Tehetséggondozó program tervezete a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában I. A tehetségazonosítás fő célkitűzése A nyelvi tehetségek azonosítása majd gondozása elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók körében. II. A hátrányos helyzetű tanulók tehetségkibontakoztatását szolgáló alkalmazott tehetségmodell GAGNÉ-féle modell
A hátrányos helyzetű gyerekek a tanulási folyamatban alulteljesítenek. Ennek hátterében szociokulturális faktorok és pszichés tényezők állnak. Alulteljesítőnek nevezzük azokat a gyerekeket, akik a tanulási folyamatban nem a képességeiknek megfelelően teljesítenek.
Célunk az, hogy ezeknél a gyermekeknél is felkutassuk a bennük „szunnyadó” tehetséget, megkeressük azokat a képességterületeket, amelyekben jobb teljesítményre lennének képesek. A pályázati programban célunk, hogy mint „környezeti katalizátorok” segítsük és lehetőséget adjunk a bennük rejlő képességek kibontakoztatására. A program első szakaszában a jó nyelvi képességgel rendelkező tanulók felkutatása és a programba való bevonása a célunk. III. Tehetségazonosítási koncepció Célcsoport: szakiskola 9-10. évfolyam (130 fő) Tehetségterület: nyelvi képességek + általános intellektuális képességek + kreativitás A kiválasztás módszere: hierarchikus modell Vizsgálati módszerek, eszközök: a) első szakaszban: nyelvi kompetenciát mérő tesztek alkalmazása b) második szakaszban az általános intellektuális képességet mérő teszt alkalmazása (SPM Raven-féle nonverbális intelligencia teszt) c) kreativitás vizsgálata („szokatlan tárgyhasználat” elnevezésű kreativitás teszt alkalmazása) d) tanulmányi eredmények áttekintése, pedagógiai vélemények begyűjtése. Vizsgálati változók: A nyelvi kompetenciát mérő teszt esetében a százalékban kifejezett tartomány: 60-100% közötti teljesítmény Általános intellektuális tehetségek: 85-120 közötti IQ-val rendelkezők Kreativitás vizsgálata: a fluencia változóban nyújtott csoportátlag vagy afölé feletti teljesítmény A 3. szakaszban a korábbi vizsgálati módszerek alapján beválogatott tanulók differenciált mérése az anyanyelvi és idegen nyelvi képességterületen. A tehetségfejlesztő program megkezdésekor a beválogatott gyerekeknél ajánlott a tanulók motivációs szintjének és énképének vizsgálata. (Kozéki-Entwistle-féle kérdőív a tanulási motiváció vizsgálatára, Tenessee-skála) Elvárás, hogy a beválogatott tanulók a tehetségkoncepciónak 100%-ban feleljenek meg.
2
IV. A vizsgálatsorozat tervezése
csapatszervezés (pszichológus + pedagógusok) a tehetségazonosítás meghirdetése vizsgálati személyek regisztrációja és a szülői engedélyek beszerzése a szakmai terv esetleges korrekciója a vizsgálatok elvégzése értékelés, döntés visszajelzés utómunkálatok
V. A tehetséggondozó program 1. A tehetséggondozó program célja: az anyanyelv iránti érdeklődés felkeltése, a nyelvhasználat, a kommunikáció és a helyesírás fejlesztése magyar nyelvből. 2. Alkalmazott keret: tanórai differenciálás különféle formáiban és/vagy tanórán kívüli foglalkozások keretében 3. Módszerek :gazdagítás, dúsítás – az alapvető ismeretek kötelező tananyagon túli kiszélesítése Mélységben történő gazdagítás Tempóban történő gazdagítás Tartalmi gazdagítás A feldolgozási képességek gazdagítása
4/a
A beválogatott tanulók erős oldalának fejlesztése
Alkalmazott eljárások: A fejlesztési terv tartalmazza a tervezett tananyagot; a fejlesztendő készségeket; fejlesztendő pszichikai tulajdonságokat; a feladatokat, eszközöket, módszereket és a követelményeket.
Szókincsbővítés Önálló anyaggyűjtés adott témakörben Nyilvános beszéd fejlesztése Nyelvhelyességi kompetenciák fejlesztése Helyesírás-fejlesztés A fogalmazókészség fejlesztése Problémamegoldó készség fejlesztése Szavalat előadásmódjának fejlesztése
3
4/b
A tehetséges tanulók gyenge oldalának fejlesztése
Alkalmazott eljárások Hátrányos helyzetű és alulteljesítő gyerekeknél az alábbi területek fejlesztése szükséges: motiváció, tanulási technikák, önértékelés, önbizalom, énkép, teljesítményszorongás kezelése, belső kontrollos személyiség kialakítása 5. A megfelelő légkör megteremtése Elősegíteni a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok kialakulását a pedagógusokkal, a fejlesztő szakemberekkel és társakkal. Meg kell akadályozni, hogy a tanulási iránti kedvét elveszítse a tanuló és aszociális magatartásmód fejlődjön ki benne. 6. A kiegészítő tevékenységek Szabadidős-lazító programok: sport drámajáték táncház kézműves foglalkozás Internet használat VI. Hatásvizsgálat A versenyeken való részvétel: Implom József Helyesírási Verseny Országos Szakközépiskolai Tanulmányi Verseny A magyar nyelv változatos világa – Anyanyelvhasználati Verseny egyéb meghirdetett versenyek 4
Tanulásmotiváció és énkép vizsgálata. (Kozéki-Entwistle-féle kérdőív a tanulási motiváció vizsgálatára, Tenessee-skála) Tanulmányi eredmény áttekintése Tanulási stratégiák vizsgálata (Kozéki-Entwistle-féle kérdőív a tanulási motiváció vizsgálatára, Tenessee-skála) Tanulási stílus vizsgálata (Tanulói preferenciák és tanulási stílusok kérdőív) VII. Együttműködés a családdal - célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, - a fejlődés közös értékelése, - pedagógus, más fejlesztő szakember tanácsa, módszertani segítségnyújtása, - a tanuló megismerése, - tehetség, képesség felismerése, - a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés,
Tatabánya, 2010. szeptember 23-25.
Készítették:
Dohos Imre
Csatári Anita
Gerlei-Szentiványi Zsanett
Tóber Brigitta
5
A tehetséggondozó program megvalósításának első szakasza – 2010/2011. tanév A projekt tapasztalatai az anyanyelv-használat területén Célul tűztük ki az anyanyelvi készségek, képességek fejlesztését és a magyar kultúra és a magyar nyelv iránti érdeklődés felkeltését. A programban szereplő módszerek alkalmazásával az első szakaszban sikerült azonosítanunk a nyelvi tehetségeket a nyelvi kompetenciát mérő teszt felhasználásával, főként a hátrányos helyzetű tanulók körében. A célcsoportba tartozók nyelvi készségeit tanórai és tanórán kívüli keretben a differenciálás módszerével fejlesztettük. Az
intézményünkben
a
fejlesztés
eredményei
leginkább
az
általunk
megrendezett Anyanyelv-használati verseny keretében körvonalazódtak. A „A magyar nyelv változatos világa- Anyanyelv-használati verseny ” vetélkedőt 2010. októberében hirdettük meg. Felhívásunkra iskolánk tanulóit is beleszámítva 10 négyfős csapat jelentkezett, köztük többen a határontúli magyarlakta területekről érkeztek. A vetélkedő megrendezésére 2011. április 89-én került sor a tatabányai Mikes Kelemen Felnőtt- és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában 40 diák részvételével. A verseny a II. Rákóczi Ferenc életéből előzetesen készített színpadi jelenetekkel indult. A változatos feladatokat a résztvevők körültekintően, tudásuk legjavát mutatva oldották meg. A vetélkedőt követően a résztvevőknek közös programot szerveztünk, rövid városnézést követően a Turul-szobor tövében hangulatos ismerkedő estet tartottunk, zenével, szalonnasütéssel. Az ünnepélyes eredményhirdetés és a szívet melengető gálaműsor után a diákok és felkészítő tanáraik elégedettségüket fejezték ki. A versenyt követően a felkészítő tanárok bevonásával elemeztük a megmérettetés tapasztalatait, a felkészítés nehézségeit, illetve az eredményeket.
6
Ezeket a konzekvenciákat beépítettük a következő szakaszra vonatkozó tervezetünkbe a fenntarthatóság jegyében. Szakmai-módszertani kiadványban szeretnénk publikálni tehetséggondozási technikáink buktatóit, a versenyre történő felkészítés tapasztalatait, segítséget nyújtva a program iránt érdeklődő kollégáinknak. További célunk e tanulmányi verseny kiterjesztése szélesebb körben újabb figyelemfelkeltő technikák alkalmazásával. Középtávú célunk egy tehetséggondozó hálózat kiépítése, melynek keretében rendszeres tapasztalatcserét folytathatunk a programban résztvevőkkel. Összességében a program első szakaszára vállalt feladatokat teljesítettük és tervezetet készítettünk a program fenntarthatóságára és a tehetséggondozó tevékenység további fejlesztésére. Tatabánya, 2011. június 30.
Készítették:
Dohos Imre
Csatári Anita
Gerlei-Szentiványi Zsanett
Tóber Brigitta
7
