Multimédia az információs rendszerekben

Multimédia az információs rendszerekben Herdon Miklós - Kovács György - Guthy Zsolt –Tóth András Balázs Debreceni Agrártudományi Egyetem 1. Bevezetés A Debreceni Agrártudományi Egyetemen a multimédia alkalmazására az oktatásban, valamint a multimédiának, mint tantárgynak az oktatására az alapokat a FEFA II/468 projekt teremtette meg, melyben intézményünk társpályázóként vett részt. Az agrármérnök hallgatók az agrárinformatikai szakirány keretében hallgatják a tárgyat amely alapokat ad a térinformatika, valaPLQW D V]iPtWyJpS KiOy]DWRN WDQWiUJ\ V]iPiUD (]HQ W~OPHQHQ D]RQEDQ PHJV]HU]HWW LVPHUHWHLN UpYpQ EHNDSFVROyGQDN NO|QE|] V]DNWDQV]pNHN PXQNiMiED PXOWLPpGLiV tananyag-fejlesztésekben, kutatási feladatokban vesznek részt. Végzés után pedig alkalmasak szakterületük multimédiás feldolgozásával foglalkozó munkacsoport tagjaként dolgozni. Az HOVVRUEDQ J\DNRUODWRNUD DODSR]RWW WDQDQ\DJ D NpS pV KDQJIHOGROJR]iVUD PXOWLPpGLiV videoanyagok, prezentációk készítésére terjed ki, de esztétikai, jogvédelmi kérdésekkel is foglalkozik. A fenti FEFA projekt (melynek keretében külföldi tanulmányúton vehettünk részt [9]) mellett több projekt is hozzájárult az oktatás mellett az intézményben folyó multimédia eszközöket is felhasználó információs rendszerek fejlesztésére, melyeket a NpVEELHNEHQV]NVpJV]HU&HQWRYiEELIHMOHV]WpVHNN|YHWQHN 2. Trendek az agrárinformációs rendszerfejlesztésekben $ NOV LQIRUPiFLyV UHQGV]HUHN WHUOHWpQ pUGHNHV pV HOUHPXWDWy ~M IHMOHV]WpVHN IRO\QDN DPHO\HNHOpUKHWNDPH]JD]GDViJLWHUPHONV]iPiUD [1], [3], [5], [13]. Egy pár ezek közül különösen említéVUHPpOWy,O\HQHND],QWHUQHWpVDP&KROGDVDGDWiWYLWHOLUHQGV]HUHNDQ\XJDWL RUV]iJRNEDQ$],QWHUQHWHQQ|YHNYIRQWRVViJ~V]ROJiOWDWiVLWHFKQROyJLDD:RUOG:LGH:HE 0&N|GQHN PH]JD]GDViJL HOHNWURQLNXV IRO\yLUDWRN SO 6XFFHVVIXO )DUPLQJ )DUP -RXUQDO )DUP -RXUQDO 3URJUHVVLYH )DUPHU  7|EE NRUPiQ\KLYDWDO P&N|GWHW ::: V]HUYHUW SO United States Department of Agriculture - USDA) mint ahogyan a legtöbb egyetem is. (XUySiEDQ V]LQWpQ HJ\UH W|EE ::: V]HUYHU P&N|GLN PH]JD]GDViJL WHUOHWHQ 3pOGiXO D German Agricultural Information Network LQWHJUiOQL V]iQGpNR]LN D PH]JD]GDViJJDO NDSFVRODWRV PLQGHQ OpWH] DGDWRW D] ,QWHUQHWHQ KRJ\ KDWpNRQ\DEEi WHJ\H D]RN LQWHUGLV]FLSOLQiULVIHOKDV]QiOiViWNO|QE|]IHOKDV]QiOyLFVRSRUWRNV]iPiUD Magyarországon ma még csakQpKiQ\:::V]HUYHUP&N|GLNDPH]JD]GDViJLV]HNWRUEDQV]iPXND]RQEDQ folyamatosan növekszik [4], [10], [11]. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Informatikai Központja is több alkalmazást fejlesztett részben az IIF valamint az FM és OMFB támogatásával. Az információtechnológia alkalmazásának térhódítását jelzik azok a konferenciák, melyek a témakörben kerülnek megrendezésre. A gyakorlati alkalmazások mellett az oktatási, NXWDWiVWiPRJDWiVLIHOKDV]QiOiVLVQ|YHNYPpUWpN&(]WMHO]LW|EEHNN|]|WWD'(0(7(5$] Európai UniyWiPRJDWiViYDOOpWUHKR]RWWpVP&N|G WHPDWLNXVKiOy]DWLSURMHNWPHO\QHN évi YLGHRNRQIHUHQFLiMiQ HODGiVVDO YHWWQN UpV]W [8]. A videokonferencia párhuzamosan 3 helyszínen (Belgium - GENT, Dánia - KOPPENHÁGA, Franciaország - MONTPELLIER) került megrende]pVUH$](XUySDL)HOVRNWDWiVL.RQIHUHQFLDWpPiMDD´9LUWXiOLV0RELOLWiVInformáció és Kommunikációs Technológiák az Agrár- és a Kapcsolódó Tudományokban” YROW $ '(0(7(5 SURMHNW NHUHWpEHQ MHOHQWV IHMOHV]WpVHN W|UWpQWHN D SURMHNWEHQ UpV]WYHY intézményekben.

3. A Magyar Állattenyésztési Adatbázis Fejlesztése több éves múltra tekint vissza. A harmadik verzió az Internet/intranet technológiai OHKHWVpJHNHW NLKDV]QiOYD multimédia fejlesztéseket tartalmaz (http://www.date.hu/info/animaldb/). Az állattartással kapcsolatos információs rendszerben a DATE Állattenyésztéstani Tanszék oktatói által összeállított sertés, juh, ló, szarvasmarha, és baromfi fajokra vonatkozó tenyésztési, üzemi és szakirodalmi információk találhatók. A fajokon belül több fajta leírása és termelési paraméterek, törzstenyészetek ismertetése szerepel. A rendszerben 137 kép (összesen 4 Megabyte), hanganyag (16 Megabájt) és 19 szerkesztett videó anyag található a szöveges és grafikai anyagok mellett. A rendszerben WW:IHOOHWUOW|UWpQUHOiFLyVDGDWEi]LVHOpUpVLOHNpUGH]pVLOHKHWVpJNHUOWNLIHMOHV]WpVUH melyben a felhasználó WWW felületen - CGI alkalmazás segítségével - küldheti el kéréseit az Internet Information Server-nek (IIS). Az IIS az Internet Database Connection (IDC) kiterjesztés használatával ODBC-QNOGLHONpUpVpWD]DGDWEi]LVNH]HOQHN$]DGDWEi]LVNH]HO által küldött választ az IDC egy sasblion fájl (HTX) felhasználásával alakítja át HTML formátumúvá. A rendszer elkészítésével létrejött egy oktatást és szaktanácsadást támogató rendszer alapja. 4. Egyetemi szaktanácsadási információs rendszer A korábbi fejlesztéseinkre alapozva 1998-ban kezdtük meg OMFB IKTA projekt keretében egy szaktanácsadási rendszer fejlesztését. A nyilvános rendszer a DATE üzemeltetésében az Interneten keresztüOL HOpUKHWVpJHW EL]WRVtWMD (http://ikta.date.hu). A technológia alapját relációs adatbázisszerverek, Web, ftp és proxy szerverek alkotják. Az intranet rendszerben ActiveX technológiát és Web szerver programozást, míg a nyilvános rendszerben a platformfüggetlenség biztosítása miatt csak szerver oldali programozást alkalmazunk. 4.1. A rendszer fontosabb multimédia, elemei A Web felület A központi keretrendszer a World Wide Web. Általános elterjedtsége miatt a szolgáltatás e szerver-NOLHQV UHQGV]HUHQ DODSXO $ NO|QE|]DONDOPD]iVRN használatára is a Web felületet EL]WRVtWXQN ËJ\ SpOGiXO D OHYHOH]pVL OLVWiNUD W|UWpQ IHOLUDWNR]iV D UHOiFLyV DGDWEi]LVRNEyO való publikálás, lekérdezés stb. A WWW oldalak azonban mind formailag, mind tartalmilag természetes módon változni fognak. A Web-es felület használatát a dokumentum és adatbázis-NH]HONHUHWUHQGV]HULVMHOHQWVPpUWpNEHQWiPRJDWMD0LQGD:HE-es felület, mind a keretrendszer, mind pedig a rendszer tartalmára vonatkozólag demonstrációs célból a tervekhez képest korábban készültek el úgynevezett prototípusok, mely mind a Web ROGDODNUD PLQG SHGLJ D GRNXPHQWXP pV DGDWEi]LV NH]HO NHUHWUHQGV]HU SURJUDPMDLUD vonatkozik. Dokumentum és adatbázis publikáló rendszer A rendszer célja a rendszerben karbantartott dokumentumok és adatbázisok egységes NHUHWUHQGV]HUEHQ W|UWpQ NH]HOpVH D WDUWDORP UHSOLNiFLyMD pV SXEOLNiOiVD :HE V]HUYHUUH $ dokumentumok és az adatbázisok kezelése egységes keretrendszerben történik. A dokumentumok és adatbázisok leíró információit és kapcsolatait osztott adatbázisban tartjuk

nyilván, melyek replikációs kapcsolatban állnak egymással. Az adatbázisok az adatbázis szerveren, a dokumentumok fájlszerveren kerülnek elhelyezésre. 4.2. A rendszer tartalma, információs alrendszerek Az információs alrendszerek a pályázatban céOXO NLW&]|WW LQIRUPiFLyV FVRSRUWRN J\&MWpVpUH feldolgozására, felhasználására és publikálására szolgálnak. Az alrendszerekben, illetve információcsoportokban azok kezelését terveztük, amelyeket a jelenlegi megítélésünk szerint biztosítani kell, illetve a NRQ]RUFLXPWDJMDLP&N|GWHWQLWXGQDNPDMG(QQHNRNDUpV]EHQD] hogy bizonyos alrendszerek kialakításának bizonyos alapjai már léteznek, míg mások tartalmát, mint új alrendszert meg kell tervezni. Ebben számos nehézség van mind az információforrás feltérképezése az információ szolgáltató megnyerése (személyi és vállalkozói adatok védelme) és az adatszolgáltatás érdekeltségének kialakítása terén. Az LQIRUPiFLyVDOUHQGV]HUHNWtSXVDLWDN|YHWNH]iEUDPXWDWMD

ly

a ó ir

to k Aa

gyü dat

ra i in fo r m á c i ó k

Do ku j t é se n a l a p u l ó i n f o r m m en áci ók tu

lá s a

E le

ká

k tr

b li

on

pu

ik u

ok

sf

m

o

K am a

L

(J\HWHP NXWDWiVL

In tern et szolg á lta tá s + in fo r m á ció és a d a tb á z is

i so

iF

VD G

iVL

a Ad

RPU

LQ I

áz

k

rm

tb

fo

V

NW DQ

in

L

P

k

DO

áci

RG

+W

NLU

WW

V ]D

]D

á so

lin k e

k

S zö v eg e s - d o ku m . In fo rm á c ió bá z is

óf orr

R elá ció s a d a tbá z is

Kü

lsõ

Információs alrendszerek típusai 4.3. Egyetemi kutatási, szakirodalmi, szaktanácsadási, információk Ebben az információs csoportban több olyan rész található, amely multimédia elemek felhasználásával készül. Ilyenek az intézményi egységek szaktanácsadási tevékenységeinek bemutatása, kutatási, fajtanemesítési eredmények NpSHNNHO JUDILNRQRNNDO W|UWpQ ismertetetése, valamint szakkönyvek ismertetése. A DATE Nyíregyházi Kutató Központjának „Nemesített és fenntartott növényfajtái” és „Homokjavító vetésforgók a Nyírségben” kutatási eredményei találhatók a rendszerben. A tájkutatóintézetek a hozzájuk tartozó bemutató mintagazdaságokkal, valamint az általuk felvállalt szaktanácsadással a jelenleginél sokkal többet tehetnek a termelésfejlesztésért, a tájkörzet arculatának kialakításáért, hiszen a kutatási eredmények ezáltal közvetlenül kerülnek át a termelésbe, az innovációs folyamat OHU|YLGtWKHW ( UHQGV]HU LV UpV]EHQ KR]]iMiUXOKDW D HUHGPpQ\HLN LVPHUWHWpVpKH] D] LVPHUHW továbbításhoz. A rendszerben 16 faj 55fajta részletes ismertetése található. A Kutató Központ másik anyagában a homokjavító vetésforgó kísérleteket ismerteti, melyeket 1929-ben állította

be Westsik Vilmos, és 1931-EHQpUWpNHOWHHOV]|U$NtVpUOHWDPHO\KiURPV]DNDV]RVpV négyszakaszos vetésforgót foglal magába, a világon egyedülálló módon modellezi a parlagoltatás, szalma, istálló- pV ]|OGWUiJ\i]iV YDODPLQW D P&WUiJ\i]iV WDODMWHUPpNHQ\VpJUH gyakorolt hatását. A kísérlet tudományos értékét növeli, hogy a kiterített vetésforgóban minden évben minden növény elvetésre kerül, így a kezelések vonatkozásában több, mint 60 éves adatsor áll a kutatók rendelkezésére, hogy a homoki gazdálkodás szempontjából két OHJIRQWRVDEE Q|YpQ\ D UR]V pV D EXUJRQ\D WHUPpVEHIRO\iVROy WpQ\H]LW WDQXOPiQ\R]]iN $ multimédia elemek nem maradnak ki a termelési, ár és növényvédelmi informácLyNN|UpEO sem, képek, ábrák, grafikonok formájában. Ugyancsak fontos terület az elektronikus publikációk köre, melyben jelenleg napilapok és szaklapok (például az Agrárkamarai Híradó) kerülnek publikálásra. 5. Egyetemi oktatási tananyagok Az egyetemi oktaWyN pV N|V]|QKHWHQ D] DJUiULQIRUPDWLNDL V]DNirány keretében folyó multimédia oktatásnak hallgatók is egyre többen készítenek oktatási vagy oktatáshoz kapcsolódó szakmai tananyagot. Így például a számítógép hálózatok tantárgy keretében egyéni és csoportos IHODGDWNpV]tWpVNHUHWpEHQNpV]OQHNZHEROGDODNUHQGV]HUHN$IHMOGpVL WUHQGHN DODSMiQ H IRO\DPDW WRYiEEYLWHOH HUVtWpVH V]NVpJHV pV D] RNWDWiVL WDQXOiVL információs rendszer fejlesztések fontos alapját képezik a multimédia technológiák [7], [12]. 6. Az információ technológiaIHMOGpVLirányai A multimédia technológia szerteágazó térhódítása, a szöveg, adat, kép, animáció, hang, video NO|QE|] WHFKQLNiNNDO W|UWpQ NH]HOpVH LQWHJUiOiVXN V]LQNURQL]iOiVXN, újabb és újabb fejlesztések szinte lehetetlenné teszik átfogó ismertetésüket. Ezért csak a témakör V]HPSRQWMiEyO QpKiQ\ IRQWRV IHMOGpVL WHQGHQFLiW IHMOHV]WpVW DONDOPD]iVW NtYiQXQN megemlíteni. Egyre több egyetemi környezetben jelenik meg és már nagyon sok példa található tananyagokat tartalmazó, oktatási, távoktatási rendszerre. Egy komplexebb megoldást mutat be Shi-Kuo Chang a Multimédia mikro-egyetem cikkében [2] (a rendszer a http://www.ksi.edu cimen található). Az intelligens távoktatási rendszerben a publikáló, az adminisztrátor, az oktató, a tanácsadó alrendszerek találhatók. A V]HU]iOWDOKDV]QiOWSXEOLNiOyPRGXODV]|YHJ hang, képek, viedo együttes kezelésére képes. Egy másik projektben a Networked Expertise, Advice, and Tuition (NET) rendszert fejlesztettek ki, mely public domain technológiát használ és amely képes video, audio, text alapú kommunikáció, „whiteboarding” és alkalmazás megosztásra platform független környezetben [14] $ UHQGV]HUUO LQIRUPiFLyN D http://www.aber.ac.uk/~dcswww/NEAT/ címen található. Természetesen az információs rendszerek szélesebb körében, a gazdasági információs rendszerekben, különösen a marketing területén is egyre intenzivebb a multimédia alkalmazása. Ezeket az igényeNHW D IHMOHV]WN LV SUREiOMiN NLHOpJtWHQL$IHMOHV]WHV]N|]|NVRNDViJDMHOHQLNPHJDPHO\HNWiPRJDWMiND]HJ\HGHNN|]|V IHMOHV]W PXQNiMiW [15] ,O\HQ DONDOPD]iVIHMOHV]W D 7DOHULHQ cég SmartSockets IHMOHV]W UHQGV]HUH PHO\EHQ D UpV]WYHYN OHKHWQHN /$1 :$N hálózatban, az Interneten bárhol, bármilyen platformon (http://www.talerian.com). Az Allaire cég Cold Fusion rendszere szintén OHKHWYp WHV]L D FVRSRUWPXQNiW D SURMHNW N|]|V WiYROL PyGRQ W|UWpQ KR]]iIpUpVpYHO (http://www.allaire.com) $ V]iPRV IHMOHV]W HV]N|] N|]O YpJO D] $GREH *R/LYH :HE publikáló rendszerét emlitjük meg amely a CyberServer, CyberStudio (egy Web terYH] – PHQHG]VHO) pV D &\EHU:ULWHU NRPSRQHQVHNEO iOO http://www.golive.com). A vezeték nélküli

technológiák, a TV a multimédia dokumentumok kezelése mind olyan területek, amelyeken U|YLGLGQEHOOMHOHQWVYiOWR]iVRNOHV]QHN Irodalom [1]

ANNEVELINK, E.; HUISMAN, W.: 1991. Agro Informatics in the Netherlands. Agroinformatica Jurnal of the Dutch Society for Informatics in Agriculture volume 4 no 3 June 1991.

[2]

CHANG, S-K.: 1998. A Multimedia Micro-University IEEE Multimedia

[3]

FRANC, R.C.: 1987. Agricultural Information Systems and Services. Annual Review of Information Science and Technology (ARIST), Volume 22 Martha E. Williams, Editor. Published for the American Society for Information Science (ASIS) By Elsevier Science Publishers B.V. 294-334.

[4]

HARNOS, ZS.: 1994. 0H]JD]GDViJL pV pOHOPLV]HULSDUL DGDWEi]LVRN D .HUWpV]HWL pV Élelmiszeripari Egyetemen. $*5,%$6( 0H]JD]GDViJL $GDWEi]LVRN :RUNVKRS 'HEUHFHQ 1994. október 26 - 27.

[5]

HARS, S. B.: 1996. Farm information systems: current trends and future perspectives. ICCTA'96/VIAS/NNAA congress on ICT application in Agriculture, Wageningen, June 16-19, 1996. 3-17.

[6]

HERDON M.: 1993. Informatikai szolgáltatások és fejlesztések. 2UV]iJRV 0H]JD]GDViJL 6]DNWDQiFVDGiVLpV,QIRUPDWLNDL1DSRN$0DJ\DU0H] JD]GDViJ0HOOpNOHte, 1993. augusztus, 18-20. oldal. Szerkesztette Dr. Kecskés László, Molnár József, Viniczai Sándor, Kiadja a 0DJ\DU0H]JD]GDViJ.IW%S9.RVVXWKWpU

[7]

HERDON, M. - TAMÁS, J.: 1997. Internet and Intranet as Tools for Landuse Training. Soil, Water and Environment Relationship. Land Use and Soil Management. Edited by György Filep Agricultural University of Debrecen. Debrecen, 1997. 295-303. oldal. ISBN 963 0495 015 [8] HERDON, M.: 1997. Agroinformatics Curriculum and Education. Why and how we need training agroinformatics experts ? Demeter Conference. European Higher Education Conference on Virtual Mobility - Information and Communication Technologies in Agriculture and Related Sciences (Video conferencing), Gent-Copenhagen-Montpellier, June 16-17,1997. Lecture. Real Audio on the Internet: http://www.wau.nl/natura/ra/demet1.html. [9] HERDON, M.; KOVÁCS, Gy. Dr.; STIEGELMAYER, I.; SZEGEDI, J.: 1993. Hollandiai PXOWLPpGLD WDQXOPiQ\~W WDSDV]WDODWDL ,QIRUPDWLND D IHOVRNWDWiVEDQ. Országos konferencia kiadvány. Debreceni Universitas * Debrecen, 1993. Szeptember 1-3. 790-795. [10] HERDON, M.; KOVÁCS, Z.; SZEGEDI, J.: 1997. 5HOiFLyV DGDWEi]LVNH]HO UHQGV]HUHN alkalmazása a magyar állattenyésztési adatbázis fejlesztésekben és használata WWW -en. 5HOiFLyV $GDWEi]LVNH]HO N ,,, 0DJ\DURUV]iJL .RQIHUHQFLiMD  -DQXiU  -30. Konferenciakiadvány 149-155 o. FAIR Információs Rendszerek - NJSZT. [11] HERDON, M.; KOVÁCS, Z.; SZEGEDI, J.; TÓTH, A. B.: 1996. WWW multimédia interfész adatbázis használathoz az Interneten Informatika a felsõoktatásban ’96 - Networkshop ’96 konferencia Debrecen 1996. Augusztus.27-30. Kiadvány II. kötet 922-927. Debreceni Universitas ISBN 963 0470 26 8 [12] HERDON, M.; TAMÁS, J.: 1998. Development of regions with an integrated GIS environment in northeast Hungary. 4th EC-GIS Workshop, Budapest, Hungary 24-26 June. 1998. (Under publishing in EC proceedings) [13] HOUSEMAN, C. I.: 1991. Agro Informatics in the United Kingdom. Agroinformatica Jurnal of the Dutch Society for Informatics in Agriculture, volume 4 no 3 June 1991. [14] RATCLIFFE, M.; DAVIES, T. P. ; PRICE G.: 1999. Remote advisory Services: A NEAT Approach IEEE Multimedia 1999 January-March [15] REIN, L.: 1998. Collaboartive Development Tool Roundup. IEEE Internet Computing. 1998 November-December.