Bátaszék, Bonyhád,
Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Szekszárd,
2007. november 10.
Tamási, Tolna
IX. ÉVFOLYAM 20. szám
TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
Prizma jelez a vadnak Vadriasztó prizmával szerelték fel kísérleti jelleggel 9 kilométer hosszan a 6-os és a 65 számú fõút vadak által legveszélyeztetettebb szakaszait, elsõként az országban. Az együttmûködõ szervek Tamásiban sajtótájékoztató keretében írták alá az errõl szóló megállapodást. A prizmák beszerzése és kihelyezése csaknem 9 millió forintba került. A szakemberek a vadbalesetek jelentõs csökkenését várják. A megyében évente mintegy 100 vad és autó közötti ütközés jut a
rendõrség tudomására, ami az új fényvisszaverõk által a felére, harmadára csökkenhet. Erre számítanak a vadászok is, hiszen egy-egy ilyen balesetkor a gépjármûben keletkezõ anyagi kár mellett jelentõs a vadkár is. Elsõként a vasutak mentén próbálták ki a vadriasztó prizmát, amely olyan hatékonyan mûködik, hogy a vadbalesetek száma csaknem a nullára csökkent. Mûködési elvük egyszerû, a gépjármûvek fényét a vadak érkezésének várható irányába terelve figyelmeztetik az állatokat és a közlekedõket is a lehetséges veszélyre. Várhatóan a régió egész területén alkalmazzák majd ezt az eszközt, hiszen hasonlóan Tolna megyéhez, ahol 130 km a vadveszélyes szakaszok teljes hossza, Somogyban és Baranyában is rengeteg az ilyen terület a közutak mentén. W.J.
A képzõmûvészet új otthona
Közérdekû munka, de hol? Az Igazságügyi Hivatalnak nehézséget okoz a terheltek elhelyezése A közérdekû munkára ítélt embereket elhelyezõ pártfogók feladata nem egyszerû. Magáncégeknél ugyanis nem dolgozhatnak, olyan állami szervezeteket találni, amelyek minden szabálynak megfelelnek és hajlandóak is alkalmazni a terhelteket, nem kis feladat Tolna megyében 2003. óta 624 embert ítélt a bíróság közérdekû munkára. Ezek az emberek közepes súlyú bûncselekményeket követtek el, és ezért 1-tõl 50 napig kell olyan cégnél dolgozniuk, amelynél a közösség érdekében tudnak tenni valamit. A kiszabott munka általában fizikai jellegû. Nem tévesztendõ öszsze ez a büntetési nem a szabálysértésekbõl eredõ közérdekû munkával, amelyet az önkormányzatok hajtatnak vége. Itt bírói ítélet áll az ügy mögött, a végrehajtó szerv pedig az igazságügyi hivatal. A szervezet-
(folytatás a 4. oldalon)
LAPUNK TOVÁBBI TARTALMÁBÓL 2. oldal
5. oldal
♦ RÁFIZETÉSES SERTÉSTARTÁS
♦ HAGYOMÁNYTÁR: TÁNCOS LÁBÚ ÕCSÉNYIEK ♦ „MEG IS MOSAKODJÁL”
♦ GOMBASZEZON VESZÉLYEKKEL
Nincs gombaszakértõi vizsgálat a megyében
Kultúrtörténeti kiállítás a megyeszékhelyen
6. oldal 3. oldal ♦ A HEFOP PROGRAM TOLNA MEGYEI EREDMÉNYEI ♦ A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE DUNAFÖLDVÁRON
♦ VÁROSI FELLÉPÉS ÚJ ÁLLÁSHELYEKÉRT
Bonyhád támogatja a munkahelyteremtést ♦ „ROSSZ IRÁNYBA HALAD AZ ORSZÁG”
Stumpf István a Vállalkozói Szalonban
4. oldal ♦ NINCS ELSÕ HELYEZETT
Értékelték a megyei helytörténeti pályázat munkáit ♦ RANDEVÚ DR. BENDE MARIANNÁVAL
Józsefné (képünkön), a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal vezetõje elmondta, hogy az évek során már kialakult egy lista azokról a munkahelyekrõl, amelyek rendszeresen a szabályoknak megfelelõen alkalmaznak terhelteket. A pártfogók ez alapján keresik fel a munkahelyi vezetõket. (folytatás a 3. oldalon)
2008-tól átalakul a finanszírozás
is a Városi Múzeumhoz tartozik. A Paksi Képtárat új helyén október 20-án Szili Katalin, a Parlament elnöke avatta fel. Az eseményen jelen volt a kulturális tárca szakállamtitkára és a Szépmûvészeti Múzeum fõigazgatója is. Prosek Zoltán szakmai vezetésével az országban is egyedülálló képtárat adtak át Pakson. Az épület szándékoltan továbbra is magán õrzi az egykori feldolgozóipari épület jegyeit.
Demonstrációra készülnek a Tolna megyei gazdák is
nél dolgozó párfogó felügyelõk dolga, hogy az ítélet kiszabása után megtalálják azt a munkahelyet, amelynél el tudják majd helyezni az elítélteket. Ezeknek a foglalkoztatóknak számtalan jogszabályi feltételnek meg kell felelniük. Hegedûs
Magánbiztosítók az egészségügy piacán
Képtáravató Pakson Mint ismert, Pakson az Erzsébet Szálló felújítása miatt új helyet kellett találni a képtárnak. Az intézmény a volt konzervgyár területén lelt otthonra, amely továbbra
KÖ VE HÁ TKEZ R Õ DE OM H MEG CEM ÉT JE BE MÚ LENÉ R 1 LVA S -JÉ , N
Megyei Napló
7. oldal ♦ OLIMPIAI ARANYÉREM KÍNÁBÓL ♦ TOLNA MEGYEI IDÕJÁRÁS-E ELÕREJELZÉS DECEMBERIG
Megyei Napló – I t t h o n , T o l n á b a n
Mint az közismert, változik az egészségbiztosítás rendszere. A tervek szerint 18 megyében egy-egy, valamint Budapesten és Pest megyében négy biztosító licitálhat majd. A javaslat novemberben kerül a Parlament elé. Ha elfogadják, 2008 januárjában kezdõdhet az átalakítás. Az új rendszer bevezetésével az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatköre és neve is megváltozik: ettõl kezdve az Egységes Nemzeti
Kockázatközösségi Alap utalja majd a biztosítottak után a fejkvótát. A tervek szerint a licitálás jövõ tavasszal kezdõdik meg. Az új biztosítóknak elvileg ugyanazokat a feltételeket kell majd garantálniuk, amit az OEP biztosított. A tervezetrõl a közelmúltban tájékoztatták Budapesten a kórházigazgatókat, ahol jelen volt Dr. Muth Lajos, a Tolna megyei kórház fõigazgatója is. Mint azt a tervezet ismertetése után elmondta, fõként az amúgy is alacsony keresetû népréteget érinti majd kedve-
zõtlenül az új konstrukció. Nem ért egyet azzal a törvényjavaslattal, amely szerint 22 állami többségi tulajdonú egészségpénztár váltaná fel a mostani egy biztosítós rendszert. Ellenzi a társadalombiztosítás ilyen irányú reformját, mert azok, akik nem tudják fizetni az egészségügyi ellátás költségeit, akár ellátatlanok is maradhatnak. Nem a törvénytervezet részletes vitáját kellene elõször lefolytatni, hanem az alapfeltevést, történetesen a biztosítók piacra kerülést kellene átgondolni. Úgy véli, hogy az OEP minden valószínûség szerint szisztematikusan és elõre eltervezett módon kerülhetett ilyen helyzetbe. (folytatás a 3. oldalon)
Ozorai „ragadós” példa A legvirágosabb faluk egyike az országban A település nemcsak az 1848-as szabadságharc idején mutatott példát az országnak, hanem 2007 októberében is, amikor a Virágos Magyarországért vetélkedés falu kategóriájában elnyerte a Miniszterelnök különdíját. Ezt emelte ki a közelmúltban, a Gyulán tartott ünnepségen Dobrev Klára, az elismerést alapító felesége is. A sikerrõl, annak hátterérõl Schranz Istvánné (képünkön) polgármester asszonyt kérdeztük. A Tolna megyei kistelepülést méltató értékelésben elhangzott még: a falu mintát ad más települések számára is, hogy a hátrányos helyzet, a magas munkanélküli-
ség ellenére is tud egy közösség szép, kellemes környezetet kialakítani, ha a helyiekben megvan erre az igény, s az összefogás – tudtuk meg a falu elsõ emberétõl. Ozora 1994-tõl részese a versenynek, s az idõk folyamán szinte minden elérhetõ elismerést megszerzett, többek között az elsõ helyet is rögtön az elsõ évben, amelyet 1995ben egy Európa-díj követett. Az idén 396 benevezett városban vagy faluban vizsgálta a zsûri a település összképét, a közintézmények, a közterületek állapotát, a szobrok, a pihenõ parkok kialakítását. Nemcsak a polgármesteri hivatal virágoskertje, a muskátli ablakos is-
kola, óvoda, s a fafaragó táborokban készült munkák nyerték meg az ítészek tetszését, hanem a vár környezete, s belsõ virágos tere is. (folytatás a 4. oldalon)
MEGYEI NAPLÓ
2. oldal
K Ö Z É L E T
Hogyan és mi jár vissza? Újra a vizitdíjról Kevesen igényelték vissza eddig a befizetett vizitdíjat a megyeszékhelyen. Ennek oka a szociális iroda szerint feltehetõen a tájékozatlanság. A betegek viszont úgy gondolják, a tájékoztatás hiánya miatt nem tudják sokan, hogy mit és hogyan kérhetnek vissza vizitdíj címén. Eddig a megyeszékhelyen hatan keresték fel az önkormányzat szociális irodáját, hogy visszaigényeljék a befizetett vizitdíjat. Ez összesen 9300 forint kifizetést jelent. Kiss Dóra ügyintézõ lapunknak elmondta, aki ilyen ügyben keresi fel az irodát, az általában még azt sem tudja, hogy mit és hogyan kell kérvényezni. Nincsenek a betegek tisztában azzal, hogy külön kell figyelembe venni a szakorvosi, illetve a háziorvosi ellátásért fizetett vizitdíjakat. Mindeze-
Demonstrációra készülnek a Tolna megyei gazdák is
ken felül azt is célszerû tudni, hogy csak a 20. alkalom után élhet a viszszaigénylési lehetõséggel az érintett, tehát akkor, ha már van 20 befizetést igazoló nyugtája, például a háziorvostól. Amennyiben ez megvan, úgy fel kell keresni az adott településen illetékes jegyzõt, szekszárdiak esetében pedig a szociális irodát, ahol ki kell töltenie mindenkinek egy kérelmet, valamint be kell mutatnia a személyazonosságát igazoló okmányokat. Ezt követõen az ügyintézõ öszszesíti a hozott nyugtákat, majd megtörténhet a kifizetés. Maguk az érintettek azt mondják, szerintük sokan nincsenek tisztában lehetõségeikkel. Ennek oka pedig a tájékoztatás hiánya. Van, aki szerint jobb lenne egy olyan rendszer, ahol évente elõre kell kifizetni egy bizonyos összeget vizitdíj címen, majd, ha azt a befizetõ nem használja fel, visszatérítenék neki. Mindenesetre, aki élni kíván a lehetõséggel, vagyis visszaigényelné a befizetett vizitdíjat, az megteheti még azt a tárgyévet követõ 60. napig, tehát jelen esetben 2008. március 1-jéig. Wessely Judit
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány pályázatot ír ki a megyei fejlesztési tervvel összefüggõ szakmai célok, feladatok megvalósítására, vissza nem térítendõ támogatás formájában az alábbi pályázati témakörben: – Természettudományos tantárgyak oktatását segítõ eszközök beszerzésének támogatása. Keretösszeg: 6 millió Ft A pályázatok beérkezésének határideje 2007. november 23. A pályázatok elbírálásának és az eredmény nyilvánosságra hozatalának várható idõpontja: 2007. december 15.
A pályázati csomag (részletes pályázati kiírás, pályázati ûrlap és a pályázati útmutató) a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány valamint a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztálya címén (7100 Szekszárd, Szent István tér 11–13.), illetve személyesen a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály titkárságán díjmentesen kérhetõ. A csomag letölthetõ a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány www.tmkfk.hu internetes honlapjáról is.
Az utókor hálája Október 23-án leplezték le Tamásiban dr. Dencz Ákos emléktábláját. Széles András alpolgármester avatóbeszédében arról a politikusról emlékezett meg, aki 9 évig,1927–35-ig képviselte a térség érdekeit az Országgyûlésben. Képviselõsége idején épült többek közt a tamási adóhivatal, a községháza, a járásbíróság épülete, a Henyevölgyi négy tantermes iskola, de erre az idõszak esik a Koppány medertisztítása is. Munkájának elismeréseként díszpolgári címet adományozott részére nyolc község (Bedeg, Értény, Magyarkér, Nagykónyi, Nagyszokoly, Pincehely, Tengõd,
Ráfizetéses sertéstartás
s 1927-ben Tamási). Emberi nagyságát mutatja az is, hogy családja az 1944-es vészkorszakban zsidó honfitársaikat mentette. 1997ben felesége és leánya vette át a Yad Vasem Intézet által adományozott posztumusz Világ Igaza Kitüntetést. Neve szerepel Budapesten, az Apor Vilmos téren található „Igazak Falán”. A II. világháborút követõen megbecsülés helyett a hatalmi rendszer egész családját megfosztotta vagyonától, majd 1951-ben vidékre telepítették õket. Dr. Dencz Ákos sok szenvedés, megpróbáltatás után 1963-ban hunyt el 87 éves korában. „Tamási Díszpolgárrá” választása után 70 évvel Tamási Város Önkormányzata emléktáblát helyezett el hajdani országgyûlési képviselõjének tiszteletére annak az épületnek a falán, ahol gyermekkorát töltötte. Az ünnepségen leánya és a család több tagja is megjelent. Ö.J.
A Tolna megyei sertéstartók is csatlakoznak az országos, november 15-i demonstrációhoz, amelyet érdekképviseletük szervez. A tüntetés oka az elégedetlenség, hiszen a sertés tartása jelenleg veszteséges a magas takarmányárak miatt. Ha a tenyésztõk nem kapnak segítséget, akár 20–25%-uk is kénytelen lesz bezárni telepét. A malacok felnevelése körülbelül 340–360 forintjába kerül kilogrammonként a tartónak jelenleg, míg a felvásárlási árak 220–240 forint között mozognak. Ez utóbbi szám néhány hónapja még 10%-kal magasabb volt. A sertéstartással foglalkozóknak ez ráfizetés, méghozzá nem is csekély, kilogrammonként 120–140 forint. A fogyasztói árak ugyanakkor 12%-kal emelkedtek, ami még
folytatódhat a kereskedõk szerint. A viszonylagosan magas tartási és az alacsony felvásárlási árak oka az aszály – mondják az érintettek, hiszen a vízhiányos idõszakban szinte mindenbõl kevés termett. A termelõk pedig még azt a keveset is visszatartják, ami drágulást eredményezett. Csaknem két és félszere-
sére növekedtek az árak – tájékoztatott Lengyel Lóránt (képünkön) sertéstartó a helyzet súlyosságáról. Várhatóan Tolna megyében több sertéstartó telep, egyelõre pontosan még nem tudni mennyi, zárja be kapuit. Nehezíti az érintettek helyzetét az is, hogy nem tudják felvenni a versenyt uniós társaikkal. Megoldás lehetne, ha a beruházási támogatásokat mielõbb felvehetnék a gazdák, illetve kapnának némi segítséget a pályázati önerõk elõteremtéséhez, hogy korszerûsíteni tudják a tartáskörülményeket. Az amúgy is veszteségesen mûködõ vállalkozások számára jelenleg ez lehetetlennek tûnik. A változásban bízva a sertéstartók demonstrációra készülnek november 15-én – tudtuk meg Tóth Istvántól, a Mezõgazdasági Szövetkezõk és Termelõk Országos Szövetségének titkárától. Elõreláthatólag az ország 19 megyéjében és Budapesten vonulnak majd az utcára az érintettek. A tüntetéshez Tolna megye sertéstartói is csatlakoznak. Wessely Judit
Esélyük sem volt Senki sem vállalta a további mûködtetést Három éves mûködést követõen november 1-jétõl bezárt az Esélyek Háza Szekszárdon. A Szociális és Családügyi Minisztérium szerzõdése júniusig szólt a fenntartó Tolna Megyei Önkormányzattal. A továbbiakban a minisztérium a feladatot elsõdlegesen a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központhoz rendelte. A Mátisné Orsós Julianna által vezetett Esélyek Háza jogi és pályázati tanácsadással foglalkozott, konferenciákat, képzéseket szervezett, emellett segítséget nyújtott a kisebbségi önkormányzatok képviselõinek is. A szervezetet csak ez év júniusáig finanszírozta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Májusban látott napvilágot az a miniszteri utasítás, amely a feladatot elsõdlegesen a regionális munkaügyi központokhoz telepítette, azzal a kitétellel, hogy az önkor-
mányzat a továbbiakban önként vállalt feladatként külön kérhetné. A megye mindezt nem vállalta, hiszen ha nem kötelezõ a feladat, a pénz pedig utólag folyt volna a kasszába, ak-
kor az bizonytalan költségvetési helyzetet teremt. Dr. Say István, a Tolna Megyei Önkormányzat Mûvelõdési és Kisebbségi Bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki az esettel kapcsolatban, ugyanakkor rámuta-
tott, a fenntartáshoz szükséges összeget csak hitelbõl tudták volna megfinanszírozni. A költségvetésben pedig a pályázatok élveznek elsõbbséget, amelyhez önrészt kell felmutatni, és az esetek többségében ezek a projektek is utófinanszírozottak. Tárgyalások folynak arról, hogy a szervezet átkerülhet a regionális munkaügyi központhoz. Azonban a hivatali malom kerekei lassan õrölnek – mondta Dr. Brebán Valéria regionális igazgató. Mivel az Esélyek Házában dolgozók közalkalmazotti státusban voltak, a munkaügyi központ alkalmazottai köztisztviselõk, itt egy jogszabályi módosítást is végre kellene hajtani. Az Esélyek Háza egyelõre szünetelteti mûködését, az alkalmazottak és a vezetõ felmentési idejét tölti. A korszerû, mindezidáig jól mûködõ szervezet a régióban egyedül Tolna megyében zárta be kapuit, remélhetõleg átmenetileg. Kujáni Yvett
Gombaszezon veszélyekkel Nincs gombaszakértõi vizsgálat Tolna megyében Példa nélküli, hogy nincs a piacokon gombavizsgálat Tolna megyében. Eddig Szekszárdon, Bonyhádon és Pakson folytattak ilyen ellenõrzést, ma legközelebb csak Baranya és Somogy megyében lehet bevizsgáltatni a vadon termõ gombák fajtáit. A boltokban valamint az árusoknál kapható csiperkét és laskagombát a termelõtõl kapott igazolással lehet csak árusítani. A tény, hogy nincs a megyében hivatalos gombavizsgálat, komoly kockázatot jelenthet azoknak, akik az erdõben járva vagy kertjükben gombát szednek. Szinte minden évben elõfordul ugyanis az országban a fel nem ismert mérgezõ fajok fogyasztása után gombamérgezés, amely halálos kimenetelû is lehet. Feltétlenül megnyugtatóbb tehát szakemberrel bevizsgáltatni a vadon gyûjtött terményt, amit a lelkiismeretesebbek a szomszéd megyékben tehetnek csak meg.
Mint az hosszas utánajárással kiderült, eddig Szekszárdon, Bonyhádon és Pakson három szakértõ is rendelkezésre állt a városok piacain, azonban pár hónappal ezelõtt mindegyikük lemondott állásáról. A Szekszárdon mûködõ szakember elköltözött, új jelentkezõ eddig nem akadt – tájékoztatott Szeleczki József (képünkön), a szekszárdi polgármesteri hivatal irodavezetõje. Hozzátette: a vizsgálatok száma egy évben egyébként sem volt jelentõs, itt mindössze
36 bevizsgálást tartottak, ebbõl csak négy vonatkozott árusításra. A gombaszakértõk óradíja 2000 forint felett van óránként, ezt mindezidáig a piacfelügyelet és az önkormányzat finanszírozta. Ezt a szolgáltatást Szekszárd továbbra is biztosítani szeretné, de megkeresésükre egyik hozzáértõ sem vállalta a feladatot. Hogy mégis kihez fordulhatunk gomba ügyben? Az ÁNTSZ illetékese elmondta, õk csak kész ételek bevizsgálásával foglalkoznak. Ha gombamérgezés gyanúja merül fel, a mintát továbbítják az Országos Élelmiszer- és Takarmányvizsgáló Intézethez. Felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a tünetek gombafajtától és a mérgezés mértékétõl függõen változnak: fejfájás, emésztõszervi panaszok, szédülés, izomgörcs, rossz közérzet, ájulás egyaránt elõfordulhat. A súlyos tünetek azonnali kórházi kezelést igényelnek, azonban ezek nem minden esetben jelentkeznek rögtön. Elkerülésük érdekében a szakember azt javasolja, csak hivatalos igazolással rendelkezõ árustól vegyünk gombát piacon. Kujáni Yvette
3. oldal
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T
A Magyar Tudomány Ünnepe Dunaföldváron Tizedik alkalommal rendezi meg a Tolna Megyei Általános Mûvelõdési Központ a Magyar Tudomány Ünnepét. Az egy hónapon át tartó programsorozat elsõ helyszíne november 5-én Dunaföldvár volt. A neves meghívottak között Dr. Hargittai István (képünkön) akadémikus, valamint Dr. Füssi Nagy Géza Afrika-kutató tartott elõadást a vár dísztermében. A nyitó rendezvényen, Dunaföldváron elsõként dr. Say István, az ÁMK igazgatója mondott köszöntõt, majd Nagy Gáborné polgármester nyitotta meg az egész hónapon át tartó programsorozatot. Dr. Hargittai István akadémikus elõadásában többek között arról beszélt, hogy mennyire magányos az a feltaláló, aki új dolgokról szándékozik meggyõzni a tudományos világot. A magyaroknak mindenekelõtt olyan feltételeket kell teremteni a kutatók számára, hogyha el is
mennek az országból, legyen visszafelé is útjuk. Az atomenergia jelenkori felhasználásáról elmondta, az nem csak a tudósoktól függ, hanem a társadalmi elvárásoktól is. A résztvevõk
megtudhatták, hogy a magyar tudósok a közhiedelemmel ellentétben nem egyedül bábáskodtak az atomenergia felhasználásának születésénél. A Dunaföldváron nevelkedett 19. századi neves Afrika-kutatóról, Ma-
gyar Lászlóról Dr. Füssi Nagy Géza emlékezett meg elõadásában. A szakember rámutatott, hogy a magyar felfedezõk mennyire szerény anyagi és erkölcsi elismerésben részesültek idehaza, szemben a külföldi kollégákkal, akik jóval kedvezõbb feltételek mellett juthatnak el ilyen expedíciókra. Az elõadó hozzátette, a magyar értelmiség ha tud is valamit a távoli kontinensrõl, akkor azok az információk is általában tévesek. Ezen és még sok egyéb kérdésben kívánnak változtatni az emberek gondolkodásában a szervezõk a tudomány ünnepe alkalmából. A november végéig tartó rendezvénysorozat keretén belül rendhagyó tanítási napokat szerveznek „A tudomány helybe jön” címmel Szekszárdon, Tamásiban, Dombóváron. November 30-án „Bukovinától a Völgységig” címmel konferenciának ad helyet Bonyhád. K.Y.
Közérdekû munka, de hol? (folytatás az 1. oldalról)
A folyamatban rendkívül fontos szerepe van a pártfogó személyiségének. Rajta múlik ugyanis, hogy mennyire tudja elfogadtatni a munkáltatóval a büntetését illetve a mögötte álló terheltet. A szakemberek elsõsorban polgármesteri hivataloknál, temetõkben, mûvelõdési házakban tudják elhelyezni ezeket az embereket. Szekszárdon például jelenleg csak a temetõkben és a Babits Mihály Mûvelõdési Házban dolgoznak közérdekû munkások. A terheltek általában a közmunkásokkal dolgoznak együtt. Nincs rájuk külön felügyelõ. A pártfogó feladata, hogy idõnként õket és a munkáltatókat is ellenõrizze.
A munkaadók azonban sokszor nem örülnek ennek, pedig ez nekik ingyen munkaerõt jelentene. A bizalmatlanság oka az lehet, hogy a büntetés végrehajtásának sikerességét nagyban befolyásolja, hogy azt kiknek szabják ki. Az elítéltek rendszerint alacsony iskolázottságúak, sem egészségi állapotuk, sem pedig élethelyzetük nem túl kielégítõ, és persze azt sem szabad elfelejteni, hogy valamilyen bûncselekményt követtek el. A kisebb településeken általában mindenki ismer mindenkit, így hamar híre megy, ha valakit elítélnek, és innentõl kezdve helyben nem alkalmazzák szívesen. A megyei igaz-
ságügyi hivatal már több alkalommal kérte a települési önkormányzatok segítségét, de õk arra hivatkoznak, hogy számukra az is nehéz feladat, hogy a szabálysértésekbõl eredõ közérdekû munkásokat elhelyezzék. Az igazgató szerint megoldás egy olyan intézményrendszer kiépítése lenne, amely alkalmazza a közérdekû munkásokat. Amíg ez nem valósul meg – márpedig erre mostanában nem sok esély van –, addig nincs más hátra, mint tárgyalni a hivatalokkal, a különbözõ szervezetekkel, és meggyõzni õket arról, hogy nem járnak rosszul egy közérdekû munkással. Kiss Boglárka
Magánbiztosítók az egészségügy piacán (folytatás az 1. oldalról)
Elsõ lépésként megszûntették a háttérintézményként mûködõ GYÓGYINFOK-ot, majd elküldték az OEP szakértõit, végezetül az állami szervezet nem kapott elég pénzt és jogosítványt a mûködéshez. Ha mindez nem történik, akkor a magántársaságokra ma nem lenne szükség – magyarázta a fõigazgató. A megyei kórház vezetõje egyetért azzal, hogy a pácienseket a lehetõ legolcsóbban, mégis szakmailag a
legmagasabb szinten kell ellátni, azt azonban kifogásolja, hogy az újonnan megalakuló társaságok az elvárt szakmai feltételeknek nem felelnek meg. Magyarán, ha a biztosítók befolyásolhatják a kezelések és az ellátások finanszírozását, akkor elõfordulhat, hogy az üzleti érdekek kerülnek elõtérbe, az ellátás színvonala pedig sérül. Az intézményvezetõ elmondta, a lakosságot is félretájékoztatják, hiszen a köztudatban úgy él, hogy az
egészségügyi intézmények kihasználtsága és hatékonysága nem megfelelõ. Ezt Dr. Muth Lajos cáfolja. Mint mondta, ha tovább csökkentenék a kiadásokat, akkor az már a gyógyító munka rovására menne. A javaslat november elején kerül a Parlament elé, ha elfogadják, januárban kezdõdhet az átalakítás. A teljesen megújult, magánpénztárakra épülõ egészségügyi rendszer 2009 januárjában indul. Kujáni Yvette
Az ország más megyéihez hasonlóan Tolna megyében is végéhez közeledik a 2004-ben indult Európai Uniós HEFOP 1.1. intézkedés megvalósítása. A munkanélküliek segítését célzó programban 725 fõ képzését, foglalkoztatását, munkához segítését vállaltuk, amelynek vállalásait már mostanra, a befejezés elõtt sikerült teljesíteni, sõt túlteljesíteni. MUNKÁNK EREDMÉNYEKÉPP: 849 fõt vontunk a programba, és közülük 714-en sikeresen befejezték a közös munkát 454-en képzettséget szereztek, valamint 480-an segítségünkkel munkába léptek, és közülük 298 fõ a támogatás befejezését követõ 180. napon is dolgozik
A program az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósul meg! Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Új munkahelyek fogyatékkal élõknek 30 fõ foglalkoztatását biztosító új munkahely jött létre Regölyben a Tolna Megyei Önkormányzat Rehabilitációs Intézménye, a Kézmû Kht. és a helyi önkormányzat együttmûködésének köszönhetõen. A faluban sok megváltozott munkaképességû ember él. Számukra komoly segítséget jelent az új intézmény, amelynek köszönhetõen sokat javulhat szociális helyzetük. Több évtizedes megbízható kapcsolat teremtette meg a projekt szakmai feltételeit. A rehabilitációs intézményben élõ 100 fiatal számára a hiányzó vagy gyenge családi kapcsolatok nem szolgálnak biztos háttérként a társadalmi integrációhoz, ezért a szociális foglalkoztatás által a munka világában történõ siker biztosíthatja a társadalmi beilleszkedést, közösen a falu lakosaival. A fiatalok számára az értelmi fogyatékosság további akadálya az integrációnak, amin a munkarehabilitációs foglalkoztatás szintén segíthet. A budapesti székhelyû Kézmû Kht. vállalja a nyersanyagok helyszínre szállítását, a feldolgozott termékek értékesítésre történõ elszállítását, valamint
biztosítja a szükséges munkaeszközöket. A regölyi önkormányzat a tulajdonában lévõ ingatlan felújításával hosszú távon ad helyet a munkavégzésnek. Az épület teljes felújítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 3 éves kistérségi szociális felzárkóztató program pályázatán elnyert több mint 29 millió Ft-os támogatásból valósult meg. Az október 26-i ünnepélyes átadáson részt vett dr. Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár és dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke, aki beszédében kiemelte: örvendetes, hogy Regölyben olyan cég vállalta a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatását, amely nem él vissza az állami támogatásokkal és valódi tevékenységet folytat. Az elsõ munkanap október 18-án volt. -reb-
Elõzetes a Tolna Megyei Közgyûlés 2007. november 30-ii soros ülésének napirendi pontjaiból – Beszámoló a lejárt határidejû közgyûlési határozatok végrehajtásáról – Rendelettervezet a Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetésérõl szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról – Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyûlésének 2008. évi munkatervére – Tájékoztató a Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetérõl – A Tolna Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciója – Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat közoktatási intézményeire vonatkozó intézkedési terv felülvizsgálatára
– Javaslat a Térségi Integrált Szakképzõ Központ létrehozására irányuló pályázat benyújtására – Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2007. évi tevékenységérõl – Beszámoló a Területfejlesztési Tanácsnok munkájáról – Tájékoztató a gyönki Módszertani Otthon tevékenységérõl – Tájékoztató Tolna megye tevékenységérõl a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban 2007. évben – Javaslat az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon mázai telephelyén folytatott szociális intézményi feladat átadására
A köztársasági elnök elismerését adtak át
Dr. Sólyom László köztársasági elnök, a Magyar Köztársaság nevében az 1956-os Emlékérmet adományozta a Faddon élõ Tavali György (képünkön) részére, a nemzet sorsát és történelmét meghatározó 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk során tanúsított helytállásáért. Az emlékérmet a köztársasági elnök nevében dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Közgyûlés alelnöke adta
át Tavali Györgynek, aki megromlott egészségi állapota miatt nem tudta Budapesten átvenni az elismerést. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Töttõs Pál, a POFOSZ Tolna Megyei Szervezetének elnöke, Ranga Ferenc, a Volt Hadifoglyok Tolna Megyei Szövetségének elnöke és a felterjesztõ Magyar Vidék 56-os Szövetség képviseletében Kovács János. -rb-
Kiváló minõsítés
Törvényességi ellenõrzés a Tolna Megyei Védelmi Bizottságnál Kiválóra értékelte a Tolna Megyei Védelmi Bizottság katasztrófavédelmi feladatokat irányító tevékenységét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A minisztérium a katasztrófavédelem területén végzett felkészítõ, megelõzõ és védekezést irányító tevékenységéhez kapcsolódó területen végzett ellenõrzést. Az eredményrõl dr. Dzsupin Ottó (képünkön) ezredes, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium védelmi titkárságának vezetõje tájékoztatta dr. Puskás Imrét, a Tolna Me-
gyei Védelmi Bizottság elnökét. Nagyon színvonalas munkavégzés zajlott az elmúlt négy évben Tolna megyében, amelynek bizonyítékai a szakszerûen kidolgozott munkaokmányok és határozatok. A Paksi Atomerõmûnél az elmúlt években történt üzemzavarok elhárítása kapcsán szerzett tapasztalatokat felhasználják az országos nukleáris balesetelhárítási intézkedési terv most zajló módosításánál – zárta értékelését dr. Dzsupin Ottó ezredes, az ÖTM védelmi titkárságának vezetõje. -rb-
MEGYEI NAPLÓ
Nincs elsõ helyezett
Megyénk rejtett kincsei
Diósberény Ha a 65-ös fõútról Hõgyész után letérünk Gyönk irányába, akkor a Tolnai Hegyhát szépfekvésû, hangulatos települését, Diósberényt érintjük elõször. A falu elsõ említésre méltó eseménye, hogy a XI. században itt gyülekezett Koppány vezér serege. Legyõzésében szerepet játszottak a berényiek, csapatuk a Szent István oldalán harcoló, a besenyõkhöz tartozó katonai segédcsapat volt, s valószínûleg innét ered a település nevének második része. Az elsõ, Magyarország többi Berényétõl megkülönböztetõ diós elõtag a hajdan itt elterülõ hatalmas diófás területre utal. Változatos történelme során birtokolták a székesfehérvári keresztesek, a Szakadát család, a szigetvári vitézek, de 1772-tõl már az Apponyiaké volt. A török kiûzését követõen a visszatelepülõ magyarok mellett német telepesek is ér-
4. oldal
M A G A Z I N
keztek. A II. világháborút követõ kényszerû lakosságcsere során a Felvidékrõl, Székelyföldrõl és Karcag környékérõl is érkeztek magyar családok. Ez a lakossági sokszínûség megmutatkozik a helyi rendezvényeken, ahol fellépnek a német nemzetiségi óvodások illetve a 2003-ban alakult tánccsoport is. A falu fõ nevezetessége a Szent Imrének szentelt barokk római katolikus templom, volunyás kiképzésû homlokzata ritka a megyénkben. A kisközség és környezete, a nagyvadban gazdag erdei kellemes kirándulást kínálnak a természet kedvelõinek. A hosszabb idõt itt tölteni szándékozók szállást a Diósberényért Egyesület által mûködtetett Kulcsos házban tudnak foglalni. A településrõl többet a www.diosbereny.hu illetve a civil szervezetek honlapjairól lehet megtudni. Ö.J.
Értékelték a megyei helytörténeti pályázat munkáit Nem adtak át elsõ díjat a 37. Tolna Megyei Helytörténeti Pályázaton. A döntést azzal indokolták a bírák, hogy ugyan a pályamûvek mindegyike igényes és szerteágazó ismeretanyagot tartalmazott, a gyõztes munkának azonban mind a formai, mind a tartalmi elvárásoknak maximálisan meg kell felelnie, amire most nem volt példa. Tolna megye írott történetének évtizedek óta szerves részét alkotják azok a mûvek, amelyeket a helytörténeti pályázaton díjaznak. Az idén viszonylag kevés, összesen 11 pályamûvet nyújtottak be, ezért most elõször fordulhatott elõ, hogy a lektorálást 2-2 szakértõ végezhette, ami
az objektív elbírálást mindenképpen segítette – tájékoztatott dr. Dobos Gyula (felsõ képen), a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának igazgatója. Az elsõ díjat azért nem ítélte oda a zsûri, mert egyik pályamunka sem felelt meg a magas kritériumszintnek. Második díjban részesült Major Attila, õ Tolna nagyközség villamosításának
Major Attila
Frei Ágnes
történetét dolgozta fel. Megosztott harmadik díjban részesült Frei Ágnes, aki a Zsigmond korabeli várépítés rejtelmeibe avatta be az olvasókat, valamint Keresztes Hajnalka, aki a nagyszékelyi református gyülekezet történetét kutatta fel. Különdíjat Kalauz György, kiemelt dicséretet Fichterné Tóth Mária és Örményi János, dicséretet Kuruczné Boda Zsuzsanna, Muthné Darócz Szilvia, és Samai László kapott. Megfeleltnek minõsítette a bíráló bizottság Tóth Márta dolgozatát. Az ünnepség végén a levéltár könyvtárában a szerzõk és bírálóik kötetlen beszélgetést folytattak egy pohár bor társaságában. A megyei helytörténeti pályázatot jövõre is meghirdetik, ahová várják a pályamunkákat.
Keresztes Hajnalka
Kujáni Yvett
Ozorai „ragadós” példa (folytatás az 1. oldalról)
Szavazzon az Év kórházára! A HáziPatika.com idén is meghirdette „Az év kórháza” szavazást, amely október 1-jétõl december 31-ig tart. Voksolni a www.azevkorhaza.hu oldalon a hazai, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ kórházakra és klinikákra lehet orvos-szakmai ellátás, ápoló- és szakszemélyzet, kórházi infrastruktúra, ellátás (elhelyezés, étkeztetés stb.), környezet, tisztaság kategóriákban. A januári eredményhirdetésen az öt kategória gyõztese mellett kihirdetik az abszolút gyõztest, amely intézmény egy évig viselheti a megtisztelõ címet. Az
erkölcsi elismerés mellett a HáziPatika.com a nyertest és a kategória gyõzteseket idén is korszerû számítástechnikai eszközökkel jutalmazza. Az egyes kórházak üzenõfalai, fórumai is élnek, ahol a látogatók írásban részletesen is kifejthetik véleményüket, tapasztalataikat egy-egy adott kórházzal kapcsolatban. A voksokat a http://www.hazipatika.com/simple/hosp2007?hid=127 címen várják. A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza jelenleg a 173. helyen áll 3 467 szavazattal.
De mi lehet a siker titka? Schranz Istvánné elmondta, a virágosítást a falu közhasznú, illetve közcélú munkásai végzik, akik évente közel 25 ezer palántát nevelnek a 2000-ben Phare-pályázaton nyert fóliasátorban. A kiültetett növényeket nap mint nap ápolták, gondozták, s az idei rendkívüli szárazság miatt reggel és este is öntöztek. Az ozoraiak sikeresen megvívják harcukat a vandálokkal is, soha nem adják fel, másnapra mindig helyreállítják a szerencsére nem túl gyakori rongálásokat. A településen nem szorulnak rá a viráglopásra, még ha a szólás szerint bocsánatos bûn is, mert a megtermelt palántákból önköltségi áron vehet a lakosság. Mindenki a maga portáját szintén csinosítja, gondozza, ugyanis a közterületi jó példa itt „ragadós”. A településére joggal büszke polgármester asz-
szony tréfásan tette hozzá: a versenynek csak egy hátránya van, hogy miatta az ozoraiak sokszor csuklanak, hisz’ mindenütt õket emlegetik jó
példaként, ha egy település rendezettsége szóba kerül. Mit lehet ehhez hozzátenni? Ennél nagyobb baj sose legyen. Örményi János
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
„Sokan megérdemelték volna ezt a kitüntetést…” Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Dr. Bende Marianna, a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház Radiológiai Osztályának fõorvosa, aki az idei Balassa-napon hat kórházi dolgozóval, valamint a teljes Idegosztállyal együtt Balassa-díjban részesült. Ezen az ünnepségen vették át kinevezésüket az új fõorvosok és adjunktusok is. A Megyei Napló minden kitüntetettnek és kinevezettnek ezúton is gratulál, hivatásuk gyakorlásához további erõt és sikereket kíván. (Randevú vendégemmel a régi ismeretségünkre való tekintettel tegezõdünk.) – Hivatásodban eltöltött évtizedeknek, valamint empatikus képességednek köszönhetõ, hogy aki betegként megfordult a kórházban, jól tudja, ki az a Bende Marianna. S ha valakit így emlegetnek az emberek, az a szeretet és a bizalom legnagyobb jele. Sosem mondtad még eddig, hogy igazából matematika-ábrázoló geometria volt a kedvenc tantárgyad a középiskolában, s ezen az úton szerettél volna továbbtanulni… – Ezt valóban kevesen tudják rólam. Paksi származású vagyok, ott jártam általános és középiskolába, ahol meghatározó ember volt számomra az osztályfõnököm, egyben matematika tanárom: Palotás Mária. Mintha az élet elõre vetítette volna a jövõt, a másik kedvenc tanárom Fekete László – sajnos már nem él – volt, aki biológiát tanított. Az érettségim évében nem indult matematikaábrázoló geometria szak, így elmentem dolgozni, s talán az sem volt vé-
letlen, hogy – miután az egészségügyi pályát is vonzónak találtam –, segédápoló, majd laborasszisztens lettem. Ezután jelentkeztem Pécsre, az orvosi egyetemre, ahol 1975-ben diplomáztam. – Elsõ és egyetlen munkahelyeden, a szekszárdi kórházban hogyan alakult a pályád? – A II. számú Belgyógyászaton kezdtem, elõször Dr. Meggyes Árpád, majd Dr. Simon László osztályvezetése alatt, ami a késõbbi szakmai munkámban meghatározó volt. Letettem a belgyógyászati szakvizsgát, s ott dolgoztam tíz évig. A körülmények azonban úgy alakultak, hogy váltanom kellett, s mivel a diagnosztikában az ultrahang vizsgálat még viszonylag új módszernek számított, kihívás is volt számomra, valamennyire kapcsolódott a belgyógyászathoz is, így a radiológiai osztálya mentem dolgozni. Elvégeztem az ultrahang tanfolyamot, majd a röntgen szakvizsgát is letettem. Ennek immár 22 éve. – Akár egészséges, akár beteg az ember, a röntgen, az ultrahang, a CT vizsgálatok kapcsán mindig egyfajta szorongás fogja el, hiszen akkor és ott valami kiderül. A szakorvos hogyan tud segíteni ezekben a helyzetekben? – Körülbelül 10 éve a belgyógyászati röntgenben dolgozom, így azokat az ismereteimet, amiket a belgyógyászaton szereztem, szintén jól tudom hasznosítani. A másik, ami miatt ezt a munkakört szeretem és mindig is fontos volt számomra, hogy a beteg közelében lehessek, valamint, hogy konzultálni tudjak belgyógyász kollégáimmal a különféle diagnózisoknál.
– Akit már vizsgáltál, az tudja, hogy emberileg is közel kerülsz a betegekhez. – Ezek alatt a vizsgálatok alatt nemcsak a test tárul fel elõttem, hanem a lélek is. S ha a beteg panaszaiba, tüneteibe nem fér bele, amit látok, akkor nem hiszek addig a látottaknak, amíg utána nem nézek, hogy mi okozhatja a panaszokat valójában. – Sokakat érdekel a kérdés: megmondja az orvos a betegnek, hogy súlyos az, amit talált a vizsgálat során, vagy nem? Illetve ki mondja meg? Te hogyan jársz el ezekben a nehéz helyzetekben?
kezeljük õt. A betegnek viszont joga van kérdezni, s akkor annyit kell elmondani, amennyit akkori lelki és egészségi állapota megenged. Fontos, hogy kapjon választ a kérdésére. Egy orvosnak mindig fel kell tudni mérni, ki mit bír el. Vannak, akiknek meg lehet mondani a valóságot, s vannak, akik összeroppannak. Amikor kiderül, hogy súlyos, esetleg gyógyíthatatlan stádiumban lévõ betegséget látok, akkor ezt a terhet „hazaviszem”. Ez az, amit soha nem lehet megszokni. – Mit jelent ma orvosnak lenni, az egészségügyben dolgozni?
– Régebben semmit sem mondhattunk a betegnek, csak a hozzátartozóknak. Ma joga van a betegnek megtudni, hogy milyen súlyos az állapota, hiszen ha tudja, jobban együttmûködik. Nekünk, akik a diagnosztikában dolgozunk, elvileg nem kell errõl a beteggel beszélnünk, hiszen mi nem
– Aki erre a pályára lép – bármilyen posztra kerül –, annak nagy empátiás készséggel kell rendelkeznie a külsõ körülményektõl függetlenül. Nagyon szépnek tartom az orvosi hivatást, bár a három évtized alatt sokat változott az orvos-beteg kapcsolat, amelynek a maximális bizalomra kellene épülnie.
Ezt a kapcsolatot az utóbbi idõben sok minden beárnyékolja, ahogy a hivatás szépségét is. Ha a betegek elveszítik a bizalmat az egészségügyi ellátással szemben, az kihat mindenkire. Kellõ mennyiségû szakemberre, idõre lenne szükség, hogy ne csak a testtel, de a lélekkel is legyen ideje foglalkozni az egészségügyi dolgozónak. – A betegektõl naponta kapsz mosolyt köszönet formájában, mert értékelik, hogy a lelküket is figyelemmel kíséred. Milyen érzés volt átvenni a kitüntetést? – Váratlan volt és jó érzés, hogy a több évtizedes munkámat észreveszik és értékelik. Ugyanakkor rajtam kívül még nagyon sokan megérdemelték volna ezt az elismerést, s tiszta szívbõl kívánom nekik, hogy meg is kapják. – Utaltál arra, hogy „hazaviszed” a nehéz eseteket. Mivel tudod õket feledni, hogyan tudsz feltöltõdni, hogy legyen lelkileg is erõd a következõ naphoz? – Fontos számomra az otthonom. Férjem Dr. Tóth Tivadar, az Államkincstárnál jogi munkakörben dolgozik, egy szem gyermekünk László, nemrégiben alapított családot. Ezzel teljesült egy régi álmom – ugyanis mindig több gyereket szerettem volna –, most a menyemmel lett egy lányom is. Ami a legjobban kikapcsol és felüdít, az a természet. Van egy kis hobbikertem, ahol mindent feledve gyönyörködöm a természet soha meg nem unható változásaiban. Szeretek mozogni, rendszeresen úszom, ezt is még a középiskolás éveimbõl hoztam magammal, s fizikálisan is karban tart. A zenehallgatás is a kedvenc idõtöltéseimhez tartozik, és nagyon szeretem a fiam gitárjátékát is hallgatni.
5. oldal
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
Hagyománytár
Jeles Tolna megyei személyiségek
Báró Schell-Bauschlott József (1868–1930) A Schell család a felvidéki AbaújTorna vármegye nemesi családjai közé tartozott. A birodalmi nemesi, lovagi rangot, valamint a „bauschlotti” elõnevet 1695-ben kapták, majd a birodalmi bárói rangot pár évtizeddel késõbb, 1731-ben adományozták a családnak. A nemesi família Tolna vármegyéhez való kötõdését báró Schell József házassága és megyénkbe való települése teremtette meg, ahol hamar elismert személyisége lett a vármegye közéletének.
talinpusztát, ahová a fõvárosi Szép utcai palotájából a kastély átépítése után 1899-ben át is költözött. Tolna megyébe való költözése után szinte azonnal részt vett a hivatalos közéletben is, és rövid idõn belül tagja lett a vármegye törvényhatóságának, valamint a közigazgatási bizottságnak is. A megyében hamarosan megszerették az új földbirtokost. Egyénisége, mûveltsége, világlátottsága mind szerepet játszott abban, hogy a katalinpusztai kastély gyorsan az elõkelõ társaság kedvelt találkozóhelyévé vált. Házasságukból két gyermekük született: Mária Lujza, aki késõbb gróf Haller István kerelõszentpáli (erdélyi) földbirtokos felesége lett, és öccse, a két évvel fiatalabb József Antal, aki a mûvészi pályán ért el sikereket. A H alaprajzú kasté-
Tengelic külterületén, Katalinpusztán áll az a nagyméretû, csaknem 4600 m2 területû kastély, amely eredetileg klasszicista stílusban épült, majd átalakították. Egykor a Jeszenszkyek birtokolták, de az utolsó tulajdonosa egészen az államosításig a Schell család volt. A báró Schell József alatt virágkorát élõ kastélyt késõbb munkásszállásnak, vendégháznak is használták, ma az állami gazdasági tulajdonos keveset A katalinpusztai kastély ma fordít az állagmegóvásra. Báró Schell József 1868. augusztus 29-én született báró Schell Rudolf cs. és kir. kamarás és gróf Pálffy Ernesztinnek a házasságából, a családi birtokon Nagyidán. Elemi iskoláinak elvégzése után a premontrei kanonokrend kassai királyi gimnáziumának lett a diákja, majd érettségi után a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán tanult. Hadkötelezettségének, mint önkéntes huszár tett eleget. Jogi talyát nemcsak az emeletes északi szárnynulmányainak befejeztével belépett a nyal, könyvtárral, hanem kápolnával is vallás- és közoktatásügyi minisztérikiegészíttette. Vallásos ember lévén um fogalmazói karába, ahol 1898gondoskodott arról, hogy vasárnaponban kötött házasságáig teljesített közként mise is legyen, ahol nemcsak a csaszolgálatot. lád, hanem a cselédség és a szomszédos 1898-ban vette feleségül gróf Sigray uraságok is rendszeresen részt vettek. Klárát, báró Augusz Antalnak, a szekSokat utazott, látott, és folyton taszárdi földbirtokosnak az unokáját, és nult. Ha szekszárdi, kölesdi vagy ezzel egy idõben megvásárolta Ka-
katalinpusztai birtokának ügyei nem foglalták le, mesés könyvtárában búvárkodott. A megye birtokosai közül csupán a bibliofil gróf Apponyi Sándornak volt nagyobb könyvtára, mint neki. A könyvtárat az államosításkor a család Szekszárdnak ajánlotta fel. Azonban az elszállítás után kiderült, nincs hely a könyvek fogadására, s ezért kérték a visszaszállítását. Ettõl fogva az értékes gyûjtemény sorsa ismeretlen. A magyar kultúrának áldozott akkor is, amikor felesége családjának õsi fészkét, a báró Augusz-palotát a Szekszárdi Kaszinó számára jutányos áron eladta. Mint gazda, szívesen foglalkozott uradalmaival, és kötelességének tartotta, hogy az õsi báró Augusz-féle szõlõk tõkéinek konzerválásával – a filoxéra pusztításainak dacára – fenntartsa a szekszárdi borok jó hírnevét. Pompás szõlõket telepített Katalinpusztán és Kölesden is. A kastély már több mint fél évszázada volt a Schell család birtokában, amikor is 1950 májusában – az ifjabb Schell József idejében – át kellett adniuk az épületet a Gyapottermeltetési Nemzeti Vállalat Kirendeltségének. A bútorok, képek, mûtárgyak és a harminchárom szoba berendezésének zömét elárverezték, vagy megbízható személyeknél helyezték el megõrzésre. Báró Schell József 1930. február 22-én, több évig tartó betegeskedés után, 61 éves korában hunyt el, a halotti anyakönyv szerint „szívizom elfajulásban”. A katalinpusztai temetõben lévõ családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra.
Táncos lábú õcsényiek Az õcsényi tánccsoport 17 taggal 1931-ben alakult, azóta több évtizedes múltra tekint vissza. Bogár István néptanító, néprajzgyûjtõ, a község szülöttének nevét 1996-ban vették fel, aki tanácsaival, gyakorlati munkájával hosszú idõn át támogatta a tagokat. Az Õcsényi Bokréta, mint a Bokréta Szövetség helyi csoportja már 1931-tõl rendszeresen fellépett, sõt 1933-ban már a menyasszonykísérõ körtáncot és a szakácsasszonyok bolondos vidámságú tánclejtését mutatták be. Ekkor a csoportba kerülésnek három fontos feltétele volt: a jó hallás és énektudás, a tánctudás, valamint a saját viselet megléte. A csoport vezetõje ezidõtájt Szilágyi Béla református lelkész volt. Ritkaságnak számított, hogy 1937-ben Cannes-ban léphettek fel, késõbb Sopronban, Munkácson majd Budapesten több nagyobb üzem ünnepélyére kaptak meghívást. A háború miatt szétszéledt Gyöngyösbokrétát dr. Mátis Kálmán községi orvos szervezte újjá 1945. után. A Háziipari Szövetkezet 1952-es decsi megalakulása változást hozott Õcsény életében, mert õk is elkezdték a tánctanítást, és újjászervezték a tánccsoportot. A rendszeres táncoktatás azonban 1958-ban kezdõdött, Sárközi István tanár vezetésével. Sajnos régen is és ma is kevés a táncolni vállalkozó legény Õcsényben, ezért a közeli laktanyából toboroztak legényeket. 1966. fontos dátum. A sárpilisiek együttesük fennállásának 20. évfordulóját készültek megünnepelni, és Bogár István vezetésével méltó születésnapot szerveztek az egész Sárközt átfogó rendezvénysorozattal, amelyet a következõ években sárközi
lakodalom címmel rendszeres programmá szerveztek. Õcsényre 1970ben került sor, ez után készült el Bogár István munkája nyomán az õcsényi együttes lakodalmas tánca. A gyermek születése utáni keresztelõnek – poszetnek – hagyománya még az 1970-es években is élénken élt a faluban. Fevétel készült belõle, de nem maradt a faluban, így színpadra csak 2001-ben került az õcsényi poszet Tímár Sándor koreográfus segítségével. Az országos táncház mozgalom is lehetõséget kínált az együttesnek. Tímár Sándor „Aprók tánca” címû televíziós sorozatában az õcsényi együttes tanította a sárközi táncokat. Érdekesség, hogy az együttes az IBUSZ iroda szervezésében szovjet csoportokat fogadott, akiknek viseleti bemutatót tartott, illetve mûsort adott. A kapott tiszteletdíjat külföldi utazásaikra fordították. Az utánpótlás érdekében a ’70-es évektõl iskolai szakkör keretében tanították a sárközi táncokat. 1998-tól órarend szerint tanulnak táncot az óvódások és általános iskolások. Tanítójuk Bakó Lívia és Kurdi Anikó tanítónõk, az óvódában pedig Kolbert Margit a táncoktató. Az együttesben minden lány és asszony saját ruhában táncol, amit a nagymamák, anyukák készítenek ma is. A Sárközi lakodalomnak legutóbb Õcsény 2005-ben volt házigazdája, e mellett minden évben részt vesznek a rendezvényeken. Számos nívódíj, minõsítés bizonyítja, hogy munkájuk színvonalas, értéket képvisel. Legfontosabb eredményük viszont, hogy a fiataloknak is át tudják adni hagyományaikat, így biztosítva azok megõrzését, a szokások, dalok, viseletek átörökítését. DuO
Dr. Kunné Tornóczky Andrea, levéltáros
A képzõmûvészet új otthona (folytatás az 1. oldalról)
Az átalakítást tavaly kezdték, és tíz hónapos megfeszített munka eredményeképpen jött létre új, 1100 m2-es kiállítóhely. A beruházás 270 millió forintba került. Ebbõl a város közel 100 milliót a kulturális tárca pályázatából teremtett elõ, a fennmaradó összeget saját erõbõl fedezte. Az átadással együtt megnyíló, Artinact elnevezésû, 25 kortárs képzõmûvész alkotásait bemutató gyûjteményi kiállítás 70 százalékban a régi tárlat anyagára épül. Teljessé az újonnan beszerzett vagy mûvészektõl kölcsönkapott alkotások teszik. Ebben a formában 2008. február 10-ig tekinthetõ meg a
tárlat, majd idõrõl idõre más-más kontextusból tárják azt a nagyközönség elé. 2008 februárjának végén gyûjteményes Vasarelly-kiállítás, egyszersmind Vasarelly-katalógus is várja az érdeklõdõket. A kiállításokon kívül megmarad a mûvésztelep, tavasztól
„Meg is mosakodjál” Kultúrtörténeti kiállítás a megyeszékhelyen Szappanok, mini centrifuga, lavór, tárcsás mosógép. Hogy mindez lehet egy kiállítás tárgya, igazolja a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban jövõ év február 28-ig megtekinthetõ kultúrtörténeti vándorkiállítás. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vándortárlata az õsi paraszti tisztálkodástól napjainkig kíséri végig a higiénia történetét. A Tolna megyei megnyitóra a szentendrei múzeum igazgatója, Dr. Cseri Miklós is ellátogatott, akitõl megtudtuk: a „Meg is mosakodjál” címû kiállítással azt kívánták bemutatni, hogy annak a népességnek, amely a 19. században még falun élt, de a 20. században már
urbanizálódott, modernizálódott, miként változtak tisztálkodási hagyományai is. A 19–20. század fordulójától napjainkig terjedõ idõszak ez alapján öt nagy korszakra osztható. A legszembetûnõbb a tisztaság, jól ápoltság fogalmának rendkívül bonyolulttá válása: nemek, életkorok és testrészek szerinti követelményrendszerének és eszközkészletének kialakulása. A tárlat pontosan ezekre vilá-
õszig pedig három idõszaki bemutatót is terveznek. A látogatók emellett kisebb kamaratárlatokat is megtekinthetnek az elkövetkezendõ egy évben. A jövõben az intézmény szorosabban szeretne együttmûködni az iskolákkal. Helyet biztosítanak például múzeumpedagógiai oktatásnak, ahol a rajztanárok mûalkotások mellett formálhatják a diákok vizuális kultúráját, és lesz emellett képzõmûvészeti szakkör is. A képtár megtekintése 2007. december 31-ig ingyenes, januártól ugyanakkor akár kombinált jegyet is válthatnak a vendégek, akik a belépõvel bizonyos határidõn belül megtekinthetik a Városi Múzeumot és a Sánchegyen található Lussoniumot is. Vöröss Endre gít rá – tudtuk meg Dr. Sári Zsolttól, a kiállítás kurátorától. Az eszközök összegyûjtése persze nem mindig volt könynyû feladat. Volt olyan eset is, amikor egy 1960-ban épült ház elsõ fürdõszobájából sze-
Tisztelgés a Kossuth-sszoborcsoport elõtt Dombóvár egyik büszkesége a Szigeterdõben felállított Kossuth-szoborcsoport. Horvay János munkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az elsõ felelõs magyar kormány tagjait ábrázolja. A mû 80 éve, 1927. november 6án került felállításra a Parlament elõtt. 1951-ben lebontották, 1959-ben az itt
relték le a mosdókagylót és újat vittek helyette, mert éppen ez hiányzott a kiállítás anyagai közül. Az 1960-as, ’70-es, ’80-as évekbeli tisztálkodó szerek dobozának felkutatása sem volt könnyû feladat, hiszen ezeket elhasználás után kidobták. Ezért volt nagy öröm például a már 1950. óta létezõ Baba termékcsalád egész skálájának, vagy a ’80-as években ismertté vált Gabi gyermektisztálkodási szerek beszerzése. Kuriózum az a Fabulon samponflakon is, ami a ’70-es évek végén formater-
élõk összefogásának köszönhetõen Dombóváron talált menedéket. A város évente szeretne megemlékezni a szoborcsoport felállításának évfordulójáról. Idén, november 6-án tisztelegtek elõször a helyiek egy-egy szál virág elhelyezésével az elsõ felelõs magyar kormány tagjai elõtt.
vezési nagydíjat nyert, és egy véletlen folytán került elõ egy kamrából. A legjellemzõbb használati tárgyak persze nem hiányozhatnak a kiállításról. Ilyen például a ’60-as évek fürdõszobáinak tárcsás mosógépe vagy az NDK mini centrifuga. Gyerekeknek és felnõtteknek egyaránt ajánlott a kiállítás. A fiataloknak azért, mert sokan el sem tudják képzelni, hogy volt olyan idõszak, amikor még melegíteni kellett a vizet, és fateknõben fürödtek az emberek. Az idõseknek pedig azért, hogy emlékezzenek saját fiatalkorukra. Eddig mindenhol nagy sikere volt a tárlatnak, ami nagy várakozással tölti el a tolnai megyeszékhely múzeumát is, bízva abban, hogy sokan lesznek kíváncsiak az újkori higiénia fejlõdéstörténetére. A vendégek akár kezet is moshatnak a bejáratnál, stílszerûen lavorból. Hajdú Zsuzsanna
MEGYEI NAPLÓ
E U-H Í R E K
–
K Ö Z É L E T
–
G A Z D A S Á G
6. oldal
Magyarország az Európai Unióban Uniós útravaló
Európa: öregedõ társadalom, növekvõ válási arányok Az Európai Unió fiatal lakossága 21 százalékkal (23 millió fõvel) csökkent az elmúlt 25 évben, s e csökkenés 10 százaléka az utolsó 10 évben következett be. Az EU lakosainak mindössze 16,2 százaléka fiatalabb 14 évesnél, míg 16,6 százalékuk 65 éves vagy idõsebb, vagyis minden huszonötödik EU-állampolgár az utóbbi csoportba tartozik. A legkevesebb fiatal Olaszországban él (14,2%), és minden ötödik olasz több mint 65 éves. A másik véglet Írország, ahol a Családpolitikai Intézet (Institute for Family Policies) közelmúltban végzett felmérése szerint a legtöbb gyermek él (20,7%). A legszembeötlõbb változást Spanyolországban tapasztalták, ahol a fiatal lakosság aránya 44 százalékkal csökkent 1990. és 2005. között. A fenti adatok ellenére azonban az EU lakossága 8,2%-kal növekedett az utóbbi 27 évben, mára megközelítve az 500 millió fõt. Ez az ellentmondás jórészt az egyre fokozódó bevándorlással magyarázható. 2006-ban a lakosságnövekedés 75 százalékát tisztán a bevándorlási hullámok eredményezték. Franciaország és Hollandia az egyedüli tagállamok, ahol a természetes gyarapodás meghaladta a bevándorlásból származó növekedést. Viszonylagos lakosságnövekedés azonban csak a nyugat-európai országokban figyelhetõ meg, míg Közép- és Kelet-Európában csökkent vagy változatlan maradt (Szlovénia, Szlovákia) a lakosságszám. A lakosságfogyás Bulgáriában a legjelentõsebb: az újonnan csatlakozott tagállam polgárainak közel 8%át (7,94%) veszítette el az elmúlt tíz évben. Jelenleg körülbelül 7,6 millió ember él Bulgáriában, de ha ez a demográfiai trend folytatódik, 2050-re a lélekszám 5,1 millióra apadhat. Kérdései vannak Európával kapcsolatban? Forduljon hozzánk! Europe Direct Európai Információs Pont Hálózat Tolna Megyei Információs Egység. Tolna Megyei Önkormányzat épülete, Szekszárd,
Az USA felzárkózik A jelentés szerint – ha a tendenciák maradnak – valószínû, hogy 2060-ban az Egyesült Államokban ugyanannyian fognak élni, mint az Európai Unióban. Jelenleg nagyjából 300 millió ember él az USA-ban – majdnem 200 millióval kevesebb, mint az Európai Unióban, azonban az amerikai lakosság természetes gyarapodása tizenkétszer nagyobb, mint az európaié. Ezen kívül, a születések száma mindenütt megcsappant az Unión belül, és néhány tagállamban a születési arány szinte csak feleakkora, mint az USA-ban (átlagosan 2,09 gyermek családonként 2006-ban). Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban a születési arányok kritikus szintet értek el: átlagosan 1,28 és 1,34 gyermek között alakultak családonként, az új tagállamok közül pedig az arány egyedül Cipruson haladja meg az 1,3-et.
Félpercenként egy válás az EU-b ban A jelentés a sikeres házasságok csökkenõ számára is rámutat. 1980-tól 2005ig a házasságkötések száma 22,3%-kal csökkent, míg ugyanezen idõszak végére 55%-kal több válásra került sor. Spanyolország szolgáltatja a legszélsõségesebb példát: itt a válások száma 183%-kal növekedett az elmúlt 25 évben. Ma Európában minden 30 másodpercben felbontanak egy házasságot. A dokumentum szerint több mint 13,5 millió frigy végzõdött így 1990. és 2005. között a kibõvült EU területén, 21 milliónál is több gyermek sorsát befolyásolva. A Családpolitikai Intézet tanulmányának eredményei a tagállamok hivatalos statisztikáin és az Eurostat intézet statisztikáin alapulnak. [http://www.eu2004.hu] Szent István tér 11–13. I. emelet 138. iroda. Tel.: 74/505-647, vagy 74/510295; e-mail:
[email protected]
körülmények között búcsúzhassanak ezután szeretteiktõl a gyászolók. A beruházást pályázati pénzbõl és önerõbõl végezte el az önkormányzat. (Fortuna Hírek)
Turisztikai pályázatok a több vendégért Újabb európai uniós pályázati források nyíltak meg a Dél-Dunántúlon. Október 4-tõl turisztikai fejlesztésekre is lehet pályázni, az idei és a jövõ évben összesen csaknem 9 és fél milliárd forint a keretösszeg. A Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása és a Helyi jelentõségû egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése pályázatok az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Dunántúli Operatív Programjának (DDOP) ötödik és hatodik pályázati felhívásai. A források meglévõ és új turisztikai attrakciók fejlesztését támogatják az alábbi témakörökben: víziturizmus, termálés gyógyvízhez kötõdõ turizmus, kerékpáros turizmus, kulturális turizmus, rendezvények, rendezvény helyszínek fejlesztése, létrehozása (kistérségenként 1 színpadtechnikai egységcsomag beszerzése, szabadtéri színpadok, víziszínpad kialakítása, felújítása), kisvasutak – illetve a regi-
Bonyhád támogatja a munkahelyteremtést A megyében egyedülálló kezdeményezésként, Bonyhád Város Önkormányzata tavaly írta ki elsõ alkalommal munkahelyteremtõ pályázatát a helyi vállalkozók számára. Akkor 20, idén már 22 millió Ft-ot különítettek el erre a célra a befolyt helyi adóból. Tavaly 45 munkahelyet teremtettek a vállalkozók, idén újabb 32 álláshely jön létre a Völgység fõvárosában. A bonyhádi példát az év során követte Dunaújváros és Hódmezõvásárhely önkormányzata is. A regionális munkaügyi központ bonyhádi kirendeltségének vonzáskörzetében jelenleg 1333 nyilvántartott álláskeresõ van, ebbõl 375 a tartós munkanélküli, a munkaügyi szervezettõl 315-en kapnak járadékot, 98-an segélyt, illetve az önkormányzattól 359-en rendszeres szociális segélyt. A munkanélküliségi mutató 10,5%-os volt szeptember végén a térségben. A Tolna megyei adat 11,1%, a Baranya megyei 12,7%, a Somogy megyei pedig 15,5%. A Dél-Dunántúlon 13,2%, Magyarországon 9,4%
a munkanélküliségi mutató ugyanebben az idõszakban. Mindezen adatokat figyelembe véve tehát a Völgység nincs a legrosszabb helyen, Bonyhádon mégis komoly szándék van arra, hogy javítsanak az álláskeresõk helyzetén. Potápi Árpád polgármester (képünkön) elmondta, hogy a négyéves ciklus során legalább száz álláskeresõn szeretnének segíteni a pályázattal. A terv sikere természetesen a vállalkozókon is múlik, akik nagyobb terhet vállalnak az új munkatársak kétéves foglalkoztatásával, mint az önkormányzat. A munkahelyteremtõ támogatás a város gazdaságfejlesztési tervének a része volt. Ezt a tervet a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dolgozta ki Bonyhádnak. A pályázat lebonyolításban is segédkezik a szervezet, sõt a szerzõdést a vállalkozó mellett az önkormányzat és a kamara képviselõje is aláírta. Október 24-én 9 pályázóval kötöttek szerzõdést, ami kevesebb a vártnál. A polgármester szerint ennek valószínûleg az is az oka, hogy – képvi-
selõ-testületi döntés alapján – jelentõsen szigorítottak a pályázati feltételeken. Egy-egy új munkaerõ alkalmazása után 500 ezer Ft-ot igényelhet a vállalkozó, és egy évben maximum 6 fõ foglalkoztatására pályázhat. Az új munkaerõt legalább két évig kell alkalmazni. Most összesen 15 millió 970 ezer forint igényelt támogatást kapnak meg a nyertesek. Tervezik pótpályázat kiírását a fennmaradó 6 millió forint vállalkozóknak való visszaáramoltatása érdekében, hiszen ezt az összeget a befolyt helyi adókból különítették el. má-ré Az idei pályázók Bonyhádon M-Bau 75 Építõipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6 fõ alkalmazására 3 milliót, a Bayer Fuvarozó és Villanyszerelõ Kft., a Daumling-Velur Cipõipari Kft., az Illatos Virág Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Rebó-Tex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Flora Med Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4-4 fõ alkalmazására 2 milliót, a Mafa-Therm Faipari Gyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Hu-Ba Start Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 2 fõ alkalmazására 1 milliót, míg a Promter Oktató és Szolgáltató Bt. 2 fõ alkalmazására 970 ezer Ft-ot igényelt és nyert el.
Mûhellyé szervezõdött a kultúrapártolás Dombóváron az önkormányzat kezdeményezésére a helyi civil szervezetek és intézmények összefogásával megalakult a Dombóvári Mûvelõdési Mûhely. Az új szervezõdés célja, hogy együtt gondolkodva, egymás programjait erõsítve a lakossággal megismertessék a város sokszínû kulturális kínálatát. Ezzel egyidejûleg 2010-re, a „Pécs 2010 – Európa Kulturális Fõvárosa” címû programhoz kapcsolód-
va Dombóvár szeretne olyan színvonalú programokkal rendelkezni, amelyekkel csatlakozhat a jeles eseményhez. A mûhely feladatául fogalmazta meg, hogy véleményezzék a létrehozandó önkormányzati kulturális keret felosztását, a kultúra területén új lehetõségek után kutatnak, a város lakosságában fel kívánják kelteni a kultúra iránti igényt. Koordinálni szeretnék a városban megrendezésre kerülõ programokat, közremûködnek a város rendezvénynaptárának az összeállításá-
ban, véleményezik a különbözõ kulturális csoportok támogatási igényeit. 2008 januárjában egy „kulturális kiskönyv” kiadását tervezik, amelyben az éves rendezvénynaptár mellett bemutatkoznak a Dombóvári Mûvelõdési Mûhely tagjai. További bõvebb információt a polgármesteri hivatalban Enczel Istvánné (telefon: 74/564-508), a Civil Szolgáltató Irodában Bodnár Adrienn (telefon: 74/464-825, 20/3697468) nyújt.
„Rossz irányba halad az ország” Stumpf István a Vállalkozói Szalonban
Felújították a ravatalozót Simontornyán 10 millió forintból felújították a ravatalozó épületét. A falakra lambéria került, az elõteret térkõvel díszítették. Az esztétikus külsõ biztosítja a jövõben, hogy méltó
Városi fellépés új álláshelyekért
onális és helyi jelentõségû egészségturisztikai fejlesztések. A megszerezhetõ támogatás földrajzi és tématerülettõl függõen legalább 20 millió, legfeljebb 800 millió forint lehet, míg a támogatás mértéke az összes elszámolható költség 50-85 százalékát érheti el. A pályázatot a következõ címre kell beküldeni: DélDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, 7621 Pécs, Mária u. 3. A Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása pályázat száma: DDOP-2007-2.1.1/2F – erre 2007. november 26-tól 2008. január 21-ig lehet jelentkezni. A Helyi jelentõségû egészségturisztikai fejlesztések ösztönzése pályázat száma: DDOP2007-2.1.1/S – erre 2007. november 26-tól 2008. február 1-jéig lehet beadni a pályázatokat. A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése felhívásra 2007. november 26-tól 2008. január 11-ig várják a pályázatokat.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint mélyponton van a magyar lakosság közérzete. A megkérdezetteknek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka közepesnél roszszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. Errõl Stumpf István politológus, a Századvég Alapítvány elnöke beszélt a Magyar Vállalkozói Szalon októberi rendezvényén. A kormány és egyúttal a kormánypártok megítélése mélyponton van. A Fidesz támogatottsága dupla akkora az MSZP-hez képest. A szocialisták lecsúsztak a kritikusnak számító 15%-ra. Az SZDSZ 1%-os párttá zsugorodott, az MDF 4%-on áll. Ez azt jelenti, ha most lennének a választások, akkor a legnagyobb ellenzéki párt önállóan alakíthatna kormányt, és alkotmányozó többséghez jutna a Parlamentben. Stumpf István kifejtette: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök széke inog, elindult az utód keresése az MSZP-ben, de még nem jött el az idõ a kormányfõ-váltáshoz. Egyelõre egyik jelöltnek sincs meg a biztos támogatói bázisa. A legesélyesebbek közé Szili Katalin, Szekeres Imre és Kiss Péter tartozik, azonban õk nem a megújuló baloldalt, hanem a régi nomenklatúrát képviselik. Az MSZPben óriási szakadék van a régi, alapító párttagok és a Gyurcsány által fémjelzett, az új baloldalt jelentõ fia-
tal generáció között. Elõbbiek sokszor nem is értik a miniszterelnök felvetéseit. A kormány teljesítménye viszont a kormányfõ által képviselt irányvonal és program bukását vetíti elõre. Ez pedig a lengyelországi helyzet bekövetkezéséhez, vagyis a baloldal széteséséhez fog vezetni, hiszen a szocialisták eddig biztosnak tartott támogatóikat kezdik elveszíteni. Ez
nem jelenti azt, hogy a csalódott kormánypárti szavazók automatikusan a Fideszhez pártolnának, inkább a bizonytalanok és az inaktív szavazók táborát erõsítik. Mint az az elõadáson elhangzott, a közvélemény-kutatások folyamatosan visszaigazolják egy harmadik erõ iránti igényt, a két nagy párt közötti éles politikai küzdelem miatt. Amint felmerül egy konkrét politikai formáció megjelenése, a szavazók nem áll-
nak az új erõ mellé. Ma csak a Fidesz és az MSZP jutna be a Parlamentbe. Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége továbbra is inkább negatívan értékeli. Ami az ország helyzetét illeti, sajnos lesújtó a kép – emelte ki Stumpf István. Minden kimutatás szerint Magyarország leszakad az Európai Unió tagállamaitól. A most csatlakozott kelet-közép európai országok (Románia, Bulgária) is jóval gyorsabban fejlõdnek hazánknál. A közhangulat a rendszerváltás óta nem volt olyan rossz, mint most. Az ország lecsúszásának egyértelmû oka az elhibázott gazdaságpolitika, a MedgyessyGyurcsány kormány sorozatos hibái és osztogató politikája. Alkotmányjogi értelemben ugyan kormányozható még az ország, de erkölcsi értelemben megbukott a kormány. A gazdasági bajok mellett a legnagyobb probléma a mára már minden területen érezhetõ bizalmi válság. Radikális fordulatra van szükség, aminek legtisztább formája egy elõrehozott választás lenne, ami valódi legitimációt teremhetne a változások végrehajtására. A Fidesz népszavazása ugyan segíti ezeket a folyamatokat, de önmagában még nem eredményezi a kormány bukását. A helyzet megoldásához arra van szükség, hogy a kormánypárti képviselõk is belássák, hogy így nem lehet tovább kormányozni, mert az az ország végzetes leszakadásához vezet – hallhatta a Vállalkozói Szalon közönsége Szekszárdon. Réger Balázs
S P O R T
7. oldal
–
I D Õ J Á R Á S
–
Olimpiai aranyérem Kínából A regölyi Kovács Zsuzsa asztaliteniszben remekelt Októberben 52 aranyéremmel tértek haza a magyar sportolók a Sanghajban rendezett XII. Nyári Speciális Olimpiáról. A 10 napos világjátékokon 159 ország 7000 értelmi fogyatékossággal élõ sportolója küzdött, köztük Kovács Zsuzsa, a Tolna Megyei Önkormányzat regölyi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézményének lakója, aki asztaliteniszben képviselte hazánkat. Mint arról elõzõ számunkban már írtunk, kimagasló eredménnyel jött haza Orsós István, az iregszemcsei Göllesz Viktor Általános Iskola és Speciális Iskola tanulója is. Õ erõemelésbõl 3 ezüst és 1 bronzérmet szerzett. A Kovács Zsuzsa az elsõ itthoni edzésen mesélt a versenyrõl kínai élményeirõl. A regölyi sportoló már néhány nappal a küzdelmek elõtt megérkezett 67 olimpikon és 30 sportvezetõ, edzõ társaságában, így jutott idõ a hatalmas Kínával való ismerkedésre. Peking és Sanghaj nevezetességeinek megtekintésén túl jártak a Nagyfalnál, sõt kisebb csoportokban kínai családoknál is vendégeskedtek. Óriási élményt jelentett számára színpompás megnyitó és záró ünnepség, ame-
elsõ, olimpiai bajnok, nõi egyesben, illetve a szakolyi Algács Dezsõvel vegyespárosban egyaránt negyedik lett. Zsuzsa teljesítményének értékét növeli, hogy nincs lehetõsége egyesületben sportolni, így Pincehelyre jár át edzésekre, ahol Kajtár József készítette fel erre a versenyre is. A mérkõzések, a versenyek folytatódnak. A kiváló sportoló október 21én Szentlõrincen a pincehelyi csapat tagjaként fogott újra pingpong ütõt. A kimagasló olimpiai eredményekért csapata egy pingpong asztal formájú tortával és virágcsokorral köszöntötte Kovács Zsuzsát. Örményi János
lyen részt vett többek közt Jackie Chan, Arnold Schwarzenegger, Colin Farrell, Bruce Willis és Eva Mendes. A hazautazás elõtt a pekingi magyar nagykövetségen vacsorán látták vendégül a küldöttséget. A legemlékezetesebb számára az asztalitenisz mérkõzések maradnak, hiszen nõi párosban a tordasi Farsang Erikával
Ismét díjazták a tehetséges fiatalokat Az országban elsõként 1987-ben Paks városa és az atomerõmû közösen hívta életre a tehetségeket segítõ alapítványt. Idén már 19. alkalommal adták át a szervezet díjait. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány törzstõkéje kezdetben egy-egy millió forint volt, amit idõközben ötmillió forintra emeltek. Ennek kamatait osztják ki évrõl évre, amely összeghez 2007-ben hozzájött a Kováts Balázs kuratóriumi tag által az alapítványnak adományozott 150 ezer forint is. Az idei kiírásra 66-an pályáztak, közelük 52-en részesültek támogatásban. L. Németh Erzsébet, az alapítvány titkára elmondta: támogatásuk sokkal inkább erkölcsi, mintsem
anyagi értékkel bír. A városi tehetségek nagy nyilvánosság, egyszersmind a sajtó képviselõi elõtt vehetik át díjaikat. Mindez
L egyõzhetetlen ter mészet VÍZSZINTES: 1. Seneca római filozófus, államférfi gondolatát idézzük. 12. Lelkészi szolgálatot is végzõ tanító volt. 13. Felváltva két ellentétes irányban. 14. Japán város, kõolajlelõhely. 16. Gyermek disznó. 17. Takaros. 18. Bírósági ügy. 19. Fal végek! 20. Erika becézve. 21. Vidám természetû. 22. Egyre magasodik. 24. Súlymérték. 25. Gyalázatos személy. 27. Zalaegerszegi labdarúgó együttes. 32. Hideg évszak. 33. Iráni folyó. 34. A végén néz! 35. Házõrzõ. 36. Japán váltópénz. 37. KPE. 39. német és svéd gépkocsi jelzés. 40. Orosz motorkerékpár-típus. 41.Francia férfinév. 42. Körülvevõ. 45. Tv-s személyiség (Anikó). 46. Táncdalénekes volt (János) 48. Kificamít. FÜGGÕLEGES: 1. Épületszárny. 2. Saját tengelye körül forgató. 3. Madonna film-
szerepe. 4. Amerikai filmrendezõ (Martin). 5. Legfõbb tudományos szervünk névbetûi. 6. Répa páros betûi. 7. Zizegni kezd! 8. EDM. 9. Szamovárok. 10. Lágy hangsor. 11. Holland úszónõ volt (Kok). 15. Egyre rokonszenvesebbé váló. 17. A gondolat második része. 18. Gyengén világító. 21. Aratni is szeretne. 23. Lakottá tesz. 25. Mondanivalóját közli az érdekeltekkel. 26. Piszke. 28. Csak a szélein tetéz! 29. Durva megszólítás. 30. Japán pénz. 31. Egy falat mint kóstoló. 37. Taliga. 38. A gondolat záró része. 39. Kajakozó, olimpiai ezüstérmes (József). 41. Fölényes válasz. 43. Vas megyei község. 44. Régmúlt idõkbõl származó. 45. Község a Szebeni-havasok lábánál Romániában. 47. Elsõ osztályú jelzése lehet. 48. A rádium vegyjele.
kellõ motivációt jelent számukra. Erre talán a legjobb példa a mostani fõdíjat elnyerõ Raffai Éva (képünkön). Éva a Kaposvári Egyetem Mûvészeti Fõiskolai Karának végzõs hallgatója, akit az alapítvány már korábban többször is támogatott. A döntés legfontosabb oka viszont sokkal inkább az a szorgalmas munka, amelyet két évvel ezelõtt kezdett. A dunakömlõdi illetõségû ifjú hölgy nyaranta alkotótáborban adja át tudását a nála fiatalabbaknak. Az alapítvány célja pedig éppen ez. Felkutatni a tehetségeket és megismertetni felkészítõiket is. Mert nem kevés energia kell ahhoz, hogy a gyöngyszemeket megleljék, és tehetségüket segítsék kiteljesedni. -ve-
Jelölt Barátom fia huszonkét éves. Csöppet sem látszik fiatalabbnak. Azt mondta, ezt hallgassam meg, és ha gondolom, meg is írhatom. Még szerencse, hogy megírhatom, gondoltam én, már megint szembenézek egy önjelölt riportalanynyal, rengeteg ilyennel találkoztam már, az ilyenek egytõl egyig tele vannak jobbnál jobb ötlettel, közel harminc éve imádom az ilyen helyzeteket. Na de ezt tényleg hallgassam meg, folytatta, majd hozzákezdett. Az úgy történt, hogy bement egy boltba, hogy vegyen egy karton alkoholmentes sört. Na, ez aztán tényleg nagy truváj, gondoltam én, huszonkét évesen alkoholmentes sört venni valóban nagy kaland. Mindjárt jeleztem is a szememmel, hogy ez igen, ebbõl igazi riporttéma lesz, és olyan arcot vágtam, mint aki érzi, ne is gatyázzunk, legjobb, ha mindjárt lediktálod az egészet, aztán mindketten menjünk a dolgunkra, te elégedetten jobbra, én elégedetten balra, vagy fordítva, egyebekben pedig üdvözlöm apádat. Állt a pénztárnál, mondja közben, a maga huszonkét évével meg a karton alkoholmentes sörrel, amit szépen, akkurátusan fel is helyezett a pénztári készpénzcsere-aktus elõjátékaként gyengéden hívogató, görgõs gumiköpenyre. Ám mielõtt bármi is történt volna, azt mondta neki a pénztáros, adja oda a személyijét. Miért adná oda a személyijét, kérdezett vissza szerényen, netán nem nézik ki belõle, hogy elmúlt tizennyolc éves? Nem, nem néz-
ték ki. Így inkább egymást nézték egy darabig. Barátom fia szerint olyan volt az egész, mint a titánok harca. Ki bírja tovább? Talán õ? Talán a pénztáros? Aztán, ahogy mondta, a pénztáros nyitott: – Na, mi lesz? Most akkor odaadja a személyijét vagy nem? Barátom fia elképedt. Miért kellene odaadnia a személyijét? Netán, mert az ital gabonát tartalmaz? Netán, mert vizet tartalmaz? Esetleg a környezetszennyezõ göngyöleg, a dobozok vagy a karton felsõ borítását képezõ mûanyag fólia okán? A különös igazoltatási kísérlettel kapcsolatos aggályainak, természetesen változatlan szerénységgel, végül hangot is adott: – Bocsánat. Ez a sör alkoholmentes sör. A pénztáros nem esett zavarba, és mintha pusztán csak a nagyobb hatás miatt tartott volna egy kis szünetet, mindössze ennyit mondott: – Na, jó, akkor nem kell. Ebben maradtak. Az elmúlt napok híreinek egyike, hogy éppúgy, mint a „Prima Primissima” díjra, a szolgáltatás legundokabb szereplõjére is lehet szavazni, aki nyerhet is, igaz nem eurótízezreket, csak egy mûvészi kidolgozású fityiszt meg egy családi nyaralást Mátraházán, de az is több a semminél. Örömmel jelentem, Tolna megyének, úgy tûnik, van befutóra esélyes jelöltje. -bajnok-
V Á R H A T Ó I D Õ J Á R Á S D E C E M B E R 1 -JJ É I G November második felének idõjárását már kora téli idõ jellemzi. A napi középhõmérséklet átlaga +5 °C-ról +3 °C-ra csökken. A reggeli minimumokra a 0–±2 °C jellemzõ, a napi maximumokra pedig a +7 °C-ról +5 °C-ra való csökkenés. Katalin nap táján elõfordult már –20 °C, de +19 °C is. A csapadékosabb idõjárás beköszönte ebben az idõszakban 25–30 mm. Idén várhatóan ez a csapadék mennyiség le fog esni. A középhõmérséklet kevéssel az átlagos alatt alakul majd, rend-
kívül hideg nem várható, bár a hónap vége felé kissé erõsebb hideghullám sem kizárt. Az október végére, november elejére korábban jelzett csapadék mennyisége leesett – amely egyrészrõl nagyon hasznos volt – másrészrõl hátráltatta a vetéseket és az õszi talajmunkákat. November végén fel kell gyorsítani és be kell fejezni a szántásokat és a még tervezett vetéseket. A szõlõkben, gyümölcsösökben, házi kertekben szintén ebben az idõszakban érdemes elvégezni az esetlegesen eddig elmaradt talajmunkákat. Kõvári László
A világranglista élén a bonyhádi vasember Ezekben a napokban zajlik Mexikóban a „10 nap 10 IRONMAN” Világkupa futam. A megmérettetésen részt vesz a bonyhádi Tamás Zsolt is. A verseny úgy néz ki, hogy minden nap reggel 9 órakor rajtol az uszodában. 3,8 km úszás után 180 km kerékpározás következik. A napi elõírt program befejezéseként a klasszikus maratoni távot kell teljesíteni, amely 42,2 km futást jelent ugyanazon a helyszínen. Naponta maximum 22 óra alatt kell teljesíteni az elõírt 3 versenyszámot. A 10 napon belül, a 6., illetve a 7. nap környékén adják fel viszonylag sokan a versenyt. A tavalyi évben az indulók közül összesen 9-en csinálták végig ezt a nagyon kemény erõpróbát. Tamás Zsolt legutóbb 174 óra 37 perc alatt teljesítette a távokat. Abszolút 8. és kategóriájában (férfi 30–40 év) a második helyezést ért el. Idei eredményei alapján Zsolt átvette a vezetést az IUTA világranglistáján. A jelenlegi elsõ helyezése magtartása érdekében most is teljesítenie kell ezt a nem mindennapos versenyt. Kíváncsian várjuk a végeredményt. Tamás Zsolt részvételét a Tolna Megyei Önkormányzat is támogatja. -rbTájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a Megyei Napló következõ száma három hét múlva, 2007. december 1-jén jelenik meg.
MEGYEI NAPLÓ Tolna megye közéleti lapja Beküldendõ a vízszintes 1. és a függõleges 17., 38. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2007. november 20. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk szerencsés megfejtõi: Somogyi Istvánné (Tamási), Hermán Sándorné (Tamási), Török Szilvia (Szekszárd) A Séd Nyomda saját gyártású könyveit a nyerteseknek postán juttatjuk el.
MEGYEI NAPLÓ
P R O G R A M O K
Megjelenik: 40 000 példányban, Tolna megye városaiban. Kiadja: Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. Felelõs kiadó: a kft. ügyvezetõje Fõszerkesztõ: Katona Szilvia Tördelés: Kertai Edit, Dombi Viktória Szerkesztõség: 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; Tel.: 74/529-950 E-m mail:
[email protected] on-lline: www.tolnamegye.hu ISSN 1789 – 2759
ISSN 1585 – 5481
Színház a Babitsban – 2007–2008-as évad 2007. november 12-én 19 órakor Hegedûs bérlet I. elõadása Huzatos ház a Budaõrsi Játékszín elõadása. Belépõjegy 2000 Ft 2007. november 19-én 14 óra Gyermekbérlet I. elõadása NÉMETH ERVIN: Mátyás király krónikái a Gyõri Forrás Színház elõadása. Jegy 650 Ft 2007. november 20-án Óvodás színház 10 óra Micimackó Bérlet 14 óra Süsü bérlet Holle anyó a Pécsi Bóbita Bábszínház elõadása. Jegy 650 Ft 2007. november 22-én 19 órakor bérleten kívüli elõadás „DRAKULA” lemezbemutató koncert-musical a Sziget Színház elõadása. Jegy 2300 Ft EGYÉB AJÁNLATUNK • „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” címmel NÓTAEST lesz november 16-án pénteken 18 órakor a táncteremben. Köz-
Mûvészetek Háza 2007. november 13-án 19.30-kor SOMA és a LIBIDO koncert Jegy 2000 Ft, Zenebarát bérlettel 1000 Ft, Jazz bérlettel ingyenes!
PANORÁMA M OZI KISTEREM 2007. november 8–14. OVERNIGHT – 17 óra KÜLVÁROSI ROCKEREK – 19 óra 2007. november 15–21. SÖTÉTKÉKMAJDNEMFEKETE – 17 óra KAPTÁR 3 – A teljes pusztulás – 19 óra 2007. november 22–25. Kék papagáj – 19 óra 2007. november 22–28. Molière – 17 óra
remûködik a Magyarnóta Kedvelõk Baráti Kör kórusa és szólistái. Jegy 600 Ft • Még lehet jelentkezni TÁRSASTÁNC TANFOLYAMRA! Tartja Orbán Ferenc. Részvételi költség 10 000 Ft • EGÉSZSÉG-HÉT 2007. november 17–23. (szombattól péntekig) az üvegteremben az ÁNTSZ és a Magyar Vöröskereszt közremûködésével 2007. november 17-én 9–12-ig Játékvár-lak szombat délelõtti játszóház kicsiknek, nagyoknak és nagyiknak az EGÉSZSÉG-HÉT és a FÜSTMENTES VILÁGNAP JEGYÉBEN. Programok: ismeretterjesztõ elõadás a dohányzás okozta légzõszervi betegségekrõl. „UGRÁLJUNK, MINT A VEREBEK!” mozgásfejlesztõ játékok ovisoknak, kisiskolásoknak. Kézmûves foglalkozás mozgatható képeslapok. ÁLLANDÓ JÁTÉKOK. Belépõ: 3 éves kortól 300 Ft/fõ, felnõtt kísérõknek 100 Ft/ fõ 2007. november 15-én 19.30 órakor KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKKONCERT. Belépõjegy 1000 Ft. „Zenebarát” bérlettel 500 Ft 2007. november 20-án 19.30-kor Falussy Mária jubileumi koncertje. Jegy 1000 Ft. „Zenebarát” bérlettel 500 Ft NAGYTEREM 2007. november 8–14. L’ECSÓ – 14 óra CSILLAGPOR – 18, 20 óra 2007. november 15–21. FELKOPPINTVA – 18, 20 óra szombaton és vasárnap 16 órakor is 2007. november 22–28. SUPERBAD, AVAGY MIÉRT CIKI A SZEX – 18 óra szombaton és vasárnap 16 órakor is BOURNE ULTIMÁTUM – 20 óra
Mûsorváltozás joga fenntartva A bérletek október 3-tól válthatók meg a mûvelõdési ház jegypénztárában. További információk: 74/529-610. A mûsorokról részletesen: www.babitsmuvhaz.hu
