Témakörök Közigazgatási jogviszonyok – közigazgatási cselekmények II. A közigazgatási cselekmények rendszerezése III. Az aktusok érvényessége 1. Érvényességi kellékek 2. Jogszerűség /joghoz kötöttség 3. Hibás aktusok IV. Az aktus hatálya I.
A közigazgatási jogi aktustan
I.1. Közigazgatási cselekmények Közigazgatási cselekmény: a közigazgatás alanyainak - joghatás kiváltására irányuló (=aktusok) vagy - egyéb tudatos cselekvései
I.2. Közigazgatási cselekmények jogviszonyok A közigazgatás joghoz kötöttségének elve 1. A közigazgatási cselekmények jogilag szabályozott módon, jogviszonyokban keletkező/végbemenő cselekmények 2. A közigazgatási cselekmények – általában, de nem mindig – jogi hatás kiváltását célozzák, azaz jogviszonyokat alakítanak: létrehoznak / megszüntetnek / módosítják a tartalmát
Jogviszonytípusok a közigazgatás mûködése során Közigazgatási jogi közigazgatás intézményrendszerén belül
"Külső" jogviszonyok
Más jogági polgári jogi
munkajogi
irányítási
közhatalmi/ hatósági jogalkalmazói
törvényességi ellenõrzési/ felügyeleti
mellérendeltségi
pénzügyi jogi
mellérendeltségi
közintézeti
nemzetközi jogi
II. 1. A közigazgatási cselekmények rendszerezésének szempontjai - Kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban? - Szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű-e? - Mely jogág szabályozza a cselekményt? - Milyen jogviszonyokat keletkeztet / módosít/ szüntet meg/tanúsít a kiváltott jogi hatás? - Mi a cselekmény tartalma? - Milyen jogi jellemzői vannak?
1
II.2. A közigazgatás cselekményei jogi hatásuk léte/nem léte szerint
Tényleges cselekmények
Aktusok
döntéselőkészítés („igazgatási cselekmények”) nyilvántartási cselekmények ellenőrzés reálcselekmények materiális cselekmények
II.2.1. Ellenőrzés Fogalma: A közigazgatási szervek tényleges (nem aktus jellegű) cselekményeinek egyike: a közigazgatási szerv vizsgálódása, informálódása az ellenőrzött jogalany működéséről Jogosítványai: információkérés (szóban, írásban), iratok, tárgyak, munkafolyamatok megtekintése, helyszíni szemle, képhangfelvétel készítés, mintavétel stb.
Minden közigazgatási jogviszonytípusban megjelenhetnek .
II.2.2. Ellenőrzés fajtái 1. Vezetés része: belső ellenőrzés 2. Hierarchikus ellenőrzés: az irányítás egyik részjogosítványa: törvényességi, célszerűségi, eredményességi ellenőrzés 3. Autonómiával rendelkező szervek feletti törvényességi felügyelet egyik részjogosítványa, vagy önállósult törvényességi ellenőrzés (nem hierarchikus ellenőrzés): csak törvényességi szempontú lehet 4. Hatósági ellenőrzés: a hatósági felügyelet része vagy önállósult hatósági ellenőrzési jogkör – általában a jogszerűség ellenőrzése
II.4. Egyedi (individuális) aktusok jogágak szerint Más jogágak rezsimje alá tartozó aktusok Polgári jogi Pénzügyi jogi Nemzetközi jogi Munkajogi
Közigazgatási jogi aktusok
II.3. A közigazgatás cselekményei a normativitás szerint
Tényleges cselekmények
Normatív (szabályozó) aktus jogszabályok
Aktusok
Egyedi aktus (individuális aktus, szűk értelemben vett aktus )
közjogi szervezetszabályozó eszközök belső normák
II.5. Közigazgatási jogi aktusok az alanyok egymáshoz való viszonya szerint
Kétoldalú aktusok
Egyoldalú aktusok
Közigazgatási szerződés Együttműködési megállapodás Társulási megállapodás Hatósági szerződés
2
II.5.1. A közigazgatás kétoldalú aktusai polgári jogi
Cél/rendeltetés:
Felek viszonya: Szabályozás:
Jogérvényesítés:
A közigazgatási szerv, mint polgári jogi jogalany szükségletének kielégítése Teljes mellérendeltség
(Másokat szolgáló) közfeladat megoldása
Polgári jog
Közig. jog (mögöttes: polgári jog) Közig. szerv egyoldalú aktusa + Pp.
Pp.
A közig. szerv többletjogai
II. 6.1.1.Hierarchikus irányítási aktusok Irányítási jogosítványok Irányítás nem jogi eszközei = irányítás tényleges cselekményei
II.6. Egyoldalú közigazgatási jogi aktusok
közig. jogi
Irányítás jogi eszközei = hierarchikus irányítási aktusok: konkrét utasítás egyedi döntés - szervi döntés - személyi döntés - finanszírozási aktus aktusfelülvizsgálati aktus
II. 6.2.1. Közintézeti aktusok Fogalma: A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti, közjogi jellegű jogviszonyt alakító, egyedi, jogi hatású cselekmények. Jellemzői: - kibocsátója: a közintézet vezetője (vagy az általa felhatalmazott dolgozója) - címzettje: a szolgáltatást igénybe vevő - egyoldalú aktus - feltételeit, tartalmát és kibocsátásának rendjét a közintézetre vonatkozó jogszabály(ok) + felhatalmazás alapján a közintézeti belső normák határozzák meg
6.1.Közigazgatás működési aktusai
6.2.Közintézeti 6.3.Hatósági aktusok (közhatalmi) aktusok
Hierarchikus irányítási aktusok „Hierarchián kívüli irányítási aktusok”
Belső vezetési aktusok Együttműködési aktusok
II.6.1.2.„Hierarchián kívüli irányítás aktusai” Törvényességi felügyeleti aktusok: a normasértést kiküszöbölő, vagy/és szankcionáló jogi aktusok: - egyedi döntések - aktusfelülvizsgálati aktusok - eljárást kezdeményező aktusok Egyéb egyedi aktusok: pl. - külön felhatalmazás alapján konkrét utasítás nem alárendelt szervnek;
II. 6.2.2. Közintézeti aktusok fajtái
Polgári jogi
Közigazgatási jogi
Normatív
Konkrét
Kétoldalú
Egyoldalú
„Intézeti” hatalmi
Közhatalmi
3
II. 6.3. Hatósági (közhatalmi) aktus
A k ö z ig a z g a tá s c s e le k m é n y e i T é n y le g e s c s e le k m é n y e k ig a z g a tá s i (d ö n té s e lõ k é s zítõ ) c s e le k m é n y e k
HATÓSÁGI DÖNTÉS (határozat, végzés)
A k tu s o k n o r m a tív a k tu s o k
e g ye d i a k tu s o k
r e g is z tr a tív cs e le k m é n y e k j o g s za b á ly o k ( r e n d e le te k)
m á s jo g á g i a k tu s o k
k ö zig a zg a tá si jo g i a k tu s o k
e lle n õ r zé s á lla m i ir á n y ítá s e g yé b j o g i e s zk ö z e i
p o lg á r i jo g i a k tu s o k
r e á lc se le k m é n y e k n o rm a tív u ta s ítá s
m a te r iá lis c se le k m é n y e k
p é n zü g yi jo g i a k tu s o k
k é to ld a lú a k a r a tm e g e gyezésen a la p u ló a k tu s o k
e g y o ld a lú a k tu s o k
k ö zig a z g a tá si szerzõd és
k ö zi g a z g a tá s m û k ö d é si a k tu s a i
n o rm a tív h a tá r o z a t
Szakhatósági hozzájárulás
n e m ze tkö zi jo g i a k tu s o k s ta ti s z ti k a i k ö zle m é n y m u n ka jo g i a k tu s o k
Hatósági intézkedés
jogi i r á n y m u ta tá s o k
e g yü ttm û k ö d é si m e g á lla p o d á s
k ö zin té ze ti a k tu s o k
h a tós á gi ( k ö zh a t a lm i) a k tus ok
h i e r a rc h ik u s i r á n y ítá si a k tu s o k
h a tós á gi h a táro zat
tá rs u lá si m e g á lla p o d á s
h a tós á gi in t é z k e d é s
k o n k ré t u ta s ítá s h a tós á gi s z e r zõ d é s
a k tu sfe lü lv i z sg á la ti a k tu s
s za kh a tós á gi h o z z á já r u lá s
s z e r v i , sz e m é lyi d ö n té s fi n a n sz íro zá si a k tu s
Eljárást kezdeményező aktus
e ljá r á s t k e z d e m é n y e zõ a ktus
h i e r a r c h i á n k ív ü li i r á n y ítá si a k tu s
fe lü g y e le ti a k tu s
e g ye d i d ö n té s
b e ls õ v e z e té si a k tu s
e g yü ttm û k ö d é si a k tu s
III. 2.1. Az aktusok jogszerűsége (jogi kötöttsége)
III. 1. Az aktusok érvényességi kellékei Jogi követelmények A/ általános - felhatalmazás - jogszerűség (anyagi, alaki) - akarat valódisága - tárgyilag és jogilag lehetséges eredmény B/ speciális
Alkalmassági követelmények: célszerűség, érthetőség, egyértelműség, hatásosság, hatékonyság, eredményesség stb.
Teljesen kötött aktus
Jogilag kötetlen aktus Részlegesen kötött aktusok
III.2.3. Mérlegelés
III.2.2. Diszkréció Mérlegelést nem engedő normák
• sine lege • contra legem
tényállás- bizonyítás elemek
• praeter legem
23
• tág jogi korlátok közötti mérlegelés
általános jogi fogalmak a hipotézisben
Döntési alternatívát tartalmazó normák Jogilag kötöttebb többféle döntési lehetőség a diszpozícióban
Jogilag kevésbé kötött
„csonka hipotézis”
vagylagos megengedő mértékrendelkezéses
nincs hipotézis
„kiüresített diszpozíció”
24
4
III.3. Hibás aktusok Érvénytelen aktusok
Hibás, de érvényes aktusok
Semmis aktusok Nem létező: nem lehetnek joghatásai, a keletkezésére visszamenőleg nem létezik (Ket.:semmisség)
Megsemmisítendő: az aktust meg kell semmisíteni, de megsemmisítésig vannak joghatásai
Orvosolható: az aktus javítható: -kijavítás(csere) -kiegészítés -módosítás
IV. Az aktus hatálya Érvényesség ≠ hatályosság Hatály = az érvényes aktus mikor, hol, ki/mire vonatkozóan fejti ki joghatását. • Időbeli • Területi --------------------------------------------------o Tárgyi o Személyi o Szervi
5
