TELEPÜLÉSI BERUHÁZÁSOK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGÉRT Milyen beruházási típusok vannak, mennyibe kerülnek, mekkora megtakarítást várhatunk tőlük? Rossz és jó tapasztalatok bemutatása az önkormányzati energetikai beruházások Területéről.
elôadó: Csanaky Lilla
Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton Szászvár, 2014. december 11.
Beruházás típusok
Alapvetően két beruházás típust különíthetünk el: 1)
Energiahatékonyság növelésére szolgáló beruházás •
Célja, hogy kevesebb hő- és villamos energiát használjunk fel – – – –
Tudatos energiafelhasználás Épületek fűtési hőigényének csökkentése Hatékonyabb hőfelhasználás Villamos berendezések cseréje alacsonyabb fogyasztásúra
2) Megújuló energiaforrások növelésére szolgáló beruházás •
Célja a fosszilis energiaforrások helyett a tiszta, megújuló energiaforrások felhasználása – –
Fűtés + hmv: hőszivattyú, biomassza kazán, napkollektor, geotermia, stb. Villamos energia: napelem, szélerőmű, biogáz, stb.
Energiahatékonyság növelése
Fogyasztói megatartás megváltoztatása Az egyik legegyszerűbb lehetőség az energiafelhasználás csökkentésére, ha a fogyasztók odafigyelnek és tudatosítják azt, hogy mikor-mennyit és mire használnak fel. Intézkedések: • Alacsonyabb szobahőmérséklet • Gyors szellőztetés • Nem használt elektromos eszközök lekapcsolása, kihúzása a konnektorból • Energiatakarékos mosási program • Magasabb hűtőszekrény hőmérséklet • Fölösleges elektromos berendezések elhagyása
Energiahatékonyság növelése
Épületek szigetelése, nyílászáró csere A lakó- és önkormányzati épületeke döntő többsége 1970es évek előtt épület, a legtöbb épületben azóta nem történt semmilyen felújítás sem. A teljese lakossági energiafelhasználás döntő hányadát (~70% körül) a fűtési hőfelhasználás jelenti, vagyis ezen a területen lehet a legnagyobb megtakarításokat elérni. Költség: (anyag+munka+helyreállítás) – – –
Homlokzati szigetelés: 12 ezer Ft/m2 Nyílászáró csere: 60 ezer Ft/m2 Tetőtér szigetelése: 16 ezer Ft/m2
Megtakarítás: az épület jelenlegi állapotától függően 30-50% lehet a primerenergia felhasználásban.
Energiahatékonyság növelése
Épületek szigetelése, nyílászáró csere • Jó tapasztalat: a „Faluháznál” sikerült 50%-os fűtési hőfelhasználás megtakarítást elérni • Rossz tapasztalat: belső hőszigetelés problémái (fagyás veszély) hőhidak keletkezése – kihagyott felületek (pl.: penészesedés) nem megfelelő időjárási körülmények között történik a szigetelés felhelyezése (magas páratartalom, nedves) alapzat kihagyása – nincs alsó élvédelem, mert ekkor víz kerülhet a szigetelés alá (fagyásveszély)
Energiahatékonyság növelése
Elektromos berendezések cseréje A világító testek cseréje pl.: kompakt fénycsőre vagy LED-re Elsősorban a háztartási „nagy fogyasztók” cseréje: – – –
Hűtőgép Fogyasztó Mosógép, stb.
Megtakarítás: Az energiaosztályok jó iránymutatásul szolgálnak a gépek kiválasztásánál: az A osztályhoz képest az A+ 20%, az A++ 40%-kal fogyaszt kevesebbet azonos méret és üzemeltetés mellett, míg a B 30%, C 65%-kal fogyaszt többet. LED fényforrások akár 70%-kal kevesebbet figyasztanak, mint a hagyományos izzók.
Megújuló energiaforrások növelése
Napelemek és napkollektorok alkalmazása A napelemek hálózatra kapcsolásakor ún. ad-vesz mérőket szerelnek fel, amely alapján a szolgáltató éves elszámolást küld a termelt és a felhasznált energia különbségéről. Napelemes rendszereket olyan épületekre is érdemes lehet telepíteni (pl.: iskola), ahol nyáron nincs közvetlen villamos energia felhasználás, hiszen az éves elszámolásban részt vesznek Mind a napkollektorok, mind a napelemek telepítésénél az igényekhez kell igazítani a rendszerek méretét – –
Így biztosítható a leggyorsabb megtérülés Elkerülhető az üresjárási állapot
Megújuló energiaforrások növelése
Napelemek és napkollektorok alkalmazása Költség és megtakarítás: i. Napelem: átlagos háztartás esetén (4 fő) – – – – – –
Átlagos villamos energia fogyasztás: kb. 4500 kWh/év 3 kWp napelem telepítése ajánlott (~12 db) Telepítés költsége: bruttó 1,9 millió Ft/rendszer 1100 kWh/kW átlagos értékkel számolva: 3300 kWh/év 40 Ft/kWh villanyár mellett 132.000 Ft/év Egyszerű megtérülési idő: 14,5 év
ii. Napkollektor: átlagos háztartás esetén (4 fő) – – – – – –
Átlagos használti melegvíz fogyasztás: kb. 200 l/nap 4 m2 napkollektor telepítése ajánlott (~2 db) Telepítés költsége: bruttó 700 ezer Ft/rendszer 600 kWh/m2 átlagos értékkel számítva: 1200 kWh/év Villany bojler esetén: 48.000 Ft, földgáz esetén: 10.800 Ft Egyszerű megtérülési idő: 14,5 év
Megújuló energiaforrások növelése
Napelemek és napkollektorok alkalmazása •Jó tapasztalat: a napelemek és napkollektorok ma már számos helyen üzemelnek, pl.: a Szegedi Tudományegyetem épületein összesen 2754 db napelem került elhelyezésre. •Rossz tapasztalat: a napkollektorokat csak olyan épületre érdemes elhelyezni, ahol van hőfelhasználás, mivel a magas pangási hőmérséklet problémákat okozhat a rendszerben (gőzképződés, nyomás növekedése).
Megújuló energiaforrások növelése
Biomassza kazánok alkalmazása A manapság kapható biomassza kazánok (pellet, biobrikett, faapríték, hasábfa) hatásfoka és automatizáltsági foka már megközelíti a földgáz kazánokét. Változatos mérettartományban kaphatóak: 30-200 kW Az önkormányzat területén képződött zöld és mezőgazdasági melléktermék is felhasználható. Költségek: 1-6 millió Ft (25-300 kW) Ehhez további költségként járulhat még a pelletáló vagy briketáló, aprító gépezet is. Megtakarítás: a biomassza beszerzésétől, minőségétől függően változhat (saját, önkormányzati alapanyag esetén akár ingyen is lehet)
Megújuló energiaforrások növelése
Biomassza kazánok alkalmazása • Jó tapasztalat: a Start kazán program keretén belül több Borsod-AbaújZemplén megyei településen is telepítettek biomassza kazánokat • Rossz tapasztalat: a tüzelőanyag minőség nagy mértékben függ az anyag nedvesség tartalmától, ezért mindig ügyelni kell a megfelelő tárolásra (ne nedvesedjen, vizesedjen, jól szellőző helyen legyen tárolva) az, hogy vegyes tüzelésű a kazán nem jelenti azt, hogy mindent el lehet égetni benne (gumiabroncstól kezdve az étkezési hulladékig)
Megújuló energiaforrások növelése
Hőszivattyú alkalmazása A hőszivattyúk az alacsonyabb környezeti hőmérsékletről magasabb hőmérsékletre „szivattyúzzák” a hőt, villamos energia felhasználása mellett. A hőszivattyúk a hőforrásukat tekintve: – – – –
Talaj (kollektor vagy szonda) Levegő Víz (kút, tó, folyó) Egyéb hulladékhő
A COP jelöli a hőszivattyúk elméleti „hatásfokát”. A talajszondás rendszerek kiépítése megfelelő szaktudást igényel, hiszen talajtani vizsgálatok elvégzése is szükséges, de nyáron hűtésre is alkalmazható.
Megújuló energiaforrások növelése
Hőszivattyú alkalmazása Költségek: a hőszivattyúk működéséhez villamos energia szükséges. 10 kW-os fűtési igény esetén, talajszondás hőforrásnál a rendszer kiépítési költsége kb. 4,3 millió Ft Megtakarítás: ebben az esetben a hűtési igény is fedezhető, ha egy klímaberendezés és kondenzációs kazán kiépítésével vetjük össze, akkor 224 ezer Ft takarítható meg évente, vagyis 13,6 év alatt megtérül.
Megújuló energiaforrások növelése
Nagyobb léptékű energiatermelés – biogáz A biogáz termelés alapanyaga elsősorban a szennyvíztelepek iszapja, valamint az állattartó telepek híg trágyája is jó alapanyagként szolgálhat. A biogáz kihozatal többféleképen is hasznosítható: – – –
Tisztítás után biogáz üzemű autók üzemanyagaként Biogáz motorban kapcsolt hő- és villamos energia előállításra Földgáz rendszerbe táplálás (pl.: Kaposváron földgáz kazánban égeti el)
A KÁT rendszer keretén belül értékesíthető a biogáz motor által termelt villamos energia (megfelelő biogáz tároló kapacitással pedig lehet maximalizálni a bevételeket).
Megújuló energiaforrások növelése
Nagyobb léptékű energiatermelés – biogáz • Jó tapasztalat: Zalaegerszegen a szennyvíziszapból előállított, tisztított biogázzal üzemelő autóbuszokat állítottak forgalomba. • Rossz tapasztalat: Problémát jelenthet, ha a tervezési folyamat során nem veszik figyelembe az üzem környékén jelentkező hőigényt és csak a villamosenergia-termelésre fókuszálva alakítják ki a kogenerációs rendszert.
Megújuló energiaforrások növelése
Nagyobb léptékű energiatermelés – geotermia Eddig elsősorban ott létesültek ilyen rendszerek, ahol már korábban történtek fúrások (pl.: szén-hidrogén kutatás során vagy termálvíz hasznosítás volt) A földtanilag eddig fel nem tárt területeken hosszas kutatás, próba fúrások előzik meg a beruházást, amelyek kimenetele kétséges lehet Költségek: amennyiben egy már működő vagy lezárt kút alakítható át geotermikus kitermelő kútként, illetve már meglévő távhőhálózattal rendelkezik a település, akkor jól alacsonyabbak a költségek Megtakarítás: a termálvíz hőmérsékletétől függően alkalmazható használati melegvíz, illetve fűtés kielégítésére
Megújuló energiaforrások növelése
Nagyobb léptékű energiatermelés - geotermia •Jó tapasztalat: Bóly városában már 1983-ban történtek kutatófúrások, melyek révén 83°C-os termálvíz jött a felszínre. 2006-ban sikeresen megnyert KEOP pályázatnak köszönhetően sikerült megvalósítani az önkormányzati és megyei intézmények, valamint az Ipari Park csarnokainak hőellátását a 2,5 MW-os rendszerrel. •Rossz tapasztalat: Ugyan ezen a településen az első Termálprojekt keretében a fúrás nem találta meg a repedezett karsztos réteget, így a 500-700 m-ről csupán 41°C-os víz került a felszínre, amelynek hasznosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Megújuló energiaforrások növelése
Nagyobb léptékű energiatermelés – biomassza Az épületenkénti berendezésekkel szemben a biomassza alapú távfűtés előnye a költséghatékonyság és az alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátás mellett a magasabb komfort, hiszen a fogyasztónak nem kell a fűtőanyag beszerezésével és a kazán kezelésével foglalkoznia. A távhő rendszerhez csatlakozó lakóépületekhez nem kell kazánházat és tüzelőanyagtárolót építeni, továbbá nem keletkezik a háztartásban salak és hamu. A központi hőtermelő olyan füstgáz tisztító berendezésekkel van ellátva, amelyek egyedi fűtésnél nem alkalmazhatók, így a károsanyagkibocsátás is lényegesen kisebb.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csanaky Lilla
[email protected] Energiaklub