TELEPÜLÉSI BERUHÁZÁSOK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGÉRT

TELEPÜLÉSI BERUHÁZÁSOK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGÉRT Milyen beruházási típusok vannak, mennyibe kerülnek, mekkora megtakarítást várhatunk tőlük? Rossz és jó tapasztalatok bemutatása az önkormányzati energetikai beruházások Területéről.

elôadó: Csanaky Lilla

Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton Szászvár, 2014. december 11.

Beruházás típusok

Alapvetően két beruházás típust különíthetünk el: 1)

Energiahatékonyság növelésére szolgáló beruházás •

Célja, hogy kevesebb hő- és villamos energiát használjunk fel – – – –

Tudatos energiafelhasználás Épületek fűtési hőigényének csökkentése Hatékonyabb hőfelhasználás Villamos berendezések cseréje alacsonyabb fogyasztásúra

2) Megújuló energiaforrások növelésére szolgáló beruházás •

Célja a fosszilis energiaforrások helyett a tiszta, megújuló energiaforrások felhasználása – –

Fűtés + hmv: hőszivattyú, biomassza kazán, napkollektor, geotermia, stb. Villamos energia: napelem, szélerőmű, biogáz, stb.

Energiahatékonyság növelése

Fogyasztói megatartás megváltoztatása Az egyik legegyszerűbb lehetőség az energiafelhasználás csökkentésére, ha a fogyasztók odafigyelnek és tudatosítják azt, hogy mikor-mennyit és mire használnak fel. Intézkedések: • Alacsonyabb szobahőmérséklet • Gyors szellőztetés • Nem használt elektromos eszközök lekapcsolása, kihúzása a konnektorból • Energiatakarékos mosási program • Magasabb hűtőszekrény hőmérséklet • Fölösleges elektromos berendezések elhagyása


Épületek szigetelése, nyílászáró csere A lakó- és önkormányzati épületeke döntő többsége 1970es évek előtt épület, a legtöbb épületben azóta nem történt semmilyen felújítás sem. A teljese lakossági energiafelhasználás döntő hányadát (~70% körül) a fűtési hőfelhasználás jelenti, vagyis ezen a területen lehet a legnagyobb megtakarításokat elérni. Költség: (anyag+munka+helyreállítás) – – –

Homlokzati szigetelés: 12 ezer Ft/m2 Nyílászáró csere: 60 ezer Ft/m2 Tetőtér szigetelése: 16 ezer Ft/m2

Megtakarítás: az épület jelenlegi állapotától függően 30-50% lehet a primerenergia felhasználásban.


Épületek szigetelése, nyílászáró csere • Jó tapasztalat: a „Faluháznál” sikerült 50%-os fűtési hőfelhasználás megtakarítást elérni • Rossz tapasztalat: belső hőszigetelés problémái (fagyás veszély) hőhidak keletkezése – kihagyott felületek (pl.: penészesedés) nem megfelelő időjárási körülmények között történik a szigetelés felhelyezése (magas páratartalom, nedves) alapzat kihagyása – nincs alsó élvédelem, mert ekkor víz kerülhet a szigetelés alá (fagyásveszély)


Elektromos berendezések cseréje A világító testek cseréje pl.: kompakt fénycsőre vagy LED-re Elsősorban a háztartási „nagy fogyasztók” cseréje: – – –

Hűtőgép Fogyasztó Mosógép, stb.

Megtakarítás: Az energiaosztályok jó iránymutatásul szolgálnak a gépek kiválasztásánál: az A osztályhoz képest az A+ 20%, az A++ 40%-kal fogyaszt kevesebbet azonos méret és üzemeltetés mellett, míg a B 30%, C 65%-kal fogyaszt többet. LED fényforrások akár 70%-kal kevesebbet figyasztanak, mint a hagyományos izzók.

Megújuló energiaforrások növelése

Napelemek és napkollektorok alkalmazása A napelemek hálózatra kapcsolásakor ún. ad-vesz mérőket szerelnek fel, amely alapján a szolgáltató éves elszámolást küld a termelt és a felhasznált energia különbségéről. Napelemes rendszereket olyan épületekre is érdemes lehet telepíteni (pl.: iskola), ahol nyáron nincs közvetlen villamos energia felhasználás, hiszen az éves elszámolásban részt vesznek Mind a napkollektorok, mind a napelemek telepítésénél az igényekhez kell igazítani a rendszerek méretét – –

Így biztosítható a leggyorsabb megtérülés Elkerülhető az üresjárási állapot


Napelemek és napkollektorok alkalmazása Költség és megtakarítás: i. Napelem: átlagos háztartás esetén (4 fő) – – – – – –

Átlagos villamos energia fogyasztás: kb. 4500 kWh/év 3 kWp napelem telepítése ajánlott (~12 db) Telepítés költsége: bruttó 1,9 millió Ft/rendszer 1100 kWh/kW átlagos értékkel számolva: 3300 kWh/év 40 Ft/kWh villanyár mellett 132.000 Ft/év Egyszerű megtérülési idő: 14,5 év

ii. Napkollektor: átlagos háztartás esetén (4 fő) – – – – – –

Átlagos használti melegvíz fogyasztás: kb. 200 l/nap 4 m2 napkollektor telepítése ajánlott (~2 db) Telepítés költsége: bruttó 700 ezer Ft/rendszer 600 kWh/m2 átlagos értékkel számítva: 1200 kWh/év Villany bojler esetén: 48.000 Ft, földgáz esetén: 10.800 Ft Egyszerű megtérülési idő: 14,5 év


Napelemek és napkollektorok alkalmazása •Jó tapasztalat: a napelemek és napkollektorok ma már számos helyen üzemelnek, pl.: a Szegedi Tudományegyetem épületein összesen 2754 db napelem került elhelyezésre. •Rossz tapasztalat: a napkollektorokat csak olyan épületre érdemes elhelyezni, ahol van hőfelhasználás, mivel a magas pangási hőmérséklet problémákat okozhat a rendszerben (gőzképződés, nyomás növekedése).


Biomassza kazánok alkalmazása A manapság kapható biomassza kazánok (pellet, biobrikett, faapríték, hasábfa) hatásfoka és automatizáltsági foka már megközelíti a földgáz kazánokét. Változatos mérettartományban kaphatóak: 30-200 kW Az önkormányzat területén képződött zöld és mezőgazdasági melléktermék is felhasználható. Költségek: 1-6 millió Ft (25-300 kW) Ehhez további költségként járulhat még a pelletáló vagy briketáló, aprító gépezet is. Megtakarítás: a biomassza beszerzésétől, minőségétől függően változhat (saját, önkormányzati alapanyag esetén akár ingyen is lehet)


Biomassza kazánok alkalmazása • Jó tapasztalat: a Start kazán program keretén belül több Borsod-AbaújZemplén megyei településen is telepítettek biomassza kazánokat • Rossz tapasztalat: a tüzelőanyag minőség nagy mértékben függ az anyag nedvesség tartalmától, ezért mindig ügyelni kell a megfelelő tárolásra (ne nedvesedjen, vizesedjen, jól szellőző helyen legyen tárolva) az, hogy vegyes tüzelésű a kazán nem jelenti azt, hogy mindent el lehet égetni benne (gumiabroncstól kezdve az étkezési hulladékig)


Hőszivattyú alkalmazása A hőszivattyúk az alacsonyabb környezeti hőmérsékletről magasabb hőmérsékletre „szivattyúzzák” a hőt, villamos energia felhasználása mellett. A hőszivattyúk a hőforrásukat tekintve: – – – –

Talaj (kollektor vagy szonda) Levegő Víz (kút, tó, folyó) Egyéb hulladékhő

A COP jelöli a hőszivattyúk elméleti „hatásfokát”. A talajszondás rendszerek kiépítése megfelelő szaktudást igényel, hiszen talajtani vizsgálatok elvégzése is szükséges, de nyáron hűtésre is alkalmazható.


Hőszivattyú alkalmazása Költségek: a hőszivattyúk működéséhez villamos energia szükséges. 10 kW-os fűtési igény esetén, talajszondás hőforrásnál a rendszer kiépítési költsége kb. 4,3 millió Ft Megtakarítás: ebben az esetben a hűtési igény is fedezhető, ha egy klímaberendezés és kondenzációs kazán kiépítésével vetjük össze, akkor 224 ezer Ft takarítható meg évente, vagyis 13,6 év alatt megtérül.


Nagyobb léptékű energiatermelés – biogáz A biogáz termelés alapanyaga elsősorban a szennyvíztelepek iszapja, valamint az állattartó telepek híg trágyája is jó alapanyagként szolgálhat. A biogáz kihozatal többféleképen is hasznosítható: – – –

Tisztítás után biogáz üzemű autók üzemanyagaként Biogáz motorban kapcsolt hő- és villamos energia előállításra Földgáz rendszerbe táplálás (pl.: Kaposváron földgáz kazánban égeti el)

A KÁT rendszer keretén belül értékesíthető a biogáz motor által termelt villamos energia (megfelelő biogáz tároló kapacitással pedig lehet maximalizálni a bevételeket).


Nagyobb léptékű energiatermelés – biogáz • Jó tapasztalat: Zalaegerszegen a szennyvíziszapból előállított, tisztított biogázzal üzemelő autóbuszokat állítottak forgalomba. • Rossz tapasztalat: Problémát jelenthet, ha a tervezési folyamat során nem veszik figyelembe az üzem környékén jelentkező hőigényt és csak a villamosenergia-termelésre fókuszálva alakítják ki a kogenerációs rendszert.


Nagyobb léptékű energiatermelés – geotermia Eddig elsősorban ott létesültek ilyen rendszerek, ahol már korábban történtek fúrások (pl.: szén-hidrogén kutatás során vagy termálvíz hasznosítás volt) A földtanilag eddig fel nem tárt területeken hosszas kutatás, próba fúrások előzik meg a beruházást, amelyek kimenetele kétséges lehet Költségek: amennyiben egy már működő vagy lezárt kút alakítható át geotermikus kitermelő kútként, illetve már meglévő távhőhálózattal rendelkezik a település, akkor jól alacsonyabbak a költségek Megtakarítás: a termálvíz hőmérsékletétől függően alkalmazható használati melegvíz, illetve fűtés kielégítésére


Nagyobb léptékű energiatermelés - geotermia •Jó tapasztalat: Bóly városában már 1983-ban történtek kutatófúrások, melyek révén 83°C-os termálvíz jött a felszínre. 2006-ban sikeresen megnyert KEOP pályázatnak köszönhetően sikerült megvalósítani az önkormányzati és megyei intézmények, valamint az Ipari Park csarnokainak hőellátását a 2,5 MW-os rendszerrel. •Rossz tapasztalat: Ugyan ezen a településen az első Termálprojekt keretében a fúrás nem találta meg a repedezett karsztos réteget, így a 500-700 m-ről csupán 41°C-os víz került a felszínre, amelynek hasznosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.


Nagyobb léptékű energiatermelés – biomassza Az épületenkénti berendezésekkel szemben a biomassza alapú távfűtés előnye a költséghatékonyság és az alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátás mellett a magasabb komfort, hiszen a fogyasztónak nem kell a fűtőanyag beszerezésével és a kazán kezelésével foglalkoznia. A távhő rendszerhez csatlakozó lakóépületekhez nem kell kazánházat és tüzelőanyagtárolót építeni, továbbá nem keletkezik a háztartásban salak és hamu. A központi hőtermelő olyan füstgáz tisztító berendezésekkel van ellátva, amelyek egyedi fűtésnél nem alkalmazhatók, így a károsanyagkibocsátás is lényegesen kisebb.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csanaky Lilla [email protected] Energiaklub

TELEPÜLÉSI BERUHÁZÁSOK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGÉRT

Recommend Documents