TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT IBRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP DEBRECEN, MÁRCIUS

E GYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT

I BRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP

2014. március

ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT IBRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP A

12/1996. (VII. 4.) KTM RENDELET 2. SZ. MELLÉKLETÉBEN MEGFOGALMAZOTT FORMAI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN

MEGBÍZÓ : "NYÍR-FLOP" HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ T ÁRSASÁG 4400 N YÍREGYHÁZA, D ERKOVITS U 121.

D OKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTŐJE: BARNA S ÁNDOR KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐ

DEBRECEN, 2014. MÁRCIUS


|. oldal 1



2014. március

Tartalomjegyzék

1.

Előzmények, jogszabályi háttér _____________________________________________ 6

2.

Általános adatok _________________________________________________________ 6

3.

2.1.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző neve ____________________________ 6

2.2.

Az érdekelt adatai ____________________________________________________ 6

2.3.

A telephely adatai ____________________________________________________ 7

2.4.

A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása _____ 7

2.5.

A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása _____ 7

2.6.

A telephelyen az érdekelt által korábban folytatott tevékenységek bemutatása ___ 8

A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok ________________________________ 8 3.1. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése ______________________ 8 3.1.1. A telepen a használatban lévő létesítmények _______________________________ 8 3.1.1. A telep szennyező forrásai ____________________________________________ 11 3.1.2. A technológia bemutatása ____________________________________________ 12 3.1.2.1. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok ismertetése ___________________ 12 3.1.2.2. A hulladéklerakás technológiája ____________________________________ 13 3.1.2.3. A telep üzemeltetéséhez használt gépek ______________________________ 14 3.1.3. Közművek ________________________________________________________ 15 3.1.4. A tevékenység során felhasznált és keletkezett anyagok ______________________ 15 3.2.

A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk ____________________________ 15

3.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése ________________________________________________ 15

4. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása ______________________________________________________ 16 4.1. Levegő ____________________________________________________________ 16 4.1.1. Meteorológiai viszonyok _____________________________________________ 16 4.1.2. Alap-légszennyezettség ______________________________________________ 16 4.1.3. A jellemző levegőhasználatok ismertetése ________________________________ 18 4.1.4. A környezeti légtérből beszívott és tisztított levegő előállítását szolgáló berendezések és technológiák leírása _____________________________________________________ 18 4.1.5. Számításoknál felhasznált összefüggések _________________________________ 18 4.1.6. A helyhez kötött pontszerű és diffúz légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismer tetése _ 20 4.1.6.1. Helyhez kötött pontszerű források adatai és transzmissziós számítások (szociális épület gázkazánjának kibocsátásai) __________________________________________ 20 4.1.6.2. Diffúz források ________________________________________________ 24 4.1.6.2.1. Szag-emisszió ________________________________________________ 25 4.1.6.2.2. Depógáz-emissziói _____________________________________________ 28 4.1.6.2.2.1. 4.1.6.2.2.2. 4.1.6.2.2.3. 4.1.6.2.2.4.

Depógáz mennyisége _______________________________________________ 28 Depógáz összetétele, tömegáramok ______________________________________ 29 Metán-transzmissziója _____________________________________________ 30 Kén-hidrogén transzmissziója _________________________________________ 31

4.1.6.2.3. Poremisszió __________________________________________________ 32 4.1.6.2.4. Monodepónia_________________________________________________ 33 4.1.7. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy időszakosan üzemeltetett mozgó légszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai ___________________ 34 4.1.7.1. Az üzemeléshez szükséges szállításából eredő légszennyezés ______________ 34 4.1.7.1.1. A szállítási tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás ____________ 34 4.1.7.2. A telepen használt munkagépek légszennyező anyag kibocsátása ___________ 36 4.1.8. Emisszió terjedése (hatásterület) és a levegőminőségre gyakorolt hatás összefoglalása 40 ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 2



2014. március

4.2. Víz _______________________________________________________________ 40 4.2.1. Természetföldrajzi adatok, a terület érzékenységi besorolása __________________ 40 4.2.1.1. Domborzati adatok _____________________________________________ 40 4.2.1.2. Vízföldtani, vízrajzi adottságok ____________________________________ 40 4.2.1.3. Veszélyeztetett felszín alatti vizek __________________________________ 41 4.2.1.4. Veszélyeztetett felszíni vizek ______________________________________ 42 4.2.2. Vízi létesítmények __________________________________________________ 42 4.2.3. A vízhasználatok bemutatása __________________________________________ 43 4.2.4. A szennyvízkeletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minőségi adatainak bemutatása ______________________________________________________________ 43 4.2.5. A csapadékvízrendszer bemutatása _____________________________________ 44 4.2.6. A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és működési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését __ 45 4.2.6.1. Talajvízfigyelő rendszer ismertetése _________________________________ 45 4.2.6.2. A telephely alatti talajvíz jelenlegi vízminőségi paraméterei _______________ 46 4.2.6.2.1. A telep környezetének hidrogeológiai jellemzői ___________________________ 46 4.2.6.2.2. A terület alatti talajvíz minősége ___________________________________ 46 4.2.6.2.2.1. 4.2.6.2.2.2. 4.2.6.2.2.3. 4.2.6.2.2.4. 4.2.6.2.2.1. 4.2.6.2.2.2.

4.2.6.3.

pH-érték alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben __________________________ 46 Nitrogén körfolyamat elemei __________________________________________ 47 Foszfátion koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben ________________ 48 Szulfáttion koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben ________________ 49 Nehézfém- és félfém-koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben __________ 49 Fekal coliform szám _______________________________________________ 52

A mélységi vizek elérési idejének meghatározása _______________________ 52

4.3. Hulladék __________________________________________________________ 54 4.3.1. A lerakott hulladékok mennyiségének ismertetése __________________________ 54 4.3.2. Lerakott hulladékok mennyisége, a depónia telítettsége ______________________ 57 4.4.

Talaj ______________________________________________________________ 57

4.5. Zaj és rezgés _______________________________________________________ 59 4.5.1. Határérték ________________________________________________________ 59 4.5.2. Számítások, szabványok ______________________________________________ 59 4.5.3. Zajterhelés és hatásterület meghatározása az üzemelés során __________________ 60 4.5.3.1. Közvetlen hatásterület ___________________________________________ 60 4.5.3.2. Az egyenértékű hangnyomásszint számításához felhasznált paraméterek _____ 60 4.5.3.3. Az egyenértékű zajszint számítása __________________________________ 60 4.5.3.4. A hatásterület számítása __________________________________________ 61 4.5.3.5. A szállítási tevékenységek zajhatásai ________________________________ 62 4.6. Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása _______ 62 4.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévő, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása _______________________________________________ 62 4.6.1.1. A térség természetvédelmi besorolása _______________________________ 62 4.6.1.2. A telep környezetében található élőhelyek (Á-NÉR2007) _________________ 63 4.6.1.3. A terület faunája _______________________________________________ 65 4.6.2. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének összegzése 66

5.

Rendkívüli események ___________________________________________________ 66

6.

Összefoglaló értékelés, javaslatok __________________________________________ 66

7. Kiegészítő adatok, értékelések az egységes környezethasználati engedély megosszabbításához _________________________________________________________ 69 7.1.

A létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása _____ 69

7.2. A létesítményből származó kibocsátás megelőzésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technika való megfelelése ___________________________________________________ 70 ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 3



2014. március

7.3. A hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint környezetszennyezést, illetve károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás ______________ 70 7.4. Intézkedések az energiahatékonyság, a biztonság, a szennyezések megelőzésére vonatkozóan ______________________________________________________________ 70 7.5. A létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések ________________________________ 71

8.

Nyilatkozat _____________________________________________________________ 72

9.

Mellékletek _____________________________________________________________ 73

Ábrajegyzék 1. ábra Depóniák elhelyezkedése __________________________________________________ 9 2. ábra Telep objektumai _______________________________________________________ 11 3. ábra Pontforrás környezetében a NOx eloszlása ____________________________________ 24 4. ábra Digitális terepmodell _____________________________________________________ 24 5. ábra A szagkoncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén ___ 26 6. ábra 1 SZE/m 3 szagkoncentráció határa a telep körül _______________________________ 27 7. ábra A CH 4 -koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén ___ 30 8. ábra A H 2S-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén ___ 32 9. ábra A TSPM-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén _ 33 10. ábra A CO-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén __ 37 11. ábra A NOx-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén _ 38 12. ábra A CH-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén __ 39 13. ábra A terület érzékenységi besorolása __________________________________________ 42 14. ábra Vízszint alakulása ______________________________________________________ 46 15. ábra Az egyes rétegek elérési ideje _____________________________________________ 53 16. ábra 1:100 000-es talajgenetikai térkép __________________________________________ 58 17. ábra Legközelebbi lakóházak _________________________________________________ 60 18. ábra Zajszintek a telep környezetében nappal _____________________________________ 61 19. ábra A terület természetvédelmi besorolása (geo.kvvm.hu/tir) ________________________ 63 20. ábra Élőhelyek ____________________________________________________________ 64


|. oldal 4



2014. március

ALÁÍRÓ LAP

FELELŐS TERVEZŐ , SZAKÉRTŐ:

Barna Sándor Szakértői engedély száma: SZKV/09-1037

…………………………………….

KÖZREMŰKÖDÖTT : Piskolczi Miklós Szakértői engedély száma: SZ-057/2011

…………………………………….

Dr. Tóth Csilla biológus, PhD.


|. oldal 5



1.

2014. március

ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Nyír-Flop Kft. (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.) részére az 578-2/2009. számú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott a Ibrány, 0129/2 hrsz alatti ingatlanon található Ibrány és Térsége Települési Szilárdhulladék Lerakó Telep üzemeltetésére, felhagyására. A felügyelőség a határozatot az 578-30/2009., 578-16/2009. és 578-50/2009. számú határozatokkal módosította. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 7. § (1) szerint „A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció kötelező tartalmát e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.”.

2.

ÁLTALÁNOS ADATOK

2.1. A

KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZŐ NEVE

Barna Sándor környezetvédelmi szakértő ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Tel: +36 (52) 324-747 Fax: +36 (52) 998-084 Mobil: +36 (20) 426-4352; Email: [email protected] Piskolczi Miklós élővilágvédelmi szakértő 4028 Debrecen, Szigligeti u. 5. I./2. Szakértői engedély száma: SZ-057/2011 Mobil: +36 (20) 597-3235; Email: [email protected]

2.2. AZ

ÉRDEKELT ADATAI

"NYÍR-FLOP" Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság A cég székhelye: 4400 Nyíregyháza, Derkovits u 121. Cégjegyzékszám: 15-09-060733 A cég telephelye: HU-4484 Ibrány, 0129/2. hrsz. A cég tevékenysége: 3821 '08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (Főtevékenység) A képviseletre jogosult(ak) adatai Nyesti Csaba 4400 Nyíregyháza, Derkovits u 119. A. ép. ifj. Nyesti Csaba 4400 Nyíregyháza, Holló u 63. A. ép. 1. em. 1. Nyesti Roland 4400 Nyíregyháza, Derkovits u 119. A. ép. Elérhetőség: Cím: 4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121. Telefon 42/508-900 e-mail:[email protected] KÜJ száma: 100289110 Település statisztikai azonosító száma (Ibrány): 25636


|. oldal 6

E GYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 2014. március

VÉGZETT TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT


2.3. A

TELEPHELY ADATAI

Tulajdonos: "NYÍR-FLOP" Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 4400 Nyíregyháza, Derkovits u 121. Telephely KTJ száma: 100226817 A kommunális hulladéklerakó Ibránytól D-i irányban a várostól kb. 1000 m-re lévő 0129/2 hrsz.-ú ingatlanon létesült. A hulladéklerakó által igénybevett földterület a járulékos létesítményekkel együtt kb. 4 ha. A lerakó Ibrány felől szilárd burkolatú úton, míg Tiszabercel és Buj felől a Hermin atanya-Ibrány keskeny nyomközű vasút mellett megépült úton közelíthető meg. A terület korábban homokbányaként működött. Telephely ingatlan nyilvántartási adatai Helyrajzi szám 0129/2

Terület 43324 m2

Művelési ág kivett szemétlerakó telep, iroda, gazd. ép.

Tulajdonos

Ibrány Város Önkormányzata Tulajdoni hányad: 1/1

Az érintett terület tulajdoni lapja másolatát és a terület térképmásolatát a 3-5. sz. mellékletben csatoljuk. A terület központi EOV koordinátája: EOV X: 309438 EOV Y: 847034 A kerítés sarokpontjainak EOV koordinátái: X: 309552 Y: 846906 X: 309538 Y: 847122 X: 309338 Y: 847118 X: 309352 Y: 846900

2.4. A

TELEPHELYRE VONATKOZÓ FELSOROLÁSA ÉS BEMUTATÁSA

ENGEDÉLYEK

ÉS

ELŐÍRÁSOK

A telephelyre, ill. a tevékenységre vonatkozó további engedélyek: - Egységes környezethasználati engedély (iktatószám: 578-2/2009.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 578-16/2009.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 578-30/2009.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 578-50/2009.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 874-23/2010.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 222-16/2011.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 558-13/2012.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 821-20/2013.) - Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 821-25/2013.) - Vízjogi üzemeltetési engedély (ügyiratszám: 2318-12/1998.) - Vízjogi üzemeltetési engedély (ügyiratszám: 2318-34/1998.) - Vízjogi üzemeltetési engedély (ügyiratszám: 4596-4/2008.)

2.5. A

TELEPHELYEN A VIZSGÁLAT TEVÉKENYSÉGEK FELSOROLÁSA

IDŐPONTJÁBAN

FOLYTATOTT

A technológia/tevékenység szakágazati besorolása: 3821 ’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása A hulladéklerakó kategóriája: B1b szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (2010. január 1.-től) ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 7




2.6. A

TELEPHELYEN AZ ÉRDEK ELT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTA TÁSA

ÁLTAL

KORÁBBAN

FOLYTATOTT

A lerakó 1997. óta üzemel. A telephely a 4247-3/2007., 4585-4/2005., a 3719-7/2004. és a 3719-3/2004., valamint a 28006/1997. számú határozatokkal módosított 717-9/1995. számon kiadott környezetvédelmi engedéllyel, valamint a 407-17/2003. számon kiadott környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezett. A lerakó kezdetben Ibrány, Tiszabercel és Búj települések kommunális hulladékát fogadta, majd további 16 település csatlakozásával összesen 41000 lakos kommunális hulladéka került a telephelyen lerakásra. A 578-50/2009. számú engedély a lerakható hulladékok körét jelentősen csökkentette , azáltal, hogy a lerakót B1b alkategóriába sorolta át. Az engedély értelmében a hulladéklerakó szabad kapacitása: 85.362 m 3 (119506 t).

3.

A FELÜLVIZSGÁLT ADATOK

3.1. A

TEVÉ KENYSÉGRE

VONATKOZÓ

LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES ISMERTETÉSE

3.1.1. A telepen a használatban lévő létesítmények A hulladéklerakó telepen az alábbi létesítmények kerültek kialakításra: 1. Depónia tér A hulladéklerakó üzemelését 2 ütemben tervezték. Jelenleg az első ütemben kiépített depóniát használják. A depónia nagysága: 27300 m2 . A hulladéklerakás a területen domb műveléses technológiával történik a végső b etöltési magasság eléréséig, rétegenkénti tömörítéssel és a hulladék földtakarásával. A depónia kialakítását 1997-ben végezték el, az eredeti terep rendezése után. A depónia kialakítása az akkori hatályos jogszabályoknak megfelelően lett kialakítva. A ler akó rendelkezik az előírásoknak megfelelő műszaki védelemmel. A műszaki védelem rétegrendje: (felülről lefelé) - 20 cm homokos kavics szivárgóréteg (k≥10 -4 m/s) - a csurgalékvizek elvezetésére szolgáló NA 200-as HDPE dréncsövek - 20 cm homok védőréteg - Geotextília védelem (800 gr/m 2 ) - 2 mm HDPE szigetelő fóliaborítás - 3 x 20 cm ásványi szigetelés (k≤10 -9 m/s, Tgr≥98%) - Tömörített altalaj (Tgr≥95%) A depóniát körülvevő támasztótöltés rézsűhajlása: 1:2 ; rézsűkorona szélessége: 2 m. A támasztótöltés szigetelése: (felülről lefelé) - Használt gumiabroncs borítás - Geotextília védelem (800 gr/m 2 ) - 2 mm HD-PE szigetelőlemez - Támasztó töltés A HDPE műanyag szigetelő lemezek fektetése átlapolással történt, majd a támasztótöltés koronáján található bekötőárokban horgonyozták le. Az átlapolt szigetelőlemezeket forróékes hegesztővel, ellenőrző csatorna kialakításával végtelenítették. 2. 2 db monodepónia Az első ütemben kialakított depónia nyugati részén került leválasztásra egy 4246 m 2-es és egy 5005 m 2-es monodepónia. A műszaki védelem rétegrendje: (felülről lefelé) ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 8



-

2014. március

20 cm homokos kavics szivárgóréteg (k≥10 -4 m/s) a csurgalékvizek elvezetésére szolgáló NA 200-as HDPE dréncsövek 20 cm homok védőréteg Geotextília védelem (800 gr/m 2 ) 2 mm HDPE szigetelő fóliaborítás 3 x 20 cm ásványi szigetelés (k≤10-9 m/s, Tgr≥98%) Tömörített altalaj (Tgr≥95%)

1. ábra Depóniák elhelyezkedése 3. Csurgalékvíz elvezető rendszer A csurgalékvíz elvezető rendszer a depóniára hulló csapadékvíz elvezetésére szolgál. Elemei: - szigetelő fólia - NA 200 HDPE PN10 dréncső A dréncső lejtése 0,5%. A töltésen átvezetett dréncsövek a töltéslábnál kiépített csurgalékvíz elvezető árokba csatlakoznak. Az árok 1:1,5 rézsűjű. A csurgalékvíz-gyűjtő medencébe NA 150 PVC csövön keresztül jut be az összegyűjtött csurgalékvíz. 4. Csurgalékvízgyűjtő medence Műszaki kialakítása: 6 m x 10 m 1:1 rézsű 2,0 m mély Hasznos térfogata: 2x192 m 3 Szigetelése: (felülről lefelé) AGRU fólia 2x20 cm ásványi szigetelés Tömörített altalaj A medencében összegyűlt csurgalékvizet egy Flygth CS 3060/390 MT 21 szivattyú juttatja vissza a depóniára.


|. oldal 9



2014. március

5. Csapadékvíz elvezető rendszer A hulladéklerakó felületéről lefolyó csapadékvizeket a hulladéklerakót 3 oldalról körbefogó szivárgóárok fogadja be. Árok kialakítása: 600 fm 1:1 rézsű 0,7-0,8 m mélység 1,0 m fenékszélesség 6. Egyéb: 

Mérlegház és szociális épület Hasznos területe: 60 m 2 . Az épületben az elektromos mérleg berendezései, az iroda, valamint a szociális blokk lett kialakítva.



Elektromos hídmérleg A hídmérleg hossza 12 m, szélessége 3 m. Teherbírása: 30 t.



Abroncsmosó A telepet elhagyó járművek abroncsainak fertőtlenítésére szolgál. Fontosabb tulajdonságai: 18 m hosszú, 4 m széles; mélysége: 0,58 m. A monolit vasbeton alaplemezt két oldalt beton fal zárja le, mely 20, ill. 50 cm-rel emelkedik ki az üzemi út pályaszintjéből.



Gépkocsi és konténermosó A lerakó szállítóeszközeinek és a szeméttároló edényzet a mosására szolgál. A mosó a raktárépület mellett lett kialakítva. Monolit vasbetonból készült műtárgy, melyet 10 cm magas szegéllyel vettek körül.



Raktár épületek Területe: kb. 38 + 120 m 2 . Konténer és technológiai géptárolás céljából létesült.



Kommunális szennyvízakna Hasznos térfogata: 8 m 3 . Mélysége: 1,8 m. Az akna vízzáró monolit vasbetonból és vízzáró vakolattal készült.



Föld feletti gáztartály (5 m 3-es Prímagáz tartály)



Kerítés A lerakó az ellenőrzött hulladéklerakás biztosítása végett kerítéssel van bekerítve.



Védőerdősáv A telep körül 30-55 m szélességben védőerdősáv lett telepítve.



Monitoring rendszer A hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásának ellenőrzésére talajfigyelő kutak lettek kialakítva. A monitoring rendszer 4 db egyenként 8,30 m talpmélységű figyelőkútból áll.

A vizsgált területen található objektumok a 2. sz. ábrán kerültek feltüntetésre.


|. oldal 10




2. ábra Telep objektumai

3.1.1. A telep szennyező forrásai A meglévő felületi források EOV koordinátái a következők: Épület megnevezése Depónia I. ütem Monodepónia I. Monodepónia II. Csurgalékvíz gyűjtő műtárgy 1. Csurgalékvíz gyűjtő műtárgy 2.

EOV X 847055 846940 846934 847109 846908

EOV Y 309438 309462 309391 309315 309328

További potenciális szennyező források EOV koordinátái: Szennyező források Szociális kazán füstcsöve Kommunális szennyvízakna Kerékmosó


EOV X 846919 846918 846947

EOV Y 309508 309504 309525

|. oldal 11




3.1.2. A technológia bemutatása 3.1.2.1.

A lerakással ártalmatlanítható hulladékok ismertetése

A telepen nem veszélyes hulladék és inert hulladék átvétele történik. Az egységes környezethasználati engedélyben engedélyezett lerakással ártalmatlanítható hulladékok a következők: Monodepóniában lerakható hulladékok: EWC 17 06 01* 17 06 05*

Megnevezés Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Azbesztet tartalmazó építőanyagok

Mennyiség <10 t/nap Maximálisan 42000 m 3

B1b lerakóban lerakható hulladékok: EWC és megnevezés 01 05 04 édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok 02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) 02 01 09 Mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól 02 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 04 01 09 Kötözési és kikészítési hulladékok 04 02 09 Társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) 04 02 21 feldolgozatlan textilszál hulladékok 04 02 22 feldolgozott textilszál hulladékok 06 13 03 Műkorom 08 02 01 Por alapú bevonatok hulladékai 08 03 13 Nyomdafesték hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12-től 08 03 18 Hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től 08 04 10 Ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től 10 01 01 hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04) 10 01 02 széntüzelés pernyéje 10 01 03 tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye 10 01 24 fluid-ágyból származó homok 10 11 03 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 10 11 12 Üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 10 11 14 Üvegcsiszolási és polírozási iszapok, amelyek különböznek a 10 11 13 -tól 10 12 06 Kiselejtezett öntőformák 10 12 08 Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 12 01 02 Vasfém részecskék és por 12 01 05 Gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács 12 01 17 Homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16-tól 12 01 21 Elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-tól 15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok 15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladékok 15 01 09 textil csomagolási hulladékok 15 02 03 Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02-től 16 01 12 Súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11-től 16 03 04 szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól 17 01 01 beton 17 01 02 téglák 17 01 03 cserép és kerámiák 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

Mennyiség (t/év) 3000 1000 800 2000 800 800 500 100 800 400 400 400 400 2000 500 100 500 500 800 800 800 800 800 800 800 800 500 500 5000 300 800 800 2500 8000 750 750 4000 4000 1500 5000 2000 1000 2500

|. oldal 12



17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 18 01 01 éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03) 18 01 04 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák) 18 02 01 éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02) 19 01 12 kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től 19 01 14 pernye, amely különbözik a 19 01 13-tól 19 01 16 kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15-től 19 01 18 pirolízis hulladékok, amelyek különböznek 19 01 17-től 19 01 19 fluid-ágy homokja 19 02 03 kevert hulladékok, amelyek kizárólag nem-veszélyes hulladékokat tartalmaznak 19 03 05 stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04-től 19 03 07 megszilárdított hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 06-tól 19 04 01 üvegesített (vitrifikált) hulladékok 19 09 01 Durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok 19 09 02 Víz derítéséből származó iszapok 19 09 03 Karbonát sók eltávolításából származó iszapok 19 09 04 Kimerült aktív szén 19 09 05 Telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták 19 13 02 Szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01-től 20 01 10 ruhanemű 20 01 11 textíliák 20 01 28 Festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27 -től 20 02 02 talaj és kövek 20 02 03 egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladékok 20 03 07 lom hulladék

2014. március

2500 10000 100 100 100 100 100 100 100 100 200 400 200 80 800 800 1600 800 800 800 1000 1000 800 2500 5000 2550

3.1.2.2. A hulladéklerakás technológiája A hulladék szabályos elhelyezésekor az üzemeltető a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet alapján leírtak szerint jár el. B1b lerakó lerakási technológiája A kommunális hulladékok lerakó területén történő kezelésével kapcsolatos technológiai lépések a vizsgált telepen a következők: 1) Szállítás – beérkeztetés, amely során a telepőr mérlegeli és ellenőrzi a hulladékot. A hídmérleg kezelője számítógép segítségével rögzíti a gépjármű adatait, a beszállított hulladék típusát és mennyiségét, a beszállítás időpontját, valamint a beszállító adatait. Az „A” kategóriájú hulladéklerakón ártalmatlanítható hulladékok kivételével a rendszeres beszállítás esetén átvett hulladékokat megfelelőségi vizsgálat elvégzése után fogadják be a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének 1.2. pontja alapján. Eseti beszállításnál minden esetben kérni kell a megfelelőségi vizsgálatot, ennek hiányában a hulladék nem vehető át a telephelyen. 2) Ürítő helyre fuvarozás – ürítés előtt a térmester itt szintén ellenőrzi a hulladékot. 3) Irányított lerakás. A depónián leürített hulladékokat kompaktor segítségével kell elrendezni (20-30 cm vastagságban elteríteni, majd tömöríteni) a depónián. A beszállított hulladékok közül az építési törmelék és föld alapanyagból kell a közbenső álcázó töltéseket megépíteni, valamint ezen anyagokat kell felhasználni a belső közlekedési utak építéséhez is. Az álcázó töltéseket 2 méter magasan, 1:2 arányú rézsűhajlással kell megépíteni. 4) Támasztó töltés magasítása Dombművelésű lerakóknál a lerakó támasztó töltését a hulladéklerakás üteméhez igazodva folyamatosan magasítani kell. A töltésmagasításnak a hulladéklerakás előtt kell haladnia, hogy a hulladék beépítése ennek védelmében történjen. A töltés magasításának célja nemcsak tájesztétikai jellegű, hanem a jól tömörített töltés megakadályozza a csurgalékvíz oldalirányú ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 13



2014. március

elfolyását. A körtöltés építésére a telepre szállított építési törmeléket és földet használják. Felhasználásig ezen hulladékokat a depónia É-i oldala mellett deponálják. 5) A telep elhagyása A mérlegkezelő rögzíti az üzemi naplóban a szállító jármű távozási időpontját, kiállítja a szállító bizonylatokat és az átvételi elismervényt – a beszállító csak ezután hagyhatja el az abroncsmosón keresztül a telepet. Az abroncsmosó és fertőtlenítő a telepet elhagyó járművek abroncsfertőtlenítésére szolgál. Monodepónia lerakási technológiája A monodepónián az azbeszt tartalmú hulladékok lerakására van lehetőség. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a monodepónia működésére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: „2.2.2. Azbeszttartalmú hulladék lerakása B1b alkategóriába sorolt hulladéklerakón Azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék B1b alkategóriájú hulladéklerakón vizsgálat nélkül átvehető, ha a hulladék az azbeszten kívül más veszélyes összetevőt nem tartalmaz és az azbeszt polimerrel burkolt, vagy szálait kötőanyag tartja össze. Azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék kizárólag az azbeszthulladék számára kialakított külön medencében (kazettában) rakható le, a következő feltételekkel: a) az azbesztszálak szóródásának elkerülése érdekében biztosítani kell az egyes lerakott hulladék szállítmányok azonnali takarását. Minden egyes tömörítési művelet előtt, megfelelő további réteggel kell a takarást elvégezni; b) nem lehet az azbeszthulladék lerakására épített medencén olyan mechanikai műveletet (pl. lyukak fúrása) végezni, amely az azbesztszálak szétszóródását eredményezheti; c) az azbeszthulladékot tartalmazó medence lezárása után a medence helyére vonatkozó helyszínrajzot meg kell őrizni; d) a hulladéklerakó bezárása után – a lakosság biztonsága érdekében – biztosítani kell a hulladéklerakó területe használatának korlátozását.” A jogszabályi követelményeknek megfelelően a lerakás technológiája a következő: 1) Szállítás – beérkeztetés, amely során a telepőr mérlegeli és ellenőrzi a hulladékot. A hídmérleg kezelője számítógép segítségével rögzíti a gépjármű adatait, a beszállított hulladék típusát és mennyiségét, a beszállítás időpontját, valamint a beszállító adatait. 2) Irányított lerakás. A hulladék monodepóniara történő szállítása után az ürített hulladékot a kompaktor 20 -30 cm vastagságban szétteríti, majd tömöríti. 3) Kiporzás csökkentése A kiporzás csökkentése érdekében a tömörítetett hulladékréteget építési törmelékkel és földdel takarják.Az azbeszt kiporzását a takaráson kívül a csurgalékvíz visszaöntözésével próbálják csökkenteni. 4) Támasztó töltés magasítása 5) A telep elhagyása A mérlegkezelő rögzíti az üzemi naplóban a szállító jármű távozási időpontját, kiállítja a szállító bizonylatokat és az átvételi elismervényt – a beszállító csak ezután hagyhatja el az abroncsmosón keresztül a telepet. Az abroncsmosó és fertőtlenítő a telepet elhagyó járművek abroncsfertőtlenítésére szolgál.

3.1.2.3. A telep üzemeltetéséhez használt gépek Folyamatosan a telepen tartózkodó gépek: - T130-as típusú lánctalpas tolólappal - Hanomag típusú 25 tonnás kompaktor - Komatsu típusú homlokrakodó


|. oldal 14




3.1.3. Közművek A telep a működéséhez szükséges közművekkel ellátott, tehát rendelkezik megfelelő ivóvízellátással (hálózati víz), elektromos árammal, és gázellátással (saját gáztartály). Fűtés a szociális épületben (gázkazán) van.

3.1.4. A tevékenység során felhasznált és keletkezett anyagok Felhasznált, ill. keletkezett anyagok Energiafelhasználás (kWh) 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Szociális vízfelhasználás (m 3) 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Szennyvíz (m 3) 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Gázfelhasználás (m3/év) Lerakott hulladékok (t) közvetlen lerakás

-

6223 6687 6223 4817 5146 57 81 55 48,5 45 57 81 55 48,5 45 2 t, ≈1000 Nm 3

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

25119,840

26594,763

23844,531

13872,109

3519,651

előkezelés

2379,610

7772,810

Hasznosítás

8536,733

10561,080

244,916

659,942 3750

lerakás (monodepónia) Csurgalékvíz (becsült) (m3/év)

3.2. A

Mennyiség/év

TEVÉKENYSÉGGEL KAPCS OLATOS DOKUMENTÁCIÓK

Egységes környezethasználati engedély (iktatószám: 578-2/2009.) Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 578-16/2009.) Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 578-30/2009.) Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 578-50/2009.) Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 821-20/2013.) Egységes környezethasználati engedély módosítása (iktatószám: 821-25/2013.) Vízjogi üzemeltetési engedély (ügyiratszám: 2318-12/1998.)

3.3. FÖLD

ALATTI ÉS FELSZÍNI VEZETÉKEK, TARTÁLYOK, ANYAGÁTFEJTÉSEK HELY ÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK ISME RTETÉSE

A szociális épület fűtéséhez szükséges gázt 5 m 3-es Primagáz tartályban tárolják. A kommunális szennyvizet egy 8 m 3-es fedett, beton aknában helyezik el. 2 db csurgalékvíz-gyűjtő műtárgy (2 x 192 m 3) Föld alatti vezetékek: vízvezeték, kommunális szennyvíz vezeték.


|. oldal 15




4.

A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETŐLEG JELENTKEZŐ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA

4.1. LEVEGŐ 4.1.1. Meteorológiai viszonyok A vizsgált terület a Nyírség középtáj, azon belül a Közép-Nyírség kistájban helyezkedik el. Mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekvő terület. A csapadékellátottságot tekintve mérsékelten száraz. Az évi napsütés összege 1950-2000 óra. Nyáron 770-780 óra, télen 170-175 óra napsütés valószínű. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,6 ºC, a nyári félévé 16,6-16,8 ºC. A 10 ºC középhőmérsékletet meghaladó napok száma 186. Évente 183-186 fagymentes nappal számolhatunk. (ápr. 15-16. – okt. 16-18.) A legmelegebb nyári napok hőmérsékleti maximumának sokévi átlaga 34,0 ºC körüli. A téli abszolút minimumok átlaga -17,0 ºC. A csapadék évi összege 560-590 mm, a tenyészidőszaké 350 mm. Az egynapos csapadékmaximuma 118 mm. A hótakarós napok száma 30-40, az átlagos maximális vastagság 17 cm. Ariditási indexe 1,07-1,12. (forrás: Magyarország kistájainak katasztere) OMSZ adatai alapján a térségre jellemző szélviszonyok: szélirány É ÉÉK ÉK KÉK K KDK DK DDK D DDNY DNY NYDNY NY NYÉNY ÉNY ÉÉNY

szélsebesség szélgyakoriság 2,57 13,48% 2,89 11,70% 2,56 5,42% 3,08 4,28% 2,33 4,48% 2,46 5,32% 2,15 6,12% 2,88 5,83% 3,66 7,98% 3,22 7,07% 2,56 5,25% 2,55 2,07% 2,02 8,16% 2,01 3,23% 2,03 5,59% 2,37 4,02%

4.1.2. Alap-légszennyezettség A vizsgált terület környezetének levegőminőségi állapotát a település kommunális tüzelésből és közlekedésből származó immissziója, a közeli közlekedési utak forgalmából és a mezőgazdasági tevékenységekből származó immisszió határozzák meg alapvetően. A háttérszennyezettség számításához egy olyan 5 km átmérőjű kört jelöltünk ki, melynek középpontja a vizsgált terület. A számításoknál a mezőgazdasági (szántóföldi) eredetű kiporzásokat, azok lokális hatása és időszakossága miatt elhanyagoltuk. A területre jellemző sokévi átlagos regionális háttérszennyezettség három indikatív szennyező tekintetében a következő (K-puszta): Éves átlagos koncentráció (μg/m 3)

Kén-dioxid 2


Nitrogén-oxidok 5

Szilárd 10

|. oldal 16




Kommunális tüzelés A terület 6 km-es körzetében élő háztartások száma 4904 db (Ibrány, Buj, Kótaj). A lakosság kb. 70 %-a használ földgázt fűtésre és egyéb, szociális célokra. A fennmaradó 30 % vegyes tüzelést (fa, szén) alkalmaz. 1 háztartásban felhasznált gáz átlagos éves mennyisége 20000 m 3, míg vegyes tüzelés estén fa 15000 kg. A fűtésből származó éves kibocsátások a következők:

kg-ban SO2 CO NOx szilárd CO2

gáz 1868 49023 154073 1868 130962084

fa 5507 45895 42365 35304 38703775

Települések útjain történő közlekedésből eredő szennyezettség Becsléseink szerint az érintett településeken 1226 db gépjármű vesz részt a forgalomban (10% tehergépjármű, 90% személygépjármű). Átlagosan megtett út hossz 10 km/nap. A településen belül 50 km/h sebességgel történik a járművel mozgása. Fajlagos kibocsátási értékek: fajlagos kibocsátás (g/km) 50 km/h személygépkocsi tehergépjármű

CO 9,148 7,531

CH 1,422 0,529

NO2 1,286 3,751

SO2 0,006 0,071

PM10 0,086 0,995

CO2 9,148 7,531

Éves kibocsátási értékek: személygépkocsi tehergépjármű összesen

CO 32749 6740 39489

CH 5091 474 5564

NO2 4604 3357 7962

SO2 23 64 87

PM10 308 890 1199

CO2 32749 6740 39489

A területre vonatkozatott relatív felszín közeli járulékos légszennyezettséget egyszerű hígulási (0 dimenziós boksz) modellel számítva a következő értékeket kapjunk:

SO2 CO NOx szilárd CO2 CH

összes légszennyező anyag (tüzelés + közlekedés) kg 7462 134408 204399 38370 169665859 5564

hosszú átlagolású időre vetített koncentráció µg/m3 0,30 5,42 8,24 1,55 6838 0,22

A közlekedésekből imisszióra az érintett területen a következő utakon lehet számítani. ‐ 3823. sz. út ‐ 3834. sz. út ‐ 38148. sz. út ‐ 38149. sz. út A járműforgalmi adatokat a következő táblázatban mutatjuk be. Személygépkocsi Kistehergépkocsi egyes Autóbusz csuklós közepesen nehéz nehéz Tehergépkocsi pótkocsis nyerges speciális Lassú-járművek Motorkerékpár

38149. sz. út 2292 286 60 6 35 25 1 2 0 24 165


3823. sz. út 1379 406 56 0 79 52 11 30 0 11 42

3834. sz. út 2309 757 86 14 184 92 59 60 0 26 60

38148. sz. út 300 64 8 3 7 10 5 6 0 6 16

|. oldal 17




A közlekedésből származó 1 órás maximális légszennyező anyag járulékos terhelés a következőképpen alakul: Maximális légszennyező anyag 38149 mellékút 3823 út 3834. út 38148 mellékút Σ

CO 252,55 193,17 340,43 40,94 827,08

CH (FID) 58,43 38,05 64,85 8,45 169,77

NOx 119,85 102,90 185,40 21,11 429,27

SO2 5,62 8,33 16,30 1,49 31,74

PM10 11,96 14,12 26,65 2,69 55,41

Hosszú átlagolási időre (éves) (µg/m 3) vonatkoztatott összesített koncentrációk: Σ

CO 13,913

CH (FID) 2,856

NOx 7,221

SO2 0,534

PM10 0,932

Mindezeknek megfelelően a terület átlagos levegőminőségi jellemzői (µg/m3) a következők: Légszennyező anyagok

Háttér

SO2 CO NOx szilárd CO2 CH

2 5 10 -

Kommunális tüzelés és települési forgalom 0,30 5,42 8,24 1,55 6838 0,22

Legközelebbi közút forgalma 0,53 13,91 7,22 0,93 2,86

Összesen

Éves határérték

Terhelhetőség

2,83 19,33 20,46 12,48 6838 3,08

50 3000 40 40 -

47,17 2980,67 19,54 27,52 -

4.1.3. A jellemző levegőhasználatok ismertetése Levegőhasználat Üzemelés munkagépeinek kibocsátásai Depóniagázok Kiporzás Szállítások Dolgozók szociális tevékenységei

Közvetlen emisszió Szennyező gázok emissziója kén-hidrogén, metán por Szennyező gázok emissziója Szennyező gázok kibocsátása a szociális fűtésből eredően

4.1.4. A környezeti légtérből beszívott és tisztított levegő előállítását szolgáló berendezések és technológiák leírása

Nem releváns.

4.1.5. Számításoknál felhasznált összefüggések A pontforrás hatástávolságának meghatározására Gauss-modellt alkalmaztunk. A Gauss-modell használatának lépései 1/ Az effektív forrásmagasság meghatározása - A hőkibocsátás meghatározása - Az átlagos szélsebesség meghatározása - A légköri jellemzők meghatározása (- stabilitás) - A járulékos kéménymagasság számítása 2/ A Gauss-féle terjedési egyenlet felírása és alkalmazása az effektív forrásmagasságra Terjedési egyenlet A turbulens szórások meghatározása

 1 H EG CG1  exp    * y * z *u m  2   z

  

2

  


|. oldal 18



2014. március

ahol

 y  0,08(6 p 0,3  1  ln

 z  0,38 p1,3 (8,7  ln

H ) * x 0,367( 2,5 p ) zo

H ) * x1,55 exp( 2,35 p ) zo

(m) (m)

Diffúz forrás gázállapotú szennyezőanyag kibocsátása következtében a rövid átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó koncentrációt (C G1) a felszín közeli receptorpontban, ha kis terjedési távolságok esetén eltekintünk a gázállapotú szennyezőanyag kimosódásától, száraz ülepedéstől, valamint kémiai átalakulástól, a következőképpen határozzuk meg:

 1 H EG CG1  exp    * y * z *u m  2   z

  

2

  

EG folytonosan működő diffúz forrás rövid átlagolási időtartamra vonatkozó gázállapotú szennyezőanyag emissziója (mg/s) H a diffúz forrás effektív magassága (m) u m a folytonos diffúzforrás füstfáklyájára jellemző szélsebesség rövid időtartam alatti középértéke (m/s) σ y , σz folytonos pontforrás esetén a füstfáklya szélre merőleges vízszintes, ill függőleges turbulens szóródási együtthatója (m):

 y  0,08(6 p 0,3  1  ln

 z  0,38 p1,3 (8,7  ln

H ) * x 0,367( 2,5 p ) zo

H ) * x1,55 exp( 2,35 p ) zo

(m) (m)

σ yt, σ zt folytonos diffúz forrás esetén a füstfáklya szélre merőleges vízszintes, ill függőleges turbulens szóródási együtthatója (m):

 yt  ( y20   y2 )1 / 2

( m)

 zt  ( z20   z2 )1 / 2

(m)

ahol:

 y0

a vízszintes irányú kezdeti szóródási együttható, amely a diffúz forrás szélességének 4,3 -del osztott értéke, (m)

 z 0 a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható, amely a diffúz forrás magasságának 2,15 -dal

osztott értéke, (m)

x a forrástól mért távolság a szélirányban (m) p a szélprofil egyenlet kitevője (szélexponens) zo az érdességi paraméter (a forrás környezetében, szélirányfüggő) Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett út légszennyező hatásának számításait. A vizsgált útszakasz szennyező anyag kibocsátásainak számítása a következő módon lehetséges:

ahol:

Ei a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátása az i-edik szennyező anyag komponensből [mg/s m]; eij a j-edik járműfajta kibocsátása az i-edik szennyező anyag komponensből a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km] ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 19




n j a járműfolyam járműszáma az adott járműtípusból (j=1 –személygépkocsi, j=2 – 3,5 t-nál nagyobb tömegű tehergépjármű, j=3 –autóbusz) [db/óra]; Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejű átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétől szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstől és a kémiai átalakulástól, az alábbi egyenlettel történik:

ahol:

Ci szennyező anyag koncentráció [μg/m 3]; Ei a vonalforrás emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [°]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m]

ahol H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétől mért távolság [m]; z0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m];

4.1.6. A helyhez kötött pontszerű és diffúz légszennyező források jellemzőinek bemutatása, a kibocsátott füstgázok jellemzőinek és a levegőszennyező komponenseknek az ismertetése

4.1.6.1.

Helyhez kötött pontszerű források adatai és tr anszmissziós számítások (szociális épület gázkazánjának kibocsátásai )

Pontforrás adatai: - Forrás típusa: gáz kazán - Forrás alakja: kör - Füstcső átmérője: 0,20 m - Füstcső magassága: 8,0 m - Becsült gázfelhasználás: 1000 m3 (2 t) - Üzemóra: 3600 óra Transzmissziós számítás A modellezés során felhasznált alapadatok: A felhasznált gázból emittálódó füstgáz (összesen) üzemóra térfogatáram Tömegáramok Fajlagos értékek SO2 CO NOx szilárd CO2 átmérő – d felület –A a füstgáz kilépő sebessége (v)

10786,5 2880 3,745

m3/év h m3/h

mg/m3 2,52 66,19 208,04 2,52 176832,15 0,2 0,0314 0,0331

mg/h 9,4 247,9 779,2 9,4 662292 m m2 m/s

mg/s 0,003 0,069 0,216 0,003 183,970

Az effektív forrásmagasság meghatározása

Járulékos kéménymagasság, Δh: a kibocsátott szennyezőanyag forrásból való kilépése utáni emelkedésének mértéke A forrás geometriai (épített) magassága, h


|. oldal 20



2014. március

Effektív forrásmagasság, H: az a magasság, amelyben a vízszintes tengelyű terjedés és hígulás lejátszódik ahol

h k – korrigált kéménymagasság (m) Δh – járulékos kéménymagasság

Korrigált kéménymagasság (m) meghatározása

Ha a véggáz sebessége kisebb, mint a szélsebesség másfélszerese (azaz van leáramlás): h k=2d(v/u m-1,5)+h, ahol: d – a kibocsátás átmérője – 0,2 v – gáz kilépési sebesség – 0,033 m/s u m – szélsebesség a kéménymagasságban (m/s) h – a forrás geometriai (épített) magassága, - 8 m

Az átlagos szélsebesség számítása , ahol u 1 a z 1 magasságban mért (ismert) szélsebesség, p pedig az ún. szélprofil kitevő u 1 : 2,63 m/s z: 8 m z1 : 10 m p (szélprofil kitevő): Pasquill-féle stabilitási kategóriák A – erősen labilis B – közepesen labilis C – enyhén labilis D – semleges E – enyhén stabil F – erősen stabil

p 0,079 0,143 0,196 0,27 0,363 0,44

Átlagos szélsebesség a kibocsátásnál – um = 2,476 m/s A h k – korrigált kémény-magasság a fenti adatok alapján (m): 7,405 m

A hőkibocsátás számítása

Hőkibocsátás korrekciója: -

gázturbina kipufogógáza 2…2.5 %-kal, szénhidrogén-tüzelés kazánban 4….6 %-kal, feketeszén, koksz tüzelése 5….7 %-kal, barnaszén, lignit tüzelése 7….9 %-kal.

Ts – füstgáz hőmérséklete Th – a levegő hőmérséklete h magasságban Ts-Th

◦C 105 20 85

K Kelvin = Celsius fok-szám + 273.15 378,15 293,15

Q h=0,0825 kW Járulékos kéménymagasság, Δh CONCAWE (CONservation of Clean Air and Water in Europe) formulát alkalmaztuk, mert a T s-Th hőmérséklet különbség 50 oC-nál vagy a hőkibocsátás 100 MW-nál nagyobb.


|. oldal 21




A nevezőben szereplő k-érték: stabilitási kategória 1 2 3 4 5 6 7

k érték 0,88 0,92 0,96 0,99 1,02 1,05 1,08

Δh: 0,396 m Effektív forrásmagasság, H H: 7,80 m Egyéb paraméterek: z0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m] 0,1 sík növényzettel borított terület mezőgazdasági terület magas vegetáció fák nélkül erdő ritkás erdő 9 m-es fákkal közepes sűrűségű erdő (17 m-es fákkal) falu kisváros közepes város (1-6 emeletes épületek) nagyváros iparterület alacsony épületekkel iparterület magas épületekkel

0,1 0,15 0,25 0,3 0,8 1,7 0,85 1 1,5 2 1,2 1,75

Légköri stabilitás stabilitási kategória 1 2 3 4 5 6 7

p 0,464 0,446 0,427 0,384 0,343 0,282 0,17

Átlagos szélsebesség esetén a pontforrás hatástávolsága egyes szennyezőanyagok tekintetében a következőképpen alakul: Átlagos szélsebesség esetén szóródási tömegáramok Távolság együtthatók → x σy σz 1 0,43 0,32 5 1,61 1,15 10 2,82 2,00 imissziós 15 3,93 2,77 állapotok μg/m3 20 4,96 3,49 30 6,90 4,82 100 18,39 12,61


CG SO2 0,003 0,0000 0,0000 0,0000 0,0006 0,0016 0,0027 0,0012

CO 0,069 0,0000 0,0000 0,0008 0,0154 0,0419 0,0718 0,0315

NOx 0,216 0,0000 0,0000 0,0025 0,0485 0,1316 0,2257 0,0990

szilárd 0,003 0,0000 0,0000 0,0000 0,0006 0,0016 0,0027 0,0012

|. oldal 22




Távolság határérték alapszennyezettség terhelhetőség „A” feltétel „B” feltétel Maximum Hatástávolság „A” Hatástávolság „B”

szóródási együtthatók σy σz

35

7,83

5,45

SO2

CO

250 3,25 246,75 25,000 49,351 0,00284

10000 22,76 9977,24 1000,000 1995,447 0,074539

NOx

szilárd

200 50 23,63 15,12 176,37 34,88 20,000 5,000 35,274 6,976 0,23426 0,00284

nem határozható meg nem határozható meg

Tényleges meteorológiai körülmények között a légszennyező anyag koncentrációk az indikatív NOx tekintetében következő táblázat szerint alakulnak: NOx szélsebesség (m/s) szélsebesség a kibocsátásnál (u(z)) (m/s) hk= korrigált kémény-magasság (m) Δh (m) Effektív kibocsátási magasság (m) Távolság (m) 30 35 40 50 100

határérték (μg/m 3) alapszennyezettség (μg/m 3) terhelhetőség (μg/m 3) „A” feltétel (μg/m 3) „B” feltétel (μg/m 3) Maximum (μg/m 3) Maximum távolsága (m) Hatástávolság „A” (m) Hatástávolság „B” (m)

É 2,57

ÉÉK 2,89

ÉK 2,56

KÉK 3,08

K 2,33

KDK 2,46

DK 2,15

DDK 2,88

2,420

2,721

2,410

2,900

2,194

2,316

2,024

2,712

7,405

7,405

7,405

7,405

7,406

7,406

7,407

7,405

0,403 0,369 0,404 0,352 0,433 0,416 0,460 0,370 7,808 7,774 7,809 7,756 7,839 7,822 7,867 7,775 Koncentráció alakulása a füstfáklya tengelye alatt a távolság függvényében (µg/m3) 0,230 0,239 0,235 0,210 0,101

0,239 35

D szélsebesség szélsebesség a kibocsátásnál (u(z)) hk= korrigált kémény-magasság (m) Δh Effektív kibocsátási magasság Távolság (m) 30 35 40 50 100

határérték (μg/m 3) alapszennyezettség (μg/m 3) terhelhetőség (μg/m 3) „A” feltétel (μg/m 3) „B” feltétel (μg/m 3) Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (m) Hatástávolság „B” (m)

0,207 0,215 0,210 0,188 0,090

0,215 35

0,231 0,240 0,236 0,211 0,102

0,196 0,202 0,198 0,177 0,085

0,251 0,262 0,257 0,231 0,112

200,000 23,628 176,372 20,000 35,274 0,240 0,202 0,262 35 35 36 nem határozható meg nem határozható meg

DDNY DNY NYDNY

NY

0,239 0,249 0,245 0,219 0,106

0,270 0,281 0,277 0,249 0,121

0,208 0,215 0,211 0,188 0,090

0,249 35

0,282 36

0,215 35

NYÉNY ÉNY ÉÉNY

3,66 3,446

3,22 3,032

2,56 2,410

2,55 2,401

2,02 1,902

2,01 1,892

2,03 1,911

2,37 2,231

7,404

7,404

7,405

7,406

7,407

7,407

7,407

7,406

0,309 0,340 0,404 0,405 0,482 0,484 0,481 0,428 7,713 7,744 7,809 7,811 7,889 7,891 7,888 7,834 Koncentráció alakulása a füstfáklya tengelye alatt a távolság függvényében (µg/m3) 0,167 0,172 0,168 0,149 0,071

0,172 35

0,188 0,194 0,190 0,169 0,081

0,194 35


0,231 0,240 0,236 0,211 0,102

0,232 0,241 0,237 0,212 0,102

0,285 0,298 0,294 0,265 0,129

200,000 23,628 176,372 20,000 35,274 0,240 0,241 0,298 35 35 36 nem határozható meg nem határozható meg

0,286 0,299 0,295 0,266 0,129

0,283 0,296 0,293 0,263 0,128

0,248 0,258 0,253 0,227 0,110

0,299 36

0,297 36

0,258 35

|. oldal 23



2014. március

3. ábra Pontforrás környezetében a NOx eloszlása

4.1.6.2. Diffúz források A telepen található diffúz forrás adatai: Depónia Felülete:

4. ábra Digitális terepmodell


|. oldal 24




A hulladéklerakó felületi forrásnak minősíthető. A depónia nagysága 23063 m 2 (depó alapja) a lerakó felülete: Surfer 10.7 számítási eredményei: Grid Size: 100 rows x 97 columns X Minimum: X Maximum: X Spacing: Y Minimum: Y Maximum: Y Spacing: Z Minimum: Z Maximum:

846969.169 847117.7363 1.5475760416666 309344.186 309496.7905 1.5414595959598 101.177980582827 111.98145902168

Surface Areas Positive Surface Area [Cut]: Negative Surface Area [Fill]:

21356.120136266 3932.6789962099

A hulladékból depóniagáz kinyerés vagy hasznosítás nem történik. Kibocsátások: - szag - depógázok (kén-hidrogén, metán) - por - azbeszt 4.1.6.2.1.

Szag-emisszió

A szagkibocsátás vonatkozásában a telepre vonatkoztatott méréssorozatok nincsenek. Az alábbi hivatkozott forrás adatait használtuk fel számításaink során a lerakó kibocsátásaira vonatkozóan: Monostory Bernadett, Markóné A szagok kezelési lehetőségei Bp.OMIKK, 1997

A hulladéklerakóba a 2009. évtől csak inert hulladékok beszállítása történik, a korábban lerakott vegyes települési hulladékok szagárama 95.000 SZE/m 2 /h-nak volt becsülhető. Tekintve, hogy a lerakóba jelentős szaghatással járó hulladékok beszállítása már nem történik a szagáram 1.000 SZE/m 2/h-nak becsülhető. Szagáram másodpercre vonatkoztatva: 0,28 SZE/ m 2/s 10-es faktor módszere, illetve a VD 1 3782 szabványban előírt módszer A szagforrástól x távolságban a koncentráció nagysága: C(x)= Q/(0,1376 * π * u * x l,669) Szagkoncentáció (SZE/m 3) alakulása a távolság függvényében: Távolság (x) – m 1 5 10 20 30 40 50 100

SZE/m3 5218 356 112 35 17,9 11,1 7,6 2,4


Távolság (x) – m 150 200 300 400 500 600 700 800 1005

SZE/m3 1,22 0,75 0,38 0,2369 0,16 0,12 0,09 0,07 0,05

|. oldal 25




A koncentrációkat lineáris-logaritmikus (lin-log) léptékben ábrázoljuk.

5. ábra A szagkoncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén

Távolság (m)

A fenti számítást az előző táblázatban található adatokkal újra elvégezve a s zagkoncentrációk alakulása a távolság függvényében égtájanként az alábbiak szerint alakul:

Távolság (m)

Hatástávolság

Hatástávolság

Szélirány Szélsebesség 1 10 20 30 40 50 100 150 200 400 1 SZE 3 SZE 5 SZE

É 2,57 5340 114 36 18,3 11,3 7,8 2,5 1,25 0,77 0,39 171,2 88,6 65,3

ÉÉK 2,89 4748 102 32 16,3 10,1 6,9 2,2 1,11 0,69 0,35 159,5 82,6 60,8

ÉK 2,56 5361 115 36 18,4 11,4 7,8 2,5 1,25 0,77 0,39 171,6 88,8 65,4

KÉK 3,08 4456 95 30 15,3 9,4 6,5 2,0 1,04 0,64 0,33 153,6 79,5 58,5

K 2,33 5890 126 40 20,2 12,5 8,6 2,7 1,37 0,85 0,43 181,5 94,0 69,2

KDK 2,46 5578 120 38 19,1 11,8 8,1 2,6 1,30 0,81 0,41 175,7 91,0 67,0

DK 2,15 6383 137 43 21,9 13,5 9,3 2,9 1,49 0,92 0,47 190,5 98,6 72,6

DDK 2,88 4765 102 32 16,3 10,1 7,0 2,2 1,11 0,69 0,35 159,9 82,8 60,9

Szélirány Szélsebesség 1 10 20 30 40 50 100 150 200 400 1 SZE 3 SZE 5 SZE

D 3,66 3749 80 25 12,8 7,9 5,5 1,7 0,88 0,54 0,28 138,5 71,7 52,8

DDNY 3,22 4262 91 29 14,6 9,0 6,2 2,0 0,99 0,62 0,31 149,5 77,4 57,0

DNY 2,56 5361 115 36 18,4 11,4 7,8 2,5 1,25 0,77 0,39 171,6 88,8 65,4

NYDNY 2,55 5382 115 36 18,4 11,4 7,9 2,5 1,26 0,78 0,39 172,0 89,0 65,6

NY 2,02 6794 146 46 23,3 14,4 9,9 3,1 1,59 0,98 0,50 197,7 102,4 75,4

NYÉNY 2,01 6827 146 46 23,4 14,5 10,0 3,1 1,59 0,99 0,50 198,3 102,7 75,6

ÉNY 2,03 6760 145 46 23,2 14,3 9,9 3,1 1,58 0,98 0,50 197,1 102,1 75,2

ÉÉNY 2,37 5790 124 39 19,8 12,3 8,5 2,7 1,35 0,84 0,42 179,7 93,0 68,5

A tevékenység hatástávolsága 138 és 198 m között alakul.


|. oldal 26



2014. március

A É-i irányba eső 1005 m-re található lakóházaknál a kialakuló szagkoncentráció 0,05 SZE/m 3 . A lakóházaknál kialakuló szagkoncentráció az igen gyenge szagerősségi kategóriába tartozik.

6. ábra 1 SZE/m 3 szagkoncentráció határa a telep körül


|. oldal 27




4.1.6.2.2.

Depógáz-emisszió i

4.1.6.2.2.1. Depógáz mennyisége Az hulladéklerakón keletkező depógázok mennyiégét a Landfill Gas Emissions Modell segítségével becsültük. A Landfill Gas Emissions Modell-t az U.S. Környezetvédelmi Ügynökség fejlesztette ki azzal a céllal, hogy gyorsan és egyszerűen becsülni lehessen a hulladéklerakókban keletkező depógázok mennyiségét; a metánt, a szén-dioxidot, a nem metán szerves komponenseket (NMOC), valamint az egyedi légszennyezőket. A modell által használt input paraméterek: - Hulladéklerakó üzembe helyezésének éve - Hulladéklerakó tervezett bezárásának éve - Lerakó kapacitása - Beszállított éves hulladékmennyiségek A modellezés kezdetekor meghatározandó paraméterek: - metánképződési ráta (k) - potenciális metánképződési kapacitás (L o) - NMOC koncentráció - metán összetétel A modell a következő képlet alapján kalkulál:

ahol Q CH4 : éves metánképződés (m 3/év) k: metánképződési ráta (1/év) Lo : potenciális metánképződési kapacitás (m 3/t) M i: az évenként hulladékbeszállítás mennyisége (t) A számításnál alkalmazott input paraméterek: LANDFILL CHARACTERISTICS Landfill Open Year 1997 Landfill Closure Year (with 80-year limit) 2011 Have Model Calculate Closure Year? No MODEL PARAMETERS Methane Generation Rate, k 0,05 year-1 Potential Methane Generation Capacity, Lo 170 m3/Mg NMOC Concentration 4 000 ppmv as hexane Methane Content 50 % by volume GASES / POLLUTANTS SELECTED Gas / Pollutant #1: Total landfill gas

A szoftver által kalkulált gázmennyiségek: Év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Lerakott hulladék (t/év) 3 000 3 030 3 120 3 180 3 260 3 310 3 380 3 450 3 520 3 590 3 660

Kumulált hulladék (t) 0 3 000 6 030 9 150 12 330 15 590 18 900 22 280 25 730 29 250 32 840


Depógáz (t/év) 0 6,228E+01 1,221E+02 1,810E+02 2,381E+02 2,942E+02 3,486E+02 4,017E+02 4,538E+02 5,047E+02 5,546E+02

Depógáz (m 3/év) 0 4,987E+04 9,781E+04 1,449E+05 1,907E+05 2,356E+05 2,791E+05 3,217E+05 3,634E+05 4,042E+05 4,441E+05

|. oldal 28




2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036 2037 2038 2039 2040 2041 2042 2043 2044 2045 2046 2047 2048 2049 2050

3 500 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

36 500 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000 40 000

6,036E+02 6,468E+02 6,152E+02 5,852E+02 5,567E+02 5,295E+02 5,037E+02 4,791E+02 4,558E+02 4,336E+02 4,124E+02 3,923E+02 3,732E+02 3,550E+02 3,377E+02 3,212E+02 3,055E+02 2,906E+02 2,764E+02 2,630E+02 2,501E+02 2,379E+02 2,263E+02 2,153E+02 2,048E+02 1,948E+02 1,853E+02 1,763E+02 1,677E+02 1,595E+02 1,517E+02 1,443E+02 1,373E+02 1,306E+02 1,242E+02 1,182E+02 1,124E+02 1,069E+02 1,017E+02 9,674E+01 9,202E+01

4,833E+05 5,179E+05 4,927E+05 4,686E+05 4,458E+05 4,240E+05 4,034E+05 3,837E+05 3,650E+05 3,472E+05 3,302E+05 3,141E+05 2,988E+05 2,842E+05 2,704E+05 2,572E+05 2,446E+05 2,327E+05 2,214E+05 2,106E+05 2,003E+05 1,905E+05 1,812E+05 1,724E+05 1,640E+05 1,560E+05 1,484E+05 1,411E+05 1,343E+05 1,277E+05 1,215E+05 1,156E+05 1,099E+05 1,046E+05 9,947E+04 9,461E+04 9,000E+04 8,561E+04 8,144E+04 7,746E+04 7,369E+04

4.1.6.2.2.2. Depógáz összetétele, tömegáramok A depónia-gáz összetételét a Wessling Hungary Kft 2013-ban 4 alkalommal is mérte. Kutak elhelyezkedése 2013/I. 2013/II. 2013/III. 2013/IV.

Kén-hidrogén ÉK DNY <40 <40 60 740 <40 <40 <40 <40

Metán ÉK 12,8 4,36 7,09 8,91

DNY 23,4 9,7 0,0185 0,189

Az adatok alapján az átlagos koncentráció (negyedévenként súlyozott átlag) - Metán: 8,258% - Kén-hidrogén: 129,75 μg/m 3 Számításaink során a legnagyobb emissziós értékekkel kalkuláltunk.


|. oldal 29




4.1.6.2.2.3. Metán-transzmissziója Átlagos szélsebesség esetén a lerakó környezetében előálló immissziós értékek (μg/m 3): Távolság a depóniától (x) 1 5 10 20 30 42 50 100 200 1005

σy 0,46 1,72 3,02 5,31 7,39 9,72 11,20 19,69 34,61 128,80

σz 0,35 1,25 2,18 3,79 5,24 6,86 7,88 13,72 23,87 86,69

σyt 23,26 23,32 23,45 23,85 24,40 25,20 25,81 30,47 41,70 130,89

σzt 3,74 3,93 4,31 5,31 6,43 7,80 8,72 14,21 24,16 86,77

CG (μg/m3) 611,39187 720,01445 929,74975 1334,48656 1544,55296 1579,91008 1532,95336 1035,75275 493,93899 46,07844

7. ábra A CH 4 -koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén Metán-koncentráció (µg/m 3) alakulása a távolság függvényében égtájanként: 1,00 5,00 10,00 20,00 30,00 50,00 100,00 200,00 1005,00 Maximum (µg/m3) Maximum távolsága 1,00 5,00 10,00 20,00 30,00 50,00 100,00 200,00 1005,00 Maximum (µg/m3) Maximum távolsága

É 446,95 527,00 682,39 987,52 1155,24 1176,04 848,83 443,56 46,46 1200,03 41 D 313,84 370,05 479,16 693,42 811,19 825,80 596,03 311,46 32,62 842,64 41

ÉÉK 368,51 434,60 562,96 815,69 955,78 976,92 713,39 380,14 41,11 994,94 41 DDNY 330,74 390,06 505,27 732,09 857,83 876,80 640,27 341,18 36,90 892,97 41

ÉK 317,27 374,34 485,42 705,56 830,26 857,79 647,42 367,32 45,30 869,28 42 DNY 317,27 374,34 485,42 705,56 830,26 857,79 647,42 367,32 45,30 869,13 41


KÉK 322,30 380,16 492,60 714,45 838,26 859,63 633,95 343,77 38,37 873,93 42 NYDNY 389,29 459,17 594,99 862,94 1012,48 1038,30 765,71 415,22 46,35 1055,79 41

K 475,99 561,30 726,94 1052,60 1232,34 1256,96 912,29 481,11 51,13 1281,42 41 NY 549,04 647,44 838,49 1214,14 1421,47 1449,86 1052,29 554,94 58,98 1478,08 41

KDK 444,70 524,42 679,23 983,74 1152,05 1175,92 855,27 452,63 48,38 1198,39 41 NYÉNY 544,26 641,83 831,29 1203,98 1409,98 1439,19 1046,74 553,97 59,22 1466,69 41

DK DDK 402,15 367,36 474,44 433,24 615,10 561,23 893,53 813,25 1050,61 953,05 1083,24 974,45 812,29 712,27 454,79 380,18 54,30 41,23 1098,64 992,27 41 41 ÉNY ÉÉNY 425,92 446,41 502,49 526,47 651,46 682,00 946,35 988,26 1112,72 1158,14 1147,27 1184,14 860,31 865,54 481,67 462,00 57,51 50,11 1163,66 1205,80 42 41

|. oldal 30




A maximális érték 41-42 méteres távolságban fordul elő. A É-i irányba eső 1005 m-re található lakóházaknál a kialakuló CH 4-koncentráció 32,6 µg/m 3 .

4.1.6.2.2.4. Kén-hidrogén transzmissziója Átlagos szélsebesség esetén a lerakó környezetében előálló immissziós értékek (μg/m 3): Távolság a depóniától (x) 1 5 10 20 30 42 50 100 200 1005

σy 0,46 1,72 3,02 5,31 7,39 9,72 11,20 19,69 34,61 128,80

σz 0,35 1,25 2,18 3,79 5,24 6,86 7,88 13,72 23,87 86,69

σyt 23,26 23,32 23,45 23,85 24,40 25,20 25,81 30,47 41,70 130,89

σzt 3,74 3,93 4,31 5,31 6,43 7,80 8,72 14,21 24,16 86,77

CG (μg/m3) 0,00155 0,00182 0,00235 0,00338 0,00391 0,00400 0,00388 0,00262 0,00125 0,00012

Metán-koncentráció (µg/m 3) alakulása a távolság függvényében égtájanként: 1,00 5,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 100,00 200,00 300,00 400,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága 1,00 5,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 100,00 200,00 300,00 400,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága

É 0,0011 0,0013 0,0017 0,0025 0,0029 0,0030 0,0021 0,0015 0,0011 0,0007 0,0005 0,0001 0,0030 41 D 0,0008 0,0009 0,0012 0,0018 0,0021 0,0021 0,0015 0,0011 0,0008 0,0005 0,0003 0,0001 0,0021 40

ÉÉK 0,0009 0,0011 0,0014 0,0021 0,0024 0,0025 0,0018 0,0013 0,0010 0,0006 0,0004 0,0001 0,0025 41 DDNY 0,0008 0,0010 0,0013 0,0019 0,0022 0,0022 0,0016 0,0012 0,0009 0,0005 0,0004 0,0001 0,0023 41

ÉK 0,0008 0,0009 0,0012 0,0018 0,0021 0,0022 0,0016 0,0012 0,0009 0,0006 0,0004 0,0001 0,0022 42 DNY 0,0008 0,0009 0,0012 0,0018 0,0021 0,0022 0,0016 0,0012 0,0009 0,0006 0,0004 0,0001 0,0022 42


KÉK 0,0008 0,0010 0,0012 0,0018 0,0021 0,0022 0,0016 0,0012 0,0009 0,0005 0,0004 0,0001 0,0022 41 NYDNY 0,0010 0,0012 0,0015 0,0022 0,0026 0,0026 0,0019 0,0014 0,0011 0,0007 0,0005 0,0001 0,0027 41

K 0,0012 0,0014 0,0018 0,0027 0,0031 0,0032 0,0023 0,0016 0,0012 0,0007 0,0005 0,0001 0,0032 41 NY 0,0014 0,0016 0,0021 0,0031 0,0036 0,0037 0,0027 0,0019 0,0014 0,0009 0,0006 0,0001 0,0037 41

KDK 0,0011 0,0013 0,0017 0,0025 0,0029 0,0030 0,0022 0,0015 0,0011 0,0007 0,0005 0,0001 0,0030 41 NYÉNY 0,0014 0,0016 0,0021 0,0030 0,0036 0,0036 0,0027 0,0019 0,0014 0,0009 0,0006 0,0001 0,0037 41

DK 0,0010 0,0012 0,0016 0,0023 0,0027 0,0027 0,0021 0,0015 0,0012 0,0007 0,0005 0,0001 0,0028 42 ÉNY 0,0011 0,0013 0,0016 0,0024 0,0028 0,0029 0,0022 0,0016 0,0012 0,0008 0,0005 0,0001 0,0029 42

DDK 0,0009 0,0011 0,0014 0,0021 0,0024 0,0025 0,0018 0,0013 0,0010 0,0006 0,0004 0,0001 0,0025 41 ÉÉNY 0,0011 0,0013 0,0017 0,0025 0,0029 0,0030 0,0022 0,0016 0,0012 0,0007 0,0005 0,0001 0,0031 41

|. oldal 31




8. ábra A H 2S-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén A depónia-gázok tekintetében megállapíthatjuk, hogy a maximális felszín közeli koncentráció mindkét paraméter tekintetében a hulladéklerakó területén kialakul. A védendő lakóházakná l a hígulási folyamatok miatt csak nagyon kis koncentrációban fordulnak elő. 4.1.6.2.3.

Poremisszió

A hulladéklerakók tekintetében poremisszióval is számolni kell. Irodalmi adatok alapján a fajlagos kibocsátás átlagosan 300 mg por/h/m 2. http://www.epa.ie/licences/lic_eDMS/090151b280430395.pdf ANNUAL ENVIRONMENTAL REPORT (AER) 2011 70-330 mg/m 2 /nap A Human Health Risk Assessment Of Dust Emissions From A Landfill Licensed To Accept Low Level Contaminated Soils 0,24 kg/ha/h Draft Environmental Impact Report for the Proposed Regional General and Hazardous Waste Management Facility nt he Eastern Cape Chapter 10 – Air Quality 250 mg/m 2/nap http://www.eskom.co.za/OurCompany/SustainableDevelopment/EnvironmentalImpactAssessmen ts/1495/Documents/Appendix_J_-_Air_Quality_Report3.pdf QUALITATIVE AIR QUALITY IMPACT ASSESSMENT FOR THE PROPOSED EXTENSION OF THE EXISTING GENERAL WASTE DISPOSAL SITE AT THE TUTUKA POWER STATION 360-650 mg/m 2/nap

Azt feltételezve, hogy a lerakó 27300 m 2-es területéből maximálisan 500 m 2 -t érint naponta a porképződéssel járó technológia, a lerakó poremissziója 41,67 mg/s-nak becsülhető. Por-koncentráció (µg/m 3) alakulása a távolság függvényében: 1,00 10,00 20,00 30,00 50,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (20 µg/m3) Hatástávolság „B” (37,5 µg/m3)

É 4,31 7,15 10,26 11,46 10,83 0,35 11,54 34

ÉÉK 3,55 5,90 8,48 9,49 9,01 0,31 9,56 34

ÉK 3,06 5,09 7,34 8,26 7,94 0,34 8,35 35


KÉK 3,11 5,17 7,43 8,32 7,94 0,29 8,40 35

K 4,59 7,62 10,93 12,22 11,58 0,39 12,32 34

KDK 4,29 7,12 10,22 11,43 10,84 0,36 11,52 34

DK 3,88 6,45 9,29 10,44 10,02 0,41 10,56 35

DDK 3,54 5,88 8,45 9,46 8,99 0,31 9,54 34

nem értelmezhető nem értelmezhető

|. oldal 32




1,00 5,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (20 µg/m3) Hatástávolság „B” (37,5 µg/m3)

D 3,03 3,73 5,02 7,20 8,04 7,95 7,60 0,25 8,10 34

DDNY 3,19 3,93 5,30 7,61 8,51 8,44 8,08 0,28 8,58 34

DNY 3,06 3,77 5,09 7,34 8,26 8,25 7,94 0,34 8,35 35

NYDNY 3,75 4,62 6,24 8,97 10,05 9,99 9,59 0,35 10,15 35

NY 5,29 6,52 8,79 12,61 14,10 13,96 13,36 0,44 14,21 34

NYÉNY 5,25 6,46 8,71 12,51 13,99 13,85 13,26 0,45 14,10 34

ÉNY 4,11 5,06 6,83 9,84 11,06 11,03 10,62 0,43 11,18 35

ÉÉNY 4,30 5,30 7,15 10,27 11,49 11,40 10,92 0,38 11,59 34


9. ábra A TSPM-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén A maximális érték 34-35 méteres távolságban fordul elő. A É-i irányba eső 1005 m-re található lakóházaknál a kialakuló por-koncentráció 0,35 µg/m 3 . A hatástávolság fogalma nem értelmezhető, mivel a maximális kibocsátás nem éri a 306/2010. Korm. rendeletben meghatározott határértékeket. 4.1.6.2.4.

Monodepónia

A monodepónia esetében azbesztrost emisszióra lehet számítani. A Wessling Hungary Kft által 2011. óta minden évben elvégzett vizsgálatok eredményei a következő táblázatban láthatók. Kibocsátási határérték (légszennyező anyag koncentráció) [rost/m 3]: 1000 rost/m 3 Ibrány-1/H Ibrány-2/H Ibrány-3/H

2011. <300 <300 <300

2012. <300 <300 <300

2013. nem azonosítottak a mintákban

A jogszabályi követelményeket a tevékenység nem sérti.


|. oldal 33




4.1.7. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy

időszakosan üzemeltetett mozgó l égszennyező források jellemző kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, illetve járműforgalom hatásai

4.1.7.1.

Az üzemeléshez szükséges szállításából er edő légszennyezés

4.1.7.1.1.

A szállítási tevékenységbő l származó légszennyező anyag kibocsátás

Az üzemeléshez szükséges anyagok beszállítása jelentős forgalomnövekedéssel jár. A beszállítás a 38149 sz. közutat terheli. A fajlagos emisszió-értékek az előbb felsorolt tényezőktől, a jármű-sebességtől függnek. Elfogadva a KTI 1999. évi útmutatójában közölt adatokat, az emisszió csökkenése f = exp(-R*x) képlettel jellemezhető. (Itt x:200x az évek száma. Az így kiszámított f faktorokkal szorozni kell a 2000. évi fajlagos emisszió-értékeket, hogy megkapjuk a távlati fajlagos emisszió-értékeket.) A járművek fajlagos emissziójának számításához a következő éves kibocsátási normákat vettük alapul: fajlagos emisszió 2013 személygépkocsi g/km

fajlagos emisszió 2013 busz

fajlagos emisszió 2013 busz

5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

37,679 30,071 19,383 14,582 11,050 9,148 7,010 5,108 4,502 4,846 5,625 7,355 9,510 19,509 16,011 11,970 9,327 7,928 7,430 5,938 5,096 4,454 5,083 6,404 21,937 18,614 13,536 10,616 9,106 7,531 6,653 5,702 5,012 5,702 7,121

3,098 2,790 2,228 1,836 1,485 1,422 1,413 1,331 1,286 1,304 1,359 1,386 1,404 7,784 3,039 2,121 1,411 1,048 0,825 0,697 0,223 0,617 0,634 0,658 4,955 1,969 1,370 0,927 0,668 0,529 0,451 0,402 0,399 0,409 0,424

1,268 1,250 1,168 1,205 1,214 1,286 1,467 1,667 1,866 2,002 2,174 2,355 2,527 4,573 4,100 3,359 3,042 2,923 2,934 3,074 3,359 3,805 4,417 5,396 5,868 5,254 4,302 3,914 3,758 3,751 3,952 4,309 4,872 5,680 6,995

0,013 0,011 0,009 0,008 0,007 0,006 0,006 0,007 0,007 0,007 0,008 0,009 0,009 0,192 0,150 0,116 0,103 0,094 0,092 0,091 0,090 0,103 0,115 0,131 0,147 0,116 0,089 0,079 0,073 0,071 0,071 0,730 0,079 0,090 0,110

0,245 0,202 0,148 0,116 0,099 0,086 0,083 0,084 0,089 0,097 0,101 0,112 0,128 1,446 1,175 0,922 0,808 0,747 0,712 0,708 0,703 0,738 0,826 0,939 2,009 1,626 1,269 1,122 1,033 0,995 0,988 0,976 1,052 1,148 1,288

Gépjárműforgalom Beszállítás: tehergépjármű személyforgalom

2012. 20,9 8


2013. 25,032 10

átlagos forgalom 23 9

|. oldal 34




Napi forgalom és az éves megtett úthossz Kétirányú forgalommal számolva 46 18

Napi járműszám Teherszállítás Személyforgalom

23 9

Átlagosan megtett út hossza (km) (1 irányban) 25 10

Megtett km 287500 65700

A vizsgált útszakaszok szennyező anyag kibocsátásainak számítása a következő módon lehetséges:

ahol: Ei a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátása az i -edik szennyező anyag komponensből [mg/s m]; eij a j-edik járműfajta kibocsátása az i-edik szennyező anyag komponensből a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km] eij személygépkocsi busz tehergépkocsi (>3,5 t)

CO 4,846 5,096 5,702

NO2 2,002 3,359 4,309

CH (FID) 1,304 0,223 0,402

SO2 0,007 0,090 0,730

Pm 0,097 0,703 0,976

nj a járműfolyam járműszáma az adott járműtípusból (j=1 –személygépkocsi, j=2 – 3,5 t-nál nagyobb tömegű tehergépjármű, j=3 –autóbusz) [db/óra] személygépkocsi busz tehergépkocsi (>3,5 t) Ei a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátása az i-edik szennyező anyag komponensből [mg/s m];

szgk busz tgk Ei

jármű/h 132 4 25

CO 0,1777 0,0057 0,0396 0,2229

CH (FID) 0,0478 0,0002 0,0028 0,0509

NO2 0,0734 0,0037 0,0299 0,1070

SO2 0,0003 0,0001 0,0051 0,0054

Pm 0,0035 0,0008 0,0068 0,0111

Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejű átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétől szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstől és a kémiai átalakulástól, az alábbi egy enlettel történik:

Egyéb paraméterek: H: a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m z0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]

0,3 0,1

Rövid idejű átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció (μg/m 3) és hatástávolság (m): Az út tengelyétől mért távolság [m] 0 1 2 4 5 10

σz0 1,50 1,50 1,50 1,50 1,50 1,50

σz 0,00 0,59 1,02 1,78 2,12 3,69

σzv 1,50 1,61 1,81 2,33 2,60 3,99


CO 259,655 241,804 214,640 167,508 149,817 97,684

CH (FID) 59,240 55,168 48,970 38,217 34,181 22,286

NOx 124,682 116,110 103,067 80,435 71,940 46,906

SO2 6,328 5,893 5,231 4,082 3,651 2,381

PM10 12,935 12,046 10,693 8,345 7,463 4,866

|. oldal 35




Hatástávolságok egyes szennyező anyag komponensenként: Hatástávolság Hatástávolság „A” – CO Hatástávolság „B” – CO Hatástávolság „A” – CH Hatástávolság „B” – CH Hatástávolság „A” – Nox Hatástávolság „B” – Nox Hatástávolság „A” – SO2 Hatástávolság „B” – SO2 Hatástávolság „A” – PM10 Hatástávolság „B” – PM10

σz0

σz

σzv

CO

koncentráció (μg/m 3) CH (FID) NOx SO2

PM10

nem határozható meg 1,8

1,50

31,5 14,9

1,50 1,50

0,95

1,78 50,000 nem határozható meg 9,23 9,35 5,09 5,30

20,000 35,274

nem határozható meg 9,6 5,7

1,50 1,50

3,58 2,34

5,000

3,88 2,78

6,976

Az út hatástávolságát a NO x-kibocsátás határozza meg, a tevékenységgel megnövelt járműforgalomból eredően a 38149. sz. közút hatástávolsága 31,5 m.

4.1.7.2. A telepen használt munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Az üzemelés során légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén-oxidokat, szénmonoxidot, kormot. Lokális légszennyezést okoznak a területen dolgozó munkagépek. A munkagépek fajlagos emissziói a következők: Szénmonoxid (CO) (g/kWh) 0,95

Szénhidrogének (CH) (g/kWh) 0,08

Nitrogénoxidok (NOx) (g/kWh) 0,78

Emisszió (napi – g): Megnevezés T130 Hanomag 25 Komatsu szállító jármű (tgk.) szállító jármű (szgk.)

Teljesítmény (kW) 96 215 95 140 75

Járműszám (db) 1 1 1 23 8

Üzemidő (h) 4 4 4 0,1 0,1

Szénmonoxid (CO) 364,8 817 361 305,9 57

Szénhidrogének (CH) 30,72 68,8 30,4 25,76 4,8

Nitrogénoxidok (NOx) 299,52 670,8 296,4 251,16 46,8

Átlagos kibocsátást és felületi forrást feltételezve az üzemelés során a modellezési feltételek az alábbiak szerint alakulnak: Napi kibocsátás (g)

Tömegáramok (mg/s)

Szénmonoxid (CO) 1905,7 132,3

Szénhidrogének (CH) 160,48 11,1

Nitrogénoxidok (NO x) 1564,68 108,7

CO-koncentráció (µg/m 3) alakulása a távolság függvényében: Átlagos szélsebesség esetén a lerakó környezetében előálló immissziós értékek (μg/m 3): Távolság a depóniától (x) 1 10 20 30 40 50 1005

σy 0,46 3,02 5,31 7,39 9,34 11,20 128,80

σz 0,35 2,18 3,79 5,24 6,60 7,88 86,69


σyt 23,26 23,45 23,85 24,40 25,06 25,81 130,89

σzt 3,74 4,31 5,31 6,43 7,57 8,72 86,77

CG (μg/m3) 18,63 28,34 40,67 47,07 48,31 46,72 1,40

|. oldal 36




10. ábra A CO-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén Égtájanként: 1,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (1000 µg/m3) Hatástávolság „B” (1995,4 µg/m3) 1,00 10,00 20,00 30,00 42,00 50,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (1000 µg/m3) Hatástávolság „B” (1995,4 µg/m3)

É 13,62 20,80 30,10 35,21 36,58 35,84 1,42 36,58 40

ÉÉK 11,23 17,16 24,86 29,13 30,32 29,77 1,25 30,32 40

ÉK 9,67 14,79 21,50 25,30 26,47 26,14 1,38 26,49 41

KÉK 9,82 15,01 21,77 25,55 26,63 26,20 1,17 26,64 41

K 14,51 22,16 32,08 37,56 39,05 38,31 1,56 39,05 40

KDK 13,55 20,70 29,98 35,11 36,52 35,84 1,47 36,52 40

DK 12,26 18,75 27,23 32,02 33,46 33,01 1,65 33,49 42

DDK 11,20 17,10 24,79 29,05 30,24 29,70 1,26 30,24 40

NYÉNY 16,59 25,34 36,69 42,97 44,70 43,86 1,80 44,70 41

ÉNY 12,98 19,85 28,84 33,91 35,44 34,97 1,75 35,47 42

ÉÉNY 13,61 20,79 30,12 35,30 36,74 36,09 1,53 36,75 41

nem értelmezhető nem értelmezhető D 9,57 14,60 21,13 24,72 25,68 25,17 0,99 25,68 40

DDNY 10,08 15,40 22,31 26,14 27,21 26,72 1,12 27,22 41

DNY 9,67 14,79 21,50 25,30 26,47 26,14 1,38 26,49 41

NYDNY 11,86 18,13 26,30 30,86 32,17 31,64 1,41 32,18 41

NY 16,73 25,56 37,00 43,32 45,05 44,19 1,80 45,05 40


NOx-koncentráció (µg/m 3) alakulása a távolság függvényében: Átlagos szélsebesség esetén a lerakó környezetében előálló immissziós értékek (μg/m 3): Távolság a depóniától (x) 1 10 20 40 50 100 1005

σy 0,46 3,02 5,31 9,34 11,20 19,69 128,80

σz 0,35 2,18 3,79 6,60 7,88 13,72 86,69


σyt 23,26 23,45 23,85 25,06 25,81 30,47 130,89

σzt 3,74 4,31 5,31 7,57 8,72 14,21 86,77

CG (μg/m3) 15,30 23,27 33,39 39,66 38,36 25,92 1,15

|. oldal 37




11. ábra A NOx-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén Égtájanként: 1,00 30,00 50,00 100,00 200,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (20 µg/m3) Hatástávolság „B” (35,3 µg/m3) 1,00 30,00 50,00 100,00 200,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (20 µg/m3) Hatástávolság „B” (35,3 µg/m3)

É 11,18 28,91 29,86 29,93 29,98 30,03 40

ÉÉK 9,22 23,92 24,73 24,80 24,84 24,90 41

ÉK 7,94 20,78 21,55 21,61 21,67 21,75 42

KÉK 8,07 20,98 21,71 21,77 21,82 21,87 41

K 11,91 30,84 31,87 31,95 32,01 32,07 41

KDK 11,13 28,83 29,80 29,87 29,93 29,99 41

DK 10,06 26,29 27,25 27,33 27,40 27,49 42

DDK 9,19 23,85 24,66 24,73 24,78 24,83 41

108

84

66

65

118

109

102

83

nem határozható meg D 7,85 20,30 20,97 21,02 21,05 21,09 41

DDNY 8,28 21,47 22,20 22,25 22,30 22,35 41

DNY 7,94 20,78 21,55 21,61 21,67 21,75 42

NYDNY 9,74 25,34 26,22 26,30 26,35 26,42 41

NY 13,74 35,57 36,76 36,85 36,92 36,99 41

NYÉNY 13,62 35,28 36,47 36,56 36,63 36,70 41

ÉNY 10,66 27,84 28,86 28,95 29,02 29,12 42

ÉÉNY 11,17 28,98 29,97 30,05 30,11 30,17 41

57

68

65

94

139

139

111

112

nem határozható meg

CH-koncentráció (µg/m 3) alakulása a távolság függvényében: Átlagos szélsebesség esetén a lerakó környezetében előálló immissziós ért ékek (μg/m 3): Távolság a depóniától (x) 1 10 20 30 40 50 100 1005

σy 0,46 3,02 5,31 7,39 9,34 11,20 19,69 128,80

σz 0,35 2,18 3,79 5,24 6,60 7,88 13,72 86,69


σyt 23,26 23,45 23,85 24,40 25,06 25,81 30,47 130,89

σzt 3,74 4,31 5,31 6,43 7,57 8,72 14,21 86,77

CG (μg/m3) 1,57 2,39 3,42 3,96 4,07 3,93 2,66 0,12

|. oldal 38




12. ábra A CH-koncentrációk alakulása a távolság függvényében 2,63 m/s szélsebesség esetén Égtájanként: 1,00 10,00 20,00 30,00 50,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (50 µg/m3) Hatástávolság „B” (99,4 µg/m3) 1,00 10,00 20,00 30,00 50,00 1005,00 Maximum Maximum távolsága Hatástávolság „A” (50 µg/m3) Hatástávolság „B” (99,4 µg/m3)

É 1,15 1,75 2,53 2,96 3,02 0,12 3,08 40

ÉÉK 0,95 1,44 2,09 2,45 2,51 0,11 2,55 41

ÉK 0,81 1,25 1,81 2,13 2,20 0,12 2,23 41

KÉK 0,83 1,26 1,83 2,15 2,21 0,10 2,24 41

K 1,22 1,87 2,70 3,16 3,23 0,13 3,29 40

KDK 1,14 1,74 2,52 2,96 3,02 0,12 3,08 40

DK 1,03 1,58 2,29 2,70 2,78 0,14 2,82 42

DDK 0,94 1,44 2,09 2,45 2,50 0,11 2,55 40

NYÉNY 1,40 2,13 3,09 3,62 3,69 0,15 3,76 41

ÉNY 1,09 1,67 2,43 2,86 2,94 0,15 2,99 42

ÉÉNY 1,15 1,75 2,54 2,97 3,04 0,13 3,09 41

nem értelmezhető nem értelmezhető D 0,81 1,23 1,78 2,08 2,12 0,08 2,16 40

DDNY 0,85 1,30 1,88 2,20 2,25 0,09 2,29 41

DNY 0,81 1,25 1,81 2,13 2,20 0,12 2,23 41

NYDNY 1,00 1,53 2,21 2,60 2,66 0,12 2,71 41

NY 1,41 2,15 3,12 3,65 3,72 0,15 3,79 40


A munkagépek kibocsátásainak hatástávolságát a NOx és az „A” feltétel határozza meg. Hatástávolság: 57-139 m közé esik szélsebességtől függően.


|. oldal 39



2014. március

4.1.8. Emisszió terjedése (hatásterület) és a le vegőminőségre gyakorolt hatás összefoglalása

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a védelmi övezetek nagysága a következő „(4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg.”

A levegőtisztaság-védelmi hatásterületet a szaghatározta meg, tehát a telep hatásterülete 198 m. 4.2. VÍZ A tevékenységgel érintett terület Magyarország kistájainak katasztere szerint a 1. 10.11. „KözépNyírség” kistájon a kistáj észak-nyugati részén helyezkedik el. A kistáj területe 1500 km 2 , mely 31,3 %-ban képzi a középtáj (Nyírség), 3 %-ban pedig a nagytáj (Alföld) részét.

4.2.1. Természetföldrajzi adatok, a terület érzékenységi besorolása 4.2.1.1.

Domborzati adatok

A kistáj 108-120 m közötti tengerszintfeletti magasságú, félig kötött futóhomokkal, lösszel és l öszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely enyhén észak felé lejt. A felszín északi része kis relatív reliefű (átlagosan 3,5 m/km 2), enyhén hullámos síkság, középső és déli része alacsony fekvésű, enyhén tagolt, ill. hullámos síkság (3,5 m/km 2). Jellemző az ÉK-DNy-i csapású löszös homokövezetek és az 5-25 m-rel magasabb futóhomok-övezetek váltakozása.

4.2.1.2. Vízföldtani , vízrajzi adottságok A térség a Nyírség középső, északnak lejtő területéhez tartozik, amelyet a Hajdúhadház -Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyai-csatornához tartó „főfolyások” vagy csatornák tagolnak. A főgyűjtő a Lónyai-csatorna (91 km, 1958 km 2), de tőle északra a táj pereme eléri a Belfőcsatornának (53 km, 636 km 2) a balról feléje torkolló Nagyhalász-Pátrohai-csatorna (28 km, 118 km 2) alatti szakaszát is. A Lónyi-csatornába tartó főfolyások a III. sz. (47 km, 310 km 2), a IV. sz. (37 km, 336 km 2) az V. sz. (5 km, 9 km 2 ), a VI. sz. (18 km, 65 km 2), a VII. sz. (55 km, 426 km 2), a VII/3 sz. mellékág (30 km, 118 km 2 ), a VIII. sz. (46 km, 352 km 2 ) és . sz. (32 km, 305 km 2 ) főfolyás. Általánosságban elmondható, hogy a kistérség száraz, gyér lefolyású és vízhiányos terület. Lf=1,5 l/s.km 2 ; Lt=8%; Vh=100 mm/év A térségben a nagyvizek tavasszal, míg a kisvizek ősszel gyakoriak. A belvízelvezető csatornahálózat hossza 1200 km körül van. A kistájban a talajvíz mélysége a homokbuckás területeken 4-6 m, máshol 2-4 m közötti. Mennyisége csak a Lónyai- és a Belfő-csatorna közötti öblözetekben éri el az 1-3 l/s.km 2-t, máshol jelentéktelen. Kémiai jellege a IV. sz. főfolyás mentén és a Lónyai-csatorna torkolati szakasza környékén nátrium, máshol kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége általában 15-25 nk° között van, de a települések környékén 45 nk° fölé is emelkedik. A talajvíz szulfáttartalma 60-300 mg/l között ingadozik, de Nyíregyháza környezetében a 300 mg/lt is meghaladja. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s.km 2 között van. A nagyszámú artézi kútnak az átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t, vízhozama pedig a 100 l/p-et.


|. oldal 40



2014. március

Vízföldtani jellemzés A kistáj a Dél-Nyírségi süllyedék hidrogeológiai tájegységhez tartozik. A térségre jellemző medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységekben található. Az erre települő medence üledékek vastagsága így akár a több km vastagságot is eléri. Az alaphegységre kréta-paleogén flish, nagy vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet (melynek vastagsága a Nyírség területén az 1500 m-t is meghaladja), majd rétegzett – pliocén korú tengeri- és pleisztocén korú folyóvízi eredetű – törmelékes üledék települ. A miocén végén a terület szárazra emelkedett, az újabb elöntéssel a pannóniai korban kezdődött meg ismét az üledékképződés. Az 1000-1300 m fekümélységű agyagok és homokok váltakozásából álló alsó pliocén összlet alul márgás kifejlődésű, a felső pliocén tavi agyagokkal jellemzett rétegek véko ny kifejlődésben vannak jelen. A pannóniai időszak elején intenzív süllyedés kezdődött, aminek az eredményeképpen elsősorban mélyvízi jellegű agyagmárgák rakódtak le a területen. A terep szintje az elöntés előtt is igen változatos volt, geofizikai mérések segítségével több kisebb vulkáni hegyvonulatot is kimutatattak. A süllyedés további blokkosodással járt együtt, így a lerakódó üledék sem egységes vastagságát és kifejlődését tekintve. Az alsó pannon végén már inkább homokok, homokkövek rakódtak le a márgák fölé. A felső-pannon folyamán az agyagmárgát agyag váltja fel, és egyre gyakrabban fordulnak elő homokrétegek. A pannon rétegekre következő negyedidőszaki rétegsor három osztatú (Urbancsek, 1978). Az alsó pleisztocén összlet elsősorban homokos, kavicsos jellegű, a középső inkább iszapos, agyagos, bár helyenként ebben is igen jó vízadók fordulnak elő. A negyedkor legfelső része ismét jobb vízadónak nevezhető, a homokos rétegek aránya magas. Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. A felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló pleisztocén alluviális összletből történnek. A Nyírség különböző pontjain változó vastagságban (8. sz. ábra) jelen lévő ivóvizet tároló összlet vízadó rétegeiből (homok, kavics stb.) nyerhető víz általában jó minőségűnek mondható. Mennyiségi szempontból nézve az alsó-pleisztocén rétegek a legjobb kifejlődésűek, és ezek bírnak a legkedvezőbb vízföldtani paraméterekkel. Általánosságban elmondható, hogy a pleisztocén összleten belül a felszíni eredetű szennyeződéseknek legjobban kitett talajvíz magas (8-10 mg/l) vastartalmú, ugyancsak magas ezekben a vizekben a felszíni eredetű elszennyeződésre utaló ammónium-, nitrát-, nitrit-ion mennyisége, sok helyen szulfátosak, magas sótartalmúak. A rétegvizek jellegüket tekintve kalcium-, magnézium-, helyenként alkáli-hidrogénkarbonátosak, 1322 C0 hőmérsékletűek, összes sótartalmuk pedig 400-500 mg/l körüli. A térség vízmű kútjainknál a vas- mangán tartalmon kívül az ammónium-ion tartalom is magas. A terület hidrodinamikája: A terület nyomástérképe alapján megállapítható, hogy Nyírségi közpon ti részén a talajvízszint és az alsó pleisztocén rétegvíz szintek között mintegy 30 m-es vízszint különbség van. A vizsgált terület a leszálló vízmozgás övezetéhez tartozik. Az alsó és felső pleisztocén vízszinteloszlás térképekből látható, hogy a terepszint kiemelkedésével összhangban mindkét szintben a piezometrikus nyomás is kupolaszerű felületet mutat. A magasabb felső-pleisztocénbelit a talajvíz vízháztartási jelleggörbéje magyarázza, azonban az alacsonyabb alsó-pleisztocénbeli kupola léte csakis azzal indokolható, hogy a – rétegsorban nagyszámban előforduló agyagrétegek ellenére – az üledék függőlegesen áteresztő.

4.2.1.3. Veszélyeztetett felszín alatti vizek Ibrány közigazgatási területe –a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint, - fokozottan érzékeny. 219/2004. (VIII.21.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján készített térkép szerint a vizsgált telep területe a 2a- csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet – érzékenységi kategóriában helyezkedik el. ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 41



2014. március

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének A) része a rendelet 5. § (1) bekezdés ab), ba) és a bb) pontjában foglalt nitrátérzékeny területek (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintett települések felsorolása) szerint Füzesgyarmat közigazazgatási területe nitrátérzékeny .

13. ábra A terület érzékenységi besorolása A teleptől K-re kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület 810 m-re helyezkedik el.

4.2.1.4. Veszélyeztetett felszíni vizek A telepről Ny-ra és K-re a terület belvizeit gyűjtő csatornarendszer mellékágai húzódnak, a belvízelvezető csatornák befogadói a Lónyi-főcsatorna. Csatornák: - Bodzás-réti-csatorna 393 m - Ibrányi (II.)-csatona 464 m A telepnek a csatornákkal közvetlen összeköttetése nincs, így a telep működése felszíni vizet közvetlenül nem veszélyeztet. Egyéb felszíni víz a telep környezetében nem található.

4.2.2. Vízi létesítmények A telephely szociális és technológiai vízigényét hálózati víz biztosítja. A pontos vízfogyasztást vízórával mérik. A telepen található vízi létesítmények: -

Csurgalékvíz elvezető rendszer

A csurgalékvíz elvezető rendszer a depóniára hulló csapadékvíz elvezetésére szolgá l. Elemei: - szigetelő fólia - NA 200 HDPE PN10 dréncső A dréncső lejtése 0,5%. A töltésen átvezetett dréncsövek a töltéslábnál kiépített csurgalékvíz elvezető árokba csatlakoznak. Az árok 1:1,5 rézsűjű. A csurgalékvíz-gyűjtő medencébe NA 150 PVC csövön keresztül jut be az összegyűjtött csurgalékvíz.


|. oldal 42




-

Csurgalékvízgyűjtő medence

Műszaki kialakítása: 6 m x 10 m 1:1 rézsű 2,0 m mély Hasznos térfogata: 192 m 3 Szigetelése: (felülről lefelé) AGRU fólia 2x20 cm ásványi szigetelés Tömörített altalaj A medencében összegyűlt csurgalékvizet egy Flygth CS 3060/390 MT 21 szivattyú juttatja vissza a depóniára. -

Csapadékvíz elvezető rendszer

A hulladéklerakó felületéről lefolyó csapadékvizeket a hulladéklerakót 3 oldalról körbefogó szivárgóárok fogadja be. Árok kialakítása: 600 fm 1:1 rézsű 0,7-0,8 m mélység 1,0 m fenékszélesség -

Kommunális szennyvízakna

Hasznos térfogata: 8 m 3 . Mélysége: 1,8 m. Az akna vízzáró monolit vasbetonból és vízzáró vakolattal készült.

4.2.3. A vízhasználatok bemutatása Éves vízfelhasználás alakulás: Szociális vízfelhasználás (m 3) 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

m3/év 57 81 55 48,5 45

4.2.4. A szennyvízkeletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minőségi adatainak bemutatása

A tevékenység során keletkező elsődleges szennyvizek: - kommunális szennyvíz - csurgalékvíz A telepen szociális jellegű szennyvíz is keletkezik. Keletkezés helye: szociális épület Gyűjtése: 8 m 3-es akna Keletkező mennyiség: 45-50 m 3 Elhelyezés: A szociális szennyvizet beton gyűjtőaknába vezetik be, ahonnan tengelyen szállítják el az ibrányi szennyvíztelepre . A telepen a hulladéklerakásból adódóan csurgalékvíz is keletkezik.


|. oldal 43




EHRIG (1980.) vizsgálatai alapján az alábbi összefüggéseket vonta le a hulladéklerakás során képződő csurgalékvízzel kapcsolatosan: A keletkező csurgalékvíz mennyiség nyilvánvalóan függvénye a hulladék-elhelyezési technológiának, valamint a tömörítésnek. EHRIG (1980.) javaslata szerint a csurgalékvíz mennyiségének a becsléséhez a következő irányértékeit használhatjuk az éves csapadékösszeg (CS) függvényében. Tömörítő eszköz lánctalpas kompaktor

A csurgalékvízmennyiség, ha CS = 700 mm CS %-a mm/év mm/ha·d l/s·ha 40 280 7,67 0,089 25 175 4,79 0,055

A táblázatban szereplő irányértékek a németországi hulladékdepóniákon végzett mérések (24 éves időtartam) adatainak feldolgozásán alapulnak, ahol az éves csapadékmennyiség 600-1000 mm, melynek alsó határértéke közelíti a hazai viszonyokat. A lerakó környezetében az átlagos éves csapadékmennyiség: 550 mm/év A fenti fajlagos értékek alapján a jelenlegi lerakón (depónia területe: 2,73 ha) 3753 m 3 csurgalékvíz keletkezik. A csurgalékvíz minőségi paraméterei: pH NH4+ NO3NO2SO42PO43Cu Pb Zn Cr B As Se Ni Cd Hg TPH

2009. május 7,95 1320 1,6 <0,02 10 23,4 13 <1 14 0,445

<0,3 0,02

2010. április 7,91 <0,05 <1 <0,02 <8 7,97 7 <1 180

2010. október 7,95 432 <1 <0,02 <5 13,9 14 17 186

2011. október 2,1 803 2,1 <0,02 <5 6,2 31

2013. március

148

2012. április 8,21 1224 5,8 <0,02 <5 3,89 <3 2510 249

<5 110 120 <0,3 0,9 <0,02 <100

1270 210 273 <1 <0,5 <0,1 <100

<5 14 75 <1 <0,5 <0,1

3970 649 342 638 <0,5 <0,1

3000

1230 <20 <0,1 <100 25 33 4 76,2

1,7 173 0,2 0,5

2013. május 8,13 770 <10 <0,5 140 23 29,8 2,3 42,8

2013. augusztus 8,39 660 <100 <0,1 <500 15 10 1,6 40,7

2013. november 8,18 890 13,2 <0,1 <500 13,2 37,4 6,4 63

2520 78,8 <5 134 0,1 0,6

3110 98,8 <5 181 <0,1 0,6

2620 81,4 63 189 0,1 0,3

4.2.5. A csapadékvízrendszer bemutatása A telep épületeinek ereszcsatorna-rendszerre: A telep istállóin megfelelő csatornarendszer van kialakítva, a telep tetőfelületein összegyűlő csapadék a telep mellett található több szikkasztó árokba kerül. A telep burkolatlan felületeire hulló csapadékvíz helyben szikkad el. A csapadékelvezető, valamint a szennyvízelvezető rendszer között közvetlen összekötteté s nincs, tehát a csapadékvíz a szennyvízelvezető rendszerbe nem kerülhet. A telep nagysága 43324 m 2 . Csapadékvíz intenzitás szempontjából háromféle felületet különböztetünk meg: tetőfelület, burkolt felület, zöldfelület (depó). A tetőfelület nagysága: 220 m2. A burkolt felület nagysága: 750 m 2 , a többi zöldfelület (4,2354 ha). A magyar előírásoknak megfelelően általában az adott területre 10 perc alatt 1-, 2- vagy 4-éves visszatérési periódusonként lehullott maximális csapadékösszegek értékeit kell figyel embe venni. A mértékadó csapadékintenzitás számításánál Budapesten általában a kétéves, vidéken az egyéves gyakoriságot kell figyelembe venni.


|. oldal 44




A következő táblázatban látható a számításnál figyelembe vehető tízperces maximális csapadékösszegek visszatérési periódusonként: Intenzitás, i [l/s ha] 10-perces zápor 1-éves 2-éves 4-éves 197 245 288

Város visszatérési periódus Nyíregyháza

Mértékadó csapadékintenzitás (l/s) különböző tízperces maximális csapadékösszegek visszatérési periódusonként: 10 perces zápor 1

éves visszatérési periódussal (l/sec/ha): 194

Vízgyűjtő terület (m2)

Csapadékintenzitás Q (m3/10 perc)

220 750 42354

0,197 0,197 0,197

Tető Burkolt Zöld

Mértékadó csapadékterhelés (l/s) 0,95 4,117 0,85 12,559 0,05 41,719 58,4 Mértékadó csapadékterhelés (l/s) Lefolyási tényező (Ψ)

Mértékadó csapadékterhelés (m3/s) 0,0041 0,013 0,042

Zápor idején lehulló csapadék mennyisége (m3)

35,037

10 perces zápor: 35,037 m 3 egy zápor mennyisége. Ezt a mennyiséget a jelen időjárás szeszélyfaktorával szoktuk módosítani, mely szerint a mértékadó zápor mennyisége: 45,548 m 3 Ebből lejön a természetes zöldfelületi szikkasztás, víznyelés: kb. 25,031 m 3. Végül marad elvezetésre 20,517 m 3 / 10 perc = 2,0517 m3 /perc. A telepen a burkolt felületeken összefolyó csapadék a telepen húzódó csapadékvíz szikkasztóárokba kerül. A csapadék a telep zöld felületére hulló része természetes úton elszivárog a talajba.

4.2.6. A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer

adatainak és működési tapasztalatainak bemu tatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését

4.2.6.1. Talajvízfigyelő rendszer ismertetése A telepen 4 db talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer került kialakításra. A rendszer kútjainak műszaki adatait a következő táblázatban foglaljuk össze. 1. sz. kút 8,30 m 309494 847010

2. sz. kút 8,30 m 309429 846896

3. sz. kút 8,30 m 309331 847141

4. sz. kút 8,30 m 309416 847141

Csövezés

+0,75-8,30 m 110/100 mm PVC +0,90-1,0 m 165/155 mm-es acél védőcső




Szűrőzés

-5,00 - -7,80 m

-4,75 - -7,75 m

-5,00 - -8,00 m

-5,00 - -8,00 m

Talpmélység EOV


|. oldal 45




4.2.6.2. A telephely alatti talajvíz jelenlegi vízminőségi paraméterei 4.2.6.2.1.

A telep környezetének hidrogeológiai jellemzői

A telepen és környékén a terepszint alatti átlagos nyugalmi talajvízmélys ég a 2009. óta mért adatok alapján a következő táblázatban foglaljuk össze. Vízszint alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22 Átlag Szórás Min. Max.

1. sz. kút -6,54 -6,89 -6,56 -5,82 -5,98 -5,79 -6,12 -6,67 -6,98 -7,11 -6,45 0,46 -7,11 -5,79

2. sz. kút -5,09 -3,76 -5,13 -4,68 -5,22 -4,69 -5,62 -6,21 -5,95 -6,72 -5,31 0,81 -6,72 -3,76

3. sz. kút -6,95 -5,78 -7,12 -6,31 -6,58 -6,3 -6,82 -7,4 -7,7 -7,98 -6,89 0,65 -7,98 -5,78

4. sz. kút -4,43 -3,87 -4,85 -4,22 -4,61 -4,63 -5,05 -5,42 -5,86 -6,18 -4,91 0,69 -6,18 -3,87

A telepen és környékén a terepszint alatti átlagos nyugalmi talajvízmélység 2009 áprilisától 376 -798 cm között (kútperemtől mért) volt mérhető. Általánosságban elmondhatjuk a talajvízszint enyhén csökkenő tendenciát mutat valamennyi monitoring kút környezetében.

14. ábra Vízszint alakulása 4.2.6.2.2.

A terület alatti talajvíz m inősége

4.2.6.2.2.1. pH-érték alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Határérték: 6,5-9 pH alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút 8,27 7,21 7,29 7,2 7,38 7,42 7,41 7,44 6,8 7,03


2. sz. kút 8,42 6,99 7,5 7,63 7,68 7,8 8,07 7,68 7,32 7,53

3. sz. kút 8,3 6,95 7,29 7,5 7,89 7,68 8,01 7,47 7,12 7,26

4. sz. kút 8,26 7,43 7,69 8,57 7,81 7,65 7,78 8,01 7,4 7,4

|. oldal 46




A mért pH eredmények alapján nem volt magas a szórás az adott paraméterek átlagértékeihez viszonyítva. A minimum és maximum értékek között nagy eltérések nem tapasztalhatók. A mérési adatok alapján megállapítható, hogy a talajvíz pH-ja közel állandónak tekinthető, az értékek csak egy szűk intervallumban mozognak. A telep környezetében található talajvízre a semleges és enyhén lúgos kémhatás jellemző.

4.2.6.2.2.2. Nitrogén körfolyamat elemei A biológiai nitrogénciklus a nitrogén megkötéséből a nitrogénfixálásból (a szervetlen nitrogén megkötése baktériumok és kékalgák által), az ammonifikációból, a nitrifikációból és denitrifikációból álló körfolyamat. Az ammonifikáció során a szerves anyag ammóniává alakul. A vizek ammónia tartalma tehát a szerves anyag biológiai lebomlását jelzi és így a szerves szennyezések legfontosabb mutatója. Az ammónia, ha elegendő mennyiségű oxigén áll a rendelkezésre, mindig oxidálódik nitritté (NO 2-) és nitráttá (NO 3-). Az oxidációt a majdnem minden vízben megtalálható Nitrobakter és Nitrosomonas végzi. A denitrifikáció során anaerob körülmények között a nitritet és a nitrátot oxigén forrásként használva baktériumok a nitrátot nitritté, majd nitrogénné redukálják. A keletkezett nitrogéngáz eltávozik a levegőbe. A nitrogénformák egymáshoz viszonyított aránya igen fontos mutatóegyüttes a vízminőség meghatározásakor.

Ammónium koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Határérték: 0,5 mg/l

NH4+ alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <0,05 1,29 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,21 <0,05 <0,02 <0,02

2. sz. kút <0,05 0,14 <0,05 0,07 0,09 <0,05 <0,05 <0,05 0,15 0,17

3. sz. kút 1,02 0,16 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,06 <0,02

4. sz. kút 0,12 0,23 <0,05 <0,05 0,13 <0,05 <0,05 0,27 0,41 0,19

A vizekben legfeljebb csak kis mennyiségben szoktak előfordulni, jó fokmérői a felszín közeli talajvizek szerves eredetű friss szennyeződésének, amikor még a patogén baktériumok is életben lehetnek. Ezért a felszín közeli talajvízben észlelt ammónia mindig arra enged következtetni , hogy a felszín alatti vizet valamilyen antropogén tevékenység szennyezte be. Az ammónia néha szervetlen eredetű is lehet. Ilyenkor nitrátokból és nitritekből kénhidrogénnel, kétvegyértékű vassal, humusztartalmú organikus anyagokkal (stb.) való redukció eredményeképpen keletkezik. A mérési eredményekből jól látható, hogy magasabb ammóniumion-tartalom az csak 2009-be volt kimutatható. Ez azt jelzi, hogy az antropogén eredetű szennyezés nem feltételezhető a területen. 2009. óta a talajvízben „B” szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezettség nem található a területen.

Nitrátion koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Határérték: 50 mg/l

NO3- alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút 20,1 4,4 39,7 38,7 52,3 54,2 54,5 35,8 44 210


2. sz. kút <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <5

3. sz. kút <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <5

4. sz. kút <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <5

|. oldal 47




A nitrogén tartalmú szerves anyagok oxidációjának végső terméke. Ez esetben a nitrátion jelenléte azt mutatja, hogy a talajvíz szerves hulladékkal már előzően szennyeződött. Eredet visszavezethető szervetlen nitrátot tartalmazó ásvány (salétrom) kilugzására is. A mérési eredmények alapján a telep környéki talajvíz nitrát-ion tekintetében nem terhelt. A nitrátion koncentráció jelentős emelkedést mutat az 1. sz. figyelőkútban.

Nitrition koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Határérték: 0,5 mg/l

NO2- alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <0,02 0,53 <0,02 <0,02 <0,02 0,22 <0,02 <0,02 <0,01 0,12

2. sz. kút <0,02 <0,02 0,39 0,36 <0,02 0,36 <0,02 <0,02 <0,01 <0,01

3. sz. kút 0,45 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 <0,01 <0,01

4. sz. kút <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 0,24 <0,02 <0,02 <0,01 <0,01

A természetes vizekben az ammónia nem képez stabil vegyületet, mivel oxigénnek a jelenlétében nitrifikáló baktériumok hatására nitritté alakul. Gyakorlati jelentősége abban áll, hogy víznek szerves anyagokkal való szennyeződésére utal. A mérési adatok alapján megállapítható, hogy jelentősebb nitrittartalomról egyik figyelőkútból vett minta esetében sem beszélhetünk.

4.2.6.2.2.3. Foszfátion koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Határérték: 0,5 mg/l PO43- alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <0,1 <0,1 <0,1 <0,5 <0,5 <0,5 30,3 <0,5 <0,06 <0,06

2. sz. kút <0,1 <0,1 <0,1 <0,5 <0,5 <0,5 15,6 3,96 <0,06 <0,06

3. sz. kút <0,1 <0,1 <0,1 <0,5 1,8 <0,5 15,4 <0,5 <0,06 <0,06

4. sz. kút <0,1 <0,1 <0,1 <0,5 <0,5 <0,5 15,7 <0,5 0,09 <0,06

A vizes rendszerekben a foszfát ortofoszfátok formájában van jelen. A növények csak az ortofoszfátokat képesek felvenni ezért ezeket reaktív foszforalaknak is nevezzük, szemben a növények számára értéktelen nem reaktív foszforformákkal a kondenzált foszfátokka l. A foszforciklus kiinduló anyaga a vízben oldott ortofoszfátion. Az élőlények anyagcseretermékeiből illetve elhalásakor, a kondenzált foszfátok visszajutnak a vízbe, ahol mikroorganizmusok hidrolizálják és reaktív foszfor alakká alakítják. A foszforciklusban a szervetlen foszfátkicsapódás a legfőbb kilépési, a kőzetek málása és az antropogén szennyezések a legfőbb belépési folyamat. A vizsgált időszak kezdetén a talajvíz foszfáttartalmában a szennyezettségi határértéket meghaladóan nem volt jelen a területen. 2012 nyarán azonban valamennyi figyelőkútban jelentős szennyezettség volt tapasztalható. Ez a szennyezettség a 2012 őszétől már nem volt megfigyelhető. A 2013. évi mintavételek alkalmával a területen szennyezettség már nem volt mérhető.


|. oldal 48




4.2.6.2.2.4. Szulfáttion koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Határérték: 250 mg/l SO42- alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút 383 360 432 374 390 402 491 427 486 700

2. sz. kút 105 120 117 149 156 143 159 124 152 100

3. sz. kút 115 107 79 52 35 60 65,5 58,4 51 30

4. sz. kút 180 133 132 77 97 99 104 110 103 80

Szulfát-ion rendszerint található a vizekben többnyire, mint a kalcium- és magnézium-ion kísérője. Jól oldódó vegyületeket képező szulfát sók a Na-szulfát (Na 2SO4 ) és Mg-szulfát (MgSO 4). Kalciumionnal képzett sója a gipsz (CaSO 4 x 2 H 2O), rossz oldhatósága miatt kevésbé fordul elő. A szulfátion főleg üledékes kőzetek oldódás útján kerül a vízbe. Gyakran a szulfát-ionok a fém-szulfidok és a természetes kén oxidációjának eredményeképpen keletkezhetnek a vízben, de belekerülhetnek ipari és háztartási szennyvizek útján is. Az utóbbi esetben a szulfát-ion a fehérjék kéntartalmának az oxidációjából is származhat, és mint ilyen, régebbi eredetű szennyeződésre utal, amikor már a vízbe került patogén baktériumok elpusztulhattak. A szulfátion-koncentráció a talajvízben jelentős szennyezettségre utal, melyhez a térségre jellemző magas szulfáttartalom a talajvízben is hozzájárul. A szulfáttartalom valamennyi pontban stagnálást mutat.

4.2.6.2.2.1. Nehézfém- és félfém-koncentráció alakulása a talajvízben az elmúlt 5 évben Réz (Cu) Határérték: 200 μg/l Cu alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <3 <3 <3 <3 7 <3 8 75 2,4 1,1

2. sz. kút <3 <3 <3 <3 6 <3 6 18 1,1 <0,5

3. sz. kút <3 <3 <3 <3 5 <3 <3 25 0,9 <0,5

4. sz. kút <3 <3 <3 <3 8 <3 4 23 1,3 <0,5

Határérték-túllépés nem volt kimutatható.

Nikkel (Ni) Határérték: 20 μg/l Ni alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <0,3 <0,3 <0,3 <1 <1 119 <1 <1 2,3 3,1

2. sz. kút <0,3 <0,3 <0,3 <1 <1 73 <1 <1 <0,5 <0,5


3. sz. kút <0,3 <0,3 <0,3 <1 <1 92 <1 <1 1,4 2

4. sz. kút <0,3 <0,3 <0,3 <1 <1 79 <1 <1 0,7 <0,5

Határérték-túllépés csak 2012. áprilisában volt. Az azóta történt 4 mintavétel túllépést nem mutatott ki.

|. oldal 49




Higany (Hg) Határérték: 1 μg/l Hg alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <0,02 <0,02 <0,02 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,2 <0,2

2. sz. kút <0,02 <0,02 <0,02 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,2 <0,2

3. sz. kút <0,02 <0,02 <0,02 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,2 <0,2

4. sz. kút <0,02 <0,02 <0,02 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,2 <0,2


1. sz. kút <1 <1 <1 34 <2 265 27 <2 <0,5 <0,5

2. sz. kút <1 <1 <1 53 5 312 3 <2 <0,5 <0,5

3. sz. kút <1 <1 <1 21 32 279 5 <2 0,6 0,6

4. sz. kút <1 <1 <1 58 <2 229 11 <2 <0,5 <0,5


1. sz. kút 29 33 21 47 118 5 <0,5 <0,5 27,5 17,1

2. sz. kút 2 0,8 <0,5 <0,5 6 <0,5 <0,5 <0,5 2,3 7,4

3. sz. kút 3 11 <0,5 5 20 <0,5 <0,5 <0,5 9,1 20,9

4. sz. kút 25 27 3 6 32 <0,5 <0,5 <0,5 7,3 7,5


1. sz. kút

2. sz. kút

3. sz. kút

4. sz. kút

<2 20 6 31 <2 <2 <0,5 <0,5

<2 8 3 39 <2 <2 2,8 3,3

<2 4 3 38 <2 <2 3 1,5

<2 6 3 42 <2 <2 1 0,7

Ólom (Pb) Határérték: 10 μg/l Pb alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

Cink (Zn) Határérték: 200 μg/l Zn alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

Arzén (As) Határérték: 10 μg/l As alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22


Határérték-túllépés csak 2012. áprilisában volt. Az azóta történt 4 mintavétel túllépést nem mutatott ki.

|. oldal 50




Szelén (Se) Határérték: 10 μg/l Se alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút

2. sz. kút

3. sz. kút

4. sz. kút

13 40 1 <1 <1 <1 <1 <1

5 16 <1 8 <1 <1 <1 <1

8 23 <1 9 <1 <1 <1 <1

17 34 <1 33 <1 <1 <1 <1

1. sz. kút <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1 <0,1 <0,1

2. sz. kút <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1 <0,5 <0,1 <0,1

3. sz. kút <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1 <0,1 <0,1

4. sz. kút <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,1 <0,1

Határérték-túllépés csak 2010. októberében volt. Az azóta történt 6 mintavétel túllépést nem mutatott ki.

Kadmium (Cd) Határérték: 5 μg/l Cd alakulása 2009-2013 között 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22


Bór (B) Határérték: 500 μg/l B alakulása 2009-2013 között 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <5 <5 48 <5 <5 <5 80 50

2. sz. kút <5 <5 19 22 22 <5 70 30

3. sz. kút <5 <5 6 <5 <5 <5 80 30

4. sz. kút <5 <5 23 <5 <5 <5 60 40


Összes alifás szénhidrogén (TPH) Határérték: 100 μg/l TPH alakulása 2009-2013 között 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút <100 <100 <90 <90 <90 <90 <50 <50

2. sz. kút <100 <100 <90 <90 <90 <90 <50 <50


3. sz. kút <100 <100 <90 <90 <90 <90 <50 <50

4. sz. kút <100 <100 <90 <90 <90 <90 <50 <50


|. oldal 51




4.2.6.2.2.2. Fekal coliform szám Fekal coliform alakulása 2009-2013 között 2009.04.06 2009.09.22 2010.04.02 2010.10.12 2011.10.17 2012.04.02 2012.07.04 2012.09.20 2013.03.13 2013.08.22

1. sz. kút

2. sz. kút

3. sz. kút

4. sz. kút

100 4 0 0

0 0 0 0

4 2 0 4

14 0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

A 2012-2013. évi mintavételek alkalmával a területen szennyezettség már nem volt mérhető.

4.2.6.3. A mélységi vizek elérési idejének meghatározása A vizek vertikális mozgását szintén az Ogata modellel vizsgáltuk. A térségre jellemző sekély vízföldtani adottságok alapján 9 réteg különíthető el az elsősorban agyagos homok, homokos agyag és homok rétegek váltakozása miatt. A vertikális modellhez csak az első 9 réteget vizsgáltuk. Az ibrányi lerakó közvetlen környezetében mélyfúrású kutak rétegrendjei az üzemeltetőnél nem voltak megtalálhatók, ezért a térségből rendelkezésre álló kútadatok alapján egy ti pizált rétegrendet alkottunk.

B-682/a

0,0-1,0 Feltalaj 1,0-4,4 agyagos homok 4,4-5,6 Agyagos homok, homok 5,6-7,9 Homok 7,9-9,8 Agyag, homokos agyag 9,8-10,8 Agyagos homok K-705 10,8-11,4 Agyag 11,4-13,0 Homok 13,0-15,6 Agyag, agyagos homok, homokos agyag 15,6-20,2 Homok 20,2-23,1 Agyagos homok

K-700

0,0-1,0 Feltalaj 1,0-15,3 Agyagos homok 15,3-22,7 Agyagos homok 22,7-35,8 Homok (apró és középszemcsés) 35,8-37,7 Homokos agyag 37,7-46,3 Homok (apró-közép-durva) 46,3-52,4 Agyagos homok 52,4-56,2 Homokos agyag 56,2-60,0 Agyagos homok


Nyírtelek K44 Gávavencsellő K44

0,0-0,5 Feltalaj 0,5-3,5 Agyagos homok 3,5-23,3 Agyagos homok 23,3-37,1 Homok (apró és középszemcsés) 37,1-61,5 Agyagos homok, homokos agyag 61,5-65,5 Homok 65,5-83,2 Agyagos homok 83,2-85,2 Homok (középszemcsés) 85,2-100,0 Agyagos homok 0,00-0,60 feltalaj 0,60-4,00 iszapos homok 4,00-9,00 agyag 9,00-14,00 közép homok 14,00-15,70 iszapos agyag 15,70-24,20 iszapos homok 24,20-27,20 iszapos agyag 27,20-35,60 finom homok 35,60-37,30 agyag 37,30-41,00 iszapos agyag 41,00-47,60 közép homok 47,60-50,60 iszapos agyag 50,60-54,60 közép homok 54,60-56,30 iszapos agyag 56,30-67,00 közép homok 67,00-68,80 iszapos agyag 68,80-96,00 közép homok 96,00-102,60 iszapos agyag

|. oldal 52




A környező kutak rétegrendje alapján a modellezéshez használt alapadatokat a következő táblázat tartalmazza: Rétegrend

réteg teteje (m)

fekü (m)

feltalaj agyagos homok homokos agyag finomhomok agyagos homok közép homok agyagos homok közép homok agyagos homok

0,00 1,00 3,50 23,30 37,10 61,50 65,60 83,20 85,20

1,00 3,50 23,30 37,10 61,50 65,60 83,20 85,20 100,00

rétegvastagság (m) 1,00 2,50 19,80 13,80 24,40 4,10 17,60 2,00 14,80

K (m/s) (irodalmi adatok alapján) 1,00E-07 1,00E-08 1,00E-09 1,00E-05 1,00E-08 3,00E-05 1,00E-08 3,00E-05 1,00E-08

effektív porozitás ne 0,12 0,15 0,12 0,18 0,15 0,22 0,15 0,22 0,15

A mélyfúrású kutak szűrőzött rétegei: (az előbbi táblázatban színes rétegek) - 60 – 65,0 m - 83,0 –86,0 m Vertikális terjedés (elérés) számítása egydimenziós analitikus modellel (Ogata) A számításához egydimenziós analitikus modellezést használtunk, melyhez alapösszefüggésként az Ogata (1970) egyenletet vettük: C ( L, t ) 

 L  vx  t    C 0    exp  v x  L   erfc L  v x  t   erfc        2  DL   2 DL  t   2 DL  t   

A modellezés eredményeit a következő táblázat tartalmazza.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Réteg

veff (m/d)

feltalaj agyagos homok homokos agyag finomhomok agyagos homok közép homok agyagos homok közép homok agyagos homok

7,20E-02 5,76E-03 7,20E-04 4,80E+00 5,76E-03 1,18E+01 5,76E-03 1,18E+01 5,76E-03

vtényl (m/d) (R=1) 3,60E-02 2,88E-03 3,60E-04 2,40E+00 2,88E-03 5,89E+00 2,88E-03 5,89E+00 2,88E-03

Telérés (nap) 13,9 434 27500 2,9 4236 0,35 3056 0,17 2569

Teléréskummulált (nap) 14 448 27948 27951 32187 32187 35243 35243 37812

Teléréskummulált (év) 0,04 1,2 76,6 76,6 88,2 88,2 96,6 96,6 103,6

15. ábra Az egyes rétegek elérési ideje A térség vízföldtani felépítéséből látható, hogy a vízadó rétegeket több jól fejlett agyag, ill. iszapos agyag réteg védi a felszíni szennyezésektől. ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 53




4.3. HULLADÉK 4.3.1. A lerakott hulladékok mennyiségének ismert etése

01 05 04 édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok 02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) 02 01 09 Mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól 02 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 04 01 09 Kötözési és kikészítési hulladékok 04 02 09 Társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) 04 02 21 feldolgozatlan textilszál hulladékok 04 02 22 feldolgozott textilszál hulladékok 06 13 03 Műkorom 08 02 01 Por alapú bevonatok hulladékai 08 03 13 Nyomdafesték hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12től 08 03 18 Hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17től 08 04 10 Ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09től 10 01 01 hamu, salak és kazán por (kivéve 10 01 04) 10 01 02 széntüzelés pernyéje 10 01 03 tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye 10 01 24 fluid-ágyból származó homok 10 11 03 üveg alapú, szálas anyagok hulladékai 10 11 12 Üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 10 11 14 Üvegcsiszolási és polírozási iszapok, amelyek különböznek a 10 11 13-tól 10 12 06 Kiselejtezett öntőformák

3000

1710,570 1387,880

1000

hasznosítás

előkezelés

lerakás

2013.

hasznosítás

2012.

előkezelés

2011.

lerakás

Mennyiség (t/év)

2010.

lerakás

EWC és megnevezés

lerakás

2009.

lerakás

A lerakóra beérkezett hulladékok mennyiségét (t) a következő táblázatokban mutatjuk be.

2435,03

12,410

800

2000

570,570

323,610

673,35

840,73

800

6,834

800

14,30

500 100

0,100

2,110

0,300

193,570

312,590

0,20 95,22

28,65

800 400 400

400

0,020

400

0,060

2000

7,900

25,390

61,392

25,480

149,950

159,610

500 100 500 500

0,040

800

82,810

800

67,860

800

0,040


|. oldal 54



I BRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP 10 12 08 Kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 12 01 02 Vasfém részecskék és por 12 01 05 Gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács 12 01 17 Homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16tól 12 01 21 Elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20tól 15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok 15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladékok 15 01 09 textil csomagolási hulladékok 15 02 03 Abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02től 16 01 12 Súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11-től 16 03 04 szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03tól

800 800

2,190

800

1,820

800

1,150

800

7,480

500

3,930

10,070

0,000

500

12,850

9,460

1,790

5000

639,000

1156,764 1207,137

472,527

300

800

6,000

800

1,900

2500

51,170

103,856

297,760

356,920

17 01 01 beton

8000

397,400

215,760

7632,130 1036,510 1905,93

17 01 02 téglák 17 01 03 cserép és kerámiák 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06tól 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01től 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07től 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01től 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek

750

19,220

203,150

445,850

750

3,920

2510,81 0 1477,69

139,86

2,100

4000

409,000

0,540

1207,060

4000

193,790

139,680

790,110

1500

12,430

1377,64

333,82

131,61

0,840 3009,73 0

5000

294,650

219,620

4561,140

2000

6,500

23,920

1616,540

3,000

13,031

207,350

337,57

5,450

0,042

31,540

831,73

1000

2500

2500

10000

3,100

6577,970 16280,61 7381,480 1931,560


5527,00 3

1105,76 5999,940

|. oldal 55



I BRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 18 01 01 éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03) 18 01 04 hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák) 18 02 01 éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02) 19 01 12 kazánhamu és salak, amely különbözik az 19 01 11-től 19 01 14 pernye, amely különbözik a 19 01 13tól 19 01 16 kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15től 19 01 18 pirolízis hulladékok, amelyek különböznek 19 01 17től 19 01 19 fluid-ágy homokja 19 02 03 kevert hulladékok, amelyek kizárólag nem-veszélyes hulladékokat tartalmaznak 19 03 05 stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04től 19 03 07 megszilárdított hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 06tól 19 04 01 üvegesített (vitrifikált) hulladékok 19 09 01 Durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok 19 09 02 Víz derítéséből származó iszapok 19 09 03 Karbonát sók eltávolításából származó iszapok 19 09 04 Kimerült aktív szén 19 09 05 Telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták 19 13 02 Szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01től 20 01 10 ruhanemű 20 01 11 textíliák 20 01 28 Festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27től 20 02 02 talaj és kövek 20 02 03 egyéb, biológiailag

100

100

49,250

44,240

100 100 100

100

100 100

200

400

83,800

4,600

200 80 800

1,190

800 1600

600,000

355,480

800

0,420

800

0,320

800

1000 1000

0,120

0,300 0,120

800 2500 5000

4940,283 3677,648


963,080

601,750

|. oldal 56



I BRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP lebonthatatlan hulladékok 20 03 07 lom hulladék 20 03 01 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 02 03 04 Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 07 02 13 Hulladék műanyagok 10 02 99 Közelebbről nem meghatározott hulladékok 15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladékok 19 08 01 Rácsszemét 20 02 01 Biológiailag lebomló hulladékok

Összesen

2550

317,910

754,530

1423,510

670,480

420,730

15535,87 0

1484,330 30,230 2,660 0,090

2,710

15,660 131,380

93930

25119,84 26594,76 23844,53 13872,10 2379,61 8536,73 3519,65 7772,81 10561,08 0 3 1 9 0 3 1 0 0

Összesítés (t) 2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

25119,840

26594,763

23844,531

13872,109

3519,651

előkezelés

2379,610

7772,810

hasznosítás

8536,733

10561,080

244,916

659,942

közvetlen lerakás

lerakás (monodepónia)

4.3.2. Lerakott hulladékok mennyisége, a depónia telítettsége Kapacitás adatok: - depónia: 220.000 m 3 - monodepónia: 21.000 + 35.000 m 3 A geodéziai felmérések adataiból számított kapacitásadatok: - lerakó teljes kapacitása: 276.000 m 3 - 2013. év végéig igénybevett kapacitás: depónia: 97896 m 3 monodepónia: 16476 m 3 - szabad kapacitás: depónia: 178104 m 3 monodepónia: 39524 m 3

4.4. TALAJ A legnagyobb kiterjedésű (57%) talajtípus a glaciális homokfelszíneken képződött, homok fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, 0,5-1% szerves anyagot tartalmazó, a talaj B szintjében kolloid kiválásokkal rétegzett, gyenge termőképességű kovárványos barna erdőtalaj. Jelentős a nem kötött, mészmentes futóhomok aránya is (13%), míg a humuszos homoktalajok a kistáj talajainak 6%-ra jellemző. A kistáj északi határa mentén löszös üledéken homokos vályog fizikai féleségű, jó vízgazdál kodású, 2-4 % humusztartalmú réti csernozjomok is előfordulnak, összesen 5%-nyi területen. Az alacsony térszínek hidromorf talajképződményei közül az öntésanyagokon meszes réti talajokat találhatunk (homokos vályog fizikai féleségű, 2-3% szerves anyagot tartalmaz). A lápos réti talajok részaránya alacsony (2%), míg a szikes talajoké mindössze 1%.


|. oldal 57




16. ábra 1:100 000-es talajgenetikai térkép A telepre kifejtett hatás megítélése érdekében 2014. februárjában 2 ponton a talaj felső rétegéből és két mélyebb rétegekből mintavétel történt. A mintavételi pontok a telep legnagyobb igénybevételnek kitett és a légszennyező anyagok ülepedésével érintett részén a kerültek kijelölésre. Ibrány 1. x = 309.523 ,y = 847.050 Nyír-Flop Kft. ibrányi regionális hulladéklerakó telep északi része Ibrány 2. x = 309.320 ,y = 847.130 Nyír-Flop Kft. ibrányi hulladéklerakó telep déli része, csurgalékvíz-gyűjtő medence mellett A mintavétel során a telep alatti talajrétegek az alábbiak voltak: 0,0 0,50 humuszos feltalaj, barna, gyökerekkel átszőtt 0,50 1,80 sárga, homok 1,80 2,50 szürke és sárga finomhomok 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértékeket földtani közegre a tevékenység nem sérti..

Nitrát

mg/l

Ibrány 1/1 0,0-0,5 m <0,3

Nitrit

mg/l

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

<0,01

Ammónia

mg/l

0,04

0,03

0,07

0,07

0,10

0,04

Minta jele

Minta jele Ag As Ba Cd Co Cr Cu Hg Mo

„B” mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza

2 15 250 1 30 75 75 0,5 7

Ibrány 1/2 1,0-1,5 m <0,3

Ibrány 1/3 2,0-2,5 m <0,3

Ibrány 2/1 0,0-0,5 m <0,3

Ibrány 2/2 1,0-1,5 m 0,3

Ibrány 2/3 2,0-2,5 m 0,3

Ibrány 1/1 0,00,5 m <0,03 5,20 61,6 0,07 6,56 16,1 8,79 0,01 0,26

Ibrány 1/2 1,01,5 m <0,03 5,77 79,8 0,12 7,55 22,7 10,3 0,01 0,34


Ibrány 1/3 2,02,5 m <0,03 6,01 96,4 0,15 7,90 26,5 11,5 0,01 0,36

Ibrány 2/1 0,00,5 m <0,03 5,33 64,8 0,08 6,95 17,7 8,89 0,01 0,29

Ibrány 2/2 1,01,5 m <0,03 5,63 80,1 0,10 7,05 21,2 9,13 <0,01 0,30

Ibrány 2/3 2,02,5 m <0,03 6,21 94,3 0,16 8,12 27,1 12,7 0,01 0,43

|. oldal 58




Ni Pb Se Sn Zn

mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza mg/kg sza

4.5. ZAJ

40 100 1 30 200

17,5 8,36 0,10 0,48 33,5

21,1 9,32 0,19 0,71 42,4

22,8 9,84 0,21 0,84 46,4

18,9 8,36 0,16 0,50 36,1

19,2 8,43 0,12 0,64 38,3

23,8 10,2 0,25 0,82 45,2

ÉS REZGÉS

4.5.1. Határérték A 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklete értelmében az üzemi tevékenységből zajterhelés kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű lakóterületen nap pal nem lehet több 50 dB-nél, éjjel 40 dB-nél.

4.5.2. Számítások, szabványok Az egyenértékű zajszint számítása A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra. LAM ,i 1 N  LAeq  10  lg   ti 10 10   T i 1  A hatásterület meghatározása A hatásterület meghatározásánál az MSZ 15036:2002 számú szabvány előírásait alkalmaztuk.

LT=LAeq+KIr+KΩ-Kd-KL-Km-Kn-KB-Ke KIr: irányítási index K Ω : irányítási tényező

0 0 3 6 9

(térben bárhol) (felület felett vagy előtt) (két egymásra merőleges felület) (sarok)

K d : távolságtól függő tényező K d =20lg(s t /s0 )+11 st : terhelési pont és a zajforrás távolsága s 0: vonatkozási távolság (1 m) K L : a levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint-csökkenés K L =aL * st aL : a levegő által okozott terjedési csillapítás (10 °C, 70% relatív légnedvesség mellet: 1,93) K m: a talaj- és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása 2ℎ 300 K m=4,8 − 𝑠 𝑚 × (17 + 𝑠 ) 𝑡

𝑡

h m: a talajszint fölötti közepes magasság (1,5 m) K n: a növényzet csillapító hatása K n=an x sn an : fajlagos terjedési csillapítás (0,05 dB/m) sn : a növényzeten keresztül tett út K B: a beépítettség csillapító hatása K B= KB1 + KB2 K B1=0,1xBxs B B: beépítés sűrűsége sB : beépített területen áthaladó hangút K B2=-10lg (1-(p/100)) p: az épülethomlokzatok összes hosszának és az épületfront teljes hosszának a hányadosa K e : zajárnyékoló létesítmény beiktatási vesztesége 0


|. oldal 59




A számítás során a K Ir , és a K e korrekciós tényezőket ”0” értékkel vettük figyelembe.

4.5.3. Zajterhelés és hatásterület meghatározása az üzemelés során 4.5.3.1. Közvet len hatásterület A legközelebbi védendő létesítmény 1005 m-re helyezkedik el, a depónia szélétől. A hatásterület meghatározásánál a 284/2007. (x. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) d) és e) pontjában előírtakat vettük figyelembe. a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében a hatásterület határa: ‐ nappal: 40 dB

17. ábra Legközelebbi lakóházak

4.5.3.2. Az

egyenértékű paraméterek

Zajforrás megnevezése T130 Hanomag 25 Komatsu szállító jármű (tgk.) szállító jármű (szgk.)

hangnyomásszint

Darabszám 1 1 1 23 8

számításához

Teljesítményszint (LW) dB 107,0 108,0 102,00 85,00 75,00

felhasznált

Üzemidő ti (h/nappal) 4 4 4 0,1 0,1

4.5.3.3. Az egyenértékű zajszint számítása A nappali időszakra: A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra. Zajforrások T130 Hanomag 25 Komatsu szállító jármű (tgk.) szállító jármű (szgk.)

db 1 1 1 23 8

dB 107,0 108,0 102,00 85,00 75,00

üzemóra (nappal) 4 4 4 0,1 0,1

ref (T) 8 8 8 8 8

LAW,i 107 108 102 99 84 LAeqeredő

LAeq 104,0 105,0 99,0 79,6 65,0 108,10

Az éjjeli időszakra: Az éjjeli időszakban zajforrások nem üzemelnek. ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 60




4.5.3.4. A hatásterület számítása Nappali időszakban (L TH = 40 dB): Zajforrás: Telep

LwA [dB] 108,10

st 1 2 4 6 8 10 15 25 50 75 1005

LW 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10 108,10

KIr [dB] 0 KIr 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

K [dB] 0

Kd [dB] 51,09

Kl [dB] 0,283

Km [dB] 4,21

Kn [dB] 12,5

KB [dB] 0

KΩ 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Kd 11,00 17,02 23,04 26,56 29,06 31,00 34,52 38,96 44,98 48,50 71,04

KL 0,003 0,006 0,011 0,017 0,022 0,028 0,042 0,070 0,140 0,210 2,814

Km 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,32 3,42 3,96 4,75

Kn 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5 12,5

KB 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Ke [dB] 0 Ke 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

LTH [dB] 40

st [m] 101

LT 84,60 78,58 72,55 69,02 66,52 64,58 61,04 55,26 47,06 42,93 17,00

A fenti adatokkal számolva, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) a) pontjában foglaltakat, a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely mértani középpontjától számítva nappal 101 m-re helyezkedik el. A hatásterületen belül nem helyezkedik el védendő épület. A legközelebbi lakóházaknál kialakuló hangnyomásszint nappal: nappal

Távolság LW KIr KΩ Kd KL Km 1005 108,10 0 0 71,04 2,814 4,75

Kn 12,5

KB 0

Ke 0

LT 17,00

18. ábra Zajszintek a telep környezetében nappal


|. oldal 61




4.5.3.5. A szállítási tevékenységek zajhatásai A tevékenység folytatásához közvetlenül kapcsolódó műveletek zajkibocsátása: A szállítás útvonala: 38149. sz. összekötő út. A szállítási útvonalak jelenlegi zajkibocsátását az ÚT 2-1.302:2000 számú útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg, 7.5 m-es referencia távolságra. A zajkibocsátást az útszakaszok és az általuk érintett települések vonatkozásában adtuk meg. A számításnál az évi átlagos napi forgalom adatait (ÁNF) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2010. évi forgalomszámlálási adataiból vettük. A mértékadó sebességet 70-90 km/h-ban határoztuk meg. A terhelési paramétert a vizsgálatnál 0-ra vettük, mivel a vizsgált útszakaszok vízszintes vonalvezetésűek és a forgalom egyenletesen áramlónak tekinthető. A forgalomszámlálási adatok alapján a járműveket az alábbiak szerint csoportosítottuk az előírásoknak megfelelően: 1. kategória: személygépkocsi, kistehergépkocsi 2. kategória: szóló autóbusz, közepesen nehéz tehergépkocsi, motorkerékpár 3. kategória: csuklós autóbusz, nehéz-, pótkocsis-, nyerges-, speciális tehergépkocsi, lassú járművek Átlagos napi járulékos járműszám: 64, ebből 18 az I., és 46 a III. járműkategóriába esik. Az átlagos napi forgalmak és a zajterhelések (a tevékenységből eredő növekedéssel) Tevékenységgel növelt

Az út száma 38149

NÁF (I.) 2364

NÁF (II.) 236,6

NÁF (III.) 98,2

LAeq(7,5)A. nappal 65,5

LAeq(7,5)A .éjjel 58,2

A 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklet (A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken) szerint az „országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől származó zajra” a határérték nappal 60 dB. Az út zajterhelése jelenleg is meghaladja a határértéket, a telephez tartozó járműforgalom nem befolyásolja az út zajterhelését.

4.6. AZ

ÉLŐVILÁGRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA

4.6.1. A

területhasználattal érintett életközösségek (növény - és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévő, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása

4.6.1.1.

A térség természetvédelmi besorolása

Magyarország területe a holarktikus flórabirodalom közép-európai flóraterületébe tartozik, ahol önálló, Pannóniai flóratartományt képez. A jellemzett terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékéhez (Eupannonicum) tartozik. A síkság flórája főként délkeleti származású, pontusi flóraterülettel mutat rokonságot. Elszigetelt fejlődése miatt több hazai, bennszülött fajjal is rendelkezik. Éghajlatilag nagyrészt az erdőssztyep-zónába tartozik, de eredeti növényzete az ember térfoglaló és tájátalakító tevékenysége miatt erősen visszaszorult, feldarabolódott. A flóravidéken belül a Nyírség flórajárásában találhatjuk meg Nyírtelek keleti részét.


|. oldal 62



2014. március

19. ábra A terület természetvédelmi besorolása (geo.kvvm.hu/tir) A vizsgált terület környezetében természetvédelmi szempontból védendő terület nem található. A táj túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt potenciális erdőterület. Az évszázados használat során szinte teljesen eltűnt lomboserdők mellett a legszárazabb buckahátak nyílt gyepi vegetációja, valamint a mélyedések lápmedencéinek és vízhatású völgyeinek, és a táj nyugati felében jellemző szikesek növényzete ősfolytonos. Erdei kevés kivétellel ültetvényszerűek (akác). A ritkán lakott területekre jellemző parlagokon a száraz és üde gyepek regenerációja korlátozott. A táj északi hatoda a szabályozásokig a Tisza öntésterülete volt, növényzete a Rétközéhez hasonló. A természetszerű homoki erdőmaradványok gyöngyvirágos- és gyertyános-kocsányos tölgyesek, kisebb részben keményfaligetek és pusztai tölgyesek származékai. A mélyedésekben jellemzők a lápi jellegű mocsárrétek és sásosok, kisebb zsombékosokkal, kékperjés rétekkel, magaskórósokkal és leromlott, elnádasodott származékaikkal. A táj nyugati felének tómedreiben a szoloncsák sziki vegetáció teljes zonációja megtalálható. Hajdúhadháznál jó állapotú homokpusztagyepek vannak, máshol csak leromlott fragmentumaik. Erdeiben az alföldi erdők fajai mellett fontosak a hegyvidéki elemek (ujjas keltike – Corydalis solida, fehér perjeszittyó – Luzula luzuloides), az erdőssztyepp-elemek (magyar nőszirom – Iris aphylla subsp. hungarica) ritkák. Mocsár- és lápréteken jellemző a pompás kosbor (Orchis elegans), kiemelt fontosságú a réti angyalgyökér (Angelica palustris), fehér zászpa (Veratrum album), szibériai nőszirom (Iris sibirica). Szikesei pannon és keleti fajokban kissé szegényebbek az Alföld többi szikesénél. Savanyú homokgyepjein kiemelendő a magyar kökörcsin ( Pulsatilla flavescens) és a balti szegfű (Dianthus arenarius subsp. borussicus). Gyakori élőhelyek: D34, OB, OC; közepesen gyakori élőhelyek: B5, B4, B1a, OA, P2a, J1a, F2, F4, B6; G1, RA, RB; ritka élőhelyek: L5, K1a, M4, J6, RC, D2, D5, D6, F1a, F1b, F5, B1b, B2, B3, A1, A23, A3a, A5, I1, H5b, H5a, P45. Fajszám: 600-800; védett fajok száma: 40-60; özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 3, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 3, selyemkóró (Asclepias syriaca) 4, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 1, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 3, kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) 3, amerikai alkörmös (Phytolacca americana) 3, kései meggy (Prunus serotina) 5, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 1, akác (Robinia pseudoacacia) 5, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 4.

4.6.1.2. A telep környezetében található élőhelyek (Á -NÉR2007) A telephely területének kb. 80 %-a épületekkel, illetve a depóniával fedett. A területen klasszikus értelemben vett növény és állattársulások nincsenek. Az épülettel, úttal és térburkolattal nem fedett területeken kisebb részt telepített gyep, illetve nagyobb részt természetes gyomflór ával takart terület találhatók. ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 63



2014. március

20. ábra Élőhelyek T1 - Egyéves, nagyüzemi szántóföldi kultúrák Tavaszi vagy őszi vetésű egyéves nagyüzemi kultúrák vagy learatott helyük, rendszeresen szántott területek. T6-tól nem a táblaméret, hanem a művelés különíti el (fokozott műtrágyahasználat, vegyszerezés, gépesítés, az apróparcellás területeken nincsenek köztes mezsgyék és legfeljebb egy -két gyomfaj dominál). Az extenzív művelésű egyéves szántóföldi kultúrák a T6-ba sorolandók. Természetessége általában 1-es, de a ritka, védendő gyomfajokkal bíró állományokat kettesnek tekintjük. S7 - Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok Elszórtan álló idősebb nem őshonos fák uralta fasorok, erdősávok vagy facsoportok, melyek többnyire lágyszárú növényzet (gyep, mocsár, nádas) felett találhatók. A facsoportot legalább 5 nagyobb fa alkotja, a minimális mellmagassági átmérő 25 cm, az idegenhonos fajok aránya 50% feletti. Az erdőkategóriák minimális méretét vagy záródását nem éri el. Természetessége általában 1-es.


|. oldal 64



2014. március

Nemesített fehér nyár (Populus alba) és akác (Robinia pseudoacacia) fasor. Jellegtelen és fajszegény cserje-, és gyepszint jellemzi az állományt. A telepet telepített akácos-nyaras határolja. Az erdő széle még biztosít annyi napfényt és vizet, hogy bolygatott területek gyomnövényeit itt is nagy tömegben fellelhessük. A meddő rozsnok ( Bromus sterilis) mellett itt virágzik a piros árvacsalán (Lamium purpureum), a sallangos gólyaorr (Geranium dissectum), az orvosi atracél (Anchusa officinalis), a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea), a pusztai cickafark (Achillea setacea), a ragadós galaj (Galium aparine). Az erdő talaja igen száraz, mellesleg a lehulló és száraz környezetben nehezen bomló levelek, elfedik a lágyszárúakat. Az aljnövényzet így igen szegényes fajokban. A gyepszintet degradált gyomtársulások növényeivel jellemezhetjük. A rozsnok között találkozhatunk a gyakori pásztortáskával (Capsella bursa-pastoris), a szöszös ökörfarkkóróval (Verbascum phlomoides), az ürömlevelű parlagfűvel (Ambrosia artemisifolia), a fekete ürömmel (Artemisia vulgaris), az üdébb részeken a nagy csalánnal (Urtica dioica) és száraz, nyílt bolygatott gyepekben gyakori, nyúlparéjjal (Chondrilla juncea). U4 - Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók Gyárak, kisüzemek, telephelyek, lerakatok, kereskedelmi, agrár, katonasági és speciális műszaki létesítmények, pályaudvarok vagy roncstelepek által elfoglalt területek, valamint gyomnövényzetük. Többnyire száraz, kötött talajú vagy sóderrel, kőtörmelékkel, betonnal borított, zárt területek, melyek gyomnövényzetét a kategória magába foglalja. Ide sorolandók a szilárd és folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló szeméttelepek, lerakók, ülepítőtavak és zagytárolók területei is. Természetessége 1-es. Echinochloo-Polygonetum lapatholii Soó&Csűrös 1947 (Lapulevelű keserűfüves kakaslábfű-társulás) Ruderális gyomtársulás, előfordulása a terület magas ammonia-tartalmának köszönhető. A termőhely nitrogén-túlkínálata odavonzza a nitrofil gyomokat, az uralkodó növények a ruderális stratégiájú dudvásszárú egyéves, r-stratégista fajok (nagy magprodukció, propagulumok terjesztése széllel, hangyák által, endozoochoria, autochoria, heterokarpia). Uralkodó faja az Echinochloa crus -galli, a Persicaria lapathifolia. A jellemző növényfajok a következők: csomós ebír (Dactylis glomerata), franciaperje (Arrhenatherum elatius), angolperje (Lolium perenne), pitypang (Taraxacum officinale), fehér mécsvirág (Silene latifolia subsp. alba), fekete üröm (Artemisia vulgaris), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), betyárkóró (Conyta canadensis), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), mezei üröm (Artemisia campestris), meddő rozsnok (Bromus sterilis), vadrozs (Secale sylvestre), útszéli zsázsa (Lepidium draba), réti sóska (Rumex acetosa), paréjlórom (Rumex patientia), nagy csalán (Urtica dioica), fehérhere (Trifolium repens), papsajt mályva (Malva neglecta), vad murok (Daucus carota), mezei szulák (Convolvulus arvensis), csilláros ökörfarkkóró (Verbascum lychnitis), nagy útifű (Plantago major), mezei katáng (Cichorium intybus), keszeg saláta (Lactuca serriola), bókoló bogáncs (Carduus nutans), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), cickafark (Achillea millefolium), nagy útifű (Plantago major), szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides), szúrós és bojtorjános szerbtövis (Xanthium spinosum; X. strumarium), katángkóró (Cichorium intybus). U11 – Út- és vasúthálózat Burkolt utak, autópályák, szilárd burkolatú kifutópályák, vasúthálózat, útépí tések és az ehhez csatlakozó földmunkával érintett területek (a burkolat általában aszfalt, beton vagy kőzúzalék). Természetessége 1-es. A keskeny földutak lehatárolása általában nem szükséges, a szélesebb, benövényesedett földutak a taposott gyomnövényzethez [OG] tartoznak.

4.6.1.3. A terület faunája A Nyírségre jellemző homoki gyepek a Pannonicum változatos élőhelyei közé tartoznak. A kopárfásítás, az akác- és nyártelepítések nagyon sok értékes maradványfaj élőhelyét szüntette itt meg. A nyílt homokfelszínen gyakran figyelhetjük meg a gyászbogárfélék egyes képviselőjét (pl. Gonocephalum pygmaeum). A nyílt homokon számos ragadozó rovarfaj él, így pl. az öves cicindela bennszülött homoki alfaja is (Cicindela hybrida magyarica). A laza homokfelszínen gyakran találkozhatunk kis tölcsérekkel. Ezek a hangyalesők (pl. kis hangyaleső – Neuroleon nemausiensis) lárváinak csapdái. Igen gazdag a terület pókölő darázs (Pompiliidae) faunája is. ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 65



2014. március

A felmelegedő napsütötte foltokon gyakran láthatjuk a zöld gyíkot (Lacerta viridis) és a homoki gyíkot (Lacerta taurica). A hulladéklerakó területét övező fasor jó fészkelő és búvóhelyet biztosít a mezsgyéket kedvelő madárfajok számára: cigány csaláncsuk (Saxicola torquata), tövisszúró gébics (Lanius collurio), sordély (Emberizza calandra). Az emlősök közül a védő sávokban előszeretettel pihen meg a mezei nyúl ( Lepus europeus), az őz (Capreolus capreolus). Rágcsálók közül megemlíthető a mezei pocok (Microtus arvalis), a csalitjáró pocok (Microtus agrestis). A ragadozók közül a területen előfordul a mezei cickány (Crocidura leucodon), a menyét (Mustella nivalis), a görény (Mustela putorius), a borz (Meles meles). A lerakótól északi irányban elhelyezkedő felhagyott homokbánya terület ideális élőhelyet biztosíthat a partifecskék (Riparia riparia) számára.

4.6.2. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének összegzése

Az emberi hatásra degradálódott, gyomosodott területek élővilága a telep üzemeltetésével lényegében nem változik. Összegezve a területről elmondható, hogy az élőhely természetvédelmi szempontból degradált, biodiverzitása alacsony. Tekintetve, hogy a területen az elmúlt 15 év használatának jellegzetességeit, valamint az élőhelyek jelenlegi állapotát nem valószínű, hogy a természetvédelem szempontjából jelentős növényfajok jelenének meg a területen. A gyomok elszaporodását, elterjedését rendszeres kaszálással kell megakadályozni. A sertéstelep nyújtotta táplálék és fészkelési lehetőség pozitív hatásként értékelhető, a helyben vadászó, fészkelő kis testű madarak számára. Az üzemeltetés során jelentkező zaj nem jelentős, így az a környező területek élővilágát sem zavarja nagy mértékben. A telep működése nem befolyásolja különösképpen a területen élő állatok életét és élőhelyét. A környéken már régóta folyik emberi tevékenység, így az ott élő állatfajok főként az emberi települések környékén, utak mentén megtalálható állatfajokból tevődnek össze.

5.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK

Az üzemeltető tájékoztatása alapján, a telepen az üzemelés megkezdése óta rendkívüli esemény nem fordult elő.

6.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK

A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 5.4. pontja szerint annak a hulladéklerakónak az üzemeltetése, amely teljes feltöltési kapacitása meghaladja a 25.000 tonnát, egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A kommunális hulladéklerakó Ibránytól D-i irányban a várostól kb. 1000 m-re lévő 0129/2 hrsz.-ú ingatlanon létesült. A hulladéklerakó által igénybevett földterület a járulékos létesítményekkel együtt kb. 4 ha. A lerakó Ibrány felől szilárd burkolatú úton, míg Tiszabercel és Buj felől a HerminatanyaIbrány keskeny nyomközű vasút mellett megépült úton közelíthető meg. A terület korábban homokbányaként működött. A lerakó üzembe helyezése (1997.) óta deponált hulladék mennyisége 40000 t. A maximális kapacitás 220000 m 3 . A technológia/tevékenység szakágazati besorolása: 3821 '08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása A hulladéklerakó kategóriája: B1b szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (2010. január 1.-től) A hulladéklerakás a területen domb műveléses technológiával történik a végső betöltési magasság eléréséig, rétegenkénti tömörítéssel és a hulladék földtakarásával. A lerakó a jelenleg hatályban lévő 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletnek részben megfelelő műszaki védelemmel rendelkezik. ENVIRO-EXPERT KFT. 4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5. Mobil: +36 (20) 426-4352; Tel: +36 (52) 324-747; Fax: +36 (52) 998-084 Email: [email protected]

|. oldal 66



2014. március

A levegő védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályok értelmében az 500 m védelmi övezeten belül állandó emberi tartózkodásra alkalmas építmény sem érzékeny mezőgazdasági kultúra nem található. A hulladékból depóniagáz kinyerés vagy hasznosítás nem történik. A lerakón évente 468600 m 3 gáz keletkezik. Szaghatás a lerakó közelében nem tapasztalható. A vizsgált tevékenység hatótényezői közül a lerakó légszennyező hatása számít érdemlegesnek. Ezen belül a szaghatás a meghatározó, mely a tevékenység teljes hatásterületét is lehatárolja. Az 1 SZE/m 3 es szagkoncentráció várhatóan 198 méteres távolságban fordul elő kedvezőtlen meteorológiai körülmények esetében. A telepen található helyhez kötött pontszerű források egy gázüzemű kazán, mely a szociális épület gázkazánja. A kazán emissziójáról elmondhatjuk, hogy a maximális tengely alatti koncentráció 35 méterre fordul elő a térségre jellemző meteorológiai körülmények mellett. Az hulladéklerakón keletkező depógázok mennyiségét a Landfill Gas Emissions Modell segítségével becsültük. A depónia-gáz összetételét a Wessling Hungary Kft 2013-ban 4 alkalommal is mérte. Az adatok alapján az átlagos koncentráció 8,258% metán, 129,75 μg/m 3 kén-hidrogén. A depóniagázok felszín közeli koncentrációjának maximális értéke a depótól 41-42 méteres távolságban fordul elő. A hulladéklerakók tekintetében poremisszióval is számolni kell. Irodalmi adatok alapján a fajlagos kibocsátás átlagosan 300 mg por/h/m 2. 41,67 mg/s tömegáram mellet a szélirány menti porimmisszió maximális értéke 8,10-14,21 μg/m 3 , mely 34-35 méteres távolságban fordul elő. A monodepónia azbeszt-emissziója a jogszabályi követelményeket a tevékenység nem sérti. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás volumene jelentős, azonban a környezet állapotát sem levegőtisztaság-, sem zaj-védelemi szempontból, nem terheli, hatása elviselhető. A telepen folyó tevékenységhez kapcsolódó szállítások (teher és személy) a 38149 sz. mellékutat 32 többlet járműszámmal terheli naponta. A hulladékok begyűjtése dízel üzemű járművekkel történik. Az éves kibocsátási normák, ill. az üzemelési idők figyelembe vételével becsültük a szállító és a telepen dolgozó munkagépek éves légszennyező anyag mennyiségét. Összességében elmondhatjuk, hogy a kibocsátott légszennyező anyagok a környező települések levegőminőségét nem befolyásolják érdemben. Ibrány közigazgatási területe –a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint, - fokozottan érzékeny. A közvetett bevezetés megállapítására az évente végzett monitoring vizsgálatok alkalmával a talajvíz számos minőségi paraméterének meghatározására sor kerül. A mérési eredményekből látható, hogy nitrát, foszfát tekintetében a területen kismértékű szennyezés található. A talajvíz nehézfém-tartalma nikkel és arzén tekintetében egyes években kismértékű határérték-túllépés volt mérhető. A szulfátion-koncentráció a talajvízben jelentős szennyezettségre utal, melyhez a térségre jellemző magas szulfáttartalom a talajvízben is hozzájárul. A vizsgált lerakó nem hidrogeológiai védőövezeten lett kialakítva, a térség vízellátását biztosító rétegvizeket a jól fejlett agyag rétegek megvédik az esetleges szennyeződéstől. A vizsgált tevékenység felszíni vizet nem érint. A talajra vonatkozó közvetlen hatásterület a telep területével egyezik meg. Közvetett hatásterületként a légszennyező anyagok ülepedésével érintett területek jelölhetők meg. Ezek közül csak az ülepedő poroknak van jelentőségük. Ez legfeljebb egy 50 méteres puffersávval jellemezhető a telekhatáron kívül.


|. oldal 67



2014. március

A tevékenység zajhatásáról megállapíthatjuk, hogy a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely mértani középpontjától számítva nappal 101 m-re helyezkedik el. A hatásterületen belül nem helyezkedik el védendő épület. A hulladéklerakó területének élővilágára több évtizede az emberi tevékenység jelentős hatással van. A lerakó a környék növényeire nem jelent veszélyt, mivel sem a működésbeli, sem a szállítás során jelentkező hatások nincsenek hatással az élőhelyi viszonyokra. A legnagyobb veszélyt itt az emberi közlekedés zavaró hatása, a környező művelt területeken a bolygatás erősödése, illetve az élőhelyek elszigetelődése okozhatja A hulladéklerakó üzembe helyezése óta rendkívüli esemény, üzemzavar, tűzeset idáig nem történt, ezekről nincs tudomásunk.

A telepen üzemelés közben és a telep felszámolása után a korábbi engedélyben előírt intézkedések betartásával a jelentősebb környezetterhelések továbbra is elkerülhetők.


|. oldal 68

E GYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

2014. március



7.

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK, É RTÉKELÉSEK KÖRNYEZETHASZNÁLATI MEGOSSZABBÍTÁSÁHOZ

7.1. A

LÉTESÍTMÉNYBEN MEGHATÁROZÁSA

FOLYTATOTT

TEVÉKENYSÉG

AZ

EGYSÉG ES ENGEDÉLY

HATÁSTERÜLETÉNEK

A számításaink alapján a következő hatástávolságokat állapíthatjuk meg: Környezeti elem

Levegő

Víz

Talaj Élővilág Hulladék

Hatótényezők

Üzemeltetés Emisszió

Hulladék lerakás

depónia gázok, szag, por

Monodepónia üzemelése Szociális épület gázkazánja Szállítások (közúton) Telepen belüli közlekedés, anyagmozgatás

Azbeszt

Hatástávolság szag emisszió: 198 m (1 SZE) por: 34 m (maximális koncentráció) Depónia gázok (CH 4, H2S): 4142 m (maximális koncentráció) depónia területe

CO, NO x, SO2, PM10

35 m (maximális koncentráció)

CO, NO x, SO2, PM10

31,5 m (NOx tekintetében)

CO, NO x, SO2, PM10

139 m (NOx tekintetében)

Mélységi vízkivétel

-

Szennyvízképződés Hulladék lerakás Hulladék lerakás Légszennyező anyagok kiülepedése Állattartás Új épületek létesítése

szennyvíz csurgalékvíz hulladék szóródása NOx, CO, NH 3, szag, por Optikai és zajinger Élőhelyfoglalás veszélyes és nem veszélyes hulladékok üzemi zaj

Hulladékképződés Üzemi tevékenység

Zaj

Szállítások


közlekedésből eredő zajszint emelkedés

nem releváns a hálózati vízfelhasználás miatt nem releváns a szigetelt műtárgyak miatt depónia 50 m-es környezete Források 200 m-es körzete telep 50 m-es környezete telep területe telep területe nappal: 101 m A forgalomnövekedés az érintett útszakaszokon a zajterhelés már most is meghaladja a határértéket.

|. oldal 69


2014. március


7.2. A

LÉTESÍTMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁS MEGELŐZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK ÉS EGYÉB MŰSZAKI MEGOLDÁSOK, VALAMINT EZEKNEK A MINDENKORI ELÉRHETŐ LEGJOBB TEC HNIKA VALÓ MEGFELELÉSE

Már működő telepeknél a BAT meghatározásakor sok szempontot figyelembe kell venni, (műszaki jellemzők, földrajzi elhelyezkedés, helyi környezeti feltételek, stb.) annak eldöntéséhez, hogy melyik a legjobb technológia, melyik a környezet védelme szempontjából a legmegfelelőbb. A kívánatos szint az lenne, hogy egy új létesítmény kialakításakor alkalmazott előírásokat minél jobban megközelítsük, a költségtakarékosság és célszerűség maximális figyelembe vételével. A folytatott tevékenység megfelelő az elérhető legjobb technológia által támasztott feltételeknek. A lerakó az érvényes műszaki követelményeknek megfelelően lett kialakítva (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről). A technológia ismertetése a 3. fejezetben részletesen megtalálható.

7.3. A

HULLADÉK KELETKEZÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE, VALAMINT KÖRNYEZETSZENNYEZÉST, ILLETVE - KÁROSÍTÁST KIZÁRÓ MÓ DON TÖRTÉNŐ ÁRTALMATLANÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ MEGO LDÁS

A telepen a hulladékok egyrészről a telepi dolgozók szociális tevékenysége során keletkező hulladékok. A szociális vízfelhasználásból eredő kommunális szennyvizet szigetelt aknában gyűjtik, majd az ibrányi szennyvíztelepre szállítják azt. A gyűjtőakna megfelelő szigetelése miatt környezetszennyezésre nem lehet számítani. A karbantartási technológiában keletkező veszélyes hulladék rendkívül kis volumenű, mivel semmilyen olyan gépi berendezést nem alkalmaznak, melynek karbantartása során ilyen jellegű hulladék további kezelése válna szükségessé. Mindössze a hulladék elhelyezése során használt munkagépek időszakos karbantartása eredményezhet olajjal szennyezett hulladékot (rongy, szűrő, EWC 15 02 02).

7.4. INTÉZKEDÉSEK

AZ ENERG IAHATÉKONYSÁG , A BIZTONSÁG, A SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓAN

Biztonság: A depónia a kialakítás idején is érvényben lévő a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben élőírt műszaki előírások alapján került kialakításra. A kialakított szigetelés felépítése: - 20 cm homokos kavics szivárgóréteg (k≥10 -4 m/s) - a csurgalékvizek elvezetésére szolgáló NA 200-as HDPE dréncsövek - 20 cm homok védőréteg - Geotextília védelem (800 gr/m 2 ) - 2 mm HDPE szigetelő fóliaborítás - 3 x 20 cm ásványi szigetelés (k≤10 -9 m/s, Tgr≥98%) - Tömörített altalaj (Tgr≥95%) A telepen található valamennyi felszín alatti akna megfelelő műszaki védelemmel van ellátva. Az üzemeltetés során a váratlanul bekövetkezhető események kapcsán havária terv készítése kötelező. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást szerveznek, és gondoskodnak arról, hogy minden műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. Az üzemeltető feljegyzést készít bármely az üzemben használatban lévő technológia, vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról, illetve karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban.


|. oldal 70


2014. március


A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelete kárelhárítással összefüggő üzemi terv készítését írja elő. A terv célja, hogy a telepen dolgozók megismerjék a technológiából adódó vízminőség védelemmel kapcsolatos veszélyeket, a balesetek megelőzésének lehetőségeit valamint az esetlegesen bekövetkezett haváriák során melyek az elvégzendő lokalizációs és kárelhárítási feladatok. Szennyezések megelőzése: Az esetleges talajvíz szennyezés nyomon követése érdekében a telepen található talajvízfigyelő kutak ellenőrzése évente javasolt. A felszín alatti műtárgyak állapotának ellenőrzését évente el kell végezni, vízzárósági próba elvégzésével.

7.5. A

LÉTESÍTMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSOK MÉRÉSÉRE (MONITORING), FOLYAMATOS ELLENŐRZÉ SÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZE REK, INTÉZKEDÉSEK

Levegő: A telephelyen jelentésköteles pontforrás nem található. Felszín alatti víz: A talajvízfigyelő kutak mintázását és a minták bevizsgáltatását (az üzemeltetőnek) az eddigi gyakorlatnak megfelelően évente legalább 2 alkalommal el kell végezni, majd az akkreditált mintavételi jegyzőkönyveket, valamint a monitoring vizsgálatok eredményeit a területileg illetékes Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség részére meg kell küldeni. A mintavételezés előtt 8 nappal a Felügyelőséget értesíteni kell a mintavétel idejéről az esetleges kontrollminta vételi lehetőséget biztosítani kell a részükre. Mintavételezés: A figyelő kutakból a vonatkozó vízmintavételi szabvány szerint kell mintát venni. Mintát csak arra akkreditált cég vehet és csak akkreditált laboratóriumban szabad megvizsgáltatni. A vizsgálatok során alkalmazott mintavételi módszerek: MSZ 21464:1998 Mintavétel a felszín alatti vizekből. A bevizsgálandó paraméterek a következők: ammónium, nitrát, nitrit, foszfát, szulfát, pH. Amennyiben a tevékenységet megszüntetik, az állapotfelmérést el kell végezni. Meg kell határozni a keletkezett károk és károsodások mértékét. Az esetlegesen keletkezett károk felszámolására kárelhárítási és rekultivációs programot kell készíteni, mely alapján a károkat meg kell szüntetni, a helyreállítást el kell végezni. A felhagyás után törekedni kell a természetes környezeti állapot elérésére. A telepek felhagyásának (bontásának) hatásai hasonlóak az építés hatásaihoz.


|. oldal 71


2014. március


8.

NYILATKOZAT

Alulírott Barna Sándor (4028 Debrecen, Hadházi út 7. I./5., Szakértői engedély száma: SZKV/091037), mint környezetvédelmi szakértő és Piskolczi Miklós (4028 Debrecen, Szigligeti u. 5. I./2., Szakértői engedély száma: SZ-057/2011.), mint élővilágvédelmi szakértő nyilatkozzuk , hogy az alábbi környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglalt adatokért, valamint az azok feldolgozásából nyert megállapításokért és információkért felelősséget vállalunk.

Debrecen, 2014. március 24.

…………………………………….

…………………………………….

Barna Sándor Szakértői engedély száma: SZKV/09-1037

Piskolczi Miklós Szakértői engedély száma: SZ-057/2011


|. oldal 72


2014. március


9.

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: Szakértői engedélyek 2. sz. melléklet: A tevékenységgel kapcsolatos határozatok, engedélyek 3. sz. melléklet: Tulajdoni lap 4. sz. melléklet: Átnézetes térképek


|. oldal 73

1. sz. melléklet: Szakértői engedélyek

Hajdu-Bihar Megyei Merniiki Kamara 4025 Debrecen, Arany J. u. 45. Tef/Fax: (52)43 5-794; e-mail: hbmm ernokik@d ebrecen.com ; 1101l/ap: www.hbmmk.hu

.ll.... .

lktatoszarn : . -1.4.-09-1037/2010 . Ogyinh~z o: Dr. Deczky Zoltan /KF. Targy: sza kerto i tevek enyseg enge de lyezese

HATAROZAT

Nev: Anyja neve: Szilletesi helye Szilletesi ideje: Lakcim: Kamarai reaisztraclos sza rna : Oklevel megnevezese: Oklevel szama: Oklevel szakira nya : Oklevel kibocsato]a: Szakmernoki oklevel megnevezese: Szakmernoki Oklevel szama: Oklevel szakiranya: Oklevel kibocsatoja:

Barna Sandor Arm6s Katalin Debrecen II. 1978.12.07. 4028 Debrecen , Hadhazi lit 7.1/5. 09-1037 Okl. Kornyezetgazdalkodasi agrarmernok K-15 /2004 . Kornyezetgazdalkodasi agrarmernoki DE Mezogazdasagtudornanyi Kar Okl. Kornyezettechnologiai szakme rnok K- l/2007. Kornyezettechnologiai szakrnernok DE Mezogazdasagtudornanyi Kar

BAIINA SANDOR kerelmere ENGEDf:LYEZEM, hogy SZKV-hu kam arai k6ddal jelzett Hulladekgazdalkodas SZKV-le kamarai k6ddal jelzett Levegotisztasag-vedelem SZKV-vf kamarai k6dd al jelzett Viz- es foldtani kozegvedelem SZKV-zr kam arai k6dd al j elzett Zaj- es rezgesvedelem

Kornyezervedelmi szakertoi tevekenyseget vegezzen,

I

Ezzel egyidejuleg a Magyar Mernoki Kamara altai vezetett Orszagos Tervezoi es Szakertoi Nevjegyzekbe

IS ZKV-hu/09-1037; SZKV-le/09-1037; SZKV-vf/09-1037; SZKV-zr/09-1037! szamokon bej egyeztem.

Jelen engedcly 5 cvig crvcnyes, de az engedelyezett szakertoi tevekenyseget csak akkor vegezheti , ha a Magyar Mernoki Kamara altai vezetett - az adott idoszakra hatalyos orszagos Nevjegyzekeben szerepel.

A hatarozatot a tervezo- es szakerto memokok, valamint epiteszek szakmai karnarairol sz616 1996. evi LVIII. torveny 42. § (1) bekezdes a.) pontjaban es a komyezetvedelmi, termeszetvedelmi es tajvedelmi szakertoi tevekenysegrol sz616 378/2007. (XII .23.) Korm. rendelet altai biztositott hataskorornben hoztam. Az indoklast es a jogorvoslatr61 sz616 tajekoztatast a kozigazgatasi hatosagi eljaras es szolgaltatas altalanos szabalyairol sz616 2004 . evi CXL. torveny 71. § (1), valamint 72. § (4) bekezdese alapjan melloztern.

Debrecen, 20 10. januar 12.

2. sz. melléklet: A tevékenységgel kapcsolatos határozatok, engedélyek

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246,

: (42) 598-930,

Fax: (42) 598-941,

E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám: Ügyintéző:

4596-4/2008 Máthé Róbert

Telefon mellék:

251

Tárgy:

Ibrányi regionális szilárd hulladéklerakóra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosítása

HATÁROZAT

Az Ibrány Község Polgármesteri Hivatala , mint engedélyes részére az Ibrány-Búj-Tiszabercel Regionális Szilárd Hulladéklerakó szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére vonatkozóan kiadott 2318-34/2003. számú határozattal módosított 2318-12/1998. számú (vksz.: 2/2721998.) vízjogi üzemeltetési engedélyt az alábbiak szerint

módosítom Engedélyes megnevezése: Nyír-Flop Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelőségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.) A „II. Engedélyesnek az üzemeltetés során az alábbi előírásokat kell betartani ill. betartatni:” fejezet módosul, illetve kiegészül az alábbiak szerint: 2. pont helyébe: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (FETIKTVF) a jogszabályok betartását és az általa kiadott hatósági határozatok végrehajtását hatósági ellenőrzés során bármikor ellenőrizheti, az üzemeltetésre jogosító, érvényes vízjogi engedélyeket pedig meghatározott gyakoriságú felügyeleti ellenőrzés során, de legalább ötévenként felülvizsgálja. A FETIKTVF hatósági és felügyeleti ellenőrzését az üzemeltető nem tagadhatja meg. 3. pont helyébe: - A monitoring rendszerhez tartozó kutakat (1., 2., 3. és 4. jelű figyelőkút) karban kell tartani, azok állagmegóvásáról a tulajdonosnak, üzemeltetőnek kell gondoskodni. - A figyelőkutak mindenkori megközelíthetőségét, valamint az esetleges vízmintavételezés lehetőségét a felügyelőség részére az üzemeltetőnek biztosítani kell!

1

-

-

-

-

A talajvízkutak üzemeltetése során azok mintázását és a vett vízminták vizsgálatát az alábbiakban megadott komponensek tekintetében évente kétszer (tavasszal április 30-ig, ősszel szeptember 30ig,) el kell végeztetni, majd a vizsgálati eredményeket május 15-ig, felügyelőségünknek meg kell küldeni. Az időszakonként vett vízmintákból az üzemeltetőnek akkreditált laboratóriumban a következő komponenseket kell meghatároznia: - pH -TPH (összes alifás szénhidrogén) -Foszfát (PO43-) -Szulfát -nitrogénformák (nitrát, nitrit, ammónia, összes nitrogén) A vízvizsgálatokat az érvényes műszaki előírások, szabványok szerint kell elvégezni. A vizsgálatok költségei a tulajdonost terhelik. A figyelőkutak mintázás előtti tisztító szivattyúzása során kitermelt talajvíz nyílt felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméter értékek megfelelnek a 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben található határértékeknek, valamint az elszivárogtatásra használt területen a talajvíz és a földtani közeg szennyezettsége a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben megállapított „B” szennyezettségi határértéket nem haladja meg. A mintázások közötti időszakokban a kútfejeket a vízminőség védelme érdekében zárva kell tartani. Ha a telephelyen környezetszennyezés történik, a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell, valamint a kárelhárítást meg kell kezdeni.

7. pont helyébe: Amennyiben az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja üzemeltetni, akkor csatolni kell mindazokat az adatokat, műszaki terveket - a külön jogszabályok szerint szükséges egyéb hatósági engedélyeket - amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggő kérelmet megalapozzák. 9. ponttal kiegészül: A csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméter értékek megfelelnek a 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelettel módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben található határértékeknek, valamint az elszivárogtatásra használt területen a talajvíz és a földtani közeg szennyezettsége a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben megállapított „B” szennyezettségi határértéket nem haladja meg. 10. ponttal kiegészül: Az ivóvíz hálózat fertőtlenítésekor keletkező szennyezett víz nyílt felszíni befogadóba akkor vezethető, ha a vízminőségi paraméter értékek megfelelnek a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben található határértékeknek, valamint akkor szikkasztható el, ha a használtvíz minősége a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelel. 11. ponttal kiegészül: A keletkezett szennyvíz csak érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező folyékony-hulladék befogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre szállítható, az üzemeltető által meghatározott minőségben és mennyiségben. Az elszállításokat ellenőrizhető módon bizonylatolni kell. Egyéb vonatkozásban a fenti számú vízjogi üzemeltetési engedélyt érvényben hagyom. Az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett.

2

Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de hatóságomnál benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség! A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A fellebbezés díja jelen engedélyezési eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a, azaz 15.400,-Ft, amelyet fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással.

INDOKOLÁS Ibrány község Polgármesteri Hivatala, mint engedélyes részére az Ibrány-Búj-Tiszabercel Regionális Szilárd Hulladéklerakó szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére vonatkozóan 2318-34/2003. számú határozattal módosított 2318-12/1998. számú (vksz.: 2/272-1998.) vízjogi üzemeltetési engedély lett kiadva. A Nyír-Flop Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelőségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.) KHG056-7/2008. számú, 2008. február 1-én érkezett kérelmében kérte a vízjogi üzemeltetési engedély nevére történő átírását, mivel a hulladéklerakó üzemeltetését a Kft. végzi. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének I./20.6.1., I/20.10. és a 44. pontja értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30.800,-Ft, amelyet az ügyfél megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A benyújtott kérelem és mellékletei alapján a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását a rendelkező részben foglaltak szerint elvégeztem. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadását követően az üzemi vízgazdálkodási körülményekben beállt és a jogszabályi változások miatti módosításokat hivatalból elvégeztem. A létesítmény üzemeltetése nem sérti a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdekeket, mert megfelel a vízhasználat gyakorlására vonatkozóan kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak. Ezen vízjogi üzemeltetési engedély hivatalból vagy kérelemre módosítható, szüneteltethető és vissza is vonható meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén az 1995. évi LVII. tv. 30. §-a, valamint a többször módosított 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 11; 12; 13. és 14. §-a, alapján. Határozatomat a Nyír-Flop Hulladékgazdálkodási Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelőségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121.), mint engedélyes részére, az Ibrány-Búj-Tiszabercel Regionális Szilárd Hulladéklerakó szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezése vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítására vonatkozóan az 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) és a 30. § (1) bekezdése, a többször módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11. és 12. §-a, és a közigazgatási hatósági

3

eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 71. § (1) bekezdés figyelembe vételével e törvény 72. § (1) bekezdés szerinti tartalommal hoztam meg, mint első fokú hatóság. A Felügyelőség hatáskörét a többször módosított 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV/7. pontja állapítja meg. A vízjogi üzemeltetési engedély megszerzésének követelményeiről a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló többször módosított 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet 5. §-a, a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem és a hozzá csatolandó mellékletek tartalmi követelményeiről, pedig a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I. fejezetének 20.6.1., 20.10. és a 44. pontja és a rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapítottam meg.

Nyíregyháza, 2008. május 6.

Szikora Julianna s. k. Vízépítési és Vízgazdálkodási Osztályvezető Szentesi Péter igazgató megbízásából

4

Határozatomat közlöm: Jogerőre emelkedés előtt: 1. Nyír-Flop Kft. 2. Ibrány Város Önkormányzata

4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121. 4484 Ibrány, Hősök tere 3.

Jogerőre emelkedés után: 1. Nyír-Flop Kft. 2. Vízikönyvvezető 3. Irattár

4400 Nyíregyháza, Derkovits u. 121. Helyben Helyben

5

3. sz. melléklet: Tulajdoni lap

4. sz. melléklet: Átnézetes térképek

I

1:10 000

I

1:2 000

I

1:1 200

TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT IBRÁNY ÉS TÉRSÉGE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK LERAKÓ TELEP DEBRECEN, MÁRCIUS

Recommend Documents