Települési hulladékkezelő létesítmények fajlagos beruházási költségei

Köztisztasági Egyesülés

Települési hulladékkezelő létesítmények fajlagos beruházási költségei

Gárdony 2006. március 30.

1

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................................ 2 1. A HULLADÉGETŐ-MŰ ....................................................................................................................................... 5 1.1 EURÓPAI HELYZETKÉP ....................................................................................................................................... 5 1.2 A TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁS ELVI LEHETŐSÉGEI ......................................................................... 6 1.3 FŐBB EURÓPAI IRÁNYZATOK A TERMIKUS HULLADÉKKEZELÉS TERÜLETÉN ............................................... 6 1.4 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁNAK MAGYARORSZÁGI .............................. 7 LEHETŐSÉGEI ............................................................................................................................................................ 7 1.5 TECHNOLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK ÉS SZEMPONTOK ................................................................................... 7 1.6. ELLÁTÁSI KÖRZETNAGYSÁG..................................................................................................................... 10 1.7. ÉGETŐ EGYSÉGEK SZÁMA......................................................................................................................... 10 1.8. A HULLADÉK FŰTŐÉRTÉKE ....................................................................................................................... 11 1.9. HULLADÉKÉGETŐK LÉTESÍTÉSE, BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ...................................................................... 11 1.9.1 Hagyományos hulladékégető-művek................................................................................................... 11 1.9.2 Könnyű frakciót tüzelő hulladékégető-művek ..................................................................................... 12 1.10. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK .................................................................................................................... 12 2. A HULLADÉKLERAKÓK ................................................................................................................................. 13 2.1. A DEPÓNIATÉR BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEI .......................................................................................................... 13 2.2. AZ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK KÖLTSÉGBECSLÉSE .......................................................................... 15 2.3. A HULLADÉKKEZELŐ GÉPEK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGE ...................................................................................... 16 2.4. AZ ÉPÜLETEK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGE ............................................................................................................. 16 2.5. A LERAKÓK ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEINEK ELEMZÉSE .................................................................................... 19 2.6. A HULLADÉKLERAKÓK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGTÉNYEZŐI:................................................................................... 19 3. MECHANIKAI-BIOLÓGIAI ELŐKEZELŐ ................................................................................................... 23 3.1. MECHANIKAI- BIOLÓGIAI ELŐKEZELÉS MARADÉK FRAKCIÓ DEPONÁLÁSÁVAL ................................................ 23 3.2. MECHANIKAI ELŐKEZELÉS MARADÉK FRAKCIÓ ÉGETÉSÉVEL .......................................................................... 24 3.3. MECHANIKAI-BIOLÓGIAI ELŐKEZELŐ KIALAKÍTÁSA ........................................................................................ 27 3.3.1. Mechanikai előkezelő .............................................................................................................................. 27 3.2.2. Biológiai kezelő rész................................................................................................................................ 27 3.4. MECHANIKAI -BIOLÓGIAI ELŐKEZELŐ BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEI ...................................................................... 28 3.5. MECHANIKAI-BIOLÓGIAI ELŐKEZELŐ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEI .................................................................... 30 4. INERT HULLADÉKLERAKÓK........................................................................................................................ 33 4.1. INERT HULLADÉKLERAKÓK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEI: ..................................................................................... 33 4.2. INERT HULLADÉKLERAKÓK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEI:......................................................................................... 34 5. INERT HULLADÉK ELŐKEZELŐ.................................................................................................................. 35 6. ÁTRAKÓÁLLOMÁS........................................................................................................................................... 38 6.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK .................................................................................................................................. 38 6.2. AZ ÁTRAKÓÁLLOMÁS LÉNYEGI ELEMEI ........................................................................................................... 38 6.3. AZ ÁTRAKÓ ELHELYEZÉSE, TELEPÍTÉSE ........................................................................................................... 38 6.4. AZ ÁTRAKÓ TERÜLETIGÉNYE, MŰSZAKI FELSZERELTSÉGE ............................................................................... 39 6.5. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................... 40 6.6. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ................................................................................................................................ 40 6.7. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ............................................................................................................................. 41 7. VÁLOGATÓMŰVEK.......................................................................................................................................... 43 7.1. VÁLOGATÓMŰVEK MAGYARORSZÁGON .......................................................................................................... 43 7.2. VÁLOGATÓMŰVEK JAVASOLT TELEPÍTÉSI SZEMPONTJAI.................................................................................. 43 7.3. VÁLOGATÓMŰVEK KAPACITÁS-MEGHATÁROZÁSA .......................................................................................... 44 7.4. VÁLOGATÓ MŰVEK MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA .................................................................................................... 45 7.5. A VÁLOGATÓMŰVEK BERUHÁZÁSA ................................................................................................................. 46 7.6. VÁLOGATÓMŰ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGIGÉNYE .............................................................................................. 47 8. KOMPOSZTÁLÓ................................................................................................................................................. 52 8.1 A BIOHULLADÉK KEZELÉS SZEREPE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN............................................................... 52

2

8.2 JOGI ÉS MŰSZAKI SZABÁLYOZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ............................................. 52 8.2.1. Az uniós tagállamok helyzete .................................................................................................................. 52 8.2.2. Hazai előírások ....................................................................................................................................... 52 8.3. KOMPOSZTÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK, KOMPOSZTÁLÓ TELEPEK MÉRETEZÉSE....................................................... 54 8.3.1. Komposztálási technológiák és rendszerek ............................................................................................. 54 FÉLIG ZÁRT RENDSZEREK ....................................................................................................................................... 55 ZÁRT RENDSZEREK STATIKUS ÉPÍTMÉNNYEL .......................................................................................................... 55 8.3.2. Biohulladékok mennyisége ...................................................................................................................... 56 8.4. KOMPOSZTÁLÓ TELEPEK FAJLAGOS LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEI ................................................ 57 8.5. NYITOTT RENDSZERŰ FORGATÁSOS KISPRIZMÁS KOMPOSZTÁLÁS ................................................................... 59 8.5.1. Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m3)......................................................................................... 59 8.5.2. Nyersanyag-feldolgozás: 5 000 t/év (8400 m3)........................................................................................ 63 8.5.3. Nyersanyag-feldolgozás: 10 000 t/év (16 700 m3)................................................................................... 66 8.5.4. Nyersanyag-feldolgozás: 25 000 t/év (42 000 m3)................................................................................... 69 8.6. NYITOTT RENDSZERŰ FORGATÁSOS TÁBLAPRIZMÁS KOMPOSZTÁLÁS .............................................................. 72 8.6.1. Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m3)......................................................................................... 72 8.6.2. Nyersanyag-feldolgozás: 5 000 t/év (8400 m3)........................................................................................ 72 8.6.3. Nyersanyag-feldolgozás: 10 000 t/év (16 700 m3)................................................................................... 76 8.6.4. Nyersanyag-feldolgozás: 25 000 t/év (42 000 m3)................................................................................... 79 8.7. SZEMIPERMEÁBILIS MEMBRÁNNAL TAKART, ZÁRT, MOBIL RENDSZER ............................................................. 82 8.7.1. Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m3)......................................................................................... 82 8.7.2. Nyersanyag-feldolgozás: 5 000 t/év (8400 m3)........................................................................................ 85 8.7.3. Nyersanyag-feldolgozás: 10 000 t/év (16 700 m3)................................................................................... 89 8.7.4. Nyersanyag-feldolgozás: 25 000 t/év (42 000 m3)................................................................................... 92 8.8. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................................................. 95 8.8.1. Fajlagos költségek................................................................................................................................... 95 8.8.3. Gépek, berendezések költségei: ............................................................................................................... 96 8.8.4. Beruházási költségek összesítése: ........................................................................................................... 97 9. HULLADÉKUDVAROK ..................................................................................................................................... 98 9.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK .................................................................................................................................. 98 9.2. A HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR ELHELYEZÉSE, TELEPÍTÉSE................................................................................. 98 9.3. A HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR FUNKCIÓI ........................................................................................................... 98 9.4. A HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAROK ÁLTAL BEGYŰJTHETŐ HULLADÉKOK ............................................................. 98 9.5. HULLADÉKMENNYISÉG .................................................................................................................................... 99 9.6. A HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR LÉTESÍTMÉNYEI.................................................................................................. 99 9.7. A HULLADÉKUDVAR MINIMÁLIS (MŰSZAKI) FELSZERELÉSE ........................................................................... 100 9.8. A HULLADÉKUDVAR MŰKÖDÉSI RENDJE ........................................................................................................ 100 9.9. NYILVÁNTARTÁS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ........................................................................................................... 101 9.10. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ................................................................................................................................ 101 9.11. A HULLADÉKUDVAROK HÁLÓZATÁNAK KIALAKÍTÁSA ................................................................................ 102 9.12. TÉTELES KÖLTSÉGKALKULÁCIÓ EGY MEGVALÓSULÓ HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR KIALAKÍTÁSÁHOZ ........... 102 10. LOMTALANÍTÁS ........................................................................................................................................... 105 11. HULLADÉKGYŰJTŐ SZIGET ..................................................................................................................... 107 11.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK .............................................................................................................................. 107 11.2. GYŰJTŐSZIGETEK TELEPÍTÉSÉNEK HAZAI TAPASZTALATAI .......................................................................... 107 11.3. GYŰJTŐSZIGETEK JAVASOLT TELEPÍTÉSI SZEMPONTJAI ............................................................................... 109 11.4. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK ............................................................................................................................ 110 11.5. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ......................................................................................................................... 111 12. A HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV GYŰJTÉS .............................................................................................. 113 12.1. HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV GYŰJTÉS ESZKÖZEI ............................................................................................ 113 12.2. HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV GYŰJTÉS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGE ...................................................................... 114 12.3. HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGE ................................................................................. 114 13. UTAK KÉSZÍTÉSÉNEK FAJLAGOS KÖLTSÉGEI .................................................................................. 115 15. HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSA .......................................................................................................... 117 15.1. A HULLADÉKLERAKÓ LEZÁRÁSÁVAL ÉS UTÓGONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ................ 117 15.2. REKULTIVÁCIÓT MEGELŐZŐ TANULMÁNYOK, TERVEK, ENGEDÉLYEZÉS ...................................................... 118 15.2.1. Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat költségei ......................................................................... 118

3

15.2.2. A lezárás tervdokumentációjának elkészítése...................................................................................... 119 15.3. A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁVAL, UTÓGONDOZÁSÁVAL, REKULTIVÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ................................................................................................................................................. 119 15.3.1. Takaróréteg eltávolítása ..................................................................................................................... 119 15.3.2. A felső záró-réteg rendszer kialakításával kapcsolatos követelmények („A” típusú hulladéklerakó) 120 15.3.3.„A” típusú hulladéklerakó ................................................................................................................... 120 15.3.4. Meglévő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos követelmények, ha a hulladéklerakó létesítésénél alkalmaztak mesterséges szigetelést „B” típusú hulladéklerakó................................................................................................................................................. 122 15.3.5. Meglévő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló, mesterséges szigetelés nélkül létesült hulladéklerakó vagy hulladéklerakás céljára használt terület rekultivációjával kapcsolatos követelmények 123 15.3.6. A 2001. január 1-jén üzemelő lerakó rekultivációja .................................................................... 123 15.3.7. A 2001. január 1-jén már nem üzemelő lerakó rekultivációja („E” típusú hulladéklerakó) .............. 124 15.4. A LEZÁRÁS KÖLTSÉGE ................................................................................................................................. 128 15.4.1.Az átmeneti felső záró-réteg rendszer költsége: ................................................................................... 128 15.4.2. A végleges felső záró-réteg rendszer kiépítésének költsége ................................................................ 128 15.5. A LERAKÓ FELSZÁMOLÁSA („F” TÍPUSÚ HULLADÉKLERAKÓ) ...................................................................... 130 15.5.1. Lerakó felszámolásával kapcsolatos általános követelmények ........................................................... 130 15.5.2. Lerakó felszámolás költségei............................................................................................................... 131 15.6. KIEGÉSZÍTŐ ÉPÍTMÉNYEK, GÉPÉSZET ........................................................................................................... 132 15.6.1. Monitoring rendszer kiépítése ............................................................................................................. 132 15.6.2. Csapadékvíz elvezető rendszer ............................................................................................................ 132 15.6.3. Gázgyűjtőrendszer............................................................................................................................... 132 15.7. UTÓGONDOZÁS ............................................................................................................................................ 133 15.8. BERENDEZÉSEK, ÉPÍTMÉNYEK ELBONTÁSA .................................................................................................. 133

4

1. A HULLADÉGETŐ-MŰ 1.1 Európai helyzetkép Európában jelenleg több mint 400 nagyteljesítményű kommunális hulladékégető működik (mintegy 50 millió t/év beépített égetési kapacitással), ebből Magyarországon egyetlen egy, Budapesten. Figyelembe véve a hulladékok hasznosítását egyértelműen támogató rendelkezéseket, valamint azt, hogy a jövőben csak igen korlátozott mértékben lehet majd anyagában vagy energetikailag még hasznosítható hulladékot lerakni, mindenképpen indokolt, hogy Magyarországon további települési szilárd hulladékégetők létesüljenek. Az égetőművek létesítésével kapcsolatban az utóbbi időben Európa-szerte kialakult egy feltételrendszer, mely a következő főbb szempontokkal jellemezhető: - A 2000/76/EC EU irányelv igen széleskörűen szabályozza a hulladékégetők létesítésének és üzemeltetésének, valamint ellenőrzésének környezetvédelmi feltételeit (beleértve a levegőtisztaságot, a szennyvízkezelést, a maradékanyagok elhelyezését). - Az említett irányelvben foglalt követelmények teljesítését számos kipróbált, kellő referenciával rendelkező technológiai rendszerrel lehet biztosítani. Ezen túlmenően a piaci verseny körülményei között számolni kell a technológiai fejlesztés folyamatosságával is. - Az IPPC irányelv figyelembevételével az Európai Unión belül kidolgozásra került hulladékégetésre vonatkozó BAT (elérhető legjobb technika).

a

- Figyelembe véve az egyes országok adottságainak (hulladék keletkezés, társadalmi szokások, éghajlati viszonyok, helyi preferenciák stb.) különbözőségét, az egységes Európai Uniós irányelv és a BAT természetesen nem jelentheti azt, hogy minden egyes országban azonos lesz a hulladékgazdálkodás optimálisnak tartott struktúrája. Ezen belül nyilván lesznek indokolt különbségek az egyes hulladékégetők még gazdaságosnak tekinthető nagyságára, lakossági vonzáskörzetére, választott hőhasznosítási rendszerére vonatkozóan. - Adott tehát egy jól szabályozott követelményrendszer és adottak az egyes országok gazdasági, éghajlati, szokásrendi stb. különbözőségei. Ennek következményeképpen a különböző országok és régiók nem tekintik feltétlenül ugyanazt a rendszert, vagy teljesítmény nagyságrendet ideálisnak a saját viszonyaikra, hanem minden régió egyedi, körültekintő vizsgálattal állapítja meg, hogy számukra milyen teljesítmény nagyság és technológiai megoldás tekinthető gazdasági és környezetvédelmi szempontból optimálisnak. Az utóbbi időben Európában több olyan országban is „beindult” a szemétégetőművek építése, ahol eddig döntően a lerakás volt jellemző. Portugáliában 2000. óta 3 új szemétégetőművet helyeztek üzembe (Lisszabon, Portó, Madeira), Csehországban is már 3 települési szilárd hulladék égetőmű működik (Prága, Brno, Liberec) és Szlovákia is 2 kommunális égetőművel rendelkezik (Pozsony, Kassa). Ausztriában hosszú ideig csak a 2 bécsi égetőmű üzemelt, azonban ma már 8 égetőmű működik és folyamatban van két további égetőmű létesítése. Összességében tehát megállapítható, hogy Európában a hulladékok égetése, termikus hasznosítása egyre növekvő és lényegesen nagyobb szerepet tölt be a hulladékgazdálkodásban, mint Magyarországon.

5

1.2

A termikus hulladékhasznosítás elvi lehetőségei

1. Tüzelés (hétköznapi szóhasználattal égetés) kifejezetten hulladéktüzelésre létesített berendezésekben (pl.: rostélyos rendszerű, fluidágyas, forgódobos) vagy együtt-égetés más, hagyományos tüzelőanyagokkal energetikai vagy ipari berendezésekben (pl. erőművi kazánban, cementgyári kemencében). 2. Pirolízis (más néven kigázosítás) 3. Elgázosítás 4. Fentiek kombinációja 5. Plazmatechnológia 1.3

Főbb európai irányzatok a termikus hulladékkezelés területén



Az új - korábban sokat ígérő - pirolízisen és elgázosításon alapuló rendszerek a szilárd települési hulladékokra eddig nem váltak be. A műszaki problémákon túl kiderült, hogy ezeknél a berendezéseknél sem a beruházási költségek, sem az üzemeltetési költségek nem alacsonyabbak, mint a hagyományos berendezéseknél. Bezárásra és elbontásra került a Siemens svélező-égető eljárás alapján épített üzemi létesítmény Fürthben és szintén bezárták két éves, problémákkal teli üzembe helyezési időszak után a Thermoselect technológián alapuló Karlsruhe-i létesítményt is. Jelenleg Európában nem terveznek nagyüzemi berendezést egyik említett technológiára sem.



A plamzatechnológia a rendkívül magas üzemeltetési költségek és viszonylag kis egységteljesítmény miatt bizonyosan nem jelent versenyképes alternatívát a települési szilárd hulladékok számára.



A hagyományos módon gyűjtött un. maradék települési szilárd hulladék tüzelésére gyakorlatilag egységesen továbbra is a hagyományos rostélytüzelésű rendszereket alkalmazzák.



A települési szilárd hulladékból kiválasztott könnyű frakciók (papír, műanyag stb.) tüzelésére a következő rendszerek terjedtek el: - rostélytüzelés (vízhűtésű rostélyelemekkel) - Rowitec rendszerű fluidágyas tüzelés - cirkofluid rendszerű fluidágyas tüzelés



Az utóbbi időben a hagyományos energetikai és ipari eljárásoknál is „felfedezték” a hulladékok termikus hasznosításában rejlő lehetőségeket és gazdasági előnyöket. Várható az un. együtt-égetés terjedése, pl. cementgyáraknál és erőműveknél.



A települési szilárd hulladékok termikus kezelésére energiahasznosítással működő berendezéseket lehet létesíteni.



Az energiahasznosításon belül a kapcsolt villamosenergia- és távhőtermelésre törekednek.



Az utóbbi időben létesített égetőművek üzemkészsége lényegesen jobb a korábbiakénál (ma már 7.500-7.800 h/év üzemórával lehet számolni).



A tüzelésszabályozásnál és egyáltalán a technológiai rendszer optimalizálásánál meghatározóvá vált a számítógépes irányítási rendszer.

6

a

jövőben

kizárólag



A korszerű füstgáztisztítás és maradékanyag kezelés ma már elengedhetetlen része a termikus hasznosításnak. A füstgáztisztításnál az utóbbi időben a szennyvízmentes technológiák terjednek.

1.4

Települési szilárd hulladékok termikus hasznosításának magyarországi lehetőségei

Az európai tapasztalatokat és trendeket figyelembe véve, Magyarországon reálisan a következő technológiák, illetve megoldások jöhetnek szóba: - Az un. maradék hulladék (a szelektív gyűjtésen kívül, hagyományos módon gyűjtött hulladék) tüzelésére rostélytüzelést célszerű alkalmazni. A maradék hulladék átlagos fűtőértékét alapul véve (7.000-9.000 kJ/kg) elégséges levegő hűtésű rostélyok alkalmazása. - A települési szilárd hulladékból kiválasztott könnyű frakció (papír, műanyag stb.) tüzelésére a következő rendszerek javasolhatók: - rostélytüzelés (a magasabb fűtőérték miatt vízhűtésű rostélyelemekkel) - Rowitec (forgóágyas) rendszerű fluidágyas tüzelés - cirkulációs rendszerű fluidágyas tüzelés 1.5

Technológiai követelmények és szempontok Minden egyes kommunális hulladékégető-műnek tartalmazni kell a következő főbb funkciókat ellátó rendszereket: -

Mérlegelő rendszer, mely szerint automatikus járműazonosítással és regisztrálással rendelkező hídmérleg megállapítja a beszállításra kerülő hulladékok és az elszállításra kerülő szilárd maradékanyagok mennyiségét.

-

Hulladékürítő és tároló rendszer, mely magába foglalja az ürítőrámpát és a szemét tárolását, homogenizálását, tüzelőrendszerbe történő adagolását biztosító bunkerteret. A szemétbunkertérnek a levegőjét folyamatosan el kell szívni és ezt a levegőt kell égéslevegőként bejuttatni a tűztérbe. A bunkertérben legalább 2 db polipmarkolóval rendelkező híddarut kell telepíteni. Biztosítani kell a markolók üzem közbeni cseréjéhez a szükséges szerelőterületet. A markolók hulladékadagoló garat fölé történő beállása automatikusan kell történjen.

-

Tüzelő és hőhasznosító berendezés, mely biztosítja a hulladékok teljes és tökéletes kiégetését, a tüzeléssel befolyásolható légszennyezők határérték alatt tartását, a keletkező füstgázok minél jobb hatékonyságú hőhasznosítását a tűztérhez kapcsolódó kazánban. Ehhez a rendszerhez tartozik a hulladék beadagoló egység, az égéslevegő ellátás (primer és szekunderlevegő) és a minimális tűztérhőmérsékletet mindenkor biztosító támasztó tüzelőrendszer is.

-

Salakeltávolító rendszer, mely magába foglalja a rostélyról vagy egyéb tüzelőszerkezetről lehulló salak lehűtését, eltávolítását, bunkerben történő gyűjtését, szükség szerinti kezelését, a mágnesezhető fémek leválasztását. Célszerű a tolódugattyús típusú és zárt (párologtató rendszerű) vízhűtésű berendezés alkalmazása a salak hűtésére és folyamatos eltávolítására.

7

-

Füstgáztisztító rendszer, mely gondoskodik valamennyi légszennyező anyag határérték alá történő csökkentéséről, valamint a tisztított füstgázok kéménybe történő juttatásáról. A füstgáztisztító rendszernél szóba jöhetnek mind a nedves, mind a félszáraz rendszerek. A száraz típusú füstgáztisztítókat ma már nem alkalmazzák a viszonylag alacsony leválasztási hatásfok miatt. Az utóbbi időben a kisebb beruházási költségű félszáraz rendszerek terjednek jobban. A félszáraz rendszer mind a beruházás, mind az üzemeltetés szempontjából lényegesen egyszerűbb, mint a nedves rendszer és eleve biztosítja a szennyvízmentességet. A félszáraz rendszerek alkalmazásánál az egyetlen kritikus szempont, amit mérlegelni kell, az a keletkező szilárd maradékanyagok elhelyezhetőségének a kérdése. A nedves rendszereknél ma már szintén általános követelmény a szennyvízmentesség, de ez csak külön bepárló berendezések beépítésével és a szennyvíz egy részének recirkuláltatásával oldható meg. A félszáraz füstgáztisztító rendszer a következő fő elemekből áll: - Pernye előleválasztó berendezés (pl. ciklon). Ennek alkalmazása nem feltétlenül indokolt, de a maradékanyag kezelés szempontjából célszerű, ha a pernye és a füstgáztisztítási egyéb maradékanyag külön kerül leválasztásra, illetve tárolásra. - Abszorber. Az abszorberben mésztej befecskendezésével közömbösítik a savas gázokat (HCl, SO2, HF) és egyben itt történik meg a füstgázok kb. 140 oC-ra történő lehűtése. - Aktív koksz befecskendező berendezés. Az aktív koksz a dioxinok és furánok és a gőzfázisú higany adszorbciós megkötését szolgálja. - Zsákos szűrő A zsákos szűrőben történik a maradék pernye, a reakció sók, a többlet abszorbens és aktív koksz leválasztása. A zsákos szűrőnél mind az elpiszkolódás miatti nyomásveszteség minimalizálása, mind a könnyebb préslevegős impulzusos tisztítás szempontjából a leghatékonyabb a PTFE és poliimid szálakból készített anyag alkalmazása. - Füstgáz szívóventilátor Ez a ventilátor biztosítja és szabályozza a kazán tűzterében a szükséges huzatot. Energiatakarékossági szempontból célszerű frekvenciaváltós motor alkalmazása. Az NOx csökkentésre mind az SCR (szelektív katalitikus), mind az SNCR (szelektív nem katalitikus) rendszer szóba jöhet. Az SNCR rendszernél vagy karbamid, vagy ammónia vizes oldatát fecskendezik be a tűztérbe a nitrogén-oxidok nitrogén gázzá történő redukálásához. A biztonsági szempontokat figyelembe véve célszerűbb a karbamid alkalmazása. Az SNCR rendszert technológiailag a kazánhoz tartozónak kell tekinteni. Magyarországon célszerű az egyszerűbb és költségkímélőbb SNCR rendszer alkalmazása, figyelembe véve a szóba jöhető települési szilárd hulladék átlagos fűtőértékét és ezzel összefüggésben a várható NOx értékeket.

-

Füstgáztisztítási maradékanyag kezelés, melynek célja a maradékanyagok környezeti ártalmasságának csökkentése és megfelelő lerakón történő elhelyezéshez való előkészítése.

8

-

Energiatermelő rendszer. A kazánban előállított hőhordozó közeg hasznosítása történhet villamosenergia termelésre, távhőszolgáltatásra és/vagy technológiai hőszolgáltatásra. Megfelelő fogyasztói háttér esetén ideális megoldást jelent a kapcsolt villamosenergia és távhőszolgáltatás. A kazánnál szóba jöhet mind függőleges huzamú, mind vízszintes huzamú elrendezés. A vízszintes huzamú kazánok üzemeltetési előnye, hogy az üzem közbeni füstgázoldali tisztításra gőzös koromfúvók helyett elégséges un. kopogtató rendszerek alkalmazása. (A kopogtató rendszerek előnye, hogy nem jelentenek eróziós veszélyt a huzamban lévő csőblokkok külső felületére.) A beruházási költség szempontjából azonban előnyösebbek a függőleges huzamú kazánok.

-

Vízelőkészítő és szennyvízkezelő rendszerek.

-

Ellenőrző laboratóriumok (víz-kémiai, hulladék és maradékanyag vizsgálatok stb.).

-

Villamos erőátviteli rendszer

-

Irányítástechnikai és monitoring rendszer, beleértve a központi vezénylő létesítését.

A füstgáztisztító berendezés után a tisztított füstgázban a vonatkozó rendelet és előírások szerint a következő komponensek emisszióját, illetve koncentrációját kell folyamatosan mérni és regisztrálni: CO, HCl, SO2, NOx, por, CxHy, O2, H2O. Ezen túlmenően biztosítani kell a füstcsatornában a mintavételi lehetőséget, egyrészt fenti komponensek ellenőrző mérésére, másrészt a füstgázban lévő nehézfémek és dioxinok, furánok koncentrációjának meghatározására. -

Tűzjelző és tűzvédelmi rendszer.

-

Hírközlési és informatikai rendszer.

-

Szükséges építmények, térburkolatok, épületgépészeti és infrastrukturális rendszerek.

-

Karbantartó műhelyek, anyag-alkatrész raktárak.

-

Szociális-és igazgatási létesítmények. A könnyű frakció tüzelésére létesülő hulladékégető művek technológiája az alábbiakban tér el a fent ismertetett, maradék hulladék termikus hasznosítását végző hagyományos égetőművektől:

- A könnyű frakció leválasztása és előállítása általában külön létesítményben történik (pl. mechanika-biológiai hulladékkezelő műben vagy külön válogató-műben). Ezen technológia (mint előkezelő művelet) nem tartozik a hulladékégető-mű technológiájához. - A könnyű frakciót a tároló bunkerbe kerülés előtt a választott tüzelési mód által megkövetelt méretre aprítani kell.

9

- A tüzelő rostélynak minden esetben vízhűtésűnek kell lenni (tehát csak elő- vagy visszatoló rostélyok jöhetnek szóba). A vízhűtéses rostélyok 12.000-18.000 kJ/kg közötti fűtőérték tartományban jól alkalmazhatók. - A Rowitec rendszer főbb jellemzői a következők: - hulladék aprítás max. 300 mm-re, - téglalap alakú, falazott tűztér, melyet alulról egy kétoldalra lejtő, fúvókákkal ellátott fenéklemez zár le, - a fenékfúvókákon keresztül zónás osztásban különböző sebességgel fújják be a primerlevegőt, és ennek, valamint a ferde un. deflektor lapok irányelterelő hatásának következtében a fluidágyban egymással szemben hengeres örvénylés alakul ki, - a fluidágyba mind a hulladék, mind a homok beadagolása gravitációsan történik (a hulladékot csigás rendszer juttatja a fluidágy fölé), - a fluidágyba recirkulált füstgázt vezetnek be és a fluidágy fölött két sorban szekunder levegőt fújnak be. - a Rowitec rendszer széles fűtőérték tartományban (max. 18.000 kJ/kg-ig) alkalmazható és lehetővé teszi a könnyű frakció és szennyvíziszap együttes égetését is. - A cirkulációs fluidágy főbb jellemzői a következők: - a cirkulációs fluidágyas tüzelést eredetileg széntüzelésre alakították ki, melyet továbbfejlesztéssel alkalmassá tettek hulladéktüzelésre is, - ennél az eljárásnál a 25-100 mm közötti szemnagyságra aprított, jól homogenizált hulladék nem egy definiált örvényágyban ég ki, hanem olyan erős a fluidizáció mértéke, hogy a hulladékokat magával ragadja a felszálló füstgázáram, - a hulladékanyagot pneumatikus úton fújják be az örvénykamrába, ahol a fúvókás kialakítású fenéklemeztől felszálló magas pernyetartalmú füstgáz magával ragadja a hulladékokat, melyek a reaktorban kiégve, egy ciklonban leválasztásra és az örvénykamrába visszavezetésre kerülnek, - a primerlevegőt a fenéklemez fúvókáin keresztül vezetik be és ezzel fluidizálják az örvénykamra alján kialakuló forró pernyeáramokat. Erős turbulencia gondoskodik róla, hogy a cirkuláltatott forró pernye gyorsan keveredik a beadagolt hulladékkal, ami gyors száradáshoz és a hulladékok részleges oxidációjához, illetve gázosodásához vezet. Az örvénykamra alsó harmadánál vezetik be a szekunder levegőt, amivel ellenőrzött és így NOx szegény módon történik az éghető gázok elégetése. 1.6.

Ellátási körzetnagyság A fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek nyilvánvalóan az égetési egység teljesítményének növelésével csökkennek. Optimális körzetnagyság általánosságban nem állapítható meg, de az utóbbi időben külföldi tapasztalatok alapján kb. 200.000 főben határozható meg az a regionális települési népesség, ahol a keletkező települési szilárd hulladékra már célszerűen szóba jöhet égetőmű (termikus hasznosító mű) létesítése.

1.7.

Égető egységek száma Az utóbbi időben olyan mértékben sikerült a tüzelőberendezések és kazánok üzemkészségét növelni, hogy ma már általánosan elfogadott kisebb régiók számára az „egykazános megoldás”. Ezt lehetővé teszi az is, hogy ma már a tüzelőberendezések és kazánok 10

egységteljesítménye lényegesen nagyobb, mint 10-15 évvel ezelőtt volt. Így magyarországi körülmények között - eltekintve Budapesttől - a beruházási költségek jelentősen csökkenthetők, ha az égetőműnél a teljes mennyiség egy égető-berendezésben kerül ártalmatlanításra. Átlagos üzemidőként 7.500-7.800 óra/évet lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy egykazános égetőmű létesítése esetén a településnek, illetve régiónak évente kb. 1000 óra időtartamra kell más megoldást (pl. lerakást) biztosítani a hulladékok ártalmatlanítására. Kétkazános égetőmű esetén értelemszerűen lényegesen rövidebb a lerakást igénylő időtartam (csupán az éves nagykarbantartás kb. 240 órás idejével kell számolni). 1.8.

A hulladék fűtőértéke Figyelembe véve, hogy a termikus hasznosítás hatékonysága jelentős mértékben függ az égetésre kerülő hulladék fűtőértékétől, célszerű meghatározni azt az évi átlagos alsó fűtőértéket, amely fölött már egyértelműen szóba jöhet az égetés. Ez az érték a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű tapasztalatai alapján 6.500 kJ/kg. (Megemlítendő, hogy jelenleg a Hulladékhasznosító Műben eltüzelt települési szilárd hulladék alsó fűtőértéke 7.500-9.000 kJ/kg körül mozog.)

A könnyű frakció átlagos fűtőértéke függ az előzetes kezelés, illetve válogatás módjától, de európai átlagban 14.000 kJ/kg körül mozog. 1.9.

Hulladékégetők létesítése, beruházási költségek

1.9.1 Hagyományos hulladékégető-művek A hulladékégető-művek létesítésénél általában 15-20 évvel számolnak, de az eddigi európai tapasztalatok szerint ezen idő letelte után a nagyobb égetőműveknél mindenütt - általános rekonstrukció végrehajtásával - további 15-20 évvel meghosszabbították az égetőművek működését. Összhangban az előzőekben említett 200.000 fős minimális régió nagysággal, legkisebb kazán egységteljesítményként 10 t/h értéket célszerű figyelembe venni. Az éves égetési teljesítménynél egységesen 7.500 h/év üzemidőt tételeztünk fel. A beruházási költség becslésénél még egységesen feltételeztük, hogy minden esetben a hőhasznosítás villamosenergia termeléssel (tehát turbina-generátor egység beépítésével) történik. A füstgáztisztításnál a legköltségkímélőbb félszáraz eljárást (szennyvízmentes) vettük figyelembe. A füstgáztisztítási maradékanyagok kezelésénél un. szilárdítási eljárást tételeztünk fel. A nitrogénoxidok redukálására az SNCR rendszerrel számoltunk. Fentiek alapján a szóba jöhető teljesítmény tartományokra a következő beruházási költségek becsülhetők magyarországi viszonyokra: éves égetési teljesítmény tonna/év 75.000 112.500 150.000 187.500 225.000

kazánegység száma és teljesítménye tonna/h 1x10 1x15 1x20 1x25 2x15 11

beruházási költség 2005. évi árszinten Mrd Ft 11-14 13-16 15-18 17-20 22-25

1.9.2

Könnyű frakciót tüzelő hulladékégető-művek

Könnyű frakciót tüzelő égetőművek költségére jóval kevesebb adat áll rendelkezésre, mint a hagyományos hulladékégetők esetében. Általános tendenciaként azonban megállapíthatók a következők: - Általában azzal számolnak, hogy települési szilárd hulladékokból kiindulva – az előkezelő technológiától függően – 40-60 tömeg% nyerhető ki tüzelésre alkalmas könnyű frakcióként. - A vízhűtéssel rendelkező rostélyos tüzelésű kazánok fajlagos beruházási költsége magasabb, mint az egyszerű, levegőhűtésű rostélyos kazánoké. - A Rowitec rendszerű fluidtüzelésű berendezések - kizárólag szilárd hulladéktüzelés mellett magasabb beruházási költségűek, mint a rostélytüzelésű berendezések. (A Rowitec berendezések beruházási költsége szilárd kommunális hulladék és szennyvíziszap együttes égetése esetén válik előnyösebbé.) - A cirkulációs fluidágyas tüzelésű berendezések fajlagos beruházási költsége 30 t/h egységteljesítmény alatt magasabb, mint a rostélytüzelésű berendezések esetében. 1.10.

Üzemeltetési költségek

Az üzemeltetési költségek jelentős mértékben függnek az energiaértékesítés - pl. kapcsolt energiatermelés - lehetőségétől, valamint a maradékanyag elhelyezés lehetőségeitől és költségeitől. Ezért az üzemeltetési költségek (beleértve az amortizációt is) az alábbi elég széles intervallumban várhatók: 12.000-18.000 Ft/t (2005. évi árszinten) A magasabb fajlagos beruházási költség miatt értelemszerűen a nagyobb üzemeltetési költségek a kisebb éves égetési teljesítmény mellett várhatók.

12

2. A HULLADÉKLERAKÓK A 22/2001. (X.10) KÖM rendeletnek megfelelő hulladékdepók beruházási és üzemeltetési költségei erősen függenek a depóba történő beszállítás éves mennyiségétől. Ezért célszerű –a hazai lehetőségeknek megfelelően- három különböző méretű depó üzemeltetési költségeit bemutatni. A beruházási költségek becslése az alábbi általános peremfeltételek mellett történt:    



A költségbecslés kizárólag az üzemelés során feltétlenül szükséges beruházási elemeket tartalmazza, a megfelelő kiegészítő berendezésekkel együtt (pl. gázlecsapolás csővezetékei, gázhasznosító mű, stb). A költségbecslés nem kizárólag a „kerítésen belüli” költségtényezőket tartalmazza, azaz különböző infrastrukturális adottságú területek különböző fejlesztési igényeit tükrözi. A költségbecslés során „zöldmezős” beruházás került feltételezésre. A költségbecslés kizárólag a végleges lerakással történő ártalmatlanítás feltételrendszerét jellemzi, a becslés nem tartalmaz egyéb, a korszerű hulladékkezelési folyamatban szükségszerűen meglévő folyamatok (pl. hulladékválogató, gyűjtőedényzet csere, korszerű szállítókapacitások beszerzése, komposztálás, stb) A költségbecslés több, már működő létesítmény részletes költségadatainak jelenértéke, valamint konkrét árajánlatok felhasználásával készült.

2.1. A depóniatér beruházási költségei A depóniatér bekerülési költsége meghatározása esetében a következő feltételrendszer érvényesült: A depótér bekerülési költsége a depótér kubatúrájának kialakítását, a szigetelő rétegsornak a létesítendő lerakótérre eső költségeit (22/2001. (X.10.) sz. KÖM rendelet szerint), a csurgalékvíz kezelő műtárgyak (szivárgók, drénrendszer, csurgalékvíz medence és a hozzá kapcsolódó műtárgyak) és az egyéb, kis értékű műtárgyak (pl. hulladékfogó háló) kialakítását foglalja magába.

13

A depóniatér kialakítását két munkafolyamatra bonthatjuk:  Földmunkák  Műszaki védelem kialakítása Az egyes munkafolyamatok árait az alábbiakban foglalhatjuk össze: Földmunkák Bevágás készítése Töltés építése szállított anyagból Töltés tömörítése Földkitermelés kihorgonyzó árok részére Földvisszatöltés kihorgonyzó árokba tömörítéssel Depónia alap feltöltése agyaggal 2x25 cm vastagságban és elválasztó töltés lefedése agyaggal Agyagszállítás 20 km-en belüli távolságról Tömörítés nagy felületen Trp ≥95 %-ra. Tömörítés Trp ≥ 85 % 1 m3 földmunka átlagára (Ft)

Egységár (Ft/m3) 500 250 150 700

Teljes munkák %-ában 20,00% 20,00% 20,00%

Átlagos ár (Ft) 100,00 50,00 30,00

0,17%

1,22

0,17%

0,70

15,00%

120,00

17,50%

350,00

7,00% 0,17% 100,0%

10,50 0,72 663,14

400 800 2 000 150 410

2.1. számú táblázat Földmunka átlagára A szükséges földmunkákat az alábbiak szerint becsülhetjük:  400 ezer m3-es lerakó – 160 ezer m3  800 ezer m3-es lerakó – 250 ezer m3  1.200 ezer m3-es lerakó – 320 ezer m3

14

Aljzat Műszaki védelem kialakítása (Ft/m2) HDPE lemez fektetése /2,5 mm/ 1 200 hulladéklerakó aljzaton és rézsűn /Átfedési és szabászati veszteség nélkül/ Mechanikai geotextília védelem 750 beépítése HDPE lemezre, 1200 g/m2 /Átfedési és szabászati veszteség nélkül/ Bentonitos szigetelő lemez 1 200 -11 fektetése (k≤10 m/s) /Átfedési és szabászati veszteség nélkül/ Geoelektromos monitoring 250 rendszer építése a tárolótér alsó felületére Kavicsszivárgó réteg fölé 220 eltömődés elleni geotextília beépítése 200 g/m2 /Átfedési és szabászati veszteség nélkül/ Kavicsszivárgó réteg OK 16/32 2 500 beépítése a hulladéklerakó aljzaton Összesen 6 120

Rézsű (Ft/m2) 1 200

750

1 200

250 0

0 3 400

2.2. számú táblázat Műszaki védelme kialakításának fajlagos költségei A műszaki védelem kialakításának költségei az alábbi táblázat segítségével becsülhetők: Szükséges műszaki szigetelés (m2) Völgyfeltöltés aljzat Völgyfeltöltés rézsű Dombépítés aljzat Dombépítés rézsű

400 ezer m3-es lerakó 15.000 45.000 30.000 2.000

800 ezer m3-es lerakó 25.000 75.000 50.000 3.000

1.200 ezer m3-es lerakó 35.000 100.000 70.000 4.250

2.3. számú táblázat Műszaki védelem kialakításának költsége Csurgalékvíz kezelelő berendezések: A berendezések közé az elektromos működtető rendszer, a szűrők, szivattyúk, gyorsító szivattyúk, elektromos vezérlések, automatikus védelmek, a visszapermetezés szerelvényei tartoznak. Árukat erősen befolyásolja, hogy erősen korrozív környezetben használatosak, kitéve az időjárás szélsőséges hatásainak. Depógáz kezelés: A berendezések közé a depógáz összegyűjtésére szolgáló csőrendszer, illetve a gázkezelés berendezései találhatók. 2.2. Az infrastrukturális beruházások költségbecslése

15

Telepi út és térburkolatok: az út és térburkolatok vegyes burkolatúak lehetnek, a telepi közlekedő utak „itatott MacAdam”, a mérlegház és a kerékmosó környéke beton, ill. aszfalt borítású lehet. Térvilágítás: A lerakó műtárgyainak egymáshoz viszonyított elhelyezkedése rendkívül változatos lehet, ezért a térvilágítás bekerülési költsége tág határok közözött szórhat. A jelzett értékek irányadó értékként kerültek meghatározásra, az adatok pontosítása a kiviteli tervek elkészültekor várható. Közüzemi csatlakozás: A közüzemi csatlakozás becsült költségei teljes közüzemi csatlakozás kiépítését feltételezi. Talajvíz figyelő kutak: A hatályos környezetvédelmi jogszabályok minimálisan kettő figyelőkút létesítéssé írják elő, mely kutak létesítési összege erősen függ az altalaj minőségétől és az első vízvezető réteg mélységétől. 12-15 m-es kutak esetében a kutankénti 500 eFt reális bekerülési költségként értékelhető. Kerítés és véderdő telepítés: A hulladéklerakó telekhatárát előírásszerűen be kell keríteni és célszerű min. 3 soros akác véderdővel övezni. E tartozékok bekerülési összege erősen függ a lerakó alakjától és földrajzi méreteitől. A megjelölt adatok nagyságrendjükben megfelelők. 2.3. A hulladékkezelő gépek beruházási költsége Hídmérleg: hídmérlegek alapozással, a mérlegalap tisztítási lehetőségével és az ehhez tartozó szerelvényekkel, valamint a számítógépes nyilvántartási rendszer hardware és software elemeivel együttesen képezi a megjelölt összeget. A hulladékkezelést végző tömörítő és terítő jellegű munkát végző berendezések: a lerakó időszaki beszállítási mennyiségei függvénye. A 100 000 fős ellátási területre elegendő lenne egy kisméretű (20 tonna tömegű) kompaktor, de sajnos már csak nagyobb méretben lehet beszerezni (24-27 tonna). Ez a berendezés mindennemű, a hulladékkezelés témakörébe tartozó feladatot képes e lerakókon ellátni. A 200 000 fős ellátási területhez tartozó beszállítási mennyiség egy kategóriával nagyobb tömörítő berendezés működtetését feltételezi, valamint egy segédberendezés (célszerűen lánctalpas homlokrakodó berendezés) működtetést igényli. A segédberendezés feladata a beérkező hulladék megfelelő rétegvastagságban (0,5 m) történő elterítése, a kompaktor csak a tömörítést végzi. Erre az üzemeltetési költségek optimalizálása céljából van szükség, hiszen a segédberendezés beruházási és fenntartási költsége mintegy harmada egy második kompaktorénak. 2.4. Az épületek beruházási költsége Kompaktor tároló fedett szín: A fedett szín ad helyet a használaton kívüli kompaktornak, az esetleges segédgépnek, valamint a veszélyes hulladék ideiglenes tárolását szolgáló műtárgynak. Mivel általában a hulladéklerakón egyéb műhelyépület nincs, ezért a színt el kell látni szerelő rámpával és biztosítani kell, hogy a kompaktor és a segédgép szervize alatt esetlegesen elcsepegő olaj ne szennyezze a környező talajt. Szociális épület: a szükséges alapterület és a jelenlegi átlagos fajlagos bekerülési összeg (cca. 180 eFt/m2) szorzataként értelmezhető. A szociális létesítmények a minimálisan a fekete-fehér öltözőt, vizesblokkot, mellékhelyiséget, mérlegszobát és egy vezetői irodát tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy a költségbecslési modellek legnagyobbikának az állandó személyzete nem haladja meg a hét főt, ezért feltételezhetően e fenti funkciók betöltésére elegendő egy cca. 75m2 alapterületű épület. 16

Kerékmosó és járulékos berendezések: A kerékmosóban összegyűlő víz hulladékkal szennyezett víznek minősül, valamint a gépjárművekről a mosóvízbe olajszármazékok is kerülhetnek. Ezek kezelése olajleválasztó és ülepítő szerelvények meglétét feltételezi. a kerékmosó megfelelő szilárdságú és a fagyhatásnak is ellenálló méretezésűnek kell lenni. A műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy a medencét követő 15-20 m hosszú útszakasz burkolatáról a kihordott, lecsepegő mosóoldat gravitációs úton visszavezethető legyen a mosótálcába. Célszerű az olajleválasztó és ülepítő műtárgyak kifolyását a csurgalékvíz kezelő medencével összekötni. E fenti követelményeknek történő megfelelés okozza a látszólag túlzott mértékű költségigényt. VÖLGYFELTÖLTÉSES HULLADÉKLERAKÓK BECSÜLT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGE Beruházási egység Tervezett lerakó térfogat: (m3) Földmunkák Műszaki védelem Csurgalékvíz rendszer (Medence, csővezetékek, gépészet, kormányzóaknák, stb.): Depógáz kezelés Depóterület Üzemviteli telep infrastruktúra ( belső utak, térvilágítás, vízrendszer, gázellátás, stb.): A telepi műtárgyak (kerítés, burkolt árok, véderdő, stb.): A telep infrastruktúrájának kiépítése (bekötőút, víz-, elektromos hálózat): Parkosítás Infrastruktúrális beruházások Épületek (Szociális épület, iroda, gépszín, stb.) Labor (felszerelés) Meteorológiai állomás Kompaktor Dózer Billencs Multifunkciónális gép (hótoló, locsoló stb.) Homlokrakodó Hulladékkezelő gépek, egyéb felszerelések Összesen: Fajlagos költség Ft/m3

100 ezer fő (3 200 ezer fő Ha) Ha) 400 000 800 000 106 102 165 785 244 800 408 000

(5 300 ezer fő (7 Ha) 1 200 000 212 205 554 200

40 000 45 000 435 902

55 000 55 000 683 785

70 000 70 000 906 405

35 000

50 000

60 000

40 000

60 000

70 000

110 000 7 500 185 000

160 000 8 000 270 000

180 000 8 500 310 000

35 000 20 000 2 000 75 000 0 22 000

45 000 20 000 2 000 75 000 45 000 22 000

60 000 20 000 2 000 75 000 45 000 22 000

0 25 000

25 000 25 000

25 000 25 000

144 000 799 902 2 000

214 000 1 212 785 1 516

214 000 1 490 405 1 242

2.4. számú táblázat Völgyfeltöltéses hulladéklerakók beruházási költségei

17

DOMBÉPÍTÉSES HULLADÉKLERAKÓK BECSÜLT BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGE Beruházási egység Tervezett lerakó térfogat: (m3) Földmunkák Műszaki védelem Csurgalékvíz rendszer (Medence, csővezetékek, gépészet, kormányzóaknák, stb.): Depógáz kezelés Depóterület Üzemviteli telep infrastruktúra ( belső utak, térvilágítás, vízrendszer, gázellátás, stb.): A telepi műtárgyak (kerítés, burkolt árok, véderdő, stb.): A telep infrastruktúrájának kiépítése (bekötőút, víz-, elektromos hálózat): Parkosítás Infrastruktúrális beruházások Épületek (Szociális épület, iroda, gépszín, stb.) Labor (felszerelés) Meteorológiai állomás Kompaktor Dózer Billencs Multifunkciónális gép (hótoló, locsoló stb.) Homlokrakodó Hulladékkezelő gépek, egyéb felszerelések Összesen: Fajlagos költség Ft/m3

100 ezer fő (3 200 ezer fő Ha) Ha) 400 000 800 000 106 102 165 785 190 400 316 200

(5 300 ezer fő (7 Ha) 1 200 000 212 205 442 850

40 000 45 000 381 502

55 000 55 000 591 985

70 000 70 000 795 055

35 000

50 000

60 000

40 000

60 000

70 000

110 000 7 500 185 000

160 000 8 000 270 000

180 000 8 500 310 000

35 000 20 000 2 000 75 000 0 22 000

45 000 20 000 2 000 75 000 45 000 22 000

60 000 20 000 2 000 75 000 45 000 22 000

0 25 000

25 000 25 000

25 000 25 000

144 000 745 502 1 864

214 000 1 120 985 1 401

214 000 1 379 055 1 149

2.5. számú táblázat Dombépítéséses hulladéklerakók beruházási költségei

18

2.5. A lerakók üzemeltetési költségeinek elemzése A hulladékgazdálkodás teljes költségszerkezetének jelentős költségtényezője a végleges lerakással történő ártalmatlanítás költsége. Kiegészítő adatok a hulladéklerakók éves működési költségei becsléséhez: Fajlagos üzemanyag felhasználás: Az üzemeltetési adatok folyamatos kontrollja adatai során meghatározhatóvá vált a hulladéklerakón tevékenykedő berendezések összes fajlagos üzemanyag felhasználása. A 100.000 főt ellátó lerakókon a kompaktor és a dózer együttes fajlagos fogyasztása eléri a mintegy 1,3 liter/1 tonna hulladék értéket, nagyobb lerakón ez kb. 1 liter. Foglalkoztatottak létszáma: A foglalkoztatottak létszámát –természetszerűleg- az elvégzendő munkamennyiség határozza meg. Napi 50 to hulladék beszállítása esetén (cca 6 gépjármű/nap) a mérlegelési és a hulladékkezelési feladatok elvégzésére egy fő is elegendő, a helyettesítések és az esetleges üzemzavarok elhárítása céljából megfontolandó a két fő állandó alkalmazása. A napi maximum.100 to-s forgalom lebonyolításához 2 fő mérlegkezelő, 1 fő gépkezelő, 1 fő segédmunkás-forgalomirányító és 1 fő kinevezett telepvezető szükséges. A napi 100 to beszállítási mennyiséget jelentősen meghaladó beszállítási mennyiség fogadásához 2 fő gépkezelő, 2fő mérlegkezelő, 2 fő segédmunkás-forgalomirányító és 1 fő főállású telepvezető igényt támaszt, a helyettesítések figyelembe vétele nélkül. Beszállított hulladékmennyiség 50 tonna alatt 50-100 tonna 100 tonna felett

Mérlegkezelő

Gépkezelő

Segédmunkás - Telephelyvezető forgalomirányító

1 2 2

1 1 2

0 1 2

0 1 1

2.6. számú táblázat Egyes lerakók létszámigénye 2.6. A hulladéklerakók működési költségtényezői: Bérköltség+közterhek: A kiegészítő adatok részletezése alapján meghatározott létszámszükségletek és az ilyen területen dolgozók átlagos bérszínvonalának közel megfelelő összeg (a minimálbér 2,5-szerese) szorzatának a közterhekkel és az egyéb személyi jellegű költségekkel növelt értéke. Üzemanyag költség: A fajlagos üzemanyag felhasználás és a beszállított hulladékmennyiség szorzatának és az üzemanyag nettó bekerülési értékének (jelenleg cca. 220 Ft/l) szorzataként előálló összeg. Egyéb anyagjellegű ráfordítások: A lerakón dolgozó tömörítő és segédgépek rendszeres karbantartásából, a véletlen meghibásodásából valamint az egyéb felmerülő anyagjellegű ráfordításokból származó összeg. Hosszú távú átlaga összemérhető az adott lerakón tevékenykedő tömörítő és segéd berendezések amortizációja 50%-ával. Művelési költségek: Ide tartoznak a folyamatos üzemvitelből fakadó feladatok költségei, mint például a napi takarás, töltések, a kazettákat elválasztó gátak építése, szükséges föld kitermelése, vétele, megvásárlása, rakodása, szállítása és elterítése. csurgalékvíz kezelése, gázgyűjtő rendszer üzemeltetése, belső üzemi utak és a hulladék testen lévő utak folyamatos építése, valamint dombépítéses művelési technológia mellett a szintemeléshez szükséges szorítótöltések építése.

19

Ez a költség völgyfeltöltés esetén 575/500/450 Ft/m3, dombépítés esetén 750/650/575 Ft/m3 fajlagos értékkel jellemezhető. Őrzés védelem: A hulladéklerakó 24 órás őrzésének éves díja. A 200.000 fő alatti populációt ellátó hulladéklerakók esetében nappal, valamint délután és éjjel is egy-egy fő, a 200.000 fő feletti populációt ellátó hulladéklerakók esetében nappal egy, délután és éjjel két fő őrszemélyzet biztosítása indokolt. Hatósági díjak, kötelezések: Az összeg tartalmazza a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárások, a monitoring kutak évenként két alkalommal történő vízminta elemzésének díját, az évente két alkalommal történő rágcsálóirtás és az évenkénti öt-hatszori légyirtás költségét, a dolgozók számára kétévente kötelező védőoltások bekerülési összegét, az emelő berendezések időszaki hatósági felülvizsgálatának és a tűzrendészeti felülvizsgálatnak az ellentételezését. Rekultiváció és utógondozás időszaki költségei: A jelenleg üzemelő, vagy a közeljövőben létesülő, a 22/2001. (X.10.) sz. KÖM rendeletnek megfelelő hulladéklerakók esetében a hulladéklerakó hasznos élettartama alatt kell megképezni a rekultiváció teljes összegét, amelynek –várhatóan- egyedüli fedezeteként a hulladékszállítási és kezelési díj tételezhető fel. A rekultiváció egységköltsége a hatályos jogszabályok szerint mintegy 118.450 eFt/ha mértékűre tehető. Egyéb költségek: Nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszközök, telefon és postai díjak, időszaki geodéziai felmérések, depógáz kezelés és gázminta elemzés, költsége, stb. Az összeg becsült értéke cca. 6-10.000 eFt. Amortizációs kulcsok: A depóterület és az infrastrukturális berendezések amortizációs kulcs a depó tervezett 10-12 éves működési időtartamához igazodik, a gépek és berendezések a társasági adóról szóló törvénynek megfelelő kulccsal amortizálandók.

20

Hulladéklerakók becsült éves működési költségei, völgyfeltöltéses lerakó Ellátási terület lélekszáma 100 000 200 000 300 000 Bérköltség+közterhek (eFt) 6 120 15 300 21 420 Üzemanyag költség (eFt) 8 748 17 496 26 245 Egyéb anyag jellegű ráfordítások (eFt) 10 875 16 095 20 663 Művelési költségek 14 950 26 000 35 100 Őrzés, védelem (eFt) 8 727 8 727 14 545 Hatósági díjak, kötelezések (eFt) 1 450 3 500 5 000 Rekultiváció és utógondozás időszaki költségei (eFt) 17 768 29 613 41 458 Egyéb költségek (eFt) 6 000 8 000 10 000 Amortizáció (hulladékkezelő gépek, 14,5%) 20 880 31 030 31 030 Amortizáció (depóterület, 5%) 21 795 34 189 45 320 Amortizáció (Infrastruktúra, 5%) 9 250 13 500 15 500 Amortizáció (épületek, 2%) 700 900 1 200 Összköltség amortizációval együtt (eFt) 127 263 204 350 267 480 Egy ellátott főre eső működési ktg. (Ft/fő) 1 273 1 022 892 Egy to-ra eső működési ktg. (eFt/to) 4 895 3 930 3 429 Egy db 110 literes edény lerakási díja (Ft/ürítés) 81 65 57 2.7. táblázat Völgyfeltöltéses hulladéklerakók működési költségei

21

Hulladéklerakók becsült éves működési költségei, dombépítéses lerakó Ellátási terület lélekszáma 100 000 200 000 300 000 Bérköltség+közterhek (eFt) 6 120 15 300 21 420 Üzemanyag költség (eFt) 8 748 17 496 26 245 Egyéb anyag jellegű ráfordítások (eFt) 10 875 16 095 20 663 Művelési költségek 19 500 33 800 44 850 Őrzés, védelem (eFt) 8 727 8 727 14 545 Hatósági díjak, kötelezések (eFt) 1 450 3 500 5 000 Rekultiváció és utógondozás időszaki költségei (eFt) 29 613 41 458 53 303 Egyéb költségek (eFt) 6 000 8 000 10 000 Amortizáció (hulladékkezelő gépek, 14,5%) 20 880 31 030 31 030 Amortizáció (depóterület, 5%) 19 075 29 599 39 753 Amortizáció (Infrastruktúra, 5%) 9 250 13 500 15 500 Amortizáció (épületek, 2%) 700 900 1 200 Összköltség amortizációval együtt (eFt) 140 938 219 405 283 508 Egy ellátott főre eső 1 409 1 097 945 működési ktg. (Ft/fő) Egy to-ra eső működési ktg. (eFt/to) 5 421 4 219 3 635 Egy db 110 literes edény lerakási díja (Ft/ürítés) 89 70 60 2.8. táblázat Dombépítéses hulladéklerakók működési költségei

22

3. MECHANIKAI-BIOLÓGIAI ELŐKEZELŐ 3.1. Mechanikai- biológiai előkezelés maradék frakció deponálásával A háztartási hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító, illetve minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége. A mechanikai előkészítés az alábbi fázisokra bontható:  A beérkező hulladék fogadása, mérlegelése  A hulladék feladása az aprítógépre  Aprítás  Rostálásos leválasztás  Mágneses szeparáció  Komposztálás/biostabilizálás A beérkező hulladék fogadása, mérlegelése A közvetlen gyűjtésből, illetve az átrakóállomásokról származó ömlesztett hulladékot az üzembe való beérkezéskor hídmérlegen lemérik és regisztrálják a súlyát, a származási helyét és a típusát. A hulladék deponálása, illetve feladása az aprítógépre Mérlegelés után a hulladékot zárt feladóhelyre szállítják, ahol deponálják, vagy közvetlenül a feladószalagra ürítik. A későbbi folyamatos üzemeltetés érdekében már a mechanikai előkészítő mű tervezése során a megfelelő méretű, pufferolásra is alkalmas tároló hely, illetve manipulációs tér biztosításáról is gondoskodni kell. Közvetlen feladás esetén a gyűjtőautókból a hulladékot egy süllyesztet garatba ürítik, ahonnét láncos felhordószalag adagolja azt az aprítógépbe. Amennyiben a hulladék közvetlen feladására valamilyen okból (pl. torlódás) nincs lehetőség, akkor azt a garat, vagy a szintén süllyesztett gyűjtőszalag mellett a deponálásra kialakított területre kell leüríteni. A deponált hulladékot tolólapos munkagéppel lehet a garatba adagolni. Megfelelő tárolókapacitással rendelkező deponálótér kialakításra azért is szükség van, mert a hulladék nem egyenletesen, hanem lökésszerűen 2-3 órás periódusokban érkezik az előkészítő műbe. A regionális gyűjtési rendszer sajátságaiból (nagyobb gyűjtési távolságok, átrakóállomások alkalmazása) ezek a periódusok ugyan kiegyenlítettebbé válnak, de még így is lesznek kisebb beérkezési csúcsok. Aprítás Az ömlesztett hulladékot kalapácsos aprítógéppel kisebb méretű részekké aprítják. Az aprítás következtében a hulladék szemcsemérete homogénebbé és a további előkészítő-eljárásokban könnyebben kezelhetővé válik. Az aprítás során főleg a nagyobb darabos hulladékok kisebb bútorok, ládák, rekeszek, illetve fa, műanyag, karton hulladékok mérete csökkenthető. Rostálásos leválasztás Az aprított hulladékot első lépésben dobrostában két szemcseméretre válogatják. A dobrosta lyukméretével lehet a leválasztott anyag tisztaságát fokozni, viszont túl kicsi lyukméret esetén a rostán fennmaradó anyag válik szennyezettebbé. Az optimális lyukátmérő 50-60 (70) mm között határozható meg.

23

A rostán áthulló anyag 70-90 %-a biológiailag bomló szerves hulladék. Ezt a frakciót biostabilizálás, vagy komposztálás után meddőhányók, hulladéklerakók, bányaterületek rekultivációjánál lehet hasznosítani. A rostán fennmaradó anyagot különféle osztályozási eljárásokkal további frakciókra lehet bontani. Mágneses szeparáció Mágneses (permanens, vagy elektromágnes), illetve örvényáramú szeparátorokkal a maradék hulladékból kiválaszthatók mind a mágnesezhető, mind pedig a nem mágnesezhető fémek. A leválogatott fémek értékesítésre kerülnek. 3.2. Mechanikai előkezelés maradék frakció égetésével Ebben az esetben az alkalmazandó technológia megegyezik a fenti pontban ismertetettel, azzal a különbséggel, hogy kiegészül egy fajsúly szerinti válogatással, illetve opcionálisan a tüzelő anyag csomagolásával, így mechanikai előkészítés az alábbi fázisokra bontható:  A beérkező hulladék fogadása, mérlegelése  A hulladék feladása az aprítógépre  Aprítás  Rostálásos leválasztás  Mágneses szeparáció  Fajsúly szerinti válogatás  Tüzelőanyag csomagolása  Komposztálás/biostabilizálás

24

A technológiát az alábbi ábra mutatja be:

3.1. számú ábra A mechanikai előkészítés folyamatábrája Fajsúly szerinti válogatás A fémek leválasztása után megmaradt hulladékot fajsúly szerinti osztályozással – röpítőszalag, ellenáramú szeparátor – könnyű és nehéz frakcióra bontják. A könnyű frakció főként műanyag, papír, kombinált csomagolóeszköz, textil, fa hulladékokból áll. Ez a hulladék 12-20 MJ/kg fűtőértékkel bír, ami lehetővé teszi tüzelőanyagként való hasznosítását.

25

A nehéz frakciót nagyrészt szervetlen hulladékok – beton, kő, salak, üveg - alkotják. Ez a rész leválogatás után alkotja a közvetlen lerakásra kerülő hulladékot. Tüzelőanyag csomagolás A tüzelőanyag csomagolása megkönnyíti a szállítást tárolást. A becsomagolt tüzelőanyag szállítása lényegesen egyszerűbb. Másik nagy előnye a csomagolásnak a tárolhatóság – maximum két év –, ami az égetőművek folyamatos ellátását és ezáltal az azonos szintű kihasználtságát is biztosítani tudja. A hulladékgazdálkodási rendszerek egyik jelentős problémája, hogy a keletkező hulladék átmeneti tárolása nehezen megoldható feladat, hiszen a hulladék bármilyen felhalmozása jelentős környezeti kockázattal, szaghatással járna, illetve számos közegészségügyi problémát vethetne fel. Fentieket figyelembe véve a hatályos jogszabályok is a hulladékok azonnal ártalmatlanítását (lerakás, energetikai hasznosítás) írják elő.Gazdasági szempontból vizsgálva azonban számos előnnyel jár, ha a begyűjtés és az ártalmatlanítás időpontját sikerül szétválasztani. Ebben az esetben növekszik a rendszer rugalmassága, hiszen a keletkezett hulladékot akkor és ott lehet ártalmatlanítani ahol és amikor az szükséges, illetve a legkedvezőbb költséggel megoldható. A rugalmasság eléréséhez azonban két alapvető technológiai problémát kell megoldani:  Hogyan lehet a hulladékot ideiglenesen tárolni úgy, hogy az ne járjon a környezet veszélyeztetésével.  Hogyan lehet megoldani, hogy a tárolás után a hulladék ugyanúgy ártalmatlanításra kerüljön, mintha közvetlenül történne a beszállítás az ártalmatlanító létesítménybe. A felvetett problémák lehetséges megoldási módja a hulladék csomagolása, amely lehetővé teszi az ideiglenes tárolást, illetve a szükség szerinti felhasználást. A csomagolási technológia használatával a bálázott hulladékot vízálló és légmentes módon lehet csomagolni, amely tartós megoldást jelent. A technológia leírása: A technológia alkalmazása során a begyűjtött hulladékot aprítják, de amennyiben a hulladék nem tartalmaz nagy méretű alkotókat, akkor az aprítási fázis elhagyható. Az előkészített hulladékból egy bálázó géppel bálákat állítanak elő, amelyeket műanyag fóliába csomagolnak. Az így elkészült bálák többféle módon hasznosíthatók:  Lerakókban történő elhelyezésük esetén, nem szükséges a hulladék tömörítése takarása, a lerakó is rendezett képet mutat. Ez egyrészt csökkenti a lerakó működési költségeit, másrészt kiküszöböli a szaghatást, és csökkenti az esetleges környezeti kockázatot.  A hulladékbálák másik hasznosítási lehetősége az ideiglenes tárolás, majd az igények szerint energetikai hasznosító műbe történő szállítás. Ebben az esetben a csomagolt hulladékbálák energiaraktárként funkcionálnak, és akkor kerülnek hasznosításra, amikor az energiafogyasztás növekedése ezt szükségessé teszi. A szállítás is egyszerűbb, hiszen nem szükséges speciális hulladékszállító jármű alkalmazása, a hulladékbálák közúton és vasúton is a többi áruhoz hasonlóan szállíthatók. A technológia alkalmazásának előnyei:  A csomagolási módszer hatékony hulladék-begyűjtési és átmeneti raktározási lehetőséget kínál, mivel a begyűjtött, energetikailag hasznosítani szándékolt hulladék raktározása akár évekkel az energetikai hasznosító létesítmény megépítése előtt elkezdhető.

26

 A bálázás és csomagolás a csomagolatlan anyagok szállításával összehasonlítva csökkenti a szállítási költségeket. Mivel a csomagolt bálák nem szennyezik be a szállítójárműveket, így a visszfuvarok is hasznosíthatók. A közúti szállítás mellett kedvezőbb vasúti vagy vizi szállítási módok is használhatók bálázott és csomagolt hulladék esetében.  A csomagolás lehetővé teszi a kültéri raktározást, ily módon elkerülhető a raktárépületek építése. A bálázás csökkenti az anyag térfogatát, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb súlyt tároljanak kisebb alapterületen.  A bála tömörsége miatt a tonnánkénti anyagmozgatási költség mérséklődik. Az anyagmozgatás szintén könnyebb, mivel az anyagot bálázott és nem csomagolatlan formában kell mozgatni.  A bálázott csomagolásból nem kerül ki szennyeződés, kellemetlen szag, por vagy szivárgás, nem vonzza a madarakat sem. Ily módon a hulladékot ideiglenesen lakóterületek közelében is lehet tárolni, illetve kezelni.  A csomagolás megőrzi az anyagok tulajdonságait, lehetővé téve a különféle anyagok átmeneti raktározását és az optimális időpontban történő felhasználását.  A csomagolt bálák nem esnek szét, többszöri mozgatást is kibírnak a logisztikai lánc végpontjáig, amely lehetővé teszi a csomagolatlan bálákhoz hasonlítva gazdaságosabb anyagmozgatást és raktározást. 3.3. Mechanikai-biológiai előkezelő kialakítása A létesítmény két, egymástól jólelkülönülő részből áll:  Mechanikai előkezelő  Biológiai kezelő 3.3.1. Mechanikai előkezelő Fogadó tér: A beérkező hulladék fogadására és puffertárolására kialakított, szilárd térburkolattal ellátott terület. Méretezésénél figyelemmel kell lenni, arra, hogy a hulladék nem egyenletesen, hanem hullámokban érkezik, valamint számolni kell az előkészítőgépek rövid (maximum 24 óra) leállása (pl. kisebb meghibásodás) esetén biztosítandó tárolóterület biztosítására is. Ajánlott mérete 200-300 tonna napi beszállítás esetén: 1.000-1.200 m2. Mechanikai kezelő csarnok: Itt kapnak helyet az előkészítő gépek, illetve szállítórendszerek. A csarnok szigeteletlen, könnyűszerkezetes kialakítású. Méretezését az elhelyezendő technológia befolyásolja, belmagassága igazodik az elhelyezett gépek és a szállítórendszer igényeihez. Mivel a mechanikai előkészítés gépei általában nagy teljesítményűek, óránként 30-60 tonna hulladék előkészítésére alkalmasak, így a kapacitásnak csak a felső érték, kb. 150.000 tonna/év kapacitás felett van hatása a csarnok méretezésére. A csarnok becsülhető mérete lerakási célú előkészítés esetén 1.000 – 1.200 m2, tüzeleőanyag kiválasztás esetén 1700 – 1900 m2. 3.2.2. Biológiai kezelő rész A biológiai kezelés tulajdonképpen a szerves anyagok bomlásának irányított lefolytatása. Biológiai kezelésre midkét esetben csak a rostán áthulló anyag kerül, ami a bejövő anyagáram mintegy 40%-a. A kezelésre általában három megoldást alkalmaznak:  Biostabilizálás  Komposztálás  Biofermentálás és utókomposztálás Ezen eljárások a szervesanyag hasznosításáról szóló fejezetekben részletes ismertetésre kerültek 27

3.4. Mechanikai -biológiai előkezelő beruházási költségei A mechanikai előkezelő mű esetében a beruházási költségek három, egymástól elkülönülő csoportba sorolhatók:  Terület előkészítés,  Építés  Gépészet a, Területelőkészítés, Ebbe a költségcsoportba tartoznak az infrastruktúra biztosítása (áram, víz szennyvíz,) és a tereprendezési munkák. b, Építés Ide tartoznak az alapozási munkák, a manipulációs terek betonozása, a közlekedési utak, a válogató csarnok, valamint a szociális létesítmények építése. c, Gépészet Ide sorolhatók a gépsor, az irányítás technika, a bálázó és csomagológép, a porelszívás gépészeti létesítményei, valamint a kisegítő gépek (tolólapos gép, bálamozgató gép), a különféle szállító és kihordószalagok, a hídmérleg, és az egyéb eszközök, konténerek. A létesítendő mechanikai előkezelő művek beruházási költségbecslésénél a külföldi adatokat, valamint a berendezéseket gyártó cégek árlistáit vettük alapul. A mechanikai válogatómű műszaki paramétereit a következő táblázatban foglaltuk össze: Beruházási elem Csarnok Szociális épület (belső) Manipulációs tér Infrastruktúra Tereprendezés Aprító Rosta Mágneses szeparátor Légtechnika Szállító rendszer Tolólaposgép Rakodógép Konténer Szállítójármű (belső) Összesen

50.000 tonna/év Egység Mértékegy Mennyis Költség ár ség ég (eFt) 2 70 eFt/m 1 000 70 000 2 150 eFt/m 48 7 200 2 15 eFt/m 800 12 000 2 30 000 eFt/m 1 30 000 2 2 eFt/m 3 000 6 000 85 000 eFt/db 1 70 000 30 000 eFt/db 1 25 000 15 000 eFt/db 1 15 000 10 000 eFt/db 1 10 000 65 000 eFt/db 1 65 000 30 000 eFt/db 1 30 000 18 000 eFt/db 2 36 000 850 eFt/db 6 5 100 28 000 eFt/db 3 56 000 437 300 3.1. számú táblázat Lerakási célú mechanikai előkezelés költsége

28

100.000 tonna/év Mennyis Költség ég (eFt) 1 400 98 000 60 9 000 1 200 18 000 1,5 45 000 4 000 8 000 1 85 000 1 30 000 1 15 000 1 10 000 1,5 97 500 2 60 000 4 72 000 15 12 750 4 112 000 672 250

Beruházási elem Csarnok Szociális épület (belső) Manipulációs tér Bála tároló (beton) Infrastruktúra Tereprendezés Aprító Rosta Fajsúlyszerinti osztályozó Mágneses szeparátor Légtechnika Csomagoló rendszer Szállító rendszer Tolólaposgép Rakodógép Konténer Szállítójármű (belső) Szállítójármű (külső) Összesen

50.000 tonna/év Egységá Mértékegy Mennyis Költség r ség ég (eFt) 2 70 eFt/m 1 200 84 000 2 150 eFt/m 48 7 200 2 15 eFt/m 800 12 000 2 15 eFt/m 1 580 23 700 2 30 000 eFt/m 1 30 000 2 2 eFt/m 3 000 6 000 85 000 eFt/db 1 70 000 30 000 eFt/db 1 25 000

100.000 tonna/év Mennyis Költség ég (eFt) 1 872 131 040 60 9 000 1 200 18 000 800 12 000 1,5 45 000 4 000 8 000 1 85 000 1 30 000

75 000 15 000 10 000 110 000 65 000 30 000 18 000 850 28 000 37 000

1 1 1 1 1,5 2 4 15 3 4

eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db eFt/db

1 1 1 1 1 1 2 6 2 2

40 000 15 000 10 000 110 000 65 000 30 000 36 000 5 100 56 000 74 000 699 000

75 000 15 000 10 000 132 000 97 500 60 000 72 000 12 750 84 000 148 000 1 044 290

3.2. számú táblázat Tüzelőanyag szétválasztásra alkalmas mechanikai előkezelő beruházási költsége A mechanikai előkezelés beruházási költségeit kiegészíti a biológiai kezelés kiépítésnek költsége. Ennek méretezését az 50 ezer tonna kapacitású mechanikai előkezelőnél 20 ezer tonna, a 100 ezer tonnásnál pedig illetve 40 ezer tonna éves kapacitásra kell tervezni. Biológiai kezelés beruházási költségei: Kapacitás 20 000 tonna/év 40 000 tonna/év

Biostabilizálás

Komposztálás

Biofermentálás

325 000

385 000

515 000

450 000

525 000

750 000

3.3. számú táblázat Biológiai kezelés beruházási költségei

29

Mechanikai – biológiai előkezelés beruházási költségei: Kezelés

1

Mechanikai előkezelés Biostabilizálás Összesen Mechanikai előkezelés Komposztálás Összesen Mechanikai előkezelés Biofermentálás Komposztálás1 Összesen

Kapacitás 50/20 e t/év

100/50 e t/év

437 300 325 000

672 250 450 000

437 300 385 000

672 250 525 000

437 300 515 000 295 000

672 250 750 000 435 000

– a biofermentálás miatt lecsökken a komposztálandó hulladék mennyisége

3.4. számú táblázat Lerakási célú mechanikai-biológiai előkezelő beruházási költsége Kezelés

1



100/50 e t/év

699 000 325 000

1 044 290 450 000

699 000 385 000

1 044 290 525 000

699 000 515 000 295 000

1 044 290 750 000 435 000


3.5. számú táblázat Tüzelőanyag szétválasztásra alkalmas mechanikai-biológiai előkezelő beruházási költsége 3.5. Mechanikai-biológiai előkezelő üzemeltetési költségei Az üzemeltetési költségek elemzésénél kiemelt fontosságú az energia és a csomagolási költség számítása. A mechanikai előkezelő művek működési költségtényezői:  Energia költség: Az fajlagos energiaköltség - értéke a pécsi válogatómű fajlagos adatai alapján került megállapításra – értéke 720 Ft/tonna, tüzelőanyag kiválasztás esetén: 750 Ft/tonna. 30

 Csomagolási és bálázási költség: 780 Ft/tonna  Bérköltség és közterhek: A kiegészítő adatok részletezése alapján meghatározott létszámszükségletek és az ilyen területen dolgozók átlagos bérszínvonalának közel megfelelő összeg. (segédmunkásnál a minimálbér másfélszerese, gépkezelőknél és művezetőknél kétszerese, termelésirányítóknál háromszorosa) szorzatának a közterhekkel növelt értéke.  Egyéb anyagjellegű ráfordítások: A gépsor és a gépek rendszeres karbantartásából, a véletlen meghibásodásából valamint az egyéb felmerülő anyagjellegű ráfordításokból származó összeg. Értéke 380 Ft/tonna, tüzelőanyag kiválasztás esetén: 420 Ft/tonna.  Szállítás költségei a lerakandó és a komposztálandó anyagok telephelyen belüli szállítása, illetve a tüzelőanyag távolsági szállítása. Értéke 340 Ft/tonna telephelyen belül és 740 Ft/tonna szállítás esetén (50 km-ig).  Biztosítási díjak. vagyonbiztosítás éves díja a vagyonérték 0,5 %-a  Egyéb költségek: Nyomtatvány, irodaszer, tisztálkodási eszközök, telefon és postai díjak, stb. Az összeg becsült értéke az egyéb anyagjellegű ráfordítások cca. 20 %-a.  Vállalatirányítás általános költségei az összes költség 10%-a A mechanikai művek üzemeltetéséhez szükséges személyzet: Beosztás 50 e t/év 100 e/év Mechanikai előkészítő (fő) 2 3 Gépkezelő (fő) 3 6 Művezető (fő) 2 1 Gépjármű vezetők 4 7 3.6. számú táblázat Mechanikai válogatóművek létszámigénye Fenti adatokból meghatározható a válogatóművek fix, illetve változó költség tartalma, az igazgatási költségek számításánál pedig a fix és változó költségek összegének 10 %-át vettük alapul. Ezen három költség kategória összegéből kiszámítható a mechanikai előkezelő művek teljes működési költsége.

Hulladék mennyisége Könnyű frakció Bér Energia Szállítás (belső, külső) Csomagolás és bálázás Egyéb anyagj.ráf. Biztosítási díj Egyéb költség Váll.irányítás ált.költségei Összesen 1 tonnára eső költség

Lerakási célú 50 000 100 000 0 0 23 868 45 084 36 000 72 000 17 000 34 000 0 0 19 000 38 000 2 187 3 361 3 800 7 600

Tüzelőanyag kiválasztás 50 000 100 000 20 000 40 000 23 868 45 084 37 500 75 000 25 000 50 000 20 000 40 000 21 000 42 000 3 495 5 221 4 200 8 400

10 185 112 040 2 241

13 506 148 569 2 971

20 005 220 050 2 200

3.7. számú táblázat Mechanikai előkészítő művek üzemelési költségei

31

26 571 292 276 2 923

Kapacitás 20 000 tonna/év 40 000 tonna/év

Biostabilizálás

Komposztálás Biofermentálás

75 000

80 000

125 000

128 000

152 000

192 000

3.8. számú táblázat Biológiai kezelés üzemeltetési költségei Kezelés

1



100/50 e t/év

112 040 75 000

220 050 128 000

112 040 80 000

220 050 152 000

112 040 125 000 68 000

220 050 192 000 134 000


3.9. számú táblázat Lerakási célú mechanikai-biológiai előkezelő üzemeltetési költsége Kezelés

1



100/50 e t/év

148 569 75 000

292 276 128 000

148 569 80 000

292 276 152 000

148 569 125 000 68 000

292 276 192 000 134 000


3.10. számú táblázat Tüzelőanyag szétválasztásra alkalmas mechanikai-biológiai előkezelő üzemeltetési költsége 32

4. INERT HULLADÉKLERAKÓK A hazai hulladékgazdálkodás egyik neuralgikus területe az inert hulladékok kezelése és ártalmatlanítása. A köztudatban 22/2001. (X.10) KÖM rendelettel ellentétben az inert hulladékok, különös tekintettel az építési törmelékre nem tartoznak a hulladékok közé, így ezen hulladékok jogszerű kezelése a kommunális hulladékoknál is nehézkesebben várható el. Fentiekből adódik, hogy hazánkban a már említett 22/2001 (X.10.) KÖM rendeletnek megfelelő szigeteléssel ellátott inert hulladéklerakó nem üzemel. E tény ismeretében megfontolás tárgya az, hogy szükség van-e ilyen jellegű lerakókra, avagy a fejlettebb hulladékgazdálkodási kultúrájú országok gyakorlatának megfelelően inkább e hulladékfajta újrahasznosítása élvezzen prioritást. Tekintettel arra, hogy hazánkban rendeletnek megfelelő inert hulladéklerakó nem működik, és az ismeretek szerint nem is folyik ilyen jellegű beruházás, ezért a beruházási és működési költségek elemzése során kizárólag teoretikus értékekkel kalkulálhattunk. Mivel az inert lerakók passzív védelmi rendszere, azaz a szigetelés rétegrendje nem különbözik alapvetően a kommunális hulladéklerakók szigetelési rétegrendjétől, és a művelési technológia is meglehetősen hasonlatos, így a kommunális hulladéklerakók esetében tárgyalt törvényszerűségek és összefüggések jó közelítéssel alkalmazhatók. 4.1. Inert hulladéklerakók beruházási költségei: A beruházási összegek tervezése során feltételeztünk egy 400.000 m3 befogadó képességű, „zöldmezős” beruházást, amely igényli mindennemű infrastrukturális feltétel megteremtését. A depótér kialakítása során a 220/2001 (X. 10.) KÖM rendelet 1. sz. függelékében foglalt szigetelési rétegrendet tekintettük irányadónak. A kommunális hulladéklerakó szigetelő rétegrendje és az inert hulladéklerakó szigetelési rétegrendje az alábbiakban különbözik:  Az inert lerakó esetében nincs szükség geofizikai szenzorrendszer, fólia szigetelés létesítésére.  Az inert hulladéklerakó csurgalékvíz gyűjtő rendszere is lényegesen egyszerűbb feltételeknek fele meg.  Az inert hulladéklerakó rekultivációs rétegrendje is egyszerűbb. Fentieknek megfelelően a feltételezett inert hulladéklerakó kalkulált beruházási költségeit az alábbi táblázat tartalmazza.

33

Beruházási egység Földmukák,, altalaj tömörítés Szivárgópaplan, drénezés Csurgalékvíz rendszer (Medence, csővezetékek, gépészet, , stb.): Depóterület Üzemviteli telep infrastruktúra ( belső utak, térvilágítás, vízrendszer, gázellátás, stb.): A telepi műtárgyak (kerítés, burkolt árok, véderdő, stb.): A telep infrastruktúrájának kiépítése (bekötőút, víz-, elektromos hálózat): Infrastruktúrális beruházások Épületek (Szociális épület, iroda, gépszín, stb.) A telep üzemeltetéséhez szükséges géppark Egyéb létesítmények (talajvízfigyelő rendszer, meteorológiai állomás, veszélyes hulladéktároló, üzemanyagkút stb.): Hulladékkezelő gépek, egyéb felszerelések Összesen:

eFt 70 000 77 000 15 000 162 000 45 000 49 500 57 000 151 500 17 000 45 000 12 000 57 000 387 500

4.1. számú táblázat Inert hulladéklerakó kalkulált beruházási költségei 4.2. Inert hulladéklerakók működési költségei: A működési költségek becslése során hasonló elveket követtünk, mint a beruházási költségek kalkulációja esetében. A működési költségek az alábbiakban különbözik a kommunális hulladéklerakók működési költségstruktúrájától: A működtetés alacsonyabb élőmunka igényű Az üzemeltetéshez szükséges gépi berendezések egyszerűbbek, tekintettel arra, hogy az inert hulladék tömörítésére nincs szükség, így az üzemelési feladatokat egy lánctalpas munkagép képes elvégezni. A csurgalékvíz kezelés feladatai a fenti jogszabályban nincs egyértelműsítve, így annak működtetési költségei nehezen becsülhetők. Fenti költségadatok továbbra is annak megfontolását igazolják, hogy e hulladékfajta kezelési metodológiája a lerakás, avagy újrahasznosítás legyen-e.

34

Bérköltség + közteher e Ft. Üzemanyag költség eFt. Egyéb anyagi ráfordítások eFt Őrzés védelem eFt. Hatósági díjak kötelezések eFt. Rekultiváció és utógondozás időszakos költségei eFt. Egyéb költségek eFt. Amortizáció (gépek 14,5 %) Amortizáció (depóterület infrastruktúra 5 %) Amortizáció (épület 2%) Összköltség amortizáció nélkül eFt Összköltség amortizációval együtt eFt.

6 120 2 860 1800 8 727 1 200 3 000 900 6 525 15 675 340 24 607 47 147

4.2. számú táblázat Inert hulladéklerakó kalkulált üzemeltetési költsége 5. INERT HULLADÉK ELŐKEZELŐ Az építési törmelék hasznosító rendszerbe bekerülő hulladékok általánosan négy különböző csoportba sorolhatók, melyek a következők: építési hulladék, munkahelyi hulladék, kiemelt föld, útbontási hulladék. Természetesen a kiemelt föld általában nem igényel feldolgozást, tehát anyagában teljes mértékben újrahasznosítható. A többi hulladék már jellemzően feldolgozást igényel, mert anyaga nem tekinthető homogénnek, illetve jelentős mennyiségben tartalmazhat szennyezőanyagokat is, így pedig nem hasznosítható újra. Az adott térségben az építési hulladékból számolható tetemes mennyiség, java részt az épületek felújításából, bontásából, és nem utolsó sorban az új épületek építéséből származhat. Alkalmazható előkészítési eljárások és berendezések: A technológia rendszerek szempontjából két feldolgozási módot különböztetünk meg az egyik a stacioner, a másik pedig a mobil rendszer. Mindkét rendszernek meg van az előnye és a hátránya. Esetünkben csak a mobil rendszer vizsgáljuk tovább, ennek előnyeit, valamint hátrányait az alábbi táblázat tartalmazza.

35

Előnyei: Hátrányai:  Olcsó telepítési költség  A berendezés szállítása, üzembe helyezése magas költségekkel jár  Mobilitás  Egyszerűbb engedélyeztetési eljárás  Korlátozott méret a szállítás miatt  Az anyagok szállítási költségei kicsik  Szemcseméretbeli, és feldolgozó Alacsony terület-előkészítési képességbeli, ill. kapacitásbeli beruházás korlátok  Áramfejlesztőről működtethető gépsor  Problémák a vízigény ellátással  Bérbeadás lehetősége  Por- és zajvédelmi hetások 5.1. számú táblázat A mobil üzem előnyei és hátrányai A mobil üzemeknél alkalmazott technológia az egyfokozatú törés két szitaberendezéssel, melyre a feladható anyaghalmaz maximális szemcsemérete 700 mm-ben határozható meg. A szitaberendezés feladata a finom szennyezők leválasztása, a feldolgozásra kerülő anyagok fellazítása, esetlegesen a hulladék frakcióra bontása, ezzel is elősegítve a kisebb energiaigényt. Törőberendezések közül több fajta is beszerelhető – attól függően, hogy milyen a feladandó anyag szemcsemérete, illetve, hogy milyen aprítási fokot szeretnénk elérni -, e berendezések feladata a feladott anyaghalmaz megfelelő szemcseméretre törése. A feladás előtt azonban ajánlott, a feladandó hulladékból a fémek eltávolítása, általában ezt egy mágneses leválasztással oldják meg, ezzel az építkezéseknél felhasznált betonacélt tudják leválasztani, illetve a mágnesezhető fémeket. A törés végeztével feltárulhatnak olyan fémes anyagok, melyek a törendő anyaghalmazban volt jelen, ezt a töretből természetesen ajánlott eltávolítani. A feladás általában egy garatban történik egy homlokrakodó segítségével.

36

Gép megnevezése

Nettó beszerzési ára (M Ft) minimum maximum

daráló (törő) gépek

30

120

osztályozó berendezések

45

65

légosztályozó

3

12

homlokrakodó forgó kotró bontófejek

16 20 3

45 35 5

tehergépjárművek

25

35

pótkocsik konténerek Összesen

5 0,5 147,5

10 1,5 328,5

Megjegyzés jellemző paraméter kapacitás (méret, tömeg) és kialakítás (mobil, félmobil, telepített, lánctalpas) kialakítás (dobrosta, síkrosta, frakciószám, kivitel-önjárófélmobil) és méret kivitel, légáram, méret, tartozékok méret, kanál, gép, felszereltség méret, kanál, gép, felszereltség erő, kivitel kivitel (billencs, multilift) méret, motor, felszereltség gyártmány, méret kivitel, méret

5.2. számú táblázat Inerthulladék előkezelő beruházási költsége Üzemeltetés költségei: Az építési törmelékek kezelése kapcsán felmerülő működési költségek az alábbi fő elemekből állnak:  Bér, közterhek, egyéb személyi jellegű kifizetések Az adatok alapján a folyamat munkaerőigénye 3 fő, az egy főre eső bér a minimálbér kétszerese. Az összes bérteher a bér 70%-a.  Őrzésvédelem díja 550 Ft/óra (munkaidőn túl)  Energia, kenőanyagok: A fajlagos energiaköltség valamint a felhasznált kenőanyag költségének 20,53 Ft/tonna.  Törőelemek: A törőelemek elhasználódásából adódó költség mértéke 8,21 Ft/tonna.  Karbantartási költségek (gépek értékének 7%-a)  Anyagmozgatási költségek (tárolás, felrakás, belső szállítás, feldolgozás utáni deponálás) (250 Ft/tonna)  Hulladékelhelyezés költsége hulladéklerakón (teljes mennyiség 2 %-a, 4.500 Ft/tonna)

37

Személyi jellegű költség Őrzés Energia, kenőanyag Törőelemek Karbantartás Anyagmozgatás Hulladékelhelyezés Biztosítás Egyéb költségek Váll. Ált. költségek Amortizáció Összesen

7 650 3 212 2 053 821 22 995 25 000 13 500 1 643 1 500 12 730 27 375 118 479

5.3. számú táblázat Inerthulladék előkezelő üzemeltetési költsége 6. ÁTRAKÓÁLLOMÁS 6.1. Általános előírások Az átrakóállomás a regionális hulladékkezelés megvalósításának eszköze, amely a kétütemű hulladékszállítás - ebben elkülönül a hulladékok gyűjtése és a szállítása - révén mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból szükségszerű megoldás. Alapvetően két kialakítási formát különböztethetünk meg:  Tömörítős, préskonténeres  Mozgóaljú pótkocsival felszerelt 6.2. Az átrakóállomás lényegi elemei  ürítőhely garattal,  tömörítő berendezés, vagy hidraulikus mozgató szerkezet  tároló konténer, vagy mozgóaljú pótkocsi (80-120 m3) 6.3. Az átrakó elhelyezése, telepítése Az átrakót a hulladékkezelés szempontjából egy régiónak tekintendő településcsoportra készített, az érintett települési önkormányzatok által támogatott, a területfejlesztési tanácsok által jóváhagyott, kijelölt helyre, építési engedélyezési eljárás keretében kell telepíteni. Az átrakó elhelyezése első lépésben egy olyan gazdaságossági számítás, amely a gyűjtőkörzet lehetséges súlypontját jelöli ki. A telepítésnél figyelembe kell venni a következő szempontokat:  az ellátott körzet nagysága (lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők, stb.)  a kezelt hulladék fajtája, mennyisége,  az átrakó közlekedési kapcsolata,  ártalmatlanítóhelyi kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai, szerződéses)  az átrakó közműigénye,  a rendeletben meghatározott védőtávolság,  gazdaságossági számítás. Az átrakó létesítése engedélyköteles tevékenység. 38

6.4. Az átrakó területigénye, műszaki felszereltsége Az átrakóállomás minden esetben zárt, őrzött, portával ellátott. Az alábbiak a rendelet egy új mellékleteként is szabályozhatók. A portán kívül az átrakótelep tartalmazza az alábbi helyiségeket magába foglaló épületet vagy konténert: -iroda (az irányítás és az adminisztráció részére) -szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, wc, fekete-hehér öltöző, étkező, munkaruha,- és kézi raktár) a dolgozók részére. A műszaki felszereltség további tartozékai:  -ürítőhely garattal: célszerűen zárt, zsilip rendszerű kialakítással létesíteni. A garat a tömörítő berendezés része, amely azonban célszerűen külön légtérben kell, hogy elhelyezkedjen. A garat légterét elszívórendszerrel kell biztosítani, és meg kell oldani az elszívott levegő tisztítását.  Az ürítőhely szintbélileg a konténerszint felett helyezkedik – javasolt magassága a megfelelő garatkialakítás miatt minimum 4 m - el úgy, hogy a garat felső síkja és az ürítőhely alsó síkja megegyezik. A garat a törmörítő pajzs felé szűkülő fordított csonka kúp.  tömörítő berendezés: az ürítő garat és a konténer között elhelyezkedő tömörítő, vagy telepített hidraulikus mozgatószerkezet a pótkocsi aljának mozgatásához  sínrendszer a működtető gépészettel (csak tömörítős átrakónál)..  konténer (préses átrakónál): a képződő hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselő rendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy, mint a közúti szállításra. A konténerek és a tömörítő berendezés egymáshoz képest vízszintes irányban elmozdulnak, ezzel biztosítják az üres és tele konténerek cseréjét és a szállítás zavartalanságát.  mozgóaljú pótkocsi: 80-120 m3 befogadó képességű speciálisan kialakított könnyű pótkocsi. A hulladékot a pótkocsi mozgó aljzata segítségével hordja be, illetve üríti ki.  szilárd burkolat: a telep közlekedési, ürítőhelyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével.  közlekedési jelzőtáblák: a forgalom irányítására. A telepen megengedet legnagyobb sebesség 5 km/óra.  kerítés: minimálisan 2,0 m magas nem zárt -háló, fonat pálca stb kialkítással) esztétikus megjelenésű, a személy és teherforgalom számára elkülönített kapuzattal, A teherforgalom számára a hídmérleg előtt automatikus sorompóval.  övárok és csapadékvíz elvezető árkok: a hulladékforgalommal nem érintett szilárd és természetes felület, valamint a kerítés külső vonalánál körbefutó árok rendszer, amely természetes vízfogadóba torkol. A műszaki felszereltség javasolt tartozéka:  hídmérleg: minimálisan 1 db 14 m hosszúságú és 40 to méréshatárú kivitelű lehet, melyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni. (A kistelepülési átrakó hídmérleggel való felszerelése nem indokolt, mivel az igénybe veendő ártalmatlanító mű kötelező felszereltségébe ez már beletartozik. Az ettől eltérő átrakóállomások kötelező tartozéka a hídmérleg.)  csurgalékvíz tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítő pajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék és csapadékvíz, elkülönített, tárolómedencét és tisztítást 39



igényel, melynek fogadni kell a konténerek, a garat és a tömörítő pajzs mosásából származó szennyezett vizet is. kerékfertőtlenítő: amely a szállító járművek kerekeinek fertőtlenítésére szolgál. A medence hossza legalább a legnagyobb kerékkerület háromszorosa lehet. A kerékfertőtlenítő vize a csurgalékvízzel együtt kezelendő.

A területigénynél alapvető szempont, hogy a be-, és kiszállító járművek fordulási sugara biztosított legyen a különszintű kezelőmű forgalomtechnikájához, a tárolókonténerek üzemi és rakodási mozgásához. A szintkülönbség természetes, vagy mesterséges rézsűit célszerű füvesíteni, mint a telep burkolatlan felületeit is. A telepet körülvevő kerítés mellett gyorsan növő, a tájra jellemző fákkal 10 m-es erdősávot kell telepíteni. 6.5. Személyi feltételek Az átrakóállomás - típusától és a kezelt éves hulladékmennyiségtől függően- különböző létszámot és szakmai képzettséget igényel. Környezetvédelmi megbízott alkalmazása kötelező. A megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet szerint kell eljárni. Az alkalmazotti létszám meghatározása az átrakó típus függvénye. Az önállóan működő átrakóállomás minimálisan portaszolgálatot és telepi adminisztrációt igényel. Ennek ellátása műszakonként 1-2 fő. 6.6. Beruházási költségek Az átrakóállomások beruházási költségei csak kis mértékben függenek – azaz kapacitásrugalmatlanok - a kialakítandó átrakó állomás kapacitásától, ezért az alábbiakban egy átlagos 1020 ezer tonna kapacitású átrakó állomás beruházási költségeit ismertetjük mind a présfejes, mind a mozgóaljú technológiára. A 6.1. táblázatból látható, hogy a két technológia beruházási költsége gyakorlatilag azonosak, a közülük való választást az üzemeltetési költségek és a helyi adottságok ismeretében lehet dönteni.

40

Présfejes technológia

Mozgóaljú technológia

1. Építés 1.1. Előkészítő munkák 1.2. Bontás és talajkorrekció 1.3. Átrakó állomás építési munkái 1.4. Vízellátás, vízelvezetés 1.5. Út és térburkolat, csapadékvíz elvezetés 1.6. Kerítés, kapu építése 1.7. Átrakó állomás gépészete 1.8. Befejező munkák Építési munkák összesen

2 300 000 2 000 000 18 000 000 2 125 000 34 404 900 2 250 000 41 800 000 2 160 000 105 039 900

2 300 000 2 000 000 18 000 000 2 125 000 47 000 000 2 250 000 10 000 000 2 160 000 85 835 000

2. Külső infrasturktúra 2.1. Víz, szennyvíz, elektromos hálózat 2.2. Bekötő út, külső infrastruktúra Külső infrastruktúra összesen

8 870 000 10 000 000 18 870 000

8 870 000 10 000 000 18 870 000

3. Eszközök 3.1.Gépjármű 3.2. Konténerek 3.3. Pótkocsi Eszközök összesen

32 000 000 5 000 000 0 37 000 000

20 000 000 0 34 000 000 54 000 000

160 909 900

158 705 000

Mindösszesen (1+2+3)

6.1. táblázat Átrakóállomások beruházási költsége 6.7. Üzemeltetési költségek A költségeknél a legszámottevőbb tétel a távolsági szállítások költsége, a bérköltség és az energiaköltség.  Távolsági szállítások költsége: A BIOKOM Kft adatai alapján a görgőskonténer–szállító gépjármű egy évre vetített költsége, amely tartalmazza az üzemanyag, a bér, a biztosítás és a javítás költségeit.  A gépjárművek átlagos napi kiterhelése (az éves üzemelési idő 300 nap.):  10.000 tonna/év kapacitás mellett 2 naponta 3 forduló,  20.000 tonna/év kapacitás mellett 3 forduló naponta  1 fordulóra jutó időtartam: 50 km távolságot feltételezve (szállítás, fel és lerakodás, ürítési idő) 3 óra,

41

e Ft 4 620,0 138,6 650,0 3 060,0 168,0 1 875,0 600,0 11 111,6 1 333,4 888,9 13 333,9

Üzemanyag költség Kenőanyag (üa. 3%) Tartalék alkrész, jav. költség Bérköltség Biztosítási költség (Kötelező) Értékcsökkenés Egyéb közvetlen költség: Közvetlen költség Üzemi irányítás költs.(12% ) TMK költsége: ( 8%) Szűkített önköltség Központi irányítás költsége ( 18 %) 2 000,1 Egyéb ráfordítás 218,0 Teljes önköltség

15 552,0

6.2. számú táblázat Pótkocsis görgőskonténer-szállító gépjármű éves díja Üzemeltetés költségei:  bérköltség és közterhek,  energia költség: (250 Ft/tonna),  egyéb anyagjellegű ráfordítások javítás, karbantartás és az egyéb felmerülő anyagjellegű költségek értéke 100 Ft/tonna  vállátirányítás általános költsége az összes költség 18 %-a  biztosítási díjak a vagyonérték 1 %-a Hulladék mennyisége (tonna) Bérköltség Szállítási költség Energia Egyéb anyagjellegű ráfordítás Biztosítási díj Vállalatirányítás általános költségei Összesen

10 000 6 324 9 720 2 500 1 000 620

20 000 6 324 17 496 5 000 2 000 620

3 016 23 180

5 144 36 584

6.3. számú táblázat Átrakóállomás éves üzemeltetési költsége

42

7. VÁLOGATÓMŰVEK 7.1. Válogatóművek Magyarországon Települési szilárd hulladékból származó hasznosítható papír, műanyag és fém hulladékok válogatására szolgáló válogatóművek Magyarországon 1998-tól (Pécs) jelentek meg, majd 1999 -2000 –ben a Dunántúli és az Alföldi Hulladékhasznosító Konzorciumok tagcégei is több válogatóművet (pl. Székesfehérvár, Zamárdi, Szeged) építettek. A következő hullám az ISPA és Kohéziós Alapból finanszírozott válogatóművek megjelenésével (pl. Szolnok) indult 2005-ben. A meglévő válogatóművek telepítési helyszínei, elrendezése, felszereltsége, kiegészítő építményei és kihasználtsága jelentős eltéréseket mutat. A válogató művek két műszakra vetített kapacitása 6.000-15.000 tonna/év között változik. Az ellátási területet 50.000 fő (Zamárdi) és 200.000 fő (Pécs, Szeged) között vették figyelembe. A válogatás a csarnokon belül megépített klimatizált, túlnyomásos válogatókabinokban történik. Pécsett két válogató sor van, míg a többiben csak egy. A gépészet elrendezése is változatos Pécsett és Székesfehérvárott egyenes vonalú, a másik négy helyen pedig tört vonalú. A gépsorban lévő elemek: gyűjtő és felhordószalagok, dobrosta, válogató szalag, mágnesszeparátor, válogatókabin a bokszokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép nagyrészt megegyeznek, csak darabszámuk és méreteik eltérőek. Zsáktépő berendezés csak a szegedi és a szolnoki válogatóműben található. A válogatóművek kihasználtsága szintén jelentős eltéréseket mutat. A pécsi válogatómű amelynek egyműszakos kihasználtsága 100%, a második műszakban 60-70% - kivételével a többi válogatómű még az 50%-os kihasználtságot sem éri el. 7.2. Válogatóművek javasolt telepítési szempontjai A válogatóművek telepítésénél az újrahasznosítható hulladékok – másodnyersanyagok keletkezési helyének minél nagyobb koncentrációjú területeit kell figyelembe venni, amely jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott – tehát főként városi - területeket jelenti. A szállítási távolságok növekedése a primer (a szelektálatlan és ipari felhasználásra előkészítetlen) hulladékok teljes feldolgozási költségét olyan mértékben növeli, hogy jelentős támogatás mellet is csak gazdaságtalanul lehet a különböző anyagokat kezelni. Az értékesítési árakat és a jelenlegi támogatási rendszert figyelembe véve tehát jelenleg csak olyan regionális központokban célszerű nagy beruházás-igényű hulladékválogató művet létrehozni, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű feldolgozható hulladék keletkezik. A telepítés helyszínéül a város belterülete és a hulladéklerakó területén belüli elhelyezés egyaránt megfelelő. Olyan regionális gyűjtési rendszerben, ahol nincs domináns „hulladéktermelési terület” (a többinél jelentősen nagyobb város) ott a lerakó területén való elhelyezés a jobb megoldás. Az ellátási körzet nagysága a válogatóművek beruházási és üzemeltetési költségeinek szempontjából fontos tényező, mivel a költségek nem egyenes arányban változnak a mérettel. A regionális lerakókhoz szükséges 100 ezer fő, mint minimumtényező itt is elfogadhatónak látszik és így a szelektív gyűjtés és válogatás jól kapcsolható a regionális hulladékgyűjtési rendszerekhez. 43

A válogatóművek tervezett kapacitását két műszakra vetítve kell figyelembe venni. A szelektívgyűjtés bevezetésekor elegendő egy műszakban üzemeltetni, a gyűjtés kiterjesztése, illetve egyre nagyobb igénybevétele miatt a második műszak beállításával lehet optimalizálni a válogatómű üzemeltetési költségeit. A kapacitás szűk keresztmetszetét a válogató gépsor és a bálázógép átbocsátó képessége, valamint a válogató személyzet száma adja. Az alkalmazható személyzet száma a válogató bokszok, illetve a bokszokba vezető surrantók számának és távolságának függvénye. Ideálisnak tekinthető 6 pár (12 fő) válogató személyzet alkalmazása válogató szalagonként, ekkor 6 bokszba tudnak egyszerre 6 különféle anyagot válogatni úgy, hogy a hetedik fajta anyag a válogatósor végéről, vagy a bálázógépre, vagy a lerakásra kerülő maradék hulladékot tartalmazó konténerbe kerül. A válogatókon kívül két gépkezelő, egy feladó és egy művezető alkalmazása szükséges. A tervezett kapacitás a válogatószalag hosszával (rövidebb szalag kevesebb boksz, kevesebb egyszerre válogatható anyagfajta, kisebb létszámú válogatószemélyzet) arányosan változtatható. Egy válogatósor alkalmazása 10 ezer tonna/ két műszak kapacitásig javasolható, e fölött két válogatósort kell tervezni. A hulladék feladását célszerű úgy megoldani, hogy a dobrosta és a zsáktépő kikerülhető legyen. Két válogatósor esetén a szalagokra külön feladást kell biztosítani úgy, hogy csak az egyik sor megy keresztül a dobrostán. Egy szalagos válogatósornál egy kétirányú szalag közbeiktatásával kell biztosítani, hogy csak az a hulladék kerüljön a dobrostára és a zsáktépőre, ami feltétlenül szükséges. Ebben az esetben azonban a beérkező eltérő szennyezetségű hulladékot elkülönítve kell tárolni, hogy a keveredést megakadályozzák. A gépsor egyenes vonalú elrendezésére javasolt. Ebben az esetben a csarnok hossztengelyével párhuzamosan kell a gépsort elhelyezni. A csarnok méretezésénél figyelembe kell venni a gépsor hosszát, illetve azt hogy a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, puffer tárolásra és a gépek közlekedésére. Ezen tényezők figyelembe vételével a minimális méret 7080x20-24m, amely csak kismértékben függ a válogatómű kapacitásától és annak változásával nem egyenes arányban változik. A csarnok legkisebb belmagassága (minden belógó, illetve merevítőszerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7m legyen. A csarnokon kívül az a gépek közlekedésére, a konténerek és anyagok tárolására megfelelő méretű nehézburkolattal ellátott manipulációs térrel kell rendelkezni, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével. A kész bálák tárolására fedett bálatároló építése is szükséges, amelynek javasolt alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50m2. 7.3. Válogatóművek kapacitás-meghatározása A válogatómű kapacitásának meghatározása nagyon fontos lépés a beruházás megkezdése előtt, mert a beruházási és működési költségek egy korszerű válogatómű esetében rendkívül magasak, míg az elérhető bevételek nagyon korlátozottak. A hulladékválogató műveket (a feldolgozott hulladék típusa és a feldolgozás alapelvei szerint) több módon lehet csoportosítani: A feldolgozott hulladék típusa alapján:  A teljes, vagy majdnem teljes (nem veszélyes) települési szilárd hulladékok feldolgozására alkalmas egység. 44

Ezt a hulladékválogató mű típust általában égetőművel, és / vagy a közvetlen elérhető környezetben elhelyezkedő hulladéklerakóval kombinálva alakítják ki. A válogatómű az összes keletkező települési szilárd hulladékot kezeli egy többfázisú válogatási folyamat során. Mivel a bekerülő anyagok „szennyezettsége” nagyon magas és rengeteg az újrahasznosításra nem alkalmas anyag, a „maradékot” ami legtöbbször a teljes anyagmennyiség 50-60%-a az égetőbe, vagy a lerakóba juttatják, ezért nagyon lényeges az egy-egységbe való telepítésük. Ez a típus főként ott használható, ahol megoldható a lakosság körében a szerves anyagok legnagyobb részének külön történő gyűjtése. Ez nálunk csak hosszabb időtávon belül valósulhat meg, főként a magas beruházási költségigény és a lakossági szelektív gyűjtési módszerek fejletlensége miatt, ezért ezzel a válogatómű típussal jelenleg nem foglalkozunk. 

Az „előszelektáltan” gyűjtött hulladékok feldolgozására alkalmas válogatómű

Ez a hulladékválogató mű típus a jelenleg alkalmazható és leterjedőben lévő típus hazánkban. A válogatómű a keletkezési helyén (lakosság, kereskedelem, ipar) már bizonyos tisztasággal és fajta-homogenizációval gyűjtött anyagok feldolgozására és előkészítésére képes. Nem kezeli a szerves és az erősen szennyezett települési szilárd hulladékokat, ezáltal alacsonyabb beruházási és működési költségigénnyel hozható létre. Hátránya, hogy a gyűjtési folyamatban nagyobb invesztíciót igényel a szelektív gyűjtés megvalósítása során. A feldolgozás során a szennyezett anyagokból eredő „veszteség” jellemzően 8-10%, ezek az anyagok lerakóban kerülnek elhelyezésre. A feldolgozás alapelvei szerinti csoportosítás alatt a hulladékok válogatási tulajdonságait értjük, amely alapján lehet: 



Komplex anyagválogatás – összetett fizikai és kémiai jellemzők alapján történő válogatás, amely leggyakrabban a válogatott anyag fizikai jellemzőnek megváltoztatásával is jár (aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés, stb). Az eljárásokkal nagy tisztaságú alapanyagok hozhatók létre, szinte teljesen gépesítettek és automatizáltak, de a beruházások és eljárások magas költsége miatt nálunk jelenleg nem elképzelhető. Egyszerű fizikai jellemzők alapján történő válogatás és előkészítés, vegyesen gépi és kézi munkával. Gépi munka főként csak a szemrevételezéssel el nem különíthető anyagok (főként a mágnesezhető és nem mágnesezhető fémek) esetében van, a többi anyagfajta a betanított dolgozók által a fizikai megjelenése alapján kézi munkával kerül szétválogatásra. A feldolgozás során az anyagok fizikai tulajdonságai jelentősen nem változnak meg, a válogatási folyamat végén bálázott, esetleg aprítás után ömlesztett (de mindenképpen térfogatcsökkentett) formában kerülnek ki a válogatóműből. Ez a legelterjedtebb típus, és jelenleg ezzel érdemes csak foglalkoznunk.

Az előbbiek alapján az elemzést a szelektíven gyűjtött és alapvető fizikai tulajdonságok alapján szétválogatott, majd kompaktáltan feldolgozásra előkészített anyagok kibocsátására alkalmas hulladékválogató mű esetére készítettük el. 7.4. Válogató művek műszaki kialakítása A költségszámításnál felállított három kategória: 1. 100.000 fős régió, amely jellemzően kisebb városok és azok környezete

45

2. 100.000 és 250.000 fő közötti régió, amely leginkább a megyei jogú városok és környezetük, vagy komplex térségi programot létrehozó települési társaságok esetében állhat fenn 3. a 250.000 főnél nagyobb régió, amely egy teljes térség, vagy a főváros esetében értelmezhető. A felső határt a gazdaságos üzemméret esetében ezeknél a válogatóműveknél nagyjából 400.000 főnél lehet megállapítani, mivel ennél nagyobb beszállítási tömeg esetén a válogatómű építészeti és műszaki kialakítása esetében minőségi váltást kell végrehajtani, ami jelenleg nem történhet meg gazdaságos módon. A költségelemzés első lépcsőjében bemutatjuk a válogatómű felépítéséhez szükséges beruházások eszközlistáját. 100 ezer fő Megnevezés Gyűjtőszalag Felhordószalag Zsáktépő Dobrosta Válogató kabin Boxok Válogató szalag Mágneses leválasztó Gyűjtőszalag Kihordószalag Felhordószalag Bálázógép Targonca bálafogóval Tololapos gép Csarnok (m2) Manipulációs tér (m2) Bálatároló (m2) Hídmérleg Szociális blokk (m2) Fő/műszak

8 ezer tonna 1 1 1/0 1 1 6 1 1 1 1 1 1 1 1 1600 1000 500 1 50 18

100-250 ezer fő 12-17 ezer tonna 2 2 1/0 1 1 6 2 2 1 1 1 1 2 1 2000 1400 750 1 75 31

250 ezer fő < max. 30 ezer tonna 4 4 2/1/0 2 2 12 4 4 1 2 1 1 3 2 3400 2500 1500 1 120 58

7.1. számú táblázat Válogató művek felszerelés igénye 7.5. A válogatóművek beruházása Az első kategóriájú válogatómű 4.000 – 5.000 tonna/egy műszak/év a második kategóriájú 7.500 – 8.500 tonna/egy műszak/év, a harmadik kategóriában 13.000 – 15.000 tonna/egy műszak /év kapacitással rendelkeznek. Természetesen a kapacitás jelentősen függ a válogatásra kerülő anyagok tisztaságától és homogenitásától.

46

A következő lépcső tartalmazza az átlagos eszközbeszerzési és építési árakat. Az ármeghatározásnál a középérték módszerrel dolgoztunk, tehát a legalacsonyabb és legmagasabb piaci árakat elvetve, a középárak alsó és felső határán mutatjuk be a beruházási költségeket. A beruházási költségek ezzel a módszerrel kategóriákon belül (azonos felszereltség mellett) 1217%-os szórást mutattak, míg felszereltség változás mellett az egyes kategóriákon belül 25-35%os eltérés figyelhető meg. Jellemző módon egy-egy nagyobb bekerülési költségű gép elhagyása akár 5-10 százalékos beruházási költség csökkenést is eredményezhet, tehát a megfelelő berendezések kiválasztása nagyon fontos a beruházási döntések meghozatalakor. 100 ezer fő

100-250 ezer fő Megnevezés 12-17 ezer 8 ezer tonna tonna Gyűjtőszalag 12 000 24 000 Felhordószalag 10 000 20 000 Zsáktépő 0 0 Dobrosta 23 000 23 000 Válogató kabin 20 000 20 000 Boxok 5 100 5 100 Válogató szalag 12 000 24 000 Mágneses leválasztó 10 000 20 000 Gyűjtőszalag 12 000 12 000 Kihordószalag 6 000 6 000 Felhordószalag 12 000 15 000 Bálázógép 45 000 75 000 Targonca bálafogóval 9 500 19 000 Tololapos gép 17 000 17 000 2 Csarnok (m ) 128 000 160 000 Manipulációs tér 15 000 21 000 (m2) 2 Bálatároló (m ) 17 500 26 250 Hídmérleg 14 000 14 000 2 Szociális blokk (m ) 9 000 13 500 Infrastuktúra biztosítása 30 000 30 000 Összesen 377 100 514 850

250 ezer fő < max. 30 ezer tonna 48 000 40 000 0 46 000 40 000 10 200 48 000 40 000 24 000 6 000 20 000 100 000 28 500 34 000 272 000 37 500 52 500 14 000 21 600 30 000 882 300

7.2. számú táblázat Válogató művek beruházási forrásigénye igénye (alsó kategória) 7.6. Válogatómű üzemeltetési költségigénye A működési költségek elemzésénél kiemelt fontosságú a bérköltségek és a személyi jellegű költségek (a magas kézi munkaigény miatt), az amortizáció (a magas beruházási költség miatt) és az energia költség számítása. Mivel a hulladékválogató mű költsége csak egy része a hulladékok feldolgozási és előkészítési költségeinek, a beszállítási, kiszállítási és esetleges hulladék anyagvásárlási költségekkel ebben a részben nem foglalkoztunk. 47

100 ezer fő Létszám/műszak Válogató Bálázógép kezelő Térmester Gépkezelő Művezető Üzemvezető Összesen

8 ezer tonna 12 1 1 2 1 1 18

100-250 ezer fő 12-17 ezer tonna 24 1 1 3 1 1 31

250 ezer fő < max. 30 ezer tonna 48 1 2 4 2 1 58

7.3 számú táblázat Válogatóművek műszakonkénti létszámigénye Egy válogatómű válogatónkénti tapasztalati teljesítménye 1,8 tonna /műszak. Alacsony gépesítettség esetén azonban 2.800 – 3.000 tonna / éves teljesítménynél többet nem lehet elérni, az ebből számított fajlagos teljesítmény 1.0 tonna / óra. Az éves volumen további növelésével a költségek növekedése lineáris, így a fajlagos költség 1.8 tonna / óra értéknél tovább nem növelhető. A kiszolgálói létszámot a gépi berendezésekkel történő ellátottság határozza meg. Az egyes válogatóművekre az átlagos felszereltséget és személyzet létszámot tekintettük kiindulási feltételének. A dolgozók fizetését a minimál bér alapján határoztuk meg, ami irányítónál a minimál bér háromszorosa, gépkezelőknél kétszerese, válogatóknál pedig másfélszerese. Az energia költségeknél a gépészeti berendezések becsült energiaszükségletét vettük alapul a jelenlegi áramdíjak és a lekötési alapdíj számításával. Az anyagköltségeket a beszállítás volumenével arányosan alakítottuk az egyes válogatómű kategóriák között. Az értékcsökkenési leírásnál a gépi berendezések leírására 8 évet, az épületek, építmények leírására pedig 50 évet vettünk figyelembe. A vállalati irányítás költséget az összes költség 10%-ban határoztuk meg. A 7.4 – 7.6. számú táblázatokból egyértelműen kitűnik, hogy az évi 4 ezer tonna/egy műszak kapacitású válogatóművek (ami a 100 ezer fő körüli ellátási körzetre jellemző) esetében a legmagasabbak a válogatás költségei. Valószínűsíthető, hogy ennél kisebb kapacitás alatt nem gazdaságos válogatóművet létesíteni, mert alacsony beruházási költség esetén a feldolgozás fajlagos költsége lesz magas, míg megfelelő technikai felszereltség mellett kapacitás felesleg lép fel. Bizonyos méret felett, mint a 250 -400 ezer fő közötti kategóriában a válogatás fajlagos költségei enyhe emelkedést mutatnak. Ez azt valószínűsíti, hogy ennél nagyobb kapacitású válogatóművet nem érdemes építeni, mert a beruházási költségek mellett az üzemeltetési költségek nagymérvű emelkedése várható.

48

Feldolgozott költség papír önköltsége (Ft/kg)

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg)

Összes költség százalékában (%)

Költségnemek

Átlagos havi Éves költség (Ft) (Ft)

Energia

278 438

3 341 250

0,40

1,52

3,65%

Anyag

701 200

8 414 400

1,02

3,82

9,19%

Bérköltség Egyéb költség Érték csökkenés Ipari előkészítés költségei összesen Irányítás költségei

2 778 750

33 345 000

4,03

15,12

36,44%

802 000

9 624 000

1,16

4,36

10,52%

2 372 500

28 470 000

3,44

12,91

31,11%

6 932 888

83 194 650

10,06

37,73

90,91%

693 289

8 319 465

1,01

3,77

9,09%

7 626 176

91 514 115

11,07

41,50

100,00%

fix

Összes költség

7.4. számú táblázat 100 ezer főt kiszolgáló válogatómű (4.000 tonna/műszak) üzemeltetési költsége

49

Költségnemek

Átlagos Éves havi költség költség (Ft) (Ft)

Feldolgozott papír önköltsége (Ft/kg)

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg)

Összes költség százalékában (%)

Energia

445 500

5 346 000

0,32

1,21

3,60%

Anyag

1 168 667

14 024 000 0,85

3,18

9,45%

Bérköltség

4 927 083

59 125 000 3,57

13,41

39,86%

Egyéb fix költség

1 336 667

16 040 000 0,97

3,64

10,81%

Érték csökkenés

3 358 917

40 307 000 2,44

9,14

27,17%

134 000

30,57

90,91%

3,06

9,09%

33,63

100,00%

Ipari előkészítés költségei összesen 11 236 833 Irányítás 1 123 683 költségei Összes költség

12 360 517

842 8,15

13 484 200 0,82 148 326 200 8,97

7.5. számú táblázat 100-250 ezer főt kiszolgáló válogatómű (7.500 tonna/műszak) üzemeltetési költsége

Költségnemek

Átlagos havi Éves költség költség (Ft) (Ft)

Energia

658 586

10 692 000

Feldolgozott papír Önköltsége (Ft/kg) 0,38

Feldolgozott műanyag önköltsége (Ft/kg) 1,43

Összes költség százalékában (%) 4,14%

Anyag

1 006 333

28 048 000

1,00

3,74

10,86%

Bérköltség Egyéb fix költség Érték csökkenés Ipari előkészítés költségei összesen Irányítás költségei

6 939 474

97 983 000

3,49

13,07

37,95%

1 669 333

28 872 000

1,03

3,85

11,18%

3 482 950

69 139 500

2,46

9,22

26,78%

13 756 676

234 734 500

8,35

31,31

90,91%

1 375 668

23 473 450

0,83

3,13

9,09%

Összes költség

15 132 344

258 207 950

9,18

34,44

100,00%

7.6. számú táblázat 250 ezer főnél nagyobb régiót kiszolgáló válogatómű (10.000 tonna/műszak) üzemeltetési költsége

50

Az ipari előkészítés után meg kell szervezni a másodnyersanyagok hasznosítóhoz történő eljuttatását. A fuvarozással megbízott vállalkozók az esetek túlnyomó többségében képesek megszervezni a visszfuvart, így kedvezőbb szállítási költségek alakulhatnak ki. Tapasztalati adatok alapján a fuvarozó vállalkozók átlagosan 295 Ft/km fuvardíjjal szállítják el a másodnyersanyagokat. Az is tapasztalati tény, hogy egyes anyagfajtákból eltérő mennyiség szállítható el egy fuvarral: Anyag fajta Papír Műanyag Üveg

1 fuvarral elszállítható mennyiség 20 tonna 12 tonna 24 tonna

7.7. táblázat Egy fuvarral elszállítható másodnyersanyagok mennyisége Figyelembe véve, hogy a településektől a hasznosító létesítmények eltérő távolságra vannak, a következő táblázattal határozhatjuk meg a másodnyersanyagok hasznosítóhoz történő szállításának fajlagos költségeit. Hasznosító és ipari előkészítő létesítmény távolsága 50 km 100 km 150 km 200 km 250 km 300 km 350 km 400 km

Szállítási költség Papír (Ft/fuvar) szállításának fajlagos költsége (Ft/kg) 14 750 0,74 29 500 1,48 44 250 2,21 59 000 2,95 73 750 3,69 88 500 4,43 103 250 5,16 118 000 5,90

Műanyag szállításának fajlagos költsége (Ft/kg) 1,23 2,46 3,69 4,92 6,15 7,38 8,60 9,83

7.8. táblázat Másodnyersanyagok hasznosítóba történő szállításának költségei

51

Üveg szállításának fajlagos költsége (Ft/kg) 0,61 1,23 1,84 2,46 3,07 3,69 3,69 4,92

8. KOMPOSZTÁLÓ 8.1 A biohulladék kezelés szerepe a hulladékgazdálkodásban A biológiailag bontható hulladékok a települési szilárd hulladékokon belül jelentős mennyiséget tesznek ki, kötelező szelektív gyűjtésüket és hasznosításukat az európai uniós és a hazai jogszabályok elsősorban közvetett módon, az egyéb ártalmatlanítási eljárásból történő kizárással írják elő. A fejezetben a Biohulladék Kezelés Országos Programjával és a 23/2003.(XII.29.) KvVM rendelettel összhangban a biohulladék kifejezés alatt minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladékot értünk, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, a TSZH biológiailag bontható szerves része a 16/2001.(VII. 18.) sz. a hulladékok jegyzékéről szóló KöM rendelet 20 EWC kóddal jelzett főcsoportja alatt felsorolt hulladékok elemeiből adódik össze, a zöld hulladékok alatt pedig az olyan növényi hulladékokat értünk, amelyek kertekből, parkokból származnak (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb). Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a települési szilárd hulladékok 35%-át teszi ki biohulladék, mennyisége évente 1.438.500 tonna. Ennek több mint 87,3%-a jelenleg lerakásra kerül (1.256.500 tonna), amin mindenképpen változtatni kell, hiszen a fenntartható hulladékgazdálkodás csak a biohulladékok elkülönített begyűjtésével és hasznosításával képzelhető el. 8.2 Jogi és műszaki szabályozás az Európai Unióban és Magyarországon 8.2.1. Az uniós tagállamok helyzete Az elmúlt évtizedekben a biológiai hulladékkezelés, a komposztálás dinamikusan fejlődött az Európai Unió országainak többségében. A legutóbbi, még 15 tagállamot figyelembe vevő felmérések adatai szerint az összes komposztálható biohulladékból, megközelítőleg 50 millió tonnából, 21 millió tonna biohulladék kerül szelektív gyűjtés után hasznosító telepre. A komposztáló telepek száma jelenleg 2500, de több száz telep építése már most is folyamatban van. A biohulladékok hasznosítása szempontjából az Európai Uniós országokat 3 kategóriába sorolhatjuk. Az 1. csoportba tartozó Ausztria, Belgium (flamandok), Dánia, Németország, Luxemburg és Hollandia rendelkezik a biohulladékok szelektív gyűjtésének és komposztálásának teljes körű törvényi szabályozásával. Németország mindvégig zászlóshajója volt a biohulladék korszerű kezelésének, de Hollandiában például három év alatt a szelektív gyűjtésre csatlakoztatott lakások száma 0%-ról 95 %-ra (!) nőtt. Belgium (vallonok), Finnország, Franciaország, Olaszország, Svédország és Nagy Britannia tartozik a 2. csoporthoz. Ezekben az országokban jelenleg bevezető stádiumban van a szelektív gyűjtés és a komposztálás, a törvényi szabályozás részben rendelkezésre áll. A 3. csoportba tartozó országok, Görögország, Írország, Spanyolország és Portugália nem rendelkeznek jelenleg még a biohulladékokkal kapcsolatos törvényekkel, jogszabályokkal. 8.2.2. Hazai előírások Hazánkban a 2001. január 01-től hatályba lépő 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási Törvény alapvető céljai közé tartozik a képződő hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint a keletkező hulladék minél nagyobb arányú ismételt felhasználása, 52

anyagában illetve egyéb módon történő hasznosítása, végső soron pedig környezetkímélő ártalmatlanítása. A hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmára vonatkozólag a törvény előírja, hogy a települési hulladéklerakóban a biológiailag lebomló frakciót az 1995-ös bázisév mennyiségeihez képest: 2004. július 01-ig 75%-ra 2007. július 01-ig 50%-ra 2014. július 01-ig 35%-ra kell csökkenteni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírásai alapján a magas biológiai úton lebomló szerves anyag tartalmú hulladékokat hasznosítani kell. 1995-ben a 4,5 millió tonna települési szilárd hulladéknak 35%-át tették ki a biohulladékok és 17%-át a papírhulladékok, ami összesen 2,17 millió tonna biológiailag bontható hulladékot jelentett. Ez alapján, a Hulladékgazdálkodási Törvény előírásainak megfelelően 2004-ben maximum 1,74; 2007-ben 1,16; 2014-ben 0,81 millió tonna biohulladék rakható le. E célok eléréséhez a szerves hulladékok települési hulladéklerakókból való eltérítése, azaz elkülönített begyűjtése és más módon történő kezelése, elsősorban hasznosítása lehet csak a megoldás. A becsülhető hulladékképződés alapján ez az jelenti, hogy fokozatos fejlesztéssel rendre mintegy 400, 870 és 1210 ezer tonna biohulladék, illetve 180, 320 és 390 ezer tonna papírhulladék elkülönítését és feldolgozását kell megoldani. A biohulladékok esetében az elkülönített gyűjtést követően aerob vagy anaerob lebontási eljárásokkal biztosítani kell a hulladékok lebomlását és a képződő "komposzt" felhasználását is. Az országos biohulladék program alapján az első időszakban elsősorban a hulladékok házi komposztálását és felhasználását kell elterjeszteni és ösztönözni, kiegészítve a közterületeken képződő zöldhulladékok helyi kezelésével és visszaforgatásával. 2008-ig azonban ki kell építeni a 10 000 főnél nagyobb településeknél (ami a lakosság kb. 60%-át jelenti) az üzemi méretű komposztáló telepeket. Az országos biohulladék gazdálkodási program céljainak természetesen összhangban kell lennie az Európai Unió hatályos előírásaival is, amelyek alapján szelektív hulladékgyűjtést kell bevezetni a papír, műanyag, fém, üveg, gumi, szerves hulladék és a kommunális hulladék veszélyes alkotóelemeinek kiválogatására, valamint minimálisra kell csökkenteni a lerakott hulladék biológiailag lebomló részét. Ezért a szerves hulladékokat szelektíven kell gyűjteni, majd biztosítani kell komposztálásuk feltételeit is. A legfontosabb kapcsolódó jogszabályok:  2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról,  213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről,  164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről,  110/2002. (XII. 12.) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről,  15/2003. (XI. 7.) KvVM. rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről,  242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának részletes szakmai szabályairól,  5/2002. (X. 29.) KvVM. a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól,  23/2003. (XII. 29.) KvVM. rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről, 53

 16/2002. (IV. 10.) EüM. a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről, A biohulladék gazdálkodás lényege, célja az, hogy az emberi fogyasztás, használat során a természetes körforgásból kikerülő biohulladékokat, a szükséges műveletek elvégzése után, hasznos anyagként a természet körforgásába visszajuttassa. Stratégiai elemek:  a települési szilárd hulladékok szerves-anyag tartalmának csökkentése,  a települési szilárd biohulladékok elkülönített (szelektív) gyűjtése, szállítása, kezelése,  a keletkező hulladékok hasznosítása,  a települési szilárd biohulladékokokkal kapcsolatos eszközök, berendezések, létesítmények megfelelő (centralizált, decentralizált) telepítése,  megfelelő kezelési eljárás kiválasztása,  a települési szennyvíziszapokkal történő közös kezelés, komposztálás lehetőségeinek kihasználása, különösen meglévő létesítmények esetén,  a szag és káros hatások elleni védelem,  az emberi tényezők figyelembevétele és alakítása a települési szilárd bio- és zöldhulladékok elkülönített (szelektív) gyűjtése, valamint a komposzt hasznosítása terén,  az előállított komposztok minőségbiztosítása, a felhasználói bizalom megnyerése és megtartása,  a rendszer gazdaságilag önfenntartó kialakítása és működtetése. A biohulladékokkal történő hatékonyabb gazdálkodás érdekében a következő céloknak kell érvényesülniük, alábbi a sorrendben: 1. biohulladékok keletkezésének, illetve azok káros anyagokkal való szennyeződésének elkerülése vagy csökkentése, 2. szelektíven gyűjtött biohulladékok anyagában történő hasznosítása minden olyan esetben, amikor ez környezeti szempontból okszerűnek tűnik, 3. szelektíven gyűjtött, anyagukban hasznosításra már nem alkalmas biohulladékok komposztálása illetve anaerob erjesztése, valamint a keletkezett komposzt és szilárd kirothasztott anyag felhasználása 4. biohulladékok mechanikai/biológiai stabilizálása, 5. biohulladékok energiaforrásként történő hasznosítása. 8.3. Komposztálási technológiák, komposztáló telepek méretezése Mind a fenti jogszabályok és előírások, mind pedig a gyakorlati tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a komposztáló telepek méretezése és a szükséges technológia kialakítása nem általánosítható és egységesíthető, minden létesítendő telep esetében a helyi adottságokat, körülményeket, és nyersanyagtípusokat is figyelembe kell venni. Az alábbiakban a leggyakoribb komposztálási rendszerek, azok alkalmazásának feltételei és lehetőségei kerülnek ismertetésre. 8.3.1. Komposztálási technológiák és rendszerek Nyitott rendszerű passzív komposztálás Általában növényi eredetű, tág C/N arányú stabil, nem rothadó nyersanyagoknál használt komposztálási eljárás. Az érés nagy méretű (5-10 m széles és 2-4 m magas) statikus, trapéz prizmákban történik. A halom összerakásán kívül a komposztálási folyamattal kapcsolatban semmiféle beavatkozás nem történik. A nyersanyagoktól, a halommérettől, a hőmérsékleti 54

feltételektől és a nedvességtartalomtól függően a komposzt érésének időtartama 6 hónap és 3 év között változik. A passzív komposztálás lassú és nagy helyigényű, de az alacsony munka és gépesítési költség miatt ökonómiai szempontból esetenként kedvező lehet. Nyitott rendszerű forgatásos prizmakomposztálás A komposztálás legősibb módszere, amelynek jellemzője, hogy a nyersanyagokat háromszög vagy trapéz keresztmetszetű prizmákba rakják és meghatározott rendszerességgel átforgatják. Az átforgatással keverik, homogenizálják az anyagot, így biztosítva az aerob feltételeket, a “csapdázott” hő, a vízgőz és a gázok eltávozását. A prizmákban a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat folyamatosan ellenőrizik az átforgatás pontos időpontjának meghatározása céljából. Ennél a módszernél nagyon fontos a komposztálandó anyag mennyisége, hiszen a tömeg a felülethez képest kicsi, ezért a környezeti tényezők hatására a prizma szélső zónája esetenként nem éri el a higiénizációhoz szükséges hőmérsékletet. Ennek a technológiának is nagy a helyigénye, mert a legtöbb forgatógép-típus csak kis méretű prizmák átforgatására alkalmas, az érlelés a forgatás gyakoriságától és a nyersanyagok típusától függően pedig minimum 8-12 hétig tart. Levegőztetett prizmakomposztálás A levegőztetett prizmakomposztálás (ASP- Aerated static pile) elmélete az aerob mikroorganizmusoknak azon az igényén alapul, hogy életműködésükhöz a prizmán belül állandó szinten tartott oxigénmennyiségre van szükségük. A levegő bejuttatására többféle megoldás létezik, de a leggyakrabban perforált merev csöveket ágyaznak be, vagy levegőztető csatornákat süllyesztenek be a komposztprizmába. A levegőt egy ventillátor vagy egy pumpa segítségével juttatják be, amely a komposztálás folyamatát percrőlpercre szabályozhatóvá teszi. Az ASP rendszereknél a visszacsatolást a komposzt hőmérséklete vagy oxigéntartalma jelenti, ennek alapján történik a ventillátorok automatikus be- és kikapcsolása. Ennél a módszernél a halom összerakásán és előzetes keverésen kívül más beavatkozásra (átforgatásra, mozgatásra) nincs szükség. Félig zárt rendszerek A komposztálás vízszintes silófolyosók belsejében történik, amelyek perforált csövekből vagy levegőztető csatornából álló levegőztető rendszerrel és beépített forgatóval vannak ellátva. Az éghajlati hatások kiküszöbölése érdekében a silófolyosókat gyakran csarnokokban, fóliavagy üvegházakban helyezik el. A keletkező gázokat és az esetleg termelődő kellemetlen szagokat biofilterek segítségével fogják fel. Zárt rendszerek statikus építménnyel Ezeknél az intenzív eljárásoknál a komposztálás zárt egységekben történik a következő megoldásokkal:  Dobkomposztálás  Kamrás (box), illetve konténerkomposztálás  Toronykomposztálás Ezek a módszerek az intenzív szakasz időtartamától és az elért komposzt érettségi fokától függően különböznek egymástól. Egyes esetekben az intenzív érés végén az utóéréssel integrált rendszerben érett komposztot (IV., V. érettségi fok) állítanak elő, más technológiáknál az intenzív érés higiénizált nyerskomposzt (I-II érettségi fok) előállításával végződik, ezért az utóérésre minden esetben szükség van. Az utóérés módszerében a technológiák között nincs különbség, a komposztot minden esetben prizmákba rakják és forgatják vagy levegőztetik. 55

A zárt komposztálási technológiáknál bonyolult és kifinomult műszaki megoldásokkal találkozunk, de magas beruházási és üzemeltetési költségek jellemzik. Ennek ellenére gyakran alkalmazzák olyan lakott területeken, ahol nagy mennyiségű szerves hulladék termelődik, kevés a rendelkezésre álló terület, és a szaghatást teljes egészében ki kell zárni. Szemipermeábilis membránnal takart, zárt, mobil rendszerek A levegőztetett prizmakomposztálás újszerű változata a szemipermeábilis membrántakaróval zárttá tett komposztálási rendszer, amely 3 fontos elemből áll. Az aktív levegőztető egység a komposztálásban közreműködő mikroorganizmusokat látja el oxigénnel. A levegőztetést az érő anyagban mért hőmérséklet és oxigéntartalom alapján, folyamatosan, visszacsatolással szabályozza. A szemipermeábilis membrán megszünteti a korábbi levegőztetett rendszerek több hiányosságát azáltal, hogy a membrán miatt a prizmában enyhe túlnyomás uralkodik, ezért anaerob zónák nem keletkeznek. A membrán biztosítja a gázcserét, de a szaganyagokat, a nedvességet és a hőt visszatartja. A rendszerrel zárt jellegű komposztálás valósítható meg, viszonylag rövid idő alatt (4 hét). A rendszer további előnye az alacsony üzemeltetési költség. Fenti technológiák közül ma Magyarországon a biohulladékok kezelésekor általában a nyitott prizmás forgatásos komposztálás és a membrántakaróval takart zárt mobil rendszerek elterjedése a jellemző. 8.3.2. Biohulladékok mennyisége Magyarországi hulladék-összetétel vizsgálatai alapján elmondható, hogy a települési szilárd hulladék több mint 2/3-át kitevő háztartási hulladék összetétel szerinti megoszlása az alábbi: Hulladék-összetevő

Ált. %-os aránya

Papír Műanyag Üveg Fém Textil Biológiailag bontható szerves Egyéb szervetlen Veszélyes Összesen

16,65 5,23 3,75 3,55 3,87 37,5 28,75 0,7 100,00

Fajlagos mennyiség (m3/fő/év) 0,217 0,067 0,050 0,048 0,046 0,483 0,368 0,009 1,287 (Forrás: OHT)

A települési szilárd hulladékok teljes mennyiségére vetítve a fenti arányok némileg módosulnak, így a biológiailag bontható frakció aránya a települési szilárd hulladékokban 30-35% körül mozog. Adott településen lakosonként 0, 245 t /év szerves hulladék-termeléssel lehet számolni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével a várhatóan begyűjtött szerves hulladék mennyisége ennek az értéknek általában az 50%-a. Komposztáló telepek méretezése esetében a lakossági biohulladék mennyiségénél ezt az irányszámot javasolt figyelembe venni.

56

Lakosok száma (fő) 1 000 2 000 5 000 10 000 20 000 50 000 100 000 250 000

Lakossági mennyisége (t/év) 245 490 1 225 2 450 4 900 12 250 24 500 61 250

biohulladék

A települési szilárd hulladékból szelektív hulladékgyűjtéssel kiválogatható biohulladékokon kívül a komposztáló telepen egyéb szerves hulladékok kezelése is javasolt. Ezek közé tartoznak:  közterületek zöldhulladéka,  parkfenntartási, temetői hulladékok,  kommunális szennyvíziszap,  vendéglátóipari egységek biohulladékai,  piacok hulladékai.  8.4. Komposztáló telepek fajlagos létesítési és üzemeltetési költségei Az alábbiakban a két legelterjedtebb technológiájú komposztáló telep beruházási és üzemeltetési költségei kerülnek elemzésre különböző nyersanyag-feldolgozó kapacitással. Technológia szerint a legelterjedtebb komposztálási rendszerek:  Nyitott rendszerű forgatásos kisprizmás komposztálás,  Nyitott rendszerű forgatásos táblaprizmás komposztálás,  Szemipermeábilis membránnal takart, zárt, mobil rendszer Irányszámok a komposztáló telepek nyersanyag-feldolgozó kapacitása szerint:  1 000 t/év  5 000 t/év  10 000 t/év  25 000 t/év Lakossági biohulladék, aprított zöldhulladék, illetve egyéb szerves hulladékok (kivéve pl. szennyvíziszapok) térfogattömege: 0,6 t/m3, a komposztáló prizmák méretetését legpontosabban a nyersanyagok térfogata alapján lehet elvégezni. Beruházási költségek Beruházási költségeknél alapvetően a területkialakítás költségeit, illetve a komposztáláshoz szükséges gépi berendezések költségeit vettük figyelembe. Jelen esetben a komposztáló telep mindhárom területi egységénél – előkezelő tér, komposztáló tér, utókezelő tér -, biztosítani kell a szilárd burkolatú terület kialakítását, és a csurgalékvíz megfelelő elvezetését. Az előkezelő térre történik a szerves hulladékok beszállítása, valamint a komposztálás kezdetéig itt történik az előtárolás is. Az előkezelő téren valósul meg a fás jellegű zöldhulladékok aprítása, valamint a különböző biohulladékok keverése, homogenizálása. A bekevert, homogenizált nyersanyagokat általában rakodógép segítségével innen szállítják át a komposztáló térre. A komposztáló téren történik a biohulladékok tényleges kezelése, az érlelés. A nyersanyagokat technológiától függően különböző méretű prizmákba rakják, illetve komposztáló berendezésekbe 57

helyezik. Az érés során biztosítani kell a folyamatban résztvevő mikroorganizmusok életműködéshez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén, stb.) A különböző nyitott és zárt rendszerek ezeket a feltételeket a legkülönbözőbb módszerekkel biztosítják, ami a komposztáló tér területigényében is jól tükröződik. Az intenzív érés befejeztével a komposztot az utókezelő térre szállítják. Az utókezelő téren a komposzt érettségi fokától függően különböző ideig tart az utóérlelés, majd ezt követően az utókezelés. A komposztot rostálják, illetve a további felhasználástól függően frakcionálják, esetleg zsákolják. A komposztáló telep működéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása telephelytől függő, specifikus tényező, így ezeket a költségeket jelen összesítés nem tartalmazza. A gépi berendezések közé a nyersanyagok előkészítéséhez, aprításához, homogenizálásához, az anyagmozgatáshoz (prizmák felrakása és lebontása, ill. rakodás), valamint az utókezeléshez, a rostáláshoz alapvetően szükséges gépek jelenlegi piaci árai kerültek beszámításra.

58

8.5. Nyitott rendszerű forgatásos kisprizmás komposztálás Nyitott prizmás komposztálásnál a nyersanyagokat általában háromszög vagy trapéz alakú prizmákba rakják. A megfelelő oxigénellátás érdekében a nyersanyagot rendszeresen át kell forgatni speciális komposzt-forgatógépekkel. A prizmák méretének meghatározásakor a rendelkezésre álló területen kívül a forgatógépek kapacitását, illetve a gazdaságos üzemeltetést is figyelembe kell venni. A prizmák magassága általában 1,5 m magas, szélességük 3,0 m, hosszuk a rendelkezésre álló terület nagyságától függ. A prizmák méretezésénél egyenletes nyersanyagmegoszlást, és az ennél a technológiánál szokásos legalább 8 hetes érési időt vettünk alapul. A prizmák átforgatása heti egy-két alkalommal történik. Az előkezelő tér területigényének meghatározásakor a kb. 1 hónap alatt összegyűlő, laza térfogatú (aprítatlan) szerves hulladék tárolási helyét, valamint az aprításhoz szükséges helyigényt vettük alapul. Az utókezelő tér méretezésekor mintegy 3 hónap utóérlelésre, illetve tárolásra alkalmas területet vettünk alapul. 8.5.1. Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m3) Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/8 hét) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

1670 260 32 4,6

Prizmák mérete: magasság x szélesség x hossz (m) Prizmák mérete (m3) Prizmák száma (db)

1,5 m x 3 m x 25 m

59

70 4

Évi 1000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott prizmás technológiával 4 db 25 m hosszú, 3 m széles, 1,5 m magas prizma felépítése szükséges.

27 m 3m

25 m

3m

1.

2.

3.

4.

31 m

6m

Prizmák Járműút

Területigény: Előkezelő tér: Komposztáló tér: Utókezelő tér: Összes szilárd burkolat:

200 m2 837 m2 200 m2 1237 m2

60

Komposztáló tér: 837 m 2

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép Munkaművelet megnevezése

Típus Ár (eFt) (a példákban a legkedvezőbb árú gépeket, berendezéseket vettük figyelembe) Varrivál 900V-2 vontatott (60 LE; 1 970 tölcsérméret: 930 x 1250 mm; nyesedék nagysága: 40 mm, zúzható anyag átmérője: 220 mm)

Aprító

Nyersanyagok előkészítése, zöldhulladék aprítása

Erőgép

Aprító forgatógép működtetése

Homlokrako dó

Prizmák felrakása és lebontása, esetleg homogenizálás, keverés is Komposztálási alapanyagok homogenizálásáho z ill. komposztprizmák kezeléséhez A kész komposzt rostálása

Forgatógép

Rosta1

Összesen2

1 2

és MTZ 820 gyártmánya Belarus (59,6 KW; 3 670 hengerűrtartalom: 4750 cm3; hengerek száma: 4) KHR 80 E típusú hidraulikus 615 homlokrakodó adapter az erőgéphez, 3 pozíciós alapgép Sandberger ST/TA 300 (forgatható 5 540 szélesség: 3000 mm; forgatási magasság 1500 mm; vontatási szélesség: 1,8 m)

Forgórosta (dobrosta) Compostal Kft, 8 600 dobméret:1050*3400, dobpalást:20*20 mm, perforáció 3 mm hosszon 28 mm osztással, dobfodulat 25/min, lejtés 3-6°, befoglalóméret:4500*1600*2300.

11 795

– opcionális, általában időszakonként bérleti konstrukcióban – rosta nélkül

61

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés Homlokrakodó Aprító Rosta Erőgép, forgatógép Egyéb (5%) Összesen

m2 m3 db db db db

AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

FAJLAGOS KÖLTSÉG Kezelt hulladék tonna 1000

Darabszám 1 237 2 000 1 1 1

Összesen (eFt) 12 185 2 460 4 285 1 970 0 5 540 1 322 27 762

293 1 710 2 003 Egység

ÜZEMELTETÉSI KTSG. munkabér TB energiaköltség hatósági díjak alapanyagktsg Összesen Amortizációval

Egységár (eFt) 9,85 1,23 4 285 1 970 0 5 540

Fő Fő Hó

Egységár Darab(eFt/fő/hó) szám 123 2 615

Ft/t 14 657

62

12

Összesen (eFt/év) 2 952 1 092 7 380 1 230 0 12 654 14 6567

8.5.2. Nyersanyag-feldolgozás: 5 000 t/év (8400 m3) Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/8 hét) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

8400 1380 161 23


1,5 m x 3 m x 30 m 85 16

Évi 5000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott prizmás technológiával 16 db 30 m hosszú, 3 m széles, 1,5 m magas prizma felépítése szükséges.

51 m 3m 3m

Prizmák 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Járműút

30 m

70 m

10 m


900 m2 3570 m2 400 m2 4870 m2

63

Komposztáló tér: 3570 m2

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép megnevezés e

Munkaművelet

Aprító


Homlokrakodó

Prizmák felrakása és lebontása, esetleg homogenizálás, keverés is Aprító és forgatógép működtetése

14 765 Nagyteljesítményű homlokrakodó (Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát űrtartalma: 2 m3)

Komposztálási alapanyagok homogenizálásához ill. komposztprizmák kezeléséhez A kész komposzt rostálása

Sandberger ST/TA 300 (forgatható 5 540 szélesség: 3000 mm; forgatási magasság 1500 mm; vontatási szélesség: 1,8 m)

Erőgép

Forgatógép

Rosta

Összesen

Javasolt típus Ár (eFt) (a példákban a legkedvezőbb árú gépeket, berendezéseket vettük figyelembe) Varrivál 900V-2 vontatott (60 LE; 1 970 fogadógarat: 930 x 1250 mm; nyesedék nagysága: 40 mm, zúzható anyag átmérője: 220 mm)

MTZ 820 gyártmánya Belarus (59,6 3 695 KW; hengerűrtartalom: 4750 cm3; hengerek száma: 4)

Forgórosta (dobrosta) Compostal 8 615 dobméret:1050*3400, dobpalást:20*20 mm, perforáció 3 mm hosszon 28 mm osztással, dobfodulat 25/min, lejtés 3-6°, befoglalóméret:4500*1600*2300

34 585

64

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés Homlokrakodó Aprító Rosta Erőgép, Forgatógép Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

m2 m3 db db db db db


Darabszám Összesen (eFt) 4 870 47 970 3 000 3 690 1 14 765 1 1 970 1 8 615 1 3 695 1 5 540 4 312 90 617

Egységár (eFt/fő/hó) 123

Darabszám Összesen (eFt/év) 3 4 428 1 638 12 29 532 1 070 0 36 668 42 716

1 033 5 015 6 048 Egység


Egységár (eFt) 9,85 1,23 14 765 1 970 8 615 3 695 5 540

fő fő ho

2 461

Ft/t 8 543

65

8.5.3. Nyersanyag-feldolgozás: 10 000 t/év (16 700 m3)

Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/8 hét) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

16 700 2600 322 46


1,5 m x 3 m x 50 m 140 20

Évi 10 000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott prizmás technológiával 20 db 50 m hosszú, 3 m széles, 1,5 m magas prizma felépítése szükséges. 63 m 3m

3m

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

50 m

10 m 110 m

Prizmák


Járműút

1400 m2 6930 m2 700 m2 9030 m2

66

Komposztáló tér: 6930 m 2

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép megnevezése Aprító

Munkaművele t Nyersanyagok előkészítése, zöldhulladék aprítása Homlokrakodó Prizmák felrakása és lebontása, esetleg homogenizálás , keverés is Önjáró Komposztálási Forgatógép alapanyagok homogenizálás ához ill. komposztpriz mák kezeléséhez Rosta A kész komposzt rostálása Összesen

Javasolt típus

Ár (eFt)

Doppstadt kalapácsos aprító: 36 915  Üzemóradíj: 25 eFt.  Teljesítmény: 50 m3 / óra  m3 – re jutó költség: 500 Ft Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát 14 766 űrtartalma: 2 m3 )  10 eFt/üzemóra  teljesítmény 30 m3 / óra  m3 – re jutó költség 333 Ft 30 764 Doppstadt vagy Sandberger UNI 4000 (forgatógépek)  Ár: 25.000 eFt

Doppstadt dobrosta  Teljesítmény: 60-80 m3 / óra

104 595

67

22 150

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása m2 Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés m3 Homlokrakodó db Aprító db Rosta db Önjáró forgatógép db Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

Egységár (eFt) 9,85

Darabszám Összesen (eFt) 9 030 88 945

1,23 12 000 32 000 18 000 25 000

5 000 1 1 1 1

6 150 14 766 36 915 22 150 30 764 9 985 209 675

1 902 15 166 17 068 Egység

ÜZEMELTETÉSI KTSG. munkabér fő TB fő energiaköltség hó hatósági díjak alapanyagktsg Összesen Amortizációval

Egységár Darabszám Összesen (eFt/fő/hó) (eFt/év) 123 3 4 428 1 638 3 692 12 44 304 1 230 0 51 600 68 668

FAJLAGOS KÖLTSÉG Kezelt hulladék tonna Ft/t 10000 6 867

68

8.5.4. Nyersanyag-feldolgozás: 25 000 t/év (42 000 m3) Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/8 hét) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

42 000 6900 805 115


1,5 m x 3 m x 50 m 140 50

Évi 25 000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott prizmás technológiával 50 db 50 m hosszú, 3 m széles, 1,5 m magas prizma felépítése szükséges. Területigény: Előkezelő tér: Komposztáló tér: Utókezelő tér: Összes szilárd burkolat:

3 500 m2 17 325 m2 1 500 m2 22 325m2

69

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép Munkaművelet megnevezé se Aprító Nyersanyagok előkészítése, zöldhulladék aprítása Homlokrak Prizmák felrakása odó és lebontása, esetleg homogenizálás, keverés is Forgatógép Komposztálási alapanyagok homogenizálásáho z ill. komposztprizmák kezeléséhez Rosta A kész komposzt rostálása Összesen

Javasolt típus

Ár (eFt)

Doppstadt kalapácsos aprító: 36 915  Üzemóradíj: 25 eFt.  Teljesítmény: 50 m3 / óra  m3 – re jutó költség: 500 Ft Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát 14 766 űrtartalma: 2 m3 )  10 eFt/üzemóra  teljesítmény 30 m3 / óra  m3 – re jutó költség:333 Ft 30 764 Doppstadt vagy Sandberger UNI 4000 (forgatógépek)


104 595

70

22 150

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés Homlokrakodó Aprító Rosta Erőgép, forgatógép Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

m2 m3 db db db db


Darabszám Összesen (eFt) 22 325 219 901 7 500 9 225 1 14 766 1 36 915 1 22 150 1 30 764 16 686 350 407

4 583 15 166 19 749 Egység


Egységár (eFt) 9,85 1,23 13 800 34 500 20 700 28 750

fő fő hó


Ft/t 4 117

71

8.6. Nyitott rendszerű forgatásos táblaprizmás komposztálás Táblaprizmás komposztálásnál a nyersanyagokat nagyobb méretű, összefüggő prizmákba rakják. A megfelelő oxigénellátás érdekében a nyersanyagot rendszeresen át kell forgatni marótárcsás komposzt-forgatógépekkel. A prizmák méretét általában csak a nyersanyag mennyiség korlátozza. Helykihasználás szempontjából előnyös technológia A prizmák méretezésénél egyenletes nyersanyagmegoszlást, és az ennél a technológiánál szokásos legalább 8 hetes érési időt vettünk alapul. A prizmák átforgatása folyamatosan történik. 8.6.1. Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m3) Évi 1000 t szerves hulladék kezelése a csekély mennyiség miatt ezzel a technológiával nem oldható meg. 8.6.2. Nyersanyag-feldolgozás: 5 000 t/év (8400 m3) Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/8 hét) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

8400 1380 161 23


20 m x 20 m x 3 m 750 2

Évi 5000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott, táblaprizmás technológiával 2 db 20 m hosszú, 20 m széles, 3 m magas prizma felépítése szükséges.

72

44 m 4m

20 m

20 m 28 m

8m

Prizma Járműút



900 m2 1232 m2 400 m2 2532 m2

73

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép megnevezés e

Munkaművelet

Aprító


Homlokrako Prizmák felrakása és dó lebontása, esetleg homogenizálás, keverés is Erőgép Aprító és forgatógép működtetése Forgatógép

Rosta

Összesen

Javasolt típus Ár (eFt) (a példákban a legkedvezőbb árú gépeket, berendezéseket vettük figyelembe) Varrivál 900V-2 vontatott (60 LE; 1 970 fogadógarat: 930 x 1250 mm; nyesedék nagysága: 40 mm, zúzható anyag átmérője: 220 mm) 14 766 Nagyteljesítményű homlokrakodó (Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát űrtartalma: 2 m3) MTZ 820 gyártmánya Belarus (59,6 3 692 KW; hengerűrtartalom: 4750 cm3; hengerek száma: 4)

Komposztálási Doppstadt Panda DU 265 18 458 alapanyagok homogenizálásához ill. komposztprizmák kezeléséhez A kész komposzt Forgórosta (dobrosta) Compostal 8 600 rostálása dobméret:1050*3400, dobpalást:20*20 mm, perforáció 3 mm hosszon 28 mm osztással, dobfodulat 25/min, lejtés 3-6°, befoglalóméret:4500*1600*2300 47 486

74


m2 m3 db db db db





537 6 350 6 887 Egység


Egységár (eFt) 9,63 1,23 13 800 1 840 8 050 17 250

fő fő hó

1 230

Ft/t 5 789

75


16 700 2600 322 46


20 m x 20 m x 3 m 750 4

Évi 10 000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott, táblaprizmás technológiával 4 db 20 m hosszú, 20 m széles, 3 m magas prizma felépítése szükséges. 50 m 10 m

40 m

20 m

44 m

4m

Prizma Járműút



1400 m2 2200 m2 700 m2 4300 m2

76

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép megnevezése Aprító

Munkaművele t Nyersanyagok előkészítése, zöldhulladék aprítása Homlokrakodó Prizmák felrakása és lebontása, esetleg homogenizálás , keverés is Önjáró Komposztálási Forgatógép alapanyagok homogenizálás ához ill. komposztpriz mák kezeléséhez Rosta A kész komposzt rostálása Összesen

Javasolt típus

Ár (eFt)

Doppstadt kalapácsos aprító: 36 914  Üzemóradíj: 25 eFt.  Teljesítmény: 50 m3 / óra  m3 – re jutó költség: 500 Ft Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát 14 766 űrtartalma: 2 m3 )  10 eFt/üzemóra  teljesítmény 30 m3 / óra  m3 – re jutó költség 333 Ft Doppstadt Panda DU 265


92 290

77

18 460

22 150

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása m2 Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés m3 Homlokrakodó db Aprító db Rosta db Önjáró forgatógép db Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

Egységár (eFt) 9,85

Darabszám Összesen (eFt) 4 300 42 355

1,23 14 766 36 914 22 150 18 460

3 000 1 1 1 1

3 690 14 766 36 914 22 150 18 460 6 917 145 252

920 13 380 14 300 Egység

ÜZEMELTETÉSI KTSG. munkabér fő TB fő energiaköltség hó hatósági díjak alapanyagktsg Összesen Amortizációval


FAJLAGOS KÖLTSÉG Kezelt hulladék tonna Ft/t 10000 4 534

78


42 000 6900 805 115


46 m x 20 m x 3 m 1750 4

Évi 25 000 t szerves hulladék kezeléséhez 8 hetes érési idővel számolva, nyitott táblaprizmás technológiával 4 db 46 m hosszú, 20 m széles, 3 m magas prizma felépítése szükséges.

56 m 10 m

46 m

Prizma

20 m

Járműút 4m


92 m


3 500 m2 5152 m2 1 500 m2 10 152 m2

79

Javasolt gépek, műszaki berendezések: Munkagép Munkaművelet megnevezé se Aprító Nyersanyagok előkészítése, zöldhulladék aprítása Homlokrak Prizmák felrakása odó és lebontása, esetleg homogenizálás, keverés is Forgatógép Komposztálási alapanyagok homogenizálásáho z ill. komposztprizmák kezeléséhez Rosta A kész komposzt rostálása Összesen

Javasolt típus

Ár (eFt)

Doppstadt kalapácsos aprító: 36 914  Üzemóradíj: 25 eFt.  Teljesítmény: 50 m3 / óra  m3 – re jutó költség: 500 Ft Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát 14 766 űrtartalma: 2 m3 )  10 eFt/üzemóra  teljesítmény 30 m3 / óra  m3 – re jutó költség:333 Ft Doppstadt Panda DU 265 18 460


92 290

80

22 150


m2 m3 db db db db



4 508 13 382 17 890 Egység


Egységár (eFt) 9,85 1,23 14 766 36 914 22 150 18 460

Fő Fő Hó


Ft/t 3 157

81

8.7. Szemipermeábilis membránnal takart, zárt, mobil rendszer Ennél a technológiánál a nyersanyagokat nagyobb méretű prizmákba rakják. A prizmák 2,5-3 méter magasak, szélességük 6-12 méter, hosszuk pedig 15-48 méter között változtatható. Az oxigénellátást a prizma alatt elhelyezett nyomó rendszerű levegőztető-egység biztosítja, így a prizma átforgatása ez érés közben nem szükséges. A levegőztetést az érő anyagban mért hőmérséklet és oxigéntartalom alapján visszacsatolással szabályozzák, egy számítógépes irányítástechnikai program segítségével. A komposztálás zárt rendszerű megvalósulását a prizmát lefedő speciális membrántakaró biztosítja. A szemipermeábilis membrán légáteresztő, így a szabad levegőzést, és a fölösleges vízgőz távozását lehetőveé teszi, viszont vízlepergető, ezáltal a csapadékvizet nem engedi át a prizmába, valamint a kórokozók és a szaganyagok számára is átjárhatatlan. A komposztálás időtartama rendszerint 4 hét. Az előkezelő tér területigényének meghatározásakor a kb. 1 hónap alatt összegyűlő, laza térfogatú (aprítatlan) szerves hulladék tárolási helyét, valamint az aprításhoz szükséges helyigényt vettük alapul. Az utókezelő tér méretezésekor mintegy 3 hónap utóérlelésre, illetve tárolásra alkalmas területet vettünk alapul. 8.7.1. Nyersanyag-feldolgozás: 1000 t/év (1670 m3) Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/ hónap) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

1670 130 32 4,6


2,5 m x 6 m x 15 m

82

140 1

Évi 1000 t szerves hulladék kezeléséhez 4 hetes érési idővel számolva, szemipermeábilis membránnal takart prizmás technológiával 1 db 15 m hosszú, 6 m széles, 2,5 m magas prizma felépítése szükséges. 10 m 2m

6m

15 m

21 m

6m

Prizm ák Járm űút


K om posztáló tér: 210 m 2

200 m2 210 m2 200 m2 610 m2

83

Technológia egységek, javasolt gépek Munkagép Munkaművelet megnevezése

Típus Ár (eFt) (a példákban a legkedvezőbb árú gépeket, berendezéseket vettük figyelembe) Varrivál 900V-2 vontatott (60 LE; 1 970 tölcsérméret: 930 x 1250 mm; nyesedék nagysága: 40 mm, zúzható anyag átmérője: 220 mm)

Aprító


Erőgép

Aprító forgatógép működtetése

Homlokrako dó

Prizmák felrakása KHR 80 E típusú hidraulikus 615 és lebontása, homlokrakodó adapter az erőgéphez, 3 esetleg pozíciós alapgép homogenizálás, keverés is Intenzív 9 230 komposztálás

Takart rendszer irányítástech nikával Rosta1

Összesen2

1

és MTZ 820 gyártmánya Belarus (59,6 KW; 3 695 hengerűrtartalom: 4750 cm3; hengerek száma: 4)

A kész komposzt Forgórosta (dobrosta) Compostal Kft, 8 615 rostálása dobméret:1050*3400, dobpalást:20*20 mm, perforáció 3 mm hosszon 28 mm osztással, dobfodulat 25/min, lejtés 3-6°, befoglalóméret:4500*1600*2300. 15 510

– opcionális, általában időszakonként bérleti konstrukcióban

84

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés Homlokrakodó +erőgép Aprító Rosta Takart rendszer, irányítástechnikával Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

m2 m3 db db db db


Darabszám Összesen (eFt) 610 6 010 1 000 1 230 1 4 310 1 1 970 0 0 1 9 230 1 140 23 890



146 2 249 2 395 Egység


Egységár (eFt) 9,85 1,23 4 025 1 970 0 9 230

fő fő hó

246

Ft/t 10 550

8.7.2. Nyersanyag-feldolgozás: 5 000 t/év (8400 m3) Mennyiség (m3/év) Mennyiség (m3/hónap) Mennyiség (m3/hét) Mennyiség (m3/nap)

8400 690 161 23


3 m x 8 m x 25 m

85

375 2

Évi 5000 t szerves hulladék kezeléséhez 4 hetes érési idővel számolva, szemipermeábilis membránnal takart prizmás technológiával 2 db 25 m hosszú, 8 m széles, 3 m magas prizma felépítése szükséges.

22 m 2m

8m

Prizmák

Járműút

25 m

31 m


6m


900 m2 682 m2 400 m2 + rosta 1982 m2

86

Technológia egységek, javasolt gépek Munkagép megnevezés e Aprító

Munkaművelet

Javasolt típus Ár (eFt) (a példákban a legkedvezőbb árú gépeket, berendezéseket vettük figyelembe) Nyersanyagok Varrivál 900V-2 vontatott (60 LE; 1 970 előkészítése, fogadógarat: 930 x 1250 mm; zöldhulladék aprítása nyesedék nagysága: 40 mm, zúzható anyag átmérője: 220 mm)

14 766 Homlokrako Prizmák felrakása és Nagyteljesítményű homlokrakodó dó lebontása, esetleg (Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát űrtartalma: 2 m3) homogenizálás, keverés is Takart Intenzív 20 304 rendszer komposztálás irányítástech nikával Rosta

A kész rostálása

Összesen

45 655

komposzt Forgórosta (dobrosta) Compostal 8 615 dobméret:1050*3400, dobpalást:20*20 mm, perforáció 3 mm hosszon 28 mm osztással, dobfodulat 25/min, lejtés 36°, befoglalóméret:4500*1600*2300

87

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása m2 Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés m3 Homlokrakodó db Aprító db Rosta db Takart rendszer, irányítástechnikával db Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

440 6 620 7 060

ÜZEMELTETÉSI KTSG.

Egység

munkabér TB energiaköltség hatósági díjak alapanyagktsg Összesen Amortizációval

fő fő ho


Egységár (eFt) 9,85 1,23 14 766 1 970 8 615

Darabszám Összesen (eFt) 1 982 19 523 2 000 2 460 1 14 766 1 1 970 1 8 615

20 304

1



1 230

Ft/t 5 824

88

20 304 3382 71 020


16 700 1380 320 46


3 m x 8 m x 25 m 375 4

Évi 10 000 t szerves hulladék kezeléséhez 4 hetes érési idővel számolva, szemipermeábilis membránnal takart prizmás technológiával 4 db 25 m hosszú, 8 m széles, 3 m magas prizma felépítése szükséges. 42 m 2m

8m

25 m

31 m

6m

Prizmák


Járműút

1400 m2 1302 m2 700 m2 + rosta 3402m2

89


Technológia egységek, javasolt gépek Munkagép megnevezése Aprító

Munkaművelet

Rosta

A kész komposzt Doppstadt dobrosta  Teljesítmény: 60-80 m3 / óra rostálása

Összesen

112 595

Javasolt típus

Ár (eFt)

Nyersanyagok Doppstadt kalapácsos aprító: 36 915 előkészítése,  Üzemóradíj: 25 eFt. zöldhulladék  Teljesítmény: 50 m3 / óra aprítása  m3 – re jutó költség: 500 Ft Homlokrakodó Prizmák Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát 14 766 felrakása és űrtartalma: 2 m3 ) lebontása,  10 eFt/üzemóra esetleg  teljesítmény 30 m3 / óra homogenizálás,  m3 – re jutó költség: 333 Ft keverés is Takart Intenzív 38 764 rendszer komposztálás irányítástechni kával

90

22 150

BERUHÁZÁSI KTSG. Költségtényező Egység Telep kialakítása m2 Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés m3 Homlokrakodó db Aprító db Rosta db Takart rendszer, irányítástechnikával db Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

744 16 326 17 070


Egység


fő fő hó


Egységár 9,85 1,23 14 766 36 915 22 150

Darabszám Összesen 3 402 33 510 3 000 3 690 1 14 766 1 36 915 1 22 150

38 764

1

38 764 7 490 157 285


Ft/t 4 800

91


42 000 3450 805 115


3 m x 8 m x 30 m 450 8

Évi 25 000 t szerves hulladék kezeléséhez 4 hetes érési idővel számolva, szemipermeábilis membránnal takart prizmás technológiával 8 db 30 m hosszú, 8 m széles, 3 m magas prizma felépítése szükséges. Fal csévélőberendezéssel

Ventillátor

30 m

10 m

8m

Prizma

2m

Csurgalékvíz elvezető csatorna

Területigény: 45 m x 85 m 3825 m2


3500 m2 3825 m2 1500 m2 +rosta 8825 m2

92

Csurgalékvízgyűjtő medence

Technológia egységek, javasolt gépek Munkagép megnevezése Aprító

Munkaművelet

Javasolt típus

Rosta

A kész komposzt Doppstadt dobrosta rostálása  Teljesítmény: 60-80 m3 / óra

Összesen

138 435

Ár (eFt)

Doppstadt kalapácsos aprító: 36 915 Nyersanyagok előkészítése,  Üzemóradíj: 25 eFt. zöldhulladék  Teljesítmény: 50 m3 / óra aprítása  m3 – re jutó költség: 500 Ft Homlokrakodó Prizmák Bobcat 3071 (80 LE; Rakodólapát 14 766 felrakása és űrtartalma: 2 m3 ) lebontása,  10 eFt/üzemóra esetleg  teljesítmény 30 m3 / óra homogenizálás,  m3 – re jutó költség: 333 Ft keverés is Takart Intenzív 64 604 rendszer komposztálás irányítástechni kával

93

22 150

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása m2 Csurgaléklé elvezetés, gyűjtés m3 Homlokrakodó db Aprító db Rosta db Takart rendszer, irányítástechnikával db Egyéb (5%) Összesen AMORTIZÁCIÓ építmény (2%) gép, berendezés (14,5%) Összesen

1 850 20 073 21 923


Egység


fő fő hó


Egységár (eFt) 9,85 1,23 14 766 36 915 22 150

Darabszám Összesen (eFt) 8 825 86 926 4 500 5 535 1 14 766 1 36 915 1 22 150

64 604

1

64 604 11 544 242 440


Ft/t 3 318

94

8.8. Összefoglalás 8.8.1. Fajlagos költségek A fajlagos költségek a komposztálótelepeknél a nyersanyag mennyiségének növekedésével folyamatosan csökkennek, tonnánként 2 949 - 13 706 forintot jelentenek. A fajlagos költségek a kisebb gép és berendezésigény ellenére, a telep kialakítás magasabb költségei miatt a nyitott rendszerű technológiánál minden esetben nagyobbak.

Ezer tonna/év 1 5 10 25

Nyitott kis prizma eFt 14 657 8 543 6 867 4 117

Nyitott táblaprizma eFt 5 789 4 534 3 157

Takart eFt 10 550 5 824 4 800 3 318

Fajlagos költségek 16000 14000

ezer Ft

12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1

5

10

25

Kezelt anyagmennyiség (ezer tonna/év) nyitott kisprizmás

nyitott táblaprizmás

95

takart

8.8.2. Területkialakítás költségei: A területkialakítás során a felszín alatti vízvédelemnek is megfelelő talajburkolat, valamint a csurgaléklé gyűjtés és kezelés építményeinek költségét számoltuk. Ezer tonna/év 1 5 10 25

Nyitott eFt 14 645 51 660 95 095 229 126

kisprizma Nyitott eFt 26 843 46 045 225 435

táblaprizma Takart eFt 7 240 21 983 37 200 92 461

A területkialakítás költségei a kisebb helyigényű takart, levegőztetett rendszernél sokkal kisebbek. Területkialakítás költségei 250000

ezer Ft

200000 150000 100000 50000 0 1

5

10

25



takart

8.8.3. Gépek, berendezések költségei: A gépek, berendezések költségeinél az anyagmozgató, az aprító, a forgatógép, a rosta, valamint a takart, levegőztetett rendszer beruházási költségeit számoltuk. Ezer tonna/év 1 5 10 25

Nyitott kisprizma eFt 11 795 34 585 104 595 104 595


Takart eFt 15 510 45 655 112 595 138 435

A takart, levegőztetett rendszereknél a berendezések beruházási költsége a legmagasabb.

96

ezer Ft

Gépek berendezések költségei 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1

5

10

25



takart

8.8.4. Beruházási költségek összesítése: A beruházási költségeknél összesítettük a gépek, berendezések és a területkialakítás költségeit. Ezer tonna/év 1 5 10 25

Nyitott kisprizma eFt 27 762 90 617 209 675 350 407


Takart eFt 23 890 71 020 157 285 242 440

A beruházási költségek a területkialakítás magasabb költségei miatt a nyitott rendszereknél nagyobbak, 26 és 326 millió forint között van a vizsgált mennyiségeknél. A takart, levegőztetett rendszereknél a beruházási költségek 22 és 225 millió forint közé esnek.

ezer Ft

Beruházási költségek összesen 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1

5

10

25



97

takart

9. HULLADÉKUDVAROK 9.1. Általános előírások A hulladékgyűjtő udvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely. Hulladékudvart helyi önkormányzat, a közszolgáltatással együtt szabályozott módon, vagy az erre szakosodott vállalkozás, létesíthet. 9.2. A hulladékgyűjtő udvar elhelyezése, telepítése Az udvart a település, - vagy településrész rendezési terve alapján erre a célra kijelölt helyre, vagy ennek hiányában, a szakhatóságok hozzájárulását figyelembe vevő építési engedélyezési eljárás keretében kijelölt helyre kell telepíteni. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól meghatározza a telepítés szempontjait, a gyűjthető hulladékok körét, illetve a hulladékudvarral szemben támasztott minimális műszaki követelményeket. A telepítésnél figyelembe veendő szempontok:  a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye;  a lakosság által elfogadható ráhordási távolság;  a begyűjtendő hulladékok köre;  a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint;  a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei;  a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága;  a hulladékhasznosítás lehetőségei;  a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata;  gazdaságossági szempontok. 9.3. A hulladékgyűjtő udvar funkciói   

az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvétele, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása, a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadása.

9.4. A hulladékgyűjtő udvarok által begyűjthető hulladékok     

a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, valamint a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

A begyűjthető hulladékok jegyzékét az 5/2002. (X. 29.) Kvvm Rendelet rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 98

 



Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át. Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető): a) mennyiségi korlát nélkül a 15 és 20 főcsoport hulladékai, b) 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02, 03, 07, 08, 09, 13, 16 főcsoport hulladékai, c) 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17 főcsoport hulladékai esetében. Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.

9.5. Hulladékmennyiség A hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a települési szilárd hulladék átlagos összetételét és fajlagos mennyiségét az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben közölt adatok alapján kell figyelembe venni. A gyűjtendő hulladékmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy a gyűjtőudvart, a hatókörzetében lévő lakosságnak - legalábbis az első 3-5 évben - csak a 20-40 %-a veszi igénybe. Így az első időszakban ezzel a csökkentett mennyiséggel kell számolni! 9.6. A hulladékgyűjtő udvar létesítményei A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2. Gyógyszerhulladék (EWC kód: 20 01 31 és 20 01 32) ((Lásd: 6/2001. (VII. 18.) KöM r.)) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be. A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők. A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie. A begyűjtött hulladéknak az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.

99

9.7. A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése    

  

      

legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel, megfelelő kültéri és beltéri világítás, szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással, fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek, 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg, homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon.

9.8. A hulladékudvar működési rendje A hulladékgyűjtő udvar nyitva tartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.

100

9.1. számú ábra A hulladékudvar hulladékmozgása 9.9. Nyilvántartás és adminisztráció A hulladékudvar hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni. Lakossági beszállításkor külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. A lakossági veszélyes hulladék nyilvántartásáról a hulladékudvart üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladékokról szóló rendelet alapján. Az átvétellel a hulladék tulajdonjoga és a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség az átvevőre száll át. 9.10. Személyi feltételek A hulladékudvart felügyelő személyzetnek a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos ismeretekkel kell rendelkeznie. Az átvétellel megbízott személy felel a hulladékok megfelelő konténerbe juttatásáért. A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel ((OKJ 21 7898 01 települési hulladékgyűjtő és -szállító.)) kell rendelkeznie. A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti. 101

9.11. A hulladékudvarok hálózatának kialakítása A hulladékudvarok hálózatának kialakításához figyelembe kell venni: -a lakosság által elfogadható ráhordási távolságot, -a várható hulladékhozamot, -a hulladék-hasznosítás lehetőségeit, -a beépítettséget, -a laksűrűséget, -a helyi adottságokat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvető szempont, hogy kis települések esetében, több település összefogásával egy hulladékudvar (10-15 000 lakosig) kiépítése elégséges. A hulladékudvarok hálózatát csak azonos üzemelési és üzemeltetési rend alapján szabad működtetni. Eltérő üzemeltető esetén is meg kell őrizni az udvarra jellemző külső megjelenési és üzemeltetési formát. 9.12. Tételes költségkalkuláció egy megvalósuló hulladékgyűjtő udvar kialakításához A hulladékudvarok beruházási költségei három részből állnak össze:  Építés költsége  Eszközök költségei (mérleg, konténerek)  Külső infrastruktúra biztosításának költségei A hulladékudvar építése során igazán nagy költségtöbbletet a rosszul megválasztott helyszín okozhat, mivel egyes esetekben a külső infrastruktúra megteremtése - amely a közúti, víz és szennyvíz csatlakozást jelenti - akár a beruházási költség 30-40 %-ára is elérheti. Költségbecslésünk során a külső infrastruktúra biztosítására egységesen 10 millió Ft költséggel számoltunk, azonban ezt minden esetben a helyi adottságokhoz kell igazítani. A Magyarországon épített hulladékudvaroknál ez a beruházási összeg 3 és 20 millió Ft között mozog. Az alábbiakban egy kistelepülési, illetve egy nagyvárosi hulladékudvar beruházási költségeit ismertetjük. Az egyes építési beruházási elemek alatt az alábbi fogalmak értendők:  Előkészítő munkák: kiviteli tervezés, terület biztosítás, talaj előkészítés, gépek kiszállítása, geodéziai mérések, közmű térkép készítése.  Bontás, bozótírtás: az esetleg meglévő építmények elbontása, a növényzet kiírtása, illetve elszállítása a helyszínről  Földmunka, tereprendezés: a szükséges alapok kialakítása, a terep elegyengetése  Hulladékudvar konténer: a hulladékudvar kezelő épülete elektromos áram, víz bevezetése a konténerbe.  Nyitott térlefedés (tároló): a kihelyezett konténerek védelmét szolgálja az esőtől  Elektromos energia: az belső elektromos hálózat kialakítása, vezeték fektetés, csatlakozások, térvilágítás kiépítése  Vízvezeték, szennyvíz vezeték: a víz és szennyvíz hálózat kialaktása, vezeték fektetés, belső hálózat kiépítése, vízmérő akna, tűzcsap, illetve tisztító, olajtároló és gyűjtő akna kialakítása  Övárok, csapadékvíz vezeték: földkitermelés, csőfektetés, víznyelők építése  Belső úthálózat: belső utak kialakítása, térburkolat elkészítése  Rámpa: autós felhajtó készítése, hogy a gépjárművek a nagyméretű konténerekbe is tudjanak üríteni  Kerítés kapu: a hulladékudvar körbekerítése és a kapu kialakítása 102



Parkosítás utómunkálatok: földfelület rendezése, felvonulási épületek bontása, füvesítés, fák telepítése

1. Építés 1.1 Előkészítő munkák 1.2. Bontás, bozótírtás 1.3. Földmunka, tereprendezés 1.4. Hulladékudvar konténer 1.5. Nyitott térlefedés (tároló) 1.6. Elektromos energia 1.7. Vízvezeték (belső) 1.8. Szennyvíz (belső) 1.9. Övárok, csapadékvíz elvezetés 1.10. Belső úthálózat 1.11. Rámpa 1.12. Kerítés, kapu 1.13. Parkosítás, utómunkálatok Építés összesen: 2. Eszközök 2.1. Mozgó mérleg 2.2. Veszélyes hulladék tároló konéner (10 lábas) 2.3. Veszélyes hulladék tároló konéner (20 lábas) 2.4. Normál görgős konténer (20 lábas) (zárt vagy nyitott) 2.5. Normál láncos konténer (7-10 m3) Eszközök összesen: 3. külső infrastuktúra

Mennyiség Egységár (Ft) (db) 4 000 000 1 500 000 1 2 000 000 1 4 000 000 1 4 000 000 1 4 000 000 1 3 000 000 1 1 000 000 1 2 500 000 1 8 000 000 1 9 000 000 1 3 500 000 1 3 000 000 1

Beruházás (Ft) 4 000 000 500 000 2 000 000 4 000 000 4 000 000 4 000 000 3 000 000 1 000 000 2 500 000 8 000 000 9 000 000 3 500 000 3 000 000 48 500 000

300 000

1

300 000

1 200 000

0

0

2 400 000

1

2 400 000

850 000 250 000

8 0

6 800 000 0 9 500 000

10 000 000

1

10 000 000


68 000 000

9.1. számú táblázat Nagyvárosi hulladékudvar kialakításának költségei

103

1. Építés 1.1 Előkészítő munkák 1.2. Bontás, bozótírtás 1.3. Földmunka, tereprendezés 1.4. Hulladékudvar konténer 1.5. Nyitott térlefedés (tároló) 1.6. Elektromos energia 1.7. Vízvezeték (belső) 1.8. Szennyvíz (belső) 1.9. Övárok, csapadékvíz elvezetés 1.10. Belső úthálózat 1.11. Rámpa 1.12. Kerítés, kapu 1.13. Parkosítás, utómunkálatok Építés összesen: 2. Eszközök 2.1. Mozgó mérleg 2.2. Veszélyes hulladék tároló konéner (10 lábas) 2.3. Veszélyes hulladék tároló konéner (20 lábas) 2.4. Normál görgős konténer (20 lábas) (zárt vagy nyitott) 2.5. Normál láncos konténer (7-10 m3) Eszközök összesen: 3. külső infrastuktúra

Mennyiség Egységár (Ft) (db) 2 500 000 1 500 000 1 1 500 000 1 4 000 000 1 4 000 000 1 2 500 000 1 1 500 000 1 600 000 1 2 000 000 1 7 000 000 1 9 000 000 0 2 500 000 1 2 000 000 1

Beruházás (Ft) 2 500 000 500 000 1 500 000 4 000 000 4 000 000 2 500 000 1 500 000 600 000 2 000 000 7 000 000 0 2 500 000 2 000 000 30 600 000

300 000

1

300 000

1 200 000

1

1 200 000

2 400 000

0

0

850 000 250 000

2 9

1 700 000 2 250 000 5 450 000

10 000 000

1

10 000 000


46 050 000 9.2. számú táblázat Kisvárosi hulladékudvar kialakításának költségei

A beruházási költségek mellett a hulladékudvarok telepítésénél számolni kell az udvarok működtetési költségeivel, amelyet az alábbi táblázat mutat be.

104

Költség elemek Bér és járulékai Egyéb anyagi ktg. Rezsi költség Biztosítás Egyéb költség Igénybevételtől függő ktg.* Vállalat irányítás Veszélyes hulladék ártalmatlanítás* Amortizáció Összesen *igénybevétel nagyságától függ

Költségek (ezer Ft) 3 456 840 600 450 360 1 800 1 255 2 200 1 800 12 761

9.3.számú táblázat Hulladékudvarok üzemeltetési költségei Különös figyelmet érdemel, hogy a hulladékudvarok költségeinek egy része jelentősen függ az igénybevétel nagyságától. A költségszámításoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a költségek eleinte alacsonyak, mivel kevesen használják az udvarokat. Amint a lakosság megismeri, és egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a szolgáltatásokat, ezek a költségek is megemelkednek. 10. LOMTALANÍTÁS A lomtalanítás a hulladékgyűjtési közszolgáltatás kiegészítő része. A közszolgáltató cégek évi egy-két alkalommal végeznek lomtalanítást, de van példa évi négy alkalomra (Pécs) is. Lomtalanításkor a rendszeres hulladékszállítás során el nem szállított hulladékokat gyűjtik össze. A lomtalanításnál leggyakrabban használt eszközök a következők:  Platós autó emelőhátfallal, vagy daruval  Konténeres autó  Tömörítős autó A lomtalanítás időszakos volta miatt itt általában más célra beszerzett eszközöket használnak. A lomtalanítás változó igénybevétele - az egy háztartásra jutó igénybevételi gyakoriság és az alkalmanként kirakásra kerülő mennyiség – miatt nehezen modellezhető és így nem tipizálható. Feltételezhető azonban, hogy a családi házas övezetekben, de főképp a falvakban az 1 tonna lomra jutó gyűjtési költségek a szállítási útvonal növekedése miatt magasabbak, mint a lakótelepre jutó költségek. A lomtalanítás költsége függ a használt eszközök:  típusától (platós, konténeres, tömörítős)  számától valamint a  személyzet létszámától

105

A lomtalanítás során használt gépek költsége megegyezik a lakossági és közületi hulladékszállításban használt tömörítős és konténeres autók költségeivel. Költségek Személyi költségek Üzemanyag Kenőanyag Gumiabroncs Karbantartás Általános költségek Helyettesítő jármű Biztosítás Amortizáció Összesen

Tömörítős autó 5 760 3 450 140 360 750 2 016 1 650 650 4 000 18 776

Konténeres autó 2160 2400 120 350 540 1082 580 220 2150 9 602

Platós autó 2 160 1 925 96 360 610 927 740 320 2 750 9 888

10.1. számú táblázat Gépjárművek éves (300 nap) üzemeltetési költsége A lomtalanítás költsége Pécs példáján levezetve: Háztartások száma: 60 ezer A lomtalanítás időtartama: 6 hét (36 nap) Használt eszközök: 3 db tömörítős autó, 1 db platós autó, Segédmunkások száma: 8 fő Összegyűjtött hulladék átlagos mennyisége: 1 200 tonna/év Gépjármű költség Személyi költség Hulladékelhelyezés díja Egyéb költség Összesen (Ft) 1 tonnára jutó költség (Ft) 1 háztartásra jutó költség (Ft)

7 945 920 1 912 500 5 400 000 1 000 000 16 258 420 13 549 271

10.2. számú táblázat Pécsi lomtalanítás költsége

106

11. HULLADÉKGYŰJTŐ SZIGET 11.1. Általános előírások A hulladékhasznosítás első lépése a hulladék összegyűjtése. A begyűjtésnek igazodnia kell a hulladékok keletkezési üteméhez, anyagi tulajdonságához és környezetet maximálisan kímélnie kell. A lakosságnál, mint a legnagyobb végfelhasználónál, olyan hulladékmix keletkezik a csomagolóanyagokból, amely fajtában és mennyiségben is meglehetősen kiszámíthatatlan. Ezért az itt keletkezett hulladékok szelektív gyűjtése meglehetősen nehezen ütemezhető és rendkívül költséges. A magyarországi lakáskörülmények ismeretében nem várható a háztartásokon belüli szelektív hulladékgyűjtési technológiák gyors elterjedése, főleg nem a gyűjtés szempontjából legfontosabb sűrűn lakott, főként lakótelepi övezetekben. A közterületen gyűjtőszigetek alkalmazásával végzett szelektív gyűjtés leginkább a lakótelepeken és a sűrűn lakott belvárosi részeken alkalmazható sikerrel. A gyűjtősziget a háztartásokban keletkező, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, települési szilárd hulladékok gyűjtésére szolgáló közterületen lévő begyűjtőhely. A gyűjtőszigetek létestésítésével kapcsolatos előírásokról a hulladékgazdálkodási törvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelet készült (5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól). A gyűjtőszigetek legfontosabb jellemzői (az 5/2002 KvVM rendelet 5 § alapján):  szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;  elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;  a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;  a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. A rendelet 6. § szerint:  Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető.  Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.  A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni.  hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia . 11.2. Gyűjtőszigetek telepítésének hazai tapasztalatai A lakossági szelektív gyűjtés jelentősebb – nem kísérleti jellegű – alkalmazására a kilencvenes évek második felében, termékdíjas törvény és a programgazdai rendszer bevezetésének következtében került sor. Itt elsőként a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium tagjai (Pécs, Székesfehérvár, Siófok, Veszprém), majd példájukat követve az Alföldi Hulladékhasznosító 107

Konzorcium tagjai (Szeged, Debrecen, Szolnok, Békéscsaba) kezdtek nagyobb kiterjedésű lakossági szelektív gyűjtést végezni, ami több cég esetében válogatómű alkalmazásával is kiegészült. Az első hullámot követve több városban (pl. Győr) vezettek be szelektívgyűjtést, amelyet a BMKöM közös pályázatok, későbbiekben pedig a decentralizált pályázati lehetőségeknek (Regionális Fejlesztési Ügynökségek) köszönhetően 2001 -2005 között számos település követett, illetve több helyen a korábban létesített szigetek számának bővítésére is sor került. Az elsődleges tapasztalatok a következő főbb szempontok szerint foglalhatók össze: 1. Gyűjtőszigetek elhelyezése A szigeteket elsősorban a lakótelepi övezetben alkalmazzák, de a városok egyéb részeire is helyeztek el belőlük. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részén a gyűjtőszigetek helyhiány, illetve városképi problémák miatt nem kerültek alkalmazásra. Az edényeket általában forgalmas bevásárló helyek, közintézmények, több lakótelepi gyalogos út, illetve megszokott gyűjtőhelyek mellett helyezték el. 2. Elhelyezési távolság, ellátási körzet, A gyűjtőszigetek átlagos elhelyezési távolsága 5-600 méter. A BIOKOM Kft megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság hulladékfajtától (papír, üveg, műanyag) függően 250 – 350 méter távolságra hajlandó a hulladékot elvinni. Az ellátási körzet nagysága a beépítettség és a lakósűrűség függvényében változó, de az átlagos létszám 1.200 – 3.500 fő/sziget között alakul. Alkalmazott edényzet A gyűjtőszigeteken alkalmazott edényzet is változó képet mutat. A lakótelepi, városi területeken általában 3-4 speciális konténerből kialakított csoportot használnak. Az edények műanyagból, vagy fémből készültek, térfogatuk 1,1 – 2,4 m3 között változik. A műanyag edények általában esztétikusabb kinézetűek, de sokkal sérülékenyebbek, a gondatlanság miatt keletkező tüzekben használatra alkalmatlanná válnak. Néhány településen (pl. Siófok és térsége) földbe süllyesztett gyűjtőedényeket is használnak. Ezek az edények esztétikusak, a föld felett kis helyet foglalnak, a guberálás lehetősége teljesen kizárt. Egyes lakóterületeken (pl. külvárosi részek) és városokban (pl. Szeged, Barcs, Marcali) többrekeszes konténereket (5 – 15m3) is használnak a gyűjtés lebonyolítására. Begyűjtött mennyiségek A begyűjtött mennyiségek gyűjtőszigetenként más és más értéket mutatnak. A tapasztalatok alapján a papír mennyisége 2,5 – 3 tonna/ év, a műanyag 0,4 – 1 tonna/év, az üveg 1,2 – 5 tonna között alakul gyűjtőszigetenként. Gyűjtőszigetek felszereltsége A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4 színes, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott konténerből állnak. Néhány településen a szigeteket elválasztó kerítéssel, térburkolattal is ellátták.

108

Ürítés A gyűjtőszigetek ürítése minden esetben célgépekkel történik. A konténereknél a helyben ürítést darus konténeres felépítményű járművek biztosítják. A földbe süllyesztet edényzetet szintén helyben, tömörítős autóra szerelt daruval végzik. Az ürítés gyakorisága 3 nap és 3 hét között változik, de legtöbb esetben kialakított, fix járatprogram szerint történik. 11.3. Gyűjtőszigetek javasolt telepítési szempontjai A tapasztalati adatokból kiindulva a gyűjtőszigetek alkalmazása az alábbi megfontolások figyelembevételével javasolható: 1. Gyűjtőszigetek elhelyezése A szigeteket alkalmazása elsősorban a városok lakótelepi övezeteiben javasolható. Egyéb városias és családi házas területeken való elhelyezés esetén a telepítés szempontjai eltérnek a lakótelepeken figyelembe vettektől. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részein a gyűjtőszigetek használata nem javasolt. A leghatékonyabban üzemelő gyűjtőszigetek a forgalmas lakótelepi élelmiszerüzletek mellé, illetve a csomóponti buszmegállók felé vezető gyalogos útvonalak mellé telepíthetők. Jól funkcionálnak a közintézmények és iskolák, óvodák közelébe elhelyezett gyűjtőszigetek is. Családi házas övezetekben a legjobb helyszín két-három utca kereszteződésénél található. Kisebb 2000-3000 ezer fős falvakban az edények centrális (bolt, buszmegálló, iskola) elhelyezése javasolható. A telepítés sűrűsége 800 fő alatti településen minimum egy, 1500 fő alatti településeken minimum két gyűjtősziget, amit kétezer fő felett ezer főnként további egyegy szigettel célszerű növelni 2. Elhelyezési távolság, ellátási körzet, A gyűjtőszigetek elhelyezési távolsága leginkább az alkalmazás körzetének beépítettségétől függ. Lakótelepi övezetekben egy gyűjtősziget telepítése tízemeletes házak esetében 12-15 lépcsőházra 300-400 méterenként, négyemeletes házak esetében 20-25 lépcsőházra de maximum 5000-600 méter távolságra javasolható. Városi családi házas területen maximum 600-700 méterre, lehetőség szerint több út kereszteződésébe helyezzük el a gyűjtőszigetet. Kisebb településeken a centrális elhelyezés, nagyobb 4-5000 ezer főt meghaladó településeken a centrális telepítést kiegészítheti néhány forgalmas ponton elhelyezett gyűjtősziget. Az ellátási körzet nagysága is a fentiek szerint változik. Lakótelepeken 500-750 háztartás (kb. 1.500-2.000 fő), kertvárosi részen 100-150 háztartás (300-400 fő) között becsülhető. Alkalmazott edényzet és eszközök A gyűjtőszigeteken alkalmazott edényzet egységes képet nyújtson. Használhatóság szempontjából a fém konténerek alkalmazása javasolható. Azokon a településeken, ahol a talajviszonyok lehetővé teszik a földbe süllyesztett gyűjtőedény is jó megoldás. Az edényzet térfogatát a hulladékanalízisek eredménye és a tapasztalatok alapján eltérő módon kell alkalmazni az egyes gyűjtendő hulladékok fajtáinak megfelelően. A keletkező és visszagyűjthető papír és a műanyag hulladék térfogata, noha súlyuk között nagyságrendi 109

különbség van közel azonos, míg az üveg hulladék térfogata az előzőekhez mérten jóval kevesebb. Ezek alapján a papír és műanyag hulladék gyűjtésére a nagyobb 2 m3 körüli, míg az üveg hulladék gyűjtésére a kisebb 1 m3 körüli edények alkalmazása javasolható. Az edényzettel szembeni követelmény, hogy zárt, guberálást kizáró és helyben üríthető legyen. Az edény ürítési módja meghatározza az alkalmazható gyűjtőjárművek fajtáját is. A kizárólag szelektív gyűjtésre kifejlesztett, alul nyíló konténerek konténeres felépítményű darus gépjárművel üríthetők, míg a hagyományos 1.100 literes edények átalakításával létrehozott szelektívgyűjtő edényzet tömörítős autóval. Külvárosi részeken a német mintára alkalmazott többrekeszes 5–15m3-es konténereket konténeres autóval, edénycserével lehet használni. Ennek a módszernek a hátránya, hogy ha az egyik rekesz megtelik a konténert mindenképpen cserélni kell. Az ürítés gyakorisága a konténerek telepítési helyétől függ. A papír és műanyag gyűjtő konténereket egyszerre, lakótelepeken hetente, kertvárosi részeken általában kéthetente célszerű, járatprogram alapján elvégezni. Az üveges konténereket célszerű külön körben és 3-4 hetes gyakorisággal üríteni. Begyűjtött mennyiségek A begyűjtött mennyiségek gyűjtőszigetenként más és más értéket mutatnak. Kívánatos lenne az egy lakosra eső 15-20 kg/év papír és 8-10 kg/év műanyag hulladék visszagyűjtése. A tapasztalatok alapján egy 2 m3 körüli konténerbe a lakosságnál keletkező vegyes papír és műanyag hulladékból átlagosan 150-200 kg papír, 30-50 kg műanyag helyezhető el. Gyűjtőszigetek kialakítása A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott, színes konténerből állnak. A telepítés helyét, amennyiben nincs szilárd burkolattal ellátva, le kell betonozni, vagy járdalapokból kell kialakítani. A konténereket a környezetüktől esztétikus térelválasztókkal (palánk, sövény) is el lehet választani. 11.4. Beruházási költségek A beruházási költségek tervezése ebben az esetben viszonylag egyszerűen megoldható. A tervezendő tételek a következők:  Edényzet beszerzési költsége  Terület kialakítás (szilárd burkolás, térelválasztó stb.)  Gyűjtőjármű Fenti tételek közül minden esetben csak az edényzet és a gyűjtőjármű beszerzésével kell számolnunk. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a jelenleg alkalmazott edények átlagos piaci árait Szelektív hulladékgyűjtő edények beszerzési ára (Ft) Kisméretű edények (1,1-1,5 m3) Nagyméretű edények (2,1-2,5 m3) Minimum Maximum Minimum Maximum 65.000 150.000 120.000 185.000 11.1. számú táblázat Edényzet beszerzési költsége (ÁFA nélkül)

110

A gyűjtőedények árát erősen befolyásolja, az egyszerre beszerezni kívánt mennyiség, mert a gyártók az árakból a mennyiség függvényében 5-10 % engedményt is felajánlanak. A gyűjtőjárművek beszerzési költsége elsősorban a fajtától, teherbírástól és a konténeres gyűjtés esetén a szállítható konténer térfogatának és a konténeres felépítmény fajtájának függvénye. A következő táblázat az alkalmazható gépjárművek és felépítmények átlagos beszerzési árait tartalmazza. ezer Ft

ezer Ft

Háromtengelyes darus

Tömörítős gépjármű (16 m3)

Görgős konténeres felépítménnyel

Tömörítő hátfalas felépítménnyel

32.000

27.000 11.2. számú táblázat Gyűjtőjárművek beszerzési költsége

Szükség esetén beruházási költségként felmerülhetnek térburkolat kialakításának költségei is. Térbeton esetén ezek a költségek négyzetméterenként 12-15 ezer forintot is elérhetik, járdalapok és térkövek alkalmazása esetén ez az összeg szintén 10 ezer forint körül alakul. Szigetenként átlagosan 10-12 négyzetméter szilárd területre van szükség. Földbe süllyesztett gyűjtőtartály esetén a földmunkák és a burkolatkészítés együttes költségei elérhetik a gyűjtőszigetenkénti 400 ezer Ft költséget. Egy átlagos gyűjtősziget kialakítására 2 db nagy (2,1 - 2,5 m3) konténer a papír és a műanyag, valamint egy kicsi (1,1 –1,5 m3) konténer üveg gyűjtésére tervezhető. Egy háromtengelyes, konténeres darusautó heti egyszeri gyűjtéssel tapasztalatok alapján 80-100 gyűjtőpont kiszolgálására képes. Fentiek alapján egy átlagos 3 frakciós gyűjtősziget kialakítása 400 ezer forintba, a négy frakciósé pedig 500 ezer forintba kerül. Térburkolat kialakítási igény esetén ezek a költségek átlagosan 120-150 ezer forinttal nőnek. 11.5. Üzemeltetési költségek Magyarországi tapasztalatok alapján az egyes konténerekbe (2,1 – 2,5 m3) lévő hulladékok átlagos súlya papírnál 150-200 kg, műanyagnál 30 – 50 kg, üvegnél (1,1 -1,5 m3) pedig 320-350 kg gyűjtéskor. A konténerek ürítését a helyszínen, speciális darus gépjármű segítségével lehet megoldani. A gépjármű egy óra alatt átlagosan 3 gyűjtőpont leürítését tudja elvégezni. A gyűjtés költségei az alábbi részekből állnak:  konténer biztosítás (écs)  az ürítés és szállítás (gépjármű közvetett és közvetlen költségei)  vállalati költségek A konténerek esetében 5 éves leírással számoltunk és ezt az értéket vetítettük át az átlagosan begyűjthető éves mennyiségre. Az ürítés szállítás költségeinél egy háromtengelyes, konténeres felépítményű, darus gépjármű költségeit vettük alapul. A vállalati költségekre általánosan 18%-t számítottunk.

111

Ft/Konténer/ürítés Ft/kg

Ft/kg

Ft/kg

papír, műa.

üveg

Papír

Műa.

Üveg

Üzemanyag költség 3 140,0 Kenőanyag (üa. 3%) 94,2

523,3 15,7

628,0 18,8

2,99 0,09

13,08 0,39

1,87 0,06

Tartalék alkrész, jav. költség 554,0 Bérköltség 2 172,0

92,3 362,0

110,8 434,4

0,53 2,07

2,31 9,05

0,33 1,30

Biztosítási költség (Kötelező) 70,0 Értékcsökkenés 1 712,0

11,7 285,3

14,0 342,4

0,07 1,63

0,29 7,13

0,04 1,02

Egyéb közvetlen költség: 250,0 Közvetlen költség 7 992,2

41,7 1 332,0

50,0 1 598,4

0,24 7,61

1,04 33,30

0,15 4,77

159,8

191,8

0,91

4,00

0,57

106,6 1 598,4

127,9 1 918,1

0,61 9,13

2,66 39,96

0,38 5,73

Központi irányítás költsége ( 18 % ) 1 726,3 Egyéb ráfordítás 218,0

287,7 36,3

345,3 43,6

1,64 0,21

7,19 0,91

1,03 0,13

1 órára eső teljes önköltség 11 535,0

1 922,5

2 307,0

10,99

48,06

6,89

Költség elemek

Költség (Ft/óra)

Üzemi irányítás költs.(12% ) 959,1 TMK költsége: ( 8%) 639,4 Szűkített önköltség 9 590,6

11.3. számú táblázat Gyűjtőjármű 1 órára eső teljes költsége Konténer értékcsökkenése 30 000- 22 000 Ft /év Karbantartás 10 000 Ft/konténer éves költséggel számolva PR (lakossági tájékoztatás)* 6 000 Ft/konténer éves költséggel számolva Egyéb költség 6 000 Ft/konténer éves költséggel számolva  Függ az egy gyűjtőponthoz tartozó háztartások számától 11.4. számú táblázat Gyűjtőszigetes gyűjtés egyéb költségei

112

Fenti számok alapján meghatározható az egy konténer egyszeri ürítésére jutó költség, amelyből kiszámolhatóak a különböző anyagokra eső fajlagos költségek.

Megnevezés Gyűjtési költség Konténer értékcsökkenése Karbantartás/év/konténer PR/év/konténer Egyéb költség/év/konténer Összesen

Ft/Konténer/ Papír ürítés Ft/kg 11,0 576,9 3,3 192,3 1,1 115,4 0,7 115,4 0,7 1000 16,7

Műanyag Ft/kg 48,1 14,4 4,8 2,9 2,9 73,1

Üveg Ft/kg 6,9 1,3 0,6 0,3 0,3 9,4

11.5. számú táblázat A gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés fajlagos költségei 12. A HÁZHOZ MENŐ SZELEKTÍV GYŰJTÉS 12.1. Házhoz menő szelektív gyűjtés eszközei A házhoz menő szelektív gyűjtés lényege egy olyan rendszer bevezetése, mely a családi házas övezetekben teszi lehetővé a hatékony szelektív gyűjtést. Az üveg hulladékok gyűjtésére „gyűjtő harangok” szolgálnak. Az egyéb hasznosítható hulladékokat pedig zsákokban helyezi el a lakosság, melyet menetrendszerű gyűjtőjárat szed össze. Az így előszelektált anyag azután válogatóműbe szállítható. Gyűjthető anyagok: papír, üveg, műanyag, fém, zöldhulladék. Megfelelő marketing eszközök alkalmazásával a lakosság (főleg a fiatal rétegek, gyerekek) körében népszerűsíthető ez a gyűjtési módszer. Az anyag fajtáját tekintve két gyűjtési módot különböztetünk meg: 1. zöld hulladék tiszta zöldhulladék gyűjtés (edénybe, zsákba is gyűjthető) biohulladék gyűjtés edénybe (konyhai szerves hulladék) 2. Csomagolóanyag gyűjtés (papír, műanyag, fém) zsákos gyűjtés edényes gyűjtés Fenti gyűjtési módokat egészítheti ki az üveghulladék gyűjtése, amelyet nem célszerű házhoz menő gyűjtésként megvalósítani, hanem közterületi üveggyűjtő konténerek (egyfrakciós gyűjtősziget) kihelyezésével oldható meg. A csomagolóeszközök gyűjtése kéthetente egyszer, a biohulladék gyűjtése pedig heti gyakorisággal javasolt. A szelektív gyűjtéshez használt zsákot általában a szolgáltatók díjmentesen biztosítják, míg az edényzet megvásárolható, vagy bérelhető. Az ISPA és Kohéziós Alap projektek közül több tartalmazza a szelektív gyűjtéshez (csomagolóeszköz és biohulladék) szükséges lakossági

113

edények beszerzését. Az üveg csomagoló eszköz gyűjtéséhez szükséges konténert a szolgáltató (önkormányzat) helyezi ki. A gyűjtéshez tömörítőlapos (csomagolóeszköz, biohulladék) és forgódobos (biohulladék) gyűjtőautó használható. A piacon kapható –igaz meglehetősen magas áron - speciálisan kialakított több rekeszes tömörítős autó is. Ez utóbbi beszerzésére került sor a Dél-Balatoni és Sióvölgyi ISPA projekt keretében. Az alkalmazható gépjárművek és eszközök beszerzési költsége: 1. Gépjárművek  Tömörítőlapos gyűjtőautók: 25-32 millió Ft (alváz, felépítmény és kapacitás függvényében)  Fogódobos gyűjtőautók: 28-35 millió Ft (alváz és kapacitás függvényében)  Speciális, többrekeszes,tömörítős gyűjtőautó 40-50 millió Ft (alváz és kapacitás függvényében) 2. Eszközök  Edény (80-120 literes) csomagolóeszköz, és/vagy biohulladék gyűjtő 7-9 ezer Ft/db  Közterületi üveggyűjtő konténer 80-120 ezer Ft.  Zsák 20-30 Ft/db Csomagolóeszköz hulladék gyűjtése esetén az átlagos (16 m3) felépítményű autóval mintegy 700 -750 háztartás/forduló gyűjthető le, ami kétheti 20 fordulóval számítva nagyjából 15 ezer háztartást jelent. Biohulladék gyűjtésénél egy autóval közel 550-600 háztartás/forduló gyűjthető, ami heti 11 fordulóval számolva csaknem 6.500 háztartást jelent. 12.2. Házhoz menő szelektív gyűjtés beruházási költsége Eszköz

Egységár

Edény* 8 000 Üveggyűjtő konténer 100 000 Gyűjtőautó 28 500 000 Csomagolóeszköz gyűjtés összesen Edény* 8 000 Gyűjtőautó 28 500 000 Biohulladék gyűjtés összesen

Kiszolgált háztartás 1

1 háztartásra jutó költség 8 000

200 15 000

500 1 900 10 400 8 000 4 385 12 385

1 6 500

* az edény ára bérleti díj formájában megtéríthető 12.1. számú táblázat Házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetésének 1 háztartásra jutó költsége 12.3. Házhoz menő szelektív üzemeltetési költsége A legjelentősebb költségelemek: a gyűjtőautó üzemeltetése, az eszközök (zsák, konténer) biztosításának éves költsége, a karbantartási és a PR költségek

114

A rendelkezésre álló tényleges üzemeltetési adatok alapján meghatározható a gyűjtőautó éves üzemeltetési költsége: Költségek Személyi költségek Üzemanyag Kenőanyag Gumiabroncs Karbantartás Általános költségek Helyettesítő jármű Biztosítás Összesen

eFt/év 4 200 3 100 122 240 700 1 865 1 400 600 12 227

12.2. számú táblázat Tömörítős gépjármű (16 m3) éves üzemeltetési költsége Költségek Gépjármű Zsák Üveggyűjtő Karbantartás PR Összesen

1 háztartásra jutó költség Csomagoló Csomagoló eszköz* eszköz 815 815 650 0 500 500 30 30 50 50 2 045 1 395

Biohulladé k 1 881 0 0 0 50 1 931

12.3. számú táblázat Házhoz menő szelektív gyűjtés 1 háztartásra jutó éves üzemeltetési költsége 13. UTAK KÉSZÍTÉSÉNEK FAJLAGOS KÖLTSÉGEI Bekötő út

Útpálya profilozás Zúzottkő alap készítés 25 cm vtg-ban CKT útalap készítés 20 cm vtg-ban JU-20 útalap készítés 6 cm vtg-ban AB-12 aszfalt burkolat 4 cm vtg-ban Padka készítés 0/20 zúzottkőből Kétoldali földárok készítés Pályaszerkezet m2 költsége

m2

fm

150 925 2 500 1 308 2 600 820 800

900 5 550 15 000 7 848 15 600 1 640 1 600

8 023

6 m széles pályaszerkezet fm költsége 13.1. számú táblázat Bekötő út építési költségei 115

48 138

A hulladéklerakóra nehéz tehergépjárművek közlekedése várható, ezért a pályaszerkezet kialakítását ennek figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen rétegrend szerint kialakított pályaszerkezet egyenérték vastagsága 72, mely megfelel a nehéz tehergépjárművek forgalmához szükséges pályaszerkezetnek. Belső aszfaltos út Tükörkészítés Kavicságyazat 20 cm C10 soványbeton útalap vastagságban K-20 kötőréteg 5 cm AB-12 kopó réteg 4 cm

20

m2

fm

300 750

1 500 3 750

3550 1425

17 750 7 125

1275 820

6 375 820

cm

Javított padka Pályaszerkezet m2 költsége

6 220

5 m széles pályaszerkezet fm költsége

37 320

13.2. számú táblázat Belső aszfaltos út építési költségei

Tükör készítés Mészkőmurva alap M50 25 cm vtg-ban, Kiékelő réteg M0/20 5 cm vtg-ban. Pályaszerkezet m2 költsége

m2

fm

300 525 105

900 1575 315

930 3 m széles pályaszerkezet fm költsége 13.3. számú táblázat Belső zúzottköves út építési költségei

116

2 790

15. HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSA 15.1. A hulladéklerakó lezárásával és utógondozásával kapcsolatos követelmények A lezárás és utógondozás a következő főbb részfolyamatokból tevődik össze: a) a lezárásra és utógondozásra vonatkozó tervdokumentáció elkészítése és engedélyeztetése, b) a hulladéklerakó felső záró-réteg rendszerének átmeneti és/vagy végleges kialakítása, c) a hulladéklerakó-gáz gyűjtési és kezelési rendszerének kialakítása és működtetése, d) a csurgalékvíz kezelési rendszerének kialakítása és működtetése, e) az utógondozási időszakban szükséges monitoring rendszer kialakítása és működtetése, f) a hulladéktest formálása, felszíni rétegeinek tömörítése, rézsűk kialakítása, tájba illesztés, a terület további használatának figyelembevételével, g) a további felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontása, az általuk elfoglalt terület tájba illesztése, h) a fenntartási és állagmegóvási munkák elvégzése az utógondozás teljes időszakában, i) az utógondozás befejezése, j) a jelentéskészítési kötelezettség teljesítése. A fentieket értelemszerűen kell alkalmazni a lerakott hulladék összetételétől, a hulladéklerakó meglévő műszaki létesítményeinek kiépítettségétől, továbbá attól függően, hogy a lezárás és az utógondozás a hulladéklerakó egészére vagy annak egy részére vonatkozik. A felső záró-réteg rendszer kialakítása értelemszerűen tartalmazza a hulladéklerakó oldalirányú záró-réteg rendszerét is, ahol az szükséges. A lezárásra és utógondozásra vonatkozó terv tartalmi követelményei A hulladéklerakó lezárására és utógondozására vonatkozó folyamatot az üzemeltetőnek a külön jogszabály szerint erre jogosult tervezővel kell megterveztetnie. A lezárásra és utógondozásra vonatkozó tervdokumentációnak tartalmaznia kell: a) a hulladéklerakó lezárásának ütemezését (átmeneti és/vagy végleges lezárás), b) a felső záró-réteg rendszer szerkezetét, kialakításának módját {az esési irányokat szintvonalas helyszínrajzon (1:500) és keresztszelvényeken (1:100; 1:500) kell bemutatni}, c) az utógondozási időszakban szükséges monitoring rendszer kialakításának, üzemeltetésének és karbantartásának leírását, d) a hulladéklerakó-gáz kezelésének leírását, e) a csurgalékvíz kezelésének leírását, f) a hulladéktest formálását, felszíni rétegeinek tömörítését, a rézsűk kialakítását, a tájba illesztés leírását, g) a további felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontásával, valamint az általuk elfoglalt terület tájba illesztésével kapcsolatos tervet, h) a fenntartási és állagmegóvási munkák végzésének tartalmát, módját és ütemezését i) az utógondozás befejezésének módját és időpontját, j) az adatszolgáltatás adattartalmát és módját. A fentieket értelemszerűen kell alkalmazni a lerakott hulladék összetételétől, a hulladéklerakó meglévő műszaki létesítményeinek kiépítettségétől, továbbá attól függően, hogy a lezárás és az utógondozás a hulladéklerakó egészére vagy annak egy részére (pl. egy vagy több medencére) vonatkozik. 117

A lerakók műszaki kialakításának módja és üzemi adatai alapján a következő csoportokat különböztethetjük meg: 1. „A típus”: Az előírt műszaki védelemnek megfelelő regionális települési szilárd hulladék lerakók (ideiglenes és végleges lezárása, utógondozás) 2. „B típus”: Meglévő, mesterséges szigeteléssel épült települési szilárd hulladék lerakók (ideiglenes és végleges rekultiváció, utógondozás) 3. „C típus”: Meglévő, 2001. január 1-én még üzemelő, mesterséges szigetelés nélkül létesült, az előírt műszaki védelemnek meg nem felelő, 10 000 m3–t meghaladó lerakott hulladékmennyiséget tartalmazó települési szilárd hulladék lerakók, vagy hulladéklerakás céljára használt területek (ideiglenes és végleges rekultivációja) 4. „D típus”: Meglévő, 2001. január 1-én még üzemelő, mesterséges szigetelés nélkül létesült, az előírt műszaki védelemnek meg nem felelő, 10 000 m3-t meg nem haladó lerakott hulladékmennyiséget tartalmazó települési szilárd hulladék lerakók, vagy hulladéklerakás céljára használt területek (végleges rekultivációja) 5. „E típus”: Meglévő, 2001. január 1-én már nem üzemelő, mesterséges szigetelés nélkül létesült, az előírt műszaki védelemnek meg nem felelő, települési szilárd hulladék lerakók, vagy hulladéklerakás céljára használt területek (végleges rekultiváció) 6. „F típus”: Meglévő, 2001. január 1-én már nem üzemelő, mesterséges szigetelés nélkül létesült, az előírt műszaki védelemnek meg nem felelő, települési szilárd hulladék lerakók, vagy hulladéklerakás céljára használt területek (felszámolás) 15.2. Rekultivációt megelőző tanulmányok, tervek, engedélyezés 15.2.1. Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat költségei Elvégzendő feladatok: Lerakó felmérése, meglévő adatok összegyűjtése, számítások elvégzése, geodéziai felmérés, mintavételező fúrások, talajminták és talajvízminták kiértékelése, geofizika (ha szükséges) szakvélemények költségei, egyeztetési feladatok elvégzése, a felülvizsgálat dokumentálása. A költségeket befolyásoló egyik legjelentősebb tényező a mintavételezési fúrások, illetve a víz és talajminták akkreditált laborban való elemzése. A jelenleg működő lerakóknál a kiépített monitoring kutak a mintavételezés alapjául szolgálhatnak, de egyes esetekben szükség lehet kiegészítő mintavételezés elvégzésére. A szokásos komponensvizsgálaton (általános vízkémia, nehézfémek, TPH) felüli hatósági előírások is jelentősen növelhetik a költségeket. Bezárt hulladéklerakók esetében a 12/1996 (VII.4.) KTM rendeletben meghatározott tartalmi követelmények több pontja nem alkalmazható, így a felülvizsgálat dokumentálása egyszerűsödhet. A kialakult piaci árak alapján a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat költségei a következő értékhatárok között alakulnak: „A” és „B” típus „C” típus „D”,„E” és „F” típus

2,5 – 3,5 millió Ft 1,8 – 2,5 millió Ft 1,2 – 1,5 millió Ft

118

15.2.2. A lezárás tervdokumentációjának elkészítése A rekultivációs terv elkészítésének költségeit jelentősen befolyásolja, hogy kell-e gázgyűjtő és hasznosító rendszert, monitoring rendszert, csurgalékvíz és csapadékvíz kezelő rendszert tervezni. Ez általában a „B” és a „C” típusú lerakóknál fordulhat elő. Az átlagos rekultivációs terv készítésének költsége 800 – 1. 200 ezer Ft. Vízjogi építési engedélyezési terv elkészítése, engedélyezési dokumentáció összeállítása és beszerzése: 500 – 700 ezer Ft. 15.3. A hulladéklerakók lezárásával, utógondozásával, rekultivációjával kapcsolatos követelmények Rekultivációval kapcsolatos feladatok meghatározását a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet szabályozza. Jelen tanulmány kidolgozásakor a KvVM által megadott Témalap alapján a a fenti rendelet figyelembevételével kell meghatározni a rekultivációra vonatkozó fajlagos értékeket. 15.3.1. Takaróréteg eltávolítása A hulladéklerakó üzemeltetője a műveléssel párhuzamosan folyamatos takarást végez, amelynek célja:  a hulladék szél általi elhordásának megakadályozása  bűzhatások minimalizálása Ezen takarás során törmelék és talaj kerül felhasználásra, hulladék rétegenként kb. 20 cm vastagságban. Dombépítéses technológiával épülő lerakók esetén a szorítótöltés (gát) kialakítása ugyancsak folyamatosan történik a hulladéklerakó betöltésével párhuzamosan. A szorítótöltés külső felületét (első sorban nagy kapacitású, hosszú élettartamú lerakók esetében) humuszban gazdag földtakarással látják el, s egy ideiglenes tájba illesztést (füvesítés, fásítás) valósítanak meg. A hulladéklerakó művelés alól véglegesen kivont ütemének felső felületét is hasonló módon zárják le ideiglenes jelleggel. A rekultiváció megkezdését megelőzően ezen ideiglenes, tájba illesztést szolgáló felső réteg kitermelésére van szükség. A letermelt anyagot nem célszerű az üzemi területre szállítani, hanem a depófelületen kell egy manipulációs területet kialakítani. Itt kell átrostálni a letermelt anyagot, s az értékes föld anyagot újra fel lehet használni. A felhasználható anyag térfogatra vonatkozó mennyisége kb. 85%. A fel nem használható anyagok (cserje, fa , stb.) komposztálásra kerülnek. Kitermelés fajlagos költségei: 1.050 Ft/m2 - rézsűn: A humuszban gazdag takaró réteg vastagsága átlagosan 0,4 m. A kitermelés kézi erővel oldható meg, a folyamat nehezen gépesíthető. - felső felületen: 540 Ft/m2 A humuszban gazdag felső takaró réteg vastagsága kb. 1,0 m. A kitermelés gépi erővel megoldható. - átrostálás költsége: 450 Ft/ m3 (rakodással, helyszíni mozgatással) - komposztálás költsége (szállítással, rakodással): 1.052 Ft/m3

119

15.3.2. A felső záró-réteg rendszer kialakításával kapcsolatos követelmények („A” típusú hulladéklerakó) A felső záró-réteg rendszer kiépítésének tervezésekor figyelembe kell venni: a) a lerakott hulladék tulajdonságait, különösen a biohulladék mennyiségét, b) a hulladéklerakó üzemeltetésének feltételeit (pl. az alkalmazott tömörítés mértékét), c) a hulladéklerakó geológiai viszonyait (dombépítés, rézsűk mértéke, a hulladéktest magassága stb.), d) a helyben található, a záró-réteg rendszer kialakításához felhasználható természetes anyagokat (talaj, kavics, agyag), e) a záró-réteg rendszer kiépítésének költségeit. A hulladéklerakót mindaddig átmeneti felső záró-réteg rendszerrel szükséges lezárni, amíg a hulladéktest biológiailag lebomló szerves összetevőinek biológiai stabilizálódása gyakorlatilag be nem következik. Átmeneti felső záró-réteg rendszert kell alkalmazni az utógondozás kezdeti időszakában a települési szilárd hulladék lerakására szolgáló (B3 alkategóriájú) hulladéklerakón, kivéve, ha a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát mechanikai-biológiai előkezeléssel csökkentették. A végleges felső záró-réteg rendszer azt követően építhető ki, hogy a stabilizálódási folyamat a hulladéktestben gyakorlatilag befejeződött. A stabilizálódási folyamat befejeződését a hulladéklerakó-gáz mennyiségének csökkenése, a csurgalékvíz mennyiségének és összetételének változása, illetőleg a lerakó felszínének megállapodása (a süllyedés megáll) jelzi. Az átmeneti felső záró-réteg rendszer felépítése és funkciója: Az átmeneti felső záró-réteg rendszer legfontosabb feladata az, hogy a végleges felső záró-réteg rendszer kiépítése érdekében tegye lehetővé elegendő vízmennyiségnek a hulladéktestbe való bejutását, ezáltal meggyorsítva a lerakott hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlását és a hulladéktest stabilizálódását. Alkalmazása azért is indokolt, mert a biohulladék lebomlása következtében a hulladéktestben roskadás, a felszínén jelentős süllyedések várhatóak, ami a végleges felső záró-réteg rendszer egyenlőtlen süllyedéséhez, repedezéséhez vezetne, és ez a szigetelőképesség romlását okozná. 15.3.3.„A” típusú hulladéklerakó 15.3.3.1. Az átmeneti felső záró-réteg rendszer részei a) kiegyenlítő réteg Funkciója: a hulladéktest felszínének felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére. Anyaga: osztályozott, aprószemcsés hulladék, stabilizált biohulladék, salak, pernye. b) szigetelőréteg Funkciója: a csapadék túlzott mértékű bejutásának akadályozása. Kialakítása és anyaga függ a lerakott hulladék összetételétől, állapotától (pl. a biológiai lebomlás mértékétől). Anyaga: ásványi szigetelés vagy bentonitszőnyeg. c) fedőréteg Funkciója: a szigetelőréteg védelme, illetőleg a növényzet megtelepedését (telepítését) lehetővé tevő feltételek biztosítása. Anyaga: 30 cm vastagságban stabilizált biohulladék és 30 cm vastagságban talaj vagy komposzt. 15.3.3.2.. A végleges felső záró-réteg rendszer felépítése és funkciója: 120

A végleges felső záró-réteg rendszer legfőbb rendeltetése a csapadékvíz hulladéktestbe való bejutásának megakadályozása, a csurgalékvíz képződésének (és kezelésének), továbbá a környezetbe való potenciális kijutásának megelőzése. A végleges felső záró-réteg rendszer részei: a) kiegyenlítő réteg Funkciója: a hulladéktest felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, beleértve az átmeneti felső záró-réteg rendszerrel történt lezárás során kialakult süllyedések megszüntetését is, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére. Anyaga: kis mésztartalmú, homogén, nem kötött, jó gázvezető képességű talaj, kohósalak, vagy hulladékégető salakja. b) gázelvezető réteg (ha szükséges) Funkciója: a hulladék egyes összetevőinek biológiai bomlása során keletkező hulladéklerakó-gáz gyűjtőrendszerbe történő elvezetése. Anyaga: kis mésztartalmú, egyenletes szemcseeloszlású, jó gázvezető-képességű anyag, amely az adott esésviszonyok mellett kellő állékonyságú. c) szigetelőréteg Funkciója: a víz hulladéktestbe való bejutásának megakadályozása (hidraulikus gát). A réteg többféle (természetes és mesterségesen előállított) anyag egymás fölé rétegezésével készíthető, amelyeknek együttesen kell B1b, valamint B3 alkategóriájú hulladéklerakónál a k ≤ 5x10-9 cm/s, C kategóriájú hulladéklerakónál a k ≤ 10-9 cm/s szivárgási tényező értéket biztosítani. Természetes anyagú szigetelőréteg legalább 2x25 cm vastagságban építendő be. Mesterséges anyagú szigetelőrétegként geomembrán (pl. 2-2,5 mm vastagságú HDPE lemez) alkalmazható. d) szivárgó- és szűrőréteg Funkciója: a szivárgó réteg csökkenti a bekerült víz érintkezését az alatta lévő kis vízáteresztőképességű réteggel (rétegekkel), megakadályozza a víztócsáknak a geomembránon való kialakulását. A szűrőréteg – a felette elhelyezett rétegből származó kisméretű részecskék miatt bekövetkező – eltömődés megakadályozását szolgálja. Anyaga: mosott kavics, a rézsűkön osztályozatlan homokos kavics vagy kőzúzalék, illetőleg geotextilia. fedőréteg e) Funkciója: a csurgalékvíz minimalizálása, az alatta lévő rétegek védelme, a növényzet telepítéséhez szükséges, megfelelő környezet biztosítása. A réteg többféle anyag egymás fölé rétegezésével készíthető. A szivárgó- és szűrőréteggel érintkező (20 - 30 cm vastagságú) gyökérzáró réteg erősen kötött vagy erősen kőtörmelékes tömör anyag, célszerűen osztályozott építési-bontási hulladék. Ezt követi az (50 - 70 cm vastagságú) altalaj réteg, amely készülhet kis humusztartalmú talajból vagy stabilizált biohulladékból. A fedőréteg legfelső része a (mintegy 30 cm vastagságú) humuszréteg, amely a növények táplálását szolgálja, és talajból vagy komposztból készülhet. A természetes anyagú szigetelőréteg felett a szivárgó-szűrő réteg és a fedőréteg összvastagságának legalább 1,5 méternek kell lennie. f) vegetációs réteg Funkciója: a víznek az alsóbb rétegekbe való bejutásának akadályozása, illetőleg az erózióval szembeni védelem. Anyaga: nem mélygyökérzetű, kis tápanyag-igényű, szárazság- és forróság-tűrő növények, amelyek megfelelnek az ökológiai környezetnek is.

121

15.3.4. Meglévő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos követelmények, ha a hulladéklerakó létesítésénél alkalmaztak mesterséges szigetelést „B” típusú hulladéklerakó Az átmeneti felső záró-réteg rendszer felépítése és funkciója: Az átmeneti felső záró-réteg rendszer legfontosabb feladata az, hogy a végleges felső záró-réteg rendszer kiépítése érdekében tegye lehetővé elegendő vízmennyiségnek a hulladéktestbe való bejutását, ezáltal elősegítve a lerakott hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlását és a hulladéktest stabilizálódását. Alkalmazása azért is indokolt, mert a biohulladék lebomlása következtében a hulladéktestben roskadás, a felszínén jelentős süllyedések várhatóak, ami a végleges felső záró-réteg rendszer egyenlőtlen süllyedéséhez, repedezéséhez vezetne, és ez a szigetelőképesség romlását okozná. 15.3.4.1.Az átmeneti felső záró-réteg rendszer részei: a) kiegyenlítő réteg Funkciója: a hulladéktest felszínének felső és oldalirányú kiegyenlítése, módosítása, valamint a hulladéktest alkalmassá tétele a következő rétegek elhelyezésére. Anyaga: 30 cm vastagságban kőmentes talaj vagy kezelt (aprított-osztályozott) inert hulladék vagy 50 cm vastagságú, tömörített, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék vagy stabilizált biohulladék. b) fedőréteg Funkciója: a növényzet megtelepedését (telepítését), a növények táplálását szolgálja. Anyaga: 30 cm humuszban gazdag talaj vagy komposzt. c) füvesítés A fedőréteg felszínét a szél és a csapadék általi erózió megakadályozására füvesíteni kell. 15.3.4.2.

A végleges felső záró-réteg rendszer felépítése és funkciója:

A végleges záró-réteg rendszer kialakítását megelőzően a hulladéklerakó felületén spontán módon kialakult fás szárú (bokrok, fák) vegetációt el kell távolítani, amennyiben az zavarja a végleges záró-réteg rendszer kialakítását. kiegyenlítő réteg a) Alkalmazására a korábban kialakított kiegyenlítő réteg pótlása, javítása és a rézsük igazítása érdekében akkor van szükség, ha a hulladéktest felszíne megváltozott, süllyedések, roskadások jelentek meg. Anyaga: homogén, nem kötött, jó gázvezető-képességű, kis mésztartalmú talaj vagy kohósalak, hulladékégető salakja. A kiegyenlítő réteg kialakítható stabilizált biohulladékból is, a külön jogszabályban2 meghatározottak figyelembe vételével. b) szigetelő réteg Funkciója: a csapadék hulladéktestbe való bejutásának, a csurgalékvíz keletkezésének megakadályozása. Anyaga: természetes anyagú szigetelőréteg esetén agyag (30 cm vastagságban), mesterséges szigetelőréteg esetén geomembrán szigetelőlemez. c) szivárgó réteg

.

122

Funkciója: a szivárgó réteg csökkenti a csapadék érintkezését az alatta lévő kis vízáteresztőképességű réteggel. Anyaga: kavics, a rézsükön osztályozatlan homokos kavics, geodrén vagy kőzúzalék. d) fedőréteg Funkciója: a csurgalékvíz minimalizálása, az alatta lévő rétegek védelme, a növényzet telepítéséhez szükséges, megfelelő környezet biztosítása. A réteg többféle anyag egymás fölé rétegezésével készíthető. A fedőrétegnek a szivárgó réteggel érintkező 20 cm vastagságú alsó része erősen kötött vagy erősen kőtörmelékes tömör anyag, célszerűen osztályozott építési-bontási hulladék. A fedőréteg felső része 30 cm vastagságú humuszréteg, amely a növények táplálását szolgálja. A humusz helyettesíthető komposzttal. f) vegetációs réteg Funkciója: a víznek az alsóbb rétegekbe való bejutásának akadályozása, illetőleg az erózióval szembeni védelem. Anyaga: nem mélygyökérzetű, kis tápanyag-igényű, szárazság- és forróság-tűrő növények, amelyek megfelelnek az ökológiai környezetnek is. 15.3.5. Meglévő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló, mesterséges szigetelés nélkül létesült hulladéklerakó vagy hulladéklerakás céljára használt terület rekultivációjával kapcsolatos követelmények Meglévő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló, mesterséges szigetelés nélkül létesült hulladéklerakó vagy hulladéklerakás céljára használt terület (együtt: lerakó) esetében indokolt lehet költség-haszon elemzés elkészítésével megvizsgálni, hogy a lerakó felszámolása vagy rekultivációja valósuljon-e meg. Amennyiben a lerakó felszámolására kerül sor, akkor a 2.2.3. pontban meghatározott követelményeket kell teljesíteni. Ha a lerakó rekultivációjára kerül sor, akkor a 2.1. pontban meghatározott követelményeket kell teljesíteni, a 2.2.1. és a 2.2.2. pontban meghatározott eltérésekkel. 15.3.6. A 2001. január 1-jén üzemelő lerakó rekultivációja 15.3.6.1. „C” típusú hulladéklerakó Ha a lerakó 2001. január 1-jén még üzemelt és a lerakott hulladék mennyisége meghaladja a 10.000 m3-t a rekultivációt 2 ütemben kell elvégezni a 2.1. pontban leírtak szerint, az alábbi eltérésekkel. Az átmeneti felső záró-réteg rendszer kialakítását követően, a Felügyelőség jóváhagyásával a gázkutak, csurgalékvíz kezelés, és a monitoring rendszer működtetése leállítható, ha a rekultivációnak ebben a szakaszában környezetszennyezést nem észleltek. A feleslegessé vált berendezések elbonthatók a 2.1.7. pont szerint. A végleges záró-réteg rendszer kialakítását követően a 2.1.8. pontban meghatározott feladatok végzését a hulladéklerakó területének más célra történő hasznosításáig kell végezni. 15.3.6.2. („D” Típusú hulladéklerakó) Amennyiben a lerakóban 10.000 m3-nél kevesebb a lerakott hulladék mennyisége, a rekultivációt a végleges záró-réteg rendszer kialakításával, 1 ütemben kell elvégezni.

123

15.3.7. A 2001. január 1-jén már nem üzemelő lerakó rekultivációja („E” típusú hulladéklerakó) Ha a lerakó 2001. január 1-jén már nem üzemelt, tehát bezárásra került, de a rekultivációja nem történt meg, a rekultivációt a végleges záró-réteg rendszer kialakításával, 1 ütemben kell elvégezni a 2.1. pontban leírtak szerint, a következő eltérésekkel. A rekultivációra vonatkozó terv elkészítésekor figyelembe kell venni az alábbiakat is: a) a végleges felső záró-réteg rendszer kialakítását zavaró növényzet (bokrok, fák) eltávolításának szükségességét, b) a lerakó felszínén a szükséges mértékű kiegyenlítő réteg kiépítését, c) a szigetelő réteg kialakításánál a csapadékvíz levezetésének segítését. A rekultivációval kapcsolatos feladatokat a 15.1. számú táblázat foglalja össze:

124

125

Meglévő lerakó Szigeteléssel „B” típus Rétegrend elemei

Újonnan épült lerakókra „A” típus

Átmeneti záró réteg - kiegyenlítő X - szigetelő X - fedő X - füvesítés Végleges záró réteg-kiegyenlítő X - gázelvezető X - szigetelő X - szivárgó-szűrő X - fedő X - vegetációs X Lerakógáz kezelés X Csurgalékvíz X kezelés Monitoring X Hull.test formázás X Elbontás X fenntartás X

szigetelés nélkül 2001. jan-1-én üzemelt 10.000 m3-nél Több (2 Kevesebb ütemben) (1 ütemben) „C” típus „D” típus

2001. jan. 1-én nem üzemelt ”E” típus

X X X

X X X

-

-

X X X X X X X

X X X X X -

X X X X X -

X X X X X -

X X X X

-

-

-

15.1. számú táblázat Hulladéklerakók rekultivációs követelményei

126

127

15.4. A lezárás költsége 15.4.1.Az átmeneti felső záró-réteg rendszer költsége: a) kiegyenlítő réteg Anyaga: 30 cm vastagságban kőmentes talaj vagy kezelt (aprított-osztályozott) inert hulladék vagy 50 cm vastagságú, tömörített, külön jogszabályban meghatározott maradék hulladék vagy stabilizált biohulladék. Fajlagos költsége: aprított-osztályozott, inert hulladék.1.100 Ft/m2 (szállítási távolság: max. 20 km), amely a beépítés költségét is b) szigetelőréteg Anyaga: ásványi szigetelés vagy bentonitszőnyeg. Fajlagos költsége: Ásványi szigetelés: 1.200 Ft/m2 Bentonit szőnyeg 1.490 Ft/m2 , mely egységár a beépítés költségét is tartalmazza fedőréteg b) Anyaga: 30 cm vastagságban stabilizált biohulladék és 30 cm vastagságban talaj vagy komposzt. Fajlagos költsége: Biostabilizált hulladék: 250 Ft/m2 rakódással, szállítással és bedolgozással együtt (az anyagot díjmentesnek feltételezzük) Talaj/komposzt: 660 Ft/m2 rakódással, szállítással és bedolgozással együtt c)

füvesítés: 220 Ft/m2

15.4.2. A végleges felső záró-réteg rendszer kiépítésének költsége : a) kiegyenlítő réteg Anyaga(„A” típus): kis mésztartalmú, homogén, nem kötött, jó gázvezető képességű talaj, kohósalak, vagy hulladékégető salakja. „B” típusnál kialakítható stabilizált biohulladékból is, Fajlagos költsége: Talaj/kohósalak: 350 Ft/m2 szállítással és bedolgozással együtt Biostabilizált hulladék: 250 Ft/m2 rakódással, szállítással és bedolgozással együtt (az anyagot díjmentesnek feltételezzük) b) gázelvezető réteg (ha szükséges) Anyaga: kis mésztartalmú, egyenletes szemcseeloszlású, jó gázvezető-képességű anyag, amely az adott esésviszonyok mellett kellő állékonyságú. Fajlagos költsége:1.680 Ft/m2 szállítással és bedolgozással együtt c) szigetelőréteg „A” típusnál természetes anyagú szigetelőréteg legalább 2x25 cm vastagságban építendő be. „B” típusnál:30 cm vastagságban

128

Fajlagos költsége: Ásványi szigetelő réteg: „A” típusnál: 1.700 Ft/m2 szállítással és bedolgozással együtt „B” típusnál: 1.200 Ft/m2 szállítással és bedolgozással együtt HDPE lemez: 1.450 Ft/m2 d) szivárgó- és szűrőréteg Anyaga: mosott kavics, a rézsűkön osztályozatlan homokos kavics vagy kőzúzalék, illetőleg geotextilia. Fajlagos költsége: Mosott kavics: 1.640 Ft/m2 szállítással és bedolgozással együtt Homokos kavics: 1750 Ft/m2 (rézsűn) szállítással és bedolgozással együtt Geotextilia: 685 Ft/m2 amely a terítés költségeit is tartalmazza fedőréteg e) 20 - 30 cm vastag gyökérzáró réteg erősen kötött vagy erősen kőtörmelékes tömör anyag, célszerűen osztályozott építési-bontási hulladék. 50 - 70 cm vastag altalaj réteg, kis humusztartalmú talajból vagy stabilizált biohulladékból 30 cm vastag humuszréteg, talajból vagy komposztból készülhet. Fajlagos költsége: Aprított-osztályozott, inert hulladék.1.100 Ft/m2 (szállítási távolság: max. 20 km), Altalaj réteg, kis humusztartalmú talajból vagy stabilizált biohulladékból: 550 Ft/m2 Humuszréteg:660 Ft/m2 rakódással, szállítással és bedolgozással együtt f) vegetációs réteg Anyaga: nem mélygyökérzetű, kis tápanyag-igényű, szárazság- és forróság-tűrő növények, amelyek megfelelnek az ökológiai környezetnek is. füvesítés: 220 Ft/m2 Fásítás: 4 x 4 –es kötésben (1 fa/ 16 m2, javasolt a 10-12 cm körátmérő nagyság): 150 Ft/m2

129

Lerakó típusa "A" "B" "C" "D" Átmeneti záró réteg 1 100 1 100 1 100 1 200 910 660 660 220 220 220 3 430 1 980 1 980 Végleges záró réteg-

Réteg

- kiegyenlítő - szigetelő - fedő - füvesítés Összesen (1) Hull.test formázás -kiegyenlítő - gázelvezető - szigetelő - szivárgó-szűrő - fedő - vegetációs Összesen (2) Összesen (1+2)

130 350 1 680 1 450 2 325 2 110 370 8 415 11 845

130 250 1 200 2 325 1 410 370 5 685 7 665

-

-

-

250

250 -

1 200 2 325 1 410 370 5 555 7 535

"E"

250 -

1 200 2 325 1 410 370 5 555 5 555

1 200 2 325 1 410 370 5 555 5 555

15.2. számú táblázat Hulladéklerakók lezárásának költségei 15.5. A lerakó felszámolása („F” típusú hulladéklerakó) 15.5.1. Lerakó felszámolásával kapcsolatos általános követelmények Meglévő, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló, mesterséges szigetelés nélkül létesült hulladéklerakó vagy hulladéklerakás céljára használt terület (együtt: lerakó) felszámolása a következő műveletsort jelenti: a) a teljes lerakott hulladék mennyiség felszedése, a) a felszedett hulladék osztályozása az erre alkalmas berendezésen történő átrostálással, b) az inert hulladék és a lebomlott biohulladék helyben hagyása, c) az egyéb hulladéknak a tulajdonságainak megfelelő kategóriájú hulladéklerakóban történő ártalmatlanítása d) tereprendezés, tájba illesztés, az inert és a lebomló, stabilizálódott szerves összetevők felhasználásával. A lerakó felszámolását az üzemeltetőnek vagy a terület tulajdonosának a külön jogszabály szerint erre jogosult tervezővel kell megterveztetnie. A lerakó felszámolására vonatkozó tervnek tartalmaznia kell: a) a felszedésre kerülő teljes hulladékmennyiség várható térfogatát vagy tömegét és jellemző összetételét b) a hulladék felszedésére és kezelésére alkalmazott eljárások leírását, c) a helyben hagyott a hulladéktest formálásának, felszíni rétegei tömörítésének, a rézsűk kialakításának tervrajzát, {az esési irányokat szintvonalas helyszínrajzon (1:500) és keresztszelvényeken (1:100; 1:500) kell bemutatni}, d) az esetleg szükséges (humuszban gazdag) talajréteg mennyiségi meghatározását, a felső réteg kialakításának módját, a telepítésre kerülő növényzetre vonatkozó ültetési tervet, ha a terület hasznosítási célja ezt igényli, 130

e) az egyéb, ártalmatlanítandó hulladék befogadására vonatkozó nyilatkozatot a hulladékot átvevő hulladéklerakó üzemeltetőjétől, f) a felszámolt lerakó területére vonatkozóan az új hasznosítási célnak megfelelő telekkönyvi bejegyzés bemutatását. Ha a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat szerint a lerakó szennyezi a földtani közeget és a felszín alatti vizet, akkor a külön jogszabály szerinti kármentesítést kell elvégezni, amely a felszámolás részét kell, hogy képezze. A lerakó felszámolását követően az engedélyes a Felügyelőség számára adatszolgáltatást készít, amelyben szerepel az összes felszedett és kezelt hulladék mennyisége, valamint az ártalmatlanítás, esetleg hasznosítás érdekében hulladékkezelőnek átadott, elszállított mennyiség. 15.5.2. Lerakó felszámolás költségei Művelet Növényzet írtása Hulladék felszedése Rostálás Inert és lebomlott biohulladék helyben elrendezése Maradék hulladék , felrakása, elszállítása Mardék hulladék elhelyezése lerakón

Ft 20 320 450

150 800 1 440

3

Összes m -re vetített költség Tereprendezés Tájbaillesztés Növényesítés 2 Összes m -re vetített költség

3 180 130 1 410 370 1 910

15.3. számú táblázat Hulladéklerakók felszámolásának költségei

131

15.6. Kiegészítő építmények, gépészet 15.6.1. Monitoring rendszer kiépítése A jelenleg üzemelő lerakóknál a monitoring rendszer kiépítése általában megtörtént. A monitoring rendszer minimum 3 figyelőkútból álló hálózat. A kutak kiépítésének költsége a következők: 1. Tervezés: 35 ezer Ft/db 2. Kútnapló: 30 ezer Ft/db 3. Fúrás: 5-6 ezer Ft/m 8-10 m-ig, fölötte: 7-8 ezer Ft/m 4. Védőcsővezés 2-3 ezer Ft/m 5. Szűrő készítés 2-3 ezer Ft/db 6. Zárható, acél kútfej 20 ezer Ft/db 15.6.2. Csapadékvíz elvezető rendszer A lehulló csapadékvíz hulladéklerakóra való ráfolyásának megakadályozására övárokrendszer kerül kiépítésre. Általános esetben az övárkok a lerakó építése során kerülnek kialakításra. Az árkok lehetnek földmedrűek és burkoltak.  Földmedrű árok készítésének költsége: 7 - 800 Ft/m + 300 Ft/m a kitermelt föld elszállítása  Burkolt árok készítésének költsége: 6 500 – 7 500 Ft/m 15.6.3. Gázgyűjtőrendszer A lerakóban lejátszódó bomlási folyamatok következtében üvegházhatást okozó depógázok keletnek, amelyek összegyűjtését és hasznosítását, vagy elégetését meg kell oldani. Számottevő gázmennyiséggel csak a megfelelően művelt (rendszeresen tömörített, takart,) vastag hulladékfeltöltéssel rendelkező lerakókon találunk. A gázgyűjtő és égető rendszer kiépítésének költségeit a következő táblázat foglalja össze

132

Gázkutak és gázvezetékek*

5-7 000

Kondenzvíz leválasztó akna Gázszabályozó állomás Kompresszorház gázfáklyával

950 4 000 30 000

* 1 hektárra eső költség

15.4. számú táblázat Gázkezelő rendszer kiépítésének költsége 15.7. Utógondozás A lezárt hulladéklerakókat a bezárást követően is ellenőrizni, gondozni kell. Az utógondozás legjellemzőbb feladatai és becsült költségei a következők:  Rendszeres ellenőrzés 80 – 90 ezer Ft/ha/év  Biogáz monitoring 150 - 200 ezer Ft/ha/év  Talajvíz monitoring 100 - 120 ezer Ft/kút/év  Karbantartás 600 - 800 ezer Ft/ha/év  Kaszálás, növénygondozás 400 – 450 ezer Ft/ha/év 15.8. Berendezések, építmények elbontása A lerakó bezárását, illetve az utógondozás befejezését követően a berendezéseket el kell bontani, az épületeket, építményeket pedig le kell bontani. A jellemző bontási munkák: Bezáráskor Porta, szociális és irodaépület elbontása 5 – 10 ezer Ft/m2 Gépszín és kompaktor tároló elbontása 4 - 6 ezer Ft/m2 Kerékmosó, hídmérleg elbontása 2 - 3 ezer Ft/m2 Gépjármű és konténer mosó lebontása 3 - 5 ezer Ft/m2 Térbeton, belső utak feltörése 2 - 3 ezer Ft/m2 Térvilágítás felszámolása 3 - 5 ezer Ft/oszlop Utógondozást követően Gázgyűjtő és gázkezelő rendszer elbontása Gázkutak, monitoring kutak eltömedékelése

3 – 5 millió Ft 15 - 20 ezer Ft/db

Meg kell jegyezni, hogy a bontási munkákra sok esetben jelentkeznek vállalkozók, akik a hasznosítható anyagokért cserébe elvégzik a bontási munkákat. A bontási munkák után területrendezést és termőtalaj pótlást kell végezni. Ennek költsége 1 200 – 1 800 Ft/ m2, a növényesítésé pedig 370 Ft/m2.

133

Települési hulladékkezelő létesítmények fajlagos beruházási költségei

Recommend Documents