, az első menetben csak minden második, füves sorközön tudtunk permetezni. A 2010-es évben kilenc permetezési fordulóval (8. táblázat) szeptember közepéig egészséges volt a szőlőtermésünk. Tapasztalataink alapján július közepéig fontos, hogy – a lémennyiségtől függetlenül – a hektáronként javasolt dózis kijuttatásra kerüljön töményebb permetlé alkalmazásával, a megfelelő borítottság biztosítása mellett. Szőlőterületünk a peronoszpórafertőzések tekintetében kevésbé veszélyeztetett, így a kontakt szerek is megfelelő védelmet nyújtottak. Ugyanakkor a nem permetezett parcelláinkon 20-30 éve nem látott mértékű mozaikos peronoszpóra tünetek jelentkeztek a leveleken (10a-b. kép). Az évjárathatás mérséklésének lehetőségei Az elmúlt évek időjárásában bekövetkezett változások új kihívá-
8. táblázat Szőlőültetvényeink védelmében Pécsett 2010-ben alkalmazott technológiák Kezelés-szám
Permetezés ideje
I. II.
05. 12-14. 05. 21-25.
Dithane DG + Kumulus S + (Runner) Dithane DG + Kumulus S
III.
06. 03-08.
borszőlőnél: Folpan 80 WDG + Kumulus S + Falcon csemegeszőlőnél: Cabrio Top + Kumulus S
IV.
06. 15-23.
borszőlőnél: Folpan 80 WDG + Vivando csemegeszőlőnél: Mildicut + Folicur Solo + Kumulus S
V.
06. 25-30.
borszőlőnél: Folpan 80 WDG + Rally Q + Kumulus S csemegeszőlőnél: Cabrio Top + Kumulus S
VI. VII. VIII. IX.
07. 07-14. 07. 19-22. 08. 02-05. 08. 17-19.
Champion 2FL + Vivando + Kumulus S Champion 2 FL + Kumulus S + (Karathane Star) Champion 2FL + Kumulus S + (Teldor) (Champion 2FL) + Kumulus S
Készítmények
Megjegyzés: a zárójelben szereplő készítmények kijuttatása előrejelzés-, ill. fajtafüggő
sokat jelentenek a szőlőtermesztésben is. Az időjárás változását, jellegéből adódóan természetes folyamatnak tekinthetjük. A probléma abból adódik, hogy a gyors és jelentős mértékű változások stresszhelyzetet teremtenek, amelyekhez rövid időn belül alkalmazkodni kell. Az évjárathatás a hazai környezeti viszonyok között fokozottan érvényesül, mivel éghajlatunk alakításában az atlanti, a kontinentális és a mediterrán tényezők is érvényesülnek. Ehhez társul még Magyarország speciális földrajzi helyzete, medence jellege, amely a klimatikus hatások érvényesülésére módosítóan hat.
a.
A termőhely, a fajta és a telepítési rendszer megválasztásának szempontjai Az éghajlat változásában mutatkozó jelek (felmelegedés, szélsőségek gyakorisága) arra ösztönöznek bennünket, hogy az ültetvényeket hosszútávon meghatározó paramétereket, a termőhelyet, a fajtát és a telepítési rendszert körültekintően válasszuk meg. Egyes termőhelyek megítélése a klímaváltozás miatt átértékelődhet. A korai és középérésű, alacsonyabb savtartalmú, aromaanyagokban gazdag fajták (pl. Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Tramini) termesztése a felmelegedésnek kevésbé kitett, hűvösebb, csapadé-
b.
10a-b. kép Mozaikos peronoszpóra tünetek (kivirágzás nélkül) nyár végén permetezetlen Kékfrankos tőkéken
77
2011. január kosabb fekvésekben kedvezőbb lehet. Ezért a magasabb tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő termőhelyek és az északi, keleti fekvések is előtérbe kerülhetnek. Ugyanakkor a nagyobb hőösszegű fajták termesztése (pl. kései érésű vörösbort adó fajták) a déli, nyugati kitettségű területekre összpontosul. A fenológiai fázisok eltolódása is szélesebb fajtaválasztékot eredményezhet. A kései érésű fajták egy része termeszthetővé válhat olyan termőhelyen is, ahol korábban ez nem volt lehetséges. A termőhely és a fajta megválasztásánál az időjárás által a szőlő beltartalmi értékeiben okozott változásokat is figyelembe kell venni. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva a bogyók cukor-, színanyag- és extrakttartalma általában emelkedik, savtartalma és zamatanyagai viszont csökkenek. Ezek a változások a kései érésű faj-
tákra nagyobb mértékben jellemzőek. A szín, az íz- és zamatanyagok változása a különböző érési idejű fajtákat egyaránt érinti. A fenológiai fázisok időpontjában és a tenyészidőszak hosszában bekövetkező változások egyes korábbi károsítók fertőzésveszélyét módosíthatják, újakét pedig előidézhetik. Így pl. egyes évjáratokban a korábbi fakadás súlyosabb lisztharmatfertőzéseket okozhat, a tavaszi atkakárosítás mérséklődhet, a kabócák által is terjesztett fitoplazmás betegségek, valamint az Esca-tünetek gyakorisága viszont megnőhet. A klíma változása a víz- és tápanyagkonkurenciát jelentő gyomnövények felszaporodását, terjedését is előidézi. Ezek a többségében flóraidegen, adventív fajok (parlagfű, selyemmályva, selyemkoró stb.) káros allelopatikus hatásaik mellett jelentős allergének is.
Egy fajta adott termőhelyen való biztonságos termeszthetősége a biológiai alapok fejlesztésével és a termesztéstechnológiai eljárások tökéletesítésével érhető el. Vagyis magas minőségű, nagy biológiai értékű fajtákra és klónokra, valamint fajtaspecifikus termesztéstechnológiára van szükség. A megváltozó környezeti hatásokhoz (klíma, talaj, károsítók) alkalmazkodni a keresztezéssel előállított, új tulajdonságokkal rendelkező fajtákkal (pl. gombabetegségekkel szemben ellenálló, téltűrő nemes fajták; aszálytűrő alanyfajták) és a fajtán belül szelektált magas minőségű klónokkal lehet. Egy fajtán belül a termesztés biztonságát és a minőség növelését több értékes klón együttes termesztésével segíthetjük elő. Ez különösen a genetikailag változékonyabb fajtákra (Furmint, Kadarka) érvényes, melyeknél az évjáratok eltérő
5-6. ábra A különböző alanyfajtákra oltott Cabernet sauvignon és Chardonnay fajták termésátlagai 2007-2010-ben, Pécsett
7-8. ábra A különböző alanyfajtákra oltott Cabernet sauvignon és Chardonnay fajták mustfoka 2007-2010-ben, Pécsett
78
extra 38.
9-10. ábra A különböző alanyfajtákra oltott Cabernet sauvignon és Chardonnay fajták mustok titrálható savtartalma 2007-2010-ben, Pécsett
hatásait a klónokkal jobban ellensúlyozhatjuk. Az alanyfajták helyes megválasztásával nem csak a mésztűrő képességet (Fercal, Georgikon 28, Teleki 5C), a növekedési erélyt (Teleki 5BB), hanem a szárazságtűrő képességet (Richter 110, Ruggeri 140) is javíthatjuk. Az Intézet az alany-nemes kölcsönhatás vizsgálatára 2000-ben meredek, vékony termőrétegű hegyoldalon – közel három hektáros felületen – 46 kombinációval ültetvényt létesített. E kísérletből hat különböző alanyfajtára oltott Cabernet sauvignon és Chardonnay parcellák termésátlagát mutatjuk be az 5-6. ábrákon. Mind a négy évben magas terméseredményeikkel a Richter 110 alanyra oltott tőkék tűntek ki. A Chardonnay-nál emellett 20082009-ben az 5C alanyon lévő tőkék is kiugró értékeket mutattak. A mustfokok alakulására gyakorolt alanyhatás minden évben – statisztikailag igazoltan – kimutatható volt, de a különbségek az aszályos 2007-es évben voltak a legszembeötlőbbek (7-8. ábra). Ebben az aszályos évben a Teleki alanyokon lévő Cabernet sauvignon tőkékről kb. 1,5 mustfokkal alacsonyabb termést szüreteltünk. Csapadékosabb évjáratokban is többnyire magasabb mustfokú termést adtak a Ruggeri 140 és Richter 110 alanyokon lévő tőkék, de az alanyok szerinti különbségek ezekben az években mérsékeltebbek voltak. A mustok savtartalmát elsősorban az évjárat határozza meg, ugyanak-
kor 2007-ben mindkét fajtánál a legalacsonyabb savtartalmú termés a Richter 110 és Fercal alanyokra oltott tőkékről származott (9-10. ábra). A tőkék szárazságtűrő képességét a nemes fajta tulajdonságai is befolyásolják. Aránylag kedvező a Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Chardonnay, Merlot, Rajnai rizling, Sauvignon blanc fajták aszálytűrése, míg kedvezőtlen a Cirfandli, Hárslevelű, Portugieser, Zöld veltelini fajtáké. A fajtahasználat alakulására hatással vannak – az említett tényezőkön kívül – környezet- és egészségvédelemi szempontok, a vegyszerterhelés csökkentésének szándéka. Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a rezisztens szőlőfajták iránt (pl. Aletta, Bianca, Csillám, Jázmin, Regent, Toldi, Viktor és számos csemegeszőlő fajta), amelyeket a fagynak jobban kitett, vagy a betegségek kialakulásának kedvezőbb feltételeket teremtő termőhelyeken is eredményesen lehet termeszteni. A telepítési és művelési rendszer megválasztásakor a termőhely adottságait figyelembe kell venni. A megvilágítottság mértékét a sor- és tőtávolsággal, a sorok irányával, a támrendszerrel is szabályozhatjuk. Egy táblán, ültetvényen belül a Nap besugárzásának szöge és időtartama, valamint a széljárás iránya jelentősen módosíthatja az állomány mikroklímáját. Észak-déli sorvezetésnél a lombozatot a fény a nap folyamán minden oldalról egyenlő mértékben éri, elősegítve ezzel a
nedvesség gyorsabb felszáradását. Ugyanígy az uralkodó széliránnyal párhuzamos sorvezetés alkalmazásánál az ültetvény átszellőzése kedvezőbben alakul, a páratartalom csökken. A tőkék művelésmódja és támaszrendszere a hajtások számán és helyzetén keresztül meghatározza a lombozat szerkezetét. Ezért olyan tőkeművelésmód alkalmazása célszerű, melynél a lombfal szellős és keskeny (Guyot, ernyő, középmagas kordon), a fény és a levegő számára jól átjárható, valamint a permetlé behatolása is kedvező. A könnyen felmelegedő talajokon a sűrűbb térállás, a kötöttebb, hidegebb talajokon pedig a szélesebb sortávolság a kedvező. Domb- és hegyvidéki ültetvények telepítés előtti meliorációs munkáinál, a táblák, vízelvezetők, utak és teraszok kialakításánál az eróziós károk csökkentését, kiküszöbölését szem előtt kell tartani. (Az Alföldön, homoktalajú ültetvények esetében a deflációs károk mérséklésében a mezővédő erdősávok jelentős szerepet játszhatnak.) A helytelenül kivitelezett meliorációs munkák, a rosszul megválasztott lejtési viszonyok, az övárkok és vízelvezetők nem megfelelő kialakítása a talaj pusztulásához, termékenységének csökkenéséhez vezet (11. kép). A veszélyhelyzet nő a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék esetén. Az utóbbi időben a nagyobb hektáronkénti költséggel járó teraszkialakítások helyett az ültetvényeket hazánkban is egyre inkább a terepviszonyokhoz igazodó, eltérő (válta-
79
2011. január ültetések eredésében nagy kárt okozott. A termesztéstechnológia megválasztásának szempontjai Metszés
11. kép Súlyos eróziós kár kozó) sorvezetésű táblákkal, sűrűbb vízelvezető rendszer kialakításával oldják meg. Ez esetben fontos, hogy az agrotechnika során olyan módszereket alkalmazzunk, amelyekkel az eróziós kár kockázatát csökkenteni lehet, pl. talajtakarás, füvesítés, takarónövény termesztés. Az ilyen ültetvénykialakítás további előnye, hogy a terület kihasználtsági aránya sokkal jobb, mint a teraszos művelési rendszerben. De azt is mérlegelni kell, hogy aszályos években a nagyobb teraszlapok vízgazdálkodása kedvezőbb. A terület vízgazdálkodása érdekében fontos, hogy a csapadék jelentős részét megtartsuk, mivel időjárásunkban a hosszan tartó aszályos periódusok is egyre gyakoribbak. Az időjárási körülmények a telepítés előkészítésének idejét és módját, valamint az ültetési idő megválasztását is megszabhatják. Az eróziós károk kiküszöbölése érdekében a talaj-előkészítést ne közvetlenül az ültetés előtt végezzük, amikor – akár ősszel, akár tavasszal – a csapadék valószínűsége nagyobb. A talajt ültetés előtt a párolgás csökkentése miatt zárjuk le és pihentessük. A tavaszi ültetés kockázatosabb, ha az öntözés lehetősége nem biztosított. Erre példa a 2003-as év, amikor egyes területeken a már tavasszal jelentkező tartós csapadékhiány az
80
Metszéskor, a tőkék alapterhelésének beállítását a termőegyensúly és a rügyek termékenységének figyelembevételével végezzük. A rügyek egészségi állapotát átvágással vagy mikroszkópos vizsgálattal állapíthatjuk meg. Utóbbi esetben a rügyekben telelő káros és hasznos atkák faj- és egyedszámáról is képet kapunk. Optimális terhelés mellett a vesszők beérése kedvező és a fajtára jellemző fa-bél aránnyal rendelkeznek, így kisebb a fagykár kockázata. A rendszeres, kiegyensúlyozott termésmennyiség, a tőkék kedvező kondíciójának fenntartása hozzájárul a tőkék általános egészségi állapotának és károsítókkal szembeni ellenállóságának növeléséhez. Alacsonyabb tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő ültetvényeinknél (150 m alatt) és azoknál a fajtáknál, amelyek a téli lehűlésre érzékenyebbek (pl. Bíborkadarka, Ezerjó, Kadarka, Müller-Thurgau, Zenit) a metszést csak a nagyobb lehűlések után, tavasszal végezzük el. Zöldmunkák A szőlő lombozatának fő feladata az asszimilátumok megtermelése és a párologtatással együtt a hőháztartás szabályozása. Mindkét folyamat a vízellátottsággal, a páratartalommal, a hőmérséklettel és a megvilágítottsággal van összefüggésben. A fénynek nagy szerepe van a bogyók színeződésében, cukor- és savtartalmának alakításában is. Ha a fürt fejlődése során fényt kap, vastagabb héjú lesz, jobban színesedik, cukorban gazdagabb és savban szegényebb lesz. Egyre inkább a napfény káros hatásával is számolni kell, különösen eső után a fény a vízcseppen áthatolva az élő szöveteket megperzselheti. A 2010-es év tenyészidőszakában a napfénytartam jelentősen elmaradt a sokévi átlagtól, emiatt a lombozat megvilágítottságának biztosí-
tása a termés kedvező beéréséhez, a rügydifferenciálódás feltételeinek megteremtéshez és a betegségek elleni küzdelem hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen volt. A rövidebb ízközű, hónaljhajtásképzésre hajlamos, ezáltal dús, zsúfolt hajtásrendszert képző fajtáknál (pl. Királyleányka, Sauvignon blanc, Tramini) erre fokozottan ügyelni kell. A fürtzónában történő lelevelezés a beérést és a szürkerothadás kártéte lének csökkentését segíthette elő azzal, hogy a fürtök felszáradása és a növényvédő szerek behatolása ilyen esetben kedvezőbb volt. Vagyis a fitotechnikai munkák helyes alkalmazása a szőlőbetegségek elleni megelőző védekezés fontos tényezője. Ahol azonban 2010-ben korai lelevelezést (virágzástól zöldborsó nagyságig) végeztek, ott a bogyók cukortartalma alacsonyabb volt. Azokban az ültetvényekben, ahol a termésmennyiség a termőegyensúlynál jelentősen magasabb volt, ott a fürtök beérése kedvezőtlenül alakult. A fürtválogatással – különösen a korai időszakban (kötődést követően) – végzett terméskorlátozás következtében a tömöttebb fürtű fajtáknál (pl. Cirfandli, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon blanc) még jelentősebb volt a terméskiesés a szürkerothadás miatt. Ez azzal magyarázható, hogy a bogyók átlagtömege a ritkítás következtében jelentős mértékben megnőtt. A tápanyaggal jól ellátott talajokon a tőkék vegetatív túlsúlya következtében létrejött zsúfolt lombfal és a párás mikroklíma is kedvezett a Botrytis cinerea kártételének. A termelők egyre szélesebb körben alkalmazzák az ún. szüret előtti szálvessző elvágás módszerét (DMR). Ezzel a művelettel elsősorban természetes maradékcukrot tartalmazó borok alapanyagát állíthatjuk elő, úgy, hogy az érésben lévő fürtök szálvesszőit a szüret előtt 1-3 héttel elvágjuk és a fürtöket a tőkén hagyjuk. Ennek köszönhetően a bogyók cukor- és savtartalma, valamint aromaanyagai koncentrálódnak. A módszerrel a kedvezőtlen évjára tokban a fajták beérését szabályozhatjuk. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy elsősorban a kései érésű fajták esetében az eljárás eredmé-
extra 38.
nyességét az évjárat jelentős mértékben befolyásolja. 2010-ben e módszer még a korai érésű Zenit fajtánál sem hozott számottevő eredményt Pécsett, mert a hűvös, csapadékos időjárás miatt nem következett be nagymértékű relatív cukorképződés és a termést a rothadás miatt korábban kellett szüretelni. Talajművelés A talajművelés idejét, módját, eszközét és gyakoriságát elsősorban a csapadék és a hőmérséklet határozza meg. A különböző módszerek alkalmazása ezért termőhelyenként, talajtípusonként eltérő lehet. A legfontosabb cél, hogy a talaj szerkezetét megóvjuk, a tömörödöttséget és a levegőtlenséget megakadályozzuk, a vízbefogadó és -megtartó képességet növeljük, a talajélet feltételeit biztosítsuk, az eróziós és deflációs károkat csökkentsük, a gyomosodást szabályozzuk. Ültetvényünk talaját művelhetjük mechanikailag, alkalmazhatunk talajtakarást és takarónövényes termesztést is. A talaj takarásának (növényi maradvánnyal – mulccsal, szalmával) számos előnye ismert: javítja a talajszerkezetet, véd az erózió ellen, kedvező víz- és hőháztartási viszonyokat és kedvező talajéletet teremt, szerves anyagot juttat vissza. Lehetővé teszi csapadékos időjárásban is a rendszeres növényvédelmet. Ez 2010-ben különös hangsúlyt kapott, hiszen a legtöbb ültetvényben az optimális permetezési fordulókat (max. 10-12 nap, felszívódó szerek használata esetén is) csak így biztosíthattuk. A füvesítés, a zöldtrágyanövények vetése, vagy a természetes gyomtakaró kaszálása az ilyen évjáratokban tehát jó megoldást jelentenek. Ezeknél a módszereknél viszont számolni kell azzal, hogy aszályos időszakban a fokozott párolgás révén csökken a talaj vízkészlete. Amennyiben 2010-ben a sorközök növényzetét rendszeres kaszálással nem tartottuk alacsonyan, akkor a magas páratartalom miatt a betegségek nagyobb kártételével is számolnunk kellett. A természetes gyomtakaró használatának hátránya – főleg aszályos években –, hogy a gyomflóra fajösszetétele a kaszálás hatására csak kismértékben módo-
sul (a kétszikűek és az egyéves fajok eltűnnek). Az évelő egyszikű gyomfajok közül a kaszálást jól bíró, mélyen gyökeresedő, víz- és tápanyag konkurenciát is jelentő, allelopatikus hatású fajok a területen maradhatnak (pl. csillagpázsit, tarackbúza). Ezért e helyett célszerű kisebb vízfelhasználású, sekélyen gyökeresedő fűkeverékekből álló füvesítést alkalmazni (pl. csenkesz, perje). Az ültetvényekben az egész évben végzett gépi munkaműveletek jelentős talajtömörödöttséget eredményeznek. Ez még fokozódik, ha nem megfelelő időben, módon és eszközzel végezzük a talajművelési eljárásokat. A káros folyamat ellensúlyozásaként bizonyos időszakonként (2-4 évente) a sorközökben célszerű mélylazítást végezni, amivel elősegítjük a talajok vízbefogadó képességét, mérsékelhetjük az aszálykárokat, és a levegőtlenség megszüntetésével a tápanyagok felvehetőségét is javítjuk. A talaj túlzott tömörödésének elkerülése érdekében célszerű a munkaműveleteket egy menetben elvégezni. Lehetőség van pl. egyidejűleg végzett soralj művelésre (oldalazó munkaeszközzel, vagy vegyszeres gyomirtással) és sorközművelésre (mechanikai talajművelés, vagy takarónövény kaszálás). A száraz talajon végzett munkaműveletek is károsak, mivel romlik a talaj szerkezete (porosítás) és jelentős a talajrészecskék elsodródása is. A különböző munkaeszközökkel végzett műveletek ellentétesen hathatnak a talajállapot minőségére. Így pl. a talajmaró jó gyomirtó hatása mellett jelentős szerkezetromboló hatást is kifejt, főleg száraz talaj esetén. Szüret A szüret és a termés feldolgozásának célja a bogyókban megtermelt értékek átmentése a borba. Ezért rendkívül fontos a szőlő érettségi állapotának nyomonkövetése és a szüreti időpont helyes megválasztása (1-2. ábra). 2010-ben a fajták többsége a Pécsi borvidéken a szokásosnál magasabb savtartalommal, alacsonyabb cukortartalommal rendelkezett. Az aromaanyagok mennyisége megfelelőnek, a bo-
rok színmélysége a vörösbort adó fajták zöménél alacsonynak mondható. A korai érésű borszőlőfajtákat (Bianca, Portugieser, Zengő, Zenit) augusztus végén, a középérésűeket (Chardonnay, Pinot blanc, Pinot noir, Sauvignon blanc) szeptember elején-közepén kedvező paraméterekkel szüreteltük (5-6. táblázat). A kései érésű fajták túlnyomó részénél (Cirfandli, Kadarka, Merlot, Olasz rizling, Rajnai rizling) azonban kényszerszüretre került sor. A kedvezőtlen, csapadékos, hűvös időjárás miatt ugyanis a szürkerothadás jelentős terméskiesést és minőségi károkat okozott. Ezeknél a fajtáknál a szüret során válogatott szedést végeztünk. Az egészséges és a rothadt fürtrészek elkülönítése jelentős költségtöbblettel járt. A Pécsi borvidékhez hasonlóan az ország legtöbb borvidékén az idei év szüreti időszakában a csapadékos napok száma rendkívül magas volt, a fajták szüretelésére rövid időszakok álltak rendelkezésre. Emellett a fajták magas rothadási százalékai a szakembereket arra késztették, hogy az értékmentést a lehető leggyorsabban hajtsák végre. Ilyen időjárás mellett meghatározó jelentőségű az egységnyi idő alatt leszüretelhető termésmennyiség. Kellő számú munkaerő hiányában ez csak szüretelőkombájnok használatával oldható meg. Olyan ültetvények esetén, ahol a sorvezetésben, a tőkék lombszerkezetében (zöldmunkák gondatlansága) hiányosságok tapasztalhatók, ott a szüretelőkombájn az ültetvény támrendszerében és a tőkék vesszőzetében azonban jelentős kárt okozhat. A kombájnnal végzett szüret hátránya, hogy válogatott szedést nem tesz lehetővé. Az így szüretelt termést azonnal fel kell dolgozni, mivel a felsértett bogyókból képződött mustban káros folyamatok indulhatnak el. A 2010-es évjáratról készített áttekintésünkkel, a felvetett problémákkal és összefüggésekkel a szakmai döntések meghozatalához kívántunk támpontokat nyújtani, hogy a „várhatóan váratlan” körülményekre minél jobban fel tudjunk készülni. Fotó: 1-10. kép – Bene L.; 11. kép – Werner J. n
81
