Tematikus füzetek
A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A fejlesztések költségvetési hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztésekhez köthető költségvetési bevételek és kiadások . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A költségvetési hatás részletes elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A költségvetési hatás időbeni alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Költségvetési hatások az operatív programokban . . . . . . . . . . . . 11 Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek 2014. október Szerző: Zubek István Szerkesztő: Hajdu Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság 1077 Budapest Wesselényi utca 20-22. http://palyazat.gov.hu/elemzesek Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket Dr. Tétényi Tamásnak a módszertan kialakításáért, valamint Polyánszky-Tamási Zoltánnak az elemzés lektorálásában való közreműködéséért.
Ágazati elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Regionális elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Főbb megállapítások és következtetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Melléklet I. – A módszertani lépések részletes bemutatása . . . . 19 Melléklet II. - A támogatásintenzitás hatása a költségvetés bevételi és kiadási oldalára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
5
Tematikus füzetek
Vezetői összefoglaló
Bevezetés
Elemzésünkben a 2007-2013 közt eltelt hét évben az Európai Unió társfinanszírozásával, az ÚMFT/ÚSZT keretében (az ERFA, ESzA és KA finanszírozásában) megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatását kíséreltük meg kimutatni1. Az elemzésben vizsgált számlák összértéke 5 778 Mrd Ft volt, mely számlák tartalmazzák az uniós hozzájárulást, a hazai társfinanszírozást, valamint a kedvezményezettek fejlesztésekhez hozzátett sajáterejét. Az elemzés fogalmi rendszerében az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatása alatt a közösségi forrásokból finanszírozott fejlesztések megvalósításához köthető adó- és járulékvonzatot értjük, amit csökkentettük a magyar költségvetésből a fejlesztésekhez hozzátett hazai társfinanszírozással. A vizsgált időszakban a Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának becsült értéke 1180 Mrd Ft, azaz a fejlesztésekhez köthető bevételek becsült értéke 1180 Mrd Ft-tal haladta meg a költségvetési kiadásokat. A 2007-2013 közt eltelt hét év közvetlen költségvetési hatásai időben nem egyenletesen jelentkeztek. A ciklus első három évében a hatás elmarad a vizsgált időszak második felében becsülttől. A pályázati rendszer fokozatos felfutásának következtében a közvetlen költségvetési hatás 90%-a 2010 és 2013 között realizálódott. A becsült hatás legnagyobb része a profitcéllal működő kedvezményezettektől származott – e csoporton belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részesedése a költségvetési hatásból kiemelkedő, meghaladja a 35%-ot. A gazdasági tevékenységek között az építőiparban becsültük a legjelentősebb hatást - az iparág alágazataihoz köthető a fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának több mint harmada.
Elemzésünkben becslést készítünk arra, hogy a Kohéziós Politika keretében megvalósított projektek hogyan hatnak a költségvetés bevételi oldalára és hogy ezek a bevételek hogyan viszonyulnak a hazai társfinanszírozási összeghez, amit Magyarország tesz hozzá a kohéziós fejlesztések megvalósításához. Az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatásában az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetéshez és az önkormányzati alrendszerekhez köthető bevételeket és kiadásokat számszerűsítjük. A két alrendszer eredményeit együtt kezeljük és a közvetlen költségvetési hatás elnevezéssel hivatkozunk rá: ez alatt a közösségi forrásokból2 finanszírozott fejlesztések megvalósításához közvetlenül köthető adó- és járulékvonzatot értjük, amit csökkentettük a fejlesztésekhez a magyar költségvetésből hozzátett hazai társfinanszírozással. A támogatások költségvetés bevételi oldalát növelő adó- és járulékvonzatainak kimutatása során közvetlenül a támogatások mértékéből levezethető tételeket kíséreltük meg tetten érni (ÁFA, SZJA, társasági- és iparűzési adó stb.). Az így becsült bevételeket nem növeltük a kivitelezett fejlesztések használatából adódó pótlólagos, ebben az értelemben véve közvetett adóbevétellel (pl. környezetvédelmi termékdíjak), a különadókkal, valamint nem szerepel benne a költségvetés fejlesztéstől független bevétele. A költségvetés kiadási oldalait növelő tételként a magyar államnak a fejlesztésekhez közvetlenül hozzátett hazai társfinanszírozását számszerűsítettük, nem számoltunk azonban a költségvetést elemzésünk szempontjából közvetve terhelő kiadásokkal - pl. központi, vagy önkormányzati fejlesztések fenntartási költségeivel.
1 Tehát elemzésünkben nem számszerűsítettük a 2004-2006-os programidőszak fejlesztéseihez kötődő költségvetési hatást.
6
2 Az elemzésben a közösségi források, támogatások stb. elnevezéseket szinonimaként használjuk és az uniós hozzájárulásnak a hazai társfinanszírozással képzett összegét értjük alatta, tehát azt az összeget, amit a kedvezményezett a fejlesztése megvalósításához felhasználhat és nem sajáterőből kell előteremtenie.
7
Tematikus füzetek
Mindennek értelmében az eredmények kifejezetten az EU-s támogatásokkal közvetlenül összefüggő költségvetési hatást mutatják. A közvetlen költségvetési hatás mértéke alapján vonhatjuk le az elemzés lényegi következtetését a fejlesztéspolitikai beavatkozások költségvetéshez való hozzájárulásának jellegéről. Elemzésünk a 2007 és 2013 között a kedvezményezettek által az intézményrendszernek megküldött és az intézményrendszer által elfogadott számlák vizsgálatán alapul. Ebben a hét évben az Európai Uniós támogatásokat felhasználó kedvezményezettek3 fejlesztésekhez kötött kifizetéseinek (5 778 Mrd Ft) 48%-át profitcéllal működő vállalkozások, 26%-át az önkormányzatok, 20%-át a központi költségvetés intézményei, és 6%-át a non-profit intézmények nyújtották be. 1. ábra: A kedvezményezettek részesedése a fejlesztéssel kapcsolatban elfogadott számlákból jövedelemtulajdonosi szektor bontásban 355 Mrd Ft
6%
1148 Mrd Ft 20% Non-profitszektor
1511 Mrd Ft 26%
Központi költségvetés Önkormányzatok For-profit vállalatok
A fejlesztések költségvetési hatása A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztésekhez köthető költségvetési bevételek és kiadások Magyarország a 1083/2006/EK rendelet 53. cikke alapján hazai társfinanszírozás révén vállal részt a fejlesztések megvalósításában. A 2007 és 2013 között eltelt hét évben a projektek kifizetéseiből megközelítőleg 677 Mrd Ft volt a hazai társfinanszírozás összege. Az önkormányzatok és a központi költségvetés intézményeinek esetében a fejlesztésekhez hozzátett kedvezményezetti sajáterő része a hazai társfinanszírozásnak. A hazai társfinanszírozás mértéke kitüntetett jelentőséggel bír a közvetlen költségvetési hatás megállapításakor. A fejlesztések révén a költségvetésbe befolyt bevételeket (adó- és járulékbevételek) csökkenteni kell a hazai társfinanszírozással, mert a közvetlen költségvetési hatást a bevételek és a kiadások egyenlegeként értelmezzük. Az 1. táblázat az EU által társfinanszírozott fejlesztések közvetlen költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazza a kedvezményezettek jövedelemtulajdonosi szektorok szerinti bontásában. 1. táblázat: Az uniós társfinanszírozású projektekhez köthető közvetlen bevételek és kiadások (utóbbi a projektekhez hozzátett hazai társfinanszírozás formájában) jövedelemtulajdonosi bontásban
2763 Mrd Ft 48%
Költségvetési bevételek
Költségvetési kiadások
Mrd Ft
Mrd Ft
For-profit vállalatok »
761
266
Önkormányzatok
537
196
Központi költségvetés
427
166
Non-profit szektor
133
49
1858
677
Kedvezményezett
4
A vizsgálatba bevont számlák összege
3 Elemzésünkben a gazdasági szereplőket profitcéljaik alapján jövedelemtulajdonosi szektorokra bontottuk. A jövedelemtulajdonosi szektorképzés az elemzésben kulcsfontosságú, mert a különböző csoportok az európai uniós társfinanszírozású projektek közvetlen költségvetési hatása tekintetében elkülöníthető adó- és sajáterő-pozícióval jellemezhetők.
8
Összesen
9
Tematikus füzetek
2007 és 2013 között a Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések megvalósításához köthetően 1858 Mrd Ft volt az adó- és járulékbefizetés becsült értéke, a költségvetést hazai társfinanszírozás formájában terhelő kiadás értéke pedig 677 Mrd Ft volt. A legtöbb adót és járulékot a profit céllal működő vállalatok fejlesztéseinek megvalósításához köthetően fizették be a költségvetésbe, a szektorhoz köthető bevételek értéke meghaladta a 761 Mrd Ft-ot, mely az időszakban becsült összes közvetlen költségvetési bevétel több mint 40%-a. Az önkormányzati költségvetés intézményei esetében a fejlesztések megvalósításához 537 Mrd Ft adó- és járulékbefizetés köthető, mely összeg az időszakban becsült közvetlen költségvetési bevételek 29%-át jelenti, 7 százalékponttal többet, mint amennyi a központi költségvetés intézményeinek fejlesztései megvalósítása révén került a költségvetésbe (427 Mrd Ft). Látható, hogy minden jövedelemtulajdonosi szektor esetében meghaladták a fejlesztések megvalósításából származó költségvetési bevételek a hazai társfinanszírozás formájában felmerülő költségvetési kiadások mértékét.
» 4 A for-profit vállalatokon belül az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalatok költségvetési hatását eltérő módszertani logikát alkalmazva határoztuk meg. A könnyebb érthetőség kedvéért a gazdasági vállalkozások két csoportját az elemzés eredményeinek bemutatáskor összevonva szerepeltetjük, mert az evás vállalkozások részesedése a közvetlen költségvetési hatásokból a többi szektorhoz viszonyítva elenyészőnek tekinthető. A for-profit vállalatokon belül az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalatok költségvetési hatását eltérő módszertani logikát alkalmazva határoztuk meg. A könnyebb érthetőség kedvéért a gazdasági vállalkozások két csoportját az elemzés eredményeinek bemutatáskor összevonva szerepeltetjük, mert az evás vállalkozások részesedése a közvetlen költségvetési hatásokból a többi szektorhoz viszonyítva elenyészőnek tekinthető.
10
A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása A bevételek és a kiadások számszerűsítése után meghatározhatók a közvetlenül a kohéziós fejlesztések megvalósításához köthető közvetlen költségvetési hatások. A fenti eredményeket összegezve mutatja be a 2. táblázat, melyben a költségvetés fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó bevételeit csökkentettük a hazai társfinanszírozással. 2. táblázat, Közvetlen költségvetési hatás jövedelemtulajdonosi bontásában
Kedvezményezett
Költségvetési hatás Mrd Ft
For-profit vállalatok
495
Önkormányzatok
341
Központi költségvetés
261
Non-profit szektor Összesen
84 1180
A 2007-2013 között eltelt hét évben a kohéziós fejlesztések költségvetésre gyakorolt közvetlen hatása 1180 Mrd Ft volt. A legjelentősebb közvetlen költségvetési hatás a for-profit szektorbeli kedvezményezettek fejlesztéseihez köthető, a szektor részesedése megközelíti a 42%-ot. A profit céllal működő kedvezményezettek közé soroltuk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t. A for-profit kedvezményezettek csoportján belül a társaság részesedése a kohéziós fejlesztések megvalósításához köthető költségvetési hatás tekintetében kimagasló, meghaladja a 35%-ot. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a Kohéziós Politika megvalósítása a költségvetésre nettó értelemben véve pozitívan hat, azaz a fejlesztések adó- és járulékvonzatai révén befolyt bevételek összege magasabb, mint amennyit Magyarország hazai társfinanszírozás formájában a projektekre költ.
11
Tematikus füzetek
A költségvetési hatás részletes elemzése A költségvetési hatás időbeni alakulása Az uniós fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának időbeli alakulása nem volt egyenletes a vizsgált hét évben. Az időszak első három évére vonatkozó, becsült hatások elmaradnak az utolsó négy évben azonosított értékektől. Az eltérést a pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása magyarázza, mert a költségvetési hatás együtt növekedett az intézményrendszer részéről teljesített kifizetések összegével.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a vizsgált hét évben az uniós támogatásokból társfinanszírozott fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési hatása évről évre magasabb volt. Az éves hatásoknak az államháztartási bevételek főösszegéhez viszonyított aránya is folyamatos emelkedést mutatott, 2013-ban meghaladta a 4%-ot. 2. ábra, A hatások időbeli alakulása folyó áron
3. táblázat, A költségvetési hatás időbeli alakulása5
A fejlesztésekhez A fejlesztésekhez köthető költ- Az államháztartás ségvetési hatásnak az államköthető bevételi háztartási bevételek főösszeköltségvetési 6 Évek főösszegei géhez viszonyított aránya hatás 2007
Mrd Ft
%
Mrd Ft
2
0,03
7 222 7 830
2008
20
0,26
2009
85
1,07
7 867
2010
160
2,08
7 689
2011
255
3,15
8 097 7
2012
280
3,24
8 639
2013
378
4,25
8 880
Összesen
1180
-
-
Megjegyzés: A 3. táblázat harmadik és negyedik oszlopában szereplő értékek nem kumulatívak. 5 Elemzésünkben a költségvetési hatásban a központi költségvetés intézményeinek és az önkormányzatok és intézményeik kohéziós fejlesztésekhez köthető bevételeit és kiadásait összevonva kezeljük.
6 Az adatok forrása a KSH oldalán található, az EUROSTAT adatait alapul véve készített „Az ál-
lamháztartás bevételei összesen (2001-2013)” c. táblázat (www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tec00021.html), mely táblázatban az államháztartás alrendszereinek bevételei a folyó évi GDP százalékában kerültek megadásra. A 3. táblázatban szereplõ értékeket úgy határoztuk meg, hogy az államháztartás egészére (központi költségvetési alrendszer és önkormányzati alrendszer) vonatkozó konszolidált adatokat csökkentettük a társadalombiztosítási alapok bevételeivel.
7 2011-ben az államháztartás bevételeit növelõ tételként került elszámolásra a magán-nyugdíj-
pénztári vagyon átvétele, ezt a tételt azonban az általunk közölt adatokban nem jelenítettük meg. Az államháztartás 2011-es bevételi fõösszegét a 2010-es és 2012-es évek számtani átlaga alapján határoztuk meg.
12
Költségvetési hatások az operatív programokban A legnagyobb közvetlen költségvetési hatást a KÖZOP-ban és a GOP-ban becsültük, a hatás mindkét operatív programban meghaladta a 150 Mrd Ft-ot. Ebben a két operatív programban megvalósított fejlesztésekhez kapcsolódóan volt a legmagasabb az intézményrendszernek megküldött és elfogadottnak tekintett számlák összege – a KÖZOP-ban 1036 Mrd Ft értékben, a GOP-ban 996 Mrd Ft értékben vizsgáltunk számlákat. A következő kategóriába a KEOP, a KMOP és a TÁMOP fejlesztéseihez köthető költségvetési hatások sorolhatók. Az operatív programok fejlesztéseinek megvalósításából származó hatások meghaladják a 100 Mrd Ft-ot, de nem érik el a 150 Mrd Ft értékhatárt.
13
Tematikus füzetek
Az „alacsonyabb” forráskeretű ágazati és regionális operatív programokban megvalósított fejlesztések költségvetési hatása nem érte el a 100 Mrd Ft-ot.
program egységnyi értékű számlájának átlagosan hány százaléka az eredményezett költségvetési hatás9. 4. ábra, Egységnyi értékű elfogadott számla átlagos költségvetési hatásai operatív programok szerint
A közvetlen költségvetési hatás mértéke alapján kialakult sorrendet az adott operatív program keretében kifizetett fejlesztési pénzek volumene határozza meg. 3. ábra, A közvetlen költségvetési hatás operatív programok szerinti bontásban
A közvetlenül a fejlesztések megvalósításához köthetően számba vett adók és járulékok (ÁFA, SZJA, társasági adó stb.) költségvetési bevételekhez való hozzájárulásának mértéke különbözik az egyes fejlesztési területeken. Ezt a megállapítást azzal egészítjük ki, hogy az operatív programokban a költségvetés kiadási oldalát terhelő hazai társfinanszírozás egységnyi számlára vetített átlagos értéke is eltér (operatív programok szerint). A 3. ábrán látszik8, hogy a fejlesztések közvetlen költségvetési bevétele minden operatív program esetében meghaladja a szükséges hazai társfinanszírozás mértékét, azaz minden operatív program esetében meghaladják a fejlesztésekhez köthető közvetlen költségvetési bevételek a költségvetési kiadásokat. A fejlesztések költségvetésre gyakorolt hatásának operatív programonkénti eltéréseit egy további aspektusból is megvizsgáltuk. A 4. ábrán az operatív programokat aszerint rendeztük sorba, hogy az adott operatív
8 A közvetlen költségvetési hatás becsült értéke minden operatív program esetében nagyobb mint 0 Ft.
14
A következő pontokban az operatív programok 4. ábrán látható sorrendjét magyarázó okok megvilágítására teszünk kísérletet a költségvetés bevételi és kiadási oldalához hozzájáruló tényezők vizsgálatával. - A TIOP-ban a többi operatív programhoz viszonyítva egységnyi elfogadott számlaértékre vetítve kiemelkednek a költségvetés bevételi oldalát növelő, vissza nem igényelhető ÁFA befizetések. Ezzel magyarázható, hogy az első helyen szerepel az operatív 9 A 4. ábra eredményeinek értelmezésére hozunk példát a következőkben: A TIOP fejlesztéseinek keretében elköltött 100 Ft átlagos költségvetési hatása 26 Ft, tehát a TIOP-ban 100 Ft fejlesztési pénzből átlagosan 26 Ft-tal haladja meg a fejlesztésből közvetlenül levezethető adó- és járulékbevételek összege a fejlesztésekhez hozzátett, költségvetési kiadásként jelentkező hazai társfinanszírozás mértékét.
15
Tematikus füzetek
-
-
-
-
programok egységnyi elfogadott számlaértékre vetített költségvetési hatás alapján kialakított sorrendjében. A TÁMOP egységnyi elfogadott számlaértékre vetített költségvetési hatása átlagos. A fejlesztési programban – a többi operatív programhoz viszonyítva - alacsony a nem visszaigényelhető ÁFA és az anyagköltség adótartalmával kapcsolatos adó- és járulékbefizetések értéke és magas a fejlesztések támogatásintenzitása10, tehát egységnyi fejlesztéshez köthető kifizetésben magas a költségvetés kiadási oldalát terhelő hazai társfinanszírozás értéke, azonban az operatív programban oly mértékben kiemelkednek a bérköltség adótartalmával és a bérjárulékokkal kapcsolatos bevételek, hogy képesek ellensúlyozni az ÁFA, az anyagköltség és a hazai társfinanszírozás komponenseinek hatását. A KÖZOP-ban és a KEOP-ban átlagosak az ÁFA, anyagköltség és bérjellegű adó- és járuléktartalmával kapcsolatos költségvetési bevételek, viszont ezekben a fejlesztésekben magas a támogatásintenzitás, tehát egységnyi fejlesztéshez köthető kifizetésben magas a költségvetés kiadási oldalát terhelő hazai társfinanszírozás értéke. A GOP-ban alacsony az egységnyi elfogadott számlával alátámasztott költés átlagos költségvetési hatása, annak ellenére, hogy alacsony az operatív program fejlesztéseinek támogatásintenzitása. A GOP fejlesztések alacsony támogatásintenzitásának költségvetésre való kedvező hatását ellensúlyozza, hogy a GOP-ban pályázó kedvezményezettek által benyújtott számlák 92%-a esetében a kedvezményezettek visszaigényelhetik ÁFA befizetéseiket. A visszaigényelhető ÁFA költségvetési pozíciója semleges, így nem növeli a költségvetés bevételi oldalát. Az EKOP-ban a legalacsonyabbak az egységnyi értékű elfogadott számlára jutó átlagos költségvetési hatások. Ennek oka kettős: amellett, hogy az operatív program fejlesztéseiben magas a támogatásintenzitás, a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezettek szinte teljes mértékben visszaigénylik ÁFA befizetéseiket.
10 A Melléklet II.-ben szemléletesen bemutatjuk, hogy mi a kapcsolat a támogatásintenzitás és a költségvetés bevételi és kiadási oldala között.
16
Ágazati elemzés Három gazdasági ágazathoz kötődik a vizsgált hatások több mint fele: a három kiemelkedő ágazatban az építőipar két alágazattal szerepel (1., út-, vasút- és közműépítés; 2., lakó- és nem lakóépületek építése). A két építőipari alágazat mellett kiemelkedik a Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ágazata, melyben 97%-ban a központi költségvetés intézményei valamint az önkormányzatok által megvalósított (általános közigazgatás, oktatás, kultúra, igazságügy, közbiztonság stb. fejlesztését célzó) beavatkozásokat valósítanak meg. 5. ábra, A legnagyobb közvetlen költségvetési hatással bíró szállítói ágazatok 42-Építőipar - Egyéb építmény építése (út, vasút, közmű)
24%
27%
84 -Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás 41 - Építőipar - Épületek építése (lakó- és nem lakóépület) 46 - Nagykereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár) 71- Építészmérnöki és mérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat és elemzés
17%
4% 4% 4%
85 - Oktatás 25 - Fémfeldolgozási termék gyártása
6%
11%
43 - Építőipar - Speciális szaképítés (bontás, épületgépészeti szerelés...) Összes többi ágazat együtt
A fenti ábrán látható az építőipar (TEÁOR kód: 41, 42, 43) kiemelkedő részaránya. Az iparág alágazatai foglalják el az ágazati sorrend első, harmadik és nyolcadik pozícióját – az építőiparhoz kötődik a közvetlen költségvetési hatások csaknem 40%-a. Az elfogadott számlatételek alapján az építőipari fejlesztő tevékenységekből levezetett költségvetési hatások megközelítőleg 50%-a a KÖZOP, 15%-a pedig a KEOP prioritásainak keretében megvalósított fejlesztésekből származik.
17
Tematikus füzetek
Regionális elemzés
Főbb megállapítások és következtetések
Regionális bontásban vizsgálva az eredményeket megállapítható, hogy a Közép-Magyarország régióban megvalósított projektekhez köthető a közvetlen költségvetési hatások negyede. A Közép-Magyarország régióban és a konvergencia régiókban megjelenő költségvetési hatások közt azonosított jelentős eltérésnek Budapest az oka, mert Budapesten van könyvelve az országos jelentőségű projektek (pl.: az egész országra kiterjedő infrastrukturális fejlesztések; munkanélküliek álláshoz jutását elősegítő országos képzési programok) költségvetési hatása. Ezek területi dezaggregációja számos módszertani nehézséget jelentett, ezért jelen elemzésünkben nem vállalkoztunk rá.
Elemzésünkben megkíséreltük kimutatni, hogy a Kohéziós Politika keretében megvalósított projektek hogyan hatnak a költségvetésre. A vizsgálatban a közvetlenül a kohéziós fejlesztések mértékéből levezethető bevételeket és kiadásokat becsültük meg. A költségvetési bevételek között a közvetlenül a fejlesztésekhez köthető adó és járulékbevételeket számszerűsítettük. Közvetlen költségvetési kiadásnak a Magyarország által a fejlesztések megvalósításához hozzátett hazai társfinanszírozást tekintettük. Az eredményeket a következő pontokban foglaljuk össze.
4. táblázat, A költségvetési hatás regionális megoszlása
Régiók
Költségvetési hatás Mrd Ft
Közép-Magyarország
300
Észak-Alföld
206
Dél-Alföld
169
Közép-Dunántúl
135
Észak-Magyarország
126
Nyugat-Dunántúl
116
Dél-Dunántúl
96
Nincs megadva régió
33
Összesen
1180
A régiókban a vizsgált hatások mértéke szinte függvényszerű kapcsolatban van a régióban kivitelezett projektekhez köthető költéssel – az elköltött fejlesztési források és a költségvetési hatások mértéke közt azonosított korreláció értéke 0,99.
18
• 2007-2013 között EU-s támogatások költségvetésre gyakorolt hatása 1180 Mrd Ft-ra tehető. A Kohéziós Politika megvalósítása Magyarországon a költségvetésre nézve nettó értelemben véve pozitív hatással van, azaz több folyik be bevételként a fejlesztések adóvonzatai révén, mint amennyit Magyarország a társfinanszírozás formájában a projektekre költ. • A pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása miatt a vizsgált időszak első három évében elmaradtak a hatások az időszak második felében becsült értékektől. Ezzel egybehangzóan megállapíthatjuk, hogy a 2007-2013 közt eltelt hét évben az uniós támogatásokból finanszírozott fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési hatása évről évre magasabb volt. • A gazdasági tevékenységek közül az építőipar alágazataiban becsültük a közvetlen költségvetési hatás csaknem 40%-át. Az iparág alágazatai között az út, vasút és közmű fejlesztésekből (TEÁOR kód - 42) származnak a legnagyobb hatások. • A régiókban a vizsgált hatások mértéke szinte függvényszerű kapcsolatban van a régióban kivitelezett projektekhez köthető költéssel, azaz a fejlesztések szerkezetének regionális szintű különbségei nem eredményezik a fejlesztésekhez köthető költségvetési hatás mértékének jelentősebb eltérését.
19
Tematikus füzetek
Módszertan Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis forrása a 2014.01.07-ei EMIR ÚMFT 4.1.-es lekérdezés. A táblázatból minden olyan számlatételt figyelembe vettünk, amelyek pénzügyi teljesítése 2013. december 31-ig megtörtént a kedvezményezettek részére. Az elemzés alapját jelentő adatbázis a fejlesztési tevékenységek vonatkozó számláit mérlegtételekbe sorolva tartalmazza. Elemzésünkben nem szerepeltettük azon számlákat, melyek mérlegtétele nem volt sem bér-, sem pedig anyagköltségként értelmezhető (pl. Pénzügyi műveletek ráfordításai, Támogatási célú, tartósan adott kölcsön, Egyéb szolgáltatások költségei stb.). Mindennek következtében elemzésünkben az adatbázisban szereplő számlák értékének 94%-ával tudtunk számolni. A számítás alapadatait tartalmazó számlabontás 2 fő dimenzióban – összes beérkezett számlatétel, elfogadott számlatétel - áll rendelkezésre. Elemzésünkben a költségvetési hatást az elfogadott számlatételek alapján számítjuk, tehát kifejezetten a fejlesztésekkel közvetlenül kapcsolatba hozható pénzmozgás költségvetési hatását becsültük. Az elemzésben figyelembe vettük, hogy a jövedelemtermelő projektek által termelt jövedelem csökkenti az Európai Bizottság felé elszámolható költségeket. Az Európai Uniós támogatások közvetlen költségvetési hatásának meghatározásához a következő irányadó módszertani lépésekkel dolgoztunk: - költségvetési vonatkozásukban különböző jövedelemtulajdonosi csoportokat definiáltunk; - közelítő adókulcsokat határoztunk meg anyagköltségre, bérköltségre, társasági adóra, egyszerűsített vállalkozói adóra, iparűzési adóra. A módszertani lépések részletes bemutatását a Melléklet I. tartalmazza.
20
Melléklet I. – A módszertani lépések részletes bemutatása Elemzésünk első lépésében a következő jövedelemtulajdonosi osztályokat határoztuk meg: 5. táblázat, Az elemzésben meghatározott jövedelemtulajdonosok
Jövedelemtulajdonosi szektorok Központi költségvetés (költségvetési intézmények) Önkormányzatok és intézményeik11 Non-profit szektor For-profit szektor Evás vállalkozások
A jövedelemtulajdonosok ajánlott felosztásához éltünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy a Non-profit szektor nem tartozik az ÁFA törvény hatálya alá, nem fizet társasági-, iparűzési adót és osztalékot, a profit céllal működő vállalkozások pedig iparűzésiadó-kötelesek és/vagy az ÁFA- és társasági adó törvény, vagy az EVA hatálya alá tartoznak. A központi költségvetés intézményei és az önkormányzatok szintén nem tartoznak az ÁFA-, társaságiadó- és iparűzésiadó-köteles körbe. A továbbiakban „E” elszámolható költséget, „A” nettó „anyagköltséget” (nem bér- és bérjellegű költséget), „B” bruttó bérkifizetést és „ÁFA” vissza nem igényelhető ÁFA-t finanszíroz S sajáterőből, U uniós és T hazai támogatásból. 11 A 2012 év végéig vizsgált számlatételek esetében az Önkormányzatok és intézményeik jövedelemtulajdonosi szektor intézményei az önkormányzati konszolidációt megelõzõ formájukban szerepelnek. A szektor tartalmazza az önkormányzati kórházak és iskolák pályázataival kapcsolatos számlatételeket, nem tartalmazza azonban az önkormányzatok gazdasági társaságainak és alapítványainak fejlesztésekkel kapcsolatos számláit, valamint a nemzetiségi önkormányzatok fejlesztésekre vonatkozó számlatételeit. Ezen számlatételek a többi jövedelemtulajdonosi szektorban kerültek megjelenítésre.
21
Tematikus füzetek
A visszaigényelhető ÁFA-val nem foglalkozunk, mert az nem elszámolható támogatás alapjaként és költségvetési pozíciója semleges, véletlenszerű időbeni eltolással. A gazdasági összefüggések figyelembevételével elemzésünkhöz az alábbi módszertani logikát használtuk fel: 6. táblázat, Költségvetési hatások módszertani táblázata
Kedvezményezett
Költségvetési bevételek
ÁFA+αA+βB
Non-profit szektor For-profit vállalatok
ÁFA+αA+βB+µ(U+T–A)
EVA-s vállalkozások
ÁFA+ε(U+T)+αA+βB+µ(U+T)/2
Közkedvezményezettek sajáterejét is magába foglaló hazai társfinanszírozás
Itt is fontos megjegyeznünk, hogy a központi költségvetés intézményeinek, valamint az önkormányzatoknak és intézményeiknek a fejlesztésekhez hozzátett sajátereje a hazai társfinanszírozás része. A módszertani táblázattal kapcsolatban a következő kiegészítő magyarázatokat tesszük: α
22
A bérköltség adótartama a bruttó bérre rakódó és abból levonandó adók és járulékok és a szakképzési hozzájárulás összege, felülre (tehát a szuperbruttó bérköltségre) vetítve, évente változott. A vonatkozó értéket 2011-ig 35,4%-ban, 2012-től 36,6%-ban határoztuk meg.
τ
A társasági adó mértéke évente változott, elemzésünkben 12,9%-os értékkel számoltunk.
ε
Az EVA mértéke a tárgyidőszakban változott, értékét 2011-ig 25%-ban, 2012-től 37%-ban határoztuk meg.
µ
Az iparűzési adó területenként (és évente) változó mértékű volt, értékét elemzésünkben 2%-on rögzítettük.
φ
Az elszámolható költség fejlesztésre jellemző hányada beruházásként számlálható el, a maradék viszont folyó költségként a folyó évi társasági adó alapját csökkenti (pl. az ESzA-ból finanszírozott munkavállalói képzési költségei, járulékok megtérítése). A paramétert ERFA esetében 0-ra, ESzA esetében 100%-ra választottuk.
Költségvetési kiadások
Központi költségvetés Önkormányzatok
β
Az anyagköltség adótartalma a beszállítói lánc egyes fokozatain keletkező hozzáadott érték adótartalma (bérek és nyereségek adóvonzatai és iparűzési adók) és az import ÁFA összege. A koefficiens értékét a kedvezményezett (ágazati besorolásának megfelelő átlagos) anyagfelhasználásának függvényében, Ágazati Kapcsolatok Mérlege tartalomszámítással lehet meghatározni.
Elemzésünkben az anyagköltség adótartalmát (α) nem a pályázó, hanem a fejlesztési tevékenység megvalósításával megbízott szállító 2008-as teáor kódja alapján határoztuk meg, mert úgy véljük, hogy a megvalósult fejlesztések költségvetési hatása ebben a megközelítésben pontosabban, szektor-specifikusabban becsülhető. Az anyagköltség adótartalmára az ágazati kapcsolatok mérlegéből invertálás segítségével számítottuk ki a közelítő értéket.
23
Tematikus füzetek
Melléklet II. - A támogatásintenzitás hatása a költségvetés bevételi és kiadási oldalára 6. ábra, A projektforrás alkotóelemei és fontosabb összefüggéseik Hazai társfinanszírozás
Uniós hozzájárulás Összes támogatás
Sajáterő Sajáterő
A projekt összes forrása Uniós hozzájárulás+ Hazai társfinanszírozás = Összes támogatás Összes támogatás + Sajáterő = A projekt összes forrása Társfinanszírozási arány** = Uniós hozzájárulás / Összes támogatás Támogatási ntenzitás = Összes támogatás / A projekt összes forrása
* Megjegyzés: A Sajáterő nem tartalmazza a közkedvezményezettek sajáterejét, mert az a költségvetés kiadási oldalát növelő tétel. A közkedvezményezetti önerőt a Hazai társfinanszírozásban számszerűsítettük. ** Megjegyzés: A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban 85% volt a projektek társfinanszírozási aránya, azaz 100 Ft fejlesztési támogatáshoz 85 Ft-ot tett hozzá az Unió és 15 Ft-ot a magyar állam.
A támogatásintenzitás és a költségvetés bevételi és kiadási oldalának kapcsolatáról általánosságban azt mondhatjuk, hogy minél magasabb Fejlesztéspolitikai Tematikus füzetek egy projekt 2014. októbertámogatásintenzitása, annál alacsonyabb a fejlesztés egységnyi fejlesztési Szerző: Zubek Istvánforrásra vetített közvetlen költségvetési hatása. Az összefüggés fontosabb pillére a következő: Szerkesztő: Hajdukét Szilvia A kiadványért felel: Dányi Gábor, európai uniós fejlesztések koordinációjáért 1., Magasabb támogatásintenzitás magasabb hazai társfifelelős helyettesfejlesztési államtitkár nanszírozással jár együtt, mely a költségvetés kiadási oldalát terhelő tétel. Kiadja: Monitoring és Értékelési Főosztály, Miniszterelnökség 2., Magas támogatásintenzitás esetén a projekt forrásaiban alacsony Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság részarányt képvisel a kedvezményezett sajátereje. A - nem közked1077vezményezett Budapest Wesselényi utca 20-22. - pályázók sajátereje a fejlesztéshez köthető adó- és http://palyazat.gov.hu/elemzesek járulékbevételeken keresztül költségvetési bevételeket eredményez, azonban nem terheli a költségvetés kiadási oldalát. Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket Dr. Tétényi Tamásnak a módszertan kialakításáért, valamint Polyánszky-Tamási Zoltánnak az24elemzés lektorálásában való közreműködéséért.
