TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA

A PIG&HÚS Sertéstenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Kft.

Vásárosnaményi Sertéstelepének

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA

MEGRENDELŐ:

PIG&HÚS SERTÉSTENYÉSZTŐ, HIZLALÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT. 4800 VÁSÁROSNAMÉNY ILKI U. 6.

KÉSZÍTETTE: NYÍR DEEP-LIFE SZOLGÁLTATÓ, TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. 4432 NYÍREGYHÁZA KINCS KÖZ 17/A

Nyíregyháza, 2013

Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

1/152

ALÁÍRÓ LAP

A felülvizsgálatot készítette:

Nyíri Sándor

Leviczkyné Dobi Mária


2/152

Tartalomjegyzék

1. ELŐZMÉNYEK .............................................................................................................................. 5 2. A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZŐ CÉG ADATAI ..................... 5 3. AZ ÉRDEKELT ADATAI ............................................................................................................. 5 4. HELYSZÍNLEÍRÁS ....................................................................................................................... 6 4.1. A vizsgált terület fekvése, morfológiája és vízrajzi adottságai 4.2. Éghajlat 4.3. Növényzet, állatvilág

7 7 8

5. AZ ENGEDÉLY KÖTELES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK ....................... 8 5.1. A telephelyre vonatkozó engedélyek 5.2. A telephelyen jelenleg folytatott tevékenység 5.3. A jövőben folytatni kívánt tevékenység

8 9 12

6. TARTÁSTECHNOLÓGIA FOLYAMATÁBRA ...................................................................... 18 7. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ........................................................................................... 18 7.1. Kibocsájtások, hatásterület 7.2. LAL 7.3. Korábbi levegőtisztasági intézkedési tervnek való megfelelés bemutatása

18 35 35

8. TALAJ ÉS TALAJVÍZ VÉDELEM ........................................................................................... 37 8.1. Várható hatások a talaj- és talajvíz minőségre 8.2. Felszíni vizek 8.3. Vízbázis

38 44 45

9. VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS ................................................................................... 45 10. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ................................................................................................. 48 10.1. Az üzemeltetés során keletkező hulladékok 10.2. Az átalakítás során keletkező hulladékok 10.3. Hulladékgazdálkodási tervben foglaltak bemutatása

48 51 57

11. ÉLŐVILÁG- ÉS TÁJVÉDELEM ............................................................................................. 58 12. ZAJ ............................................................................................................................................... 63 12.1. Hatótényezők és hatásfolyamatok, hatásviselők azonosítása 12.1.1. A beruházás megvalósításából (építés-bontás) származó hatótényezők 12.1.2. A tevékenység üzemeltetésekor fellépő hatótényezők 12.1.3. A tevékenységhez kapcsolódó műveletekből származó hatótényezők 12.2. A zajkibocsátás okozta környezeti hatások előzetes becslése 12.2.1. A vizsgálat során alkalmazott előírások, szabványok, segédanyagok 12.2.2. A jelenlegi állapot bemutatása és elemzése 12.2.3. A vizsgált terület zaj- és rezgésvédelmi szempontú lehatárolása 12.2.4. Az átalakítási tevékenység miatt várható hatások 12.2.5. A telep működtetésekor várható állapot előrejelzése 12.2.6. A zajkibocsátást meghatározó tevékenységek és zajforrások bemutatása 12.2.7. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete 12.2.8. Zajtól védendő terület zajterhelése 12.2.9. Közvetett hatásterület 12.2.10. Hatásterület a felhagyás során:

63 63 63 64 64 64 65 66 66 68 68 69 70 71 71

13. TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE, ÖSSZEVETÉSE A NAPJAINKBAN ALKALMAZHATÓ LEGJOBB TECHNOLÓGIÁVAL.............................................................. 71

Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat PIG&HÚS Kft. Vásárosnaményi sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához.

15. BELSŐ ENERGIAHATÉKONYSÁGI AUDIT ....................................................................... 78 16. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK ............................................................... 78 MELLÉLETEK................................................................................................................................. 81


4/152


1. Előzmények A PIG&HÚS Sertéstenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Kft. a Vásárosnamény 0460/1 és 0460/4 hrsz-on elhelyezkedő sertéstelepére vonatkozóan egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Az egységes környezethasználati engedély alapján a sertéstelep komplex telepként működik, engedélyszám: 768-13/2007. sz. egységes környezethasználati engedély. Az engedélyben szereplő kiépített termelési kapacitás: 1.450 db koca és 5.500 hízó férőhely. Az IPPC engedély 10 évig érvényes, azonban az engedély jogerőre emelkedését követő 5. évben el kell készíteni és a felügyelőségre be kell nyújtani a telep teljes körű felülvizsgálatát. Jelen dokumentáció az engedély fenti előírásának megfelelően készült el. A felülvizsgálat esedékességére az is indokot ad, hogy a PIG&HÚS Kft. a telep teljes körű korszerűsítését, átalakítását tervezi. A jelenleg komplex telepként üzemelő sertéstelepen kizárólag tenyésztés fog zajlani: a sertéstelepen maximálisan 2.000 koca és szaporulatai számára lesz kiépített termelési kapacitás, a hízlalás teljes mértékben megszűnik. Ennek érdekében a jelenlegi épületeket, átalakítják, felújítják, korszerűsítik, és megváltozik a funkciójuk.

2. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző cég adatai Cég neve: Cég székhelye: Elérhetősége:

Ügyvezető:

NYÍR DEEP-LIFE Kft. 4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A Tel/fax: 42/310-132 Mobil: 20/993-7376 E-mail: [email protected] Nyíri Sándor

A felülvizsgálat elkészítésében részt vett: Nyíri Sándor Leviczkyné Dobi Mária,

eng. szám: SZ-025/2011 kamarai nyilvántartási szám: 15-0687 eng. szám: 139/2009

A jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát mellékeltük.

3. Az érdekelt adatai Az érdekelt neve: Székhely: Telephely:

PIG&HÚS Sertéstenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Kft. 4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6. 4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6. -Vásárosnamény 0460/1 (sertéstelep) -Vásárosnamény 0460/2-3 (iroda épületek) -Vásárosnamény 0460/4 hrsz (hígtrágyakezelő telep) -Vásárosnamény 0452/13 (nyárfás elhelyező telep) Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

5/152


A cég főtevékenysége: KSH száma: KÜJ száma: KTJ száma: Adószám: Cégbírósági azonosító szám: Kapcsolattartó személy:

0123’08 Sertéstenyésztés 10333875-0123-113-15 100287127 100968814 10333875-2-15 15-09-060213 Varga Balázs, cégvezető Nyíri Sándor, környezetvédelmi megbízott

4. Helyszínleírás A sertéstelep Vásárosnamény város közigazgatási területén, attól mintegy 5 km távolságra, a 4801. sz. közlekedési út mentén létesült (Vásárosnamény-Kisvárda útvonal). A telephely több ingatlanon fekszik (a 3. pontban részletezettek szerint). A telephez legközelebb eső lakóház Ilk irányában található, mintegy 700 m-re (692 m) található.

A telephelyen jelen állapotok szerint a korábbi IPPC engedélyben meghatározott tevékenységekkel kapcsolatosan működő gazdasági épületek találhatóak. A terület szilárd burkolatú utakkal ellátott. Környezetben mezőgazdasági művelésű területek és gazdasági területek (takarmánykeverő) vannak, telep környéke meghatározóan mezőgazdasági terület. A területen belül és közvetlen környékén védendő építmény, föld alatti vezeték nincs. A terület közelében (D, DK) húzódik 2 db nagyfeszültségű légvezeték. A teleptől D-i, DK-i irányban található egy külfejtéses homokbánya, és ennek szomszédságában helyezkedik el a már nem üzemelő, rekultiváció előtt álló vásárosnaményi kommunális hulladéklerakó.


6/152


A területen és közvetlen környékén kultúrtörténeti emlék, régészeti lelet és ásatás nincsen. A legközelebbi kultúrtörténeti emlék Vásárosnaményban található, amelyet a sertéstelep nem zavar. A térség turisztikai értéknek minősül, a Tisza folyó közelsége, valamint a város kultúrtörténeti emlékei miatt. A telephely környezetében sem állandó, sem időszakos vízfolyás nem található. A sertéstelep teljes területe az üzemelő, sérülékeny földtani környezetű Vásárosnamény Térségi vízmű vízbázisán fekszik. A telepen található épületek, építmények felsorolása: -

állattartó épületek, későbbi fejezetben részletezettek szerint szociális épület (mosdók, wc-k, étkező, öltözők, irodák stb.) portaépület hidrofor raktárépületek (takarmányraktár), hulladékgyűjtő helyek karantén épület telepi utak, árokrendszerek, monitoring kutak

4.1. A vizsgált terület fekvése, morfológiája és vízrajzi adottságai Az országhatár és a Tisza között elhelyezkedő, 106 és 179 m közötti tszf-i magaságú, a K-i részén ármentes, egyébként ártéri szintű, az ármentesítések előtt árvizekkel elöntött tökéletes síkság. A monoton felszínen az elhagyott medrek, morotvák labirintusa figyelhető meg. Nagyrészüket a Tisza hagyta hátra. A síkságból néhány helyen kisebb futóhomoksziget emelkedik ki. A 150-200 m vastag, folyóvízi kavicsot is tartalmazó pleisztocén üledékekre 5-15 m-es, főként agyagból és iszapból álló holocén rétegek települtek. A felszín legnagyobb részét egészen fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják. Emellett még a löszös iszapnak (K-en) és a barnaföldnek (D-en) van jelentősége. A sok finom iszapot és agyagot a folyók áradásaik alkalmával rakták le.

4.2. Éghajlat A mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekvő táj. A csapadékellátottságot tekintve mérsékelten száraz, de már közel a mérsékelten nedveshez. A napfényellátottság évi 1950 óra körüli. Nyáron 760-770 óra, télen 160-165 óra napsütés valószínű. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga: 9,4-9,5 oC ill. 16,5-16,6 oC. A 10 oC középhőmérsékletet meghaladó napok száma 186, a tavaszi határnapja ápr. 12-13, az őszi okt. 15. ápr. 20 és okt. 15 között (178 nap) nem kell fagypont alatti hőmérsékletek előfordulásától tartani. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 33,6 oC, a minimumoké 18,0 és -18,5 oC között.


7/152


A csapadék évi összege 630-660 mm (É-on a több), a tenyészidőszaké 370- 380 mm. A 24 órás csapadékmaximum 122 mm (Csaroda). Évente 48 a hótakarós napok átlagos száma; az átlagos maximális hóvastagság 20 cm. Az ariditási index értéke 1,07-1,12. Uralkodó szélirány az É-i, második ill. harmadik helyen a DK-i ill. DNy-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A rövid tenyészidejű, kevésbé meleg igényes és vízigényesebb kultúráknak kedvező az éghajlat.

4.3. Növényzet, állatvilág A kistáj teljes terjedelmében az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Észak-alföldi flórajárásába (Samicum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a fűz-nyár liget erdők (Salicetum albae-fragilis) és a tölgy-kőris-szilligeterdők (Querco-Ulmetum) említhetők. A feltöltődött részeket nádasok (Scirpeto-Phragmitetum), magassásos társulások (Magnocaricion), mocsárrétek (Agrostidion), ecsetpázsitos rétek (Alupecuretum pratensis) és soványcsenkeszes legelők (Festucetum pseudovinae) fedik. Az ősi vegetációt tükröző lágyszárúak a tőzegeper (Commarum palustre), a métely kóró (Aenanthe aquatica), a vidrafű (Menyanthes trifoliata) stb. Az erdőgazdaságilag hasznosított felületeken zömében fiatalkorú, keménylombos és lágylombos, valamint fenyőerdők találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövedéke alacsony, 2,1-3,0 m3/ha között ingadozik. A mezőgazdasági művelés főnövényei a búza (25-35 q/ha), rozs (15-25 q/ha), a kukorica (3540 q/ha), a napraforgó (25-30 q/ha) és az alma (100-125 q/ha). A környező területek és maga a telephely nem szerepel a Natura 2000 státuszú területek helyrajzi számos listáján. Védett vagy védendő természeti terület, illetve ex lege védett objektum nem található a szűkebb térségben.

5. Az engedély köteles tevékenységre vonatkozó adatok 5.1. A telephelyre vonatkozó engedélyek -

51-47/2000. sz. vízjogi engedély 13440-5/2010 építési engedély a hígtrágya kezelő rendszerhez 24.2/Tv./11339-3/2010. sz. és 24.2/Tv./2071-3/2011. sz. talajtani engedély hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez 1256-3/2011. sz., 3193-11/2010. sz. és 1144-5/2008. sz. határozatokkal módosított 76813/2007. sz. egységes környezethasználati engedély. Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

8/152


5.2. A telephelyen jelenleg folytatott tevékenység A telephelyen a jelenleg érvényben lévő IPPC engedély alapján sertéstenyésztési tevékenységet folytatunk. A telep ún. komplex telep, vagyis tenyészkoca tartás, malac és hízó nevelés egyaránt folyik a telepen. A telephelyen tartott átlagos állatlétszám: • • • • • • •

1.800 db hízó, 3.000 db utónevelt - un. battériás - malac, 2.000 db szopós malac, 175 db tenyészkoca süldő, 350 db előhasi koca, 1.000 db tenyészkoca, 3 db tenyészkan.

A telephelyen folytatott sertéstenyésztési technológia: A telepre évente folyamatosan 80-100 db tenyészkoca süldőt szállítanak be, melyek 56-60 napig a karantén épületben kerülnek elzárásra. Az egyedi kocaszállásról a megtermékenyítést követő 28 nap után a vemhes kocaszállásra szállítják a megtermékenyített kocákat. A vemhes kocaszálláson folyamatos ki és betelepítés folyik. A vemhes kocaszállásról a fiaztató épületbe kerülnek át az állatok. A fiaztatóban a választásig, 28 napig maradnak a malacok. A fiaztatóból a battéria – utónevelő - épületbe, majd innen 47 napi tartózkodás után a hízó istállókba kerülnek áttelepítésre. A hízó istállóba 33 kg-os súllyal kerülnek a malacok. A hízónevelés a 105 kg-os súly eléréséig tart, amely 90-95 napot vesz igénybe. A hízó sertések ezt követően eladásra kerülnek. A tenyésztési tevékenység során keletkező hígtrágya elhelyezése biztonságosan megoldott. A takarmányozás nagyobb részt saját előállítású takarmánnyal, illetve vásárolt tápokkal történik. Az itatáshoz önitató rendszert alkalmazunk. A szellőztetés bukóablakokkal, ill. ventillátorokkal történik. A fűtés gázinfra égővel és hőlégbefúvásos gázkazánnal történik.


9/152


A Vásárosnamény Ilki u. 6 (HRSZ: 0460/1 telep 6,6 Ha területen fekszik. A rajta található fontosabb létesítmények: HÍZÓÉPÜLETEK ADATAI: (10 épület)

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. ÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA:

EGYEDI I. EGYEDI II. EGYEDI III. EGYEDI IV. KAN SZ. CSOPORTOS ÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA:

I. II. ÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA:

Kutricák mérete 2,90*4,30 2,90*4,30 2,90*4,30 2,90*4,30 2,90*4,30 2,90*4,30 3,00*5,10 3,00*5,10 3,00*4,40 3,00*4,40

Kutricák száma 30 30 30 30 30 30 30 30 48 48 336

Férőhelyek Épület Épület Összesen/m2 száma hosszúság szélesség 560 48,30 16,35 789,71 560 48,30 16,35 789,71 560 48,30 16,35 789,71 560 48,30 16,35 789,71 560 48,30 16,35 789,71 560 48,30 16,35 789,71 560 48,80 12,60 614,88 560 48,80 12,60 614,88 720 54,80 13,30 728,84 720 54,80 13,30 728,84 5 920

7 425,67

BUGATÓ ÉPÜLETEK ADATAI (2 épület) Kutricák Kutricák Férőhelyek Terem Terem Összesen/m2 mérete száma száma hosszúság szélesség 0,65*1,90 46 46 18,20 8,50 154,70 0,65*1,90 46 46 18,20 8,50 154,70 0,65*1,90 46 46 17,70 8,50 150,45 0,65*1,90 46 46 17,70 8,20 145,14 2,60*3,20 12 12 17,80 8,50 151,30 3,00*5,00 8 96 19,50 8,50 165,75 204

292

922,04

KOCASZÁLLÓ ADATAI (2 épület) Kutricák Kutricák Férőhelyek Épület Épület Összesen/m2 mérete száma száma hosszúság szélesség 6,50*8,50 10 160 70,50 12,70 895,35 6,50*8,50 10 160 70,50 12,70 895,35 20

320


1 790,70

10/152


VEMHES ISTÁLLÓ ADATAI: (2 épület)

CSOPORTOS I. CSOPORTOS II. ÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA:

I./1. I/2. I./3 I/4. I/5 II/1 II/2 II/3 II/4 II/5 II/2 F.I ÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA:

I/1 I/2 I/3 I/4 II/1 II/3 II/4 II/5 ÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA: MINDÖSSZESEN FÉRŐHELYEK SZÁMA :

Kutricák mérete 3,00*7,00 3,00*7,00

Kutricák száma 16 16 32

Férőhelyek Épület Épület Összesen/m2 száma hosszúság szélesség 240 18,20 8,50 154,70 240 18,20 8,50 154,70 480

309,40

BATTÉRIA ÉPÜLET ADATAI (2 épület) Kutricák Kutricák Férőhelyek Terem Terem Összesen/m2 mérete száma száma hosszúság szélesség 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 24 288 16,20 9,70 157,14 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 1,20*2,40 20 240 14,30 9,70 138,71 1,20*2,40 26 312 17,60 8,50 149,60 278

3 336

1 642,25

FIAZTATÓ ÉPÜLET ADATAI: (2 épület) Kutricák Kutricák Férőhelyek Terem Terem Összesen/m2 mérete száma száma hosszúság szélesség 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 32 32 17,60 8,50 149,60 1,50*2,20 26 26 16,20 9,70 157,14 250

250

1 204,34

1 120

10 598

13 294,40


11/152


EGYÉB ÉPÜLETEK SZOCIÁLIS ÉPÜLET/ 1 épület IRODA HELYISÉG/1 épület TAKARMÁNYKONYHA/ 1 épület PORTA/ 1 épület

Épület hosszúság 26,40 19,40 49,80 6,70

Épület szélesség 7,10 10,00 15,00 3,70

Összesen/m2 187,44 194,00 747,00 24,79

Az épületek egy részében éjjel-nappal megy a világítás; a hizlaldákban és a vemhes kocaszállásokon csak munkaidőben, délután 16 óráig. Ezekben az épületekben éjszaka nincs világítás. A járványok megelőzése miatt a telepen betartjuk a vonatkozó állategészségügyi előírásokat. Rendszeresek a rágcsáló és rovarirtási munkálatok. Az épületek takarítása, fertőtlenítése szakszerűen van elvégezve.

5.3. A jövőben folytatni kívánt tevékenység A felülvizsgálat időszakában a PIG&HÚS Kft. a sertéstelep átalakításáról, felújításáról döntőt. A felújítási/átalakítási munkák mellett az állattenyésztés szerkezete is módosul. A korábban komplex telepként üzemelő sertéstelep a jövőben szaporító telepként fog üzemelni, azaz a telepen kocák és szaporulatai tartása fog zajlani (az egyéb tenyészállatok mellett). Az istállók száma, mérete nem változik. Az átalakítások során az állattartás technológiáját cserélik, korszerűsítik: etető és itatórendszerek cseréje, világítás korszerűsítése. Egyei fiaztató állások kialakítása, csoportos kocaszállás kialakítása, malacnevelő épületek kialakítása történik a korábbi hízlaldákból. Az átalakítások során az istállókat lagúnás rendszerűek lesznek. Ezáltal csökken a takarításra felhasznált víz mennyisége. A sertéstelepen a 2012/2013 évi téli kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a nyári kocaszállásokban mélyalmos technológiát kellett alkalmazni, melyről a felügyelőséget értesítették. A kedvező tapasztalatok miatt a nyári koca szállásokban a hígtrágyás technológia megszüntetésre kerül, a két istállóban mélyalmos tartástechnológiát alkalmaznak a jövőben. A képződő almos trágya könnyebben kezelhető, értékesíthető. A tárolására az előírásoknak megfelelő, szigetelt, 6 havi mennyiséget (450 m3) befogadni képes almos trágya tároló épül. A képződő almos trágya tárolósára a korábban átalakított fázisbontó medencék is alkalmasak (4*600 m3). Tervezett állatlétszám: 2.000 férőhely koca és szaporulatai számára Korcsoportonkénti maximális megoszlás : 2000 db koca, ebből 550 db előhasi koca 4.800 db szopós malac 9.800 db utónevelt malac 360 db kocasüldő 15 db kan Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

12/152


Korcsoportonkénti átlagos megoszlás :

Az állatállomány elhelyezése:

1450 db koca, eből550 db előhasi koca 3.800 db szopós malac 6.800 db utónevelt malac 360 db kocasüldő 15 db kan

Fiaztató I 200 fiaztató férőhely (kocák számára) Fiaztató II. 200 fiaztató férőhely (kocák számára) Egyedi vemhes kocaszállás 360 férőhely (kocák számára) Csoportos kocaszállás 400 férőhely (kocák számára) Búgató 210 férőhely (kocák számára) Búgató 15 férőhely (kanok számára) Nevelő épületek I 1000 férőhely (un.malac számára) Nevelő épületek II 180 férőhely (koca számára) Nevelő épületek III 180 férőhely (koca számára) Nevelő épületek IV 180 férőhely (koca számára) Nevelő épületek V 250 férőhely (kocasüldő számára) Nevelő épületek VI 90 férőhely (kocák számára) Nevelő épületek VI 110 férőhely (kocasüldő számára) Nevelő épületek VII 1400 férőhely (un. malac számára) Nevelő épületek VIII 1400 férőhely (un. malac számára) Nevelő épületek IX 2000 férőhely (un. malac számára) Nevelő épületek X 2000 férőhely (un. malac számára) Nevelő épületek XI 2000 férőhely (un. malac számára)

Vízfelhasználás: A sertéstelep vízfogyasztása technológiai vízből (itató és takarító víz), valamint szociális vízből áll. A Szociális helyiség: A fejlesztés a szociális épületeket nem érinti. A szociális épületben iroda, fekete és fehér öltözők, WC, zuhanyzó, mosókonyha és étkező található. Az étkezőben sütésfőzés nem történik. Vízellátása mélyfúrású kútról biztosított. A keletkező szennyvíz gyűjtőaknába kerül. Kiszállítása innen történik a helyi szennyvíztisztító telepre fogadónyilatkozat alapján. A szociális épület jelenlegi kialakítása megfelelő a 42 fő dolgozó megfelelő kiszolgálására. Hígtrágya tározók: A sertéstelepen keletkező hígtrágya mennyisége az elmúlt öt évben átlagosan 60 m3/d. A fejlesztés, az állattartási tevékenység átszervezése következtében a napi menynyiség 50 m3 – körül várható. Ez éves szinten 18.175 m3 hígtrágya és 685 m3 almos trágya képződését jelenti. A hígtrágya kezelő rendszert a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2011ben átalakították, így megfelel a nitrát direktíva előírásainak.


13/152


Az alkalmazott műszaki megoldás: A korábbi nyomóvezeték és az átemelő akna felújításra került, azok funkciója változatlan. Az átemelő akna feladata a hígtrágya feladása az ívszitára. A hígtrágya fázisbontása ívszitával történik. A fázisbontás itt megtörténik. A szilárd rész ideiglenesen a korábbi hígtrágya medencék átalakításával létrejött szilárd trágya tárolókban deponálásra kerül. Innen történik értékesítés után kiszállításuk. A részben már megszűrt hígtrágyát egy három medencés iszapvédelemmel ellátott, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő HDPE fóliával szigetelt földmedrű medencében gyűjtik. A medencék az előírásoknak megfelelő 6 havi keletkező hígtrágyát gyűjteni tudják. Innen történik kijuttatásuk a meglévő nyárfás elhelyező területre (a vízjogi engedély alapján 3.038 m3/év helyezhető ki), valamint szántóföldekre/gyümölcsösökbe (talajtani engedély alapján 17.000 m3/év). A hígtrágya kezelő rendszer alapadatai: -

napi hígtrágya 50 m3/nap cca. évi 18.175 m3 szárazanyag tartalom cca. 4,9 % szeparált szilárd fázis cca. évi 2.000 m3 keletkező hígtrágya szeparálás után cca. évi 15.800 m3 hasznos tározókapacitás 10.600 m3

Nyári kocaszállások kibocsájtása (200-200 db koca férőhely): 1 db koca 1,2 t almos trágyát termel 1 évben, tehát 400 db koca = 480 t trágya /év. (1 m3 almostrágya 0,7 t, tehát ez 685 m3 trágya) A kiépített tároló 450 m3-es, így megfelel a rendeletnek, hisz a félévi mennyiséget tudja tárolni. A nyári szállások okozta hígtrágyamennyiség csökkenése: A hígtrágya kezelő rendszer kiépítés építési engedély alapján történt. A felügyelőség szakhatóságként került az eljárásba bevonásban. Az egységes környezethasználati engedély előírása lapján a beruházás elkészülte bejelentésre került. A tározók műszaki leírása, műszaki megfelelőségének igazolása, valamint a használatba vételi engedély megküldésre került. Takarmányozás: A telephelyen évente felhasznált takarmánymennyiség cc. 6.500 tonna. Takarmánykeverést a telephelyen nem végzünk. A bekevert takarmány beszállítása külső forgalmazóktól történik. A takarmány tárolók feltöltését hetente végzik (az igényeknek megfelelően). A tornyokból részben automata önetető rendszerbe kerül a takarmány. Egyes istállókban takarmány kiosztó kocsiba adagoljuk a takarmányt, melyből a kiosztásra az épületekben kerül sor.


14/152


A telepen száraztakarmányozás folyik. A takarmány dercés és granulált formában kerül az etetőkbe. A felhasznált takarmányok típusa, állományonként: -

szopós malac: utónevelt malac: koca:

prestarter, malac I. és malac II. vemhes és szoptatós kocatáp

A PIG&HÚS Kft-nél használt takarmányok összetétele függ egyrészt az életkorától, az évszaktól, a receptúra általában az alábbi: szopós malac malac I. malac II. kukorica 32,8 % 32,9 % 39,0 % tritikálé 24, 2 26,2 % 37,2 % kukorica liszt 14,0 % 14,01 % 0,0 % melaszcsíra 5,0 % 10 % 10 % napraforgó 4,0 % 5,0 % 5,0 % szója 15,0 % 9,0 % 6,0 % fermi (savanyító adalék) 0,2 % 0,0 % 0,0 % 0,3 % 0,3 % 0,3 % toxinkötő zsírpor 2,0 % 0,0 % 0,0 % premix (fitáz) 2,5 % 2,5 % 2,5 % vemhes koca kukorica 32,8 % tritikálé 26,2 % kukorica liszt 14,0 % melaszcsíra 5,0 % 1 napraforgó 45,0 % szója 9,0 % fermi (savanyító adalék) 0,2 0 toxinkötő 0,3 % zsírpor 2,0 % premix (fitáz) 2,5 %

szoptatós koca 39,0 % 37,2 % 14,01 % 10 % 5,0 % 6,0 % 0,2 % 0,3 % 2,0 % 2,5 %

A takarmányok összetételi ipari titoknak tekintendő, azt a takarmány forgalmazók nem árulják el. A takarmány hatékony felhasználása, a foszfor hasznosulása, a bűzkeltő komponensek keletkezésének csökkentése érdekében minden takarmány fitáz enzimet és könnyen emészthető fehérje forrásokat tartalmaz. Ezek következtében csökken a foszfor és nitrogén kibocsátás. Itatás: A telephelyen önitató rendszer működik. Az épületekben szopókás rendszerű itató berendezések találhatók. Az itatóvíz biztosítása saját mélyfúrású kútról megoldott. Az éves ivóvíz felhasználás állandónak mondható.


15/152


Szellőztetés: Az istállók szellőztetését túlnyomásos rendszerű szellőzéssel oldjuk meg, ami az oldalfalakon elhelyezett nyomóventillátorokat és oldalfai nyílásokat foglal magába, ahol a felesleges, használt levegő távozik. Az utónevelő istállók elszívásos rendszerűek, amit a tetőszerkezetbe épített elszívó csőventillátorok biztosítanak. A szükséges levegő mennyiséget az oldalfali légbeejtők biztosítják, melyet az alattuk elhelyezett hőlégbefúvók temperálnak, annak érdekében, hogy az állatokra ne közvetlenül a beáramló hideg levegő kerüljön. Fűtés: Az előnevelő és utónevelő istállókban is komplett fűtés rendszer lesz . Azonban a két típusú épületben nem teljesen azonos a fűtéstechnológia a következőkben bemutatottak miatt. A fiaztatókban a kocáknak az ideális hőmérséklet 22-25°C a malacoknak szükséges a 33°C tartása, melyet kombinált fűtésrendszer biztosít. A malacoknak a megfelelő hőmérsékletet a fölöttük elhelyezett infra égők biztosítják, míg a teremfűtésről a hőlégbefúvók gondoskodnak. A utónevelő istállókban viszont elég tartani a 20 – 25 °C-ot, így itt elegendő a hőlégbefúvó fűtéstechnológia beépítése és alkalmazása. A gázellátás vezetékes hálózatról történik. A korszerűsítés során a gázhálózat is átalakításra kerül. A malacnevelőkben található gázkonvektorok helyett 4 db, egyenként 30 kW-os hősugárzó kerül beépítésre (malacnevelő II). A malacnevelő III. és malacnevelő IV. istállókban meglévő 70-70 kW-os gázkazánok szintén lecserélésre kerülnek. Helyettük istállónként 4-4 db, egyenként 30 kW-os mobil hősugárzó kerül beépítésre. A fűtési rendszer átalakítása után nem lesz bejelentés köteles pontforrás. A gázfogyasztás mérése egy központi órán történik. Megvilágítás: Az épületek megvilágítása energiatakarékos fénycsövekkel történik. A megvilágítás csak munkaidőben, délután 16 óráig tart, az épületekben éjszaka nincs világítás. Járványvédelem: A nagy létszámú sertéstartás fokozott járványveszéllyel jár. A járvány megelőzésére szigorú állategészségügyi előírások vonatkoznak: a telep körülkerítése, hatékony rágcsáló és rovarirtás, a személy és jármű telepre történő be és kilépése esetén fertőtlenítés, állatok folyamatos, szakszerű ellenőrzése, átfogó takarítás és fertőtlenítés. A telepen dolgozóknak a fekete és fehér öltöző, illetve a zuhanyzó biztosítva van. A rágcsáló és rovarirtás az előírásoknak megfelelően történik. A munkálatokat negyedévente szerződéses vállalkozóval végeztetjük el. Az általános járványvédelemre vonatkozó szabályokat a telep járványvédelmi intézkedési terve tartalmazza. Állategészségügyi tevékenységek: A telephely folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt áll. Az orvosi felügyelet a prevenció miatt szükséges. Elmondható, hogy a felhasznált gyógyszerkészítmények cc. 80 %-a a megelőzést szolgálja. Ennek köszönhetően négyes mentes a telep, azaz a következő négy betegségtől mentes: Brucellózis, Leptospirózis, Aujeszky-féle betegség, PRRS. Vakcinák, melyeket használnak:

Hyoresp: Mycoplasma hyopneumoniae ellen Parvosuin MR: Parvo vírus ellen, orbánc ellen Colisuin TP – coli vakcina: E. coli ellen Ecto és endoparaziták ellen: Dectomax injekció


16/152


A telephely kialakítása állategészségügyi és járványvédelmi szempontból megfelelő. A Kft. sertés állományának állategészségügyi felügyeletét és az állatorvosi feladatok ellátását megbízási szerződés alapján állatorvosra bízta. Az állatorvosi felügyeled elsődleges célja a prevenció. Ennek megfelelően a felhasznált gyógyszerkészítmények 80 %-a vakcina, vitamin.

Az állattartó épületek padozata, oldalfalai könnyen takaríthatók, fertőtleníthetők, a keletkező szennyvíz és trágya maradéktalanul eltávolítható, a megfelelő csúszásmentesség, szellőztetés, világítás biztosítva, a berendezések könnyen kezelhetők, takaríthatók, fertőtleníthetők, az állatok egészségét, testi épségét nem veszélyeztetik és nem balesetveszélyesek. A tartott állatok fajáról, koráról, létszámáról, a benépesítés, vásárlás időpontjáról, az állatok származási helyéről, a születés, elhullás értékesítés, kényszervágás adatairól, továbbá az alkalmazott gyógykezelés, védőoltás időpontjáról és ennek okairól folyamatos nyilvántartást fognak vezetni. Takarítás, mosás, fertőtlenítés: A sertéstelepen felhasznált fertőtlenítőszerek: • • • •

H-lúg Klórmész Prefoam Peroxan-Forte

1.000 l/év 300 kg/év 500 l/év 200 l/év

Az épületek takarítása, fertőtlenítése víztakarékos, nagy nyomású Sterimob berendezéssel történik. A telepen fertőtlenítőszerekből csak a napi készletet tároljuk. A fiaztató épület takarítására 28 naponta kerül sor, amely során a vizes mosást fertőtlenítés követ. A takarítás során keletkező szennyvizek a hígtrágya medencébe kerülnek bevezetésre. A telephelyen alkalmazott gépek: A gépek szervízelését külső vállalkozó végzi. A rendszeres karbantartások következtében havária események nem fordulnak elő. A telephelyen az alábbi járműveket használják: -

1 db IFA billenős tehergépkocsi, 1 db MTZ traktor, 1 db 8 m3-es szippantótartály, 1 db WEIMAR markológép, 1 db homlokrakodó, 1 db Mercedes típusú takarmánykiosztó kocsi.


17/152


6. Tartástechnológia folyamatábra

25-30 kg-os malac elszállítása

Víz Takarmány Takarmány

Takarmánysiló

Vemhes koca

Takarmánysiló

4 hetes malac

Fiaztató

Utónevelő Hígtrágya Hígtrágya Technológiai szennyvíz a takarítás

koca

Búgató

Almos trágya

Fázisbontó, hígtrágya tároló, szilárd fázis depónia

Technológiai szennyvíz a takarításból

Almos trágya

Hígtrágya és szilárd fázis elszállítása

7. Levegőtisztaság-védelem

7.1. Kibocsájtások, hatásterület A levegővédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeket 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet határozza meg. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. A közúti közlekedésből származó légszennyezés mértéke a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben rögzített határértékek alapján minősíthető. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm rendelet értelmében a helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb. A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a légszennyező vonal- és diffúz források hatásterületének meghatározásáról nem rendelkezik.


18/152


A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §- a szerint „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.” A K.r. 5. §-ának (2) bekezdése szerint ”A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező pontforrás hatásterületén biztosítani kell.” A K.r. 30. §-ának (1) bekezdése szerint „Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető”. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Nyíregyháza, a Széna téri automata immissziós mérőállomás 2011. évi adatait használtuk fel (Országos Meteorológiai Szolgálat: 2011. évi összesített értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján). A számításoknál a mért immissziós adatok alapján vettük fel a háttérszennyezettséget, melyet az alábbi táblázatban foglaltunk össze. Légszennyező anyag Szálló por (PM10) Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Kén-dioxid

Határérték [µ µg/m3] 50* 10000 100 250

Háttérterhelés [µ µg/m3] 38 495 46,3 2,2

Terhelhetőség [µ µg/m3] 12 9505 53,7 247,8

* 24 órás határérték (a hatástávolság értékelése szálló pornál erre kell, hogy vonatkozzon)

A fenti állomás közlekedési jellegű mérőállomás, így a háttérterhelés alapján megállapított terhelhetőségi értékek a legkedvezőtlenebb adatokat jelentik Vásárosnamény-Ilk esetében, mivel a vizsgált terület környékén jelentős ipari üzem nem található, a közlekedési eredetű emisszió nem jelentős Nyíregyháza városhoz képest. A térség légszennyezettségét ipari üzemek nem befolyásolják. A térségben a mezőgazdasági vállalkozások, tevékenységek az elterjedtek. A területen, mivel nincs ipari létesítmény a közlekedésből származó kibocsátások csak a helyi lakosság közlekedéséből származik, ami nem számottevő. A térség légszennyezettségét fűtési időszakban a háztartásokból származó kibocsátások befolyásolják. Az uralkodó – hozzávetőleg 78 % - szélirány É-i, illetve ehhez közelítő irányú, ebből látható, hogy a sertéstartás velejárójaként is tekinthető bűzt (trágyaszag) a szél nem a települések felé szállítja. Nagyon kis %-ban tapasztalható K-i és Ny-i szél, ami a települések felé szállítja a sertéstelep szagát, viszont ebben az esetben a távolság, a település és a telep közötti erdős, gyümölcsös területeknek köszönhetően Vásárosnamény és Ilk levegőminőségére a sertéstelepnek nincs hatása. Az elmúlt 5 évben lakossági panaszról, bejelentésről nincs tudomásunk.


19/152


Levegőhasználatok A technológiának megfelelően a sertéstelepen az alábbi tevékenységeknél kell légszennyező anyag kibocsátással számolni: I. A sertéstelep üzemeltetéséből származó szaghatás II. Tüzeléstechnikai és por emisszió III. Szállítás, mint kapcsolódó tevékenységből származó emisszió I.

A sertéstelep üzemeltetéséből származó szaghatás

A bűzhatás általános jellemzése: A kellemetlen szaghatást okozó tevékenységek megítéléséhez, levegővédelmi szabályozásához szükség van a kellemetlen szaghatást okozó anyagok minőségi, mennyiségi jellemzésére. Szagparaméterek és kölcsönhatásaik, a szagok hatása a lakosság közérzetére: A szagok által okozott kellemetlenségek csökkentésének kényszere megkívánta az egységes összehasonlítási alap, valamint a szagparaméterek meghatározását, melyek az alábbiak: Szaganyag-koncentráció: a szagok, illatok egyik jellemzője a légköri koncentráció, melyet ml/m3-ben (ppm), vagy mg/m3-ben fejezünk ki. Problémát okoz azonban, hogy az emberi orr a különböző anyagokra eltérő érzékenységgel reagál, vagyis egyes szagokat máshoz viszonyítva több nagyságrenddel kisebb koncentrációban is érzékelünk. Szagküszöb: a szaganyagoknak az a legkisebb koncentrációja, amely szaghatás keltésére elegendő ingert vált ki a receptorban. A szagküszöb nemcsak az anyagi tulajdonságoktól, hanem a befogadó egyéni érzékenységétől is függ, tehát ingadozásokat mutat. Ezért többnyire az adott célra kiképzett észlelők által jelzett koncentrációk középértékeit adják meg, esetenként jelezve a szélső értékeket. Szagegység (SZE): a szaganyagok által kiváltott hatások összehasonlíthatósága érdekében általánosan elfogadott mértékegység (Geruchseinheit, GE). 1 GE azt a hígítást jelenti, amely mellett az észlelők 50 %-a a szagot még éppen érzékeli, 50%-a pedig már nem. A szagegység különböző szagú gázok szagosításának összehasonlíthatóságát teszi lehetővé és az egyéni érzékenységből eredő differenciákat is statisztikai alapra helyezi. Hedonikus hatás: segítségével felvilágosítást kapunk a szag minőségére vonatkozóan. A hedonikus skála felvilágosítást ad arról, hogy a szag kellemes-e, vagy visszataszítónak minősül. Szagterjedés: a szaganyagok a levegőben diffúzió és a légmozgások útján terjednek. A folyamatban meghatározó szerepe van a széliránynak és a szélsebességnek. Nagyobb szélsebesség esetén ugyan nagyobb a hígulás, de a szagok nagyobb távolságra is eljutnak. A terjedés sík, akadálymentes terepen, lényegében a földfelszínnel párhuzamos, turbulenciák fellépésekor


20/152


azonban vertikális irányú mozgással is kiegészül. Az örvények általában kedveznek a szagok diszperziójának, de a nagy kiterjedésű turbulens áramok hajlamosak a szagokkal terhelt légtömeget a földfelszín közelébe koncentrálni. Szagintenzitás: a szagok erősségének mérésére szolgál. A szaganyag koncentrációjának logaritmusa egyenesen arányos a szagintenzitással. Szaggyakoriság: azt fejezi ki, hogy a szagok elviselhetősége mennyire függ össze az észlelhetőség gyakoriságával. Mérőszáma a szagóra, amely egy év időtartamban %-ban adja meg az észlelhetőség időtartamát. A szagáram a szaganyagok koncentrációjának (SZE/m3) és áramlási sebességének (m3/h) szorzata. Átszellőzési adottságok A sertéstelep környezetében döntően mezőgazdasági hasznosítású területek találhatóak, valamint Ilk irányából véderdősáv határolja, melyek a vizsgált terület mikroklimatológiai adottságait döntően meghatározzák. A közelben található falusias jellegű művi képződmények nem korlátozzák, befolyásolják a légmozgást. A sertéstelep épületeinek elhelyezkedése a telephely átszellőzését nem korlátozzák. A hatásterület meghatározásánál nem vettük figyelembe (nem csökkentettük) a véderdősávot, mely a nyári lombos időszakban jelentős szagcsökkentéssel bírhat.

A sertéstelep környezete


21/152


Sertéstenyésztés A korábban komplex telepként üzemelő sertéstelep a jövőben szaporító telepként fog üzemelni, azaz a telepen kocák és szaporulatai tartása fog zajlani (az egyéb tenyészállatok mellett). A telephelyen egyidejűleg tartott állatok 853 számosállat egységet jelentenek (SZÁ). A sertéstelep szagkibocsátásának meghatározásnál a telep maximális kapacitásával számolunk, azaz 853 SZÁ egységgel. A sertéstelepen hígtrágyás rácspadozatos tartásmódot alkalmaznak, a trágyakezelés lagúnás rendszerű. A hígtrágya az istállókból zárt csővezetéken keresztül kerül az átemelő aknába. Az átemelő akna feladata a hígtrágya feladása az ívszitára. A hígtrágya fázisbontása ívszitával történik. A fázisbontás itt megtörténik. A szilárd rész ideiglenesen a korábbi hígtrágya medencék átalakításával létrejött szilárd trágya tárolókban deponálásra kerül. Innen történik értékesítés után kiszállításuk. A részben már megszűrt hígtrágyát egy három medencés iszapvédelemmel ellátott, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő HDPE fóliával szigetelt földmedrű medencében gyűjtik. A medencék az előírásoknak megfelelő 6 havi keletkező hígtrágyát gyűjteni tudják. Innen történik kijuttatásuk a meglévő nyárfás elhelyező területre. A sertés hízlalási technológia során az állatok friss levegő igényét ki kell elégíteni. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges oxigén (friss levegő) juttatása, valamint a keletkezett szennyező gázok eltávolítása szellőztetéssel oldható meg. Az istállók szellőztetése természetes és mesterséges úton axiál ventilátorokkal és légbeejtőkkel történik. A ventilátorok légszállítása egyenként a megbízó adatai alapján maximum 3500 m3/h, tengelymagasságuk eltérő. A súlygyarapodással a levegő igény nő. Egy 100 kg/db sertés szén-dioxid termelése 100 g/db h. A sertéstartás környezetvédelmi hatása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik. A légszennyezések gyakran diffúz természetűek. A figyelem középpontjában az ammónia (NH3) kibocsátások állnak. Általánosan elfogadott becslések szerint egy 108 kg élősúlyú hízó előállítása során a nitrogén fogyasztása, hasznosulása illetve vesztesége a következők szerint alakul: • • • •

8,7 kg nitrogén takarmányból (mely legyen a 100%): 2,9 kg (33%) beépül az állat szöveteibe, 4,4 kg (51%) távozik a vizelettel, és 1,4 kg (16%) távozik a bélsárral.


22/152


A sertéstelep bűzkibocsátó forrásai és a szennyezett levegő térfogatárama az alábbiak szerint alakul:

Szellőztető levegő térfogatárama (Vsz) m3/h

ÉPÜLETEK ADATAI: (11 épület)

Férőhelyek száma

Számosállat (SZÁ)

1. ISTÁLLÓ

Selejt istálló

Csoportos állás

9×3500 m3/h = 31500 m3/h

600

70

2. ISTÁLLÓ

Kocaszállás

Csoportos állás

9×3500 m3/h = 31500 m3/h

3. ISTÁLLÓ

Kocaszállás

Csoportos állás

180

20

3

3

180

20

3

3

8×3500 m /h = 28000 m /h

4. ISTÁLLÓ

Kocaszállás

Csoportos állás

9×3500 m /h = 31500 m /h

180

20

5. ISTÁLLÓ

Tenyész kocasüldő istálló

Csoportos állás

9×3500 m3/h = 31500 m3/h

180

20

6. ISTÁLLÓ

Tenyész kocasüldő istálló

71

8

Egyedi állás Csoportos állás

12×3500 m3/h = 42000 m3/h

150

Csoportos állás 7. ISTÁLLÓ

Battéria

Malac utónevelő

8. ISTÁLLÓ

Battéria

Csoportos állás

9. ISTÁLLÓ

Malac utónevelő

Csoportos állás

10. ISTÁLLÓ

Malac utónevelő

Csoportos állás

11. ISTÁLLÓ

Lagúnás malac utóneve- Csoportos állás lő Csoportos állás

7×3500 m3/h =24500 m3/h

7×3500 m3/h =24500 m3/h 8×3500 m3/h = 28000 m3/h 3

ÖSSZESEN:

273000 m /h

BUGATÓ ÉS KANSZÁLLÁS ÉPÜLETEK ADATAI (2 épület)


KANSZÁLLÁS

24

1 000

60

1 200

72

2 000

120

2 000

120

1 000

60

1 000

60

8 141

674

Férőhelyek száma


Egyedi állás I.

44

5

Egyedi állás II.

48

5

Egyedi állás III.

46

5

Egyedi állás IV.

46

5

3

15

2

3

60

7

259

29

Kanszálló

6×3500 m3/h =21000 m3/h

3500 m /h

BUGATÓ Csoportos állás

3500 m /h 3

ÖSSZESEN:

28000 m /h

KOCASZÁLLÓ ADATAI (2 épület) KOCASZÁLLÓ

400


Férőhelyek száma


Nyári kocaszálló 1.

Csoportos állás

-

240

27

Nyári kocaszálló 2.

Csoportos állás

-

240

27

480

54

ÖSSZESEN:


VEMHES ISTÁLLÓ ADATAI: (2 épület, 10 terem)

Férőhelyek száma


1. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

46

5

2. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

46

5

VEMHES ISTÁLLÓ


23/152

Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat PIG&HÚS Kft. Vásárosnaményi sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához. 3. terem 4. terem

Egyedi állás Egyedi állás

5

3

46

5

3

3

3×3500 m /h = 10500 m /h

Egyedi állás

3×3500 m /h = 10500 m /h

46

5

8. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

46

5

9. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

46

5

10. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

46

5

368

40

3

84000 m /h

FIAZTATÓ ÉPÜLET ADATAI: (2 épület, 20 terem)

Szellőztető levegő térfogatárama (Vsz) m3/h 1. terem 2. terem 3. terem

Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás

4. terem

Egyedi állás

5. terem

Egyedi állás

6. terem 7. terem 8. terem 9. terem 10. terem 1. terem

2.. Fiaztató épület

46

3

7. terem

ÖSSZESEN:

1.. Fiaztató épület

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás

Férőhelyek száma

5×3500 m3/h = 17500m3/h


20

3

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

3×3500 m /h = 10500 m /h

20

3

-

16

2

5×3500 m /h = 17500m /h 3×3500 m /h = 10500 m /h

3

3

2×3500 m /h = 7000 m /h

14

2

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

3×3500 m /h = 10500 m /h 3×3500 m /h = 10500 m /h 4×3500 m /h = 14000 m /h 4×3500 m /h = 14000 m /h 4×3500 m /h = 14000 m /h

2. terem

Egyedi állás

6×3500 m /h = 21000 m /h

20

3

3. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

20

3

4. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

20

3

5. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

16

2

6. terem

Egyedi állás

3×3500 m3/h = 10500 m3/h

7. terem 8. terem 9. terem 10. terem

Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás Egyedi állás

14

2

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

20

3

3

3

20

3

4×3500 m /h = 14000 m /h 3×3500 m /h = 10500 m /h 4×3500 m /h = 14000 m /h 6×3500 m /h = 21000 m /h 3

ÖSSZESEN:

248500 m /h

380

56

MINDÖSSZESEN:

633500 m3/h

9 628

853

A fentiekből számolva a sertéstelep istállóiból összesen 633500 m3/h (175,97 m3/s) térfogatáramú szagszennyezett levegő távozhat egyidejűleg. Megjegyezzük, hogy a fenti egyidejű térfogatáram értéke elméleti, mivel a ventilátorok egyidejűleg nem üzemelnek maximális névleges légszállítási teljesítményen. A szakirodalom a rácspadozatos sertéstenyésztés fajlagos szagkibocsátását 55 SZE/s×SZÁ értékűnek tekinti.


24/152


Sertéstenyésztés fajlagos szagkibocsátásai (OLDENBURG–MANNEBECK, 1987 nyomán)

A fentiek alapján a sertéstelep szagkibocsátása 46915 SZE/s értékűnek adódik (853 SZÁ× 55 SZE/s). A szennyezett levegő térfogatáramának ismeretében a szagkoncentráció: Z = E/Vsz ahol: E: szagkibocsátás [SZE/s], Z: szagkoncentráció [SZE/m3], Vsz szagszennyezett levegő térfogatárama [m3/s]. A fentiek szerint számított szagkoncentráció értéke 266,6 SZE/m3 értékű, a szellőztető levegőre vonatkoztatva. Trágyatárolás: A sertéstelepen hígtrágyás rácspadozatos tartásmódot alkalmaznak, a trágyakezelés lagúnás rendszerű. A hígtrágya az istállókból zárt csővezetéken keresztül kerül az átemelő aknába. Az átemelő akna feladata a hígtrágya feladása az ívszitára. A hígtrágya fázisbontása ívszitával történik. A fázisbontás itt megtörténik. A szilárd rész ideiglenesen a korábbi hígtrágya medencék átalakításával létrejött szilárd trágya tárolókban deponálásra kerül. Innen történik értékesítés után kiszállításuk. A részben már megszűrt hígtrágyát egy három medencés iszapvédelemmel ellátott, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő HDPE fóliával szigetelt földmedrű medencében gyűjtik. A medencék az előírásoknak megfelelő 6 havi keletkező hígtrágyát gyűjteni tudják. Innen történik kijuttatásuk a meglévő nyárfás elhelyező területre.


25/152


A hígtrágya kihelyezése jelenleg is a jövőben is elsősorban szántóföldeken történik, valamint a Kft. tulajdonában álló nyárfás elhelyező telepen kerül elszikkasztásra. A keletkező hígtrágyát a tilalmi időszak kivételével (november 15. – február 15. között) folyamatosan szállítják és öntözik ki szántó és gyümölcsös területekre, a növényi kultúra függvényében. A kiöntözést követően azonnal bedolgozzák a talajba, így csökkentve/kerülve el a trágya elhelyezéséből származó bűzkibocsátást. A trágyatárolók, mint szagkibocsátó források az alábbi maximális felületekkel jellemezhetőek: Szagkibocsátó források Almos trágyatároló (450 m3-es) Almos trágyatároló (600 m3-es) Hígtrágya tároló I. Hígtrágya tároló II. Hígtrágya tároló III.

Diffúz felület m2 Szagkibocsátó felület: 180 m2 Szagkibocsátó felület: 400 m2 Szagkibocsátó felület: 150 m2 Szagkibocsátó felület: 150 m2 Szagkibocsátó felület: 450 m2 Összes szagkibocsátó felület: 1330 m2

A hígtrágyatározók jellemző fajlagos szagkibocsátási értéktartománya 10-25 SZE/s x m2 változik az irodalmi adatok alapján, míg az almos trágyatárolóké 10 SZE/s x m2 értékűnek tekinthető. Mind a híg-, mind az almos- trágyatárolóknál a maximális 25 SZE/s x m2, illetve 10 SZE/s x m2 értékeket vettük figyelembe a legkedvezőtlenebb emisszió értékeket modellezve. Almos- trágyatárolók szagkibocsátása: A szagkibocsátás meghatározásához a szennyezett levegő szagkoncentrációjának megállapításán túl, szükséges a szennyezett levegő térfogatáramának a meghatározása is, amely az alábbi képlettel határozható meg: Vsz [m3/s] = v * A ahol: Vsz – a szennyezett levegő térfogatárama [m3/s], v – a szennyezett levegő áramlási sebessége [m/s], A – az áramlási keresztmetszet [m2]. Vsz = 1 m/s * 580 m2= 580 [m3/s] A szennyezett levegő térfogatáramának ismeretében a szagkibocsátás: E = Z*Vsz [SZE/s] ahol: E: szagkibocsátás [SZE/s], Z: szagkoncentráció [SZE/m3], Vsz szagszennyezett levegő térfogatárama [m3/s].


26/152


A fentiek szerint számított szagkibocsátás értéke 5800 SZE/s az almos trágyatárolókra vonatkoztatva. Megjegyezzük, hogy a fenti áramlási keresztmetszet (falmagassággal való színelési magasság a teljes felületen) a valóságban nem fordulhat elő, a számítások a legkedvezőtlenebb viszonyokon alapulnak. A híg- trágyatárolók szagkibocsátása: A szagkibocsátás meghatározásához a szennyezett levegő szagkoncentrációjának megállapításán túl, szükséges a szennyezett levegő térfogatáramának a meghatározása is, amely az alábbi képlettel határozható meg: Vsz [m3/s] = v * A ahol: Vsz – a szennyezett levegő térfogatárama [m3/s], v – a szennyezett levegő áramlási sebessége [m/s], A – az áramlási keresztmetszet [m2]. Vsz = 1 m/s * 750 m2= 750 [m3/s] A szennyezett levegő térfogatáramának ismeretében a szagkibocsátás: E = Z*Vsz [SZE/s] ahol: E: szagkibocsátás [SZE/s], Z: szagkoncentráció [SZE/m3], Vsz szagszennyezett levegő térfogatárama [m3/s]. A fentiek szerint számított szagkibocsátás értéke 18750 SZE/s a híg trágyatárolókra vonatkoztatva. Megjegyezzük, hogy a fenti áramlási keresztmetszet (falmagassággal való színelési magasság a teljes felületen) a valóságban nem fordulhat elő, a számítások a legkedvezőtlenebb viszonyokon alapulnak. A telephelyen végzett trágyatárolás maximális szagkibocsátása összesen 24550 SZE/s (a híg- és az almos- trágyatárolók), a legkedvezőtlenebb kiindulási paraméterek esetén. A bűzkibocsátó források hatásterülete: A szagvédelmi hatásterület meghatározása során – mivel erre vonatkozó hazai jogszabályi iránymutatás nem áll rendelkezésre – a következő szempontokat vettük figyelembe. A környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozó iránymutató dokumentumok sorában hozzáférhető az „Integrated Pollution Prevention and Control (IPPC). DRAFT , Horizontal Guidance for Odour. Part 1 – Regulation and Permitting” c. dokumentum (Commissioning Organisation Environment Agency, Rio House Waterside Drive, Aztec West Almondsbury, Bristol BS32 4UD, First published 2002). Ezen tervezet 6. mellékletében a szagforrások környezetében kialakuló zavaró szaghatások elkerülésére a szag terjedésmodellezés


27/152


Bűzös, rothadó hulladékokkal folytatott tevékenység Állati, ill. halmaradványokkal folytatott tevékenység Téglagyártás Tejfeldolgozás Zsírfeldolgozás Szennyvízkezelés Olajfinomítás Állati takarmány gyártás

Erősen zavaró

Intenzív állattartás Élelmiszeripari tevékenység, zsírsütés Cukorgyártás

Közepesen zavaró

3 SZE/m3

Csokoládégyártás Sörfőzés Cukrászati tevékenység Illatszer és fűszer előállítás Kávépörkölés Pékség

Kevésbé zavaró

eredményeinek értékeléséhez a következő szag expozíciós határértékeket javasolja figyelembe venni.

6 SZE/m3

1,5 SZE/m3

Javasolt szag expozíciós határértékek (terjedési modellezés eredményeinek értékeléséhez), amelyek mellett nem alakul ki a lakosságnál zavaró szaghatás

Mivel a szagszennyezett levegőre vonatkozóan sem légszennyezettségi határérték, sem alapszennyezettség nincs meghatározva, ezért a hatásterületet a németországi szabályozási alapelvek (TA Luft) határoztuk meg. A TA Luft szerinti szabályozás lényege az ún. 10-es faktor módszer, melynek során az imissziós koncentrációt tízzel szorozzák, ezzel veszik figyelembe a terjedés során fellépő szagkoncentráció csúcsokat. A hatásterület nagysága úgy határozható meg, hogy kiszámítjuk a szagforrástól mekkora távolságban csökken le a szagkoncentráció 3 SZE/m3 alá. Ahol a szagkoncentráció 3 SZE/m3 alatt van, ott elhanyagolhatóan kis gyakorisággal alakul ki szagérzet.


28/152


A hatásterületet az alábbi egyszerűsített összefüggéssel számítjuk: C(x) = E/(0,1376*π*u*x1,669) ahol: E: szagkibocsátás [SZE/s] C: szagkoncentráció [SZE/m3] u: szélsebesség [m/s] x: szagforrástól számított távolság [m] esetünkben: Eössz.= Eistállók+ Etrágya Eössz.= 46915 SZE/s + 24550 SZE/s = 71465 SZE/s u: 3 m/s (vizsgált területre jellemző átlagérték) A sertéstelep szagkibocsátása 71465 SZE/s értékű. A vonatkozó rendelet a szagforrás területének határától írja elő a szagvédelmi hatásterület meghatározását. Mivel a meghatározott hatástávolság jóval nagyobb a vizsgált egyes szagforrások kiterjedési területénél, a vizsgált szagforrások együttes szagvédelmi hatásterületét célszerű az együttes területük középpontjától meghatározni. A sertéstelep szagvédelmi hatásterülete kedvezőtlen terjedési viszonyok és a legkedvezőtlenebb technológiai paraméterek figyelembe vételével a diffúz források (istállók, trágyatároló medencék) középpontja köré írt 359 méter sugarú körön belül van. 359 méter távolságban a bűzkibocsátás mértéke egyenlő a szagküszöbbel.

A sertéstelep szagvédelmi hatásterülete


29/152


A sertéstartó telep bűzhatása nem éri el a környező érzékeny befogadókat (legközelebbi lakóingatlan a sertéstelep legközelebbi istállóépületétől /8. sz. istálló/ több mint 600 m távolságra /kb.: 692 m/ található Ilk településen, ahol a szagkoncentráció a fenti paraméterekkel számolva 1 SZE/m3 értékűnek adódik).

A sertéstelep és legközelebbi lakóingatlan távolsága

Megjegyezzük, hogy kedvezőbb terjedési és kibocsátási viszonyok esetén pl. erős szél esetén a meghatározottnál kisebb távolságig jut csak el a vizsgált szagforrásokból származó szag. A vizsgáltnál kedvezőtlenebb, de nem modellezhető terjedési viszonyok mellett – pl. inverziós állapot, 1 m/s-nál kisebb szélsebesség esetén – igen kis gyakorisággal ennél nagyobb távolságban is kialakulhat a vizsgált szagforrások szagkibocsátása miatt kellemetlen szagérzet. II.

Tüzeléstechnikai és por emisszió

A kibocsátott füstgáz alkotók mennyisége kis mértékben változik a terheléssel, azonban még túlterhelés estén is kielégíti az emisszió a szabvány szerinti előírásokat. Az égőkből származó emisszió nagysága elsősorban a technológiai igényektől függ. Az állomány által megkívánt hőmérséklet az állatok korától és a külső hőmérséklettől függ. A fűtésre felhasznált földgáz menynyiséget az infrasugárzók számával, működési idejük változtatásával és az égőbe vezetett földgáz mennyiségének szabályozásával változtatjuk. Az iroda épület, és szociális blokk fűtését gázkonvektorok biztosítják. Az ólak fűtése gáztüzelésű hősugárzókkal és mobil hőlégbefúvókkal történik. A berendezések száma összesen 12 db, melyek egyenként 30 kW teljesítményűek. Ezek füstgázai a nevelőépületek légterébe kerülnek, ahonnan a mesterséges szellőzést biztosító fali ventilátorok légáramával jutnak a levegőkörnyezetbe. A telephelyen a mértékadó gázfogyasztás évente cca. 70 em3. Ez egy fűtési félévet figyelembe véve órás átlagban (4.380 óra) 15 m3 földgáz felhasználást jelent. Az órás gázfelhasználáshoz tartozó szén-monoxid kibocsátás 0.014 kg/h, míg nitrogén-oxidok


30/152


esetében 0.016 kg/h mennyiségre tehető, mely nem számottevő kibocsátás. A tüzeléstechnikához tartozó szennyezőanyag kibocsátás nem kíván beavatkozást, annak csökkentése nem indokolt. A telephelyen engedélyköteles légszennyező pontforrás nem található. Takarmánykezelés A takarmányt zárt szállító járművel, ömlesztve szállítják a telepre. A takarmányt a tartályos tehergépkocsikról közvetlenül a zárt silókba fejtik át. A silók feltöltése zárt rendszerben, pneumatikusan történik. Az állatok etetetését a hizlaló épületekben automata etetőrendszer végzi. A silókból zárt csővezetéken jut a táp az állatokhoz. Szilárd anyag kibocsátás a felhasznált 27,6 t/rotáció táp 4,4 g/kg fajlagos veszteségtényezője alapján számítható: 1,2 kg/h III. Szállítás, mint kapcsolódó tevékenységből származó emisszió A sertéstelep tevékenységéhez az élőállatok be és ki szállítása, a takarmány beszállítása, a szilárd és folyékony hulladékok kiszállítása, illetve egyéb kapcsolódó tevékenységek miatt közúti szállítás kapcsolódik, ami közvetett hatásként jelentkezik. A telep üzemeléséből adódó gépjárműforgalom, a bekötőút mentén nem mondható jelentősnek. A takarmányanyagok betárolása rendszeresen (hetente) történik. A takarmány ömlesztve érkezik a telepre. A szállító járművekből az istállók végében található takarmánysilókba történik az ürítés pneumatikus úton, mely megakadályozza a takarmány kiporzását. Az állatok korától függően az állatok szállítását 3-4 hetente 5-6 tehergépkocsi képes elvégezni, mérettől, illetve kapacitástól függően. A technológiához átlagban hetente 2-3 tehergépjármű forgalma kapcsolható. A kommunális hulladékok elszállítását heti egy alkalommal a közszolgáltató végzi saját járművével. A szállítójármű ezen alkalmakkor nem hajt be a telepre. Az elhullott állatok elszállítása elhullástól függően változik. A trágya kiszállítása folyamatosan zajlik a tilalmi időszak kivételével. Ilyenkor intenzívnek mondható a gépjármű forgalom. A telephelyen az alábbi járműveket használják: -

1 db IFA billenős tehergépkocsi, 1 db MTZ traktor, 1 db 8 m3-es szippantótartály, 1 db WEIMAR markológép, 1 db homlokrakodó, 1 db Mercedes típusú takarmánykiosztó kocsi.


31/152


A 3,5 t megengedett össztömegnél nagyobb tehergépkocsik fajlagos emissziós tényezőit az alábbi táblázat foglalja össze: Üzemmód km/h

Szénmonoxid CO

Szénhidrogének CH (FID)

Nitrogénoxid NO2

Kén-dioxid SO2

Részecske PM

Szén-dioxid CO2

5

26,74

6,04

9,37

0,193

3,15

1396,2

10

22,69

2,40

8,39

0,152

2,55

1099,4

20

16,50

1,67

6,87

0,117

1,99

854,9

30

12,94

1,13

6,25

0,104

1,76

757,3

40

11,10

0,814

6,00

0,0957

1,62

695,7

50

9,18

0,645

5,99

0,0932

1,56

671,9

60

8,11

0,550

6,31

0,0932

1,55

671,8

70

6,95

0,490

6,88

0,0956

1,53

697,7

80

6,11

0,486

7,78

0,104

1,65

757,3

90

6,95

0,498

9,07

0,118

1,80

869,3

100

8,68

0,517

11,17

0,144

2,02

1046,7

A 3,5 t megengedett össztömegnél nagyobb tehergépkocsik fajlagos emissziós tényezői a 2004-es évre vonatkozóan (g/km)

A számítások során azt a legkedvezőtlenebb esetet vettük figyelembe, amikor az összes munkagép, jármű egyszerre folyamatosan üzemel (a járműveket, munkagépet nagyságrendileg azonos légszennyező mozgó forrásnak tekintjük). A telephelyen belüli mozgáshoz 5 km/h sebességtartományt rendelünk. A 6 db légszennyező mozgó forrás emisszója 5 km/h sebességtartomány és egyidejű működés esetén 1 óra működési idő alatt a fenti táblázatban szereplő fajlagos értékek alapján: Komponens CO NOx TSPM CH

mg/s

g/h

222,75 78 26,25 50,25

802,2 281,1 94,5 181,2


32/152


Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett utak légszennyező hatásának számításait. A vizsgált útszakaszok szennyező anyag kibocsátásainak számítása:

ahol: Ei: a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátása az iedik szenynyező anyag komponensből [mg/s m]; eij: a jedik járműfajta kibocsátása az iedik szennyező anyag komponensből a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km] nj: a járműfolyam járműszáma az adott járműtípusból (j=1 – személygépkocsi, j=2 – 3,5 t-nál nagyobb tömegű tehergépjármű, j=3 – autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*103 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. A fentiek alapján az egyes szennyezőanyagok Ei értéke az alábbiak szerint alakul: Komponens CO SO2 TSPM CH NO2

Ei [mg/s*m] 0,4456 0,0003 0,0052 0,0100 0,0156

Terjedésszámítás, hatásterület: Ha az út beépítetlen (vagy lazán beépített) területeken halad, az MSZ 21459/2 szabvány szerinti számítás alkalmazható. Ez vonalforrás légszennyező hatását számítja egyszerűsítő feltételekkel. Az u szélsebesség es a σz függőleges irányú (turbulens) szóródási együttható meghatározásához transzmissziós tényezők szükségesek. Ezek meteorológiai adatokból számíthatok az MSZ 21457 szabványsorozat összefüggéseivel. Jellegzetes meteorológiai jellemzők a szélparaméterek: u szélsebesség, θ szélirány, S légköri stabilitás; fθ gyakoriság. Jelenlegi gyakorlat szerint ezeket a paramétereket kategóriákba soroljuk: 8 db u, 16 db θ, 7 db S csoport létezik. Ezért legálabb 896 esetben kellene elvegezni a terjedésszámítást (szennyező-anyagokra, távlati időpontokra, tervezési változatokra). A számítások egyszerűsítése céljából leggyakoribb u es S értékekre, két (merőleges es párhuzamos) relatív szélirányra, 1 óra átlagolási időtartamra, felszínközelre határoztuk meg a C kiegészítő légszennyezettséget. Transzmissziós tényezők a légszennyező anyagok átalakulásra jellemző ún. felezési idők is. Mivel a számítás útközeli pontra történik, átalakulásokkal nem számoltunk. A leggyakoribb értékek az utak középvonalában: S=4,895; u=3,296; p=0,348; σz=0,838*x0,684. Az empirikus σz~0,65 x. (Itt p a szélprofil egyenlet kitevője, x szélmenti távolság). Az empirikus σz-tel számolva a terjedésképlet jelentősen egyszerűsödik. Az útvonalra merőleges szélirány


33/152


eseten a KTI egyszerűsített képletével számítható a maximális járulékos légszennyezettség X (m) távolságban: ∆C = 1,228* E/(u *X). ahol: ∆C: járulékos légszennyezettség [ µg/m3 ] E: vonalforrás szennyezőanyag emissziója [ mg/ms ] u: átlagos szélsebesség X: az út tengelyétől mért távolság Az előbbiekben ismertetett egyszerűsítő modellel, az MSZ 21459/2 szabvány szerint merőleges szélirány eseten, egyenes útszakasz oldalán számítottuk kiegészítő légszennyezettséget: az alap-szennyezettség feletti értékeket. NOx komponens esetében az alábbi járulékos légszennyezettség jelentkezik X m távolságban: X 5m 10 m 15 m

∆C[ µg/m3 ] 0,00127 0,00063 0,00042

Por komponens esetében az alábbi járulékos légszennyezettség jelentkezik X m távolságban: X 5m 10 m 15 m

∆C[ µg/m3 ] 0,00042 0,00021 0,00014

CH komponens esetében az alábbi járulékos légszennyezettség jelentkezik X m távolságban: X 5m 10 m 15 m

∆C[ µg/m3 ] 0,00081 0,00040 0,00027

CO komponens esetében az alábbi járulékos légszennyezettség jelentkezik X m távolságban: X 5m 10 m 15 m

∆C[ µg/m3 ] 0,03647 0,01823 0,01215


34/152


SO2 komponens esetében az alábbi járulékos légszennyezettség jelentkezik X m távolságban: X 5m 10 m 15 m

∆C[ µg/m3 ] 0,000024 0,00001 0,000008

A szállítás során a kibocsátott légszennyező anyagok hatása várhatóan nem érezhető az utaktól néhány méternél nagyobb távolságban, így az nem éri el a lakóépületeket. A talajközeli levegő minősége megfelel az egészségügyi követelményeknek. A szállítás tevékenységre vonatkozóan levegővédelmi hatásterület nem értelmezhető.

7.2. LAL A telephely diffúz forrásai kapcsán korábban Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés készült. Az istállók megnevezésének és funkciójának változása miatt a korábbi LAL-ban szereplő források nem azonosíthatóak be, így a felülvizsgálat elfogadását követően úja alap bejelentés, ill. a korábbi alapbejelentés módosítása szükséges.

7.3. Korábbi levegőtisztasági intézkedési tervnek való megfelelés bemutatása A Kft. levegőtisztaság-védelmi politikáját sokféle körülmény motiválhatja, korlátozhatja. Legfontosabb célkitűzés a jelenleg előforduló lakossági panaszok okának megszüntetése, a telephely által kibocsátott bűz csökkentése a termelés maximális kapacitással történő fenntartásával. Az elvégzendő feladatokat ütemezetten, időben széthúzva valósították meg, és valósítják meg napjainkban is. Az intézkedéseink körét két csoportba sorolhatjuk: M. MŰSZAKI JELLEGŰ INTÉZKEDÉSEK M.1. M.2. M.3.

Az istállók tisztítása Védőfásítás Trágyakezelés

M.1. Az istállók tisztítása A tartástechnológia eredménye nagy mennyiségű hígtrágya. A hígtrágya mennyiségét növeli az ólak tisztítása során keletkező szennyvíz. Az istállók tisztítására víztakarékos berendezéseket alkalmaznak.


35/152


M.2. Védőfásítás A telep környezetében védelmi funkciót is ellátó erdő található. A védelmifealadat ellátása érdekében a telep kerítése melletti területen a véderdő gondozását, az esetlegesen kipusztult fák pótlását rendszeresen elvégzik. M.3. Trágyakezelés 1. A vállalkozók által kiszállításra kerülő hígtrágya megfelelő elhelyezésének, azonnali szántóföldi betárcsázásának, beszántásának ellenőrzése folyamatos. 2. A fázisbontó medencék felszámolásra/átalakításra kerültek. A korábi fázisbontó medencék almos trágya tárolóként funkcionálnak. Az új hígtrágya tároló medencék felületének szalmával történő takarása nem indokolt. 3. A telep hígtrágya kezelésének korszerűsítése megtörtént. A telepen egy korszerű szeparátor került beépítésre. Ezen kívül kiépítésre kerül a6 havi tározó kapacitás. N. nem műszaki jellegű intézkedések N.1. N.2. N.3. N.4. N.5.

szervezési feladatok környezetvédelmi oktatás PR-tevékenység ügyintézési feladatok, előírások pénzügyi források megteremtése

N.1. SZERVEZÉSI FELADATOK A környezetvédelmi jellegű beruházások szervezése, koordinálása, ezek a fejlesztésekkel való összehangolása céljából ki kell alakítani, ill. meg kell erősíteni a környezetvédelem szerepét a telephelyen. Olyan eszközökkel és feladatkörrel kell ellátni, amely függetlenséget és ellenőrzési lehetőségeket teremt. Ennek érdekében a Kft. 1 fő környezetvédelmi ügyintézőt alkalmaz. Ezen kívül az egyéb környezetvédelmi feladatok elvégzése, szervezése, lebonyolítására külső vállaklozóval szerződést kötött. N.2. KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÁS A telephelyen létrejött környezetvédelmi szervezet feladata a telep dolgozóinak folyamatos környezetvédelmi oktatása. Az oktatás keretein fel kell tárni a lehetséges környezetterheléseket, azok okait, következményeit. Ezeket az oktatásokat célszerű összekapcsolni a balesetvédelmi oktatással, a minőségbiztosítási belső auditokkal. Az oktatások, képzések folyamatosak. N.3. PR TEVÉKENYSÉG, PROPAGANDA A Kft. rendszeres tájékoztatást tart az általa folytatott tevékenységről, a tevékenység volumenéről, a telepen végzett környezetvédelmi feladatokról. Tájékoztatja a lakosságot a beruházásokról, az esetleges kapacitásváltozásokról, ezek várható következményeiről. Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

36/152


N.4. ÜGYINTÉZÉSI FELADATOK, ELŐÍRÁSOK Ezen tevékenységi kör keretein belül kell meghatározni azokat az intézkedési megoldásokat, mechanizmusokat, amelyek segítséget nyújtanak a vezetőségnek abban, hogy naprakész információval rendelkezzenek a teleppel kapcsolatosan, ezáltal ha szükséges azonnali beavatkozások elvégzésére adjanak utasítást. Ezen tevékenységek magas hatásfokkal történő elvégzése érdekében célszerű a kapcsolatos eljárásokat dokumentálni, utasításokban rögzíteni. Kialakításra kerültek a megfelelő adatnyilvántartás és adatfelhasználás rendszerek, valamint a rendszeres ellenőrzési és értékesítési eljárások. N.5. PÉNZÜGYI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE Az elkészített intézkedési tervet lebontjuk évenkénti feladatokra, ütemekre, felelősökre, pénzalapokra. Az éves tervezésnél meghatározzuk az feladatok pénzügyi lehetőségeit, valamint céltartalék elkülönítésével biztosítjuk, hogy a környezetvédelmi intézkedési terv megvalósuljon.

8. Talaj és talajvíz védelem A talajvíztartó réteg a vizsgált térségben a felső-pleisztocén, illetve holocén rétegek 0–15 m közé eső része. A talajvíz áramlási viszonyait elsősorban a Tisza-folyó vízállása befolyásolja. A talajvíz áramlást bemutató térképet melléklejük. A 27/2004 (XII. 25.) Korm. rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából Vásárosnamény Fokozottan érzékeny terület, Ilk Érzékeny terület besorolású. A telep a két település között helyezkedik el, Ilk településhez közelebb. A 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet értelmében Vásárosnamény közigazgatási területe nitrát-érzékeny területnek számít, míg Ilk település nem tartozik a nitrát-érzékeny területek közé. A talajvíz minőségi állapotának nyomon követése érdekében mint a sertéstelepen, mind a nyárfás elhelyező telepen talajvízfigyelő rendszer üzemeltetnek. A korábbi felülvizsgálatok, valamint a hígtrágya kezelő rendszer építésénél elvégzett talajmechanikai fúrások és vizsgálatok alapján a talajvíz szintjét terepszint alatt 7 m körüli, változó mélységben a 104,1-105,65 m.B.f. között észlelték, a nyugalmi vízszint 8 m mélységben volt tapasztalható. A korábbi talajmechanikai fúrások rétegrendje az alábbi: -

0-1,8 m sárga homok, laza, apró szemű 1,8-2 m sárga agyag 2-4,8 m sárga agyag, sötétzöld agyag 4,8-5,9 m szürkés-zöld agyag 5,9-7 m szürkés-zöld homok, kötöttebb 7-9 m vöröses-sárga homok 9-9,8 m szürkés-zöld homok 9,8-10 m zöld agyag Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

37/152


A sertéstelep területén vett mintavételi pontban megütöttük a talajvizet. A talajvédelem egyik legfontosabb célja a talajszennyező anyagok ártalmatlanítása, a régi szenynyezések felszámolása. A talaj - bizonyos határig - képes a talajba jutó szennyező anyagok kedvezőtlen hatását tompítani, megakadályozva azok oldódását, mozgását, ezáltal a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe jutását. A talajszennyezés mezőgazdasági pontforrásai közé tartoznak a szennyvizek, szennyvíziszapok, hígtrágya, hulladékok (folyékony, szilárd, toxikus), ipari emissziók. Természetes körülmények között a talajban lévő szennyezők veszélyeztetési képessége attól függ: -

mennyire mozgékonyak (mennyire mobilizálhatóak), azaz milyen könnyen válnak hozzáférhetővé az élővilág számára, milyen mértékű a mérgező vagy egyéb biológiai hatásuk, milyenek az altalaj geológiai, hidrogeológiai, ásványtani viszonyai.

A talajok szennyeződésének megszűnésében jelentős szerepe van az öntisztulási folyamatnak, melyben többek között a talajok szűrő hatása nagy szerepet játszik.

8.1. Várható hatások a talaj- és talajvíz minőségre A hígtrágyás tartástechnológiának köszönhetően a telepen hígtrágya és a fázisbontás következében kisebb mennyiségű szilárd fázis keletkezik. A képződő trágya mezőgazdaságilag hasznos hulladék, így elhelyezése elsősorban mezőgazdasági területeken történik. A csapadékvíz a zöldfelületeken elszikkasztásra kerül. Az alkalmazott nevelési technológia során technológiai szennyvíz csak az istállók takarításakor keletkezik, melyet a hígtrágya rendszerben gyűjtenek. A kommunális szennyvizet zárt, vízzáró bélésű szennyvízaknában gyűjtik, ahonnan szerződött, engedéllyel rendelkező vállalkozó elszállítja a szennyvíztisztító telepre. A beruházás üzemi tevékenységéből a talajt és a talajvizet közvetlen igénybevételek, hatások nem érik, így közvetlen hatásterület nem határozható meg.


38/152

A telepen található talajvízfigyelő kutak elmúlt időszakban végzett laboratóriumi vizsgálati eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: vizsgálati komponens pH NH4+ (mg/l) NO3(mg/l) NO2(mg/l) SO42mg/l) PO43( mg/l) Ni (µg/l) Zn (µg/l) Cu (µg/l) Cr (µg/l) Pb (µg/l) Cd (µg/l)

2008

2009

2010

2011

2012

I 6,76

II 6,69

I 7,50

II 7,85

I 7,50

II 7,85

I 7,41

II 7,40

0,15

<0,05

0,15

<0,05

0,15

<0,05

<0,05

0,11

<1

250

<1

100

<1

166

<1

<0,02

<0,02

<0,02

<0,02

<0,02

<0,02

40

81

<35

37

<35

<0,1

<0,1

<0,5

<0,5

-

-

-

-

-

-

-

Határérték

I 8,02 <0,05

II 7,70 <0,05

6,59

1000

<1

654

25 mg/l

<0,02

<0,02

<0,02

<0,02

37

<5

96

<5

89,9

<0,5

<0,5

<,0,5

<,0,5

<0,5

<,0,5

-

-

-

-

-

43

1

-

-

-

-

-

-

<0,5

<0,5

-

-

-

-

-

-

47

43

-

-

-

-

-

-

-

-

<10

<10

-

-

-

-

-

-

-

-

28

15

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

0,5 mg/l

250 mg/l 0,5 mg/l 20 µg/l 200 µg/l 200 µg/l 50 µg/ 10 µg/l Cr VI 10 µg/l 5 µg/l

A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy a nitrát-ion esetében a 2. számú talajvízfigyelő kútban az elmúlt időszakban folyamatosan változott a nitrát koncentrációja, ami néhány esetben a megengedett szennyezettségi határértéket is túllépte. A 2. számú kút a korszerűsített hígtrágya kezelő rendszer közelében található. A nitrát-ion koncentrációjának változékonysága az esetlegesen korábban a talajba, majd a talajvízbe jutó hígtrágya természetes, természet-közeli lebomlásának, a nitrifikációs folyamatoknak ez eredménye. Jól látható, hogy feltételezhetően egy korábbi üzemzavar/elfolyás eredményeként a talajvízbe került hígtrágya lebomlása folyamatos. Az esetlegesen a talajba/talajvízbe jutó hígtrágya mennyisége feltételezhetően nem jelentős, és az elmúlt időszakra nem jellemző, hisz az ammónium-ion koncentrációja határérték közeli, de azt nem lépi túl (a hígtrágya elmúlt időszakban történő esetleges kifolyását, az ammónium-ion koncentrációjának jelentős emelkedése mutatná). Fentieket támasztja alá, hogy a nitrit-ion koncentrációja (mely a lebomlási folyamatban az ammónium-iont követi) is alacsony (határérték nincs meghatározva).

hígtrágya okozta szennyezés lebomlási folyamata A felülvizsgálat készítése során, az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően nehézfémek vizsgálata is megtörtént a sertéstelepen található talajvízfigyelő kutakból származó vízminták esetében. Megállítható, hogy a vizsgált nehézfém-ionok határérték alattiak. A króm vizsgálata során az össz. króm mennyiséget vizsgálták, melybe az igen mérgező króm VI. is beletartozik, azonban a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a szennyezőanyag koncentráció nem éri el a króm VI-ra vonatkozó határértéket sem.


I. számú megfigyelő kútból vett minták vizsgálata során megállapítást nyert, hogy ólom és nikkel esetében a szennyezőanyag koncentrációja túllépi a megengedett szennyezettségi határértéket. A szennyező anyagok jelenléte lokális, feltételezhetően természetes eredetű, hisz a sertés talaja korábbi öntés talaj, melyek jellemzője a magasabb természetes eredetű toxikus fém tartalom. A vízbázis védelme érdekében létesített mélyebb fúrású kutak vizsgálatait az illetékes vízügyi igazgatóság végzi, melytől ez idáig nem érkezett jelentés arra vonatkozóan, hogy a mélyebb vízrétegekben is magas háttéranyag koncentrációt mértek, mely esetlegesen a sertéstartási tevékenységből származhat. Mivel a talajvíz felhasználása sem ivóvízként, sem szociális vízként nem történik, a természetes eredetű szennyezőanyagok magas koncentrációja nem jelent kockázatot. Nyárfás elhelyező terület A vizsgált terület kb. a ’80-as évek óta üzemel nyárfás elhelyező területként. A PIG&HÚS Kft. az 1990 évektől üzemelteti a sertéstelepet és a nyárfás elhelyező területet. Az itt folytatott tevékenység hígtrágya elhelyezés. A tevékenység körében, technológiájában és műszaki feltételeiben az elmúlt öt évben változás nem történt. A tevékenységek során az elmúlt öt évben a környezetet érintő rendkívüli esemény nem következett be. A telep működésével kapcsolatban bejelentett panaszról a Kft-nek nincs tudomása. A vizsgálat tárgyát képező 0452/13 hrsz-ú nyárfás elhelyező terület sertéstelepen keletkező hígtrágya egy részének elhelyezésére szolgál. A hígtrágya kijuttatása szivattyúkkal, csővezetéken történik. Az elhelyezhető hígtrágya mennyisége a korábbi években 2.025 m3/ha/év volt. A 2010-ben készült -a telep vízjogi engedélyének meghosszabbításához szükséges- talajvédelmi terv alapján a kihelyezhető hígtrágya mennyisége jelentősen lecsökkent. A nyárfásra kihelyezhető hígtrágya teljes mennyisége 3.038 m3/év. A nyárfás létesítményei: (helyszínrajz mellékelve) • •

14,3302 ha bakhátas nyárfás elhelyező terület 900 fm földmedrű szivárgó árok

A fázisbontás során keletkező híg fázis egy részét búvárszivattyú nyomja ki a bakhátas nyárfás elhelyező terület árokrendszerébe. Egy árok feltöltése kb. 2 hétig tart, ezt követően kerül sor újabb árok feltöltésére. Miután a trágya elszikkadt, az árkokat kitakarítják. A nyárfás elhelyező terület állapota a kijuttattató 3.038 m3/év hígtrágya mennyiségnek megfelelő. A hígtrágya elhelyező terület karbantartását, a fák pótlását, cseréjét folyamatosan végzik.


41/152


A hígtrágya másik része a vonatkozó engedély alapján termőföldön kerül elhelyezésre. A nyárfás elhelyező területen 3 db talajvízfigyelő kút található, a kutak vízjogi engedélye, valamint a sertéstelep IPPC engedélye alapján a kutak mintázása 2008. évtől minden évben október 30-ig megtörténik. A korábbi években végzett mintavételeket és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit tartalmazó jegyzőkönyveket a felügyelőség részére rendszeresen megküldtük. Vizsgálati eredmények A sertéstelep 2007. évi IPPC engedélyezési eljárása során vett vízminták eredményei: Vizsgált komponens pH NO2- (mg/l) NH4+ (mg/l) NO3- (mg/l) SO42- (mg/l) PO43-(mg/l)

1. kút 6,81 0,02 0,49 0,3 64 <0,02

2. kút

3. kút

Határérték

7,18 0,01 0,40 0,2 80 <0,02

6,84 0,01 0,41 0,2 82 <0,02

6,59 0,5 mg/l 25 mg/l 250 mg/l 0,5 mg/l

Az IPPC engedélyezés során végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján nem volt határérték túllépés egyetlen komponens tekintetében sem. Az üzemeltetés során végzett vízvizsgálatok: 2008. év/ Vizsgált komponens pH NO2- (mg/l) NH4+ (mg/l) NO3- (mg/l) SO42- (mg/l) PO43-(mg/l) 2009. év/ Vizsgált komponens pH NO2- (mg/l) NH4+ (mg/l) NO3- (mg/l) SO42- (mg/l) PO43-(mg/l)

1. kút 6,27 0,20 <0,05 98 105 <0,1 1. kút 7,06 <0,02 <0,05 <1 <8 <0,1

2. kút

3.kút

Határérték

6,56 0,28 <0,18 800 162 <0,1

6,73 <0,02 <0,05 <1 222 <0,1

6,59 0,5 mg/l 25 mg/l 250 mg/l 0,5 mg/l

2. kút

3.kút

Határérték

7,56 <0,02 <0,05 147 76 <0,1

7,01 2,63 <0,05 221 61 <0,1

6,59 0,5 mg/l 25 mg/l 250 mg/l 0,5 mg/l


42/152


2010. év/ Vizsgált komponens pH NO2- (mg/l) NH4+ (mg/l) NO3- (mg/l) SO42- (mg/l) PO43-(mg/l) 2011. év/ Vizsgált komponens pH NO2- (mg/l) NH4+ (mg/l) NO3- (mg/l) SO42- (mg/l) PO43-(mg/l) 2012. év/ Vizsgált komponens pH NO2- (mg/l) NH4+ (mg/l) NO3- (mg/l) SO42- (mg/l) PO43-(mg/l)

1. kút 7,05 1,9 <0,05 210 58 <0,5 1. kút 6,94 <0,02 0,44 5,2 137 <0,5 1. kút 6,98 <0,02 <0,05 52,3 60,4 <0,5

2. kút

3.kút

Határérték

7,12 0,12 0,10 559 142 <0,5

7,08 8,7 <0,05 10,8 99 <0,5

6,59 0,5 mg/l 25 mg/l 250 mg/l 0,5

2. kút

3.kút

Határérték

7,61 3,2 0,10 597 125 <0,5

6,62 <0,02 <0,05 27,2 245 <0,5

6,59 0,5 mg/l 25 mg/l 250 mg/l 0,5

2. kút

3.kút

Határérték

6,98 5,06 0,29 1050 88,4 <0,5

7,78 <0,02 <0,05 4,22 182 <0,5

6,59 0,5 mg/l 25 mg/l 250 mg/l 0,5

A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy a nitrát-ion esetében valamennyi talajvízfigyelő kútban az elmúlt időszakban folyamatosan változott a nitrát koncentrációja, ami néhány esetben a megengedett szennyezettségi határértéket is túllépte. A szennyező anyag koncentrációjának változása követi a talajvíz áramlását, mely a becsatolt térképen jól látható. A nitrát-ion koncentrációjának változékonysága az elhelyező terület esetenkénti kismértékű túlterheléséből származó, a talajvízbe jutó hígtrágya természetes, természet-közeli lebomlásának, a nitrifikációs folyamatoknak ez eredménye. Jól látható, hogy feltételezhetően egy korábbi üzemzavar/elfolyás eredményeként a talajvízbe került hígtrágya lebomlása folyamatos. Az esetlegesen a talajba/talajvízbe jutó hígtrágya mennyisége feltételezhetően nem jelentős, és az elmúlt időszakra nem jellemző, hisz az ammónium-ion koncentrációja alacsony (a hígtrágya elmúlt időszakban történő esetleges kifolyását, az ammónium-ion koncentrációjának jelentős emelkedése mutatná). Fentieket támasztja alá, hogy a nitrit-ion koncentrációja (mely a lebomlási folyamatban az ammónium-iont követi) is alacsony (határérték nincs meghatározva).


43/152


8.2. Felszíni vizek A sertéstelep légvonalban mintegy 6 km-re található a Tisza folyótól. A Kraszna torkolata kb. 6000 m-re, a Szamos torkolata pedig kb. 7.000 m-re található folyásirányban felfelé. A Tisza a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A 157 ezer km2 kiterjedésű tiszai vízgyűjtőt északnyugattól délkeletig húzódó karéjban a Kárpátok magasan kiemelkedő gerince koszorúzza, míg nyugat és délnyugat felől a vízválasztó egészen alacsony. A területet középen az Erdélyi-szigethegység osztja meg, amelytől keletre az Erdélyi-medence, nyugatra az Alföld terül el. Ennek mélyvonulatában fut végig nagyjából észak-déli irányt követve a Tisza középső és alsó szakasza. A folyó a vízgyűjtő észak-keleti részén, a Máramarosi-havasokban ered. Két ága, a Szvidovec tövében 1680 m magasságban eredő Fekete-Tisza, és az 1600 m magasságban eredő FehérTisza valósággal körülöleli a Hoverla 2058 m magas csúcsát. A Szamos beömléséig a vízgyűjtő terület 13173 km2-re növekszik. Az idáig megtett 258 km-es úton a tengerszint feletti magasság 103 m-re csökken, vagyis a folyó esése a felső szakaszon 1577 m. A hidrológiai szempontok alapján felső, középső és alsó szakaszra tagolható folyó felső szakasza a Szamos torkolatig tart. A középső és alsó szakasz határát a Maros beömlésé adja. A Tisza második legnagyobb mellékfolyója a Szamos, melynek 415 km-es teljes hosszából csak 50 km esik a jelenlegi magyar határon belülre. A Szamos vízhozama a sokévi átlag szerint 134 m3/s, míg beömlése helyén a Tisza 203 m3/s mennyiségű vizet szállít. Ennek magyarázata, hogy a Szamos vízgyűjtője a magas hegyekkel való zártsága miatt csapadékban jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke. A hajdan az Ecsedi-lápot tápláló Kraszna a múlt század 90-es éveiig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. A Kraszna torkolattól a Tisza észak felé fordul, megkerülve az alig 170 m magas nyírségi homokhátat és Záhonynál éri el legészakibb pontját. Itt éles kanyarulattal nyugat-délnyugatnak veszi útját, balról felveszi a nyírvizeket összegyűjtő Lónyai-főcsatornát, majd a tokaji Kopasz-hegy tövében, a torkolattól 544 km-re, legjelentősebb jobboldali mellékfolyóját, a Bodrogot. A tervezett tevékenység nem fejt ki hatást a környező, és biztonságos távolságra található felszíni vízminőségi paramétereire. Rétegvizek A terület legjelentősebb vízadója az alsópleisztocén durvaszemcsés üledék. A rétegvíz utánpótlódása a peremi kavicsüledékek felől és a Nyírség, mint kiemelt hát nagyrészt vízáteresztő rétegsora miatt a felszíni csapadékból is biztosított. A Nyírség, mint kiemelt hát, gravitációs eredetű, mélybehatoló regionális áramlási rendszert hoz létre, melynek leszálló ága a nyírségi hátság, felszálló része a Tisza és a Keleti-főcsatorna vonalát követi. Az eredeti nyugalmi vízszintek alapján a terület kismérvű feláramlás zónájába tartozott. A természetes pozitív nyomás gradiens a város kútjainak depressziós hatására megfordult, jelenleg helyi leáramlással lehet számolni. A városi vízmű termelőkútjai, a 80–125 m mélységközben lévő alsópleisztocén homokos kavicsos réteget csapolják meg. A vízmű 8003/1998. KHVM tájékoztató alapján egyéb sérülékeny régió területére esik. A becsült függőleges elérési idő kb. 50 év.


44/152


8.3. Vízbázis A sertéstelep területe működő sérülékeny vízbázis hidrogeológiai védőövezetét érinti (vízbázis elhelyezkedését bemutató térkép mellékleve). A vízbázis védelme miatt a sertéstelep üzemeltetése során körültekintően kell eljárni. Felszín alatti vízbázis védelmi szempontból kedvező, hogy a regionális talajvíz-áramlási irány DNy-ról ÉK felé mutat. A vízbázis védelme érdekében a műtárgyak vízzáróságát rendszeres ellenőrzik. Az erről készült jegyzőkönyveket mellékelten becsatoljuk. A vizsgálatokból látható, hogy a telepen található vezetékek, tárolók, aknák vízzáróak. A felújítások során a vízzárósáig próbák megismétlésre kerülnek.

9. Vízellátás, szennyvízkezelés A sertéstelep érvényes, vízellátásra, szennyvíz- és hígtrágya-elhelyezésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telep szociális és technológiai vízigénye egyaránt mélyfúrású kútról biztosított. A telephelyen 2 db kút található. Vízikönyvi számuk 14/1141980. és 14/44-1970. A telep vízigényei a vízjogi üzemeltetési engedély szerint: szociális 2263 m3/év szúró-boncoló 730 m3/év itatóvíz 29565 m3/év vízöblítés 15695 m3/év locsolás 1460 m3/év Összes vízfelhasználás: 49713 m3/év 2011. és 2012. évben vízjogi engedélyben lekötött mennyiség után fizettünk vízkészlet járulékot. A felújítás, átalakítás követően a telep vízigényei az alábbiak szerint változnak szociális 250 m3/év szúró-boncoló 300 m3/év itatóvíz 23500 m3/év vízöblítés 9500 m3/év locsolás 1450 m3/év Összes vízfelhasználás: 35.000 m3/év Az ivóvíz felhasználását a mélyfúrású kutaknál felszerelt hitelesített vízórákkal mérik. Az istállók egyedi vízmérővel vannak felszerelve, melyek az épületek vízfelhasználásáról adnak információt. Az órák nem hitelesek, így az adatok csak belső felhasználásra alkalmasak. Az eltérő adatokból az esetleges szivárgások, elfolyások állapíthatóak meg, így az üzemzavar elhárításáról idejében intézkedni lehet. Az egyedi vízfogyasztás mérése az energiahatékonyság, az anyagfelhasználás hatékonyságának ellenőrzésére is szolgál. A felújítások során az órákat cserélik. Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

45/152


A szennyvízkezelés bemutatása A sertéstelepen kommunális, és a technológiából származó (hígtrágya) szennyvizek keletkeznek. Kommunális szennyvizek: Gyűjtése zárt, vízzáróan szigetelt gyűjtőaknában történik majd szippantó kocsival a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepre szállítatjuk. Technológiai szennyvizek A szennyvíz- és hígtrágya-elhelyezés létesítményei: -

1 db 20 m3-es vasbeton gyűjtőakna 1 db 10 m3-es vasbeton gyűjtőakna 1 db 30 m3-es vasbeton gyűjtőakna 1 db 80 m3-es vasbeton fogadó és átemelő akna 1 db fázisbontó ívszita 3 db összesen 10.600 m3-es HDPE szigetelésű földmedrű tározó 1980 fm NA 150 KM PVC nyomóvezeték 240 fm NA 100 KM PVC nyomóvezeték 810 fm NA 100 acélcső 7 db NA 80 hidráns 3 db fenékleürítő 4 db egyenként 600 m3-es szilárd trágya tározó 1 db 450 m3-es szilárd trágya tározó

Az alkalmazott nevelési technológia során technológiai szennyvíz csak az istállók takarításakor keletkezik, melyet a hígtrágya rendszerben gyűjtenek. Az ólak kialakítása úgy történik, hogy takarításkor a szennyvíz az ólak végében elhelyezkedő víznyelőn keresztül zárt csővezetéken át jut a szennyvízgyűjtő aknába. A lagúnás istállóknál a rotációk végén egyszerre engedik le az összegyűlt hígtrágyát, ezt követően történik a takarítás. Ennek köszönhetően a vízfelhasználás csökken. A telepen képződő összes hígtrágya és technológiai szennyvíz mennyisége várhatóan 56 m3 /nap körül alakul. Éves szinten ez mindösszesen 19.936 m3 hígtrágyát jelent. Fázisbontás során mintegy 10 % körüli szárazanyagot távolítunk el, így a tározókban mintegy 18.000 m3 hígtrágya és 2.000 m3 szilárd trágya kerül. Csapadékvízrendszer A telep területére hulló csapadékvizeket nyílt szikkasztóárok gyűjti össze. A csapadékok a szikkasztó árokban elszikkadnak.


46/152


Monitoring A sertéstelep területen 2 db talajvízfigyelő kút található. A kutak vízjogi üzemeltetési engedélylyel rendelkeznek. Az üzemeltetési engedély alapján akkreditált mintavételt kell elvégezni évente 1 alkalommal (október 31- ig). A minták akkreditált laboratórim vizsgálatát az alábbi komponensekre kell elvégezni: pH, ammónium, nitrát, nitrit, foszfát, szulfát. A sertéstelepen keletkező hígtrágya elhelyezésére szolgáló nyárfás területén 3 db talajvízfigyelő kút található. Az üzemeltetési engedély alapján akkreditált mintavételt kell elvégezni évente 1 alkalommal (október 31- ig). A minták akkreditált laboratórim vizsgálatát az alábbi komponensekre kell elvégezni: pH, ammónium, nitrát, nitrit, foszfát, szulfát. A monitoring rendszer bővítése nem indokolt. A Vásárosnaményi Vízmű távlati és üzemelő vízbázisainak védelme érdekében a Vízügyi igazgatóság a sertéstelep környezetében több talajvízfigyelő kutat (helyszínenként 3-3 db db kút található) üzemeltet. Ezekből 1 kúthármas a telep közvetlen szomszédságában, egy tőle mintegy 500 m-re, Ilk irányában található. Fentiek alapján kijelenthető, hogy a vízbázis védelme érdekében kialakított monitoring rendszer megfelelő. Kommunális szennyvíz A 35 fő fizikai munkás által termelt kommunális szennyvizet átmenetileg a kommunális szennyvízgyűjtő akna tárolja. A szociális vízigény a 35 telepi dolgozó tisztálkodási vízigényéből és a szociális blokk takarításához szükséges vízből tevődik össze. A telepi alkalmazottak számára szükséges mennyiségű öltöző, WC, zuhanyzó biztosított. Ivóvízként palackozott vizet kapnak. A vízigény meghatározásánál a OVH 158/1-73. sz. Ágazati Szabvány 4.1 pontjában meghatározott normatív értékek mellett az eddigi üzemeltetési tapasztalatokat vettük figyelembe. Tisztálkodáshoz 10 l/fő/nap, 365 munkanappal és 35 fő telepi dolgozóval számolva 127,750 m3/év. A tartózkodási helyiségek takarításhoz hetente 20 l vizet használnak fel, ami éves szinten 52 hét x 20 l, azaz 1.040 litert jelent. A tisztálkodáskor és a takarításkor együttesen keletkező kommunális szennyvíz mennyisége: 128,790 m3/év. A képződő szennyvizet a meglévő kommunális szennyvízgyűjtő aknában tárolják, melynek mérete 40 m3. Tartalmát rendszeres időközönként kell elszállítani a szennyvíztisztító telepre. A szállítást szerződött, engedéllyel rendelkező vállalkozó végezni.


47/152


10. Hulladékgazdálkodás A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelményeket alapvetően a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A hulladékok gyűjtése, tárolása, belső mozgatása megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Az üzemi gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosított, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék nem szennyezi a környezetet. A gyűjtőhely kialakítása során legalább a következő szempontok lettek figyelembe véve: a gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalak szilárd burkolattal ellátottak, a tárolás a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton történik, a gyűjtőhely illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körülkerített, a gyűjtés időtartama során esetleg megsérülő csomagolóeszközből, gyűjtőedényzetből kikerülő veszélyes hulladék nem okozhat környezetszennyezést. A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontok lettek figyelembe véve: a veszélyes hulladékot folyadékzáró csomagolóeszközben, gyűjtőedényzetben gyűjtjük, az esetleges kifolyás megakadályozására a gyűjtés során használt csomagolóeszközök, gyűjtőedényzet és tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát rendszeresen a környezetvédelmi megbízott ellenőrzi és szükség szerint a javítások elvégzését javasolja a Társaság vezetése felé. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzat tartalmazza. A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást vezetnek, amelyben szerepelnek az ott gyűjtött veszélyes hulladék mennyiségére és összetételére vonatkozó adatok, a gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyisége és összetétele, a kezelő adatai, továbbá az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események, a hatósági ellenőrzések megállapításai és ezek hatására tett intézkedések. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési terv készült. 10.1. Az üzemeltetés során keletkező hulladékok Hígtrágya A fő tevékenységből keletkező legnagyobb mennyiségű hulladékot a hígtrágya (EWC: 020106) jelenti. Éves mennyisége: cc. 18.000 tonna/év hígtrágya trágya, 2.000 t/év szilárd fázis. A trágya beltartalmi értékei: nedvességtartalom:80-95%; szerves anyag tartalom: 5-20%; N: 12%; P2O5: 0,1-1,5%; K2O: 0,6-2,2%. A trágya szilárd fázisa teljes egészében értékesítésre kerül, a hígtrágya hasznosítása szántóföldeken és gyümölcsösökben történik. Engedély alapján évi 17.000 m3 hígtrágya helyezhető el mezőgazdasági területeken. A sertéstelephez tartozó nyárfás elhelyező területen további évi 3.038 m3 hígtrágya elhelyezésére van lehetőség.


48/152


A képződő trágya mennyiségéről, az elhelyezéséről naprakész nyilvántartást vezetnek, és minden évben a talajvédelmi hatóság felé jelentést készítenek. A hígtrágya elhelyezésére szóló engedélyeket mellékelten csatoljuk a területek térképi ábrázolásával együtt. A hígtrágya elhelyezése az elmúlt 5 évben engedély alapján történt. A hígtrágya kihelyezése tartálykocsival történik szántó és gyümölcsös területekre. A hígtrágya kijutatását követően a terület beszánása, betárcsázása megtörténik. Az elmúlt években nem történt a hígtrágya kijuttatás során változás, az engedélyeztetési eljárások során készült talajvédelmi tervekben foglaltakat a Kft. maradéktalanul betartja, azokat a talajvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi. A hígtrágya kijuttatás a természeti környezetre javítóhatást gyakorol. A hígtrágya kizárólag mezőgazdasági területekre juttatható ki, javítva a területek tápanyag ellátását. A talajvédelem érdekében rendszeres mélylazítás, és meszezés szükséges, melyet a gazdálkodók elvégeznek. Papírhulladék A telepen keletkező papírhulladék külön konténerekben a keletkezés helyén kerül összegyűjtésre. Mennyisége kg 2 kg irodai papír havonta. Átmeneti tárolását vízhatlan 120 literes konténerekben történik. A szelektíven gyűjtött papírhulladékot a telep dolgozói szállítják el a településen lévő szelektív papírgyűjtő konténerekbe. Elhullott állatok A telepen keletkező állati tetemeket (EWC 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek), melynek mennyiségi meghatározása az üzemeltetés során lehetséges (várhatóan 100-250 kgnhap), műanyag zsákkal bélelt 500 literes konténerbe gyűjtik. A konténerek beton padozatú, zárt épületben kerülnek elhelyezésre. A műanyag konténerek rendszeres elszállítását a telepről a BÁTOR-TRADE Kft. végzi. Állatgyógyászati hulladékok Az állatok egészségügyi ellátása eredményez olyan jellegű hulladékokat, amelyek fertőzésveszélyesek lehetnek vagy gyógyszereket, veszélyes anyagokat tartalmaznak, ezért kezelésüket a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások szerint kell végezni. Mint említettük korábban, a telepen az állatok megelőző gyógyszerezése a legfőbb szempont.


49/152


Ezen hulladékok az EWC hulladék-jegyzék 18. főcsoportjába tartoznak és a következő fajták lehetnek: 18 EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 18 02 18 02 01 18 02 02*

18 02 03 18 02 05* 18 02 06 18 02 07* 18 02 08 18 02* 18 02 01

állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02) egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek vegyszerek, amelyek különböznek 18 02 05-től citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek gyógyszerek, amelyek különböznek 18 02 07-től állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok injekciós tűk, fecskendők, infúziók, transzfúziós szerelékek, vágó, szúró éles eszközök, ampullák, tárgylemezek A csillaggal jelzett alcsoportok veszélyes hulladékot jelölnek.

A sertéstelepen az állatgyógyászati hulladékokat a telepen erre a célra kialakított üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik és tárolják. Az ártalmatlanításukról szolgáltatási szerződés alapján külső szakértő cég rendelkezik. Kommunális hulladék A keletkező kommunális hulladékokat a keletkezett mennyiség függvényében 2 db 120 literes műanyag tárolóedényben gyűjtik, majd Észak-Alföldi Hulladékgazdálkodási Kft. szállítja el ártalmatlanításra heti rendszerességgel. Szállítmányozásból eredő szennyezés A technológiához szorosan kapcsolódik a szállítmányozás: • Takarmány beszállítása • Hígtrágya elszállítása • Utónevelt malac elszállítása • Elhullott állatok elszállítása • Kommunális hulladék elszállítása • Kommunális szennyvíz kiszállítása Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

50/152


A telepen közlekedő gépjárművekből történő olajszivárgás, elfolyás esetén olajfelitató anyagot (homokot vagy perlitet) szórnak a szennyeződésre. A felitató anyagot műanyag zsákokban azokra a helyekre rendszeresítik ahol a legnagyobb a gépjárműforgalom illetve ahol a telepre behajtó gépjárművek átmenetileg hosszabb időt eltöltenek. Ilyen helyek pl.: takarmányfeltöltő, trágyaszállító, élőállat szállító járművek parkolóhelyei. Jelentősebb mennyiségű elfolyás esetén értesíteni kell a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. Az elmúlt 3 éven keletkezett hulladékok mennyiségét és fajtáját mutatja be az alábbi táblázat: EWC KÓD 160601 130205 180103 020102 150110 130899 160107 150202 200304

2009 350 80 170 89600 80 20 1 10 1680

2010 55 45 205 67670 24 25 1 32 -

2011 31 30 99 78410 8 2 10 -

Az elmúlt időszakban a Kft. vezetősége folyamatosan törekedett a hulladék megelőzésre, a hulladék csökkentésre. Ennek köszönhetően évről-évre csökkent a képződő hulladékmennyiség. 2011-től a gépjárművek karbantartása, szervizelése külső vállalkozó telephelyén történik. Az épületek karbantartására (festés, stb.) külső szakcéggel szerződtünk, akik a karbantartások során képződő hulladékot elszállítják. A szociális szennyvizet közszolgáltató szállítja el. Ezen intézkedéseknek köszönhetően 2012-től kezdődően a sertéstelep üzemeltetéséből kizárólag hígtrágya, gyógyszeres göngyöleg, és hulladékká vált állati szövet képződésével kell számolnunk. 10.2. Az átalakítás során keletkező hulladékok Bontási hulladékok Az ingatlan korábbi használatából adódó, a helyszínen jelenleg meglévő épületek átalakítása, felújítása során a következő hulladéktípusok keletkezése valószínűsíthető:


51/152


Bontási műveletek során keletkező hulladékok

BONTÁSI HULLADÉK TERVLAP a bontási tevékenység során keletkező hulladékhoz Az építtető adatai:

A vállalkozók adatai:

Neve: .....................................

Neve, címe: ......................................,

KÜJ, KTJ száma: ..................

Dátum:

Címe: ....................................

Neve, címe: ......................................,

KÜJ, KTJ száma: ..................

Neve, címe: ......................................,

KÜJ, KTJ száma: ..................

A bontási terület adatai: Címe: .............................................................................................................................................................................. .......................... Helyrajzi száma: ..................................................................................

A végzett tevékenység: épület részleges vagy teljes lebontása.

(A kívánt rész aláhúzandó!) Építési hulladék So rszá m

A hulladék anyagi minősége szerinti csoportosítás

Kezelési mód EWC kódszám

Tömeg (t)

17 05 04 17 05 06

20

Kitermelt talaj

Betontörmelék

17 01 01

25

Aszfalttörmelék

17 03 02

0

Megnevezése

Helyszíne

1. lerakás

2. lerakás

3.


52/152


4.

Fahulladék

17 02 01

4 újrahasznosítás

17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11

3

Műanyag hulladék

17 02 03

0,5

Vegyes építési és bontási hulladék

17 09 04

30

5. Fémhulladék

újrahasznosítás

6. újrahasznosítás

7.

lerakás

8.

Ásványi eredetű építőanyag-hulladék

17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02

150

lerakás

Összesen:


53/152


ÉPÍTÉSI HULLADÉK TERVLAP az építési tevékenység során keletkező hulladékhoz Az építtető adatai:

A vállalkozók adatai:

Neve: .....................................

Neve, címe: ......................................,

KÜJ, KTJ száma: ..................

Dátum:

Címe: ....................................

Neve, címe: ......................................,

KÜJ, KTJ száma: ..................

Neve, címe: ......................................,

KÜJ, KTJ száma: ..................

Az építéshely adatai: Címe: .............................................................................................................................................................. .......................................... Helyrajzi száma: ..................................................................................

A végzett tevékenység: épület építése, átalakítása, bővítése,

felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, továbbépítése. (A kívánt rész aláhúzandó!) Építési hulladék Sorszám

A hulladék anyagi minősége szerinti csoportosítás

Kezelési mód

EWC kódszám

Tömeg (t)

17 05 04 17 05 06

2500

Kitermelt talaj

Betontörmelék

17 01 01

10

Aszfalttörmelék

17 03 02

0

Megnevezése

Helyszíne

1. lerakás

2. lerakás

3.


54/152


4.

Fahulladék

17 02 01

5 újrahasznosítás

17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11

5

Műanyag hulladék

17 02 03

2

Vegyes építési és bontási hulladék

17 09 04

12

5. Fémhulladék

újrahasznosítás

6. újrahasznosítás

7.

lerakás

8.

Ásványi eredetű építőanyaghulladék

17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 06 04 17 08 02

18

lerakás

Összesen:

A jogszabályokban előírt becslést, nyilvántartást és adatszolgáltatást a beruházó megbízottja az építési engedélyes eljárás és a kivitelezés során megteszi.


55/152


Építési hulladékok A telep létesítményeinek átalakítása, felújítása során különféle hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés, szerelés, berendezés idején veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok következő főbb csoportjainak keletkezése várható: • -építőanyag (cement, beton, tégla, stb.) törmelék, hulladék, • -tömítő-, szigetelőanyag hulladék, • -bitumen hulladék, • -festékek, lakkok és egyéb bevonó, korrózióvédő anyagok hulladékai, • -szennyezett higító és oldószerek, • -fémhulladék (vas, acél, színesfém), • -fa hulladékok, • -papírhulladékok, • -műanyag hulladékok, • -olaj- és olajos hulladékok, • -gumi hulladékok, • -egyéb hulladék. Az építkezéseken dolgozók létszámától függő mennyiségű kommunális hulladék is folyamatos keletkezni fog. A jellemzően keletkező hulladékoknak a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerinti fő- és alcsoportjait az alábbi táblázatban mutatjuk be: A tervezett korszerűsítés során potenciálisan keletkező hulladékok: EWC kód

Megnevezés

- 08

Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok egyéb bevonatok (a kerámiát is beleértve) termeléséből, kiszereléséből forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve) Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Hulladékká vált csomagolóanyagok, közelebbről meg nem határozott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

- 08 01

- 08 02

- 08 04

- 12 - 12 01 - 15


56/152

Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat PIG&HÚS Kft. Vásárosnaményi sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához. EWC kód

Megnevezés

- 15 01

csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok elemek és akkumulátorok Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) beton, tégla, cserép és kerámia fa, üveg és műanyag bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek fémek (beleértve azok ötvözeteit is) föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő egyéb építkezési és bontási hulladékok Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

- 15 02 - 16 - 16 06 - 17 - 17 01 - 17 02 - 17 03 - 17 04 - 17 05 - 17 09 - 20

Pontos minőségi és mennyiségi meghatározásuk a kiviteli tervek szerinti anyagfelhasználás ismeretében lesz lehetséges. Keletkezésük a létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. Mennyiségük jelenleg nem becsülhető. A tervezett építkezés során keletkező hulladékok – környezetvédelmi szempontból megfelelő – gyűjtéséről és elszállításáról, illetve azok ellenőrzéséről a beruházó a kivitelezőkkel kötendő szerződésekben rendelkezik. A munkálatok során keletkeznek – a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. mellékletében csillaggal jelzett – veszélyesnek minősülő hulladékok. Az ezekkel való tevékenységet a 98/2001. (V.15.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően kell megoldani, vagyis gyűjtésük, szállításuk során a környezetet nem veszélyeztethetik, szennyezhetik. Ez vonatkozik a felvonulási és az építési területekre egyaránt. A veszélyes hulladékokat csak az átvételükre jogosult személyeknek, szervezeteknek szabad átadni. Gyűjtésüket az előírások szerint kell biztosítani. A hulladékok elszállítása az anyagszállítási útvonalakon történik, a kiépített utak eléréséig. 10.3. Hulladékgazdálkodási tervben foglaltak bemutatása A Hulladékgazdálkodási törvény változásával a sertéstelepen nem kell hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és nem kell hulladékgazdálkodási beszámolót benyújtani. Az elmúlt időszakban a korábbi Hulladékgazdálkodási tervben foglaltaknak a telep maradéktalanul eleget tett. A képződő hulladékok mennyisége évről-évre csökkent. Az elmúlt években a karbantartási, jármű javítási munkálatokat külső vállalkozások végzik, így karbantartásokból, felújításokból már nem képződik hulladék. Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

57/152


11. Élővilág- és tájvédelem A telep Ilk község külterületén található. A környező területek és maga a telephely nem szerepel a Natura 2000 státuszú területek helyrajzi számos listáján. Védett vagy védendő természeti terület, illetve ex lege védett objektum nem található a szűkebb térségben. A kistáj teljes terjedelmében az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Észak-alföldi flórajárásába (Samicum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a fűz-nyár liget erdők (Salicetum albae-fragilis) és a tölgy-kőris-szilligeterdők (Querco-Ulmetum) említhetők. A feltöltődött részeket nádasok (Scirpeto-Phragmitetum), magassásos társulások (Magnocaricion), mocsárrétek (Agrostidion), ecsetpázsitos rétek (Alupecuretum pratensis) és soványcsenkeszes legelők (Festucetum pseudovinae) fedik. Az ősi vegetációt tükröző lágyszárúak a tőzegeper (Commarum palustre), a métely kóró (Aenanthe aquatica), a vidrafű (Menyanthes trifoliata) stb. Sajátos táji adottságok A kistáj településeinek többsége csak alacsonyabb rendű közútról érhető el. A Tisza mentén kedvező adottságok kínálkoznak helyi regionális szintű üdülési igények kielégítésére. Mindezeket előnyösen egészítik ki a helyi, zömében néprajzi-kulturális vonzó tényezők (Beregsurány, Tarpa, Vásárosnamény). A tényleges üdülési potenciál teljesebb kihasználásának fontos előfeltétele a fogadást lehetővé tevő infrastruktúra intenzív kiépítése. Országos jelentőségű természetvédelmi terület található Beregdarócon. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlatú terület, kismértékű vízhiánnyal. A Tisza védgátai között itt-ott magas talajvízállású, alacsony fekvésű ártéri síkságok alakultak ki. Fiatal, nyers öntéstalajú felszínén sok a rét és legelő, még több a liget- és láp erdő, amelyek között őshonos szil-kőris-tölgyes társulások is előfordulnak. A terület gátakon kívüli túlnyomó része (több mint 80%-a) mentesített jellegű, magas talajvizű alacsonyártéri síkság, amelyet holtmedrek, csapadékos években vizet vezető erek tagolnak. Itt a réti talajok az elterjedtek, amit a vízfolyások közelében és mentén réti öntéstalajok váltanak fel. Rajtuk a szántóföldi hasznosítás a túlnyomó. A maradék erdőfoltok alföldi gyertyános-tölgyesek, melyek között reliktum jelleggel a bükk is előfordul. Alárendelten -szőlőkkel váltakozva-Tarpa környékén a cseres-tölgyes is megjelenik. A vízfolyásokat rétek kísérik. Gelénestől É-ra rossz lefolyású alacsonyártéri síkság terjed a határig, csaknem kizárólag réti öntéstalajokkal, valamint rétlápokkal. A szárazabb felszíneket szántók, az alacsonyabb, nedvesebb részeket láperdők foglalják el.


58/152


A telephelyet kis kiterjedésben harmadlagos és rontott gyepek, illetve nagyobb kiterjedésben szántóföldi és gyümölcsös kultúrák veszik körbe. A szűkebb térségben telepített fiatal akácos erdő található. Á-NÉR: T1 A telep területét és közvetlen környékét zömmel szántóföldek veszik körbe. A szántókon egyéves kultúrák jellemzőek, meghatározóan napraforgó, kukorica és kalászosok. A szántók többnyire gondozottak, intenzíven vegyszerezettek. A haszonnövények mellett főleg közönséges szegetális és egyéb gyomok jellemzőek: Convolvulus arvensis, Xanthium italicum, Elymus repens, Chenopodium albus, Cirsium arvense, Matricaria inodora, Papaver rhoeas, Atriplex sagittata, Fallopia convolvulus, Mercurialis annua, Ambrosia artemisiifolia, Amaranthus retroflexus, Panicum miliaceum subsp. ruderale stb. Á-NÉR: S7 A telep körül telepített, ritkás fasor húzódik. A sáv telepített, alapvetően idősebb Populus x euramericana-k alkotják, mellette előfordul, Acer campestre és Sambucus nigra.

Á-NÉR: S2 A szűkebb térségben telepített fiatal akácos sarjerdő található. A telep működése felszíni vizeket és vizes élőhelyeket nem érint. Az élővilág-védelmi felmérések alapján megállapítható, hogy a telep üzemelése természetvédelmi jellegű problémát nem vet fel. A telepen és a szomszédos élőhelyeken a legnagyobb természetvédelmi értéket a telep területén, a közút menti ritkás nyárfasorban, illetve a telep közelében lévő akácos állományban fészkelő és tartózkodó énekesmadarak jelentik. A terület növényföldrajzi besorolása: Holarktikus flórabirodalom Közép-európai flóraterület Pannóniai flóratartomány Alföld flóravidék Nyírség flórajárás A terület állatföldrajzi besorolása: Arktogea faunabirodalom Holarktikus faunaterület Palearktikus faunatartomány Euro-turáni faunavidék Közép-dunai faunakerület Alföld faunakörzet


59/152


A telep, a megfelelő kihasználtság és hatékonyság következtében nagymértékben beépített. A szabad felületek egy része (közlekedési utak) szilárd burkolatú, vagy a jelentős igénybevétel (taposás) következtében tömörödött. Az istállók, a tárolók, valamint az utak közötti szabad felületek parkosítottak, füvesítettek. Mivel Kft. vezetősége nagy figyelmet fordít a telep környezetére, annak megjelenésére, ezek a parkosított, füvesített területek folyamatosan gondozva vannak, rendszeres kaszálásuk megoldott. Fentiekből következik, hogy a telep növény és még hangsúlyosabban annak állatvilága közel sem nevezhető természetesnek. A telepen belül semmiféle védettnek tekinthető, vagy védelemre szánt értékes növény, növénytársulás nem található. Ez az igen gyér „növénytársulás” viszonylag kevés állatfajt tud kiszolgálni. Viszont nincs is igazán lehetősége, a kerítés jelenléte miatt. Igaz, hogy a madarak, a rovarok, néhány kisebb emlős (rágcsálók, vakond) be tud hatolni a sertéstelepre. Ezen állatok jelenléte viszont nem indokolja, hogy a telepet kiemelten kezelendő életközösségnek tekintsük. Kiváltképp akkor nem, ha figyelembe vesszük az állategészségügyi követelményeket. Hiszen ezen követelményeknek való megfelelés következében a telepen nemkívánatosak a madarak, különösen azok amelyek ott fészkelni tudnak, és nem kívánatosak egyes rovarok (legyek) rágcsálók sem. A rovarok és rágcsálók ellen a Kft. folyamatos rágcsáló és rovarirtással gondoskodik, mely tevékenységgel szakcéget bíz meg. A szakcég a felhasználásra kerülő vegyszereket úgy választja meg, hogy azok környezetbarátok legyenek, az elpusztult egyedeket esetlegesen elfogyasztó ragadozókra ne jelentsenek veszélyt. Ennek érdekében az elpusztult rágcsálóegyedek összegyűjtéséről igyekeznek minél hatékonyabban gondoskodni, amellett, hogy megfelelő vegyszereket választanak. Az istállókba fészkelő madarak megtelepedése ellen az ablakokat, szellőző nyílásokat, ventillátorokat dróthálóval takarják el. Ez például a ventillátorok esetében védi a madarakat az esetleges sérülésektől is. Abban az esetben ha mégis néhány egyed sikeresen fészket rakott és a költést megkezdte, akkor a fészkek zavartalanságát igyekszünk biztosítani. A több évtizede folyó tevékenység következében nehezen határozható meg a tevékenység következtében történő igénybevétel mértéke, az eddigi károsodás, az indikátor szervezetek megjelölése. A sertéstelep közvetlen környezetében természetvédelmi terület, táj védelmi körzet nem található. Miután az adott területről nem állnak irodalmi adatok rendelkezésre, a terület bejárásával egyidejűleg a fellelhető növények és állatok felmérése is megtörtént. A telephely élővilág szempontú bejárása a tavaszi és nyári időszakban két alkalommal történt meg. A telepi bejárás alkalmával igyekeztünk részletesen felmérni mind a telep, mind annak közvetlen környezetének élővilágát.


60/152


A területen a bejárás során a társulások –a telephely jellegéből adottan– bolygatott formában jelentek meg. A botanikai mintavétel egyszerű fajlista készítésében nyilvánult meg, denzitási adatok nem kerültek felvételezésre Ennek a felmérésnek nem is lehetett volna ez a célja. Hiszen az a tény, hogy a telep már több évtizede üzemel, jelentősen korlátozza, ill. behatárolja a fellelhető fajok számát. A zoológiai felmérés során szintén egy egyszerű fajlista készült el, a bejárás során előkerült ill. megfigyelt fajok alapján. Természetesen ez a lista nem teljes. Ám a fellelt fajok általános képe alapján kevés kuriózumnak számító faj kerülhet elő a telepről ill. a telep hatásterületéről. Az elkészültnél részletesebb fajlista, részletesebb vizsgálat elvégzése a terület jellege miatt felesleges. A terület jellegéből adódóan telepen belül nem igazán beszélhetünk speciálisan kialakult élőhelyről. Ha be szeretnénk sorolni akkor egyéb élőhelynek – telephelyek, roncsolt területek – nevezhetjük. Ide tartoznak a gyárak, kisüzemek, majorok által elfoglalt területek, és az ezeken a területeken fellehető gyomnövényzet. A teleptől kissé távolabb szintén fellelhetőek az agrár élőhelyek. Ezek az egyéves szántóföldi kultúrák növényzete, valamint, az elhanyagolt, ugaron hagyott területek gyomnövényzete. A telep valamint a nyárfás elhelyező telep határait telepített, 2-4 éves erdő, gyümölcsösök, szántóterületek alkotják. Természetes növényzet csak az útmezsgyéken található közönséges gyomnövények formájában. A növényzet túlnyomó részét, általánosan elterjedt kozmopolita gyomnövények alkotják. Ezek között domináns fajnak tűnik a fekete üröm. A telep körüli mezőgazdasági területek mentén ezen kívül sarj eredetű fiatal fekete nyárak, illetve néhol akác is előfordul. Végeredményben a vizsgált terület és tágabb környéke is emberi hatásoktól erősen terhelt kultúrtáj, illetve rudelária.


61/152


A megfigyelt állatok élettevékenységeiket értékelve elmondható, hogy a gerinces fajok nagy része a területen csak táplálkozás céljából tartózkodik, bár nem zárható ki az sem, hogy néhány kisebb testű állat számára a terület élő-, szaporodási hely (főként a rágcsálók, tekintettel a szomszédos ingatlanon található gabonatárolóra). A terület korosabb fái pedig a madarak számára biztosítanak fészkelési helyet. Növényzete: Fekete nyár Fehér fűz Akác Fekete üröm Csomós ebír Tarackbúza Homoki gémorr Ebszékfű Kúszó boglárka Vidra keserűfű Szőrös disznóparéj

Közönséges cickafark Nagy csalán Fehér árvacsalán Hamvas szeder Sebforrasztófű Pásztortáska Vérehulló fecskefű Piros árvacsalán Fehér mécsvirág Ragadós galaj Parlagi ligetszépe Szöszös bükköny

Fehér here Közönséges bojtorján Szennyes bükköny Japán keserűfű Gilisztaűző varádics Vadrepce Faluszéli libatop Fügelevelű libatop Fényes laboda Tatár laboda Meddő rozsnok

Állatvilága: pannon csiga éticsiga homoki vaspondró nappali pávaszem kis apollólepke nagy káposztalepke csalánlepke lucernaböde hétpettyes katicabogár gabonafutrinka mezei poszméh házi méh

lopódarázs lótücsök mezei tücsök házi légy kék dongólégy fürge gyík vándor patkány güzü egér mezei pocok dolmányos varjú fácán kakukk mezei veréb

házi veréb széncinege molnárfecske füsti fecske partifecske barázdabillegető seregély szarka sün róka vakond mezei nyúl őz

Természeti értékek Nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű, területtel védett vagy védelemre tervezett természeti értékek a telephely közvetlen közelében nem találhatók.


62/152


Nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű, terület nélkül védett vagy védelemre tervezett természeti értékek a követezőek: egerész ölyv tengelic molnár fecske

füsti fecske házi veréb parti fecske

A fenti fajok közül külön ki kell emelni a partifecskéket, melyek a közeli felhagyott bányagödör (0555/1 hrsz-ú terület) É-i falában fészkelnek. Létszámuk 350-400 párra tehető. Művi környezet A sertéstelep távolabbi környezetében sem találhatóak védett építészeti értékek. A legközelebbi lakóházak Ilk irányában, a teleptől mintegy 2 km távolságra találhatóak.

12. Zaj

12.1. Hatótényezők és hatásfolyamatok, hatásviselők azonosítása

12.1.1. A beruházás megvalósításából (építés-bontás) származó hatótényezők A beruházás bontási-építési munkákkal jár, a telephelyen meglévő épületek átalakításával teremtik meg a tevékenység végzéséhez szükséges állapotokat. A bontási-építési tevékenység során használatos munkaeszközök közül a munkagépek és tehergépkocsik mozgása jelenti a domináns zajhatásokat. Ezen munkálatok kizárólag nappali időszakban folynak, a terület elhelyezkedéséből adódóan lakott területtől, védendő lakóépülettől nagy távolságban (650 méter távolságban).

12.1.2. A tevékenység üzemeltetésekor fellépő hatótényezők A telep működtetése során az állattartáshoz kapcsolódó, az azt kiszolgáló gépi berendezések zajhatásaival kell számolni. Más jelentős zajforrás, zajesemény a telephelyen nincs. A telephely zajkibocsátását az előzetesen rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján határoztuk meg. A telephely környezetében a szabadban működtetett technológiai berendezésektől, anyagmozgatásból, járműmozgásokból származó zajterhelés lesz a meghatározó. A zárt épületrészeken elhelyezett egyéb gépészeti berendezések és tevékenységek okozta zaj nagyságrendekkel kisebb a szabadban üzemeltetett zajforrásokhoz, zajeseményekhez képest, a környezetben nincs jelentős hatása.


63/152


12.1.3. A tevékenységhez kapcsolódó műveletekből származó hatótényezők A telephely funkciójához kapcsolódó szállítási feladatok és gépkocsi mozgás a létesítmény megközelítési útvonalai mentén okoz közlekedési eredetű zajterhelést. A szállításból eredő zajt és az üzemi zajt együtt vizsgálva határozzuk meg a telephely zajhatásait. Hatásviselők az érintett területen elhelyezkedő építmények, illetve a területen élő lakosság. Az üzemelés során a szállítójárművek mozgásából, az anyagmozgatásból, munkagépek működéséből, valamint a technológiából származó zajkibocsátásra kell majd számítani. Az okozott zaj a távolság és a környezet hangterjedést befolyásoló jellemzőinek függvényében érvényesül a területen. Az üzemi zajterhelési követelményértékeket az építési övezeti besorolás figyelembe vételével a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben foglaltak szerint határoztuk meg, a védendő lakóépületek előtt a rendelet 1. sz. melléklet 2. sorsz. „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” területre megállapított LTH = 50/40 dB zajterhelési határértékeket veszszük figyelembe. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási műveletek zajkibocsátása az igénybevett utak mentén elhelyezkedő zajtól védendő területeket érinti. Hatásviselők ebben az esetben is az érintett területeken elhelyezkedő építmények, illetve a területen élő vagy dolgozó lakosság. A közlekedési zajterhelési követelményértékeket az építési övezeti besorolás figyelembe vételével a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben foglaltak szerint határoztuk meg. A tevékenységek esetleges felhagyása a zajkibocsátás, egyben a létesítmény környezetében található területek zajterhelésének megszüntetését jelenti. Ezt követően az alapállapotra jellemző eredeti helyzet áll vissza. Ekkor a telep zajkibocsátásának hiányában kedvezőbb helyzet alakul ki.

12.2. A zajkibocsátás okozta környezeti hatások előzetes becslése

12.2.1. A vizsgálat során alkalmazott előírások, szabványok, segédanyagok - 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet „a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól”. - 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet „a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” - MSZ 18150-1: 1998 sz. szabvány „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése”. - ÚT 2-1.302:2000 Útügyi Műszaki Előírás „a közúti közlekedési zaj számítása”. - MSZ 15036: 2002 sz. szabvány „Hangterjedés a szabadban”. - MSZ E 184 Magyar Előszabvány „Zajkibocsátás és zajterhelés vizsgálata. Fogalom meghatározások”


64/152


12.2.2. A jelenlegi állapot bemutatása és elemzése A telephely környezete a helyszínrajz szerinti elrendezésben Az épületegyüttes elhelyezését a funkciók mellett a létesítmény belső kialakítása, a rendelkezésre álló terület jellemzői és a meglévő építmények adottságai határozzák meg. A telephely Vásárosnamény külterületén található, mezőgazdasági területekkel határosan. D-i irányban a Vásárosnamény-Kisvárda összekötő út helyezkedik el, kb. 50 méter távolságban. Ny-i irányban mintegy 800 méter távolságban Ilk község lakóházai találhatóak. A többi irányban több km-es távolságon belül lakott épület nem található. Északról és nyugatról mezőgazdasági területek határolják. Tanulmányunkban a zajterhelési határértékek teljesülését biztosító védőtávolságot határozzuk meg, és vizsgáljuk a védendő lakóépületekhez való viszonyt.

Alapállapot bemutatása A vizsgált területen a telepen folytatott állattartó tevékenységet végző telephely zajkibocsátásai jelentik az alapállapotot. A zajterhelést jelentősen befolyásoló forgalmi zaj a környezetben nincs, közlekedési út olyan távolságban helyezkedik el, hogy hatása számottevően nem érzékelhető a területen. A jelenlegi alapzaj egyenértékű A-hangnyomásszint értékei: LAeq = 33 – 38 dB.


65/152


Zajvédelmi követelményértékek A telephely működtetésével érintett, az üzemi telekhatárhoz legközelebbi és a megközelítési útvonalak mentén elhelyezkedő lakóterületek zajvédelmi kategóriába sorolása az építési területi funkció, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. számú melléklet 2. sorsz. „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” terület. Üzemi és szabadidős a zajtól védendő területeken

Sorszám

létesítményektől

származó

Zajtól védendő terület

zaj

terhelési

határértékei

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) nappal 06–22 óra

1. 2.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.

éjjel 22–06 óra

45 50

35 40

55 60

45 50

12.2.3. A vizsgált terület zaj- és rezgésvédelmi szempontú lehatárolása A tevékenység okozta zajkibocsátás a beépítetlen területeken és a közvetlenül szomszédos területeken módosítja az alapállapotra vonatkozó zajhelyzetet. A kapcsolódó szállítási forgalom a megközelítési útvonalak, és az esetlegesen használt, forgalomtechnikailag kapcsolódó utak mentén elhelyezkedő távolabbi területek járulékos zajterhelésében okozhat minimális mértékű változást. Az üzemeltetési sajátosságok, a zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe vételével zaj- és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a létesítmény közvetlen környezete jelölhető meg. A kapcsolódó járműforgalom miatt az utak menti területek zajterhelése minimálisak, közvetett hatásterületként a megközelítési útvonal melletti területek jelölhetők meg.

12.2.4. Az átalakítási tevékenység miatt várható hatások A bontás-építés során építőanyagok szállítására és telepítéssel összefüggő építési munkálatokra kell számítani, a munkagépek és szállító gépjárművek mozgása kapcsán.


66/152


Hatásterület a létesítés során: Az építéshez tartozó tevékenységek: - Szállítás: az építési anyagok szállítása a területre tehergépjárművekkel. A járművek mozgása 7 óra és 16 óra között történik, gépjárművekként napi maximum 1 forduló, ami 12 db elhaladást jelent a telephely középső részén. A szállító gépjárművek zajszintjét LWszáll = 101 dB-ben határoztuk meg. A szállítási tevékenység a beruházás területén a nappali megítélési időn belül, fordulónként 5 perccel számolva 1 órát vesz igénybe.

- Építés: Az épület építésénél főként darut használnak, melynek maximálisan megengedett zajszintje LWdaru = 96 dB. A tevékenységet a telephely középső részén, szabad téren végzik 7 óra és 16 óra között, naponta 3 órát. Mivel az építés során használt rakodó és szállító gépjárművek zajkibocsátásáról adat nem állt a rendelkezésünkre, ezért azok zajkibocsátását a 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott maximális hangteljesítményszintekhez viszonyítottuk. A számításnál a maximális értékekkel számoltunk. Az egyenértékű zajszint számítása A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra.

(

)

1 1*10 0,1*Lszáll + 3 *10 0,1*Ldaru T 1 Leq = 10 lg 1 * 1010 ,1 + 3 * 10 9 , 6 = 95 dB 8 Leq = 10 lg

(

)

A hatásterület meghatározása: A hatásterület meghatározásánál az MSZ 15036:2002 számú szabvány előírásait alkalmaztuk. A számítás során a KIr, a KL, a Kn, a KB és a Ke korrekciós tényezőket ”0” értékkel vettük figyelembe. A hatásterület számítása: Zajforrás: Építés

LwA [dB] 95

KIr KΩ Kd Kl Km Kn KB Ke LTH st [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [m] 0 3 37,4 0,06 0,33 0 0 0 60 21

Az építés során a nappali zajterhelési határérték r = 21 méteren belül teljesül, a beruházási terület határától számítva. A hatásterületen belül nem helyezkedik el védendő épület.


67/152


12.2.5. A telep működtetésekor várható állapot előrejelzése A telephely zajkibocsátását a fő funkciócsoportoknak megfelelő zajforrásoktól, zajeseményektől várható zaj figyelembevételével határozzuk meg, ennek alapján lehet javaslatot tenni az esetlegesen szükséges zajcsökkentési intézkedések megtételére. Tervezett funkciók telepítése, főbb funkcionális egységek: Terület megnevezése

Funkció megnevezése

Telephely középső része

Állat-, takarmány- és egyéb szállítás

Ólépületek előtt

Takarmánysiló feltöltés

Ólépületen belül

Állatok etetése


Mesterséges szellőztetés


Trágyaszállítás

Zajforrások, zajesemények Teher- és személygépkocsik mozgása (egyszerre max. 2 + 2 db) Takarmányszállító fluid tgk. (1 db/alkalom) Spirálos etetőrendszer (2 db/ól) Szellőztető ventilátorok (5+6 db/ól) Trágyaszállító gép (1 db/alkalom)

12.2.6. A zajkibocsátást meghatározó tevékenységek és zajforrások bemutatása 1. Szállító gépjárművek A járművek mozgása 6 óra és 18 óra között történik, gépjárművekként napi maximum 1 forduló, ami 8 db (0,66 óra) elhaladást jelent a telephely középső, illetve D, Ny-i részén. A tehergépjárművek zajteljesítményszintje LW = 101 dB. 2. Takarmánysiló feltöltés A takarmánysiló feltöltő fluidos gépjármű zajteljesítményszintje LW = 101 dB. (1 óra) 3. Állatok etetése A tevékenységet az állattartó épületekben végzik, nappali időben. A nappali egyenértékű hangteljesítmény szint L = 48 dB/db. Összesen 20 db istálló, istállónként 1 etetőrendszer: 20 db etető. Az eredő egyenértékű hangteljesítmény szint az épületen kívül, L500 = 10 dB homlokzati hanggátlással, a telephely középső részébe exponálva: LW = 10lg(20x100,1*48) - 10 = 50,6 dB (8 óra) 4. Mesterséges szellőztetés A szellőztetés éjjel-nappal is történhet. Az istállókban üzemelő 51 ventilátor egyenértékű hangteljesítmény szintje: L = 62 dB/db. Az eredő egyenértékű hangteljesítmény szint az épületen kívül, a telephely középső részébe exponálva: LW = 10lg(51x100,1*62) = 79 dB. (8 óra) 5. Trágyaszállítás A trágyaszállítás kizárólag nappali időszakban történik, alkalmanként. A tehergépjárművek zajteljesítményszintje LW = 101 dB. (0,08 óra) Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

68/152


Az egyenértékű zajszint számítása A nappali időszakra: A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra.

Leqnapp = 10 lg

(

Leqnapp

(

1 0 ,1*L 0 ,1*L 0,66 *10 Wtgk + 1 *10 0,1*LWsiló + 8 *10 0,1*LWetetés + 8 *100,1*LWvent + 0,08 *10 trágya T 1 = 10 lg 0,66 *1010 ,1 + 1 * 1010 ,1 + 8 *10 5, 06 + 8 * 10 7 , 9 + 0,08 * 1010 ,1 = 95 dB 8

)

)

Az éjjeli időszakra: A megítélési idő az éjjeli időszakra vonatkozólag: T = 0,5 óra. Mivel az éjjeli időszakban csak a szellőztetés üzemel, ezért Leqéjj = 79 dB

12.2.7. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: „A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben – gazdasági területek kivételével – egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel (nappal: 45 dB, éjjel: 35 dB), e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00–22:00) 55 dB, éjjel (6:00– 22:00) 45 dB.” A fentiek alapján a hatásterület meghatározásánál a rendelet d) pontjában előírtakat vettük figyelembe. A hatásterület meghatározásánál az MSZ 15036:2002 számú szabvány előírásait alkalmaztuk, az adott tevékenység, zajesemény zajterhelése: LTH = (LW + KIr + KΩ) - (Kd + ΣK) (dB) összefüggés alapján. A számítás során a KB, a KIr, a Kn, és a Ke korrekciós tényezőket ”0” értékkel vettük figyelembe.


69/152


A hatásterület számítása: Nappali időszakra (LTH = 45 dB): Zajforrás:

LwA [dB]

Sertés telep

95


Éjjeli időszakra (LTH = 35 dB): Zajforrás:

LwA [dB]

Sertés telep

79


A fenti adatokkal számolva a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete a telephely mértani középpontjától számítva a nappali időszakban 74 m-re, az éjjeli időszakban 42 m-re elhelyezkedő, körcikkek által lefedett terület. A hatásterület térképi ábrázolását mellékletük. 12.2.8. Zajtól védendő terület zajterhelése A legközelebbi védendő épület nyugati irányban, a telephely mértani középpontjától számítva kb. 875 m-re helyezkedik el. A védendő terület területi funkciója Ilk Településrendezési Terve alapján „Lakóterület (falusias beépítésű)”. A területre érvényes határértékek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján: nappal: éjjel:

50 dB(A), 40 dB(A),

A zajterhelés meghatározásánál az MSZ 15036:2002. számú szabvány előírásait vettük figyelembe. A fenti üzemeltetési adatokkal számolva a védendő épületnél a zajterhelés az alábbiak szerint alakul: Nappali időszakban Zajforrás: Sertés telep

LwA [dB] 95

KIr KΩ Kd Kl Km Kn KB Ke LTH st ∑ [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [m] [dB] 0 3 69,8 2,45 4,74 0 0 0 50 875 21

Éjjeli időszakban Zajforrás: Sertés telep

LwA [dB] 79

KIr KΩ Kd Kl Km Kn KB Ke LTH st ∑ [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [m] [dB] 0 3 69,8 2,45 4,74 0 0 0 40 875 5

A telephely zajkibocsátása megfelel a jogszabályban előírt határértékeknek, ezért zajvédelmi intézkedések megtétele nem szükséges. Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

70/152


12.2.9. Közvetett hatásterület Szállítási tevékenység csak a nappali időszakban történik. A szállítás minimális darabszáma miatt, az útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő területeken a tevékenység nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást.

12.2.10. Hatásterület a felhagyás során: A tevékenység felhagyása során bontási vagy építési munkálatokra nem kell számítani. A létesítmény a jelenleg folytatott tevékenység esetleges felhagyását követően hasonló tevékenységnek adhat majd helyet.

13. Technológia ismertetése, összevetése a napjainkban alkalmazható legjobb technológiával Elérhető legjobb technika A fejezetet az „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához nagy létszámú sertéstelepek esetében” című minisztériumi kiadvány alapján állítottuk össze. A nagy létszámú sertéstelepek potenciálisan számos környezeti hatás okozói lehetnek: - a kémhatás káros megváltozása (NH3, SO2, NOx); - eutrofizáció (N, P); - az ózon réteg károsodása (CH3Br); - az üvegházhatás fokozódása (CO2, CH4, N2O); - szikkadás (talajvíz felhasználása); - helyi zavaró hatások (bűz, zaj) valamint - nehézfémek és növényvédő szerek diffúz szennyezései. Az állattartás fő környezetvédelmi vonatkozása az állat anyagcseréjéhez kapcsolódik, melynek során az állat takarmányt fogyaszt és emészt, majd a felesleget üríti, melynek következményeként tápanyagokban gazdag trágya keletkezik. Elsősorban a trágya minősége és összetétele, valamint a trágya tárolása és kezelése határozza meg, hogy milyen kibocsátásokkal kell számolnunk a nagy létszámú állattartás kapcsán. A keletkező kibocsátások gyakran diffúz természetűek és mérésük nagy nehézségekbe ütközik. Általánosan elfogadott becslések szerint egy 108 kg élősúlyú hízó előállítása során a nitrogén fogyasztása, hasznosulása illetve vesztesége a következők szerint alakul: -

8,7 kg nitrogén takarmányból (mely legyen a 100%): 2,9 kg (33%) beépül az állat szöveteibe, 4,4 kg (51%) távozik a vizelettel, és 1,4 kg (16%) távozik a bélsárral. Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.

71/152


A keletkezett hígtrágya (értve most ezalatt a fenti felsorolás adatai közül a vizelet és bélsár együttes tömegét) összes nitrogén tartalma tehát 5,8 kg (67%), melyből: 3,0 kg (34%) távozik a levegőbe kibocsátott ammónia formájában, és 2,8 kg (32%) távozik a földekre kijuttatott trágya formájában. A sertéstelepek általában jellemző kibocsátásai a levegőbe: -

ammónia: istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre metán: istállók, trágya/hígtrágya kezelése N2O: istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása NOx: fűtő berendezések az épületekben, kisebb tüzelőberendezések CO2: istállók, a telepen fűtésre illetve szállításra felhasznált energia, hulladékégetés bűz: istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása por: takarmány őrlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása füst: hulladékok égetése

Az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, illetve vizek savasodása tekintetében, ezért a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapják. Az ammónia gáz csípős, szúrós szagú, nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, illetve állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellőztető rendszerrel távozik az épületből. Az ammónia szintjét olyan tényezők befolyásolják, mint a hőmérséklet, légcsere, páratartalom, állatsűrűség, az alom minősége illetve a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). A trágyából illetve hígtrágyából keletkező bűzös, illékony gázok kibocsátásában a fő tényezők a mikroba illetve nedvesség tartalom. A bűz keletkezésének főbb forrásai a következők: -

istállók, trágya és hígtrágya tárolók és a trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre.

A trágya kijuttatásakor keletkező bűzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejűek, összehasonlítva az istállókból illetve a tárolásból származó bűzhatással; másrészt jelentősen csökkenthetők a megfelelő kijuttatási technikák alkalmazásával. A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles időjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképződés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzőszerveire ártalmas lehet.


72/152


Talajba és talajvízbe történő kibocsátások A trágya illetve hígtrágya, a legnagyobb mennyiségű mellékterméke a nagy létszámú sertéstelepek üzemelésének. E telepek működésekor bekövetkezhet nem várt, véletlen kibocsátás a talajba és a természetes vizekbe. Ezek jellemzően a hígtrágya illetve egyéb folyadékok (pl. üzemanyag, mosószerek, folyékony vegyi anyagok, stb.) tárolására szolgáló műtárgyaknál jelentkeznek, szivárgások vagy túlcsordulások formájában, és/vagy abból erednek, hogy az esővíz, illetve az udvarról elfolyó szennyezett víz kapcsolatba tud kerülni olyan területekkel, ahol szennyező anyagokat tárolnak vagy helyeztek el. Környezetet károsító kibocsátások a trágya (illetve hígtrágya) elhelyezésére felhasznált mezőgazdasági területeken is bekövetkezhetnek. Amennyiben helyesen végzik, úgy értékes tápanyagok és szerves anyagok jutnak vissza a talajba, mégpedig környezetvédelmi szempontból is elfogadható módon. Azonban, ha a tevékenységet helytelenül végzik, úgy nem szándékolt kibocsátások következhetnek be a talajba és a vizekbe. Bár a talajba és talajvízbe történő kibocsátások során a legtöbb figyelmet a nitrogén és foszfor kibocsátás kapja, az egyéb kibocsátásokat is figyelembe kell venni (pl. kálium, nitrit, ammónia, mikroorganizmusok, nehéz fémek, antibiotikumok, és egyéb gyógyászati készítmények). A legfőbb gondot a vizek nitráttal, foszfátokkal, kórokozókkal illetve nehézfémekkel történő elszennyeződése jelenti. Míg az egyre fejlettebb tervezési és gazdálkodási módszerek segítségével megszűntethetők a telepen belüli szennyező források, a nagy létszámú sertéstartás fontos problémája marad a trágya és hígtrágya elhelyezéséhez szükséges, megfelelő nagyságú és minőségű, mezőgazdasági terület kérdése. Felszíni vízbe történő kibocsátások Felszíni vízbe történő kibocsátások, a sertéstelepen keletkező szennyvizek közvetlen felszíni vízbe történő bevezetésével, valamint a trágya illetve hígtrágya kijuttatása során elfolyó vizekkel történhetnek. Kevés ezen kibocsátásokra vonatkozó számszerűsíthető információ áll rendelkezésre. Jelenleg a legnagyobb jelentőségű ilyen kibocsátásnak a kijuttatás során elfolyó vizeket és a talaj kilúgozódását tekintik. Zaj kibocsátások A nagy létszámú sertéstelepek esetében jelentkezhetnek zaj kibocsátások is. A 8/2002 (III. 22.) Köm-EüM együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a következők: lakóterület, vegyes terület vonatkozásában nappal 55 dB, éjjel 45 dB; a gazdasági terület és különleges terület vonatkozásában nappal 60 dB, éjjel pedig 50 dB. A sertéstelepek működésük során ez utóbbi szinteket nem léphetik túl. A nagy létszámú sertéstelepeken a zaj származhat mind a termelési folyamatokból, mind pedig háttér forrásokból.


73/152


A főbb zajforrások a következők lehetnek: -

állatok, istállók, a takarmány készítése és kezelése, trágyagazdálkodási tevékenységek.

A zajhatások jellemzően létesítmény specifikusak és helyi jelentőségűek. A telep vízgazdálkodása A telepre jellemző főbb, vízfogyasztással járó tevékenységek a következők: -

az állatok itatása, az épületek/szabad területek takarítása és fertőtlenítése, az etető-berendezések takarítása, zöldfelületek öntözése, szociális vízfelhasználás.

A telepen nincs vízfelhasználási mérleg, így az egyes tevékenységek fogyasztása nem követhető külön. Vízfelhasználási mérleg készítését a jövőben sem tervezik. A telepen vízóra csak a mélyfúrású kútnál van felszerelve. A felújítást követően minden egyes istállóban egyedi mérőóra kerül felszerelésre. A telep energiagazdálkodása A telepen jellemző főbb, energiafogyasztással járó tevékenységek a következők: -

fűtés, szellőztetés, tér és istállóvilágítás, a takarmányok előkészítése és kiosztása, a trágya és hígtrágya kezelése.

Kibocsátás csökkentési technológiák Anyagfelhasználás csökkentése Az elérhető legjobb technikának való megfelelés érdekében a termelési ciklus különböző fázisaiban más-más takarmánykeveréket etetünk az állatokkal.


74/152


Felhasznált takarmány mennyiségek egy átlagos hónapban: Prestarter: Malac 1: Malac 2: Hízó I: Hízó II: Vemhes kocatáp: Szoptató kocatáp:

11.000 kg 48.500 kg 70.000 kg 42.000 kg 5.500 kg 89.000 kg 54.00 kg

A takarmányok korszerű takarmánygyárakból kerülnek beszállításra a telepre. A prestarter tápok zsákosan a többi fázis ömlesztve, fluid kocsikban érkezik. A tápok nagy része granulált formában kerül beszállításra, kisebb része dercésen. A takarmányszállító járművek az istállók végében elhelyezett silótartályokba fújják be a takarmányt, mely silótartályok kivétel nélkül a telepen kívülről tölthetők, annak érdekében, hogy a szállítójárművek ne jöjjenek be a telep területére. A telepen belül a tápok részben behordó rendszeren keresztül kerülnek az etetővályúkba, a többi teremben az istállók végében elhelyezett siló tartályokból csillés kocsikkal juttatjuk a termekbe, ahonnan kézi kiadagolással kerül az etetőkbe. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés érdekében a száraz takarmányozás esetében olyan etető-berendezést alkalmazunk, amellyel a kiszóródás okozta takarmány veszteség a minimumra szorítható. Vízfelhasználás csökkentése A vízfelhasználás csökkentése érdekében az alábbiakat alkalmazzuk az elérhető legjobb technikának való megfelelés érdekében: -

A felszín feletti vezetékek megfelelően védettek fagy ellen. A tömlőkön biztonsági elzárókat alkalmazunk. Épületek, berendezések takarítása nagynyomású Sterimobbal történik. Az állatok itatása víztakarékos, szopókás itató berendezéssel történik. Az istállók egyedi mérővel felszereltek. A fém csővezetékeket folyamatosan lecseréljük műanyagokra Az szopókás itatókat részben csészés itatókra cseréljük

Energiafelhasználás csökkentése A 2011-es energiafogyasztásra vonatkozó adatok: - Villamos energia: 482 607,50kWh - Gáz: 67 015 m3


75/152


Az elérhető legjobb technika szerint alkalmazott intézkedések: -

Az épületekben gáz üzemű fűtőberendezéseket használunk elektromos energia helyett, így széndioxid kibocsátás csökkentést érhetünk el. Az épületekben lévő ventillátorok egy része automatikus vezérlésű. A világítótesteket tisztán tartjuk. A takarmányozási műveleteket minimális energiafelhasználással végezzük.

Levegőbe történő kibocsátások csökkentése A létesítmény közelében a bűzhatásból eredő problémák megelőzése érdekében az alábbi feltételek teljesülnek: - A legközelebbi lakóház Ilk irányában van, minimum 1 km-re. A telep körül bűz általában nem érezhető, bűzhatással kapcsolatos panaszról nem tudunk. Párás nyirkos időben lehet érezni a trágya szagát, de csak közvetlenül a telep körül. - A telep körül véderdő található. - Az uralkodó szélirány észak, észak-keleti így a szél a bűzt nem a település felé szállítja. A telephelyen bűzellenes intézkedési tervet nem dolgoztunk ki. A felszíni vízbe, talajba és talajvízbe történő kibocsátások csökkentése A sertéstelep a hígtrágya elhelyezés során közvetve bocsát ki kockázatos anyagokat a felszín alatti vizekbe, ezt azonban megfelelően ellenőrzött körülmények között – kiépített monitoring kút rendszer - tesszük. A telep rendelkezik üzemi vízminőségi kárelhárítási tervvel. Az elérhető legjobb technikának megfelelően alkalmazott intézkedések: - A vízhálózat rendszeres karbantartásával igyekszünk megelőzni a csőtöréseket, illetve az elszivárgásokat. - Szivárgásmentes aknákat, tárolókat alkalmazunk. - A tárolást úgy végezzük, hogy közben ne történjen elfolyás, illetve csöpögés. A hígtrágya tárolók megfelelő méretűek, mivel kapacitásuk elég 6 havi hígtrágya tárolására. A felszíni vizek és a talajvíz védelme érdekében a sertéstelep és a trágya/hígtrágya elhelyezésére használt mezőgazdasági terület közelében az alábbi feltételek teljesülnek: -

-

A telep 200 m-es sugarú környezetében, ill. a trágya/hígtrágya kijuttatására használt mezőgazdasági terület 300 m-es sugarú környezetében nincsenek magánhasználatú kutak. A sertéstelep és a trágya/hígtrágya kijuttatására használt mezőgazdasági terület közelében élővizek nincsenek.


76/152


Zajkibocsátások csökkentése A telepen belüli zajforrások: - etető berendezések - ventillátorok A telep körül zajcsökkentő akadálynak tekinthetőek a környező erdős, gyümölcsös területek, azonban zaj csak az épületekben hallatszik, kívül nem. Mivel a legközelebbi lakóház kb. 1 kmre található, ezért a kibocsátott zaj nem okoz problémát. Hulladékgazdálkodás A telep üzemeltetése során a keletkező hulladékok veszélyességi mértékének, valamint menynyiségének csökkentésére törekszünk, az elérhető legjobb technikának történő megfelelés érdekében. Trágya és hígtrágya gazdálkodás Az elérhető legjobb technikának megfelelően a keletkező hígtrágyát szivárgásmentes, szigetelt műtárgyban tároljuk. A hígtrágya szintjét a medencében folyamatosan figyelemmel követjük. Mivel a hígtrágya mozgatása zárt csővezetékeken történik, így csöpögés és elfolyás nem fordulhat elő. Állattartó létesítményre vonatkozó előírások Járványügyi szempontok miatt a telepen az alábbi építmények találhatók: - kerítés és kapu - fekete-fehér rendszerű öltöző - elkerített állatrakodó - kényszervágóhely

- kezelőhely állatok részére - takarmánytároló silók - trágyakezelő telep és kerítése - hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség)

Az állattartó épületek padozata, oldalfalai könnyen takaríthatók, fertőtleníthetők, a keletkezett hígtrágya maradéktalanul eltávolítható. A szellőztetés, világítás biztosított. A berendezések könnyen kezelhetők, takaríthatók és fertőtleníthetők, az állatok egészségét, testi épségét nem veszélyeztetik és nem balesetveszélyesek. Az állatok itatására felhasznált víz minőségéről, annak rendszeres laboratóriumi vizsgálatáról, gondoskodunk. Nyilvántartást vezetünk a tartott állatok fajáról, koráról, létszámáról, a benépesítés, vásárlás időpontjáról, az állatok származási helyéről, a születés, elhullás, értékesítés, kényszervágás adatairól, továbbá az alkalmazott gyógykezelés, védőoltás időpontjáról. Az állatállomány szervezett és folyamatos állatorvosi ellátásáról gondoskodunk.


77/152


14. A tevékenység felhagyását követő intézkedések A tevékenység felhagyása, vagy a teleptulajdonjogának megváltozása esetén a Kft. vezetése az alábbi intézkedések megtételét tervezi: 1. Szakhatóságok értesítése kérelem benyújtásával A kérelem tartalma: - a létesítmények állapotának leírása - a telepen esetleg még tárolt szennyező anyagok mennyiségi, minőségi meghatározása - a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely állapotának leírása - az üzem működése során kialakított monitoring rendszer eredményeinek ismertetése, különös tekintettel a tevékenység felhagyása utáni mintavétel eredményeire - összefoglaló értékelés a környezeti állapotban bekövetkezett változásokról, összehasonlítás a telepen folytatott tevékenység kezdetétől a befejezésig a környezetet terhelő hatásokról. 2. Trágyatároló medencék rekultivációja -

-

a hígtrágya előbbiekben ismertetett kiöntözése után a leülepedett trágya paramétereinek meghatározása, szükség szerinti kezelése, eltávolítása a trágyatároló medencékből, szántóföldi hasznosítása terepegyenletesség visszaállítása (a medencék gátjainak felhasználásával)

15. Belső energiahatékonysági audit A sertéstelep belső energiahatékonysági auditját a Kft. 2012. december 31-én elkészítette, melyet mellékleten becsatoltunk.

16. Összefoglaló értékelés, javaslatok Levegő igénybevétele és terhelése Mivel a telep közelében nincsenek védendő létesítmények, bűzkibocsátással kapcsolatos panaszról nem tudunk, ezért ezzel kapcsolatos beruházást nem tervezünk. Vízhasználat és szennyvízkibocsátás A szükséges pontokon (istállók) vízmérők felszerelését tervezzük, miáltal nyomon követhetővé válhat a teljes vízfelhasználás, és megállapíthatóak lesznek a szükséges csökkentési módok.


78/152


Talajvédelem A sertéstelep területén tudomásunk szerint nincs a telep működéséből származtatható talajszennyezés. A hígtrágya elhelyezésére szolgáló mezőgazdasági területek és a nyárfás elhelyező terület háromévenkénti felülvizsgálata szükséges a kívánt korrekciók elvégzésével. A leválasztott szilárd fázis szakszerű komposztálása révén az amúgy gyenge termőképességű talajokon az érett komposzt talajjavító hatása fokozottan érvényesülhet. Hulladékgazdálkodás A sertéstelep üzemeltetésével kapcsolatosan nincs olyan probléma, ami a hulladékgazdálkodást érintené. A bevezetésre került folyamatszabályozásnak köszönhetően a kibocsájtások csökkenését várjuk. Zaj- és rezgésvédelem A telep környezetében zajtól védendő objektum nem található. A telephely tartástechnológiai zajforrásai a következő tevékenységekhez köthetőek: szellőztetés (ventilátorok), állatállomány kezelése (kiszállítás, takarmányozás), trágyaszállítás.. Ezen tevékenységekből eredő zajkibocsátások minimális mértékűek, és ezek a tevékenységek gyakorlatilag a nappali időszakban folynak. Élővilág és Táj A területen fellelhető növényfajok nagy része adventív, kozmopolita vagy eurázsiai elterjedésű gyom. A telepen ill. a környékén a gyakorta előforduló állatfajokon kívül egyéb fajt nem fedeztünk fel. Megállapítható, hogy a telephely környékén ill. magán a telephelyen belül is az általánosan elterjedt fajok találhatóak meg. Ez a szélsőséges klímájú, kitettségű, alapkőzetű vagy vízellátású területek hiánya miatt érthető.

Fűtési, szellőzési rendszer: A gázrendszer felújításra kerül A beszerelésre kerülő berendezések energia hatékonyak és takarékosak. Már az első időszakban megtakarítást várunk. Az ólak szellőztetését légbeejők és nagy teljesítményű ventilátorok biztosítják. A téli hónapokban úgynevezett minimum szellőzést valósítanak meg, melyet a szellőző vezérlő elektronika vezérel a hőmérséklet függvényében. A gyakorlatban 0,8 m3/h légcserére van szükség testtömeg kilógrammonként. Etető, itató rendszer: Az alkalmazandó technológiában az etetés spirálos etető berendezéssel valósul meg, mely rendszer egy zárt pneumatikus feltöltésű takarmánytároló tartályból táplálódik. E mellett lehe-


79/152


tőség van takarmánykiosztó kocsi alkalmazására is, szükség szerint. Az állatok ivóvíz szükségletét egy teljesen zárt szelepes itató berendezés biztosítja. Minden egyes ólat ellátnak egy vízmérő órával, így ólanként mérhető a felhasznált víz mennyisége. Keletkező trágya kezelése A keletkező trágyát fázisbontás hígtrágyaként és szilárd trágyaként (almos trágya) kezelik. Az almos trágya szabadon értékesíthető. A hígtrágyát engedéllyel rendelkező mezőgazdasági területeken hasznosítják. A területeknek meg kell felelni az illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat feltételeinek, előírásainak is, hogy a hígtrágya kihelyezhető legyen földekre. Keletkező technológiai szennyvíz kezelése A technológiában csak a takarításból származik technológiai szennyvíz, mely a hígtrágya rendszerbe kerül.


80/152


MELLÉLETEK

1. Jogosultságok igazolása 2. Anyagmérleg 3. Térképmásolat Tulajdoni lapok 4. Hatásterületek Blokktérkép Helyszínrajzok Vízbázis térkép Talajvíz áramlási térkép Hígtrágya elhelyező területeket bemutató térkép 5. Szivárgásvizsgálatok 6. Talajvédelmi engedélyek


81/152


1 sz. melléklet


82/152



83/152



84/152


2. számú melléklet


85/152


ANYAGMÉRLEG Felhasznált anyagok:

Villamos energia felhasználás (kWh) Gázfelhasználás (m3) Ivóvíz felhasználás (m3)* Gyógyszerfelhasználás (kg) Takarmány felhasználás (tonna)

2007

2008

2009

2010

2011

707 102,09

658 113,25

566 036,50

543 191,75

482 607,50

67.533

71.486

68.801

61.357

67.015

50.000

50.000

50.000

50.000

50.000

50

50

50

30

30

7.697

7.292

6.186

5.390

5.062

* A felhasznált ivóvíz mennyisége a vízjogi engedélyben szereplő lekötött vízmennyiséget jelenti. A folyamatos létszámcsökkenés, a hálózati vesztségek jelentősen befolyásolják a mért adatokat, így a lekötött vízmennyiséget tekintjük irányadónak. A korszerűsítés érinti a vízhálózatot is. A központi mérőórán kívül valamennyi istálló fel lesz szerelve mérőórával, így pontosan meg tudjuk határozni az itató és technológiai vízfelhasználást és a hálózati veszteséget, valamint meg tudjuk becsülni az öntözésre és szociális vízfelhasználásra elfogyasztott vizet.



Kibocsátások

Hízósertés (db) Hígtrágya (m3) Veszélyes hulladék (kg) Hulladékká vált állati szövet (kg)

2007

2008

2009

2010

2011

16.000

10.000

8.000

6.000

4.000

50.000

30.000

20.000

18.000

18.000

2.500

2.500

2.400

1.500

1.500

91.050

90.100

89.600

67.670

78.410



A PIG&HÚS Sertéstenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Kft.

Vásárosnaményi Sertéstelep

ENERGIAHATÉKONYSÁGI AUDIT

2012. DECEMBER 31.


88/152


1. Energia és anyaggazdálkodási beszámoló Felhasznált anyagok:

Villamos energia felhasználás (kWh) Gázfelhasználás (m3) Ivóvíz felhasználás (m3)* Gyógyszerfelhasználás (kg) Takarmány felhasználás (tonna)

2007

2008

2009

2010

2011

707 102,09

658 113,25

566 036,50

543 191,75

482 607,50

67.533

71.486

68.801

61.357

67.015

50.000

50.000

50.000

50.000

50.000

50

50

50

30

30

7.697

7.292

6.186

5.390

5.062


Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat PIG&HÚS Kft. Vásárosnaményi sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához. Takarmány felhasználás: Takarmány adalékok minőségi bizonyítványai a telephelyen megtekinthetőek. A felhasznált takarmány mennyisége csökkenést mutat ami a telephelyen tartott sertések darabszámával arányosan változik. Azt a piaci igény befolyásolják. A többfázisú takarmányozás az elérhető legjobb technika a sertéstenyésztési folyamatban. Vízfelhasználás: A felhasznált vízmennyiség csökkenést mutat ugyan, követve a telepen tartott állatok számát. Azonban a lekötött vízmennyiség után szükséges a vízkészlet járulék megfizetése, így a teljes lekötött mennyiséget vettük figyelembe. Villamos energia felhasználás:

A csökkenő és helyenként ingadozó fogyasztást a szellőző rendszerek alkalmazásának szükségszerűsége befolyásolja, mely az állat létszámtól is függ. A szellőzők működésének szükségszerűsége a külső hőmérséklet és időjárás függvénye. Nyári időszakban szükséges a ventillátorok fokozott használata Gáz felhasználás:

A felhasználás változékony, nagymértékben befolyásolják az időjárási körülmények. A gázfogyasztás optimalizálása érdekében nagy figyelmet fordítanak a fogyasztók rendszeres karbantartására, beszabályozására, a gázzal működő berendezések fogyasztásának beállítására.

Gyógyszer felhasználás:

A tenyésztés során használatos védőoltások, gyógyszerek, vitaminok felhasználását a megbízott állatorvos végzi, felügyeli. Rendszeres ellenőrzését a Megyei Állategészségügyi Állomás végzi. Az egyes veszélyes anyagnak minősülő fertőtlenítőszerek, anyagok tárolása az erre a célra kijelölt betonozott aljzatú raktárban történik.

Tevékenység során használatos veszélyes anyagok és éves mennyiségük:

• • • •

H-lúg Klórmész Prefoam Peroxan-Forte

1.000 l/év 300 kg/év 500 l/év 200 l/év

A veszélyes anyagok összetételében és mennyiségében az évek alatt változás nem történt.


90/152

Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat PIG&HÚS Kft. Vásárosnaményi sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához. 2. Energiát fogyasztó berendezések A telephelyen található energiát fogyasztó berendezések a következők: o

21 W –OS ENERGIATAKARÉKOS IZZÓ

220 DB

o

60 W HAGYOMÁNYOS IZZÓ

380 DB

o

HŐLÉGBEFÚVÓ

40 KW

o

BEHORDÓ MOTOR

750W

8 DB

o

ETETŐMOTOR

550W

24 DB

o

NAGY VENTILLÁTOR MOTOR 750W

56 DB

o

KIS VENTILLÁTOR MOTOR

16 DB

o

LÉGBEEJTŐ MOZGATÓ MOTOR

16 DB

o

SZENYÍVÍZSZIVATTYÚ

2 DB

o

VÍZSZIVATTYÚ

2 DB

4 DB

550W

Stb. 3. Energiaveszteségek lehetséges helyei A telephelyen esetleges energiaveszteség az ólak szigeteléséből adódhat. A jelenlegi szigetelést 10 cm vastag válaszfal tégla valamint 10 cm vastag THERWOOLIN fedőpanel adja. A padlás szigetelését álmennyezetként szintén 35-40 cm vastagságban THERWOOLIN hő és hangszigetelő üveggyapot biztosítja. Az ólak utólagos hőszigetelését a külső falra szerelt OSB lap közé helyezett 15 cm vastag Nike-cell drywit hőszigetelő rendszerrel, a padlásfödém utólagos hőszigetelését 5 cm vastag therwolin paplannal, valamint hőszigetelt nyílászárók elhelyezésével kívánják megoldani. A hőszigetelés a Kft. hosszútávú tervei között szerepel.

4. Energiafelhasználás csökkentési lehetőségei Fűtési energiafelhasználás szempontból az ólak hőszigeteltségi állapota és fűtési és szellőzési rendszer hatékonysága a meghatározó. A telep fűtési és szellőztetési rendszerén változtatni nem kívánnak.

4.1. Azt energiafelhasználás csökkentésének megvalósulása a telephelyen Villamos energia fogyasztás Villamos energiában jelentős megtakarítást a világítás korszerűsítésével érték el. A megvilágítási szintek ellenőrzésének elsősorban egészségügyi, ergonómiai szempontokból volt jelentősége. Ez fontos eleme volt a világítás korszerűsítési beavatkozások előkészítésének is. A nevelő ólak belső világítása az MSZ EN 12464-1:2003 szabványban előírt követelményeket az elpiszkolódott, korszerűtlen és rosszul elhelyezett világítótestek miatt tudták biztosítani. Az épület jellegéből adódóan az ólak légterében nagy mennyiségben fordult elő az ammónia, és ez a fényforrásokat nagymértékben károsította, ami a gyakori meghibásodásoknak is az egyik oka volt.


91/152

Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat PIG&HÚS Kft. Vásárosnaményi sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához. A befektetett villamos energia felhasználásának fontos értékmérője, hogy a felhasznált villamos energiáért a fényforrás mennyi fényáramot ad.

A fényforrás által kibocsátott szem által is érzékelt sugárzási teljesítményt nevezzük fényáramnak. A hagyományos fényforrásoknál, izzólámpáknál ez a szám viszonylag kicsi, mindössze 8-15 lm/W.

Ugyanakkor a korszerű fényforrásoknál nagyobb fényforrásoknál 10-80 kl/W-tal lehet számolni.

Természetesen nagyon fontos a fénycsövek színárnyalatának a megválasztása is. Energiatakarékossági szempontból a fénycsőnek az előnye az izzóhoz képest, hogy fényhasznosítása kb. ötször nagyobb. Ez azt jelenti,hogy egy 20W-os fénycső fényárama 75-100 W-os izzó fényáramával egyenlő, használata pedig ennek megfelelően arányosan olcsóbb. A viszonylag egyszerű és olcsó működtető szerelvényekkel szerelt hagyományos fénycsöves világításnak azonban vannak hátrányai. A parázs fénykisüléses elven működő fénycsőgyújtók csak több-kevesebb próbálkozás után tudják a fénycsövet begyújtani ami bekapcsoláskor felvillanásokkal jár. Az élettartamának végén lévő gyújtó vagy fénycső állandóan sikertelenül próbálkozik a gyújtással, aminek eredménye a fénycsövek „pislogása”, és ahol az azonnali gyújtó-és fénycsőcsere nem oldható meg, ez a jelenség napokig is eltarthat. A már begyújtott és rendeltetésszerűen működő fénycső fénye is vibrál, ezt a jelenséget az 50 Hz-es hálózati feszültség okozza. Hálózati periódusonként a cső ugyan kétszer gyullad ki és alszik el, és ebből 100 Hz villogás következne, amit az állati szem már nem érzékel. A fénycső két végén, az elektródok közelében azonban (az anód és katód szerepének félperiódusonkénti megcserélődése következtében) ez a villogás már megegyezik a hálózati váltakozó áram 50Hz-es frekvenciájával, ami a sertések esetében kellemetlen közérzetet okozhat. A megoldást azt elektronikus előtézek használata jelentette. Az ilyen előtétek a csövet azonnal és kíméletes módon gyújtják be, ami a fénycsövek élettartamának megnövekedésével jár. A lámpa a hálózati 50 Hz-es frekvencia helyett néhányszor 10 kHz frekvencián működik, gyakorlatilag teljesen villogásmentesen. Ilyen frekvencián a fénycső energetikai hatásfoka is javul, azonos teljesítmény mellett 5-10%-al nagyobb fényáramot ad le, illetve azonos fényáram esetén ennyivel kevesebb teljesítmény szükséges a lámpa működtetéséhez.. Az elektronikus előtétek saját vesztesége is csak tört része az induktív előtétekének, ezért az elektronikus előtétek többletköltsége az energia- megtakarításból megtérül. Elektronikus előtétek segítségével a fénycsövek fényáram szabályzása is megoldható. 5. Alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségei A telepen hosszú távon napelemes rendszerek telepítését tervezik, olyan kapacitással, mely a sertéstelep teljes villamos energia felhasználást fedezni képes. Ere vonatkozóan a következő pályázati ciklusban (2014-2021.) kívánnak pályázatot benyújtani.


92/152

6. Energiahatékonyság mutatószámának megállapítása A hatékonyság azt mutatja meg, hogy egy technológiai paraméter eléréséhez mennyi energia bevitelre van szükség. Ilyenek pl.: Egy év alatt előállított sertés darabszáma (kg.) / A gyártáshoz felhasznált villamos energia fogyasztás (kWh) Egy év alatt előállított sertés darabszáma (kg.) / A gyártáshoz felhasznált földgáz fogyasztás (m3) Egy év alatt előállított sertés darabszáma (kg.) / A gyártáshoz felhasznált vízfogyasztás (m3 ) A telephely energia felhasználását (2007-2011-ig évig) az 1. pontban mutattuk be. A telep kibocsájtása az alábbiak:

Hízósertés (db) Hígtrágya (m3) Veszélyes hulladék (kg) Hulladékká vált állati szövet (kg)

2007

2008

2009

2010

2011

16.000

10.000

8.000

6.000

4.000

50.000

30.000

20.000

18.000

18.000

2.500

2.500

2.400

1.500

1.500

91.050

90.100

89.600

67.670

78.410




95/152



96/152



97/152



98/152



99/152



100/152



101/152



102/152



103/152



104/152



105/152



106/152



107/152



108/152



109/152



110/152




111/152

Blokktérkép MVH




Helyszínrajz telep Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.


H Helyszínrajz nyáráfás Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.


Talajvíz áramlási térkép Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.


Vízbázis térkép Készítette NYÍR-DEEP-LIFE Kft. Nyíregyháza 2012.


Hígtrágya elhelyező területek






120/152



121/152



122/152



123/152




124/152

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents