Tej-világkongresszus a fogyasztók egészségéért 10. oldal

ORS ­ Z Á ­G O S

F O ­G Y A S Z ­T Ó ­V É ­D E L ­M I

Tud­ni­va­lók - hí­rek - ese­mé­nyek http://www.akontroll.hu Egy szegény kis fogyasztó panaszai 2. oldal

Változó szabályok a földgázpiacon 3. oldal

Partner szolgáltató? 9. oldal

 

Ú J ­S Á G

VIII. év­fo­lyam 8. szám • 2011. október Tej-világkongresszus a fogyasztók egészségéért 10. oldal

Sikeresen zárt a 75. jubileumi OMÉK

A J Á N ­L Ó

Hitelválság egy hiteladós szemével 8. oldal

Főszerepben a kenyér 11. oldal

Az A KONTROLL interjúsorozatában Szatmáry Kristóf bel­ gazdaságért – azon belül a fogyasztóvédelemért – felelős ál­ lamtitkár, Simon Gábor, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizott­sá­ga  elnöke, Zsigó Róbert, a parlamenti bizottság alel­ nöke, Dr. Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ (EFK) magyarországi szervezetének igazgatója nyilatkoztak  a fo­ gyasztóvédelem területét érintő fejlesztési elképzelésekről. Interjút adott lapunknak  Jaquelline Minor, az EB Fogyasztó­ védelmi Főigazgatóság igazgatója, Malcolm Harbour, az EP fogyasztóvédelmi bizottsága elnöke, valamint Mario Sepi, az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága elnöke, akik hangsú­ lyozták, hogy a gazdasági válság által okozott problémák ke­ zelése az Európai Unió erősödő felelősségvállalásával, a tagál­ lamok együttműködésével lehetséges.

Életképes gazdaságokra van szükség

Lépések a lehetőségek tükrében Körkérdés a kormányzat fogyasztóvédelmi terveiről

Fotó: Bud

Nem engedhetjük meg, hogy úgy használjuk a földterületeket, mint az elmúlt időszakban tették elődeink-jelentette ki Ángyán József , a Vidékfejlesz­ tési Minisz­térium parlamenti államtitkára a 75. OMÉK-on

rendezett Föld- és birtokpolitikai fórumon. Az állami földterületek mintegy 80%-át néhány nagy tőkés társaság használja, és ez megengedhetetlen - tette hozzá az államtitkár.

Korlátos erőforrás a föld, az ország területét nem tudjuk növelni. Ezért is világos föld- és birtokpolitikára van szükség hangsúlyozta Ángyán József. A cél az, hogy a meglévő földterület minél több embernek adjon munkát, megélhetést, minél több családot tartson el. A Nemzeti Vidék­stra­tégia a kisés közepes gazdaságokra és azok szövetkezéseire építi a mezőgazdaság jövőjét. Az európai agrármodell is ezt az utat követi-emlékeztetett az államtitkár, majd hozzátette: a Vi­dék­ stratégia társadalmi vitája során széles egyetértés alakult ki a kis- és közepes gazdaságok megerősítésének fontosságáról. Ángyán József hangsúlyozta, hogy az állam nem vonulhat ki a földpiacról, többek között a spekulációk miatt sem. Elkez­

dődött az elképesztő szerződések felülvizsgálata. Tart­ hatatlan, hogy nem egy esetben évtizedekre 2-5 ezer, sőt 8 ezer hektárokat kaptak bérletbe tőkés társaságok 0 forintos „díjért” és több százmillió vagy akár milliárdos nagyságrendű támogatást vettek fel. A fontos intézkedések közül Ángyán József kiemelte, hogy az idén a Nemzeti Földalapkezelő Szer­ ve­zet mintegy 60-80 ezer hektárnyi állami földterületre ír ki haszonbérleti pályázatot és abban a kis- és közepes, valamint a családi gazdaságokat támogatja. Ennek alátámasztására elmondta, hogy a tervek szerint nem hatalmas területekre, hanem 20-30 hektárokra lehet majd jelentkezni. *** Foly­ta­tás a 5. ol­da­lon

Működni kezd a „Civil Mérce” A Társadalmi Unió Elnök­ ségének határozata: rend­ szeres fogyasztói, civil szempontú ajánlást ad többszázezres tagságának. A fogyasztóvédelem a társadalom egészének sorsára ható közügy. A Társadalmi Unió tagszövetségeinek több mint hatszázezer fős tagsága, valamint az ő családjaik és a velük kapcsolatban állók naponta költik el a pénzüket üzletekben, áruházakban, bevásárlóközpontok bérlőinél, multinacionális cégek egysé-

geinél, szórakozóhelyeken, s persze bankoknál, pénzintézeteknél, szolgáltatóknál is. Ez a többszázezer ember, a pénzt-hozó, ügyfelet megillető megbecsülésre tartana igényt, de ezt nem mindenhol és nem mindig kapják meg, nem mindenhol és nem mindig tekintik őket egyenrangú piaci partnernek. A Társadalmi Unió tagszövetségei a tagságaik érdekképviseletére vállalkoztak, alapszabályaikban erre kötelezték el magukat. Ebbe beletartozik a fogyasztóvédelem

is. Ezért, a Társadalmi Unió Elnöksége elhatározta, hogy a hatósági fogyasztóvédelemtől függetlenül, de annak kiegészítésére, megkezdi a piaci partnerek civil mérce szerinti felmérését. Figyelünk a beérkezett és beérkező jelzésekre, ahol van fogadókészség, felajánljuk mediá­tori közreműködésünket a felvetődő problémák „házon belül” elintézésére, s tagszövet­ ségeink tagságának rend­ szeresen ajánlást adunk a civil szempontból ajánlha­ tó, avagy az elkerülendő he­

lyekről. Az ajánlást, a tájékoztatás eszközeit is használva eljuttatjuk tagságunkhoz A Piac, csak s mindkét oldalon lévő résztevők egyetértésével, egymás érdekeinek elismerésével és tiszteletben tartásával működhet jól. A Társa­dalmi Unió a „Civil Mérce” megvalósításával a piaci résztvevők közötti egyensúly helyreállítását, a Piacnak a közös érdeken alapuló jó működését kívánja szolgálni. A Társadalmi Unió Elnöksége

A Nemzet­gaz­dasági Minisztérium (NGM) illetékes főosztályve­ zetőjét, dr. Kohuth Viktort, és dr. Mozolai Móni­ka fogyasztóvé­ delmi osztályvezetőt kérdeztük meg a „Magyarország IV. középtá­ vú (2011-2014) Fogyasztóvédelmi Politikája” címmel júniusban tartott konferencián, előadásukban elhangzott fejlesztési ter­ vekről, megtett lépésekről és a fogyasztóvédelemhez fűződő sze­ mélyes viszonyukról, „átlagfogyasztóként” megszerzett tapasz­ talataikról… Dr. Kohuth Viktor, a Nemzet­ nak tartottam a fogyasztóbarát gazdasági Minisztérium fo­ embléma és a pozitív vállalkozói gyasztóvédelemért felelős fő­ lista bevezetését. Ezen intézkeosztályvezetője a júniusi konfe- déseket tartalmazza Magyar­ rencián még a Budapesti Ke­ ország IV. középtávú fogyasztó­ reskedelmi és Iparkamara kép- védelmi politikájának megvalóviseletében tartott előadást, ahol sítására irányuló, 2011-2014 köfőként a vállalkozások szerepét zötti időszakra szóló feladatterv vázolta fel a fogyasztóvédelem- is, amely végrehajtásához szükben. Bemutatta, hogy a vállalko- séges kormányzati intézkedézói oldal hogyan látja a fogyasz- sekről szóló előterjesztés előkészítése folyamatban van. Eb­ben az anyagban külön rész foglalkozik az állami fogyasztóvédelem szereplőivel és prioritásaival. - A Fogyasz­tó­ védelmi Osztály egyik feladata kidolgozni a fogyasztási cikkek piacfelügyele­t é­ nek stratégiáját, az intézményrendszer fejlesztési irányait, fo­ gyasz­t ó­v é­d e­l em­ mel kapcsolatos tóvédelmet. Kifejtette: a kamara szakpolitikai irányokat… Mi­ jó és célravezető iránynak tartja lyen cselekvési és szakmai proga „fogyasztóbarát” embléma és a ramok készültek mindezekre? „pozitív vállalkozói lista” beve A magas szin­tű fogyasztó­ zetését, amelynek alapvető ele- védelem biztosítása érdekében me a vállalkozói körrel való fo- szükség van az erős, jól műkö­dő lyamatos együttműködés, a kri- állami fogyasztóvédelmi hatótériumrendszer kidolgozásában sággal a határozott állami fel­ való részvétel, majd az abban lépésre és szerepvállalásra, foglaltak szerinti működés fo- továbbá az arányos és követkelyamatos monitorozása… zetes szankcionálási gyakorlat - Főosztályvezetőként ugyan­ bevezetésére a fogyasztóvédelezeket tartja fontosnak? Mi mi hatóság eljárásai során. A fokap prioritást a felsoroltak kö­ gyasztói közérzet javítása érdezül, és milyen lépéseket tesznek kében törekedni kell a mainál a megvalósítására? erősebb, tudatosabb fogyasztói - Főosztályvezetőként és ka- magatartás elősegítésére. marai képviselőként is fontosFoly­ta­tás a 7. ol­da­lon

Fo­gyasz­tó­ként ért sé­rel­me­it, pa­na­sza­it il­le­tő­en ke­res­se fel hon­la­pun­kat: www.akontroll.hu • Kér­dé­se­i­re szak­jo­gá­szunk vá­la­szol.

2

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

Európai Uniós honlap a fogyasztókért

Hasznos ismeretek egy helyen Gyorsan változó, fogyasztói társadalomban élünk, mivel a fogyasztás mindennapjaink fontos része. Századunkban megváltoztak a fogyasztói szokások: egy helyen, akár egy egész hétre kényelme­ sen beszerezzük a lehetőleg olcsó, gyorsan, kényelmesen elkészíthető, nem romló, tetszetős, előre csomagolt élelmiszereket, akár családi programként. Bár­ mikor bármit megvehetünk, az idénygyümölcsök helyett akár télen is ehetünk epret, vagy szőlőt. Interneten rendelünk mosógépet, koncertjegyet, bútort, utazást, különféle szolgáltatásokat és bankkártyával is fizetünk készpénz helyett. Egyre növekszik azok szá­ ma, akik a „Vásárolj most, fizess később!” csapdájában vergődve adósodtak el. Pár évtizeddel ez előtt, a választék áttekinthető és szűkös volt, napjainkban az árukínálat, s azok reklámja, marketingje zavarba ejtően bőséges, a minőség is széles skálán mozog. Ez egyrészt a választás lehetőségét nyújtja, másrészt azonban számos kockázattal is kell számolnia a fogyasztónak, aki nehezen igazodik el az egyre kifinomultabb és meggyőzőbb reklámokból érkező információk özönében. Már felmérni sem tudja, hogy valójában mi az, amire tényleg szüksége van. A termelőknek akkor is értékesíteniük kell árujukat, ha a piac telített. Ezért arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy cseréljék le meglévő javaikat. A fogyasztó, a felgyorsult élettempójú világban, gyakran idő hiányában sem gondolja át a vásárlását. Egyszóval, nem könnyű manapság jól tájékozott, tudatos és felelős fogyasztónak lennünk. Ahhoz, hogy megfelelő ismere­ tekkel, képességekkel és készsé­ gekkel rendelkezzünk, egy in­ ternetes portál, a www.dolceta. eu nyújt megbízható és napra­ kész segítséget, amelyet az Európai Bizottság kezdeménye­ zése hívott életre és magyar nyelven is elérhető. Nem csak a fogyasztók kapnak hasznos információkat, hanem profitálhatnak a honlapon található ismeretekből a vállalkozások, a nonprofit szervezetek, és azok a tanárok is, akik ezeket az ismereteket átadják di-

ákjaiknak. Nagyon is fontos, mivel, már a gyerekeket is érzéken�nyé lehet tenni arra, hogy felelős fogyasztóként viselkedjenek, vagyis felismerjék és mérlegeljék saját fogyasztásuk családi, társadalmi vagy akár globális következményeit. Egyszerű, hétköznapi döntéseken is sok múlik: autóval, vagy busszal utazzunk? Viszünk-e a bevásárláshoz vászonszatyrot, vagy kérünk a boltban műanyagot? Szelektíven gyűjtjük-e a háztartási hulladékot, vagy sem? Piacon, a sarki kis boltban, vagy bevásárlóközpontban szerezzük be a napi élelmiszereket? És így tovább… A tanárok a honlapon inte­ raktív oktatási anyagokat talál­ nak, különböző oktatási anyagokkal, óratervekkel, fogalommagyarázatokkal. A portálon való böngészést kulcsszavas keresők, szójegyzékek, link-ajánlások segítik. A fogyasztóknak szóló informá­ ciók jól áttekinthető honlapon a négy témakörbe csoportosítva láthatók,- olvashatók. A fogyasztói jogok ismertetésében megtalálhatók az adásvételi szerződéssel kapcsolatos tudnivalók: mire kell vigyázni, ha Interneten (azaz, távkereskedelemben) rendelünk bútort, koncertjegyet, utazást, mosógépet, könyvet stb., és mit tehetünk, ha nem kapjuk meg az árut, vagy nem olyan, mint amit így rendeltünk. Mit kell tudni a személyes ada­ taink védelmével kapcsolatban, hiszen a szolgáltató honlapján a vásárlás előtt rendszerint előzetesen regisztrálnunk kell adatainkkal. A szolgáltatások témaköre a háztartási energia, a postai, mobilés internet szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói tudnivalókat tartalmazza, míg a termék- és szolgáltatás-biztonság fejezet egyebek között, az egészségre ártalmas termékekre, hamisítványokra hívja fel a figyelmet, az epernek látszó illatos iskolai radírtól kezdve a játék formájú öngyújtóig. A negyedik témakör a fenn­ tartható fogyasztással foglalko­ zik. Nem érdemes átsiklani felette, mert pénztárcánk is bánja, ha nem energiatakarékos az otthonunk, és akkor is autóval közlekedünk, ha vonattal is megtehetnénk…  Szádvári Lídia

mölcsöt, mert abban van a vitamin. Na, lássuk csak! Ezek az éretlen, kőkemény, ízetlen, piros kis billiárdgolyók nem is emlékeztetnek az ifjúkorom csodálatos ízű, édes, lédús, gerezdes paradicsomaira, a körték, őszibarackok is kőkemények, éretlenek, ízetlenek. Eltűnődöm. Vajon mennyi vita­ min lehet az éretlen gyümölcs­ ben? És ezek a puffasztott hagy­ mák és puffasztott zellerek sem igyekeznek elnyerni a bizalma­ mat. Nincs már édes, piros, puha magyar paradicsom, paprika sem, de van helyette rágós, kemény, pritaminnak nevezett paprika utánzat. Szomorú vagyok. Akkor valami ital? Leemelem a polcról kedvencemet, a szekszárdi vöröset. Azt mondta a háziorvosom, az én koromban már napi egy pohárkától javul a vérkeringésem, az emésztésem és a hajam is ki fog nőni. Viszont olvasom egy orvosi rovatban; a vörösborban lévő csersav felelős a függőség kialakulásáért. Alkoholizmus? Májzsugor? Soha! Sört inkább? Mondják nekem a tévében, mennyi értékes tápanyag van a sörben. Egy másik szakember egy másik csatornán arról

próbál meggyőzni, a sör hizlal és tönkreteszi a vesét. Olyan okos­ nak látszik mind a kettő! De van más is, hiszen hegyek­ ben állnak a cukrozott, szénsa­ vas üdítők a polcokon. Még jó, hogy megírták nekem, ilyeneket nehogy fogyasszak, mert az ki­ kezdi a belső szerkezetemet. Ásványvíz! Ez az! Ezzel nem lehet baj, mert mondták is, írták is, mennyi féle ásvány hiányzik a szervezetemből, amit felétlen pótolnom kell. Ám a fogorvosom szerint nem győzik az óta levakarászni a sok fogkövet az ásványvizet fogyasztók rágószerveiről, ráadásul a sok ásvány lerakódik a szervezetben az évtizedek alatt. Érszűkület, ízületi gyulladás, meg a satöbbi fenyegetne! Üres bevásárlókocsival, csüg­ gedten jövök ki az áruházból, és azon kesergek, jaj de nehéz tu­ datos vásárlónak lenni! Viszont éhes vagyok. Most itt legelek a réten, a homlokomon megjelent két kis dudor jelzi, rövidesen talán szarvaim is lesznek, már egy kicsit kérődzni is tudok, de arra gondolok, végre egészségesen étkezem! Tóth I. Gábor

Egy szegény kis fogyasztó panaszai Olvasom az újságot. Na, néz­ zük csak, mi van itt az ötödik oldalon. Jaj! Itt azt írja az újság, hogy a világért ne egyek tésztát, mert abban van az a galád szénhid­ rát, ami az emberiség megron­ tója. Fehér kenyeret se! Fehér zsömlét se, mert az, maga a lassú kínhalál! Egyem a teljes kiőrlésűt, mert intelligens ember csak ilyet vásárol. Igaz, hogy ennek a kiőrlésűnek a színe és az íze is leginkább a csizmatalpra emlékeztet, de az aztán olyan, de olyan egészséges, amire nincs is kifejezés a magyar nyelvben. Száz évig fogok élni, ha ilyennel táplálom magamat! Na jó, de a tévében meg azt mondja egy pékműhely tulajdonosa, hogy a magyar konyha remekeihez az illatos, omlós, fehér kenyér az igazi. Az őseink is ezt ették, mégse pusztultak ki. És nagyon mosolyog hozzá! Kedves ember! Az áruházban, halomban áll a bumfordi fehér zsemle, de nincs rá írva, hogy milyen méreg van benne, viszik is a népek rendesen. Szegények! Ha tudnák! A homlokomat törölgetem, teljesen elbizonytalankodtam, most

akkor lehet, vagy nem lehet? Mert kérem, én egészségesen akarok étkezni! Valami húsáru is kellene a hétvégére. Igenám, de azt olvas­ tam az újságban, hogy aki húst eszik, annak a húsban lévő am­ móniasav lerakódik az izületei­ ben és rövidesen a köszvény kí­ nozza halálra a szerencsétlent. Többek között ezért üvöltenek a farkasok a hómezőkön. Szörnyű! De tényleg, ez van a cikkben, amivel engem akar megóvni a cikk írója, nehogy a hómezőkön kelljen üvöltenem. Aranyos tőle! Felvágottat se lehet, bár igen nyálcsorgató tévéreklámok csábítanak, viszont tudatos vásárló­ ként már tudom, ezeket tele­ nyomják színezékekkel és ízfokozókkal. Bioparizer, meg ugyebár nem létezik. Gyerünk tovább! Aztán itt van a mangalica sztori! Még emlékszem, amikor néhány évtizeddel ezelőtt eze­ ket a göndörszőrű röfiket a dol­ gozó nép legnagyobb ellenségé­ nek tekintették. Csak úgy, egyik napról a másikra. Irtsuk ki! Ma pedig, arról szólnak és írnak a nagy tudásúak, hogy a mangali­

ca húsánál és zsírjánál nincs egészségesebb a Földön! Kérem én tájékozott fogyasztó szeret­ nék lenni! De akkor most ve­ gyem és egyem, vagy ne? Egyébként azt is olvastam az újságban, hogy négy olyan vita­ min is létezik, ami csak zsírsej­ tek fogyasztásából szívódik fel a szervezetemben. Még meg is nevezték ezeket! Ha ez igaz, akkor az összes növényevő embertár­ sam hamarosan vitaminhiány miatt fog az örök vadászmezők­ re költözni? Szólni kellene ne­ kik! Rendben, hallgatok az újság­ ra, nem veszek disznóhúst, mert azt írják, egyek csirkét. Azonban felvetődik egy kérdés! Mennyire tekinthető csirkének az a csirkeszabású tollas élőlény, amelyik egy rajzlapnyi területen élte le rövidke életét, a Napot és a baromfiudvart sose látta? Továbbá táppal táplálták, hogy a húsa olyan száraz és ízetlen legyen, mint a faforgács. Talán valami készételt ve­ gyek? Konzervet? Na, még csak az kellene! A tartósítószerektől és a benne lévő ki tudja milyen ve­ szélyes vegyszerektől hemzsegő

lecsókonzervtől valószínűleg le is fordulnék a konyhaszékről! Pedig a konzerv gyártók mást mondanak, csak én meg nem tudom, ki­ nek higgyek? Esetleg néhány tejtermék? Már gyermekkoromban úgy tanul­ tam, a tej élet, erő egészség! Az igazi tej biztosan. De ez a ma kapható, dobozos, vízzel hígí­ tott tejpor a tartósítószereivel? Nem, inkább egy finom epres joghurt, mert attól fog kicsattanni az egészségem! Most jut eszembe az a jó cikk, a KONTROLL-ból, amiben azt olvastam, nincs annyi eper a világon, mint amennyi eperjoghurt készül. Tehát az eperízt szintetikusan állítják elő? Ez igaz? Lehet, hogy még a rettegett guárgumi is van benne? Nem! Eperjoghurtot ne! Igen, ideírta a feleségem a cédulára, vegyek vajat is. Még szerencse, hogy annyi mindent elolvasok és tudom, hogy ez egy állati termék a szabadgyökeivel, de különben is a plafonig emelné a koleszterin szintemet. Sajná­ lom is nagyon a hollandokat a koleszterin szintjük miatt! Minden sajtóorgánum arra buzdít, egyek több zöldséget, gyü-

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

http://www.akontroll.hu

3

A kikapcsolás rendje 2011. július 1-jét követően

Levél az Old ODE Egyesülettől

Változó szabályok a földgázpiacon II. rész

Milyen feltételekkel jogosult szolgáltatónk a földgázellátásból történő kikapcsolásunkat kezdeményezni? Mire kell odafigyel­ nünk annak érdekében, hogy ez elkerülhető legyen? Mit tehe­ tünk, ha már bekövetkezett a baj, és mielőbb szeretnénk rendez­ ni a helyzetet? Végső soron hova fordulhatunk ilyen ügyekben panaszainkkal? 2011. július elseje óta fontos Értesítés: változások léptek életbe a gázEddig, a szolgáltatók és eloszszolgáltatás terén. A módosítá- tók kialakult gyakorlatának megsok egyebek mellett érintették a felelően 2+1 értesítést küldtek ki kikapcsolási eljárást és a a fogyasztók részére számlatarFogyasztóvédelmi Hatóság eljá- tozás esetén. Ebből 2 értesítőt a rását is. szolgáltató küldött ki egyszerű Továbbra is érvényes termé­ levélben a tartozás fennállásáról szetesen az a tétel, hogy a föld- és a kikapcsolás lehetőségéről, gázszolgáltatásból tartozás miatt végül a 3. értesítőt pedig, a tartolakossági fogyasztó kikapcso­ zás fennállásáról és a kikapcsolás lására csak a törvényben meg­ tényéről, az elosztó küldte meg határozott feltételek együttes tértivevényes levélben a fogyaszteljesülése esetén, és csak ak­ tóknak, melyben megjelölte azt kor kerülhet sor, ha az nem az időszakot is, mikor a kikapesik a törvény által tilalmazott csolást végrehajtja. A kialakult napokra. A kikapcsolás új sza- bírói gyakorlat szerint ugyanbályai- mindhárom törvényi fel- csak az a kikapcsolási eljárás mitétel módosult: nősült jogszerűnek, melynek so-

Tartozás:

Eddig, lakossági fogyasztók esetében legalább 3 havi felhalmozott számlatartozás volt a kikapcsolás egyik feltétele. Július 1-jétől a fizetési köte­ lezettséget 60 napot meghala­ dó késedelem lett a kikapcso­ lás új feltétele.

Egyeztetés:

Eddig, a szolgáltató kötelezettsége volt az egyeztetés a fizetési haladék megadásáról vagy részletfizetési lehetőségről, és ennek eredménytelensége esetén volt lehetőség a kikapacsolási eljárás megindítására. Július 1-jétől a lakossági fo­ gyasztónak kell az egyeztetést kezdeményeznie!

rán az elosztói engedélyes küldte meg a kikapcsolás tényéről szóló értesítést tértivevényes levél útján. Július 1-jétől három értesí­ tést kell a fogyasztónak meg­ küldeni (egyszerű levél a kikapcsolás lehetőségéről, tértive­vé­ nyes levél a kikapcsolás lehetőségéről, végül egyszerű levél a kikapcsolás tényéről), amiből éppen a legjelentősebb infor­ mációkat tartalmazó, a kikap­ csolás tényéről szóló esetében nem kötelező, hogy tértive­vé­ nyes levélként adják fel. Azonban, ha ez a három feltétel együttesen meg is valósul, to­ vábbra sem lehet a lakossági fogyasztót kikapcsolni az ellá­ tásból munkaszüneti napokon,

Lakossági fogyasztó:

Az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásá­ rol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. (2008. évi XL. Törvény 3. § 47. pont)

Pozitív tapasztalat

ünnepnapokon, munkaszüneti vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon és a külön jogszabályban meghatá­ rozott pihenőnapon. Viszont ki kell emelni azt a tényt, hogy a törvény továbbra sem tiltja meg a fűtési szezonban a fo­ gyasztó kikapcsolását, ezért bármennyire is kellemetlen lehet a téli hidegben fűtés nélkül maradni, akár több napra is, ehhez alapvetően továbbra is joga van a szolgáltatónak. Amennyiben vitatjuk a felté­ telek fennállását, és az eljárás jogszerűségét, továbbra is a szolgáltató köteles bizonyítani azok meglétét, nem pedig, a fogyasztó.

Az új feltételek alkalmazása

A kikapcsolás új törvényi feltételei tehát, 2011. július 1-jétől léptek hatályba. Ez azt jelenti, hogy csak az ezt követően ke­ letkezett tartozásokra alkal­ mazhatóak a kikapcsolás új szabályai. Ha a lakossági fogyasztónak a július 1-én, már meglévő lejárt tartozása van, úgy még a korábbi feltételek lesznek rá érvényesek. A 60 napot meghaladó késedelem esetén, legkorábban augusztus 31-én kerülhet sor kikapcsolásra - az új feltételek szerint.

Visszakapcsolás az ellátásba

Abban az esetben, ha a kikapcsolt fogyasztó a földgázellátást újra igénybe szeretné venni, tartozását mindenre kiterjedően köteles rendezni, és azt köteles a szolgáltató felé igazolni. Ez tartalmazza egyrészt magát a felhalmozott költségeket, azok kamatait és a kikapcsoláshoz kapcsolódó egyéb járulékos költségeket. Ha a kikapcsolt fogyasz­ tó rendezi a szolgáltatóval szemben felhalmozott tarto­ zását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. A földgázelosztó, pe­ dig köteles a kezdeményezést követő munkanapon eleget tenni, és köteles a fogyasztót a

földgázellátásba csolni.

visszakap­

A Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárása

A Fogyasztóvédelmi Ható­ ság hatásköreit a változások nem érintették, az eddigieknek megfelelően továbbra is eljár az elszámolásra, számlázásra, a díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén. Az eddigiekkel szemben azonban a hatósági eljárás feltétele lett, hogy a felhasználó köteles pa­ naszával – a hatósági eljárást megelőzően – igazolható mó­ don a szolgáltatóhoz fordulni. Éppen ezért, a jövőben rend­ kívül fontos lesz, hogy amen�­ nyiben egy fogyasztó panas�­ szal kíván élni a szolgáltatójá­ nál, azt utólag is visszakeres­ hető, bizonyítható módon te­ gye. Ilyen lehet például a szolgáltatónak küldött levél fénymásolatának vagy az elküldött e-mailnek a megőrzése. A szol­ gáltató az ügyfélszolgálati iro­ dában, írásban benyújtott be­ adványokat igazolás ellenében veszi át, s fontos, hogy ezt az igazolást megőrizze a fogyasz­ tó. Emellett a szolgáltató valamennyi beadványt köteles 5 éven belül, visszakereshetően megőrizni. Telefonos ügyfélszolgálat esetében a hívások rögzítésre kerülnek, és azok ugyancsak 5 éven belül visszakereshetőek. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy amennyiben a szolgáltató nem intézi el határidőben panaszát (azaz nem válaszol érdemben 15 napon belül írásban), vagy a fogyasztó azzal nem ért egyet, akkor a határidő letelte után közvetlenül a hatósághoz fordulhat, és kezdeményezheti fogyasztóvédelmi hatósági eljárás lefolytatását. Ágh Zsuzsanna dr. NFH

52 milliárd forintot ajándékoznak a fogyasztók a gázműveknek A gázművek úgynevezett „alapdíját”, melyet a tényleges fogyasztáson felül kell megfizetnünk, még ha egyetlen liter gázfogyasztásunk sincs, csak 1999. július 1-je óta ismeri a magyar ember. Korábban, minden költség a gáz m3 árában volt elszámolva. Magyarországon, 2010. január 1-én, a KSH szerint 4.330.681 lakás szerepelt a nyilvántartásukban. A magyarországi ingatlanok 80%-ában van vezetékes gázszolgáltatás. Gáz-alapdíj címen lakásonként 15.000.Ft/év összeget (1.250-Ft/ hó) fizetünk. Csak meg kell szorozni az 15.000 forintot a lakások 80%-ával és kijön - az adófizető állampolgárok által semmiért fizetett évi 52 milliárdos hatalmas összeg. Miért engedi meg a törvényhozás, és mivel indokolja a kormány, hogy a gázművek „Alapdíj” címén, vagyis a semmiért évente 52 milliárd forintot vegyen ki az adófizetők zsebéből. Ráadásul az 52 milliárdon felül és azon túlmenően a magyar állam, szerződésben, 8%-os biztos profitot is garantál a gázműveknek. Helytelen az a hivatkozás, hogy a gázműveknek a fejlesztésre kell a mi, vagyis az adófizetők plusz (Alapdíj) befizetése. A gázműveknek jelentős haszna,- profitja van, és a fejlesztésekkel, javításokkal, karbantartásokkal a gázművek az Alapdíjból

a saját vagyonának értékét növeli, szaporítja. A gázműveket a jelenlegi tulajdonosa úgy vette meg, hogy a megvétel időpontjában nem terhelte gáz-alapdíj a fogyasztókat. A péknek, hentesnek, zöldségesnek is van működési készenléti stb. költsége, ők nem számítanak fel „Alap­ díjat”, ők a költségeiket az áraikban érvényesítik. Korábban, az átkosban, Ma­gyarországon a gázművek, elektromos művek, vízművek és távfűtés esetében minden költséget beépítettek a m3, KW árakba. Így volt ez akkor, a fogyasztók által egyszerű és ellenőrizhető módon, Magyar­ országon és még ma is így van sok országban. A gázvezetékeket még az átkosnak nevezett időben a magyar állam építette, majd később önerőből építették a magyar állampolgárok. En­ nek, a saját erőnk­ből megépített és kifizetett gázvezeték hálózatnak a használatáért kell nekünk most idegen, multinacionális cégeknek 52 milliárd forint/év hatalmas használati díjat, „alapdíjat” fizetnünk. Szomorú, de ez a valóság. A jelenlegi kormánytól várjuk az életkörülményeink javítását, amihez nagymértékben hozzájárulna a gáz Alapdíj teljes eltörlése. Dr. Szécsi László Az Old Dohányfüstmentes Egyesület elnöke

Ábránd, vagy kikényszeríti a jovő?

Így is lehet és így kell Ökoszisztéma a szállodákban A hazai fogyasztóvédelem kérdéseit illetően, mi újságírók, bizony elég gyakran hajlamosak vagyunk a negatív hangok „megpendítésére”, miközben, azért manapság, már történ­ nek kedvező változások is. Saját tapasztalatom alapján egy ilyen esetről szeretnék beszámolni. Az Internet használatának ismereteit jó néhány esztendővel ezelőtt, jóval jártasabb munkahelyi, fiatal kollégáim segítségével sajátítottam el, ami természetesen korántsem azt jelenti, hogy ebben az ügyben, napjainkban, valamiféle nagy szakértő lennék, mivel technikai antitalentumnak tartom magam. A világháló előnyeit kihasználva, néhány hete mégis úgy döntöttem, hogy OTP bankszámlám áttekintését ide „terelem át”, mivel ennek segítségével különböző pénzügyi műveleteket is lebonyolíthatok. A Kodály Köröndhöz közeli, az Andrássy út 82-84. szám alatti OTP fiókban a szükséges szerződést megkötöttem, ám a jelszó, a számlaszám és az smsben kapott biztonsági kód be-

írásával sehogy sem boldogultam. Kicsit szégyelltem magam, de pironkodó szabadkozások közepette, kénytelen voltam visszamenni, és ahhoz a második számú pultnál ülő ügyintézőhöz irányítottak át, akivel már előzőleg tárgyaltam. Sajnálatos módon ennek az ifjú hölgynek a nevét kitűző kártyájáról nem olvastam el, pedig megérdemelné, hogy megemlítsem. Ugyanis Ő nem húzta el a szája szélét, nem tett megjegyzést, nem neve­ tett ki, türelmesen megmu­ tatta a teendőket, sőt velem is elgyakoroltatta, majd azt mondta: „azért vagyunk, hogy segítsünk…” Igen, valahol itt kezdődik a magasabb színvo­ nalú lakossági szolgáltatás. Kedves asszonyom, vagy kisasszony, ezúton is köszönöm hatékony közreműködését, és nagy örömmel küldenék Önnek egy mosolycsekket, amivel eleddig még nem találkoztam a bank honlapján, noha, ahogy magamat ismerem, nyilvánvalóan ez sem lehetetlen, talán csak kicsit tovább kellene „kutakodnom”… Nagy Attila

Hol a határ a szükséges kiszol­ gálás, a fölös luxus fitogtatása és a praktikus, logikus környe­ zetvédő magatartás között? Erre nehéz választ adni a szál­ lodaszakmában, amely éppen a kényeztetésről szól és ebben állandóan éles a verseny. Míg régebben csak az ötcsillagos hotelekben volt divat a szobába melegvíz-forralót, teát, kávét bekészíteni, addig ezt ma már számos négycsillagos ház is bevezette. Mindez természetesen nem szolgálja az energiatakarékosságot, amelyet egyébként számos fórumon meghirdetettek már ebben a szakmában is. Nem tudni, kinek az ötlete volt, hogy rászoktassa a vendégeket arra: csak akkor dobják a padlóra a törülközőket, ha tényleg piszkosnak érzik. Ez, ma már természetes és a vendégek jelentős része be is tartja ezt a legtöbb helyen kiírt szabályt. Lehet tehát újítani, ha úgy tetszik, nevelni a vendéget. A svédasztalos reggelik bevezetése nem kedvezett az élelmiszerekkel való ésszerű gazdálkodásnak és az egészségnek sem. (Arról nem is beszélve, hogy

mindez wellness szállodákban is megszokottá vált, ahol aztán a jacuzziban órákig ülve, megtömött gyomorral „wellneszeznek” a hétvégére érkezők.) Nézni rossz, mennyi maradékot, ételmaradványt dobnak a szemétbe egy szállodában, mondjuk egy szombat reggelen – hát még Magyarországon és persze az unió többi országában is. Olykor drága gyümölcsöket félig megrágva, házilag készült magos kenyereket alig elmajszolva - valóban erről szól a pihenés? Amikor hétköznapokon ennek a töredékét sem fogyasztják el otthon ugyanezek az emberek? Visszalépésről nem lehet szó és kötelező a külföldet utánoz­ ni – hangzik el a riposzt a szakmától. Legfeljebb annyit tehetünk, - hallom több helyütt, hogy egyre kisebb poharakat tesznek ki az üdítőkhöz, és egyre kisebbek a sütemények. (Bőven elegek, persze.) Ezek szerint meg kell várni, hogy külföldön rájöjjenek, vagy valamelyik tekintélyes szállodalánc elhatározza: legalább egy felirattal figyelmezteti a vendégeket, hogy úgy gazdálkodjanak az étellel, mintha otthon lennének. Az persze kife-

jezetten sértő és demagóg húzás lenne, ha közben filmeket vetítenének afrikai éhezőkről – de valamit lépni kellene. Erre éreztek rá egyes svéd szállodákban is, amikor megszüntették a pici lekváros és mézes üvegek beszerzését és a reggeliző asztalra való kihelyezését. A kis üvegek ugyanis általában a táskákban kötöttek ki „milyen édes!” felkiáltással, hogy aztán otthon fölös lomként foglalják el a hűtő kis polcait, majd később, lejárva a szemétben kössenek ki. Senki nem is hiányolja a kis üvegcséket, hiszen egyébként nagyobb porceláncsuprokból lehet lekvárt és mézet is kenni a kenyérre. No meg diabetikus dzsemet is – amire azért van szükség, mert hétvégeken még a cukorbetegek is túleszik magukat, elfeledkezve a hét közbeni diétáról. A dolog emlékeztet a fürdőszobai bekészítésre. Egy szálloda rangjához az is hozzátartozik, milyen a kínálata, választéka a kis samponnak, tusfürdőnek, szappannak, és hogy az milyen tálkán várja a vendéget. Minél elegánsabb a márka és szebb a kis tasakok, fiolák külleme, an-

nál drágább a szoba is. Meggyőződésem azonban, hogy senki sem sértődne meg, ha „csak” tartályos tusfürdővel mosakodna meg reggel, mint ahogy az több helyütt tapasztalható. A pici apróságok hiányát azzal lehetne ellensúlyozni, hogy ezek tényleg jó minőségű, márkás piperék legyenek, és persze a tartály is mutatós, kívülről is mindig tiszta. A fürdőszobai apróságok egyébként ugyancsak elvándorolnak a bőröndökbe és gyűlnek otthon, sokszor értelmetlenül. Akárcsak a varrós készletek. Hajdanán a portán lehetett kérni tűt, cérnát, gombot, ha valamilyen baleset történt a vendég ruhájával, és ez is megtette. Az ötcsillagos szállodák biztosan nem fogják majd követni a környezetvédő, nem pazarló divatot (világos, hogy az árért sok mindent kell nyújtani) de ha csak a négy- és háromcsillagosok beszállnának az ésszerűbb, kicsit a környezetre is figyelő kiszolgálásba, az is jelentős lépés lenne. No meg: a szakmai szabályok is figyelnének az újfajta ökoszisztémára.  Elek Lenke

4

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

Már nem elnyűhetetlen a farmernadrág?

A gyárilag koptatott farmer és hibái Közel 140 éves múltra tekint vissza a legelső, Levi Strauss farmernadrág. Favágók, aranyásók strapabíró öltözékeként indult, a Lee-cég kezes-lábas munkaruha változata 1913-tól terjedt el. Az 1960-as években jutott el Európába, a 70-es évektől mindmáig közkedvelt ruhadarab. Volt magyar változata is, az egész Kelet-Euró­ pában közkedvelt Trapper farmernadrág. Hazánkban is folyt a Levi Strauss és Mustang termékek gyártása. Az újabb szálas anyagok (elasz­tán, terjedelmesített poliamid, stb.) is helyet kaptak a farmerszövetekben, beindul-

tak a gyári öregbítő eljárások, újabb és újabb modellek jelentek meg. Világviszonylatban, jelenleg, 2,5 milliárd darab farmernadrág készül évente. Az összes termelés fele Kína üzemei­ ből kerül ki, ahol 6 ezer cég foglalkozik farmernadrág gyártással. A korábbi kizárólagos pamut összetétel már a múl­ té. Gyakran alkalmazzák kiegészítőként a poliészter, poliamid, poli-akrilnitril szálak beszövését, így testre feszesen simuló nadrágok állíthatók elő. Előfordul a biopamut alapanyag, ill. a regenerált cellulóz (modál, lyocell) felhasználása is. A szövés során a mesterséges indigóval színezett láncfonalakat sávolykötésben fehér vetülékfonalakkal keresztezik. A konfekcionálás korszerű módon történik. A kikészítési módoknál a tartós szennyta­ szító-képesség és a vízzel szembeni ellenállás is előtér­ be került, valamint a lágyabb fogást biztosító enzimes, va­ lamint szilikonos kezelések is jellemzőek. Az elhaszná­ lódottnak látszó farmernad­ rágok előállítására külön specializálódott a gyártó­ szektor, így a fakítás, tartós gyűrés, részleges folytonossági hiány képzés mind-mind megoldható a késztermék előállítás során.

lyamat melléktermékei sárgu­ lásos fakuláshoz vezetnek. A farmer cikkek károsodásakor a vörös és kék vesztés az ilyen irányú színváltozást fokozza. A közkedvelt terméktől el­ várás, hogy az adott színtar­ tóságuk (nedves valódiságok és dörzsállóság) aránylag gyengék legyenek, így lesz még kedvezőbb külsőképű a népszerű viselet. A felhasznált indigószínezék viszonylagos kémiai labilitása és a lazább színezékkötődési igény alapján (a színezékrészecskék többségükben a szálfelületen helyezkednek el) ez a termékcsoport a klimatikus hatásokra

fokozottan érzékeny. A szálak határoló palástján tapadt színezékrészecskék a gyártási nedves kezelések és a használat során alkalmazott mosási műveletek alkalmával átmenetileg a fürdőbe kerülnek, majd visszahúznak a szálasanyagra. Az újra lerakódott színezék, jelentős hozzáférhetőséggel rendelkezik, így többek között az ózon erélyes oxidációjának fokozottan kitett vegyületről van szó. Éppen ezért a nedves gyártási folyamatoknál olyan segédanyagokat adagolnak, amelyek az ismételt szálra-rakódást igyekeznek meggátolni (a levándorolt színezékszemcséket szuszpenzióban tartják).

Gyakori egyéb reklamációs okok A testalkat és a méretválasztás

Főleg a női farmernadrá­ gok esetében egyre nagyobb igény mutatkozott a testhez simuló, sőt az alkatra ráfe­ szülő termékek iránt. Ennek kielégítéséhez nagyban hozzá-

modellek elterjedését. Az ilyen alapanyagból készült nadrágok nemcsak „rápréselhetők” teltebb viselőikre, hanem a speciális testhelyzeteknél (leülés, guggolás, stb.) is valamennyire növelik az egyébként a korlátozott mozgásszabadságot. Kedvezőtlen a rendkívül ala­ csony fel-menetű modellek terjedése, ami viselőjét rend­ szeres igazításra is készteti, annak ellenére, hogy az alak­ ra ráerőltetett nadrág a foko­ zott feszülés ellenére nem akar helyén maradni (ezért gyakoriak - főként az alacsony fel-menetű modelleknél - a szélső övbújtatók környezetében előforduló folytonossági hiányok). Ezekkel a körülményekkel olyan helyzetek teremtődnek, amellyel a textilanyagra ható egyenlőtlen terheléseloszlások rendkívüli lokális igénybevételekkel párosulnak. Sajnos esetenként rendkívül könnyű és vékony szövetek is előfordulnak far­ mernadrág alapanyagként. Az ebből készülő, alacsony fel-menetű, feszülő model­ leknél elkerülhetetlen - akár rövid használat után is - a szövetkárosodás. Hasonlóan kockázatos az igen vékony, alacsony terüle­ ti sűrűségű (g/m2) farmer­ imitációs szövetek alkalma­ zása. Egyes gyártók részéről pl. elterjedt a 64 % pamut, 32 % poliészter és 4 % elasztán nyersanyag-összetételű tarkán szőtt (kék lánc-, színtelen vetülék-fonal) sávolykötésű szövetanyag alkalmazása. Az ebből készített (általában alacsony fel-menetű és konfekcionálás után fokozottan koptatott) modellekből a legszű­ kebb méretet választja a női fogyasztó, miután az elaszti­ kus kelme ezt lehetővé teszi. A használat közbeni túlfe­ szítések következtében fenn­ álló terhelés-koncentrálódá­ sok és az ebből eredő folyto­ nossági hiányok úgymond „borítékolva” vannak. A helyes fogyasztói tájékoztatás és az eladó korrekt ajánlásai figyelembevételével elkerülhetők az ilyen eredetű kifogásolások (persze az ilyen alapanyagokból történő konfekcionálás eleve kifogásolható lenne). Káros következményként az egyébként nagy szilárdságú farmerszövet is, néhány hó­ napos használat után helyen­

A farmertermékek érzékenysége a klimatikus hatásokra

Ezeknél a cikkeknél, főként a tárolásnál bekövetkező, a hajtogatott termék éleinél jelentkező sárgulási csíkok jelenthetnek javíthatatlan minőségromlást. Az igényeknek megfelelően lazán kötött és instabil indigórészecskék fokozottan kitettek az agres�szív gázoknak (ózon, nitrogénoxidok, stb.) s az oxidációs fo-

járult a valamennyire elasztikus farmerszövetek korábbi megjelenése, amelyek elasztán, illetve terjedelmesített szintetikusszál (pl. poliamid) tartalmukkal lehetővé tették a feszes

ként folytonossági hiányos lesz. Főként a láncfonalak szakadnak, a vetülékek általában a foszlásos, lyukasodott részeken részben épen maradnak. A járáskor összeérő combfelü-

letek koptató hatása főként akkor érvényesül jelentősen, ha a szárak belső varratát kettős hajtogató-készülékkel, kétsoros tűzéssel készítették. A főanyag károsodás nélkül nem tud ellenállni a nagymértékű dörzsölő-koptató igénybevételnek (a felmenet közelében általában mindkét nadrág­ szárrész első- és hátsó ido­ mának kiinduló területén

hosszabb méretben kerülnek rögzítésre. Előfordul, hogy a felvarrás előtt valamilyen üreges fém díszítőelemet fűznek fel bújtatópántra, amely használat közben ideoda csúszkálhat. Ebbe az elembe bármilyen érintkező ru­ hadarab, külső tárgy beakad és így komoly terhelő igény­ bevételt jelent (általában az övbújtató alsó vége környe­

megjelennek a hosszabb-rö­ videbb, a varrattal szöget be­ záró folytonossági hiányok). A farrészen dísztűzéssel rögzített foltzsebek felső sarkai fölött szintén rendszeresek a farmerszövet ritkulások, csoportos láncfonal-szakadáshoz vezető feszültségcsúcsok. Az ülepnél rendkívül feszülő nadrág azon hátsó szárrésze hasad be, amely ellentétes a kettős hajtogató-készülékkel kivitelezett kéttűs huroköltéses díszvarrat „borulásával”. Főként az elasztán tartal­ mú keverékszövetekből varrt farmernadrágoknál fordul elő a kedvezőtlen elváltozás, amikor úgynevezett „pas�­ szentos” méretett választ a a főként női – vásárló (ilyen esetekben csak az elasztán fonalak maradnak épen a folytonossági hiányos helye­ ken). Előfordul az elülső hasíték alsó dísztűzésétől kiinduló beszakadás is. Az úgynevezett Sarouel modell esetenként a farmernadrágoknál is megjelenik. Az eredetileg a melegégövi országokban praktikussági okokból elterjedt népi viselet (könnyű, jó légáteresztőképességű kelméből készült „buggyos” nadrág) farmerterméknél történő adaptálása önmagában furcsa megoldás. Ezen kívül a lépésbőség hiányának kellemetlen következménye a lábak közötti helyen betoldott, szimmetrikusan összevarrt idom mindkét felére kiterjedő beszakadás. A testalkattal nem egyező túl szűk modell- és méret­ nagyság választás tehát a frekventált idomrészeken rendkívüli igénybevételeket és egyenlőtlen terheléselosz­ lásokat okoz. Az említett folytonossági hiányokon felül előfordulhat egyéb hiá­ nyosság is. Például az üleprészi felmeneti kéttűs tűzés mellől mintegy kicsúszik a varratból a párhuzamos fonalcsoport (a helyükön maradó vetülékfonalak következtében ritkulásos rész tartja össze a nadrág adott részét). Egyes márkáknál a derékpánt hátsó részén elhelyezett övbújtatók nem merőlegesen, hanem szöget bezáróan és

zetében lesz folytonossági hiányos a nadrág szövete). A jelzett problémák elkerülésére fontos lenne az ismert anyagvizsgálati lehetőségek speciális kihasználása. Egyrészt a különböző összevarrások és reteszelések környezetében célszerű elemezni, hogy a kialakított varratok szilárdsága nem lépi-e túl a farmerszövet maximális terhelhetőségét, továbbá milyen mértékű a varrás okozta kelmesérülés. Másrészt indokolt lenne olyan koptató vizsgálatokat végezni, a használat során fellépő igénybevé-

teleket modellezik. Ezek elvégzését olyan próbadarabokkal javasolt megoldani, amelyek például a combfelületek járás közbeni dörzsölő-koptató hatásait imitálják (pl. kettős hajtogató-készülékkel készített, kéttűs huroköltésű varratokkal ellátott szövetfelületek síkkoptatása, stb.).

Koptatás, roncsolás hatása

Az új farmertermék öreg­ bítő jellegű hatását többféle módszerrel érik el. Az el­ használódottnak látszó álla­ pot nemegyszer drasztikus kezelések következménye. A farmerszövet vegyi segédanyagokkal, illetve mechanikailag enyhébben történő fakítása mellett a készterméken fémtűs kefével, csiszolópapíros dörzsöléssel, vagy akár homok ráfúvással helyi elváltozásokat hoznak létre. A kelmealapanyagon is – mint már ismertetésre került - végezhetnek felület- és külsőkép módo-

sítást, így egységesen megváltozik a szövet jellege, színe, fogása. A konfekcionált terméken ilyen formában végzett vegyi kezelésekkel és helyi behatásokkal idéznek elő folt-, illetve csíkszerű elhasználódott jellegű részeket. Az ilyen (pl. enzimes) műveletre nemcsak a méteráru kikészítési folyamatok során, hanem döntően a konfekcionált késztermék esetében kerül sor. A darabáruk esetében optimális körülményeket biztosító, emelőbordákkal kiegészített, a kellő sulykoló hatást megvalósító ipari forgódobos mosógépen végzik a kezelést. Például semleges közegben, kb. 35 oCon, 20 perctől 1 óráig tartó kezeléssel, 0,5-2 %-os enzimkoncentrációval érik el az elemiszálaktól mentes felületű külsőképet, a kellemesen lágy fogást és a kedvező esést. Szintén semleges közegben alkalmazzák a celluláz enzimet az indigó színezésű cikkekhez, habkő adagolásos (1: 2-3 arányban, a textília száraz tömegére viszonyítva), az úgynevezett szuper-kőmosásához. A kezelőfürdőbe adagolt diszpergálószer is hozzájárul ahhoz, hogy a lemosott indigószínezék ne vándoroljon vissza a textilanyagra (használati színtartóság javítása). Hangsú­ lyozandó, hogy korrekt gyártástechnológia esetén az enzimes eljárással a habkőfelhasználás kb. 25-50 %-kal csökkenthető, azonban teljesen nem hagyható el. Az eljárások (savas, ill. semleges technológia) végén a már szükségtelen

enzim inaktiválását gyengén lúgos közegű, mintegy 80 oCos hőmérsékletű, kb. 10 perces kezeléssel lehet elérni. A far­ mercikkek gyártása kapcsán célszerű megemlíteni, hogy az egyébként a méteráru-ki­ készítés elején szokásos en­ zimes írtelenítést konfekcio­ nált terméken is elvégezhe­ tik. A darabáru tömegének megfelelően 2 %-os koncentrációban alkalmazzák az alfaamilázt, 60 oC-on, 30 perces forgódobos kezeléssel. Jelen­ tősebb mértékű, a teljes szövetszerkezetre kiterjedő koptatás érhető el a fontosabb állapotjelzők (kezelési idő, enzimkoncentráció, stb.) célirányos növelésével (esetenként a rojtosodásig, folytonossági hiányok megjelenéséig fokozható a hatás, a tervezett termékminőség elérésére). Az enzi­ mes koptatás további ered­ ménye a permanensen meg­ valósuló a szöszmentes felü­

è

Fo­gyasz­tó­ként ért sé­rel­me­it, pa­na­sza­it il­le­tően ke­res­se fel hon­la­pun­kat: www.akontroll.hu • Kér­dé­se­i­re szak­jo­gá­szunk vá­la­szol.

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

let garantálása (pillingmentesség), a lágy fogás illet­ ve a jobb esés. Az úgynevezett rezinezésnél a felfújt próbabábúra helyezett nadrágon végeznek piszkító fakítást. Az eleje- és háta részek káliumpermanganátos lefújása barnulást okoz (ez mosásra kivilágosodva alakítja ki a végső külsőt). Az elhasználódott jelleg elérésére tartós gyűréseket is kialakítanak (pl. a comb felsőrészeknél, térd mögött, stb.), általában koptatott jellegű redőkkel. A mosásálló deformálást műgyantás kikészítéssel kombináltan érik el a pamut alapanyagú szövetekből készült nadrágokon. Az egyes hatások tartósságát, mosás­ álló képességet csak mű­ gyantás kikésztésekkel kom­ bináltan lehet megvalósíta­

http://www.akontroll.hu

rág adott felületein (pl. combrészek, stb.) fémtűs kefével, csiszolópapíros dörzsöléssel, vagy akár homok rá-fúvással helyi elváltozásokat hoznak létre. Az ilyen kezelések során célszerű körültekintően eljárni, hogy lehetőség szerint a láncfonalakat kéregszerűen körülvevő indigóréteg eltávolítására korlátozódjon a beavatkozás. Amennyiben a fonal­ test felülete, illetve belseje is sérül, számolni kell az idő előtti szövet elvékonyodá­ sokkal, foszlásokkal, folyto­ nossági hiányokkal. A szaggatott jelleget adó helyi durva roncsolások előidézése a nagy súrlódó felületű, forgó koptató szerszám a láncfonalak folytonosságát megbontja a kívánt felületnél. Így a fehér vetülékek tartják csak össze a szövetrészt, nagyban csökkentve a

5

Sikeresen zárt a 75. jubileumi OMÉK

Életképes gazdaságokra van szükség

Fotó: Bud Folytatás az 1. oldalról

ni. Köz­ismert, hogy a nemesítő kikészítésekkel a szálasanyag amorf térrészeiben felhalmozott illetve keresztkötést kialakító vegyületek (műgyanták) nemcsak a használati tulajdonságok előnyös változásához (méretállandósítás, stb.) vezetnek, hanem adott mechanikai művelet hatását teszik tartóssá. Ennek érdekében előzőleg a kis molekulaméretű műgyanta előkon­den­zátumokat (a szükséges adalékokkal) viszik fel telítéssel a kelmére, majd ezekből a monomerekből a szükséges állapotba hozott textilanyagon (a nadrág helyi redőzését követően), pontosabban a szálasanyag rendezetlen térrészeiben alakul ki a nagymolekulás szerkezetű és vízben oldhatatlan gyanta. Tehát a mechanikai deformálás (pl. nadrágfelületek redőzése és eszerinti helyi koptatása) után végrehajtott hőkezelés (kon-

textilanyag húzó-feszítő igénybevételekkel szembeni ellenállását. A roncsolt rész tovább­ terjedésének megakadályo­ zására általában a hátolda­ lon ragasztós közbélésből, vagy vászonból szabott fol­ tok alábélelésével próbálnak védekezni. Előbbinél préseléses hőkezeléssel, utóbbinál cikcakkvarrással rögzítik a fonákoldali alkalmi foltot. Gyakori probléma a ragasz­ tott alábélelések elválása (a kis tapadó felület következményeként), így a használat során a gyárilag szaggatott rész egyre jobban terjeszkedik. Megjegyzendő, hogy alkal­ maznak olyan megoldásokat is, amellyel a farmerszövetet nem károsítják, hanem utó­ la­­gos rávarrással, foszlatott szélű szövetdarabokat visz­ nek fel, pl. a combrészeken. Ez azért előnyös, mert esztétikailag az „agyonhasznált” jel-

denzálás) hatására, az új kelmeszerkezet szerinti állapotban alakul ki a szál belsejében levő műgyanta-polimer (így válnak mosásálló tartós hatássá a szabályozott gyűrődések). Sajnos a műgyantával mere­ vített felületeknél eseteként - a folyadékvándorlással járó koncentrálódás következté­ ben - kelmetörés következ­ het be, így a redők éleinél folytonossági hiány alakul­ hat ki. Lehetnek egyéb helyi felületmódosítások is. A felfújt próbabábun elhelyezett nad-

leg biztosítható, ugyanakkor folytonossági hiányt nem idéztek elő. Természetesen esetleges konfekcionálási hibák (elcsavarodás, helyenkénti keskeny varrásszélesség, szegecselt gombok leválása, stb.) is néha előfordulnak. Az optimális körülményű szabással és a rendszeresen alkalmazott varróautomatákkal azonban ezek jelentősen elkerülhetők. Kutasi Csaba textilmérnök

Alvincz József, a Vidék­fej­ lesz­tési Minisztérium politi­ kai főtanácsadója előadásában hangsúlyozta, hogy a magyarországi földbirtok szerkezet duális jellegű. Kevés nagy gazdaság és sok kicsi, - gyakran az életképesség határán mozgó - vállalkozás jellemzi. Hiá­ nyoznak az úgynevezett középüzemek. Életképes gazdaságokra van szükség, amelyek javítják a foglalkoztatottságot is emelte ki Alvincz József. Másik súlyos, megoldandó problémának nevezte, hogy a hazai földpiacon nagy a szétaprózottság, sok esetben különkülön, egymástól távol helyezkednek el egy-egy tulajdonos parcellái. Véleménye szerint feltétlenül szükség van birtokrendezésre, ennek lehetséges módozatait szakmai csoport dolgozza ki.

*** Kurucz Mihály, az ELTE docense arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvető kérdéseket kell megválaszolni. Miként szabályozzuk a földet? Hová rendeljük a földtulajdont és a földhasználatot, elvesszük-e a földhasználatot azoktól, akik nem tartják be a természet­ megőrzési, környezeti feltételeket? Mit teszünk az állami szuverenitás megvédéséért? Meg tudja-e akadályozni - és hogyan - a magyar állam az ellenséges földvásárlásokat? A szakértő hangsúlyozta, hogy mindezek megválaszolására sürget az idő, mert 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma. Kurucz Mihály meggyőződése, hogy a legfőbb rendezőelvnek az üzemszabályozásnak kell lennie. Nem lehet csak a helyben lakás a legfontosabb szempont a földhöz jutásnál, mert helyben lakó spekulánsok is lé-

teznek. Azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezik-e a gazdálkodó megfelelő felszereléssel, szaktudással az igényelt területhez. A szakértő azt is kiemelte, hogy egyszerre van szükség a földforgalmi törvény, az üzemszabályozási törvény és a családi gazdaságokról szóló jogszabály megalkotására, majd életbe léptetésére. *** Roszík Péter, a Győr- Mos­ on-Sopron Megyei Agrár­­ka­ mara elnöke elmondta, hogy 16 típusú zsebszerződést ismernek, és tudomásuk szerint Magyaror­szá­gon már 600 ezer hektár terület osztrák gazdák tulajdonában van. Az összes külföldi érdekeltség kezében pedig közel 1 millió hektár. Ezzel mintegy 40-50 milliárd forintnyi támogatás megy ki évente az országból- fogalmazott Roszík Péter. Kiemelte egyúttal: támogatják a Nemzeti

Vidék­stratégiát, ugyanakkor számukra a” kormány minőségi mutatója lesz, hogy mit csinál a birtokpolitikával és a zsebszerződésekkel.” A fórumon a hozzászóló gazdák többsége üdvözölte a kormány birtokpolitikai elképzeléseit, de sürgették, hogy a földkérdésben konkrét lépések történjenek. Környezetükben sokan jelenleg is azt látják, hogy külföldiek vagy nagy tőkés társaságok használnak hatalmas területeket. *** Ángyán József államtitkár válaszában elmondta, hogy vidékfejlesztési tárca arra törekszik, hogy megszüntesse a visszásságokat és a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezet a tervek szerint néhány héten belül kiírja a földhaszonbérleti pályázatokat. (szerk.)

Fotó: Bud

http://www.akontroll.hu A KONT­ROLL, or­szá­gos fo­gyasz­tó­vé­del­mi tár­sa­dal­mi új­ság (Meg­je­le­nik min­den hó utol­só hét­főjén) Főszer­kesz­tő: Sza­bó Mik­lós • Tör­de­lőszer­kesz­tő: Jován Lász­ló • Fo­tó­ro­vat-ve­ze­tő: Bud Lász­ló Szer­kesz­tő­sé­gi tit­kár: Var­ga Sándorné • Lap­igaz­ga­tó: Szé­che­nyi Lász­ló Ki­ad­ja: a Tár­sa­dal­mi Unió. Cím: 1055 Bu­da­pest, Falk Mik­sa u. 13. I/4. • Tel./fax: 215-9130, 215-9132 E-mail: [email protected] ISSN: 1786-1969

6

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

Látvány is, főleg időseknek

Kémény nélkül is lehet kandallója A tűz látványa ősidők óta lenyűgözi az embert. A lobogó tűz a fényével s a melegével han­ gulatos hátteret nyújt egy baráti beszélgetéshez, de egy magányos estéhez is, főleg az őszi-téli komor napokon. Ma már, megdőlt az a kínai elmélet, hogy nincsen tűz füst nél­ kül. Ezt bizonyítják azok a bioalkohollal, bioetanollal üzemelő kandallók, amelyeket az is használhat, akinek nincs kéménybekötési lehetősége egy fatüzeléses kandallóhoz.

sük? Hol tároljuk a kellékeket? Lehet, hogy ez az új szerzeményünk akár egy kis átrendezést is igényel a helyiségben, ahova szánjuk. Ha eldöntöttük a helyét, akkor fokozhatjuk a hatást – természetesen a helyiség berendezéséhez igazítva – tégla, fa-, vagy fémkerettel, hogy tényleg úgy nézzen ki, mint az igazi.

A széles kínálatból az alábbiak közül választhatunk:

A legmodernebb füstmen­ tes kandallókban ugyanis va­ lódi tűz ég, azonban mindez füst és káros anyag kibocsá­ tás nélkül. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nincs szükség füstelvezetésre, kéményre, ezáltal lehetővé válik a kandalló használata azokban a kis alapterületű vagy társasházi lakásokban is, de akár egy hétvégi házban is, ahol kémény kiépítésére nincs lehetőség vagy a tüzelőanyag tárolása okoz gondot. Aki készíttetett már fatüzeléses kandallót, az tudja, hogy milyen tortúrával jár egy megfelelő kémény kivitelezése, a betonalaptól a kémény felhúzásáig: engedélyeztetéssel, rengeteg kosszal és hatalmas költséggel. Aki mindezt szeretné megspórolni, vagy egyáltalán nincsen lehetősége egy füstelvezető kémény építtetésére, választhatja a kémény nélkül üzemelő biokandallót. A biokandalló egy olyan nyitott tűzterű, bioalko­hol­lal, bio­

A füstmentes/bioetanol tüzelésű, úgynevezett biokan­dal­ lóban speciális, környezetbarát és (amennyiben az utasí­ tásokat betartjuk) biztonsá­ gos anyag ég, melynek 96%-a bioetanol, 4%-a pedig a láng színét megfestő adalékanyag. A bioetanol növényi alapanyagból előállított, víztelenített alkohol. Jellemzően kukoricából, búzából, árpából vagy egyéb keményítőtartalmú növényi alapanyagból állítják elő erjesztéssel, majd lepárlással. Jellegzetessége, hogy (más fűtésfajtákkal ellentétben) égetése során vízpárát és (a légzésünk során is keletkező) széndioxidot bocsát ki magából. A fa égetésével ellentétben nem termel szénmonoxidot, ezért nincs szükség füstelve­ zetésre.

Mitől olyan egyszerű egy biokandalló?

Adagolását tekintve, egy tartálytöltéssel átlagosan két és fél - három órát ég bennük a

fatüzelésű kandalló teljesítménye 4-5 kW, ennek viszont csak 75% körüli a hatásfoka, mivel a keletkezett hő egy része a kéményen keresztül távozik. A füstmentes biokandallók rendszeres belső tisztítást nem igényelnek, csak a bioetanol tartályt kell bizonyos időközönként kitisztítani. A felszereléshez nem kell nagy tapasztalat vagy szak­ tudás, legtöbbjük két csavarral könnyen a falra szerelhető, sőt akár még gipszkartonra is rögzíthető. Egyes típusok rögzítés nélkül, a térben is elhelyezhetők, körbeforgathatók. A kültéri verzió szabadtéri programjaink kellemes hangulatvilágítása lehet. Egy átlagos biokandalló tömege 15-30 kg körül mozog, így szereléskor sem kell nagy terheket mozgatnunk és fafödémre is alkalmazhatjuk. Áruk változó, de fatüzelésű társaikkal ellentétben már 100.000 Ft-tól is bő kínálatból válogathatunk. Kiegészítőként vásárolhatunk szabályozható alkohol­ tartályt, tűzfojtót, kandallórácsot a tűz elé, vagy a hőálló üveget. A természetes megjelenést pedig, kerámia dekorfával vagy dekorkővel fokozhatjuk.

Tervezési szempontok

etanollal működő látvány-kandalló, melynek működtetésé­ hez nem szükséges semmifé­ le szak­hatósági engedély. Üze­meltetéséhez nincs szük­ ség vil­lamos- vagy gázener­ giára, és nincs szükség ké­ ményre, mivel a bioalkohol égése során nem keletkezik füst, vagy egyéb káros anyag. A bio­kan­dallók beüzemelése nem igényel szakembert, használatuk egyszerű.

tűz, amely közel azonos egy jól megrakott farakás égési időtartamával. A kívánt tűz erősségének függvényében dönthetjük el, hogy hány tartályt használunk fel.  A biokandalló teljesítmé­ nye is igen kedvező. Össze­ha­ son­lí­tásként egy átlagos, 3 liter fűtőanyaggal feltöltött, 500 ml/óra fogyasztású kályhának 2-3 kW a teljesítménye. Egy hasonló méretű, hagyományos

Már a vásárlást megelőző­ en döntsük el, hogy hol lesz az új kandallónk és milyen változások szükségesek a legjobb hatás elérése érdekében. Ötletekért fordulhatunk belsőépítész szakemberhez, aki látványtervekben teszi kön�nyen elképzelhető a különféle variációkat, de akár az interneten is számos jó ötlet közül válogathatunk. A lakás és a helyiség mére­ téhez igazodva döntsük el, hogy mekkora és milyen stí­ lusú kandalló illik hozzánk, otthonunkhoz? Merre nézzen a tűz? Falhoz, ablak elé/mellé, térelválasztóként vagy központi tárgyként szerepeltes-

Szabadon álló biokan­dal­ lók. Ezek a biokandallók kicsomagolás után rögtön használhatók, nem igényelnek felszerelést. Nagy előnyük, hogy könnyen áthelyezhetőek egyik helyiségből a másikba, akár kül- és beltéren is hasz­ nálhatóak. Falra akasztható biokan­ dal­lók. Az ilyen típusú biokandallót (általában kettő vagy négy a falnak megfelelő csavarral és tiplivel) a falra kell rögzíteni. Beépíthető biokandallók. Az ilyen biokandallók általá­ ban téglából, kőből vagy tűz­ álló gipszkartonból  kialakí­ tott bemélyedésbe vagy fal­ üregbe építhetők. Amennyi­ ben nincsen lehetőségünk bemélyedésbe (falüregbe) építeni a kandallót, tűzálló gipszkartonból vagy kőből körbeépíthetjük a biokandallót. Léteznek még a kombi tí­ pusok,  ezek  lehetnek falra  akasztható vagy szabadon álló, illetve beépíthető vagy falra akasztható kivitelűek.

Fontos biztonsági tudnivalók

• A biokandallót működés közben soha ne hagyja fel­ ügyelet nélkül! • A nyílt láng használata veszélyes, soha ne engedjen a működő biokandalló köze­ lébe kisgyermeket, házi ál­ latot! • Ahol a kisgyerekek és/vagy a háziállatok mozgásával kell számolni, ott mindenképpen a falra szerelhető kivitel megvásárlása ajánlott. • A biokandalló felülete működés közben felforrósodik, ne érintse meg a kandalló fe­ lületét működés közben, és a működés után 5-15 percig! • A biokandalló csak megfe­

lelő bioalkohollal, bioeta­ nollal használható, semmilyen más éghető anyaggal ne üzemeltesse! • Ne üzemeltesse kandallóját a  benzinkutaknál kapható E85 jelű bioetanollal, annak benzintartalma miatt! • Soha ne öntsön bioalkoholt a nyílt lángba, vagy a forró alkoholtartályba! • Ne tartson 5 liternél több éghető anyagot a lakásában! • A bioalkoholos palackokat mindig szorosan zárja le! • A bioalkoholt tartsa távol a gyerekektől és az állatoktól! • Az alkoholtartót és a bio­ alko­holt ne tegye ki közvet­ len napsugárzásnak, és ne tegye a fűtőtestekre! • A kandalló 1 méteres kör­ zetébe ne tegyen éghető anyagot! • A kandalló lángja a helyiség oxigénjét használja. A helyiség, melyben a biokan­dal­ lót  üzemelteti  legyen jól szellőztetett! A kandalló használata közben  gon­ doskodjon a  friss levegő utánpótlásáról. • Kerülje a huzatot, miközben

a biokandalló üzemel! A hu­ zattól a bioalkohol belob­ banhat. • A szabadonálló biokandallót használat közben soha ne mozgassa! • A kifolyt bioalkohol a tartályok közelében nem várt tüzet okozhat. Ezért soha ne töltse teljesen tele a tar­ tályt. A kifolyt bioalkoholt törölje fel. • A láng eloltására mindig kizárólag a készülékhez alkalmas tűzfolytót használja. • Körbeépítés esetén gondoskodjon arról, hogy a felhasznált anyag tűzálló legyen.

A biokandalló üzembe helyezése, felszerelése

Mielőtt használatba vennénk a biokandallót, minden csomagoló anyagot távolítsunk el róla. A falra szerelhető vagy beépíthető modellek csak olyan falra szerelhetők, illetve építhetők be, melyek tűzál­ lóak (tégla, beton, tűzálló gipszkarton stb.). A kandalló rögzítéséhez használjon megfelelően méretezett rögzítő tipliket és csavarokat, valamint ügyeljen a vízszintes és függőleges elhelyezésre. A  szabadon álló modellek esetén ügyeljen a stabil, bil­ legés-mentes elhelyezésre.

Ha fél az igazi tűztől

Főleg az idősebbek riadnak vissza a nyílt lángtól, még akkor is, ha az elé egy hőálló üveglap tehető, vagy az égéshez szükséges üzemanyag tárolásától. Számukra az elekt­ romos látványkandalló a megoldás, amely falra szerelve

(mint egy kép) nyújtja az igazihoz hasonló látványt, bár annál kisebb hőt. Az elektromos látványkandallók 2000 W-os teljesítménye szintén csak kiegészítő fűtésre alkalmas, az önálló fűtést nem helyettesítik. Viszont néhány perc alatt felszerelhetők a falra. Nemcsak a teljesítmény, hanem a láng-effekt is szabá­ lyozható. Sajnos a 60.000 Ft körüli áruk nem a legolcsóbb és az ára nem versenyképes egy hagyományos elektromos fűtőtesttel, de nem is azt a látványt és érzetet nyújtja. Takács Ferencné

Felmerülő fontos kérdések Hol kapható a biokandallóhoz megfelelő üzemanyag?

Általában a kandalló forgalmazójánál, a festékboltokban, illetve a bar­ kács­áruházakban. Ha valaki valamelyik webáruházból rendel, akkor győződjön meg arról, hogy ők vállalják-e a házhozszállítást, ugyanis ezt jó néhány forgalmazó csak Budapest területére vállalja.

Mennyi ideig ég 1 liter bioalkohol?

Ezt a kandalló teljesítménye és a láng mérete határozza meg. Általában 2-4 órát üzemel a készülék egy feltöltéssel.

Nem káros a biokandallók használata?

Nem! A biokandallók nem növelik az üvegházhatást, széndioxid kibocsátásuk annyi, amennyi egy növény növekedéséhez szükséges. A bioalkohol természetes alapanyagokból előállított tiszta alkohol (ethanol).

Van szaga a biokandallónak?

A bioalkohol szagtalanul ég, azonban ügyelni kell a kandalló tisztaságára! A kandallóra ráégett por vagy egyéb szennyeződés kellemetlen szagokat okozhat a kandalló használatakor, illetve a tűz eloltása után! Nagyon fontos ügyelni a tartály(ok) és a kandalló  tisztaságára! Se a tartály(ok)ban, se pedig a tartály(ok)on kívül ne legyen odaégett kosz, szennyeződés vagy por!

A biokandalló alkalmas fűtésre vagy csak látvány?

A biokandallók fűtőteljesítménye általában 2-3 kW (modelltől függően), amely egy helyiség temperálására elegendő, de folyamatos, kizárólagos fűtésre nem alkalmasak.

Mennyibe kerül 1 liter üzemanyag?

A webáruházak kínálata alapján általában 500-600 Ft/liter.

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

http://www.akontroll.hu

7

Körkérdés a kormányzat fogyasztóvédelmi terveiről

Lépések a lehetőségek tükrében Folytatás az 1. oldalról

A békéltető testületek alternatív vitarendezésben betöltött szerepének erősítése szükséges. A célkitűzések megvalósítása érdekében együttműködésre van szükség a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel. Az elkövetkező 2011- 2014 közötti időtartamra szóló fogyasztóvédelmi célok kijelöléséhez szükség van a hatályos fogyasztóvédelmi politika végrehajtásának értékelésére, továbbá az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájában kitűzött célok érvényesítésére. Ezért számba vesszük a fogyasztóvédelmi területen fennálló hiányosságokat, és az azok megszüntetését, célzó intézkedéseket, majd az európai uniós és a hazai fogyasztóvédelmi politikában kitűzött célok mentén javaslatot teszünk a 2011-2014. közötti időszakra szóló IV. középtávú fogyasztóvédelmi politika és az arra épülő részletes feladatterv intézkedéseire. Az előterjesztés ennek megfelelően tartalmazza a IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikát és az ahhoz kapcsolódó feladattervet, amelyek a 2011-2014 közötti időszakra határozzák meg a főbb prioritásokat, amelyek a következők: • A fogyasztóvédelem állami intézmény rendszerének fejlesztése • A békéltető testületek szerepének erősítése • Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek szerepe - A főosztály tevékenységei között szerepel a Fogyasztóvé­ delmi Tanács működtetése is. Ugyanezen a néven milyen fel­ állásban folytatja munkáját ez a szektorközi egyeztető fó­ rum? - A szakmai és társadalmi szervezetek képviselőivel való hatékonyabb konzultáció érdekében a fogyasztóvédelem területén külön érdekegyeztető fórum működik. A Fogyasztó­vé­ del­mi Tanács 2008-ban történt felállításának célja az volt, hogy a kormányzat a koncepcionális jogalkotási kérdésekben, illetve a fogyasztóvédelmi politika fő irányvonalának meghatározásában kikérje az fogyasztóvédelmi civil szervezetek és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselőinek véleményét. Az üdvözlendő és a támogatandó szándék mellett azonban a jogalkotó olyan szigorú működési keretek közé szorította a fórum működését, amely a hatékonyság ellen hatott. A Fogyasz­tóvédelmi Tanács feladata ugya­n­is nem elsősorban az oldalak, felek közötti konszenzus megteremtése, hanem a felek közötti kommunikáció, konzultáció lehetőségének biztosítása, az érdekek megjelenítése és közvetítése a kormányzat felé. Mindezért szükségessé vált a Fogyasztó­vé­delmi Tanács hároméves gyakorlata alapján a működési keret felülvizsgálata. A felülvizsgálat eredményeként elfogadásra került a Fo­ gyasztóvédelmi Tanácsról szóló 1259/2011. (VII. 27.) Korm. Ha­ tározat. Az újjászerveződő Fo­ gyasztóvédelmi Tanács feladata – aktív és elkötelezett tagokkal – a fogyasztóvédelmi szempontok hatékony érvényesítése, ennek érdekében a fogyasztóvédelmet érintő javaslatok kormányzati munkába történő becsatornázása, valamint a kormányzati fogyasztóvédelmi politika, a fogyasztói érdekek és

szakmai teljesíthetőség összehangolása. Az újjászerveződött Fogyasz­ tó­védelmi Tanács tagjai: a Nem­ zeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egy-egy képviselője. A Tanács elnökének felkérése alapján tagjai a Fogyasz­ tó­vé­delmi Tanácsnak a Magyar Agrár­k amara és a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara képviselői, 8 fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet elnöke, 6 országos gazdasági érdekképviseleti szervezet egy-egy képviselője, a békéltető testületek 2 képviselője valamint a Pénzügyi Békéltető Testület képviselője. Állandó meghívottként vesznek részt a Fogyasz­tó­védelmi Tanács ülésein a Nem­zeti Fej­lesztési Minisztérium, a Nemzeti Erő­ forrás Minisz­té­rium, a Nem­ zetgazdasági Mi­nisz­térium és a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői. Az újjászerveződött Fogyasz­ tóvédelmi Tanács 2011. szeptember 16-án tartotta első ülését. Az ülés egyik legfontosabb napirendi pontja volt Magyar­ ország IV. középtávú (2011– 2014) fogyasztóvédelmi politikájának megvitatása. - Milyen a főosztály kapcso­ lata az Országgyűlés Fogyasz­ tó­védelmi Bizottságával? - A Főosztály együttműködik az Országgyűlés Fogyasztó­vé­ delmi Bizottságával, amennyiben a Főosztályt érintő kérdés szerepel a Bizottság napirendjén, akkor a Főosztály is képviselteti magát, illetve gondoskodik a szükséges háttéranyagok előkészítéséről. - A hazai Európai Fogyasztói Központ működtetésével kap­ csolatos kormányzati felada­ tok ellátása is tevékenységi körükbe tartozik… Mit emel­ ne ki Ön a szervezet és a főosz­ tály jelenlegi együttműködé­ séből? Az Európai Fogyasztói Köz­ pont korábban az Országos Fo­ gyasztóvédelmi Egyesületnél működött, 2011. január 1-től NFH szervezeti egységeként végzi tevékenységét. Az EFK működését 50%-ban az NGM finanszírozza. Az EFK-hoz benyújtott panaszok statisztikájáról rendszeres tájékoztatást kap a tárca. A tapasztalatok alapján 2011. I félévben 36%-kal többen fordultak panasszal a Központ­ hoz, mint 2010 hasonló időszakában. - Hogyan vélekedik Ön a fo­ gyasztóvédelmi civil szerveze­ tekkel kapcsolatos tervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatok koordi­ nálásáról? Mit tesznek a jövő­ ben másként? - A társadalmi szervezetek működése során az állami szerepvállalás mértéke változik az eddigiekhez képest. Ez hatékonyabb és eredményesebb feladatellátást, a rendelkezésre álló források célzott felhasználását, átgondoltabb gazdálkodást igényel, illetve azt, hogy a szervezetek képesek legyenek versenyképes szemléletben gondolkodni. - Véleménye szerint kellő időbeli és szakmai ráhatást tudnak gyakorolni a fogyasz­ tóvédelmi pályázati felhívás elkészítésére és közzétételére? - A pályázati dokumentáció elkészítése a szakterület részéről időben történik, szakmailag illeszkedik Magyarország IV. középtávú (2011-2014) fogyasztóvédelmi politikájának célkitű-

zéseihez, hozzájárul a tudatos fogyasztói magatartás széles körű kialakításához. A pályázati doku­mentáció közzétételéhez szük­ség van a Fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályairól szóló NGM rendelet hatályba lépéséhez, hiszen a költségvetési törvényben szereplő, fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatását célzó előirányzat az NGM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok között szerepel. Ezen előirányzatok felhasználásának szabályait – így a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek kiírásra kerülő pályázat kereteit – az előbb említett rendelet szabályozza. - Várhatók-e módosítások a pályázókkal kötendő szerző­ dések megkötésében, a pályá­ zatok bírálatában? - Az előző években kialakult pályázati rendszer felülvizsgálatra került. Ennek eredménye alap­ján szükségét láttuk az átalakításnak és a szemléletváltásnak, amelynek a célja az, hogy egy olyan finanszírozási modell jöjjön létre, amely illeszkedik a nyugat-európai államok gyakorlatához, illetve ahol a támogatásra, rendelkezésre álló összeg a magyar fogyasztók tudatosságának növelése érdekében hatékonyan tevékenykedő civil szervezetek között kerüljön felosztásra. Tehát a célunk elsődlegesen nem az, hogy a civileket támogassuk, hanem a civilek tevékenységén keresztül közvetlenül elérjük a fogyasztókat annak érdekében, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak. A pályázati kategóriák elkészítése során is erre törekedtünk, lásd közérdekű keresetindítás, illetve információs kampány kidolgozása és megvalósítása. Az állami támogatás mellett elkerülhetetlen a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részéről saját források bevonása. Az alternatív forrásteremtési technikák bevonása mellett ösztönözzük, és előnyben részesítjük az önkéntesség kiterjesztését, mindezt úgy, hogy a szakmaiság természetesen ne kerüljön háttérbe. Továbbra is tárcaközi bizottság tesz javaslatot az egyes pályázatok bírálatáról, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter ez alapján dönt a nyertes szervezetekről. - Az Európai Uniós felada­ taik között jelenleg milyen té­ mában képviselik a Kormányt az EU munkacsoportjaiban, szakbizottságaiban? - A Fogyasztóvédelmi Pénz­ ügyi Programok Bizottsága 2011. október 20-án tartja soron következő ülését, ezen a tagországok megvitatják és jóváhagyják az Európai Bizottság 2012. évre vonatkozó pénzügyi javaslatát. A Kormány nevében a fogyasztóvédelmi szakterület részt vesz az Általános termékbiztonsággal, a Fogyasztó­vé­ delmi hatóságok együttműködésével, a Fogyasz­tó­védelmi po­litikával és a Piac­felügyelettel kapcsolatos szakbizottságok ülésein. Ezek a komi­tológiai ülések évi 2-3-szoros gyakorisággal kerülnek megtartásra. A Fogyasz­t óvé­d el­m i Taná­c si Munkacsoportban jelenleg még nincs kitűzve fogyasztóvédelmi téma. - Ön szerint kellően felké­ szültek-e a hazai fogyasztók saját jogaik tekintetében? Tudnak-e megfelelő stílusban reklamálni, érdekeiket érvé­ nyesíteni? - A fogyasztóvédelmi társa-

dalmi szervezetek döntő szerepet játszanak a tudatos fogyasztói magatartás kialakításában. Az egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók jelentős hányada nincs tisztában jogaival, ezáltal érvényesíteni sem tudja azokat. Előrelépés történt az elmúlt évekhez képest, hogy bizonyos fogyasztói rétegek tisztában vannak azzal, hogy vannak jogaik, azonban nem tud­ják, hogy pontosan melyek azok, és hogyan érvényesíthetik azokat sérelmeik során. Ezért törekszünk arra, hogy a fogyasztóvédelmi civil szervezetek olyan tevékenységeit támogassuk, ame­ lyekkel közvetlenül és célzottan elérik a különböző fogyasztói szegmenseket, ezáltal hozzájáruljanak a tudatos fogyasztói magatartás széles körű kialakításához és a fogyasztói közérzet javításához. - Átlagfogyasztóként ho­ gyan értékeli a hazai piaci szereplők magatartását, a fo­ gyasztókat védő szabályokat? - Szükség van a fogyasztóvédelemre, a fogyasztókat védő szabályokra, hiszen a fogyasztói tudatosság még nincs megfelelő szinten, Magyarországon. A tapasztalatom az, hogy fejlődik a vállalkozások jogkövető magatartása, a szabályok betartása nagyobb mértékű, mint korábban.

*** - Dr. Mozolai Mónika, a Nem­­zetgazdasági Minisz­téri­ um fogyasztóvédelemért fele­ lős osztályvezetője a júniusi

konferencián javasolta országos kampányok keretében ismertebbé tenni az alternatív vitarendezési fórumok - békéltető testületek - létét, tevékenységét. Ismer­tette a Fogyasztóvédelmi Politikai Stratégia célkitűzéseit, miszerint a jövőben a békéltető testületek konkrét jogi tanácsokat is adhatnak a fogyasztók és vállalkozások számára. - Milyen konkrét lépések történtek a javaslat kapcsán? - Magyarország IV. középtávú (2011-2014) fogyasztóvédelmi politikájában szerepel a békéltető testületek feladatainak tanácsadással való kibővítésének szükségessége, amely a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény következő módosítása alkalmával jogszabályi szinten is realizálódhat. - „Fogyasztóbarát emblé­ ma” bevezetését szorgalmaz­ zák, hogy a vállalkozások a je­ lenleginél együttműködőbbé váljanak a békéltető testüle­ tekkel… Milyen kritérium­ rendszer men­tén határozzák meg az együttműködési kész­ ség növekedését? - A békéltető testületi eljárások során a vállalkozások együttműködési készségét növelni kell. Az alávetési nyilatkozatok, a jelenleg kevésbé moti-

váló negatív lista átalakítása, országosan egységes és nyilvános lista ismertebbé tételével, a nem együttműködő vállalkozások szigorú szankcionálása és a hatóság által már vezetett pozitív lista működtetése és továbbfejlesztése is szükséges ahhoz, hogy a fogyasztói bizalom megerősödjön, és a vállalkozásoknak a gazdasági életben való aktív részvétele és fogyasztóbarát működése megvalósulhasson. - Hogyan ítéli meg a fo­ gyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepét, és jelen­ legi tevékenységük eredmé­ nyességét? - A fogyasztóvédelmi civil szervezetek elsődleges feladata a társadalom tudatformálása és szemléletformálása, a tudatos fogyasztói magatartási kialakítása annak érdekében, hogy a fogyasztók ne érezzék magukat kiszolgáltatottnak és tudatlannak fogyasztói jogaikat illetően, a vállalkozásokkal szembeni vitáik során, illetve megfelelő jogérvényesítő képességgel bírjanak. A civilek feladata a fogyasztók tudatszintjének növelése, illetve az, hogy felemeljék a szavukat, a fogyasztókat érintő ügyekben. Jelentős szerepük van abban, hogy a multinacionális vállalatoknak és a marketingnek kiszolgáltatott fogyasztó megfelelő tudatossággal lépjen fel vásárlásai során. - Meglátása szerint a szer­ vezetek hatékonyságnövelésé­ ben az egyik lényeges eszköz a pályázati támogatási össze­ gek odaítélése, a kiírás szem­ pontrendszer­ ének hatékonyab­ bá tétele. Milyen változásokra le­ het e téren számí­ tani? - A pályázati rendszer átalakításra került. Ennek oka, hogy létrehozzunk egy olyan finanszírozási modellt, ahol a támogatásra-ren­ del­k ezésre álló összeg a fogyasztók tudatosságának növelése érdekében hatékonyan tevékenykedő civil szervezetek között kerül felosztásra. A 2011. évi pályázat olyan tevékenységeket támogat, amelyek szakmailag megalapozottak, közvetlenül és célzottan elérik a különböző fogyasztói szegmenseket, ezáltal hozzájárulnak a tudatos fogyasztói magatartás széles körű kialakításához és a fogyasztói közérzet javításához. - Hangsúlyozta, hogy fon­ tosnak tartja a szervezeteket véleményezési jogkörrel be­ vonni a jogalkotási folyamat­ ba. Tet­tek-e lépéseket ez ügy­ ben? - A szervezeti egység által előkészített fogyasztóvédelmi tárgyú előterjesztések véleményezését – a legjelentősebb fogyasztóvédelmi tár­sadalmi szervezeteknek történő közvetlen megküldéssel – folyamatosan biztosítjuk. Mindezen túl a 2010. évi CXXXI. Törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel biztosítása érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat kössön a kölcsönös együttműködésre nyitott, az adott szakterületen széles társadalmi érdeket megjelenítő szervezetekkel. Mindez, pedig újabb

eszközt kínál az érintett társadalmi szervezetek jogszabályelőkészítés folyamatába történő bevonásához. - Előadásában kitért az ok­ tatás fontosságára is, a tuda­ tos fogyasztóvá válás segítésé­ re és a szakmai továbbképzé­ sek indításának szükségszerű­ ségére. Ter­ve­zik-e a nemzeti alaptanterv részeként beve­ zetni a fogyasztóvédelem kér­ déskörét? - Fontosnak tartjuk a fogyasztóvédelem megjelenését a közoktatásban. Szükség van a pedagógusok bevonásával interaktív, életkorra szabott anyagok elkészítésére. A fiatalok részére érthetően, nyelvezetüknek és érdeklődési körüknek megfelelően kell átadni a tudást, melyet már fiatalon, és a későbbiekben felnőttként a mindennapok során használhatnak. - Komoly hiányosságok van­ nak a védendő fogyasztói kör oktatásában, valamint védel­ mükben (gyerekek, fogyaté­ kossággal élők, idősek). Milyen intézkedések történtek e té­ ren? - A tudatos fogyasztói magatartás szintjének növeléséhez nem csak a fiatalok, hanem a teljes fogyasztói kör bevonása szükséges, ide tartoznak az idősek és a fogyatékkal élők. A társadalmi szervezetek tevékenységén keresztül, célzott, mindenki számára hozzáférhető kampányok indítása szükséges. A kampányok során kiemelt területként kell kezelni azokat a témaköröket, amelyek szinte minden fogyasztót érintenek, és amelyek döntő hatással vannak a mindennapokra. Tekintettel arra, hogy az oktatást, mint a fogyasztói tudatformálás egyik eszközét, kiemelten fontos területnek tartjuk, a pályázat egyik kategóriája kifejezetten az oktatásra irányul. - A fogyasztóvédelmi társa­ dalmi szervezetek eddig is fog­ lalkoztak a fogyasztók tájé­ koztatásával, oktatásával, fi­ gyelembe véve lakosságunk életkori megosztását, amelye­ ket iskolán kívüli képzésként, és társadalmi rendezvények keretében valósítottak meg. Helyesnek tartja-e ilyen okta­ tások szervezését a jövőben is? - A fiatalok oktatásában és képzésében a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepe kiemelkedő, a jövő fogyasztói generációjának tudatos és magabiztos fellépéséhez, egyszersmind egészséges életvitelükhöz elengedhetetlen a társadalmi szervezetek oktatási tevékenysége a jövőben is. - Szakmáját tekintve Ön tisz­ tában van a fogyasztói jogok­ kal. Véleménye szerint ez át­ lagfogyasztóként előnyt vagy inkább hátrányt jelent? Került-e már reklamációs hely­ zetbe? Vagy annyira tudatos, hogy ilyen fel sem merülhet? - Átlagfogyasztóként mindenképpen előnyt jelent a szakmai múltam és tapasztalatom. Tu­da­tos fogyasztónak tartom magam, azonban ennek ellenére előfordul, hogy reklamációs hely­zetbe kerülök, hiszen a tudatosság nem abban nyilvánul meg, hogy fogyasztóként nem merül fel problémánk, hanem abban, hogy megfelelően tudjuk kezelni az adott vitás helyzetet vásárlásaink során. Köszönjük a válaszokat!

Vajda Márta

8

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

Egy mai Tiborc keservei

Hitelválság egy hiteladós szemével Sokszor hallottuk már érvként, ellenérvként a devizahitelesekkel kapcsolatban az árfolyamkockázatot, illetve azt, hogy a hitelesek nem rendelkeztek kellő információval arról, hogy ez mit is jelent. Lássunk egy példát: devizahitelem van az Unicredit Banknál. Tudomásom volt az árfolyam­ kockázatról, melyet kimutatá­ sokkal igazoltan a hitelközve­ títő 1-2%-osra becsült. Még jelzáloghitel esetében is kedvezőnek tűnt az 5,8 %-os kamat és mellette az 1-2 %-ra becsült árfolyam-kockázat. Mert szabad felhasználású jelzáloghitelről beszéltünk: ez fontos lehet. Történt ez 2008 októberé­ ben. Addigra begyűrűzött a pénzpiaci válság Európába is, melyet jó, ha nem felejtünk, mivel éppen a fedezet nélküli jelzáloghitelezés indította útjára, és mint ilyen, a bankok csődjével fenyegetett. Bankom, dacolva a banki válsággal, tőkeemelést hajtott végre, melyből bizalmi tőkét lehetett faragni, csak azt nem tudtuk, mennyibe kerül majd ez nekünk, hiteleseknek. Megtudtuk. Havi törlesztő-részletem, egy évig 268,2 CHF-nek megfelelő forintösszeg volt, melyet kizárólag forintban fizethettem a Banknak (hiszen így, a váltásban mutatkozó hasznon is a Bankhoz került). Mint említettem, ez már az első alkalommal 47  274 Ft teherrel járt. 2008. áprilistól 2008. novemberig átlag 50  633 Ft-ot fizettem, ami sem a csökkent devizaárakhoz viszonyítva, sem pedig a vállalt törlesztőrészlethez viszonyítva nem kevés. Ugyan furcsálltam, mivel néha úgy tűnt, mintha valutaárfolyamon vonná le a Bank az összeget (a napi árfolyamot a törlesztés napján ellenőrizve jutottam erre a következtetésre). Ezt szóvá is tettem, mire a Bank arról tájékoztatott, hogy a törlesztő-részletek a levo­ nást megelőző napi deviza-el­ adási árfolyamon kerülnek fel­ számításra.

Kamatváltozás és tőketörlesztés

De az igazi meglepetés csak ezután ért. Mivel a devizaárfolyamok stabilizálódni látszottak, a Kormány pedig foglalkozni kezdett a devizahitelekkel, a Bank, vajon miért is, 1,5 %-kal megemelte a kamatot, - a Kormányzati moratórium lejáratának napjától! Mulatságosnak tűnik, hogy az ember „ilyen apróságokkal” foglalkozik, mint 1,5 %-nyi kamatemelés?! Kis, matematikai szá-

mításokkal eljutunk odáig, hogy ez bizony a 268,2 CHF havi törlesztést 301,3 CHF-re emelte, azaz 12,3 %-kal nőtt a devizában számított törlesztő részlet. Csak az érthetőség kedvéért: ez an�­ nyit jelent, mintha az egy év­ vel korábban vállalt 44.000 Ft törlesztő-részlet helyett 49.408 Ft törlesztő-részletet vállaltam volna, illetve a devi­ zaárfolyam emelkedésével számított 59.312 Ft törlesztőrészlet, az új kamattal 66.602 Ft-ra emelkedett. Emlékszünk még, hol is van már a hitelszerződés megkö­ tésekor a hitelközvetítő által 1,2 százalékra becsült deviza­ árfolyam kockázat? A devizaárfolyamok kockázata egy nemzetközi jelenség, mely, mind a hitelt nyújtó bank, mind a hitelt felvevő szándékától független tény. Ezzel a kockázattal még számoltam, de a fonalat akkor már végképp elvesztettem, amikor nem számoltam a ban­ ki hangulatváltozás okozta te­ temes kamatemeléssel és azzal sem, hogy a törlesztés alapjául szerződésben nevesített, ki­ számítható nemzetközi árfo­ lyamok helyett, a bank saját árfolyamán fogja a törlesztőrészleteket levonni. Ebből következően, a törlesztés első évében, átlag 81 CHF fordítódott a tényleges tartozás törlesztésére és a 268,2 CHF törlesztésből csupán 187,2 CHF maradt a banknál, míg az utóbbi hét hónapban a 301,3 CHFból, már csupán havi átlag 66 CHF csökkenést mutatott a tőketartozásom, azaz ez idő alatt átlag havi 237,1 CHF maradt valahol a bank költségvetésében. Ezzel sem számoltam, valamint azzal sem, hogy ha ez így halad tovább, akkor bizony egyre jobban eladósodom, mi­ közben fizetem a vállalt tör­ lesztő-részletek havi másfé­ szeresét. És akkor még nem kalkuláltam a bank által rám hárítandó banki adóval.

Tartozol, vagy neked tartozik a bank…

- Vegyünk egy példát a másik oldalról is: 2009. december 10-től emel­ kedett a devizahitel kamata, a korábbinak 138 %-ára növeke­ dett (5,8 %-ról 7,3 %-ra). De nézzük, mi történt a betéti kamatokkal, hiszen a kamatcsökkenés, vagy növekedés azonos gazdasági tényeken és körülményeken alapszik mindkét esetben - gondoljuk mi, akik hitelt vettünk fel. És mégis: a hitelka­ mat tetemes növekedésével

szemben a betéti kamat a ko­ rábbi 5,75 %-ról, 3,75 %-ra csökkent. Gondolom, ennek is a hitelválság az oka? Mondjuk, hogy szabad fel­ használású jelzáloghitelt vettünk fel, mert szeretnénk egy lakásvásárlási hitellel nem elérhető ingatlant vásárolni, és szüle­ ink fedezetül bocsátják ingat­ lanjukat. 2010. május 17-én a bank a folyószámlánkra utalja ezt a 7 millió forintot, mely­ nek hitelszerződés szerinti ka­ mata 7,86 %. Míg a folyószám­ lánkon van a pénz, 3,25 %-os kamatot kapunk rá a banktól. A megvásárolni kívánt in­ gatlanra másnap átutaltuk a jogosultnak a 7.000.000.- Ftot. Követjük? A folyószámlánkon egy napig volt 7.000.000 Ft és az átutaláskor annak egynapi kamata és rendelkezünk 7.000.000 forintból indult tartozással, plusz kamat és árfolyamkülönbözet. Egy héttel később a bank akciós kamatot hirdet, amely szerint „ igénybevételéhez csupán növelnie kell Bankunknál lévő megtakarításainak össze­ gét.** „. Nosza, az éppen, a lakossági folyószámlát addig vezető bankba beérkezett mintegy 2 millió forintot még melegében át is utaljuk az 5,75 %-os, akciós kamat reményében azzal, hogy majd annak lejártakor, az így szerzett kamat enyhíti a betéti kamatok és hitelkamatok közötti különbözetet. Bemegyünk a bankba és megkíséreljük lekötni: ha szerencsénk van, a lekötés előtt szól az ügyintéző a problémáról, ha nincs szerencsénk, akkor csak kifelé menet vesszük észre, hogy a kamat mindösszesen 3,25 %. Hogy lehet ez? Mint jól látjuk a bank hirdetményében szerepel két csillag, melyhez a következő magyarázat tartozik: „Az akció 2010. má­ jus 25-től visszavonásig érvé­ nyes, és a magánszemélyek által, újonnan - azaz 2010. május 17én bankunknál lévő megtakarí­ tásai felett (betét és értékpapír, beleértve a folyószámla egyenle­ get) - elhelyezett betétekre vonat­ kozik….” Ez pedig azt jelenti, hogy május 17-én, a folyószámlánkon 7.000.000.- Ft volt, melyre már nem is emlékszünk, mert május 18-án már nem volt rajta. Igaz, volt és van is egy 7.000.000.Ft-os tartozásunk is, ami a hitelszámlánkon volt, nem pedig a folyószámlánkon, a folyószámlánk egyenlege +7.000.000.- Ft volt május 17-én, melyet kifizettünk május 18-án, és május 25én utaltunk át 2 millió forintot. Tehát május 17-én 7.000.000.Ft volt a folyószámlánkon, május 25-ére pedig azzal az összeggel (melyet én úgy gondoltam,

hogy újonnan utaltam át a számlámra és az valóban megtakarítás volt) együtt is, a megtakarításom 2.000.000.- Ft-ra csökkent (függetlenül attól, hogy a hitelszámlánkon eddigre már kb. 8.000.000 Ft tartozás van). Mivel a megtakarításunk összege nem nőtt, hanem drasztikusan csökkent, ezért erre az ös�szegre akciós kamatot nem kaphatunk! Ezek a varázslatok mind Általános Szerződési Feltételek rendelkezései. Ha hatósághoz fordulunk, a hatóság nyilatkozik: benne volt az Általános Szerző­dési Feltételben, tehát jogszerű. (No, emellett azért formálisan természetesen biztosít megértéséről és jó pszichiáter szerepében tetszelegve megpróbálja lenyeletni velem a kiszolgáltatottság békáját.) Jó ez így?

Az ÁSZF kőbe véshető, de vésője adósnak nem lehet

Nos tehát miért is terjed a felügyeleti hatóságok figyelme kizárólag arra, hogy van-e ilyen ÁSZF, vagy nincs? Miért is nem foglalkoznak azzal, hogy ha van ilyen, akkor meg kellene vizsgálni, hogy nem tisztességtelen-e, és ha igen, akkor esetleg élnie kellene a megtámadás jogával? Egy biztos: amit a szolgáltató ÁSZF-be vesz, vagy egyoldalúan módosít, az bármely tisztességtelen is, attól kezdve kőbe vésett jogszerűség. Mert ettől kezdve joga van magyarázat nélkül és kiszámíthatatlanul kamatot emelni és kiszámíthatatlan haszonkulccsal váltani a „de­ vizát” a hiteltörlesztéshez, csak kínosan ügyelnie kell ar­ ra, hogy pl. legalább kétszer (lehetőleg senki által nem ol­ vasott) országos napilapban közzétegye, vagy saját honlap­ ján biztosítsa a megismerhe­ tőséget. DE! A bank terhére sem jogszabállyal, sem az adós ÁSZF módosításával nem lehetnek terhesebbek a feltételek, még akkor sem, ha a bankvilág válsága miatt dől be az adós fizetőképessége. Különös ország, különös jogbiztonsággal és öntudatosodó, de végül az adósságspirálban megfojtható és kisemmizhető lakossággal! A bankszektor profitja nem csökkent, hanem inkább csak nőtt, ám a lakos­ ság életszínvonala, megtakarí­ tása, nominál-, és reálbére csökkent a pénzügyi válság hatására. Pedig laikus és felelőtlenül eladósodott polgár létemre azt gondoltam volna, hogy a

pénzügyi válság a pénzügyi intézmények likviditási gondjait indukálja… Pedig valójában az enyémet, aki csak annyiban foglalkoztam pénzügyi tevékenységgel, amennyiben igénybe vettem egy pénzügyi szolgáltató mérhetetlenül drága, és számomra kiszámíthatatlan áru szolgáltatását. Mert a mi szer­ ződésünkben az egyetlen fix dolog az volt, hogy mennyi pénzt kapok kölcsön. Az, hogy mennyit kell visszafizetnem, milyen kamatra (tehát milyen szolgáltatási díjjal kalkulál­ jak), és milyen árfolyamon (mely felett a Magyar Nemzeti Bank őrködik), azt nem tud­ hattam és az ÁSZF szerint az a húsz év alatt évente emelkedhet (mert csökkenést még az újkori történelemben nem hallottam). Ja! Megszün­tethetem a szerződést. Sajnos, éppen azért vettem fel hitelt, mert ennyi pénzzel nem rendelkeztem és azért van még mindig hitelem, mert még mindig nem rendelkezem ennyivel. Fizess csak kiszolgáltatott adós, felelőtlen devizahiteles!

A szerződési szabadság édes madara

Ha már benne vagy a hitelben, akkor nem szabadulsz, hiteles! Megsegítenek, meglásd! A devizaárfolyam rögzül 180 Ft-on a kamat továbbra is marad a Bank szabad rendelkezése alatt. Csak az érdekesség kedvéért, emlékezzünk vissza: a hitel futamidejétől függően az 1,5 %-kamatemelés 12,3 %-os törlesztő részlet-emelkedést jelentett. Rövid matematikai számítások alapján tehát 180 Ft-os svájci frankkal számítva, az emelt ös�szegű kamattal pontosan ugyanannyit kell forintban fizetnem, mintha a kamat nem változhatott volna, csak a svájci frank ára emelkedett volna 201 forintra. Ha tehát a Bank 180 Ft-os árfolyam mellett, 1,5 % kamatemelést (vagy kezelési költség-emelést) határoz el (és megfelelő módon közzéteszi!) akkor a törlesztő-részlet egy forinttal sem fog csökkenni, és eközben elkezd gyűlni, gyűlni az általam, három év múlva realizálandó kényszerhitel-szerződésben foglalt ös�szeg. Azaz, önként megvettem egy hitelt, amely a bankvilág válsága miatt és a megsegítésem érdekében egy újabb hitellel gyarapodott, ismeretlen összegben, ismeretlen kamattal és ismeretlen futamidőre, ám az én törlesztő-részletem ennek a vásárlásnak a fejében sem csökkent. Csakhogy (és nem szeretném a kedves Olvasó matematikai

tudását is próbára tenni…) a felelőtlen devizahiteles, mint jól láttuk, a kamatot is devizában fizeti, tehát a kamatemeléssel automatikusan még az árfolyam-különbözeti hitelszámlám is gyarapszik… Miért is? Mert 5,8 %-os kamattal havi 268,2 svájci frankot kellett megvennem, 7,3 %-os kamattal pedig 301,3 svájci frankot, ezért a kamatra esedékes árfolyam-különbözet tovább növeli a kényszerhitel-összegét. Ne felejtsük el, egy olyan bankról beszélünk, aki hiteleket ad el, tehát gyakorlatilag nem történt más, mint sikerült még egy hitelt eladnia nekem. Ha vállalom.

Az öntudatnak is van határa?!

Az Általános Szerződési Feltételekben a kamatmódosítás mindenkire kihat (naná, hiszen nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a megsegített hiteleseket a segítségből nem kérőktől!). Mi történik tehát, ha a devizahiteles, aki eddig alig-alig, de valahogy, valaminek a terhére kinyögte a havi törlesztő-részletet, nem szeretne örök rabszolgaságba süllyedni és nem kér a segítségből? Ha a kamat emelkedik, a törlesztő-részlete ugrásszerűen megemelkedik ! Aki eddig fizetett segítség nélkül, az többé már nem lesz rá képes, aki nem fizetett, mert nem tudott, az pedig segítséggel sem lesz rá képes. Vagy vállalom az újabb hitelt látatlanban, bízva abban, hogy a jóságos bank megszán és az általa nyilvántartott összeg (amely ugyebár függ attól, hogy ő milyen árfolyamon számolja fel nekem a devizát, mert én nem fizethetem devizában, még akkor sem, ha máshol olcsóbban venném meg, és függ az általa évente meghatározott hitelkamat nagyságától is) már az unokáim számára legalább kifizethető lesz, vagy megkockáztatom, hogy a törlesztő-résszletem olyan mértékben emelkedik, amelyet már semminemű elvonással nem tudok kifizetni. Pedig a PSZÁF szóvivője a napokban nyilatkozott arról, hogy a lakossági hitelfelvételek drasztikusan csökkentek, részint mert a lakosság nem mer hitelt felvenni, részint azért, mert hitelképtelen. Tehát nem csak én nem szerettem volna még egyszer hitelt felvenni! Belevágjak az ismeretlen hitelbe, vagy megkíséreljem kinyögni a törlesztőrészletet, amíg el nem tudom adni a lakást a családom feje fölül úgy, hogy legalább a hitel felét fedezze a vételár?! Dr. Ivanics Éva

Az MTI-ben is közzétett olvasói levél

Százhúszszoros a kamat a devizahitelekre A magyar bankoknak saját svájci frank tőkéjük nincs, nekik is svájci frank kölcsönt kell felvenniük és az általuk felvett kölcsönt adják tovább a lakás-devizahiteleseknek. A London InterBank Offered Rate (LIBOR) a svájci frank kamatát 0.05 %/év -ben állapítja meg. Magyarországon a bankok a magyar betétesnek a svájci frankban elhelyezett és egy hónapra lekötött lakossági betétére szintén 0.05 %/év kamatot fizetnek. Tehát teljesen mindegy, hogy a magyar bank a LIBORon keresztül szerzett, vagy a magyar betétesek által elhelye­

zett betéteket adja tovább a svájci frankos deviza hitelt fel­ vevőknek, neki csupán 0.05 %/ év a saját maga által beszerzett svájci frankjáért a költsége. Ha 10 millió forintnak megfelelő svájci frankkal számolunk, akkor a banknak a saját 10 millió forintnak megfelelő, svájci frankban felvett kölcsönére csupán havi 416 (négyszáztizenhat) forintot kell kiadnia. A magyar bank viszont a 10 millió forintnak megfelelő svájci frank összeg után nem 0.05 %-ot, azaz 416.-Ft/hó-ot kér a lakásvásárlásra svájci frankban felvett hitelfelvevőtől, hanem 6 %-ot

számít, ami 50.000.-Ft/hó-nak felel meg. Ez 120-szor több mint amennyit a bank saját maga, a svájci frank kölcsönért fizet. A 120-szoros kamat uzsorakamatnak tekinthető-e? A Ptk. 209. §, 209/A § és 237. §(3) alkalmazható-e? Magyarország saját lakosságának a legértékesebb rétegét semmisíti meg a svájci frank jelenlegi törlesztésének a formája. Azok, akik vállalták a kocká­ zatot és építkeztek, lakást vá­ sároltak a magyar gazdaságot élénkítették. Ha ez a réteg több százezer családról van szó – megsemmisül, nem lesz,

aki vásároljon, befektessen. Ha nincs vásárlás, befektetés meg­ áll a gazdaság egy része. A kormány kilakoltatási moratóriuma következtében a bankok hatalmas profittól estek el. Egy 10 millió értékű ingatlant a bankok 3-4 millióért számították be az adósságba és azt is ők határozták meg, hogy ki vehette meg az ingatlanokat. A kormánynak arra kell megoldást találni, hogy a 120 szoros kamatot hogyan lehet egy 5-10 szeres kamatra csökkentetni, amit (havi 2080 –Ft - 4160.-Ft-ot) már bármelyik devizahiteles ki tud fizetni. A fenti 120 szoros kamatra vo-

natkozóan érdemes lenne az 1996. évi LVII. Törvény rendelkezéseit alkalmaztatni, mely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról rendelkezik, és amely 2. §-a kimondja, hogy ’’Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül különösen a versenytársak, üzlet­ felek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütkö­ zően - folytatni.’’ A bankoktól – az általuk már felajánlott - tőketörlesztési moratóriumot kell kérni és 1–2 év elteltével pániktól és spekuláció-

tól mentesen, a valós helyzetnek megfelelően lehet rendezni a deviza hitelesek ügyeit. Így nem lenne szükség sem kilakoltatásokra, sem a nagyon sok pénzbe kerülő új könnyűszerkezetű lakások építésére. Dr. Szécsi László Az OLD ODE elnöke

Szerkesztőségi megjegyzés:

A felvetett kérdés egyáltalán nem közömbös több tízezer embernek, fogyasztóknak. Készsé­ gesen helyt adunk a bankok válaszának, sőt várjuk azt.

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

http://www.akontroll.hu

9

Kiszolgáltatott-e a fogyasztó?

Mindnyájan az egészség „fogyasztói” vagyunk

Partner szolgáltató?

Határokon átívelő találkozó és egészség program

Szólásmondás, hogy amelyik ügy nem indul gond nélkül, azon átok ül, s a rontást csak nehezen lehet megszűntetni róla. Vala­ hogy így érzem a helyzetemet a T-Home-mal kapcsolatosan is. Évekig nem volt semmi probléma a szolgáltatásaikkal (kábel tv, internet, telefon), valamint az ezekért kiszámlázott díjak mértékével és ezek kiegyenlítésével. Ez évben lettem figyelmes ar­ ra, hogy nem használom töb­ bet a készülékeket, mégis egy­ re többet kellett fizetnem. Az Aréna Plázában működő ügyfélszolgálatukon személyesen kértem felvilágosítást ennek okáról. Megtudtam, hogy a korábbi kedvezményeim (pl. hűségnyi­ latkozatok) időközben meg­ szűntek, emiatt automatiku­ san emelkedtek a díjak. Kár, hogy erről nem kaptam tájé­ koztatást. Jellemző eset feleségem 95 éves édesanyjának esete a T-Home-mal. Ő még a jogelőd Magyar Postával kötött szolgáltatói szerződést, és már ott tartott, hogy 9-10 ezer forint volt a számlája, pedig csak helyi beszélgetése volt. Ugyanakkor létezett már „csevegő”, meg „hoppá” díjcsomag is, amelyekkel akár 5 ezer forinttal is kisebb lehetett volna a havi számlája. Vajon há­ nyan lehetnek az ilyen szép ko­ rúak, akik feleslegesen fizetik a magas összeget? Nem jellem-

lunk, valamint a tv képernyője percekre kimerevedik és sem­ milyen csatornán nem jön be kép. Ez különösen sportesemények nézésekor jelentett „élvezetet”. Hívtam a 1412-es ügyfél­ szolgálati számot, de az is mással-beszéltet jelzett. Végre rájöttem, hogy ilyen zavar esetén én sem tudok hívni senkit. Maradt tehát a mobil telefonon történő hibabejelentés. Csak a későbbi mobilszámla tanulmányozásakor tudtam meg, hogy ez bizony több száz forintomba került, mert az ügyfélszolgálat csak a saját hálózatból ingyenes. Már ha működik a vonal. Aki már pró­ bálta hívni a nevezett számot, érzékelhette, hogy a menü pontok felsorolása is perceken át történik, de ügyintézővel személyes beszélgetésre akár negyedóráig is kellett várni. Az ügyintézők azt jelezték, hogy szerintük nincs látható probléma a vonalban, kapcsoljam ki-be modemet, a készüléket, majd attól rendbe jön a szolgáltatás. Egy rövid időre valóban meggyógyult a vonal, majd kezdődött minden elölről. Végül kicserélték a modemet, az eredmény változatlan volt, hol volt kép, hol nem, telefon is hol volt, hol nem volt. Végre rájöttek arra, hogy a lakásban, még a posta időszakából maradt 10 méteres rézkábelen jött a szolgáltatás és ez okozhatta a bajt. Ezt kiiktatták, és csodák

ző, hogy idős emberek elmenjenek díjcsomagot módosítani. A magunk esetében anyósom meghatalmazást adott, és én változtattam meg az előfizetést. Ha van lehetőség olcsósítani, va­ jon miért nem ajánlja fel azt a szolgáltató? Visszatérve saját esetemre, rákérdeztem az ügyintézőre, hogy van-e lehetőség olcsóbbá tenni a szolgáltatásokat. Volt rá mód. Majd 60 %-kal alacsonyabb díjcsomagban állapodtunk meg, mégpedig úgy, hogy a korlátlan internet felhasználásra és vonalas telefonálásra nyílt lehetőségem, igaz 2 éves hűségidővel. Alá is írtam az új szerződést, az ügyintézés kissé elhúzódott amiatt, hogy az ügyfélszolgálat munkatársának mind három szolgáltatást meg kellett szüntetnie és újakat életbe léptetnie. Mindez május 5-én történt. Másnap már életbe lépett az internetes szolgáltatás új regisztrációja. Gondoltam, megy ez, mint a karikacsapás. Lehet véletlen egybeesés az események menetében, hogy problémák merültek fel a szol­ gáltatás terén. Családom és ba­ rátaim szemrehányásaikat fe­ jezték ki, hogy telefonon nem tudnak elérni, mivel folyton mással beszéltet jelez a vona­

csodájára megjavult a rendszer. Ebben csak az a furcsa, hogy éveken keresztül nem okozott problémát a rézkábel.

Számlára várva

Kíváncsian vártam a következő havi T-Home számlát, abban a meggyőződésben, hogy kb. 10  000 forintot kell majd fizetnem. Meglepetésemre 14700 forint fizetendő összeg szerepelt benne. Az is érdekes volt, hogy a régi ügyfél-azonosító számom szerepelt a számlán, pedig a szerződés módosításakor újat kaptam. A 1412-es számon hosszú egyeztetés követően „megálla­ pítást nyert”, hogy még a régi díjcsomag alapján számláztak. Jelezték, tekintsem tárgytan­ nak a számlát, küldenek újat. Pár nap eltelte után érkezett egy levél a szolgáltatótól, hogy panaszommal kapcsolatosan tájékoztatnak: „ A Magyar Telekom Nyrt. Elsődleges célja a kölcsönös megelégedést biztosító kapcsolat fenntartása, ezért, egyszeri mél­ tányosságból májusi hónapra ki­ terhelt havidíjakat a forgalmi díj kivételével töröltünk (sic). A szol­ gáltatások további számlázása az új ügyfél-azonosító alatt tör­ ténik. A korábbi azonosító alatt nyilvántartott egyenleg 5208 Ft. Türelmét és megértését köszö­

nöm.” A nevezett összegről a számla megérkezett, amelyet be is fizettem.

Ismétlés a tudás anyja

A következő számlát már remegő kézzel nyitottam ki. A rossz-sejtelmem nem volt alaptalan, ugyanis most már 21.110 forintot követelnek tőlem. Telefonálás, reklamáció, majd kiderítették, hogy sajnos mind­ két díjcsomag szerinti szolgál­ tatást kiterhelték, mivel nem mondtam le a korábbi szolgál­ tatást, Nehezen, de elismerték, hogy a személyes rendeléskor az ügyintéző dolga volt a le­ mondás, de ez valahogy nem ment át a számlázási rendsze­ ren. (Csak tudnám mire vonatkozott a korábbi válaszlevelükben leírtak.) Közölték, hogy ezt a számát is tekintsem tárgytalannak, de kérték, hogy tartalékoljam a korábbi összegeket, mert azokat utólag be kell majd fizetnem. Közöltem, hogy minden jogos tartozást készséggel rendezek. Ugyanakkor éles szemmel rájöttek, hogy elmulasztottam újra regisztrálni a tv-szolgáltatást. E kötelezettségemről nekem sohasem szóltak. Közölte, hogy most azonnal ad új számot, a régit azonnal megszünteti, az új számot pedig a távkapcsoló segítségével üssem be. Ha valami problémám támadna, akkor a műszakiak telefonon adnak segítséget. Erre szükség is lett. Egy órán keresztül folyt a tanácsadás. Olyan fázis is volt, amikor négyszer egymás után kapcsoljam ki a „p-boxot”, majd áramtalanítsak, de nem sok eredmén�nyel. Majd kérték, hogy keressem meg a készülék alján lévő nyilvántartási számot. Ehhez az egész rendszert darabokra kellett szedni, míg a kívánt számot észlelni tudtam. Ezt bediktáltam, majd minden műszaki tudásomat összeszedve helyreállítottam a készülékek közötti kábel kapcsolatokat. Ezt követően tudtam csak regisztrálni. Nehe­ zen tudom elhinni, hogy a szolgáltató tulajdonában lévő készülék száma csak nálam van feltüntetve a készüléken. Augusztus elején ismét jött T-Home számla. Tán meg sem lepődtem, hogy most is 20 431 forintról szólt az. Egy órás telefoni tisztázás után kiderült, hogy még mindig a két díjcsomagot együttesen felszámolták. Ígérték, most már véglegesen tisztázzák helyzetet, vegyem ismét tárgytalannak a számlát, de közölték a korábbi tartozásaimat rendeznem kell. Bár már ott tartanánk. Kezdek kissé aggódó lenni, ugyanis az elmúlt héten kap­ tam egy felszólítást, hogy 7556 Ft díjtartozásom van. Ameny­ nyiben ezt záros határidőn be­ lül nem fizetem meg, akkor korlátozzák a szolgáltatást. A közölt összeget semmilyen ko­ rábbi tartozásommal nem tu­ dom azonosítani. Azt nem közölték, hogy a szolgáltatás helyreállításáért 4500 Ft-t kell fizetni. Már pedig ezt kegyetlenül beszedik, mint a 93 éves édesapám esetében történt, amikor a számát meg sem kapták, emiatt a befizetés elmaradt és ezért a tv szolgáltatást kikapcsolták. Abban bizonyos vagyok, hogy amennyiben záros határidőn belül nem teszik tisztába az ügyemet a szolgáltató részéről, a fogyasztóvédelmi hatóság segítségét is igénybe kell vennem. A szolgáltató ígérgetéseiben kezdek nem hinni. Vajon há­ nyan lehetnek azok, akik nem igazán figyelnek oda a számla összegére és „fizetnek, mint egy katonatiszt”? Szűcs András

Dr. Búza László a Foodlawment elnöke, Magyari Árpád, a Gordon cég tulajdonosa, Dr. Szalontai Éva svéd-ausztrál tudósító, és Farkaslaka polgármestere, Albert Mátyás 2011. július 1-én, Balatonlellén, a Magyar Világtalálkozón négy napon át, tizenkét helyszínen, több mint száz program zajlott le, amelyekre tengeren -és határon túlról szép számmal érkeztek a résztvevők. A Világtalálkozó elnöke dr. Tanka László volt. Az egyik, sok érdeklődőt vonzó program az Egészség Nap – Egészség Konferencia főrende­ zője, igazgatója dr. Szalontai Éva, házigazdája, moderátora dr. Mezei László volt. Az Egészség Nap célja: hogy a magyar lakosság és a külhoni magyarok figyelmét felhívjuk az egészséges élet­ mód, a sport, a mozgás, az egészséges táplálkozás, az egészséges szemléletmód fontosságára. A Konferencia Schmittné Mak­ ray Katalin meleg hangú üdvözlő levelével kezdődött, aki szerint „az egészségről minden lehet­ séges fórumon beszélni kell… hogy az egészségre való odafi­ gyelés napjaink természetes ré­ szévé váljon.” A levelet a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula tolmácsolta. Majd dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállat­ orvos, fővédnök beszélt az egészséges magyar élelmiszerekről, a hungarikumokról. Ezt követően dr. Sebestény Andor a lon­ doni Birodalmi Rákkutató Intézet tudományos kutatója, oktatója a már Magyarországon hasznosított kutatásait ismer­ tette.

A felkért előadók kiváló orvosok, egészségügyi szakemberek voltak. Rajtuk kívül neves cégek, egyesületek, vállalkozók mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat. Az Egészség Napon szűrőbuszos 24 azonnal kiértékelt szűrővizsgálaton 271 fő térítésmentes vett részt. A Mátraderecskei mofettás kezelésre is ezen a napon je­ lentkeztek az érdeklődők. Dr. Gyetvay Gyula, a Mátrade­recs­ kei Széndioxid Gyógygázfürdő igazgató-főorvosa 150 fő térítésmentes kezelését vállalta fel. 50 főt Forgó Gábor polgármester irányításával autóbusz hozta-vitte. Megnézték a Recski Bün­ tetőtábort, Palócföld nevezetességeit. Részt vettek a Gyógy­gáz­ centrum mofettás kezelésében és megfürödtek a fehériszapos Kincses Gyógyfürdő gyógyvizében. Dr. Gyetvay igazgató-főorvos, tájékoztatást adott a mofettáról, és az iszapos, sós, Kincses Gyógyfürdőről. A széndioxidgáz gyógyító alkalmazása már kétezer éves, a római kori orvoslás is ismerte. Vulkáni utóműkö­ désként gyakran jelentkezik gázkiömlés, és ez a véráramba bejutva keringést javító, gyó­ gyító hatású. A Magyar­országon egyetlen gázfeláramlást a mát­ ra­derecskeit, 1999-ben gyógy­ gáz­zá, 2006-ban Gyógygáz­für­ dő Központtá minősítette az Egészségügyi Minisztérium. A mátraderecskei Kincses

Gyógyfürdő a legjobb magyar gyógyvizek között szerepel. Gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas-kénes, a kalcium, magnézium, nátrium hidrogénkarbonátos, kloridos jelleget. A gazdag ásványianyag tartalma jelentősen hoz­ zájárul a reumatikus mozgás­ szervi megbetegedések, a csontritkulás, a degeneratív ge­ rinc-ízületi, gyulladásos, ideg­ rendszeri betegségek, sérülé­ sek gyógyításához. Tartós élet­ minőség javulást biztosít. Az autóbuszon utazás alatt is az egészség volt a fő téma. Neves professzorok, egészségügyi szakemberek mondták el véleményeiket, javaslataikat, hogyan lehetünk, maradhatunk egészségesek. Dr. Sebestény Andor, Dr. Czeg­ lédi József, Dr. Sárkány Pé­ter, Jankovszky Sándor, Dr. Schusz­ter András, Maria Hel­man, Bánsági Györgyné, Mészá­ros Zsuzsa, Bauer László/. Az „A Kontroll” Országos Fo­g yasztóvédelmi Újság szerkesztősége nevében Széchenyi László mondott me­ leg hangú köszönetet a mát­ra­ derecskei részvételért, remélve, hogy a hasonló színvonalú programok ismétlődnek. A buszon voltak résztvevők Amerikából, Venezuelából, Algériából, Lengyelországból, akik ugyancsak elismerésüket fejezték ki, és ígérték: elviszik országaikba a mofetta és a fehér iszapos gyógyvíz jó hírét. Dr. Szalontai Éva

Hol a logika? Meggyőződtem arról, hogy, sokakkal együtt, én sem isme­ rem az ELMÜ Nyrt. belső, pénzügyi szabályzatát. Ennek ellenére határozottan állítom: az elszámolási rendszer logi­ kájával gondok vannak. Ezt saját tapasztalatom alapján szeretném alátámasztani, ami azt hiszem, hogy tipikus megnyilvánulás. Néhány hónappal ez előtt, bevallom: vitathatatlanul és elsődlegesen saját hibám miatt, szokványos, közismert mérő­ órámat úgynevezett „kár­ tyás”-ra cseréltettem ki. (Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy az akcióra mintegy három hétig vártam, noha eredetileg nyolc munkanapról volt szó, igaz, közbejött egy ünnepnap, nevezetesen a húsvét hétfő, de most nem is ez a lényeg.) Végül megjelentek a szerelő urak,

gyorsan, igazán szakszerűen elvégezték munkájukat. Ezt kö­ vetően, körülbelül három hét elteltével, tíz darab, egyenként kétezer ötszáz forintról szóló csekket kaptam, amit befizettem. Mivel korábbról volt némi tartozásom, én balga lélek, azt gondoltam, hogy a huszonötezer forintból azt is kiegyenlíthetem, a fennmaradó összegből pedig kilowattot „vásárolhatok”. Közölték velem: „nem addig a’ kérem szépen, majd külön-külön számolunk el…” Szentendrén jártam és utamba esett az ELMŰ ottani ügyfélszolgálata. Egy kedves munkatársnő fogadott, és – korántsem az ő hibájából – mintegy félórájába telt, amíg számítógépén ki tudta „bogarászni” a történteket, majd egyik kollégájával telefonon egyeztetett, aláírni valókat nyomtatott, befeje-

zésül viszont kaptam egy szédületesen hosszú töltési kódszámot. Időközben hátrapillantottam, és azt láttam: a mögöttem várakozó hölgy igencsak tűkön ült Már a tíz csekk kiküldését sem értettem; úgy látszik, a részvénytársaságnak a postai költségek nem okoznak gondot. Másrészt elképedek, ha a szelvények alapján – egyenként – minden alkalommal külön kódot adnak ki. Az szintén fel­ foghatatlan előttem, hogy a huszonötezer forintból miért nem vonták le jogos tartozá­ somat, hiszen az rt.-nél a pénz voltaképpen egyik zseb­ ből a másikba „vándorol”… Ez az ország talán azért tart ott, ahol tart, hogy nálunk, sok esetben mindent túlbonyolítanak? Úgy vélem, igen… Nagy Attila

10

http://www.akontroll.hu

Komikusnak látszó, korántsem humoros történet

Meglepetések szandálokban Két éve vásároltam és féltve őriztem. Aztán, az idén nyáron végre felvettem a fehér, bokán megkötős, csinos kis vászonszandálomat.  Már az első lépések megtétele után furcsának találtam a talpa felől érkező hangot, amely olyan volt, mintha nyikorgó padlón jártam volna. De aztán nem törődtem vele, siettem a munkába. Az azért feltűnt, hogy kisebbnagyobb bőrdarabokat ha­ gyok magam után az úttes­ ten, majd az irodában. Csak este néztem meg jobban a szerzeményemet, amit annakidején

az egyik nagyáruházban fedeztem fel, s akkor megörültem, mert a márkajelzés alapján jó minőségű terméknek tűnt. Ám most, hogy a szandált alig néhány órán át viseltem, a talpa széttöredezett, levált   és egy idő után már csak a talp alatti vásznon jártam. Tudom, hogy a vásárlástól eltelt hosszú idő után már nem reklamálhatok, de azért megkérdezném: nem kaphatnánk a pénzün­ kért tartósabb árucikket? A szandálokkal egyébként is meggyűlt a bajom az idén. Egy fontos tanácskozásra igyekezve, egy nagyon csinos, emelt talpú, piros szandált viseltem. Hirtelen elszakadt a hátsó pántja és, mivel sehogyan sem lehetett megreparálni, a leszakadt pánt menet köz-

ben hátul, az utcán verődve követett. Szerencsére a Klauzál téri csarnok mellett jártunk, ahol egy asszony éppen, egy szép, olasz, piros szandált árult, Megvettem, bár elég magas talpa van, de valamiben tovább kellett menni. A másik eset a francia nagykövetségre igyekezve történt. Egy emelt talpú és már bejáratott, fehér szandál pántos felső része egyszerűen levált az emelésről, vagyis az alsó talpáról.   A másikat is le akartam szedni, hogy a kettő közötti kb. 3 centis magasságbeli különb-

ség eltűnjön, de nem jártam sikerrel. Így, felemás magasságú talpakon értem be a rendezvényre. Még jó, hogy kerti parti volt, de a franciák kedves vendéglátását élvezve kínosan ügyelnem kellett arra, hogy a bal lábam mindig egy dombon legyen és így kiegyenlítődjön, legalábbis látszólag, a magasságkülönbség. A tanulság: mindig legyen nálunk egy tartalék papucs vagy szandál. Mindenképpen addig, amíg  stabil és leg­ alább egy szezonon át tartó lábbelit sikerül beszerez­ nünk. Persze, járhatunk mezítláb is, de az a betonon nem egészséges és még bele is léphetünk valamibe. Garamvölgyi Annamária

Tej-világkongresszus a fogyasztók Nem riasztja a egészségéért magyarokat

A lakosság többsége támogatja, mégis...

2011. augusztus 17-21-ig  Dr. Búza László, a FOODLAW­ MENT,  az  Európai Fenn­ tartható Élelmiszer­lánc elnöke és szakértő munkatársai Schill Judit, Dömsödi József- a múlt évi sikeres magyarországi Hús-világtalálkozó után most Farkaslakára, Erdélyországba, Tej-világtalálkozóra  hívták meg az érintett és érdeklődő szakembereket. A meghívást támogatták: Farkaslaka Önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, a ma­ gyar Mezőgazdasági Szakigaz­ gatási Hivatal, a farkas­la­ ki GordonProd Kft. Helyszín: Farkaslaka - Erdély (Székelyföld) - Románia, SPORT­ CSARNOK (Tamási Áron em­ lékparkkal szemben). A farkaslaki II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó fővédnöke Schmittné Makray Ka­ ta­lin, a Magyar Köztársaság elnökének felsége volt. Szakmai védnök - többek között - Dr. Bog­nár Lajos a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, s Kovács László, a Kis-Közép-és Agrár­ vállalkozók Országos Szolgáltató Egyesületének elnöke voltak. A sok érdekes, értékes előadás között számomra különösen figyelemre méltó volt Dr. Szeltzné dr. Szabó Máriának, a  magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatójának előadása: „Tej­ter­ mékekhez kötődő élelmiszerbiz­ tonsági események” címmel. A főigazgató bevezetőjében a tej, mint alapélelmiszer nemzetközi jelentőségéről beszélt Afrikától Ázsiáig. Majd a tejhez, tejtermékekhez fűződő élelmiszerbiztonságról.

De mit is jelent ez a fogalom „élelmiszerbiztonság”?

- Azt jelenti, hogy  a szokásos módon elkészített és fogyasztott élelmiszer nem károsítja, nem károsíthatja fogyasztók egészségét.

- Azt jelenti, hogy a tej és tejtermékek nem károsítják, nem károsíthatják a fogyasztó egészségét.  

Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentőségű

Dr. Kardeván Endre, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kanadai Magyarság 2011. április 9-i számában, a vele készített interjúban ugyancsak hangsúlyozta magyar élelmiszerbiztonságunk fontosságát és kiemelte, hogy élelmiszerbizton­ ságunk a világátlagot is meg­ haladja.  Dr. Szabó Mária főigazgató szerint nem csak egészségünkre van hatással az élelmiszerbiz­ tonság, de  befolyásolja orszá­ gunk gazdaságát, a termékek piacképességét, jólétünket, mindennapi életünket. Sőt, még gyermekeink jövőjét is!  

- Környezeti, éghajlati változások - Megváltozott mezőgazdasági, élelmiszer-előállítási technológiák - Életmódbeli változások - A fogyasztók ellenálló képessége, A tej ősidők óta alapélelmiszer, de éppen ezért hamisítják is, hangsúlyozta a főigazgató és tudnunk kell azt is, hogy időnként -ha nem megfelelőek a higiéniai feltételek- szalmonellás, tuberkulózisos fertőzéseket okozhat. Az 50-es években például  jelentős magyarországi hastífuszjárvány pusztított, Dr. Szabó Mária és munkatársai: Cseh Júlia és Mészáros László szerint Európában és Magyar­ országon jó az élelmiszerbiztonság, de nagy a felelősségünk, nekünk fogyasztóknak is, hogy ezt az élelmiszerbiztonságot tartsuk, megőrizzük. Dr. Szalontai Éva

Megrendelhető autóstop már nincs is közlekedési lehetőségük az adott helyre. Régebben kézenfekvő megoldás volt, hogy az ember kiállt stoppolni, és ha szerencséje volt, hamarosan kocsiba ülhetett, amellyel legalább egy darabon elvitték. Napjainkban már kiment a divatból az autóstop, az em­ berek bizalmatlanok egy is­ meretlennel szemben. Valamivel modernebb utazási forma a telekocsi, azaz amikor bárki betársulhat, vagy az au­ tójába szerezhet magának úti­ társakat egy útvonalra. Szerencsés esetben a kiválasztott szakasz van annyira keresett, hogy többen is összejönnek az utazásra, s így az útiköltség is lényegesen csökken, akár olcsóbb is lehet, mint a vonat vagy a busz. Az egymásra találást kön�­ nyíti meg a www.oszkar.com honlap, amelyet a BMGE Közlekedésmérnöki Karának két hallgatója 2007-ben ho­ zott létre, s az óta igen népszerűvé vált ez az interneten elérhető, autós-utas közvetítő rendszer. Bárki ingyen és biztonság-

gal használhatja, mert csak regisztráció után lehet nézegetni mások személyes profilját, hogy megtudjuk, kivel is kötjük össze utazásunkat. S ha az megvalósul, már nem ismeretlenek ülnek egymás mellett az autóban… A regisztráció után meg kell adni, honnan hová szeretnénk utazni, az autós is bejelöli, mikor hová megy, és hány férőhelye van. Meg kell jelölni az ös�­ szeget is, hogy mennyivel szállnánk be az útiköltségbe, illetve, hogy mennyit várunk az utastól. Mód van az autósok, illetve utasok értékelésére is, ezzel ki lehet szűrni, ha valaki nem megbízható (pl. elkésett, vagy nem lehetett vele kapcsolatot felvenni, stb.) A rendszer előnye sok más, hasonló célú oldallal szemben, hogy a helyfoglalás megoldott, így az autósnak nem kell folyamatosan belépnie és csökkenteni a szabad helyek számát, netán lemondani az utasokat. A keresővel környékbeli találatokat is meg lehet jeleníteni. A honlap tartalmazza az

a chipsadó

Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, a megkérdezettek többsége azonban szkeptikus az elért társadalmi hatást illetően – derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. legfrissebb kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.hu megbízásából készített. A chipsadó társadalmi megítélését vizsgáló felmérés szerint összességében a lakosság kétharmada támogatja az ötletet, és inkább pozitívan áll hozzá.

biztosan mérséklők aránya az életkor emelkedésével nő. A férfiak körében jellemzőbb, hogy az emelés visszavetheti ezen árucikkek vásárlást, érdekesség ugyanakkor, hogy a jövedelem tekintetében nem tapasztalható lényeges eltérés. A felmérés egyik kérdése arra irányult, mit gondol a lakosság arról, mi lehet az adónem valós célja. A spon­ tán válaszok alapján az új nép­ egészségügyi termékdíj elsőd­ leges céljaként a legtöbben az állami adóbevételek növelését

A megkérdezettek nagyobb része, bár jónak véli a kezdeményezést, más módon, eltérő formában tudná csak elképzelni annak bevezetését. A válaszadók 15 százaléka tartja jó ötletnek a kezdeményezést, és gondolja, hogy ebben a formában van szükség a termékdíjra. Az intéz­ kedéssel kapcsolatos véleke­ dést a végzettség és a jövede­ lem befolyásolja: azok emelke­ désével csökken az egyetértők, támogatók aránya.

és a költségvetési hiány csök­ kentését jelölték meg. Sokak szerint támogathatja az egész­ séges életmódra nevelést illet­ ve az egészségtelen ételek, ita­ lok fogyasztásának visszaszo­ rítását. A felmérésből az is kiderül, hogy az idősebbek, illetve a magasabb végzettséggel, jövedelemmel rendelkezők körében magasabb azok aránya, akik szerint az intézkedés célja az állami adóbevételek növelése.

A célzott társadalmi hatás várhatóan elmarad

Kevesen bíznak abban, hogy nő az egészségtudatosság

Az élelmiszerbiztonságot befolyásoló tényezőkből:

Két egyetemista találmánya: a teleautó

Az éremnek ezúttal is két oldala van. Sajnos egyik sem igazán tetszetős. Az egyik oldalán ezt látjuk: a zsúfolt kocsiutakon az autókban egyetlen, esetleg két ember ül, holott volna még hely a kocsiban. A volán mögött ülő talán nem is bánná, ha nem csak az autórádió szórakoztatná hosszú útja közben, hanem beszélgethetne valakivel. Az egekbe szökő benzinárak mellett az sem volna baj, ha megoszthatná a benzinköltségeket. Arról nem szólva, hogy ez által kevesebb volna a dugó, és tisztább lenne a levegő. Az érem másik oldala pedig, azt mutatja, hogy a kispénzű diákok, a Budapestről, vagy máshonnan naponta munkába ingázók, nem mindig akarják, vagy nem tudják igénybe venni a megszokott közlekedési lehetőségeket. Hasonló a helyzet azokkal is, akik nagy távolságra, akár külföldre is, olcsóbban szeretnének eljutni. Például azért, mert tartanak a járatok késésétől, netán úti céljuk csak többszöri átszállással érhető el, esetleg az utazásuk időpontjában

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

autós és az utas kötelességeit is: az autós által bejelentett indulás helye és ideje kötelező jellegű. Változtatni a megadott indulási és célvároson, valamint az utazás dátumán nem; a pontos indulási és érkezési helyen és időn csak az utazás eredetileg meghirdetett kezdete előtti 12. órán kívül lehetséges. Az autós nem köteles az utasra a megbeszélt találkozási helyen negyed óránál tovább várakozni. Az utas köteles időben megjelen­ ni a megbeszélt helyen, vagy időben lemondani utazását. A sikeres utazás után, pedig ki­ fizetni a megállapodásban rögzített összeget. Nem csak a költségeket és a környezetterhelést csökkenti ez az utazási forma, hanem jó közösségépítő rendszer is egyben! Az emberek meg tanulnak alkalmazkodni egymáshoz, s ha netán valaki túl sokat kérne a fuvarért, saját magát pottyantja ki a rendszerből! Az élet visszaigazolta, hogy jó ez a kezdeményezés: a feledésbe merült stoppolás korszerű formában tért vissza. Szádvári Lídia

Az adó társadalmi hatását illetően a többség szerint nem várható jelentős változás: a megkérdezettek közel 40 százaléka szerint biztosan nem, további ugyanekkora arányuk szerint valószínűleg nem éri el az új termékdíj a célját. Az adó hatásával kapcsolatosan elsősorban az idősebbek és a férfiak szkeptikusak. A biztos pesszimisták elsősorban azok az emberek, akik véleménye szerint az államnak nem kellene ilyen szinten beleszólnia a fogyasztásba. Ugyanakkor – egészségügyi okokból - a fel­ nőtt lakosság fele csökkentené az érintett termékek fogyasz­ tását Az adó bevezetésével esetlegesen bekövetkező áremelés hatására várhatóan a felnőtt lakosság fele mérsékli majd az érintett termékek fogyasztását, közel 20 százalékuk biztosan, 30 százalékuk pedig, valószínűleg kevesebbet vásárol ezekből. A beszerzést várhatóan mérséklők tábora magasabb a fiatalabbak körében, ugyanakkor a

A chipsadó általános, lakossági megítélését illetően elmondható, hogy az emberek szerint az intézkedés ösztönözni fogja az adómegkerülést, illetve támogatja a külföldi, elsősorban határ menti vásárlásokat. E mellett kevesen gondolják, miszerint az adóval jelentősen javulna az egészségtudatos életvitel és táplálkozás, vagy jelentősen nőnek a népegészségügyi célra fordítható bevételeket. A népegészségügyi adó sok vitát váltott ki orvos szakmai berkekben is, hiszen nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy a mértékletesség mindennek az alapja. Másik oldalról a kereskedelmi szakmában dolgozók pedig, utalnak arra is, az érintett termékek egy részének összetétele megváltoztatható, amelynek eredményeként az adott áru gyártóját mégsem terheli fizetési kötelezettség. Ennek köszönhetően az ár vál­ toztatása sem szükséges, igaz a termék sem lesz egészsége­ sebb. Elek Lenke

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

http://www.akontroll.hu

11

Legfontosabb élelmiszerünk

Csokoládé fesztivál Budapesten

Főszerepben: a kenyér

Édes Napok

Élet,- így is nevezik, és ekként is tisztelik földrészeken, településeken, családokban a kenyeret, mint az emberiség ősi, és legfőbb táplálékát, ami köré a többi élelmiszer csoportosul. Mindennapi kenyerünk biztonsága iránti igényünket nem csak imába foglaljuk, hanem a népi bölcsesség legalább 150

kább az idősebb korosztály emlé­ kezetében élő nosztalgikus ke­ nyérkép társul, mikor a falusi há­ ziasszony dagasztotta remekmű elkészült hetente, vagy kétheten­ te, és a helyi pékmester megadta végső formáját a fatüzelésű ke­ mencében sült illatos, aranybar­ na kenyércsodának,”- mondja Oláh András, a Sütőipari

tartalmazó. Ma már nem ritkaság a burgonyás, kukoricás, korpás, sajtos, hagymás, magos, sőt olivás, paradicsomos, gyümölcsös, és csokoládés ízesítésű kenyér sem. „A sokféleségre tehát nem lehet panasz, a minőségre sokkal inkább. - Folytatja Oláh András. - A jó kenyérnek többféle titka

közmondást is őriz vele kapcsolatban. Még a magyar nyelv színes árnyaltságát figyelembe véve is érdekes, különös a sokféle fogalom, mely a kenyérhez társul: kenyérharc, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda, kenyértörés, kenyérkereső, és még sok egyéb. A kenyér tehát, - nyugodtan mondhatjuk - nem csupán gasztronómiai létünk fősze­ replője, a lét, az élet szimbólu­ ma is évezredek óta. De milyen is a mi mindennapi kenyerünk? Sokan talán - némi cinizmussal - kapásból rávágnák: drága és rossz. Bár az állításnak van némi igazságtartalma, a kenyérrel kapcsolatos kép mégis sokkal árnyaltabb, változatosabb. „A kenyér fogalmához legin­

Egyesülés igazgatója, majd így folytatja. „A hajdani kenyérkép mára bizony átalakult. Sokan azt tartják, a modern világ, a ci­ vilizáció ártott ennek az alapve­ tő élelmiszernek, és Déméter, a kenyér ókori istennője sem adná áldását sok mai kenyér produk­ tumra. Hogy milyen a jó kenyér, arról mindenkinek megvan az egyéni véleménye, a szokások, íz­ lések rendkívül sokfélék, és ma, a bőség zavarában a kenyérválasz­ tás, vásárlás nem könnyű.” Ahogy az igazgató elmondja, a hazai 1300 pékségben dolgozó szakmunkások sokféle kenye­ ret készítenek, és nem mond­ ható el valamennyiről, hogy a szakma remeke. Van kovászolt, és kovásztalan, fehér, barna, adalékanyagokat, és színezékeket is

van. Ezeket tanítják a szakisko­ láinkban, melyek az országban sok helyen várják a fiatalokat. Egyre népszerűbb a szakma, fő­ ként amióta úgynevezett „két­ szakmás” képzésre is lehet jelent­ kezni, ami azt jelenti, hogy pékcukrász képesítést kapnak, akik végeztek, és nagyobb az elhelyez­ kedési lehetőségük is. A 60-as évekig szinte kizárólag férfimunka volt a pékmesterség, főként a nehéz fizikai megterhelés, az éjszakai műszak miatt, de ma már szinte elnőiesedett a szakma. A jó kenyérhez azonban nem csak kiváló pék kell, fontos a jó alapanyag. A nehéz munkát ma már gép végzi, de az emberi tudás és fantázia, a szív és lélek, az idő és türelem mind a kenyér

minőségének feltételei. A mai pékek gyakran a látványt részesítik előnyben, a könnyű sikert, az időt álló minőséggel szemben. Bár a különféle adalékanyagok használata megengedett, nem tanácsos a kémia javára dönteni a biológiával szemben. A magyar fogyasztók hagyományosan inkább a fehér búzalisztből készült kenyeret kedvelik, de a táplálkozástudósok egyre inkább a teljes kiőrlésű lisztből, adalékanyag hozzáadása nélkül készült kenyereket ajánlják, mert ezekben több a növényi rost, és ásványi anyag, tehát a biológiai értékük jóval nagyobb.” A kenyér minden időben az életet, a békét jelképezte, hi­ szen őseink is azt tartották: ha kenyér van az asztalon, akkor minden van. És a kenyeret sokféle ízével, formájával együtt ma is nagy becsben tartja a fogyasztói társadalom. Ezt bizonyítja, hogy a kenyérnek, hagyomá­ nyosan ünnepe is van. Nálunk augusztus 20. az a nap, mikor az új termésből készült első kenyeret megszegik. Tíz esztendeje Siófokon tartják a kenyér ünnepét, nagy érdeklődés mellett. Oláh András elmondja, hogy az idei kenyérünnep alkalmából kétféle prémium kategóriás kenyeret írtak be a Magyar Élelmiszer könyvbe, és mutattak be a fogyasztóknak. Az egyik kovászos tésztából készült, adalékanyag-mentes hagyományos búzakenyér, a másik egy kézzel formázott, szintén adalékanyag nélküli burgonyás kenyér. De a ke­ nyérnek világnapja is van. A svájci székhelyű Pékek Világ­ szövetsége a 2001-es kongres�­ szusán határozott az október l6-ai világnapról. A kenyér nem veszített népszerűségéből, és nem veszít fontosságából, annak ellenére, hogy a különböző korok, és népek igénye változik, és ennek megfelelően a kenyér íze, alakja is, amíg ember lesz a földön a test táplálékaként, és az élet egyfajta jelképeként mindig megőrződik. (leopold)

A gasztro-kulturális étlapról évek óta számtalan minőségi rendezvény és fesztivál közül választhattunk, de az étlap mégsem volt teljes, hiszen hiányzott a des�szert. Ezt a hiányt hivatott pótolni a 2011. szeptember 16-18. között megrendezett csoki­fesztivál, hivatalos nevén Édes Napok, amelyen a hazai kézműves csokoládémanufaktúráktól a legismertebb nemzetközi édességmárkákon át. a legjobb magyar cukrászatokig képviseltette magát az édesipari szakma, Pataki János, a Cukrászok, Cso­koládéés Fagylaltkészítők Világ­szö­vet­ ségének elnöke fővédnökségével.

A szervezők meghívására Buda­pestre érkezett a BBC Good Food Magazin volt szerkesztője, Sarah Jane Evans is, aki amellett, hogy Master of Wine címmel rendelkezik, a brit Academy of Chocolate egyik alapítója is. Evans előadást tartott a csokoládékészítés- és kóstolás mikéntjéről, s az Édes Napok keretében került sor „Csomagolatlan csoko­ ládé” (Unwrapped Chocolate) című könyvének bemutatójára is. Nem hiányoztak a csokoládé „barátai”: a lekvár, a méz, a kekszek, a kávé és a borok, pálinkák, koktélok sem. A három nap programjai között szerepelt csokoládé és bor együttes kóstolása, valamint bonbonkészítési bemutató. Az érdeklődők megtudhatták

egyebek közt, hogy mitől különleges a Tibi csoki, és miért Hungarikum a bonbon­ meggy. Esténként, pedig zenei programok szórakoztatták a látogatókat. A legtöbb édességet, melyek közül voltak olyanok, amelyek kimondottan erre az alkalomra készültek, meg is lehetett vásárolni. Ahogy a gasztronómia egyre divatosabbá válik és egyre több embert érdekel, úgy alakulnak a nagy gyártók mellett egyremásra kis, kézműves műhelyek is. A hagyományos, jól bevált ízek és formák mellett az édességeket sem hagyta érintetlenül a gasztronómiában is zajló kísérletezési vágy, a design forradalom, így az ízek mellett az esztétika is fontos szerepet kap. Azonban csokoládékultúránkban kb. 20 éves lemaradásunk van Nyugat-Európához képest, a hazai édességfogyasztási szokások, vásárlások mögött nincsenek tudatos döntések. (a csoki összetevőinek származása, mi­ nősége, stb. helyett az ár, esetleg a külső dominál a vásárláskor). A csokoládéfesztivál célja éppen az, hogy emelje a csokifogyasztás kultúráját és megmutassa, hol tart ma ná­ lunk ez az iparág, megismer­ tesse a hazai fogyasztókkal a  világszínvonalú, kreatív, új­ szerű termékeket, egyúttal és terepet adjon a kézműves cso­ koládék nemzetközi versenye­ ken való megmérettetéséhez. Máshol is vannak ismert csoki­ fesztiválok, így például a németországi Tübingenben, de Buda­ pest mégis egy főváros esélyé­ vel indulhat azért, hogy pár év múlva az Édes Napok rangos fesztivállá nője ki magát. Ehhez az is segítséget nyújt, hogy az oktatás színvonala is fejlődik: a szakiskolákban például ismét tantárgy a bonbonkészítés. Aki lemaradt az idei csokoládéfesztiválról, jövőre részt vehet, immár a második fesztiválon, amelyet ezentúl évről évre megrendeznek majd a budai Várban. Szádvári Lídia

rel készült ételeket. Ahogy dr. Szabó Enikő helyettes tiszti­fő­ orvos mondja, eddig is érvényben volt ezekre az egészségtelen fogyasztási cikkekre ajánlás, de az illetékesek nemigen vették figyelembe. Most viszont normatív utasításként lépett életbe, de valószínűleg még ebben az évben jogszabály is megerősíti, hogy lejárt a türelem ideje. A közétkeztetést szolgáltató vállalkozások vezetői azonnal kimondták, hogy ez betarthatatlan, mert drága, jelentősen megnöveli a költségeket. De vajon miért? Hiszen szörp helyett a víz, nassok helyett a zöldség, gyümölcs és tej beiktatása az étrendbe nem lehet egetverően költséges. Főként, hogy léptennyomon olvasható az újságokban, 60 millió liter tej gazdát, vagyis fogyasztót keres, most viszont, csak minden hetedik kisiskolásnak juta naponta in­ gyen tej. Uniós és nemzeti támogatással 760 ezer általános iskolás kaphatna ingyen naponta két deci tejet. És ugyanakkor 700 ezer gyerek éhezik az országban az őket támogató alapítványi vezető szerint. De nem csak a tejről van szó. Az új jogszabályok sokkal nagyobb lehetőségeket adnak a közbeszerzési törvény módosí-

tása révén a kis- és őstermelők számára, hogy közvetlenül szállíthassanak a közétkeztetést végző cégeknek, A cégek ezt is kapásból megtorpedózzák, arra hivatkozva, hogy az élelmiszerek biztonsága, a beszállítók folyamatos áruellátása, megbízhatósága, határidő tartása a garancia számukra, és nem kockáztathatnak, mert a közétkeztetés veszélyes üzem. Itt az élelmiszerek visszakövethetősége, minőségi biztonsága elengedhetetlen, és természetesen az ár is sokat nyom a latban, mert a nyilvános, és rendszeres pályáztatásnál a legalacsonyabb áron szállító cég a nyertes. Tehát a már egyesz­ tendős közbeszerzési törvény­ módosítás sem hozott áttö­ rést, és pozitív változást ezen a területen, holott ez valóban sokat segítene a kistermelőknek is. A kisebb, helyi konyhákon talán könnyebben egymásra találnak a közintézmények élelmezői, és a helyi termelők, de a sok gyereket ellátó menzák még nemigen használják fel az őstermelők friss termékeit. A szülők nehezen fizetik az étkeztetést, főként, ha több gyerek van a családban. Sok önkor­ mányzat egyszerűen „kiszáll” a közétkeztetésből, mert nem képes fizetni A legkézenfek­

vőbb gyerekjog sérül: a megfe­ lelő táplálkozás biztosítása. Aminek következménye a gyerek szellemi, és fizikai fejlődésének lemaradása. Javaslatok, ajánlások, intézkedések vannak. Igaz, egyszerűbb ezeket azonnal megtorpedózni, mint tenni értük. Mindenképpen bíztató, hogy valami elkezdődött, és nem csak szavakban, szólamokban. Talán mégsem lehetetlen elérni, hogy lerövidüljön az a bizonyos élelmiszer lánc, és megmaradjon a biztonság, meg a kötelező bizonylatolás is, annak ellenére, hogy valóban nem lehet ugyanazt a „ruhát ráhúzni” a nagy ellátókra, mint a kis, helyi konyhákra. Itt most valóban a lét a tét. Az iskolai menzák igen sok gye­ reknek az egyetlen lehetőséget jelentik, hogy meleg ételhez jussanak, legalább napjában egyszer. A cél szentesíti az eszközt,- ezt tartja a népi mondás. De tegyük hozzá: nem minden eszköz alkalmas a cél elérésére. És, ha csak egyetlen gyerek éhesen kóvályog ebben a hazában, annak a felelőssége túlmutat egészségügyön, önkormányzaton, ajánlásokon, és tilalmakon, az össztársadalmi felelősség, és a megoldás is csak az lehet. (leopold)

Rendelet, viták az étkezésünkről

Vihar a kondérok körül A szeptemberi „csengőfrász” ezúttal nem csak a túlsúlyos iskolatáskának szól, és az egyre dráguló iskolaszereknek, a szülői, családi izgalom több hangra hangszerelt. Mert a gyerekek étkeztetése is igen nagy gond. Hol és mit egyen a gyerek? A közelmúltban többfrontos harc kezdődött az egészséges étkezés ügyében. Különféle intézményi ajánlások látnak napvilágot, már a csecsemők táplálása érdekében, de általában is, hiszen minden vizsgálat, kutatás, felmérés azt bizonyítja, hogy minden harmadik magyar túlsúlyos, több kiló plusz súlyt cipelünk magunkon. Az elhízás betegség,- ezt ma már fehéren-feketén kijelentik a szakemberek, - mégpedig olyan kór, amelyhez több halálos áldozatokat követelő betegség is köthető, a szív- és érrendszeri megbetegedésektől a cukorbetegségen át a daganatos elváltozásokig. Világjelenségről van szó. A WHO - az Egészségügyi Világ­ szer­vezet - adata szerint egy milliárd ember küzd súlyproblémával. Nálunk, óránként 7-en halnak meg ennek következtében, és évente 70 ezer ember válik az elhízás halálos áldozatává. Tehát vitán felüli, hogy valamit

tenni kell. A cselekvés nem tűr halasztást. Az ijesztő adatok, a felvilágosító kampányok, a szemléletes példák nem elég hatékonyak a tapasztalatok szerint, ezért célravezetőbb megoldásra van szükség. Mivel az évek folyamán nagy hamburger és chipsfogyasztó nemzet lett a magyar, és egyébként is a túl zsíros, túl fűszeres ételek kerülnek leginkább a családok asztalára, ezért döntés született az egészségtelen fogyasztás visszaszorítása érdekében, mégpedig adó formájában. Évente 50 ezer tonna sós snack és 9 ezer tonna cukor az elfo­ gyasztott adagunk, és ezek a számok önmagukért beszélnek. Tehát megadóztatják a jövőben az egészségtelen termékek forgalmazóit, és fogyasztóit, vagyis ettől az ősztől már drágábban vétkezhet, aki ragaszkodik megszokott „nassához,” kólájához, hamburgeréhez, tartósítószerrel készült levesporaihoz, energiaitalához. Sokan kétkedéssel vegyes felháborodással fogadják az intézkedést, hiszen, ami köztudottan, és bizonyíthatóan egészségtelen, azt egyszerűen ki kellene vonni a forgalomból. A nevelés, információ, felvilágosítás nehezebb, és hosszabb úton érvényesülő,

de talán logikusabb, elfogadhatóbb a pénzbeli büntetésnél. A menzák, a közétkeztetés területe sem marad ki a „szórásból”, ahogy pestiesen mondják. Szeptembertől több ezer gyerek számára az egyetlen melegétel lehetőség a menza. És eddig is voltak törekvések, helyi kezdeményezések, önkormányzati hozzájárulással, szülői támogatással, hogy egészségesebb ételek kerüljenek a gyerekek asztalára. Még sztárszakácsok gyakorlati bemutatóin is szerepeltek egyszerű, fogyasztható, „mintaebédek.” Mindez azonban elszigetelt jelenségnek bizonyult, márpedig most általában az iskolai, óvodai, közintézményi szervezett étkeztetésről van szó. A szülő akkor nyugodt, ha a gyerek napjában egyszer főtt ételt kap az iskolában, mert, ha pénzt adnak neki, azon cukros szörpöt, édességet, chipset, hamburgert vesz jó esetben, de gyakran játékot, elszórja, elszórakozza, és éhesen tér haza. Új szelek fújnak ettől a tan­ évtől az étkeztetés területén, hiszen augusztus elsejétől tiszti­ orvosi intézkedés értelmében kitiltották a menzákról a cuk­ rot, a sok sót, az édes üdítőket, erős fűszereket, tartósítószer­

12

http://www.akontroll.hu

A KONTROLL • VIII. évf. 8. szám

Magasnyomású mosók

Tisztítás a víz erejével „Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!” Petőfi Sándor Föltámadott a tenger… című forradalmi verse, utolsó strófájának sorait szó szerint értelmezve is, nagy és ősi igazságot üzen nekünk. Minden élet alapja, lételeme a víz. Éltet, ápol, frissít, segít és van, hogy pusztít, rombol, akadályoz. Micsoda kettősség és micsoda sokarcúság… Eső, hó, jég, gőz. Mennyi forma, féleség, s mégis ugyanazon anyagról, a vízről van szó.

ezt-azt felmosni és tapasztalta már, hogy a legnagyobb szennyeződéseltávolító hatás a szabályozható szórófej maximális megnyitásával érhető el. Hiszen ilyenkor a legnagyobb az egységnyi idő alatt kiáramolt víz mennyisége. Annak nyomása, nyomóereje, tehetetlensége nagyon hatáso­ san képes „leseperni” a szen�­ nyeződéseket a tisztítandó felü­ letről. Igen, ez igaz, de e tevé­ kenység közben történik a leg­ nagyobb vízfelhasználás, és rá-

áramló nagy energiájú permet, nem képes messzire elhatolni, mivel a kis mennyiség kis tömeggel, kisebb lendülettel is rendelkezik, ezért a több méterről történő mosás nem valósítható meg. Ez felveti a visszaverődő víz hatósugarában való tartózkodásunknak a megkövetelését. Azonban aggodalomra semmi ok, hiszen a felesleges elázás elkerülhető! Ezt a magasnyomású mosók esetén a szórófej távoltartásával oldot­ ták meg, annak egy állítható hosszúságú (0,7-1,5m) szárra, és az úgynevezett. szórópisz­ tolyra való felhelyezésével. Akár­­csak egy permetező készülék esetében. Így nem kell aggódnunk, mert a felületről visszaverődő vízcseppek közvetlen környezetében sem kell tartózkodni és a tisztítási hatásfok is megfelelő lesz. A szórópisztoly rugalmas csővel, gumitömlővel kapcsolódik a készülékhez.

A víztakarékos tisztítás kulcsa a magas nyomás A szomjúságunkat a vízzel oltjuk, a forró nyarakon a vízben keresünk enyhülést és jégkockával hűtjük italunk. Kellemes időtöltést és az egészséges testmozgást is lehetővé teszi a víz, hiszen úszhatunk, csónakázhatunk, ször­ fözhetünk, korcsolyázhatunk, síelhetünk, de a mindennapos higiéniának is elengedhetetlen eszköze. Mosakodunk vele, tisztántartjuk a háztartásunkat, öntözzük a kertet. Megszám­lálhatatlan a pozitív tulajdonság. Ám ismerjük, a retteget szökőárakat, árvizeket, kártékony jégesőket is. Az ember már korán megismerte a természet nagy alaptörvényeit, összefüggéseit és próbálta azok hasznos tulajdonságait tudatosan felhasználni, komfortjának növelése érdekében, létszükségleteinek kielégítésének céljából saját javára fordítani. Így, a leggyakrabban vízzel tisztítunk, mossuk a kocsinkat, a kerékpárunkat, az udvarunk, a házunk falát. Vizes ronggyal, öntözőkannával, de főleg locsoló tömlővel. A vízsugaras mosás a leggyakoribb és leghatéko­ nyabbnak tűnő megoldás volt mindig. Azonban a tiszta víz ér­ ték és költséggel is jár annak előállítása. Ezért nem biztos, hogy jó és gazdaságos megoldás a meggondolatlan pazarlása. Viszont nagyon jó hatásfokkal lehet lemosni a sarat, a feltapadt port, a különféle szennyeződéseket az erős vízsugárral.

adásul a mosófelület is igen kicsi. Csupán vízsugár keresztmetszetű. Amikor nagyobb felületet szeretnénk megöntözni, például virágokat, veteményest, akkor a tömlő végén lévő szabályzószelepes szórófejet porlasztó állásba állítjuk, és igyekszünk a legnagyobb felületű és viszonylag mes�szire elhordó vízsugár-nyalábot képezni, hiszen az öntözés nem közvetlenül történik, hanem nagyobb távolságra juttatjuk el a vizet. Az ilyen módon porlasztott víz nem is áramlik ki túl nagy nyomással, energiával, miközben éltető vízzel árasztja el, megkíméli az érzékeny haszonnövényeket és virágokat a nagy erővel, Niagara-vízesés módjára lezúduló víztől. Azonban milyen jó lenne, ha mosás, tisztítás esetén és céljából,

Milyen megoldás létezik a víztakarékos és egyben nagy hatásfokú tisztításra?

képesek lennénk viszonylag nagy felületen szórva, nagyenergiájú vízkiáramlást lehetővé tenni. Azonban a locsolótömlő esetében, a használt vízhálózat rendszernyomását használjuk ki, mely általában 3-4 bar, vagy nagy ritkán 8-10 bar körüli érték. Ezen paraméterek mellett semmiképpen sem érhető el a nagy hatásfokkal történő tisztítás, mosás. Más módszerre, más technológiára van szükség.

Egyáltalán járhat együtt egymással a két kedvező tényező? Nos, igen! A megoldás a víz ere­ jében rejlik, ill. a vízzel történő magasnyomású, porlasztásos mosásban. Ezt a feladatot a ma­ gasnyomású mosókkal lehet megvalósítani. Hogy milyen berendezések is a magasnyomású mosók, az nézzük át részleteiben a következő néhány gondolat erejéig! Mielőtt a magasnyomású mosóberendezések szerkezeti felépítésének boncolgatásába kezdenénk, térjünk vissza a víztakarékossághoz, és annak fogalmát elemezzük ki részletesebben, hogy megérthessük a készülékek működésének lényegét. Bizo­nyára sokan vannak, akinek van kertje és szokott slaggal locsolni, vagy

Egy normál tömlős-mosásnál, 4 bar víznyomással óránként kb. 3000-3500 liter vízre van szükség, míg 100-120 bar esetében, egy magasnyomású mosót használ­ va, csak kb. 300-350 literre. Egyszerűen fogalmazva, a ma­ gasnyomású mosók, tulajdonképpen egyfajta nyomásfokozó egységek. Nagynyomású szivat�tyújuk segítségével érik el a mosónyomás megfelelő értékét. A nagynyomású szivattyú általában egy bolygóműves, többdugattyús kompresszor, amely gondoskodik a vízrendszeri nyomás megtöbbszörözéséről. Fontos megjegyezni, hogy sok vásárló csalódik az általa kiválasztott készülékben, ill. a márkában, mivel sajnos nem a felhasználásnak megfelelő berendezést választotta ki. Ezért vásárlás előtt mindenképpen érdemes átgon­ dolni, hogy milyen feladat ellá­ tására szeretnénk a mosóberen­

Félprofesszionális mosók

A megoldás kulcsa a víznyomás mértékében van

A kiáramló víz nyomását kell megemelni olyan magas értékre, mellyel már a nagyobb felületen szórt, porlasztott víz is rendelkezik akkora energiával, mely képes a szennyeződéseket eltávolítani a felületről. Ezért a cél a legkeve­ sebb mennyiségű és legnagyobb nyomású víz ki fúvása a tisztí­ tandó felületre Az ily módon ki-

dezést használni. Bizony meg kell érteni, hogy az esetek többségében nem a gyártó a felelős az idő előtti meghibásodásért.

A célunknak megfelelő készüléket válasszunk

A víznyomás 100 bar körüli és azt meghaladó nyomásértékre való növelése nagyon komoly igénybevételt jelent. A nyomásfokozó kompresszor, szivattyú, kenést igényel, ezért olajtöltettel van ellátva. Túlterhelés esetén a kompresszor üzemi hőmérsék­ let fölé melegszik, így olajtölte­ tének hőmérséklete is a megen­ gedett határ fölé emelkedik, miáltal az elveszíti megfelelő kenőképességét, ezért feladatát nem tudja ellátni, s így a komp­ resszor idő előtt meghibásodik. Tehát nem mindegy, hogy egy készüléket alkalmanként hasz­ nálunk például kisebb tisztítá­ sokra, kocsimo­sásra, vagy pe­ dig folyamatos igénybevételnek

van éppen kitéve. A komolyabb, magasabb árkategóriába tartozó készülékek az átszállított hidegvizet a kompresszor, ill. az olajtöltet hűtésére is felhasználják. Az olcsóbb, házi körülményekre méretezett, alakalmi használat­ ra gyártott készülékek nem ké­ pesek üzemszerű rendszeres­ séggel történő igénybevételek­ nek megfelelni, nem is erre ké­ szültek. A háztartásokban szo­ kásos igénybevételnek azonban jól megfelelnek.

Milyen alapvető készüléktípusok ismeretesek?

Az első csoportba az úgynevezett háztartási célú készülékek tartoznak. Mosónyomásuk általában 100-160 bar és 300-450 liter/óra a vízfogyasztásuk. Élet­tar­ tam szempontjából nem nevezhetők túl tartósnak, de a gyártó elő­ írásait betartva a garantált élet­ tartam elérhető. Általában heti gyakorisággal történő gépkocsi mosásra, dísz-és térburkolatok, valamint lábazatok tisztítására alkalmasak. Folyamatos hosszú időtartamú mosásra való alkal­ mazása nem javasolt, mert az, az élettartam lerövidüléséhez vezethet. Másik csoportot az úgynevezett, ipari célú, vagy fél-profes­ szionális nagynyomású mosó­ berendezések alkotják. Ezek a készülékek már sokkal robosztu­ sabbak, erősebbek felépítésűek. Azt is mondhatnánk, hogy náluk, már nincsenek műanyag alkatrészek. A terhelésnek kitett alkatelemek fémből készülnek. Ennek ellenére ezek a gépek sem alkal­ masak a folyamatos mosásra, illetve vízátáramoltatásra. Nyo­ más­fokozó egységüket alkotó kompresszoruk más felépítésű, lényegesen tartósabb ugyan és általában magasabb fordulatszámon is üzemelnek. A mosási nyomás is magasabb értékű, mint a háztartási változatoknál. Úgy kb. 150-200 bar körüli érték, míg az átáramoltatott, vagyis az elfogyasztott víz mennyisége 6001000 liter/óra. A harmadik főcsoportot, pedig a professzionális mosóberende­ zések alkotják. Ezek a készülé­ kek nagyon tartósak. Nagy­nyo­ mású szivattyújuk is teljesen más az esetek többségében. Nem nagyfordulatszámú kompresszorral történik a nyomásfokozás, hanem alacsony fordulaton, hajtókaros megoldással működtetett dugat�tyúval. Sok készüléknél kerámiadugattyút alkalmaznak. Az ilyen berendezések minden tisztítási célra alkalmasak és rendszeres, valamint folyamatos használat mellet is hosszú élettartamot biztosítanak. Mosónyo­másuk 200 bar érték körül mozog, míg vízfelhasználásuk 700-1400 liter/ óra érték körüli. Általában valódi ipari körülményekre vannak tervezve. A kézi autómosókban is ilyen berendezéseket használnak, használhatunk. A kategóriákon belül természetesen különböző komfortfokozatok léteznek. Bár a különböző, választható praktikus szolgálta­ tások és tartozékok garmadája inkább a háztartási célú, kom­ mersz kategóriában lelhetők fel. A magasnyomású mosóberendezések közül sok modell rendelkezik egy, vagy kettő adalék­ anyag tartállyal is. Az adalékok a tisztítási hatékonyság fokozá­ sára hivatottak. Számos speciá­ lis vegyszer létezik a különböző típusú szennyeződések eltávolí­ tására. Mindenesetre szennyeződésoldó hatásuk van, melyet a nagynyomású mosóvízhez való

keveredésük által fejtenek ki. A szennyeződés feloldása nemcsak speciális vegyszerek hozzáadásával valósulhat meg. Egyes készü­ lékek képesek a magas hőmér­ sékletű mosásra is. Ez annyit jelent, hogy a kifújt víz hőmérsékletét megemelik. Tehát úgymond, forró-vizes, magasnyomású mosás kivitelezésére alkalma­ sak, a nyomás és hő kombináció által, nagyon hatékony zsírol­ dást lehet kivitelezni. Főleg konyhákban, sütők tisztításá­ nál, vagy gépkocsik mosásánál lehet hasznos az ilyen funkció. Egyes készülékek saját fűtőegységgel rendelkeznek, míg az egyszerűbbek csak meleg-vizes táplálással teszik lehetővé a forró-vizes mosást. A különböző kategóriákban a víz felfűtése is különböző technikai megoldások segítségével valósulhat meg. A legegyszerűbb az eleve meleg-vizes táplálás. A leggyakoribb a villamos fűtés, de használatos a gázolaj és

gondoskodik az optimális mosónyomás fenntartásáról. Ez a ki-be kapcsolgatás egy hiszterézises folyamat, ezért is van az, hogy a mosónyomás beállított aktuális értéke bizonyos kismértékű in­ gadozást idéz elő, mely nem észlelhető használat közben.

A magasnyomású mosók árfekvése

Az üzletekben számos készülék található. Mindegyikükről elmondható, hogy valójában, közel azonosak, de ettől függetlenül mégis nagyon sokfélék. Gyártója válogatja, hogy milyen tényezőket tart fontosnak és ennek érdekében törekszik azok egyed fejlesztésére. A legfontosabbak, mint például a vízmennyiség és a mo­ sónyomás, általában szabályoz­ ható minden gyártó, különböző modelljei esetében. Az ársávok meghatározása nehéz feladat, mert az árat számos, különböző tényező befolyásolhat-

Professzionális mosók gázfűtéses megoldás is. Nemcsak a fűtéshez használatos hőfejlesztés módja lehet ilyen változatos. A készülék működtetéséhez, nyomásfokozó egységének meg­ hajtásához is két módszert al­ kalmaznak. Az egyik a villa­ mos, míg a másik a belső égésű motorral történő működtetés. A háztartási és fél-professzio­ nális alkalmazásokban azért in­ kább a villamos üzemet alkal­ mazzák. Felhasználási szempontból a magasnyomású mosók nagyjá­ ból megegyeznek. Mindegyi­kük a vízhálózathoz csatlakozik, elektromos üzemű változatoknál, vagyis az esetek többségében villamos kábellel csatlakoznak a villamos hálózathoz. Kisebb teljesítményű, ill. kommersz kategóriában 1 fázisú villamos táplálást igényelnek. Csak az ipari, profes�szionális igényeket kiszolgáló, meleg-vizes változatoknál fordul elő a 3 fázisú igény. Egy gondolat erejéig visszatérve a gazdaságosságra, mert tulajdonképpen jelen esetben a víztakarékos, nagy hatékonyságú tisztítás a lényeg, mindenképp érde­ mes néhány szót szólni a villa­ mos-energiafogyasztásról is, mivel a vásárolandó berendezések az esetek nagy többségében villamos üzeműek. A szivattyú működésekor, amikor vízszállítás történik, akkor 1,4-3 kW közötti teljesítményfelvételi intervallumba sorolható a készülékek többsége. Természetesen csak akkor lép fel a magas energia-felvétel, ha a nagynyomású szivattyú működésbe lép. Azért a gyártók min­ dent megtesznek a legtakaréko­ sabb üzem elérésének érdeké­ ben, így igyekeznek a szivattyú működési idejét limitálni. Egy nagynyomású, átmeneti víztáro­ lót alkalmaznak a készülékben, melynek nyomását figyeli a belső rendszer. Amikor a tartály nyomásértéke egy bizonyos érték alá csökken, akkor a kompresszor beindul és a megfelelő vízpótlással,

ja, de azért egy nagy átlagot lehet képezni. A háztartási célú, kom­ mersz készülékek 30-150 ezer forintos sávban, míg a fél-pro­ fesszionális kategóriában 120500 ezer forintos tartományon belül, a professzionális alkal­ mazásúak, pedig 1-3 millió fo­ rint közötti árintervallumban helyezkednek el. Ettől eltérő esetek is lehetségesek. Ez csak egy átlagos besorolás. A megfelelő vásárláshoz, a higgadt, átgondolt, körültekin­ tő választást megelőző érdeklő­ dés vezethet el. A magasnyomású mosók vásárlása előtt, mindenképpen javasolt a felhasználási cél figyelembevételével történő tudatos választást. Ne legyünk restek kikérni a szakeladók ta­ nácsát és meghallgatni tájékoz­ tatójukat! Amennyiben úgy érezzük, hogy nem vagyunk a megfelelő információ birtokában, és nem tudunk kimerítőbb választ kapni a szaküzletekben, úgy bátran keressük fel a forgalmazót, ill. a gyártó cég hazai képviseletét személyesen, telefonon, vagy elektronikus levélben! Ma már ez nem jelenthet gondot, hiszen az interneten minden cégnek megtalálható a honlapja. Véle­ményem szerint megéri a kis időráfordítást, hiszen nem olcsó berendezésekről van szó. Egy sikeres vásárlás után, a készülék örömteli használata közben is mindig jusson eszünkbe, hogy mi emberek hatalmas szellemi fölényt kaptunk a természettől és majdnem mindent az uralmunk alá tudunk hajtani, hogy kiszolgálja a kényelmünket, komfortunkat. Azonban ezt tegyük mindig alázattal, és soha nem adjon arra okot, hogy azt hig�­ gyük, mindent megtehetünk a természettel, a világunkkal! Még mosás közben is érezzük át a kis szórófejen kiáramló víz hatalmas erejét, és mindig emlékeztessen bennünket arra, hogy „… Azért a víz az úr…”! Balogh Dezső

Fo­gyasz­tó­ként ért sé­rel­me­it, pa­na­sza­it il­le­tően ke­res­se fel hon­la­pun­kat: www.akontroll.hu • Kér­dé­se­i­re szak­jo­gá­szunk vá­la­szol.