TIGÁZ-DSO Kft.
Lakossági fogyasztók fajlagos gázfelhasználásának változása 2012 április tigaz.hu
Tartalomjegyzék Két alapvető befolyásoló paramétercsoport került elemzésre Gáznapi középhőmérséklet és fűtési napfok-számok
Éves adatsorok trendvizsgálata
33 és 10 éves adatok
10 éves viszonyítási napfok-szám
Felhasználói szokások
kimutatása
rögzítése
Viszonyított gázforgalom változásának
Napi adatsorok szélső érték
2007-2011 időszakra
Felhasználói szegmensenként
Egyedi-jelentős felhasználók adatainak külön kezelése
elemzése Eredmények bemutatása és értékelése fókuszálva a kisfogyasztói szegmensre A változások lehetséges okainak elemzése A csökkenés várható komplex hatásainak bemutatása E témában évek óta tartó K+F együttműködés a ME gázmérnöki tanszék és Tigáz-DSO Kft. között.
2
Budapesti hőmérsékletek és napfok számok középtávú alakulása 13
Éves átlaghőmérsékletek
12,5
pozitív iránytangense a
y=0,0427x+10,279 R2=0,2823
12
11,5
[°C]
felmelegedés irányát mutatja, de eközben az éves
11
10,5
10
átlaghőmérsékletek
9,5
szabálytalan periodicitása figyelhető meg.
Átlaghőmérséklet
számokban bekövetkezett
Napfok-szám
trend, 33 év alatt a napfok
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
Lineáris (Átlaghőmérséklet)
y=-4,307x+2557,5 R2=0,1405
2700
Erős ingadozás, csökkenő
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
1980
1979
9
2500 2300 2100
csökkenés mértéke kb. 10%.
1700
' 1979 1979/1980 1980 1980/1981 1981 1981/1982 1982 1982/1983 1983 1983/1984 1984 1984/1985 1985 1985/1986 1986 1986/1987 1987 1987/1988 1988 1988/1989 1989 1989/1990 1990 1990/1991 1991 1991/1992 1992 1992/1993 1993 1993/1994 1994 1994/1995 1995 1995/1996 1996 1996/1997 1997 1997/1998 1998 1998/1999 1999 1999/2000 2000 2000/2001 2001 2001/2002 2002 2002/2003 2003 2003/2004 2004 2004/2005 2005 2005/2006 2006 2006/2007 2007 2007/2008 2008 2008/2009 2009 2009/2010 2010 2010/2011 2011
1900
Éves Napfokszám
Gázéves napfokszám
Lineáris (Gázéves napfokszám)
Lineáris (Gázéves napfokszám)
3
Lineáris (Éves Napfokszám)
10 éves napfok viszonyítási számok 3000 2634
2500
2 502
2 600 2468
2 405
Éves napfok átlag: 2335 2522
2451
2 225
2351
2298 2 088
2 310
2203
2 537
2445
2 344
2 224
2 039
2000
1725
1500
Budapest-Lőrinc
1000 500 0
3000 2500
TIGÁZ-DSO súlyozott átlag
2808
2 770 2604
2 581
2662
2 714
2735 2 539
2 342
Éves napfok átlag: 2492 2477 2 240 1935
2000 1500 1000 500 0
4
2336 2 239
2 628 2 333
2433
2589
2 529
Hideg napi szélsőértékek vizsgálata Tmin< -10 °C napok száma 1979-2010 40
A hideg napok számában egyértelműen csökkenő trend nem
35
35
detektálható
30
24
5
2007 2008 2009 2010 2011 2012
2005 2006
1979-2010 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
0
Éves leghidegebb hőmérséklet
0
1996 1997
1
2
1991 1992 1993 1994 1995
2
1989 1990
1 1
3 3
sem mutat trendszerű változást 9
1985 1986
1
8
6
6
1111
11 10
6
8 3
5
11
1982 1983 1984
10
1111
1980 1981
8
10
15
12
1987 1988
15
15
13
1979
15
A leghidegebb napok hőmérséklete
20
20
1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
0 -2 -4 -6
A kapacitás igények hőmérséklet viszonylatban továbbra is megalapozottak.
-5
-5
-10 -10
-8 -9 -11
-12
-10 -9 -10
-18 -20
5
-9
-9 -8
-9
-9 -9 -10
-13
-14 -16
-6
-7
-8 °C
na p
25
-14
-14 -17
-8
-8 -7
-10 -10 -12
-6 -7 -9
-11 -12
-12
Viszonyított gázforgalom számításának elvi alapja 600
3 szegmensre osztottuk 500
a havi gázforgalmakat: Hőmérséklet
400
millió m3
független rész 300
Részben hőmérséklet független rész
200
Hőmérséklet függő
100
rész Tény/Viszonyított
0
napfok-szám arány párok használata 2007
2008
2009
2010
2011
6
Tigáz-DSO Kft. gázforgalmának változása TIGÁZ-DSO elosztás összesen erőművek nélkül 4 000 000 000
3000
3 500 000 000 100 %
Viszonyítási NFSZ = 2492
2500
3 000 000 000
Elosztás (m3)
2 000 000 000
2000
1500
1 500 000 000 1000 1 000 000 000 500 500 000 000 0
0 2007. 2007/2008. 2008. 2008/2009. 2009. 2009/2010. 2010. 2010/2011. 2011.
Tényleges elosztások
Viszonyított elosztások
7
NFSZ
Napfok szám
79 %
2 500 000 000
20 m3/h alatti viszonyított felhasználás változása TIGÁZ-DSO elosztások a 20 m3/h alatti kategóriában 3 000 000 000
Kisfogyasztói szegmens gázforgalom tömeg csökkenése meghaladja a 20 %-ot.
3000 Viszonyítási NFSZ = 2492
2 000 000 000
2500
100 %
2000
78 %
1 500 000 000 1 000 000 000
1500 1000
Napfok szám
Elosztás (m3)
2 500 000 000
500
500 000 000
Tényleges elosztások Viszonyított elosztások NFSZ
0
0
1750 1700 1650 1600 1550 1500 1450 1400 1350 1300 1250 1200 1150 1100 1050 1000
110% 105%
100%
100% 95% 90% 85%
76% 80% 75% 70% 65% 60%
Fajlagos (%)
Fajlagos (m3/év/fogyasztó)
TIGÁZ-DSO fajlagos a 20 m3/h alatti kategóriában
DSO elosztás összesen fajlagos mutatószám [m3/év/fogyasztó] Fajlagos [%]
2007 bázis alapon
8
A felhasználónként kimutatott csökkenés közel 25 %. Az aktív felhasználók egy része a vizsgált időszakban tartósan kikapcsolttá vált. A kimutatható fűtési napfok-szám csökkenést is figyelembe véve legalább 25 % csökkenés egyértelműen detektálható.
-11,30 -7,60 -6,00 -5,00 -4,10 -3,40 -2,80 -2,30 -1,70 -1,30 -0,90 -0,50 -0,10 0,40 0,80 1,20 1,50 1,80 2,20 2,50 2,80 3,20 3,40 3,70 3,90 4,30 4,60 5,00 5,40 5,60 5,90 6,30 6,60 7,00 7,40 7,70 8,00 8,30 8,50 8,70 9,00 9,20 9,60 9,90 10,20 10,40 10,70
millió m3
Napi átvételi trendek bemutatása a hőmérséklet függvényében 30
28
26
24
22
20
18
16
14
12
10
8
6
4
2
0
2006 2007 2008 2009
9 2010 2011
Viszonyított forgalom időbeli alakulása (2007=bázis) 110%
100%
90%
80%
70% 2007
2007/2008
2008
2008/2009
2009
20 alatti
2009/2010
2010
2010/2011
2011
20 feletti
A kisfogyasztói szegmens csökkenésének időbeli lefutása eltér a nagyobb szegmensekétől. A nagyobb felhasználók felhasználásának változása jelentős korrelációt mutat a gazdaság teljesítőképességével.
10
A felhasználás csökkenésének inhomogenitása Az alacsony éves felhasználású fogyasztók magas aránya tekintetében jelentős lokációk azonosíthatók. Feltárt összefüggések: • Hozzáférés alternatív tüzelőanyaghoz • Alacsony lakossági jövedelem szint • Magas szabálytalan vételezési arány • Jellemzően kistelepülések
Felhasználók aránya fajlagos fogyasztásuk szerint 60% 52%
Az 1.000 m3/h alatti fogyasztású felhasználók aránya 20 %-al nőtt 2001 –re, 2006-hoz képest. A 2.000 m3/h feletti fogyasztású felhasználók aránya 32 %-al csökkent 2001–re, 2006-hoz képest.
50% 40% 31%
30% 20%
20%
13% 13%
20%
20%
15% 7%
10%
8%
0% 100 alatt
101-500
501-1000
2006
11
1001-2000
2011
2000 felett
Kitekintés a társ elosztói engedélyesekre Napfok szám 2006-ben:
2559
2010-ben:
2628
Elosztók összesen 2006
4,4 Mrd m3
100%
2010
3,6 Mrd m3
82%
20 alatti lakossági fogyasztók, elosztott mennyiség [em3]
2 000 000
100 %
1 800 000 1 600 000
83 %
1 400 000 100 %
1 200 000 1 000 000
80 %
100 %
800 000 600 000
81 % 100 %
400 000
79 %
100 % 83 %
200 000 0 DDGÁZ
KÖGÁZ 2006
ÉGÁZ-DÉGÁZ 2007
2008
FŐGÁZ 2009
TIGÁZ
2010 MGE adatok Tény elosztás, nem viszonyított adatsor
12
Visszaesés okai – felhasználói reakciók Okok: Végfelhasználói árak jelentős növekedése, 2011-ben a nettó végfelhasználói átlagár kb. 150 %-a a 2007-es átlagárnak. Gazdasági válság elhúzódó hatásai, 2011. évi GDP 3 %-kal alacsonyabb, mint a 2007-es. Magas munkanélküliség, 2011:11 %, 2007: 7,8 %. Megújuló energiák térnyerése, bár még igen alacsony arányú jelenleg is. Reakciók: Komfortszint csökkentése - Alacsonyabb belső hőmérséklet, -2 °C, – 10% Épület és épületenergetikai rekonstrukciók Megújuló energiaforrások térnyerése
Szilárd fosszilis tüzelőanyagok használata Szabálytalan vételezések darabszámának növekedése
Csökkenti a primer energiafelhasználást!!
Nem csökkenti a primer energiafelhasználást!!
A földgáz felhasználás jelentős csökkenése részben pozitív társadalmi hatású, ugyanakkor komplex iparági problémát jelent!! 13
A kisfogyasztói szegmens gázforgalom csökkenésének hatásai A kisfogyasztói kereskedelmi szegmens piaci mérete kb. 25 %-al csökkent, de a fogyasztók száma érdemben nem csökkent 1 milliárd m3 – kb. 100 Mrd forint árbevétel Kereskedelmi oldalon elsősorban ESZ probléma, mivel jelentős ügyfélszolgálati-számlázási infrastruktúrát kell üzemeltessenek A piaci szereplők volumen független költségei kisebb mennyiségen kell térüljenek – a nettó fajlagos árak tekintetében árfelhajtó hatású Egy dinamikusan csökkenő trend, ellátás-biztonsági szempontok miatt is nehezen kezelhető Romlik a lekötött kapacitások kihasználtsága A felhasználók jelentősebb mértékben támaszkodnak a szilárd tüzelésre (fa, szén, vegyes tüzelés stb.) Környezetszennyezés növekszik – szmog riadók Környezetterhelés növekszik – hamu kihelyezés, falopás Vegyes fűtési rendszerek üzemeltetési kockázatai – növekvő lakástüzek stb.
14
Hatások az elosztói engedélyesek működésére Elosztók gazdálkodásának alapvető jellemzői a gázforgalom csökkenésének viszonylatában: A gázforgalom jelentős mértékben csökkent és középtávon további jelentős csökkenés várható. A költségek 90 %-a fix típusú költségelem, az üzemeltetendő infrastruktúra méretétől és nem a rajta forgalmazott mennyiségtől függ. Az aktív felhasználók száma érdemben nem csökkent, sem az ellátásuk jogszabályban rögzített rendelkezésre állási követelmény szintje. Hatékonysági tartalékok korlátozottan állnak rendelkezésre, hiszen az elismert tarifa: Egy jelentős része a korábbi vagy folyamatban lévő beruházások függvénye Egy része a működési költségeket fedezi, melyek jelen jogszabályi követelmények mellett nehezen tarthatók. Fentiek a fajlagos elosztási díjak emelését indokolják, a belső árszerkezet alapdíjak irányába történő súlyozása mellett!! Ez azonban mérsékelten visszahat a gázforgalom csökkenés kiváltó okaira, így a folyamat öngerjesztővé válhat. Középtávon a szabályozási keretrendszer változása válhat indokolttá. 15
Hatások az elosztói engedélyesek működésére – szabályozási kérdések Feltárt szabálytalan vételezések száma (db)
A forgalom csökkenést kiváltó alapvető okok a szabálytalan vételezést is jelentős mértékben növelik, ez további fix jellegű költség növekedést okoz.
12 000 10 073 10 000 8 000 6 000 4 084 4 000
2 948
2 231 2 000 0 2008
2009
2010
2011
HMK arányok (MGE) 4,00%
A HMK, mint részben volumen függő költség elem szinten tartása is jelentős hatékonyság növelő kihívás. 1 % HMK mennyiségi ellentételezése MGE szinten kb. 8 Mrd Ft.
3,50% 3,00% 2,50% 2,00% 1,50% 1,00% 2006
2007
2008
2009
2010
2011*
HMK aránya - tény adat HMK elméleti aránya - 2006-os fix átvett alapján 2006-os HMK aránya az éves tény átvételekben * Feltételezett adat
16
Hatások az elosztói engedélyesek működésére – szabályozási kérdések 100% 90%
Díj aránya (%)
Alapdíjak arányát a pozitív irányú eddigi lépések folytatásaként tovább kell emelni. Jelenleg: A magasabb fogyasztású felhasználók kereszt finanszírozzák az alacsonyabb fogyasztású felhasználókat.
80%
41%
48%
67%
60% 50% 40% 30%
59%
52%
48%
20%
33%
10% 0%
2008.07.01-től érvényes árrrendelet
2009.07.01-től érvényes árrrendelet
2010.01.01-től érvényes árrrendelet
Volumenfüggő díj
2011.07.13-tól érvényes árrrendelet
Fix díj
50 40 40
ezer db
Tartósan kikapcsolt felhasználók Szabályozási probléma (szerződés, csatlakozási jog, rendelkezésre állás stb.) Műszaki-biztonsági probléma Mérő- és szabályozó rendelkezésre állás Elhanyagolt felhasználói rendszerek Szabálytalan vételezés
52%
70%
28
30 22
23
24
2006
2007
2008
30
20
10
0
17
2009
2010
2011
Hatások az elosztói engedélyesek működésére – műszaki kérdések Aktív eszközök alacsony teljesítményen történő használata Nyomásszabályozó jelleggörbe
Mérő működési hibagörbe 3,00
33 2,00 Relatív hiba (%)
Pki (mbar)
31 29 27 25 23 21
1,00 0,00 0
1
2
3
4
5
6
-1,00 -2,00 -3,00
19 0
2
5
8
10
-4,00
12
Q (m3/h)
3
Q (m /h)
Gázelosztó hálózatok kapacitásainak alacsony kihasználtsága A szivárgó mennyiség és az üzemnyomás összefüggése A fogyasztók aránya az ellátás módja szerint
szivárgás (%)
100%
75%
77%
50%
középnyomásról kisnyomásról
25%
mérő nélküli 0% 0,0
7% 16% 0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
nyomás (bar)
18
A szivárgást jelentősen befolyásoló tényező az üzemnyomás. Az elosztóvezetékekben az üzemnyomást nem szükséges egész évben a maximális mértéken tartani. 3 bar-ról 1 bar-ra történő csökkentése esetén a szivárgás 50 %-kal csökkenthető.
Összefoglalás Megállapítható, hogy az éves fűtési napfok-szám paraméter, mely az éves gázfelhasználással áll összefüggésben csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor napi szélsőértékek, melyek a maximális kapacitásigénnyel korrelálnak nem mutatnak egyértelmű csökkenést. A lakossági szegmensben a viszonyított gázfelhasználás az elmúlt időszakban jelentősen, több, mint 20 %-al csökkent. A hőmérsékleti faktort is figyelembe véve 25 %-os csökkenés regisztrálható. A visszaesésnek jelentős hatása van a gázkereskedelmi (elsősorban ESZ) szektorra is, de komplex problémakörként jelentkezik a rendszerüzemeltetők számára. A jogalkotóknak, árszabályozó hatóságnak és iparági szereplőknek egyaránt szembe kell nézniük azzal, hogy kisfogyasztói szegmensben bekövetkezett jelentős és várhatóan folytatódó gázforgalom csökkenés hatással van az árképzésre, a szabálytalan vételezés mértékére, a hálózatok kiterheltségére és kihasználtságára, az alkalmazott szerelvények és hálózati eszközök igénybevételére. 19
