Tehetséggondozás a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola képzési rendszerében

Tehetséggondozás a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola képzési rendszerében Módszertani kézikönyv

Összeállította és szerkesztette: Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó

Lektorálta: Dr. Balogh László a pszichológia tudományok kandidátusa a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Kiadja: a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78.

A szakmai kiadvány készült a TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 projekt keretében Projektmenedzser Lövei László rendőr alezredes az igazgató oktatási helyettese A projekt szakmai vezetője Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg

ISBN: 978-963-08-2343-2 Felelős kiadó: Bagi István rendőr ezredes a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatója Nyomdai előkészítés és számítógépes szerkesztés: Márton István Nyomdai munkálatok: Felelős vezető:

WONDEX Kft. 3526 Miskolc, Szeles út 25. Varga György ügyvezető 1

Tartalomjegyzék Bagi István A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó programja .................................. 4 Dr. Lubinszki Mária – Sarka Ferenc Egyéni (tehetséggondozó) fejlesztési tervek készítésének pedagógiai elvárásai................... 10 Sarka Ferenc Egyéni tehetséggondozó fejlesztési terv egyik lehetséges felépítése .................................... 23 Lövei László A TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 pályázati projekt fő célkitűzései ..................................... 27 Dr. Vári Vince A „Szakmai team” tevékenysége a TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 projektben ................... 30 Heiling Ferenc Tehetséggondozás a rendészeti képzést folytató intézményekben ........................................ 34 Zajácz István A tehetséges rendőr képe a rendőrség különböző szolgálati ágainál a rendőri szakmai munkához szükséges kompetenciák oldaláról ......................................... 44 Szarka Jánosné A kompetenciamérések rendszere a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában ................... 56 Bárány Zoltán A tehetséges tanulók azonosítása, valamint mérések alkalmazása a Tehetséggondozó programban ........................................................................................... 62 Sarka Ferenc A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak a Renzulli-Hartman skála alapján végzett tehetségazonosítása ............................................................................. 68 Dr. Lubinszki Mária Tehetségszűrés a Renzulli modell alapján (Egyéni fejlesztési irányok meghatározása) ....... 82 Baginé Urszin Mária A rendészeti képzésben használható tehetséggondozó egyéni fejlesztési terv készítésének sablonja ............................................................................................................ 85 Stirminszki József A „Legjobb járőrpáros” országos szakmai tanulmányi verseny ............................................ 91 Juhászné Gazsi Melinda – Márton István A TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 pályázatban használt kommunikációs eszközök ............. 96

2

A kiadvány DVD mellékletének tartalma A szakmai tartalomért a szerzők a felelősek! A kiadvány nyilvános melléklete (DVD) adatvédelmi és rendőr szakmai okokból egyes információkat nem tartalmazhat, az eredeti dokumentumokhoz csak a rendészeti képző intézmények külön kiadói engedéllyel férhetnek hozzá! MF tananyagelemek: - Dr. Zachar Gábor: Okmányismeret a rendészeti munkában - Fenyvesi Kornél: Bűnügyi fényképészeti és videotechnikai ismeretek a rendészeti munkában - Fónagy István: A szolgálai maroklőfegyver alkalmazásának gyakorlata a rendőri intézkedések során - Garadnai Ottó: A rendőri kényszerítő eszközök alkalmazása - Molnár Ágnes: Közúti forgalom ellenőrzése. Intézkedés ittas járművezetővel szemben - Veres Károlyné: Közrendvédelmi iratok előállítása RZS Neo rendszerben, különös tekintettel a tartalmi és nyelvtani elemek összhangjára - Baloghné Kanyó Ágnes: Közlekedési baleset. Közlekedési balesethez kapcsolódó szabálysértések, bűncselekmények és rendőri intézkedések Egyéni fejlesztési tervek: - Bezerényi Anikó: Intézkedés angol nyelven közlekedési baleset helyszínén - Dr. Ferenczi Attila: Fizikai állóképesség fejlesztése - Habony Ildikó: Közlekedési szabálysértések, sértetti bejelentés német nyelven - Jakab Krisztián: Személyes szabadságot korlátozó intézkedések - Rémiás Gyuláné: Kommunikációs készségfejlesztés - Szekeresné Kis Edit: Szövegszerkesztés Eszközkészlet: - Dr. Ferenczi Attila: Fizikai képességek fejlesztése - Szekeresné Kis Edit: Szövegszerkesztés - Bezerényi Anikó: Nyelvtani gyakorlatok és szókincsfejlesztés (angol) - Habony Ildikó: Nyelvtani gyakorlatok és szókincsfejlesztés (német) - Jakab Krisztián: Személyes szabadságot korlátozó intézkedések II. - Márton István: Informatikai, híradástechnikai eszközök kezelése - EDR - Rémiás Gyuláné: Kommunikációs készségfejlesztés alapjai Szituációk gyűjteménye: - Pongrácz Péter: Szituációs gyakorlati feladatok a tehetségprogramban részt vett tanulók számára. Verseny dokumentáció: - Stirminszki József: „Legjobb járőrpáros” országos szakmai tanulmányi verseny dokumentációja

3

Bagi István A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó programja Az iskola komplex tehetséggondozó programját 2008-ban állítottuk össze és vezettük be a 2009/2010. tanévtől, hogy az érettségi utáni szakképzést folytató iskola tanulóit, tehetségígéreteit, illetve tehetséges fiataljait programszerűen támogassuk. Az addig is működő tanórán kívüli szakkörök, sportkörök munkáját, a megkezdett kompetenciamérést és fejlesztést összehangoltuk, hogy fiatal rendőreink a munkakörre meghatározott legmagasabb szintű kompetenciák birtokában kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A szakképző intézmény feladata felkészíteni tanulóit arra, hogy tanulmányaik befejezését követően sikeresen illeszkedjenek be az egyes kapitányságok közösségébe, hatékonyan vegyenek részt azok munkájában, eredményesen tudják alkalmazni az iskolában tanultakat mindennapi rendőri munkájukban, egyben képesek legyenek építeni erősségeikre, adottságaikra, biztos elméleti ismereteikre, megszerzett képességeikre. A szakmai anyagot kollégáink egy csoportjával állítottuk össze, akik Geffert Évának, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alapító elnökének gondolatát választották Tehetséggondozó programunk mottójául, melynek alapján „…. fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása.” Ezzel a gondolattal a képzés középpontjába a szakmai ismeretek magas szintű elsajátíttatása mellett a komplex személyiségfejlesztést helyeztük. Tehetséggondozó programunk célkitűzéseit az alábbi területekre koncentrálva fogalmaztuk meg: - „A tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése, keresve a fejlesztéshez szükséges hatékony pedagógiai eszközöket. (Általános intellektuális képességek és speciális képességek párhuzamos fejlesztése.) - A tanulók erős oldalának számbavétele, fejlesztése. - Egy adott területen tehetséget mutató tanuló (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak feltérképezése, kiegyenlítése. - Megelőzés, légkörjavítás.”1 Kiindulási alapként kezeltük, hogy a tehetségesnek vélt fiatalok számára az a természetes intézményi környezet a legmegfelelőbb, ahol a mindennapjaik jelentős részét töltik, azaz az iskolai/gyakorlóhelyi környezet. Alapvető kritériumnak tekintettük továbbá, hogy a tehetséggondozást szakképzett, a tehetségfejlesztés iránt elkötelezett, a terület elméleti kérdéseit ismerő oktatók, pedagógusok végezzék. Számukra az iskola által szervezett továbbképzések keretében biztosítjuk a tehetséggondozó (azonosítás, gondozás, tanácsadás) munkájukhoz elengedhetetlen ismeretek megszerzését. A személyi feltételek mellett fontosnak tartottuk a megfelelően felszerelt osztálytermek, szakkabinetek meglétét, az IKT eszközök, az internet, szakkönyvtár rendelkezésre állását, valamint a tehetségesnek vélt tanulókkal a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek megteremtését. Ezeket beépítettük az iskola Pedagógiai Programjába. 4

A program az általános személyiségfejlesztés területén a következő szempontokra fókuszál: motiváció, kommunikáció, konfliktuskezelés, pozitív énkép és reális önismeret kialakítása, az alkalmazkodóképesség, a moralitás és a rendőri szempontból fontos viselkedési jegyek erősítése. A rendészeti pálya speciális területeinél figyelembe vett szempontok: a hatósági szerepek ellátása, a törvényes rend elfogadása és védelme, a normák betartása és betartatása, szolgáltatás az állampolgárok részére, szakszerű, jogszerű, kulturált, határozott és udvarias intézkedés, a fegyelem, az engedelmesség, és a parancsvégrehajtás. A program pedagógiai és pszichológiai alapelvei: a tanulók megfelelő motiválása, az egyéni képességek szerinti differenciálás, ismeretátadás helyett képességfejlesztés. A megfelelő motiváció terén kiemelt figyelemmel vagyunk az alábbi tevékenységekre: tanulói öntevékenység, folyamatos visszajelzés a tanulóknak előrehaladásukról, az eredmények objektív mérése, segítségnyújtás a hiányosságok pótlásában, a reális én-kép és önértékelés kialakítása, az egyéni feladatadás mellett a csoportos tevékenységek biztosítása, valamint a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása a tananyagelemek feldolgozása során. Az egyéni képességek szerinti differenciálás terén fontosnak tartjuk a szakmai követelmények minél magasabb szintű elsajátítását, azok gyakorlatban történő biztos alkalmazását, a tanórákon a tanulók képességeinek megfelelő feladatok adását egyéni vagy csoportmunka keretében. Ennek során a helyes differenciálás egyben a motiváció eszközeként is szolgálhat. A képességfejlesztés főbb alapelveinek meghatározásánál az ismeretátadás helyett a képességfejlesztést hangsúlyozzuk - építve Dr. Balogh Lászlónak, a programot szakmailag segítő debreceni egyetemi oktatónak, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökének megállapításaira. Ezek a „Korrekt fogalomalkotási folyamat, az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, fogalomrendszerek alkalmazása atomisztikus tudás helyett, feladatértés sötétben való tapogatózás helyett, problémamegoldás, kreativitásfejlesztés”2. Tehetségazonosítás Tehetségfogalmunk meghatározásához Harsányi István sárospataki tehetségvédő tehetségfogalmát vettük alapul, aki szerint: „Tehetségen azt a velünk született, majd céltudatos tevékenység, gyakorlás által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos behatárolt területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni”3. Ennek alapján a tehetség: „Egy, vagy több speciális tevékenység – esetünkben a rendőri tevékenységek – elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál magasabb foka”4. (Sarka, 2008.)

5

A fentiekben leírtakra figyelemmel fogalmaztuk meg esetünkben azt, hogy mit értünk speciális tevékenységek, illetve a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességek (kompetenciák) alatt. Speciális tevékenységek

A tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességek A jog alkalmazása, döntéshozatali képesség.

Hatósági szerepek ellátása.

A törvényes rend elfogadása és védelme. Szabálykövetés, szabálytudat. Törvények, szabályok, normák betartása Jogszabályok biztos ismerete. és betartatása. Szolgáltatás az állampolgárok felé.

Emberismeret. Segítőkészség. Együttműködés.

A kulturált rendőri intézkedés. Az intézkedés szakszerűsége, jogszerűsége, határozottsága, kulturáltsága.

Kommunikáció. Problémamegoldás. Határozottság. Kulturáltság. Jó megjelenés, fellépés.

Parancsvégrehajtás.

Engedelmesség. Fegyelem.

A rendészeti képzés prioritásainak megfelelő területek tevékenységei.

Anyanyelvi és idegen nyelvi szakmai kommunikáció. Rendőr szakmai felkészültség. Fizikális felkészültség. IKT eszközök alkalmazásának készsége a rendőri munkában.

A tehetség azonosítása több lépcsőben történik, melynek főbb elemei: a) Objektív információgyűjtés (eredmények) - A tanuló középiskolai tanulmányi munkájáról és érettségi eredményeiről (történelem, idegen nyelv, testnevelés, matematika, magyar nyelv és irodalom, rendészeti fakultációs tárgy). - A tanuló felvételi eredményeiről (műveltségi teszt és a fizikális felmérés eredményei). - A felvételi eljárás keretében végzett pszichológiai vizsgálat eredményeiről. - A képzés során a tanuló egy vagy több szakterületen nyújtott teljesítményéről. b) Szubjektív információgyűjtés (vélemények) - A pedagógusok/osztályfőnökök véleménye arról, hogy kit tartanak tehetségesnek.

6

Az egyes tanulókra vonatkozó megfigyeléseik (hogyan látják a tanuló fejlődését, előrehaladását, lényeglátását, ismeretszerzését, tanulási stílusát, érdeklődését, elkötelezettségét). - Az osztálytársak, csoporttársak, véleménye az adott tanulóról. c) A tanulóval folytatott egyéni beszélgetés d) A tehetséget mutató tanulók jellemzőinek megfigyelése az alapozó szakasz során. Olyan tesztek alkalmazása, amelyek felvételéhez és kiértékeléséhez nincs szükség pszichológusi végzettségre (pl.: önkitöltős kérdőív a tanulási stílusokról, önismereti diagram készítése osztályfőnöki óra keretében vagy a Renzulli-Hartman Tehetségbecslő skála felvétele). e) Bemeneti kompetenciamérés, melynek során az alábbi területek mérésére kerül sor AC (Assesment Center eljárás) módszer és kérdőívek alkalmazásával: - Kommunikáció (kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás, közérthetőség). - Együttműködés (alkalmazkodóképesség, empátia, önbizalom és önkontroll). - Problémamegoldó és döntésképesség (felelősségvállalás, minőségre törekvés, határozottság, szabálytudat, önállóság, rugalmasság, helyzetfelismerő készség, körültekintés, elővigyázatosság). - Önfejlesztés, tanulási készség, ezen belül a teljesítményorientáció. Szükség esetén sor kerül pszichológiai vizsgálatra is, amennyiben a szaktanárok megerősítést várnak azonosító munkájukhoz. -

A program módszertani alapjai Tartalmi szempontból a tanórai tehetséggondozás legfőbb alapelve a gazdagítás, amelynek oktatóink az alábbi négy fajtáját igyekeznek megvalósítani. - Mélységben történő gazdagítás, melynek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges fiataloknak tudásuk és képességeik alkalmazására, mint a többi tanulónak. - Tartalmi gazdagítás, melynek érdekében igyekeznek kollégáink a tananyagot a tanulókra érzékenyen szerkeszteni, figyelembe véve egyéni érdeklődésüket. - Feldolgozási képességek gazdagítása a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése érdekében főként felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben. - Tempóban történő gazdagítás, amit a tehetséges fiatalok átlagosnál gyorsabb munkájára építve valósítunk meg.5 A program szervezeti keretei a) Tanórai tehetséggondozás A tanórai gazdagítás (dúsítás) keretében a jobb képességű, a téma iránt érdeklődő tanulók a tananyagelem feldolgozása során a szakmai programban meghatározott követelményekből többet kapnak. b) Fakultatív tananyagelemek A differenciálás, a kompetencia alapú moduláris képzés elvének érvényesítését jelentősen támogatják az iskola saját fakultatív tananyagelemei az úgynevezett Miskolci Fakultatív (továbbiakban MF) tananyagelemek, amelyek a szakmához kötődő kiemelt jelentőségű speciális tehetséggondozási területeket fedik le. Ezek 12 kontaktórás tananyagelemek, amelyek a megtartott órákon túlmenően kiegészülnek 7

önálló felkészüléssel, kutatómunkával, konzultációval, beszámoló elkészítésével, dolgozat összeállításával és megvédésével. Az összesen 17 tananyagelemet blokkokba csoportosítottuk, amelyek a rendőri szempontból kiemelt négy területre (szakmai kommunikáció, rendőr szakmai tevékenység, rendőri önvédelem, fizikális felkészültség) fókuszálnak. A tanulóknak félévente egy tananyagelemet kötelező választaniuk úgy, hogy a negyedik félév végére mind a négy kiemelt területről egy tananyagelemet teljesítsenek. Az egyes tananyagelemek és azok követelményei bekerültek az iskola Pedagógiai Programjába. c) Tehetséggondozó műhelyek A műhelyek tehetséggondozó tevékenységünk kiemelt programjai, melyek a rendőr szakma szempontjából fontos területeken indulnak. - Szakmai angol, amelynek témája a nemzetközi bűnözés. - Bűnügy, kriminalisztika. - Önvédelem. - Határrendészeti ismeretek. - Lőfegyverhasználat. A műhelyekbe jelentkező tanulók sok szempontot figyelembe vevő, magas követelményeken alapuló beválogatás alapján kerülnek be. A műhelyek programjai általában 30 vagy 60 órásak és csoportos foglalkozást jelentenek, amelyeken belül tanulónként egyéni fejlesztési tervek kerülnek kidolgozásra. d) Szakkörök A beiskolázást követően, illetve a tanulók érdeklődésének feltérképezése után döntjük el, hogy milyen szakköröket indítunk. Ezek lehetnek 30 órás (féléves), 60 órás (egy éves), illetve ha másodévben tovább vitt szakkörről van szó, akkor 120 órás (kétéves) foglalkozások. Amiből választhatnak a tanulók: természetjáró, internet, jelbeszéd, önismeret, kommunikáció, közlekedési ismeretek, kriminalisztika, lövészet, D.A.D.A. iskolai bűnmegelőzési program, nyelvvizsga előkészítés, nyelvi felzárkóztatás, önvédelmi sportok. e) Kiegészítő tehetséggondozó tevékenységek A tantervi képzésen kívül a Tehetséggondozó program konzultációs lehetőségekkel, intézményi- vagy külföldi tapasztalatcsere látogatással, versenyekkel és szükség esetén tehetség-tanácsadással is hozzájárul az iskola tehetségfejlesztő tevékenységéhez. A szakcsoportok félévenként meghatározzák az egyes tananyagelemek konzultációs időpontjait, helyét és a konzultációs feladatot ellátó oktatók nevét. A konzultációs lehetőséggel minden tanuló szabadon élhet. A tehetséggondozás részét képezik emellett az iskola hagyományos versenyei, sportvetélkedői, az ágazati minisztérium által meghirdetett versenyek. Végül szeretném megemlíteni, hogy bár a tehetség-tanácsadás nincs benne az iskola Tehetséggondozó programjában, szükség esetén mind az oktatók, mind a tanulók fordulhatnak az iskola vezetéséhez, a szaktanárokhoz és az iskola pszichológusához. A programban résztvevők elismerése A legjobb eredményeket elérő két tanuló a tanévzáró, kibocsátó ünnepségen a Magyar Tehetséggondozó Társaság elismerését kapja meg. A kiváló tanulmányi eredményt elért tanulók törzsőrmesteri rendfokozattal kerülnek kinevezésre. A 8

kiemelkedő tehetségek az iskola kiváló tanulója elismerés arany, ezüst és bronz fokozataiban részesülnek. Az iskola szakmai közössége által 2008-ban kidolgozott komplex Tehetséggondozó program a TÁMOP – 3.4.3-08/2 „Iskolai tehetséggondozás” címmel meghirdetett pályázaton nyert támogatást, melynek keretében az alábbi programok kerültek kidolgozásra, illetve megvalósításra: - 12 kontaktórás tehetséggondozó tananyagelemek kidolgozása és kipróbálása. - 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzés megszervezése 25 fő részvételével. - A „Legjobb járőrpáros” kompetencia alapú, gyakorlatorientált országos szakmai tanulmányi verseny programjának, szabályzatának kidolgozása, majd pedig megszervezése és lebonyolítása. Örömmel fogadtuk, hogy az iskola Tehetséggondozó programja bekerült a GÉNIUSZ Tehetség Program tíz jó gyakorlata közé, illetve a „Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban” címmel megjelentetett GÉNIUSZ könyvek sorozat 21. kötetében tehetséggondozó tevékenységünk bemutatása is megtörtént. Szakmai munkánk további elismerésének tekintjük, hogy az akkreditációs eljárás során az MRSZKI Tehetségpont „Kiváló akkreditált Tehetségpont” minősítést kapott. Összegezve, az iskola Tehetséggondozó programja meghatározza a tehetséggondozás két évre szóló ütemtervét, a program szervezeti felépítését, a nevelőtestületen belüli munkamegosztást, a pénzügyi feltételeket, amelyet az iskola szűkös anyagi keretei mellett is az éves költségvetésében tervez, és pályázati forrásokkal egészít ki. A szerző rendőr ezredes villamosmérnök, mérnöktanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára Felhasznált irodalom: 1 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp. 2006. 2 Balogh László: Iskolai tehetséggondozás, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2004. 65-97. old. 3 Harsányi István: Tehetségvédelem. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Bp. 1994. 4 MRSZKI Tehetséggondozó Programja, Tehetség újság, 2009/3. sz. 5 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp. 2006. 146. old.

9

Dr. Lubinszki Mária – Sarka Ferenc Egyéni (tehetséggondozó) fejlesztési tervek készítésének pedagógiai elvárásai Napjaink közoktatásában és szakképzésében, a gazdasági életben, a szolgáltatás szinte minden területén egyre többen és egyre gyakrabban reformot, paradigmaváltást sürgetnek. Reform alatt általában az oktatáspolitika, a képzés a szakképzés megújulását, a tananyag és a tanulásszervezés újragondolását, a nevelőoktató-képző munkában a sikert hozó módszerek bevezetését, a tanulókhoz, fiatalokhoz való viszonyulás átértékelését, a nevelés, az oktatás, a képzés szakmaiés költséghatékonyságának/hatásosságának a növelését, a részbeni vagy teljes mértékű átszervezést gondolják. A mindennapi életben, a termelőszférában a reform alatt a piacképes termékek előállítását, a vevő igényeinek való megfelelést értjük. A teljesség igénye nélkül tekintsük át azokat a tényezőket, jelenségeket, amelyek meghatározzák az oktatásban, a szakképzésben, a gazdaságban, a szolgáltató szférában a várható változások irányát. Nézzük meg, melyek lesznek azok a tényezők, amelyek előbb-utóbb kikényszerítik azokat a reformokat, amelyek középpontjában a nevelő-oktató munka, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberek képzése, a gazdaság versenyképességének a megteremtése áll. Ezekre figyelemmel véleményünk szerint: - Növekszik az idegen nyelv oktatása iránti igény, a szakmai idegen nyelv alkalmazása a termelési folyamatokban és a szolgáltatásokban. - Nő az informatika jelentősége az ember életében, az információszerzésben, az emberek közötti kommunikációban. - Veszít jelentőségéből az oktatásban a tantárgyközpontúság. - Nagy hangsúly helyeződik a közoktatásban a nevelőmunkára, a szakképzésben pedig a kompetencia alapú gyakorlatorientált oktatásra. - A pedagógus mindennapi eszközévé válnak az info-kommunikációs technikák és technológiák. - Folyamatosan változik a tananyag, az oktatási-képzési anyag struktúrája, a munkaerőpiac igénye. - A pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik. - Az emberek közötti kommunikáció alapkövetelményévé válik a magas szintű szaktárgyi tudás, a korszerű pedagógiai-pszichológiai ismeretek birtoklása, a módszertani gazdagságra és a kreativitásra való hajlam. A gazdaság versenyképességének növeléséhez tehát tehetséges fiatalokra, magas fokú szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező munkavállalókra van szükség. Mi indokolja a téma fontosságát? Korunkban új és más képességek váltak hangsúlyossá mind az oktatásban és szakképzésben, mind az élet különböző területein. Felértékelődött az információk gyors feldolgozásának a képessége. Kiváló vizuális képességekkel nagyon sok információhoz juthatnak az emberek. A helyzetek gyors felfogása, értékelése, a hatékony szervezési képességek, társas készségek sokkal nagyobb esélyt jelentenek a sikerre. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, az 10

olvasottság, elmélyült tanulás képessége is egyenletessé teheti az egyén útját a kiemelkedő teljesítmények felé. A tehetségek fejlesztésében első helyen kellene, hogy álljon a különböző kognitív folyamatok megismerése, az egyén saját hatékony gondolkodási módjainak azonosítása. Mivel a tehetségekkel való intenzívebb foglalkozás igénye napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik, ezért a tehetséggondozás kiemelt fontosságú kérdéssé válik. Elkerülhetetlen a tehetséggondozásnak a mindennapi oktatásba, képzésbe, szakképzésbe, sőt a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe történő beépítése, a tehetségekkel való foglalkozás intenzívebbé tétele, képességeik, felkészültségük megfelelő hasznosítása az élet minden területén. A tehetség fogalma pedagógiai aspektusból szemlélve A tehetség egytényezős definícióját többen is megfogalmazták. Az egyik állítás szerint a tehetség a kiemelkedően magas intelligenciát jelenti, melyben az értelmi jelleg dominál. A másik állítás szerint a tehetség kreativitást jelent, ahol nemcsak az értelmi jelleg dominál. Az iskolai pedagógusok leginkább a Renzulli (átlagon felüli képesség, feladat iránti elkötelezettség, kreativitás metszetében) - Mönks „háromkörös gyűrűs” modellt ismerik/alkalmazzák, amelyben a tehetség a motiváció, a kreativitás és a kivételes képességek metszetében jelenik meg, abban a társadalmi miliőben (család, iskola, kortárscsoport), amelyben az egyén a mindennapjait éli.

Mönks modellje1

Hazánkban a magyar szakemberek közül Czeizel Endre professzornak a kutatásai, tehetségelmélete a legismertebb.

11

Modellje az adottságok és külső hatások kölcsönhatását érzékeltető 4x2+1 faktoros talentum modell. (Czeizel 1997.)

+ sorsfaktor2 A tehetség összetevőinek értelmezése Képességek - Intellektuális (intelligencia tesztekkel mérhető). - Művészeti (képzőművészet, zene, irodalom). - Pszichomotoros (sport, tánc, kézügyesség). - Szociális (vezetői, szervezői, empátiás). Kreativitás - Az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese. Feladat iránti elkötelezettség - Kíváncsiság, érdeklődés, teljesítményorientáció.

szorgalom,

kitartás,

becsvágy,

A tehetség jellemzői Van Tassel – Baska (1989.) által rendszerezett tulajdonságok alapján „Kognitív jellemzők - Szimbólumok és szimbólum rendszerek használata. - Koncentrációs kapacitás. - Szokatlanul jó memória. - Fejlődési előnyök társaikkal szemben. - Korai érdeklődés a beszéd, a nyelv iránt. - Kíváncsiság, tanulásvágy. - Önálló tanulásra való hajlam. - Sokrétű érdeklődés. - Kreativitás. 12

Affektív jellemzők - Igazságérzet. - Humorérzék. - Érzelmi intenzitás. - Maximalizmus. - Igen sok energia a feladat végrehajtása során. - Kötődés emberekhez, szakmai tevékenységekhez.”3 A tehetséggondozás területei A. A tehetség azonosítása, keresése, felismerése B. A felismert tehetségek gondozása (tehetséggondozás, tehetségfejlesztés) C. Tehetség-tanácsadás A. A tehetségazonosítás módszerei - Információk gyűjtése a tehetségesekről. - Tesztek (képesség- és személyiségtesztek) - általános intellektuális képességek, kreativitás, tanulási motiváció, egyéni tanulási stratégiák, énkép, önértékelés, szorongás, pályaorientáció. - Jellemzések (osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói, vezetői, munkatársi). - Órai és munkavégzés alatti megfigyelések. - Önértékelés, osztálytársak, csoporttársak, kollégiumi társak értékelése. - Szülők véleménye, szülői jellemzések. - Tanulmányi teljesítmények. - Versenyek, versenyeredmények. A tehetségazonosítás alapelvei Az azonosítás egy igen összetett, sokrétű feladat és egyben felelősségteljes a beválogatást végző szakember részéről. Emberi sorsok dőlhetnek el azon, hogy felismerjük-e, és időben ismerjük-e fel a tanulók tehetségét. A Mönks-Renzulli modell mellett az alábbiakban felsorolt tényezők is segítségére lehetnek a pedagógusoknak azonosítási munkájukban: - „A Czeizel modell négy összetevőjére való figyelés. - A szunnyadó tehetséget nehéz felismerni. - A képességet és a teljesítményt két külön dologként kell kezelni (alulteljesítők). - A tesztek önmagukban nem tévedhetetlenek, így azok nem jelenthetnek egyedüli megoldást. - A pedagógus és a tanuló folyamatos együttes tevékenysége is kapaszkodót ad az azonosításhoz. - A folyamatos együttműködés során megfigyeltek számbavétele, rendszerezése”4. Minél több forrásból szerzünk információt annál biztosabb az azonosítás.

13

A tehetségazonosítás fázisai (a tehetséggondozói munka legkritikusabb pontja) „Eyre (1997.) szerint: - Az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése. - Ad hoc azonosítás. - Tesztek segítségével végzett azonosítás. - Rendszer jellegű azonosítás. - Professzionális azonosítás”5. A tehetséggondozó programokba történő beválogatás kritériumai A beválogatáshoz figyelembe kell venni a tanulóról összegyűjtött információkat és véleményeket, valamint a vizsgált területek eredményeit. Ezen túlmenően saját megfigyeléseink célterületeit. A tehetségesség kritériumait különböző területekre kell bontani. Egy ilyen felosztás lehet például az ismeretszerzés jellemzői, a motiváció, a kreativitás és a tehetségesek speciális viselkedése. Az azonosítási folyamat tervezésekor az első lépésben az iskolának meg kell határoznia az általa elfogadott tehetségkoncepciót és a kiválasztás célját. Saját területükre nézve szükséges megfogalmazni a szakirodalmi ismeretek birtokában tehetségfogalmukat. A vizsgálati eljárásokat az elfogadott koncepciónak megfelelően kell összeválogatni, majd meghatározni az információforrásokat (osztályzatok és egyéb iskolai feljegyzések, tanárok, szülők, az iskola tanulói, munkatársak, kollégák, stb.), valamint a mérőeszközöket (tesztek, értékelő listák, megfigyelési szempontok, teljesítményértékelések). Célszerű előre szabályozni az adatok értékelésben történő felhasználásának módját és súlyozását, különösen az adatoknak a végső döntéshez szükséges kombinációja tekintetében. B. A tehetségek gondozása A tehetséggondozás alábbi formáit alkalmazzák a gyakorlatban: a) Gyorsítás - léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát sajátítják el a tanulók). b) Elkülönítés - szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak). c) Gazdagítás - dúsítás (a tehetséges gyermekek normál iskolai oktatásban tanulnak, ám a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban). A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze. Ennek keretében a tehetségígéreteknek adottságaikkal összhangban folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. Szakmai munkánkhoz Passow (1958.) kutatásai adják a kiindulópontot. Ő a gazdagításnak négy fajtáját különítette el egymástól, ezek ugyancsak támpontul szolgálnak a differenciált gazdagító programok megvalósításhoz. (Páskuné, 2000.) - Mélységben történő gazdagítás. - Tartalmi gazdagítás. - A feldolgozási képességek gazdagítása. - Tempóban történő gazdagítás.

14

d) Komplex tehetségfejlesztés A tehetségfejlesztés során a korábban felsorolt tehetség-összetevőkre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiség-tényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. e) Speciális tehetséggondozó iskolák f) Magántanulók g) Differenciált óratervezés a tanulók képességei szerint A közoktatásban és a szakképzésben az egyik leggyakrabban használt módszer arra, hogy a tehetséges fiataloknak „mást adjunk” és „másképpen foglalkozzunk” velük. h)Tanórán kívüli programok (tehetséggondozó tehetséggondozó műhelyek, szakkörök)

tevékenységi

körök,

i) Iskolán kívüli programok (tehetséggondozó városi-, megyei-, területi-, térségi szintű tevékenységi körök, tehetséggondozó műhelyek) j) Versenyek Szakmailag korrekt tehetséggondozó tevékenység A tehetségazonosítás, -gondozás és -tanácsadás esetén szakmailag korrekt tevékenység általános kritériumai: - Objektív, megbízható és érvényes vizsgálatokra törekszik. - Jól dokumentált (a dokumentáció alapján mások által is reprodukálható, nyomon követhető). A tehetségdiagnosztikára vonatkozó dokumentáció tartalmazza - Az alkalmazott tehetségkoncepciót. - A vizsgálható tehetségterületeket. - A vizsgálatok módszereit, eszközeit, változóit (azok lehetséges értékeit/értéktartományait, küszöbértékeit, s az ezen értékek esetén teljesítendő cselekvési tervet). - A vizsgálatok általános menetét, ütemezését. - A feladatok elvégzését koordináló felelős személy nevét, elérhetőségét. - A tehetségazonosítás technikai és pénzügyi tervét, költségvetését. - A vizsgált személyek számát, a vizsgálati minta összetételét, a vizsgálatok eredményét személyenként (az adatvédelmi jogok figyelembe vételével) és szükség esetén csoportszinten. (Balogh és Mező, 2010.) Szakképzett ember a tehetséggondozó munkához! A tehetségek gondozásához a tehetséges egyéneken túl - erre a szakterületre felkészült pedagógusokra, szakemberekre van szükség. Teljesen hiábavaló kiválogatni a kiemelkedő képességű tanulókat, ha nem tudunk számukra megfelelő programokat indítani megfelelő felkészültségű szakemberekkel. Az első lépés tehát az alkalmas szakemberekből álló, hatékony team összeállítása. A szakembereknek elegendő tapasztalattal, rugalmas gondolkodással és a tehetséggondozásban elvárt személyiségjegyekkel kell rendelkezniük, de az 15

elegendő energia, motiváció is alapvető követelmény, mivel a tehetséges tanulókkal való foglalkozás igen megerőltető, bár sok izgalmat és szépséget adó munka. Miután a tehetséggondozásra összeállt a szakemberekből álló csapat, ki kell alakítania működésének filozófiáját, módszerét és területét. Ezeknek a figyelembevételével kell meghatározni a programban résztvevők körét, és ekkor nyílik lehetőség a kiválogatás/beválogatás kérdésének a tisztázására. Természetesen alapvetően meghatározza a módszereket a rendelkezésre álló anyagi források nagysága is. Az azonosítás „gazdaságos” módja a jelölés, az önjelölés és az értékelő skálák használata. Ezeknek a segítségével még a speciálisabb populációk is elérhetőek (pl.: diszlexiás tehetségek). Érdemes már előre kidolgozott skálákat adaptálni. A leghatékonyabb eljárás az, ha a kiszűrt tanulókat rövid fejlesztő programokba vonja be a szakember, majd a mutatott viselkedés és eredmények alapján dönt a továbblépés lehetőségéről. Ha erre a megoldásra nincs mód, akkor megfelelően kiválasztott tesztekkel, feladatokkal lehet tovább finomítani az azonosítandók körét. Mindezeket a lépéseket a teamnek már előre pontosan kidolgozva és dokumentálva kell megtennie. Nem szerencsés, ha ötletszerűen alkalmaznak itt-ott fellelt eljárásokat, mert ezek nem biztos, hogy megfelelnek a mérési kritériumoknak (pl.: validitás, reliabilitás stb.). A kiválogatás nem lehet merev és nem érhet véget egyetlen sorozat után. Egy tehetséggondozó programnak megfelelően átjárhatónak és rugalmasnak kell lennie. Azt, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges tanulóval vagy csoporttal foglalkozni, csak az alábbi információk birtokában tudjuk megtervezni: - Az érintettek kora. - Érdeklődési körük, speciális területük. - Milyen szinten állnak, mit tudnak, milyen képességekkel rendelkeznek? - Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? - Mit tudok én (a szakember) nyújtani, vagy ki az, aki az adott területen szakmailag kompetens? - Mennyire számíthatok a családi, iskolai, munkahelyi háttér támogatására? - Az egyén én-képe és perspektívái. - Milyen segítőkre, csapatra támaszkodhatom? - Az iskolai, a munkahelyi klíma kedvez-e ilyen munkának. - Milyen feltételrendszer mellett dolgozom (munkahely, könyvtár, laboratórium, egyéb intézményi és technikai háttér, szakemberekkel való együttműködés lehetősége)? - Mennyi időt és energiát tudok/akarok befektetni ebbe a munkába? - Igénylik-e és elismerik-e valakik ezt az extra teljesítményt? Egy jól átgondolt fejlesztési tervnek kell összefognia az összes olyan információt, ami a tehetséggondozás stratégiai lépéseit érinti.

16

„Hét lépés - tegyük meg együtt!” 1. Teremts olyan légkört, illetve tanulási környezetet a tanteremben, hogy pedagógusok és tanítványok - mindannyian elérhetőek és megszólíthatóak legyetek egymás számára! 2. Tájékoztasd tanítványaidat mindenről, amit az adott tanórán éppen tenni szándékozol! Avasd be őket tanítási elképzeléseidbe, hadd mondják el ők is neked saját tanulási elképzeléseiket! 3. Fogalmazd meg világosan és egyértelműen, hogy mit vársz el tőlük, beszéljétek meg egymással: mi az, amiben alkalmasint pedagógusként, diákként kölcsönösen támogatásra van szükségetek! 4. A közös munka során figyelj tanítványaid testi, lelki, szellemi szükségleteire! Gondoskodj róla, hogy ők maguk is fogékonyak legyenek mind a te jelzéseidre, mind egymás igényeire! 5. Fogadd elfogulatlanul, kezeld tárgyszerűen tanítványaid visszajelzéseit! Tedd őket alkalmassá arra, hogy ők is hasonlóképpen viselkedjenek egymással és veled! 6. Alakítsd úgy a csoportbeli viszonyokat, hogy egymás véleményét, javaslatát, panaszát körültekintően figyelembe tudják venni! Vond be a tanítványaidat a közös tanulás során keletkező problémák megoldásába is! 7. Ügyelj rá, hogy egymást érintő válaszlépéseik méltányosak, saját tanári döntéseid, intézkedéseid pedig igazságosak, tanítványaid számára elfogadhatóak legyenek!” Magyar Pedagógiai Társaság

C. Tehetség tanácsadás Része a tágabb értelemben vett tehetséggondozó munkának. - Tanácsadást kérő személy lehet: tanuló, szülő, kolléga, vezető, döntéshozó. - Tehetség-tanácsadó: a tehetségazonosítás - gondozás és kutatás körében jártas, szakirodalmi tájékozottsággal és szakmai kapcsolatokkal rendelkező főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógiai és/vagy egyetemi szintű pszichológiai képzettséggel rendelkező személy. Tartalma szerint lehet: - A tehetséggel szorosan összefüggő területek, tehetség identifikáció, tehetséggondozás. - Tanulási problémák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák. A tehetséggondozó fejlesztési programok készítésének célja - Hozzájárulni a tehetséges fiatalok időben történő felismeréséhez, és gondozásához. - A tehetséges fiatalokkal való egyéni foglalkozás megteremtése képességeiknek megfelelően (differenciált képességfejlesztés). - A fiatalokkal való egyéni foglakozás pedagógiai és pszichológiai ismereteinek elsajátíttatása és gyakorlatban való alkalmazása. - Tájékoztassa a szakembereket az alkalmazás lehetőségeiről, feladatokról, megoldásra váró problémákról. 17

A fejlesztési tervek készítéséhez szükséges kompetenciák A tehetségesekkel foglalkozók személyiségjegyei Seeley (1997.) szerint: - Érettség és tapasztalat. - Magabiztosság. - Magas szintű intelligencia. - A szakma iránti érdeklődés, amely intellektuális jellegű. - Magas szintű igény a teljesítés iránt. - Vágy az intellektuális fejlődésre. - Kedvező hozzáállás a tehetséges egyénekhez. - Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás és reagálás tekintetében. - Humorérzék. - Hajlandóság arra, hogy a tanulás és az ismeretszerzés „elősegítői”, ne „irányítói”legyenek. - Kapacitás a kemény munkára. - Hajlandóság arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak a tanításra az ismeretszerzésre. - Az általános ismeretek széles háttere. - Konkrét szakértelem az adott területhez. - Hit az egyéni eltérésekben. A tehetségesek oktatásához szükséges kompetenciák Seeley (1997.) szerint: - Magasabb szintű kognitív tanítás és kérdezés. - Tantervmódosító stratégiák. - Speciális tantervfejlesztési stratégiák. - Diagnosztikus-előíró tanári készségek. - Diák-tanácsadási stratégiák. Végzettség - Egyetemi vagy főiskolai pedagógiai végzettség és akkreditált (legalább 30 órás) továbbképzés (tehetséggondozás, fejlesztés) keretében szerzett képzettség. - Tehetségfejlesztő szakirányú végzettség. - Pszichológiai/pszichológusi végzettség. - Tehetséggondozás terén szerzett gyakorlat. Egyéb kompetenciák - Együttműködés. - Empátia. - Kommunikáció, konfliktuskezelés. - Feladat iránti elkötelezettség. - Mások megismerése. - Reális én-kép, önismeret. - Problémamegoldó képesség. - Önfejlesztés, tanulási készség.

18

A fejlesztési tervek készítésének alapelvei - Jogszabályi előírások ismerete és betartása. - Magas szintű szakmai ismeret. - Kinek mire van kompetenciája (végzettségek). - Az egyén személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása. Tehetségterületek Gardner állítása szerint „Minden ember legalább hétféle módot alkalmaz a világ megértésére és megismerésére.” A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének Tehetségpont akkreditációjához a következő tehetségterületek elkülönítését alkalmazzák. (Zárójelben példát is adunk arra, hogy milyen típusú tevékenységek tartoznak az egyes tehetségterületekhez. A tevékenységek komplex jellegük miatt nem mindig sorolhatók egyértelműen az egyes területekhez, de az alábbi példák segíthetik a besorolást). - Logikai - matematikai (pl.: matematikai szakkör, IQ-klub, sakk és más logikai tevékenységek, tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a máshova nem sorolható közismereti tantárgyakhoz kötődő gazdagító programok). - Természeti (pl.: mindenféle természettudományos témakörű foglalkozás, természetjárás). - Nyelvészeti (pl.: anyanyelvi és idegen nyelvi programok). - Testi-kinesztetikus (pl.: sportprogramok, tánc-, mozgáskultúra). - Térbeli-vizuális (pl.: képzőművészeti, filmművészeti foglalkozások, kézügyességet igénylő szakmai tevékenységek, népi mesterségek). - Zenei (pl.: mindenféle ének-zenei program). - Interperszonális (pl.: dráma-foglalkozások, színjátszás, kommunikációs foglalkozások, vezetői kompetenciák fejlesztése). - Intraperszonális (pl.: önismereti foglalkozások). Meg kell jegyezni azonban, hogy ez sem teljes körű áttekintés, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy annyiféle tehetség van, ahányféle emberi tevékenység”6. A tehetségek segítésének alapvető normái és követelményei A hazai és a külföldi tehetségsegítő programok eddigi tapasztalatai alapján a tehetségek segítésének, a tehetségsegítő programoknak az alábbi alapvető normái és követelményei fogalmazhatóak meg: - Értékőrzés: mely jelenti az eddigiek megismerését és értékes elemeinek megőrzését. - Sokszínűség: mely adódik az egyén életkorából, kulturális, társadalmi hátteréből, tehetségének, elkötelezettségének, motivációjának mértékéből. - Esélyegyenlőség: jelenti a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés esélyeinek egyenlőségét, a programokba való bekerülés kritériumainak nyilvánosságát, a bekerülés folyamatának ellenőrizhetőségét. - Folyamatosság és átjárhatóság: a tehetségsegítés az életpálya jelentős részére kiterjedő hosszú folyamat. E közben a tehetséges fiatal igényei (tehetsége kibontakozásával, életkorának növekedésével és életkörülményeinek más változásaival párhuzamosan) folyamatosan 19

-

-

változnak, amelyek egy idő után sok esetben más jellegű tehetségsegítő programban való részvételét segítik elő. Kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés: a tehetséges fiatalokra a környezetük figyel fel, és tehetségük kibontakozásához többletlehetőségeket biztosít. Ugyanakkor az életkor előrehaladásával mind fontosabbá válik a tehetséges fiatal elkötelezettsége, motivációja a saját tehetségének kibontakoztatásában. Hatékonyság, fokozatosság: állandóan lehetőséget kell biztosítani az egyre intenzívebb programfajtákba való bekerülésre. Felelősség és társadalmi felelősségvállalás: a tehetség olyan adomány, amely hordozójának fokozott felelősségét igényli. Hasznosulás: a tehetség különleges mértékű, különleges összetételű, különleges irányú adottságokat jelent. Hasznosítása az addigi formák újragondolását jelenti. A tehetségsegítők megbecsülése: a tehetségeket segítők áldozatkész, önfeláldozó emberek. Emiatt a tehetségeket segítők fokozott megbecsülése, védelme, kiégésük elkerülése fontos feladat kell, hogy legyen. Fenntarthatóság és társadalmi támogatottság: a programok megvalósításához szükséges feltételek megteremtése kormányzati szinten.

Javasolt feladatok a rendészeti képzést folytató intézmények számára Személyi állomány vonatkozásában - Felkészítés, képzés, továbbképzés. - Oktatói kompetenciák megléte, fejlesztése. - Érzékenység a téma iránt. - Tehetség-felismerés, gondozás, tanácsadás módszereinek megismerése. - Egyéni fejlesztési tervek készítése. - Megismerni az emberi viszonyok vizsgálatának módszereit, eljárásait. Fiatalok esetében - Programok megismerése, megismertetése. - A programokban való részvételi lehetőség biztosítása. - A tehetséges fiatalok gondozásba vétele. - Differenciált képességfejlesztés. A tehetségígéretes fiatalok nyomon követése, monitorozása, a programok hatásvizsgálata Cél: - A tehetséges tanulók fejlődésének nyomon követése. - Tanulmányi teljesítmények figyelemmel kísérése. - Feltárni, hogy mi húzódik meg a tehetség kibontakozásának hátterében. - A teljesítményt jelentősen befolyásoló tényezők vizsgálata. A vizsgálat tartalmi szempontjai lehetnek - Hogyan fejlődnek az általános intellektuális képességek? - A tanulási motívumok változása. - A tanulási stratégiák és technikák alkalmazása. - Szorongási mutatók változása. 20

Mérőeszközök - Raven-IQ teszt. - Kozéki-Entwistle-féle tanulási motiváció és orientáció kérdőív. - Spielberger-féle szorongásvizsgálat. Együttműködés - Kapcsolat kialakítása és fenntartása felsőoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel. - Képzésekben, kutatásokban való részvétel. - Segítségnyújtás a vezetőknek a tehetség felismeréséhez, a velük való foglalkozáshoz. - Tehetséges egyének helyzetének figyelemmel kísérése, segítése, monitorozása, beválásuk vizsgálata. - Tehetségek hasznosulása, tehetséges fiatalok nyomon követése. Protokoll - Kapcsolattartás az érintett fiatalokkal, oktatókkal, vezetőkkel. - Együttműködés szakmai és civil szervezetekkel. - Kiemelt figyelmet kell fordítani a tehetségek időben való felismerésére és fejlesztésére. - A tehetséges fiatalok kapjanak képességüknek megfelelő feladatokat. Minőségbiztosítás - Vélemények kérése. - A visszajelzések összegzése, javaslatok feldolgozása. - Önkitöltős kérdőívek összeállítása, a válaszok összesítése és elemzése. - A kapott információk hasznosítása, beépítése a napi munkába. Kérdőívek, melyekhez nem szükséges pszichológusi végzettség A felmérés területei: -

Tanulási stílus: az egyén jellemző tanulási stílusának feltérképezésére szolgál.

-

Gyenge pontok a tanulásban: a tanulási készségek fejlesztésére szoruló gyenge pontoknak a feltárására alkalmas.

-

Tanulási orientáció: a tanulás megközelítés stílusának feltárására szolgál.

-

Olvasási készség: annak eldöntését segíti, hogy az egyénnek milyen hiányosságai vannak az olvasási készség bármely területén.

-

Intellektuális képességek: (elvi alapja Howard Gardnernek a felfogása) Olyan eszköz, aminek segítségével felbecsülhetjük a tanulók intellektuális képességeit.

-

Kreativitás - szabadidő: az egyének szabadidejükben milyen önindította kreatív jellegű tevékenységekkel foglalkoznak.

-

A kreatív személyiség: (Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála), ami a személyiség kreatív jellemzőinek megállapítására szolgál. 21

-

Potenciálisan tehetségesek megtalálása: megállapítható vele, hogy milyen tanulói tevékenységek folytathatók, és melyek szorulnak módosításra.

-

Tanulás iránti attitűd: Milyen motívumok befolyásolják a 10-18 éves diákok tanuláshoz való viszonyát?

-

Tantárgyak iránti attitűd.

-

Sikerkeresés, kudarckerülés: feltérképezhető vele a kedvelt és kevésbé kedvelt tantárgyak tanulása, amikor az egyén a kötelező munkáját végzi.

-

Viselkedési módok: önismereti diagram elkészítése. A szerzők: Dr. Lubinszki Mária Phd. pszichológus tanszékvezető egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet Sarka Ferenc tanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyugdíjas kiemelt főelőadója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára

Felhasznált irodalom: 1 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó Bp. 2006. 126. old. 2 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp. 2006. 131. old. 3 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp. 2006. 132-136. old. 4 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp. 2006. 137. old. 5 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó Bp. 2006. 138. old. 6 Balogh – Mező – Kormos: Tehetség fogalomtár, Géniuszprogram Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2011.

Irodalomjegyzék: Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp. 2006. Tóth László (szerk.): A tehetségesek tanítása, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000. Budai Mariann (2004): Óriás leszel, Dinasztia Kiadó, 2004. Ranschburg Jenő (szerk.): Tehetséggondozás az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. Mönks. Franz J. – Ypenburg. Irene H.: A nagyon tehetséges gyermek, Akkord Könyvkiadó, Budapest, 2000. Balogh László – Herskovits Mária (szerk.): A tehetségfejlesztés alapjai, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1993.

22

Sarka Ferenc Egyéni tehetséggondozó fejlesztési terv egyik lehetséges felépítése A szakmailag korrekt tehetséggondozó tevékenység kritériumai (Balogh és Mező, 2010.) a tehetségazonosítás, -gondozás és -tanácsadás esetén: a) Objektív, megbízható és érvényes vizsgálatokra törekszik. b) Jól dokumentált (a dokumentáció alapján mások által is reprodukálható, nyomon követhető). Az egyéni tehetséggondozó fejlesztési terv létrehozásának és felépítésének vázát az alábbi témakörök alkothatják: - A tehetséges tanuló felismerése, beválogatása. - Fejlesztendő területek meghatározása. - Célkitűzés (annak az állapotnak a meghatározása, amit a fejlesztés végére el szeretnék érni). - Sikerkritériumok meghatározása. Mikor teljesül a célunk? - Fejlesztési terv az adott tanulóra/csoportra. - A mérőeszköz meghatározása. Mivel és mikor fogom mérni a program eredményességét? A tehetséges tanuló felismerése, beválogatása Az azonosítási folyamat tervezéséhez segítséget nyújthat, ha áttekintjük az érintett tanuló ismeretszerzésének sajátosságait, motivációját, kreativitását, speciális viselkedésének általános jellemzőit. Az ismeretszerzés jellemzői lehetnek például: - Sokat tudnak különböző dolgokról. - Gazdag a szókincsük. - Szokatlan kifejezéseket használnak. - A tényeket gyorsan megjegyzik. - Az ok-okozati viszonyokat gyorsan felismerik. - Hasonlóságokat/különbségeket keresnek a jelenségekben. - Jó megfigyelők. - Gyorsan felidézik a tanultakat. - Sokat olvasnak. - Bonyolult dolgokat áttekinthető egységekre bontják. - Kritikusan függetlenül gondolkodnak. A tehetséges tanulók motivációs jellemzői lehetnek: - Az őket érdeklő kérdésekkel elmélyülten foglakoznak. - Feladataikat erőfeszítés árán is befejezik. - Unják a mechanikus feladatokat. - A tökéletességre törekednek. - Szívesen dolgoznak önállóan. - Magas célokat tűznek maguk elé.

23

Kreativitásuk az alábbi jelenségekben nyilvánulhat meg: - Sokszor, sokféle és szokatlan kérdést tesznek fel. - Ötletesek. - Egy problémára több megoldási lehetőséget adnak. - Furcsa frappáns megoldásokat adnak. - Véleményüket nem rejtik véka alá. - Jó a humorérzékük. - Eredeti, színes a fantáziaviláguk. Olykor különleges megnyilvánulásaik, speciális viselkedésük lehet szembetűnő hozzátartozóik, pedagógusaik, ismerőseik számára. Például: - Készek szembeszegülni a tekintéllyel. - Vállalják a konfliktusokat. - „Egyéniségek”. - Individualisták. - „Mennek a maguk útján”. - Nem fogadnak el tekintélyalapon nyugvó véleményt. - Kortársaikkal általában kijönnek. Egyéb szempontok, amelyek segíthetik a tehetséges tanulók felismerését: - Tanulmányi eredményeik. - Versenyeredmények. - Felvételi eredményeik. - Kompetencia mérés alkalmával miből kaptak kiváló minősítést. - Érdeklődési körük. - Elkötelezettségük. - Információk gyűjtése. - Az osztályban tanító pedagógusok véleménye. - Órai megfigyelések. - Osztálytársak értékelése, órai önértékelés. (A felsorolt szempontok összeállításában a Miskolci Egyetem pedagógia szakos hallgatói segítettek)

A fejlesztendő terület meghatározása, annak megállapítása, hogy miben tehetséges a tanuló, s milyen téren igényel fejlesztést Fejleszthető területek lehetnek például a tanuló: - Képességei. - Személyiségtényezői. - Erős oldala. - Gyenge oldala. - Motivációja (pl.: bizonyos témák, tantárgyak, aktivitások iránti érdeklődése, elköteleződése). - Tehetségének kibontakoztatását segítő egyéb háttértényezők. Célkitűzés: annak megfogalmazása, hogy mit szeretnék elérni az adott tanulóval a program végére. Milyennek szeretném látni? Milyen ismeretekkel fog rendelkezni? Várhatóan milyen változás fog bekövetkezni személyiségében? 24

Sikerkritériumok meghatározása: vagyis annak rögzítése, hogy milyen esetben, milyen feltételek teljesülésekor beszélhetünk a kitűzött célok sikeres megvalósításáról? Például (ötletszerű felsorolásként): - Valamennyi foglakozáson megszólalt. - Szókincse 10 %-kal fejlődött. - Tanulmányi eredménye X tizeddel javult. - Önállóbb lett az alábbi mutatókban: .... - Személyiségében az alábbi változások várhatóak: ..., stb. Fejlesztési terv A fejlesztési tervben figyelembe kell venni a fejlesztés megtervezésekor: a tanuló képességeit, személyiségtényezőit, a tehetséges tanuló erős oldalait, a tehetséges tanuló gyenge oldalait. Fontos a megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok biztosítása), amelyek lehetővé teszik a feltöltődést, a pihenést. Kiemelt célkitűzés lehet az általános személyiségfejlesztés terén az alábbiak fejlesztése, alakítása: - Motiváció. - Kommunikáció fejlesztése. - Konfliktuskezelés. - Pozitív én-kép, reális önismeret. - Alkalmazkodóképesség. - Moralitás. - Viselkedéskultúra. Lényeges, hogy a fejlesztési terv világosan, egyértelműen legyen megfogalmazva. A táblázatba szerkesztett forma nyújtja talán a legáttekinthetőbb, legrendszerezettebb eredményt. Az alábbiakban látható 1-3 táblázatok például hasznos sablonjai lehetnek a fejlesztési terveinknek. A) Fejlesztési terv sablontáblázat Mikor érem Feladatok, Önellenőrel A foglalkozás Mit kívánok Önálló munka/ amelyeket meg kell zés/ tanári a célt? témája fejleszteni? közös munka oldani ellenőrzés Sikerkritériumok

25

Megjegyzés

Eredmény

Értékelés

Időtartam

Foglalkozás témája

Eszközök

Cél

Tehetség terület

B) Fejlesztési terv sablontáblázat

C) Fejlesztési terv sablontáblázat Feladat

Tanulói tevékenység forma

Fejlesztendő kompetenciák

Ismerettartalmak

Teljesítés kritériuma

Eszközök, anyagok

Időtartam

A mérőeszköz meghatározása Mivel és mikor fogom mérni a program eredményességét? Módszerét tekintve a vizsgálat lehet: - Kérdőív felvétel. - Interjúkészítés. - Tesztelés. - AC (helyzetgyakorlat jellegű) feladatok megoldása. - Írásbeli feladat megoldása. - Portfólió készítése. A vizsgálati eljárásokat az elfogadott koncepciónak megfelelően kell kiválogatni és meghatározni az információforrásokat (osztályzatok és egyéb iskolai feljegyzések, tanárok, szülők, az iskola tanulói, munkatársak, kollégák) és a mérőeszközöket (tesztek, kérdőívek, értékelő listák, megfigyelési szempontok, teljesítményértékelések). Minél több forrásból szerezzük az információkat, annál megbízhatóbb az azonosítás. Célszerű előre szabályozni az adatok értékelésben történő felhasználásának módját és súlyozását, különösen az adatoknak a végső döntéshez szükséges kombinációja tekintetében. A szerző: tanár, okleveles pedagógia szakos előadó a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyugdíjas kiemelt főelőadója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára

26

Lövei László A TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 pályázati projekt fő célkitűzései Fenti címmel nyújtotta be pályázatát 2009 novemberében az iskola szakmai közössége a 2008-ban kidolgozott komplex Tehetséggondozó programjának megvalósítása céljából. A pályázat „Iskolai tehetséggondozás” címmel került kiírásra, melynek keretében 17.141 eFt támogatást kapott intézményünk. A teljesítés időtartama 2010. május 01-től 2011. október 31-ig terjedő időszakra esett. A projekt megvalósításával összefüggő tevékenységek -

A szakmai feladatok kidolgozásának irányítására, koordinálására, ellenőrzésére, a programban dolgozó tehetséggondozók munkájának összehangolására öt fővel alakult meg a „Fejlesztő team”, amelynek tagjai kéthetente tartottak megbeszéléseket, értékelve az eltelt időszak munkáját, és számba véve a következő időszak fő feladatait.

-

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének szakemberei tartottak akkreditált pedagógus továbbképzést 2010 júniusában „Tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés az iskolában” címmel tanáraink/oktatóink számára. A 30 órás továbbképzés keretében 25 dolgozat készült tehetséggondozási témában a rendészeti képzéshez kapcsolódóan, és 25 fő kapott „Tanúsítványt” az akkreditált képzés sikeres elvégzéséről.

-

A rendészeti szakközépiskoláknak, a rendészeti fakultációs képzést folytató intézményeknek, a Rendőrtiszti Főiskola szakembereinek, valamint a Magyar Tehetséggondozó Társaság, a Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének és a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum képviselőinek aktív részvételével került sor a pályázat nyitó rendezvényére. Programunkban az iskolai TÁMOP-os projekt bemutatásán kívül a Nemzeti Tehetség Program megvalósítása is prezentálásra került.

-

Az iskola 2008/2009-es tanévben dolgozta ki és vezette be a kompetencia alapú gyakorlatorientált moduláris szakképzés keretében a személyes-, társas- és módszer kompetenciák mérésének rendszerét és mérőlapjait. A folyamatosan elvégzendő, minden tanulóra kiterjedő kompetenciamérések alapján került sor a fejlesztés fő irányainak meghatározására és a programhoz kapcsolódó 12 kontaktórás tananyagelemek első készletének kidolgozására. A felzárkóztató és tehetségfejlesztő programok megvalósítása/kipróbálása a 2010/2011. tanévben valósult meg.

-

A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet pszichológia tanszékének vezetőjével együttműködve végeztük el a „tehetségszűrést” (IQ, kreativitás, motiváció, EQ) az egyéni fejlesztési irányok meghatározásához, mellyel kapcsolatosan szakmai konzultációt is szerveztünk.

-

A Renzulli-Hartman tehetségbecslő skála alapján végeztük el a projektben résztvevő 3 csoport tanulóinál a tehetségazonosítást. 27

-

Szakembereink kidolgozták, majd szakmai megbeszélésen megvitatták a rendészeti képzésünkben alkalmazható tehetséggondozó egyéni fejlesztési tervek készítésének pedagógiai, pszichológiai elvárásait, melynek alapján készítettük el, majd - kísérleti jelleggel - alkalmazni kezdtük ezeket a terveket. A 2010/2011. tanév második félévében ezeket kipróbáltuk, bemértük, elvégeztük a szükséges korrekciókat.

-

Elkészítettük a „Legjobb járőrpáros” kompetencia alapú gyakorlatorientált országos szakmai tanulmányi verseny szabályzatát és versenyfeladatait. Megvalósítására 2011 áprilisában került sor két fordulóban (iskolai- és országos szinten.) A verseny védnöke az ORFK bűnügyi főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese volt. Reményeink szerint fenntartói támogatással a program bekerül majd az Országos Szakmai Tanulmányi versenyek rendszerébe.

-

Megvalósítottuk a rendőr szakmai, rendőri kommunikáció (szakmai) idegen nyelven, az önvédelem, az IKT alkalmazása a rendőri munkában témakörök területén kidolgozott Tehetséggondozó programjainkat. Ezek a 12 kontaktórás tananyagelemek „Miskolci Fakultatív Tananyagelemként” kerültek be az iskola Helyi Tantervébe, melyet az iskola Pedagógiai Programjával együtt hagyott jóvá fenntartónk.

-

Mérő-értékelő csoportot hoztunk létre és működtettünk a különböző fejlesztő programokba történő beválogatás elősegítése érdekében, valamint a fejlesztések eredményeinek megállapítására.

-

Megteremtettük az intézmény www.mrszki.hu honlapján az iskolai tehetséggondozást bemutató és a program keretében elkészülő szakmai anyagok „adatbankját”, azt az internetes kommunikációs csatornát, melyre folyamatosan kerültek fel az elkészült szakmai anyagok. Ezzel párhuzamosan került kialakításra a program tájékoztatási rendszere és a belső intranetes hálózat.

-

Online kérdőívet szerkesztettünk a rendészeti képzésben fellelhető jó gyakorlatok feltérképezése érdekében, melynek eredményeiről külön fejezetben olvashatnak az érdeklődők szakmai kiadványunkban.

-

Felmértük a tehetséges rendőr képét a rendőrség különböző szolgálati ágainál a rendőri szakmai munkához szükséges kompetenciák oldaláról. Ennek összefoglalója is megtalálható jelen kiadványunkban.

-

Közel 100 szituációs gyakorlatot gyűjtöttek/írtak meg kollégáink a gyakorlati képzéshez, a kompetenciaméréshez, valamint a modulzáró és a szakmai vizsgákhoz.

-

Időben eleget tettünk a Pályázat Előrehaladási Jelentésünknek (PEJ), melyet az irányító hatóság elfogadott.

-

Elkészítettük szakmai kiadványunkat, mellyel segítségére szeretnénk lenni mindazoknak, akik a rendészeti képzés, a tehetséggondozás területén érdeklődnek mások tapasztalatai, eredményei iránt. A kiadvány részét képező elektronikus adathordozón összegyűjtöttük a projekt végrehajtása 28

során keletkezett jelentősebb anyagainkat és a szakmai lektorálást követően létrehoztuk anyagunknak a „nem rendőr szakmai olvasók” számára is kiadható változatát. -

A pályázat végrehajtása során több mint harminc tanárunk és csaknem kétszáz tanulónk vett részt a munkában. Az eredmények magukért beszéltek, amikor ünnepélyes keretek között a rendőri szerveknél megszokott ceremónia keretében, több száz jelenlévő előtt vehették át az érintettek a teljesítményüket igazoló „Tanúsítványaikat”. A szerző: rendőr alezredes gépészmérnök a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola oktatási igazgató helyettese

29

Dr. Vári Vince A „Szakmai team” tevékenysége a TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 projektben A projekt gerincét a rendészeti terület prioritásának megfelelő 12 kontaktórás tananyagelemek (Miskolci Fakultatív Tananyagelem) követelményrendszerének, tanulási útmutatójának kidolgozása és annak bevezetése adta. Itt valósult meg az érdeklődési kör szerinti fejlesztő munka. Ez került be az iskola Pedagógiai Programjába, részét képezve az iskola képzési anyagának. Az iskolai projektben meghatározottak teljesítése érdekében a feladatellátásra szerveződött szakmai team tagjainak feladatkörébe tartozott az iskola négy prioritási területéhez kötődően egy-egy tananyagelem, tehetséggondozási terv alapjául szolgáló eszközkészlet és tehetséggondozási terv (egyéni fejlesztési terv) kidolgozásának irányítása és felügyelete. A Miskolci Fakultációs (MF) kurzusokhoz kapcsolódó feladatok - A szakmai prioritáshoz kötődően 12 órás MF-es tananyagelem kidolgozása. - Tanulási útmutató készítése, melynek tartalmaznia kellett a tananyagot, a kooperatív tanulási módszereket, a tanulói jegyzetet, a felhasznált háttérirodalmat és az információs lapot. - Valamennyi tananyagelem esetében a kurzus céljának, a célcsoportkiválasztás szempontjainak, az egyéni beválogatás kurzusra vonatkozó rendszerének meghatározása. - A beválogatáshoz szükséges feladatsor és ellenőrzési rendszer összeállítása, kidolgozása. - „Végmérés” kidolgozása a kurzus zárásához, mely alkalmas a tehetségeknél bekövetkezett fejlődés kimutatására. - A beválogatást követően 12 kontaktóra megtartása a tananyagelemekben megfogalmazottak elsajátíttatása érdekében. - Önképzési, illetve szabadidőben végrehajtandó feladatok adása a tanulóknak a kurzus témakörévek kapcsolatban. - A gyakorlati megvalósulás rögzítése a kiadott naplóban. Szakmai fejlesztő team összetétele, kialakítása és működése A szakmai team elsősorban munkaszervezetként jött létre, de a projekt szakmai feladatrendszerének stratégiai és átfogó, komplex területeit érintő kérdések tekintetében döntéshozó, irányító feladatokat is ellátott. Szoros kapcsolatban volt az iskola vezetésével, a projektmenedzserrel és a pénzügyi vezetővel. Ülésein az aktuális feladatok teljesülésének állapotát folyamatosan monitorozta. A fejlesztő team vezetője a projektmenedzser felé jelzéseket tett a munkafolyamatokat akadályozó vagy nehezítő körülményekről, beszámolt az eredményekről és a teljesítések várható befejezési idejéről. A fejlesztő team felépítését elsősorban az intézményi szervezeti egységek összetétele, a kollégák pályázati területen szerzett tapasztalata, rutinja és egyéni képességei, irányítási, szakmai, vezetési kompetenciái határozták meg.

30

A fejlesztő team tagjai - Az iskola szakcsoportvezetői. - A kommunikációért, az idegen nyelvi és informatikai kurzusok kidolgozásáért felelős angol nyelvtanár. - Az iskola minőségfejlesztési csoportjának képviselője, aki a kompetenciamérések eredményeinek felhasználását koordinálta a Tehetséggondozó programokba történő beválogatás során. A fejlesztő team vezetőjének feladata, felelőssége - A fejlesztő csoport üléseit vezette, a csoport működési és szervezeti szabályának kereteit lefektette. - Feljegyzést készített az üléseken meghatározott szakmai feladatokról, a csoport ülésein történt megbeszélésekről. - Eseti és folyamatos helyzetjelentést adott az iskola vezetősége és a projekt management részére. - A projekt komplex szakmai feladatait koordinálta. - Felügyelte a bűnügyi és a jogi tárgyak projekten belüli szakmai feladatait. A fejlesztő team általános feladatrendszere - Az általános, átfogó iskolai beválogatási- és tehetségazonosítási terv kidolgozása. - A tehetségazonosítási, értékelési és fejlesztési irányok stratégiai elveinek rögzítése. - Az iskolai tehetséggondozó programmal összhangban a projekt átfogó célkitűzési rendszerének és elvárható komplex eredményeinek megtervezése. - A projekt megvalósításához és működéséhez szükséges információs rendszer kialakítása, az anyagi és technikai erőforrások biztosítása. - Az iskolai szintű kompetenciamérések adatainak elemzése, a tehetséggondozó program kiválogatási rendszerébe kapcsolása. - Egységes szakmai szempontrendszer elkészítése (formai és tartalmi oldalról) az egyes iskolai prioritási területenként működő tehetséggondozó kurzusok oktatási tematikáihoz, az eszközkészlethez, illetve a fejlesztési tervekhez. - A fejlesztés fő irányainak meghatározása, szükségletfelmérés (tervezés, szervezés, koordinálás, értékelés). - A tehetségazonosító munka folyamatos felügyelete, az eredmények alapján elemzések készítése. - A kidolgozók által összeállított kérdésgyűjtemények, feladatbankok szakmaiságának ellenőrzése, a Tehetséggondozó programba illeszkedésük monitorozása. - A projekten belüli oktatás és az egyéni fejlesztés összehangolása, kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek készítésének nyomon követése, ellenőrzése. A tervek oktatási formában való megvalósulásának figyelemmel kísérése, célkitűzések és a tervezett eredmények ellenőrzése. - Szakmai konferenciák szakmai tematikájának megtervezése, kialakítása, előadások tartása, részvétel tapasztalatcseréken. 31

A fejlesztő team szakmai feladatai végrehajtásának jelentősebb gyakorlati állomásai a) MF-es tananyag kidolgozói kör A téma szakirányhoz, illetve prioritáshoz való illeszkedésétől függően 8 különböző MF-es tanulási útmutatót dolgoztunk ki. Az érintett témák: - Közrendvédelem. - Közlekedés és intézkedés-módszertan. - Határrendészet. - Bűnügyi tanulási útmutatók. - Kommunikáció és idegen nyelv. - Informatika. Rögzítésre kerültek a „Tanulási útmutató” szakmai, formai és tartalmi kritériumai. b) Mérési, beválogatási eszközkészlet összeállításért felelős munkacsoport Elsődlegesen az MF-es tehetséggondozó programokhoz szükséges előszűréseket végezte el a csoport. Adatbázist hozott létre a teljes 1. és 2. évfolyamos tanulói állományból az osztályfőnöki és a szaktanári ajánlások alapján. Ezt követően figyelembe vették a programba önként jelentkező tanulók kéréseit. A beválogatás alapját a kompetenciamérések eredményei és a tanulói önkéntesség adta. c) Kutató csoport A csoportban az egyes tagoknak három különböző feladatot határoztunk meg: - A tehetségfejlesztési modellek feltérképezése. - A rendőri szervek elvárásai a végzett fiatallal szemben. Milyen kompetenciákkal rendelkező fiatalokat tartanak a kapitányságok vezető szakemberei tehetségesnek? - A szakterületeknek megfelelő tehetségfejlesztést szolgáló gyakorlati szituációkat tartalmazó bank létrehozása, amelyből a szakirányú területeken mind a kiválogatásnál, mind a fejlesztésnél szituációs példát meríthetnek a kollégák a tehetséggondozáshoz. d) Intellektuális képességek felmérése A fejlesztőcsoport vezetőjének javaslatára mérést végeztek az egyes kurzusokon résztvevő tanulók képességszintjének megállapítására, és a kapott értéket a munkanaplóban is rögzítették. e) Elektronikus munkanapló, haladási dokumentáció, intellektuális mérések végrehajtása - Az elektronikus munkanaplóhoz elkészült a kitöltési útmutató, amely tartalmazott minden lényeges leírást és instrukciót azokról az adatokról és feljegyzésekről, amiket a tehetségkurzusokba beválogatott tanulókról egyénileg, illetve a kurzus egészéről vezetni szükséges - A kurzust vezető tanárok feleltek a rovatok kitöltéséért és a hivatkozott mellékletek elkészítéséért, illetve a dokumentációs anyag teljességéért. 32

-

Az intellektuális mérések elvégzéséhez pszichológus szakembert vontunk be, ebből a célból felvettük a kapcsolatot Dr. Lubinszki Mária egyetemi adjunktus asszonnyal, akit felkértünk a pályázatban való részvételre. A pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez szükséges mérő eszközök: kreativitás teszt, motivációs kérdőív, EQ-teszt és az IQ értékelés. Az SEQR program áttekintése után a teszt átültetésre került az ILIAS informatikai rendszerbe, ahol a tanulók végrehajtották annak kitöltését. Az adatok elemzése alapján készült el a tanulók egyenkénti értékelése.

Összegzés - A pályázatban meghatározott és kitűzött célok és feladatok megvalósultak. - Legfontosabb eredményként könyvelhetjük el, hogy egy ekkora tanulói létszámú és kapacitású intézményben, mint az MRSZKI, egy folyamatosan változó oktatási környezetben - ami jelentősen megnehezíti a tanulók elfoglaltságának szervezését és tervezését - komplex tehetséggondozó rendszert alkottunk, melynek elemeit is mi dolgoztuk ki. - Elkezdtünk egy teljesen újszerű tehetséggondozási, fejlesztési munkát, amivel a rendészet terén korábban még senki nem próbálkozott. Definiáltuk a rendészeti tehetséget, és összehangoltuk az általános tehetségfogalommal. Átfedéseket kerestünk a speciális és az általános tehetségfogalmak között. Számos olyan kurzus tehetséggondozási képzési anyagát készítettük el, amit univerzálisan alkalmazhatunk és a tehetségígéretek fejlesztése során szakterületenként önállóan oktathatunk. Ezen túl a képzési anyagok etalon követendő példaként a további speciális tehetséggondozó szakmai munkák alapját képezhetik és mintaként elfogadott szakmai alapanyagát adhatják a jövőbeni fejlesztések irányvonalainak. - A beválogatás metódusának teljes folyamatát megterveztük és a gyakorlatban is végrehajtottuk. Eközben az esetleges korrekciókat elvégeztük, hogy a tervezés és kivitelezés szinkronban legyen egymással, eredményeinket pedig dokumentáltuk. Az iskola most egységes, a kompetenciaméréseket is magában foglaló beválogatási módszertannal rendelkezik, ami képes a tehetségazonosítás és -beválogatás lépéseit adaptálható változatban, gyakorlatorientált módon átadni. - A cél egy egységes beválogatási protokoll elkészítése, amellyel a jövőben beválogatási munkánkat rendszerszerűvé és még tudatosabbá tehetjük. - A tehetséggondozó programban részt vett valamennyi fiatalról komplex, személyre szóló anyag készült, amely több oldalról mutatja be őket a bekerüléstől a kurzus zárásáig. - Rendszerszerűen működtethető mérési és beválogatási anyagot állítottunk össze. - 12 kontaktórás tananyagelemeket állítottunk össze a rendőri hivatás prioritásainak megfelelő területeken, melyek gyakorlati alkalmazásával gondozni tudjuk a témák iránt érdeklődő fiatalokat. A szerző: rendőr őrnagy a szakmai team vezetője kiemelt főtanár

33

Heiling Ferenc Tehetséggondozás a rendészeti képzést folytató intézményekben A rendészeti képzésben fellelhető tehetségfejlesztési modellek feltérképezése egy vizsgálat tükrében Bevezető A kutatás gyakorlati megvalósítása során megkerestük a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolával kapcsolatban álló rendészeti fakultációs képzést folytató középiskolákat, a társ rendészeti szakközépiskolákat, valamint a felsőfokú rendészeti képzést végző Rendőrtiszti Főiskolát. A végrehajtás módszere kérdőíves kikérdezés volt. A részprojekt eredményes teljesítése érdekében felkértük az intézmények adott témakörrel foglalkozó munkatársait, hogy töltsék ki az iskola internetes honlapján megtalálható kérdőívet. Az alkalmazott kérdőív megnevezése: „A rendészeti képzésben (rendészeti fakultációs középiskolai, a rendészeti szakközépiskola, és a Rendőrtiszti Főiskolai képzésben) fellelhető tehetségsegítő gyakorlatokat, programokat – Összegyűjtő kérdőív”. A kérdőívet két részre bontottuk. Az első fejezet a meglévő tehetséggondozó programokra vonatkozó adatok beszerzésére irányult. A második fejezet kérdéseivel pedig ilyen program hiányában a tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés jövőbeni intézményi lehetőségeit próbáltuk feltérképezni. A kutatási kérdőíven a projekthez kapcsolódó adatgyűjtési célokat részletesen megjelenítettük a témakör leszűkítése, a válaszadási lehetőségek egységesítése érdekében. A kérdőív első részéhez tartozó adatszolgáltatást, válaszadást az alábbi célok ismertetésével kívántuk elősegíteni: - A rendészeti képzésben fellelhető tehetséggondozó gyakorlatok feltérképezése. - Egymás munkájának megismerése. - Együttműködési lehetőségek feltérképezése. - A rendészeti képzésben résztvevő intézmények tehetséggondozó munkájának összehangolása, egymás segítése. - Az egyes tehetséggondozó programokban dolgozó szakemberek szakmai továbbképzésének összehangolása. A második részhez tartozó cél meghatározások pedig a következők voltak: - A tehetségazonosítással, tehetségfejlesztéssel kapcsolatos jövőbeni elképzelések feltérképezése. - Az intézményi sajátosságok megismerése. A kutatási kérdőívet megkeresésünkre tizenkét iskola töltötte ki. Az értékelés során kialakult eredmények, megállapítások a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola adataival együtt összesen tizenhárom intézményre vonatkoznak.

34

A kérdőív I. részének vizsgálati szempontjait megjelenítő összefoglalás A rendészeti képzés típusa szerint a kérdőívet kitöltő intézmények megoszlása a) Középiskolai rendészeti fakultációs képzésben résztvevő intézmények: (Bessenyei György Szakközépiskola és Arany János Kollégium Berettyóújfalu, I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Derecske, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Jászberény, Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Karcag, Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőkövesd, Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Miskolc, Serényi Béla Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Putnok, Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium Tiszaföldvár). b) Érettségi utáni rendészeti szakképzést folytató intézmények: (Körmendi Rendészeti Szakközépiskola – KRSZKI Körmend, Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola – ARSZKI Nagykovácsi, Szegedi Rendészeti Szakközépiskola – SZRSZKI Szeged, Miskolci Rendészeti Szakközépiskola - MRSZKI Miskolc). c) Felsőfokú rendészeti képzést folytató intézmény: (Rendőrtiszti Főiskola – RTF Budapest). A kérdőkívet kitöltők megnevezése (csoportosítása) intézmény típus szerint* a) Középiskolák: - szakközépiskola (1) - gimnázium és szakközépiskola (6) - szakképző iskola (1) b) Rendészeti szakközépiskolák (4) c) Főiskola (1) Fenntartó szerinti csoportosítás a) Önkormányzati (települési és területi) (8) b) Szakminisztériumi (5) c) Egyéb, és pedig: *Az a), b), és c) intézményi csoportok az értékelés valamennyi pontjában ugyanazon intézmény típust jelenítik meg vizsgálati szemponttól függetlenül - kivéve a fenntartó szerinti csoportosításban érintetteket. Elérhető személyek, akik a programot helyileg koordinálják Intézménytípus a) b) c)

Hivatásos (fő) 0 2 3

Közalkalmazott (fő) 8 5 1

A programok célcsoportja középiskola felsőoktatás

gimnázium szakközépiskola gimnázium és szakközépiskola szakképző főiskola egyetem

35

5 6 1 1 -

A programban résztvevők száma Intézménytípus, intézmény tanulói létszám (fő)

Résztvevő összesen (fő / %)

Ebből lány (%)

a) SzLMezőkövesd 700 b) MRSZKI 900 SZRSZKI 500 c) RTF 1600

90 / 13 249 / 28 110 / 22 120 / 7,5

60 19 20 41

A további adatok a kutatásban részt vett intézmények közül csak tehetséggondozó programmal rendelkező intézményekre vonatkoznak, melyek az alábbiak: a) SzLMezőkövesd b) MRSZKI és SZRSZKI c) RTF A tehetséggondozás területei intézményi megoszlás szerint a) Matematika, természettudomány, nyelv, humán-művészeti. b) Négy kiemelt rendészeti terület prioritása a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában (TÁMOP pályázat vonatkozásában). - Rendőr szakmai kommunikáció (magyar nyelvű, idegen nyelvi). - Rendőr szakmai (bűnmegelőzés, közlekedés, határrendészet, nyomozástan). - Fizikális (önvédelem) felkészültség. - IKT (info-kommunikációs technikák és technológiák alkalmazása a rendőri munkában). A SZRSZKI–ban testnevelés és idegennyelv a két kiemelt tehetséggondozási terület. c) Jogtudomány, társadalomtudomány, rendészettudomány (kriminalisztika, közbiztonság, közlekedés, igazgatásrendészet, határrendészet). A program indításának időpontja Intézménytípus

1 éve működő

a)

-

b)

-

c)

-

2-3 éve működő 2008. SzLMezőkövesd 2008. MRSZKI 2008. SZRSZKI

Több éve működő

2009. RTF

-

-

A program célja intézménytípusok szerint a) A tehetségígéretek azonosítása, gondozása. A tanórai tehetséggondozó munkán túl olyan szabadidős programok, foglalkozások, szakkörök szervezése, amely a tehetségterület erősítése mellett a gyengeségek kompenzálását is segíti. Személyiségfejlesztő programok szervezése. b) A tanulók felkészítése a szakmai környezetbe történő sikeres beilleszkedésre és a hatékony munkavégzésre. c) A tanuló egyedi erősségeire építkezés, valamint az egyéni adottságok figyelembe vételével az oktatási-nevelési eljárások összpontosítása a diák fejlődésének legkiemelkedőbb területeire. d) A tanulók önvédelmi fejlesztése és a szakmai idennyelv tudás elmélyítése. 36

e) A hallgatók személyes és szakmai fejlődésének segítése, a fiatal oktatók támogatása a PhD. fokozat megszerzésére. Meghatározó az interdiszciplináris szemlélet. Program akkreditáció Intézménytípus

Regisztrált

Akkreditált

Kiváló akkreditáció

a) b) c)

SzLMezőkövesd -

RTF

MRSZKI -

Tervezik-e a regisztrációt? igen nem SZRSZKI -

A tehetséggondozó program fontosabb elemei intézménytípus szerint Akkreditált tehetséggondozó programmal a kutatás során vizsgált intézmények közül mindösszesen két iskola, a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola (MRSZKI) rendelkezik. Az intézményi programok főbb jellemzői a meghatározó elemek áttekintése, összehasonlítása alapján: - Mindkét iskola a program elkészítése kapcsán elvégezte a tehetséggondozás tárgykörét érintő előzetes helyzetelemzést. - Az intézmények a konkrét programhoz illeszkedő tehetségfogalommal rendelkeznek. - Az MRSZKI programban szerepelnek az alkalmazott pedagógiai és pszichológiai alapelvek, amelyek az RTF programba későbbi kiegészítésként kerültek be. - A programok tartalmazzák a tehetségazonosítás módszereit, valamint a beválogatás, a résztvevők kiválasztásának elveit. - Megjelenítettek a tehetséggondozás intézményi keretei tanórai és tanórán kívüli formában egyaránt, valamint a tevékenység intézményen kívüli formái is. - Mindkét program tartalmazza a szervezeti felépítést, illetve a program megvalósításához szükséges személyi feltételeket, azonban az RTF programja a tárgyi és anyagi erőforrásokra nem tér ki. - Az MRSZKI programban teljes körűen megtalálhatóak a fejlesztési lehetőségekre, az indikátorokra, a mérési módszerekre, az eredmények mérésére, továbbá a program résztvevőinek nyomonkövetésére vonatkozó meghatározások, mely elemek tekintetében az RTF további kiegészítéseket tervez. - Továbbképzési tervet az MRSZKI programja tartalmaz. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola (SZRSZKI) és a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tehetséggondozó programjának főbb elemei: - Az iskolák ez esetben is elvégezték a tehetséggondozás tárgykörét érintő előzetes helyzetelemzést. - Tehetségfogalommal rendelkeznek. - Az SZRSZKI programban szerepelnek az alkalmazott pedagógiai és pszichológiai alapelvek, melyek a mezőkövesdi szakközépiskolánál a későbbiekben jelennek meg. 37

-

-

-

A mezőkövesdi szakközépiskola programja tartalmazza a tehetségazonosítás módszereit, valamint a beválogatás, a résztvevők kiválasztásának elveit, az SZRSZKI programjában csak az utóbbi jelenik meg. Mindkét iskola esetében megjelenítettek a tehetséggondozás intézményi keretei tanórai és tanórán kívüli formában egyaránt, az SZRSZKI-nál a tevékenység intézményen kívüli formái is. Az SZRSZKI program tartalmazza a szervezeti felépítést, illetve a program megvalósításához szükséges személyi feltételeket, azonban a mezőkövesdi iskolától eltérően az SZRSZKI programja a tárgyi és anyagi erőforrásokra jelenleg nem tér ki. Az SZRSZKI programban megtalálhatóak a fejlesztési lehetőségekre és az indikátorokra vonatkozó meghatározások is. A programok más meghatározó elemei tekintetében mindkét intézmény további kiegészítéseket tervez.

A program erőforrásai Személyi feltételek 30 órás képzést végzett

Szakvizsgás képzésben résztvevő

Szakvizsgás

Megbízás -sal

Fő foglalkozású

Megbízással

Pszichológusok száma

Fő foglalkozású

Pedagógusok száma

a)

-

-

3

12

-

-

1

b)

25

1

1

12

-

-

1

c)

-

-

-

2

-

5

-

38

Személyi feltételek alakulása intézménytípusokra vetítve szakközépiskolák 25

rendészeti szakközépiskolák

főiskola

25

20

15

12 12

fő 10 5 3

5 0 0

30 órás képz.

0

0

1

szakv. képz.

2

1

0

0

szakv.

főfogl. ped.

1 1

0 0 0

0 0

ped. megb.

főfogl. pszich

képzésben résztvevő, programban dolgozó csoportok megnevezése

0 pszich . megb.

A programban résztvevő szakemberek kompetenciájának területei a) 1 1 1 1 1 -

Beválogatás Program kidolgozás Programfejlesztés Tanácsadás Fejlesztőmunka Mérés Egyéni fejlesztés tanulókkal Egyéb

b) 2 2 1 1 1 2 -

c) 1 1 1 1 1 1 1 1

Tárgyi feltételek helyzete Adottak Részben adottak Minimális feltételek

a) 1 -

b) 1 1

c) 1 -

A program anyagi erőforrásai Éves költségvetésből Civil szervezet támogatása Gazdasági szervezet támogatása Pályázatból Egyéb

a) 1 1 -

39

b) 2 1 1 -

c) 1 1 -

Szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolat Iskola típus

Szervezet megnevezése a)

b)

c)

Magyar Tehetséggondozó Társaság

-

1

1

Magyar Tehetségügyi Koordinációs Fórum

-

-

1

Magyar Rendészettudományi Társaság

-

-

1

Rendvédelmi szervek

-

1

1

Rendészeti szakközépiskolák

-

-

1

RTF Baráti Egyesület Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Pedagógiai pszichológia tanszék A kistérség szakmai szolgáltatója stb.

-

-

1

-

-

1

-

-

1

-

1

-

1

-

-

Az együttműködés területei Iskola típus

Terület megnevezése a)

b)

c)

-

1 1

-

-

1

-

-

1

-

-

-

1

-

1

-

Tehetségkutatások

-

1

-

Nyelvizsgára való felkészítés

-

1

-

Mentorálás

1

-

-

Tehetséggondozó program készítése Tehetséggondozó programokba történő beválogatás Kompetenciamérések mérőeszközeinek hitelesítése Közös tanácskozások, szakmai megbeszélések szervezése Együttműködés a külföldi partner intézmények tehetséggondozási szerveivel Sportrendezvények szervezése

A kérdőív II. részének vizsgálatát követő összefoglalás A kutatás második fejezetéhez tartozó eredmények azokat a tényezőket jelenítik meg, amelyek az intézményi elképzelésektől függően a tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés megvalósításának jövőbeni lehetőségeit, lehetséges státuszát tükrözik.

40

Tehetséggondozó programok bevezetésére vonatkozó elképzelések Tehetséggondozó program bevezetését

Tehetséggondozó

programmal NEM rendelkezők

Tervezik De még Az újabb nincs bevezetését

A kérdőívet kitöltők (13 intézmény) 69%-a nem rendelkezik semmilyen tehetséggondozó programmal

KRSZKI +3 középiskola 31%

Tehetséggondozó

Nem tervezik Újabb Egyáltalán bevezetését

ARSZKI +4

SZRSZKI

középiskola

8%

38%

RTF, MRSZKI +1 középiskola 23%

programmal rendelkezők

RTF MRSZKI, SZRSZKI + 1 középiskola 31%

Tehetséggondozó programok helyzete a kérdőívet kitöltő intézményeknél 31 %

nem rendelkezik thg. programmal rendelkezik thg .programmal

69 %

Tehetséggondozó programok bevezetésének helyzete a kérdőívet kitöltő intézményeknél 23 %

31% %

tervezik de még nincs tervezik újabb bevezetését nem tervezik egyáltalán nem tervezik újabb bevezetését

8% 38%

Azonosítási, beválogatási módszerrel rendelkező intézmények a) Intézmény neve

-

b) Módszer

-

c)

Intézmény neve

Módszer

Intézmény neve

Módszer

MRSZKI KRSZKI SZRSZKI

Komplex, több területet felölelő, mely kiterjed a felvételi eljárástól a kompetencia méréseken keresztűl a tesztekkel való felmérésig.

-

-

41

A tapasztalatok szerint minél több módszert és eszközt veszünk alapul, annál hitelesebb az azonosítás, a programba való beválogatás. E tevékenységsorozatban fontos az osztályfőnök, a pedagógus-oktató és a pszichológus összehangolt munkája. Dúsításra alkalmas azonosítási szempontok felsorolása intézmények szerint

Pálya iránti elkötelezettség, elhivatottság.

Szentannai Sámuel Gimnázium és SZKI

DiósgyőrVasgyári SZKI

Hajnóczy József Gimnázium, Humán SZKI

Kivételesen magas érdeklődés, logikus, megértő gondolkodás, kompetencia alapú feladat megoldó képesség. Jó versenyzői képesség, aktivitás, szorgalom, kreatív megoldások alkalmazása váratlan esetben. Tehetséges tanulók mielőbbi felismerése, érdeklődés felkeltése egy-egy szakterület iránt.

Azonosítási szempont

I. Rákóczi György Gimnázium és SZKI

Intézmény

Tanulmányi teljesítmény, érdeklődés.

Azonosítási szempont

Bessenyei György SZKI

c)

Intézmény

Azonosítási szempont

b)

Intézmény

a)

MRSZKI

Hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, produktív gondolkodás, komplex gondolkodás, fogalmak kialakítása, tanultak felhasználása a gyakorlatban, a belső összefüggésekre koncentráló tanulás, a tanuló igényeire, szükségleteire épülő tanulás, problémafeltárás, problémakeresés tanulása, kritikai gondolkodás fejlesztése, a jövőbeni lehetőségeken való gondolkodás.

-

-

KRSZKI

Érdeklődés, megfelelő szintű teljesítmény, önmegvalósítási igény, speciális ismeretek, készségek, képességek.

-

-

-

-

-

-

SZRSZKI

ARSZKI

Mért teljesítmény, szorgalom, hozzáállás.

Sport teljesítményt befolyásoló képességek. Humán területen jelentkező ismeretfelmérés.

Feltételezésünk igazolást nyert, miszerint a rendészeti képzésben ugyanúgy, mint a közoktatásban két gyenge pont van jelen a tehetséggondozás területén. Egyrészt a tehetségazonosítási módszerek és eszközök ismeretének, másrészt pedig a pedagógusok felkészültségének a hiánya. 42

Összegzés - A kérdőív adatai, valamint a nyitó konferencia szekciójában történt hozzászólások alapján megállapítható, hogy valamennyi iskola programjában szerepel a tehetséggondozás. - Komplex tehetséggondozó programmal az MRSZKI és az RTF rendelkezik. - Két intézmény jelentkezett a Géniusz program keretében Tehetségponttá történő nyilvánításra, melyből az MRSZKI kiváló minősítést kapott. Az RTF akkreditációja a felmérés idejében folyamatban volt, azóta az megtörtént. - Az MRSZKI programja bekerült a 10 legjobb magyarországi tehetséggondozó gyakorlat közé és alkalmas arra, hogy a helyi viszonyok figyelembe vételével alapját képezze a rendészeti képzést folytató intézmények tehetséggondozó programjainak. - A felmérésből is egyértelműen következik, hogy ma az intézménytípusokban két lényeges probléma jelentkezik. Az egyik a tehetségek időben történő azonosításából származik, a másik pedig a tehetségek részére az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez szükséges pedagógiai és pszichológiai ismeretek hiányából fakad.

A szerző: rendőr őrnagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola kiemelt főreferense

43

Zajácz István A tehetséges rendőr képe a rendőrség különböző szolgálati ágainál a rendőri szakmai munkához szükséges kompetenciák oldaláról Bevezetés A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Pedagógiai Programja a társas-, módszer-, személyes kompetenciák fejlesztésével kapcsolatosan általánosságban - mint „rendőr”- fogalmaz meg célokat. Jelenleg csak saját véleményünk, elképzelésünk van arról, hogy a „tehetséges rendőr” képének kialakításakor a rendőrség különböző szolgálati ágainál dolgozó kollégák szakterületükkel összefüggésben milyen kompetencia sorrendet (prioritást) állítanak fel, mely kulcskompetenciák fejlesztését, meglétét tekintik a hatékony, eredményes munkavégzés feltételének. A vizsgálat célja A rendőrség különböző szolgálati ágainál tevékenykedő szakemberek véleménye alapján lehetőség nyílik az egyes szakterületekre jellemző kulcskompetenciák meghatározására, illetve kompetencia sorrend felállítására. A vizsgálat tapasztalatait a tehetséggondozás keretén belül indított fejlesztés mellett az iskolarendszerű képzésben is fel lehet használni. A kapott eredmények segítséget nyújthatnak a megrendelői elvárások konkrét megfogalmazásában, ebből fakadóan specializáltabbá, árnyaltabbá tehető az iskolai képzés során az adott szakterületeket érintő fejlesztések iránya. A vizsgálat módszere A kiválasztott szervek munkatársai a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Pedagógiai Programjában ismertetett kompetenciákat szakterületükre jellemző módon, kérdőíven rangsorolták, illetve nyitott kérdésekkel lehetőséget teremtettünk véleményük megfogalmazására. A vizsgálattal kapcsolatos anyagot elektronikus levélben küldtük el a kiválasztott személyeknek. Mintavételi eljárás A mintavétel során azon területi- és helyi szerveket választottuk ki, amelyek az adott szakterületen nagy ügyszámmal, ebből fakadóan nagy tapasztalattal rendelkeznek, és amelyek véleménye feltételezhetően domináns módon mutatja az adott szakterület jellemző értékeit, igényeit. A szervek egyes beosztási szintjeinek megszólításakor a fő szempontok az alábbiak voltak: - A területi szervek szakmai vezetői a kompetenciák elvi szintű rangsorolására, igénytámasztásra „jogosultak”. - A helyi szervek végrehajtói tevékenységet irányító vezetői, végrehajtói a kompetenciák rangsorolásával a „szakma” igényeit tudják megfogalmazni.

44

A rendőrség különböző szolgálati ágaihoz megküldött kérdőív kérdései Kérem, jelölje meg azt a szakterületet, amelyen Ön dolgozik! Közlekedésrendészet

Bűnügy

Határrendészet

Csapatszolgálat

Igazgatásrendészet

Közrendvédelem

Kérem az alábbiakban felsorolt kompetenciákat saját szakterületére vonatkoztatva rangsorolja, és a kérdőív befejezéseként 5 kulcskompetenciát jelöljön meg! A rangsorolás során kérem, hogy az alábbi kérdésre keresse a választ! Szakterületemre vonatkozóan milyen kompetencia sorrendet (prioritást) állítok fel, mely kulcskompetenciák fejlesztését, meglétét tekintem a hatékony, eredményes munkavégzés feltételének? Kompetencia sorszáma

Kompetencia megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Alkalmazkodóképesség Döntési képesség Együttműködés Empátia Felelősségvállalás Kommunikációs készség Minőségre törekvés Önállóság Önbizalom Önkontroll Önfejlesztés-tanulási készség Problémamegoldó képesség Szabálytudat-szabálytartás Teljesítményorientáció Differenciálás Helyzetfelismerő készség Kockázatvállalás Konfliktusmegoldó készség Határozottság

Az adott kompetencia általam összeállított rangsorban elfoglalt helye

Szakterületemmel kapcsolatosan az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését, meglétét tekintem a hatékony, eredményes munkavégzés feltételének (kompetencia sorszáma)

45

Kérem, fogalmazza meg - saját tapasztalata, információi alapján - a rendészeti szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos véleményét, igényét (pl.: a képzés szakmai tartalma, színvonala, az iskolából kikerült fiatal rendőrök felkészültsége, stb)! Erősségek: ………………………………………………………………………………………... Fejlesztést igénylő területek: ………………………………………………………………………………………... A kérdőívek összesítése Megkérdezettek létszáma szakterületi bontásban Bűnügy

Csapatszolgálat

Határrendészet

Igazgatásrendészet

11 fő

12 fő

10 fő

10 fő

Közrendv.Közlekedésr. 12 fő

Összesen: 55 fő I. Szakterületi súlyozás Az adatok értékelhetősége céljából három kategória került meghatározásra 1. Átlagon felül fontosnak tartott. 2. Átlagos fontosságúnak tartott. 3. Átlag alatti fontosságúnak tartott. (Pl.: ha a szakterületen megkérdezettek közül mindenki a határozottságot tekintené a legfontosabb kompetenciának, akkor annak értéke 19 lenne, ami a 100 %-ot jelenti.) A kategóriákhoz rendelt értékek a) 12-19 érték - 66-100 %-os egyezés az adatokban A szakterületen dolgozók döntően egyetértenek az adott kompetencia átlagon felüli fontosságában (piros oszlopok) a tehetségesnek tartott rendőr személyiségjegyei szempontjából. b) 9-12 érték - 50-66 %-os egyezés az adatokban A szakterületen dolgozók egyetértenek az adott kompetencia átlagos fontosságában (sárga oszlopok) a tehetségesnek tartott rendőr személyiségjegyei szempontjából. c) 0-9 érték - 0-50 %-os egyezés az adatokban A szakterületen dolgozók egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában (zöld oszlopok) a tehetségesnek tartott rendőr személyiségjegyei szempontjából. 46

5,0

47

EMPÁTIA

3,5 KOCKÁZATVÁLLALÁS

ÖNKONTROLL

EMPÁTIA

ÖNBIZALOM

DIFFERENCIÁLÁS

5,5 5,5 5,0 4,5

TELJESÍTMÉNYORIENTÁCIÓ

7,1

KOCKÁZATVÁLLALÁS

DIFFERENCIÁLÁS

ÖNBIZALOM

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

ÖNFEJLESZTÉSTANULÁSI KÉSZSÉG

EGYÜTTMŰKÖDÉS

TELJESÍTMÉNYORIENTÁCIÓ

KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG

HATÁROZOTTSÁG

HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNÁLLÓSÁG

7,0

ÖNKONTROLL

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG

ÖNFEJLESZTÉSTANULÁSI KÉSZSÉG

10,0

MINŐSÉGRE TÖREKVÉS

ÖNÁLLÓSÁG

HATÁROZOTTSÁG

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

13,1 12,8 12,7 12,5 12,3

PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG

KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG

MINŐSÉGRE TÖREKVÉS

12,0

SZABÁLYTUDATSZABÁLYTARTÁS

SZABÁLYTUDATSZABÁLYTARTÁS

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

14,3

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

13,7

EGYÜTTMŰKÖDÉS

PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG

2,0

HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG

17,0

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

Kompetenciák súlyozása (bűnügy)

17,1 15,7 13,5 13,1 12,8 12,3 12,2 12,0 11,5 9,7 9,3 9,2

2,7

Kompetenciák súlyozása (csapatszolgálat)

15,0

12,0 11,8 10,5 10,3 9,5 9,3 8,4 8,3 8,2

6,7 6,5

5,3

5,0

48

EMPÁTIA

ÖNFEJLESZTÉSTANULÁSI KÉSZSÉG

ÖNKONTROLL

KOCKÁZATVÁLLALÁS

6,1

TELJESÍTMÉNYORIENTÁCIÓ

ÖNKONTROLL

KOCKÁZATVÁLLALÁS

DIFFERENCIÁLÁS

EMPÁTIA

ÖNBIZALOM

EGYÜTTMŰKÖDÉS

TELJESÍTMÉNYORIENTÁCIÓ

ÖNFEJLESZTÉSTANULÁSI KÉSZSÉG

8,7

ÖNBIZALOM

10,0

ÖNÁLLÓSÁG

10,7

9,4 9,1

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG

10,0 10,0

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

MINŐSÉGRE TÖREKVÉS

10,0

DIFFERENCIÁLÁS

11,4 11,4 11,1

EGYÜTTMŰKÖDÉS

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG

KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG

10,7

HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG

HATÁROZOTTSÁG

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

13,5 13,2 12,8

MINŐSÉGRE TÖREKVÉS

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

13,5

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

ÖNÁLLÓSÁG

14,1

KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG

15,0 PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG

14,7

PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

15,0

HATÁROZOTTSÁG

SZABÁLYTUDATSZABÁLYTARTÁS

5,0

SZABÁLYTUDATSZABÁLYTARTÁS

Kompetenciák súlyozása (határrendészet)

15,6

12,1

8,1 7,9 6,7 5,8 5,4 5,4

Kompetenciák súlyozása (igazgatásrendészet)

16,2 15,0 14,2 12,9 12,6 10,2

9,4

8,3

7,3

5,7 5,5 5,3 5,2

Kompetenciák súlyozása

(közrendvédelem-közlekedésrendészet)

18,0 15,315,0 13,213,012,9 12,211,8

13,0

10,8 9,7 9,6 9,3

8,7 8,3 8,3 7,4 7,3 6,9 6,8

8,0

TELJESÍTMÉNYORIENTÁCIÓ

ÖNFEJLESZTÉSTANULÁSI KÉSZSÉG

EGYÜTTMŰKÖDÉS

KOCKÁZATVÁLLALÁS

DIFFERENCIÁLÁS

ÖNBIZALOM

EMPÁTIA

ÖNKONTROLL

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

MINŐSÉGRE TÖREKVÉS

PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG

SZABÁLYTUDATSZABÁLYTARTÁS

ÖNÁLLÓSÁG

HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG

3,0

HATÁROZOTTSÁG

3,6

Az egyes szakterületekhez tartozó értékek táblázatos összesítése, tehetségesnek tartott szakterületi rendőr kompetenciáiról (A táblázat elemeinek színezése a diagram oszlopainak színezéséhez igazodik) Bűnügy

a

Csapatszolgálat

Kompetencia

Fontosság

Kompetencia

Fontosság

Problémamegoldó képesség Döntési képesség Szabálytudat-szabálytartás Minőségre törekvés Önállóság Felelősségvállalás Kommunikációs készség Helyzetfelismerő készség Határozottság Konfliktusmegoldó készség Teljesítményorientáció Együttműködés Önfejlesztés-tanulási készség Alkalmazkodó képesség Differenciálás Önbizalom Empátia Önkontroll Kockázatvállalás

17,1 15,7 14,3 13,5 13,1 12,8 12,3 12,2 12,0 11,5 9,7 9,3 9,2 5,5 5,5 5,0 4,5 3,5 2,7

Döntési képesség Helyzetfelismerő készség Együttműködés Felelősségvállalás Szabálytudat-szabálytartás Konfliktusmegoldó készség Problémamegoldó képesség Alkalmazkodó képesség Határozottság Önállóság Minőségre törekvés Önfejlesztés-tanulási készség Kommunikációs készség Önkontroll Önbizalom Differenciálás Kockázatvállalás Empátia Teljesítményorientáció

13,7 13,1 12,8 12,7 12,5 12,3 12,0 11,8 10,5 10,3 9,5 9,3 8,4 8,3 8,2 7,1 6,7 6,5 5,3

49

Határrendészet

Igazgatásrendészet

Kompetencia

Fontosság

Kompetencia

Fontosság

Szabálytudat-szabálytartás Döntési képesség Problémamegoldó képesség Önállóság Felelősségvállalás Határozottság Helyzetfelismerő készség Konfliktusmegoldó készség Kommunikációs készség Minőségre törekvés Alkalmazkodó képesség Önkontroll Önfejlesztés-tanulási készség Teljesítményorientáció Együttműködés Önbizalom Empátia Differenciálás Kockázatvállalás

15,6 14,7 14,1 13,5 13,2 12,8 12,1 10,7 10,0 10,0 9,4 9,1 8,7 8,1 7,9 6,7 5,8 5,4 5,4

Szabálytudat-szabálytartás Határozottság Problémamegoldó képesség Konfliktusmegoldó készség Döntési képesség Felelősségvállalás Minőségre törekvés Alkalmazkodó képesség Helyzetfelismerő készség Együttműködés Differenciálás Önállóság Kommunikációs készség Önbizalom Empátia Teljesítményorientáció Kockázatvállalás Önkontroll Önfejlesztés-tanulási készség

16,2 15,0 14,2 13,5 12,9 12,6 11,4 11,4 11,1 10,7 10,2 9,4 8,3 7,3 6,1 5,7 5,5 5,3 5,2

Közrendvédelem-közlekedésrendészet Kompetencia Határozottság Döntési képesség Konfliktusmegoldó készség Kommunikációs készség Helyzetfelismerő készség Önállóság Szabálytudat-szabálytartás Problémamegoldó képesség Minőségre törekvés Felelősségvállalás Alkalmazkodó képesség Önkontroll Empátia Önbizalom Differenciálás Kockázatvállalás Együttműködés Önfejlesztés-tanulási készség Teljesítmény-Orientáció

50

Fontosság 15,3 15,0 13,2 13,0 12,9 12,2 11,8 10,8 9,7 9,6 9,3 8,7 8,3 8,3 7,4 7,3 6,9 6,8 3,6

Összegzés a szakterületi súlyozással kapcsolatosan A fenti táblázatok jól mutatják, hogy a gyakorló szakemberek hogyan látják a tehetséges rendőr képét a hatékony munkavégzéshez szükséges kompetenciák oldaláról. A 19 kompetencia 2/3 részét minden szakterület az „átlagosnál fontosabb” és az „átlagos fontosságú” kategóriába sorolta. (A felsorolt kompetenciák jellemzően 5050 %-os arányban oszlanak meg a két kategória között.) Az egyes szolgálati ágak kompetencia sorrendjének kialakítása során nem mutatkozott kiugróan magas vagy kiugróan alacsony értékkel jellemzett kompetencia, minden szakterület esetén az értékek folyamatosan-egyenletesen csökkennek. Az adott szakterülethez kapcsolódó fejlesztés prioritásait a táblázatok pirossal jelölt részei mutatják. II. Kompetenciasúlyozás Az adatok alapján megfogalmazható-e, hogy a „TEHETSÉGES RENDŐR”-nek (szakterülettől függetlenül) milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie? A kiértékelés során a „szakterületi súlyozás” elvei, kategóriái kerültek alkalmazásra. A szakterületi adatok egymás mellé történő helyezését követően az alábbi értékelési kategóriák kerültek megfogalmazásra: a) 12-19 - 66-100 % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlagon felüli fontosságában. b) 9-12 - 50-66 % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlagos fontosságában. c) 0-9 - 0-50 % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában. (Pl.: a döntési képesség értéke minden szakterületen a 12-es érték felett van, tehát a döntési képességet minden szakterület átlagon felüli fontosságú kompetenciának tekinti.)

51

Kompetenciák súlyozása szakterületenkénti bontásban Bűnügy

Csapatszolgálat

Határrendészet

Igazgatásrendészet

Közrendv.-közlekedésr.

18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0

TELJESÍTMÉNYORIENTÁCIÓ

SZABÁLYTUDATSZABÁLYTARTÁS

PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG

ÖNKONTROLL

ÖNBIZALOM

ÖNFEJLESZTÉSTANULÁSI KÉSZSÉG

ÖNÁLLÓSÁG

MINŐSÉGRE TÖREKVÉS

KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG

KOCKÁZATVÁLLALÁS

HATÁROZOTTSÁG

HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

EMPÁTIA

EGYÜTTMŰKÖDÉS

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

DIFFERENCIÁLÁS

0,0

ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG

2,0

12-19 – 66 - 100 %-os egyezés A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlagon felüli fontosságában: Döntési képesség: 12,9-15,7 Minimum 9-es érték- 50 %-tól magasabb súlyozás A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia minimum átlagos szintű fontosságában (a szakterületenkénti eltérések viszonylag nagyok lehetnek): Szabálytudat-szabálytartás Helyzetfelismerési készség Problémamegoldó készség Konfliktusmegoldó készség

Határozottság Felelősségvállalás Minőségre törekvés Önállóság

11,8-16,2 11,1-13,1 10,8-17,1 10,7-13,5

10,5-15,3 9,6-13,2 9,5-13,5 9,4-13,5

A szakterületi vélemények nagy eltérést mutatnak az alábbi kompetenciák súlyozását illetően: Kommunikációs készség

8,3-13.0

Együttműködés

6,9-12,8

Alkalmazkodó képesség Önfejlesztés Differenciálás

5,5-11,8 5,2-9,3 5,5-10,2

Önkontroll Teljesítményorientáció

3,5-9,1 5,3-9,7

52

0-9 - 0-50 % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában Empátia

4,5-8,3

Kockázatvállalás

2,7-7,3

Önbizalom

5,0-8,3

Összegzés (kompetencia súlyozás) A „TEHETSÉGES RENDŐR” az alábbi kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen a gyakorló szakemberek véleménye szerint Döntési képesség Szabálytudat-szabálytartás Helyzetfelismerési készség Problémamegoldó készség Konfliktusmegoldó készség

Felelősségvállalás Minőségre törekvés Önállóság Határozottság

A „TEHETSÉGES RENDŐR” számára az alábbi kompetenciák fejlesztését tartják a megkérdezettek legkevésbé a hatékony és az eredményes munkavégzés feltételének. A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában: - Empátia. - Kockázatvállalás. - Önbizalom. A 19 kompetencia közül 12 került átlagon felüli, átlagos, illetve átlagon aluli kategóriába, tehát a különböző szakterületek viszonylag jól körülhatárolható véleményt fogalmaztak meg a „tehetséges rendőr” ismérveivel kapcsolatosan. A „SZAKTERÜLETI TEHETSÉGES RENDŐR” az előzőekhez kapcsolódva, az alábbi kompetenciák többféle kombinációjával rendelkezik a gyakorló szakemberek szerint (ettől a szinttől kezdve az értékek olyan széles sávban helyezkednek el, hogy hasznosítható információt csak a szakterületi kompetenciasúlyozás ad): - Kommunikációs készség. - Alkalmazkodó képesség. - Önfejlesztés. - Differenciálás. - Együttműködés. - Önkontroll. - Teljesítményorientáció. A „szakterületi tehetséges rendőr”-höz kapcsolódó széles kompetencia értékek jól szemléltetik a rendőrség különböző szolgálati ágainak esetenként kategorikusan különböző értékelvárás rendszerét - pl.: alkalmazkodó képesség - bűnügy: 5,5; csapatszolgálat: 11,8).

53

A nyitott kérdésekre adott válaszok kiértékelése A nyitott kérdésekkel lehetőséget biztosítottam a kollégák részére a személyes tapasztalatok megosztására az iskolai képzés erősségeit, illetve fejlesztésre szoruló területeit illetően. A kérdés „Kérem, fogalmazza meg saját tapasztalatai, információi alapján a rendészeti szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos véleményét, igényét (pl.: a képzés szakmai tartalma, színvonala, az iskolából kikerült fiatal rendőrök felkészültsége, stb.)! A kiértékelés folyamata 1. Vélemények szöveghű felsorolása, lényegi tartalom kiemelése. 2. Az egyes szakterületeknél megjelenő erősségek, fejlesztésre szoruló területek felsorolása, ellentmondások kiemelése. 3. Az összes szakterület véleményének összesítő felsorolása, ellentmondások kiemelése. 4. Azonosságok, átfedések megfogalmazása az erősségek és a fejlesztést igénylő területek között. 5. Erősségek, fejlesztést igénylő területek meghatározása, illetve ezek említési gyakoriságának felmérése. A szöveghű vélemények kiértékelését követően a lényegi tartalmi kategóriák említési gyakorisága Azonosságok, átfedések az erősségek és a fejlesztést igénylő területek között A (+) (-) jelek az adott terület pozitív, illetve negatív említési gyakoriságát mutatják. - Elméleti ismeretek 20(+); 2(-). - Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása 2(+); 10(-). - Fizikai felkészítés és szinten tartás 8(+); 2(-). - Kommunikációs készség 2(+); 3(-). - Alakiasság 4(+); 7(-). - Tisztelettudat, fegyelmezettség 3(+); 7(-). Erősségek - Alkalmazkodó képesség, együttműködés 4x. - Színvonalas informatikai képzés 2x. - Idegen nyelvtudás 2x. - Szituációs kabinet használatához szükséges technikai és személyi feltételek biztosítása 2x. - Felkészült oktatói gárda 1x. Fejlesztést igénylő területek - Intézkedés taktikai ismeretek képzése 5x. - Hivatástudat és a testülethez való tartozás érzésének elmélyítése 2x. - Rezsimszabályok ismerete, alkalmazása 2x. - Magabiztosság, határozottság, önbizalom 2x. 54

-

Több gyakorlati tapasztalat beépítése az oktatásba 2x. A rendőri intézkedések írásos formában történő rögzítése 2x. Komplexebb rendőri gondolkodás (szakterületi ismeretek összekapcsolása). Függelmi viszonyok és az ide vonatkozó szabályok erősítése. Közlekedési jogszabályok, szabályzók ismerete, napi változás követése. Lőkiképzési felkészültség. Fegyverkezelés és fegyverkezelési szabályok ismerete. Kényszerítő eszközök használata. Csapatszolgálat esetében a tömegkezelési feladatok során az alapvető mozgások elsajátítása, zárási-, valamint kutatási feladatok terepen való gyakorlása. Összekapcsolni egyes elméleti tárgyakat a gyakorlati foglalkozásokkal (pl.: pszichológia - mérkőzésbiztosítási feladatok, tömegoszlatás, zárás közlekedésrendészeti ismeretek, kutatás - általános szolgálati ismeretek). A tanulók minden területen vegyenek részt szakmai gyakorlaton.

Javaslat a vizsgálat eredményeinek további felhasználására A vizsgálat kompetenciasúlyozással kapcsolatos eredményei közül elsősorban a szakterületi kompetencia súlyozás eredményei azok, amelyek segítségével célirányosabbá, egyértelműbbé tehetők az iskolai képzés során az egyes szakterületeket érintő fejlesztések irányai. A munkacsoportok összehangolt munkájának eredményeként a szakmai ismeretek elsajátítása során, illetve azzal párhuzamosan lehetőség nyílik a „jó szakterületi rendőr”-re jellemző kompetenciák kialakítására, fejlesztésére, ami - a vizsgálat eredményeit látva - magában foglalja a „jó rendőr”-re jellemző kompetenciák meglétét, fejlesztését is.

A szerző: rendőr alezredes a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola évfolyamparancsnoka

55

Szarka Jánosné A kompetenciamérések rendszere a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában Bevezetés Az oktatás tartalmi- és módszertani megújítását célzó innovációk közül az egyik legjelentősebb kezdeményezés az utóbbi években a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, illetve bevezetése volt közoktatási rendszerünk valamennyi intézmény típusára vonatkozóan. A rendészeti képzésben a kompetencia alapú moduláris rendszerű szakképzés hasonlóan valamennyi szakmai képzést nyújtó intézményben folyó gyakorlathoz - a központi tantervben, illetve a szakmai- és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai-, személyes-, módszer- és társas kompetenciák kialakítására, illetve fejlesztésére irányul. A szakmai kompetenciák mérésére a tananyagegységek, tananyagelemek feldolgozását és a követelmények elsajátítását követően a modulzárásoknál, illetve a szakmai vizsgákon kerül sor. Képzési rendszerünkben a moduláris képzéshez alkalmazkodva fontosnak tartjuk, hogy a nevelő/oktató/képző munkánk folyamatában ne csak tantárgyakhoz kapcsolódó objektív teljesítményértékelési rendszert működtessünk, hanem a szakmai programban meghatározott tanulói kompetenciák fejlődését is nyomon tudjuk követni. A tanulói kompetenciák mérésére 2008-ban kompetenciamérési rendszert dolgoztunk ki, melynek ismérveit „Pedagógiai Programunkban”, valamint „Módszertani útmutatóinkban” rögzítettük. Az egyéni kompetenciamérések eredményeit Tehetséggondozó programunk megvalósításának folyamatában is hasznosítani tudjuk, mivel segíti a tehetségígéretek azonosítását, a programokba történő beválogatást. A teljes képzési időszakban lehetővé teszi tanulóink fejlődésének nyomon követését. A kompetencia fogalma A kompetencia fogalma az elmúlt években számos értelmezésen ment keresztül. Jelentése köznapi nyelven - valamire alkalmas, képes. Egy másik értelmezés szerint jelenti valakinek a tudását, valamire való képességét és hajlandóságát. Intézményünk az ismert defíniciók közül az alábbiakat választotta követendőnek: A kompetencia „Összességében olyan viselkedések, melyek a munkakör hatékony ellátásához szükségesek. Egy személyiségjellemző csak akkor kompetencia, ha jelentősége van a teljesítmény szempontjából. Az olyan személyiség jellemző, ami nem járul hozzá a teljesítményhez, az nem kompetencia és nem használható az egyének értékelésére.” (Szelestey Judit) „A kompetencia olyan személyes jellemzőket takar, amelynek megléte elengedhetetlen az egyéni és szervezeti siker eléréséhez, amelynek birtokában a munkavállaló az adott munkakörben kiváló teljesítményt nyújt” (Sarka Ferenc)

56

Szakmai programunkban leírt tartalmakra figyelemmel arra törekedtünk, hogy a tanulás folyamatában tanulóinknál kialakítsuk azokat a készségeket, képességeket, attitüdbeli jellemzőket, amelyek birtokában képessé válnak egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. Az intézmény kompetenciamérési rendszere Előzmények Az intézmény kompetenciamérési rendszerének kidolgozásakor figyelemmel voltunk a központi programban, illetve a szakmai vizsgakövetelményben meghatározott tartalmakra, valamint a német-magyar EU-twinning HR-projektben (2004.) leírtakra. Ez utóbbinak alapvető céljai között szerepelt egy kompetencia alapú fejlesztésközpontú, egységes emberi erőforrás-gazdálkodási, képzésitovábbképzési rendszernek a kialakítása a rendészeti területre jellemző munkakörökre vonatkozóan. A projektben a rendőri szakmára meghatározott alapkompetenciáknak a szakmai programunkba történő transzferálásával igyekeztünk a tanulói kompetenciák repertoárját bővíteni, illetve kompetencia alapú képzésünk hatékonyságát növelni. Fejlesztő munkánk következő állomása volt, amikor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai irányításával 2006-ban kidolgoztuk „A kompetencia alapú képzés módszertana”című kézikönyvet, majd pedig képzéseket szerveztünk a rendészeti szakközépiskolai oktatók részére. A kompetenciamérési rendszer kidolgozását követően modulonként „Módszertani útmutatókat” készítettünk, illetve megtörtént a mérésben részt vevő oktatók felkészítése is. Kompetenciamérés PDCA ciklusa Kompetenciamérési rendszerünk kidolgozásának folyamatát az alábbi táblázat szemlélteti: Logikai fázis

A kompetencia mérés folyamatának főbb területei

P

A mérendő területek meghatározása, a mérési technológia kiválasztása, elkészítése, a mérés időpontjának meghatározása

D

Végrehajtás

C

Értékelések területe

A

Kontrollmechanizmusok működtetése

Példák a kompetencia mérés lehetséges folyamataira A mérés szabályozóinak kidolgozása. A mérés elvégzéséhez szükséges módszertani útmutató elkészítése. Az értékelendő kompetenciák összeállítása. A mérés kérdéseinek, feladatainak összeállítása. A méréshez szükséges személyi, anyagi, technikai feltételek megteremtése. A kompetenciák mérésének folyamata. Feladatok megoldása, tesztek/kérdőívek felvétele. A különféle kompetenciák egyidejű mérése. A mérést 3-5 fős megfigyelő csoport végzi. A mérések eredménye egyénenként és osztály szintű összesítésben, kompetencia kartonon és informatikai adatbázisban dokumentálásra kerül. Osztályfőnöki ellenőrzés folyamata. Szakmai iránymutatás, koordinációs tevékenységek folyamata. Önértékelés folyamata (a mérés eredményének egyénenkénti elemzését követően). Fejlesztendő területek meghatározása. A fejlesztendő területeken meghatározott tevékenységek, feladatok végrehajtása. Kommunikáció a szakemberek között.

57

Elvárt kompetenciák a rendészeti képzésben a) Szakmai programunk által determinált kompetenciák Személyes kompetenciák Adottságok

Fizikai Fiziológiai Pszichológiai

Jellemvonás

Társas kompetenciák

Együttműködés

Kapcsolatteremtés Empátia Határozottság Közérthetőség Nyelvhelyesség Kifejezőképesség

Kommunikáció

Módszer kompetenciák

Állóképesség Megjelenés Térlátás Kézügyesség Stabilitás (érzelmi) Tűrőképesség Elhivatottság Önfejlesztés Kitartás Stressz-tűrőképesség

Gondolkodás Problémamegoldás

Munkamódszer,munkastílus

Áttekintőképesség Kreativitás Információgyűjtés Tervezés Helyzetfelismerés Terhelhetőség Körültekintés Figyelemösszpontosítás

b) Az EU-twinning HR projektben kidolgozott kompetencia rendszer A szervezet elvárásainak megfelelően definiálja a kompetenciákat. A rendőri munkakörre 14 alapkompetenciát határoz meg, melyekhez súlyokat és szinteket rendel. Az érintett kompetenciák: alkalmazkodó képesség, döntési képesség, együttműködés, empátia, felelősségvállalás, kommunikáció, minőségre törekvés, önállóság, önbizalom, önfejlesztés-tanulási készség, önkontroll, problémamegoldó képesség, szabálytudat, teljesítményorientáció. (Ezek egy része a fenti felsorolásban is megtalálható.) Kompetenciamérési rendszerünk kidolgozásakor a két említett anyagban megfogalmazottakra figyelemmel a rendészeti intézmények képviselőivel együttműködve döntöttünk a mérendő kompetenciák köréről. A mérés-értékelés folyamatában alkalmazott módszerek, eljárások, illetve a mérőeszközök kiválasztásában az intézmények autonómiája azonban megmaradt. 58

Intézményünk a tanulói alapkompetenciák mérésének végrehajtásához négy „marker” ponton határozott meg feladatokat, illetve módszereket és eszközöket az alábbiak szerint: 1. Marker pont: Bemeneti kompetenciamérés Kompetencia

Mérés tárgya

Önismeret

a) Összefüggő beszéd. Kifejezésmód. Szókincs. Tekintet (szemkontaktus). Metakommunikáció (testbeszéd).

Kommunikáció: Kapcsolatteremtés, fenntartás. Közérthetőség.

Együttműködés: Alkalmazkodóképesség. Empátia. Önbizalom. Önkontroll. Problémamegoldás: Felelősségvállalás. Minőségre törekvés. Határozottság. Szabálytudat. Önállóság. Rugalmasság. Helyzetfelismerés (körültekintés, elővigyázatosság). Önfejlesztés: Tanulásképesség. Teljesítményorientáció.

b)Értelmezi a kapott információt. Módosítja véleményét. Beszéd érthetősége.

Mérőeszközök a)Interjú, megfigyelés Mutatkozzon be, beszéljen önmagáról a megadott szempontok szerint. Önismereti kérdőív kitöltése, diagram felrajzolása. b) AC Hajótörött gyakorlat.

Feladatban való részvétel. Empátia. Javaslatok megfogalmazása.

AC Hajótörött gyakorlat

Analizálás. Szintetizálás. Mások véleményének hasznosítása.

AC Hajótörött gyakorlat

Felismeri hiányosságait. Képes változtatni a véleményén. Elfogadja mások észrevételeit. Mások észrevételeit hasznosítja.

AC Hajótörött gyakorlat.

2. Marker pont: 0725-es modul befejezését követő kompetenciamérés Kompetencia

Mérés tárgya

Kommunikáció: Beszéd érthetősége. Szöveg megértése. Tudja e használni a kapott információkat? Öltözködése, megjelenése.

Beszéd érthetősége. Szövegértés. Információ felfogása. Kifejezésmód. Szókincs. Megjelenés.

Önfejlesztés: Tapasztalatcsere. Hiányzó ismereteinek megszerzése. Mások észrevételeinek hasznosítása.

Önismeret. Olvasottság. Észrevételek felfogása. Észrevételek hasznosítása.

Konfliktuskezelés Helyzetfelismerés: Felismerő képesség. Megfigyelő képesség. Elhivatottság: Mennyire átlagos. Neki való-e ez a pálya. Gyakorlatias. Megfontolt. Érzelmi stabilitás: Befelé forduló. Érzelmi indulati. Racionális. Kifelé forduló.

Az egyéni konfliktusmegoldás módja. Az egyén helyzetfelismerése. Összefüggések felismerése. Megoldási javaslat. Döntés. Helyzetkezelés. Az egyén ismereteinek alkalmazása.

Mérőeszközök Megfigyelés, AC – 1 perces felkészülés után beszéljen 3 percig, melybe építse be az előre megadott szempontokat. Interjú előre meghatározott témákban, kérdésekkel. Thomas Killman kérdőív. AC szituációs gyakorlatok.

Hajlam és hivatás kérdőív. Érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott. Megnyilvánulásaiban nyugodt, megfontolt. Feszültséget jól kezel.

59

Önismereti teszt.

3. Marker pont: 0731 modul befejezését követően Kompetencia Önismeret Teljesítményorientáció: Reális célok megfogalmazása. Célok elérésére való törekvés. Szakmai kihívást jelentő célok megfogalmazása. Önbizalom: Bízik képességeiben a problémák megoldásában. Bízik saját ítéletében. Nem erőlteti rá elképzeléseit a másikra.

Önállóság

Problémamegoldás

Döntési képesség

Önkontroll

Önfejlesztés-tanulási készség: Ismeri-e hiányosságait? Utána olvas-e hiányzó ismereteinek, azok pótlása érdekében? Képesnek tartja-e magát a rendőri feladatok ellátására? Milyen tapasztalatokat szerzett a gyakorlat során?

Mérés tárgya Eredmények összehasonlítása a bemeneti mérés eredményeivel. A rendőri szempontból fontos viselkedésjegyek kiemelése. Sikeresség megfogalmazása. Sikeresség feltételeinek ismerete. Mennyire reálisak a célok? Vannak-e karrier elképzelései? Milyen a munkastílusa? Miben látja a munkájának hasznát? Váratlan helyzetekben hogyan hoz döntést? Hisz-e abban, hogy képes megoldani a feladatot? Bízik-e saját megoldásában? Nem erőlteti-e másokra véleményét? Szükség esetén korrigáljae véleményét? A másoktól kapott információ értelmezése. Váratlan helyzetekben támaszkodik-e mások tapasztalataira? A helyzet megoldása értekében képes-e elfogadni mások javaslatait? A helyzet felismerése. A probléma azonosítása. A másik fél által kiválasztott megoldás végig vitele. Információgyűjtés a döntés meghozatalához. Döntés meghozatala mások segítségével. Megőrzi nyugalmát. Kezelni tudja érzelmeit. Igyekszik-e pótolni hiányzó ismereteit? Elfogadja-e mások javaslatait? Képesnek tartja-e magát a rendőri feladatok ellátására? Tapasztalatszerzése megvalósult-e a gyakorlat során? Tapasztalatokat cserél-e másokkal?

Mérőeszközök Önismereti kérdőív kitöltése, diagram felrajzolása. Interjú. Sikerkeresés – kudarc kerülés kérdőív. Szituációs gyakorlatok megoldása önállóan, majd közösen kompromisszummal AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával.

Interjú előre megfogalmazott kérdésekkel.

4. Marker pont: 0738-as modul, illetve 0732-es modul zárása után Elágazás: 0738 Közrendvédelmi rendőr 0732 Határrendészeti rendőr Kompetencia Előző kompetenciaméréseknél problémaként jelentkezett területek kontrollmérése: Kommunikáció. Problémamegoldás. Helyzetfelismerés. Döntési képesség. Érzelmi stabilitás

Mérés tárgya Mért területek megegyeznek a modulzárásoknál leírtakkal.

Új kompetencia: Határozottság.

Fellépése, cselekedete adott helyzetben céltudatos, magabiztos. Véleményét, nézetét képes a meggyőzés eszközével megvédeni, elfogadtatni.

60

Mérőeszközök

AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával.

A kompetenciaméréseket az osztályfőnökök, valamint további 2 fő, - akik adott évfolyamokhoz kijelölt oktatók - végzik. A mérési eredmények alapján meghatározásra kerülnek a tanulók számára egyéni szinten a fejlesztési irányok, illetve feladatok. A tanulói kompetencia fejlődésében tapasztalható változások „Fejlődési naplóban” követhetőek nyomon. A „marker” pontokon mért eredmények a „Fejlődési napló” részei. A kompetenciaméréseket tesztek, kérdőívek, interjúk, illetve az AC módszer alkalmazásával végezzük, ahogy azt a táblázat is szemlélteti. A kompetenciamérések befejezését követően a mért kompetenciák egyéni szinten történő teljesítésétől függően az alábbiak szerint minősítjük tanulóink teljesítményét: - Kiváló (K) - Megfelelt (minimum szint) (M) - Fejlesztendő (F) - További vizsgálat szükséges (T) Intézményünkben az alapkompetenciák fejlesztését, illetve a kompetenciamérések eredményeit nemcsak a hatékony munkavégzéshez szükséges kompetenciáknak a kialakítása, illetve a fejlesztés irányainak meghatározása miatt tartjuk fontos feladatunknak, hanem az iskolai tehetséggondozásban kitűzött célok megvalósítása miatt is. Általa egy olyan tehetségazonosítási eszközzel tudjuk bővíteni a tehetségígéretek felkutatására irányuló eszközrepertoárunkat, melynek birtokában nagyobb eséllyel tudjuk megtalálni azokat a fiatalokat, akik az átlagnál jobb képességekkel rendelkeznek és tehetségük kibontakoztatására a választott szakmában remélhetően lehetőségük is lesz. A kompetenciamérés gyakorlati megvalósításáról, illetve a tehetségazonosítás folyamatában alkalmazott egyéb módszereknek és eszközöknek az alkalmazásáról a „Tehetséges tanulók azonosítása, valamint mérések alkalmazása a Tehetséggondozó programban” című anyagban az érdeklődők bővebben olvashatnak.

A szerző: minőségbiztosítási kiemelt főelőadó Miskolci Rendészeti Szakközépiskola a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára

Felhasznált irodalom: Szelestey Judit: Kompetencia rendszer – kompetencia térkép, Bp,2007. Sarka Ferenc: Módszertani útmutató a kompetenciaméréshez, MRSZKI, Miskolc, 2008. Virág László - Bittman Tibor: Összefoglaló tanulmány a kompetencia alapú HR-rendszer alkalmazásához, Duna Palota Kulturális Kht. Budapest, 2007.

61

Bárány Zoltán A tehetséges tanulók azonosítása, valamint mérések alkalmazása a Tehetséggondozó programban A tehetséges tanulók azonosítására és beválogatására a már alkalmazott kompetenciamérések eszközei mellett további módszereket és mérőeszközöket dolgoztunk ki és használtunk a pályázati projekt megvalósítása során. A tanuló kompetenciáinak mérése és értékelése Az iskola nevelőtestületének döntése értelmében a tanulók kompetenciáit a képzés során négy „marker” ponton mérjük, és a mérés eredményei alapján határozzuk meg a fejlesztési irányokat az osztály-, illetve az egyén szintjén. A tanulók kompetenciamérését az osztályfőnök pedagógus és indokolt esetben pszichológus segítséggel végzi. A képzés során a tanuló fejlődését folyamatosan figyelemmel kíséri. A kompetenciamérés folyamatában az előző fejezetben meghatározott „marker” pontokhoz kidolgozott mérőeszközök alkalmazásával a mérést végző személyek az előre elkészített értékelő lapokon jelölik a tanulók által elért teljesítményeket, azaz a kompetencia szinteket. Az így kapott eredmények rögzítésével készül el a tanuló kompetencia kartonja, melynek alapján meghatározásra kerülnek a fejlesztendő területek. A tanuló kívánatos fejlesztésének érdekében az osztályfőnök az osztályban tanító szaktanárokkal folyamatos kapcsolatot tart, akiket tájékoztat az eredményekről, a saját megállapításairól, a fejlesztési feladatokról, s egyúttal információt gyűjt az oktatóktól a tanulók fejlődéséről, az egyes kompetenciák változásáról. Az osztályfőnök az osztály tanulóiról „Fejlődési naplót” vezet, melyben nyomon követhető a tanulók kompetenciáinak változása is. A tanulóknak az egyes „marker” pontokon mért eredményei alapján elkészített kompetencia-térképe részét képezi a „Fejlődési naplónak”. A kompetenciamérés eredményeit felhasználjuk a tehetséges tanulók azonosításában is. A mérési eredmények összesített adatai alapján adatbázist készítünk a több területen kiemelkedő teljesítményre képes tanulókról. Az adatbázis egyik szűrője lehet a tehetségazonosítás, beválogatás folyamatának. Osztályfőnöki ajánlás Felhasználhatók a „Fejlődési napló” adatai, továbbá az elsős tanulóknak a tanév kezdetén elkészített önéletrajza, amelyben célszerű előre megadott szempontokat meghatározni (érdeklődési kör, kiemelkedő teljesítmények, miben szeretné magát a tanuló kipróbálni, stb.). A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola informatikai rendszerébe (ILIAS program) osztályonként a „Fejlődési napló” felvitelre kerül és feltöltését követően adatbázisként is funkcionál. A „Fejlődési napló” folyamatos vezetéséért az adott osztály osztályfőnöke a felelős. A második évfolyamos tanulóknál a beválogatás első részében az osztályfőnökök saját tapasztalataik alapján ajánlást tesznek arra vonatkozóan, hogy kik azok a diákok, akik véleményük szerint alkalmasak lennének a tehetséggondozásban történő részvételre. Az osztályfőnökök csak általános, egyéni kompetenciákat vesznek figyelembe, nem tesznek konkrét javaslatot arra vonatkozóan, hogy a tanuló milyen szakterületen vegyen részt a programban. 62

Az első éves tanulók esetében lehetőséget biztosítunk az osztályfőnökök számára, hogy a tanulók hozott eredményeit figyelembe véve (nyelvvizsga, ECDL vizsga, sportteljesítmény, szakképesítés, stb.) a meghirdetett MF-es tananyagelemekbe történő beválogatáshoz osztályaikból javaslatot tegyenek. Az osztályfőnökök számára az osztálynévsort tartalmazó táblázatot az iskolai belső hálón rendelkezésükre bocsátjuk. Itt jelölhetik ki azokat a tanulókat, akiket javasolnak a programban való részvételre. A javasolt tanulók neve után az osztályfőnök X-et tesz, a megjegyzés rovatban pedig, amennyiben gondolja, indokolhatja is döntését. Szaktanári ajánlás Az osztályfőnöki ajánlással egy időben az adott területen tanító szaktanárok is javaslatot tesznek arra, hogy saját szakterületükön mely diákokat tartják alkalmasnak az adott tehetséggondozó programban való részvételre. A szaktanár a tanulót már a konkrét tehetségfejlesztő programba javasolja, melyhez figyelembe veszi a tanuló egyéni kompetenciáit, a tanulmányi eredményét, az órán tanúsított aktivitását, egyéni érdeklődési területét, az adott területhez kapcsolódó tanórán kívüli munkáját. A szaktanárok táblázatát a különböző területeken (közrendvédelem, intézkedés módszertan, közlekedés, idegen nyelv, kriminalisztika, stb.) tanító szaktanár tölti ki (aki lehet az osztályfőnök is függetlenül az osztályfőnöki javaslatától) és az adatbázisban elhelyezi. Minden általa tanított osztálynál a javasolt tanuló mellé X-et tesz az osztály névsorát tartalmazó táblázatba. Valamennyi szaktanár rendelkezik egy saját mappával, melyben ezek az adatok megtalálhatók. A párhuzamos beválogatás célja, hogy az osztályfőnökök és a szaktanárok egymástól függetlenül tegyenek javaslatot a tehetséges tanulók azonosítására, ezzel elkerülve azt, hogy bármely területen tehetséget mutató tanulók esetleg kimaradjanak a programból. A tanulmányi eredmény szerepeltetése a beválogatási rendszerben A tanulmányi eredmények, mint válogatási szempontok tantárgyanként változóak, függően attól, hogy egy tantárgy hány tananyagelemből áll, van-e köztesvizsga az adott tantárgyból, illetve a köztesvizsga követelményrendszerben szerepel-e az a tananyagelem vagy témakör. A fentiek alapján egységes értékelési rendszer itt nem adható, így a tehetséges tanulók azonosítására az adott terület szaktanára által megadott tanulmányi eredmények szolgálnak, amelyeket a beválogatás szempontjából fontosnak tartanak. Ez több érdemjegy esetén külön súlyozásra is kerül. Így lesznek olyan érdemjegyek, amelyek nagyobb, és lesznek olyanok, amelyek kisebb súllyal esnek latba a beválogatásnál. Ajánlások összegzése Az osztályfőnöki és a szaktanári javaslatok, ajánlások alapján minden MF-es szakterülethez elkészül egy adatbázis. Az adott terület adatbázisa tartalmazza mind az osztályfőnöki, mind az adott szakterület szaktanári javaslatait. Egy adott diák több szakterület adatbázisában is szerepelhet. 63

Tanulói rangsorolás Abban az esetben, ha egy diák több területen is érintett, akkor saját érdeklődési körének megfelelően rangsorolja az érintett területeket. A tanulók önkéntességének érvényre juttatása érdekében (lehet, hogy egy tanuló több területre is jelentkezni kíván) a szaktanári vagy osztályfőnöki javaslattal rendelkező tanulókat arra kérjük, hogy állítsanak fel egy rangsort, mely területen kívánnák tehetségüket leginkább kibontakoztatni (pl.: 1. közlekedés, 2. közrendvédelem, 3. intézkedés-módszertan, stb.). Ezt az érintett tanulók osztályszinten az osztályfőnök bevonásával, segítségével töltik ki elektronikus úton (kb. 30 fő/ MF). A rangsorolás célja: - Egy diák ne kerüljön egyszerre több helyre. - Minden területen maradjon megfelelő tanulói létszám, mely a speciális, szaktanári szűrésnek teret biztosít. A „speciális szűrés” A beválogatási csoport feladata, hogy a rangsor alapján olyan egyéni listákat hozzon létre az MF-es tananyagelemekhez, ahol minden diák csak egy helyen szerepel, és minden szakterülethez biztosítson megfelelő létszámot a további szűréshez. Minden tananyagelemnél megjelenik azon tanulók listája, akik közül a szaktanár a tehetséggondozó program céljainak megfelelően, speciális szűréssel kialakítja a program résztvevőinek körét. A „lappangó tehetségek” azonosítása A „lappangó tehetségesek” feltérképezése érdekében széles körű és kiterjedt propaganda tevékenységet folytatunk az iskolán a fenti módszerekkel be nem válogatott megbújó, „rejtekező tehetségek” beazonosítása érdekében. Számukra kurzusonként további 2-5 üres helyet fenntartunk, melyek betöltéséhez az önként jelentkező tanulókat a speciális szaktanári válogatásra irányítjuk a többi tanulóval együtt.

64

A tehetségazonosítás, beválogatás PDCA ciklusa Logikai fázis

P

A tehetségazonosítás beválogatás folyamatának főbb területei A beválogatás szempontrendszerének meghatározása. Adatbázisok kialakítása.

Példák a tehetségazonosítás, beválogatás lehetséges folyamataira

Mérési eszközkészlet összeállítása. A mérés(ek) időpontjának meghatározása.

A mérés szabályozóinak kidolgozása. A mérés kérdéseinek összeállítása. A méréshez szükséges személyi, anyagi, technikai feltételek megteremtése. Az adatbázisok felhasználása, osztályfőnöki és szaktanári ajánlás, mérések folyamata, feladatok, tesztek végrehajtása alapján.

Végrehajtás.

D

Az adatbázisok feltöltése.

A beválogatás több szakaszban történő végrehajtása. A mérések eredménye alapján tanulók beválogatása. Szakmai iránymutatás, koordinációs tevékenységek folyamata.

C

Értékelések területe.

A

Kontrollmechanizmusok működtetése.

Kontrollmérések. Kommunikációs folyamatok.

A tehetségazonosítás és beválogatás folyamatábrája Kompetencia mérések végrehajtása, kiértékelése, adatbank elkészítése

Tanulói önkéntes jelentkezés, fakultatív foglalkozásokra, feladatokra

Tananyagelemek, objektív értékelések, adatbankjának felhasználása

Osztályfőnöki ajánlás

Tanulmányi eredmény

Szaktanári ajánlás Adatok kiértékelése, előszűrés, leválogatás Mérési eszközkészlet összeállítása

Mérés, beválogatás a csoportba

65

Milyen mérésekre került sor a tehetséggondozó projekt megvalósítása során? Az IQ (Intelligence Quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható. Pszichológus irányításával történik. Az EQ (Emotional Quotient) az érzelmi intelligencia IQ-hoz hasonló elven megalkotott mérési módja, illetve ennek eredménye. Mivel a mérése nem egységes, az egyes módszerek gyakran nem hasonlíthatóak össze, csupán az azonos módszerrel vizsgált eredményekből lehet következtetéseket levonni. Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény. Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére utal. Az iskolában a tehetséggondozó program során pszichológus irányításával és értékelésével a SEMIQ tesztet alkalmaztuk. Motiváció: ami cselekvésre késztet, ösztönöz, „mozgat”. Tulajdonképpen a nem tudatos szükségleti állapot tudatos megélése. A cselekvés, amelyre a motívum késztet (ösztönöz) bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet kielégítése. A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat. A motiváció forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek. Az iskolában a tehetséggondozó program során nyomtatott formátumú iskolai motivációs tesztet töltöttek ki a beválogatott tanulóink. A tesztet a fejlesztő team tagjai értékelték ki pszichológus irányítása mellett. Kreativitás A kreativitás alkotóképességet, újszerű dolgok létrehozásának képességét jelenti, amely lehetővé teszi előzetes ismereteink, tapasztalataink közötti kapcsolatok létrehozását. Szakpszichológusi értékelés A fentebbi négy mérés eredményét szakpszichológus értékelte ki. A kiértékelés eredményébe teljes körű betekintési jogot a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola vezetői és a vizsgálatban közreműködő pedagógusok kaptak. Személyi és adatvédelmi okokból a kiértékelésben nem szerepelnek nevek, csak kódszámokra történő utalások (pl.: 1. tanuló). Az anyagban elhelyezésre került a kódszámokhoz rendelt névsor, amely szükség esetén az erre jogosultaknak a vizsgált személyek azonosítására adott lehetőséget. Az iskolában a tanulókkal elvégzett vizsgálatok eredményét személyenként egyetlen értékbe, tehetségindexbe kódolta.

66

Renzulli-Hartman tehetségbecslő skála A beválogatott tanulók miután részt vettek a fakultációkon, a fakultációt vezető tanár kitöltötte személyenként a Renzulli-Hartman féle skálát, amely összesítve kiértékelésre került. Pszichológiai immunvizsgálat A tehetség azonosítására és a tehetséggondozásban részt vett tanuló fejlődésének kimutatására is alkalmas 80 kérdéses teszt, kontrollmérésként is alkalmazható. A teszt alapján az alábbi főbb jellemzők mutathatóak ki a vizsgált személynél: - Pozitív gondolkodás. - Kontrollérzés. - Koherencia érzés. - Öntisztelet. - Növekedésérzés. - Kihívás. - Rugalmasság. - Empátia. - Leleményesség. - Én-hatékonyság. - Társas mobilitás. - Szociális alkotóképesség. - Szinkronképesség. - Érzelmi kontroll. - Ingerlékenység, gátlás. A főbb jellemzőkben az alábbiak szerint jellemezhetőek a vizsgált személyek: - Teljes mértékben jellemző. - Majdnem jellemző. - Néha jellemző. - Alig, vagy sosem jellemző. A teszt befejeztével az eredmény diagramon jeleníthető meg. A szakmai területen történő mérések A beválogatást követően a szakmai ismeretekről, készségekről készített mérőeszközöket az MF-es tananyagelemek útmutatói, képzési tematikái tartalmazzák.

A szerző rendőr alezredes a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola kiemelt főtanára az iskolai minőségfejlesztési csoport tagja

67

Sarka Ferenc A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak a Renzulli-Hartman skála alapján végzett tehetségazonosítása Összefoglaló Elméleti megközelítés A modern tehetségkutatás egyik jelentős állomása 1997-re tehető, amikor a Connecticut Egyetemen Joseph Renzulli lerakja háromkörös tehetségkoncepcióját, a ma is világszerte alkalmazott elméletének alapját. Elmélete három, a kreatív/produktív emberekre jellemző tulajdonságra épül. Ez a három komponens a következő: - Átlagon felüli képességek. - Feladat iránti elkötelezettség. - Kreativitás. Az átlagon felüli képességek mind az általános, mind a speciális képességeket magukba foglalják. Úgy kell értelmezni, mint az adott témában elérhető legmagasabb teljesítményszintet. A feladat iránti elkötelezettség a motivációhoz (cselekvésre késztető belső állapot) hasonlítható. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy az illető lelkesedik a feladatért, az vonzza őt. A kreativitás „egy olyan átfogóbb fogalom, amit máshol zseninek, eminensnek neveznek” (Balogh 2006.) Renzulli szerint a három elem interakciója vezet a tehetséges viselkedéshez. Minden tulajdonság szükséges és egyenlő szerepet játszik

A Renzulli-Hartman skála leírása (Dr. Tóth László: A tanulói személyiség megismerése című írása alapján)

Ez a skála azzal a céllal készült, hogy elősegítse a tehetséges tanulók kiválasztását, illetve azonosítását bizonyos tulajdonságok és viselkedéses kategóriák alapján. Eredeti neve: Renzulli-Hartman skála a kiemelkedő tanulók viselkedésjellemzőinek becslésére. A skála a Renzulli által leírt háromkörös tehetségmodellre épül, a tehetség három összetevőjére: az átlagon felüli intellektuális képességekre, a feladat iránti elkötelezettségre és a kreativitásra. A három kör metszete adja a modellben a tehetséget (T). Renzulli és Hartman skála összeállításakor némileg változtattak az elnevezéseken és az eredeti három tényezőhöz egy negyedik területet is csatoltak. A skála leírásában 68

az átlagon felüli intellektuális képességeknek a tanulási jellemzők csoportja, a feladat iránti elkötelezettségnek a motivációs jellemzők csoportja felel meg. A skálában a kreativitást változatlanul hagyták. A negyedik elem nem szerepel az eredeti modellben. Ez a vezetői társas jellemzők csoportja. Ez utóbbi számunkra fontos elem, mivel végzett fiataljaink majdani járőrszolgálati feladataik ellátása során kétszemélyes kapcsolatban (járőrvezető járőrtárs) fogják ellátni feladataikat. A skála tehát nem az eredeti elméleti modell hű képe, hanem arra támaszkodó azonosítási eszköz. Területei egymástól függetlenül is használhatóak. „Például, ha egy tehetségfejlesztő program a kreatív és produktív gondolkodás terén tehetségeseket kívánja ellátni, a teljes skálából a kreatív jellemzők becslése javasolt, amit más, hasonló célokat szolgáló azonosítási eszközök alkalmazásával célszerű kiegészíteni.” (Balogh 2006.) Ezt a skálát minden egyes tanuló esetében külön - külön kell kitölteni. A kitöltés úgy történik, hogy X jelet kell tenni arra a helyre, amely a következő skálaértékeknek megfelel: 1. helyre - ha soha, vagy nagyon ritkán láttuk ezt a jellemzőt. 2. helyre - ha időnként megjelenik ez a jellemző. 3. helyre - ha meglehetősen gyakran megjelent a jellemző. 4. helyre - ha a jellemző szinte mindig jelen volt. A bejelölés elvégzése után annyiszor vesszük a súlyozott értéket, azaz 1-2-3-4-es számot az adott oszlopból, ahány X-et kapott ott a tanuló. Ezek összege kerül az „összesen” rovatba. Számíthatunk átlagot is, amennyiben további számításokat (átlagtól való eltérés, szórás, szórásnégyzet, stb.) is kívánunk végezni. Az átlagot úgy számoljuk ki, hogy az „összesen” rovatba került számértéket elosztjuk az adott területen szereplő (megszámozott) állítások számával. Így a fő területek szerint egyéni profilt is készíthetünk. A tapasztalatok szerint tehetségesnek minősíthetők azok a tanulók, akiknél a skála alapján az „összesen” rovatban magas pontérték található. (A RenzulliHartman skála mérőlapja a beszámolók után olvasható.) A Renzulli-Hartman skála szórására az alábbi értékhatárokat állapítottuk meg Minimum pont

Maximum pont

7

28

9

36

9

36

10

40

Átlagpont

Átlagzóna pontjai Tanulási jellemzők 17,5 14 alatt –5 – 20 Motivációs jellemzők 22,5 19 alatt –0 – 25 Kreativitás jellemzői 22,5 19 alatt –0 – 25 Vezetési társas jellemzők 25 21 alatt 22 -. 28 Átlag alatti ponthatár

Magas pontszám

Kiugró pontszám

–1 – 25

26 fölött

–6 – 32

33 fölött

–6 – 32

33 fölött

–9 – 35

36 fölött

Megállapításaink/becsléseink Az egyes területeken tehetségesnek véljük azokat a tanulókat, akik magas pontszámokat értek el. Az egyes területen tehetségesnek tartjuk azokat, akik kiugró pontszámot értek el. 69

Azokat a fiatalokat, akik legalább három területen magas, vagy kiugró pontszámokat, egy területen pedig átlag pontszámot értek el, jó képességű, tehetséges tanulóknak tartjuk. A Renzulli-Hartman skálával felvett adatok elemzése A következő oldalakon bemutatjuk az egyes csoportok tanulóinak adatai alapján a csoportvezetők részére készített beszámolókat. Az eredmények az alábbi jellemzőkre vonatkozóan valamennyi csoport esetében azonos módon értelmezendők. - A tanulási jellemzők a skála leírásában az átlagon felüli intellektuális képességeknek felelnek meg. Magukba foglalják mind az általános, mind a speciális képességeket. - A feladat iránti elkötelezettségnek a motivációs jellemzők csoportja felel meg. A feladat iránti elkötelezettség tehát a motivációhoz hasonlítható, de itt annál szűkebb formában jelenik meg. Pontosan azt jelenti, hogy az egyén lelkesedik a feladatért, az vonzza őt. - A skálában a kreativitást változatlanul hagyták a skála magyar szakemberei is. A kreativitás ebben a relációban alkotóképességet jelent az újításra, a felfedezésre. A kreativitást átfogó fogalomként kezelhetjük, amelyet „eminensként” is nevezhetünk. - „Kreativitásnak azt a képességet nevezzük, amely segítségével eredeti intenzív módon tudják a problémát megoldani” fogalmazott Mönks professzor iskolánkon 2009 decemberében megtartott ECHA műhely foglalkozáson. - A negyedik elem, mint ahogyan a 2. pontban írtam nem szerepel az eredeti modellben. Ez a vezetői társas jellemzők csoportja. Ez számunkra azért fontos elem, mivel végzett fiataljaink majdani járőrszolgálati feladataik ellátása során kétszemélyes kapcsolatban (járőrvezető – járőrtárs) fogják ellátni feladataikat. 1. csoport 1/1 Tanulási jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

7.

8.

18

20

9.

10.

11.

12.

20

20

13.

14.

15.

16.

21

21

21

21

14

Átlag alatt 20

Átlag

20

20 21

Magas Kiugró

6.

21

29

26

Ebben a relációban 6 fő tanuló ért el magas és 2 fő kiugró pontszámot. Két olyan tanuló található a csoportban, akik a négy mért/becsült terület közül 3 területen is magas, illetve kiugró teljesítményt mutatnak. Őket diagnosztizálhatjuk/becsülhetjük a skála magyar bemérői alapján tehetségesnek. („A tapasztalatok szerint tehetségesnek minősíthetők azok a tanulók, akik a skála alapján az összesen 70

rovatban magas pontértékeket értek el.”) 7 fő kapott átlag minősítést, tehát ott van a helyük a Tehetséggondozó programban. Egy tanuló esetében becsültek átlag alatti teljesítményt a kollégák. Nevezett tanuló más területen is átlag alatti pontértéket kapott, így valószínűsíthető, hogy a beválogatást végző kollégák (csak) lehetőséget kívántak biztosítani a tanuló számára – a program iránti érdeklődése miatt - a programban való részvételre. Amennyiben a bemeneti, és az első modul zárásánál elvégzett kompetencia mérés eredményeit is számba vesszük a kiválasztásnál, ezen fiatalokra egyértelműen jellemző a fejlett szókincs, a beszéd folyékonysága és érthetősége, továbbá, hogy a tényeket, adatokat megjegyzik, azokat igen gyorsan képesek felidézni. Jellemző rájuk az átlag feletti megfigyelő képesség. Magas, illetve kiugró becsült értékeket értek el az alábbi tanulók az általános intellektuális képességek terén: AS; BB; LZ; MM; NZ; SzG; TF; TI 1/2 Motivációs jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Átlag alatt

18

16

19

19

19

18

17

Átlag

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

23

23

23

19 22

20

25

21

21

Magas Kiugró

Itt magas és kiugró értékeket nem becsültek a kollégák, tehát a tanulók motiváltságával gond van. Jellemző rájuk a felelésre, a dolgozatokra, az „objektívre” való tanulás. A csoport 50 %-a átlag alatti becsült értéket kapott a vizsgált területen. Az átlag alatti pontok is alacsonyak. Egy tanuló 25 pontos elért értéke mindössze 1 ponttal maradt el a magas kategóriától, ugyanakkor ez a tanuló másik három területen magas, illetve kiugró pontértéket kapott. A rohanó idő, a nagy anyagmennyiség elsajátíttatása, a képzés szerkezetének folyamatos megváltoztatása nem ad lehetőséget egy adott témában való elmélyülésre. Azoknak a rutinszerű feladatoknak az ellátására kell a rövid idő alatt felkészíteni a fiatalokat, amelyekre feltehetően szükségük lehet majd a munkavégzésük alatt. Sajnos ezek begyakorlására, elmélyítésére nincs lehetőség. Külső motivációra lenne szükség, melynek biztosítása jelenleg meghaladja az iskola lehetőségeit. Országos szinten lehetne valamit tenni a tanulók motiváltságának növelése érdekében. Tanulóinkat a Tehetséggondozó programban is elsősorban a párban elvégzendő feladatok megoldására ösztönözzük, mivel majdani feladatvégzésüket is alá-, fölérendeltségi viszonyban kell teljesíteni. Tanulóink nagy részére jellemző, hogy „legyen meg az elégséges az a lényeg” elv, hisz úgysem az a döntő az elhelyezkedésnél, hogy ki milyen eredményt ért el, hanem az, hogy hová vezénylik a fiatalt. Ennek megváltoztatása hosszú időt és nagy erőfeszítést igényel oktatóinktól. Magas ponthoz közeli értéket értek el a feladatiránti elkötelezettség becslésekor a következő tanulók: MM; SzG; T; TI 71

1/3 Kreativitás jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

Átlag alatt Átlag

2.

3.

18

16

21

4.

5.

6.

7.

19

13

13

8.

9.

10.

11.

12.

13.

18

19

17

21

14.

15.

16. 19

21 29

Magas

26

26

26

Kiugró

Itt 4 fő tanuló kapott magas pontértéket. Rájuk jellemző az átlagtól eltérő, magasabb szintű tudás, az alkotási vágy. Kiugró eredményt nem becsültek a kollégák. Átlag alatti értéket a tanulók több mint 50 %-a kapott. Az eredmények nem meglepőek. Ez a szakma nem szereti az egyedi, a váratlan, a szokatlan válaszokat. Általában a megoldást az adott esetre a jogszabályok adta lehetőségeken belül kell keresni. Tehát a jogszabály megfelelő alkalmazása fontos a képzés során, amikor arra ösztönözzük tanulóinkat, hogy felesleges kockázatot ne vállaljanak fel. A tekintélyt tiszteletben kell tartani, az elöljáró utasításait végre kell hajtani. A kreativitás esetünkben azt kell, hogy jelentse, hogy az elméletben tanultakat hogyan tudja az egyén a gyakorlatban alkalmazni egy-egy szituáció megoldása során. Kreatívnak azt a fiatalt tekintjük, aki képes gondolatait mások számára érthető formában közvetíteni. Személyiségvonására jellemző a nyitottság. A tehetség, a képesség, a kreativitás közös jellemzője legyen a teljesítményképes tudás. Ez nem más, mint kompetencia, az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Az újításra, a felfedezésre való képesség jelenik meg az alábbi tanulóknál: KSz; LZ; MM; TF 1/4 Vezetési társas jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magas Kiugró

10.

11.

12.

13.

27

28

28

14.

15.

16.

37

37

37

21

Átlag alatt Átlag

9.

28

28

28

28 31

26

25 30 39

Kollégáim által tett megállapítások megerősítettek bennünket abban, hogy „jól végeztük munkánkat”. Csak egyetlen tanuló kapott átlag alatti pontértéket. Két magas és négy kiugró pontértéket elért tanuló van a csoportban. Átlag pontszámot elért fiatalok száma 9 fő. Kijelenthetjük, hogy lehet számítani fiataljainkra. Arra neveljük őket, hogy amit megcsinálnak, azt jól csinálják meg. Fontosnak tarjuk a társakkal való együttműködést. 72

Megköveteljük, hogy érhetően, hangosan fejezzék ki magukat. További cél annak kialakítása, hogy képesek legyenek könnyen alkalmazkodni a megváltozott új helyzetekhez. Szeressenek másokkal együtt dolgozni. Ismerjék és alkalmazzák munkájukban az alá-, fölérendeltségi viszonyokat. Legyenek irányítóak az intézkedések során, tartsák azt végig kontroll alatt. A vezetői társas jellemzők csoportjában magas, illetve kiugró pontértéket elért tanulók: BM; KSZ; MM; SzG; TF; TI Összegzés/becslés az 1. tehetséggondozó csoportról a skála értelmében Tehetségesnek véljük/becsüljük azokat a tanulókat, akik magas pontszámokat értek el: Név

Intellektuális képességek

BB LZ NZ Sz G TF TI

X X X X X X

Motiváció

Kreativitás

Vezetői társas jellemzők

X

X

Az egyes területen tehetségesnek tartjuk/becsüljük azokat, akik kiugró pontszámot értek el. Név AS MM Sz G TF TI

Intellektuális képességek X X

Motiváció

Kreativitás X

Vezetői társas jellemzők X X X X

Azokat a fiatalokat, akik legalább három területen magas vagy kiugró pontszámokat értek el, és egyben az átlag intervallumba tartoznak, jó képességű, tehetséges tanulóknak tartjuk/becsüljük. MM; TF Az 1. tehetséggondozó csoport alábbi tanulóinál a programba való beválogatás sikeresnek mondható, hiszen eredményeik alapján a tehetségesek valamelyik kategóriájába tartoznak: AS, B B, LZ, MM, NZ, SzG, TF, TI

73

2. csoport 2/1 Tanulási jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

Átlag alatt 20

Átlag

18

5.

6.

10

10

8.

19

9.

10.

11.

12.

11

14

15 23

Magas Kiugró

7.

26

22 28

Ebben a relációban 2 fő tanuló ért el magas, és 2 fő kiugró pontszámot. Két olyan tanuló található, akik a négy mért terület közül 3 területen is magas, illetve kiugró teljesítményt mutatnak. Őket egyértelműen becsülhetjük a skála magyar bemérői alapján tehetségesnek. Átlagos pontot 4 fő kapott, akiknek ott van a helyük a Tehetséggondozó programban. 4 fő tanuló esetében becsültek átlag alatti teljesítményt a kollégák. Nevezett tanulók más területen is kaptak átlag alatti pontértéket, így valószínűsíthető, hogy a beválogatást végző kollégák (csak) lehetőséget kívántak adni a tanulók számára – a program iránti érdeklődésük miatt - a programban való részvételre. A magas és kiugró minősítést kapott fiatalokra egyértelműen jellemző a fejlett szókincs, a beszéd folyékonysága és érthetősége. A tanulókra jellemző továbbá, hogy a tényeket, adatokat megjegyzik, azokat igen gyorsan képesek felidézni és átlag feletti megfigyelő képesség. 2/2 Motivációs jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

3.

19

Átlag alatt

4.

5.

6.

19

13

16

7.

22

Átlag Magas

2.

26

8.

9.

10.

11.

12.

13

16

14

14

22 27

Kiugró

Itt 2 fő tanuló esetében magas értékeket jelöltek a kollégák. Kiugró értékeket nem becsültek. A tanulók motiváltságával gond van, de ez a probléma szinte az egész képzésben résztvevő fiatalra jellemző. A felelésre, a dolgozatokra, az „objektívre”tanulnak ők is. A csoport 66 %-a átlag alatti minősítést kapott a vizsgált területen. Az átlag alatti pontok nagy része is igen alacsony. A rohanó idő, a nagy anyagmennyiség elsajátíttatása, a képzés szerkezetének folyamatos megváltoztatása nem ad lehetőséget egy adott témában való 74

elmélyülésre. Azokra a rutinszerű feladatok ellátására kell rövid idő alatt felkészíteni a fiatalokat, amelyekre feltehetően szükségük lehet majd a munkavégzésük alatt. Sajnos ezek begyakorlására, elmélyítésére kevés lehetőség adódik. Külső motivációra lenne szükség, amelyet érdemes lenne országosan a képzés egészére kiterjedően keresni. Tanulóinkat a Tehetséggondozó program keretében is elsősorban a párban elvégzendő feladatok megoldására ösztönözzük, mivel majdani feladatvégzésüket is „párban” kell teljesíteni. 2/3 Kreativitás jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

3.

4.

18

Átlag alatt Átlag

2.

20

22

5.

6.

13

14

22

7.

8.

9.

14

10

24

10.

11.

12.

12

16

23

Magas Kiugró

Itt egyetlen tanuló sem kapott magas, illetve kiugró pontértéket. Átlag alatti értéket a tanulók 58 %-a kapott. MAGAS. Az eredmények nem meglepőek. Ez a szakma nem szereti az egyedi, a váratlan, a szokatlan válaszokat. Általában a megoldást az adott esetre a jogszabályok adta lehetőségeken belül kell megkeresni. Tehát a jogszabály megfelelő alkalmazása fontos a képzés során. Arra ösztönözzük tanulóinkat, hogy felesleges kockázatot ne vállaljanak. A tekintélyt tiszteletben kell tartani, az elöljáró utasításait végre kell hajtani. A kreativitás esetünkben azt kell, hogy jelentse, hogy az elméletben megtanultakat hogyan tudja az egyén a gyakorlatban alkalmazni egy-egy szituáció megoldása során. Kreatívnak azt a fiatalt tekintjük, aki képes gondolatait mások számára is érthető formában közvetíteni. 2/4 Vezetési társas jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

23

24

7.

8.

9.

28

24

10.

11.

12.

Átlag alatt 23

Átlag Magas

32

30

29

39

24 34

31

Kiugró

Egyetlen tanuló nem kapott átlag alatti pontértéket. Öt magas és egy kiugró pontértéket elért tanuló van a csoportban. (A 39-es kiugró magas pontérték egy ponttal kevesebb, mint a maximális.) Átlag pontszámot elért fiatalok száma 6 fő, (50 %). Kijelenthetjük tehát, hogy „lehet számítani fiataljainkra”, e területen ott van 75

a helyük a Tehetséggondozó programban. Arra neveljük őket, hogy amit megcsinálnak, azt jól csinálják meg. Fontosnak tarjuk a társakkal való együttműködést. Megköveteljük, hogy érhetően, hangosan fejezzék ki magukat. Cél annak kialakítása is, hogy képesek legyenek könnyen alkalmazkodni a megváltozott új helyzetekhez. Szeressenek másokkal együtt dolgozni. Összegzés a 2. tehetséggondozó csoportról a skála értelmében Tehetségesnek véljük/becsüljük azokat a tanulókat, akik magas pontszámokat értek el: Intellektuális képességek

Név CT DD GL MLG VD Z Zs

Motiváció X

X X

Kreativitás

Vezetői társas jellemzők X X X

X X X

Az egyes területen tehetségesnek tartjuk/becsüljük azokat, akik kiugró pontszámot értek el. Intellektuális képességek X

Név CT MLG PGÁ

Motiváció

Kreativitás

Vezetői társas jellemzők X

X

Azokat a fiatalokat, akik legalább három területen magas, vagy kiugró pontszámokat értek el és egyben az átlag intervallumba tartoznak jó képességű, tehetséges tanulóknak tartjuk/becsüljük: CT, MLG. Az 2. tehetséggondozó csoport alábbi tanulóinál a programba való beválogatás sikeresnek mondható, a tehetségesek valamelyik kategóriájába tartoznak: CT, DD, GL, MLG, PGA, VD, ZZs 3. csoport 3/1 Tanulási jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

23

23

22

24

23

22

22

22

22

22

22

23

23

25

24

Átlag alatt Átlag Magas Kiugró

76

A 3. tehetséggondozó csoport valamennyi tanulója magas pontszámot kapott. A csoport e tekintetben homogénnek mondható. Őket egyértelműen becsülhetjük a skála magyar bemérői alapján az általános intellektuális téren tehetségesnek. A tanulók (a csoport valamennyi tagja) tehát rendelkeznek azokkal az általános intellektuális képességekkel, amelyek szükségesek egy tehetséggondozó csoportban való részvételhez. A fiatalokra egyértelműen jellemző a fejlett szókincs, a beszéd folyékonysága és érthetősége. Jellemző továbbá rájuk - ezt a két kompetencia mérés eredménye is megerősítette -, hogy a tényeket, adatokat megjegyzik, azokat igen gyorsan képesek felidézni. Jellemző rájuk továbbá az átlag feletti megfigyelő képesség. A tanulók programba való beválogatása e tényező szerint sikeresnek mondható. 3/2 Motivációs jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

24

24

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

28

26

Átlag alatt Átlag

23

24 27

Magas

26

25 26

27

26

25 27

26

Kiugró

Itt a tanulók 60 %-nál magas értékeket becsültek a kollégák. Átlag alatti minősítést egyetlen tanuló sem kapott. A tanulók motiváltak, érdekli őket a téma. Jó volt a beválogatás és előlegezhetjük, hogy igen eredményes is lesz az a munka, amelyet végeznek e program keretében. 3/3 Kreativitás jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

22

25

25

25

25

25

24

8.

9.

10.

11.

12.

25

24

24

13.

14.

15.

Átlag alatt Átlag Magas

26

27

24 26

27

Kiugró

Itt négy tanuló kapott magas pontértéket. Rájuk jellemző az átlagtól eltérő magasabb szintű tudás, az alkotási vágy. Kiugró eredményt nem becsültek a kollégák. Átlag alatti értéket egyetlen tanuló sem ért el. Általában jellemző a csoportra, hogy a megoldást egy adott szituációra/esetre a jogszabályok adta lehetőségek számbavételével igyekeznek megoldani. Felvázolják a problémát, megkeresik a megfelelő jogszabályt annak megoldásához. A kreativitás esetünkben azt jelenti, hogy az elméletben megtanultakat az egyén a 77

gyakorlatban is tudja alkalmazni. Ez a képzésünk lényege. Kreatívnak azt a fiatalt tekintjük, aki képes gondolatait mások számára érthető formában közvetíteni. Személyiségvonására jellemző a nyitottság. A tehetség a képesség, a kreativitás közös jellemzője e csoportnál. 3/4 Vezetési társas jellemzői pont Tanulók sorszáma Pontérték

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

31

33

29

32

31

29

31

29

30

30

30

31

32

33

32

Átlag alatt Átlag Magas Kiugró

Valamennyi tanuló magas pontértéket kapott. Kijelenthetjük, mindenben lehet számítani e csoport fiataljaira. Nevelő-oktató- és képző munka során arra neveljük őket, hogy amit meg kell tenniük, azt csinálják jól meg. A magas pontérték a csoport tagjainál biztosíték arra, hogy a társakkal való együttműködés majdani munkájuk során is eredményes lesz. Továbbra is kiemelt cél legyen annak kialakítása, megerősítése és elmélyítése, hogy képesek legyenek könnyen alkalmazkodni a megváltozott új helyzetekhez. Szeressenek másokkal együtt dolgozni. Ismerjék és alkalmazzák munkájukban az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Összegzés a 3. tehetséggondozó csoportról a skála értelmében Tehetségesnek véljük/becsüljük azokat a tanulókat, akik magas pontszámokat értek el: Név HO N Gy K PZ M Gy DT HG PL Sz Gy KJ L Cs Zs A Sz K Sz S BA EI

Intellektuális képességek X X X X X X X X X X X X X X X

motiváció

kreativitás

X X

X X X

X X

X X X X

78

X X

Vezetői társas jellemzők X X X X X X X X X X X X X X X

Kiugró pontszámot, a „tehetségesnek tartjuk” kategóriát egyetlen tanuló sem érte el egyetlen területen sem. Azokat a fiatalokat, akik legalább három területen magas, vagy kiugró pontszámokat értek el és egyben az átlag intervallumba tartoznak, jó képességű, tehetséges tanulóknak tartjuk/becsüljük: N Gy K, MGy, PL, SzGy, KJ, ZsA, SzK, SzS, BA, EI. Az 3. tehetséggondozó csoport valamennyi tanulójánál a programba való beválogatás sikeresnek mondható, valamennyien a tehetségesek valamelyik kategóriájába tartoznak. A szerző: tanár, okleveles pedagógia szakos előadó a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyugdíjas kiemelt főelőadója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára

79

A Renzulli-Hartman skála mérőlapja Renzulli által leírt háromkörös tehetségfelfogásra épül. - Az átlagon felüli intellektuális képességeknek tanulási jellemzők csoportja. - A feladat iránti elkötelezettségnek motivációs jellemzők csoportja. - A kreativitás-jellemzők csoportja. - A modellben nem szereplő vezetői - társas jellemzők csoportja. A skálát minden egyes tanuló esetében külön-külön kell kitölteni. A kitöltés úgy történik, hogy X jelet kell tenni arra a helyre, amely a következő skálaértékeknek megfelel: 1. 2. 3. 4.

helyre - ha soha vagy nagyon ritkán láttuk ezt a jellemzőt. helyre - ha időnként megjelent ez a jellemző. helyre - ha meglehetősen gyakran megjelent ez a jellemző. helyre - ha a jellemző mindig jelen volt.

Tanulási jellemzők (T) 1. Életkorához és osztályához viszonyítva szókincse fejlett. Beszédét kifejezésgazdagság, kidolgozottság és folyékonyság jellemzi. 2. Különféle témákról sok ismerete van. 3. Könnyen megjegyzi és felidézi a tényeket, adatokat. 4. Gyorsan átlátja az ok-okozati összefüggéseket, igyekszik megérteni a dolgok hogyanját, miértjét. Sok kérdése van. 5. Gyorsan megérti az alapelveket, könnyen jut el az általánosításokhoz. 6. Éles eszű, jó megfigyelő. Többet „lát meg” valamiben, mint a többiek. 7. Sokat olvas. Nem kerüli el a nehéz olvasmányokat. Összesen:

1

2

3

4

Motivációs jellemzők (M) 1. Teljesen elmerül bizonyos témákban, problémákban. Kitartóan keresi a feladatok megoldását, nehéz átvinni egyik feladatról a másikra. 2. Könnyem megunja a rutinszerű faladatokat. 3. Kevés külső motivációra van szüksége olyan munkánál, ami kezdettől lelkesíti. 4. Önkritikus. A tökéletességre törekszik. 5. Jobban szeret önállóan dolgozni, a tanár részéről kevés irányítást igényel. 6. Sok „felnőttes” kérdés érdekli (politika, vallás) jobban, mint társait. 7. Gyakran túlzottan kiemeli saját álláspontját (néha egyenesen agresszív, nézeteiben makacs). 8. Szeret szervezni. 9. Sokat foglalkoztatja a jó és rossz kérdése, gyakran értékeli az embereket, eseményeket. Összesen:

1

2

3

4

80

A kreativitás jellemzői (K) 1. Sok ötlete vagy megoldása van különböző problémákra. Gyakran egyedi, szokatlan, meglepő válaszokat ad. 2. Nincsenek gátlásai véleményének kifejtésével kapcsolatban. Időnként radikális ellentmondó. 3. Szereti a kockázatot. Kalandvágyó és töprengő. 4. Hajlama van intellektuális játékosságra. Gyakran fantáziál különböző intézmények, tárgyak, szerkezetek átalakításáról. (Mi lenne ha..?) Ötleteit is átdolgozza, módosítja. 5. Jó humorérzéke van. 6. Nagyfokú érzelmi érzékenységet mutat. 7. Fejlett a szépérzéke. Figyelmet fordít a dolgok esztétikai jellemzőire. 8. Nonkonformista. Elfogadja a rendetlenséget. Nem érdeklődik a részletek iránt. 9. Konstruktívan bírál. Nem fogadja el a tekintélytől eredő kijelentéseket kritikus elemzés nélkül. Összesen:

1

2

3

4

Vezetési – társas jellemzők (V) 1. Jól viseli a felelősséget. Lehet rá számítani, hogy amit megígért, jól megcsinálja. 2. Mind a kortársaival, mind a felnőttekkel kapcsolatban nagy az önbizalma. 3. Osztálytársai szeretik. 4. Jól együttműködik társaival és a tanárokkal. Nem szereti a civódást, könnyű kijönni vele. 5. Jó verbális képességei vannak, jól megértik. 6. Könnyen alkalmazkodik új helyzetekhez. Gondolkodása, cselekvése hajlékony. 7. Szeret másokkal együtt lenni. Szociábilis és nem szereti az egyedüllétet. 8. Általában irányító szerepet játszik. 9. Részt vesz a legtöbb iskolai társas tevékenységben. 10. Jó sportoló, minden sportot kedvel. Összesen:

1

2

3

4

81

Dr. Lubinszki Mária Tehetségszűrés a Renzulli modell alapján (Egyéni fejlesztési irányok meghatározása) Tehetségazonosítás A tehetségazonosítás tehetségterülete: tanulás. A tehetségazonosítás célja: A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tehetség szűrése, melynek célja a speciális tehetséggondozó programokba történő beválogatás. A tehetségazonosítás célcsoportja: A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulói. Módszerek a választott tehetségkoncepcióhoz A Renzulli-modell, amely szerint: Tehetség = kimagasló képesség*kreativitás*motiváció (feladat iránti elkötelezettség). A tehetségkoncepciónak történő megfelelő vizsgálata során összesítő modellt alkalmaztunk, továbbá a SEMIQ vizsgálatot. A tanulókkal elvégeztük – pszichológiai tesztek alkalmazásán keresztül – a képesség-, a kreativitás- és a motivációs vizsgálatot. E vizsgálatok végeredményét egyetlen értékbe, tehetségindexbe kódoltuk. A szűrés kritérium rendszere A beválogatás tehetségkoncepcióval (Renzulli-modell) kapcsolatos kritériumai Konceptuális megfogalmazás

Operacionális megfogalmazás Vizsgálati módszer/eszköz

Vizsgálati változó

Tehetségküszöb

Átlag feletti képesség (intelligencia)

OTIS-II Verbális teljesítményteszt az intelligencia vizsgálatra RAVEN Standard Progressive Matrices RAVEN APM Advanced Progressive Matrices

IQ

Abszolút tehetségküszöb: IQ

Kreativitás

„Szokatlan használat” és a „körök”tesztje” kreativitástesztek fluencia- változójában nyújtott csoportátlag feletti teljesítmény

Fluencia

Relatív tehetségküszöb: +05 szórás – alsó tartomány határa: 1. szűrés: 22 pont 2. szűrés: 24 pont

Motiváció

Kozéki – féle iskolai motivációs kérdőív „kognitív motívumok” dimenziójában magas pontszám (skálatartomány: 18-90 pont) M4,M5, M6

Kognitív motívumok

Abszolút tehetségküszöb: 67 pont

Érzelmi intelligencia

SEMIQ-teszt

EQ

-

Tehetség

A képesség, kreativitás és motiváció vizsgálatának végeredménye

Tehetségindex*

Abszolút tehetségküszöb: 111-es tehetségindex érték

82

*Tehetségindex képzés az alábbi szabályok szerint történik: Tehetségindex =

( 100*„képesség”) + (10*”kreativitás”) +„motiváció”

Ahol: -

A „képesség” értéke 1 = tehetségküszöbnek megfelelt. 0 = tehetségküszöbnek nem felelt meg.

-

A „kreativitás” értéke 1= tehetségküszöbnek megfelelt. 0= tehetségküszöbnek nem felelt meg.

-

A „motiváció” értéke 1= tehetségküszöbnek megfelelt. 0= tehetségküszöbnek nem felelet meg.

A tehetségkoncepciónak tehát a 111 tehetségindexű hallgatók felelnek meg. A 001 és 110 közötti tehetségindexű hallgatók csak részben felelnek meg a tehetségkoncepciónak. A 000 tehetségindexű hallgatók egyáltalán nem felelnek meg az alkalmazott tehetségkoncepciónak. Egy tanulóról készített vizsgálati anyag összefoglalója 1. Tanuló (L. V.) Az intelligenciavizsgálat eredménye: OTIS-II nyerspont: 66 A kreativitásvizsgálat eredménye: 0 Fluencia: 17 Originalitás: Fejlesztési javaslat: A részképességeken túl: divergens gondolkodás, fluencia folyékonyság), flexibilitás (hajlékonyság), originalitás személyiségfaktorokban: - Rugalmasság, kihíváskeresés. - Nyitottság az új tapasztalatokra. - Változásra törekvés, merészség.

83

(válaszszám, az alábbi

A motivációs vizsgálat eredménye: 0 Independencia (M4): a saját út követésének szükséglete: 19 Kompetencia (M5): a tudásszerzés szükséglete: 21 Érdeklődés (M6): a kellemes közös aktivitás szükséglete: 20 Összpontszám: 6 A SEMIQ teszt eredménye Egészséges, jól terhelhető személyiség az érzelmi percepcióban és integrációban, jól önszabályozó képességgel. Kiemelkedik a konstruktív megküzdésben, kiváló alany rendőrnek. Az alacsony önbüntetésre való hajlam erős belső kontrollra utal. Konstruktív megküzdés (magas) A magas pontértékű személyek stresszhelyzetekben problémacentrikus, konstruktív magatartást mutatnak, az akadályokat kihívásként értelmezik, és kitartóan küzdenek terveik realizálásáért. Alacsony pontérték esetén a személyek stresszhelyzetekben debilizáló szorongást mutatnak, képtelenek arra, hogy céljaik elérésére koncentráljanak, az akadályok felmerüléséért másokat okolnak, vagy önmagukban keresik a hibát ahelyett, hogy megoldásokon törnék a fejüket.

A szerző: pszichológus, tanszékvezető egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet pszichológia tanszék

84

Baginé Urszin Mária A rendészeti képzésben használható tehetséggondozó egyéni fejlesztési terv készítésének sablonja

………………..(cím) Tehetséggondozó

Egyéni fejlesztési terv

Tanuló neve, osztálya: ………………………………………………

Készítette:…………………………………………

A fejlesztési terv típusa: A fejlesztési megvalósításának ideje: Kapcsolódó tananyagelem: A tanuló kiválasztásának oka - a tanuló erős (és gyenge) oldalai: Célkitűzés: mit szeretnék elérni az adott tanulóval a program végére: Sikerkritériumok meghatározása: A program eredményességét mérő eszköz meghatározása:

85

……………………………………… (név, oszt.) tanuló egyéni fejlesztési programját képező tanulási útmutató Fejlesztendő kompetenciák Szakmai Személyes, társas, módszer

Feladat részletes leírása, alkalmazott módszerek, utasítások

Feladat megnevezése

Eszközigény, megjegyzések

-

Információs lap A fejlesztés részét képező ismeretanyag, a program során felhasznált feladatok A program eredményességét mérő eszközök (tesztek, feladatleírások, interjú kérdések, stb)

Összefoglaló értékelés a fejlesztési program eredményéről

A szerző: angol szakos középiskolai tanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanára

86

Baginé Urszin Mária – Sarka Ferenc – Dr. Vári Vince A rendészeti képzésben alkalmazható moduláris projektalapú tehetséggondozó műhely foglalkozási tervének sablonja A fejlesztő intézmény megnevezése: Székhely: A minta kidolgozása a TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111Projekt keretében készült. A projekt készítője és megvalósítója: 1. A tehetséggondozó program/műhely címe: 2. Alkalmazott tehetségmodell, tehetségfogalom meghatározása: 3. A tehetséggondozó műhelybe jelentkezett fiatalok azonosításának elvei és módszerei: A tanulók kiválasztásának folyamata 4. Kit tartanak tehetségesnek a téma szempontjából? Az ismeretszerzés jellemzői. Milyen szempontok alapján kerültek a tehetséggondozó műhelybe a fiatalok? A tehetséggondozó műhelybe került fiatalok összefoglaló jellemzése: 5. Milyen tananyagelemhez, tananyagegységhez kapcsolható a tehetséggondozó műhely programja? Kapcsolódó tananyagelem, tananyagegység megnevezése, száma: 6. A tehetséggondozó műhely célkitűzése: Meg kell fogalmazni azokat a szempontokat, várható eredményeket, amelyek teljesülése esetén mondható, hogy a kitűzött célt elértük: Követelmények: 7. Tervezett fejlesztendő és elsajátítandó kompetenciák: 8. A tehetséggondozó műhely tartalmának tömör megfogalmazása: 9 . Tervezett tanulói tevékenységformák: 10. A tehetséggondozó műhely foglalkozásainak tervezett helyszíne, annak rövid jellemzése: 11. A tehetséggondozó műhely időterve, óraszáma (kontakt és egyéb órák): 12. Elvárható eredmény, tervezett hatásmérés:

87

Fejlesztési terv sablonváltozata: A A foglalkozá- foglalkozás sok témája tartalma

Tanulói tevékenységformák

Fejlesztendő kompetenciák módszer

személyes

társas

Elvárt

Teljesítés

Eszközök,

Időtartam

eredmény

kritériuma

anyagok

(Óraszám)

Információs lap

Az anyag feldolgozásához szükséges szakmai anyagok, szakirodalmak felsorolása

Önellenőrzési feladat (az alábbi kérdésekre összefoglalóan, esszészerűen adjon választ)

Megoldás

88

Teljesítménymérés Tanulói teljesítményértékelő lap

Projektzáró önellenőrzés

igen

nem

1. 2. 3. 4.

Tanári teljesítményértékelő lap Tanuló neve:

Dátum:

Fejlesztett kompetenciák:

89

Feladat (A célkitűzésben meghatározottak szerint)

A teljesítés követelményei

Igen

Nem

Dátum ____________________________ Az oktató aláírása_________________________ A foglakozási terv összeállítói: Baginé Urszin Mária angol szakos középiskolai tanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanára Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyugdíjas kiemelt főelőadója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára Dr. Vári Vince rendőr őrnagy a szakmai team vezetője

90

Stirminszki József A „Legjobb járőrpáros” országos szakmai tanulmányi verseny A „Legjobb járőrpáros” országos szakmai tanulmányi verseny a rendészeti szakközépiskolák tanulói körében végzett tehetséggondozási munka egyik fontos állomása. A különböző helyszíneken végzett tehetség kiválasztási és gondozási feladatok eredményeként a tanintézetenként megszervezett „legjobb járőrpáros” tanulmányi verseny kettő legjobb eredményt elérő párosa országos szinten összemérhette szakmai tudását és képességeit egy tanintézetek közötti versenyben és dicsőséget szerezhetett saját magának, társának és a képző intézményének. A járőrversenyben résztvevő tanulók kiválasztása a szakmai kompetenciák alapján történt, vagyis azok az elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek alapján, amelyek a későbbi rendőr szakmai munkájuk alapját képezik. A verseny célja a rendészeti szakközépiskolákban tanulók szakmai felkészültségének megmérettetése, az iskolákon a rendőri szakma iránt kiemelten elhivatottságot érző és tehetséges tanulók feltárása, kiemelése, az iskolákon oktatók szakmai kapcsolatának elmélyítése volt. Az átlag feletti képességekkel rendelkező és a rendőri szakma iránt kiemelt elhivatottságot érző tanulók összemérhették tudásukat, megmutathatták felkészültségüket nem csak tanulótársaik előtt, hanem a szakmát hosszú ideje gyakorló rendőrök, szakmai vezetők előtt is. A szakmai célok mellett fontos volt a hagyományteremtés, mely később az OSZTV ebben a szakmacsoportban való bevezetésének alapja is lehet. A verseny résztvevői a rendészeti szakközépiskolák I. évfolyamos tanulói voltak. Iskolánként kettő 2 fős csapat, az egyik csapatban kötelező volt 1 fő női tanuló nevezése. A verseny jellege csapatverseny volt. A 2 fős járőr páros tevékenysége együtt került értékelésre. A versenyszámok a következőek voltak: - Szakmai általános teszt. - Intézkedés-taktikai, szituációs feladat (meghatározott rendőri intézkedés végrehajtása járőrpárban). - Lövészeti feladat végrehajtása, rendszeresített maroklőfegyverrel. - Önvédelmi gyakorlat bemutatása. - Vezetéstechnikai feladat. - Rendészeti akadálypálya teljesítése. A helyezések eldöntése: Versenyszámonként az I-VIII. helyezett, helyezéstől függően 1-8 pontot kapott. Az I. helyezett a versenyszámok során az összesítést követően a legkevesebb pontot elért páros. Egyező pontszám esetén, az intézkedés-taktikai, szituációs feladatban elért helyezés döntötte el a végső sorrendet.

91

A szakmai verseny versenybírói A területi rendvédelmi szervektől felkért szakemberek és a tanintézet tanárai közül kijelölt személyek voltak. Díjazás - A versenyen az I-III. helyezést elért csapatok serleg, oklevél és tárgyjutalomban részesültek, - Az I. helyezést elért járőrpáros tagjainak neve felkerült a BELÜGYMINISZTÉRIUM RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁI „LEGJOBB JÁRŐRPÁROS” ORSZÁGOS TANULMÁNYI VERSENY vándorserlegre. - A IV-VIII. helyezést elért csapatok oklevél és tárgyjutalomban részesültek. A verseny programja az alábbiak szerint alakult 1. nap: - Csapatok beérkezése, szállás elfoglalása. - Regisztráció, nevezések leadása. - Technikai értekezlet a csapatvezetőknek. - Ebéd a versenyzőknek. - Megnyitó. - Szakmai általános teszt megírása (párhuzamosan). o Intézkedés-taktikai, szituációs feladat. o Lövészeti feladat végrehajtása, rendszeresített. o Maroklőfegyverrel. - Vacsora, közös program. 2. nap: - Reggeli. - Gyakorlatok (párhuzamosan). o Vezetéstechnikai feladat. o Önvédelmi gyakorlat bemutatása. o Rendészeti akadálypálya teljesítése. - Ebéd. - Eredményhirdetés, a verseny lezárása. A versenyszámok kialakítása során fontos szempont volt a rendőr szakmához szükséges szakmai kompetenciák mérési lehetőségének megteremtése. Az elméleti feladatsorhoz illesztve olyan gyakorlati feladatok összeállítására került sor, amelyek segítik a fenti célok megvalósulását, és egyben lehetőséget biztosítanak a rendőr szakmához különösen jó érzékkel rendelkező, tehetséges fiatalok felkutatásában. A szakmai tanulmányi versenyen kiemelt célként határoztuk meg a tanulók alkalmazott tudásának mérését. A lexikális tudástól az alkalmazni képes tudás irányába elmozdulásra való törekvés, hangsúlyozottan jelent meg a feladatokban.

92

Az alábbiakban ismerkedjünk meg a versenyszámokkal részletesebben. Írásbeli szakmai általános teszt Az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai stábja által összeállított feladatlapot kellett a járőr párok tagjainak megoldani. A feladatlapban lévő kérdések tartalmazták azokat a szükséges elméleti ismereteket, amelyek a rendőrök által végrehajtandó jogszerű és szakszerű intézkedésekhez szükségesek. Intézkedés-taktikai, szituációs feladat (meghatározott rendőri intézkedés végrehajtása járőrpárban) A járőrpáros egy szituációs feladatot hajtott végre. A feladatról rövid leírást, feladatszabást közvetlenül a szituáció végrehajtása előtt kaptak, és az értelmezést követően rövid felkészülés után hajtották végre az intézkedést. Értékelés A szituáció végrehajtása közben az egyes részmozzanatok értékelése az előre elkészített ponttáblázat alapján háromtagú bizottság által történt. A részmozzanatok pontszámai a végrehajtást követően összeadódtak. Lövészeti feladat végrehajtása rendszeresített maroklőfegyverrel A járőrpáros tagjai külön-külön hajtották végre a versenykiírásban előre ismertetett lövészeti feladatot a rendőrségnél rendszeresített szolgálati maroklőfegyverrel, fegyvertokból. Értékelés Az értékelés a teljesített köregységek és a végrehajtáshoz szükséges idő alapján történt. A páros tagjainak a feladat teljesítése során elért köregységei és időeredményei külön-külön összeadódtak. A legtöbb köregységet elérő páros érte el a legjobb helyezést. Azonos köregység esetén a kevesebb végrehajtási idő döntötte el a helyezést. Vezetéstechnikai feladat A gyakorlat során a járőrpáros „B” kategóriás vezetői engedéllyel rendelkező tagja által az iskola területén bójákkal kijelölt és berendezett pályán, minél rövidebb idő alatt és minél kevesebb hibával történő végighaladás volt a feladat személygépkocsival. Értékelés A sorrendet az időeredmény határozta meg. A feladat során minden akadályt teljesíteni kellett, ellenkező esetben akadályonként plusz 30 másodperc bűntető időt számoltak fel a versenybírók. A terelőkúpok, akadályok érintése, kihagyása, feldöntése – kivéve, ha azt a feladat végrehajtása előírja - plusz 5 másodperc büntetőidő felszámolását vonta maga után. Önvédelmi gyakorlat bemutatása A páros tagjai formaruhában, járőrfelszerelésben hajtották végre a feladatokat. Mindkét résztvevő egy pusztakezes és egy eszközös támadás hárítását mutatta be. 93

A feladatról rövid leírást közvetlenül a végrehajtása előtt kaptak a versenyzők, és az értelmezést, rövid felkészülést (max: 10 mp) követően hajtották azt végre. Minden önvédelmi feladat bilincselési testhelyzet kialakításával kellett, hogy záródjon. Támadás variációk: - Keresztirányú csuklófogás hárítása pusztakézzel. - Ruhafogás bontása - azonos oldalú pusztakézzel. - Keresztirányú pusztakézzel. - Kétkezes fojtás szemből bontása pusztakézzel. - Kétkezes fojtás hátulról bontása pusztakézzel. - Átkarolás karok felett hátulról. - Hátsó egykaros/oldalsó fojtás bontása. - Hátsó kezes egyenes ütés hárítása pusztakézzel. - Hátsó lábas egyenes rúgás hárítása pusztakézzel. - Felső szúrás hárítása pusztakézzel. - Egyenes szúrás hárítása pusztakézzel. - Felső szúrás hárítása rendőrbottal. - Egyenes szúrás hárítása rendőrbottal. - Felső botütés hárítása pusztakézzel, rendőrbottal. - Oldalsó botütés hárítása pusztakézzel, rendőrbottal. Értékelés A bemutatás során a dinamizmus, a koordináció és az életszerűség került értékelésre. A járőrpáros tagjai a végrehajtásra bemutatott feladatonként egy háromtagú bizottságtól pontokat kaptak 1-től 5 értékhatárig, és ezek a pontszámok adódtak össze. Rendészeti akadálypálya teljesítése A járőrpáros tagjai az iskola területén kialakított, jelölt pályán, - ami kb. 250 méter volt - formaruhában hajtották végre a feladatot. A pályán kijelölt valamennyi akadályt teljesíteni kellett, akadályt szándékosan kihagyni tilos volt! Amennyiben a versenyző valamelyik akadályt nem tudta leküzdeni, büntetőidőt (30 mp/akadály) adtak a versenybírók az idejéhez. Értékelés A páros tagjainak időeredményei összeadódtak. Mindkét versenyzőnek teljesítenie kellett a kijelölt távot, ellenkező esetben nem volt értékelhető a feladat. Összegzésként A verseny lebonyolítása és az oda vezető út alkalmat biztosított a rendészeti szakközépiskolákban a tehetséggondozási feladatot ellátó pedagógusok számára a konzultációra, a tehetség kiválasztás szempontrendszerének egységesítésére, a tehetséggondozás rendőr szakmai hátterének kialakítására. A „Legjobb járőrpáros” országos szakmai tanulmányi verseny egy komplex tanulási folyamat része, azonban a rendészeti szakközépiskolák keretei között, a folyamat csúcsa, amely mintegy lezárása lehet a tanintézeti oktatási tevékenységnek. 94

A tanulmányi versenyek tekintélyes helyet foglalnak el a hazai közoktatás és szakképzés rendszerében, egyik legrégibb és legáltalánosabb módja a tehetséggondozásnak, a személyre szabott fejlesztésnek és a differenciálásnak, fontos motiváló tényezőként tartják számon. A rendészeti szakemberek és vezetők egyöntetű véleménye, hogy a rendészeti oktatásban is szükséges a tanulmányi versenyek évenkénti megrendezése. A tanulmányi versenyek számottevően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tanulóink elméleti és gyakorlati szakmai ismereteiket bővíthessék és elmélyíthessék. Ezt a tudást a tanulók jól tudják majd a későbbiekben kamatoztatni a rendőri munka során. A szakmai versenyekre történő felkészülés az elméleti megalapozottság és az egyéni képességek erősítését szolgálják.

A szerző: rendőr őrnagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola alapozó ismereti szakcsoportjának vezetője

95

Juhászné Gazsi Melinda – Márton István A TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 pályázatban használt kommunikációs eszközök A projekt megvalósítása során számos kommunikációs eszközt használt fel a pályázat koordinációs csapata. A pályázat arculatának alapkövetelményei közül talán a legfontosabb az egységes, de egyedi megjelenés megtervezése volt. Ennek első lépése egy olyan arculati elemeket tartalmazó koncepciónak a kidolgozása volt, amely minden, pályázattal kapcsolatos anyagban megjelenik. Egyik legfontosabb eleme ennek a munkának a logó elkészítése volt. A puzzle szerkezet a különböző tehetség területek egymáshoz kapcsolódását szimbolizálja a rendészeti oktatásban. Sok szakterület számtalan kiemelkedési pontot ad a tehetséges, érdeklődő és motivált tanulók részére. A logó és kötelező pályázati elemek felhasználásával alakult ki az a „fejléc”, mely a projekthez kapcsolódó nyomtatványokon (levélpapír, DVD borító, kiadványok, stb.) következetesen feltűnik. A különböző rendezvényekre – nyitó-, záró konferencia, „Legjobb járőrpáros verseny” – meghívót kaptak a vendégek. A meghívó borítója általános tájékoztatást adott az iskola Tehetséggondozó programjáról, a TÁMOP 3.4.3-08/2-2009-0111 program fő elemeiről. A meghívóhoz tartozó belső lapokon az éppen aktuális rendezvény részletet tüntettük fel. A rendezvények, konferenciák résztvevőit apró figyelmességgel szokták megajándékozni. A reklámajándékkal éreztetjük partnerünk fontosságát, valamint felhívhatjuk figyelmét, emlékeztethetjük a rendezvény, a projekt céljára. Ezen alapelveknek való megfelelésként olyan tárgyra esett választásunk, mely hasznos, megbecsült eszköze lehet a megajándékozottnak. A lézer pointerrel felszerelt toll segítséget nyújt az előadást tartó/hallgató vendégeknek. Az Európai Uniós pályázatokban előírt „C” és „D” típusú táblák szintén elkészültek. A pályázat nyitórendezvényét hirdető ún. projektindító táblát készítettünk, amely a pályázati kiírásnak megfelelően - a pályázati jellemzőkön kívül - tartalmazta a megnyitó rendezvény főbb adatait színes, dinamikus megjelenésével felhívva az érdeklődők figyelmét az eseményre. Ehhez hasonlóan készült egy ún. projektemlékeztető tábla, amely a projekt zárását és a projekt megvalósulását finanszírozó szervezetet hívatott hirdetni. Roll-up-nak nevezzük az összecsukható, könnyen kezelhető, szállítható mobil installációs eszközt. A pályázat keretében lehetőségünk volt készíttetni 4 db 100x200 cm-es roll-upot, amelyekkel a projekt eseményein mutattuk be az iskola tehetséggondozó területeit. Ezek a roll-upok kiválóan felhasználhatóak a projekt zárását követően is, mint például a toborzás, szakmai konferenciák, társiskolák delegációinak rendezvényei, stb., képekkel látványosan bemutatva a tehetséggondozás területén elért eredményeket, ezzel is támogatva a projekt támogatására szánt források befektetésének alapvető célját, a tehetséggondozás fontosságának hirdetését. 96

A 4 db roll-up témáját tekintve az alábbiakat jeleníti meg: - Fizikális felkészültség. Fizikális kompetenciát mérünk a kiválasztástól a kibocsátásig. - Rendőri önvédelem. - Rendőri szakmai felkészültség. - Rendőri kommunikáció. A klasszikus marketing eszközök közül a nyomtatott és elektronikus sajtóban is többször megjelentek a pályázattal kapcsolatos információk. A pályázat keretében megrendezett „Legjobb járőrpáros” szakmai tanulmányi versenyről szóló írásos híradás az Észak-Magyarország helyi napilapban és a Zsaru magazinban jelent meg, valamint riport készült a versenyről a Miskolc Tv-ben. Kiemelkedő szakmai fórum a Tehetség újság, ahol cikkeink jelentek meg az iskola tehetséggondozó munkájáról, valamint a TÁMOP-os program előrehaladásáról. Önállóan működő honlapot indítottunk a http://tehetseg.mrszki.hu címen, melyen összegyűjtöttük és közzétettük a projekttel kapcsolatos híreket, az egyes projektmunkákat, továbbá az oldal zárt felületén lehetőséget teremtettünk a tehetségfejlesztésben résztvevő belső és külső kollégák számára az egymással való kommunikációra és a közös munkára. Az ilyen jellegű pályázatokban általános elvárás a társadalom tájékoztatása a sikeres pályázatról. Intézményünk több helyen hirdette a nálunk futó projektet: Miskolc Tv képújságjában, valamint a Miskolci Napló (MINAP) heti közéleti újságban is. A szerzők: Juhászné Gazsi Melinda a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola kommunikációs főelőadója Márton István tanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola informatikusa

97