Tematika. A pénz kialakulása A modern pénz Monetáris politika Fiskális politika Devizapolitika Nemzetközi pénzügyi intézmények

Pénzügyi és banki  Pénzügyi és banki alapok

Tematika A pénz kialakulása „ A modern pénz „ Monetáris politika Monetáris politika „ Fiskális politika „ Devizapolitika D i litik „ Nemzetközi pénzügyi  intézmények „

Vállalati hitelnyújtás „ Befektetési döntések „ Értékpapírok É ék í k „ Kötvények, y , váltó „ Részvények, befektetési jegyek befektetési jegyek „

Tantárgyi követelményrendszer Tantárgyi követelményrendszer „

Kötelező irodalom:  Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek (elektronikusan hozzáférhető a  g gy ( tanszék honlapján) … Vigvári András‐ Lamanda Gabriella‐Galbács Péter: A pénzügyek alapjai  /Bevezetés a pénzügyek tanulmányozásába [Ervik Kiadó] /Bevezetés a pénzügyek tanulmányozásába [Ervik … Előadásfóliák … Pénzügyi számítások I. Pénz időértéke fejezet gy j …

Tanszéki honlap címe:  http://www.gtk.uni‐miskolc.hu/gtk/ui/uipz/index.html p // g /g / / p / „ Számonkérés:  „

3 ZH pénzügyi számítás példákból (18 pont) Pótlás utolsó előadáson p gy p p … Írásbeli vizsgadolgozat a vizsgaidőszakban (32 pont) …

A pénz kialakulása A pénz kialakulása A pénz 

Pénzügytan tárgya A pénzügytan a pénzügyi rendszer  vizsgálatával foglalkozó tudomány amely  „ ‐ a rendszer belső összefüggés rendszerével, a rendszer belső összefüggés rendszerével „ ‐gazdaság más alrendszereire gyakorolt  h áá l hatásával, „ ‐alrendszereinek működésével foglalkozik. g „

A pénz ‐‐ nem közgazdászok a pénzről A pénz  „ „

„ „

„A pénznek nincs szaga.(”Vespanianus Római  császár ) császár.) „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb  Gonosz miatta városok pusztultak el” (Szhopoklész  Gonosz, miatta városok pusztultak el (Szhopoklész Antigoné) „Jogállamban pénz a fegyver Jogállamban pénz a fegyver” (József Attila) (József Attila) „Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos, akiknek  van elég és nem kell azon tépelődniük honnan van elég, és nem kell azon tépelődniük, honnan  szerezzenek.” (Joyce Carol Oates)

A pénz fogalma 1. A pénz fogalma meghatározható  f k iói l funkcióival. „ 2. A pénz a leglikvidebb jószág. „ 3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli  gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel  szembeni követelés követelése. Másképpen fogalmazva:  a pénz a bankrendszer passzívája. a pénz a bankrendszer passzívá passzívá „

Görögök „

A pénz három funkciója … számolási egység … csereeszköz … tartalékeszköz

Funkcionális megközelítés „

A pénz: … A gazdasági elszámolások eszköze … A vagyontartás eszköze A vagyontartás eszköze … Tranzakciós eszköz … Világpénzfunkció? Vilá é f k ió?

Marx‐i megközelítés Pénz 5 funkciója j … értékmérő … forgalmi eszköz …fizetési eszköz fizetési eszköz …kincsképző eszköz kincsképző eszköz …nemzetközi pénz

Max Weber megközelítése „ „ „ „

„

Az államot finanszírozni kell Az állam adókat szed Az állam adókat szed Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót – lásd  árupénz tulajdonságai árupénz tulajdonságai A fő adófizetési eszköz lesz a pénz. (Adó)fizetési funkció – forgalmi eszköz – g értékmérő  funkció

Pénzrendszerek „

Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba  k ülé é k é kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó  i é é k l k lá á bál ó mechanizmusok.   1. Árupénz rendszerek Á 2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt 3. Hitelpénz rendszerek – belső érték nélküli pénz 4. E‐money??? 

Árupénzrendszer kialakulása „

Közvetlen árucsere nehézségei … Cserében való kölcsönös érdekeltség … Csereérték meghatározása Csereérték meghatározása … Egyenértékű csere szükségessége … Időbeli megfelelés Időb li f l lé

Történelemben használatos árupénzek Yap sziget – kőpénzek (klíringház) „ Etiópia – sórúd „ Nyugat‐Afrika – Nyugat Afrika rézgyűrű „ Nomád népek – állat, állatbőr „ Kína – kauri kagyló „ Közép‐Amerika – Kö ép Amerika wampun‐öv amp n ö „

Eszményi árupénz tulajdonságai Elfogadhatóság „ Homogenitás „ Darabolhatóság „ Tartósság „ Ritkaság „ Felismerhetőség „

Nemesfémek

Pénzek kialakulása „ „ „

Nemesfémek első használata – Mezopotámia, majd  E i Egyiptom (i.e. 4500 – (i 4500 tól) ól) Első pénzérme – i.e.7. század (Lydia ‐ Kronosz  (Krőzus)) Első bankjegy – j gy Kína i.sz. 11. század

Fémpénzrendszer működése „ „

„ „ „

Gresham‐törvény „A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt.” Magyarázat: … A jó pénz kincsként kicsapódik. … A rossz pénzzel fizetnek (mindenki szabadul tőle). Következmény – a bimetallizmus monometallizmussá alakul Pénzláb: egységnyi nemesfémből hány db érmét vernek é láb é fé ből há db é é k Paritás: egységnyi nemzeti pénz milyen nagyságú aranyfedezetet  képvisel p

Pénzhelyettesek „

„ „

A pénzhelyettesítők első formája, aranyra szóló jegy B k k (l é i i é é k) b á Bankok (letéti intézmények) bocsátották ki érmeletét  ák ki é l é ellenében (külkereskedelem, kopás) ‐ klasszikus bankjegy Ipari forradalom tömegtermelés – Ipari forradalom – tömegtermelés relatív pénzhiány – relatív pénzhiány kereskedelmi váltó – bankári váltó Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele – háborúk  Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele – háborúk finanszírozása

Klasszikus papírpénz kényszerárfolyamú (elfogadását az állami akarat teszi lehetővé) „ az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki, mint  az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki mint adóslevelet „ 3 eset: ‐ elegendő arany, cél az arany megkímélése ‐ a forgalom zavartalan lebonyolítása megkívánja a többlet papírpénz  kibocsátást ‐ valós papírpénz kibocsátás – több a papírpénz , mint amit a forgalom  megkíván – bizalom csökkenése – szélsőséges esetben pénzfunkciók  megszűnése ű é „

Klasszikus bankjegy 1. Pénzhiány a gazdálkodó szervezeteknél – váltó  – szélesebb a forgalomképessége, ha bankok  j bocsátják ki  „ termelő tovább folytathatja tevékenységét, a  vevő megkapta az árut vevő megkapta az árut „ adósságlevélbe vetett bizalom „

Klasszikus bankjegy 2. – Klasszikus bankjegy 2 a modern bankok  a modern bankok kialakulása Aranyművesek széfjében őriztették az aranyat  – saját váltó – váltó forgatás – fix címletek – többlet aranymennyiség kihitelezése – y y g elhelyezett arany után kamatot fizet – bankárok – bankjegy bankárok  „ bankjegykibocsátás monopóliuma:  Bank of England Feltétele: költségvetés  hiteligényének a finanszírozása hiteligényének a finanszírozása „

Currency iskola ‐ Ricardo „ „ „ „ „ „ „

Kérdés: milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a  pénzhelyettesek közöt? Csak az arany a pénz Egy pénzintézet vagy állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki,  gy pén inté et vagy állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezik A bankjegyek mennyiségét a jegybank tetszőlegesen alakíthatja A gazdaságban az infláció automatikusan megszűnik Az arany országból való ki‐ és beáramlása automatikusan  egyensúlyba kerül úl b k ül 1844 Peel törvény (1857‐ig)

Banking iskola ‐ Took A pénzhelyettesítők, mivel betöltik a pénz  funkcióit, ugyanolyan pénzek, mint az arany „ A forgalom által igényelt pénzmennyiség a  A forgalom által igényelt pénzmennyiség a fontos „ A pénzhelyettesítők aranyra való beváltásának  é h l í ők ló b ál á á k lehetősége fontos „

Aranystandard rendszer Első nemzetközi pénzrendszer (XIX. sz. második fele – I.  Világháborúig) aranyalapú rendszer; jellemzői: Világháborúig) – aranyalapú rendszer; jellemzői: ‐ az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában  közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek ‐ az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges ‐ a pénzhelyettesek a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma megengedett nemzetközi forgalma megengedett „ Nemzeti valutaárfolyamok stabilitása, alsó és felső aranypont  közötti ingadozása közötti ingadozása „

Aranydeviza rendszer (1944‐1971) II. világháború után a nemzetközi fizetési  rendszer középpontja: a dollár – egyedüli  y p ( $) aranyalapú (1 uncia = 35$) „ A többi európai ország a $‐hoz kötötte  valutája árfolyamát valutája árfolyamát „ Csak a $‐t lehetett aranyra beváltani „ IMF, IBRD: a rendszer működésére és  ellenőrzésére   ellenőrzésére „

A modern pénz

A modern pénz: hitelpénz … Belső értékkel nem bíró, mesterséges , teremtett eszköz, 

melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve  melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése) illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a  y g g bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.  … Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre … Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz,  Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz) … A modern bankrendszer szereplői (keretek): p ‐ központi bank ‐ kereskedelmi bankok ‐ nem monetáris pénzintézetek

Modern pénz „

„

„

Formája:  ‐ készpénz (bankjegy + érme) ké é (b kj é ) ‐ számlapénz Pénzforgalomban betöltött szerepe alapján: é f l b b l l á ‐ monetáris bázis (M0): készpénz ‐ tranzakciós pénz (M1): M0 + látraszóló betét ‐ tágan értelmezett pénz (M2): M1+ határidős betét Eredete szerint: ‐ jegybankpénz ‐ kereskedelmi bankpénz

A központi bank feladatai pénzkibocsátás (emisszió) „ a pénzmennyiség szabályozása „ pénzintézeti számlák vezetése, számukra  pénzintézeti számlák vezetése számukra likviditási szolgáltatás biztosítása „ a központi költségvetésen keresztül az  p államháztartással finanszírozási kapcsolat „ árfolyampolitika „ tartalékok menedzselése „

A kereskedelmi bankok tevékenysége számlavezetés „ betétgyűjtés „ hitelnyújtás „

Ipari forradalom: hosszú lejáratú hitel igény Angol típusú bankrendszer Német típusú bankrendszer

A pénzteremtés mechanizmusa A pénzteremtés „

Ki teremti a pénzt? p

„

1. Jegybanki pénzteremtés

„

2 Kereskedelmi banki pénzteremtés 2. Kereskedelmi „

2 formája:

„

1 Ké é ‐ csakk a jegybank 1. Készpénz j b k

„

2. Számlapénz ‐ jegybank és ker. bank is!

„

Pénzteremtés: …

hitelnyújtás

…

a bank devizavásárlása

Pénzteremtés hitelnyújtással „

vállalati hitelfelvétel vállalati hitelfelvétel I. Bank mérlege Hitel ((„A A” váll.) váll ) 1 1.000 000

„

Betét („A ( A” váll.) váll )

1 1.000 000

a) fizetés bankon belül – ) fi té b k b lül keresk. bankpénzzel k k b k é l I. Bank mérlege Hitel („ („A” váll.)) 1.000

„

Betét („ („A” váll.)) Betét („B” váll.)

500 500

b) fizetés bankon kívül – jegybank pénzzel I Bank I. B k mérlege él

jegybanki betét Betét („A”): - 500 - 500

J Jegybank b k I. Bank betéte: - 500 II. Bank betéte: + 500

II Bank II. B k mérlege él jegybanki Betét („B): betét:+500 +500

Pénzteremtés a bank  Pénzteremtés a bank devizavásárlásával valuta: készpénz „ deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk) d i l á óló kö lé ( á l é kk) Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak: „

Bank Deviza 250.000 Ft értékben

„

Betét („A” váll): 250.000 Ft

Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás

Pénzteremtés a bankrendszer egészében – Pénzteremtés a bankrendszer egészében a multiplikátor hatás „

„

kötelező tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi  banknál elhelyezett betétek hány % át köteles a bank a banknál elhelyezett betétek hány %‐át köteles a bank a  jegybanknál betétben elhelyezni likviditási tartalék készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők  tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt

Pénzteremtés mechanizmusa „

1.000 Ft jegybankpénz érkezik a kereskedelmi bankba I. Bank J Jegybankpénz: b k é B tét („X”): Betét ( X”) +1.000 +1.000

„

‐ kötelező tartalékráta = 10% ‐ a bank hosszú idő tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél 30%  marad ügyfélkörön belül, 70%‐át más banknál vezetett számlákra utalnak az  ügyfelek I. Bank Szabad jbp: 900 Tartalék: 100 Hitel („A”): ?

Betét („X”): 1.000 Betét („A”): ( A”): ?

900 = 0,3*0,1*H + 0,7*H H = 1232 8 H = hitelösszeg H = 1232,8    H = hitelösszeg

Pénzteremtés mechanizmusa „ „

0,7*H = 862,96 átutalásra kerül más kereskedelmi  0 7*H 862 96 átutalásra kerül más kereskedelmi bankhoz, akik szintén képesek pénzteremtésre Hányszorosára nő a kezdeti jegybankpénz a  bankrendszer egészében?  1+(1‐y)+(1‐y)2+….+(1‐y)n = 1/y /y ‐ p pénzmultiplikátor p 1/y m = 1/y: a tartalékráta reciproka (maximum)

Tartalékrendszer, készpénztartás , p KP M= x + y − x∗ y M = a gazdaságban lévő pénz mennyisége KP = jegybankpénz x = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben y = jegybanki kötelező tartalékráta (jegybankpénzben tartják) x és y minél kisebb, M annál nagyobb • Milyen a hitelnyújtási képesség, a hitelkereslet (magánszektor pénzkereslete)? • x és y időben legyenek stabilak (szezonalitás, fejlettség)! •Jegybank gy tudja j szabályozni y ap pénzmennyiséget y g KP-n és y y-on keresztül!

Monetáris politika

Pénzügyi politika Monetáris politika

Fiskális p politika

Devizapolitika

A A monetáris politika eszköztára tá i litik kö tá „ „ „ „

Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz  mennyiségét befolyásolni?  Alapvető feladat: a gazdaság likviditásigényhez  igazítani a pénzteremtést Pénz keletkezése nem mozog együtt a  likviditásigény alakulásával! Elté ő Eltérő mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v.  á té á t it tt d á f jl tt fejletlen, stb.

A A monetáris politika eszköztára tá i litik kö tá „

Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen  mi a kitűzött cél és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank? 

• • •

Végső cél  ‐ infláció Közbülső célok (nominális horgony) –M, árfolyam Operatív cél  ‐ pénzpiaci hozamok „ Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam,  Lehetnek más végső célok is (kamat árfolyam gazdasági teljesítmény!)

„

EEszközrendszer: kö d azon akciók összessége,  k iók ö é amelyek az operatív célok teljesülését és a  közbülső célok érvényesülését biztosítják y j

A A monetáris politika eszköztára tá i litik kö tá „

Eszközök: 

• Indirekt eszközök: Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci  azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a makro‐pénzügyi  folyamatokra, a pénzmennyiségre •

Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek  szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot  y j g, képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre

Indirekt monetáris politikai eszközök p „ „

1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) 1 Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása

Váltó

Váltó leszámítolása

Váltó viszontleszámítolása

Kereskedelmi bank

Központi bank

Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban t tják J tartják. Jegybank b k mint i t végső é ő mentsvár. t á

Indirekt monetáris politikai eszközök p

„

Emelkedik a refinanszírozási kamat Megdrágul a refinanszírozás

Ker. bankok is felemelik a kamatokat

Kevesebb hitel fogy

M kevésbé fog nőni!

Indirekt monetáris politikai eszközök „ •

• „

Feltételek: Bankok hárítsák át az ügyfelekre a Bankok hárítsák át az ügyfelekre a  kamatláb emelkedését (felfele, azaz  restriktív módon hatékonyabb!) restriktív módon hatékonyabb!) Hitelkereslet kamatrugalmas legyen Viszontleszámítolást ma már nem nagyon  használják (helyette más, jegybanki  refinanszírozó hitelek)

Indirekt monetáris politikai eszközök „ „

2. Nyílt piaci műveletek – legnépszerűbb A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges  állampapír eladása vétele keretében a központi bank  állampapír eladása‐vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz  azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget  szabályozza. bál

•

Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható,  nincs bejelentési hatás nincs bejelentési hatás

•

A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz  mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat y g y ,

t C= ∗N i

Pénzügytan

Indirekt monetáris politikai eszközök

Értékpapírok árfolyama:

t C= ∗N i

C: p piaci árfolyam y t: névleges kamatláb i: piaci kamatláb N: névérték •A jegybank kamatlábemelést, M szűkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek • A jegybank kamatlábcsökkenést, M bővülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak lik iditá többl t lesz, likviditástöbblete l hiteleznek hit l k

Pénzügytan

Indirekt monetáris politikai eszközök „

•

•

3.  Repó Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással  mellett nyújtott visszavásárlással egybekötött művelet Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a  jegybank állampapír‐fedezet mellett finanszírozza az  adott ügyfelét   gy Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő  betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapír‐ fedezetet a megadott időre nála lekötött likviditás  ellenében (betét) 

Direkt monetáris politikai eszközök p

1.

Kötelező tartalékráta (y) Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi  bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a  betéteseket? Ha y nagy – kevesebb hitelnyújtás! k bb h l ú á !

Ma már más funkciói vannak! El Elemei: i tartalék mértéke, az elhelyezés alapja,  t t lék é ték lh l é l j tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat,  számítási periódus számítási periódus

Direkt monetáris politikai eszközök p „

Kötelező tartalékráta felfelé hatékony (expanzív  moneáris politikára nem igazán jó)

„

Indirekt adóztatási elem

„

Egyéb direkt eszközök: 2. Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon) 3. Irányított hitelek 4. Erkölcsi ráhatás

„ „ „

Az MNB eszköztára  • sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer  lik idi á öbbl é k l kö é é likviditás többletének lekötését szolgálják: két hetes  l álják ké h MNB kötvény „ • az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló  eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a belföldi  fizetőeszköz, devizát ad el. y g j A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+‐ 15% volt.  Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25. Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25. „

Fiskális politika

Az állam funkciói Közfeladatok: Olyan feladatok, amelyeket a  Kö f l d t k Ol f l d t k l k t gazdaság egyéb szereplői nem tudnak  megoldani. „ klasszikus: jog és rendbiztonság, államhatalmi,  klasszikus: jog és rendbiztonság államhatalmi igazgatási „ társadalompolitikai: szociális, oktatási  á d l l k ál k á egészségügyi, kulturális „ gazdasági: gazdaságpolitika – preferenciák új t újratermelés zavartalanságának biztosítása lé t l á á k bi t ítá

A közpénzügyi rendszer működésének  A közpénzügyi rendszer működésének speciális vonásai Közpénz = az állam által adó és más jogcímen  elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié. l t é Mi d kié t hát kié „ A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az  átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális  szerepe van. „ Nincs piaci kontroll Nincs piaci kontroll „

Költségvetési politika Fogalma:  ‐‐ milyen társadalmi, gazdasági funkciókat  Fogalma: milyen társadalmi gazdasági funkciókat vállal magára az állam és azt miből finanszírozza ‐ az államháztartás bevételei (elsősorban adók),  áll há t tá b ét l i ( l ő b dók) kiadásai ( állami beruházások) és a deficitet  szabályozó irányelvek összessége. bál ó i á l k ö é „ Általános célja: a hosszú távú gazdasági növekedés  biztosítása „

… 1. A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé 

szorítása „ „

fellendülés esetén: a felpörgő gazdaság visszafogása visszaesésnél: a kedvezőtlen események hatásainak tompítása visszaesésnél: a kedvezőtlen események hatásainak tompítása

Költségvetési politika … 2. A gazdasági növekedésen keresztül a 

munkanélküliség leszorítása k élküli é l íá Stagfláció: amikor a gazdaság stagnál és az infláció  növekszik ö k ik

A stabilizációs gazdaságpolitika  A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei j ‐ Infláció (lehető legalacsonyabb) ‐ Egyensúly (stabil fizetési mérleg) E úl ( bil fi é i é l ) ‐ Munkanélküliség (lehető legalacsonyabb) ‐ GDP (stabil gazdasági növekedés) ( bl d á k dé ) Anticiklikus fiskális politika (J. M. Keynes: Mindig széllel szemben  k ll it lá i) kell vitorlázni) 1. Recesszió : laza költségvetési politika   … …

kiadást növelni (kormányzati beruházások) kiadást növelni (kormányzati beruházások) bevételt csökkenteni (adócsökkentés)

2 Fellendülés: restriktív költségvetési politika 2. Fellendülés: restriktív költségvetési politika

J. M. Keynes‐ Milton Friedman „ „

Keynes: Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli  Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatottsági szint Friedman: monetarista iskola … a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet  változtatni … csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik … a kapacitások adottnak vehetők p … a pénzkínálat bővülése inflációt idéz elő a pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni,  p , lehetőséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések  meghozatalához

Az Államháztartás alrendszerei „

Fiskális rendszer = különböző pénzalapok  együttese.  ütt … központi költségvetés … társadalombiztosítási alapok

elkülönített állami pénzalapok … helyi önkormányzatok költségvetése. …

Jövedelem centralizáció (bevételek) Jövedelem centralizáció (bevételek),  centralizáció (bevételek) jövedelem újraelosztás (kiadások) újraelosztás (kiadások). „ Konszolidált  Konszolidált államháztartás Konszolidált államháztartás. „

A közpénzügyi rendszerek típusai Unitárius államok:  egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi  rendszerek. rendszerek „ Föderális államok: három szintű közpénzügyi rendszerek. „ Az Európai Unióban speciális közpénzügyi  Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban. „

A fiskális politika hatásmechanizmusa  „ „

A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken  k keresztül hat.  ül h Deficit finanszírozás: … 1. Monetizálás; … 2. Tőkepiaci finanszírozás;

„

Államadósság= felhalmozott deficit+költségvetésen  kívüli kötelezettségvállalások+függő  g gg kötelezettségek???

A magyar államháztartás pénzalapjai A magyar államháztartás kétszintű. „ Központi állami szint (irányítja az OGY): „

… központi költségvetés, központi költségvetés … TB alapok, … ‐elkülönített alapok.

„

Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi  y y ( gy y pénzalap)

Az államháztartási gazdálkodás  Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei Alapegységek Alapegységek: költségvetési szerv, alap. „ A gazdálkodás területei területei: „

… ‐ költségvetés készítés, költségvetés készítés … ‐költségvetés végrehajtása, … ‐pénzgazdálkodás, … ‐ vagyongazdálkodás … ‐zárszámadás.

Költségvetés „

„

Költségvetés:  … Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv. … Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő  g j elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.   Költségvetés készítés menete: Költségvetés  készítés menete: … Tervezés ‐ PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program  költségvetés) … Illetékes bizottság megtárgyalja … Kormány tagja előterjeszti a parlamentben … Vita … Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok politikusok, a  jjogszabály.  g y döntés jogszabály.  … Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ) … Beszámolás

Költségvetés „ „

„ „

Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és  Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és elkölti.  Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott időszak Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott időszak  alatt valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak  összeállítása … jövőre vonatkozik … tagozódik és mérlegenként publikálják g g p j … jogilag kötelező érvényű Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási  y g g g szervekre épül Összeállítás alapelvei: teljesség, egységesség, nyilvánosság,  részletesség, valódiság, áttekinthetőség

A központi költségvetés mérlegének főbb  A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei Gazdálkodó szervezetek befizetései „ Fogyasztáshoz kapcsolt adók gy p „ Lakosság befizetései „ Központi költségvetési szervek befizetései Központi költségvetési szervek befizetései „ Helyi önkormányzatok befizetései „ Nemzetközi pénzügyi bevételek „ Pénzintézetek társasági adója és osztaléka g j „ Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A bevételek legnagyobb része: adók vámok illetékek A bevételek legnagyobb része: adók, vámok, illetékek „

A központi költségvetés mérlegének főbb  A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

Gazdálkodó szervezetek támogatása F Fogyasztói árkiegészítés ói á ki é í é Felhalmozási kiadások A TB közreműködésével folyósított ellátások k űk dé é l f l ó í llá á k Központi költségvetési szervek támogatása Helyi önkormányzatok támogatása Elkülönített állami pénzalapok támogatása Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások Adósságszolgálat, kamattérítés Általános tartalék és céltartalék

A költségvetés egyenlege „

„

„

1. Technikai deficit: bevételek időszakosan folynak  b ki dá k f l be, kiadások folyamatosan merülnek fel – ül k f l rövid  ö id lejáratú hitel felvétel 2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért  jövedelemszabályozási mérték miatt – értékpapír  kibocsátása 3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elől nem lehet  g kitérni, de a gazdaság teljesítőképessége nem visel el  nagyobb elvonást ‐ gy tartós forrással, külföldről fedezik f f f

Költségvetés nemzetközi  Költségvetés nemzetközi összehasonlítása „

GDP‐hez való viszonya jelentős szóródást  mutat … Az újraelosztás függ: j gg

a gazdasági fejlettségtől „ piaci hagyományoktól  piaci hagyományoktól „ szociálpolitikai elképzelésektől „

Társadalombiztosítás „

Fő feladatai: Fő feladatai … Nyugdíjbiztosítás (öregségei, rokkantsági, baleseti, 

özvegyi, árvaellátás, szülői) özvegyi árvaellátás szülői) … Egészségbiztosítás (gyógyító‐megelőző ellátások,  gyógyászati szolgáltatások: terhességi‐gyermekágyi gyógyászati szolgáltatások: terhességi gyermekágyi segély,  segély táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti  táppénz, baleseti járadék … Szociális jellegű kiadások „

Fő bevételei:  Fő bevételei : … munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok … a TB vagyonból származó jövedelmek a TB vagyonból származó jövedelmek

Elkülönített állami pénzalapok „ „ „

az állam egyes feladatait finanszírozza (pl. vízügy,  környezetvédelem út) környezetvédelem, út) államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál Előnyei: Előnyei:  bizonyos függetlenség a kp. költségvetéstől … vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét  vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat …

„

Hátrányai: a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott … a források elosztásánál nem érvényesülnek a gazdasági preferenciák … az állami pénzek kezelése decentralizálódik áll i é k k lé d t li álódik …

Önkormányzatok 1. Közösségi feladatok finanszírozása „ 2. Gazdasági fejlődés – 2 Gazdasági fejlődés infrastrukturális  és   infrastrukturális és egyéb beruházások „ Gazdálkodás: „

… Adóbevételek: a központi adóbevétel egy része,  Adóbevételek: a központi adóbevétel egy része,

saját adókivetési jog gyakorlása … Támogatások … Saját bevételek: működésből származó ár‐ és  díjb ét l áll lk á i b ét l köt é kib átá díjbevétel , vállalkozási bevétel, kötvénykibocsátás 

Devizapolitika, fizetési mérleg

A fizetési mérleg Külkereskedelem – devizapiac Nemzetközi hitelforgalom A fi té i é l d fi í iój A fizetési mérleg definíciója A fizetési mérleg részei g A fizetési mérleg és a külső egyensúly

Külkereskedelem ‐ devizapiac Nyitott zárt gazdaság (lakosság, vállalatok, áht,  N i á d á (l k á áll l k áh külföld) 1 1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a  valuta keresletét és kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen  befolyással bírnak Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak  nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással  kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás  formájában Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a  valuta árát és ez milyen hatással van a  belgazdasági folyamatokra a fizetési mérlegre belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre

Külkereskedelem ‐ devizapiac A és B ország – kereskedelmi forgalmat A pénze  szerint dollárban számolják el szerint, dollárban számolják el B elad A‐nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit B‐től – jenre van szüksége! Kialakul a devizapiac!

Külkereskedelem ‐ devizapiac Ár (jen/dollár)

DEVIZAPIAC S

150 D

Millió $

50 USD kereslet – A ország exportja (B importja) USD kínálat – B ország exportja (A importja)

Külkereskedelem ‐ devizapiac Devizapiaci egyensúly – ha a két ország  közötti kereskedelem egyensúlyban van !  Ki l k l 150 j /USD á f l Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió  50 illió USD kereskedelmi volumen mellett „ „

Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne?  Kínálat meghaladná a keresletet! Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot!

Külkereskedelem ‐ devizapiac Miért pont 150 jen/USD az árfolyam? / Gazdasági racionalitás! A országban a kókuszdió 120 USD/tonna Belép a külkereskedelem! – B országtól is lehet venni! Belép a külkereskedelem!  B országtól is lehet venni! B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik ha az árfolyam 200 jen/dollár? Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? A‐béli kereskedő 12000/200 = 60 USD‐ért tud vásárolni  A‐béli kereskedő 12000/200 = 60 USD‐ért tud vásárolni B‐ből kókuszdiót!

Külkereskedelem ‐ devizapiac Mi fog történni? „ A‐ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik – lenyomja a 120 dolláros árat lenyomja a 120 dolláros árat „ Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete  nő) – lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot nő)  lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot „ B‐ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a  12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítődnek! A‐ban 100 USD lesz a kókusz ára, B‐ben 15000 jen,  valutaárfolyam pedig = 150 jen/USD

Külkereskedelem ‐ devizapiac E á ö é Egy ár törvénye – L of one Low f price i (LOOP) Ez minden tradeable termékre érvényes! Vásárló‐erő paritás (purchasing power parity):  a kialakult devizaárfolyam mellett a  külkereskedelmi forgalomban szereplő  termékek ára egyenlő a két országban! Big Mac index (lásd később)

Nemzetközi hitelforgalom A és B között szabad a pénzmozgás – A é B kö ö b d é á lehet  l h hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A 25 % az éves kamatláb A – 25 % é k láb B – 16 % az éves kamatláb B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A – értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk  nő – kamat csökken B – értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek!

Nemzetközi hitelforgalom Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B  befektetőinek USD‐re van szükségük (20  millió USD) – megnő a dollárkereslet! Ár (jen/dollár)

DEVIZAPIAC S

Új árfolyam

180 150

D’ D D

A exportja

45 50 65

Millió $ A importja

Nemzetközi hitelforgalom A importja – 65 millióra nő A A exportja – j 45 millióra csökken 45 illió ökk IM – X = 20 millió USD! – hiány A ország  mérlegében! é l éb ! De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól! A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy  egy ország importja és exportja megegyezik!

A fizetési mérleg definíciója „

„

„ „ „

EEgy adott ország külgazdasági kapcsolatainak  d tt á kül d á i k l t i k pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű flow jellegű A fizetési mérleg statisztika a nemzeti  számlarendszer (System of National Accounts ‐ NSA) alapján készül Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és  f lh l felhalmozási számlákon alapul á i á lák l l Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net  worth) változását mutatja worth) változását mutatja Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági  é de o a ötőd ) érdek hova kötődik?)

A fizetési mérleg részei 1993‐ig: 2 részből állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2 2. Tőkemérleg 1993‐tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer)  , ( ) harmonizáció: 1. Folyó fizetési mérleg 2 2. Tőkemérleg 3. Pénzügyi mérleg 4. Nemzetközi tartalékok változása Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997‐től készül így

Tőkemozgások típusai „

„

„

Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért  fantáziát lát az országban gyárat telepít fantáziát lát az országban, gyárat telepít,  szakmai, stratégiai befektető (FDI) Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség,  f j g, pénzügyi befektető, 10 %‐nál kisebb  tulajdonrész Köl ö ők Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb  i lá é ü i bb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt  hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus! Nem mindegy milyen típus! 

Tőkemozgások típusai „ „

„

A folyó és a tőkeszektor műveletei között  A f l ó é tők kt ű l t i kö ött szoros kölcsönhatás és átváltás van.  Af l ó é l A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket  í iój tők ű l t k t válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett  hosszúlejáratú hitel) hosszúlejáratú hitel)  A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre  vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot,  a direkt befektetések profitot eredményeznek,  az értékpapírokra hozamot fizetnek ‐ p p ezek, , amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó  fizetési mérleget terhelik)

Külső egyensúly A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az  A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a  é é l kf f á ók l ál k gazdaságpolitika számára  Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker.  bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi  pénzmennyiségre is pénzmennyiségre is Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X‐IM=0 y g gy y

Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése) ( )

Külső egyensúly Ha a Folyó Fizetési Mérleg deficites: finanszírozni kell! Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a Folyó Fizetési Mérleg deficites! Alapmérleg: X‐M+LTC=0 LTC ki á í h ó h LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás  ú l já ú f á Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat  (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek egy 10 éves (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves  államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X‐M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

Külső egyensúly Szempontok: „ Ne az abszolút, hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg  Ne az abszolút hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg hiányt nézzük – GDP‐hez viszonyítva „ Mekkora az ország adósságállománya? „ Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása  kk ák l lék k (h h l á esetén lehessen fedezni az importot) „ Tudja Tudja‐ee működőtőke működőtőke‐beáramlás beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell  Árfolyam politika!

A pénzügyi piac és  közvetítő  intézményrendszer

Pénzügyi piacok csoportosítása Pénzügyi piacok csoportosítása „

Kereskedés tárgya szerint Kereskedés tárgya szerint … pénzpiacok … tőkepiacok

„

Kibocsátás szerint … nyílt … zárt

„

Funkció szerint Funkció szerint … elsődleges … másodlagos g

„

Az ügylet esedékessége szerint … azonnali (promt) azonnali (promt) … határidős (termin)

Pénzpiac jellemzői „ „ „

„ „

Egy évnél rövidebb lejáratú ügyletek Forrásai a rövid lejáratú megtakarítások j g Rövid távú finanszírozási és likviditási problémák megoldása … vállalati forgóeszköz finanszírozás vállalati forgóeszköz finanszírozás … állam: adófizetés szakaszossága, költségvetési kiadások  folyamatossága y g A megtakarítók jelenlegi pénzüket cserélik el a felhasználók  jövőbeli pénzére Legfontosabb eszközei: váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú  bankbetét és bankhitel

A tőkepiac jellemzői „ „ „ „ „ „

Hosszú lejáratú, egy évnél hosszabb ügyletek Forrásai a hosszú lejáratú megtakarítások Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok piaca Hosszú lejáratú bankhitelek és értékpapírok piaca Vállalati beruházások forrása Költségvetési deficit finanszírozása Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény, Legfontosabb eszközei: részvény, kötvény,  záloglevél, hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel

Nyílt és zárt piac „

Nyílt piac jellemzői:  … Nyílt kibocsátás – széles befektetői körből von be 

tőkét … Tőzsdei forgalmazás és tőzsdén kívüli megjelenés  is lehetséges is lehetséges „

Zárt piac jellemzői: … Zárt kibocsátás – szűk befektetői kör számára 

ajánlja fel a értékpapír vásárlás lehetőségét

Elsődleges‐másodlagos piac Elsődleges piac „ Pénzügyi eszközök kibocsátása, új értékpapír forgalomba kerülése Pénzügyi eszközök kibocsátása új értékpapír forgalomba kerülése „ A megtakarítás átalakul működő tőkévé „ Saját tőkéhez jutás részvény kibocsátással „ Kölcsöntőkéhez jutás kötvénykibocsátással (vállalat, állam) Másodlagos piac „ A korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása á á é é í f á „ Biztosítja a kibocsátott pénzügyi eszközök likviditását „ A saját tőkét nem változtatja, ha új tulajdonos vásárolja fel a céget A saját tőkét nem változtatja ha új tulajdonos vásárolja fel a céget „ A megtakarítások és a befektetések lejárati struktúrájának összehangolása „ Információszolgáltatás a befektetőknek és a kibocsátóknak

A pénzügyi közvetítő rendszer megtakarítók

pénz é ték értékpapír í

pénz

közvetlen é ték í felhasználók tőkeáramlásértékpapír

közvetett kö t tt tőkeáramlás

A közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények „ „

„

Kereskedelmi bankok: betétgyűjtés, termelés  fi finanszírozás, fizetési forgalom lebonyolítása í á fi é i f l l b lí á Befektetési bankok: tőkepiaci értékpapír  kibocsátások, befektetések szervezése és  lebonyolítása Lízingtársaságok: befektetett eszközök hosszú  lejáratú finanszírozása (eszköz a lízingtársaság  j ( g g tulajdonában marad)

A közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények „

Befektetési alapok: Kis tőkék összegyűjtése előre  meghatározott befektetési cél alapján értékpapír, ingatlan meghatározott befektetési cél alapján – értékpapír ingatlan … nyílt végű: jegyei bármikor visszaválthatók – likviditási  kockázat – likvid eszközök tartása kockázat  likvid eszközök tartása … zárt végű: lejárat előtt nem váltható vissza – a tőke  változatlan  változatlan

Nem bankjellegű pénzügyi intézmények: a pénzügyi közvetítő  Nem bankjellegű pénzügyi intézmények: a pénzügyi közvetítő funkció másodlagos, jellegükből adódóan halmozódik fel  jelentős tőke

Közvetlen tőkeáramlást biztosító intézmények Tőzsde

• A tőzsde egy különlegesen szervezett szervezett, koncentrált piac piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. • A tőzsde csak helyszínt biztosít a kereskedéshez mindez szigorú − meghatározott árukat, árukat szabályok − meghatározott helyen, szerint − meghatározott időben, időben folyik. − meghatározott személyek, − meghatározott eg a á o o módon ódo ad adhatnak-vehetnek. a a e e e szigorú szabályok = tőzsdei szokványok

„virtuálissá” válik

Bankrendszerek Bankrendszerek,  bankműveletek

Bank fogalma Olyan intézmény, amely hivatásszerűen vesz  igénybe és nyújt hitelt, illetve amely sajátos  p p szervezete pénz teremtésére is képessé tesz Szó eredete:  ó d banca (olasz) – b ( l ) pad d banque (francia) – q ( ) láda, fiók ,

A pénzügyi közvetítôk szerepe Deficites pénztulajdonosok (végsô adósok)

Sok adós szükséglete: 11. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönzô vállaljon lényeges kockázatot 3 Nagyobb összegû hitel 3.

Pénzügyi közvetítôk (bankok)

Szufficites pénztulajdonosok (végsô hitelezôk)

Sok hitelezô szükséglete: 11. Likviditás Lik idi á 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4 Kis 4. Ki összegû ö û befektetés b f kt té lehetôsége

A közvetlen és közvetett pénzközvetítés összehasonlítása

Szempontok Kapcsolat szufficites és deficites személyek között Költség Összegtranszformáció Lejárattranszformáció Kockázattranszformáció

Értéktôzsde

Bank közvetett

közvetlen

a hitel és betétkamat kö ti marge közti különbözô összegû betétek és hitelek különbözô lejáratú betétes és hitelek van

ügynöki jutalék egy értékpapírkibocsátás különbözô címletekben értékpapírok másodlagos piaca nincs

A pénzügyi intézményrendszer p gy y Közvetlen tőkeáramlás Elsődleges piac • Kockázati tőketársaságok • Befektetési társaságok g

Másodlagos piac • Tőzsde •Értékpapírbizományosok •ÉrtékpapírÉrtékpapír kereskedők

Pénzügyi közvetítők Monetáris közvetítők

Nem monetáris közvetítők

Bankjellegű • Bankok intézmények •Takarékszövetkezetek • Befektetési bankok •Jelzálogbankok •Lakástakarékpénztárak Befektetési •Befektetési alapok

Nem bankjellegű intézmények • Biztosítótársaságok •Nyugdíjalapok •Egészségbiztosítók

Passzív bankügyletek „

A forrásképzésről van szó.

z

Számlanyitás, betétgyűjtés, értékpapír kibocsátása, bankközi hitelfelvétel, (hazai és nemzetközi pénzpiac) értékpapír fedezete mellett felvett hitel (repo, váltó viszont  leszámítolás, penziós ügylet, lombard hitel) á í á ó ) jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, tőkeemelés, alárendelt kölcsöntőke.

z z z z z z

„

A bankok eredetileg letéteteket kezeltek díj  ellenében.

Vásárolt források Számlanyitás, vagy más betéti konstrukciók, „ Bankszámlák típusai: pénzforgalmi, folyó,  betét‐,elkülönített, letéti,  betét elkülönített letéti „ Ügyfelek és a bank közötti közvetlen  jogviszonyt testesítenek meg. í k „ Betét biztosítás! „

Az ügyfélbetétek csoportosítása Gazdasági szereplők jellege szerint (lakossági,  vállalati, államháztartási, külföldi) „ Lejárat szerint (látra szóló, határidős) Lejárat szerint (látra szóló határidős) „ Futamidő, „ Hozzáférés módja (fenntartásos, zárolt) „

Banki értékpapírok Léteznek papír, betétkönyv alapú betéti  konstrukciók, „ kötvény, CD, (kötelező tartalékolás elkerülése,  kötvény CD (kötelező tartalékolás elkerülése másodlagos piac) „ záloglevél kibocsátás (hosszú lejárat,  ál l él k b á á (h úl á másodlagos piac) „ alárendelt kölcsöntőke, (járulékos tőkeelem) „

Vásárolt források Rövid lejáratúak, „ Likviditás menedzselés, „ Drága és illékony forrás, Drága és illékony forrás „

Semleges bankműveletek Pénzforgalmi szolgáltatások (számlapénz‐,  készpénz forgalom, készpénz kímélő fizetési  módok biztosítása)) „ Bankjegy kereskedelem, „ Bankári szolgáltatások (széf, letétkezelés,  ká l ál á k ( éf l é k lé vagyonkezelés,közvetítői‐ügynöki  tevékenység, tanácsadás, privat banking) „

Aktív ügyletek Hitelezés, hitelközvetítés, „ Garancia, vagy kezességvállalás, „ Pénzügyi lízing, Pénzügyi lízing „ Követelések megvásárlása, megelőlegzése  (váltóleszámítolás, faktorálás, forfetirozás) „ Befektetések, értékpapír üzletek, (üzleti célú  Befektetések értékpapír üzletek (üzleti célú és kényszer befektetések) „

A banki hitelezés esetei „

pénzteremtő hitel, célja a vállalat likviditásának  fenntartása: a bank adott ügyfélkörrel áll  kapcsolatban, számlavezető jogköre alapján  átlátható viszonyokkal találkozik, nincs egyedi  hitelbírálat. 

„

Pénz újraelosztó hitel, célja jövedelem megelőlegzése:az akció sikeressége esetén tud az akció sikeressége esetén tud visszafizetni, hitelbírálat, veszteségkockázat.

Hitelnyújtás, hitelközvetítés Hitelnyújtás hitelközvetítés hitelek csoportosítása „ „ „ „ „ „ „ „ „

Hitel folyósító szerint (jegybanki, banki, egyéb) hi l dó hitel adós szerint (Vállalati, lakossági, közületi, bankközi) i (Váll l i l k á i kö ül i b kkö i) felhasználás (termelési, fogyasztási, lombard) f finanszírozott eszköz szerint (beruházás, forgóeszköz) í k (b há á f ó k ) lejárat (rövid, közép, hosszú) megtérülés szerint (árbevétel, jövedelem és egyéb forrás) fedezet  (nyílt, biankó; fedezet melletti  folyósítás módja ( rulirozó, nem rulirozó) valutanem szerint. 

Vállalati hitelnyújtás

Vállalatfinanszírozás Belső forrás •mérleg sz. sz eredmény •amortizáció •eszközeladás kö l dá

Kereskedelem finanszírozó szállítói hitel •egyéb nem kamatozó tartozás

Külső forrás Ideiglenes

Közvetett •bankhitel, •faktoring, g •lízing

Végleges

Közvetlen •kölcsön, •kötvény, •váltó

Hitelbírálat szempontjai „

Pályázó jelleme (Character)

„

Vállalat hitel‐visszafizetési képessége  (C (Capacity) it )

„

A vállalat saját vagyona (Capital) A vállalat saját vagyona (Capital)

„

A hitel fedezete (Collateral) A hitel fedezete (Collateral)

„

A vállalat gazdálkodásának körülményei  (Conditions)

Cenzúra‐előterjesztés tartalmi  elemei Vállalkozó hitelképességének elemzése  ( (adósminősítés) ) „ Konkrét hitelcél leírása „ Kért hitel futamideje, törlesztései é h lf d l é „ Hitelek közvetlen fedezete te e ö et e ede ete „ Hitelek közvetett fedezete (biztosítékok) „ Múltbeli tapasztalatok „ Következtetés (Javasolt hitelfeltételek) Következtetés (Javasolt hitelfeltételek) „ Speciális monitoring (ha szükséges) „

Kockázatkezelő  „

Feladat: A hitel kockázatának ellenőrzése, a  Feladat: A hitel kockázatának ellenőrzése, a hitelportfólió minőségének megőrzése

„

Státusz: Elbírálótól független

„

Módszer: Elsősorban a pénzügyi  beszámolók és a hitelkérelem ellenőrzése beszámolók és a hitelkérelem ellenőrzése 

„

Véleményét a cenzúra‐előterjesztéshez  Véleményét a cenzúra előterjesztéshez csatolják

Hitelfeltételek „ Hitelcél „ Hitelösszeg – l f l óíá folyósítás ütemezése é „ Kamatláb, egyéb díjak, jutalékok K láb éb díj k j lék k „ Türelmi idő Tü l i idő „ Futamidő – Futamidő

törlesztés időpontjai törlesztés időpontjai

„ Biztosítékok

Banki fedezetek Banki fedezetek „

„

Személyi biztosítékok … egyszerű kezesség … készfizető kezesség … egyszerű és készfizető garancia Tárgyi biztosítékok … zálogjog  „ „ „

jelzálog kézizálog zálogjog vagyontárgyon

… Óvadék … Árbevétel engedményezés Áb é l d é é

A pénzintézetek által nyújtott hitelek felajánlott fedezet szerint Hitelek Személyi hitelek Biankó hitelek Kezeshitelek Váltóleszámítolási hitelek

Reálhitelek Lombardhitelek Cessziós hitelek Jelzáloghitelek

Last control „ Hitelszerződés – Hitelszerződés cenzúrahatározat  cenzúrahatározat

egyeztetése „ Biztosítékok „ (Projektszerződések) „ (Saját erő – letéti számlán) „ Hitelszámla nyitás „ Folyószámla‐szám ellenőrzése

Monitoringg „

Hitelezési dosszié karbantartása … Hitelkérelem … Cenzúra‐előterjesztés … Hitelszerződés Hitels er ődés … Biztosítékok adatai … Folyósítás és adósságszolgálat adatai … Adósminősítések adatai … Személyes megkeresések tapasztalatai … Esetleges értékvesztés Esetleges értékvesztés

Negyedéves adósminősítés „ Beszedés „

Hitelezési probléma jelzői Hitelezési probléma jelzői • késve küldi el a meghatározott kimutatásokat

• látogatás elől kitér • nagy fluktuáció a vezetésben • lecsökken az adós betétállománya, forgalma • folyószámlahitel tartósan a maximumon • új erőszakos hitelkérelmek • munkaügyi problémák, sztrájk •nem nem teljesíti időben fi fizetési etési kötele kötelezettségeit ettségeit • egyesülni akar más vállalattal

Hitelveszteség megelőzése g g „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „

tanácsadás új tőke szerzése privatizáció növekedési tervek csökkentése vevőállomány beszedésének gyorsítása, nagyobb szállítói  hitel készletgazdálkodás javítása kiegészítő fedezetkérés garanciakérelem hitelszindikálás hitel átütemezése új hitel folyósítása személyes nyomásgyakorlás jogi lépések

Befektetési döntések

Beruházás értékelési módszerek  Beruházás‐értékelési módszerek és alkalmazásuk „ „ „ „

Befektetési döntések kritériumai Statikus és dinamikus beruházás‐értékelési  módszerek és alkalmazásuk módszerek és alkalmazásuk Beruházás‐értékelés különböző módszerekkel B há á i Beruházási esettanulmány tt l á

Beruházási döntések Fő cél: olyan eszközökbe fektessük a  pénzünket melyek többet érnek pénzünket, melyek többet érnek  számunkra, mint a piaci áruk Eldöntendő kérdések: Eldöntendő kérdések: „ Mekkora a beruházási alternatívák  tőkeigénye és ezek mikor merülnek fel? ők é é k k l kf l „ Mekkora lesz várhatóan a beruházások  Mekkora lesz várhatóan a beruházások hozama és az milyen ütemben érvényesül? „ Mekkora legyen a beruházásoktól elvárt  M kk l b há á któl l á t hozam?

Beruházás‐értékelési módszerekkel  szemben támasztott követelmények b á k l é k „

Adjon világos döntési szabályt, hogy  elfogadjuk vagy elutasítjuk‐ee a beruházást elfogadjuk vagy elutasítjuk a beruházást

„

Rangsort tudjunk felállítani a befektetési  alternatívák között

„

Legyen közvetlen összhangban a vállalat  k l h b áll l stratégiai céljával

A beruházás‐értékelés szempontjai I.  A beruházás értékelés szempontjai I ( (Statikus módszerek) ) Csak a beruházási költséget veszi figyelembe  (Legkisebb Költség ‐ LK) „ A beruházási költséget és a beruházás  A beruházási költséget és a beruházás nyereségét veszi figyelembe (Számviteli  Profitráta SZP) Profitráta ‐ „ A beruházási költséget és a beruházás  pénzáramát és időbeli esedékességét veszi  figyelembe (Megtérülési Idő ‐ MI) figyelembe (Megtérülési Idő  „

Legkisebb költség módszer g g Csak rangsorolásnál használható

Előnye: „

számítása egyszerű, könnyen érthető

Hátránya: „

nincs tekintettel a befektetés hozamaira nincs tekintettel a befektetés hozamaira

Alkalmazása: „

Ahol a befektetés végrehajtása eleve eldöntött,  vagy jogszabályi kötelezettségen alapul és  rögzített a műszaki specifikációja

Számviteli profitráta módszer p 1 n ∗ ∑ Ei n0 i =1 Számítása: SZP = P0 Előnye: „

n0 - évek száma Ei - ii-dik dik év eredménye P0 - beruházási kiadás SZP - számviteli profitráta

közvetlen összefüggésben van a számviteli adatokkal, így a  beruházás terv szerinti teljesítése könnyen ellenőrizhető beruházás terv szerinti teljesítése könnyen ellenőrizhető

Hátránya: „ „ „

nem veszi figyelembe a pénz időértékét nem veszi figyelembe a pénz időértékét profitadatokból számolunk és nem pénzáramból átl átlagszám félrevezető lehet  á fél tő l h t

Alkalmazása: „

Vállalat/divízió teljesítményét a ROA mutató alapján ítélik  meg

Megtérülési idő g n

Számítása: Előnye: „ „

n ⇒ P0 := ∑ CFi i=1

n - megtérülési idő CFi - i-dik év cash-flowja P0 - beruházási kiadás

egyszerű, könnyen érthető ha a fizetőképesség bizonytalan, megkerülhetetlen

Hátránya: y „ „ „

nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét kockázatos befektetések elfogadására ösztönöz 

Alkalmazása:  Alkalmazása: „ „ „

kis tőkeigényű beruházásoknál kis állalko ásoknál kisvállalkozásoknál előzetes beruházás‐értékelésnél

A beruházás‐értékelés szempontjai II.  Di Dinamikus módszerek ik ód k Figyelembe veszik a beruházás költségét, a  beruházás pénzáramát annak időbeli beruházás pénzáramát, annak időbeli  esedékességét és az elvárt hozamot is  „ Diszkontált megtérülési idő  „ Nettó Jelenérték Nettó Jelenérték „ Belső Megtérülési Ráta „ Jövedelmezőségi index „ Hozamnövekedési mutató Hozamnövekedési mutató „ Költség‐egyenértékes

Diszkontált megtérülési ráta g n

Számítása: Előnye: y „ „

n ⇒ P0 : = ∑ i =1

CFi

(1 + r )

i

n - megtérülési idő CFi - i-dik év cash-flowja j P0 - beruházási kiadás r - elvárt hozam

ha a fizetőképesség bizonytalan, megkerülhetetlen figyelembe veszi a pénz időértékét figyelembe veszi a pénz időértékét

Hátránya: „ „

nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat nem veszi figyelembe a megtérülés utáni pénzáramokat kockázatos befektetések elfogadására ösztönöz 

Alk l Alkalmazása:  á „

beruházások esetében szűrőszabályként

Nettó Jelenérték n - megtérülési idő n CFi CFi - i-dik év cash-flowja P0 - beruházási kiadás i r - elvárt hozam i =1 1 + r

Számítása: NPV = − P0 + ∑ ( Előnye: „ „ „

)

minden fontos információt figyelembe vesz minden fontos információt figyelembe vesz közvetlen összefüggésben van a legtöbb vállalat stratégiai  céljával a NPV additív, így könnyen kiegészíthető alternatív  értékelésekkel

Hátránya: „

az abszolút vagyonnövekedést mutatja és nem a fajlagost az abszolút vagyonnövekedést mutatja és nem a fajlagost

Alkalmazása:  „

minden nagyobb összegű beruházás értékeléséhez  i d bb ö ű b há á é ték lé éh ajánlott

Jövedelmezőségi index g Számítása: Előnye: „

GPV PI = P0

PI - Jövedelmezőségi index GPV - Bruttó Jelenérték P0 - beruházási kiadás

mutatja a fajlagos vagyonváltozást

Hátránya: „

kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető  kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető eredményhez vezethet

Alkalmazása:  Alkalmazása: „

tőkekorlát esetében alkalmazható, ha több beruházás  közül kell választani és a beruházások darabolhatók

Hozamnövekedési mutató PI - Jövedelmezőségi index CPI – hozamnövekedési mutató r - diszkontráta

Számítása: CPI = n PI * (1 + r ) − 1 Előnye: „ a fajlagos vagyonváltozást mutatja és tekintettel  j g gy j van az időtartamra is Hátránya: „ kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető  eredményhez vezethet eredményhez vezethet „ Alkalmazása:  „ tőkekorlát esetében alkalmazható, ha több  beruházás közül kell választani és a beruházások 

Belső megtérülési ráta g Számítása: Előn e Előnye: „ „

n

NPV := 0 = − P0 + ∑ i =1

CFi

(1 + IRR)

i

bemutatja, hogy mekkora a beruházás hozama, a  befektetett tőke % ban befektetett tőke %‐ban legtöbb esetben az NPV‐vel azonos eredményt ad

Há á Hátránya: „ „ „

kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető  eredményhez vezethet d é h th t nem alkalmazható szabálytalan pénzáramok esetében számítása kézzel igen nehézkes á í á ké l i hé k

Alkalmazása:  „ „

beruházási hitelkérelmek esetében pénzügyi befektetések értékelésekor

Értékpapírok

Értékpapírokról általában „ Fogalma: „Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő okirat” (Pósch) „

Okmány (papír) ‐ dematerializáció (értékpapírszámla) immobilizáció (KELER)

„

Alakszerűség (jogszabály) l k ű é (j bál )

„

Könnyen mobilizálható, átruházható (forgalomképes)

„

Fajtái megszámlálhatatlanok 143

Ormos, Szabó

Értékpapírok fogalma Jogi közelítés Jogi közelítés „...törvény által értékpapírnak minősített szigorú  alakszerűséghez kötött okirat...” Közgazdasági közelítésmód „...jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel,  jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel sorozatban kibocsátott okirat, illetve elektronikus jel, amely  hitelezési vagy tagsági jogviszonyból eredő jogokat és hitelezési vagy tagsági jogviszonyból eredő jogokat és  kötelezettségeket átruházhatóan testesíti meg.” 144

Ormos, Szabó

Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása I. p p ( gj ) p Értékpapírban foglalt  p p g vagyonjog szerint

Értékpapírban foglalt jog p p g j g szerint

… hitelviszonyt megtestesítő  (kamatozó)

… árukövetelést megtestesítő … pénzkövetelést  pénzkövetelést

… tagsági jogokat 

megtestesítő

megtestesítő „

névérték követelés

„

névérték + kamat

„

jövedelem követelés

… áruval kapcsolatos jog á lk l j

145

Ormos, Szabó

Értékpapírok (legjellemzőbb)  Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása II. p

Értékpapír hozama szerint

Értékpapír lejárta szerint

– formailag nem kamatozó

– rövid lejáratú

– fix kamatozású

– hosszú lejáratú

– változó kamatozású

– lejárat j nélküli

– átmeneti formák

Értékpapír p p forgalomképessége szerint

Értékpapír p p tulajdonosai j szerint

– bemutatóra szóló

– közforgalomra g szánt

– névre szóló

– adott körnek szánt

– rendeletre szóló 146

Ormos, Szabó

Értékpapírok (legjellemzőbb)  Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása III. p Forgalmazás területe szerint

Forgalom koncentráltsága alapján – tőzsdén forgalmazott • „A” • „B „B” • „C” – tőzsdén nem jegyzett

– belföldi forgalomra szánt – nemzetközi forgalmazású

Értékpapír p p kibocsátója j szerint

Gazdaságban g betöltött szerepük szerint

– állampapírok p p

– p pénzt helyettesítő y

– pénzintézetek által kibocsátott

– vagyongyűjtést szolgáló

– társaságok által kibocsátott 147

Ormos, Szabó

Kötvény, váltó

Váltó • 1930 - 1980 • Sokszor hivatkozunk majd rá • Mi is a váltó? – rövid lejáratú, – rendeletre szóló fizetési ígérvény g y – kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze…..kereskedelmi hitel

149

Ormos, Szabó

Váltó jellemzői Váltó jellemzői „

Pénzkövetelés

… meghatározott összeg, adott helyen, és időben meghatározott összeg adott helyen és időben … névérték követelés … szigorú szabályozás

„

Jogcímmentes (absztrakt)

„

Forgatható (átruházhatóság) Forgatható  … Opcionális pénz

150

„

Váltójog (Váltótörvény)

„

Váltókellékek Ormos, Szabó

Váltók csoportosítása Váltók csoportosítása „

Saját váltó:           „Fizetek én e váltó alapján…” K: kibocsátó (intézvényező) K: kibocsátó (intézvényező) R: rendelvényes

• Idegen váltó:

K

váltó

R

„Fizessen Ön e váltó alapján…”

K: kibocsátó (intézvényező) C: címzett (kötelezett vagy intézvényezett) R: rendelvényes e de é yes ((intézvényes) té é yes)

K

fizetési felszólítás

C váltó R

151

Ormos, Szabó

Váltók további csoportosítása Váltók további csoportosítása „

Váltó lejárata alapján … határozott napra szóló váltó határozott napra szóló váltó … látra (megtekintésre) szóló … lát után bizonyos idővel esedékes váltó lát után bizonyos idővel esedékes váltó

„

Kiállítás és kifizetés helye szerint … belföldi … külföldi … telepített

„

Váltó gazdasági funkciója alapján … kereskedelmi váltó … finánc váltó

„ 152

Speciális változatai

Ormos, Szabó

Mit tehetünk a váltóval ? Mit tehetünk a váltóval ? Várunk (hiteleszköz funkció) Fizetünk vele (fizetőeszköz funkció) Eladhatjuk Váltóát há á Váltóátruházás „

Bemutatóra szóló: (akinél épp van) Bemutatóra szóló: (akinél épp van)

„

Névre szóló: forgatmány útján (üres vagy  g y j ( gy teljes)

153

Ormos, Szabó

Kötvény „ Hitel ‐ megtakarítás

154

„

Jogi formáját tekintve kölcsön

„

Hosszú lejárati idő (általában)

„

Beruházási célokat finanszíroz

„

Visszafizetés: névérték + valami

„

Mondhatjuk, hogy kamatozó értékpapír

„

Nincs üzletviteli beleszólás Ormos, Szabó

Kötvény törlesztésének módjai „

Lejáratkor egy összegben j gy g

„

F t idő l tt Futamidő alatt azonos összegekre bontva ö k b t

„

Türelmi idő után részletekben

„

Sorsolás alapján

„

Annuitásos Ormos, Szabó

155

„

Kötvény Kötvény fajtái fajtái „ Előállítás alapján l állí á l á

• Futamideje F t id j alapján l já – lejárattal rendelkező

… nyomdai úton előállított nyomdai úton előállított … dematerializált

„

• Kibocsátó alapján – államkötvény

Forgalomképesség  alapján … névre szóló … bemutatóra szóló

„

– örökjáradék jellegű

– vállalati kötvény – önkormányzati kötvény – pénzintézeti kötvény

• Speciális kötvényfajták

Kamatozás alapján … fix kamatozású fix kamatozású 156 progresszív, degresszívOrmos, Szabó …

– átváltható kötvény – opciós kötvény

Részvény, befektetési  Részvény befektetési jegy

Részvény „… a részvény Rt-ok alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg.”

az alaptőke részét l tők é ét Megtestesíti „ a részvényes jogait y j g „ értékpapírt „

• Végleges pénzátadás • A tőke megkettőződése (reál- és fiktív tőke) • Likvidilás 158

Ormos, Szabó

Részvényben Részvényben lévő jogok lévő jogok Vagyoni jogok Tagsági jogok „

O t lék Osztalékra való jog ló j

„

… Osztalék mértéke … Árfolyam nyereség

„

Likvidációs árbevételi jog … Korlátolt felelősség g

„

Vál tói é Választói és szavazati jog ti j … Személyes vagy képviseleti

„

Ellenőrzési jog

„

Óvási jog

„

Kisebbségi jogok Kisebbségi jogok

Elővételi jog

… Megvizsgáló jog

… Alapszabályi korlátozás

… Közgyűlés összehívásának 

kezdeményezésére való jog e de é ye ésé e a ó jog 159

Ormos, Szabó

… Közgyűlési napirend

Részvény alakszerűsége „

Gt. szabályozza

„

Nyomtatott vagy dematerializált

„

Szigorú formai szabályok

„

Részvénysorozat

160

Ormos, Szabó

A részvények fajtái

Forgalomképesség alapján Forgalomképesség alapján

Tagsági jogok alapján Tagsági jogok alapján

… Bemutatóra szóló 

… Törzsrészvény (közönséges 

(alaptípus)

részvény)

… Névre szóló részvény „

… Elsőbbségi részvény

Részvénykönyv

Sajátos részvényfajták – Dolgozói 161

– Saját részvény Ormos, Szabó

Részvény kibocsátása Részvény kibocsátása Mikor? Nyilvános és Zártkörű kibocsátás •

Alapítási tervezet

•

Alapítói okirat elég

•

Forgalmazó g igénybevétele g y

•

Egyet gy sem nyilvánosan y

•

Tájékoztató készítés (ÁPTF)

•

Rugalmasabb működési forma

Alaptőke felemelése (közgyűlés)

Alaptőke leszállítása

csak az eredeti alaptőke befizetése után átváltható kötvények átváltása 162

Ormos, Szabó

közgyűlés dönthet, de kötelező esetek

Részvény átruházása Részvény átruházása „

Anonim papír

„

Mi biztosítja a forgalomképességét: … egyenlő névérték előírása egyenlő névérték előírása … alacsony névérték … tagságjog értékpapírba foglalása … korlátolt felelősség

„

Átruházás szabályozása (mint más értékpapír) … bemutatóra szóló: fizikai átadás … névre szóló: forgatással (lásd váltó) g ( ) + részvénykönyv y y

163

Ormos, Szabó

Befektetési jegy Befektetési jegy „… alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb  jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Alapkezelő a jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Alapkezelő a  pénzösszeget befektetési alap kialakítására, vagy abban való  elhelyezésre fordítja, és azt kezeli.” elhelyezésre fordítja, és azt kezeli. • Részesedést testesít meg – korlátozott tulajdonosi jogokkal

• Kibocsátás: – nyílt vagy zárt jegyzés

• Alapkezelő befektetési alapot hoz létre 164

– értékpapírba vagy ingatlanba fektethet Ormos, Szabó

Befektetési jegy Befektetési jegy „

Kedvezményezett személye alapján … névre, illetve bemutatóra szóló lehet

„

Futamideje szerint j … nyílt és zárt végű

„

Kisbefektetők Alapok adják a Alapok adják a … szakértelmet … jól diverzifikált portfolió kezelést (kis kockázatot) … alacsonyabb fajlagos tranzakciós költséget y j g g

165

Ormos, Szabó

Befektetési alap létrehozásának  p szabályozása „

Al k lő h h tj lét Alapkezelő hozhatja létre

„

Ingatlan‐befektetési Ingatlan befektetési alapok alapok … ingatlanok … kincstárjegyek

„

Értékpapír‐befektetési alapok … nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok

(állampapír, kötvény, részvény, befektetési jegy)

„

166

Eszközelemek portfolión belüli aránya kötött Ormos, Szabó

Pénzügyi piaci  Pénzügyi piaci ügyletek

Tőzsde fogalma „

Homogén tömegáruk szervezett, koncentrált  piaca i A tõzsde fajtái Árutõzsde Általános árutõzsde

Értéktõzsde Speciális árutõzsde

Meghatározott árucsoport gabonatõzsde szinesfémtõzsde szesztõzsde 168

nemesfémtõzsde

Általános értéktõzsde Egyetlen termék

Speciális értéktõzsde Devizatõzsde

Értékpapírtõzsde

Tőzsdetagság

169

„

befektetési vállalkozás

„

2 éves forgalmazási gyakorlattal rendelkező alkusz

„

k kereskedés feltételeinek megfelel k dé f ltét l i k f l l

„

befizette a tagsági díjat 

„

egyéb feltételeknek megfelel

Tőzsdefajták „

Ügylet típusa szerint … Azonnali (prompt) … Határidős (termin) Határidős (termin)

„

J állá Jogállás szerint i … kontinentális … angolszász

170

Tőzsde funkciói és költségei „ Likviditási

Ê Bevezetés

„ Befektetési

költsége Ê Forgalomban F l b -tartás költsége Ê Transzparen Transzparen-cia követel követel-mények

„ Kockázatcsökken‐

tési „ Információnyújtási „ Ellenőrzési „ Promóciós ó ió 171

Tőzsde bevételei „

Tőzsdetagok tagsági és belépési díjai

„

Értékpapírok bevezetési és forgalomban‐ p p g tartási díjai

„

Tőzsdei szolgáltatások díjai

„

Támogatások

172

Befektetési szolgáltatók típusai Cé típusa Cég tí Ügynök Értékpapírbizományos (bróker) Értékpapírkereskedő (dealer) Befektetési társaság 173

T ék Tevékenysége é brókercég megbízottjaként bizományosi kereskedés tőzsdei megbízások teljesítése ügyfél javára, letétkezelés, értékpapír-számla értékpapír számla vezetése, vezetése tanácsadás) mint a bizományosnál + saját számlára értékpapír-kereskedés értékpapír forgalomba hozatal mint a kereskedőnél + befektetői hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás

Szervezett Al S Alaptőketők i formája követelménye nincs nincs RT, név- 50 millió re szóló forint részvény RT

100 millió forint

RT

1 milliárd forint

Tőzsdei bevezetés előnyei „ „ „ „ „ „ „ „ „ 174

Finanszírozási lehetőségek kiszélesedése Finanszírozási lehetőségek kiszélesedése Részvények likviditásának megteremtése Marketinghatás Bizalomerősítés  F jlődé i ké Fejlődési kényszer  Objektívabb teljesítményértékelés ‐ kultúraváltás Rugalmas pénzgazdálkodás Pénzügyi befektetők megjelenése – menedzsment  kontroll Vállalatfelvásárlási és fúziós tevékenység elősegítése

A tőzsdeérettség kritériumai Méretnagyság „ Tulajdonosi szerkezet, közkézhányad „ Érettség „ Stabil pénzügyi helyzet „ Növekedési potenciál „ Ismertség „ Hiteles vállalatvezetés „

175

A il á A nyilvánossággal járó kötelezettségek á l já ó köt l tt é k A tulajdonosi jogok megosztása A tulajdonosi jogok megosztása „ Profitmegosztás „ Vállalat célja – részvényesi érték  maximalizálása „ Stratégiai információk megosztása „ Tulajdonosi akciók nyilvánossága „ Költségek „

176

Tőzsdei ajánlat Termék neve (azonnali vagy határidős) „ Vétel vagy eladás „ Ár (piaci, limit, stop, átlag) Ár (piaci limit stop átlag) „ Határidő (azonnal, meghatározott idő alatt) „ Tőzsde neve „ Jutalékok, díjak J talékok díjak „

177

Befektetők típusai „ Spekukáns (trader)

„ Fedezeti ügyletkötő (hedger)

„ Arbitrazsőr (arbitrageur) Arbitrazsőr (arbitrageur)

178

Elemi tőzsdei ügyletek fajtái „ Azonnali  „ Határidős …futures …opciós ió vételi „ eladási „

179

Nem tőzsdei ügyletek •Azonnali A li ((overnight, i ht tom/next, spot) •Határidős forward •forward •jutalékos •vételi •eladási

Swap p Definíció: Pénzáramok cseréje Kamatlábswap

fixet változóra változót á to ó a változóra 180

Devizaswap

egyik devizát másikra

Kamat- és devizaswap

Nemzetközi pénzügyi  Nemzetközi pénzügyi intézmények

A Bretton Woods‐i rendszer „ „ „ „ „ 1. 2. 3.

1944. júliusa: konferencia Bretton Woods‐ban Csak az USD‐nek van aranyparitása: 1 uncia arany  ára 35 USD ára = 35 USD A többi valuta árát az USD‐hez rögzítették, kis  lebegési sávval (dollár világpénz lett) lebegési sávval (dollár világpénz lett) Arany deviza rendszer – arany‐dollár standard 3 szervezet felállítása: Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világbank (Worldbank vagy IBRD) Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO). Később  GATT, most WTO. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1. Hármas szerepkör: „ Szabályozás (árfolyamok és konvertibilitás) „ Finanszírozás  „ Egyeztetés, konzultáció gy , ’70‐es évekig ez a rögzített árfolyamrendszer  fenntartását jelentette j Később az árfolyamrögzítés sok helyen megszűnt (2  olajválság miatt), tagországok döntik el milyen  j g ), g g y árfolyamrendszert alkalmaznak g g g IMF = nemzetközi gazdaság stabilitásának legfőbb  letéteményese, 184 tagország

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2. Szervezeti felépítés: „ Szavazati arányok az alaptőke arányában „ SDR (Special Drawing Rights, Különleges Lehívási  Jogok) az elszámolás alapegysége „ Kormányzótanács: tagok delegálják, évente  egyszer „ Ügyvezető igazgatóság: folyó ügyekért felelős,  5+15 igazgató, vezérigazgató mindig európai  (Horst Köhler)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3. SDR „ Dollár, mint világpénz a ’60‐as évek végén már nem  ( y ) volt tartható (állandó leértékelési nyomás volt) „ Amerikai hegemónia ellen sokan tiltakoztak „ Nemzetközi pénz: SDR 1969‐ben, első globális közös  valuta „ Csak központi bankok elszámolása során használható,  valutakosár alapján határozzák meg az értékét valutakosár alapján határozzák meg az értékét „ Aranydeviza rendszer 1971‐ben felbomlik, arany  hivatalos ára megszűnt, jelentőssége csökken hivatalos ára megszűnt, jelentőssége csökken

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4. Az IMF hitelei „ A fizetési nehézségekkel küzdő tagországok kaphatják,  kvótájuk alapján kvótájuk alapján „ Vissza kell fizetni + válságprogramot is be kell mutatni „ Több féle hitel nagyon kedvező kamatozással Több féle hitel nagyon kedvező kamatozással „ 2003. I. 1. ‐ 89 országban 69.6 milliárd SDR hitel ($96  milliárd)) „ Fiskális és monetáris szigorhoz kötötték a segítséget  (kiigazító programcsomag)! www.imf.org

A Világbank (IBRD, Worldbank) 1. „ „

„ „ „

Háború utáni újjáépítés – de mekkora pénzből? Később fejlesztési bank, majd szerkezeti  j , j kiigazítás lett a feladata a szegényebb országok  számára Felépítés hasonló az IMF‐hez (184 tagország) Élén elnök áll, aki hagyományosan amerikai  , gy y (James D. Wolfensohn) Hitelez, de neki is folyamatosan forrást kell  , y szereznie – kötvénykibocsátás, a világ legjobb  adósa (AAA)!

A Világbank (IBRD, Worldbank) 2. A Világbank hitelei „ Nem automatikus, jövedelemszinttől függ Nem automatikus jövedelemszinttől függ „ Célhitelek (meghatározott beruházás finanszírozása) és  p g programhitelek (szerkezeti átalakítást segít) ( g ) „ Társfinanszírozás működik „ 2002: 100 országban, 19,5 milliárd $ kihelyezés Utóbbi években főleg a liberalizációt, deregulációt  segítette í „Not a bank, but rather a specialized agency”

A Világbank (IBRD, Worldbank) 3. A Világbank csoport további tagjai: „ Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) – magánberuházások segítése á b há á k íé „ Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) – a  legszegényebb országok támogatása legszegényebb országok támogatása „ Nemzetközi Beruházásvédelmi Megállapodás  ((MIGA) – ) biztosítás a befektetőknek a politikai  p kockázatok ellen „ Beruházási Viták Elszámolásának Nemzetközi  Kö Központja (ICSID) tj (ICSID) www worldbank org www.worldbank.org

Bretton Woods‐i reformtörekvések „

A ’90‐es évektől sok kritika, reformjavaslat az  IMF és a Világbank működésére: … Eredménytelenek a programok … Rossz ajánlások, amelyek tovább rontják a helyzetet 

(pl. 1997 Dél‐Kelet‐Ázsia) … Túl nagy a politika befolyása … Rosszak a statisztikák … ’94‐es mexikói válság felkészületlenül érte az IMF‐t

Egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények BIS – Bank of International Settlements  Nemzetközi Fizetések Bankja j „ EBRD – European Bank for Reconstruction  and Development and Development  Európai Újjáépítési És Fejlesztési Bank „ EIB ‐ European Investment Bank k Európai Fejlesztési Bank, az EU fejlesztési  bankja. „