Szolnoki Tudományos Közlemények XVIII. Szolnok, 2014 Máté
Zoltán1
TENDENCIÁK ÉS IRÁNYOK AZ INTERNETHASZNÁLATBAN A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON AZ FMCG PIACON2 Jelen anyag összeállítója arra vállalakozott, hogy a nemzetközi és hazai internethasználat, elektronikus kereskedelem valamint az FMCG web piac hazai alkalmazásának összefoglaló adatain keresztül megvizsgálja az ez irányú tevékenységének lehetséges irányait. Szót ejt az „Elektronikus-kereskedelemről általánosságban, az online-vásárlás előnyeiről, hátrányairól és Elektronikus kereskedelemről az Európai Unión belül. Továbbiakban említést tesz a vásárlási szokások jelenlegi illetve jövőbeli változásairól külön kitérve a bankkártyás fizetésre valamint a hölgyek online vásárlásaira. Végezetül pedig rávilágít a sikerhez vezető útra és javaslatokat tesz a jövőt illetően. TENDENCIES AND ORIENTATIONS OF USING INTERNET IN THE WORLD AND ON FMCG MARKET IN HUNGARY This document’s compiler has undertaken for the international and domestic Internet usage, electronic commerce as well as investigating the possible directions of operations through the FMCG web market domestic application’s overall data. Comments the electronic commerce generally, about the benefits and drawbacks of online purchasing and Electronic commerce within the European Union. Further more mentions shopping habits current and future changes covering in particular credit card payment and the ladies’ online purchasing. Finally, reveals the way to success and makes recommendations on things connected to future.
JELENLEGI TENDENCIÁK AZ INTERNET HASZNÁLATBAN A Világ összesített adatai A alábbiakban közölt összesített táblázatban megjelent adatok alapján megállapítható, hogy a rendszeresen internetet használók aránya 2011-ben 28,7% volt, de a növekedés üteme az előző évhez viszonyítva 444,8%. A leginkább fejlett internethasználat az Észak-Amerikai kontinensen figyelhető meg, ahol a penetráció 77,4 %, a növekedési ütem, a magas bázis ellenére is 146,3%. Európában a rendszeresen internetet használók aránya 58,4%, 352% százalékos növekedés mellett.
PhD, tanszékvezető, főiskolai docens, Szolnoki Főiskola Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék,
[email protected] 2 Lektorálta: Dr. Szűcs Róbert (PhD) főiskolai docens, Szolnoki Főiskola,
[email protected] 1
88
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII.
1. ábra Internet Penetráció Világszerte3
Európai Unió országai Az Európai Unió országaira vonatkozó összesített adatokat is találtam, melyek az alábbi táblázatban találhatóak. A 2011. december 31-ére datált adatok szerint a rendszeresen internetet használók aránya az Unió országaiban 71,5%-ot tesz ki.
2. ábra Európai Unió – Internet Penetráció 2011. december 31.
Magyarországi internet használat A magyarországi adatok sem maradnak el túlságosan az európai átlagtól, az NRC kutató cég adatai alapján (mely elsősorban e terület kutatására specializálódott) a magyarországi 15‒69 éves korosztály 63%-a használt rendszeresen internetet 2012 II. negyedévében. A mintanagyság 10 000 fő, a felmérés reprezentatív. A korcsoportonkénti megoszlás a diagramból kiolvasható. 3
Forrás: http://api.ning.com/files/kV4MbYiv7oQjO*fwE13A5fASlUsLDlxxbSySYqRxmJlZqUtSZwglZwInOjAwXt0K KxSfYPac8G1E51ssL6-RdaCetfIqApJK/1082060700.jpeg
89
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII.
3.ábra4
Ugyanezen cég felmérése információkkal szolgáltatott arról, milyen online tevékenységeket végeznek ma hazánkban, ahol is megállapításra került, hogy az internetezők 75%-a póbálta már az online vásárlást.
4. ábra
4
Forrás: http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/images/29.png
90
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. E-kereskedelem Általában az e-kereskedelemről Mielőtt még szűkítenénk vizsgálódási körünket az FMCG szektorra, röviden ismertetem miért is olyan jelentős az e-kereskedelem térhódítása. Összefoglalom, melyek azok a tényezők, amelyek miatt alapjaiban kezd megváltozni a kereskedelem. Az online vásárlás előnyei, hátrányai Ahhoz, hogy reális képet kapjunk természetesen nem csak az előnyöket, hanem a hátrányokat is össze kell gyűjtenünk és ezek alapján kialakítanunk álláspontunkat. Előnyök: kényelmes; gyors: mindösszesen pár „egérkattintás”; idő-és energiaspórolás: nincs sorban állás, nem kell költeni az utazásra; általában olcsóbb: alacsonyabb költségeik révén különféle kedvezményekkel próbálják ösztönözni a virtuális tranzakciókat; a földrajzi korlátok megszűnnek létezni: lehetőségünk van másik kontinensről beszerezni különlegességeket; nem kell figyelni a nyitvatartási időt, hiszen a nap 24 órájában rendelkezésre áll széles kínálat; feltételezhetően a kereslet és a kínálat könnyebben egymásra talál; lehetőség van a termékekről való információk aprólékosabb feltüntetésére; eltűnnek a határvonalak, s bárhonnan lehet vásárolni, s eladni; 24 h-s elérhetőség; nincs sorba állás; nincs „fárasztó” vásárlás. A hátrányok megemlítését sem szeretném mellőzni, mert ezek tudatában tud a vásárló racionálisan dönteni az internetes és a személyes vétel közötti választásban és ezek ismeretében tudjuk tevékenységünk során kezelni a felmerülő problémákat: nincs fizikai jelenlét a felek között, az eladó nem tudja felhasználni személyes ráhatását a vevőre; nehezebb, a bizalom kiépítése a fogyasztóval a virtuális térben; szükséges utánajárni az eladó hitelességének, esetleg fórumokon olvasgatni, milyen véleménnyel voltak róla a már náluk vásárlók; a fogyasztó nem tudja megvizsgálni, felpróbálni, leellenőrizni az árut; a termék vásárlóhoz történő eljuttatása néhány esetben több időt vesz igénybe, annak ellenére, hogy az üzlet szinte pillanatok alatt megköttetik; bizonytalanság állhat fenn az internetes fizetéssel kapcsolatban: sokan tartanak az adathalászoktól; szolgáltató oldalról a beruházás később térül meg, s a rendszer kiépítése is költséges,
91
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. nehéz feladat5. Mindezek alapján az a következtetés vontható le, hogy az a vállalat, amelyik nem jelenik meg a virtuális piacokon, jelentős hátránnyal fog küzdeni, lemarad, és aki nincs az elsők között, azoknak szinte lehetetlenné válik később a beilleszkedés. A területet jól ismerők szerint, tíz évvel ezelőtt, a fogyasztó még boldog volt, ha vásárolhatott. Ma utál vásárolni, szeretne minél előbb túljutni rajta. Ezen a válság még mélyített is, mert a gazdaságosság számít, és a vásárlásra fordított idő minimalizálása. E-kereskedelem az Európai Unióban Az elektronikus kereskedelem fontosságára az Európai Unió is felfigyelt és annak ösztönzésére az Európa 2020 stratégia részeként különböző célokat tűzött ki európai digitális menetrend néven, melyek az alábbiak: az egységes digitális piac létrehozása; a digitális rendszerek összehangolása; az internetbe vetett bizalom megalapozása és az online biztonság megteremtése; sokkal gyorsabb internet; a kutatási és fejlesztési beruházások bővítése; a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése; információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint például az éghajlatváltozás vagy a népesség elöregedése. Mindezen intézkedéseket 2010-ben fogalmazták meg. 6 Aktuálisabb, s talán részletesebb feladatokat fektet le az „EU internetes gazdaságának bővüléséért” program, mellyel ösztönözni kívánják az online kereskedelmet, illetve, hogy könnyebben lehessen online vásárolni. Mindehhez bizonyos akadályokat szükséges elhárítani. Segítik tehát, hogy a web-áruházak, s a különböző internetes portálok elegendő információt nyújtsanak az általuk kínált termékek, szolgáltatások jellemzőiről, az árakról, valamint szabályokat, irányelveket alkotnak az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban. Biztató jelek a magyarországi e-kereskedelemben Az alábbiakban néhány aktuális felmérés adatait és következtetéseit mutatom be, melyek különböző forrásból származnak (források és mintanagyságok megjelölve). NRC A korábban már említett NRC piackutató cég 2009-es kutatásában foglalkozott az e-kereskedés részleteivel is, melynek az eredményeit az alábbi oszlopdiagramban foglalta össze.
Szabó Katalin: A világháló mint piactér In: Szabó Katalin – Hámori Balázs: Információgazdaság: Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer?, Budapest, 2006, Akadémiai Kiadó p. 155-187. 6 http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/20100601_az_europai_digitalis_menetrend_hu.htm 5
92
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII.
5. ábra
Kutató Centrum Egy más forrásból, a KutatóCentrum által elvégzett felmérésből már idősorokat is láthatunk, ahol a legalább hetente internetezők online vásárlási szokásainak adatait mutatja be, ahol, 1086 főt vontak be a megkérdezésbe.
6. ábra Az e-vásárlást kipróbálók, az online vásárlókés az „online bevásárlók” arányának változása (%)
93
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII.
2007 2008 2009 2010 2011
Online vásárlást kipróbálók (%) 53 63 78 81 85
Online vásárlók (%)
Online bevásárlók (%)
36 40 46 48 61
n. a. 6,5 12,5 11 15
1. táblázat KutatóCentrum: E-shoppint report7
A táblázat adatai alapján 2011-ben nagyot ugrott az online vásárlók aránya. 2010-ben a rendszeresen internetezők közül 48%-a vásárolt egy év alatt legalább egyszer a világhálón, addig 2011-ben már 61%-ra emelkedett ez az arány. Az internet-előfizetések számának növekedésével és ezzel egyidejűleg a különböző közösségi portálok népszerűségével magyarázható a vásárlási kedv kiugró növekedése. Egyedül az internetes kereskedelemre nem volt hatással a gazdasági válság, ugyanolyan mértékű növekedést produkált évről-évre. Egyre több háztartásban van jelen az internet, s most már a mobiltelefon is egy igen kedvelt csatlakozási forma a világhálóhoz. Ezen feltételek jelenléte fellendítette az online vásárlások számát. E-NET
7. ábra Az online áruházak forgalmának alakulása 2001-2010 között (millió Ft)8
A fenti ábrán jól látható, hogy az elektronikus kereskedelem ugrásszerű növekedést mutatott az utóbbi években. 2009-ben 99 Mrd Ft. volt a realizált forgalom, 2010-re 135 Mrd Ft-ot jósoltak, azaz egy év online vásárlásaitól 36 Mrd Ft. növekedést reméltek. Az eredmény 133 Mrd Ft. lett, 2011-re 155 Mrd Ft. forgalmat sikerült elérni.9 Az online értékesítés aránya a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 1,6%-áról 1,8%-ra emelkedett.
Forrás: http://www.kutatocentrum.hu/termekeink/e-shopping Forrás: http://enet.hu/hu/hirek/tavaly-is-szarnyalt-a-magyarorszagi-e-kereskedelem/ 9 http://enet.hu/hu/hirek/tavaly-is-szarnyalt-a-magyarorszagi-e-kereskedelem/ - letöltés ideje: 2012. szeptember 09. 7 8
94
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. GKIeNET A kisebb cégek egyre inkább megjelennek kínálatukkal apróhirdetési oldalakon, s aukciós tereken is. 2010 végén jelent meg Magyarországon a közösségi vásárlás a különféle kuponokkal, bónuszokkal. Speciálisan kikapcsolódással összefüggésben nyújtanak hihetetlen engedményeket például szépségápolással, wellness-szel, utazással, oktatással kapcsolatban.
8. ábra A magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom (millió Ft) 10 „Az internetet az internetezők döntő hányada (csaknem 80%-a) használja már vásárlás előtti tájékozódásra, és évről-évre nő a tranzakciót elektronikus úton elindítók száma is. 2011 végén az elmúlt egy évben online vásárlók száma 1,4 millió fő volt, ami a 14 év feletti internetezők megközelítőleg 35%-a. Ez az arány Csehországban jóval magasabb, de például Romániában alacsonyabb. A kutatásból kiderül, hogy online vásárolni megéri: nem csak az árakat lehet könnyen ilyen módon összehasonlítani, sok kereskedő az elektronikus csatornán keresztül értékesített termékekre kedvezményt nyújt, illetve valamilyen többlet értéket csomagol ahhoz. 2011-ben 155 milliárd forintnyi árut vásároltak online módon a fogyasztók, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 2,4%-a. Ha a kereskedők várakozásai teljesülnek ez a szám tovább nő majd az elkövetkezendő években – 2012-ben elérheti akár a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,9-3,0%-át növekedhet, ami 175-180 milliárd forintos online forgalmat jelentene. (Ez az adatsor nem tartalmazza az interneten értékesített szolgáltatásokat csak a termékeket.)”11
Forrás: http://www.szek.org/attachments/488_GKIeNET_T-Mobile_E-ker_2012_m%C3%A1jus_HU.pdf (GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról (Creative Commons Nevezze meg! – Ne adja el! – Ne változtassa! 2.5 Hungary licenc) – letöltés ideje: 2012. szeptember 09. 11 http://www.szek.org/attachments/488_GKIeNET_T-Mobile_E-ker_2012_m%C3%A1jus_HU.pdf (GKIeNET – T-Mobile: Jelentés az internetgazdaságról (Creative Commons Nevezze meg! – Ne adja el! – Ne változtassa! 2.5 Hungary licenc) – letöltés ideje: 2012. szeptember 09. 10
95
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. E-kereskedelem FMCG termékek esetében Jelenleg Magyarországon A GKIeNET „Jelentés az internetgazdaságról” címmel kutatást végzett 2011 április-májusában, ahol több, mint 3000 webáruház megkérdezését végezte el. A kutatás eredményeit az alábbi rövid összefoglalóban olvashatjuk. GKIeNET Két, a hazai kiskereskedelmi forgalom egésze szempontjából (online, offline) nehéz év után 2011-ben a forintban mért forgalom csekély mértékben, de nőtt, meghaladva a 2008. évi szintet. Ám csak az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes termékek pénzben kifejezett forgalma tudott növekedni, a nem élelmiszer termékeké még a 2005. évi szintet sem éri el.
9. ábra A magyarországi kiskereskedelmi forgalom (millió Ft)12
A hazai internetes kiskereskedelem viszont továbbra is dinamikus bővülést mutat. Az internetet az internetezők döntő hányada (csaknem 80%-a) használja már vásárlás előttitájékozódásra, és évről-évre nő a tranzakciót elektronikus úton elindítók száma is. 2011végén az elmúlt egy évben online vásárlók száma 1,4 millió fő volt, ami a 14 év felettiinternetezők megközelítőleg 35%-a. Ez az arány Csehországban jóval magasabb, de például Romániában alacsonyabb. A kutatásból kiderül, hogy online vásárolni megéri: nem csak az árakat lehet könnyen ilyen módon összehasonlítani, sok kereskedő az elektronikus csatornán keresztül értékesített termékekre kedvezményt nyújt, illetve valamilyen többlet értéket csomagol ahhoz. 2011-ben 155 milliárd forintnyi árut vásároltak online módon a fogyasztók, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 2,4%-a,. Ha a kereskedők várakozásai teljesülnek ez a szám tovább nő majd az elkövetkező években – 2012-ben elérheti akár a a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,9‒3,0%-át növekedhet, ami 175‒180 milliárd forintos online forgalmat jelentene. (Ez az adatsor nem tartalmazza az interneten értékesített szolgáltatásokat csak a termékeket).
12
Forrás: KSH
96
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII.
10. ábra A magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom (millió Ft) Mit vásárlunk szívesen? A legnagyobb értékben változatlanul élelmiszer és élelmiszer jellegű termékeket értékesítettek interneten. A képzeletbeli dobogó második helyén a számítástechnikai eszközök, a harmadikon pedig a szórakoztató elektronika és műszaki cikkek szerepelnek. A könyv, újság, magazin kategória csak a negyedik helyen szerepel, míg rendkívül gyors növekedést mutatva a ruházati termékek állnak az ötödik helyen. Ez utóbbi termékcsoport esetében az elmúlt két évben jelentős forgalomnövekedés tapasztalható, ami köszönhető egyrészt új üzleti modellek megjelenésének (pl. zárt vásárlói klubok), másrészt a női vásárlók egyre erőteljesebb jelenlétének. Egy online vásárlás átlagos értéke 2011-ben 7000 Ft körül alakult. Vásárlás után elmegyünk érte A magyar fogyasztók árérzékenységét semmi sem mutatja jobban, minthogy az internetes áruházak körében évek óta fokozatosan növekszik a személyes átvétel aránya. Mindez nem jelenti azt, hogy a futárszolgáltatok által kézbesített csomagok mennyisége csökkenne (sőt nő), csak azt, hogy az internetes vásárlók folyamatosan bővülő tábora inkább a szabadidejének egy részét áldozza fel a termékek átvételére, mintsem hogy a kiszállítást válassza. Ennek köszönhetően az elmúlt két évben igen sikeresek lettek az ún. Pick Pack Pontok, amelyek jelenleg az ország 87 településén nyújtanak átvételi lehetőséget a kiszállítási költséget sokallóknak. Ugyanakkor egyre több korábban csak online módon értékesítő kereskedő üzlethelyiséget nyit, hogy nála lehessen a terméket átvenni. Kezdünk bízni a bankkártyás fizetésben Az internetes bankkártyás fizetés aránya évről-évre növekszik, de még mindig csak 5%-át teszi ki az összes fizetési módból a kiskereskedelmen belül (a szolgáltatásokat is hozzátéve az arány jelentősen javul, megközelítőleg 12%-ra). A leggyakrabban használt fizetési mód az online kiskereskedelemben ugyanakkor változatlanul az utánvét, mutatva, hogy a magyar fogyasztók többsége akkor fizet a legszívesebben a termékekért, amikor azt átveszi.
97
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. Jövő Ebben az alfejezetben a KutatóCentrum által publikált kutatási eredményeket foglaltam össze, az adatgyűjtés 2011 júliusában zajlott 1089 fő megkérdezésével. A KutatóCentrum felmérésből kiderült, hogy az online vásárlás növekedésével a napi fogyasztási cikkek piaca is erősödött. Míg 2010-ben az aktív internetezők 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt ebbe a kategóriába tartozó termékekből online, addig idén ez az arány elérte a 15 százalékot. Ennek köszönhetően az online FMCG vásárlók aránya az internetes vásárlókéhoz képest még valamelyest emelkedett is, így 2011-ben már az online vásárlók egynegyede számít online FMCG vásárlónak is egyben. Tény, hogy napjainkban már a napi fogyasztási cikkeket is elérte a kuponláz, ám egyelőre főként csak az illatszerekhez lehet olcsóbban hozzájutni. Ez alapján talán nem meglepő eredmény, hogy a felmérés szerint az FMCG termékek közül egyedül a pipere és kozmetikumok vásárlásának aránya nőtt meg tavalyhoz képest. A tervezett vásárlások alapján ugyanakkor az látszik, hogy érdemes lehet a többi terméktípus esetében is kedvezményekre jogosító bónokat felkínálni. Az Egyesült Államokban például már az élelmiszerek körében is bevált ez a megoldás, s a fogyasztók folyamatosan igénylik az egyes élelmiszeripari termékek kedvezményes megvásárlásának lehetőségét. De nemcsak a kedvezmények miatt dönthetnek úgy a vásárlók, hogy online vásárolnak, számos előnye lehet ugyanis annak, ha az interneten pakolják tele virtuális bevásárlókosarukat. A megkérdezettek szerint az online módon történő élelmiszervásárlás legkedvezőbb tulajdonsága az energia- és időmegtakarítás, a sorbanállás és a cipekedés elkerülését, valamint a nyitva tartás rugalmasságát ugyanis a megkérdezettek több mint fele emelte ki.
11. ábra
Figyelemreméltó adat, hogy az aktív internetezők mindössze 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az online FMCG vásárlásnak nincsenek előnyei, ráadásul a korábbi évekhez képest egyre ke-
98
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. vesebben kérdőjelezik meg az online vásárlás biztonságosságát. A termékek kézzelfoghatóságának és a személyes kontaktusnak a hiánya, valamint a rendelés és a szállítás között eltelt idő ugyanakkor továbbra is fontos visszatartó okai az interneten keresztül történő bevásárlásnak, így a webes boltok egyik legszükségesebb feladata megtalálni azokat a megoldásokat és csatornákat, amikkel közvetlenebbé tehetik kapcsolatukat a vevőkkel. A női vásárlókon a webáruházak szeme Az elmúlt évben napi fogyasztási cikket online vásárlók többségében nők, közép-magyarországi régióban élnek, 18‒24 évesek, az átlagosnál jobb anyagi körülmények között élnek, s általában ők intézik a bevásárlást a családban. A GKIeNET egy tavaly év végén kiadott jelentése szerint több internetes áruház már el is kezdte átalakítani kínálatát a hölgyek igényeire szabva, s egyre több ekereskedő helyezi előtérbe a meleg színvilággal fényképezett, érzelmeket kiváltó termékbemutatókat, amelyeken már nem is az árak, hanem a százalékban kifejezett kedvezmény mértéke van kiemelve. A hazai elektronikus kiskereskedelmi értékesítések volumene egyébként folyamatosan bővül, a GKIeNET adatai szerint 2010-ben 130‒135 milliárd forintot is elérhette, ami jelentős növekedést jelent az előző évi 99 milliárd forinthoz képest. A növekedés tehát töretlen, s ezzel az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom már több, mint 1,6%-át adja. Európában az e-kereskedelem az egyik leggyorsabban növekvő piac. A Centre for Retail Research felmérése szerint 2010-ben az Egyesült Királyságban az online kiskereskedelmi eladások elérték az 52 milliárd eurót, ami 10,7 százalékát adja a teljes kiskereskedelmi forgalomnak. Európa egészét nézve a tavalyi évben 171,8 milliárd eurós volt a teljes e-kiskereskedelmi piac értéke, míg 2008ban még csak 121,4 milliárd euró. A felmérésből az is kiderült, hogy mindössze 3 európai ország, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország adja a teljes európai online kiskereskedelmi értékesítések 71 százalékát. Németországban az eladások értéke 39,2 milliárd euró volt tavaly, Franciaországban pedig 31,2 milliárd euró. Az Egyesült Államokban a kiskereskedelmi eladások értéke 142‒145 milliárd dollár volt 2010-ben (U.S. Census Bureau, ComScore). Út a sikerhez Korábban többször ejtettem már szót arról, hogy az új trendek következtében milyen kihívásokkal kell megküzdeniük az FMCG szektorban működő kereskedelmi egységeknek azért, hogy bővíteni tudják vásárlóik körét. Már csak azért is fontos kérdés ez, mert a KutatóCentrum felmérése szerint a jövőben online FMCG vásárlást tervezők közel harmada azonnal valamilyen bolt, áruház vagy gyártó oldalára kattintana, hogy megtalálja a keresett terméket. De nemcsak nekik, hanem egy viszonylag nagyszámú potenciális online vásárlói körnek is szüksége van a webes áruházak ösztönző erejére annak érdekében, hogy interneten keresztül vásároljanak. Az elemzés szerint a megkérdezettek 26%-a még nem döntötte el, hogy a jövőben tervez-e online vásárlást, vagy sem, így a jövőbeni növekedésre az alacsony árak és kedvezmények mellett a termékek és a szállítás minősége, a nagyobb választék, valamint a részletes termékinformációk megléte is hatással lehet. Becslések szerint ezernél is több olyan webbolt működik ma Magyarországon, amelyek komolyan foglalkoznak e-kereskedelemmel, ám csak csekély részük büszkélkedhet naponta átlagosan több száz látogatóval. Minél nagyobb figyelmet fordítanak oldaluk karbantartására és fejlesztésére ugyanakkor a webáruházak, annál inkább bízhatnak ab-
99
Szolnoki Tudományos Közlemények XVII. ban, hogy látogatóik száma bővülni fog, látogatóikból pedig előbb-utóbb vevők is lesznek. Érdemes kihasználni továbbá a közösségi média nyújtotta lehetőségeket is, ami mára az egyik legfontosabb információszerzési és megosztó csatornává nőtte ki magát, nagyban befolyásolva ezzel a fogyasztói döntéshozatalt, és a cégekről kialakult imázst. Az előbbieken túl fontos szempont még az egyszerűen kezelhető felület kialakítása, a technikai problémák hatékony kiküszöbölése, valamint a megfelelő tájékoztatás és rugalmasság. Célszerű szem előtt tartani, hogy a vevők igényeinek megismerése, a fogyasztói bizalom erősítése, és nem utolsó sorban folyamatos megújulás nélkül az elektronikus shopok könnyen alulmaradhatnak versenytársaikkal szemben. Mit hozhat a jövő? Mind hazai, mind nemzetközi szinten egyaránt elmondható, hogy egyre többen részesítik előnyben az internetes vásárlást, és az azzal járó kényelmet, ráadásul a közösségi vásárlást kínáló weboldalak egyre növekvő népszerűsége miatt a jövőre nézve is van miért bizakodnunk. Az online letölthető, kedvezményes vásárlásra jogosító bónoknak köszönhetően egyre többen próbálhatják ki az interneten keresztül történő vásárlást, s egyre többen válhatnak majd rendszeres online vásárlókká. Jó példa lehet erre az Egyesült Államok, ahol 2009-ben az internetezőknek már 62 százaléka kereste az online bónokat, s minden tizedik vevő csak azután vásárolt, hogy előtte szétnézett a kupongyűjtő oldalakon. Egyes szakértők szerint a jövő az online kuponoké, s ennek kapcsán az e-kereskedelem komoly átalakulásáról beszélnek.
ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy mind nemzetközi kitekintésben, mind pedig a hazai területen az internet elterjedése, és használata töretlenül fejlődik. Újabb és újabb alkalmazások jelennek meg a piacon és ezzel nem csak az internetezők száma növekszik, hanem az egyes személyek internethasználatának ideje, valamint a felhasználás módjai is. A feldolgozott szekunder információk alapján látható, hogy növekszik az online vásárlások száma, az online kereskedelem térnyerése. Ez a megállapítás igaz az FMCG szektorra is, aminek a jövőjére, jelenére nézve megállapítható, hogy rendkívüli változások vannak a küszöbön. A kialakuló értékesítési csatorna változások esetében több kutató, már a vevői szegmentumok kialakítását is elvégezte, és meghatározta azokat az ösztönzési módokat, melyekkel hatékony online kommunikációt tud folytatni a célcsoportja számára. Az FMCG piac jelentős átalakulás előtt áll, a jelenlegi szereplők, ha nem reagálnak megfelelően a változásokra piacot veszíthetnek. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] http://enet.hu/hu/hirek/tavaly-is-szarnyalt-a-magyarorszagi-e-kereskedelem/ (2011.08.30.) [2] http://api.ning.com/files/kV4MbYiv7oQjO*fwE13A5fASlUsLDlxxbSySYqRxmJlZqUtSZwglZwInOjAw Xt0KKxSfYPac8G1E51ssL6-RdaCetfIqApJK/1082060700.jpeg (2011.01.19.) [3] http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/20100601_az_europai_digitalis_menetrend_hu.htm (2010.06.01.) [4] http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/images/29.png (2011) [5] http://www.kutatocentrum.hu/termekeink/e-shopping (2012.05.06.) [6] http://www.szek.org/attachments/488_GKIeNET_T-Mobile_E-ker_2012_m%C3%A1jus_HU.pdf (2012.05.) [7] SZABÓ KATALIN: A világháló, mint piactér In: Szabó Katalin – Hámori Balázs: Információgazdaság: Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer?, Budapest, 2006, Akadémiai Kiadó p. 155-187
100
