Tematikus füzetek. Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

Tematikus füzetek

Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

Készítette: Jablonszky György Szerkesztette: Hajdu Szilvia Fordítás: Szituációs Nyelviskola Kiadja: Központi Monitoring Főosztály Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. november

Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.........................................................................5 Bevezetés...........................................................................................7 Közép-Magyarország: a regionális fejlettség szubregionális léptékű lenyomata........................................................................... 10 A nagy kiterjedésű fővárosi régiók fejlettség-paradoxona........ 11 A területi egyenlőtlenség dimenziói Közép-Magyarországon... 13 Budapest és Pest megye dualitása......................................... 16 A Budapesti agglomeráció és „Külső Pest megye”................ 21 Kistérségi szintű egyenlőtlenségek........................................32 Forrásallokáció a Közép-Magyarország régióban 2007 és 2013 között.........................................................................37 Budapest és Pest megye viszonya..............................................38 Forrásallokáció az agglomerációban és annak határain túl......40 Kistérségi szint.............................................................................44 Forrásallokáció intézkedéstípusok szerint vizsgálva kitekintéssel a 2014-2020-as tematikus koncentráció teljesíthetőségére...........................................................................46 Budapest és Pest megye.............................................................46 Forrásallokáció az agglomerációban és az agglomeráción kívül.....................................................................53 Kistérségi szint............................................................................. 59 Indikációk a 2014-2020-as időszakra............................................64 Adatforrás és módszertan..............................................................68 Forrásjegyzék.................................................................................. 71

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Közép-Magyarország speciális helyzete A 2014-2020-as uniós költségvetési időszak forrásfelhasználását szabályozó rendelettervezetek alapján a Közép-Magyarország régió (KMR) támogathatósági feltételei a jelenlegi időszakhoz képest jelentősen változni fognak. A KMR gazdasági fejlettsége alapján a legfejlettebb európai régiók csoportjába fog tartozni, amely a Strukturális Alapok fejlesztési forrásaihoz való hozzáférés szempontjából a keretek markáns csökkenésével és a beavatkozások nagyobb hányadának erős tematikus megkötésével jár majd együtt. Előbbi a KMR esetében a közösségi támogatások összegét tekintve hozzávetőlegesen 75%-os, a hazai finanszírozást is figyelembe véve mintegy 60%os keretcsökkenést jelent, utóbbi pedig azt, hogy a rendelkezésre álló források túlnyomó többségét néhány előre definiált tématerület1 mentén kell majd felhasználni. A rendelkezésre álló források csökkenése döntő részben az ERFA-t érinti majd. A KMR fejlettsége révén az itt megvalósított beruházások mértéke döntő hatással van a teljes hazai beruházás- és gazdasági növekedés ütemére. A KMR közszolgáltatások terén betöltött szerepe szintén jelentős: az itt található országos intézmények fejlesztéseinek hozadékából a KMR lakossága mellett közvetlenül részesül a kevésbé fejlett régiók népessége is. Ezen túlmenően, a Magyarország által vállalt EU2020-as célok teljesítésében a KMR-re meghatározó szerep hárul. Ugyanakkor a források csökkenése nem csak a KMR központi szerepéből következő, ún. tovagyűrűző hatásokat veti vissza, hanem a belső fejlettségbeli egyenlőtlenségek révén a régión belüli kiegyenlítődés ellen is hat, a térség fejlettebb területi egységei ugyanis – kedvezőbb abszorpciós kapacitásaik révén – elszívhatják a rendelkezésre álló források jelentős részét a kevésbé fejlett területek elől. 1. Az ERFA-ban: kutatás- és technológiafejlesztés, innováció támogatása; Infokommunikációs technikákhoz való hozzáférés és azok használatának támogatása, minőségének javítása; KKV-k versenyképességének javítása; Alacsony szén-dioxid kibocsátás irányába történő elmozdulás valamennyi ágazatban. Az ESZA-ban: legfeljebb négy (az OP teljes tagállami lefedése esetén legfeljebb öt – a továbbiakban ezzel számolunk) előre definiált tématerület, kiemelve a társadalmi befogadás támogatását és a szegénység elleni küzdelmet.

5

Tematikus füzetek

Jelen elemzésben e belső egyenlőtlenséget vizsgáljuk, tekintve, hogy felmerülhet annak veszélye, hogy a 2014-2020-as időszakban a Közép-Magyarország régió alacsonyabb fejlettségű térségei egyfajta finanszírozási űrbe kerülnek: ez olyan paradox helyzetet eredményezhet, amelyben az érintett szubregionális egységek felzárkóztatását éppen a fejlett magterületekhez képesti lemaradásuk veszélyezteti. A régió belső egyenlőtlenségi viszonyai A Közép-Magyarország régiót két NUTS 3 szintű közigazgatási egység alkotja: Budapest valamint a fővárost körülölelő Pest megye. Budapesttel szemben Pest megye átlagos fejlettsége jóval alacsonyabb, emellett magát Pest megyét is markáns belső egyenlőtlenségek tagolják. Utóbbiak elsősorban a szuburbanizáció által érintett és a fővárossal intenzív, napi szintű kapcsolatot fenntartó Budapesti agglomeráció pest megyei települései és a megye agglomeráción kívüli térsége között jelentkeznek: az agglomeráción kívüli zóna gyakorlatilag valamennyi vizsgált társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatóját tekintve lemaradásban van Pest megye centrum-térségéhez képest, így Pest megye relatív perifériatérségei fejlettségi szempontból a kevésbé fejlett régiók szomszédos területeivel mérhetők össze. Forrásallokáció a KMR-ben Az ERFA fajlagos forrásaiból Pest megye agglomerációs és agglomeráción túli térsége is nagyobb arányban részesült, mint a főváros. Az ESZA-források abszorpciója ugyanakkor egyértelműen a KMR fejlettebb területein alakult kedvezőbben. A kutatás-fejlesztési, innovációs, valamint humán fejlesztési és foglalkoztatási célú források túlnyomó többsége a fővárosba, illetve Pest megye szűkebb agglomerációs térségébe jutott, a kevésbé fejlettségspecifikus vállalkozásfejlesztési, vagy városrehabilitációs források eloszlása ugyanakkor sokkal kiegyenlítettebben alakult. Jellemző sajátosság, hogy a Strukturális Alapok forrásaiból finanszírozott, a régión belüli kiegyenlítést közvetettebb módon támogató közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi célú beavatkozások legnagyobb részben Pest megye agglomeráción túli térségét érintették, ahol a fenti tématerület forrásai jelentették a megítélt támogatások túlnyomó többségét.

6

BEVEZETÉS Az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendelete alapján2 a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az uniós tagállamok NUTS 2 szintű régiói a következők szerint részesülhetnek a Strukturális Alapok fejlesztési forrásaiból: (1) A konvergencia célkitűzés alapján támogathatók azon régiók, amelyek esetében a vásárlóerő-paritáson mért és közösségi alapon számított egy főre jutó nominális GDP nem éri el az EU-25-ök átlagának 75%-át a 2000 és 2002 közötti időszakra vonatkoztatva; (2) Phasing-Out régióként átmeneti támogatásokban részesülnek az EU 2004-es bővítésének hatására, statisztikai okból a konvergencia célkitűzés hatálya alól kikerülő régiók; (3) A Phasing-In kategóriának megfelelően azon régiók is átmeneti támogatásokhoz jutnak, amelyek 2006-ban az 1. célkitűzés szerinti támogatásokban részesültek, 2007 és 2013 között azonban az egy főre jutó GDP-jük meghaladja az EU-15-ök GDP átlagának 75%-át; (4) A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés hatálya alá tartozik az összes tagállam fenti három kategóriába nem sorolható valamennyi NUTS 2 régiója. A Közép-Magyarország régió a 2004-es EU csatlakozástól kezdődően 2007-ig az 1260/1999/EK rendeletben meghatározott 1. célkitűzés szerinti támogatásokra volt jogosult a Strukturális Alapok fejlesztési forrásaiból. A régió relatív fejlettségéből adódóan3 a jelenlegi időszakban a regionális versenyképesség és foglalkoztatás cél szerint lenne támogatható, figyelembe véve azonban a megelőző időszaki státuszát, Phasing-In régiónként átmeneti jelleggel és egyedi alapon kiegészítő forrásokra jogosult. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy maximálisan 85%-os EU-s társfinanszírozás és a konvergencia-régiókéhoz hasonló támogatható tevékenységlista mellett a források nagysága az időszak előrehaladtával folyamatosan csökkenve 2011-re éri, illetve érte el a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés hatálya alá tartozó régiók egy főre jutó átlagos támogatásintenzitását. 2 A Tanács 1083/2006/EK rendelete 5. cikk (1), 6. cikk, valamint 8. cikk (1) és (2). 3 Az egy főre jutó GDP EU-25-ök átlagához viszonyított értéke alapján.

7

Tematikus füzetek

A 2014-2020-as programozási időszak formálódó jogszabálytervezetei4 alapján a KMR 2014-től támogathatóság szempontjából a legfejlettebb európai régiók csoportjába fog tartozni. Ez értelemszerűen mind a rendelkezésre álló források nagyságát, mind a forrásfelhasználás legfontosabb szabályait meghatározza majd. Az jogszabálytervezetek jogosultsági szabályai és forrásallokációs mechanizmusai alapján végzett becsléseink szerint a következő időszakban a régióban a Strukturális Alapok keretében rendelkezésre álló források nagysága a jelenlegiekhez képtest lényegesen csökkenni fog5. A KMR-ben a közösségi támogatások összegét tekintve hozzávetőlegesen 75%-os, a hazai finanszírozást is figyelembe véve6 pedig mintegy 60%-os keretcsökkenést prognosztizálunk (nem számolva a régiókategóriák közti esetleges forrásátcsoportosítások hatásával). A forráscsökkenés ugyanakkor elsősorban az ERFA-ból finanszírozható tevékenységeket fogja érinteni: előzetes számításaink szerint a KMR-ben az ESZAforrások nagyságrendileg nem fognak csökkenni 2014 után sem. 2013 után a KMR-t - fejlettebb régióként – fokozottan érintik a tematikus koncentrációval kapcsolatban megfogalmazott tervezetek is (melyek ugyanakkor a 2012 júniusában, a dán elnökség alatt megjelent jogszabályszöveg-változtatási javaslatok alapján - a KMR számára kedvező módon - némileg oldódni látszódnak). A tervezetek alapján a Közép-Magyarország régióban 2014 és 2020 között a rendelkezésre álló ERFA és ESZA források jelentős részét néhány előre definiált, az EU 2020 stratégiával összhangban álló tematikus célkitűzés mentén kell felhasználni, úgy, hogy a teljes SA-kerethez viszonyítva az „ESZA-jellegű beavatkozásokra” fordított források arányának 52%-ot kell elérnie, azonban lehetőség nyílik régiók közötti átcsoportosításra (a tematikus arányoknak nemzeti szinten kell teljesülniük, ha tehát valamely régiókategóriában nem teljesülnek, az a másik kategóriában az kompenzálható)7. ESZA-finanszírozás esetén a rendelkezésre keret 80%-át legfeljebb öt, ESZA-forrásokból finanszírozható beavatkozási területre kell koncentrálni, olyan módon, hogy a KMR-ben rendelkezésre álló teljes 4 A Bizottság által közzétett rendelettervezetek, illetve a 2012. június 26-ai Általános Ügyek Tanácsa által jóváhagyott javaslatok alapján (2012. júniusi, nem végleges állapot). 5 A Kohéziós Alap forrásai az arra jogosult tagállamokban 2014 után is ország egész területén így Magyarország esetében a KMR-ben is – felhasználhatók maradnak. 6 A magasabb nemzeti társfinanszírozási ráta következtében. 7 Az eredeti jogszabálytervezet szerint a KMR-ben felhasznált forrásoknak minimálisan 52%-át az ESZA-ból kellett volna finanszírozni.

8

ESZA-keret legalább 20%-át a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem célját szolgálja (ebbe a 20%-ba azonban beleszámítanak az ERFA-ból e célokra fordított összegek is). Mivel az KMR ESZA-allokációt várhatóan nem érinti jelentősebben a források 2014 utáni csökkenése, itt leginkább a tematikus kötöttségek jelenthetnek majd korlátozásokat a jelenlegi időszakhoz képest. Az ERFA-ból finanszírozott beavatkozások esetében a rendelkezésre álló források 80%-át8 az alábbi négy tematikus célkitűzés beavatkozásaira kell fordítani: (1) Kutatás és technológiafejlesztés, innováció támogatása; (2) Infokommunikációs technikákhoz való hozzáférés és azok használatának támogatása, minőségének javítása; (3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása; (4) Alacsony CO2-kibocsátás irányába történő elmozdulás valamennyi ágazatban. A felsoroltak közül a (4) pontban említett célra fordítandó a teljes ERFA keret 20%-a (a tematikus arányoknak ebben az esetben is országos szinten kell teljesülniük).

8 A 2012. júniusi javaslatok alapján ez az arány régiókategóriánként csökkenthető, amennyiben nemzeti szinten a fenti célokra allokált források összességükben, illetve a 4. célkitűzés esetén önmagukban változatlanok maradnak.

9

Tematikus füzetek

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG: A REGIONÁLIS FEJLETTSÉG SZUBREGIONÁLIS LÉPTÉKŰ LENYOMATA Az egyes térelemek, így egy-egy konkrét régió valamely szempont szerinti felosztása horizontálisan és vertikálisan is megvalósulhat. Előbbi alatt a térségek egymástól való elhatárolását értjük, utóbbi alatt a térségi szintek kijelölését (Nemes Nagy 1998). A területi kutatásokkal foglalkozó nemzetközi szakirodalomban tekintélyes figyelmet kap a horizontális térbeli lehatárolás kérdésköre. Pusztán a határok megváltoztatásával jelentős mértékben átstrukturálhatók az egyes területegységek számszerűsített társadalmi-gazdasági jellemzői, olyan módon, hogy a jellemzők ténylegesen változatlanok maradnak (Dusek 2004). Hasonló a helyzet a vizsgálati lépték megválasztásával is: a társadalom és a gazdaság térbeli jelenségei különböző területi szinteken eltérő módon értelmezhetők. Az egyes térbeli jelenségek az esetükben releváns legkisebb, elemi területi egységek szintjén mutatják a legnagyobb heterogenitást; az aggregáció magasabb szintjei felé haladva az egységek számának csökkenésével párhuzamosan az egyenlőtlenségek is fokozatosan elsimulnak. A Strukturális Alapok forrásallokációs mechanizmusai során a területi szinteket adottságként kell kezelni, hiszen az SA támogatások célterületei a NUTS 2 szintű régiók. Ezek az – országon belüli - térbeli aggregáció magasabb fokán álló egységek, amelyek egyes szubregionális területi szintjein különböző fejlesztési igények jelentkeznek. Ez kisebb-nagyobb mértékben minden régió9 sajátja, a relatíve homogén szerkezetű régiók esetében ugyanakkor nem okoz kezelhetetlen feszültséget. Magyarországon a konvergenciarégiók esetében elsősorban a központi települések és a perifériák dichotómiájában jelentkezik, a regionális szintű forrásallokáció szempontjából ugyanakkor a – KMR-ben tapasztalhatókhoz képest – mérsékeltebb régión belüli egyenlőtlenségek és a relatív forrásbőség miatt más típusú figyelmet igényelnek. Az immáron a legfejlettebb európai régiók családjába tartozó Közép-Magyarország régió belső fejlettségi struktúrái azonban 9 Természetesen az eltérő léptékű vizsgálatok során különböző módokon jelentkező, változó probléma-karakterisztika nem csak az általunk vizsgált NUTS 2 szintű régiókat, de szinte minden olyan területi egységet érint, amely inhomogén és vertikálisan több szintre bontható.

10

kezelendő problémaforrást jelentenek: a gazdasági fejlettség szempontjából a régió területének jelentős hányada jóval közelebb áll a környező konvergencia-régiók szomszédos szubregionális egységeihez, mint a régió magterületét jelentő agglomerációs térséghez. Ez egy olyan sajátosság, amelynek legyőzését éppen a régió egészének – valójában az agglomeráció által táplált – magas fejlettségi szintje veszélyezteti. A kihívás abban áll, hogy a KMR fejlettségi mutatói alapján a régióba allokált források mennyisége 2014-től jelentősen csökkenni fog, és azok felhasználása tematikusan kötöttebb lesz. Mindez a KMR–ben olyan forrásfeszültséget vetít előre, amely különösen hátrányosan érintheti a régió kevésbé fejlett térségeit. A nagy kiterjedésű fővárosi régiók fejlettség-paradoxona Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (a továbbiakban NUTS-rendelet) definíciója szerint a NUTS 2 szintű régiók olyan meglévő közigazgatási egységek alapján lehatárolt térségek, amelyek népességszáma az adott szint egységeinek tagállami átlagát tekintve 800 ezer és 3 millió fő közé esik. Amennyiben az adott tagállamban található a fenti kritériumnak megfelelő közigazgatási egység, az a NUTS 2 szint egységei közé sorolható. Azokban a tagállamokban azonban, ahol az ennek megfelelő közigazgatási szint hiányzik, a NUTS 2 régiókat több kisebb, egymással határos közigazgatási egység összevonásával kell képezni10, figyelembe véve a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális és környezeti szempontokat is. A jogszabályban meghatározott népességszám-intervallum az európai léptékű összehasonlíthatóság célját szolgálja, ugyanakkor – a kisebb egységek összevonásával történő régiólehatárolás elvi logikája alapján - feltételezi, hogy a létező közigazgatási egységek megfelelnek a fent említett kvalitatív kritériumoknak is. Az tagországok fővárosait magukban foglaló NUTS 2 szintű régiók lakosságszámukat tekintve valójában igen heterogének (hiszen a fenti küszöbértékeket nem a régiók népességszáma, hanem a régiókategória országonkénti átlagos népességszáma alapján kell figyelembe venni). Ezen túlmenően a fővárosi régiók területi kiterjedésük, belső struktúráik, relatív fejlettségi viszonyaik és országon 10 A hazai tervezési-statisztikai régiók lehatárolása is ilyen módon történt.

11

Tematikus füzetek

belüli funkcionális szerepkörük szerint is meglehetősen változatos képet mutatnak11. Közismert, hogy Magyarország esetében a KMR, illetve a főváros országon belüli primátusa egyértelműen meghatározó. Ilyen szempontból a KMR értelemszerűen eltér a föderalizált államok (szövetségi) fővárosainak régióitól, de szintén kevéssé hasonlítható össze a kis területű, egyetlen NUTS 2 régióból álló tagállamokkal, csakúgy, mint azokkal a NUTS 2 régiókkal, amelyek csupán a – funkcionális vonzáskörzetüktől leválasztott - fővárosokat foglalják magukba. Azokban a több NUTS 2 szintű régióból álló, nem föderalizált tagországokban, amelyekben a főváros és annak szűkebb vagy tágabb vonzáskörzete együttesen alkotja a központi NUTS 2 szintű régiót, a régión belüli egyenlőtlenségi struktúrák szempontjából meghatározó a fővárosok funkcionális vonzáskörzetének kiterjedése. Másképpen szólva, ha a régió csak a szűkebb értelemben vett fővárosi agglomeráció területét foglalja magába, a régión belüli társadalmi-gazdasági viszonyai általában kiegyenlítettebbek lesznek, mint azon központi régiók esetében, amelyek szélesebb kiterjedésűek és olyan területeket is magukban foglalnak, ahol a főváros hatása már kisebb mértékben jelentkezik. Elsősorban az utóbbi esetben áll fenn annak a veszélye, hogy a fővárosi régió, mint a Strukturális Alapok forrásaira jogosult entitás, a főváros dominanciájának köszönhetően NUTS 2 szinten olyan fejlettségi mutatóértékekkel írható le, amelyek teljességgel elfedik a térség belső inhomogenitását. Az ilyen típusú régiókban megjelenő valós fejlesztési igények ugyanakkor jelentős hányadban éppen a belső kiegyenlítődés igényéhez kapcsolódnak. A nagy kiterjedésű fővárosi régiók fejlettség-paradoxona tehát abban áll, hogy hiába felelnek meg az egységes területi statisztikai nómenklatúra előírásainak, a meghatározott küszöbértékeket átlépve éppen belső egyenlőtlenségeik (fejlett mag versus fejletlen periféria) miatt esnek el a 11 A tagállamok fővárosi régiói alapvetően négyféle modellt követnek: (1) Az esetek többségében nagyobb kiterjedésűek, és a fővároson kívül több egyéb települést is magukban foglalnak. Pl. Közép-Magyarország - HU, Mazowieckie – PL, Attiki – GR, Stockholm – SE; (2) Vannak tagállamok, ahol a főváros önmagában alkot egyetlen önálló NUTS 2 szintű régiót, a vonzáskörzete azonban már más régióhoz tartozik. Pl. Bécs – AT, Berlin – DE, Prága – CZ, illetve némileg eltérő jelleggel, a főváros részeként Belső-London – UK; (3) Egyes kis területű tagállamok területének egésze egyetlen NUTS 2 régiót fed le, amelybe természetesen beletartozik a főváros is. Pl. Luxemburg, Málta, Ciprus, illetve a balti államok; (4) A fővárost és szűkebb értelemben vett vonzáskörzetét egyesítő modell valósul meg Bukarest – RO, Pozsony – SK és Lisszabon – PT esetében.

12

kiegyenlítődést szolgáló fejlesztési források egy jelentős hányadától. Emiatt erősen indokolt annak a lehetőségnek a felvetése, hogy a hasonló problematikával jellemezhető fővárosi régiók SA-jogosultsági szabályozását a fentiekre tekintettel a „klasszikus” régiótípusoktól eltérő módon, differenciáltan, egyénre szabva lehessen kezelni. A területi egyenlőtlenség dimenziói Közép-Magyarországon Annak ellenére, hogy a Közép-Magyarország régió (1. térkép) az ország területének viszonylag kis hányadát - mindössze 7,4%-át - foglalja el, a térség országon belüli súlya csaknem valamennyi társadalmi-gazdasági jelenséget tekintve meghatározó. Az itt található 188 település a hazai településállomány csupán 6%-át adja, itt él azonban a teljes népesség 29,8%-a12. A KMR az ország leginkább urbanizált régiója: a népsűrűség a KMR-kistérségek túlnyomó többségében meghaladja a 120 fő/km2 értéket13, a városlakók aránya pedig közel 86%. A hazai foglalkoztatottak közel egyharmada14 Közép-Magyarországon dolgozik, és itt állítják elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét15. A központi régió országon belüli kiemelkedő jelentősége oka és egyben okozata is annak az aszimmetrikus struktúrának, amely a KMR és a konvergencia-régiók viszonyát jellemzi. Ez részben a főváros, illetve az agglomeráció markáns belső potenciáljából fakad, de meghatározó a hazai településszerkezet azon sajátossága is, amely a konvergencia-régiók népes nagyvárosi metropolisz-térségeinek hiányában érhető tetten. Magyarországon egyedül a budapesti metropolisz-térség rendelkezik félmillió fő feletti (ám azt többszörösen meghaladó) lakosságszámmal, a legalább félmilliós népességszámú vidéki agglomerációk azonban teljességgel hiányoznak a hazai városszövetből (ESPON 1.4.3 2007).

12 A lakónépesség száma, 2011. január 1. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 13 Kivétel: ceglédi, dabasi, monori és szobi kistérségek. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) 14 A 20-64 éves korosztályból foglalkoztatottak 32,5 %-a (2011). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 15 2010-ben 49,6%. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal.

13

Tematikus füzetek

1. térkép. A Közép-Magyarország régiót alkotó kistérségek és a Budapesti agglomeráció területéhez tartozó települések

14

A régiót közigazgatásilag két NUTS 3 szintű egységre lehet bontani: a KMR népességének 58%-ának otthont adó Budapestre, illetve a fővárost körülölelő Pest megyére. Másfajta, sokkal inkább funkcionális megközelítésű felosztást alkalmaz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény, amely Budapestet és 80 további, pest megyei települést a Budapesti agglomerációhoz sorol, melynek teljes népessége így 2,55 millió fő (a KMR össznépességének 86%-a). Az agglomerációs övezeten kívül eső 107 pest megyei településen további 421 ezer ember él. A Közép-Magyarország régió Budapestből és 16 pest megyei kistérségből áll. Utóbbiak népességszám szerinti szórása igen nagy: míg a legnépesebb ráckevei kistérségben 146 ezer ember él, a legkisebb szobi kistérség népességszáma csupán 12 ezer fő. A KMR szubregionális területegységei funkcionális értelemben elsősorban a főváros felé gravitálnak, a másodlagos központok hiányoznak, illetve csak korlátozott mértékben képesek betölteni a központi funkcióikat (Schneider 2009). A valós térstruktúrákhoz igazodó funkcionális Közép-Magyarország és a NUTS 2 régiók határait követő adminisztratív régió között ugyanakkor nem teljes az átfedés: a régió településeinek túlnyomó többségével szerves módon összekapcsolódó főváros funkcionális vonzáskörzete nyugati és északnyugati irányban egyértelműen túlnyúlik a régió adminisztratív határain (Kovács 2007). Hasonló szempontokat figyelembe véve a Budapesti agglomeráció lehatárolásának újragondolása és az agglomeráció kibővítése mellett tör lándzsát a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült szakértői anyag, kiemelve, hogy az agglomeráció újbóli lehatárolása „a Budapesti Agglomerációt csak, mint a mai régióhatárokon átnyúló térséget fogalmazhatná meg, melynek fejlesztése már nem képzelhető el kizárólag a Közép-magyarországi Régió keretein belül” (Budapest Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2007 Végső változat, p. 20). Másfelől azonban egyes pest megyei relatív periférikus térségekben éppen hogy behorpadni látszik Budapest funkcionális vonzáskörzete: ilyen a Börzsöny és az Ipoly között elhelyezkedő szobi kistérség területe, a Vác és Aszód közé eső kistelepülések, valamint a megye délkeleti szeglete (Győri 2007). Más megközelítések alapján a főváros gazdasági primátusa ugyanakkor indokolttá teheti a funkcionális régió határainak tágabb értelmezését is (Antal – Bartke 1999). Ez a meg-

15

Tematikus füzetek

közelítés rokonítható az ESPON POLYCE projekt gazdasági alapokon lehatárolt és középszinten értelmezett nagyvárosi régió-fogalmával, amely Budapest esetében a funkcionális vonzáskörzeten és a megyehatárokon túlnyúló mezoszintű térségben ölt testet (ESPON POLYCE 2012 Draft Report). Másrészről szintén az ESPON lehatárolása mutat rá arra, hogy ez – a citált tanulmányban munkaerőpiaci alapon lehatárolt – nagyvárosi térség Pest megye északi perifériáira, mindenekelőtt a szobi kistérségre már nem terjed ki (ESPON POLYCE 2012 Draft Report p. 30). A szubregionális egységek túlnyomó többségének funkcionális ös�szetartozása és Budapest felé fordulása ugyanakkor nem jár együtt a régión belüli társadalmi-gazdasági homogenitás felé történő elmozdulással: noha a kilencvenes évek közepétől a régió valamennyi kistérsége erőteljes vagy dinamikus fejlődési pályát futott be (Tánczos 2010), a Közép-Magyarország régiót ma is több szinten és több dimenzió mentén jelenlévő markáns belső egyenlőtlenségek jellemzik. Ezeket néhány kiemelt társadalmi-gazdasági mutató, illetve lehetőség szerint az EU 2020-as és a 2014-2020-s tematikus célokhoz rendelhető indikátorok viszonylatában, elsődlegesen az alábbi szinteken vizsgáljuk: (1) Budapest és Pest megye viszonylatában; (2) A Budapesti agglomeráció és az agglomeráción kívüli térség között; (3) A kistérségek közti egyenlőtlenségek szintjén. Budapest és Pest megye dualitása A Közép-Magyarország régiót alkotó két NUTS 3 szintű egység dualitása olyan szélesebb érdeklődésére számot tartó téma, amely – elsősorban a 2007-2013-as időszakot megelőzően - számos vitát generált. A két térség egyértelműen megfeleltethető a hazai adminisztratív megyei szintnek, így – praktikus szempontokat is figyelembe véve - az elérhető adatok köre kellőképpen tág ahhoz, hogy több szempontból meg lehessen vizsgálni a kérdéskört. Ugyanakkor, a fentiekben részletezett okokból kifolyólag, a megyei szintű vizsgálat csupán egy részét tárja fel a KMR belső egyenlőtlenségi viszonyrendszerének.

16

A következőkben áttekintő jelleggel, néhány kiemelt mutatón keresztül ismertetjük a Budapest és Pest megye között húzódó, a fejlesztéspolitika szempontjából leginkább releváns egyenlőtlenségi dimenziókat. A KMR népessége – a hazai NUTS 2 régiók között egyedülálló módon - 2004 és 2012 között növekedést tudott felmutatni (1. ábra). Ez a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető jelenség a régión belül az alábbiak szerint alakult: a főváros lakosságszáma 2007-ig – vélhetően elsősorban a szuburbanizációs folyamatok miatt – kismértékben csökkent, Pest megyéé ugyanakkor folyamatosan nőtt. A Pest megyei többlet azonban csak részben a köszönhető a Budapestről kiköltözőknek: ezen felül a konvergenciarégiókból a KMR-be vándorlók egy része is a fővároson kívül, feltételezhetően az agglomerációban lelt új otthonra. 2008-tól ugyanakkor – feltételezésünk szerint a válság hatásaként - érzékelhető vissza– és beáramlás indult Budapestre. Ez amellett, hogy Pest megye népességnövekedése folyamatos volt, azt eredményezte, hogy a főváros részesedése a KMR népességéből a korábbi évek csökkenése után 2010-től 58,3%-on stabilizálódott. Az egy főre jutó GDP értéke alapján Budapest és Pest megye teljesítménye élesen elkülönül egymástól (2. ábra). A fővárosi GDP 2004-ben több mint kétszerese volt a Pest megyeinek és a két térség közti különbség - nem elhanyagolható részben a válság határára a konvergenciarégiókban tapasztalható feldolgozóipari visszaesés miatt - 2010-ig tovább növekedett16. A KMR „válságálló-képessége” egyértelműen Budapest gazdasági húzóerejének volt köszönhető: míg Pest megyében 2007 és 2009 között jelentős GDP-csökkenést tapasztaltunk, addig a fővárosi GDP országos átlaghoz mért aránya a vizsgált időszakban növekedni tudott.

16 Habár a trend emelkedő volt, a differencia 2007-ben átmenetileg csökkent és 2010-ben is mérséklődött. Pest megyében a jelentős GDP-bővülést hozó 2007-es esztendő után 2008-ban és 2009-ben már negatív GDP-növekedést regisztrált a KSH, a fővárosban azonban csak 2009-ben csökkent - kisebb mértékben - a mutató értéke a megelőző évhez képest. Emellett a 2009-es visszaesés Pest megyében jóval nagyobb volt, mint a fővárosban.

17

Tematikus füzetek

1. ábra. Az egy főre jutó GDP értékének alakulása a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest megyében 2004 és 2010 között. Forrás: KSH

A 27 uniós tagállam NUTS 2 régióinak átlagához képest az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP értéke a Közép-Magyarország régióban a 2007 és 2009 közötti időszakban17 105,33% volt18. A régión belül, NUTS 3 szinten vizsgálva Budapesten ez az arányszám 140%, Pest megyében azonban csak 56%19. Ez egyben azt is jelenti, hogy abban a hipotetikus esetben, ha Budapest és Pest megye NUTS 2 szinten elkülönülne egymástól, Pest megye a konvergenciarégiókra vonatkozó feltételek szerint lenne jogosult a Strukturális Alapok forrásaira20. A foglalkoztatási ráta budapesti és pest megyei értéke közötti különbség az utóbbi öt évben körülbelül 2%-on stabilizálódott. A mutató 2007 és 2010 közötti alakulásának dinamikája mindkét középmagyarországi NUTS 3 térségben hasonló volt, azzal együtt, hogy a válság kitörésekor a foglalkoztatottság csökkenése Pest megyében hamarabb jelentkezett (2. ábra). 17 Az elemzés készítése időpontjában elérhető legfrissebb 3 éves átlaggal számított adat. A 2014-2020-as időszak SA-forrásaira való jogosultság alapja rendelettervezet megjelenésekor elérhető legfrissebb 3 éves átlag lesz. 18 Forrás: EUROSTAT [nama_r_e2gdp] tábla, 2012. 03. 22-i frissítés 19 Forrás: EUROSTAT [nama_r_e3gdp] tábla, 2012. 03. 22-i frissítés 20 Nagyon lényeges azonban kiemelni, hogy a teljes tagállami allokációra vonatkozó plafon-szabály (capping) miatt a régió esetleges szétválasztása nem jelentene többletforrást Magyarország számára, csupán az egyes régiókba allokált források közötti – a konvergenciarégiók rovására történő – átrendeződést.

18

2. ábra. A foglalkoztatási ráta alakulása a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest megyében 2004 és 2011 között. Forrás: KSH

A munkanélküliségi ráta trendje hasonlóképpen alakul a két NUTS 3 szintű egységben. A mutató Budapestnél hagyományosan valamivel magasabb értékeket vesz fel Pest megyében, 2007-ben a válság és 2011-ben a kilábalás azonban – vélhetően ideiglenes jelleggel - át tudta rendezni ezeket a viszonyokat (3. ábra).

3. ábra. A munkanélküliségi ráta alakulása a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest megyében 2004 és 2011 között. Forrás: KSH

19

Tematikus füzetek

A működő vállalkozások lakosságarányosított száma a fővárosban körülbelül másfélszerese a pest megyei értéknek. A beruházások nagyobb hányada szintén Budapesten koncentrálódik: a beruházási teljesítmény fajlagos értéke itt közel két és félszer akkora, mint Pest megyében. Budapest dominanciája a K+F és az innováció területén is megkérdőjelezhetetlen: a Közép-Magyarország régióban jelentkező összes K+F ráfordítás közel 95%-a fővárosban realizálódott. A K+F tevékenységet támogató IKT-infrastruktúra kiépítettsége mind a fővárosban, mind Pest megyében megfelelő: 2012-ben egyetlen kivétellel valamennyi település rendelkezett optikai körzethálózati csatlakozással. Az IKT használatát tekintve azonban jelentős különbségek adódnak a két területegység között: az internet-előfizetések népességre vetített száma Budapesten 65%-kkal magasabb, mint Pest megyében. Az egyéb infrastrukturális ellátottságot illetően a csatornázottság terén mutatkoznak a legjelentősebb különbségek: a közüzemi vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége Budapesten csupán 3%, Pest megyében azonban 27,3%. Utóbbi azt jelenti, hogy Pest megye a legrosszabb csatornaellátottsággal rendelkező megyék közé tartozik Magyarországon (a mutató országos átlaga 22,5%). A jövedelmi viszonyok (1. táblázat) tekintetében Közép-Magyarország vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ez döntő részben Budapestnek köszönhető, de a pest megyei jövedelmek is magasabbak, mint a konvergenciarégiókban jellemző értékek. Magyarország

KözépMagyarország

Budapest

Pest megye

Dunántúl

Alföld és Észak

2012. év I. negyedév

219 240

261 206

276 630

201 888

194 144

176 324

2011. év

213 054

254 338

270 938

191 668

187 087

170 822

2010. év

202 525

244 625

261 090

182 869

177 737

160 844

1. táblázat. Jövedelmi viszonyok Magyarországon és a KMR-ben (forint/fő/hó átlagos jövedelem)

20

A fentieket összefoglalva, Budapest és Pest megye viszonyrendszerét leginkább a főváros önálló nagyvárosi jellege határozza meg, amely alapján Budapest elkülönül Pest megye önmagában is változatos karakterű térségétől. A Budapesti agglomeráció és „Külső Pest megye” Az adminisztratív NUTS 3 szintű határokhoz igazodó összehasonlításnál jobban alkalmazkodik a valós térstruktúrákhoz a Budapesti agglomerációt21 és Pest megye agglomeráción kívül eső területeit összehasonlító megközelítés. Mivel az agglomeráció határa nem illeszkedik a kistérségek határaihoz, az agglomeráció és az azon kívül eső területek összehasonlításához települési szintről aggregált adatok felhasználására van szükség. Megjegyzendő, hogy a következőkben az agglomerációt egységes egészként kezeljük, ez azonban nem jelenti azt, hogy társadalmi-gazdasági jellemzőit tekintve homogén térségről lenne szó: az agglomeráción belüli települések fenti jellemzők szerinti csoportosítására a Központi Statisztikai Hivatal az agglomeráción belül hat, egymástól többé-kevésbé elkülönülő szektort jelölt ki. A Budapesti agglomeráció 86 százalékban részesül a KMR teljes népességéből, de Pest megye lakosságának kétharmada is az agglomerációban él. Jellegéből fakadóan az agglomeráció népsűrűsége22 jóval magasabb, mint az agglomeráción kívüli területeké: a főváros adminisztratív vonzáskörzetében 406 lakos jut egy négyzetkilométernyi területre23, Pest megye külső térségeiben ugyanakkor ez az érték átlagosan csupán 96 fő/km2. A 2. térképen látható, hogy az agglomerációban inkább csak elszórtan, elsősorban a közlekedési szempontból periférikus helyzetű területeken találni olyan településeket, amelyek a legalacsonyabb népsűrűségi kategóriákba tartoznak. Másrészről az agglomeráció határán kívül magasabb népsűrűséggel csak a fő 21 Budapesti agglomeráció alatt jelen munkában a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben meghatározott települések együttesét értjük. Ugyan a szuburbanizáció hatása ma már több helyütt túlnyúlik a fentiek szerint definiált határokon (de nyugati irányban régió határán is), az általunk vizsgált téma körüljárásához egy legitim, a régióhatárokhoz igazodó, ugyanakkor a valós struktúrákat követő agglomeráció-lehatárolásra van szükség, mely követelményeknek a fenti törvényben definiáltak megfelelőnek bizonyultak. 22 2010. év végi lakónépesség alapján számítva. Adatforrás: TEIR. 23 Budapest nélkül. Az agglomeráció Budapesttel együtt számított népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km2 értéket is.

21

Tematikus füzetek

közlekedési útvonalak (autópályák, legforgalmasabb főutak és vasútvonalak) mentén lehet találkozni. A pest megyei települések népsűrűség-értékeinek eloszlása alapján24 a legalacsonyabb népsűrűségű zónákon belül is kirajzolódnak azok a térségek (lásd a 3. térképen), amelyek – elsősorban helyzetüknél fogva – egyértelmű relatív periféria-pozícióban vannak a KMR-en belül25.

24 A vizsgálat során az egyes települések népsűrűségét a teljes pest megyei településállomány alsó kvartilis népsűrűség-értékéhez hasonlítottuk. Ezzel kirajzolódott a települések azon csoportja, amely a teljes sokasághoz képest az alsó egynegyed népsűrűség-értékekkel rendelkezik. 25 Ebbe a csoportba tartozik a vidékies karakterű szobi kistérség, Pest megye délkeleti perifériájának alacsonyabb lélekszámú települései és az Aszód és Vác közötti relatív periféria-térség. Részben hasonló jelenség figyelhető meg a Ráckevei-Dunától keletre eső, nagy területű, a szuburbanizáció által még kevésbé érintett településeken is (pl. Apaj, Bugyi), valamint a megye keleti zónájának fő közlekedési útvonalai közé ékelt egy-egy településen is.

22

2. térkép. A Közép-Magyarország régió településeinek népsűrűsége

23

Tematikus füzetek

3. térkép. A Közép-Magyarország régió településeinek népsűrűség-eloszlása a pest megyei települések népsűrűség-értékének alsó kvartiliséhez képest

24

A főváros és vonzáskörzetének kapcsolatrendszerében elsősorban a rendszerváltást követően jelentkező markáns jelenség a szuburbanizáció (Kovács 2007). A KMR-ben hagyományosan a fő közlekedési vonalak mentén alakultak ki nagyobb népességszámú, sűrűbben lakott települések, és az elmúlt évtizedek agglomerációs folyamatai is jórészt a kedvező elérhetőségű települések irányába hatottak 26. Evidencia, hogy mind a népesség, mind a gazdasági szereplők szuburbanizációja szempontjából meghatározó a települések elérhetősége. A 4. térképen az utazási idő szerint optimalizált, személygépkocsival történő közlekedésre számított elérhetőségi időket27 ábrázoltuk a települések központjától Budapest közigazgatási határáig tartó útszakaszokon. A népsűrűségi térképekkel összehasonlítva világosan látszik, hogy a Budapesttől legtávolabb28 elhelyezkedő településcsoportok jelentős átfedésben vannak a legalacsonyabb népsűrűségű zónákkal. Budapesthez közelítve ugyanakkor az elérési idő csökkenésével többé-kevésbé párhuzamosan nő a települések népsűrűsége. A két mutató közti kapcsolat tesztelésére településszintű korreláció-számítást végeztünk, melynek eredményeként közepes erősségű, fordított irányú, szignifikáns kapcsolatot találtunk 29. Ez egyfelől alátámasztja, hogy a főváros gyors megközelíthetősége kedvez a sűrűn lakott vonzáskörzeti települések kialakulásának, más részről azonban arra is utal, hogy a régió legtávolabbi településein nem érződik erősebben a főváros gravitációs hatása, mint a konvergenciarégiók hasonló távolságban lévő, hasonló elérhetőségű településein. A KMR-en belüli relatív perifériák sokkal inkább mutatnak hasonlóságot a szomszédos megyék szomszédos térségeivel, mint Pest megye belső, agglomerációs zónáival.

26 Ez a jelenség azonban fordítva is igaz: a szuburbanizációs folyamatok nem csak feltételezik az infrastrukturális adottságok meglétét, de önmaguk is generálnak infrastruktúra-fejlesztési igényeket. 27 Az elérhetőség vizsgálata során a GeoX Kft. által előállított, a TEIR rendszeren közzétett, 2010-re vonatkozó, utazási idő szerint optimalizált adatokat használtuk fel. Az adatokról bővebb információ, módszertani leírás érhető el: https://teir.vati.hu/teir_adattartalom.html 28 Az elérhetőség esetében távolság alatt természetesen időtávolságot értünk. 29 R = -0,528** ; p < 0,01. A korrelációszámítás során nem vettük figyelembe a budapesti értékeket.

25

Tematikus füzetek

4. térkép. Idő szerint optimalizált elérhetőségi idők a pest megyei települések és Budapest közigazgatási határa között, személygépkocsival történő egyéni közlekedés esetén (2010)

26

A gazdasági szereplők régión belüli súlya30 egyértelműen az agglomerációra koncentrálódik. Ez azonban nem csak Budapest közvetlen jelentőségének köszönhető, Pest megyén belül is markánsan kirajzolódik az agglomerációs térség dominanciája: a pest megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek székhely szerint nyilvántartott összlétszámának31 80%-a az agglomerációban jelenik meg (2. táblázat). E térség legmagasabb vállalati létszámadatokkal rendelkező települései azok a főváros közvetlen szomszédságában található városok, amelyek a gazdasági tevékenységek szuburbanizációja szempontjából leginkább érintettek (pl. Budaörs, Törökbálint, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, vagy Dunaharaszti), illetve az agglomeráció egyéb, nagyobb méretű és gazdasági jelentőségű települései (pl. Gödöllő, Vác). Mindkét csoport települései esetében igaz, hogy a gazdasági szereplők lokációválasztását meghatározóan befolyásolja a főváros közelsége: ez a hatás legerősebben természetesen a Budapest szomszédos településeken érezhető.

2. táblázat. A Pest megyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek székhely szerinti statisztikai állományi létszám-adatai (2010) 30 A gazdasági szereplők agglomeráción belül és kívül jelentkező súlyát a települési szinten rendelkezésre álló releváns adatok közül a vállalati létszámadatok segítségével kíséreljük meg elemezni. Ugyan a létszámadatok nem az értéktermelés közvetlen indikátorai, körültekintő használatuk azonban összehasonlíthatóvá teszi települések gazdasági jelentőségét. Meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok a gazdasági szervezetek székhelye szerint tartalmazzák a vállalati létszámokat, így értelemszerűen elválik az érintett településeken foglalkoztatottak és az itt bejegyzett vállalatok foglalkoztatottainak létszáma: ez elsődlegesen azokat az agglomerációs településeket érinti, amelyeken az országos telephelyhálózattal rendelkező, jelentős foglalkoztató vállalatok székhelyei találhatóak (pl. Budaörs). Mindazonáltal ez a jelenség az értéktermelést közvetlenül mérő bruttó hozzáadott-érték mutató (BHA) esetében is jelentkezik, méghozzá a nagy árbevételű, foglalkoztatási szempontból azonban elhanyagolható jelentőségű, Magyarországon csupán székhellyel rendelkező vállalatok BHA-torzító hatása miatt sokkal markánsabb formában. Emiatt az elemzésben helyesebbnek láttuk a BHA-mutatók helyett csupán a vállalati létszámadatok felhasználását. 31 A Nemzeti Adó és Vámhivatal társasági adóbevallás kiemelt adatai alapján. Átlagos statisztikai létszám, 2010. Adatforrás: TEIR.

27

Tematikus füzetek

A gazdasági szereplők régión belüli súlya ugyanakkor meghatározóan befolyásolja az agglomerációs zóna értéktermelésében jelentkező térbeli differenciákat is. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségűek az autópályák mentén jellemző dinamikus sűrűsödési zónák: Budaörs-Törökbálint, Dunakeszi-Fót, Szigetszentmiklós-Dunaharaszti és Gödöllő térsége (Kovács et al. 2001). A munkanélküliségi ráta32 jellemzően az agglomeráció településein vesz fel alacsonyabb értékeket. Ebben természetesen nagy szerepe van az érintett települések Budapesthez való közelségének és jó elérhetőségének is: az alacsonyabb utazási idők és költségek kedveznek az ingázás feltételeinek, így a főváros munkaerőpiaci vonzóhatása fokozottan érvényesülhet. Pest megye külső részén főként a keleti, délkeleti területeken találni magas munkanélküliséggel sújtott településeket, az agglomerációs zónán belül azonban csupán három olyan település van, amely a munkanélküliségi szempontból a településállomány legkedvezőtlenebb helyzetű negyedébe tartozik (5. térkép). A fajlagos lakossági jövedelmek33 települési átlaga az agglomeráción belül körülbelül másfélszer akkora, mint az agglomeráció határain túl: az egy főre jutó összevont adóalap összege az agglomerációban a fővárost is figyelembe véve 54%-kkal, Budapest nélkül 43%-kkal magasabb, mint Pest megye külső részén. A legalacsonyabb jövedelmű települések főként a régió délkeleti perifériájában helyezkednek el, de összefüggően jelennek meg a szintén periférikus helyzetű szobi kistérségben is. Szigetszerűen felbukkannak az agglomeráció határán is, illetve egy település erejéig azon belül is (6. térkép).

32 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat települési szintű, havi bontású adatai alapján számítva a 2009 augusztusa és 2010 augusztusa közötti időszakra vonatkozóan. 33 Összevont adóalap egy főre jutó összege települési szinten, 2010. Adatforrás: TEIR.

28

5. térkép. A KMR településállományának munkanélküliségi ráta értéke alapján számított negyedei (2010)

29

Tematikus füzetek

6. térkép. Lakossági jövedelmek a Közép-Magyarország régióban (2010)

30

Az agglomeráció és az agglomeráción kívüli térség infrastrukturális ellátottságában és az infrastruktúra használatában markáns különbségek jelentkeznek. A másodlagos közműolló (azaz a közüzemi vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége) az agglomeráción belül 7%, az agglomeráción kívül azonban ennek több, mint ötszöröse: ez azt jelenti, hogy Pest megye Budapesti agglomeráción kívül eső részén – a hálózat alacsony fokú kiépítettsége miatt - a lakások alig több mint fele rendelkezik csak közüzemi szennyvízhálózati csatlakozással. Az internet-előfizetések lakosságarányosított száma a teljes agglomerációt tekintve 46%-kkal magasabb, mint az agglomeráción kívül, és ez csak részben köszönhető Budapest hatásának: a Budapesten kívüli agglomerációs települések internet-ellátottsági mutatójának átlaga összességében 37,5%-kkal magasabb, mint az agglomeráción kívüli településeké. A belterületi utak kiépítettségét tekintve ugyanakkor nincs jelentős különbség a két térség között, ez azonban inkább az agglomeráción belül is jelentkező kiépítettség-béli hiányosságok következménye. Összességében az agglomerációs zóna és Pest megye agglomeráción kívüli eső települései között fejlettségi szempontból nagyon éles különbségek húzódnak. Az agglomeráció településein megfigyelhető folyamatok inkább a budapesti trendekkel mutatnak együttmozgást. Ezáltal a főváros és az agglomerációs térség jellegét tekintve valóban megfelel a fejlettebb régiók fogalmi értékkategóriájának. Más a helyzet azonban Pest megye külső területein, amelyek az egységes Közép-Magyarország régió részét képezve, annak egyfajta hátországát adva az agglomerációs mag gazdasági erejének köszönhetően tartoznak a legfejlettebb európai régiók térségei közé, nem a valós endogén teljesítményük alapján. Ez a kettős struktúra a 2014-2020-as időszakban a forrásallokáció és a tematikus koncentráció szempontjából olyan kihívásokat vetít előre, amelyek a KMR egészének fejlődése és kiegyenlítődése szempontjából meghatározóak.

31

Tematikus füzetek

Kistérségi szintű egyenlőtlenségek A magyarországi kistérségeket érintő, a megelőző egy-másfél évtizedben különböző szempontok szerint végzett és némileg eltérő mutatókört alkalmazó vizsgálatok (Nemes Nagy 1998; Csatári 2000; Sipos 2002; Faluvégi 2004) alapján egyértelműen látszik, hogy Pest megyén belül a legkedvezőbb helyzetben hagyományosan a fővárostól nyugati és északnyugati irányban elhelyezkedő kistérségek (budaörsi, pilisvörösvári, szentendrei), valamint az északkeleti szuburbán zóna egyes térségei (a fenti vizsgálatok idején leginkább a gödöllői) vannak. A legkevésbé fejlettek ugyanakkor a Budapesttől legtávolabb fekvő délkeleti kistérségek (elsősorban a ceglédi és a nagykátai kistérség), továbbá a régió északi perifériáján található, kedvezőtlenebb elérhetőségű szobi kistérség. Hasonló struktúra köszön vissza a KMOP helyzetelemző fejezetében is, amely a 9 fejlettségi indikátor 2004. évi értékének felhasználásával képzett komplex mutató alapján készült kistérség-besorolást veszi alapul. Eszerint a Budapestet nyugati és északi irányból körülölelő kistérségek a váci és gödöllői kistérséggel kiegészülve a dinamikusan fejlődő kistérségek csoportját alkotják, öt kistérség a fejlődő, a relatív periférikus ceglédi, nagykátai és szobi kistérségek pedig a felzárkózó kategóriába tartoznak.

32

7. térkép. A kedvezményezett kistérségek besorolásának alapjául szolgáló komplex fejlettségi mutató értéke a Közép-Magyarország régió kistérségeiben

33

Tematikus füzetek

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007 (XI. 17.) Korm. rendelet a KSH által előállított komplex kistérségi fejlettségi mutató értéke alapján egyedül a megye északi perifériáján elhelyezkedő szobi kistérséget sorolja a hátrányos helyzetű kistérségek csoportjába. Ennek ellenére a komplex mutató értékében máshol is jelentős eltérések mutatkoznak, mely alapján egyértelműen kirajzolódik a megyére jellemző kettős struktúra, azaz a fővárosközeli és a periférikus térségek dichotómiája (7. térkép). Nemes Nagy (2004) vizsgálatai alapján a 2002-es jövedelemszintek és a jövedelemdinamika alakulása alapján a legrosszabb helyzetben a ceglédi és nagykátai kistérség van (komplex versenyhátrány), többtényezős versenyhátrányban van a dabasi körzet, a monori és az aszódi kistérség pedig egy tényező alapján van hátrányban. Az agglomeráció és az agglomeráción kívüli települések legfrissebb adatokon történő vizsgálata alapján ki lehet jelenteni, hogy a fenti egyenlőtlenségek nagyobb részt az említett vizsgálatok óta eltelt időszakban is fennmaradtak. Ezt támasztja alá a Pannon.Elemző Iroda 2008-as kistérségi GDP-becslése is, amely alapján a fentiekhez hasonló egyenlőtlenségek rajzolódnak ki a kistérségek gazdasági teljesítményében is (3. táblázat). Figyelemreméltó, hogy a becslés szerint 7 pest megyei kistérségben alacsonyabb az egy főre jutó GDP becsült értéke, mint a Budapest nélkül számított országos átlagérték. Az átlagnál alacsonyabb GDP/fő értékkel rendelkező kistérségek között megtalálhatók a fenti vizsgálatok alapján is legkevésbé fejlett, periférikus helyzetű mikrotérségek, a lista ugyanakkor kiegészül 3 délkeleti kistérséggel is (monori, dabasi, gyáli), melyek közül kettő részben átfedést mutat az agglomeráció területével. Utóbbi két térségben azonban nem jellemzők azok a – gazdasági szereplők szuburbanizációjával összefüggő – sűrűsödési zónák, amelyek dinamizálni tudnák az érintett térségek értéktermelését.

34

Kistérség

Népességszám 2010

Komplex fejlettségi mutató

Egy főre jutó becsült GDP* 2008

 

ezer fő

index

%

Budapesti

1 730

4,38

295

Budaörsi

89

4,61

258

Érdi

102

4,4

152

Dunakeszi

83

4,41

126

Szentendrei

79

4,35

124

Váci

72

3,8

118

Pilisvörösvári

69

4,35

115

Ráckevei

146

3,96

112

Gödöllői

112

4,19

111

Veresegyházi

38

4,18

111

Gyáli

46

3,7

99

Dabasi

44

3,46

87

Monori

112

3,69

84

Szobi

12

2,82

79

Ceglédi

120

3,01

79

Aszódi

35

3,36

75

Nagykátai

76

2,97

65

* Az országos átlag százalékában (Budapest nélkül) A Pannon.Elemző Iroda becslése alapján

3. táblázat. A KMR kistérségeinek komplex fejlettségi mutatója és becsült gazdasági ereje.

35

Tematikus füzetek

Csite - Németh 2007-re vonatkozó kistérségi HDI34-becslése alapján az emberi erőforrás összesített mutatója szerint a KMR-en belül a nagykátai, majd a szobi kistérség van a legkevésbé kedvező helyzetben. A HDI-mutatót kibontva a gazdasági teljesítmény alapján a nagykátai kistérség a sereghajtó és hasonló a helyzet a születéskor várható élettartam tekintetében is. A tanulmány rámutat egyes pest megyei kistérségek iskolázottsági mutatók35 terén elért gyenge eredményére: ez az aszódi, a szobi, a váci és a veresegyházi mellett valamennyi déli és délkeleti kistérséget érinti (Csite – Németh 2010). Utóbbit Kiss – Tagai –Telbisz (2008) is kimutatta a 2011-es népszámlálási adatbázison: míg az iskolázottsági viszonyokat legkomplexebben jelző „átlagos elvégzett osztályszám” alapján a KMR délkeleti kistérségei, valamint Szob környéke szerepelnek a vidéki átlag alatti kategóriában, addig a Budapesthez közeli térségek képzettsége jelentős mértékben emelkedett a szuburbanizációnak köszönhetően. A fentieken túl a Közép-Magyarország régió vonatkozásában különösen nagy jelentősége van az innovációs és kreatív kapacitások meglétének. Ezen jellemzők szintén egyenlőtlenül alakulnak a régió kistérségei között. A kistérségeinek innovációs képességét tekintve a potenciálisan leginnovatívabb harminc között a KMR-ből a főváros mellett öt Pest megyei kistérség szerepel: a gödöllői, a budaörsi, a szentendrei, a pilisvörösvári és a dunakeszi vagyis az egyéb mutatók szempontjából is legkedvezőbb helyzetben lévő kistérségek. Ezen szint egységeit innovációs képességük szerint csoportosítva Budapest és a gödöllői kistérség erős, a budaörsi, a pilisvörösvári, a szentendrei és a váci közepes, a veresegyházi és az érdi pedig féloldalas 36 innovációs képességgel rendelkeznek (Bajmóczy – Szakálné 2009). Sokatmondó ugyanakkor, hogy az itt nem említett déli, délkeleti szubrégiók, továbbá az aszódi és a szobi kistérség innovációs képessége határozottan gyengének számít. A kistérségek kreativitását Rittgasszer (2009) Florida 3T (technológiát, tehetséget és toleranciát megragadó) alapmodellje alapján 34 Human Development Index – szabad fordításban az Emberi Fejlettség Mutatója. 35 Írni-olvasni tudás és beiskolázási arány alapján. 36 Erős tudástermelés, gyenge tudáskihasználás és kapcsolódó infrastrukturális feltételek.

36

vizsgálta. Ez alapján Közép-Magyarországon Budapest szuper kreatív, a budaörsi, dunakeszi, az érdi, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérségek a fővárosi „spill-over” által vezérelt, a gödöllői és a gyáli kistérségek pedig a potenciálisan kreatív térségek csoportjába kerültek. A vizsgálatok alapján a szobi, a dabasi, a nagykátai, a ráckevei, a monori, a ceglédi, az aszódi és a veresegyházi kistérségek nem számítanak kreatív kistérségnek A KMR-en belüli kistérségek fejlettségbeli különbségei a következőképpen foglalhatók össze: • A rendszerváltás után a szuburbanizáció folyamatába először bekapcsolódó, Budapesthez közel eső és jó elérhetőségi jellemzőkkel bíró kistérségek Pest megye legkedvezőbb adottságú területei, • A fővárossal szomszédos déli és délkeleti térségek fejlettségi szempontból változatos képet mutatnak, • Egyértelmű relatív periféria-pozícióban vannak a megye Budapesttől legtávolabb eső délkeleti, agrárkarakterű térségei, a kedvezőtlen elérhetőségű szobi és az agglomerálódás folyamatából egyelőre nagyrészt kimaradó aszódi kistérség. FORRÁSALLOKÁCIÓ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT A Közép-Magyarország régió phasing-in státuszából akadóan a 2007 és 2013 közötti időszakban az időszak előrehaladtával csökkenő mértékben részesül a Strukturális Alapok támogatásaiból. A Kohéziós Alap forrásai ugyanakkor – az országos szintű allokációs mechanizmusnak köszönhetően – épp úgy érhető el a KMR-ben, mint a konvergenciarégiókban. A következőkben a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap projektjeinek területi forrásallokációját mutatjuk be 2012. augusztusáig, valamennyi érintett operatív program összes releváns 37 projektjét figyelembe véve. 37 Az érintett operatív programokról és azok releváns projektjeiről a módszertani fejezetben adtunk részletesebb tájékoztatást.

37

Tematikus füzetek

Budapest és Pest megye viszonya A 4. táblázat a Strukturális Alapokból finanszírozott OP-k megítélt támogatásainak Budapest és Pest megye közötti megoszlását mutatja be. Az SA-források egészét tekintve Pest megyében 4%-kal magasabb a megítélt támogatások egy főre jutó értéke, mint a fővárosban. Az alapok szerinti eloszlást is figyelembe véve a KMR két nagy egysége az alábbiak szerint tér el egymástól: (1) Pest megyében egyértelműen az ERFA-típusú beavatkozásoknak játszanak domináns szerepet, (2) A fővárosban az ESZA terhére történő kötelezettségvállalások aránya magasabb, de itt is az ERFA dominál. A különbség hátterében döntő részben a fővárosi felsőoktatási intézmények fejlesztését szolgáló projektek állnak38, de jelentős szerepe van a TÁMOP foglalkoztatási és alkalmazkodóképesség-javítási projektjeinek is. Mindazonáltal az ERFA keretben megítélt támogatások nagysága Budapesten is háromszorosan meghaladja az ESZAtámogatásokét. NUTS 3 szintű egység

ERFA forint/fő

ESZA

SA összesen

%

forint/fő

%

forint/fő

%

Budapest

104 585

76%

33 896

24%

138 480

100%

Pest

134 686

93%

9 913

7%

144 598

100%

KMR összesen

117 122

83%

23 906

17%

141 029

100%

4. táblázat. Egy lakosra jutó megítélt SA-támogatások a Közép-Magyarország régióban (2012. augusztus)

A Kohéziós Alap (5. táblázat) esetében a fővárosba jutó fajlagos támogatások értéke 16 százalékkal magasabb, mint Pest megyében. Ez mindenekelőtt a Kohéziós Alapból finanszírozott budapesti 4. számú metróvonal fejlesztése projektnek köszönhető, amely leszerződött támogatási összege meghaladja a 210 milliárd forintot, és ezzel a legmagasabb összeggel támogatott KA-projektnek számít Magyaror38 Ez az érintett intézmények lokációjából fakadó sajátosság.

38

szágon. Itt kell megjegyezni, hogy a 111,3 milliárd forinttal támogatott M0 útgyűrű-építési projekt Budapest és Pest megye közti besorolását nem láttuk kivitelezhetőnek: a projekt a KMR egésze (hatásait tekintve pedig az ország egésze) szempontjából nagy jelentőséggel bír, így régiós jelentőségű besorolást kapott (a támogatási összegei nem jelennek meg a NUTS 3 szintekhez rendelt táblázatokban).

NUTS 3 szintű egység*

Kohéziós Alap forint/fő

Budapest

202 483

Pest

174 313

KMR összesen

228 260**

* NUTS 3 szinten nem tartalmazza a KMR-ben megvalósuló, NUTS 3 szinten nem besorolható projekteket. Ezek szerződéses összértéke 111,45 milliárd forint. 39 **NUTS 2 szinten értelmezhető, KMR-szintű jelentőséggel bíró projektekkel együtt (ezek a NUTS 3 szintű oszlopokban nem kerültek feltűntetésre).

5. táblázat. Egy lakosra jutó megítélt, Kohéziós Alapból finanszírozott támogatások a Közép-Magyarország régióban (2012. augusztus)

A KMR-be jutó források megyei szintű allokációjának operatív programonkénti megoszlását az 6. táblázat mutatja be. (1) Az ÁROP nem országos jelentőségű, NUTS 3 szinten is besorolható projektjei esetében Budapest és Pest megye fajlagos támogatottsága közel azonos. (2) A Kohéziós Alapból finanszírozott, a KMR-ben megvalósuló KEOP és KÖZOP projektek esetében többszörös különbség mutatkozik a fővárosba és a Pest megyébe jutó támogatások nagyságában. 39 Két KA projekt esetében megyei szinten nem lehet egyértelműen meghatározni a megvalósítási helyszínt. A két érintett projekt a következő: KÖZOP-1.1.1-07-2008-0002 (M0 útgyűrű építése 0+000-29+500 km szelvények között); KÖZOP-1.5.0-09-11-2011-0012 (A nemzeti tengelysúly- és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat fejlesztése - megvalósíthatósági tanulmány készítésére irányuló projekt, Közép-magyarországi Régió). Ezt azért kell kiemelni, mert az M0 útgyűrű fejlesztését szolgáló projekt a második legmagasabb támogatási összeggel rendelkező KA-projekt.

39

Tematikus füzetek

A KEOP források aránya – elsősorban a hulladékkezeléshez, ivóvízhez, szennyvízkezeléshez, árvízvédelemhez és vízgazdálkodáshoz kapcsolódó projektek révén – Pest megyében jóval magasabb. A különbség a KÖZOP esetében is több mint kétszeres, azonban már a főváros javára (a már említett 4. számú metróvonal fejlesztését szolgáló projektnek köszönhetően). (3) A KMOP esetében Pest megye fajlagosan több forráshoz jutott, mint a főváros, a forrásallokáció oldaláról érvényesülni látszódnak tehát a megye belső egyenlőtlenségeit mérsékelni hívatott törekvések. (4) A TÁMOP források tekintetében Budapest fölénye meghatározó, elsősorban a felsőoktatási intézmények fejlesztését érint projekteknek köszönhetően (lásd feljebb). NUTS 3 szintű egység

ÁROP

KEOP

KMOP

KÖZOP*

TÁMOP

Összesen

forint/fő

forint/fő

forint/fő

forint/fő

forint/fő

forint/fő

Budapest

715

12 584

104 585

189 899

33 181

340 963

Pest

707

91 595

135 686

82 718

9 205

318 911

KMR összesen

712

45 493

117 122

182 767**

23 195

331 779

* NUTS 3 szinten nem tartalmazza a KMR-ben megvalósuló, NUTS 3 szinten nem besorolható projekteket. ** NUTS 2 szinten értelmezhető, NUTS 3 szinten nem besorolt, KMR-szintű jelentőséggel bíró projektekkel együtt.

6. táblázat. Egy lakosra jutó megítélt támogatások a Közép-Magyarország régióban operatív programonként (2012. augusztus)

Forrásallokáció az agglomerációban és annak határain túl A következőkben a KMR-be érkező források területi allokációját nem a NUTS 3 szintekhez igazodva, hanem – a régión belüli egyenlőtlenségek leírását tartalmazó fejezetrészben alkalmazottakhoz hasonlóan – a Budapesti agglomeráción belül és az agglomeráció határain túl vizsgáljuk. A Strukturális Alapok forrásai esetében a megítélt támogatások fajlagos értéke az agglomeráció Budapesten kívüli részén, tehát a főváros szuburbán zónájában a legmagasabb (7. táblázat). Budapesten en-

40

nél 9%-kal alacsonyabb értéket mértünk, Pest megyén belül azonban nagyobb különbségek is megfigyelhetők: az agglomerációba egyértelműen több forrás jutott, mint az agglomeráción túli térségbe. Területi egység

ERFA

ESZA

SA összesen

forint/fő

%

forint/fő

%

forint/fő

%

125 437

95%

6 604

5%

132 041

100%

139 437

92%

11 612

8%

151 050

100%

Budapest

104 585

76%

33 896

24%

138 480

100%

KMR összesen

117 122

83%

23 906

17%

141 029

100%

Pest megye az agglomeráción túl Budapesti agglomeráció*

7. táblázat. Egy lakosra jutó megítélt SA-támogatások a Közép-Magyarország régióban az agglomeráción belül és azon túl (2012. augusztus)

Utóbbi sajátosság mindenekelőtt az ESZA-allokációban tapasztalható kiemelkedő aránytalanságok következménye. Ez egyfelől abban mutatkozik meg, hogy az ESZA-támogatások egy főre jutó értéke a fővárosban közel háromszorosa az agglomerációban mérhető értéknek, másfelől az agglomeráció támogatásai is csaknem kétszeresen meghaladják az agglomeráción kívüli térségre jellemző fajlagos értékeket. A főváros ilyetén dominanciája döntő részben a felsőoktatási intézmények fejlesztését szolgáló projekteknek köszönhető. Az agglomerációs zónán belüli térség és Pest megye külső része között feszülő különbségek oka döntő részben a két térség eltérő gazdasági és intézményi struktúrája lehet: az agglomeráció nagyobb lélekszámú településein vélhetően nagyobb számú potenciális ESZA-kedvezményezett található meg, amely kedvezően befolyásolja a térség ESZA-abszorpciós kapacitását. Mindazonáltal Pest megye fejletlenebb térségében eredményes felzárkóztatásához nem csupán megfelelő mértékű forrást kell biztosítani a 2014-2020-as időszakban, de – a pályázati kapacitások fejlesztése révén - külön hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a rendelkezésre álló források abszorpciós rátája a lehető legmagasabb lehessen. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetében az előzőekhez hasonló módon az agglomerációba jutott a legtöbb forrás, ám fajlagosan Pest megye külső zónáiban is magasabbak az egy főre jutó támogatási

41

Tematikus füzetek

értékek, mint a fővárosban. Ebben jelentős szerepe lehet annak, hogy az ERFA által finanszírozható tevékenységek végrehajtása decentralizáltabb módon történhet, mint számos ESZA-beavatkozásra jellemző. A Kohéziós Alap Budapestre és a pest megyei agglomerációba jutó támogatásai lakosságarányosan csaknem azonosak (8. táblázat). Míg Budapesten a források háromnegyed részét a 4-es számú metróvonal építését célzó projektre fordították, addig az agglomerációban megvalósuló projektek forrásainak 74%-a két elővárosi vasútfejlesztési projektet40, valamint az érdi térségi szennyvízprojektet támogatja. Pest megye agglomeráción túli térségében az egy főre jutó KAtámogatások összege alig éri el az agglomerációs zónára jellemző érték felét. Ebben a térségben a források legnagyobb részét KEOP keretében megvalósuló szennyvízprojektekre fordították (a KÖZOPban nincs is olyan KA-finanszírozású projekt, amely kifejezetten az agglomeráción kívüli térséget érintene). NUTS 3 szintű egység*

Kohéziós Alap forint/fő

Pest megye az agglomeráción túl

110 236

Budapesti agglomeráció***

203 433

Budapest

202 483

KMR összesen**

228 260**

* NUTS 3 szinten nem tartalmazza a KMR-ben megvalósuló, NUTS 3 szinten nem besorolható projekteket. Ezek szerződéses összértéke 111,45 milliárd forint. ** NUTS 2 szinten értelmezhető, KMR-szintű jelentőséggel bíró projektekkel együtt (ezek a NUTS 3 szintű oszlopokban nem kerültek feltűntetésre). *** Budapest nélkül

8. táblázat. Egy lakosra jutó megítélt KA-támogatások a Közép-Magyarország régióban az agglomeráción belül és azon túl (2012. augusztus)

40 Budapest - Esztergom vasútvonal rekonstrukciója, I. ütem és Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése - I/a ütem: Vác állomás átépítése

42

A vizsgált területegységek számára allokált források operatív programok szerinti megoszlását a 9. táblázat mutatja be. ÁROP

KEOP

KMOP

KÖZOP**

TÁMOP

Összesen

forint/fő

forint/fő

forint/fő

forint/fő

forint/fő

forint/fő

519

110 236

125 437

-

6 085

242 277

804

82 019

139 437

121 414

10 808

354 483

Budapest

715

12 584

104 585

189 899

33 181

340 963

KMR összesen

712

45 493

117 122

182 767**

23 195

369 288

Területi egység Pest megye az agglomeráción túl Budapesti agglomeráció*

* Budapest nélkül ** NUTS 2 szinten értelmezhető, NUTS 3 szinten nem besorolt, KMR-szintű jelentőséggel bíró projektekkel együtt

9. táblázat. Egy lakosra jutó megítélt támogatások a Közép-Magyarország régióban operatív programonként (2012. augusztus)

Az előző alfejezetben az OP-k szerinti NUTS 3 szintű eloszlás vizsgálata során feltártakhoz képest itt az alábbiakat kell kiemelni: (1) A KEOP esetében a források nagyobb hányada jutott Pest megye külső zónáiba. (2) A KMOP tekintetében fajlagosan az agglomerációba jutott a legtöbb forrás. Ettől némileg elmarad Pest megye agglomeráción kívüli térsége, ahol azonban így is jelentősen több forrás jelenik meg, mint a fővárosban. (3) A TÁMOP források nagysága nem csak Budapest és Pest megye között tér el jelentősen, de Pest megyén belül is meghatározó az a kettősség, amely az agglomeráció térségét relatíve magasabb, az agglomeráción kívüli zónát alacsonyabb fajlagos támogatási összegekkel jellemzi.

43

Tematikus füzetek

Kistérségi szint A Közép-Magyarország régió Strukturális Alapokból származó támogatásainak egy főre jutó értékeit kistérségi bontásban mutatja be a 10. táblázat. A legalacsonyabb és a legmagasabb összegekhez jutó kistérségek fajlagos támogatásértéke között négy és félszeres különbség mutatkozik, ezt azonban nem magyarázza sem a kistérségek népességszáma, sem a kistérségek fejlettségi állapota: a támogatási összegek nagysága egyik alapot tekintve sincs statisztikailag szignifikáns összefüggésben a kistérségek komplex fejlettségi, illetve becsült gazdasági erő mutatójával. Sőt: a legtámogatottabb és a legkevésbé támogatott kistérség épp a KMR két legkevésbé fejlett térsége, a szobi, illetve a nagykátai kistérségek (4. illetve 5. ábrák). Kistérség Nagykátai Dunakeszi Érdi Monori Váci Aszódi Pilisvörösvári Budapest Budaörsi Ráckevei Ceglédi Dabasi Szentendrei Gödöllői Veresegyházi Gyáli Szobi KMR összesen

ERFA forint/fő 62 828 74 827 81 303 94 646 109 889 116 848 119 804 104 585 137 731 155 585 160 077 159 669 161 611 167 635 190 815 269 081 305 437 117 122

ESZA % 91% 94% 90% 92% 93% 96% 96% 76% 94% 97% 97% 89% 89% 85% 97% 99% 96% 83%

forint/fő 5 848 5 033 9 055 8 671 7 752 4 430 5 113 33 896 8 572 4 925 4 742 19 855 20 059 29 752 6 774 4 032 11 695 23 906

SA összesen % 9% 6% 10% 8% 7% 4% 4% 24% 6% 3% 3% 11% 11% 15% 3% 1% 4% 17%

forint/fő 68 676 79 860 90 358 103 317 117 641 121 278 124 917 138 480 146 303 160 510 164 819 179 524 181 670 197 387 197 589 273 112 317 132 141 029

% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%

10. táblázat. Egy főre jutó megítélt SA-támogatások a Közép-Magyarország régióban (2012. augusztus)

44

4. ábra. Egy főre jutó megítélt SA-támogatások és a komplex fejlettségi mutató értéke a Közép-Magyarország régió kistérségeiben

5. ábra. Egy főre jutó megítélt SA-támogatások és a becsült kistérségi gazdasági erő mutatója az országos átlag százalékában

45

Tematikus füzetek

FORRÁSALLOKÁCIÓ INTÉZKEDÉSTÍPUSOK SZERINT VIZSGÁLVA - KITEKINTÉSSEL A 2014-2020-AS TEMATIKUS KONCENTRÁCIÓ TELJESÍTHETŐSÉGÉRE A Strukturális Alapok Közép-Magyarország régióba allokált forrásainak tématerületenkénti besorolását a 1828/2006/EK rendelet II. Mellékletében szereplő osztályozás alapján végeztük el. E besorolás alapján a régióban támogató döntéssel rendelkező projektek 15 fő tematikus prioritási témacsoport41 43 témáját42 érintették (6. ábra). Budapest és Pest megye

6. ábra. Megítélt ERFA és ESZA támogatások fajlagos értékei Budapesten és Pest megyében prioritási tématerületek szerint 41 A fő témacsoportok a következők: (I.) Kutatás és technológiafejlesztés, innováció és vállalkozás; (II.) Információs társadalom; (III.) Közlekedés; (IV.) Energia; (V.) Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, (VI.) Turizmus; (VII.) Kultúra; (VIII.) Városi és vidéki rehabilitáció; (IX.) A munkavállalók és cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése; (X.) A foglalkoztatottság javítása és fenntarthatósága; (XI.) A hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedésének javítása; (XII.) A humán erőforrás fejlesztése; (XIII.) Szociális infrastruktúrába való beruházás; (XIV.) Mobilizáció a foglalkoztatottság és az integráció reformja érdekében; (XV.) Az intézményi kapacitás növelése nemzeti, regionális és helyi szinten. A rendelet ezen felül két további témacsoportot határoz meg: (XVI.) A legtávolabbi régiók fejlődését gátló külön költségek csökkentése; (XVII.) Technikai segítségnyújtás. Előbbi Magyarország esetében – nem lévén legtávolabbi, ún. outermost régiónk – irreleváns, utóbbit pedig a módszertani leírásban közöltek alapján nem vettük figyelembe a források területi allokációjának vizsgálatakor. 42 Az érintett prioritási témák sorszáma tételesen a következő: 1; 3-9; 11; 13; 15; 23-25; 32; 40-42; 46; 51-55; 57; 58; 61; 62; 65-67; 70-81.

46

A következőkben a legmagasabb fajlagos támogatási összegekkel érintett, illetve a régión belüli NUTS 3 egységek között a leginkább differenciált megoszlással rendelkező témacsoportokat tekintjük át: (1) A legmagasabb támogatásokat mind Budapest, mind Pest megye esetében a kutatás- és technológiafejlesztés, innováció és vállalkozás témacsoport projektjei kapták. Noha Pest megye fajlagos támogatási összegei a témacsoporton belül valamivel magasabbak voltak, a támogatások prioritási témák közötti eloszlása nagyon egyenlőtlenül alakult a két egység között. A kutatás- és technológiafejlesztési beavatkozásokhoz, valamint az innovációhoz köthető költések a fővárosban több mint két és félszer magasabbak voltak, mint Pest megyében, a vállalkozásfejlesztési források ezzel szemben – hasonló, de fordított arányok mellett – elsősorban Pest megyére koncentrálódtak. Az előbbi sajátosság elsődleges oka az, hogy az innovatív vállalkozások jóval nagyobb arányban találhatók meg Budapesten, mint Pest megyében, a másik jelenséget pedig vélhetően a fővárosban elérhető jelentősen alacsonyabb támogatásintenzitás43 magyarázza. (2) A szociális infrastruktúra témacsoporton belül a támogatások egy főre jutó értéke döntő részben az egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési projekteknek köszönhetően a fővárosban magasabb. Ennek oka, hogy - strukturális okokból – a magasabb fokú ellátást biztosító egészségügyi intézmények a régión belül elsősorban Budapesten találhatók meg. Ennek eredményeként az egészségügyi infrastruktúra-költések értéke Budapesten közel háromszorosa annak, ami Pest megyére jellemző. A témacsoporton belül a másik legjelentősebb tétel az oktatási infrastruktúra-fejlesztés, amely kapcsán közel azonosak a támogatási értékek a két NUTS 3 egységben. Szembetűnő a gyermekgondozási infrastruktúra-költések aránytalan, ám a régió demográfiai szerkezetéhez igazodó eloszlása: Pest megyében a támogatások értéke mintegy háromszorosa a budapestinek. 43 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet kimondja: A 20072013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló 2006. november 13-ai N-487/2006. bizottsági határozattal engedélyezett regionális támogatási térkép szerint nagyvállalkozások esetében Budapesten 10%-os, Pest megyében 30%-os maximális támogatásintenzitások alkalmazhatók, melyek - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők.

47

Tematikus füzetek

A humán erőforrás fejlesztése témacsoporton belül Budapestre több mint négyszer annyi támogatás jutott, mint Pest megyébe. A különbség döntő részben a kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó képzések, illetve az egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti együttműködések terén felmerülő projektek Budapestre jutó magas hányadából fakad – szintén strukturális okokból kifolyólag. (4) A városrehabilitációs projektek fajlagos költései hasonlóan alakultak Budapesten és Pest megyében, a közlekedésfejlesztés témacsoportban azonban Pest megyébe jóval több SA-forrás jutott. Ennek oka, hogy a regionális és a helyi utak fejlesztését szolgáló projektek keretében megítélt támogatások legnagyobb része Pest megyébe koncentrálódott (másrészről a legnagyobb budapesti közlekedésfejlesztési projektek forrása a Kohéziós Alap volt). (5) Aktív és megelőző, a foglalkoztatás javítását és fenntarthatóságát célzó intézkedésekre Budapesten jutott több forrás, csakúgy, mint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok beilleszkedésének támogatására és az alkalmazkodóképesség javítására. (6) Pest megyében fajlagosan közel hétszer annyi környezetvédelemhez és a kockázat-megelőzéshez kapcsolódó támogatásról született döntés, mint Budapesten: a pest megyei költések minden prioritási téma esetében magasabbak voltak. (3)

A tanulmány készítése során az NFÜ Központi Monitoring Főosztálya az OP irányító hatóságokkal és a Koordinációs Irányító Hatósággal együttműködve elvégezte a 2007-2013-as prioritási témakódok indikatív tematikus hozzárendelését az Európai Bizottság 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó általános rendelettervezetében szereplő 11 tematikus célkitűzéshez44. Ennek alapján a vizsgált idő44 A Bizottság rendelettervezetében szereplő tematikus célkitűzések a következők: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; (2) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; (3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés ügyének támogatása; (6) a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság propagálása; (7) a fenntartható szállítás támogatása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (10) beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; (11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

48

szakban megítélt támogatásokat a következő időszak tematikus céljai szerint csoportosítva ábrázolja a 11. táblázat. A táblázatban piros színnel jelöltük azokat a tematikus célokat, amelyek az ERFA és az ESZA források tematikus koncentrációja szempontjából kiemelten kezelendők. A vizsgált időpontig döntéssel rendelkező, SA forrásból finanszírozott projektek esetében a megítélt támogatások ESZA részaránya KMR-szinten 17%. Pest megyében ez az arány csupán 6,9%, ám a budapesti 24,5% is jelentősen elmarad a 2014-2020-as időszakban elvárt ESZA-arányoktól 45.

45 A képet azonban valamelyest árnyalja, hogy – a módszertani fejezetben leírtaknak megfelelően – a vizsgálatba nem vontuk be azokat az országos szintű projekteket, amelyek a KMR-ben székhellyel rendelkező kedvezményezettek valósítanak meg, elszámolás-technikailag tehát jelenleg KMR-projekteknek minősülnek. Ezeket mintegy 80%-ban az ESZA finanszírozza, így az országos programokkal együtt számított ESZA-arány lényegesen magasabb lenne.

49

Tematikus füzetek

Budapest

Pest megye

KMR összesen

SA költés %-ában

SA költés %-ában

SA költés %-ában

Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

23,1%

20,1%

21,8%

ERFA

A kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása

16,5%

24,0%

19,7%

ERFA

Fenntartható közlekedés támogatása és a főbb hálózati infrastruktúra szűk kapacitásainak megszűntetése

10,2%

19,4%

14,1%

ERFA

Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

8,3%

8,5%

8,4%

ERFA

Kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése

8,5%

2,8%

6,1%

ERFA

Környezetvédelem és erőforráshatékonyság

2,7%

4,5%

3,4%

ERFA

Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés

1,0%

6,0%

3,2%

ERFA

Nem kapcsolódok közvetlenül a 20142020-as tematikus célokhoz

1,9%

4,0%

2,8%

ERFA

Az infokommunuikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása

2,3%

1,2%

1,8%

ERFA

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

0,9%

2,5%

1,6%

ERFA

A foglalkoztatás és a munkaerő-mobilitás támogatása

0,2%

0,0%

0,1%

75,5%

93,1%

83,0%

ESZA

Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

15,0%

3,4%

10,0%

ESZA

A foglalkoztatás és a munkaerő-mobilitás támogatása

6,1%

1,6%

4,2%

ESZA

Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

2,6%

1,1%

2,0%

ESZA

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

0,8%

0,7%

0,8%

Uniós Alap

Tematikus cél 2014-2020

ERFA

ERFA összesen

ESZA összesen

24,5%

6,9%

17,0%

Strukturális Alapok összesen

100,0%

100,0%

100,0%

11. táblázat. A Közép-Magyarország régióban 2012. augusztus 6-áig támogató döntéssel rendelkező, Strukturális Alapokból finanszírozott projektek támogatási összegeinek 2014-2020-as tematikus célok szerinti indikatív besorolása 50

ERFA finanszírozás esetén a KMR szintjén a megítélt támogatások 35%-át fordították olyan projektekre, amelyek a 2014-2020-as tematikus célok közül a KTF és innováció erősítését, a KKV-versenyképesség támogatását, IKT-fejlesztéseket, illetve az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást támogatják, vagyis olyan célokat, amelyekre 2014-2020 között az ERFA-források 80%-át kell koncentrálni. Az érintett beavatkozások támogatásainak aránya Budapesten némileg magasabb, Pest megyében kissé alacsonyabb. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulás támogatására az ERFA források mindössze 1,6%-a jutott (20142020 között ezt az arányt több mint tízszeresére kell növelni). Az ESZA esetében 2014-től a források legalább 20%-át a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítani. A KMR szintjén erre a célra jelenleg az ESZA-források 12%-a jut: Budapesten arányaiban valamivel kevesebbet, Pest megyében többet. A KMR belső egyenlőtlenségi viszonyai, a forrásfelhasználás jelenlegi tapasztalatai és a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jogszabálytervezetek összevetése alapján a legfontosabb tanulságok a következők: (1) A tematikus koncentrációval kapcsolatos elvárások teljesítéséhez növelni kell az ESZA, illetve az ESZA-típusú fejlesztések részarányát. A jogszabálytervezetek aktuális állása alapján a feltételeknek országos szinten kell megfelelni (azaz az alacsonyabb KMR ESZA-arány kompenzálható az alap arányának konvergenciarégiókban történő növelésével), azonban a KMR országon belüli helyzetéből és szerepköréből fakadóan a cél teljesítésében nagy szerep hárul a központi régióra. Ugyanakkor – jelenleg technikailag a KMR-be sorolt, valójában azonban országos jelentőségű, ma az ÁROP-ból és a TÁMOP-ból támogatott - központi programokkal országos szinten jelentősen növelhető lenne az ESZA aránya. A KMR számára allokált források ugyanakkor nem fedezik az országos projektek forrásigényét (természetesen nem is cél, hogy fedezzék), a jogszabálytervezetek szerint azonban lehetőség lesz arra, hogy az ágazati OP-k keretének 15%-át a programterületen kívül, így akár országos szinten használják fel a tagállamok. Az így átcsoportosított forrástömeg-

51

Tematikus füzetek

(2)

(3)

(4)

(5)

ből finanszírozhatóvá válik az országos jelentőségű projektek megvalósítása, ezáltal országos szinten megközelíthetőnek, illetve teljesíthetőnek látszik a kívánt ESZA-részarány. Pest megyében jelenleg az ESZA-költések alulreprezentált módon vannak jelen. Az ESZA-n belül kiemelt, a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelem célját szolgáló támogatási összegek Budapest és Pest megye közti megoszlásában háromszoros különbség mutatkozik, az eltérés azonban lakosságarányosan is több mint kétszeres. A megye társadalmi mutatói ezt nem indokolják – az ESZA-típusú beavatkozásoknak szerepét így véleményünk szerint elsősorban Pest megyében indokolt növelni (ez még abban az esetben is így van, ha figyelembe vesszük, hogy az ESZA-projektek jelentős része – jellegéből fakadóan – centralizált módon valósul meg). KMR-ben megvalósítandó jelentősebb közlekedési, illetve környezetvédelmi projektek a Kohéziós Alap forrásaiból továbbra is támogathatók maradnak. A jelenlegi időszakban hangsúlyosan megjelenő szociális infrastruktúra-fejlesztési projektek támogathatósága azonban kérdéses: noha ESZA-ból a rendelkezésre álló keret jelentős hányadát a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítani, ennek a tematikus célkitűzésnek az ERFA-típusú költései46 nem tartoznak azon célok alá, amelyre az ERFA források többségét koncentrálni kell majd. A jelenleg támogatott beavatkozás-típusok közül a tematikus célokhoz nem illeszkedő, (pl. turizmusfejlesztésre fordítható) források nagysága várhatóan jelentősen csökkenni fog. Az ERFA-finanszírozású beavatkozások esetében a többi, tematikus koncentráció szabályai által nem kedvezményezett beavatkozási területen várható forrásarány-csökkenést – strukturális okokból – csak részben kompenzálhatja a négy kiemelt téma arányának kevésbé fejlett régiókban történő növelése. ESZA-finanszírozás esetén ugyanakkor az ESZA-ra vonatkozó tematikus koncentrációs szabályozás a versenyképességi és a régión belüli felzárkóztatási célok közötti balanszírozott tervezést követel majd meg. A szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó tematikus célkitűzés eléréséhez a KKV-fejlesztés és az innováció területén cél-

46 Jellemzően városrehabilitációs projektekhez kapcsolódó költések.

52

szerűnek látjuk a célhoz hozzájáruló beavatkozások előnyben részesítését. Fontos kiemelni, hogy ehhez a célhoz hozzájárulhat a Kohéziós Alap is (amennyiben a kevésbé fejlett régiókban kismértékben nő az erre a célra fordított összegek aránya), így a ténylegesen ERFA forrásból CO2-csökkentésre fordítható ös�szegek nagysága csökkenthető. Ezzel egyrészt teljesíthetővé válik a tisztán ERFA-források felhasználása esetén meglehetősen ambiciózusnak tűnő cél, másrészt a KMR-ben felhasználható ERFA-forrás szabadul fel. Forrásallokáció az agglomerációban és az agglomeráción kívül Az agglomerációba és az agglomeráción túli térségbe jutó támogatások tématerületenkénti besorolását az 7. ábra tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a fentiekben Budapest és Pest megye viszonylatában már tárgyaltuk a tematikus forrásallokáció kérdéseit, a következőkben elsősorban Pest megye agglomerációhoz tartozó és azon kívül eső térségének összehasonlítására fókuszálunk.

7. ábra. Megítélt ERFA és ESZA támogatások fajlagos értékei Budapesten, Pest megye agglomerációs és agglomeráción túli részén prioritási tématerületek szerint

53

Tematikus füzetek

(1) A kutatás- és technológiafejlesztés, innováció és vállalkozás témacsoportban az agglomeráció egy főre jutó támogatási értékei 63%-kkal magasabbak, mint ahogy az Pest megye külső részén jellemző. A témacsoporton belül a kutatás és technológiafejlesztéshez és az innovációhoz kapcsolódó támogatások területi eloszlása a leginkább egyenlőtlen: az agglomeráción belül háromszor annyi forrás jutott erre a célra, mint a Pest megye „távoli” térségeiben. Ennek oka döntő részben az innovatív vállalkozások egyenlőtlen területi eloszlása: ezek a cégek jellemzően a fővárosban és a főváros körüli szuburbán gyűrű leginkább prosperáló településein koncentrálódnak. A vállalkozásfejlesztési célú támogatások esetében az előzőeknél jóval kisebb a különbség a két terület között, azonban még mindig az agglomeráció javára: a fajlagos támogatások az agglomerációban 42%-kkal magasabbak, mint a megye külső karéjában (azonban az utóbbi térségben is fajlagosan közel kétszer annyi forrás jutott vállalkozásfejlesztésre, mint a fővárosban). (2) A szociális infrastruktúra fejlesztését szolgáló források térbeli allokációja összességében kiegyenlítettebb, a források fejlesztési célok szerinti eloszlása azonban eltérő. Az agglomerációban számottevően többet költöttek oktatási és egészségügyi infrastruktúra-fejlesztésre, az agglomeráción kívül ugyanakkor magasabb volt a gyermekgondozási és az egyéb szociális infrastruktúra-fejlesztési támogatások értéke. (3) A humán erőforrás-fejlesztési célokat támogató források aránya – a fentebb már részletezett strukturális okokból kifolyólag - Pest megye mindkét térségében alacsony. (4) A városrehabilitációs célú költéseket illetően nem találtunk nagyságrendi eltéréseket a két térség között, a projektszámok és a projektméretek ugyanakkor jelentősen eltérnek egymástól. Az agglomerációban jóval több projektet valósítottak meg, az agglomeráción kívül azonban nagyobb volt az átlagos projektméret. Az első sajátosságot részben indokolhatja a két térség eltérő településszerkezete: az agglomerációban több nagyobb lélekszámú település, így potenciális projekthelyszín található, az átlagos projektméretben mutatkozó különbségek okai ugyanakkor további vizsgálatokat igényelnek.

54

(5) A közlekedésfejlesztés témacsoporton belül egyértelműen az agglomeráción kívülre jutott a legtöbb forrás és az SA-finanszírozású beavatkozásoknál ebben a témacsoportban mértük az agglomeráción kívüli térség legmagasabb fajlagos támogatási összegeit. Ez elsősorban a regionális és helyi utak fejlesztését, másodsorban a kerékpárutak fejlesztését célzó projektek eredménye. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy 2014-től a KMR-ben útfejlesztésre fordítható SA-források várhatóan nem, vagy nagyon korlátozott mértékben állnak majd rendelkezésre, így ezen a területen különösen indokolt javítani a jelenlegi abszorpciós arányokat. (6) A foglalkoztatással, szociális típusú fejlesztésekkel kapcsolatos beavatkozások támogatásai az agglomeráción kívül indokolatlanul alacsonyak, és ezt csak részben magyarázhatja, hogy az ilyen típusú projektek jelentős része nagyobb valószínűséggel jelennek meg az ellátókörzetek központjaiban, melyek a KMR esetében legnagyobb részt az agglomeráción belül találhatóak meg. (7) Az agglomeráción kívül kiemelkedő jelentősége van a környezetvédelem és kockázat-megelőzés témacsoportnak. Ebben a kategóriában a térség fajlagos támogatási összegei majdnem kétszer olyan magasak, mint az agglomerációra jellemző értékek. Az itt megvalósuló projektek legnagyobb részben a KMOP csapadékvíz-elvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos beavatkozásai közé tartoznak. (8) Az energia típusú fejlesztések támogatásai egyik vizsgált térségben sem túl magasak. Viszonylag jelentősebb megítélt támogatások Pest megye külső részében realizálódtak, a gyakorlatban megújuló energetikai projektek formájában. A 2014-2020-as időszak 11 tematikus célkitűzése alapján és az agglomerációhoz tartozás szerint mutatja be a támogatási összegek megoszlását a 12. táblázat.

55

Tematikus füzetek

Pest megye (nem agglo.)

Pest megye (agglomeráció)

Budapest

KMR összesen

SA költés %-ában

SA költés %-ában

SA költés %-ában

SA költés %-ában

Uniós Alap

Tematikus cél 2014-2020

ERFA

Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

20,1%

20,1%

23,1%

21,8%

ERFA

A kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása

19,0%

26,3%

16,5%

19,7%

ERFA

Fenntartható közlekedés támogatása és a főbb hálózati infrastruktúra szűk kapacitásainak megszűntetése

22,6%

17,9%

10,2%

14,1%

ERFA

Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

7,7%

8,9%

8,3%

8,4%

ERFA

Kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése

1,6%

3,4%

8,5%

6,1%

ERFA

Környezetvédelem és erőforráshatékonyság

7,2%

3,2%

2,7%

3,4%

ERFA

Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés

10,1%

4,2%

1,0%

3,2%

ERFA

Nem kapcsolódok közvetlenül

1,7%

5,1%

1,9%

2,8%

ERFA

Az infokommunuikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása

0,8%

1,4%

2,3%

1,8%

ERFA

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

4,1%

1,9%

0,9%

1,6%

ERFA

A foglalkoztatás és a munkaerőmobilitás támogatása

0,0%

0,0%

0,2%

0,1%

95%

92%

76%

83%

ESZA

Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén

2,4%

3,8%

15,0%

10,0%

ESZA

A foglalkoztatás és a munkaerőmobilitás támogatása

0,7%

2,0%

6,1%

4,2%

ESZA

Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

1,2%

1,1%

2,6%

2,0%

ESZA

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

0,6%

0,8%

0,8%

0,8%

ERFA összesen

ESZA összesen

5%

8%

24%

17%

Strukturális Alapok összesen

100%

100%

100%

100%

12. táblázat. A Közép-Magyarország régióban 2012. augusztus 6-áig támogató döntéssel rendelkező, Strukturális Alapokból finanszírozott projektek támogatási összegeinek 2014-2020-as tematikus célok szerinti indikatív besorolása

56

Látható, hogy az ERFA-ban a 2014-2020-as időszak kiemelt tematikus célkitűzéseinek megfeleltethető beavatkozás-típusokra eső forráskihelyezési döntések aránya Budapesten volt a legnagyobb és Pest megye agglomeráción kívül eső területein a legkisebb. Annak ellenére, hogy az érintett tématerületekre fordított fejlesztési források ös�szes kihelyezéshez mért részesedése még Budapesten sem közelítette meg a következő időszakban elvárt arányokat, ez a jelenség párhuzamba állítható az Európai Bizottság tematikus koncentrációra vonatkozó differenciált szabályozás-tervezetével. E logika szerint a fejlettebb régiókban realizálódó beavatkozások szigorúbb tematikus feltételeknek megfelelve valósulhatnak meg, mint azok, amelyek a kevésbé fejlett régiókat érintik. Ennek oka részint az, hogy a fejlettebb régiókban inkább biztosítottak azok a feltételek, amelyek a kiemelt tematikus célok mentén megvalósuló fejlesztések esetén is lehetővé teszik a megfelelő abszorpciót, részint pedig az, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb valószínűséggel, illetve nagyobb arányban merülnek fel olyan fejlesztési igények, amelyek nem illeszkednek a kiemelt tematikus célokhoz. A fentieknek megfelelően az ERFA forrásokból Pest megyén belül a gazdaságfejlesztéshez, K+F-hez és innovációhoz kapcsolódó költések meghatározó részben Budapesten és az agglomerációban jelennek meg. Pest megye külső karéjában a fővároshoz és az agglomerációhoz képest arányait tekintve jelentősebb támogatási összegeket fordítottak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányában történő elmozdulás kiemelt céljára, és arányaiban, valamint abszolút értékben is jelentős mennyiségű forrást rendeltek az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás és a kockázat-megelőzés és – kezelés céljához (utóbbi azonban nem tartozik bele az ERFA-források legnagyobb hányadát tömörítő kiemelt célkitűzések közé a következő időszaki jogszabálytervek alapján). Az ESZA-t illetően a tervezett tematikus szabályok szerint a források 20%-át országos szinten a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem céljára kell fordítani. Ez az arány a KMRen belül Pest megye külső részében jelenleg is teljesül: az agglomeráción kívül az ESZA források 25%-a szolgálja a fenti célkitűzést. Ez jelentősen magasabb, mint ahogy az agglomerációban, vagy akár a fővárosban jellemző, ezzel az agglomeráción kívüli térség vonatko-

57

Tematikus füzetek

zásában - a KMR-ben a vizsgált kategóriák közül egyedüliként - (túl) teljesül a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fenti minimum-arány47. Az ESZA források volumenét tekintve azonban a Pest megye külső zónáiba jutó támogatások csupán a KMR-be allokált ESZA-eszközök alig 4%-át adják: ez azt jelenti, hogy a KMR egésze szempontjából csak nagyon korlátozott jelentősége van mindennek. A forrásfelhasználás tapasztalatai alapján, figyelembe véve a 2014 utáni szabályozás várható sajátosságait, a következőket látjuk szükségesnek kiemelni: (1) Az agglomeráción kívüli zóna gyakorlatilag valamennyi vizsgált társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatóját tekintve lemaradásban van Pest megye centrum-térségéhez képest. KözépMagyarországon a fejlesztéspolitika jelenleg is deklarált célja a régió belső kohéziójának erősítése (KMOP 3.4 fejezet), Pest megye – fentebb részletezett - kettős struktúrája miatt azonban 2014 után még inkább fontos lesz a külső perifériák problémáinak fókuszáltabb, integrált kezelése. (2) Pest megye agglomeráción kívüli részén az ERFA forrásainak jelentős hányadát közlekedésfejlesztésre, illetve a környezetvédelem és kockázatmegelőzés céljaira fordították. Jelenleg ugyanakkor kevésbé tűnik valószínűnek, hogy az ERFA keretéből a KMR-ben 2014 után is rendelkezésre fognak állni hasonló célokat támogató források. Ebből értelemszerűen az következik, hogy 2007 és 2013 között ezeken a területeken (is) maximálni kell a rendelkezésre álló ERFA-keretek kihasználását48. Ugyan 2014 után a Kohéziós Alapból támogathatók maradnak hasonló típusú tevékenységek, ezek köre azonban nem mutat teljes átfedést a jelenleg ERFA-ból támogatott tevékenységekkel. A Kohéziós Alap felhasználását szabályozó rendelettervezetek alapján a környezetvédelem és a kockázatmegelőzés céljai várhatóan továbbra is támogathatók lesznek KA-forrásokból, a jelenleg ERFA-ból finanszírozott, elsősorban a térségi elérhe47 Itt is emlékeztetünk azonban arra, hogy a 20%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. 48 A kötelezettségvállalások jelenlegi állása szerint – legalábbis a KMOP tekintetében - minden esély megvan rá, hogy az itt rendelkezésre álló forrásokat teljes egészét lekösse az irányító hatóság.

58

tőség javítását célzó közlekedésfejlesztési típusú projektekre azonban a KMR-ben várhatóan nem lesz fedezet (a Kohéziós Alap a közlekedésfejlesztés területén csak a TEN-T hálózatok fejlesztését és a fenntartható városi közlekedés céljait fogja támogatni). (3) A kutatás és technológiafejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása 2014 után egyike lesz azon kiemelt témáknak, amelyekre az ERFA források legnagyobb hányadát koncentrálni kell majd. Az agglomeráción kívül jelenleg a források 21%-a ezt a célt támogatja, ezzel a közlekedés után a második legtámogatottabb tématerület. Utóbbi forráskihelyezések természetesen elsősorban a vállalkozásfejlesztési forrásoknak köszönhetően ilyen magasak (a KTF és az innováció szerepe, mint azt fentebb is jeleztük, Pest megye külső zónáiban erőteljesen limitált). (4) Az agglomeráción kívüli térségben a Közép-Magyarország régió többi részéhez képest alacsonyabb a humán erőforrás fejlesztését, az alkalmazkodóképesség és a foglalkoztatás javítását, valamint a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedését szolgáló, ESZA-ból finanszírozott támogatások aránya. Figyelembe véve az érintett terület társadalmi-gazdasági mutatóit, a forráskihelyezések jelenlegi időszaki maximalizálása mellett a 2014-2020-as időszakban szükség - és várhatóan lehetőség is - lesz a térségben az ESZA-típusú beavatkozások intenzifikálására. Kistérségi szint A megítélt SA-források tématerületenkénti besorolását kistérségi szinten a 8. térkép ábrázolja. A térképen a Bizottság 1828/2006/EK rendeletének II. mellékletében szereplő prioritási témacsoportok közül azokat tűntettük fel tételesen, amelyekbe a források legnagyobb hányada – országos szinten az abszolút támogatási összegeket tekintve több mint 90%-a - jutott. A leginkább támogatott tématerületekre vonatkozóan a témacsoportok szintjén a legtöbb esetben nem találtunk szignifikáns ös�szefüggést a kistérségek társadalmi-gazdasági fejlettségi viszonyai és a kistérségekbe jutó források nagysága között49. 49 Függetlenül attól, hogy a vizsgálatot valamennyi közép-magyarországi kistérségre végeztük el, vagy a fővárost, mint extrém értékekkel rendelkező entitást kihagyjuk a vizsgálatból.

59

Tematikus füzetek

Kivételt egyedül a környezetvédelem és a kockázatmegelőzés témacsoportja képez, ahol nagyobb arányban jutottak forrásokhoz az alacsonyabb fejlettségű kistérségek – azonban döntő részben a ceglédi és a szobi kistérségek extrém magas értékei miatt. Ezekben a térségekben a környezetvédelmi célú beavatkozások elsősorban olyan fejlesztési igényeket szolgálnak, amelyek az érintett területek környezeti viszonyaiból fakadnak (mindenekelőtt a belvízelvezetés igénye), illetve jelentős arányt képviselnek a nagyobb lélekszámú települések (pótlólagos) szennyvízberuházásai is.

60

8. térkép. SA Strukturális Alapok forrásainak tématerületenkénti megoszlása a Közép-Magyarország régió kistérségeiben 61

Tematikus füzetek

Az összességében alacsonyabb összegekkel támogatott, a 8. térképen az „Egyéb” kategóriába sorolt beavatkozások közül az infokommunikációs célú beavatkozások – vélhetően abszorpciós okokból - inkább a fejlett kistérségeket érintették, ahogyan az alkalmazkodóképesség javítását szolgáló források is nagyobb arányban jutottak a magasabb fejlettségű kistérségekbe. A 8. térképen kiemelt fő beavatkozási témacsoportok keretében megítélt támogatások nagysága és a kistérségek Budapesttől mért távolsága a KTF, innováció és vállalkozás témacsoportban egyértelmű fordított irányú kapcsolatban van. Ez természetesen abból fakad, hogy a KMR legfejlettebb kistérségei a főváros szomszédságában helyezkednek el. Más témacsoportokat illetően ilyen egyértelmű távolság-alapú meghatározottság nem mutatható ki, leszámítva, hogy a környezetvédelmi célú beavatkozások elsősorban a távolabbi, kevésbé fejlett térségeket érintették. A témacsoportokat részletes prioritási témák szerint is megvizsgálva a fentieken túl azt az eredményt kaptuk, hogy a vállalkozásfejlesztést, kutatás-fejlesztést, valamint innovációs tevékenységeket magában foglaló témacsoportban a K+F-tevékenységet és az innovációt támogató témákhoz sorolt források nagysága viszonylag erős, szignifikáns korrelációt mutat a kistérségi gazdasági erő mutatójával50. Sajátos módon az előbbiek és a kistérségi komplex fejlettségi mutató között ilyen erősségű összefüggés nem állt fenn51. A kettősség oka vélhetően az, hogy egyes szuburbán kistérségek kedvező társadalomstatisztikai mutatóik ellenére gazdasági szempontból korlátozottabb jelentőséggel bírnak. A vállalkozásfejlesztési típusú beavatkozásokra fordított támogatások nagysága a fentiekkel szemben nincs összefüggésben a kistérségek társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatóival. A vizsgált időszakban felhasznált SA-források tématerületenkénti eloszlását indikatív jelleggel kistérségi szinten is megkíséreltük ös�szevetni a 2014-2020-as időszak kiemelt tematikus célkitűzéseivel: 50 Budapesttel együtt R = 0,834**, p < 0,01; Budapest nélkül R = 0,788**, p < 0,01 51 Budapesttel együtt R = 0,586*, p < 0,05; Budapest nélkül R = 0,556*, p < 0,05

62

(1) Az ERFA esetében a tematikus célkitűzéseknek megfeleltethető forráskihelyezések aránya jellemzően a fővárossal szomszédos kistérségekben volt magasabb, a kistérségek fejlettsége és a tematikus célkitűzéseknek megfeleltethető támogatások aránya között azonban nem találtunk szignifikáns összefüggést - leginkább amiatt, mert a fentieken túl a kevésbé fejlett nagykátai kistérségben relatíve magas arányt képviselnek a 2014-2020-as tematikus célokhoz kapcsolható beavatkozások. Összességében egyik kistérségben sem sikerült megközelíteni a 2014-2020-as időszakban elvárt minimum-arányokat: a kiemelt célok részesedése a budaörsi kistérségben volt a legmagasabb (61%), a kistérségek átlaga és mediánértéke pedig 32%-on, illetve 31%-on alakult. (2) Az ESZA tekintetében a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem céljaihoz köthető beruházások aránya négy kistérségben haladja meg a 20%-ot: az aszódi és a nagykátai kistérségekben a Szociális Alap forrásainak 5050%-át, az érdi és a monori kistérségekben pedig 23-23%-át fordították erre a célra. A fenti célt támogató források aránya inkább a kevésbé fejlett kistérségekben volt magasabb, szignifikáns összefüggést azonban nem találtunk a tematikus koncentrációs arányok és a kistérségi fejlettség között. A Kohéziós Alap kistérségi szinten besorolható projektjeinek fajlagos támogatási összegei között – a Kohéziós Alapból támogatható tevékenységek jellege miatt – több nagyságrendnyi különbségek adódnak. A Kohéziós Alapból finanszírozott támogatások általános fejlettségi mutatókkal való összevetése éppen ezért jelen vizsgálat keretei között nem indokolt.

63

Tematikus füzetek

INDIKÁCIÓK A 2014-2020-AS IDŐSZAKRA A gazdasági fejlettség régión belüli egyenlőtlenségei a kétezres évek első harmadának kiegyenlítődés irányába tartó folyamatai után helyenként ingadozva ugyan, de összességében növekvő trendet mutatnak. Ez részben Budapest és a szűkebb értelemben vett agglomeráció régiós átlagnál gyorsabban erősödő gazdasági potenciálja miatt van így. Másrészt az évtized utolsó éveiben jelentkező válsággal szemben a főváros ellenállóbbnak bizonyult, mint a KMR más területei. A régió átmeneti, illetve relatív perifériatérségeinek társadalmi-gazdasági munkamegosztásban betöltött szerepe alapján nem számíthatunk arra, hogy a KMR-en belül akár középtávon markáns gazdasági kiegyenlítődési folyamatok indulhatnak be. Reális cél azonban a fenntartható, endogén potenciálra épülő gazdaságfejlesztés előmozdításával a további divergencia megfékezése, és azon társadalmi (infrastrukturális és „soft-típusú”) feltételek biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a közép-magyarországi peremtérségekben élők esélyei ne szenvedjenek hátrányt a magterületen élőkéhez képest. A fenti célok eléréséhez rendelkezésre álló eszközök várható szűkülése miatt a 2014-2020-as időszakra való felkészülés részeként a KMR számára lényeges a személyre szabott elbírálásra lehetőségére való törekvés. A tervezés és a végrehajtás során ugyanakkor megfelelően célzott allokációval és a rendelkezésre álló új területi fejlesztést szolgáló eszközökkel (ITI, CLLD)52 maximalizálni kell a beavatkozások hatékonyságát. A tervezés során kiemelt figyelmet kell kapnia a kohéziós politikai jogszabályok adta rugalmassági opciók minél teljesebb körű kihasználásának, anélkül, hogy az a kevésbé fejlett régiók érdekeit sértené. Nagyon lényeges emellett azon fejlesztéspolitikai beavatkozást igénylő szakterületek beazonosítása, amelyek nem, vagy nem kellő mértékben lesznek finanszírozhatók a Strukturális Alapok forrásaiból, és ezek számára megfelelő alternatív finanszírozási lehetőségek meghatározására (a KMR-ben tevékenység-típusok függvényében a szóba jöhető alternatív források elsősorban a Kohéziós Alap, az Európai Területi Együttműködések forrásai - valamint természetesen a hazai eszközök). 52 ITI: Integrated Territorial Investments; CLLD: Community Lead Local Developments

64

A végrehajtó intézményrendszernek a forráskihelyezés során kiemelt figyelmet kell szentelnie a megvalósítandó beavatkozások hatékonyságára: mivel a rendelkezésre álló eszközök nagysága limitált lesz, azokat a legszükségesebb és a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró területekre kell fókuszálni. Végül, de nem utolsó sorban a jelenlegi végrehajtó intézményrendszer felelőssége, hogy a 2007-2013 közötti időszakban elérhető források abszorpcióját a hatékonysági szempontok figyelembe vételével maximálja, és lehetőség szerint biztosítsa a KMR-ben azon szakpolitikai célok megvalósulását, amelyek finanszírozása 2014 után nem, vagy nem megfelelő mértékben lesz lehetséges. A KMR térségeinek eltérő fejlettségét és endogén fejlődési potenciálját, valamint a tervezett szabályozás elemeit figyelembe azt valószínűsítjük, hogy a Strukturális Alapok forrásainak 2014 utáni csökkenése eltérő módon fogja érinteni a KMR különböző térségeit (Budapestet és Pest megyét, illetve az agglomerációt53 és Pest megye külső zónáját). A jogszabálytervezetek alapján ez a csökkenés döntő részben az ERFA eszközeit érinti majd. Mivel a jelenlegi tapasztalatok alapján Pest megyében magasabb a fajlagos ERFA-támogatások nagysága, mint a fővárosban, az új szabályozás várhatóan nem szolgálja majd a régión belüli kiegyenlítődés céljait. A pest megyei ERFA-allokáció csökkenését ugyanakkor egyes tématerületeken részben ellensúlyozhatják a Kohéziós Alap forrásai, bizonyos esetekben az ETE-források, illetve a kevésbé fejlett régiókból történő esetleges forrásátcsoportosítás54 lehetősége. Utóbbi hozzáadott értéke főképp akkor lehet jelentős, ha átcsoportosítás után a „donor” régiók esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányok lesznek érvényesek a KMR-ben is – ez a kérdés azonban még nincs megnyugtató módon tisztázva. 53 A forráscsökkenés hatásai természetesen differenciált módon jelentkezhetnek az agglomeráción belül is. 54 A 2014-2020-as időszakban a KSK-alapokra vonatkozó általános rendelettervezet szerint a Bizottság kellően indokolt esetben elfogadhatja a tagállam által a partnerségi megállapodás első benyújtásakor tett javaslatot egy régiókategória teljes előirányzata legfeljebb 2%-ának másik régiókategóriákba történő átcsoportosításáról. Az esetleges forrásátcsoportosítás kapcsán figyelembe kell venni annak ERFA/ESZA arányokra vonatkozó potenciális hatásait is. A fentiekből következően a KMR számára elsősorban ERFA-átcsoportosítás lenne indokolt.

65

Tematikus füzetek

Mivel a KMR számára allokált fejlesztési források csökkenése várhatóan Pest megyét érinti kedvezőtlenebbül, a megyében jelentkező társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások, a rendelkezésre álló források jelenlegi és várható nagysága, az abszorpciós kapacitás, valamint a forrásfelhasználás témastruktúrája alapján a következő legfontosabb szempontokra hívjuk fel a figyelmet: (1) A 2007-2013-as időszakhoz képest szükségesnek látszik az ESZA-források régión belüli kiegyensúlyozottabb allokációja, s ezáltal a pest megyei végső kedvezményezettek számára allokált ESZA-források volumenének növelése. Ezt különösképpen a megye átmeneti és relatív periférikus térségeinek társadalmi mutatói indokolják. Mindamellett az ERFA-források szűkülése miatt változatlan régión belüli ESZA-allokációs megoszlás mellett jelentős aránytalanságok jelentkeznének a főváros és a megye számára jutó források nagysága között. (2) Mivel az ERFA-források legnagyobb hányadát a kiemelt tematikus célokra kell majd fordítani, és a nemzeti szintű minimumarányok teljesítésében nagy szerep hárul majd a Közép-Magyarország régióra, bizonyos jelenleg támogatott tématerületek (pl. turizmus, humán infrastruktúra-fejlesztés, helyi és regionális utak fejlesztése) SA-forrásokból történő finanszírozása várhatóan nem, vagy csak nagyon limitált mértékben lesz lehetséges. A közlekedési és a környezetvédelmi célú fejlesztési igények egy része ugyan a Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozható lesz, ahogyan bizonyos egyéb (pl. turisztikai) beavatkozások kapcsán szóba jöhető finanszírozási forrást jelenthetnek az ETE eszközei is, de vélhetően lesznek olyan tématerületek, ahol potenciális forrásfeszültség, illetve forráshiány fog fellépni. (3) Az agglomeráción kívüli térségben jelenleg a források legnagyobb része a közlekedés és a környezetvédelem célját szolgálja. Ezen célok finanszírozása a fentiek szerint részben biztosított lesz a KA forrásaiból. A térség felzárkóztatásához azonban az abszorpciós kapacitások függvényében az is szükséges, hogy az endogén fejlődési potenciál kiaknázását segítő gazdaságfejlesztési, illetve humán fejlesztési SA-forrásokból is a jelenleginél arányban részesüljön ez a terület. (4) A 2014-2020-as időszak szén-dioxid kibocsátás csökkentésé-

66

vel kapcsolatos kiemelt célkitűzése átfedést mutat az ERFArendelettervezetben szereplő másik tematikus koncentrációs előírással is. Ez azt jelenti, hogy a C02-csökkentéssel kapcsolatos célkitűzés teljesítése oly módon valósítható meg a leghatékonyabban, ha a KKV-fejlesztést és az innovációt szolgáló beavatkozások során előnyben részesülnek a CO2-kobocsátás csökkentéséhez is hozzájáruló beavatkozások. (5) A szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló célhoz ugyanakkor a Kohéziós Alap forrásai is hozzájárulhatnak, így az ERFA forrásokból CO2-csökkentésre fordítható összegek nagysága csökkenthető. Ennek azért van jelentősége, mert így a KMR-ben szabadabban felhasználható ERFA-forrás válik mobilizálhatóvá, ugyanakkor a KA bevonása révén könnyebben teljesíthetővé válik a tisztán ERFA-források felhasználása esetén meglehetősen ambiciózusnak CO2-csökkentésre vonatkozó cél. (6) A KMR-ben a következő időszak kiemelt tematikus célkitűzéseinek megfelelő beavatkozásokra fordított ERFA-támogatások aránya a térségi fejlettséggel párhuzamosan a perifériáktól a centrum irányába, nő55. Ennek oka, hogy a fejlettebb centrumtérségben várhatóan kedvezőbben alakul a kiemelt tematikus célokhoz kötődő források abszorpciója, döntő részben strukturális és fejlettségi okokból kifolyólag (egyebek mellett például magasabb vállalkozássűrűség, erősebb K+F kapacitások, jelentősebb innovációs potenciál). Ez a KMR kevésbé fejlett térségeinek támogathatóságával kapcsolatban azonban két problémakört is előrevetít. Egyrészt, hogy a perifériatérségek szűkebb abszorpciós kapacitásuk miatt a fejlett központi zónánál eleve kisebb mértékben fognak részesülni a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból. Másrészt a kiemelt tematikus célokhoz rendelendő források magas hányada miatt korlátozott mértékben juthatnak majd hozzá egyéb, az adott térség felzárkóztatásához szükséges forrásokhoz. Ezek alapján a KMR-ben szükségszerűen megfogalmazódik a tematikus koncentrációval kapcsolatos szabályok régión belüli rugalmas kezelhetőségének igénye56. 55 A kiemelt célkitűzésekre eső forráskihelyezések aránya tehát Budapesten a legnagyobb és az agglomeráción túli térségben a legkisebb. 56 Ez az igény természetesen más tagországok hasonlóan nagy belső egyenlőtlenségekkel rendelkező (fővárosi) régióiban is jogos lehet.

67

Tematikus füzetek

ADATFORRÁS ÉS MÓDSZERTAN Az elemzéshez felhasználandó adatok kiválasztása során arra törekedtünk, hogy elsősorban olyan mutatókat vegyünk figyelembe, amelyek a vizsgálat fókuszát tekintve a leginkább relevánsak és a lehetőség szerinti legfrissebb adatgyűjtésből származnak: A támogatási adatok forrása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által üzemeltetett Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR)57 adatbázisa volt. (2) A régió tágabb környezetéhez mért relatív pozícióját és belső tagoltságát leíró térstatisztikai adatokat az EUROSTAT regionális statisztikai adatbázisából, a Központi Statisztikai Hivatal STADAT tábláiból, valamint az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatállományaiból gyűjtöttük össze. (1)

A vizsgálandó projektek összeállításakor csak olyan beavatkozásokat vettünk figyelembe, amelyek a 2007-2013 közötti Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) részét képezik, és amelyek megvalósítási célterülete a Közép-Magyarország régió területére esik. Tekintve, hogy jogosultsági szempontból eltérő szabályozás vonatkozik a Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra58, a projekteket alapok szerint elkülönítve vizsgáltuk. Az adatbázis lekérdezésének dátuma 2012. augusztus 6-a volt. A Strukturális Alapokból történő finanszírozás esetén az alábbi projekttípusokat vettük figyelembe: (1) A Közép-Magyarországi Operatív Program szakmai prioritásának projektjeit, (2) Az Államreform Operatív Program KMR-ben megvalósuló részét59, 57 A projektek pénzügyi és státuszadatainak vizsgálatához az EMIR 1.1 számú projektszintű adattári lekérdezését (teljes életút-áttekintés) vettük alapul. 58 A Strukturális Alapok forrásaira való jogosultság alapja a NUTS 2 regionális szint, és ezen a szinten történik a források allokálása is. A Kohéziós Alap allokáció alapja a tagállami szint. 59 Az OP keretében egyrészt az adott területegységekhez köthető „szakmai” projektek valósulnak meg, másrészt olyanok, amelyeket valamely központi kedvezményezett valósít meg, és hatásukat tekintve országos jelentőséggel bírnak. Jelen vizsgálatban – éppen országos jellegük miatt – nem vettük figyelembe az utóbbi kategória projektjeit, ezek ugyanis funkcionálisan nem tekinthetők KMR-projektnek. Ez a sajátosság nem csak az ÁROP-ot, de az EKOP-ot és a TÁMOP számos projektjét is érinti.

68

(3) Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program KMR-ben megvalósuló részét60, és (4) A Társadalmi Megújulás Operatív Program KMR projektjeit. A Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozott projektek közül azokat tekintetük át, amelyek esetében a projektek fizikai megvalósítási helye a KMR-hez köthető. Ehhez a projektek megvalósítási helyszínére vonatkozó EMIR-adatmezőket vettük figyelembe. Az adatelőkészítés fázisában a projektszintű adatbázisokból kiszűrtük egyrészt a meghiúsult projekteket (visszalépettek, döntés után visszalépettek, szerződészárással érintettek kifizetés előtt vagy kifizetés után), másrészt azokat, amelyek jellegüknél fogva61 torzítják a területi eloszlás képét: (1) A KMOP 1.3 (Pénzügyi Eszközök)62 intézkedés projektjeit, valamint a KMOP-1.5.3/E-10 konstrukció alá tartozó Regionális Tőkebefektetési Alap projektet, amelyek az adatbázisban Budapestre sorolva jelennek meg, a végső kedvezményezettnél történő hasznosulások ugyanakkor a régió bármely pontján történhet. (2) Az intézményrendszer működtetésének finanszírozását szolgáló Technikai Segítségnyújtás (TA) prioritások projektjeit. (3) A technikailag Budapestre sorolt, valójában országos jelentőségű kiemelt projekteket (ÁROP, EKOP és TÁMOP egyes projektjei), valamint az ÁROP és az EKOP egyéb, központi kedvezményezett által megvalósított, országos jelentőséggel bíró projektjeit. Ez a szűrés azt eredményezte, hogy az EKOP projektek – jellegükből adódóan – teljes mértékben kikerültek a vizsgálandó körből. (4) A Kohéziós Alap esetében a Végrehajtás Operatív Program projektjeit. (5) A hibás helyszínbesorolással rendelkező projekteket. 60 Az elemzés során azonban végül nem számoltunk az EKOP projektjeivel, azok ugyanis a valóságban minden esetben országos jelentőséggel bírnak. 61 Bizonyos támogatási konstrukciók esetében a projektek megvalósulási helyszíne nem határozható meg egyértelmű módon. Ilyen akkor fordul elő, ha a projektek hasznosulása országos szinten történik (pl. EKOP nagyprojektek), illetve ha a projektek megvalósítása során több területi egység is érintett (pl. hálózatos infrastruktúra-fejlesztések). 62 Ezen projektek közvetlen kedvezményezettjei olyan pénzügyi közvetítőszervezetek, amelyek vállalkozások, mint végső kedvezményezettek számára nyújtanak visszatérítendő támogatásokat.

69

Tematikus füzetek

A tisztított adatbázison az eljárási szakasz azon pontján megjelenő támogatási összegeket alapul véve végeztük vizsgálatainkat, ahol az IH-döntés megszületik (ez a megítélt támogatási összegek szintje). A területi dimenziót a projektek fizikai megvalósítási helyszíne alapján vizsgáltuk, a projektgazdák székhelye szerinti vizsgálatok nem képezték részét munkánknak. Az elemzést három szinten végeztük el: (1) Budapest és Pest megye relációjában; (2) A Budapesti agglomeráció és az agglomeráción kívüli területek viszonylatában, és (3) a Közép-Magyarország régióban található kistérségek63 szintjén.

63 A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján 2013. január 1-jétől Magyarországon a korábbi kistérségi rendszert felváltja a járási közigazgatási szint. Jelen munkában a kistérségi beosztás használatát az indokolta, hogy a felhasznált társadalmi-gazdasági mutatók járási aggregációban nem állnak rendelkezésre.

70

FORRÁSJEGYZÉK •

Antal Zoltán – Bartke István (1999): A Központi (budapesti) Régió, mint funkcionális egység. In: Tanulmányok a Központi Térség regionalizációs folyamatairól és térkapcsolati rendszeréről I.

•

Bajmóczy Zoltán – Szakálné Kanó Izabella (2009): Hazai kistérségek innovációs képességének elemzése. Tér és Társadalom 2.

•

Csatári Bálint (2000): Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Dövényi Zoltán (szerk.): Alföld és nagyvilág - Tanulmányok Dr. Tóth József 60. születésnapjára. MTA-FKI Budapest

•

Csite András – Németh Nándor (2010): HDI a hátrányos helyzetű kistérségekben. Pannon.Elemző Iroda

•

http://pannonelemzo.hu/aas_szoveg/file/38_csitenemeth_hdi.pdf

•

Dusek Tamás (2004): A területi elemzések alapjai. ELTE RTT 10, Budapest

•

Faluvégi Albert (2004): A társadalmi-gazdasági jellemzők területi alakulása és várható hatásai az átmenet időszakában. MTA KTK MT-DP. 5.

•

Győri Róbert (2007): A régió települései. In: Beluszky Pál (szerk.): Közép-Magyarország. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Budapest.

•

Kiss János Péter – Tagai Gergely – Telbisz Erzsénet (2008): A szürkeállomány területi különbségei. Területi Statisztika 3.

•

Kovács Zoltán – Sági Zsolt – Dövényi Zoltán (2001): A gazdasági átalakulás földrajzi jellemzői a budapesti agglomerációban. Földrajzi Értesítő 1-4.

71

Tematikus füzetek

72

•

Kovács Zoltán (2007): Közép-Magyarország térszerkezete. In: Beluszky Pál (szerk.): Közép-Magyarország. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Budapest.

•

Nemes Nagy József (1998): A tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

•

Nemes Nagy József (1998): Vesztesek, nyertesek, stagnálók Társadalmi Szemle

•

Nemes Nagy József (2004): Új kistérségek, új városok, új versenyzők? In: Nemes Nagy J. (szerk.): Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. (Regionális Tudományi Tanulmányok 9.) ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest

•

Rittgasszer Imola, (2009): Kreatív kistérségek Magyarországon. Tér és Társadalom 4.

•

Schneider Gábor (2009): A közép-európai fővárosi régiók versenyképességének vizsgálata – Hogyan növelhető a Közép-magyarországi régió versenyképessége? Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem

•

Sipos Zsolt (2002): Pest megye kistérségeinek összehasonlító vizsgálata. Területi Statisztika, 5. (42). évf., 2. szám

•

Tánczos Tamás (2010): A magyarországi kistérségek jellemzése társadalmi-gazdasági fejlettségük és fejlődésük alapján. Területi Statisztika 4.

•

Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013

•

Országos Területfejlesztési Koncepció 2005

•

Budapest Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007 http://www.terport.hu/webfm_send/2136

•

ESPON Project 1.4.3 Study on Urban Functions, Final Report 2007. http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/ Projects/ESPON2006Projects/StudiesScientificSupportProject s/UrbanFunctions/fr-1.4.3_April2007-final.pdf

•

ESPON POLYCE Metropolisation and Polycentric Development in Central Europe, Draft Final Scientific Report 2012. http://www.espon.eu/export/sites/default/Documents/ Projects/TargetedAnalyses/POLYCE/polyce_draft_final_ scientificreport.pdf

73