w w w. m a g a s y n . h u
2000. TÉL
Gyakorlati e-Business F ELSŐOK T A T ÁS
K Ö VETKEZŐ
A HÁL ÓN
GENERÁCIÓS I NTERNET
S ZÁMÍT ÓGÉPES FES TÉSZET
Tartalom: Stratégia
366 nap – egy hosszú év 4
Legyünk szimpatikus multi
Felülnézet
5
A felsőoktatási hálózat sikere
Trend
6
Fókuszban az informatika
Jogász-szemmel
7
Az elektronikus aláírás ...
Mi mennyi?
8
Ki tudja?
Bemutatjuk
10
Scharek Viktor — Compaq
Technológia
12
A következő generációs Internet
Alkalmazás
14
Korlátlan kommunikáció
Az év képekben
16
Tanácsadás
18
Brutus és az e-business
Esettanulmány
20
SAP az államigazgatásban
Kitekintő
22
Partnereink hírei
Programajánló
23
Tanfolyamaink
25
Kortárs Galéria
26
Szilárdi Béla
Szabadidő
28
Hol itt a buli?
Rólunk írták
29
Abstract
30
Angol nyelvű összefoglaló
Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. Telefon: 399-5630, fax: 399-5599 Internet: www.synergon.hu E-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Fábián László Felelős szerkesztő: Kolossa Tamás Művészeti előkészítés: Wittenberg Kft. Megjelenik 4000 példányban. ISSN 1586-572X Magasynunk ingyenesen megrendelhető a fenti címen. A lap szeptember óta már az Interneten is megtekinthető:
w w w . m a g a s y n . h u
Visszatekintve az elmúlt hetekre valószínűleg sosem fogjuk a 2000. év utolsó negyedévét eseménytelen időszaknak nevezni. Eleinte mindössze a régi angol közmondással biztathattuk magunkat, hogy „nyugodt tenger nem nevel edzett tengerészt”, és összeszorítottuk a fogunkat. Azonban hamarosan ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy nemcsak szállítóink vannak, hanem igazi partnereink, barátaink, akikre mindig számíthatunk. Köszönjük nekik! Persze nemcsak az utolsó negyedévben, az egész év során akadt bőven emlékezetes pillanat, s nemcsak a mi házunk táján. Az Y2K jóval nyugalmasabban múlt el, mint gondoltuk volna, s a magyar informatikát hamarosan új kérdések foglalkoztatták. Kedvező jel volt, hogy a kormányzat egyre több időt szentelt a szakmánkkal kapcsolatos feladatoknak — immár dedikált informatikai kormánybiztos is munkálkodik, ugyanakkor továbbra is akad még tennivaló bőven e téren. A Magasyn betekintést kapott az NIIF Program részleteibe is, amelynek keretében az év végéig üzembe helyeznek egy olyan nagyteljesítményű SUN szervert, ami felkerült a világ 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét tartalmazó előkelő listára is — ez szintén megerősítheti a jövőbe vetett hitünket. Megvizsgáltuk az e-business terjedésének feltételeit a jogász szemével is: vajon hogyan áll az elektronikus aláírás és irat szabályozása? Választ kerestünk arra, egyáltalán van-e már működő hazai e-business? Informálódtunk az IVSZ háza táján, hogy elérhető-e már hiteles informatikai statisztikai felmérés, és tájékozódtunk az október közepén Budapesten megrendezett Infokommunikációs Trendek 2000 Nemzetközi Konferenciáról. Ez az év ismét megmutatta, hogy a koncentrált piacok milyen érzékenyen képesek reagálni egyes gazdasági folyamatokra. Míg kora tavasszal még az új gazdasággal kapcsolatos csodavárás fűtötte a Nasdaq-ot, ősszel inkább a kiábrándulás jelei mutatkoztak, ami a technológiai részvények hektikus változását hozta magával világszerte a tőzsdéken. Itthon a bizonytalanság jeleit mutatták az általános informatikai seregszemlék is, az Info és a Compfair egyaránt a kifáradás jeleit mutatta: sem üzenetük, sem célcsoportjuk nem volt elég egyértelmű, így sok potenciális kiállító távol maradt. A fókuszált rendezvények viszont tovább erősödtek. Szeptember közepén a Club Tihany adott otthont az SAP Konferencia 2000-nek, amelyen több mint 900 partner és felhasználó vett részt. Balatonfüreden szeptember végén az IVSZ rendezte meg hetedik Menedzser Találkozóját. Programjában immár — az informatika társadalmi hatásai mellett — szó esett a hatékony informatikai marketingről és menedzsmentről is. November végén a Cisco Expo 2000 két napján Budapesten szintén mintegy ezer informatikus és gazdasági döntéshozó tájékozódott az e-gazdaság és a hálózati technológiák újdonságairól. A Magasyn természetesen most is igyekszik némi kitekintést nyújtani az informatika világából. A Kortárs Galériában ez alkalommal igazi polihisztort mutatunk be. Szilárdi Béla zenészként indult, majd fényképészettel és grafikával is foglalkozott, és ma már — festőművészként — a számítógép művészeti alkalmazása sem idegen tőle. Ismét közeleg az óév és újév misztikus kettősségét hordozó Szilveszter. És ha tavaly, az Y2K körüli felhajtásban nem is tudtuk igazán átélni az évezred-búcsúztatót, még nem maradtunk le a kivételes történelmi pillanatról, hiszen a második évezred valójában e szökőév utolsó napjával ér véget, s mire a Himnusz dallamai elhalkulnak, a XXI. századot — vagy akár a III. évezredet — köszönthetjük!
KÍVÁNUNK EHHEZ ÖNÖKNEK SZÉP KARÁCSONYT, BÉKÉS EZREDVÉGET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVEZREDET! Fábián László
[email protected]
S t r a t é g i a
Legyünk szimpatikus multi Antal József vezérigazgató 2000. október 1-jei kinevezése után mutatta be a Synergon új üzleti modelljét. Eddigi tapasztalatairól, terveiről, vezetési koncepció járól és az esedékes átszervezésekről kérdeztük.
Antal József
— Hogyan találta meg és miért Önt választotta a Synergon? — kérdeztük Antal Jó zseftől. A.J.: Ahogy az a menedzseri szakmán belül megszokott: fejvadász cégen keresztül ajánlották fel nekem ezt az állást. A vállalatok növekedésének következménye, hogy egy idő után szétválnak a tulajdonosi és a menedzseri feladatok, a napi döntéshozatal és a vállalati stratégia alakítása. A Synergon esetén a nemzetközi terjeszkedés ügyei, a cég növekvő technológiai kínálata és létszáma megkövetelte ezt a lépést. Hogy miért én? Menedzser vagyok, aki ért az informatikához. Korábbi beosztásaimban, gazdasági igazgatóként hozzám tartoztak akkori munkaadóim logisztikai fejlesztései, informatikai beszerzései.
merjem az informatikai vállalkozás működését, az itteni erőforrásokban rejlő lehetőségeket. A Synergon egy nagy múltú, komoly hagyományokkal rendelkező értékes vállalat. Értékes, mert jó minőségű termékekkel, korszerű szolgáltatásokkal és kiválóan képzett munkaerővel rendelkezik. Az elmúlt tíz év alatt cégünk a piac elismert és gazdaságilag meghatározó szereplői közé emelkedett. Megoldásainkat a kormányzati, államigazgatási, banki, biztosítási, energetikai, ipari, logisztikai és távközlési szektorban egyaránt használják. Ezekre az eredményekre mindannyian büszkék lehetünk. Számos terület van azonban, ahol még fejlődnünk kell. Az innovatív szemléletnek tevékenységünk minden pillanatát át kell hatnia. Rugalmasabbá, dinamikusabbá kell válnunk, hogy a folyamatosan változó gazdasági és piaci körülmények között is hatékonyak maradjunk. Ehhez szervezeti átstrukturálásra és gondolkodásbeli váltásra van szükség.
— Milyen elvárásokat fogalmaztak meg Önnel szemben?
— Közel fél éve van már a Synergonnál, s mielőtt kinevezték vezérigazgatónak, több területet irányított (műszaki, gazdasági stb.). Melyek a legfontosabb benyomásai a cégről?
A.J.: Olyan cég felépítésében kell részt vennem, amely a regionális multivá válás útjára lépett. E szerepkörnek, az ehhez illő termék- és szolgáltatás-portfoliónak megfelelő belső szervezeti rendet kell kialakítanom. Az elmúlt években elkényeztetett minket a piac. A cash-flow továbbra is jó, komoly bevételek vannak, de elszaladtak a kiadások. Ezen változtatni kell. Ami azonban nem jelenthet ész nélküli spórolást. Minden egyes költségnél azt kell vizsgálnunk, hogy mennyi hasznot hoz, milyen értéket teremt. Jelentősen erősíteni szeretnénk ugyanis a termék-innovációt. Már nem elég, ha követjük a piaci változásokat, új szolgáltatásainkkal, komplex megoldásainkkal elébe is kell menni a piac fejlődésének.
A.J.: A kinevezésem előtti öt hónapban részben az volt a feladatom, hogy megis-
— Mennyi ideig tart a Synergon átszerve zése. Most hol tartunk?
4
MAGASYN
2000/TÉL
A.J.: Korszerű, a piac fejlődésével lépést tartó vállalatnál csak egy állandó dolog van: a folyamatos változás. Október 1-től több ponton módosult a szervezet, a változások célja egyrészt a stratégiai és operatív vezetői funkciók szétválasztása, másrészt a döntési szintek csökkentése. Folyamatosan optimalizáljuk a létszámot, és ennek keretében támogatjuk a szerződéses munkaviszony kialakítását. Ezzel hozzákezdtünk egy korszerű, költség-hatékony, projektalapú szervezet kialakításához. Világosan kell azonban látni, hogy egy ekkora szervezet struktúráját csak lépésről lépésre lehet megváltoztatni. Minderre 9 hónapot kívánunk szánni. Már túl vagyunk egy portfolió tisztítást szolgáló projekten. Bizonyos termékek támogatását meg fogjuk szüntetni, ugyanakkor hangsúlyt kap a J.D. Edwards szoftveren alapuló, a középvállalatoknak szánt ERP-megoldásokat kínáló üzletágunk, a Windows 2000 vállalati hálózatok fejlesztésének támogatása, az elearning, valamint a technikai hálózati biztonsággal foglalkozó tevékenységünk.
— Ez milyen lényeges szervezeti változá sokkal jár? A.J.: Előfordulhat, hogy eladunk üzletágakat, vagy ha találunk arra érdemeseket, akkor vásárolunk ilyen szervezeti egységeket. Nem tartom valószínűnek ugyanakkor, hogy hazai vállalkozásokat olvasztanánk be a Synergonba, e téren célunk a nemzetközi terjeszkedés. Nem akarunk mindenkit kiszolgáló cégóriássá válni. Ezzel csak szétforgácsolnánk az erőinket. A Synergont egy olyan optimumon kell tartanunk, amely idő- és költség-hatékony működést tesz lehetővé.
— Sokat hivatkozik a multikra.... A.J.: Nem véletlenül. Ők a példaképeim és a Synergonból is egy jó értelemben vett multit, azaz egy hatékony, világszínvonalú termékekkel rendelkező, nemzetközileg is versenyképes nagyvállalatot szeretnék faragni. Ehhez egyébként már meg is tettük az első lépést, hiszen a horvát Span akvizíciójával már most is nemzetközi terepen mozgunk. Amiben még fejlődnünk kell, az a multik működését jellemző szemlélet, de ez nem véletlen: a Synergon mindössze 10 év alatt nagyon nagy utat tett meg, kisvállalkozásból fokozatosan, lépésről lépésre vált a londoni elektronikus tőzsdén is jelen lévő nagyvállalattá. Erre bármely cég büszke lehet. w w w. m a g a s y n . h u
F e l ü l n é z e t
A felsőoktatási hálózat sikere A hazai felsőoktatási Internet hálózat fejlesztése valódi siker sztori. Nagy Miklóst, az NIIF fejlesztési irodájának igazgatóját arról kérdeztük, hogyan sikerült az európai élvonalba tartozó infrastruktúrát kiépíteni. szervből álló, elég bizonytalan jogi státuszú szervezet biztosította az intézményi hátteret, meglehetősen esetleges finanszírozási háttérrel. 1999-ben kormányrendelet született az NIIF Programról, amely egy csapásra stabilizálta a helyzetet azzal, hogy közvetlen költségvetési támogatással megvalósított célprogrammá tette, amelyet az oktatási miniszter felügyel. A program keretösszege megjelenik a parlament által elfogadott éves költségvetésben. 2000ben ez 1,3 milliárd forint volt.
Nagy Miklós
— Milyen méretekkel jellemezhető a ma gyar kutatói hálózat?
N.M.: Több, mint tíz évvel ezelőtt, az Internet hőskorában indult el a nemzeti infrastrukturális program (korábban IIF, ma NIIF) azzal a céllal, hogy a hazai egyetemek-főiskolák oktatóinak és kutatóinak, valamint a könyvtáraknak és más közgyűjtemények munkatársainak minél korszerűbb hálózati infrastruktúra álljon a rendelkezésére. Eleinte ez csupán egy elektronikus levelező rendszert jelentett. Az Internet térhódításával párhuzamosan ez gyorsan tiszta Internetes hálózattá vált, ami az utóbbi évek alatt szinte minden mérőszámot tekintve exponenciálisan fejlődött. Felhasználóinak száma ma megközelítően négyszázezer, az összes kapacitása 3,5 Gbit/s, és a nagyobb végpontok a gerinchálózathoz 155 vagy 34 Mbit/s sebességű vonalakkal kapcsolódnak. Ezek ma Európában is egyedülálló jellemzők. — Ki és mennyi pénzből üzemelteti ezt a hatalmas rendszert?
N.M. : Hosszú ideig egy néhány minisztériumból, illetve országos hatáskörű w w w. m a g a s y n . h u
— Nem merült fel az, hogy saját hálózati infrastruktúra kiépítése helyett egy keres kedelmi Internet szolgáltatón keresztül biztosítsák az Internet kapcsolatot?
N.M. : A kutatói szférában ez sehol sem jellemző. Mégpedig azért, mert a kutatás jó esetben mindig egy lépéssel a kommerciális szolgáltatások előtt jár, egyfajta próbapálya szerepe van, aminek a támogatását egy kereskedelmi szolgáltatótól nem lehet elvárni. Ezért az NIIF a távközlési szolgáltatóktól csak a lehető legalacsonyabb szintű alapszolgáltatást vásárolja meg, és saját maga „csomagolja” ezt be IP szolgáltatássá. — Hogyan sikerült követni nemzetközi sávszélességgel követni ezt a rohamos fej lesztést?
N.M. : 1997 májusában a kutatói hálózat nemzetközi összkapacitása 10 Mbit/s volt, jelenleg pedig 155 Mbit/s, amin belül 50 százalékos a tengerentúli hozzáférés aránya. Mindez annak köszönhető, hogy az EU támogatásával nagy dinamikával fejlődött az európai kutatói hálózat, és Magyarország ezekben a fejlesztési projektekben mindig az elsők között vett részt. Néhány hónappal ezelőtt Nizzában írtuk alá azt a csatlakozási szerződést, ami garantálja részvételünket a következő lépcsőfokot je-
lentő GEANT projektben is. Ez a 200 millió euro-s négyéves program már jövő év közepére a mainál több mint egy nagyságrenddel gyorsabb, 2,5 Gbit/s-os átviteli kapacitású európai gerinchálózat megvalósítását célozza, majd az ezt következő évben újabb nagyságrenddel növeli. Ha továbbra is tudjuk tartani a lépést az európai fejlesztési projektekkel, akkor egyedülálló lehetőséghez jutunk, mivel a GEANT által megcélzott sávszélességek már az USA Internetes kutatói gerinchálózatának a kapacitástartományába esnek! — Egy ilyen képességű hálózati infrastruktúra nyilván többre is hivatott...
N.M. : Természetesen a hálózatfejlesztéssel párhuzamosan gőzerővel folyik az új generációs alkalmazói projektek beindítása. Az NIIF Műszaki Tanácsa összeállított egy projektlistát, amiben szerepelnek többek között a digitális könyvtári rendszerek, az elektronikus aláírás, a hálózati cash rendszer, a hálózati információk indexelése, az IP telefónia, a videokonferencia vagy például az elosztott szuperszámítógépes alkalmazások. Felmerült egy ipari és kormányzati vezetőkből álló tanácsadó testület felállításának a gondolata is, hogy minél szélesebb alapokra helyezve folyhasson ennek a nagyteljesítményű hálózati infrastruktúrának a tartalommal való megtöltése. Egy igen jelentős konkrét eredményről is be tudok számolni: az év végéig üzembe helyezünk egy olyan nagyteljesítményű — 96 darab UltraSparc processzoros, 32 gigabájt memóriájú Sun Ultra Enterprise 10000-es — szervert, ami felkerült a világ 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét tartalmazó előkelő listára is. Reményeink szerint ez a gép egy úgynevezett GRID projekt indítását fogja megalapozni, amivel a hazai kutatók megvethetik a lábukat az elosztott számítógépes rendszerekkel kapcsolatos egyik legforróbb nemzetközi kutatási területen. A GRID technológia sokak szerint olyan mértékben meg fogja változtatni a számítási kapacitások Interneten keresztüli felhasználási módját a világban, ahogyan azt az World Wide Web tette az Interneten keresztüli információ megosztás területén. Hutter Ottó MAGASYN
2000/TÉL
5
T r e n d
Fókuszban az informatika Az őszi nemzetközi tudományos konferenciáknak jelentős hagyománya van a Hírközlési Főfelügyelet életében, sikerük folyamatosan növekszik. Az utóbbi két évben megrendezett konferenciák áttekintették a technológiai és szabályozási trendeket, az infor mációs társadalom egyes kérdéseit, a hálózatok összekapcsolási problémáit, az infokommunikáció más területeit, így az EU-konform szabályozást, a műsorszórás új irányzatait, a postai szabályozás, a mobil és a műholdas távközlés, valamint a frekvenciagazdálkodás kérdéseit. Idén, október 12-13-án a hírközlési hatóság szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Budapesten rendezték meg az Info-kommunikációs Trendek 2000 Nemzetközi Konferenciát, amelynek jelszava „Fókuszban az informatika” volt, ám a programban a távközlés iránt érdeklődők sem csalódhattak. Négy szekcióban (szabályozási trendek, mobil Internet, információtechnológiai körkép, az infokommunikáció biztonsága) összesen 23 hosszabb lélegzetű előadás hangzott el, amelyek közül kilencet nemzetközi hírű külföldi előadó tartott. Megnyitójában az információs társadalom felé vezető utat vázolta Sík Zoltán informatikai kormánybiztos, majd Nicholas Argyris, az EU Információs Társadalom főigazgatóságának vezetője beszélt az elektronikus kommunikáció új EU-szabályozási rendszeréről. Sík Zoltán egyébként ott jelentette be, hogy elkészült a digitális aláírás törvénytervezetének kodifikációs változata — vagyis a tervezet mehet a parlament elé —, illetve az alapos szakmai egyeztetések után tárcaközi körözésre indították az új hírközlési törvény tervezetét. Frischmann Gábor, a HÍF elnöke a magyarországi infokommunikációs piacot és annak szabályozását körvonalazta. A második szekció előadói új és izgalmas területet, a mobil Internet témakörét, trendjeit, szolgáltatásait, és az ehhez kapcsolódó tartalomszolgáltatás különleges aspektusait érintették. Többek között a WAP Fórum alapító cégeinek jeles képviselői tartottak előadásokat, kiemelve a WAP fejlődési trendjeit, illetve jelenét és jövőjét a kutatás felől megközelítve. További „forró” témák voltak: elektronikus fizetés mobil Interneten keresztül, a mobil Internet WAP-tól különböző megoldásai, a mobil Internetezés médiaszociológiai kérdései.
6
MAGASYN
2000/TÉL
A második nap előadói teljes egészében informatikai témákkal foglalkoztak. Az információtechnológiai körkép című szekcióban többek között Latif Ladid, az IPv6 Forum elnöke avatta be a hallgatókat az új generációs Internet részleteibe, továbbá jeles hazai előadók járták körül az informatika legújabb kori világát, mind az eszközök és alkalmazások, mind pedig az érdekegyeztetés oldaláról vizsgálva a kérdést. A résztvevők áttekintést kaptak az info-kommunikációs jog hazai és külföldi aktuális kérdéseiről, valamint az Internet szerzői jog aspektusairól. Ladid, aki az Ericsson Telebitnek is az alelnöke, előadásában ez év szeptemberi Ericsson adatokra hivatkozva azt állította, hogy a világ Internet felhasználóinak a száma elérte a 305 milliót, ami 30 százalékos növekedést jelent a fél évvel ezelőtti számadatokhoz képest. A felhasználók több mint a fele (162 millió) Észak-Amerikában található, míg az elmúlt fél évben legjobban, közel 50 százalékkal Ázsia és a Csendes óceán térségében nőtt az Internetezők száma (67 millió). Európában a becslések szerint jelenleg 59 millióan használják a világhálót, 20 százalékkal többen mint 2000. márciusában. Ladid szerint amíg 1998ban 6 millió Internet-képes eszköz volt, amely önálló IP címmel rendelkezett, 2002-re ez a szám 56 millióra növekedhet a világon, így közel ennyi új IP cím szükséges csak a különféle informatikai képességekkel rendelkező háztartási, hordozható, mobil, játék és zsebkészülékek Internetes kapcsolatához. Az előadó idézte Vint Cerfnek, az IPv6 Forum tiszteletbeli elnökének azt a nemrég tett kijelentését, mely szerint 2003 táján Földünkön több mint 1 milliárd világhálóhoz kapcsolt eszköz lesz használatban. Az utolsó szekció az egyre nagyobb jelentőségű biztonság kérdését tűzte napirendre.
Ennek a szakterületnek az eredményei alapvetően határozzák meg jövőnket, hiszen egyre több titkunkat, virtuális értékünket bízzuk az infokommunikációs infrastruktúrára. A téma középpontjában az elektronikus aláírás, az azzal kapcsolatos jogszabályi és szabványosítási kérdések, valamint elméleti háttere, a kriptográfia állt, de szó volt a pénzintézetek elektronikus kereskedelméről is. Mintegy összefoglaló záró előadásként az Európai Unió információs társadalommal kapcsolatos elképzeléseiről kapnak képet a résztvevők. A következő HÍF trendkonferenciát „Hálózatok új generációi” mottóval 2001. október 11-12 között rendezik meg. Kovács Attila
Digitális hitelesítés A digitális aláírás összefoglaló névvel illetett törvénytervezet valójában nem csak az aláírásról szól, hanem inkább a titkosításról és a hitelesítésről — ugyanis nem csak aláírást lehet hitelesíteni, sőt titkosítani, hanem más elektronikus dokumentumokat, így például a leveleket és a web oldalakat is. Az aláírás esetében a rendszer alapja egy digitális kulcs-pár. Az egyik kulcs a felhasználó titkos kulcsa, amelyet csak ő ismer. A másik a publikus kulcs, ezt szabadon közzé teheti. A digitális aláírás készítésénél a felhasználó a titkos kulcsot használja, az ő partnerei pedig, akik az aláírást akarják ellenőrizni, a publikus kulcsot használják. A partnerek a felhasználónak címzett levelek titkosításához is a publikus kulcsot veszik igénybe, míg a levelet a felhasználó a saját titkos kulcsával fejtheti meg. Vagyis, amíg nem adjuk ki senkinek a titkos kulcsunkat, addig leveleinket nem csak mi tudjuk bizalmasan kezelni, de a partnereink is biztonságosan kódolhatják a nekünk elküldött anyagokat. Az eljárás fontosságát nagymértékben növeli, hogy ezzel a technológiával nem csak az aláírás nem hamisítható — tehát a küldő személye, a küldés időpontja, sőt az átvétel ténye egyértelműen igazolható —, de az is egyértelmű, és jogilag elfogadható, hogy a levél tartalma útközben nem változott meg. És csak ez lehet a valódi e-business alapja.
w w w. m a g a s y n . h u
J o g á s z
Az elektronikus aláírás és irat szabályozása Az Internet gyors terjedése folytán sokoldalú lehetőségek nyíltak meg az elektronikus kereskedelemi tevékenység kiterjesztésére. Az Internet használata azonban nemcsak a gazdasági életben jelent nagy lehetőségeket, hanem az állampolgár-állam viszonyla tában is a hatósági-bírósági eljárások terén, és természetesen a közjogi szférán belüli kommunikációban is.
A lehetőségek kiaknázására azonban mindaddig nem kerülhet sor, amíg a jogbiztonság alapvető követelményét szem előtt tartva az elektronikus kommunikáció jogi keretei meg nem születnek. A szabályozásnak a jog szinte valamennyi területére ki kell terjednie. Ezúttal nézzük a joghatással bíró elektronikus kommunikáció alappillérét jelentő elektronikus aláírás és irat szabályozásának alapelveit. A magyarországi szabályozásnak — jogharmonizációs kötelezettségeinknél fogva — teljes összhangban kell lennie az EU joganyagával. Elsősorban az Európai Parlament és Tanács 1999. december 13-án kelt 1999/93/EK Irányelve a meghatározó, amelyre tekintettel az elektronikus aláírás és irat — várhatóan törvényi szintű — szabályozásának alapelveit a miniszteri előterjesztés a következőkben rögzítette:
— Az elektronikus aláírás kezelése (kiadás, regisztrálás, nyilvántartás, tanúsítás) nem állami, hanem külön hatósági engedélyt nem igénylő gazdasági tevékenység. Az állami felügyelet azonban el-
szerv állítja ki, úgy közokirati minőséget élvez. Ennek jelentősége különösen a bírósági eljárásban mutatkozik meg, ahol a bizonyítási eljárásban a minősített aláírással ellátott iratot nem kell külön mérlegelés tárgyává tenni, ellentétben az „egyszerű” e-maillel, melynek figyelembe vételéről, bizonyító erejéről a bíróság szabadon, az eljárás egyéb elemeit is figyelembe véve dönt. — Fontos, hogy a minősített hitelesítésszolgáltató az általa kiadott tanúsítványokért felelősséggel tartozik. Ezen felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja: tevékenysége során nem járt el gondatlanul. — Az elektronikus aláírásra, iratra vonatkozó alapelveket, eljárásokat az állami/közszféra területén is alkalmazni kell azzal, hogy ezen szervezetektől származó elektronikus aláírások hitelesítése a Kormány által kijelölt szerv hatáskörébe tartozzon. — Az elektronikus aláírás és irat kölcsönös elfogadásának feltételeiről a felek szabadon is megállapodhatnak. Ebben az esetben azonban a bíróság jogvita esetén az elektronikus irat bizonyító erejét szabadon mérlegelheti.
A legismertebb aláíráshitelesítő
— A tárgy jelentőségére tekintettel törvényi szintű szabályozás szükséges, amelynek összhangban kell állnia a vonatkozó EU-joganyaggal. — A jogbiztonság érdekében technológiafüggetlen szabályozás szükséges. (Ez úgy érhető el, ha a törvényi szint csak az alapelveket rögzíti, míg a szabályozás technika-függő részét alacsonyabb szintű, ezért könnyebben módosítható jogszabály tartalmazza.) — Az elektronikus aláírásokat és iratokat általános érvénnyel el kell ismerni. Ezáltal az elektronikus aláírás és irat joghatálya, a gazdasági életben, a közigazgatásban való alkalmazhatósága elismerésre kerül és bizonyítékként is felhasználható. Ugyanakkor meg kell határozni az élet azon területeit, ahol az elektronikus aláw w w. m a g a s y n . h u
írás és irat joghatás kiváltására nem alkalmas. Ezek a területek az előterjesztés alapján: családjog, öröklési jog, közjegyzői okiratok.
s z e m m e l
engedhetetlen. Ez a felügyelet magában foglalja a hitelesítés-szolgáltatók (jogi személy, amely tanúsítványokat bocsát ki, illetve elektronikus aláírásokkal kapcsolatos egyéb szolgáltatást nyújt) regisztrációját, a felügyeleti szervezet részéről történő ellenőrzés, és a jogszabályoknak nem megfelelő működés esetén a szankcionálás lehetőségét. A felügyeletet gyakorló szervezet az elképzelések szerint a Hírközlési Főfelügyelet lenne. — Törvényben kell rögzíteni a minősített hitelesítés-szolgáltatás feltételeit. Az illetékes felügyeleti szerv legyen köteles a minősített hitelesítés-szolgáltatókról nyilvántartást vezetni. — Nagyon fontos alapelv, hogy a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Amennyiben állami
— Az állam-állampolgár viszonyban az ügyfelet nem lehet az elektronikus irat és aláírás használatára kötelezni. Ugyanakkor az állami szerv, hatóság, ha képes ilyen iratot fogadni, arról a nyilvánosságot köteles tájékoztatni. Bírósági/hatósági eljárás során beadványként csak minősített elektronikus irat fogadható el. — Az államigazgatáson belül meg kell oldani az elektronikus iratok archiválásának problémáját. — Rendezni kell a külföldi hitelesítés-szolgáltatók által kiadott tanúsítványok belföldi elfogadásának szabályait. Ezek szerint ha a külföldi hitelesítés szolgáltató székhelye szerinti állam aláírás-minősítési rendszere a belföldivel azonos biztonságot és hitelességet garantál, úgy az adott szolgáltató által kiadott tanúsítvány a belföldivel egyenértékű. Dr. Lajtos László
[email protected] MAGASYN
2000/TÉL
7
M i
m e n n y i ?
Ki tudja? A Magasyn kiadója kemény feladatot szabott a szerkesztőnek; szerezzen jó anyagot az olvasók által egyik leginkább kedvelt rovatba, a Mi mennyi címűbe. Az „egyszeri” szerkesztő megtehette volna, hogy rutinszerűen fellapozza a közelmúlt szaksajtóját és összegyűjt néhány táblázatot. Ám erre rovatot építeni nem kis kockázat lenne... Főleg azért, mert Magyarországon valójában nem igazán tudjuk, hogy mi mennyi. Magyarul: a statisztikai adatok talán éppen leginkább az informatikában hiányoznak. Ki tudja például, mekkora ma Magyarországon az informatika teljes piaca, beleértve a feketepiaci forgalmat is? A kérdés persze így értelmetlennek tűnik, hiszen a fekete piac éppen attól fekete, hogy nem látható. De hát arra nem vagyunk kíváncsiak!? A kérdést megfogalmazhatjuk másként is: milyen jó lenne hiteles becslést ismerni arról, mennyivel növekedne a legális cégek forgalma — s azon keresztül a központi bevétel —, ha mondjuk hirtelen megszüntetnék a nyolc százalékos vámot (és az azt terhelő ÁFÁ-t...)? S még számtalan szebbnél szebb kérdést lehet sorolni... Vannak kevésbé direkt, de nem kevésbé fontos kérdések is. Mekkora az ország informatikai iparában megtermelt hozzáadott érték? S annak mekkora az áfa-bevétele? Hogyan alakulnának a központi bevételek, ha csökkentenék a nemzetközileg magasnak számító áfát, s ezzel szemben, hogyan növekedne az így eszközökhöz jutott ágazatok (iskolák, intézmények) hatékonysága? Tovább bonyolódik a helyzet, ha az informatikába beleértjük a teljes kommunikációs ipart (sajnos ez nem mindenkinek kézenfekvő — vagyis elvi, definíciós problémákkal is meg kell birkózni...). Az ügy ráadásul nemcsak makroszinten izgalmas. Az is nagy kérdés, vajon a cégek hogy a csudába készítik el az üzleti terveket? Honnan tudják pontosan, vajon mekkora a potenciális piac? Hogyan mérik fel, milyen piaci mozgások várhatók? Hová vetítik a trendeket? Ezeket a problémákat felismerve az Informatikai Vállalkozások Szövetségében az elnökség határozata nyomán két éve megalakult az Információstatisztikai Bizottság. Az elmúlt időszak definíciós, pályázati megalapozó munkái során azonban kiderült, hogy a feladat rendkívüli nagyságrendű. Sajnos nincs hatékony kormányzati segítség sem, hiszen bár a Központi Sta-
8
MAGASYN
2000/TÉL
tisztikai Hivatalban alakult egy ilyen célú osztály, megfelelő források hiányában nem tud jelentős eredményt felmutatni. A Hírközlési Főfelügyeletben nemrég alakult egy monitoring csoport, de annak feladata természetesen szűkebb körű. Érdekes tapasztalat, hogy miközben gyakorlatilag minden piaci szereplőnek szüksége van pontos statisztikai adatokra — ők
könyv, amely idén úgynevezett millenniumi kiadásban jelent meg — nyomtatásban és CD-n egyaránt. Néhány éve a kelet-európai adatokat is igyekeznek felmérni (az IDC adataira támaszkodva) — amikből azonban csak az derül ki, mennyire hiányzik errefelé a hiteles informatikai statisztikai felmérés. A csaknem ötszáz oldalas könyv nemcsak azért lehet a vállalatvezetők, exportőrök, politikusok(!?), IT-tervezők és szakemberek bibliája, mert az informatikai piaci adatokat nyújtja összefogott rendszerben, hanem mert a kötetben felsorolják és a fejlődésnek megfelelően évről évre átalakítják az összes fontos informatikai irányzatot és technológiai trendet is. Az általános európai ITC (Information Technology and Communication) adatokat természetesen az évente konszolidált adatokra, illetve a
Érték (mEuro)
Részesedés (%)
Cseh Köztársaság
3,315
14,4
Észtország
0,465
2,0
Magyarország
3,112
13,5
Lengyelország
6,987
30,3
Oroszország
7,271
31,5
Szlovákia
1,231
5,3
Szlovénia
0,695
3,0
23,067
100,0
Összesen
ICT piaci összehasonlítás 1999, millió Euro
maguk nem szívesen szolgáltatják ki a saját adataikat. Mi lehet hát ebben a helyzetben a megoldás? Néhány európai nagyvállalkozás talált olyan megoldást, ami a jelek szerint a jövőben az egész kontinensen meghatározó lesz. Vagyis nekünk is érdemes alaposan odafigyelni az eseményekre. Az EITO (European Information Technology Observatory) nevű vállalkozást a CeBIT, a Deutsche Telekom, a Telecom Italia, az OECD és néhány más szervezet azért alapította meg 1993-ban, mert felismerte, hogy az állami statisztikai rendszerek nem képesek követni az informatika fejlődését. Fő termékük a statisztikai és a technológiai-piaci trendeket felmérő év-
trendeket a szakmai elemzésekre alapozzák. Alkalmanként a felmérés, az elemzés módszertana is fejlődik, ám ezekről is alapos információkat kap az érdeklődő. Különleges csemege, hogy az e-business aktuális helyzetét, lehetőségeit és fejlődését öt ipar (autó-, repülőgép-, gyógyszer-, hajó- és ruhaipar) szemüvegén át is bemutatják. Ezek után már szinte természetes kiegészítés az összes EU-ország részletes informatikai statisztikája. Aki tehát valóban tudni akarja, merről és merre fúj az informatika szele, jól teszi, ha megrendeli az EITO 2000 című könyvet. Kolossa Tamás B ő ve b b i n fo r m á c i ó : w w w. e i to . c o m
w w w. m a g a s y n . h u
B e m u t a t j u k
Érett piac, érett szereplők
— Mi a Compaq, illetve mi a Synergon erőssége?
A Compaq Magyarország nemcsak a Synergon egyik legnagyobb szakmai partnere, hanem beszállítója is. Az érdekes helyzetről Scharek Viktor kereskedelmi igazgatót kér deztük.
bennünk minél biztosabb jövőt lássanak, igyekszünk ezekbe a kapcsolatokba befektetni. Vagyis nem egyszerűen egymás mellett, párhuzamosan dolgozunk, hanem inkább egymást erősítjük. Ilyenformán még az időnként átfutó hírek sem meghatározók, szeretnénk abban segíteni, hogy a bizonytalanságokat eloszlassuk. Egyébként a biztonság az ügyfeleknek is nagyon fontos. Például a Shell évek óta ragaszkodik a CompaqSynergon pároshoz.
— Milyen modellek követhetők a három említett tevé kenységi körben?
— Mi az eredete a Synergon-Compaq kap csolatnak, s ebben az érdekes körben — beszállító, partner és néha versenytárs — hogyan lehet az érdekeket egyeztetni? S.V.: A Compaq Magyarország még nem is létezett, amikor a Synergon elődei már kiépítették az alapokat. Több mint nyolc éve annak, hogy a Rolitron ráállt a Compaq-Microsoft vonalra, az Optotrans pedig a Cisco vonalra. Jól lehet látni, hogy e három cég technológiája ma is fontos része a Synergon portfóliójának, vagyis e cégek sikere alapvetően befolyásolja a Synergon sikerességét. Ami természetesen kétirányú dolog. Egy Compaq méretű multinacionális vállalatnak a méretekből adódóan Magyarországon csak korlátozott számú szakmai partner áll rendelkezésére — ezek egyike a Synergon. Ezért számunkra is nagyon fontos, hogy a partnereink minél jobb szakmai és gazdasági állapotba kerüljenek. Minthogy az is fontos, hogy
10
MAGASYN
2000/TÉL
S.V.: A rendszerintegráció nagyon tág fogalom, ezért Scharek Viktor valójában nincsenek modellek, semmi nem működik fekete-fehér módon. Mindig két fő kérdés dönti el, hogyan működhetünk együtt valamely adott helyzetben. Elsősorban az ügyfél igénye a meghatározó, másodsorban pedig a két cég portfoliója, kínálata. Vannak ügyfelek, akiknek az a jó, ha „egyszerűen” átvesznek egy olyan megoldást, amely már működik valahol a nagyvilágban, Ausztráliában vagy Írországban. Mások nem akarják magukra erőltetni az idegen példát, szükségük van a sajátos megoldásokra. A helyzet attól különleges, hogy a Synergon nem gyárt, mi viszont egyúttal rendszerintegrációt is tudunk kínálni. Ezért vannak olyan igények, ahol együtt tudunk megoldást szállítani, s vannak olyanok, ahol külön. Mivel sem Magyarországon, sem a világban nincs olyan vállalkozás, amelyik kivétel nélkül mindent meg tud oldani, mindig mérlegelni kell a lehetőségeket, s azt kell a kínálatba foglalni, ami a két cégnek leginkább a sajátja.
S.V.: Jó kérdés. A Compaq erősségét a legnagyobb méretű projektekben való fővállalkozásban látom. A milliárdos nagyságrendű projektek megvalósításában, tucatnyi alvállalkozóval együttműködve, határidőre, akár nemzetközi garanciák mellett szállítva az üzleti szempontból kritikus megoldást. És Magyarországon azért ilyen projekt is van. Gyakran csak multinacionális céget hívnak vagy ilyen cég fővállalkozását preferálják. Ez lehet integrált rendszer bevezetése, infrastruktúrát kialakító projekt, mint például legutóbb az ELTE épülete, ahol nagyon komplex rendszert kellett szállítani, nagyon sok eszközzel, kevesebb alkalmazással. Ismeretes, hogy a Synergon ebben a projektben is jelentős szerepet vállalt. Ugyanakkor a Synergon erősségét abban látom, hogy sokkal kifinomultabb, az adott ügyfél igényeire sokkal jobban hangolt megoldást tud kínálni, hiszen rendelkezik saját fejlesztői bázissal. Az ő jelentősége akkor nő meg, amikor a csomagolt hardver és szoftver mellé az ügyfél elvárásai szerinti megoldást kell kialakítani. Erre jó példa, hogy az idén volt olyan szállítás, a postai integrált rendszer, amikor a gépre gyárilag felkerült az ügyfél által kért alkalmazás, sőt a konfigurációt és a garanciális feltételeket is egyedileg, az ügyfél igényei szerint alakítottuk ki. Hasonlóan nagy projekt a rendőrségi rendszer, ahol a Compaq és a Synergon egy harmadik — egyébként közvetlen versenyben lévő — partnerrel állt össze, ami mutatja nemcsak a piac, de a piaci résztvevők érettségét is.
— Mely területeken lehet az együttműkö dést továbbfejleszteni? S.V.: Leginkább az integrált rendszerek bevezetése terén látok új lehetőséget, még nem teljesen kiaknázott az olyan rendszerek piaca, mint az SAP vagy az Oracle termékek. Mi vagyunk a két legfontosabb Cisco-partner, mi rendelkezünk a legkomolyabb szakértői bázissal, ezért a hálózati együttműködés is jó lehetőségeket kínál. Fontos piac az ipari szabványú rendszerek bevezetése, például a levelező rendszereké. Ilyen a Microsoft Exchange platform. Keressük az utat a divatos e-infrastruktúra terén, s bár még kusza a helyzet, de nem maradhatunk le az új e-business megoldásokkal sem. w w w. m a g a s y n . h u
T e c h n o l ó g i a
A következő generációs Internet Az infokom trendekről szóló konferencia egyik legérdekesebb előadását Latif Ladid, az IPv6 Forum elnöke tartotta, a következő generációs Internet hamarosan várható érkezéséről. Egy Internet szakember 1977-ben azt mondta: a 32 bites címtartomány bőven elegendő az Internet számára. Éppúgy tévedett, mint az IBM elnöke 1943-ban, aki szerint a világon nem lehet eladni öt számítógépnél többet. Internet égen és földön
telménnyé vált az eddigieknél sokkal nagyobb sávszélesség rugalmasabb, távoli és főleg biztonságos kezelése. Amikor tehát az Internet Engineering Task Force nevű szervezet létrehozta a következő generációs Internet technológia fejlesztését megkezdő munkacsoportot, akkor már követelmény volt például — ami talán napjainkban válik egyre élesebb kérdéssé —, a quality of service, vagyis a szolgáltatás minőségének kérdése — magyarul az, hogy az Internet végre kiszámíthatóan, elvárhatóan jól működjék, ezt a szolgáltatók garantálni tudják, hiszen csak ez lehet az IP telefónia, az elektronikus kereskedelem és üzletvitel elfogadható alapja. Az IPv6
Talán kevesen tudják, hogy az IP — Internet Protocol — immár több mint húsz esztendős fogalom. Először 1974-ben írtak róla, s szép csöndben, a TCP/IP hálózatok fejlődésével együtt a szabvány hamar elérte a negyedik, az IPv4 változatot. Ám az Internet minden várakozást felülmúló robbanása miatt a szakemberek kénytelen voltak gondolkodni a Online Service Applications továbblépés lehetőségén. HiMany services Many devices szen, ha az már látható volt is portals Application Hosting évekkel ezelőtt, hogy az IPv4 . . . rendszernek megfelelő címzés – Communications Computer – lassan eléri kapacitásainak ha– Conferencing Cellular Phone – – Messaging IPv6 Television – tárát, azt talán senki nem jósol– Information services Telephone – hatta meg, hogy ilyen hamar te– Entertainment Palmtop – szi. A mobilkommunikáció elké– Education Video – – e-commerce GPS – pesztő iramú fejlődése és az – e-business ... olyan új víziók, mint a Microsoft .NET elképzelése megsokszorozzák az Internetes címek iránti igényeket — végül sok éves, több munkacsoportban aminek a hagyományos, mai TCP/IP rend- párhuzamosan folyó munka alapján szer már nem tud megfelelni. Lehet látvá- 1994-ben vált hivatalos szabvánnyá. nyos számokat sorolni, mennyi Internet felhasználó van ma világszerte, mennyi Elõnyök szolgáltató és mennyi web oldal — de nem ez a lényeg. Hanem az, hogy mindez csak Az első és legfontosabb változás természea kezdet ahhoz képest, hogy az igazi, fel- tesen a címtartomány megnövelése volt. használói számban mért robbanás még Ennek megfelelően az IPv6 címei immár nem történt meg, hogy immár a mobil, 128 bit hosszúságúak, aminek következtésőt a műholdas kommunikáció is igényli a ben a teljes címtartomány 8x1028-on mérecímtartományt (lásd palmtopok, hordoz- tű. Az IP címeket továbbra sem gépekhez ható, sőt „viselhető” számítógépek stb.), s kötik, hanem a hálózati interfészekhez — lassan az összes háztartási gép, autó vagyis egy interfész mögött több gép le(GPS!) és csak a jó Isten tudja mi még — het. Az egyetlen interfészhez rendelt címefelkéredzkedik az Internetre. ket nevezik unicast címnek. Egy interfész Az új Internet szabvány, az IPv6 kidolgo- több címről is lehet elérhető, méghozzá zását nem is csak a címtartomány kimerü- kétféle módon. Választható, anycast címlése indokolta. A hatalmas méretű világ- zésnek nevezik azt a megoldást, amikor rendszerben ugyanolyan fontosságú köve- például egy hálózat több szolgáltatón ke-
12
MAGASYN
2000/TÉL
resztül csatlakozik az Internethez. Ekkor az összes csatlakozási ponthoz anycast címzést rendelnek, s ha az egyik hiba miatt kiesik a sorból, feladatát könnyen átveszi egy másik interfész. Avagy könnyen optimalizálható, hogy ezek a választható címek hogyan legyenek elérhetők más helyekről — például a távolság függvényében. Végül megjelennek a multicast címek, amikor a címet egy interfész-csoporthoz rendelik, s az adat mindegyik interfészhez eljuthat. Ezen belül érdekesség az úgynevezett broadcast cím, amikor valóban minden interfészhez el is megy az adat. Az IPv6 szabvány másik jelentős újítása a rendszer beállításainak könnyebb kezelése. Míg a mai IP rendszerekben nagyon nehéz távolról beállítani a gépeket, az új rendszerben kiterjedtek az úgynevezett autokonfigurációs megoldások — vagyis valóban működik a plug-and-play. Ennek egyik nagyon érdekes technológiai alapja a Neighbour Discovery Protocol, vagyis a szomszéd felismerő protokoll. A fejlesztők természetesen nagy hangsúlyt helyeztek úgy a szolgáltatás biztonságának fokozására is, mint az adatok védelmére. Agenda A hazai kutatók korán bekapcsolódtak a világméretű fejlesztő munkába. A Budapesti Műszaki Egyetemen már 1997-ben létrehozták az első lokális IPv6 hálózatot, amely azóta csatlakozott az Európa Unió által ugyancsak akadémiai-kutatási célokra kiépített 6bone nevű hálózatához. Egy kísérleti hálózat a KFKI-ban is létrejött, s ezek a hálózatok természetesen csatlakoznak a NIIF immár nagy kapacitású országos hálózatához. A magyar kutatók többek között a rendszer kompatibilitási tesztjeit végzik. Az IPv6 tehát lényegében alkalmazásra kész, kiforrott új kommunikációs rendszer. Bevezetése és kereskedelmi elterjedése azonban nem tűnik egyszerűnek, és nem csak azért, mert nincsenek még a rendszert kihasználó alkalmazások. Szakemberek szerint az IPv6 általános elterjedésének néhány éven belül meg kell történnie. Ami nem jelenti azt, hogy a mai IP rendszert egy csapásra lecserélhetnék. A két rendszer sokáig párhuzamosan él majd egymás mellett — csak éppen az új sokkal jobb és biztonságosabb lesz. Kolossa Tamás Bővebb infor máció: www.ipv6for um.com
w w w. m a g a s y n . h u
A l k a l m a z á s
Korlátlan kommunikáció A tudásmenedzsment alapja, a csoportmunka és az együttműködés egyre növekvő szerepet játszik az elektronikus kereskedelemben, mivel kapcsolatot létesít a vállalatok dolgozói és vásárlóik, illetve a vállalatok és a többi vállalat között.
A vállalatoknak tehát üzeneteken alapuló (munkafolyamat- és információkezelő) alkalmazásokra van szükségük, mert így találhatják meg az új növekedési lehetőségeket, illetve így korszerűsíthetik alapvető műveleteiket. Ezenkívül egyre inkább nélkülözhetetlen üzleti eszközzé
válik a valós idejű csoportmunka, amikor a virtuális munkacsoportok a földrajzi és a szervezeti határokon felülemelkedve tudnak együtt dolgozni. A Microsoft Windows 2000 operációs rendszerrel tökéletesen integrált Exchange 2000 Server kialakításának köszönhetően bármilyen méretű vállalat számára alkalmas megoldás, a kis szervezetektől kezdve a hatalmas, világszerte működő nagyvállalatokig egyaránt. A Microsoft Outlook 2000-rel, az Exchange ügyfélalkalmazásával együtt nagyon megbízható, méretezhető és könnyen felügyelhető üzenetkezelő és csoportmunka-infrastruktúra alakítható ki. Az újszerű Web Storage System tárolórendszer az Exchange megbízhatóságát és méretezhetőségét a web elérhetőségével és nyitottságával egyesíti, így nagy teljesítményű tudásraktárként és üzleti alkalmazásfejlesztő platformként egyaránt használható. Az Exchange 2000 Conferencing Server konferencia kiszolgáló teljes körű adat- , hang- és videokonferencia szolgáltatásokat nyújt, új távlatokat nyitva ezzel a csoportmunka terén.
14
MAGASYN
2000/TÉL
Csoportmunka-platform
A speciálisan a Windows 2000 Serverhez tervezett Exchange 2000 Servert teljes mértékig integrálták a Windows 2000 Active Directory címtárszolgáltatással, így a rendszergazdák egyetlen vállalati címtáron belül felügyelhetik az üzenetkezelő és a hálózati erőforrásokat. A rendszer megbízhatóságának növelése érdekében az Exchange 2000 — a Windows 2000 fürtöző szolgáltatásait kihasználva — kétirányú, aktív-aktív fürtözést tesz lehetővé. A visszaállítási idő lerövidítése érdekében egy-etlen logikai adatbázis több fizikai adatbázisra bontható. Az Exchange 2000 korlátlan méretű adatbázisának, valamint elosztott konfigurációs architektúrájának köszönhetően több millió felhasználót is ki tud szolgálni. Az optimalizált multimédiás adattípusok (például a hang és a kép) nagy teljesítményű adatfolyamként továbbíthatók, valamint a fejlett kommunikációs szolgáltatások használhatók, így például az egységes üzenetkezelés. A rendszergazdák beállíthatják, hogy legfeljebb hány egyidejű kapcsolat álljon rendelkezésre a konferenciák számára. Ez olyan megoldás, amit egyenrangú hálózati eszközökkel nem lehet elvégezni. Az Exchange 2000 Server család
Az Exchange 2000 Server kiszolgálót úgy alakították ki, hogy a kis és közepes szervezetek üzenetkezelési és csoportmunka igényeit is kiszolgálja. A következőket tartalmazza: Exchange Server 5.5, Microsoft Outlook
2000 SR1, Outlook for the Macintosh 8.2.2, Microsoft Office Developer Tools 2000 (a Microsoft Office 2000 nélkül!), Microsoft Exchange Web Storage System. Más LAN alapú rendszerekhez való kapcsolódást teszi lehetővé az Instant Messaging. Az Exchange 2000 Enterprise Server a megbízhatóság, a méretezhetőség és a felügyelhetőség terén a legmagasabb igényeket támasztó, nagyobb szervezetek számára készült. Az előbbiek mellett következőket tartalmazza: Exchange 5.5 Server Enterprise Edition, korlátlan adatbázis mérettel (egy kiszolgálón több adatbázis is használható), aktív-aktív fürtözés (a Microsoft Windows 2000 Advanced Server szükséges hozzá), elosztott konfigurációs szolgáltatások, csevegési szolgáltatások. Az Exchange 2000 Conferencing Server mindenféle méretű szervezet teljes körű adat-, hang- és videokonferenciáinak kezelésére készült. A megfelelő kiszolgálóval (kis- vagy nagyvállalati Exchange szerverrel) együttesen, illetve azoktól függetlenül is telepíthető és alkalmazható. A következőket tartalmazza: adatkonferencia és alkalmazás megosztási lehetőségek, Multicast távoli videokonferencia. Rendszerigény
Az Exchange 2000 Server és az Exchange 2000 Enterprise Server ajánlott rendszerigénye a következő: 133 MHz vagy gyorsabb Pentium-kompatibilis processzor, Windows 2000 Server operációs rendszer SP1 vagy újabb szervizcsomaggal, 128 MB RAM (256 MB RAM ajánlott), 500 MB szabad lemezterület azon a meghajtón, amelyre telepítik az Exchange 2000et, 200 MB szabad lemezterület a rendszermeghajtón, CD- ROM- meghajtó, VGA monitor. Az Exchange 2000 Conferencing Server ajánlott rendszerigénye a következő: 166 MHz- es vagy gyorsabb Pentium-kompatibilis processzor, Windows 2000 Server operációs rendszer SP1 vagy újabb szervizcsomaggal, 128 MB RAM (256 MB RAM ajánlott), 10 MB szabad lemezterület azon a meghajtón, amelyre telepítik az Exchange 2000- et, 5 MB szabad lemezterület a rendszermeghajtón, CDROM- meghajtó, VGA monitor. w w w. m a g a s y n . h u
Az év képekben Synergon Napok A Synergon idén hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos kétnapos szakmai szimpóziumát Synergon Napok 2000 — e-Gazdaság: új üzleti modell Magyarországon címmel április 25-26-án a margitszigeti Thermal Hotelben. Az előadók témaválasztását az e-business-szel kapcsolatos megoldások határozták meg. A konferencia arany fokozatú támogatói a Cisco, az IBM és a Microsoft, ezüst fokozatú támogatói a Hewlett-Packard, a Nortel Networks, az Oracle és az SAP, bronz fokozatú támogatói pedig a Compaq, a J.D.Edwards és a Newbridge voltak.
Figyelõ Fórum A Figyelő által szervezett Fórumok közül 2000 őszén a Synergon három rendezvénynek volt főszponzora. Ezek témái: Supply Chain Management, Stratégia 2001 (Az e-business hatása), ill. outsourcing. Előadásaink célja az volt, hogy rávilágítsunk ezeken a területeken az informatikai megoldások alkalmazásával elérhető versenyelőnyökre.
16
MAGASYN
2000/TÉL
w w w. m a g a s y n . h u
SAP Az SAP Hungary Kft. szeptember 17-20. között „SAP Konferencia 2000” címmel a Club Tihanyban rendezte meg éves szakmai tanácskozását. A rendezvényen több mint 900 SAP partner és felhasználó, valamint informatikus és gazdasági döntéshozó vett részt. A tanácskozás résztvevői közvetlenül tájékozódhattak a hazai és nemzetközi szoftverpiac legújabb fejleményeiről, lehetőséget kaptak a felhasználói tapasztalatok megismerésére, az ügyfélkapcsolatok személyes jellegének erősítését szolgáló informális kapcsolatok bővítésére.
APC Magyarországon járt az APC Power Truck, amely egy teherautónyi térbe zsúfolva mutatta be az APC különféle szünetmentes tápellátást biztosító megoldásait. Az érdeklődők a Synergonnál július 6-án tartott szakmai napon tekinthették meg a mozgó tesztelő és bemutató laboratóriumot. A rendezvényen elhangzott előadásokon az APC és a Synergon szakemberei az informatikai rendszerek leggyakoribb feszültségproblémáit és az azokra választ adó megoldásokat mutatták be. A megbízhatóságot és rendelkezésre állást növelő feszültségvédelmi eszközök működését az APC szakembere demo-előadáson ismertette.
IVSZ Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége idén immár hetedik alkalommal rendezte meg Menedzser Találkozóját 2000. szeptember 29 – október 1. között Balatonfüreden. Ezeken a találkozókon előadások és kerekasztalbeszélgetések formájában olyan témák kerültek napirendre, amelyeket az informatikai vállalkozások és az informatika alkalmazói — a szakma továbbfejlődése szempontjából — a legfontosabbnak tartanak. A találkozó témakínálata rendkívül színes és összetett volt: előadásokat hallgathattak az informatika társadalmi hatásairól, a hatékony informatikai marketingről, valamint arról, hogy hogyan lehet sikeresen menedzselni.
w w w. m a g a s y n . h u
MAGASYN
2000/TÉL
17
T a n á c s a d á s
Brutus és az e-business
latlan, nem megfelelő szerepkörben vagy pozícióban alkalmazott csalódott munkatársak.
Egy amerikai olajvállalatnak komoly kártérítést kellett fizetnie egy alkalmazottja mi att, aki pornográf anyagot töltött le az Internetről, s emiatt a cég női alkalmazottai be perelték a szervezetet. Mivel az olajvállalatnak nem volt az Internet használatát szabá lyozó eljárása, a felelősséget nem tudta áthárítani és a kártérítést a vállalatnak kellett kifizetnie. Hasonló helyzetbe keveredett egy állami intézmény is. A hivatalnak szeren cséje volt, csak az eset miatt eltanácsolt alkalmazottat kellett visszavennie, és kifizetnie az emiatt elmaradt bérét. A fenti eseteket a végtelenségig lehetne sorolni. De vajon szükségszerűek-e az ilyen problémák és le kell-e mondani az e-busi-
és szövetséges. Legalábbis a császár így gondolta. Bármilyen meglepő, a világhálón és az in-
Veszélyforrások a hálózatban
Prevenció! Vajon mit lehet a nem kívánatos esetek ellen tenni? Elsősorban megelőző lépéseket. Megfelelő intézkedésekkel szabályozni a folyamatokat, felmérni a veszélyforrásokat, időben felkészülni a kiküszöbölésükre. Mindezt hatékony kommunikációval, megfelelő munkavállalói ösztönzéssel és oktatással kiegészítve. Az tehát, hogy cégünkkel biztonságosan száguldozzunk az információs szupersztrádán nem elérhetetlen. Ehhez csupán néhány jól felkészült szakemberre, kellően átgondolt irányelvekre, megfelelően motivált és oktatott munkatársakra lesz szükség. Így biztosak lehetünk benne, hogy a mi szánkból nem hangzik majd el: „Te is, fiam, Brutus?”
Egyéb: 3 % Víz: 8 % Tűz: 9 % Elégedetlen munkavállalók: 13 % Tisztességtelen munkavállallók: 14 % Tévedések és mulasztások: 53 %
% 0
10
nessben rejlő lehetőségekről? Egyáltalán mennyire biztonságos az elektronikus csatorna? Te is fiam...!? Mielőtt elhamarkodva válaszolnánk a fenti kérdésekre tegyünk egy kis kitérőt. Amint az e-üzlettel vagy az elektronikus adatközléssel kapcsolatban felmerül a biztonság kérdése, a nagyközönség szeme előtt rögtön megjelennek a mozifilmekből ismerős zseniális bűnözők, akik modern technikával felszerelkezve pillanatok alatt feltörik a bankok, iparvállalatok és kormányzati szervek számítógépes rendszereit és bankszámlájukat kellően feltöltve elégedetten kutakodnak a bizalmas adatok között. Pedig ez csak a képzelet. A valóságban ma már hatékony eszközökkel elérhető az illetéktelen külső behatolás elleni megfelelő védelem. Ami azonban még mindig csak az éremnek az egyik oldala. Gondoljunk például a címben szereplő Brutusra! Azon a bizonyos márciusi napon, i.e. 44-ben társaival együtt ő gyilkolta meg Ceasart. S ez nem azért sikerült neki, mert kellően elszánt volt, hiszen ezt a császár sok ellenségéről el lehetett mondani. Ő Ceasar fogadott fia volt, belső ember
18
MAGASYN
2000/TÉL
20
30
40
50
60
70
80
90
100
formatikában is hasonló a helyzet. A „brutusoktól” a vállalatoknak sokkal jobban kell óvakodniuk, mintsem gondolnánk. Felmérések adatai szerint ugyanis a veszélyforrások döntő része belső eredetű. Ezek aránya az összes fenyegetettséget figyelembe véve körülbelül 80 százalék, azaz a belülről származó veszteségek négyszer gyakoribbak, mint a szervezet keretein kívülről jövők. Ez a tény gyakran még a „hozzáértőket” is meglepi. Ennyi rosszindulatú munkavállaló vagy ipari kém lenne a szervezetekben? Korántsem. A belső fenyegetettségek nagy része az emberi tévedések és mulasztások eredménye. Ezek legfőbb oka többnyire a nem megfelelő oktatás, illetve a feladatok, felelősségi és hatáskörök ismeretének hiánya. Bár nem szándékos károkozásról van szó, a veszteségek mértékét ez nem csökkenti. Gondoljunk csak a határidők túllépése miatt elveszett üzleti lehetőségekre vagy a hibás adatfelvétel miatt elmaradt vevőkre… – a sort mindenki tudja folytatni. A veszteségek másik része a tisztességtelen vagy elégedetlen munkavállalók számlájára írható. Többnyire ők sem a mozifilmekből ismert rosszfiúk, hanem a motivá-
Grünvald Tamás
[email protected]
Veszélyforrások A Figyelő a közelmúltban címlap sztorit szentelt a vállalatoknál fellelhető, a bizalmas információkat veszélyeztető forrásoknak és az ellenük való főbb védekezési stratégiáknak. A legkézenfekvőbb veszélyforrások a következők: lehallgatás (legyen szó telefonról, mobiltelefonról, a képernyőkről, a számítógépes vonalakról, az irodában, a gépkocsiban vagy akár a szabad levegőn folytatott beszélgetésekről), az elektromos jelszivárgás, a hackerek, crackerek kártékony tevékenysége, a beosztottak, de különösen a vezetők megbízhatósága vagy megvesztegethetősége, a bizalmas iratok kezelésének rendje, a média kezelése, sőt a külföldi utazások és a váratlanul felbukkanó alkalmi ismerősök. A védekezési stratégiák minden esetben mások. Érdekes módon, bár az elektronikus levelezés nagymértékben elterjedt, bizalmas közlendőiket ma még a menedzserek sem védik a már létező technikákkal ? Lásd lapunk egyik vezető témáját, a hitelesített digitális aláírást...
w w w. m a g a s y n . h u
E s e t t a n u l m á n y
SAP az államigazgatásban Az Agrárintervenciós Központot (AIK) két céllal hozták létre: egyrészt, hogy szervezze és szabályozza az agrárpiacot (például intervenciós felvásárlás), másrészt, hogy mű ködtesse és végrehajtsa az agrártámogatási rendszer (például agrártámogatások, eu rópai uniós támogatások) FVM-re háruló feladatait. Ahhoz azonban, hogy e feladatokat maradéktalanul el tudja látni, az AIK és a szaktárca integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését tartotta indokoltnak, amely lehetőséget teremt az EU-követelményeknek megfelelő kifizetések kezelésére és ellenőrzésére. E célból az idei év elején nyilvános közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelyet a Synergon Informatika Rt. nyert meg SAP integrált vállalatirányítási rendszerrel, 40 millió forint értékben; ez tartalmazza a licencdíjat is.
A tendert szigorú feltételekkel írták ki, ugyanis a Gazdasági Integrált Információs Rendszer (GIR) kialakítására, tesztelésére és üzembe helyezésére 90 nap áll rendelkezésre. A GIR az SAP alábbi moduljainak bevezetését tartalmazza: pénzügyszámvitel, költségvetés-menedzsment, tárgyi eszköz, kontrolling, általánosköltséggazdálkodás, anyaggazdálkodás, értékesítés, bérszámfejtés — emlékszik vissza a kezdeti nehézségekre Polgár Pál, a Synergon ERP Consulting üzletágának vezetője. A Synergon 2000. május 11-én kötötte meg a szerződést, ezután a rendelkezésre álló idő felét helyzetfelmérésre, illetve koncepcióterv készítésére fordította. A terv elfogadása után, a rendszer paramétere-
20
MAGASYN
2000/TÉL
zése, tesztelése és a prototípus felépítése az ütemezés szerint folyt, a produktív rendszer átadására szeptember végén került sor. Az AIK az átadott koncepcióterv áttanulmányozása után alapos szakvéleményt készített, amely kiemelte a költségvetési intézményi sajátosságokat; eközben az AIK egy hónapra felfüggesztette a projektet. Az AIK az egyeztetett tervet végül elfogadta, augusztus második felében zajlott a rendszer paraméterezése, és szeptember elején megkezdődtek az oktatások. Azon túlmenően, hogy az államigazgatási szektorban ez az első SAP-bevezetés, a projekt jelentősége az, hogy — eltérően a vállalati környezetben szokásos ERP gyakorlattól — nem üzemgazdasági, hanem pénzforgalmi személetben történik a könyvelés és az elszámolás. Ugyanakkor teljesíteni kell bizonyos tervezési és egyéb elvárásokat a költségvetéssel szemben is. A pénzforgalmi szemlélet megvalósítására az SAP Hungary kidolgozott egy bevezetési metodikát, amely azonban még nem teljes körű, így az AIK-koncepció tervezésénél a Synergonnal közösen oldották meg ezt a problémát. A pénzforgalmi szemlélet megvalósulása jegyében vezetik be a költségvetés-menedzsment modult is; ez támogatja a teljes előirányzatok nyilvántartását, módosítását, a költségkeret figyelését és az AIK gazdálkodásának fedezetvizsgálatát. Ezen kívül a tervezéstől az intézményi beszámoló elkészítéséig támogatják az AIK tevékenységét az SAP rendszerrel. A bevezetés egyik záloga volt, hogy az SAP rendszer
standard módon tartalmazta a költségvetési intézmények gazdálkodásához szükséges műveleteket. Csak a megvalósítás egészen kis részének — beszámolási mérlegés eredménykimutatások — kellett ezt az eltérést az SAP-rendszerbe írni, melyre az ABAP/4 fejlesztőeszköz ad lehetőséget. Fontos momentum volt a közös projekt-team összeállítása, a tesztelési terv elkészítése is. A modulok mindegyike egyébként önálló, nagy terület, s függetlenül a létszámtól, tételszámtól, de figyelembe véve az intézmény funkcióit, az SAP-rendszer beállításait minden esetben teljes körűen kell áttekinteni, s a rendszer funkcióit leképezni. A projekt előkészítését, illetve a helyzetfelmérést gyorsított ütemben végezték el, ehhez az AIK is aktív, jól felkészült partnernek bizonyult. Az együttműködés nagyban megkönnyítette a működő folyamatok megértését és megtanulását az SAP R/3-as rendszerében, ahol a keretek, tételek, szerződések, kötelezettségvállalások most már teljes integritásában állnak rendelkezésre, online módon, az Agrárintervenciós Központ munkatársai számára. A projekt átadása megtörtént, jelenleg a Synergon a tesztelésben, az induló adatok előkészítésében és felvitelében segít az AIK-nak annak érdekében, hogy a rendszer 2001 január 1-jétől élesben is el tudjon indulni. Kiegészítésként a Synergonnak december elején lesz még egy 2-3 napos tanácsadási feladata a közigazgatási HR-modulnak az installálásával kapcsolatban. A cég szakértői a pénzforgalmi szemléletű megvalósítás és a költségvetésmenedzsment kapcsán felmerült kérdéseket is megválaszolták. Megállapodás szerint az úgynevezett posztprojekt feladatok keretében a Synergon március végéig — azaz a negyedéves zárások végéig — segédkezik az AIK-nak. Remélhetőleg ez idő alatt az összes folyamat már kidolgozott állapotba kerül, s az AIK dolgozói is felkészültek lesznek a rendszer kezelésére. Szóbeli megállapodások szólnak arról is, hogy a Synergon március 1-je után is — átalánydíjért — vállalja a támogatási, karbantartási tevékenységet, illetve elvégzi a törvényi változások követését. A megállapodás egyelőre 2001 végéig szól, a meghosszabbítás lehetőségével. Mártonffy Attila
w w w. m a g a s y n . h u
K i t e k i n t ő
A tajvani számítógépgyártó Acer Inc. asztali számítógépeket gyártó üzemet épít Tatabányán, amelynek első ütemében 14 millió dolláros beruházást hajt végre. A beruházás 2001 elején kezdődik, amelynek első lépésében 6 hektáron 21 ezer négyzetméteres alapterületen kezdik a gyár építését. A termelés megindítása az év második felére várható. Origó, 2000. 11. 13.
Bemutatta az APC hazai képviselete az új, rackbe szerelhető Symmetra szünetmentes tápegységet. A benne található akkumulátor és tápelektronika csereszabatosan cserélhető, így a szünetmentes tápegység áthidalási kapacitását vagy teljesítményét az igényeknek megfelelően egy egyszerű modulcserével – akár üzem közben is – lehet változtatni. Egyéb területeken is bővít az APC, így noteszgépekhez kínál csereakkumulátorokat, a számítástechnikai eszközökhöz előre elkészített kábeleket (monitorhosszabbítóktól a patch kábelekig). Számítástechnika, 2000/4
Synergy Research felmérése szerint az IP telefóniás piac a tavalyi 5 millióról 60 millió dollárra nőtt, és a Cisco részesedése ebben a piaci szegmensben a harmadik negyedév folyamán meghaladta a 60 százalékot. A cég előrejelzése szerint a VoIP-piac forgalma ebben az évben meghaladja a 250 millió dollárt. A Cisco részesedésének növelése érdekében hozza forgalomba új IP Conference Station 7935-ös és 7940-es IP telefonmodelljét, a DPA 7630as Voice Mail Gateway termékét, valamint kibővített felületi támogatását a Cisco VG200-as átjáróhoz. Az IP Conference Station 7935 a Cisco és a Plycom együttműködésének eredménye. A termék a Cisco Catalyst 10/100 Ethernet kapcsolóporton - RJ-45 csatlakozón keresztül – illeszthető a hálózathoz, amelyhez automatikusan konfigurálja magát a DHCP-t használva. Az IP Phone 7940 a csúcskategóriás 7960-as és az olcsó 7910-es modell közé illeszkedik, s a digitális telefonokhoz hasonló funkciókat kínálja. A Cisco azt is
22
MAGASYN
2000/TÉL
bejelentette, hogy a legkülönbözőbb interfész kártyákon támogatja a H.323 alkalmazásokat, amelyek a VG200-as kártyahelybe illeszthetők – ezek a Cisco IP telefóniás környezetét a nyilvános kapcsolt hálózathoz csatlakoztatják. IDG News service, 2000. 12. 05.
A Compaq Magyarország összegezte a Compaq Depo online áruházzal kapcsolatos másfél év tapasztalatait. A vásárlói összetételt nézve, beigazolódtak előrejelzéseik, hiszen kisvállalatokra alapoztak, s ma ezek teszik ki a Depoban vásárlók 90%-át, a maradék 10 százalékon pedig egyenlő arányban a nagyvállalati szféra és a SOHO piac osztozott. A termékeket tekintve sem meglepő számukra a 78 százalékos PC arány, amelyet 15 százalékkal a konfigurációtól eltérő monitor értékesítések követnek. Notebookokra a Depon keresztül vásárlók 6 százaléka költött, s a maradék 1 százalék pedig a szervereké. Prím Online 2000. 10. 13.
A Hewlett-Packard Company és a Bluestone Software Inc. végleges megállapodásra jutott arról a stratégiai részvénycseréről, melynek nyomán a Bluestone a HP tulajdonába kerül. A Bluestone piacvezető szerepet tölt be a B2B, a B2C, valamint a mobilinternetes tranzakciók internetes szoftverplatformjainak, eszközeinek és technológiáinak szállításában. E művelet révén a HP a Bluestone elismert J2EE és XML alkalmazásszervereit és eszközeit is felveszi internetes szoftverportfóliójába. Prím Online 2000. 11. 13.
Az IBM cég „IBM eServer” néven új szervergenerációt mutatott be, amely speciálisan a webes használatra alkalmas. Az IBM stratégiájának alapja a nagy stabilitás és a nyílt szabványok támogatása. Az új szerver különleges tulajdonságai közé számít a Capacity Advantage, amely lehetővé teszi a szerver kapacitásának kétdimenziós bővítését kívánság szerint (Capacity Upgrade on Demand - CUoD). Prím Online 2000. 10. 03.
A Microsoft új „tanúsított partnerprogramot” indít elektronikus üzleti partnerei számára. A jövő év január 1-jével induló program minden eddigi tanúsító program helyét átveszi, s aszerint tesz különbséget a különböző cégek közt, hogy milyen mértékű befektetéssel támogatták a Microsoft technológiáinak fejlesztését. A terv célja, hogy több partnert mozgósítson a végponttól végpontig tartó megoldások területén, s új tanúsítási szintet honosít meg: a Microsoft Gold Certified Partner kategóriát. Számítástechnika Hírlevél, 2000. 10. 25. November 9-én jelentette be a magyar Microsoft képviselet, hogy elkészült a Windows legújabb, otthoni felhasználóknak szánt változata, a Windows Millennium vagy röviden Windows Me. Az új operációs rendszer fejlesztésének elsődleges célja a multimédia alkalmazások és az Internet használatának a megkönnyítése volt. Számítástechnika Hírlevél 2000. 11. 09.
Az Oracle és a Sun Microsystems a legújabb hardver- és szoftvertechnológiáira épülő, magas szintű rendelkezésre állást nyújtó megoldásokat kíván létrehozni. Az új megoldások a vállalati alkalmazások, az elektronikus kereskedelmi webhelyek, valamint az együttműködő online cserehelyek egyre fokozódó rendelkezésre állási igényeit hivatottak kielégíteni. Prím Online 2000. 11. 04.
Sikeres harmadik negyedévet zárt az SAP, a világ egyik vezető, integrált vállalatirányítási rendszereket forgalmazó társasága. Az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva forgalma 26 százalékkal gyarapodott, összegszerűen 1,42 milliárd Euro-t tett ki. Az általa forgalmazott mySAP.com a világ vezető e-business platformjává nőtte ki magát, 294 millió Euroval gazdagítva a vállalati kasszát. A magyar érdekeltség, az SAP Hungary háromnegyed éves árbevétele 3,8 millió Euro volt, 41 százalékkal több, mint az előző év első kilenc hónapjában. Figyelő, 2000. 11. 09.
w w w. m a g a s y n . h u
P r o g r a m a j á n l ó
Rendezvénylista Rendezvény
Idő
ASIA TELECOM
2000.
Üzlet az Interneten II. – Online Marketing Ügynökség
2000. december 06.
Keszthely Hotel Helikon
Magyar Első CIO konferencia
2000. december 07.
Liberalizált telecom piac
2000. december 11.
BKÁE Vezetőképző Intézet (Könyves K. krt 48) Hotel Hilton Westend
Protokoll Fórum
2000. december 12.
e-fórum az internetes technológiákról
2000. december 13.
Konferencia az elektronikus aláírásról
2000. december 15.
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Grand Hotel Hungária
PTC 2000
2001. január
14-18.
Honolulu, Hawai, USA
First Networking Communications
2001. jan. 29-
feb. 01. Washington D.C.
E-government – költségvetési és piaci érdekeltségű kormányzati szervek a virtuális térben
2001. február
01.
Budapest
The Directory-Enabled Enterprise’ Conference
2001. február
05-09.
San Francisco Bay Area / California, USA
Internet Banking
2001. február
15.
Budapest
The Open Group, Dr Phil Holmes http://www.opengroup.org/conference Figyelő
Benchmarking
2001.
február
22.
Budapest
Figyelő
Marketing és PR a XXI. században
2001. március
01.
Budapest
Figyelő
Outsourcing 2. – Best Practices
2001. március
08.
Budapest
Figyelő
Ebiz – Jogi, adózási és üzletviteli fórum
2001. március
22.
Budapest
Figyelő
CEBIT 2001
2001. március
22-28.
Satellite 2001
2001. március
28-30.
Washington Convention Center, Washington DC, USA
Deutsche Messe AG, Hannover Tel.: +49-511-89-0 Fax: +49-511-89-326-26
[email protected] Rick Felperin, Exhibit Manager, Tel.: 888-340-5072 Fax: 301-3407136,
[email protected]
w w w. m a g a s y n . h u
december 04-09.
Hely
Szervező, Információ
Hong Kong, Kína
ITU, Tel.: +41 22 730 6161, Fax: +41 22 730 6444 http:// www.oma.hu
CEBC, Tel.: 302-4767,
[email protected] Institute for International Research, tel.: 459 73 05 Perfekt Rt., Tel.: 374 60 10
OMKA KFt,
[email protected] Tel.: +1 808-941-3789 BSMG Worldwide, Molly Smith
[email protected] Figyelő
MAGASYN
2000/TÉL
23
T a n f o l y a m a i n k
2001. I. negyedév SYNERGON Cisco tanfolyamok 2001. I. negyedév Bevezetés a számítógép hálózatos technikába
2 nap 150 000 Ft
január 4-5.
február
1-2.
március
1-2.
Kezdő Cisco tanfolyam
5 nap 300 000 Ft
január 8-12.
február
5-9.
március
5-9.
Haladó Cisco tanfolyam
5 nap 400 000 Ft
január 22-26.
február 19-23.
március 19-23.
Microsoft Windows NT tanfolyamok 2001. I. negyedév 983
Accelerated Training for Microsoft Windows NT 4.0
5 nap 139 000 Ft
január15-19.
február 19-23.
március 19-23.
934
Accelerated Windows NT 4.0 Enterprise and TCP/IP
5 nap 139 000 Ft
január 8-12
február
5-9.
március
5-9.
5-8.
március
5-8.
Microsoft Exchange 5.5 tanfolyamok 2001. I. negyedév 1026
Exchange Server Series – Concepts and Administration
4 nap
89 000 Ft
január 2-5.
február
973
Exchange Server Series – Design and Implementation
5 nap 109 000 Ft
január 8-12.
február 12-15.
1313
Exchange Server Series Accelerated Training
5 nap 139 000 Ft
január 15-19február
5 nap 100 000 Ft
a tanfolyamok igény szerint indulnak
19-23.
március 19-23. március 26-28.
Microsoft Office 2000 tanfolyam 2001. I. negyedév 1332
Deploying & Managing Office 2000
Microsoft Windows 2000 tanfolyamok 2001. I. negyedév 2151
Windows® 2000 Network and Operating System Essentials
3 nap
85 000 Ft
január 2-4.
február
5-7.
március 12-14.
2152
Implementing Windows® 2000 Proffesional and Server
5 nap 139 000 Ft
január 8-12.
február 12-16.
március 19-23.
2153
Implementing Windows® 2000 Network Infrastructure
5 nap 129 000 Ft
január 15-19.
február 19-23.
március 26-30.
2154
Implementing Windows® 2000 Directory Services
5 nap 129 000 Ft
január 22-26
febr. 26 - márc. 2
2010
Designing Windows® 2000 Migration Strategy
2 nap
január 4-5.
február
8-9.
2150
Designing a Secure Windows® 2000 Network
5 nap 129 000 Ft
jan. 29 - febr. 2. március
5-9.
1560
Updating Support Skills from Windows® NT 4.0 to Windows® 2000 5 nap 139 000 Ft
79 000 Ft
március
5-9.
január 8-12.
február 12-16.
március 19-23.
Microsoft SQL 7.0 tanfolyamok 2000. IV. negyedév 1566
System Administration for SQL Server 7.0
5 nap 119 000 Ft
január 8-12.
február 12-16.
március
5-9.
1625
Implementing Database Design on SQL Server 7.0
5 nap 119 000 Ft
január 15-19.
február 19-23.
március 19-23.
1634
Accelerated Training for Microsoft SQL Server 7.0
5 nap 145 000 Ft
január 22-26.
febr. 26- márc. 2. március 26-30.
5 nap 145 000 Ft
január 22-26.
febr. 26- márc. 2. március 26-30.
Microsoft SMS 2.0 tanfolyam 2001. I. negyedév 827-28 Accelerated Training for Microsoft SMS Server 2.0
Részletes tematika, információ: Synergon Education, 1139 Budapest, Váci út 99. Telefon: 288-7040, fax: 288-7041, e-mail:
[email protected], Internet: www.synedu.hu
w w w. m a g a s y n . h u
MAGASYN
2000/TÉL
25
K o r t á r s
G a l é r i a
A festő kalandja
rolt meg és újított föl egy parasztházat, amely mára első számú otthonává, műteremmé nőtt. Ami rendjén is van, hiszen mondtuk: a festő dolga, hogy fessen. Természetesen, Szilárdi Béla fest. Ám az utóbbi időben megismerkedett a számítógéppel, a különböző festő-programokkal, mi több, annak lehetőségével, hogy kifejezetten saját programot alakítson ki. Nagy a csábítás, valójában kiszámíthatatlan a kaland kimenetele, azonban addig is, amíg vonzásban van, képeket óhajt létrehozni. Egészen pontosan: Szilárdi-képeket. Tudjuk, hogy szinte a számítógép létrejötte pillanatában akadtak olyan elképzelések, amelyek annak művészeti alkalmazásával próbálkoztak — mintegy a jövő művészetét látva benne. A számítógépes grafika, a számítógépes költemény, a kettő variálása az úgynevezett vizuális költészetben, a repetitív zene
Fölöttébb egyszerűnek tetsző megállapítás: a festő dolga, hogy fessen. Végül is erre tette föl az életét, valószínűleg ehhez is ért a legjobban. Szilárdi Béla festő, tehát az a dolga, hogy fessen. Ezt ő pontosan tudja, jó ideje ezt műveli. A festészet — tudjuk — nem eredeti professziója, mintegy két évtizede azonban szinte kizárólag ezzel foglalkozik. 1971-ben ugyan a Ferencvárosban még fénykép kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, sőt, 1974ben szabadfoglalkozású fotográfusként állított ki a saarbrückeni pedagógiai főiskolán. Akkor éppen a Saarbrücker Zeitung című lapnak dolgozott fényképészként. De még mindig nem vagyunk az eredeti fog-
26
MAGASYN
2000/TÉL
lalkozásánál, hiszen korábban Magyarországon zenészként, zeneszerzőként kereste kenyerét. A hetvenes évek elején az akkori Német Szövetségi Köztársaságba költözött (akkor úgy mondták: disszidált), ahol hasznosította zenetanári diplomáját is eleinte, de — mint már láttuk — a fényképezés szintén érdekelte, majd — talán gyerekkori ábrándjaihoz visszakapcsolva — grafikával, később festészettel kezdett foglalkozni. 1976-ban költözött át Münchenbe, ott már a grafika, az illusztráció is jelentős szerepet kapott életében. Erre az időszakra esnek szisztematikus festőtanulmányai, amelyek nyomán hivatalosan is festőművésszé avanzsál, nem sokkal később pedig tagja lesz a Bajor Képzőművészek Szövetségének. Különös módon a német kritika mind a fotográfusra, mind a festőre igen hamar fölfigyel; rangos szakemberek méltatják munkásságát, amelyet újabb kiállítások mutatnak be. Csoportos és egyéni kiállítások egész sora, amelyek aztán a kilencvenes évek közepétől rendszeres magyarországi kiállításokkal gyarapodnak. Ettől az időtől kezdve ugyanis jobbára ismét Magyarországon él, egy kis Vas megyei faluban, Gutaházán vásá-
kezdeményei mind-mind végigfutottak az első használható számítógépeken, ma pedig, a PC-k korában a művészet szinte kínálkozik úgyszólván minden fölhasználó számára. Még csak meghökkenést sem okoz, hogy a komolyabb építészeti irodák ma már számítógépen terveznek, hiszen ragyogó térbe fordító programok állnak rendelkezésükre, az ipari formatervezők
w w w. m a g a s y n . h u
K o r t á r s
G a l é r i a
amelyek aztán az eljövendő festmény alapját képezik. Ebben az esetben az ecset és a festék szerepe az életre lehelést kínálja; kézjegy, pasztózusság stb. adja ki majd a fölismerés markáns jegyeit. Kényelmesnek tetsző képkészítés, gazdaságos is, mindöszsze azok a képek készülnek el, amelyek a nyomtatott vázlat láttán eredménnyel kecsegtetnek.
hasonlóképpen, a könyvművészek szintúgy, és a textilesek is szívesen dolgozzák ki mintáikat ennek a közhasznú, modern eszköznek a segítségével. Mégis, a festő vállalkozását egy kicsit kalandnak tekintjük minden esetben (nem Szilárdi persze az egyetlen, aki ezzel próbálkozik), már csak amiatt is, hogy ezt a művészetet a szabad formálás egyértelmű példájának tartjuk. (Csak a kuriózum kedvéért jegyezzük meg, hogy már akadt olyan példa is, amikor a szabad formálás művésze éppenséggel a számítógépet kívánta utánozni, és hozott létre olyan művet — plasztikáról van szó —, amely meg is tévesztett csaknem mindenkit.) Tehát, ha a festő az ecsetet és a festéket számítógépre és programra váltja, látszólag a szabad formálás lehetőségét adja föl. Vagy ha mégsem, hát a véletlennek teszi ki magát. Ugyanakkor tudjuk, a számítógépben nemigen létezik véletlen, ott a program irányából — végső fokon — minden meghatározott. Másfelől azt sem szabad elhallgatnunk, hogy Szilárdi expresszív festészete mind a formálásban (tehát, hogy éppen figurális vagy elvontabb), mind a színhasználatban hagyatkozik bizonyos véletlen mozzanatokra is, amelyek viszont benső, mondhatni: lelki gerjesztésű esetlegességek, éppen a kifejezés mindenhatósága jegyében. Ezek — úgy tetszik — összetartó vektorok; eredőjük a számítógépes festmény (grafika? — hiszen még a megnevezés is bizonytalan).
Azaz: a gép segédeszköz. És az is, amit létrehoz. Szilárdi azonban önálló, műfajba illeszthető képeket óhajt készíteni a számítógép, a program és a nyomtató segedelmével. Olyan műveket, amelyek a megfelelő műveletek lezárása után már csupán a paszpartut és a keretet várják, hiszen pontosan tartalmazzák azt a festői gondolatot és szándékot, amely alkotójukat létrehozásukra mozdította, és valóban festői gondolatot és szándékot hordoznak. Mondhatnám úgy: a nyomtatott kép végtermék, az árunak a végső formája. Esztétikai formája, hogy szigorítsunk a megfogalmazáson. Ezt a kalandot két évtizedes festői praxis után egy hatvan esztendős művész csinál-
ja végig — fölöttébb visszafogottan, fegyelmezetten, mint aki tisztában van vele: a számítógépes alkotás alighanem szigorúbb alkotói erkölcsöt követel, mint a hagyományos technikák bármelyike. Azt mindenképpen, hogy látszódjék, evidens legyen: ezek egytől egyig festői művek. F.L.
Lehetne csupán a praktikumot látni ebben a számítógép-használatban. Vagyis azt, hogy a festő a gép segítségével voltaképpen vázlatokat készít és próbál ki, w w w. m a g a s y n . h u
MAGASYN
2000/TÉL
27
S z a b a d i d ő
Hol itt a buli? Álljon itt mindjárt egy személyes vallomás: amikor közel egy évtizedes kihagyás után újra rábeszélt egy barátom, hogy két deszkával a talpamon nekivágjak a havas lejtőknek, elbizonytalanodtam. Biztos, hogy kell ez nekem? Mit is szerettem én ebben a sportban, ahol se kapu, se labda — és ráadásul még hideg is van? Hol itt a buli? Mert volt, arra biztosan emlékeztem, de mi is, mi is? Ráadásul a láthatóan szakmabéli sportbolti eladó még jobban elbizonytalanított: olyan kötést kértem ugyanis, amit bottal lenyomva is ki lehet oldani, mire ő közölte, hogy az igazi síelő le tud hajolni a kötésig, bottal csak az szurkálja, aki sörözni jár a sípályára… Néhány nappal később, és pár száz kilométerrel távolabb azután kételyektől gyötörve, leforrázva és azért biztos, ami biztos, bottal könnyen oldható kötéssel felszerelve szemléltem a „szakadékot”, amit le kellett küzdenem. Szerencsére a szakadék
később lankás kék lejtővé szelídült — és ismét ráéreztem a síelés ízére: gólt rúgni ugyan itt tényleg nem lehet, de az erdei felvonók csendje, a hegytetőkről előtáruló szikrázó fehér panoráma és nem utolsó sorban a lécek nyomán felcsapó porhó élménye leírhatatlan. A kötés kioldása már nem okoz gondot bot nélkül sem — de a síboltos dehonesztáló megjegyzése még mindig itt motoszkál a fejemben. Sörözni a sípályán? Igaza van, ez nem sportemberhez való móka, a sört meghagyom a nyári forróság idejére. De a forralt bort vagy az ír kávét ugyan miért hagynám ki!? Nem bánom, letettem arról, hogy Tomba örökébe lépjek. Nem száguldozom a pályán liftindulástól sötétedésig, öregurasan be-beülök valamelyik pályaszéli büfébe melegedni és megtárgyalni a társaság tagjaival, hogy ki hányszor és hogyan száguldott le a legnehezebb piros pályán, amit biztosan rosszul nyomtattak a térképen, mert annak feketének kellene lennie… Jót mulattunk egy barátunkon, aki egyik évben kezdőként csatlakozva a csapathoz, semmit sem bízott a véletlenre: nemcsak síszerelést vásárolt, de még egyéves szövetségi tagságot is kiváltott. Lelkesedése már az első napon megcsappant, a harmadik naptól pedig jobbára napozással és forraltborozással töltötte az idejét, kiérdemelve a Síszövetség tiszteletbeli tagja címet. Mint ahogyan akkor is előre edzettük rekeszizmainkat, amikor egy másik barátunk csatlakozott a csapathoz, mondván, „ő tud síelni, csak még nem próbálta”, és különben is végigrágta magát a „Hétvégi síiskola” című könyvön, és videokazettán is végignézett és — gyakorolt egy szárazedzést. Ám ez a káröröm korai volt — ba-
28
MAGASYN
2000/TÉL
rátunk tényleg tehetségesnek bizonyult, és egy hét elteltével, már alig győztünk utána eredni a pályán. Vége-hossza nincs a vidám síelős sztoriknak. Lám, hamar rájöttem újra, hol itt a buli. Javaslom Önöknek is, kóstoljanak bele, amilyen gyakran tehetik. Az egészet még megfűszerezi az az érzés, hogy egykét hétre távol maradhatunk a nyüzsgő IT-világtól, sőt, jobb helyeken még a mobiltelefon térereje sem bírja szusszal! Ha Önök is ilyen áldott síparadicsomra bukkannának, kérem, osszák meg velünk a titkot. A.K.
w w w. m a g a s y n . h u
R ó l u n k
A három társaság — a Compaq, a Montana és a Synergon — alkotta konzorcium nyerte meg az Országos Rendőr-főkapitányság 3 milliárd forintos közbeszerzési tenderét. A megrendelés a bűnüldöző munka hatékony támogatásához szükséges informatikai eszközök amortizációs cseréjének első szakaszát jelenti, amelyet a következő két évben két hasonló követ. Az ORFK most 6000 — a rendőrség elvárásainak megfelelően Skóciában egyedileg gyártott — Compaq munkaállomást és mintegy 3000 lézer nyomtatót vásárol a rendőrőrsök számára. A berendezésekhez hároméves kiemelt rendelkezésre állási szolgáltatás társul. A projektet a Magyar Külkereskedelmi Bank finanszírozza, s a bevételen a Synergon és a Montana 50-50 százalékban osztozik majd. Bank és Tőzsde, 2000. 09. 15. Október elsejétől a Synergon új vezérigazgatója Antal József, aki eddig a műszaki és adminisztratív területekért felelős vezérigazgató-helyettesként tevékenykedett. A társaság igazgatósága az ügyvezető testülettel egyetértésben választotta meg az új vezérigazgatót, figyelemmel arra, hogy a Synergon működésének a szempontjából fontosnak tartja a döntéshozó stratégiai és az operatív cégvezetési feladatok markáns szétválasztását. Prím Online, 2000. 09. 29. Compaq Magyarország has been selected as the main contractor to convert the Southern Compound of the new ELTE university campus in South Buda to an intelligent network of buildings, the company announced. Other contractors in the Ft 1 billion project include Synergon, Avaya, Scadasys and Schneider Electronic. The objective of the project is to create an integrated supervisory data and control system in the 11-building compound. The contractors will also install a standard, 6,000-end-point local network using Cisco equipment on ATM platforms and a telephone network based on an Avaya sub-exchange. Hungary A.M., October 6, 2000 A Synergon Informatika Rt.-t is tartalmazó vállalkozói csoport nyerte azt pályázatot, amit a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt-nél és a hozzá tartozó társaságoknál egy egységes, SAP alapú vállalat-
w w w. m a g a s y n . h u
irányítási rendszer bevezetésére írtak ki. A szerződés mintegy 900 millió forintos beruházásról szól. A 900 millió forintos beruházással megvalósítandó projekt első lépcsőjében az MVM holding SAP rendszerének vízióját, valamint a Paksi Atomerőmű Rt. SAP R/3 rendszerének bevezetését kell elvégezni. Ezután az MVM jelenlegi SAP rendszerének továbbfejlesztése és a vállalatcsoport többi társaságánál történő bevezetés történik meg. A pályázaton nyertes konzorciumnak a Synergonon kívül tagja még a KPMG Hungária Kft. és az egész vállalkozói csoport élén álló Procont Projekt-vezetési és Controlling Tanácsadó Kft. Magyar Hírlap, 2000. 10. 07. A Corinthia Aquincum Hotelben szeptember 6-án, sajtótájékoztató keretében jelentette be a Door Training Kft. és a Synergon Informatika Rt. együttműködését az e-learning területén. A vállalatok legnagyobb értéke a humán erőforrás. A vezetők és a munkatársak számára alapvető feltétel, hogy tudásukat folyamatosan frissítsék, megújítsák, vagy éppen új ismeretekkel gyarapítsák önképzés vagy vállalati tréningek formájában. Ezen igényekből kiindulva a közép-európai régió vezető cége, a Door Training Kft. és az informatikai oktatási szolgáltatásairól is ismert Synergon Informatikai Rt. ötvözte a hagyományos képzési módszereket az elektronikus oktatás legújabb technológiáival, amely az ügyfél igényeiből kiindulva költséghatékonyabb és időtakarékosabb megoldást jelent. PC World, 2000. október A tendenciák egyébként nem változtak az informatikai piacon, bíztató a Synergon számára, hogy újabb nagy projektek kerültek kiírásra. Az előző negyedévben bejelentett 10 kiírt nagy projektből 4-et megnyert a társaság, 2 tender eredményhirdetése még hátravan. Az akvizíciók tekintetében Csehországban és Romániában folynak a tárgyalások. Horvátországban már pozitív fejleményekről tud beszámolni a cég, a Span két tendert is elnyert a Synergon szakmai támogatásával. Portfólió, 2000. 11. 08. A társaság árbevétele 16 százalékos növekedéssel 9,564 milliárd forintra emelke-
í r t á k
dett a tavalyi azonos időszakban elért 8,259 milliárd forintról. Az árbevétel 41 százalékát távközlési cégektől érkezett megrendelések adták. A rendszerintegrátor az első kilenc hónapban 179 millió forintos adózás utáni veszteséget ért el, ami 158 százalékos csökkenés a bázis-időszakhoz viszonyítva. A rendszerintegrátor éves árbevételének döntő részét a negyedik negyedévben realizálja. Napi Gazdaság, 2000. 11. 09. A Synergonnál a harmadik negyedév végétől megkezdték a profiltisztítást, és azokra a területekre összpontosítanak, ahol a piac első 3 szereplője között lehetnek. Az októberben bejelentett 10 százalékos létszámcsökkentés 80 százalékát már végrehajtották. Az elnök — Gyurós Tibor — elmondása szerint a negatívumok (eredmény, tőzsde) semmit sem változtatnak az akvizíciós terveken. Dunainvest Tőzsdeügynökség Rt. — napi riport, 2000. 11. 09. A Synergon tíz évre szóló keretszerződést kötött a Vivendi TelecomHungary-val, országos multiservice hálózatnak a kiépítésére. Az idei évben 800 millió forintos árbevételhez juthat a szerződés kapcsán a cég, míg az első 12 hónapban 1,5 milliárd forintra rúghat a Synergont illető összeg. A Synergon a Cisco eszközeinek segítségével igyekszik felépíteni a nagy sávszélességű gerinchálózatot, mely alkalmas lesz adat, hang és képtovábbításra, illetve IP, VoIP és ADSL technológiák kezelésére egyaránt. Index.hu, 2000. 11. 23. A Synergon Informatika Rt. megállapodást írt alá a cseh Infinity rendszerintegrátorral — jelentette be tegnap sajtóközleményében a magyar társaság. A Synergon 50 százalék plusz 1 szavazatos többséget szerez, részben alaptőke emeléssel, részben pedig meglévő részvények vásárlásával. A tranzakciót saját forrásból finanszírozzák. Az 1992-ben alakult Infinity 150 munkatársat foglalkoztat, tavalyi árbevétel 604 millió koronát (4,65 milliárd forint), adozás előtti eredménye pedig 32 millió koronát (247millió forint) tett ki. Idén 800 millió koronás (6 milliárd forint) árbevételt várnak a társaságtól. Napi Gazdaság, 2000. 11. 29.
MAGASYN
2000/TÉL
29
A b s t r a c t of distributed computer systems. Many believe that the GRID technology will fundamentally change the sharing of computing capacities through the internet, just as the World Wide Web has changed the world by sharing information through the internet. THE REGULATION OF ELECTRONIC SIGNATURES AND ELECTRONIC DOCUMENTS
THE SUCCESS OF THE ACADEMIC COMPUTER NETWORK More than a decade ago, at the dawn of the Internet, a national program (initially called IIF, now NIIF) was started in Hungary with the goal to create an advanced infrastructure supporting the work of teachers and professors at higher education institutions as well as the staffs of libraries and other public collections. Initially, the system provided only e-mail functionality. With the growth of the internet, this network soon became purely internet-based, and has been developing at an exponential rate by practically all metrics during the past few years. With an overall throughput of 3.5 Gbps it currently serves some 400 thousand users. The major nodes connect to the backbone through 155 or 34 Mbps links. These features make it unique throughout Europe. Simultaneously with continuous network development, next generation projects are being started in quick succession. The NIIF Technical Council has compiled a project list that includes, among others, digital library systems, the handling of electronics signatures, a network-based cash system, the indexing of network information, IP telephony, videoconferencing, and distributed supercomputer applications. By the end of this year, the NIIF will install a high performance Sun Ultra Enterprise 100000 server with 96 UltraSparc processors and 32 GB RAM. This configuration has earned its place on the prestigious list of the world's top 500 supercomputers. This computer is expected to become the basis for the so-called GRID project that will enable Hungarian researchers to enter one of the internationally hottest research areas in the field
30
MAGASYN
2000/TÉL
The fast growth of the internet opened numerous opportunities for extending ecommerce. Internet use has a high potential not only in the economy but also, in the citizen-state relationship, in the proceedings of authorities and courts as well as in communication in the public law sector. However, these opportunities can only be exploited once a legal framework is put in place that regulates electronic communication based on the requirements of legal security. This regulation must extend to practically all areas of legislation. The article explores the fundamental regulatory principles of legally binding electronic signatures and documents that form the foundation of electronic communication. SAP AT THE ADMINISTRATION The Center for Agricultural Intervention (AIK) has been established to (a) organize and control the agricultural market (e.g. support buying), and (b) execute the tasks of the agricultural support system (e.g. agricultural subsidies, support granted by the EU) that fall within the responsibilities the Ministry for Agriculture and Regional Development (FVM). In order to fully perform these tasks, AIK and FVM jointly suggested the deployment of an integrated ERP system that would allow the management and control of payments in line with EU requirements. Accordingly, a tender invitation was issued at the beginning of this year, won by Synergon with its offer for an SAPbased integrated ERP system worth HUF 40 million. In addition to being the first SAP deployment in the government sector, this project is also unique in that its accounting and settlement functionality is cash flow oriented rather than production-based as is customary with enterprise ERP systems. The system must also meet some added
requirements imposed by the state budget. SAP Hungary has developed a deployment methodology for implementing this cash flow oriented approach. As this methodology did not initially cover all aspects, the problem was solved in cooperation with Synergon in the planning phase of the AIK concept. BRUTUS AND E-BUSINESS An American oil company was sentenced to pay heavy compensation to its female employees who started legal action against the company because one of its employees downloaded pornographic material from the internet. Since the oil company did not have an internet use policy, it could not disclaim responsibility and had to pay. Recently a state agency found itself in a similar situation. It was lucky because it only had to re-employ the sacked employee and pay his lost wages. Such cases could be cited ad infinitum. What can we do to avoid such situations? Above all, we must be proactive. Appropriate steps must be taken to control the processes, evaluate the risks, and prepare for their elimination. All this must be complemented by efficient communication, appropriate incentives, and training. All a company needs to ride the information superhighway safely is some competent professionals, a sound policy, and a motivated and trained staff. If it follows this advice, it can avoid asking sadly: "You too, Brutus?". WHO KNOWS? Who knows the exact size of the Hungarian IT market, including black market sales? How much is the added value produced in the IT industry? And how much VAT does it produce? What would be the effect of reducing VAT — high by international standards — on the state budget, and on the efficiency of the industries (schools, institutions) purchasing IT products at lower prices? The lack of exact statistical data is a major problem of the IT industry. Two years ago, pursuant to the board decision of the Association of IT Enterprises, the IT Statistics Committee was formed. The work done since then to define the tasks and prepare tendering has shown that the task is an exceptionally large one. w w w. m a g a s y n . h u