TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN
Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI KUTATÁSI--FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI BIOLÓGIAI STABILIZÁLÁSA TERÜLETÉN Dr.Bokányi Ljudmilla egyetemi docens
Dr.Csőke Barnabás egyetemi tanár
Miskolci Egyetem, gy Nyersanyagelőkészítési y y g és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
A szilárd települési p hulladékok kezelésének általános céljai: •A lerakásra kerülő hulladék csökkentése •A lerakás kockázatának mérséklése •A szerkezeti anyagokkal való körkörfolyamatos f l anyaggazdálkodás dálk dá (R (Recycling) li )
Hogyan, gy mi módon ?
Települési szilárd hulladékok hasznosítása a nemzetközi előírásoknak megfelelő tüzelőanyag előállításával Pályázó: Nyersanyagelőkészítési és Környezetei Eljárástechnikai Intézet Miskolci Egyetem
Prof.Dr.Csőke Barnabás, intézetigazgató, egyetemi tanár Társpályázók: - VERTIKÁL Rt. Polgárdi, Ferencz Károly vezérigazgató - Profikomp P fik Kft Kft. Gödöllő Gödöllő, Dr.Alexa László, ügyvezető igazgató - Energetikai Tanszék, NyugatNyugat-Magyarországi Egyetem, S Sopron, Prof.Dr.Marosvölgyi f Béla, é tszv.egyetemi tanár á - AP International Magyarország Kft.
Tartalom A projekt célja és tárgya Települési szilárd hulladékok hasznosítása a nemzetközi előírásoknak megfelelő tüzelőanyag előállításával
A projekt megvalósítása, eredménye • Műsodtüzelőanyag Mű dtü lő minőségének i ő é é k javítása: j ítá • szelektív aprítással • légáramkészülékkel • Biostabilát (komposzt) hasznosítása: • energianövény energianövény--termesztésben • biogáz - előállításban Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék
A települési szilárd hulladék jellemző összetétele napjainkban Magyarországon (%), 2006 Hulladékalkotó
Országos átlag
Papír-kartonP í k t kompozit Műanyag y g
10
Nagyváros, átlag 17
13
15
Textil
3
3
Ü Üveg
5
4
Fém
3
4
Bomló szerves
39
33
Egyéb
27
24
Forrás: a KVVM-nek általunk végzett felmérés
Együttkezelhető anyagcsoportok a szilárd települési hulladékban 1) Csomagoló anyagok: 30 ... 40 %;
üveg : fehér, barna zöld; papír: nyomdai termékek, barna, termékek karton, karton hullámpapír; könnyű csomagoló anyagok: fémek: vas és alumínium konzerves,, italos és más dobozok;; műanyagok. y g
2) Biohulladékok: 30 ... 50 %; llebontható b h ó természetes é ételmaradék stb.). 3)
anyagokk
Maradvány: y 30 ... 10 % .
biológiailag ( é i hulladék, (növényi h ll dék
Szilárd települési hulladék MARADÉK
HULLADÉK SZELEKTÍV GYŰJTÉSE o lakosságtól, az intézményektől, valamint ipari és kereskedelmi vállalatoktól, vállalkozásoktól
CSOMAGOLÓ ANYAGOK ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBEN o termékek: kvázi fajtatiszta papír-, műanyag-, y g fém- és üvegfrakciók g
BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ
Komposztálás vagy Bi á lőállí á Biogáz-előállítás
Elégetés
Hagyományos kezelés
Lerakás
Salakelőkészítés és lerakás
B űjth tő csomagolóanyag-hulladék Begyűjthető ló h ll dék mennyisége
36 % begyűjthető gy j
• Ha q=300 kg/fő/év
• lakosságg száma : 100 000 fő
64 % lerakásra l ká kerülő k ülő maradék
• hulladékforrás, ill. ezek aránya: Mh = 60 %, Ipar: Mi = 40 % • Csomagolóanyag-tartalom Csomagolóanyag tartalom a hulladékban: Ch = 35 % és Ci = 80 % • begyűjtési hatásfok: ηh = 50 %, ηi = 80 % akkor a begyűjthető mennyiség: B= q N ( Mh Ch ηh + Mi Ci ηi ) = 0,3.100 0 3 100 000 (0 (0,66 . 0,35 0 35 . 0,5 05+ + 0,4 . 0,8 . 0,8) = 30 000. 0,36 = 10 830 t/év
Prof.Dr.Csőke Barnabás
Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék
A hagyományos kezelés hátrányai (problémafelvetés) ¾ Nem csökkenti elegendő mértékben a lerakandó hulladék mennyiségét (ha nincs égetés). égetés) A hulladék egy jelentős része kezeletlenül kerül lerakásra, tetemes mennyiségű értékes anyaggal ¾A szelektívgyűjtés (csomagoló és biológiailag lebontható anyagokra) és kézi-gépi válogatás túlerőltetése e rendszert is gazdaságtalanná teszi. teszi ¾ A kezeletlen k l tl települési t l ülé i maradék dék elégetése lé té - a maradék dék kedvezőtlen tüzeléstechnikai tulajdonságai (alacsony fűtőérték nagy nedvességtartalom) miatt - gazdasági fűtőérték, szempontból előnytelen.
A fentiek vezettek e ettek : •elsőként ((kb. 20…25 éve)) a lakossági g hulladékból másodtüzelőanyag elállítására mechanikai eljárásokkal ((német rövidítése BRAM = Brennstoffe aus Müll,, angol g rövidítése RDF: Refuse Derived Fuel), • majd pedig a 90-es években a biológiailag lebontható rész nedvességtartalmának csökkentésére és jobb minőségű alternatív tüzelőanyag előállítása érdekében a szilárd települési hulladék maradékanyagának un. stabilizációs kezelésének a bevezetésre.
Mechanikai-biológiai kísérleti stabilizálás
Aprítás Biostabilizálás Stabilát
Szitálás
Nedvesség, CO2
Biostabilát (komposzt)
Mágneses szeparálás Másodtüzelőanyag
Fe
Szárazstabilizálással elért tömegveszteség 90000
80000
70000
Stabilizálás elötti anyagmennyiség (kg)
83820 37900kg kg
60000
22750 kg 61000 kg 50000
40000
30000
Stabilizálás utáni anyagmennyiség (kg)
20000
10000
0
Tömegcsökkenés: 27 %
A maradékanyag y g biostabilizálásával kiegészített rendszer hiányosságai • Nagy mennyiségű a komposzt-stabilát, j mennyiség y g hasznosítása. kérdéses a teljes • A komposzt-stabilát p mezőgazdasági g g hasznosítása nem megoldott. • Ha az égetőműbe adom fel a komposztj stabilátot stabilátot is ((azaz a teljes elégetem), akkor az így kapott tüzelőanyag y ((csak hulladékfűtőértéke alacsony égetőműbe lehet elégetni).
A maradékanyag biostabilizálásával kiegészített rendszer hiányosságai
• A nagyobb fűtőértékű termék (másodtüzelő (másodtüzelőanyag) minősége a szélesebb körű hasznosítást korlátozza: még nagyobb fűtőérték (∼20 MJ/kg), kisebb szennyezőtartalom lenne kívánatos
Tüzelőanyag-termékek előállítása keverékből a projekt koncepciója szerint Víz
Faipari hulladék
CO2
Vas
Biomassza Műanyagok
Tárolás
Aprítás
Biostab
Háztartási Há ái hulladék maradékanyaga
Örvényáramú szeparálás
Szélosztályozás
Mágneses szeparálás p
Pelletezés
Pellet
Alternatív tüzelőanyag Inert anyag Nemvas-fém
A komplex biomassza-hasznosítás a projekt koncepciója szerint Nyers biomassza Biostabilát Aerób lebontás
Anaerób lebontás
Aerób lebontás CO2 H2 O
Biogáz EnergianövényE i ö é termesztés
CH4 C CO2
Nyershulladék
Kalapácsos törõ
Dobszita > 20 mm
Stabilát
Mágneses szeparátor
Prizma (biostabilizálás)
< 20 mm
Biostabilizált Biostabilát hulladék
Mintavételi helyek
MásodtüzelőFémek Maradék anyag előtermék
Nyershulladék és stabilát anyagi y g összetételének megállapítása
Papír
Karton
Higéniai
Műanyag
/
A >100 mm biológiailag lebomló frakció három alkotórésze a növény, a kenyér és a hús
Kompozit
Textil
Üveg
Fém
Kategóri SzemcseAlTömega neve méret kategória arány, % Fém
100-200 mm
Mágneses Nemmágnes
Σ Fém Σ
50-100 mm
Mágneses Nemmágneses
55,9 44 1 44,1 100,0 41,9 58 1 58,1 100,0
Kategória neve Biológiai
Szemcseméret
Alkategória
Tömegarány,%
>200 mm
Növény Kenyér
100-200 mm
Növény Hús Kenyér y
92,7 7,3 100,0 73,9 20,4 5,7 ,
Σ Biológiai Σ
Nővény
100,0
Kenyér
Hús
MEGÁLLAPÍTHATÓ • Az aprításnak ki nem tett nyershulladékban a biológiai anyag 20…25 %-a a legdurvább (>100 mm) frakcióban helyezkedik el. • Ez nem teszi lehetővé, hogy a nyershulladékból közvetlenül szitálással válasszunk le egy olyan durva frakciót, amely kész tüzelőanyag-termék tüzelőanyag termék vagy annak egy része, mivel bioanyag bioanyagtartalma >20 %. • Erre csak akkor van mód, ha az adott területen a biológiailag lebontható szerves anyagok szelektív gyűjtése is folyik, valamint aprításnak is kitesszük a nyershulladékot, aamelyek e ye néhány é á y % -raa lecsökkenti ecsö e a du durva va frakció a c ó bo bomlóó szerves anyag tartalmát.
Fűtőérték szemcsefrakciónként, és anyagi komponensenként Anyagfrakció
Mű Műanyag
Textil
Szemcseméret mm >200 100 200 100-200 75-100 50-75 >200 100-200 75 100 75-100 50-75
Fűtőérték MJ/kgg 26,52 21 45 21,45 20,36 16,41 20,84 , 18,93 18,20
Fűtőérték szemcsefrakciónként, és anyagi komponensenként Anyagfrakció
P í Papír
Rétegelt
Szemcseméret mm >200 100 200 100-200 75-100 50-75 >200 100-200 75 100 75-100 50-75
Fűtőérték MJ/kgg 10 26 10,26 14,45 21,17 23,44
Fűtőérték szemcsefrakciónként, és anyagi komponensenként Anyagfrakció
F Fa
Szemcseméret mm >200 100 200 100-200 75-100 50-75
Fűtőérték MJ/kgg 18,12 17 54 17,54 17,56 16,25
100 1
Tömeg geloszláás, %
80
3
60
2
40 1 - neméghető 2 - éghető 3 - szemcseméret eloszlás
20 0 0
20 40 60 80 100 120 140 160 180 200
Szemcseméret mm Szemcseméret,
Szemcseméret-eloszlás, valamint az éghető és nem éghető komponensek eloszlása a teljes (!) stabilát szitafrakcióiban
Szelektív S l ktí aprítás ítá Doppstadt kalapácsos aprítógéppel a másod-tüzelőanyag másod tü előan ag frakció minősége javításának az érdekében
Szemcseméret mm mm,
Fűtőérték, MJ/kg aprítás 1-szer
aprítás 2-szer
>200
16,3
19,4
100-200
20 4 20,4
22 8 22,8
75-100
12,8
18,2
50-75
11,7
10,4
20-50
10,7
11,5
8 20 8-20
47 4,7
92 9,2
<8
0,6
5,8
16.3
19,4
Másodtüzelőanyag minőségének javítása 100 (jelölés:
1
g összesen: 1- neméghető egyéb+alumínium+üveg+fémek;
Tömeegeloszláás, %
80 60
2 - éghető összesen: műanyag+textil+gumi+ kompozit + papír + fa). fa)
2
40 1 - neméghető 2 - éghető
20 0 0
20 40 60 80 100 120 140 160 180 200
Szemcseméret mm Szemcseméret,
Éghető és neméghető alkotók megoszlása a szemcsefrakciókban szelektív aprítást követően
A szelektív aprítást követően képezhető másodtüzelőanyag-termékek másodtüzelőanyag termékek jellemzői Termék
> 100 mm 20 - 100 mm
< 20 mm Összesen
Termék elnevezése
Tömegkihozatal %
Fűtőérték MJ/kg
Nagyfűtőértékű termék
29
Közepes fűtőértékű termék
26
Maradék
Megoszlás a termékekben, % Éghető
NemÉghető
Hőtartalom
20
50
6
61
12
44
19
33
6
75
45 1 100
10
6 100
100
100
Cementgyári minőségi igények Jellemző Szemcseméret Nedvességtartalom* Klór Hg Kén Hamu H Fűtőérték* g Homogenitás * Főégőre ill. kalcinátorra
Érték É < 20 mm légszáraz <15 %, ill <25 % <1, ill< 1,5 % <1 mg/kg Max. 0,5 % <30 30 % 16… 26 MJ/kg, ill 13 16 MJ/k 13…16 MJ/kg 300-500 t
Légáramkészülék
Diffuzor-ármkészülék
Mé őté Mérőtér Feladás
Prandtl-cső helye
Silo
Levegő
Ventillátor
Szétválasztó tér Cellás adagoló
Felsőtermék
Silo
Ventilátor
Alsótermék
100
80
Nemvas-fémek N fé k kihozatala kih t l a légáram sebességének függvényében
Fe 50...75 mm
40
20
0 5,0
5,5
6,0
6,5
7,0
7,5
8,0
8,5
9,0
9,5
(, m/s ) [m/s] [ /s] vk(v) 100
80
Fe 75...100 mm
60
FF(X) (v), %
F F(x) (v), %
60
40
20
0 3
4
5
6
7
k(v) [m/s] v , m/s
8
9
10
Megállapítottuk: • az éghető anyagok süllyedési végsebessége három tartományra bonthatók 1-3,5 m/s, 3,5-5,5 m/s és 5,5-16 m/s; • a nemvas-fémek süllyedési sebessége pedig a 6-9 m/s sebességtartományba esik; • ezek alapján légáramkészülékkel történő szétválasztáskor két tiszta fémmentes éghető terméket és egy nemvas nemvas-fémeket fémeket is tartalmazó kevert termékhez jutunk; ez utóbbiból a fémek örvényáramú szeparálással nyerhetők y ki;; • az éghető anyagok döntő része az előbbi két termékbe kerül.
Energianád parcella nézete
Energia-növény ültetvények TATA
Elszíneződött levélzetű parcellarész
Jó növekedésű parcella
Ültetvényrész elszíneződött levélzettel folytatásban y a kezeletlen
Nyugat-Magyarországi Egyetem (Sopron) tatai ültetvénye
Miscanthus hozamok 2006 19,3 , 19,2 19,1 t/ha
19 18,9 18,8 18,7 18,6
kontr.
NPK
Komposzt p
Nyugat-Magyarországi Egyetem Prof.Dr.Marosvölgyi Béla
konzorcium kidolgozta egy energiaerdőültetvény termesztési technológiát és 2006. márciusában 79 224 m2 területen (Polgárdi 023/11 hrsz. ingatlanra) került sor erdőtelepítésre. Fafajok: Koltay, akác, AF2. A
Tapasztalatok a tatai kisminta kísérletben: • A biostabilát ültetvényeken tapasztalható. tapasztalható
alkalmazásával magassági
az energianád növekedés-többlet
• A biostabiláttal kezelt parcellarészen a növények biológiai érése gyorsabb volt: Ez a hatás a C4-es Miscanthus esetében azt eredményezte, eredményezte hogy a szárakban több a beérett szövetrész, ezért sűrűsége kis mértékben megnőtt. megnőtt egyértelmű A növekedés • A faültetvényeken a hatás nem egyértelmű. két klón esetében valamivel nagyobb, egy-két klón esetében a levélzet jelentős elszíneződése tapasztalható. tapasztalható
•A nagyminta kísérlétben a fácskák egy része elpusztult Nemesnyárak esetében arra következtethetünk, elpusztult. következtethetünk hogy a dugványok gyökeresedését gátolja a jelen levő a biostabilát Ez a megállapítás egybeesik a Profikompnak a biostabilát. laboratóriumi csírázással kapcsolatos vizsgálatának a megállapításával: a biostabilát rontotta a csírázási mutatókat. Gyökeres csemetéknél ez a hatás már kisebb mértékű. mértékű •Ez elsősorban azzal magyarázható, magyarázható hogy a biostabilát nem megfelelő érettségű, ezért a talajban még jelentős gázemisszió mellett bomlik, bomlik és a gyökérzónában a talaj pórusait levegő helyett CO2 vagy más bomlásgáz tölti ki, így a gyökérlégzés korlátozott. korlátozott
•Mindemellett Mindemellett fontos az a megfigyelés, hogy akác esetében a megmaradó egyedek viszonylag megfelelő növekedést mutatnak, és hasonló a helyzet a nyár esetében is. •Alapvetően azt a megállapítást tehetjük továbbá, hogy a bbiostabilátok ostab áto a fiatal ata ü tetvé ye be ültetvényekben nem e alkalmazhatók.
A tenyészedényes kísérlet kezelések eredményei Zsázsa zöldtömegek 3,50
Zöldtömeg, g
3,00 2,50 2,00 1 50 1,50 1,00 0,50 0,00 K
15%
50%
Kezelések
A kísérlethez a következő anyagokat használtuk fel: Kontrollként standard talajt (gödöllői gyenge termőképességű barna erdőtalaj) és Kommunális hulladék mechanikai-biológiai kezelése után kapott ún. biostabilátot
Biogáz képződési kinetikája biostabilátumból termelt gáz [Nl/kg oTS] 300,0 250,0 200,0
Inokulum és minta
150,0 100,0
Kénsavas Na2SO4 oldat
50,0 0,0 0,00
5,00
10,00
15,00
20,00
25,00
idő [nap]
A vizsgálatokra az FVM MGI intézetben (FVM Mezőgazdasági Gépészeti Intézet) került sor Gödöllön, a kísérleteket a Greenergy Kft. szakembere végezte el. Prof Prof..Dr. Dr.Marosvölgyi Béla doktorandusza
30,00
35,00
Kísérleti félüzemi méretű berendezés, reaktor-méret: 100 l A vizsgálatoka vizsgálatokatt Oláh Gábor doktorandusz végzi Prof Prof..Dr. Dr.Marosvölgyi Béla és Doc. Doc.Dr. Dr. Bokányi Ljudmilla szakmai irányítása mellett a Miskolci Egyetemen
Gázmen nnyiség [[ml/g sz. sz. a.]
120 100 Zöldhulladék
80
Iszap apríték keverék Iszap,
60
Prizma komposzt
40
Szennyvíziszap
20 0 1
4
7
10 13 16 19 22 25 Idő [nap]
Fajlagos j g gázmennyiség g y g Biostabilát Bekevert Iszap,apríték Zöldhulladék (szervesanyag szennyvíziszap keverék ((szervesanyag y g (szervesanyag tartalom155g/k (szervesanyag taratalom tartalom tartalom g száraz anyag) 765g/kg száraz 675g/kg száraz 679g/kg száraz anyag) anyag)) anyag)) ml/g bemért mintára
71,44
18,02
0,81
4,59
ml/g szerves száraz anyagra
104,19
65,28
6,34
38,9
Megállapítottuk: • A biostabilátumnál el lehet érni egy relatíve elfogadható gázhozamot (240 l/kg szerves szárazanyag)., de relatíve hosszú idő alatt. • Célszerű az intenzívebb gézképződés és nagyobb gázhozam érdekében kevésbé érett biostabilátot anaerob bontásnak kitenni (ld (ld. AAA A-A-A technológia). Az aerob előérlelés és anaerob bontás időtartamai optimális értékét (beleértve a aerob utóbontás)) kísérleti úton célszerű meghatározni.
Összefoglalás • A szilárd települési p hulladékok maradéktalan hasznosításra kell törekedni. • Ehhez a szelektív gyűjtés és válogatás, valamint mechanikai előkészítés, előkészítés a mechanikai biológiai stabilizálás, anaerob lebontás, biomassza előállítás kombinált technológiai rendszere kínál megoldást. megoldást • Szükséges azonban az egymáshoz szorosan kapcsolódó folyamatok, ill. anyagáramaik költséghatékony összehangolása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
A biogáz-reaktorok g fajlagos j g teljesítménye 0,6 … 3,0 kg/m3.nap, a fajlagos biogáz-hozam biogáz hozam 30…45 30 45 Nm3/t hulladék intervallumban változik.
Megnevezés
Papír, karton Papír Újságpapír Műanyag Fa, bőr, gumi Textil Élelmiszer hulladék Apró hulladék 5mm Háztartási vegyes hulladék D Deponált ál vegyes hulladék h ll dék Koksz Feketeszén Tölgyfa (keményfa) Fenyőfa (puhafa) Fahulladék (rőzse, (rőzse ág stb.) stb ) Fűtőolaj Földgáz Gumi Hulladék-depónia gáz
Fűtőérték [MJ/kg] (1)szerint
(2)szerint
10...15 10 15 20...30 15...20 15...20 5 5 8...10 -
18,6 -
-
10,5 42 4,2 26,3 25,8 , 13,3...19,3 14,9...22,3 19 8 19,8 45,5 53,0 25,6 21,3...26,6
Termék
Fogyasztás
Visszaforgatott csomagolóanyagok
(háztartás)
Termelés, szolgáltatás
Szelektívgyűjtés:
háztartási és háztartási jellegű ipari hulladék
Maradékanyag (háztartási szemét)
Válogatómű Szelektívgyűjtés és szortírozás
Maradékanyagok biostabilizálása és előkészítése
Stabilizált biohulladék Visszanyert fémek
Lerakó (Inert anyagok)
Technológiai hulladék
Hulladék égetőmű
Erőmű
Másody y g nyersanyag Másodlagos enegiahordozók
Kohó
Cementgyár
A csomagolóanyagok szelektív gyűjtésével és a válogatóműben történő szortírozásával egységes rendszert képező biostabilizálás komplex hulladékgazdálkodási rendszere
Ap projekt j fő feladatai
4. Eljárástechnikai j jjellemzők meghatározása • • • • • • •
Szemcseméret Sű ű é Sűrűség Porozitás Nedvességtartalom Anyagi y g összetétel Fűtőérték és hamutartalom Kémiai összetétel: veszélyes komponensek
Fűtőérték meghatározására szolgáló kísérleti kazán és mérőrendszere
B I O S TA B I L I Z Á LT H U L LA D É K Szemcseméret
Tömeg g eloszlás
Fűtőérték
Nedvesség g tartalom
Hamutartalom
x, [ mm ] <50 50 – 150
[% ] 54,09 34,72
MJ/kg 6,33 12,94
[% ] 10,59 6,14
[% ] 41,2 25,7
>150
11,19
20,43
3,33
27,5
Σ
100,00 ,
10,20 ,
8,23 ,
34,3 ,
Σ mért Σ mért
11,79
32,9
Vegyes kemény műanyag 36,17 0 N Y E R S H U L LA D É K Fűtőérték Nedvességtartalom [% ] MJ/kg
Σ mért
5,79
26,86
3,7 Hamutartalom
[% ] 29,8
A leghasznosabb éghető és a kőzet+komposzt elhelyezkedése a szemcsefrakciókban z f
Szemcseméret [mm]
Tömeghányad [%]
2002.július 24. 3.táblázat adataiból Tömegarány, [%] Műanyag + kő +egyéb textil + papír
Száraz anyagra vonatkoztatott fűtőérték Fo , [MJ/kg]
> 200 150 – 200 100 – 150 50 – 100 20 – 50 12 – 20 8 – 12 –8 Σ
60…50
40…50 100
81,17 77,59 79,10 61,20
7,22 12,87 9 86 9,86 23,71
21,22
41,44 19 13 19,13 12,12 0…10 53 41 53,41
42,30 66 29 66,29 80,60 90…100
7,37
33 88 33,88
13,95
Mérések száma 511
494
477
460
443
426
409
392
375
358
341
324
307
290
273
256
239
222
205
188
171
154
137
120
103
86
69
52
35
18
1
Ox xigénszint (%)
Oxigéntartalom a prizmában Oxigéntartalom
25
20
15
10
5
0
Polgárdi mechanikai biológiai stabilizálás 80
Külső hőmérséklet 00 cm
70 Hőmé érséklet
60
20 cm
50 40
40 cm
30
60 cm
20
80 cm
10
100 cm
Mérések szám a
Hőmérsékletmérés a prizmában
61 17
57 73
52 29
48 85
44 41
39 97
35 53
30 09
26 65
22 21
17 77
13 33
89 8
45 4
1
0
