TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ

TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ 2

Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája

GYÔR 2 01 0

HARMÓNIÁJA 3

4


GYÔR 2 01 0

TARTALOMJEGYZÉK

Köszöntô

6

Prológus

8

Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája – szakmai alapkoncepció

10

A magyar modernizáció sikeres nagyvárosa: Gyôr

16

Programnyalábok

22

1. Életmód – a hétköznapok világa

24

2. Hely – város – régió

26

3. Tudomány – felfedezések, a jövô megismerése

28

4. Közösségek hídja – generációk dialógusa

30

5. Kommunikáció – a kultúrkikötô

32

6. Mozgás – dinamika

34

7. Vizualitás és hangzás

36

A kulturális fôváros program hatása a városfejlesztésre

38

Város és régiója

54

Szervezeti modell és a marketingstratégia elemei

60

Hatások hosszú távon, a fenntarthatóság

64

Miért éppen Gyôr?

66

Impresszum

74

5

KÖSZÖNTÔ

6


GYÔR 2 01 0

GYÔR A TALÁLKOZÁSOK VÁROSA „Tôlünk függ minden, csak akarjunk.” – Széchenyi István

Mi történik 2010-ben? Vélhetôen ebben az esztendôben vezetik be az eurót Magyarországon, parlamenti és önkormányzati választások lesznek, új köztársasági elnök lép hivatalba és akkor fogunk megemlékezni a modern Gyôr megalapítójának, Zechmeister Károly polgármester halálának 100. évfordulójáról. Reményeink szerint Gyôr városa elnyeri a megtisztelô címet, s Európa Kulturális Fôvárosaként köszöntheti a 21. század második évtizedét. Amikor az önkormányzat közgyûlése 2004 ôszén elhatározta, hogy megpályázzuk az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 címet, arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a városban dinamikusan fejlôdô kultúra miként járulhat hozzá Gyôr és térsége jövôjéhez. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy városunk azért kedvelt gazdasági és lakóhelyi célpont, mert többet, mást tud nyújtani az embereknek, mint a többi nagyváros. Ez a több és más számos tényezôbôl tevôdik össze, kezdve a gazdasági bázisra épülô gyarapodó munkahelyekkel, vagy a kedvezô lakásviszonyokkal, biztonsággal, de egyre fontosabb szerepet kap a szélesedô, sokoldalú kulturális kínálat is. A kultúra városunkban együtt él a technikával, a korszerû ipari termeléssel, bôvülô szolgáltatásokkal, azt folyton megújítani szándékozó innovatív emberekkel. Mindez olyan épített és természetes környezetben zajlik, ami Európában is egyedülálló, azaz sajátosan gyôri, a miénk.

Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája ezt kívánjuk üzenni a pályázattal Európának. Tapasztaljuk, hogy a technika megújítása csak a kultúra elôretörésével lehetséges, s mindez csak emberi, értékmegôrzô környezetben kibontakoztatva vezethet inspiráló és valóságos eredményekhez. Programunk alapját tehát városunk fejlôdése szolgáltatja, amely éppen gyarapodó kulturális intézményrendszerünkre építve Európa számára példa értékû és elôremutató lehet. Arra törekszünk, hogy megmutassuk Gyôrt és régióját. Új üzeneteket küldjünk Európa népeinek, kultúráinak; a jövô harmóniájának üzenetét. A rendezvényeinken vendégszeretôen fogadjuk az idelátogatókat, hogy értékeinket megismerjék a kontinensen és azon túl is. Zechmeister Károlynak, a modern Gyôrt alapító polgármesternek a jelmondata a következô volt: „ Mindent a városért!” Gyôr város közgyûlése és a lakossága ebben a szellemben mindent megtesz, hogy 2010-ben az Európa Kulturális Fôvárosa címet elnyerjük és tervezett programunkat eredményesen megvalósítsuk.

Balogh József Gyôr megyei jogú város polgármestere Gyôr, 2004. december 30.

7

PROLÓGUS Az Európa Kulturális Fôvárosa Gyôr 2010 pályázat

életre hívott célrendszerbe. Bemutatjuk azokat

Ebben a hét kidolgozott témakörben olyan modern-

kiteljesítése jelenti. A programmodellek a rendez-

széles körû konzultáción alapul, összeállításában

a dichotomikus ellentétpárokat, amelyek összeillesz-

kori problémákat igyekeztünk felvetni, amelyekre

vénysorozat résztvevôit eltérô társadalmi rétegen-

partnerként mûködtek közre a városi kulturális

tésén nyugszik a stratégia filozófiája. Már az elsô

nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió

ként, nemzetiségenként, vagy éppen a sajátos

élet tevékeny formálói, az intézmények vezetôi,

fejezettôl „ nyalábokká” összefogva, strukturáltan

országain belül is keresik a jövôbe mutató megoldá-

életkörülményekbôl adódó kirekesztettség okán sze-

a lakossági észrevételek révén pedig a rendezvény-

tárgyaljuk a felvillantott programötleteket, modelle-

sokat. A programnyalábok felépítésében közös,

mélyesen, ugyanakkor párbeszédre ösztönözve

sorozat tervezett haszonélvezôi, befogadói. Az el-

ket, azok illeszkedését a szakmai alapkoncepcióba.

hogy kiindulópontként a város adott témához kap-

szólítják meg.

kötelezettség kulcsa egy olyan nyílt, független meg-

csolódó kultúrtörténeti hagyományainak, épített

közelítésû pályázati- és programszerkezet követ-

A magyar modernizáció sikeres nagyvárosa: Gyôr

és természeti értékeinek áttekintésére kerül

A kulturális fôváros program hatása a városfejlesz-

kezetes formálása volt, melyben minden szereplô,

címû fejezetben a történelmi múlt eseménysorán

sor, majd felvillantjuk a jelen intézményi és prog-

tésre címû fejezetben a 2010-re megvalósuló infra-

vállalkozók, civilek, a hagyományos értelemben

keresztül tekintünk a város kulturális örökségeire,

ramstruktúráját, továbbá bemutatjuk azokat a jelen-

strukturális beruházások vázlatos ismertetése kerül

vett kulturális intézmények, kutatók és alkotók

a természeti értékektôl kezdve az épített környeze-

tôsebb elképzeléseket is, melyekre építve Gyôr

sorra. Ezek a nagyprojektek szorosan összefonódva a

egyaránt megtalálhatják helyüket.

ten át a tárgyi emlékekig. Ezáltal folyamatában

valóban Európa Kulturális Fôvárosává válhat. A ki-

Gyôr stratégiai városfejlesztési elképzelésekkel, olyan

kap hangsúlyt Gyôr értékteremtô és értékmegôrzô

dolgozott szerkezetben egyszerre ragadható meg a

fejlôdési pályát fogalmaznak meg a város számára,

szerepe.

rendezvények szellemi és fizikai bázisa éppúgy, mint

melyben az Európa Kulturális Fôvárossá válás és

A Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája címû fejezet tartalmazza a szakmai alapkoncep-

a meglévô erôforrásoknak a fesztivál lendülete által

a fokozott gazdasági, társadalmi elvárásoknak való

ciót, ismerteti a város által megvalósítandó feladato-

Pályázatunk következô fejezetében mélyebb bete-

katalizált transzformációja. Mindezek mellett a

mind teljesebb megfelelés igénye egymást erôsítve,

kat, azok beágyazódását az Európai Unió által

kintést nyújtunk a programnyalábok felépítésébe.

nyalábok vezérfonalát az egyéni befogadói látásmód

intenzíven formálják a város 21. századi arculatát.

8


GYÔR 2 01 0

A Város és régiója Gyôr regionális helyzetét, régió-

hangsúlyosan kezeli a településszerkezet hiányossá-

Megfelelô hatékonysággal kell ugyanekkor hírét

csatolt, rendeletektôl, megállapodásokon át statisz-

központi szerepét jeleníti meg. Az agglomerációs

gainak kiegyenlítését, olyan funkciókkal gazdagítva

vinni a rendezvénysorozatnak, a programok kínálta

tikai kimutatásokig terjedô dokumentáció révén

környezet, a régión belüli és határmenti együttmû-

szolgáltatásainak tárát, amelyek aktivizáló erôvel

sokszínû lehetôségeknek Európába és a világ más

minden érdeklôdô képet alkothat az általunk vázolt

ködések, kulturális hálózatok részletezése azonban

hatnak az eddig nehezen mozgósítható városrészek-

részeire. Elgondolásaink illusztrálására felsorolunk

elképzelések megalapozottságáról.

túlmutat a leíró összegzésen. A fejezet kibontásá-

re, közösségekre egyaránt.

néhány konkrét példát is az alkalmazható kommu-

ban olyan partnerség pilléreit ismertetjük, amely

nikációs eszközök körébôl.

révén a Gyôr központú régió alkalmassá válik a

A Szervezeti modell részben javaslatot teszünk a

rendezvénysorozat támasztotta, növekvô turisztikai,

programnyalábokhoz kapcsolódó, a kulturális fôvá-

Az utolsó fejezetben a hosszú távú hatások, a fenn-

idegenforgalmi elvárásoknak való megfelelésre.

rossá válás lépésein következetesen végighaladó

tarthatóság témaköreivel foglalkozunk, egyaránt

szakmai bizottságok mûködtetésére a civil szer-

figyelembe véve a várható pozitív és negatív követ-

A kooperáció elmélyíti a közremûködô települések-

vezetek és a tenni kész vállalkozások bevonásával,

kezményeket. Azért is tartjuk fontosnak a hatások

kel életre hívott szervezési-kultúraformálási kezde-

a megfelelô kapcsolódási pontok kialakításával.

tudatosítását, mert csak ezek ismeretében várható

ményezéseket. A létrejött testvérvárosi szövet, a

A marketingstratégia célja egyrészt, a városnak és

el a felelôs szerepvállalás a program résztvevôitôl.

város kontinensen is túlmutató kapcsolatai számos

régiójának, a rendezvények lebonyolítására való fel-

ponton csatolják a helyben zajló eseményeket a

készítése a Gyôrbe érkezô, terveink szerint 3-4

Az egységes szerkezetbe foglalt pályázati anyagot

globális kulturális vérkeringésbe. Gyôr periféria

millió látogató fogadásával, azok vendéglátásával,

a kiírásnak megfelelô, a megvalósítás hátterének

iránti érzékenységét bizonyítja ugyanakkor, hogy

kiszolgálásával egyetemben.

tényanyagát bemutató mellékleti kötet kíséri. Az itt

9

TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ HARMÓNIÁJA – szakmai alapkoncepció

10


GYÔR 2 01 0

11

12


GYÔR 2 01 0

Európa 2010-re nagy célokat fogalmazott meg. Ezek

a kedvezô infrastruktúra lehetôséget ad a sikeres

A peremkerületek, ahol keveredik még a városi

között szerepel, hogy növeli versenyképességét, ami-

szerkezet- és tulajdonváltásra. Ma a város kor-

és a falusi világ, különféle generációk és jövedelmi

nek egyik feltétele a mûszaki és tudományos fej-

szerû gazdasági bázissal, ehhez szervesen kapcso-

csoportok sajátos mixtúráját tárják elénk a város-

lesztés elôtérbe állítása, a technika általános szín-

lódó szolgáltató rendszerrel és kellô minôségû városi

részekben, így Ménfôcsanakon, Szentivánon,

vonalának folyamatos megújítása és emelése.

szerkezettel, intézményhálózattal rendelkezik.

Gyirmóton, Kismegyeren, Bácsán.

A célok között szerepel továbbá a

városok fun-

kcióinak kiszélesítése, különösen a regioná-

A városban és régiójában élô emberek, azok közös-

A kilencvenes években megindult a városi népesség

lis központok és azok térségei új együttmûködési

ségei voltak a letéteményesei a folyamatos megújí-

fokozatos kitelepülése, fôleg a panelnegyedekbôl

formáinak támogatása, valamint ezen centrumok-

tásnak, ami a várost a 19. századtól napjainkig

Gyôr környékére, és napjainkra szélesedô, telepü-

nak európai szintû hálózatba való szervezése.

jellemezte.

Milyen polgárok élnek ebben a városban és a régiójában? Nyitott, al-

lésszerkezetében egyedi agglomeráció alakult ki

A jövôbeli fejlesztési célok döntôen a gazdaságra,

kalmazkodni képes, a szervezett és fegyelmezett

az unió belsô piacainak egységesítésére, a regioná-

termelést és szolgáltatást magas szinten mûvelni

TECHNIKA és TRADÍCIÓ jellemezte

lis különbségek csökkentésére vonatkoztak. Csak

képes emberek, akik évszázadokon keresztül

a város elmúlt 100 éves történetét. A technikához

2000-tôl merült fel, s a Kultúra 2000 programban

bizonyították kezdeményezô képességüket, az új-

kötôdô ismeretek, szervezetek, magatartásmódok

fogalmazódik meg, hogy nélkülözhetetlen a kultúra

donságok iránti fogékonyságukat.

folyamatosan jelen voltak az itt élô emberekben.

a város körül, közel 30-40 km-es övezetben.

Olyan hagyományokat formáltak, amelyek megje-

és a gazdaság, valamint a társadalom viszonyát pontosítani, mivel a kulturális értékek és a közös-

Mindezek alapján létrejött egy olyan városi és táji

lennek a tudás becsületében, az új ismeretek gyors

ség döntôen hozzájárulhatnak az új kihívásokra

környezet, amely tükrözte a hely gazdagságát és

befogadásában, a város és környezete értékeinek

adható válaszok megfogalmazásához. Ezekbôl a vá-

sokszínûségét, de egyben visszahatott az életminô-

megóvásában.

laszokból az is kiderült, hogy a kultúrának jelentôs

ségre, annak kereteit, s távlatait meghatározva.

hatása van a gazdaságra, de szerepe meghatározó

A város történelmi magja a Káptalandomb, ahol a

INNOVATIVITÁS és MODERNITÁS

lehet az Európai Közösség alakításában is.

szakrális értékek elegánsan ötvözôdnek a mûemléki

szemlélete folyamatosan megfigyelhetô a városban

környezettel. A lüktetô Belváros a maga barokk

és lakosaiban. Gyôr az elmúlt századokban újabb

Az Európai Unió kettôs jövôbeli célrendszere,

és klasszicista épületeivel, ahová fokozatosan beha-

és újabb ismereteket, tudáshalmazt, és azokat meg-

vagyis a gazdaság versenyképességének emelése,

toltak a késôbbi korok városépítési lenyomatai.

testesítô technikákat, intézményeket fogadott be,

illetve a kultúra szerepének és hatásainak újragon-

Az egyes városrészek: Nádorváros az átmeneti han-

alkalmazkodva azokhoz. Ezzel a magyar modernizá-

dolása, valamint integrálása a fejlesztési irányok-

gulatával, a hetvenes-nyolcvanas években felépült

ció egyik fontos, más városoknak és közösségeknek

ban, Gyôr esetében jól találkozik egymással, s ez

panelerôdökbôl álló Ady- és Marcalváros, a kis-

mintaként szolgáló vidéki bázisává vált.

ösztönözte a pályázaton való részvételt.

polgári, kisvárosi jelleget megôrzô Sziget és Újváros, az elegáns kertváros hangulatát keltô Révfalu.

KULTÚRA és KÖRNYEZET egysége ha-

Gyôr, Magyarország legnyugatibb nagyvárosa, há-

totta át a várost, hiszen folyói, a Mosoni-Duna és a

rom fôváros; Bécs, Pozsony és Budapest vonzásában

Rába meghatározták arculatát, mûemléki, építésze-

él. Helyzete meghatározta gazdasági fejlôdését.

ti egysége ezzel a miliôvel szervesült. A történelmi

A középkorban már püspöki székhely és vásárváros,

múlt, a nemzeti kultúrának nyújtott páratlan

egyben a végvári rendszer fontos része, az újkorban

hozzájárulások együttesen a gazdaságot, a társa-

a Dunántúl gabonakereskedelmének központja,

dalmat, s annak akciótereit ösztönzô feltételeket

innen történik a termények szállítása Nyugat-Euró-

teremtettek Gyôrben.

pába. A 19. század végén a kibontakozó magyar

geti meg a várost, s annak gazdaságát, hiszen a

Gyôr tehát megtestesíti, hordozza azokat az új európai eszméket és gondolatokat, amelyek a 21. század második évtizedében meghatározók lehetnek. A város és közössége képes és alkalmas volt

korábbi nyugati kapcsolatok, a felkészült munkaerô,

az elmúlt két évszázadban folyamatosan megújulni,

gyáripar új, vidéki központja, ahol széles gazdasági kínálat figyelhetô meg a vasúti eszközgyártástól a textiliparon keresztül egészen az élelmiszeriparig. A politikai és gazdasági rendszerváltozás nem ren-

13

mindezt polgárainak és szervezeteinek nyitottságával, magas innovációs hajlandóságával érte el. Üzenetértékû tehát Európa számára

Gyôr fejlô-

dési modellje. Nélkülözhetetlen a Jövô Európájában a tradíciók megôrzése, a versenyképességet szimbolizáló technikai bázis folyamatos megújítása, s az átfogó modernizációra épülô innovációs szemlélet terjesztése. Új erôforrásnak, új energiahordozónak tekintjük a kultúrát, mint az emberi tudás és értékek tárházát. Kínálja ezt egy olyan városi és természeti környezet, ahol az emberi lét teljesebbé válhat az értékek fenntartható megôrzése mellett.

Az európai jövô záloga megítélésünk szerint az, hogy miként leszünk képesek a technika kihívásait fogadni, azokra reagálni. Hogyan tudunk a kultúra eszközeivel választ keresni a felgyorsult világ sokdimenziós kérdéseire, s miként illesztjük be ezen hatásokat a környezet megváltozott folyamataiba, egyúttal a kulturális és környezeti értékek védelmét is biztosítva. Az alapkoncepció szellemében tervezett programnyalábok építenek a városban és térségében felhalmozott kulturális értékekre, tradíciókra, szervezetekre. A bázist döntôen ezek a kultúrahordozók jelenítik meg. Számos elemük azonban megújításra szorul, alkalmatlan a koncepcióban megfogalmazottak teljes körû befogadására. Éppen ezért szélesíteni kívánjuk a kultúrahordozók körét döntôen azzal, hogy bôvítjük az intézményhálózat funkcióit,

új kulturális színtereket hozunk létre, minél több európai intézménnyel, szervezettel, közösséggel vesszük fel a kapcsolatot, illetve azok meghívásával növeljük a rendezvények attraktivitását. A

programnyalábok egységes elv alapján ke-

rülnek kidolgozásra, sok ponton átfedik egymást, ezáltal öszszefûzôdnek, de mindig a szakmai program céljaira hangolva épülnek fel. A programok kialakítása során arra törekszünk, hogy a nézô tevékeny részese legyen a kultúrateremtés folyamatának. A modern kor embere már nemcsak

14


GYÔR 2 01 0

passzív befogadója szeretne maradni az egyes mû-

5. KOMMUNIKÁCIÓ – A KULTÚRKIKÖTÔ

vészeti ágak produktumainak, hanem aktív sze-

Az emberi és intézményi érintkezési módok

replôje kíván lenni a mûalkotás megszületésének,

száma radikálisan megnôtt, egyben azok aktivi-

mintegy helyet cserélne az alkotóval. Ezekkel az

tása meghatványozódott. A programnyaláb

interaktív programokkal kidomborítható

összefogja mindazokat az akciótereket, amelyek

az, hogy miként találhatnak a különféle kulturális

a kultúrák, közösségek lehetséges érintkezéseit

elemek egy közös kommunikációs csatornát.

képviselik a város nyújtotta hagyományok európai dimenzióba történô kiterjesztése révén.

1. ÉLETMÓD – A HÉTKÖZNAPOK VILÁGA A hétköznapi lét és a technika viszonya új

6. MOZGÁS – DINAMIKA

megvilágításba kerül a jövôben. Az életmód vál-

A programnyaláb az emberi kifejezésmódokat

tozásai, a fogyasztás szerkezete, a környezet-

így a táncot, a mozgásmûvészetet és a technika

használat, a közösségek szerepe, az életminôsé-

által megtestesített mozgásokat fogja össze, s

get megtestesítô elemek Európában egyre

megjeleníthetô sokszínû kapcsolatokkal kíván

sokszínûbbek. Ezt a színes kaleidoszkópot vil-

üzenni a jövô felé.

lantjuk fel, keresve az elôremutató, jövôt meghatározó elemeket, konstellációkat.

7. VIZUALITÁS ÉS HANGZÁSOK A képzômûvészet és a zene jelenítik meg azokat

2. HELY – VÁROS – RÉGIÓ

a szimbólumrendszereket, amelyek a kultúra

Az emberi lét a hely és terek használatában ér-

legmarkánsabb kifejezési módjai. A programnya-

vényesül. A legközvetlenebb helytôl haladunk

lábbal azt illusztráljuk, hogy a képzômûvészet-

az egyre tágabb, nagyobb tér, a város, majd a táj

ben és a zenében meglévô tradíciókra miként ha-

és a régió felé. Felvázoljuk az egyes terek új

tott a technika, s a jövôben milyen új irányok,

használati módjait, azok lehetséges megújítási

aktivitások képzelhetôk el a mûvészet egyes ága-

irányait.

iban éppen a technika fejlôdésének hatására.

3. TUDOMÁNY – FELFEDEZÉS

Az Európa Kulturális Fôvárosa programhoz tudatos

A jövô lehetséges tudományos kihívásait rend-

városfejlesztési stratégia és térségi együttmûködési

szerezi, keresve a tudományterületek közötti

rendszer kapcsolódik. Egyértelmûvé vált, hogy

átjárhatóságot, egymásba kapcsolódást, illetve

Gyôr fejlôdése egy új innovációs pályához érkezett, melyben meghatározó szerepe lesz a kultúrának. Így a prog-

azok eljuttatását az emberekhez, a hétköznapok világához.

ram olyan városfejlesztési lépéseket határoz meg, 4. KÖZÖSSÉGEK HÍDJA –

amelyek nemcsak hozzájárulnak, de erôteljesen

GENERÁCIÓK DIALÓGUSA

ösztönzik az új fejlôdési szakaszra történô átállást,

A közösségeken belül hangsúlyt helyezünk a hát-

annak lendületét is.

rányos helyzetû rétegekre, a periférikus társadalmi csoportokra, így a fogyatékkal élôkre, a

A program tehát a megfelelô felkészüléssel, majd

kisebbségekre, a felzárkózni nehezen tudó embe-

a színvonalas lebonyolítással és a számba vehetô

rekre és családokra. A fiatalok és az idôsek

hatásokkal új fejlôdési pályára állíthatja a várost

helyzetét, életérzéseit, világszemléletét tükrözô

és térségét, ezen keresztül fokozva versenyké-

programok új dialógusokat teremthetnek a

pességét, az európai városhálózatba történô még

generációk között.

szervesebb integrációját.

15

A MAGYAR MODERNIZÁCIÓ SIKERES NAGYVÁROSA: GYÔR

16


GYÔR 2 01 0

17

„ A történelem bölcselet, amely példákkal tanít.” – Halikarnasszoszi Dionüszosz Elég egyszerûen csak a térképre pillantanunk, azonnal láthatjuk, hogy a „Találkozások városa” nem üres szlogen. Népek és kultúrák, szárazföldi és vízi utak, természeti és mûvészeti értékek fontos találkozóhelye volt a város a történelem folyamán, és ma is annak tekinthetô. Történelmét, társadalmát, városképét folyamatosan alakították és alakítják azok az erôs kölcsönhatások, amelyek az egyház és a polgárság, az innováció és a dinamizmus, a tradíció és a modernitás között álltak és állnak fenn. Ezeknek a szinergiáknak köszönhetô, hogy Gyôr folyamatosan a térség fejlôdésének élvonalában tudott maradni és ma is az ország egyik legdinamikusabb városának számít.

Népek és kultúrák: a kezdetek Gyôr három folyó – a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca – találkozásánál fekszik. Korai történelme folyamán számos népcsoport telepedett meg itt hosszabb-rövidebb idôre. A város földrajzi helyzeténél fogva már az ókorban jelentôs szerepet játszott a térség történelmében. Elsôként a kelták telepedtek meg a mai Gyôr területén, településüknek az Arrabona nevet adva; a rómaiak is így hívták késôbb a Rába torkolatánál felépített katonai ôrhelyüket. Már ekkor fontos utak találkoztak itt, a keletnyugati Aquincum-Vindobona útvonalhoz a Rába átkelôhelyénél csatlakoztak a Savaria és Scarabancia felé vezetô utak. A több évszázados római jelenlét elmúltával sem néptelenedett el a vidék, a település a korai középkorban is fennmaradt, különbözô népcsoportok telepedtek meg itt hosszabbrövidebb idôre. Az elsô jelentôsebb vár megépítése a mai Belváros területén fekvô árvízmentes teraszon az avarokhoz köthetô. A város fontos szereppel bírt mind a Frank Birodalom idején, mind a honfoglalás után. Szent István 1001-ben püspökséget alapított, valamint várispánságot hozott létre Gyôr-

18


GYÔR 2 01 0

tó okiratát. A Káptalandombon épült vár pedig stra-

Egyház és polgárság: a barokk Gyôr

tégiai fontosságú volt az ország nyugati határánál

A XVII. század végétôl kezdve Gyôr újabb lendüle-

folyamatosan dúló harcok idôszakában.

tet kapott, a széles polgári réteg és az egyház

ben. Itt írták alá 1009-ben a Pécsi Püspökség alapí-

nagyszabású építkezései során kialakult a barokk

Szárazföldi és vízi utak: a kereskedelmi centrum

Belváros. A polgárság erôfeszítései a káptalantól

1271-ben V. István királyi városi rangot adományo-

sikerre, amikor Mária Terézia szabad királyi városi

zott Gyôrnek. Az esemény a középkori fejlôdés meg-

rangot adományozott Gyôrnek. Ebben az idôben

határozó mozzanata volt. Igaz ugyan, hogy a város

már nemcsak gazdasági prosperitásról, hanem sok-

a XV. században elveszítette a kiváltságokat, és

rétû kulturális és mûvészeti életrôl is beszélhetünk.

visszakerült a káptalan tulajdonába, de a fejlôdés

Gyôr a katolikus és az evangélikus egyház oktatá-

nem torpant meg; Gyôr a Nyugat-Európával folyta-

si intézményeinek köszönhetôen jelentôs iskolavá-

tott kereskedelem kiemelkedô állomásává vált.

rosnak számított, és ezt a szerepet még inkább

A vár szerepe még hangsúlyosabb lett a török hó-

erôsítette a Magyar Királyi Akadémia 1776-os lét-

dítások idején, amikor Gyôr a végvárrendszer egyik

rehozása. Itt folytatta tanulmányait többek között

kulcsfontosságú pillére, a dunántúli fôkapitánság

gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc, de nem sza-

székhelye lett. A török seregek Bécs elleni had-

bad megfeledkeznünk a többi iskola neves diákjai-

járatai több alkalommal is fenyegették a várost,

ról sem; Gyôrben tanult Kisfaludy Sándor, Kisfa-

1529-ben fel is gyújtották a várat, amelynek

ludy Károly, Reguly Antal, Szenczi Molnár Albert,

következtében a lakosság nagy része elmenekült.

Vas Gereben és a híres szlovák költô, Ludovit Stúr

A visszatelepülés során nemcsak magyarok, ha-

is. Nemcsak az oktatás, hanem a kulturális élet

nem jelentôs számú német lakos is érkezett Gyôrbe,

más területei is új impulzusokat kaptak a XVIII.

nagyban átalakítva ezzel a város etnikai képét,

században. Az építészeti és képzômûvészeti alkotá-

megerôsítve egyúttal a gyorsan növekvô polgári ré-

sok mellett fontos megemlíteni az 1798-ban felépült

teget. A várat stratégiai fontossága miatt a XVI.

elsô kôszínházat, valamint az 1728-ban létesült

század közepén olasz és osztrák hadmérnökök köz-

nyomdát, amely élénkítô hatást gyakorolt a város

remûködésével jelentôsen megerôsítették. A végvári

irodalmi és tudományos életére. Gyôr regionális

szerep élénkítô hatással volt Gyôr nemzetközi ke-

szerepkörét jelzi, hogy itt mûködött az egész Du-

reskedelemben betöltött szerepére, mivel a város

nántúlra kiterjedô tankerületi fôigazgatóság.

való függetlenedés érdekében 1743-ban vezettek

a hódoltsági területek határán feküdt, itt cseréltek mezôgazdasági terményei. Az állatkereskedelem

Innováció és dinamizmus: az ipari város

számított a legjelentôsebbnek, ezen belül is a szar-

A XIX. században a megélénkülô gabonakereskede-

vasmarha volt a legkelendôbb árucikk, melybôl

lemnek köszönhetôen Gyôr gazdasági szerepe már

az 1580-as években még a mai viszonyok között is

túlmutatott a régión, országos, sôt közép-európai

nagy mennyiségben, százezres nagyságrendben

jelentôségre tett szert. A gabonakonjunktúra ha-

került a gyôri piacról a nyugat-európai városokba.

nyatlása után a gyors ütemben meginduló iparoso-

A kereskedelemhez kapcsolódóan megerôsödtek

dás átformálta a város arculatát mind gazdasági,

Gyôr kézmûvesipari és szolgáltató funkciói is; fon-

mind társadalmi viszonylatban. Gyôr ipari jellegû

tos szerepet játszottak a céhek, amelyek már ebben

várossá vált és országosan a legfejlettebbek közé

az idôszakban szoros kapcsolatokat alakítottak ki

tartozott. A dinamikus fejlôdés alapjául szolgált a

a régió két legjelentôsebb városa, Pozsony és Bécs

vasúthálózat kiépülése, valamint az osztrák és

hasonló testületeivel.

cseh tôke beáramlása. A nehézipar két legfontosabb

gazdát a nyugatról érkezett iparcikkek és az Alföld

üzeme az 1898-ban létrejött Magyar Vagon- és

19

Gépgyár, valamint a Magyar Ágyúgyár Rt. volt, de

gazdaságtudományi, zene- és egészségtudományi

a könnyûipar is jelentôs súllyal rendelkezett a város

oktatás is zajlik. Gyôrben mûködik továbbá a Nyu-

gazdasági életében. Gyôr a régió textilipari központ-

gat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

jává vált, emellett számos élelmiszeripari üzem

Tanítóképzô Fôiskolai Kara és a Gyôri Hittudo-

kezdte meg mûködését. A trianoni döntés nyomán

mányi Fôiskola. A gyôri felsôoktatási intézmények

Gyôr gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak jelen-

hallgatóinak létszáma megközelíti a tizenötezret.

tôs részét elvesztette, de a város átvészelte a válsá-

Elmondható, hogy Gyôr az ország egyik legdinami-

got. A háborús konjunktúra átmeneti fellendülést

kusabban fejlôdô városa, rendelkezik mindazokkal

hozott. A második világháborúban a város súlyos

a gazdasági, kulturális és társadalmi erôforrások-

károkat szenvedett, fôként az ipari és vasúti létesít-

kal, amelyek a régió valódi központjává tették.

mények tekintetében, de a lakóházak nagy része ezer ember halt meg. Az újjáépítést követô közigaz-

Természeti és mûvészeti értékek: a környék nevezetességei

gatási változtatások hatására Gyôr területe és la-

Gyôr története elválaszthatatlan környezetétôl

kossága folyamatosan növekedett, hat környezô te-

és az ott található kulturális, természeti és épített

lepülés becsatolásával. A városkép is átalakult,

értékektôl. Az alábbiakban bemutatásra kerülô

mivel az 1960-as évektôl nagyarányú építkezések

helyszínek is otthont adnak az Európa Kulturális

zajlottak, amelyeknek nyomán három új, lakótelep

Fôvárosa programsorozatnak.

is elpusztult vagy megrongálódott, miközben több

jellegû városrész jött létre. Az 1996-ban világörökség részévé nyilvánított pan-

Tradíció és modernitás: Gyôr, a magyar modernizáció sikeres regionális központja

nonhalmi bencés apátságot 996-ban alapította Géza

Gyôr jelenleg Magyarország hatodik legnagyobb

szott a középkori egyházi életben, 1541-tôl fôapát-

városa 130 000 lakossal. Megyei jogú város, az

sági rangot kapott. A török hódoltság idején a szer-

ország egyik legdinamikusabban fejlôdô megyéjé-

zeteseknek több alkalommal el kellett menekülni-

nek, Gyôr-Moson-Sopronnak a székhelye. A város

ük, majd 1786-ban II. József oszlatta fel a bencés

mai arculata magában hordozza mindazokat a

rendet, amely 1802-es viszszaállításától kezdve ak-

hagyományos értékeket, amelyek az évszázadok

tívan részt vesz a középfokú iskolai oktatásban.

folyamán felhalmozódtak. Gyôr Magyarország mû-

1939-ben alakult meg a Pannonhalmi Bencés Kollé-

emlékekben harmadik leggazdagabb városa, a

gium, amely – két éves szünetet leszámítva – a szo-

mûemlékvédelem érdekében folytatott kiemelkedô-

cializmus évei alatt is egyházi gimnáziumként

en hatékony munka elismeréseként 1989-ben Euró-

mûködött. A több mint ezer éves múlttal rendelke-

pa-díjjal jutalmazták. A rendszerváltás gazdasági

zô monostor napjainkban is komoly idegenforgalmi

traumái viszonylag kedvezô helyzetben érték

vonzerôvel rendelkezik.

fejedelem, aki Csehországból származó szerzeteseket telepített itt le. A kolostor fontos szerepet ját-

a várost; elônyös földrajzi pozíciójának és sokrétû gazdasági szerkezetének köszönhetôen gyors fej-

Pápa jelentôs iskolaváros, református kollégiumát

lôdésnek indulhatott a kilencvenes években. Gyôr

1531-ben alapították. Az iskola falai között megfor-

a külföldi tôke kedvelt célállomásává vált, olyan vi-

dult többek között Petôfi Sándor és Jókai Mór is.

lágcégek telepedtek meg városunkban, mint az

A város élénk szellemi és kulturális élete révén kiér-

Audi, a Philips vagy az Amoco. Az iskolavárosi jel-

demelte a „Dunántúl Athénja” elnevezést. Fontos

leg is tovább erôsödött, 1977-ben megalakult a Köz-

ipartörténeti emléke a Kékfestô Múzeum, amelyet

lekedési és Távközlési Mûszaki Fôiskola, majd

Közép-Európa egyik legrégebbi kékfestô mûhelyébôl

2002-ben egyetemi rangot kapott. A Széchenyi Ist-

alakítottak ki, megôrizve mindazokat a tárgyi emlé-

ván Egyetemen a mûszaki tudományok mellett jogi,

keket, amelyek az iparág történetéhez kapcsolódnak.

20


GYÔR 2 01 0

Komárom a Duna partján, Gyôrtôl 35 kilométerre fekszik. Itt található a monostori erôd, KözépEurópa legnagyobb újkori erôdítménye, amely a XIX. század közepén készült el. Az erôd számos kulturális programnak ad otthont, amelyek között ugyanúgy megtalálhatóak a hagyományôrzô jellegû, mint a modern mûvészetet középpontba állító rendezvények. A szlovákiai

Dunaszerdahely, a Csallóköz

központja mindig szoros szálakkal kapcsolódott Gyôrhöz. Városunkhoz hasonlóan fontos kereskedelmi központnak számított a késôi középkorban. Napjainkban is magyar ajkú többség lakja a várost, és sikeres városrehabilitáció színhelye. Természeti értékekben is bôvelkedik a környék. A

Szigetköz egyedülálló vízi élôvilágának hely-

reállítására tett erôfeszítések jó úton haladnak, és elkészültek a tervek a vidék natúrparkká való nyilvánítására.

Fertô-Hanság Nemzeti Park, amely osztrák területre is át-

Gyôrtôl nyugatra található a

nyúlik. Magába foglalja az egykor nagy kiterjedésû hansági lápvidék máig fennmaradt területeit és a Fertô-tavat, Európa legnagyobb sóstavát, amelyet 2001-ben az UNESCO – kultúrtájként – a világörökség részévé nyilvánított.

21

PROGRAMNYALÁBOK 22


GYÔR 2 01 0

A programnyalábok olyan egységek, akciótömbök, amelyek más és más relációban szimbolizálják az alapkoncepciót és építenek a városban és térségében rendelkezésre álló hagyományokra, értékekre, illetve kiegészítik azokat. Egyben tükrözik az európai kultúra új kihívását, választ adnak annak új értelmezésére, nemcsak nemzeti és közösségi összefüggéseire, hanem funkcionális sajátosságaira is. A programnyaláboknál olyan

szerkezet kialakítására törekedtünk, amelyben elôször áttekintjük a város adott témához kapcsolódó kulturtörténeti hagyományait, majd felvillantjuk a jelen intézményi és programsturktúráját. Lényegesnek tartjuk, hogy elôkerüljenek azok a kérdések is, melyek napjaink Európáját foglalkoztatják, hiszen ezek vezetnek át a bemutatandó modellekhez.

23

1. életmód – a hétköznapok világa „A haladás az ember létformája…” – Victor Hugo Az ezredforduló emberének mindennapjaiba kíméletlenül utat tört a talán közhelyesen ismételt „felgyorsult világ”. Életmódunkat immár nem a korábbi generációktól örököljük, tapasztalatokkal és útmutatásokkal övezve. Ahhoz, hogy környezetünket térben és idôben is élhetôvé tegyük, magunknak kell a hétköznapok rendjét alapjaiból felépíteni, kihasítani az idôt az értékes foglalatosságokra és feloldani a terhelést jelentô monotóniát. Óriási játék ez az erôforrások széles tárházával, legyenek azok bár illékonyak és védelmet igénylôek, mint a természetes környezet, vagy tolakodóak és megzabolázandóak, mint a technika vívmányai. Hatalmas ugyanakkor a felelôsség is: ezúttal saját magunknak tartozunk elszámolással. Képesek vagyunk-e teljessé tenni és meghosszabbítani életünket? Képesek vagyunk-e a globalizálódó világban hagyományainkat, értékeinket megôrizve tartalmas és egyedi életet élni? Befogadni a változó város és világ színeit, ízeit, lüktetését? A ma mindennapjainak rögtönzött, pergô kavalkádja ismét értékes mintaként szolgálhat-e majd gyermekeink számára? E kérdések mentén kell újragondolnunk életmódunkat, oly módon, hogy az mintaként szolgálhasson egész Európa számára, hiszen ezek a kérdések bár személyes életünket érintik, mégis társadalmi, sôt európai szintû megoldásra várnak.

A kultúra hagyományos megközelítése az emberi társadalom

több és egyre hatékonyabb technikai eszközök segítik a mo-

pusztán önmagáért való esztétikánál. A meghitt biztonság védô-

makrorendszereit állítja vizsgálatának középpontjába, kevéssé

dern Európa polgárait mindennapi életük megszervezésében.

bástyáit képezik, amely jótékonyan elfedi elôlünk a külvilág

foglalkozik az egyén mikrovilágával, pedig minden érzékelés

rohanását, ám kíméletlenül összezár önmagunkkal. Olyan,

forrása az egyén szellemi és érzelmi intelligenciája, amely

Gondoljunk csak bele, mennyi idôt spórolunk meg naponta

a személyes tárgyak és környezet kiragadott metszeteibôl épít-

szocializációs folyamata során alakul ki, s minden megismert

az egyre gyorsabb közlekedési eszközök igénybevételével,

kezô felfedezô útra hívjuk az érdeklôdôket, ahol beleköltözhet-

minta hatással van rá. Ezért lehet a modern Európában létjo-

vagy az egyre nagyobb teljesítményû háztartási gépek haszná-

nek sosem ismert emberek legmeghittebb másodperceibe

gosultsága a kultúra új típusú, az emberek intim szférájából

latával, hogy a különbözô hobbitevékenységeket támogató

és egy lélegzetvételnyi idôre szembesülhetnek azokkal a törté-

kiinduló megközelítésének. Gyôr a találkozások városaként

technikai újításokról már ne is beszéljünk. Elkerülhetetlen a

netekkel, amelyeket a távol lévô szereplôk mesélnek el.

nemcsak földrajzi, de kulturális értelemben is teret adhat az

technikai fejlôdés a hétköznapokban, hiszen a modern kom-

emberek és az emberarcú hétköznapi kultúra találkozásának,

munikációs eszközök (TV, videó, internet) olyannyira kitágítják

Az eltérô sorsok, eltérô életterek szembesítése párbeszédre

amely minden európai országban eltérô jellegzetességekkel

horizontunkat, hogy a növekvô szabadidôt is egyre hatéko-

ösztönöz. A résztvevôk legyenek bár érdeklôdôk vagy szakmai

bír, mégis tartalmaz olyan elemeket, amelyek a történelmileg

nyabban kell ahhoz kihasználnunk, hogy lépést tarthassunk

szereplôk, közös kiutakat keresnek a személyes terek fásult-

kialakult közös európai kultúrában gyökereznek.

felgyorsuló világunkkal.

ságából, de egyúttal magukkal viszik és terjesztik azokat az

Szabadidô – Rekreáció

Otthon-karcolatok

A 21. század modern Európájában az emberek egyre több

Képzelôerônknek, társadalmi helyzetünknek, mindennapjaink-

szabadidôvel rendelkeznek. Idômérlegünkben az 1960-as évek

nak és sorsfordító pillanatainknak megfelelôen formáljuk

Természethez fordulás

óta folyamatosan nô a szabadon eltölthetô idô aránya elsôsor-

magunk körül közvetlen lakóterünket. Szobáink falára rétegek-

A modern városi életmód fontos eleme a természethez for-

ban a kötött tevékenységek rovására, miközben a fiziológiai

ben rárakódnak a „külsô világban” gyûjtött élmények, tapasztala-

dulás. Rohanó világunkban mind nagyobb szükségünk van

szükségletek idôigénye nagyjából változatlan. Ennek oka nem-

tok. A könyvespolcok, szertelen tapétaminták és szokatlan

arra, hogy olyan szabadidôs elfoglaltságokat találjunk,

csak a jövedelemszerzésre és -kiegészítésre fordított munka-

színû szônyegek átsuhanó tekintet számára összeolvadó foltjai

amelyek a szabadban, a természet közegében valósíthatók

idô csökkenésében keresendô, hanem abban is, hogy egyre

többet kínálnak a funkcionalitásnál vagy akár a pillanatnyi,

meg. Európa szerte egyre nagyobb népszerûségnek örvende-

alkotásra inspiráló impulzusokat is, amelyek a távol esô szub-

24


kultúrák tárgyi környezetének együtthatásából keletkeztek.

GYÔR 2 01 0

nek a különbözô sporttevékenységek; ami nemcsak a ver-

Nem szabad elfeledkeznünk mindennapi életünk olyan új igé-

tönkölybúza. Nem szabad elfeledkeznünk a speciális nemzeti

senysport rendezvények növekvô látogatottságában, hanem a

nyeinek kielégítésérôl sem, amelyek a wellness, illetve a fit-

italok bemutatásáról sem, mint amilyen a magyar szikvíz,

városok lakosságát megmozgató tömegsport eseményeken

ness fogalomkörébe tartoznak. A város számottevô gyógy-

a Gyôrhöz sok szállal fûzôdô Jedlik Ányos találmánya, amely

résztvevôk számának növekedésében is megmutatkozik.

és élményfürdôs kapacitásokkal, felszerelt fitness-termekkel,

világszerte ismert hungaricum. Izgalmas kérdés továbbá,

komoly szépségipari kínálattal várja a szépülni, kikapcsolódni

hogy a reform- és bioélelmiszerek hogyan épülnek be táplál-

vágyókat.

kozásunkba; miként válaszol a mai modern konyhamûvészet

Gyôr városa a verseny- és szabadidôsport terén is komoly

az egészséges életmód kihívásaira.

hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg 32 szakszövetség és 96 sportegyesület mûködik helyben, közülük 12 elsô osztályú

Gasztronómia

csapat, továbbá 346 sportlétesítmény üzemel, amelyek 60%-a

Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme a gasztronó-

fedett. Gyôr az elmúlt 10 évben 3 Világ- és 4 Európa-bajnok-

miához kapcsolódik. Az étkezéssel alapvetô fiziológiai szük-

ságnak adott otthont. A város sporthagyományaihoz illeszke-

ségleteinket elégítjük ki, de nem mindegy milyen módon. Nem

dôen visszatérô vendégeink a nemzetközi kajak-kenu, kézilab-

csak az a fontos mit eszünk, hanem az is, mibôl és hogyan

da, triatlon és judo versenyek.

készítjük el az ételt, hogyan tálaljuk, miként válik az étkezés kulináris élvezetté.

A szabadidôsport tekintetében a legnagyobb tömegeket az

PROGRAMMODELLEK

évente megrendezett futóversenyek mozgatják meg, de nagy

Minden európai ország sajátos konyhamûvészettel rendel-

hagyományai vannak az amatôr strandröplabda, kosárlabda,

kezik, sôt olykor tájegységenként különbözô ízvilággal találko-

streetball és futball fesztiváloknak, a város által szervezett

zunk. A gyôri térség esetében ilyen specialitás például a

kerékpártúráknak, iskolai és családi sportnapoknak, sôt Gyôr

rábaközi perec, a pozsonyi patkó, az óvári és lajta sajtok, gyôri

is minden évben részt vesz a nemzetközi összefogással meg-

eceteshal, de egyedül itt teremnek az olyan archaikus, ma

valósított Kihívás napja rendezvénysorozatban.

ismét egyre népszerûbb gabonafélék is, mint a hajdina és a

Sport – aktivitás: A városnak kedvezô adottságai

ember a 20. században, és hogy változtatta meg étkezési szoká-

és nagy hagyományai vannak a verseny- és tömegsport ren-

sainkat az egészséges életmód kihívásainak való megfelelés.

Szociofotók– A világ, és ami mögötte van:

dezvények terén, amelyeket az Európa Kulturális Fôvárosa

Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz modellezni a hétköz-

program keretében tovább szeretne bôvíteni. A tervek között

Úgy gondoljuk, vannak olyan alapanyagok, amelyek minden

napok világát, hiszen mindenki egyénileg éli azt meg, ugyan-

szerepel, a Gyôrhöz hagyományosan kötôdô maratoni kajak-

európai nemzet konyhájában elôfordulnak, csak minden

akkor hisszük, hogy ha egy fotókiállítás keretében bemutatjuk,

kenu, kézilabda és triatlon európai és világversenyek város-

országban másképp készítik el ôket. E filozófiából kiindulva

hogyan élnek a különbözô európai országok polgárai, azáltal

ban tartása. A versenysport rendezvények mellett egyre

olyan rendezvénysorozatot tervezünk, ahol havonta meghatá-

a kultúra legmélyebb, tudatalatti rétegeit tudjuk feltárni,

erôteljesebb igény mutatkozik a város polgárai részérôl a sza-

rozott alapanyagokból készíthetik el ételeiket az európai

amelyek példaértékûek lehetnek más európai országok

badidô eltöltésének aktív formái iránt, így a város a korábbiak-

országok képviselôi. Ilyen lehet például a halból készült nem-

számára is.

nál is nagyobb hangsúlyt fektet a sport- és wellness-infra-

zeti specialitások bemutatása, amelynek nagy hagyományai

struktúra európai igényeket kielégítô fejlesztésére, olyan

vannak nemcsak Gyôrben és a Szigetközben, de minden más európai ország konyhájában is.

Panel – retro és jövô: Az építészek, városfejlesztôk

tömegsport rendezvények szervezésére, amelyek nemcsak

és szociológusok európai találkozója adja a keretét annak

az itt lakókat, de az idelátogatókat is képesek megmozgatni

a tudományos vitának és közös gondolkodásnak, amely

(Európai Futófesztivál, Fussuk körbe Európát!).

Ünnepi áhitat: Mindannyian egyetértünk abban, hogy az ünnepek teszik teljessé életünket, és az egyetemes ünnepek-

a második világháborút követôen Európa-szerte beinduló lakásépítési boom jellemzô építészeti terméke, a panel jövôjét

Kulináris élvezetek: Az egyéni európai ízek bemutatá-

hez minden országban más és más hagyományok kapcsolód-

kutatja. Izgalmas vállalkozásnak tûnik bemutatni, hogy a kü-

sára egy olyan fesztivál keretében nyílna lehetôség, ahol min-

nak. Gyôr Európa Kulturális Fôvárosaként szeretné bemutatni

lönbözô európai országok miként próbálják élhetôvé tenni

den hónapban más és más európai ország szakácsai mutathat-

ezt az ünnepeket kísérô varázslatot, nemcsak fotókban és

a személytelen betonrengetegeket. A panelépítészet mikrote-

nák be remekeiket. A fesztivál alkalmat nyújt arra is, hogy

tárgyakban, hanem ételekben és népszokásokban egyaránt.

reinek egyén általi meghódítását bemutató tárlat pedig felhívja

összehasonlíthassuk a különbözô európai országok terítési és

Szeretnénk, ha a 2010-es évet Európa Kulturális Fôvárosaként

a figyelmet az uniformitás természetes igényekbôl építkezô

tálalási szokásait. Tervezünk továbbá performance jellegû elô-

Gyôr tudná ünneppé tenni minden európai polgár számára!

kiûzettetésére.

adásokat, ahol bemutatjuk, hogyan fôzött és mit evett az európai

25

2. hely – város – régió „A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg.” – Auguste Rodin Genius loci, a hely szelleme, az, ami kisugároz és megragad, ami egyedi és más, vonzó és hívogató. A hely szellemét a táj, az épületek, azok elrendezése és hangulata adja, utcák varázsa, üzletek tarkasága, ablakok és udvarok, utcai feliratok, a házak színei, az utca íve. Aztán a város sugárzása, fényei és polgárainak megjelenése, a nyüzsgés, az élet, a hangok, a madarak, és sok-sok más intim hangulat. Mi tesz egy helyet vonzóvá, egyedivé? Mitôl képes a helyek sajátos tömörülése, koncentrációja mássá tenni a várost? Hogyan formálja ez a hangulat a város régióját, miként adja át értékeit és fogadja be térségét?

Gyôr településtörténetét nagyon-nagyon vázlatosan érintettük

rendezettek, a városkép harmonikus és igényes. A polgárok

a pályázat különbözô pontjain. Nem kívánjuk megismételni.

gondoskodnak a magán- és a köztulajdon épségérôl.

Viszont szükségesnek tartjuk, hogy egy önálló programnyalábot szánjunk a városi épületek, terek, utcák felújításának, mert

Attraktív vendéglátás

azok nélkül a program nem lehet sikeres. A város kínálta kul-

Az igényesen karbantartott város lehet csak megfelelô célpont-

turális örökséget maga a városkép és hangulat jeleníti meg.

ja az idegenforgalomnak. Gyôr ebben a vonatkozásban nem

Azt gondoljuk, hogy ezen hatalmas program és rendezvény-

panaszkodhat, az elmúlt 10-15 évben attraktivitása folyamatosan

sorozat kiváló alkalom arra, hogy megmérettessük magunkat,

bôvült, azonban még nem vált országos jelentôségû turisztikai

aminek kapcsán más szemmel, más érzéssel járhatunk a

központtá. Évente több mint 100 ezer vendég keresi fel a várost,

városban. Olyan érzéssel, ami azt súgja, hogy a városi környe-

akik 240-250 ezer vendégéjszakát töltenek itt a 3700 szállás-

zet megújítását, annak európai szintre formálását el kell vé-

helyen, amibôl csak 1700 egység nyújt szállodai minôséget.

geznünk a felkészülés idôszakában, majd a programban

A 750 vendéglátóhely közül 100-150 egység tekinthetô magas

tudatosan be kell mutatnunk eredményeinket, értékeinket.

színvonalúnak. Nem épültek ki a négy, vagy annál több csillaggal jelzett szállodai egységek, s ami van, annak is alacsony

26


Élhetõ város

a kapacitása.

Többször leírtuk, hogy a város 1989-ben elnyerte a Mûemlék-

A konferenciaturizmus léte-sítményei még kis befogadóképes-

védelmi Európa-díjat, ami akkor reveláció erejével hatott. Nos,

ségûek, holott vannak létesítmények a nagytömegû tanácskozá-

ezt a lendületet szeretnénk ismét visszahozni, a városi épüle-

sok rendezésére, de már szállás és komplex kínálatot nem

tek rehabilitációjával, a fontosabb utcák és terek felújításával,

lehet biztosítani. A környéken még csak Pannonhalma nyújt

a közparkok és -területek megtisztításával és azok minôsé-

teljes idegenforgalmi kínálatot, így a többi térség (Szigetköz,

gének látványos megújításával. Az élhetô, lakható város azt is

Fertô-Hanság, Csallóköz, Sokoró-vidéke) csak részprogramok-

jelenti, hogy az épületek gondozottak, az utcák, terek tiszták,

kal kereshetôk fel. A termálturizmus új elem a városban, azon-

GYÔR 2 01 0

ban nem tud komplex kínálatot nyújtani, mert hiányzik a szállodai háttér és annak széles szolgáltatási bázisa. Gyôr idegenforgalma megújításra szorul, döntôen nem a turisztikai vonzerôben van hiányosság, mert ennek elemei bôségesek, sokkal inkább a szálláshelyet képviselô infrastruktúra, a szolgáltatások komplex rendszerét jelentô intézmények, ajánlatok, s mindezeket megjelenítô marketingtevékenység az, amiben lemaradás mutatkozik. Nem rejthetjük el a valóságot a pályázatban; el kell mondanunk a kedvezôtlen feltételeket, azt, hogy a jelenlegi adottságok, sem szálláshelyekben, sem idegenforgalmi szolgáltatásokban még nem alkalmasak a nagytömegû vendégek fogadására. A város rendelkezik idegenforgalmi koncepcióval és programmal, aminek szellemében megfelelô támogatás mellett megkezdôdött a kapacitások kiépítése, a koordinált kínálati rendszer megteremtése.

PROGRAMMODELLEK

100 udvar: A város - Belváros, Újváros - több száz udvar-

Városi vízi élet: A vízpartok felfedezése program része-

ban, mûemléki együtteseiben, hétköznapi életében? Kiállítá-

ral rendelkezik, amelyek szép építészeti egységet alkotnak,

ként a városi vízi életet is attraktivitásokkal kell megtölteni, így

sok, találkozók, eszmecserék, minden a vízparton, a folyó

A mûemléki terek: Elkészül 2010-ig a város történelmi

s bepillantást engednek az itt élô emberek hétköznapjaiba. 100

a csónakházak rekonstrukcióját (Radó-sziget és ETO-csónak-

közelében zajlik.

magjában a Duna-kapu tér, a Széchenyi tér rekonstrukciója, ki-

udvart kiválasztunk a bôséges kínálatból és azokban kisebb

ház), új vízi produkciókkal és környezethasználattal, ennek

épül a színház elôtti tér, ami lehetôséget ad a városi terek

kulturális rendezvényeket szervezünk (kiállítások, koncertek,

európai példáinak bemutatásával, megismertetésével.

funkciónak szélesítésére, azok rendezvényekbe való még tel-

beszélgetések, tánc és mozi, média mûsorok, performance-

jesebb bekapcsolására.

ok, stb.). Az udvar-programba az ott élô közösségeket, lakoso-

Színes város: A város feldíszítése, színekkel, fények-

kat bevonjuk, hogy aktív részesei legyenek a kulturális évnek.

kel, képekkel, kivetített fényjátékkal, s a természetes elemek-

A patinás iparos-kereskedô város: A Kulturális

kel, virágokkal, a zöldterületek bôvítésével, használati módja-

Fôváros program keretében a néhai Rácváros volt fôutcája

Városrekonstrukció: Az épületrekonstrukció és meg-

iknak kiszélesítésével. Nagyszerû apropóját adja ennek,

(Kossuth utca) olyan sokszínû kereskedô-, iparostörténeti és

újítás folytatása a program nélkülözhetetlen része. A Belváros-

hogy 1910-ben indult elôször Magyarországon, éppen Gyôr-

gasztronómiai központtá válhat, amely nemcsak a generációk,

ban több leromlott épület található, ezek felújítása, homlokza-

ben a virágos város akció.

de a különbözô kultúrák egymás mellett élésének is európai

tok javítása, a városi terek, parkok, a szabadtéri berendezések

szintû, modell értékû példáját adja. Gyôr kulturális sokszí-

(utcabútorok, információs rendszerek, a köztéri tárgykultúra

Régió tájai, vidékei: A program bemutatja, egy-egy

nûségét egyedülálló módon reprezentálhatná az egyetlen ut-

terjesztése) megújításra szorulnak. Nem koncentrálódhat a

városi térben (parkban, tereken, utcákban, kirakatokban)

cában, egymás mellett sorakozó rác vendéglô, cigány fogadó,

felújítás csupán a belsô városrészekre, a külsô, vagy kapcsoló-

ötletes formákban a régió tájait, településeit, azok jellemzô

kóser étterem, török kávézó. A régi szépségében helyre-

dó városrészekben a sajátosságoknak megfelelô rendszerek

egységeit, hogy ezzel is az érdeklôdést, a megismert lehe-

állítandó széles utcán kávéházi teraszok, kézmûves mûhelyek,

kiépítése szükséges.

tôséget felvillantsa.

galériák, hangulatos szatócsboltok kirakatai követnék egymást, s utcai zenészek dallamai tennék teljessé a hangulatot.

Köztéri kultúra: Kiállítás és konferencia szervezése, a

A folyam mentén, a Duna városai: A Duna menti

közterületek korszerû megújításáról, annak lehetséges techni-

nagy- és középvárosok találkozója és bemutatkozása. Mit

kai eszközeirôl és irányairól.

jelent a Duna, a folyó ezekben a városokban, azok kultúrájá-

27

3. tudomány – felfedezések – a jövô megismerése „A tudomány – kulcs a világ titkaihoz.” – Maxim Gorkij A tudomány és kultúra elválaszthatatlan egységet alkot. Tudomány nélkül nem lehet kultúrát formálni, de a kultúra, s annak intézményei nélkül sem mûködhetnek tudományos mûhelyek, nem történhetnek felfedezések. Hasonlóan egy város életében a tudománnyal foglalkozók jelenítik meg a jövôt, képviselik a folyamatos megújítást, de egyben szembesítik is az ott élôket helyzetükkel, annak minôségével. Európa 2010-re jelentôsen növelni kívánja kutatási, tudományos kapacitásait, nagyobb rangot és befolyást kíván adni a felfedezéseknek, így a programban hangsúlyt helyezünk a tudományos rendezvényekre, illetve a tudomány eredményeinek az emberek hétköznapi világába való eljuttatására.

Dinamótól az Audiig

Tudásgyár-Egyetem

Tudományos mûhelyek

Gyôr város tudományos múltja széles körû és gazdag. Az egy-

A 20. században a város sokat küzdött, hogy önálló egyeteme,

A város múzeumaiban, levéltárában, könyvtárában folyó tudo-

házi oktatási intézmények voltak az elsô tudományos mûhe-

felsôoktatási intézménye legyen. 1959-tôl mûködik felsôoktatá-

mányos munkát megjelenítô kiadványok (Arrabona, Gyôri Ta-

lyek, ahol jelentôs személyiségek alkottak, így Bél Mátyás

si intézményként a 220 éves múlttal rendelkezô gyôri tanító-

nulmányok) széles körben ismertek és elismertek.

(1684-1749) történész, aki a város elsô tudományos leírását

képzô. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai

A feltárt tézisek megmérettetésére a helyi kutatók rendszere-

végezte el és Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, a dinamó felta-

Csere János

sen konferenciákon fogadják az egyes szakmák országos és

lálója. Az elsô felsôoktatási intézményben a Magyar Királyi

Fôiskola karaként jegyzik, 2500 nappali és 2400 levelezô hall-

nemzetközi képviselôit.

Akadémián (1776-1850) nagyhírû társadalomtudósok tanítot-

gatóval, a képzésben a korábbi tanítóképzést fokozatosan

tak, közülük kiemelkedik a modern közgazdaságtudomány

átveszik más szakok, így a mûvelôdésszervezôk, a szociális

A felsôoktatási intézmények képzési és kutatási irányaihoz,

elsô magyar képviselôje Kautz Gyula (1829-1909). A gépipar

szektorban dolgozók, vagy újabban az idegenforgalom. Gyôr-

illetve a városban lévô tudományos mûhelyek programjaihoz

közép-európai bázisát jelentô Vagongyárban dolgozott a

ben 1977-ban alakult a mûszaki felsôoktatás intézménye,

igazodva 2010-re az alábbi elvek szerint alakítjuk ki a tudomá-

két Pattantyús-Ábrahám testvér (Géza 1885-1956), (Imre 1891-

amely az akkori kor szellemének megfelelôen új campust

nyos rendezvényeket:

1956), akik nemcsak a modern termelésszervezésben, hanem

kapott. Az intézmény 2002. január 1-tôl nyerte el az egyetemi

a géptan rendszerének megalkotásában is maradandót alkot-

rangot. Ma a Széchenyi István Egyetem két karral, Jog- és

séges jövôbeli irányait és hatásait az élet különféle

tak. Gyôrött elkészült a világ elsô benzinmotoros, mechanikus

Gazdaságtudományi, valamint Mûszaki Tudományi Karral

területein,

összkerékhajtású és kormányzású közúti jármûve. 1906-ban

mûködik, nappali tagozatos hallgatóinak száma közel 7000 fô,

Gustave Eiffel tervei alapján létesült a kovácsüzem, amely ko-

emellett 4000 levelezô hallgatót fogad. Az Észak-Dunántúl

ra legmodernebb üzemei közé tartozott. Az 1930-as években

egyetlen akadémiai kutatóintézete szintén a városban találha-

megépült Közép-Európa elsô hegesztett hídja vagongyári

tó. Az 1986-ban alapított MTA Nyugat-magyarországi Tudomá-

multi-, vagy metadiszciplináris szemléletben mutassanak

mérnökök, mûszaki szakemberek tervei alapján.

nyos Intézet a regionális tudomány alapvetô összefüggéseit

be problémákat, s megoldási módokat.

– sugallják és jelezzék elôre a technikai megújítás lehet-

– vonják be a különféle társadalmi csoportokat a tudományos ismeretek elsajátításába, azok alkalmazásába, – emelkedjenek túl a hagyományos diszciplinaritáson és

vizsgálja.

28


GYÔR 2 01 0

PROGRAMMODELLEK

társadalmi, gazdasági és környezeti tapasztalatait a piacgazdaságba történô átmenetben és az európai integrációban.

Az autó jövôje, a jövô autója: Rendezendô nemzet-

A tudomány megismerése, az ismeretközlés tudománya: Kiállítás és szimpózium azt vizsgálja,

azt is, hogy a friss, szellemes megoldások miként járulhatnak hozzá a technika fejlôdéséhez, a jövô alakításához.

hogy a tudományos ismeretek terjesztésének milyen techni-

közi konferencia és kiállítás arra keres választ, hogy az autó,

Az informatika távlatai: Nemzetközi konferencia cél-

kái, módszerei és egyben regisztrálható eredményei vannak

Számítógépes grafikák és zenemûvek: Rende-

mint a legelterjedtebb közlekedési eszköz jövôjét miként hatá-

ja, hogy áttekintést adjon az információs technikák addigi fejlô-

Európa különbözô térségeiben. Bemutatásra kerülnek az

zendô nemzetközi vetélkedô, a Gyôrben eddig megtartott

rozhatjuk meg. Melyek a fejlesztés fôbb irányai, milyen új

désérôl, és megkísérelje rendszerezni a jövôbeli tendenciákat.

egyes ismeretátadási rendszerek, eljárások, nemzetközi fesz-

számítógépes mûvészeti találkozók sikerére építve. Európa

szükségletek jelentkeznek? A kiállítás bemutatná a fontosabb,

Nem csupán a technikai, technológiai kérdésekre keresünk

tivál formájában.

minden részébôl több száz, a téma iránt érdeklôdô fiatalt kívá-

európai fejlesztési intézmények nyilvánosságra hozható jövô-

majd választ, hanem az informatika által gerjesztett különféle

beli ötleteit, megoldásait.

hatásokra is, például az életmódban, a mûvészetben, a kör-

A megmentett múlt: Rendezendô nemzetközi konfe-

nunk fogadni, hogy a városban vizuális, audio és animációs

nyezetben, a hétköznapok világában és még számos más di-

Közép-európai doktoranduszok és doktori iskolák találkozója: A fiatal tudós növendékek, és azok

menzióban.

iskoláinak nagytérségi találkozója azt szolgálja, hogy megis-

mûvészeti alkotásokat hozzanak létre a számítógép segítségével.

kedô, az európai és a magyar történelem szempontjából iz-

Város a térben, tér a városban: Nemzetközi kon-

együttmûködéseket, közös érintkezési pontokat, akcióterülete-

Együtt: a német-magyar történelem és tudomány közös pontjai: Szimpózium és kiállítás

galmas koraókori és ókori mûemléki értékeket tártak fel.

ferencia és kiállítás a 21. század városépítészetének és fejlesz-

ket, s minél több személyi, emberi kapcsolat teremtôdjön.

a gyôztes német várossal – reményeink szerint Regensburg-

Miként lehet megmenteni és bemutatni a múltat, hogyan lehet

tésének alapvetô kérdéseire próbál választ adni. A tanácsko-

a hétköznapok részévé tenni? – erre a kérdésre keres választ

zás az európai városfejlesztés lehetséges irányait tekintené át,

a konferencia és szakmai bemutató.

rencia alapját az adja, hogy a városban és környékén kiemel-

merjék egymás képzési és kutatási irányait, létrehozzanak

gal, felváltva, mindkét helyszínen – kerülnének megrendezésre. Tudományos elôadásokon keresztül mutatnánk be az 1100

ebben viszont nemcsak az építészet kihívásaira, hanem

Európai fiatal feltalálók innovációs pályázata és kiállítása: A program célja, hogy a 24 év alatti fiatalok

a városszervezés, vezetés, irányítás és gazdálkodás jövôbeli

számára egy európai méretû találmányi pályázatot hozzon lét-

lítással köszöntenénk azokat a tudósokat, feltalálókat, akik

20 év múlva - Közép-Európa 20 évvel a rendszerváltozás után: Nemzetközi társadalomtudo-

dilemmáira is kitérne. A kiállítás bemutatná a legfontosabb

re és az elfogadott pályamûveket a közönségnek bemutassa.

Magyarországon születtek, innen indultak és Németországban

európai városfejlesztési iskolákat, irányzatokat, szemlélet-

Ösztönözni kívánjuk ezzel a programmal a fiatal generációt az

jutottak el szakmai pályájuk csúcsára és persze fordítva,

mányi konferencia összegezni kívánja a nagyrégió politikai,

módokat és technikákat.

innovációs elképzelések megvalósítására, de egyben jelezni

a német tudomány mit nyújtott Magyarországnak.

éves együttélés konfliktuspontjait és azok megoldásait. Kiál-

29

4. közösségek hídja – generációk dialógusa „Aki ifjaktól tanul, olyan, mint aki éretlen szôlôt eszik és mustot iszik; aki pedig öregektôl tanul, olyan, mint aki érett szôlôt eszik és óbort iszik.” – R. Jószé Bar Jehuda A tervezett eseményeket, pillanatokat együtt, mégis saját, egyéni nézôpontjainkkal gazdagítva éljük meg. A közös véleményformálás, élménygyûjtés nemcsak a meglévô kapcsolatokat erôsíti, de bepillantást enged mindeddig rejtett mikroközösségek életébe, más emberek, kultúrák, felekezetek hagyományaiba, mindennapjaiba is. Olyan párbeszédre ösztönzünk, amely révén mindenki megtalálhatja önmagát mások szemébe pillantva, és mindenki felfedezheti mások értékrendjét, tapasztalatait is saját gondolatainak szövedékében. E szinergiában feloldódnak a generációs különbségek éppúgy, mint a szociális vagy vagyoni háttér törésvonalai. Az esélyegyenlôség így már nemcsak a részvételt, de a programsorozat egyéni látásmóddal való gazdagításának lehetôségét is jelenti számunkra.

A tágan értelmezett kultúra nemcsak országok és nemzetek

Szegregáció

Fôvárosa Program keretében megvalósítandó Generációk

között képes hidat verni, de közösségépítô és összetartó ere-

Az egyes generációk a város különbözô, egymástól távoli ke-

Palotája; egy olyan intézmény, amely a gyerekektôl a nyugdíja-

je a kisebb társadalmi egységek, városi közösségek esetében

rületeiben szegregálódnak, így a hagyományos kommunikáci-

sokig minden nemzedék minden kulturális területre kiterjedô

is érzékelhetô. Ehhez azonban a különbözô generációknak

ós csatornák a fizikai kontaktus hiánya miatt egyre kevésbé

igényeit képes kielégíteni.

nyitottan kell egymás felé fordulniuk, hogy befogadhassák

használhatók. A város mindig is nagyra becsülte az idôs kor-

mindazt a tudást és ismerethalmazt, amelynek csak az adott

osztályt; intézményei és gazdasági szereplôi többféleképpen

A város szociális érzékenységét igazolja, hogy a tervezett léte-

nemzedék van birtokában.

próbálják aktivizálni a nyugdíjasokat (a nyugdíjas házak és

sítmény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetû, társadalmilag

klubok mûködtetésétôl a nagyszülôk számítástechnikai képzé-

elszigetelt, illetve kisebbségi csoportok kulturális életének

Beszéljünk egymás nyelvén

séig), ahogy a gyermek- és fiatalkorúakat is számos program-

támogatását és integrációját. A város sokszínû kulturális éle-

Hisszük és valljuk, hogy a kitáguló Európában nemcsak az idô-

lehetôség várja. A két generáció közelítésének szándéka azon-

tének szerves részét képezik a városban és környékén élô

sektôl a fiatalok felé irányuló ismeretátadási csatornáknak és

ban eddig nem volt sem kulturális, sem szociális szervezô elv

nemzetiségi és felekezeti csoportok, akik évtizedek, évszáza-

módszereknek van létjogosultsága; hiszen a fiatalok, sôt a gyere-

a városban. A generációs szakadék nem speciálisan gyôri

dok óta ôrzik hagyományaikat, sajátos kultúrájukkal színesítik

kek is számos olyan tudáselemet szívnak magukba szocializációs

probléma, hiszen egész Európa demográfiai folyamatainak

a város kulturális kínálatát. Németek, szlovákok, krobótok,

folyamatuk során, amelyek készség szintû ismerete a modern

meghatározó eleme a társadalom elöregedése. Gyôr a hatá-

romák, katolikusok, evangélikusok, reformátusok, izraeliták és

korban elengedhetetlen. Ezek hiányában pedig az idôsebbeknek

rok nélküli kultúra közvetítésével kívánja a generációkat köze-

még ki tudja hány kisebbség és felekezet él itt egymás mellett

nehézséget okoz felvenni a mai világ gyorsuló ritmusát. Meg kell

lebb vinni egymáshoz, modellértékû megoldást javasolva

békében. A „népek olvasztótégelye” mondás hatványozottan

tehát tanulnunk egymás nyelvét beszélni, hogy csökkentsük

az unió egésze számára.

érvényes az osztrák-magyar-szlovák hármashatár térségére,

a generációk közti különbséget. Azért is fontos ez, mert az inaktív

30

melynek történelmi idôk óta Gyôr az egyik központja.

korosztály népességen belüli aránya évtizedek óta folyamatosan

Új dialógus

nô, s ma már ezen belül is az idôs korúak vannak többségben.

A „generációk párbeszéde” olyan kezdeményezés, amelynek

A város és intézményei hagyományosan jó kapcsolatokat

(A 2001-es népszámlálási adatok szerint Gyôr városában 100 fel-

megvalósításához a városnak megfelelô teret és közeget kell

ápolnak a környezô országok településeivel. A kulturális

nôtt korú lakosra 22 gyerekkorú, és 28 idôskorú személy jut.)

biztosítania. Ezt a célt hivatott szolgálni az Európa Kulturális

együttmûködéseket segíti, hogy a szomszédos területeken


GYÔR 2 01 0

szép számban élnek magyar ajkú lakosok, akikkel a kap-

likultúra, a gyermekeiket egyedül nevelô szülôk mindennapjai,

csolattartást nem nehezítik sem nyelvi, sem kulturális

a számos indokra visszavezethetô felvállalt vagy felvállalni

különbségek. A kulturális esélyegyenlôség biztosítása meg-

kényszerült másság a szilánkokra töredezett, ám szilánkjaiban

követeli továbbá a fogyatékkal élôk speciális igényeinek

is életképes családszerkezetekben immár nem írható le

kielégítését éppúgy, mint a szociálisan rászorulók kulturális

pusztán nemkívánatos devianciaként. A töredékcsaládokban

kirekesztésének – ingyenes programokkal, melting pot-ok

éppúgy, mint a klasszikus szerepeket ôrzô, de karrierkihívá-

mûködtetésével történô – enyhítését.

sok és számos más megfelelési kötelezettség által terhelt otthonokban meghatározó, intenzív küzdelem zajlik az össze-

Középpontban a család

fogáson és önerôn alapuló boldogulásért. Reméljük, hogy a

Markáns eleme lehet a generációk párbeszédének, ha a 2010-

generációk párbeszédének tökéletesítésére irányuló progra-

re tervezett programok középpontjába nem a kulturális intéz-

mok és kezdeményezések elômozdítják ezt a folyamatot.

ményeket és szervezeteket állítaná a város, hanem a családot, mint társadalmi alapegységet. Ezáltal ugyanis felvállal-

A tervezett programok a meglévô kapcsolatokra és hagyo-

nánk a tradicionális értékek védelmét, ráadásul a programok-

mányokra építenek, ugyanakkor kiemelt rendezô elvként

kal több generációt szólítanánk meg egyszerre. A család év-

kezelik a generációk eltérô kultúrájának kibékítését. A prog-

századok óta a kulturális hagyományok hordozója és tovább-

ramok szervezésébe a város be kívánja vonni a gyermek

örökítôje, a felismert és továbbvitt értékek szimbóluma. Igaz,

és ifjúsági kulturális intézmények mellett az oktatási intéz-

a klasszikus családmodell idôközben sokat változott; napjaink-

ményeket éppúgy, mint a civil szervezeteket.

ra létjogosultságot nyert annak vizsgálata is, milyen megoldások, törekvések vették át szerepét, töltik ki a generációk kiegyensúlyozott együttélésének helyén keletkezett ûrt. A szing-

PROGRAMMODELLEK

Vaskakas Bábszínháza által kétévente megrendezett bábfesz-

A Jövô Gyökerei: A fiataloknak kezdeményezô szerepet

tivál nemzetközivé szélesítése, valamint ehhez kapcsolódóan

szán a város az idôsekkel való dialógus felvételében is. Olyan

Generációk Palotája: A programnyaláb egyetlen nagy

olyan komplex báb- és színházi elôadások színpadra állítása,

programokat tervezünk, amelyek keretében a fiatalok elma-

beruházása egy olyan multifunkciós intézmény, amely a lehetô

amelyek interaktív módon a színfalak mögötti világot is bemu-

gyarázhatják az idôsebb korosztálynak, hogyan mûködik az

legszélesebb körû kulturális programokon túl, tudományos

tatják. Továbbá Gyôr város kívánja 2010-ben megrendezni a

Európai Unió. A programsorozat részeként a Széchenyi Egye-

és ismeretterjesztô, szabadidôs, mûvészeti, hagyományôrzô és

Gyermekszínházak Európai Találkozóját, és a Gyermek- és

temen mûködô Universitas Gyôr Alapítvány olyan tudományos

egyéb társadalmi kohéziót erôsíteni képes rendezvényeket

Ifjúsági Filmek Európai Fesztiválját.

konferenciát és ehhez kapcsolódóan film- és fotókiállítást szervez, amely azt mutatja be, hogyan élnek (együtt) a fiatalok

szervez. Ezzel párhuzamosan interaktív módon – üvegfal mögött – itt mûködne a város médiaközpontja is, amely bepillan-

Európa jövôje – A jövô Európája: A város 93 ok-

tást nyújthat a média világába a hétköznapi ember számára.

tatási intézményében közel 35 ezer gyerek és fiatal tanul az

és idôsek az Európai Unió különbözô országaiban.

óvodától az egyetemig. Közülük 11 ezren naponta ingáznak a

Együtt – Egymásért: Fontos szerepet szán a város a

A gyermekkor csodái: Komoly hagyományokkal ren-

városba, tehát folyamatosan hírét tudják vinni a gyôri kulturális

civil társadalomnak is a programok szervezésében. A rend-

delkezünk, nemcsak a város, de az egész régió fiataljait vonzó

eseményeknek. A város több mûvészeti általános és középis-

szerváltás után indult be Magyarországon, s így Gyôrben is a

gyermek- és ifjúsági programok szervezése terén. A hagyo-

kolát mûködtet, amelyek hallgatóinak bemutatkozási lehetô-

civil önszervezôdés, melynek eredményeként, mára közel

mányokra építve tervezzük a Gyermekek Háza programjainak

séget szeretnénk nyújtani a program során. Tervezzük továbbá

800 civil szervezet mûködik a városban. Ezek közel fele okta-

(játszó- és táncházak, nyári alkotó táborok, kézmûves foglal-

a hagyományos középiskolák nemzetközi testvériskolai kap-

tási, kulturális vagy sportszervezet, amelyek kinyilvánították

kozások) kiszélesítését, kibôvített helyszínen való megszer-

csolatainak dinamizálását is egy olyan, az Európai Unió orszá-

szándékukat a Kulturális Fôváros programban való aktív

vezését. Az új Neotechnológiai Múzeum épületében olyan

gaiból érkezô diákok körében rendezendô tanulmányi verseny

részvételre. A civil társadalom dinamizálását azért tartjuk

Csodák Palotája elven mûködô, interaktív játszóház kialakítá-

és vetélkedô keretében, amely a tudomány és technika fejlôdé-

fontosnak, mert az események szervezésébe való bevonásuk-

sát tervezzük, ahol céhes ipari hagyományoktól a modern

sének hatását vizsgálná az Európai Unió jövôjére nézve. A

kal a lakosság is magáénak érzi a programsorozatot, köny-

technikai csodákig mindent megismerhetnek és kipróbálhat-

programhoz kapcsolódna a fiatal innovátorok seregszemléje,

nyebben azonosul vele, így felkészültebben fogadja az Európa

nak. Terveink között szerepel a város méltán népszerû

ahol Európa ifjú feltalálói mutathatnák be találmányaikat.

különbözô országaiból érkezô vendégeket.

31

5. kommunikáció – a kultúrkikötô „A múlt a jövendônek tüköre.” – Kossuth Lajos Az új információs technológiai lehetôségek, az erre épülô globalizált életkeretek, alapjában véve az európai társadalmak egyre nagyobb ütemben zajló átalakulása rávilágít a kapcsolattartás, a kommunikáció, az együttmûködés fontosságára. Közösségszervezô, a (városi) kulturális élettereket dinamizáló, revitalizáló és inspiráló hatásról van szó. Az új, minden képzeletet felülmúló kommunikációs lehetôségek mellett, és fôként azok hatására ismét el kell gondolkodni azoknak a „hagyományos” kulturális és mûvészeti csatornáknak, intézményeknek, hálózatoknak a szerepérôl, amelyek évszázadok óta lehetôvé teszik az emberek személyes, valóságos, és ma már virtuális találkozásait, eszmecseréit a generációs, nemi, nemzeti-etnikai és társadalmi távolságoktól elszakadva, túlmutatva, azokat kibékítve.

A (posztmodern) találkozások városa

egyszerre kielégítve a szélesebb és a speciálisabb társadalmi

A város centrális helyzetébôl fakadó találkozási pont volt az

igényeket: Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál (1990);

A Vásárváros: a gazdaság, a kereskedelem körforgásának középpontjában

elmúlt évszázadokban. A 21. század küszöbén ezt az ideát kell

Barokk Nosztalgiák Mûvészeti Fesztivál (1993); „Terményáldás”

Gyôr kereskedelmi, gazdasági súlyából fakadóan komoly múltja

kitágítanunk, újraértelmeznünk, annak érdekében, hogy egy

Kertészeti Kiállítás, Vásár és Kulturális Fesztivál (1994); Nemzet-

van a különbözô szakmai kiállításoknak, vásároknak is. Immáron

olyan új kommunikációs teret alkossunk az eddigi hagyomá-

közi Babakiállítás és Közép-Európai Babakonferencia (1996); Gyô-

14. éve rendezik meg a Gyôri Általános Vásárt (272 kiállító, 10000

nyokra építve, amely az európai eszmék, ötletek, tudások,

ri Pop-rock Fesztivál (1996); Magyar Táncfesztivál (1998); Nemzet-

négyzetmétes vásárterület, 25000 fizetô látogató), amely színvo-

technikai ismeretek számára nyújt találkozási pontot, új funk-

közi Ütôsfesztivál (2000); Gyôri Könyvszalon Nemzetközi Könyv-

nalas találkozóhelyként szolgál a hazai és külföldi cégeknek,

ciókat biztosítva a térségnek.

bemutató és –vásár (Magyar-ország második legnagyobb könyv-

lehetôséget adva kapcsolatok ápolására, újabb üzleti partnerek

szakmai rendezvénye – 2001); Napóleon Emlékünnepség és Ha-

megismerésére. Egyre népszerûbbek az ipari, mezôgazdasági

gyományôrzô Tábor (2001); Gyôri Fotó Piknik (2002).

és informatikai kiállítások, valamint a hozzájuk kapcsolódó

A fesztiválok városa A város kulturális életében évtizedek óta markáns pontot jelente-

Új lehetôségek és esélyek – amatôr mûvészeti fesztiválok

hatnak a helyi gazdasági aktivitásra, termelési-, technológiai-

hírû rendezvénysorozatok. Napjainkra közel harminc különbözô témájú, rendszeres program teszi színesebbé a régió életét.

Számos amatôr mûvészeti fesztivál ötlete is megvalósult az

vásárvárosi jelleg erôsítése. Nemzetközi szakmai és üzleti cso-

1929-óta évente kórustalálkozót rendeznek. A Gyôri Nyár Nem-

elmúlt években, elôsegítve az aktív részvétel, a szereplés,

mópontként találkozási lehetôséget kíván biztosítani a különbözô

zetközi Kulturális Fesztivál 1966-ban indult útjára és egyre

versengés révén a gyermekek, fiatalok mûvészet iránti érdek-

ágazatok hazai és külföldi képviselôinek.

nagyobb sikerrel aktivizálja a térség és a környezô országok la-

lôdésének felkeltését. A város eddigi tapasztalatai az mutatják,

kosságát a nyári hónapokban. Az 1960-as, ’70-es években a zene,

hogy nemcsak az irodalom, a zene, a tánc, a képzômûvészet

A belsô szabadság építése és ôrzése

a képzômûvészet, a táncmûvészet, az irodalom számára nyíltak

terjesztése, megismertetése és megszerettetése lehet a célja

Az emberek személyes, valóságos és virtuális találkozásait,

új lehetôségek az évenkénti fesztiválok, versenyek, biennálék

ezeknek a rendezvényeknek, hanem a tehetségkutatás is,

eszmecseréit elôsegítô kulturális közösségteremtô közegnek

révén. A rendszerváltás utáni évektôl kezdôdôen új irányokat ka-

és a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok integrációja,

tekinthetô az irodalom is, noha elsôdlegesen individuális ala-

pott a gyôri fesztiválélet, sokoldalúbbá vált a programkínálat,

az esélyegyenlôség növelése a szórakoztatás mellett.

pon szólítja meg az olvasóközönséget. A múlt században

nek az évrôl évre ismétlôdô fesztiválok, országos és nemzetközi

32

szakmai rendezvények, konferenciák, melyek termékenyítôleg


és menedzsmentkultúrára. Gyôr elképzelései között szerepel a

GYÔR 2 01 0

az irodalmi élet aktív megtestesítôi a különféle körök, társasá-

Hit, szakralitás, közösség

„Világörökségünk ”

gok (Kisfaludy Társaság 1908, Radnóti Társaság 1972, Kassák

A középkort és annak mûvészetét idézi a város ôsi magját jelentô

A vallási kultúra terrénumában és az erre épülô programso-

Kollégium 1971-1977) voltak. Napjainkban fontos szerepet kap

Káptalandomb, amelyet felterjesztettek az UNESCO világörökségi

rozatban megkülönböztetett helye van a kereszténység és az

a „belsô szabadság építése és ôrzése” (a Mûhely folyóirat

helyszínei közé. A város múltját, történelmét, és fôként keresz-

európai kultúra honi bölcsôjének, a Pannonhalmi Fôapátság-

mottója), a közös gondolkodás, a vita termékeny, kulturális ér-

tény hagyományait megjelenítô élettér az ezer éves múltra visz-

nak. A monostor a mi „világörökségünk”, mely „ablakként

tékeket teremtô irodalmi erôtere. Immáron több mint negyed

szatekintô, Szent István király által alapított egyházmegye köz-

szolgál Isten valóságára és az egyetemes emberi kultúra ér-

évszázada formálja gondolkodásunkat a gyôri székhelyû –

pontjában, a történelmi városmagban, a Püspökvár és a Bazilika

tékeire egyaránt ” (Várszegi Asztrik fôapát). A monostor épüle-

az ország egyik legjobb kulturális folyóiratának tekintett –

tiszteletet parancsoló, meghitt és misztikus aurájában szervezô-

tei különbözô korok üzenetét ôrzik, együttesükben mégis a

Mûhely címû lap. Gyôrben élt és alkotott a 20. század máso-

dik. A Könnyezô Szûzanya kegykép és az európai ötvösség

sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt

dik felének egyik legjelentôsebb magyar prózaírója Galgóczi

csodálatos remeke, a Szent László-herma köré szervezôdô hit,

látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek

Erzsébet (1930–1989) is, aki közel harminc nyelvre lefordított

áhítat és rituálé (pl. Szent László körmenet) sok ezer ember

(bazilika, altemplom, kerengô, könyvtár, barokk ebédlô, Bol-

riportjai, szociográfiái, irodalmi elbeszélései és regényei révén

számára jelent találkozási pontot, közösségi eseményt, ünnepet.

dogasszony kápolna, arborétum, levéltár) az adja a sajátos

megismertette Magyarországgal és egész Európával a szo-

Minden év március 17-én tartják a zarándoklattal egybekötött

szépségét, hogy egy élô szerzetes közösség mindmáig eredeti

cialista kelet-közép európai lét mélyrétegeit, társadalmi prob-

rekollekciót a kegykép elôtt, és 1996-ban II. János Pál pápa ma-

rendeltetésüknek megfelelôen használja ôket. A monostor

lémáit, külön hangsúlyt fektetve a paraszti életforma átala-

gyarországi látogatása során szintén elôtte imádkozott. Az 1192-

melletti „iskolában” (schola) pedig ma is egy több mint három-

kulására (Nádtetôs szocializmus). 2001-ben indult útjára az

ben szentté avatott László király koponyájának mellszobor alakú

száz diákot befogadó gimnázium és kollégium – az ország

évente megrendezett Gyôri Könyvszalon Nemzetközi Könyv-

ereklyéje a herma (az ország harmadik kiemelt nemzeti ereklyé-

legjobbjainak egyike – mûködik, melyben együtt kerül tovább-

bemutató– és Vásár, amely napjainkra Magyarország második

je) nemcsak a vallásos tisztelet jelképe és tárgya volt az évszá-

adásra spirituális tudás és konkrét tárgyi ismeret.

legnagyobb könyvszakmai rendezvényévé nôtte ki magát.

zadok során, hanem az igazságszolgáltatás szimbóluma is.

PROGRAMMODELLEK

Nemzetközi Könyvvásár és Irodalomtörténeti Kiállítás, Találkozó, Konferencia:

Európai Numizmatikai Találkozó és Éremcsere: „Mûvészet és história az érmemûvészetben”

megosztó emberek összességeként jelenik meg”, és „az

A fesztiválok városa: Gyôr sokarcú fesztiváléletének

Galgóczi Erzsébet nyomán, a XX. század második felének

nemzetközi konferencia, amelynek célja, hogy felsorakoztassa

nyok ôrzéséért, a kultúráért, a tudományért és az oktatásért”

népszerûsítése, a korábbi hagyományok kibôvítése, új tartal-

kelet-közép európai létszféráját feltáró szociográfiák és regé-

Európa éremmûvészeit egy nagy szakmai és mûvészeti talál-

mûködne.

makkal, eszmékkel és célokkal való feltöltése (a specifikus

nyek bemutatása, szakmai rendezvények – szembeállítva,

kozóra.

fesztiválötletek az egyes nyaláboknál jelenhetnek meg).

mellé helyezve a rendszerváltás utáni korszakot leíró munká-

Megelevenedô kultuszok: A térség életében a val-

kat. Társadalmi változás, átalakulás: a huszadik század máso-

Szakmai találkozók rendezvénysorozat: Közel

dik fele az irodalom tükrében.

40 hetes, 60 kérdéskörre épülô tematikus, folyamatos konfe-

lások és népcsoportok egymásmellettisége, toleranciája fel-

európai hagyományok továbbviteléért, a magyar hagyomá-

rencia-sorozat hazai és külföldi résztvevôkkel, közös prog-

becsülhetetlen érték és cél. Olyan vallási programsorozat

Közép-Európai Régiségvásár: Immáron öt éve

ramrésszel- ezekbôl készült nemzetközi kiadványok publiká-

képe lebeg a szemünk elôtt, amely a Szent László-legendára

rendeznek nagysikerû régiségvásárokat Gyôrben. A magán-

lása az egyes problémakörök mentén, amely a városban

és körmenetre, a Könnyezô Szûzanya kegyképre, a mártír

kezdeményezéssel beinduló vásár ötlete új értelmet nyerhet a

és régiójában lévô szakmai egyesületek, szervezetek tagjainak

püspökök történetére (Gergely, Paksi Balázs, Apor Vilmos), a

pályázat kapcsán, ha meg tudja mutatni a közép-európai

kezdeményezésére jönne létre.

Pannonhalmi Fôapátság mûemlékeire, szerzetesi és nevelôi

térségben rejlô „kincseket”, és integráns elemévé válik az eu-

hagyományaira, egy Nemzetközi Egyházmûvészeti Kiállításra,

rópai mûkincs- és régiségpiacnak. Mivel 2010-ben lesz 100

Lôcsei Fehér Szalon: Érdekes célkitûzésnek tekinthe-

illetve a különbözô vallások bemutatkozására épülhetne rá.

éves évfordulója annak, hogy Mayr Gyula órásmester bemu-

tô az egykori városháza, ma a Gyôri Városi Levéltár pince-

tatta a 64 világváros idejét mutató óráját Gyôrben, ezért a

rendszerében a Lôcsei Fehér Szalon megnyitása, amely egy

IT 2010-ben és azon túl: Nemzetközi információs-

vásár egyik alapprofilját a régi idômérô technikák, eszközök

régi gyôri történeten alapul (a legenda szerint két évig ra-

kommunikációs technológiai szakkiállítás és vásár.

gyûjteménye biztosíthatná.

boskodott itt a lôcsei fehér asszony, Jókai Mór híres regényének fôhôse, akit az akkori fôtéren, a mai Széchenyi téren fejeztek le). A szalon az ott folyó „társasági és szellemi életnek helyet adó tér, és az ebben a térben élményeiket egymással

33

6. mozgás – dinamika „...lehetetlenség, hogy a mozgásnak akár kezdete, akár vége legyen, hiszen mindig volt, s így van az idô is.” – Arisztotelész Mindennapi életünk valamennyi aspektusának szerves részét képezik a mozdulatok, a dinamikus elemek. Egyértelmûen jelen vannak a táncmûvészetben, a színházi életben, a szabadidôs tevékenységekben, a gesztusok formájában, még a hétköznapi életünk kulturális, mûvészeti dimenzióiban is. Ezzel párhuzamosan a zene, a képzômûvészet, az építészet sem képzelhetô el a mozdulat fogalma, formája és tényleges fizikai jelenléte nélkül. A technológiai fejlôdés, hétköznapjaink életvezetése szintén a dinamikára, a mobilitásra épül, és nem a statikára, a merevségre. Elképzelésünk szerint egy olyan fontos kulturális komponensrôl van szó, amely átível az egyes területeken, mûvészeti ágakon és magasabb, összetettebb nézôpontból közelítve jeleníti meg egy közösség életét.

Balett Gyôr város kulturális életében régóta élô hagyománya van a

A népi hagyományokban ôrzött jövôt teremtô múlt

mozgásnak, a dinamikára épülô mûvészeti kifejezôeszközök-

A balett mellett a népi hagyományokra épülô táncmûvészeti

nek, különösen a táncmûvészetnek. A Magyar Állami Balettin-

elemek is jelen vannak a város mûvészeti életében, a fesztivá-

tézet végzôs növendékei által alapított nemzetközi hírû Gyôri

lokon, tánckörökön. 1990-tôl kezdôdôen az európai népzenei

Balett 1979-ben az akkori új gyôri színházépületben (Gyôri

és néptáncmûvészeti csoportok rendszeresen itt találkoznak a

Nemzeti Színház) kezdte meg pályafutását Markó Iván vezeté-

gyôri Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztiválon, megis-

sével. A Gyôri Balett a városban és a régióban hamar nép-

mertetve és megszerettetve egymással és a közönséggel az

szerûvé vált, rövid idô alatt jelentôs nemzetközi sikereket ért

egyes térségek, országok hagyományait.

el. A magas színvonalú táncmûvészeti alkotások mellett a tánc óvodai és középiskolai szintû oktatása (Gyôri Tánc és

A Gyôri Nemzeti Színház repertoárjában szintén nagy súlyt

Képzômûvészeti Iskola) is fontos elem a város és térsége éle-

kapnak a zenés, táncos darabok (hazai és külföldi musicalek,

tében új lehetôségeket nyitva meg a tehetséges fiatalok mûvé-

operettek). A felvilágosodás századában (18. század) indult

szeti önkifejezésében. Gyôr 2004-ben immár negyedik alka-

útjára a városban a hivatalos színjátszás, a bécsi és a fôvárosi

lommal volt a tánc hazai és közép-európai fôvárosa a IV.

színházi élet mellett új kulturálódási lehetôséget teremtve a

Magyar Táncfesztivál alkalmával. Hazánk vezetô táncegyütte-

térségben. Gyôr 1742-ben látott vendégül elôször színészeket,

sei mellett – az összes mûfaj képviseltette magát – kiváló

1768-ban felépült az elsô fából készült állandó színház. A több

külföldi társulatok is bemutatkoztak.

mint két évszázados színháztörténeti múlt kiemelkedô fordulópontja a 700 fô befogadására alkalmas új gyôri színház 1978-as átadása volt, amely akkoriban építészeti és technikai értelemben is Közép-Európa legmodernebb színházának számított. A mai Gyôri Nemzeti Színház nem csak a város, a

34


GYÔR 2 01 0

térség, de az egész régió, sôt bizonyos darabok szempont-

több formája megpróbál valamilyen módon reagálni ezekre

jából a teljes hazai látogató közönség kedvelt célpontjává vált

a változásokra, hiszen a mindennapi életünkben idéztek elô

sokszínû mûsorszerkezete és magas színvonalú bemutatói

gyökeres változásokat. Be lehet mutatni az embereknek, hogy

révén.

a mûvészet nyelvén milyen formában ragadhatóak meg a technológiai változások dinamizáló, mobilizáló hatásai, a hét-

Táncol az egész város

köznapokban realizálódó új mozgások, lendületek (technika

A professzionális csoportok, intézetek mellett több tánciskola,

által megtestesített mozgás). Gyôr korábbi kulturális akciói,

táncklub, mûvelôdési intézmény, mozgáskultúrával foglalkozó

tapasztalatai kellô táptalajt nyújtanak a hagyományostól,

társulat és utcai tánccsoport teszi még színesebbé a palettát

a megszokottól eltérô, különleges mozgásra épülô hazai és

kielégítve a lakosság és különös tekintettel a fiatalság igényeit

európai mûvészeti alkotások megjelenítésére.

is. Az alap- és középfokú oktatási intézményekben szintén már korán elkezdenek foglalkozni a diákok zenei és tánctudásának fejlesztésével folyamatos dinamikát, lüktetést teremtve ezzel is a városban. Az iparosodott, és ma már gyakran posztindusztriálisnak, információsnak is nevezett európai társadalmak technológiai fejlôdése minden pillanatában megpróbálta túllépni az ember fizikai adottságaiból, a tárgyi környezet korlátaiból fakadó kötöttségeket, kikapcsolva vagy felgyorsítva a térbeli mozgást. Gondoljunk csak a repülôre, az autóra, a különbözô kommunikációs eszközökre. A mûvészet, a kulturális önkifejezés leg-

PROGRAMMODELLEK

Mozgás a képzômûvészetben: Olyan többplatformú összmûvészeti kiállítás, amely a képek, a szobrok, a forma-

A 21. századi balettmûvészet a technika és a környezet vonzásterében: Nemzetközi balett

tervezés egységében mutatja be a technikai fejlôdésen alapuló

találkozó. Az európai balettmûvészet nemzetközi találkozója,

pretációit. Kiállítás-sorozat az európai mûremekekbôl (a futu-

szakmai fórumok, bemutatkozó elôadások, tematikus, a

rista irányzattól a mail-art-ig), és a témában felkért neves kor-

technika-kultúra-környezet harmóniáját körbejáró önálló

társ európai alkotók ezen alkalomra készült munkáiból.

mozdulat, a sebesség, a dinamika európai mûvészeti inter-

performance-ok a zene és a mozgás nyelvén, jegyében.

Szabad egy táncra? Nemzetközi táncfesztivál. A különbözô táncmûvészeti irányzatok lehetô legszélesebb palettájú gálája, az európai táncok találkozása, összeolvadása és megújulása Gyôrben. A professzionális és amatôr táncosok, csoportok találkozója, eszmecseréje.

Mozdulatokba rejtett népi hagyományok, érzések, szokások: Európai Néptánc Fesztivál Gyôrben. Az európai néptáncok bemutatkozása Gyôrben, kiegészülve szakmai fórumokkal, tánctanítással. A programsorozat alapkérdése: hogyan meríthet új energiát a globalizált és egyre inkább technicizált európai ember, a mûvész és a tánckedvelô laikus a népi elemekre épülô mozgásmûvészeti hagyatékból.

35

7. vizualitás és hangzás „A hang ugyanaz a levegônek, mint a víznek a kavics, melyet beléje vetettek.” – Leonardo da Vinci Kép és hang: olyan kulturális, mûvészeti „idomok”, amelyek nem csak megkerülhetetlenek, de egyben a legpontosabban, univerzális médiumként közvetítenek emberek, városok, nemzetek, kontinensek között. Kép és hang az alapja a legnagyobb tömegeket megmozgató szórakoztató eseményeknek, a tiszta, mesteri remekmûveknek és a családi hétvégéknek is. Egy társadalom mûvészeti hagyatékának, tudáskészletének, kulturális életének olyan alappilléreirôl van szó, amelyek egyetemes jelentést hordoznak magukban nyelvtôl, életkortól, etnikai hovatartozástól, társadalmi státusztól függetlenül. A zene és a képzômûvészet nyelvén sok kérdésünkre választ találunk. A térség elmúlt évtizedeinek, évszázadainak a formákba, színekbe, hangokba csomagolt érzései, értékei, tapasztalatai mindenkinek választ adhatnak az önmagában feltett kérdésekre.

Történelmi emlékek

téneti és iparmûvészeti mûremekeket tartalmaz, egyúttal

A történelmi múlt, a szakrális és profán hagyatékok iránt ér-

bemutatva egy gyôri polgári család mindennapi életét.

deklôdôk 1992-tôl csodálhatják meg a Gyôri Egyházmegyei

Együtt a képzômûvészetért A gyûjteménygyarapítás és idôszaki tárlatok fontos forrásának tekinthetô az 1969 óta nyaranta életre hívott Gyôri Nem-

Kincstár és Könyvtár anyagát. A gótikus monstranciáktól induló,

Múzeumok utcája

zetközi Mûvésztelep, amelyre kiváló hazai és külföldi alkotók

a reneszánsz tûzzománc remekeken átívelô, a barokk kelyhekig

A vizuális elemek között különösen meghatározó szerepe van

és Gyôr testvérvárosainak mûvészei is meghívást kapnak.

tartó idôbeli tárlatvezetés során gyönyörû ötvösmunkákkal,

a város életében a képzômûvészetnek. A XX. századi festészet,

Munkájuk önálló és csoportos tárlatokon való bemutatása a

kódexekkel, ôsnyomtatványokkal, régi magyar könyvekkel, kéz-

szobrászat jelentôs hazai és közép-európai képviselôinek szá-

Városi Mûvészeti Múzeumban hagyománnyá vált. 1991 óta

iratokkal és corvinákkal is megismerkedhetnek az egyházme-

mos páratlan, országos hírû, és nemzetközi érdeklôdésre is

kétévente rendezik meg Gyôrött a Nemzetközi Rajz- és Grafi-

gye régmúltjába elmerülô látogatók. A Püspökvár pincéjében

számot tartó gyûjteménye található meg a város múzeumai-

kai Biennálét, mely rendezvény az utóbbi tíz év alatt szakmai

2004 tavaszán megnyílt az Apor Vilmos emlékkiállítás. A kiállí-

ban (Városi Mûvészeti Múzeum, Xantus János Múzeum), illet-

rangot, nemzetközi szerepet vívott ki magának.

tás bemutatja a boldoggá avatott püspök életútját, munkásságát

ve a különbözô mûgyûjteményekben (Borsos Miklós, Kovács

eredeti helyszínen zene, fény, filmrészletek, interjúk segítségével.

Margit, Kolozsváry Ernô, Radnai Béla, Patkó Imre, Vasilescu János). A városban kiállított, ôrzött alkotások együttesen

A megújulás szelleme A Grafikai Mûhely 1968-tól ad lehetôséget tagjainak mûvészi

Gyôr belvárosának nevezetes épülete, a Magyar Ispita ad ott-

szinte teljességében tükrözik a modern XX. századi magyar

tehetségük megfelelô környezetben történô kibontakoztatásá-

hont a Váczy Péter történészprofesszor mûgyûjteményébôl

festészet arculatát, átfogó képet adva a század magyar képzô-

ra, új gondolatok megismerésére, a legfrissebb technikák

rendezett állandó kiállításnak. Mûvészeti hagyatéka ókori,

mûvészetérôl. Az ezekre az alkotásokra épülô „Múzeumok

elsajátítására, rajzstúdiumok végzésére, szakmai továbbkép-

középkori régészeti emlékeket, késô gótikus szobrokat, rene-

Utcája” kezdeményezés, egy olyan formálódó „kiállítónegyed”

zésre. Lényegében megteremtôdtek az alapjai egy olyan mû-

szánsz és barokk képzômûvészeti alkotásokat, bútorokat, ke-

a városban, amely az országban egyedülálló módon jeleníti

vészeti körnek, amely nem csak kölcsönös ihletforrást jelent

rámiákat, üveg- és textiltárgyakat tartalmaz. A Xantus János

meg a század hazai képzômûvészetének sokoldalúságát, eu-

az alkotók számára, hanem a képzômûvészeti oktatásban, a

Múzeumban Gyôr és környékének története jelenik meg az

rópai mércével is mérhetô értékeit.

mûvészeti továbbképzésben is új kapukat nyithat meg, bevon-

ôskortól napjainkig, elsôdlegesen régészeti leletek, emléktár-

va a fiatalokat, a különben elkallódó tehetségeket.

gyak révén. A Petz-család magángyûjteménye pedig orvostör-

36


GYÔR 2 01 0

Megörökített pillanatok

A hangok szeretete jellemzi a várost

A város zenei életének másik sarokpontját a kórusok jelentik,

A vizuális alapokon építkezô másik jelentôs mûvészeti irányzat, a

Gyôr kulturális életének meghatározó eleme a kortárs zenei élet

értékes hagyományokat ôrizve meg az utókornak. Világhírû a

fotómûvészet is egyre élénkebb és értékekben gazdag kínálatot

elismert mûhelyévé váló Gyôri Filharmonikus Zenekar, amely

Gyôri Leánykar, 1991-ben alakult meg a CantArt Kamarakórus

teremt a közönség számára. Jó példája ennek a 2002-ben elin-

1968 óta mûködik önálló hangversenyzenekarként. Sokoldalúsá-

a 16-18. századi világi és vallási darabokra specializálódva.

dult, évente megrendezett Gyôri Fotó Piknik. Az 1958 óta mûködô

gukra utal, hogy a fellépések mellett rendszeresen részt vesznek

A városban található meg a Palestrina Kórus, amely 1891-tôl

Gyôri Fotóklub tagjai a kiállítótermek falai közül minden júliusban

a város fesztiváljain, eleget tesznek külföldi meghívásoknak, rá-

végzi a káptalani és püspöki liturgiák énekes szolgálatát és

kiviszik a szabadba a fotómûvészetet, hogy egy könnyed szabad-

dió- és lemezfelvételeket készítenek, bedolgoznak a színház

több mint félévszázados múltra tekint vissza a Liszt Ferenc

téri program keretében találkozhasson egymással az alkotó, a

operaelôadásaiba, és más zenés színpadi elôadások igényeit is

Kórus is.

mûvészetkedvelô. A program rövid idôn belül nemzetközivé vált

kielégítik. Hangsúlyt fektetnek az ifjúság komolyzene iránti érdek-

a Szlovákiából és Ausztriából érkezô kiállítók részvételével.

lôdésének felkeltésére. A klasszikus zenei elemek mellett az

A hazai roma kisebbség különleges kulturális hagyomány-

1974-ben alakult Gyôri Ütôegyüttes tett sokat a modern irányza-

rendszere, életérzése, értékes mûvészete jelenik meg a sajá-

Ahol egymásra talál kép és hang

tok népszerûsítésében. A különleges mûsorválasztás, a XX.

tos hangvételû, hangszerelésû cigányzenében. A zenei életben

A képi és hangi mûvészeti elemek találkozását, szinergiáját a

századi ütôhangszerekre írt komolyzenei alkotások friss, közön-

a rendszerváltás utáni idôszakban a modern popzenében is

legplasztikusabban a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei

ségorientáltan magas szintû feldolgozásával már az 1980-as

egyre nagyobb teret nyer, népszerûségnek örvend az önkifeje-

Fesztivál (1990) sugározza magából. Kelet-Közép-Európa egyik

években országos hírnevet vívtak ki. A 2000-tôl megrendezésre

zés által identitást keresô és mutató irányvonal. Gyôr kulturá-

legjelentôsebb nemzetközi film- és összmûvészeti fesztiváljáról

kerülô Gyôri Nemzetközi Ütôsfesztivál még tovább népszerûsíti

lis életében az erre épülô zenei fesztivál, illetve a kérdéskörre

van szó, amely a rendszerváltás óta varázsol friss, multikultu-

az irányzatot és újabb formában is bekapcsolja a várost a zenei

szervezôdô szakmai fórum bemutathatja a roma kisebbség

rális, gyakran meglepôen egzotikus pillanatokat a vetítô- és

élet európai körforgásába. A Széchenyi István Egyetem Zene-

életét, problémáit, mûvészeti értékeit.

koncerttermekbe. Egyrészt nemzetközi filmverseny, másrészt

mûvészeti Intézetében, a Richter János Zenemûvészeti Szakkö-

kortárs zenei, jazz, népzenei és alternatív zenei koncertek, kiál-

zépiskolában, és a Liszt Ferenc Állami Zeneiskolában évtizedek

lítások, színházi és táncszínházi produkciók színtere.

óta folyik a zenei ismeretek oktatása, a tehetségek támogatása.

PROGRAMMODELLEK

Múzeumok utcája: A városban kiállított, ôrzött képzô-

Értôl az Óceánig: A Duna a régió vizuális mûvésze-

mûvészeti alkotások együttesen szinte teljességében tükrözik

tében, regionális kortárs képzômûvészeti kiállítás (osztrák,

A Város Arca: Portrék Gyôr város meghatározó szemé-

a modern XX. századi magyar festészet arculatát, átfogó képet

szlovák, nyugat-dunántúli). A víz, mint inspirációs forrás a

lyiségeirôl, akik a tudomány, a mûvészet és a kultúra, a sport,

adva a század magyar képzômûvészetérôl. Az ezekre az

designban, textilmûvészetben és üvegmûvészetben - regioná-

a gazdaság, a politika, a közélet területén sokat tettek a város-

alkotásokra épülô „Múzeumok Utcája” kezdeményezés egy

lis és országos kiállítás.

ért, értékeinek hazai és nemzetközi megismertetéséért. Port-

olyan formálódó „kiállítónegyed” a városban, mely a 20.

rék egyszerû emberekrôl, akik mindennapjainkban villannak

század hazai képzômûvészetének sokoldalúságát, európai

A zene ezer arca: az emberi hang (kórustalálkozó, mu-

fel, jelenlétük meghatározó és karakterükkel a város

mércével is mérhetô értékeit örökítené meg.

sical fesztivál, egyházi énekek), a hangszerek (kamarazene, ütôsfesztivál, európai gitárvirtuózok, hangszercsoportok feszti-

arcát színesítik. A város arcait ábrázoló festmények, grafikák, fotók reprodukciós technikával sokszorosított formában,

Technika és mûvészet: Ötvös- és üvegmûvészeti

válja, orgonahangversenyek) és a gépek, tárgyak, eszközök

utcákon, tereken elhelyezett installációkon, szabadtéri kiállítá-

kiállítás és bemutató annak emlékére, hogy Raab Keresztély,

zenéje.

sok formájában, valamint merész megjelenítéssel házak

a gyôri ötvöscéh elsô céhmestere 200 éve nyert gyôri polgár-

ablakaiban, kirakatokban, standokon, belógatott transzparen-

jogot.

seken jelennének meg.

A Duna menti népek kultúrája: Régészeti, mûvéÚj Világ – Kép – DigitArt: Forradalom a mûvészet-

szeti, népmûvészeti emlékek a Duna menti régióközpontokban

ben? Nemzetközi mûvészeti seregszemle, amely pályázat, ki-

– nemzetközi kiállítás testvérvárosaink és fontos német,

állítás, performance, elôadás, szimpózium formájában mutatja

osztrák partnerek bevonásával. Pannónia római kori, Európa

be a digitális technika által létrehozott értékes mûveket, feltár-

közép- és újkori emlékei és mûvészetének továbbélése egé-

va, megvitatva azokat a kérdéseket, amelyek az új eszköz-

szen napjainkig. A program kialakításában és a szervezésben

használatból, merész kommunikációs lehetôségeibôl fakadóan

intenzív együttmûködés Regensburggal, mint potenciális né-

problémaként merülnek fel.

met kulturális fôvárossal.

37

A KULTURÁLIS FÔVÁROS PROGRAM 38


GYÔR 2 01 0

HATÁSA A VÁROSFEJLESZTÉSRE 39

Az interaktív város

Work in progress

kultak ki. Ezt a részt a Panel-zónának nevezzük. A város struktúrája szempontjából kevésbé karakteresek a várost

A városépítészet mottója a „work

in progress“, vagyis

a folyamatban lévô munka. A vendégeket egy dinamikus, át-

övezô kertvárosok, melyek extenzív módon, a környezô kistelepülések irányában alakultak ki.

alakulásban lévô városba hívjuk. A kulturális funkciók és

„Szeressük a régit, ahogy kijár, de valójában az újért kell élnünk.” – Teodor Fontane

az ôket kiszolgáló infrastruktúrák elôtérbe kerülnek. Ezek katalizátorként fogják generálni a további elemek beindulását. A taglalt nagyprojektek elkezdôdnek, de nem fejezôdnek be. 2010-re olyan stádiumban lesznek, melyek már sejtetik a végeredményt.

Az Európa kulturális fôvárosa cím elnyerése lehetôség a város imázsát ma erôsen meghatározó ipari jelleg mellett

A város szerkezeténél fogva jól tagolható három sávra.

egy korszerû, a mai európai kulturális értékeket hordozó ar-

Az elrendezés zónaszerû szemlélete segíti a beavatkozások

culat kialakítására. A város képének átszabása szükségessé

strukturáltságát, ennek megértését. A város északi része

teszi azon tényezôk átgondolását, melyek Gyôr fejlôdési

egy, a folyóvizek és ártéri erdôk, ligetek által határolt terület.

mozgatórugói lehetnek ebben a kontextusban. A következôk-

A Szigetköz kapuja. Nevezzük Vizes/zöld

ben vázolt városépítészeti keretterv szervesen támaszkodik

A város középsô, bár nem súlyponti része a Belváros, mely

az eddigi városfejlesztési elgondolásokra, ezeket olyan ele-

egységes barokk arculattal rendelkezik. Ezt a részt Belvá-

zónának.

mekkel bôvíti, amelyek kifejezetten a kulturális fôváros sajá-

ros-zónának nevezzük. A várost átszelô kelet-nyugati

tosságait erôsítik.

vasútvonaltól délre található egy fiatalabb városrész, melynek uralkodó elemei a hatvanas évektôl a nyolcvanas évekig ala-

ket is bevonja. Az egyes objektumok telepítésénél

Szoc+ az értéktelen felértékelése A panel-zónában általunk vázolt beavatkozások jellege egyrészt

fontos, hogy az területeket értékeljen fel, és szociológiai szempontból is fejtsen ki javító hatást (ún. Bilbao-effektus). A három intézményt a körvillamos

markáns, meglévô adottságokra épít, másrészt olyan helyeken

köti össze, mely a meglévô vágányrendszer részbeni átalakításá-

tervezett, ahol városrészt felértékelô

szerepe lehet. Az elképzelés alapeleme egy korszerû városi villamosvonal.

val és kismértékû kiegészítésével adottságként kezelhetô.

A villamospálya a meglévô és kismértékben kiegészítendô sí-

A fenti áttekintés elôrevetíti egy policentrikus város képét, mely

nek felhasználásával készül, ezek ugyanis egy, a panel-zóna kö-

elengedhetetlen a mûködtethetôség fenntartása érdekében.

ré húzott kört írnak le (vasúti fôvonal szélsô sínpárja – GYSEV-

Képzeljünk csak el egy történelmi belvárost napi nyolc-tízezer

pályaudvar – Marcalváros – Adyváros – teherpályaudvar). A

látogatóval közel egy éven keresztül! Elengedhetetlennek tûnik

vonal mentén 12 db megállóval felfûzhetô lesz a déli városrész

a látványosságok, a programok széthúzása, a Belvároshoz

jelentôs sávja, ezáltal szükségtelenné téve a buszvonalak felét,

szorosan kapcsolódó városrészekbe való részbeni áthelyezése.

és csökkentve a belsô részek környezeti terhelését. A körvillamos által meghatározott gyûrûig jutnak el a kertvárosi vonatok.

Célunk az volt, hogy olyan rendszert adjunk, amely határozott, de nyitott struktúrával rendelkezik. Ennek megfelelôen a cse-

40


A villamosvonalra szervezett elemek a déli városrész társadal-

lekvési mátrixban az egyes elemek kidolgozása különbözô

milag devalvált pontjainak identitást adnak. Három ikonszerû

csoportok, más-más diszciplínák együttmûködésével alakul ki.

épületet javaslunk a szociálisan lerobbant, vagy frekventált helyen

A várostervezés összetettsége túlmutat az épített környezet, a

fekvô rozsdazónákba. Ez a gesztus üzenetértékû az itt élôk szá-

közlekedés és a közmûvek koordinálásán. A rendszer a kultu-

mára: a város nemcsak a szerencsésebb helyzetû városrészekre

rális intézmények vázát erôs infrastrukturális hálóra építi

korlátozza a magas kultúrát, hanem az elmaradottabb kerülete-

(körvillamos, vízi közlekedés).

GYÔR 2 01 0

Mai barokk A Belváros 1989-ben Európa-díjat kapott. Azóta is folyamatosan zajlik a történelmi városrészek épületeinek rehabilitációja. Mivel az épületállomány többé-kevésbé állandósult, a kulturális fôváros projektje elsôsorban a terek differenciált használatát veszi célba: a terek karakterológiai elemzése révén különbözô, jellegüknek megfelelô kialakításukra lesz mód. Gyorsított revitalizációjuk mind a városban élôket, mind a vendégeket a köztér, mint a megélt közélet színpadára csalogatja. A hangulatos udvarokat füzérként kívánjuk bevonni intimebb, kisebb csoportokat érintô rögtönzésekbe, kamarazenélésbe (100 udvar).

„–450 000 kg CO2 / év” A városépítészeti koncepció célja olyan település létrehozása, melynek minden pontján érzékelhetô a környezeti

állapotban bekövetkezett minôségi változás. A 2010-ig létrehozott tárgyak, épületek mindegyike a jövôben is fennmarad, élhetôbbé téve a várost. A koncepció határozott célja az itt lakók lelkesedésének, városszeretetének erôsítése, környezeti szenzibilitásának tudatosítása. A „work in progress“ azt sugallja, hogy a változások nem fejezôdnek be a kulturális évvel. A bekezdés elején található számadat pedig jelzi, hogy a tömegközlekedés javításával a városi életminôség jelentôsen javul.

41

Objektumokkal az interaktív városért

Generációk palotája médiaközpont

Mega-generáció-konténer. A lakótelepi környezetben egyre nagyobb számban élnek fiatalok és idôs emberek. Számukra jelentene ez a létesítmény olyan találkozási pontot, napi kommunikációs fórumot, ahol a generációk érintkezhetnek, megismerhetik egymást, új aktivitásokat nyerhetnek. A lakótelepi környezetben a kulturális, közösségi szolgáltatások tere nem megoldott, így a létesítmény ezt is szolgálhatná. 2010-ben a központ az európai generációk találkozóhelyévé válik. A párhuzamosan ill. átfedéssel futó programok olyan marginális csoportokat céloznak meg, melyek találkozása kívánatos.

A program: A konténer a jövô és a jelen kultúrafogyasztóinak nyújt ízelítôt a jövô rétegkultúrájából. A nagyobb és kisebb, akusztikusan egymástól függetlenített termekbôl álló központ alternatív zenei és elôadómûvészeti produkciókat tûz programjára. Az egységet kiegészítik klubhelyiségek, alternatív szórakozóhelyek (jazz-bár, retro-presszó stb.) és egy füzérszerû terekbôl álló foyer, mely körbefogja az intézményt. A médiaközpont helyiségei csápszerûen nyúlnak a konténerbe, áthatják az épülettestet.

Neotechnológiai múzeum

Törések. Gyôr városa komoly ipartörténeti tradíciókkal ren-

A múzeum helyet ad az évente megrendezendô neo-

delkezik. A jármû- és gépgyártás mindig húzóágazatként

technológiai fesztiválnak, szorosan együttmûködve a

mûködött, és az innováció fô csapásirányának élén haladt. A

szomszédos vásárvárosokkal. A fesztivál a tömegtermelés,

hagyományos iparágak túlhaladásával a legújabb technológiák

tömegkultúra és a magaskultúra viszonyát feszegeti. Az egész

költöznek be a városba. Az intézmény célja a város 150 éves

évre elosztott kísérô fórumok, konferenciák, elôadások egyút-

ipari értékeinek bemutatása, a mûszaki kultúra megôrzése,

tal izgalmas tudásmunícióval szolgálnak a régiónak.

emlékeinek folyamatos gondozása és integrálása a jövôt is meghatározó ipari környezetbe. A létesítmény egyben olyan

Future factory. Az épület ikonszerû megjelenésével

funkciót is ellát, amivel az új

gyártástechnológiák, ismeretek terjesztését, bemutatását végzi. Összeforr-

a haladás megtestesítôje. Megjelenésében se nem épület, se

nak tehát az indusztriális múlt jelentôs értékei a jövô ipari-

a város sziluettjének. A körvillamos mentén fekszik, a volt

technológiai kultúrájával.

teherpályaudvar területén, a történelmi belváros és iparváros

nem szerszám. Interaktív homlokzata markáns képét alkotja

határán. Terep: mûszaki tudományok. A tárgyi emlékeket az európai ipartörténeti kontextusban elhelyezve mutatja be a múzeum. Az intézmény on-line kapcsolatban áll a többi, hasonló profilú európai múzeummal. Az interakció lehetôvé teszi más gyûjtemények – akár holografikus formátumú – megjelenítését is. A múzeum jövôkutató részlege elsôsorban az ún. „kemény tudományokra”, ezen belül az információtechnológiára és annak ipari alkalmazásaira koncentrál.

42


GYÔR 2 01 0

Kapcsolódó része a létesítménynek a Média Központ. A Gyôrben mûködô elektronikus média elhelyezése nem megoldott, körülményeik méltatlanok egyre bôvülô funkcióikhoz. A Generációk Palotája és a Média Központ együttes telepítése lehetôséget nyújt arra, hogy a digitális világhoz mindkét generáció közel kerüljön, azok munkájával érintkezzen. A gyerekek orrukat az üvegfalra nyomva figyelik, hogyan készül az ADÁS.

43

Mûvészeti Központ, az Új Mûcsarnok

Fontos, hogy a mûvészeti tevékenységek egymásra találására alkalmas ikonszerû épület álljon rendelkezésre. Az objektum architektúrájában intelligens módon reagál a kiállítási szakterület által meghatározott gondolatokra. Mivel az épület mûködése összetett, szellemisége és különbözô funkciói miatt több nyitottságot, kapcsolatot igényel környezetével. A sokrétû használhatóság érdekében az épület külsô, nyitott tereit ennek a feltételezett kapcsolatrendszernek megfelelôen kell kialakítani.

A mûvészet multifunkcionális terei A kiállító helyek legyenek egyben olyan polifunkcionális mûvészeti terek, ahol a képzômûvészet különféle ágai különkülön és együttesen is megjelenhetnek. Adjanak fórumot a posztmodern kommunikáció új formáinak, performanceoknak, a mûvészet különféle dimenziói egymásra hatásának, egyben váljanak a nevelés és oktatás színterévé.

Egyetemi Könyvtár és Klub

Az egyetemi hallgatók családja

Sör és Internet

Tízezer fiatal. A gyôri felsôoktatásban tanuló nappali tagozatos

A legfrissebb szociológiai felmérés, amely a gyôri egyetem

hallgatók száma. Magyarországon több városban a teljes

hallgatói között készült, sürgeti az új Klub létrehozását. Miben

lakosság nem éri el ezt a számot. Hamarosan pedig még töb-

lesz ez más és több, mint egy városi étterem? Magyarorszá-

ben lesznek. Egy városrész. Ôk a jövô városának gazdái. Ez

gon az egyetemista miközben tanul, élete legjelentôsebb in-

a közösség éjjel-nappal egyetemista. Ezért szükséges a tanu-

telligencia-fejlôdését éli meg. Ahhoz, hogy ez valóban sokak

lás és információgyûjtés, a szórakozás, a közösségteremtés

számára megtörténjen, szükséges ez a ház, ahol a számos kis

számára felépíteni a még hiányzó tereket, épületeket, és infra-

egyetemi – szakmai, szellemi, mûvészeti, sport – közösség

struktúrákat. Roppant fontos, hogy ezek az új egyetemi léte-

egy helyen találkozhat. Ezek egymás melletti mûködése

sítmények: a könyvtár és a klub képesek legyenek flexibilisen

szinergiát vált ki, és azokat is pozitívan mozgósítja, akik eddig

követni a változásokat, az adatok-anyagok számának óriási

passzívnak mutatkoztak.

növekedését, az új igényeket és fejlesztéseket.

A Tudásgyár Agya Könyvtár. Milyen érdekes, hogy még ma is így hívjuk. Pedig ma már minden digitalizálva van. A tér azonban reális. Kell egy csöndes olvasóterem, ahol az új zsenialitások születnek. Kell egy hely a modernizáció legsikeresebb magyar városában, ahol minden, de minden össze van gyûjtve. Sôt a következô 50 évnek ismeretei, felfedezései is ide fognak kerülni. A teljes kampus kiépítése elôtt álló egyetem legfontosabb fejlesztésének ezt az objektumot kell tekintenünk.

44


GYÔR 2 01 0

45

Vásártér és fesztiválváros

Az innovációs tudás átadására kiépítendô vásárváros egyedülálló lehetôséget kínál.

kihasználására, így szerves része lehet a Gyôr a vízrôl a víz Gyôrbôl elnevezésû projektnek.

A legjobb kommunikációs és marketingforma. A Vásár- és Fesztiválváros egész évben mûködô létesítmény, 10-12 szakkiállítás és vásár megrendezésével biztosítja a gyôri és a észak-dunántúli régió, de egész Felsô-Pannónia iparának, szolgáltatásainak technológiai tudásbázisát, piaci jelenlétét, a világpiacon való szereplést. Hosszú távú fejlesztési lehetôség, konferenciaközpont és színvonalas vendéglátóipari létesítmények létrehozásával fontos bázisát jelentheti Gyôr idegenforgalmának.

Követelmény a vásárváros épületének kialakításánál a variabilitás, hiszen méretében, technológiájában más-más rendezvénynek kell otthont adnia. Lehetôséget kell biztosítania a vásárfunkció mellett akár 8-10 ezer fôt befogadó kulturális és sportrendezvények számára is. Tömegképzésében, homlokzati kialakításában legyen reklámértékû. A létesítmény egy élô technikai-információs organizmus, felszereltsége, annak elrendezése tegye lehetôvé a legnagyobb szabadságfokot a használók számára. Pozicionálásánál vízparti fekvés javasolt, ami jó lehetôséget nyújt a víziközlekedésbôl származó elônyök

Archeológiai skanzen /GyôrMénfôcsanak

Archepark Gyôr-Ménfôcsanak határában. Az ún. Széles-földeken ritka értékes régészeti leletek kerültek elô, amelyek szinte átfogják a koraókori és ókori kultúrákat, egyben bemutatva mindazt az értéket, amit ez a táj nyújtott az emberiség történetéhez. Az eddigi feltárások során jórészt rézkori (Balatonlasinja kultúra), késôrézkori települések maradványai, továbbá koravaskori, kelta és római kori leletek kerültek elô. Szenzációs az a 150 sírt számláló kelta temetô, melyet a 83-as út és a Bricostore áruház építésénél tártak fel. Ezt a temetôt több száz éven keresztül használhatták. További feltárásokból kora-Árpád-kori település maradványai és népvándorláskori temetô (longobard) sírjai kerültek elô. A korszerû régészet eszközeivel lehetôség kínálkozik az „in situ ” bemutatásra, ami szervesen kapcsolódhatna a létesítendô kereskedelmi centrumhoz. Jelenleg hazánkban csak néhány, de más funkcióval rendelkezô régészeti park mûködik. A tervezett objektum nemcsak régészeti bemutatást, hanem többfunkciós szabadidôs és szórakozási lehetôségeket is kínálna.

46


GYÔR 2 01 0

Archeológiai depo létesül a park területén, mely egyben az ismeretszerzés központja (tudásraktár). A hagyományos kiállítási metodika mellett a legmodernebb információs eszközökkel szolgálják az idelátogatók kíváncsiságát, interaktív módon rekonstruálhatóvá válik az ókori emberek mindennapja, kultúrája. Az épület lehetôséget nyújt az ismeretterjesztésre, de elmélyült tanulmányozásra, oktatási órák megrendezésére, régészeti módszerek, workshopok megtartására is alkalmas terekkel rendelkezik. A tanórák megtartása aktív kapcsolatot tesz lehetôvé a múzeum és az oktatási intézmények között, ezáltal a jövô múzeumlátogatóit képezve.

47

Vizek és folyópartok

Gyôr a vízrôl, a víz Gyôrbôl!

tartalmazza. A vízmeder városi környezetbe olvasztása, úszó-

Ez a zöld / vizes zóna mottója. A folyók városa Gyôr, három fo-

objektumok elhelyezése (bárok, éttermek egy platón) elôsegí-

lyó találkozási pontján alakult ki. A Mosoni-Duna rehabilitáció-

tik a folyóvíz-ártér-töltés-város képlet lerövidítését a folyóvíz-

ja stabilizálja és megemeli az érintett vízfolyások vízszintjeit, a

város formulára. A vízpart városhoz való kötésével új aktivitási

vízikörnyezet szempontjából élvezhetôbbé, és a víziközlekedés

zónák alakulnak ki, a víz-élmény a város része lesz!

szempontjából hasznosíthatóbbá teszi a várost. Az Iparcsatorna – Mosoni-Duna – Rába – Holt-Marcal – Pándzsa vízfolyás

A fejlesztés extenzív része a Duna-part Rába-tor-

körbeöleli a Belvárost és a panel-zónát. A városi vízrendsze-

kolattól Aranypartig terjedô szakaszát, a Víziváros (volt Rába-

rek összekötése kismerülésû kirándulóhajók és a széles

gyár területe) Duna-parti zónáját, és az Iparcsatorna partjait

nagyközönség számára is a várost hajózhatóvá teheti. Ezzel a

érinti. A fô cél a minôségi szabadidô eltöltéséhez megfelelô

város közvetlenül bekapcsolhatóvá válik a Mosoni-Duna ter-

körülmények kialakítása, ahol az aktív és a passzív zónák vál-

mészeti és kulturális értékeit feltáró barangolóhajózás és

togatják egymást, és ahol a (vissza)épített és természetes

víziturizmus számára. Ugyancsak kapcsolódhat a Dunán ke-

környezet egészséges egyensúlyba kerül egymással (walk-

resztül a város a nagy európai víziúthálózathoz is. A rehabilitá-

scaping, landscaping, liescaping, tanösvények).

ciós és fejlesztési program lehetôvé teszi a város kulturális életének víziúton történô kibôvítését, és részben vízpartra,

Közös keret.

természetközelbe történô telepítését.

A koncepció hangsúlyosan foglalkozik a vízparti – közvetlenül vízpart mellett vezetett - kerékpárutak létesítésével. Így a pe-

Zsinagóga és Kultúr-Malom

Intenzív és extenzív természetfejlesztés.

remkerületekbôl a zsúfolt városrészek kikerülésével egy

A központi, intenzív építészeti eszközökkel kezelendô rész

zöldfolyosón át lehet bejutni a belvárosba. Ez a vonalvezetés

a Rába – Radósziget felsô pontja és a Duna-torkolat, valamint

illeszkedik a limes-menti, a Mosoni-Duna mentén vezetett ke-

a Mosoni-Duna Kossuth- és Széchényi-híd közötti szakaszait

rékpárútra (Mosonmagyaróvár – Gyôr – Komárom).

Az épület lelke

galériába. A vetítôtermek mérete, befogadóképessége változ-

A gyôri zsidó hitközség temploma 1868-70 között épült, neológ

tatható, egyszerûen a vászon vízszintes mozgatásával. Az épü-

stílusban, hatalmas kupolával ékesítve. A zsinagóga épület-

let falai a folyó és egy patio felé megnyithatók. A kávézóból

együtteséhez iskolai szárny is csatlakozott. A holocaust gyôri

hoszszú stég nyúlik a víz fölé. A stégen forgó malom-szobor

áldozatainak száma meghaladta a 3500 fôt, ebbôl több mint

jelzi, hogy itt naphosszat „ôrlik-ôrlik” a filmeket.

600 gyerek. A II. világháború után a hitközség már nem használta az épületet. Felújítása jelenleg is tart. Az iskolai részekbe az egyetem Zenei Intézete költözött, míg a templom átalakult a Mûvészetek Szentélyévé. Évrôl évre számos kulturális rendezvény helyszínéül szolgál, melyek közül a tavaszi Mediawave Fesztivál a legjelentôsebb. Az épület – csodás akusztikájával – zenei programoknak is bázisa. A kétemeletes, karzatos belsô a Vasilescu-gyûjteménynek is otthont fog adni. A híres modern képzômûvészeti gyûjtemény 2005-ben kerül Gyôrbe. A további fejlesztések a közeli Rába-part felé történhetnek.

Tér – Zene – Kép (egy lehetséges kiegészítô épületmodell) A vadonatúj, modern mozicsarnok ennek a gyôri városrésznek – Újvárosnak – a déli kapuja lehet. Átkelve a Rába fölött egy mindig változó fényhomlokzat fogadja a látogatót. A háromszintes impozáns elôcsarnokból juthatunk el két vetítôterembe és a legfelsô szinten található képtárba, valamint

48


GYÔR 2 01 0

49

Színház

Tradíció és modernitás a színpadon A Gyôri Nemzeti Színház az 1970-es évek nagy városi beruházásainak – fôiskola, stadion, új városrészek – lezárásaként épült meg. Az ország legnagyobb színpada és legkisebb balett-terme. Óriási foyer és rossz akusztika. A végletek háza. Immár 26 évad, káprázatos elôadások, a Kurázsi mama: Törôcsikkel, a Hamlet: Cserhalmival, a Gyôri Balett, a Traviata: Bellaival és a Hegedûs a háztetôn: Bede Fazekassal. Az épület mostanra elavult, teljes rekonstrukció szükséges. Az új törekvések, kísérletek szétvetik a falakat. Változás kell!

Az új kultúrpalota A rekonstrukció alatt sor kerül a színpadtechnika teljes felújítására. A legújabb cad-rendszer beépítése és a világítási park cseréje szolgálja a szcenikát. Szükség van a nézôtér átstruktúrálására is. Az új belsôépítészeti kialakítás kedvezôbb akusztikát eredményezhet. A stúdiószínpad megépítése mellett további tánc-, próba-, zenekari és konferenciaterem készül. Megújulnak az öltözôk, a légtechnikai rendszer és a közönségszervezés is. A színház elôtti tér átalakul, megteremtve szabadtéri elôadások megrendezésének lehetôségét. A tér új nevet is kap: A Kulturális Fôváros Tere.

Napóleon-ház

Egy csata története

Avantgarde az öreg falak közt

Gyôr mellett Kismegyeren zajlott Napóleon egyetlen magyar

A Napóleon-ház felújítása, a mûemlék épület teljes rekonst-

csatája 1809. június 14-én. A várost a francia csapatok tíz nap-

rukciója folytatja azt a hagyományos magas minôséget, ame-

pal késôbb, 24-én vették be. Egy éjszakát töltötte Napóleon

lyért Gyôr az Európa Díjat kapta 1989-ben. A pince, földszint,

a1809. augusztus 31-én ebben a házban. Hajnalban visszauta-

emeletek és tetôtér kiválóan alkalmas stúdiók, mûtermek,

zott Bécsbe. Négy hónappal késôbb a gyôri erôdítmény, a

laborok kialakítására. A belsô udvar lefedése pedig egy ízig-

méltán híres késôreneszánsz várrendszer öt bástyáját a fran-

vérig progresszív, modern csarnokot fog eredményezni, ahol

ciák felrobbantották. Egy korszak a város történetében véget

kiállítások rendezhetôk meg. A Belváros hangulatos utcájában,

ért.

a kisebb galériák között igazi gyöngyszemmé válhat.

A gyôri Montmartre A város mûvészeti élete, forradalma úgy indulhat be, ha megteremtjük az egyetemi oktatást. Festôk, szobrászok, irodalmárok, mûvészettörténészek, fotósok kerülnek majd ki a campusról. Csatlakoznak a már képzésben megjelent zenészekhez, énekesekhez, építészekhez. Kiállítások, tárlatok, partik, workshopok színesítik majd a város értelmiségének életét. Nagyszerû mûvészek élnek most a városunkban, ôk lesznek a mesterek.

50


GYÔR 2 01 0

Próza – Balett – Opera A rekonstrukció után új lendületet kaphat a társulat. A prózai tagozat számára a stúdiószínpadon mód nyílik formabontó, estérôl estére változó nézôtérrel szervezett elôadások elkészítésére. A hatalmas fôszínpad a musical és operett elôadások otthona. Végre megfelelô próbalehetôségeket kap a világhírû Gyôri Balett, hiszen a folyamatosan külföldön szereplô társulat több termet igényel. Elkezdôdhet egy új korszak az opera számára is a színházban. Azzal, hogy külön is lehet majd a nagyszínpadi méretekben próbálni, biztosított évente több operai bemutató mûsorra tûzése. Lehetôség lesz a három közeli fôváros operai társulatával a kapcsolatok további ápolására.

51

Szentiván Közösségi Ház

Külvárosok fejlesztése

Multifunkcionalitás

Gyôr-Szentiván a város jelentôs kerülete, hiszen lakosainak

A közel 2400 m2–es épületet kialakítása alkalmassá teszi kul-

száma már ma is meghaladja a 8000 fôt. A korábban önálló

turális és sportprogramok megrendezésére. Az 1200 m2–es

falu keletrôl kapcsolódik a nagyvároshoz. Ezt a kertvárost a

nagyteremben többféle módon lehet mobil nézôteret kialakí-

nagy ipari zóna választja el a Belvárostól. Ezért is fontos, hogy

tani. A küzdôtér ideiglenes elválasztással akár két részre

önálló arculattal és ehhez szükséges intézményi hálózattal

is megosztható. Az épület helyet adhat a városrész közössége

rendelkezzen a kultúra területén is. A városban elôször itt

hagyományos rendezvényeinek is. Az elôcsarnokban lehetô-

kezdôdött el az a program, mely Közösségi Házak létrehozá-

ség van kiállítások vagy kisebb vásárok megrendezésére.

sát tervezi a külvárosokban.

A csarnok világítási rendszere, gépészete, az öltözôk és raktárak mind a flexibilis használhatóságot szolgálják.

Falusi hagyományok az e-kultúrában Szentiván több száz éves története, önálló kulturális emlékei, utcahálózatának struktúrája mind olyan fontosak, hogy szükséges azok megismerése, megismertetése, ápolása a városi rendszeren belül is. A magyarság számára a faluban megélt közösségi élmény alapvetô és kitörölhetetlen. Fontos, hogy a városlakó is merítsen ebbôl az élménybôl. Ezért van szükség olyan épületekre, melyek a városhoz csatlakozott falusi közösségek számára, így Szentiván számára is, megteremtik a találkozás, az együttlét lehetôségét.

Gyermekek Háza

A városban közel száz oktatási intézmény mûködik, amelynek több mint egyharmad részét teszik ki az óvodák és közel egynegyedét az általános iskolák. Az intézményeket látogató gyerekek és szüleik rengeteg szabadidôs program közül válogathatnak, amelyeket az egyes városrészekben mûködô közmûvelôdési intézmények kínálják. Mindezek közül a Gyermekek Háza – sokszínûségének és belvárosi helyzetének köszönhetôen – központi szerepet tölt be.

Új szerepek megújult környezetben A megújításra váró Gyermekek Háza kibôvíti a régi feladatokat és új szerepeket vállal. A tizennégyéven aluli generéció itt találkozhatnának az iskolai tananyaggal és a gyakorlati feladatokkal, mind a mûvészeti ágak, mind a tudományok terén a komplex tanulásra koncentrálva. Az évek óta rendszeresen megrendezett Történelmi Játszóházak, a Diákújságíró Találkozók és a Városi Mûvészeti Múzeum komplex mûvészeti foglalkozásainak (MOKKA) sikere mind mutatják az igényt ezen programokra. Fontos, hogy ez ne csak a gyerekek számára legyen egy központ, hanem a szülôk, nevelôk, pedagógusok és neveléssel foglalkozó szakemberek továbbképzésének és önképzésének is gyûjtôhelye legyen.

52


GYÔR 2 01 0

Elôadások szervezésén túl kapcsolatot épít az egyes iskolatípusok (reformiskolák, speciális iskolák) pedagógusai között és lehetôséget nyújt egymás programjainak bemutatására is.

Játszani és alkotni A rekonstrukcióra kerülô épület funkciójának megfelelôen a terek kialakításánál speciális szempontokat kell figyelembe venni. Lehetôséget kell biztosítani a különbözô korosztályok és a fogyatékkal élô gyermekek fogadására, valamint egyidejûleg több csoportos foglalkozás megtartására is. Szükség van a különféle kézmûves, képzô- és iparmûvészeti foglalkozások megtartására alkalmas speciális mûhelyekre. Továbbá nem hiányozhat a korszerû mediális eszközök alkalmazása sem. A mozgás- és táncfoglalkozásokhoz tükörterem, a színjátszáshoz kisebb kamaraterem, valamint a szórakoztató mûfajok, színházi produkciók klasszikus színháztermének, bábszínháznak, és más interaktív elôadói mûfajok befogadására alkalmas terek kialakítása szükséges.

53

VÁROS ÉS RÉGIÓJA

54


GYÔR 2 01 0

55

Közlekedési fordítókorong

„Gyôr. Kelet s nyugat közt állj hazámba, kedves ôr.” – Kosztolányi Dezsô

Gyôr helyét és fejlôdési irányait nemcsak a helyi emberek és közvetlen környezetük jelölik ki egyértelmûen. Távolabbra pillantva a horizonton egész

„Ki gépen száll fölébe annak térkép e táj” írta Rad-

Európára hatással lévô szállítási utak, személyek

nóti Miklós, a költô, aki a szégyenletes holokauszt

és javak szüntelen áramlása formálja a várost

áldozata lett, éppen hatvan éve, a város határában.

és térségét. Láthatóvá válik, miként kamatoztatja

Vajon hogyan tudjuk megragadni Gyôrnek, a meg-

haszonnal a város a közlekedési tengelyeket (autó-

határozó régióközpontnak a Bécs-Pozsony-Gyôr

pálya, vasút, repülôtér, kikötô), miként zárkózik fel

„aranyháromszögben” szertefutó térformáló erôvo-

szolgáltatási struktúrájának formálásával, vendég-

nalait?

szeretetével a csupán órányi autóútra lévô fôvárosokhoz. Gyôrbe települt nemzetközi vállalatok ma-

Gazdag táj, szépségeink

gas hozzáadott értéket létrehozó ipara ezeknek az

Észak-Dunántúl természetföldrajza rendkívül vál-

elônyöknek a hírét viszi kontinensnyi távolságokra.

tozatos képet mutat, területén három nagytáj húzó-

A gazdaság és kereskedelem forrása ugyanakkor a

dik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-domb-

város közvetlen szomszédságában is markáns

ság egy része, kiegészülve a Dunántúli-középhegy-

áramlatokat generál. Gyôr egyre nagyobb sugarú

ség északi és nyugati peremvidékeivel.

vonzáskörzetében válik egyértelmû munkaerôközponttá. Déli irányban a megyehatárokat is kitolta

A gazdag táj tükrében könnyen felfedezhetjük az itt

a regionális szerep erôsödése, a gazdaság intenzív

élôk természet és víz formálta szellemét. A római

munkaerôigénye azonban már messze túlmutat

kori helyôrségtôl a késôbbi századok során a Dunát

az országhatárokon a Felvidék, Csallóköz irányába.

meghódító terményszállító burcsellásokig; majd a

A centrális szerep azonban nem ér véget a termelô

lecsapolással termôföldet teremtôkön és a közel-

egységek bejáratánál. A százharmincezer polgár

múlt rendkívüli folyószabályozó munkáin át egé-

által lakott megyei jogú város napjainkra a régió

szen az immár rendezett vízpartokat a sport, a fel-

szellemi és gazdasági központjává vált, kulturális,

üdülés céljából ismét birtokba vevô mai emberekig.

felsôoktatási és közigazgatási funkciókat felölelve.

Az itt élôk mindennapjait ugyanakkor nemcsak a

A határok mentén

természet, hanem a történelem is formálta. A ró-

Az osztrák-magyar határmenti kapcsolatok történe-

maiakat követô hun fennhatóság, az avarok, majd

tében a hetvenes években kezdôdött új idôszámítás,

az államalapítás, a tatár és török hadak kevés ven-

ekkor indult meg az intézmények között a kapcso-

dégszeretettel fogadott itt tartózkodása, feudaliz-

latfelvétel. Tekintélyes számuk miatt külön lénye-

mus és reformkor, Napóleon Gyôrben töltött éjsza-

ges megemlékezni az 1989-ben végbemenô rendszer-

kája mind érzékelhetô lenyomattal gazdagították a

váltást követôen, a határ mentén alulról szervezôdô

térség társadalmi, gazdasági arculatát. A világégé-

osztrák irányba mutató kapcsolatokról is. Ennek

sek során vándorló politikai határok végül megálla-

szervezett rendszerét az Eurórégió West/ Nyugat

podtak. Az európai uniós csatlakozást követôen, ép-

Pannónia adja, amely 1998-ban jött létre Burgen-

pen e pillanatokban foszlanak szét, hogy átadják

land osztrák tartomány, Gyôr-Moson-Sopron, Vas és

helyüket egy sokszínû, számos kultúrát, nemzetisé-

Zala megye részvételével a határmenti együttmû-

get egybeolvasztó, az egyedi hagyományokból és a

ködés támogatására. 1995-tôl napjainkig az euróré-

közös tapasztalatokból egyaránt építkezô határokon

gió is hozzájárult a sikeres, az Európai Unió által

átnyúló régiónak.

indított PHARE-CBC programhoz, ami számos beruházással (kikötô, repülôtér, innovációs központ, konferencia központ, stb), együttmûködések szerve-

56


GYÔR 2 01 0

zésével járult hozzá az osztrák-magyar határrégió fejlesztéséhez. A Hármas Duna-Vidék Eurégió 2001 januárjában alakult azzal a szándékkal, hogy a szlovák – magyar határmenti területek kapcsolatai tovább erôsödjenek a gazdaság, a kultúra, a környezetvédelem, az oktatás és a területfejlesztés terén. Gyôr mindegyik program aktív alakítója, hiszen a városban koncentrálódnak azok az erôk, amelyek képesek ápolni és formálni ezen új típusú kapcsolatokat. Míg a „nyugati” példákon nyugvó tapasztalatszerzés jelentôs ösztönzôje volt az Ausztria felé történô nyitásnak, a regionális együttmûködések szükségképpen egyre inkább elôtérbe helyezik a háromoldalú problémakezelést. Gyôr több ilyen együttmûködésben jelentôs szerepet vállal. Példaként ki lehet emelni ezek közül a VITECC (Vienna TeleCooperation Centre) internet alapú, négy várost (Bécs, Brünn, Pozsony, Gyôr) összekötô információs rendszert; a Bridge Lifeline Danube – 8 Duna menti várost felölelô transznacionális együttmûködést a Duna-térség fenntartható fejlôdése céljából; illetve a jelenleg futó JORDES+ (Joint Regional Development Strategy of the Vienna-Bratislava-Gyôr Region) programot, amely Alsó-Ausztria, Bécs, Burgenland, Pozsony város, Pozsony és Nagyszombat megyék, valamint Gyôr-Moson-Sopron megye területét érinti. Amennyire meghatározó érték Gyôr számára a határokon átívelô szervezeti, intézményi együttmûködés, annyira lényeges tényezôje a gyôri mindennapoknak az a mód is, ahogy az itt lakók naponta élik meg a határ közelségbôl fakadó elônyöket és hátrányokat. A ma emberének hétköznapjaiban a határ elválasztó szerepe egyre inkább feloldódik. Az „odaát” és „ideát” közötti lépés megtétele immár nem komoly tervezést igénylô expedíció, sokkal inkább természetes része a hétköznapok világának. A munkahely, az üzleti élet, a pihenés, a fogyasztás terei egybefolynak, a határok leépülnek, az együttélés

57

természetessé válik, amirôl a gyôri piacna-

nak. A felvidéki magyarok számára közép- és felsô-

pok osztrák és felvidéki bevásárlói éppúgy

fokú képzést, munkahelyet, s kereskedelmi közpon-

tanúskodnak, mint a Gyôri Ipari Parkba

tot jelent a város.

érkezô reggeli autóbuszjáratok munkába sietô szlovák utazóközönsége.

Gyôr regionális szervezô központja Észak-Dunántúlnak és egyben fordítókorongja a Bécs-Pozsony-

A régióközpont

Budapest mega-agglomerációnak, azaz folyamato-

A huszonöt pénzintézet, a nagy fogyasztói

san megújuló és kiteljesedô kommunikációs, logisz-

tömegek kiszolgálására hivatott bevásár-

tikai központ. Az Európai Unióhoz való csatlakozás

lóközpontok mind túlmutatnak a város

lehetôvé teszi, hogy az egykori Bécs központú gaz-

szûkebb közigazgatási határain, és a 200 000

dasági körzet kapcsolatai újra kiépüljenek, egyide-

fôt számláló regionális szövedék mintegy

jûleg Gyôrnek esélyt adva korábbi vonzáskörzete

60 településének mindennapjaiban is meg-

felélesztésére a Felvidék irányába. Közép-Európa

határozó szerepet játszanak. Gyôr közterei,

szívéhez, Bécs-Pozsonyhoz, mint az újraépülô nagy-

intézményei, fogyasztási helyei, „A Város”

városi térhez való kapcsolódás egyre természeteseb-

élményét nyújtják a vonzott települések

bé válik, mivel ez jelenti a városnak és térségének

lakóinak. Felismerve az ipari, gazdasági és

a hosszú távú európai perspektívát.

szolgáltatási, közigazgatási és nem utolsó sorban oktatási és egészségügyi központi

A kapcsolatok hálózata

szerepkörbôl adódó felelôsséget, a város

Gyôr jelenleg hét várossal folytat hivatalos nemzet-

törekszik arra, hogy jelenének és jövôjének

közi együttmûködést, a nem testvérvárosi együtt-

alakításába szervezett formában bevonja

mûködéseken nyugvó megállapodások száma

a környezô falvakat, városokat.

azonban ennél jóval magasabb. Ezen nemzetközi kooperációk jórészt a történelmi múlt, a földrajzi

A térség jövôje az együttmûködésben rejlik.

közelség, kulturális, vallási örökség, illetve világ-

Az urbánus tér települései, a város és a

gazdasági folyamatok eredményeképpen valósultak

környezô falvak erôs egymásrautaltságban

meg. Jelenlétük áthatja a mindennapokat, vissza-

élnek. Az ebbôl adódó problémák csak part-

köszönnek a közterületek elnevezésébôl éppúgy,

neri viszonyokban oldhatók meg, s az elô-

mint iskolai és más kapcsolatokból, tapasztalatcse-

nyök is csak közösen használhatók ki.

rékbôl. Az egyetem eszméjének felkarolásától a különbözô fesztivál programokig számos tényezô

Közép-Európa szívében

játszik katalizátor szerepet a lokális kultúra és

Bécs, Pozsony és Budapest egyaránt ver-

a nagy földrajzi területeket átfogó multikulturalitás

senyben áll vonzáskörzetének Gyôrre és

szinergiájának igénye iránt. A távoli településekkel

környékére való kiterjesztésében, ugyanak-

folytatott partneri viszony egyszerre enged bete-

kor Gyôrnek is sikerült megôriznie egyedi

kintést a testvérvárosok képviselte helyi értékekbe,

térformáló képességét. Gyôr Szlovákia

életmódba és segíti a karakteres Gyôr-énkép meg-

szomszédos területein alakítja vonzáskörze-

formálását, amellyel a város magabiztosan vállal-

tét, a bevásárlóturizmustól a munkaerô

hat szerepet és adhatja hozzá egyéni hangulatát a

fogadáson át egészen a kultúráig, a szórako-

globális és európai kultúrához.

zásig. A színház, a balett elôadásai, a filharmonikus zenekar koncertjei, a fesztiválok, a

Szlovákiában Ilava, Galánta, Szimô és

nagyrendezvények, a sportesemények Bécs-

Dunaszerdahely városokat kell kiemelnünk, ahol

tôl Pozsonyon át egészen Nyitráig és onnan

jelentôs kulturális események és rendezvények

le Galántáig, Komáromig vonzást gyakorol-

zajlanak a határon túl élô magyarok bevonásával.

58


GYÔR 2 01 0

A kiállítások, folklóregyüttesek kölcsönös meghívá-

Szlovéniában Lendva városa, a Lendvai Magyar

sa, filharmóniai koncertek rendezése mára már

Kulturális Egyesület tagjai, írók, költôk képviselik

túllépve a városok szûkebb környezetén, valóban

a szlovéniai kortárs irodalmat a Gyôri Könyvszalo-

regionális szerepûvé nôtte ki magát.

non.

Ukrajnában Ungvár és Beregszász városok

A periféria felfûzése

tekintetében az egyetemmel való közös együttmû-

Gyôr régiójában a kedvezô településszerkezet követ-

ködés figyelemre méltó. A magyar lakta települé-

keztében, valamint a centrum intenzív gazdasági

sek évrôl évre bizton számíthatnak a Gyôri Városi

bázisa miatt, viszonylag kis számban vannak jelen

Könyvtár rendszeres könyvadományaira, kulturális

periférikus helyzetben lévô települések. E periféri-

segítségére.

kus helyzet elsôsorban a közlekedési kapcsolatok hiányosságából fakad, illetve a környezeti feltételek

Lengyelországban Konin városa, amely

átértékelésébôl, valamint az erodált társadalmi

Gyôr-Moson-Sopron megye testvérmegyéjének szék-

rétegek jelenlétébôl. A program regionális hálózat

helye, elsôsorban az iskolás korosztályokat érintô

kiépítésével lehetôséget kíván adni arra, hogy ezen

csereprogramok, ifjúsági sportolók táboroztatása

településelemekben és csoportokban meghúzódó

által gazdagítja az itt lakók számára hozzáférhetô

értékek integrálódjanak az elképzelésekbe, bemuta-

programok palettáját.

tásra kerüljenek a különféle akciókban. Ezen programépítésbe kívánjuk bevonni a kistérségi társulá-

Németországban Ingolstadttal, az AUDI cég-

sokat, a hátrányos helyzetben lévô településeken

csoport németországi központjának városával az

mûködô, viszonylag mérsékelt számú civil szerveze-

AUDI MOTOR HUNGARIA Kft. gyôri üzeme révén

teket. Hangsúlyt helyezünk a kisvárosi hálózat

valósult meg széleskörû, kölcsönös kulturális

értékeinek felvillantására, mindazon mozgalmak és

együttmûködés. Itt kell megemlíteni a Magyar

kezdeményezések felkarolására, amelyek a vidéki

Kulturális Napokat, zenekari és balettesteket, kiál-

lét pozitív társadalmi hatásainak bemutatására

lításokat, illetve vendégmûvészek kölcsönös meg-

szolgálnak.

hívását és az AHM Fórum épületet is.

A TESTVÉRVÁROS NEVE

1993

BRASSÓ

ORSZÁG

TARTOMÁNY, V. TERÜLET

ROMÁNIA

DÉLKELET ERDÉLY, KÁRPÁT-KANYAR

LAKOSSÁG

323000

COLMAR

1993

FRANCIAORSZÁG

ELSZÁSZ

ERFURT

1971

NÉMETORSZÁG

THÜRINGIA

KUOPIO

1978

FINNORSZÁG

KELET-FINNOROSZÁG

86000

IZRAEL

GALILEA

53600

NÉMETORSZÁG

BADEN-WÜRTTENBERG

60521

KÍNA

HUBEI TARTOMÁNY

NAZARETH-ILLIT SINDELFINGEN WUHAN

1994

1993

1987

60.000 197000

7400000

59

SZERVEZETI MODELL ÉS A MARKETINGSTRATÉGIA ELEMEI

60


GYÔR 2 01 0

61

Az elôkészítés

Egyértelmû már a stratégiakészítés idôszakában,

Az elôminôsítô pályázat kidolgozásában 2004. októ-

hogy a jelenlegi kulturális szolgáltató szervezetek

ber 15-tôl kezdôdött meg az intenzív munka. A város

sem kapacitásaikban, sem áttekintésükben, sem em-

és térségének önkormányzati intézményeit és civil

beri erôforrásaikban, s végül anyagi bázisaik alapján

szervezôdéseit meghívó tanácskozáson 12 munkabi-

sem képesek ma e feladat megoldására.

zottság alakult meg, amelyek klasszikus témakörönként fogták át a pályázathoz kapcsolódó lehetséges

Olyan szervezetet kell létrehozni, amely 2009-ig

programcsoportokat. A 13. munkabizottság a Straté-

fokozatosan feltöltött

giai Csoport rendszerezte a véleményeket, összegezte

önálló, mondhatni független a jelenlegi intézményi

a javaslatokat. A csoportok összesen 52 nyitott ülést

körtôl, ugyanakkor képes hatni rájuk, megmozgatni

rendeztek, ezeken dolgozták fel a stratégiát, adtak

ôket a közös cél érdekében.

kapacitással mûködik,

ötleteket a programnyalábokhoz, illetve programokhoz. A stratégiaépítés nyitott és nyílvános volt, hi-

Terveink szerint az önkormányzatnak kell létrehoz-

szen a csoportok révén, az újságokon, az interneten,

nia a Kulturális

írásban-szóban, személyesen több mint 300 véle-

Társaságot, amihez alaptôkét kell biztosítani.

mény, észrevétel, ötlet, ajánlás érkezett. A munká-

Ennek a társaságnak az Igazgató Tanácsában foglal-

ban közvetlenül részt vevôk nevét és intézményét a

nak helyet azok a révkapitányok (kurátorok), akik

kötet végén közöljük. Nyitott,

teljes városi és térségi összefogáson alapult a stratégiakészítés, kedvezô bázist nyújtva ezzel a prog-

az egyes programnyalábokat szakmailag felügyelik,

ramkészítésnek.

tünkben 11 fô). A Kht. ügyvezetôje a végrehajtója az

Fôváros Közhasznú

valamint a város politikai szereplôi, illetve a kulturális intézményeket felügyelô köztisztviselôk (eseigazgató tanács utasításainak, a politikai szereplôk

Programépítés és szervezés

közvetítik a közgyûlés és bizottságok felé az igénye-

A sikeres elôpályázat után megtartjuk a stratégia-

ket, a köztisztviselôk mozgatják a városhoz tartozó

készítésben kialakult rendszert, annak számos kidol-

kulturális intézményeket.

gozott szervezeti modelljét. Szakmai bizottságokat fogunk tehát továbbra is mûködtetni, melyek már a

A város, annak közgyûlése megrendelôként jelenik

programnyalábokat fogják át; ezekben változatlanul

meg a Kht.-nál, évente az elfogadott program alapján

együtt dolgoznak az intézményi és civil szervezôdések. A Stratégiai Csoport át-

biztosítja az elôkészületekhez szükséges pénzügyi

alakul Programozási Csoporttá, bevonásra kerülnek

gatásokat gyûjt (pályázatok, támogatók, bevételek,

további kulturális szervezésben tapasztalatokkal

stb.). A társaság évente kétszer beszámol a közgyû-

rendelkezô szakemberek, s így állítjuk össze a rész-

lésnek a program megvalósításáról.

forrásokat, miközben maga a társaság további támo-

letes programot, annak idôbeli ütemezését, a költségtervet, illetve az elôkészítô idôszak feladatait, a

Az ügyvezetô

szervezeti és finanszírozási modellt.

programban. Nyelveket beszélô, nemzetközi és hazai

személye alapvetôen fontos a

fesztiválszervezési tapasztalattal rendelkezô szakem-

62


Az Európa Kulturális Fôvárosa program szervezésé-

bert kell választani, aki megfelelôen átlátja a prog-

hez négy tiszta esztendô áll a gyôztes rendelkezésére,

ram egészét, annak részleteit, képes személyével is

ami alatt elô kell készíteni a stratégiában vázolt,

generálni az akciókat. A végleges program kidolgozá-

majd a megvalósítási programban bemutatott közel

sa során állapítható meg a társaság alkalmazottai-

70 projektet és azokhoz kapcsolódó közel 2000 eseményt.

nak egyre növekvô száma, azok feladatai, illetve a mûködés pénzügyi feltételei.

GYÔR 2 01 0

Marketingstratégia A részletes programnak tartalmaznia kell az Euró-

– Pályázatkiírás a civil szféra minél szélesebb bevonására.

pa Kulturális Fôvárosa rendezvénysorozat marke-

A konkrét kommunikációs eszközöket

tingstratégiájának kidolgozását. Alapvetô és a siker

már a programkészítés szakaszában is alkalmazni

döntô záloga, hogy képesek legyünk egységes, kor-

kívánjuk, amelynek lehetséges elemei az alábbiak:

szerû, a stratégiai célokat megjelenítô belsô és külsô

– 2005-tôl negyedévente majd, egyre sûrûbben

marketingstratégiát kidolgozni és azt hiánytalanul

megjelenô nyomtatott újság, ami 2010-ben már

megvalósítani.

hetilapként tájékoztat az eseményekrôl. – Interaktív web portál (napi frissítés)

Nem egyszerûen arról van szó, hogy kidolgozzuk a város hiányzó egységes arculatát, s azokat kiadványokban, ismertetôkben és városmarketing anyagokban közreadjuk. A marketingstratégia célja, hogy egyrészt felkészítsük a várost és a régiót, annak

www.gyor2010.hu. – Környezô országokban, 2007-tôl olyan kulturális csomag és marketinganyag elkészítése, amellyel a város bemutatkozik (Gyôr roadshow). – A német kulturális fôváros címet elnyerô város-

minden polgárát, fontos gazdasági egységeit és intéz-

sal a marketingkoncepció egyeztetése, együttes

ményeit a rendezvények lebonyolítására, a városba

megjelenés feltételeinek kidolgozása (honlapok

érkezô, terveink szerint 3-4

átjárhatósága, információs anyagok harmonizá-

millió látogató

fogadására (napi 8-11 ezer fô), azok vendéglátására, kiszolgálására. Továbbá megfelelô hatékonysággal tudjuk terjeszteni Európában és a világ más részein a programot, annak egyes elemeit, hogy minél több

lása, stb). – A programnyalábokhoz színeket rendelünk, ami megkönnyíti a beazonosítást, segíti az eligazodást.

látogatót, vendéget tudjunk fogadni.

– A város épületei, jármûvei, mint médiafelületek

A civil szervezetek, a város és régió polgárainak bevonása:

– Bevezetünk egy egyedi „Gyôr2010” szignált, ami

hordozzák az üzenetet.

– „Európa Kulturális Öröksége” vetélkedô az iskolák között, a megelôzô években. – 2009-tôl „Legyünk újra együtt” program meg-

megkülönbözteti a médiazajtól az üzeneteinket. – A médiatámogatók, kommunikációs partnerek kiválasztásának elôkészítése. – A program megismertetése a vállalkozókkal, az

hirdetése. A városból elköltözött és a távolba

üzleti világgal, különféle ösztönzési és érdekelt-

szakadt rokonok számára megismertetni a vál-

ségi rendszerek kidolgozása.

tozásokat és eseményeket. – Promóciós játék, támogatók bevonásával, mely-

Terveink szerint 2006-tól

évente elô-feszti-

nek nyereménye néhány fô részére az éppen ak-

válokat rendezünk, hogy egyrészt teszteljük a

tuális Európai Kulturális Fôváros megtekintése.

szervezési, lebonyolítási ismereteket, másrészt

– Nagyszabású tömegrendezvények, ahol a

vizsgáztassuk a létesítményeket, azok terhelését, be-

résztvevôk közremûködésével valósul meg az

fogadóképességét. Egy-egy témát kívánunk adni az

esemény.

elô-fesztiváloknak, amik arra is szolgálnak, hogy

– Emblémázott emléktárgyak, ruhadarabok stb.

már korábban felhívják bizonyos célcsoportok figyel-

a városlakóknak nyereményként, ajándékba,

mét a városra, annak szervezési és infrastrukturális

vagy boltban eladva. A bevétel az eseményt tá-

rendszereire. Az elô-fesztiválok a város lakosságának

mogatja, a viselôje pedig viszi jó hírünket.

és közösségeinek egyaránt szólnak, hogy ismerjék

– A kultúrához, a sporthoz, a közmûvelôdéshez kötôdô civil szervezetek számára folyamatos

meg a programokat, rutint szerezzenek a lebonyolításban, a vendégek fogadásában.

információ biztosítása a programok szervezésérôl, azokba való bevonás lehetôségérôl.

63

HATÁSOK HOSSZÚ TÁVON, A FENNTARTHATÓSÁG

64


GYÔR 2 01 0

Város- és közösségfejlesztés

Régióközpont szerep

lôkben, a szálláshelyeken, az üzletekben, a közleke-

A város vezetése azért kezdeményezte a pályázatban

A városban és régiójában új együttmûködések,

désben és számos szektoraiban csapódik le. Mind-

való részvételt, mert új növekedési pályát kíván meg-

kapcsolatok szervezôdnek, ami vélhetôen új hálózati

ezek növelik a helyi és központi adóbevételeket,

határozni, s ennek fontos eleme lesz a kultúra. Az

relációkat teremt, ezzel nemcsak az egyének és kö-

egyúttal bôvül a vállalkozások és vállalkozók jöve-

elmúlt 15 év bizonyította, hogy Gyôr azért volt képes

zösségek gazdagodnak, hanem a szervezetek számá-

delme, ami átgyûrûzô hatásként további kereslet-

a magyar modernizáció egyik zászlóshajósa lenni,

ra új mozgásterek, piaci kapcsolatok nyílhatnak meg.

emelkedést gerjeszt.

ciós hajlandósága magas. Ezt az erôforrást a jövôben

Gyôr regionális funkciói bôvülnek, azok megújításra

A gazdasági következmények számbavételéhez ki-

tovább kell bôvíteni, s az Európa Kulturális Fôvárosa

kerülnek, a szervezeti rendszer felfrissülhet, új re-

emelten fontos a programkészítés idôszakában,

program kiválóan igazítható a jövôbeli fejlesztési

lációk alakulhatnak a határmenti együttmûködés-

hogy rendelkezzünk olyan módszerekkel, amelyek-

irányhoz

ben, a regionális struktúrában, a város és közvetlen

kel megbecsülhetjük a közvetlen és a közvetett,

környékének kapcsolataiban.

átgyûrûzô hatásokat.

ja a pályázatot, közel 300 közvetlen részvevô járult

Értékek felfedezése

hozzá ötletekkel, gondolatokkal az elôpályázat elké-

A programok új értékekre irányítják a figyelmet,

A fekete leves, avagy a kedvezôtlen hatások

szítéséhez. Felfokozott várakozás figyelhetô meg a

legyenek ezek kulturális tényezôk, szervezetek,

A kedvezô folyamatok mellett számolni kell a ked-

városban az elsô szakasz eredményes lezárására. Si-

személyek, vagy éppen kapcsolatok, de akár hely-

vezôtlen hatásokkal, és erre is fel kell készíteni a

került megnyerni már az elôkészítés szakaszában a

színek, városi terek, a környék, vagy a régió eddig

lakosságot. Nô a látogatók száma, ami megbontja a

kultúra prominenciáit és a domináns civil szervezôdé-

nem ismert települései, attraktivitásai is. Újat,

város nyugalmát. Az idelátogató idegenek más és

seket. Az üzleti élet meghatározó személyiségei jelez-

mást és másokat ismerhetünk meg, ami gazdagítja

más kultúrát követnek, a befogadásuk nem egy-

ték, hogy fontosnak tartják a pályázatot, támogatni

a várost és régióját, de az itt élô és ide látogató

szerû, egyértelmû. Nô a zsúfoltság az intézmények-

kívánják a rendezvényeket, azokat a város és térsége

embereket is.

ben, a közlekedésben, a közbiztonság nagyobb

mert a munkaerô képzettsége, nyitottsága és innová-

A város közössége már most összefogott, hogy szolgál-

figyelmet kíván meg, de a közszolgáltatásokra is

szempontjából a jövôre nézve döntônek tekintik. Bôvíteni kívánjuk a programozás szakaszban a gaz-

Gyarapodó gazdaság

daság irányában a bevonásra kerülôk körét, és sike-

Nô a munkahelyek száma, hiszen új vállalkozások,

res pályázat esetén a város és régiójának lakossága,

új intézmények jönnek létre, idôszakosan és tartó-

A város vezetésének és közösségének vállalni kell

valamint a civilek felé további lépeseket tervezünk.

san új gazdasági aktivitások települnek le. A kul-

az elôkészítés, a rendezés és a lebonyolítás költsé-

turális szférában megnô a kereslet. Az új progra-

geit, ami fokozatosan megterheli a város költségve-

Ismertség, arculat, önbecsülés

mok, célok, akciók megbízásokat jelentenek, ami a

tését. Mindez részletes pénzügyi terv alapján hatá-

A program egyértelmû következménye lehet a város

mûvészektôl kezdve a szolgáltató egységeken át

rozható meg, aminek azonban bevételi oldala is

ismertségének, hírnevének, arculatának terjesztése,

egészen a létesítmény mûködtetôkig mérhetô gaz-

lesz, bár ezek többsége inkább a közvetett hatások-

annak minél több célcsoporthoz történô eljuttatása.

dasági és jövedelmi hatásokat indukál.

ban és nem a városi intézményekben realizálódik,

Döntô ez a napjainkban egyre élesedô városverseny-

növekvô teher hárul.

illetve idôben késôbb jelentkezik. Ma – a koncep-

ben, hiszen az ismertség, az elfogadottság fontos

Számottevô keresletet jelent a gazdaságban, a vál-

ciókészítés idôszakában – még nem lehet megbe-

tényezô a befektetésektôl kezdve az idegenfogalom

lalkozásoknál az új létesítmények, beruházások

csülni a költségeket, de minimálisan duplájára kell

és kulturális rendezvények fogadásán át egészen az

indulása, intézmények megkezdôdô felújítása, to-

emelni, majd a megvalósításhoz közelítve növelni

új városlakók megjelenéséig.

vábbá a városi környezet rehabilitációja, ami

a kultúrára, illetve a programra szánt helyi támo-

munkahelyek bôvülésében mérhetô, de az adóbevé-

gatásokat. Politikai vitákra, esetleg konfliktusokra

A kultúra, mint értékhordozó megjelenik a városi

telek emelkedése sem elhanyagolgató. Ezen túl a

is számítani kell a program finanszírozása és meg-

közösségek gondolkodásában, ítéleteiben, ezáltal na-

város, annak vagyona is gyarapszik, hiszen új ob-

valósítása során.

gyobb támogatottságot kaphat, aktívabb részvételt

jektumokat létesítünk, megújítjuk a régieket (ami-

nyerhet, fontossá válhat az itt élôk hétköznapjaiban.

vel persze a mûködés és az üzemeltetés költségei

A hatásvizsgálatnak ki kell térnie az utóhasznosí-

A program révén a város polgárainak önbecsülése

is emelkedni fognak).

tásra. A felépített létesítményeket a rendezvények

is növekszik, sikeresebbnek tekinthetik környezetü-

után is mûködtetni kell, így lényeges, hogy már

ket és magukat, ami összességében visszahat a

A tervezett 3-4 millió látogató a városban számotte-

azok tervezésénél is tartós, sokcélú funkciórendszer

városfejlesztésre, de a gazdasági sikerekre is.

vô idegenforgalmi keresletet teremt, ami a vendég-

kerüljön figyelembevételre. 65

MIÉRT ÉPPEN Gyôr a kulturális robbanás elôtti pillanatokat éli. Az igények és az alkotókészség drámaian

széles körû horizontális kommunikációt indított el a kreatív mûhelyek között, mely

növekedtek az elmúlt idôszakban, érezhetô a

a versenyzés és együttmûködés roppant inspiráló

emlékek, megvalósításra váró tervek stb., amelyek

vibrálás a levegôben, ahogy percek múlva

egyensúlyát biztosítja. Ezáltal a program folyama-

e program keretében aktivizálhatóak, ezáltal

végérvényesen szétfeszítik a jelenlegi korláto-

tosan új energiákhoz, friss és aktív szellemi

nemcsak korszerû, de egységes és egészében be-

kat. Ennek a formáló erônek kiváló keretet

utánpótláshoz jut.

fogadható élménnyé téve a rendezvénysorozatot.

A program kidolgozása olyan

szinte kész kulturális „ produkciót” rejt,

Gyôr számos olyan,

mint a magángyûjtemények, egyes építészeti

adna a rendezvénysorozat.

66


GYÔR 2 01 0

GYÔR? Gyôr a rendezvénysorozatot nem egyszeri alkalomként, hanem egy új fejlôdési pálya kulcsfontosságú és szükségszerû állomásaként ragadta meg az elsô pillanattól kezdve. Ezáltal a program generálta lehetôségek fenntarthatósága, illeszkedése a helyi jelenbe és jövôbe sokkal intenzívebbé válik.

Gyôr elhelyezkedése biztosítja nemcsak a program könnyû elérését, de a számos kapcsolódási pontot, lehetôséget is a környezô térhez, régióhoz.

A város nem izolált kulturális szigetté formálódik, sokkal inkább olyan „ forróponttá”, amely megnövekedett aktivitását szertesugározza a környezô területekre. Ezáltal a

Gyôrben megvan az a kiinduló gazdasági erôkoncentráció, amelyre a rendezvénysorozat már egyértelmûen katalizáló hatással lehet. Így itt nem pusztán üres ígéret a tudományos, civil, gazdasági stb. területeken az aktivitás számokban is mérhetô növekedése a program során, hanem egyértelmû, racionális és becsülhetô elvárás.

Mi, a gyôri programszervezôk nem szükségszerûen tartjuk kézben a sikeres megvalósítás minden

Lényeges kezdeményezô szerepet szánunk a rendezvénysorozaton résztvevôknek, az általunk nyújtott élménye-

kulcstényezôjét.

ket befogadóknak is. Hisszük ezért, hogy az Európa Kultúrális Fôvárosa 2010 program során olyan partnereknek kell tekintenünk minden

régiója számára is értékes, az európai kulturális

egyes résztvevôt, aki osztozhat velünk és közre-

térbe, mindennapokba egyaránt könnyedén, éles

mûködhet sikereink elérésében.

átmenetek nélkül illeszkedô rendezvénysorozatnak lehet vendéglátója.

67

HAMARI JÚLIA, énekmûvész Két éve vezetek énekmester kurzust Gyôrben, így volt alkalmam érzékelni a gyönyörû város ünnepét és hétköznapjait is. Tapasztaltam a magas színvonalú zenei képzést, megismerkedhettem az ebben részt vevô európai hírû énekesekkel, mûvészekkel. Igazán arra vagyok büszke, hogy az elmúlt évtizedben az országban elôször Richter János nevét viselô koncerttermet avattak. A pályázatot örömmel támogatom, mert személyesen gyôzôdhettem meg arról, hogy a város elkötelezetten támogatja a kultúrát. Bízom a pályázat sikerében. ECKHARD JAEDTKE, nyugalmazott nagykövet 1997-tôl 2001-ig az Európai Bizottság Delegációjának helyettes vezetôjeként tevékenykedtem Magyarországon. Budapestre vezetô utamon a véletlennek köszönhetôen Gyôr lett az elsô magyar város, amit megismerhettem. Ezekben az években Magyarország roppant gyorsasággal fejlôdött az Európai Uniós tagságra való elôkészülés jegyében. Ez az országban tett utazásaim során számos helyen megmutatkozott. Legjobban és legmeggyôzôbben azonban mind közül Gyôr városa fejlôdött, különösen kulturális dimenziójában. A város kulturális orientációját meghatározza tekintélyes méretû színháza, melyben a világhírû Gyôri Balett rendszeresen elkápráztatott bemutatóival. A múzeumok, köztük – néhány új alapítású – sokszínûsége lenyûgözô. Hozzájárul még mindezekhez a koncertterem létesítése is. Ennél is meghatározóbb azonban a Széchenyi Egyetem létrejötte, az egyetemi campuson található sokfunkciós csarnokkal, mely az elmúlt években kulturális téren új lökést adott a városnak.Sokra tartom Gyôr eddigi elôkészületeit a pályázati szakaszban. Meggyôzôdésem, hogy 2010-ben Gyôr méltó és nagyszerû Kulturális Fôvárosává válhat Európának. Mindezekhez sok sikert kívánok a városnak.

KARL MUSIL, a Bécsi Konzervatórium Balettmûhelyének vezetôje Gyôr, a barokk város múzeumaival és gyûjteményeivel, számos értékes látnivalójával és kincsével, elvarázsolja látogatóit és kutatóit. A zenei élet nagy hagyományokon nyugszik. Az opera- és színtársulat ismertsége egyre növekvô, a Gyôri Balett pedig világszerte elismert. St. Pölten és Graz ausztriai városok Európai Kulturális Fôvárosok sorába történô felemelkedését követôen, könnyen elképzelhetônek tartom, hogy Gyôr városa szintúgy e megtisztelô cím birtokosa legyen. Ez hozzájárulna az EU keretein belüli értékes kultúrpolitikai fejlesztésekhez és ösztönözné az interkulturális dialógus építését a jövôben is.

DURST GYÖRGY, Balázs Béla-díjas rendezô és producer A tisztelt döntnökök figyelmébe ajánlom Gyôr városát, amely véleményem szerint hazai viszonyok között a legalkalmasabb a 2010-es „ Európai kulturális fôváros” projekt magas színvonalú megvalósítására. Gyôr jelenleg egy múltban gyökerezô iparváros és egy egyetemi városi hangulat között lebeg, amely múlt pozitív átalakítására, hagyományként való felhasználására, kulturális célú rehabilitálására sok európai példa van. Az elnyert „ Európa kulturális fôvárosa” rang segítheti felgyorsítani eme folyamatokat és igazi modern európai várost „ csinálhat” Gyôrbôl.

68


GYÔR 2 01 0

DEIM PÁL, festômûvész Gyôr Magyarország harmadik legnagyobb ipari városa, regionális kulturális központ. Színház, fôiskolák, múzeumok otthona, többek közt itt látható Borsos Miklós szobrász, a pannon szellem képviselôjének életmû bemutatója is. Vasilescu János is annak a mûgyûjtôi csoportnak a tagja, akik szándékosan szembeszegülve a hagyományokkal, gyorsabban voltak képesek kiemelni a nagy tömegbôl a meghatározó kortársi értékeket, mint a kritika vagy a mûvészetpolitika. Méltán állíthatom, hogy Gyôr az egyetlen olyan város Magyarországon, mely a leghíresebb magángyûjtemények megszerzésével a legtöbbet tette a kultúra, a képzômûvészet terén.

HANS RICHTER, karmester (Les Costes – F- Lapalme) Gyôr, korábban Raab az ôseim városa volt. Üknagyapám, Richter Antal a Gyôri Ének és Zeneegylet alapítója, haláláig a Székesegyház karnagya. Ez a kapcsolat nem szakadt meg a család és a város között, hiszen a Richter Archívum felavatása, Bruckner IV. Szimfóniájának dirigálása a róla elnevezett gyôri koncertteremben – melynek ôsbemutatóját ugyancsak ô vezényelte egykor a Bécsi Filharmonikusokkal – felejthetetlen élményt jelentett számomra. Legjobb kívánságaimat küldöm és boldog lennék, ha 2010-ben Gyôrbe, Európa Kulturális Fôvárosába látogatást tehetnék.

EVELYN TÉRI , balettmester-pedagógus (Konservatorium Wien – Osztrák Táncszövetség) Gyôr belváros barokk épületeinek, tereinek, szûk kis sikátorainak, kiugró balkonjainak sokszínûsége, hangulata, a város látnivalóinak sokasága fogadja az idelátogatókat. Gyôri tartózkodásaim során tapasztaltam a kulturális események, nemzetközi rangú mûvészeti találkozók kínálatának széles palettáját a kultúra minden területén. A 25 éves Gyôri Balettet születése óta különös figyelemmel kísérem. Tapasztalhattam azt a folyamatot, ahogy e társulat az eltelt 25 év alatt Gyôrben elôadásaikkal megalapozta a nézôkben a tánc szeretetét, és elérte a többgenerációs közönség rajongását. A páratlan építészeti környezetben megjelenô kultúra sokszínûsége jó alapot teremt arra, hogy a város sikeresen felkészüljön arra, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fôvárosa legyen.

FRANK WOHLFARTH, igazgató (Gert Wohlfarth GmbH) Nyolc évvel ezelôtt megkértek, hogy a gyôri magyar Babafesztivál felett vegyem át a védnökséget. Nagyon szívesen eleget tettem ennek a feladatnak, és a kezdetektôl fogva átélhettem a Zichy Palota magyar babamûvészet és babakészítés támogatására irányuló fáradozásait. Ha ma végignézzük az aktuális „ babahelyzetképet” Magyarországon, akkor büszkék lehetünk az elért eredményekre. Ma már nagyszámú hazai és nemzetközi babakészítô találkozik Gyôrben, minden évben. Ez azt mutatja, hogy a babavilág Gyôrben otthonra lelt, és a babakészítés tradícióját nagyra becsülik. Nemzetközi hozzájárulásokkal Gyôr és Babafesztiválja az ország határain kívül megszerezte a „ babaváros” címet.

69

FRIEDEL J. HESSLING – ügyvezetô igazgató (Amoco Fabrics Hungary) A legáltalánosabb értelemben vett kultúra élhetôbbé és érdekesebbé teszi a város életét. Ezáltal bármely vállalkozás dolgozói személyesen is jobban érzik magukat, ami a termelékenység növekedéséhez vezet. Egy ilyen adottságokkal rendelkezô városba települt vállalkozás számára könnyebb az olyan hozzáértô munkaerô helyszínre vonzása, amelynek képességeire igényt tart. Végsô soron mindkét tényezô a város gazdasági fejlôdését ösztönzi.

MAÁSZ DÁVID – ügyvezetô (Different Kft.) Véleményem szerint, Gyôr város a mai napig küzd, egyfelôl a „ Nyugat Kapuja” nyújtotta lehetôségek és a „ MI, büszke GYÔRIEK” tudat, másfelôl egy iparvárosi gyökerek által meghatározott kulturális és társadalmi berendezkedés identitászavarával. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom és hiszem, hogy egy fejlett iparral rendelkezô, nagy termelô cégeknek otthont adó város igenis lehet egy kulturálisan és társadalmilag pezsgô élet központja.

IMRE ISTVÁN – elnök-vezérigazgató (Integrál-Hexa Magasépítôipari és Fôvállalkozói Rt.) Véleményünk szerint a társadalmi kultúra szintje – ide értve annak legkülönfélébb vonatkozásait, mint az általános mûveltség és egyes szakmai kultúrák megfelelôsége, képessége a korszerûsödésre, a mûvészeti ágak jelenléte, fennmaradása – egyértelmû összefüggésben van egy adott régió, vagy település fejlôdési potenciáljával. A fajlagos mutatókkal is jellemezhetô, megfelelô kulturáltsági színvonal mellett lehetséges csak biztosítani a térségben megtelepedett, vagy megtelepülni szándékozó, tudásigényes vállalkozások szakadatlanul változó, emberi erôforrás-igényeit.

DR. BUGOVICS ELEMÉR – fôigazgató (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház) Általános alapelvünk, hogy az egészségügy, a kultúra és az oktatás oda-visszacsatolás mechanizmusa szerint összefüggô rendszereket alkot, már csak azért is, mert a társadalom mûködésének egésze az emberi szervezet mûködésében letérképezhetô. A jelzett gondolatból következik, hogy az egészségügy és a kultúra kérdéseit sem lehet izoláltan vizsgálni, hanem csak a megfelelô kulturális beágyazottság környezetében, a tudomány eszköztárának segítségével. Ezért szeretnénk hangsúlyozni, hogy a környezet meghatározza az emberek egészségkultúráját és a kultúra meghatározza az egészséghez; az egészségügyhöz való viszonyulás rendszerét.

70


GYÔR 2 01 0

VARGA LÁSZLÓNÉ – igazgató, (Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal Gyôr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága) Egy város kulturális élete elválaszthatatlan attól a gazdasági környezettôl, amely körülveszi. A mûvészet is egy speciális jószág vagy szolgáltatás, amelyet általában akkor vesznek igénybe, ha az ehhez szükséges „ fedezet” rendelkezésre áll és ha a kívánt termék széles. Azt gondolom, hogyha ezt a három tényezôt egy egységnek kezeljük, akkor – hazai összehasonlításban legalábbis – Gyôr helyzete összességében megfelelônek tekinthetô.

PÓCZA MIHÁLY – vezérigazgató (Kisalföld Volán Közlekedési Rt.) Társaságunk, mint Gyôr-Moson-Sopron megye jelentôs közlekedési vállalata fontosnak tatja a város kulturális fejlôdését. A Kisalföld Volán Rt. kulturális-, valamint sportrendezvények, illetve a város oktatási intézményeinek szellemi és pénzügyi támogatásával igyekszik hozzájárulni a jelen-, és jövô generációk kulturális értékeinek növeléséhez mind napjainkban, mind a jövôben.

DR. CZINEGE IMRE – rektor (Széchenyi István Egyetem) Gyôrben a táj és az épített környezet páratlan értékû harmóniája valósul meg. Ezt az esztétikai szépséget egészíti ki a város pezsgô kulturális élete. Az irodalom, a képzômûvészet és az elôadómûvészetek, a zene, tánc, színjátszás mint a kultúra klasszikus értékhordozói ebben a közegben megsokszorozódó hatással vannak az itt lakó és ide látogató emberekre. Ez a komplex élmény lehet az, amely Gyôrt egyedivé és vonzóvá tudja tenni. Gyôr másik nagy értéke a technikai kultúrája, mely a 19. század utolsó évtizedeiben alapozódott meg, és amelynek hatása máig is érezhetô. A város újkori fejlôdése jelentôs részben ebbôl a technikai kultúrából táplálkozik, amely magában foglalja a mesterség magas szintû ismeretét és a tudomány ápolását egyaránt. A tudás, a tudomány bölcsôje pedig az oktatás, melynek szintén komoly hagyományai vannak a városban. Ezért a kultúra szerves részeként meg kell ôrizni Gyôr iskolaváros jellegét, mert a kultúrát befogadni csak az abban felnôtt emberek tudják.

JANKOVITS ISTVÁN – ügyvezetô igazgató (Jankovits Hidraulika) Azzal, azt gondolom, semmi újat nem mondok, hogy Gyôr számára óriási - és talán soha vissza nem térô - lehetôség a kulturális fôváros címének elnyerése. Ehhez képest jelentôs lehetôségeket rejt magában az, hogy Gyôrt a kultúra európai fellegvárává alakítsuk. Egy ilyen pályázat Gyôr minden lakosának, illetve gazdasági társaságának vagy egyéb szervezetének csak elônyökkel járhat, persze, a siker érdekében e vonatkozásban áldozatot is kell hozni.

71

DEMOGRÁFIAI ADATOK lakónépesség természetes szaporodás 1990-2001 vándorlási különbözet 1990-2001

TURIZMUS 129412 -1618 1699

1000 lakosra jutó vendégéjszakák

2720

szállásférôhelyek száma

4001

szálloda

1577

18 éven aluliak aránya

22,50%

panzió

611

60 éven felüliek aránya

18,40%

turistaszállás

601

üdülô

292

kemping

750

magánszállás

170

összes vendég

90458

külföldi

49565

VÁROSRÉSZEK LAKOSSÁGA Adyváros Bácsa Belváros

20133 5359 37751

összes vendégéjszaka

285853

Gyárváros

6219

Gyirmót

1288

Gyôrszentiván

8526

Kismegyer

1370

KULTURÁLIS FOGYASZTÁS

Likócs

1026

10 000 lakosra jutó férôhely a mozikban

Marcalváros

4110

1 lakosra jutó könyvtárból kikölcsönzött kötet

Ménfôcsanak

6934

múzeumok

Pinnyéd

609

Révfalu

5755

Szabadhegy Sziget

külföldi

98338

múzeumlátogatók

74365

színházak

3

13695

színházlátogatók

161039

1026

mozilátogatások

527177

TÁRSADALOMSZERKEZET

4

könyvtári állomány

832723

kikölcsönzött egységek

508130

napi ingázók

37359

helyi dolgozók

52239

helyi tanulók

23263

GAZDASÁG

1000 lakosra jutó középiskolába járók

67,25

regisztrált vállalkozások száma kiskereskedelmi üzletek

18930 2515

vendéglátóhelyek


3,43 9

könyvtárak

72

158,3

697

GYÔR 2 01 0

KÖRNYEZET közhasználatú zöldterületek

8056000 m2

játszóterek

209

INTÉZMÉNYEK bölcsôde

16

bölcsôdei létszám

851

óvoda

39

óvodai létszám

4499

általános iskola

36

általános iskolai létszám

12953

középiskola

29

középiskolai létszám

12924

ebbôl bejáró

4282

KKI – KREATÍV KULTURÁLIS IPAR (nem fôvárosi vállalkozások megyei és városi bontásban is) Város

Város a megyén belülibôl

összes KKI cég

967

70%%

számítástechnika 72.10-60

231

60%

mérnöki tevékenység, építészet 74.20

345

60%

180

53%

elôadó mûvészetek 92.31-32

52

69%

hirdetés 74.40

64

51%

kiadói tevékenység 22.11-15

24

48%

9

39%

sport 92.61-62

33

42%

régiség 52.50

24

57%

5

29%

divattervezés, a formatervezés, belsôépítészeti tervezés stb. 74.87

film – videó – mozgókép 92.11-13

rádió és televízió mûsorszolgáltatás 92.20

73

impresszum

Köszönetünket fejezzük ki az alábbi személyeknek, akik elgondolásaikkal, észrevételeikkel hozzájárultak a koncepció kidolgozásához:

Almási Tibor

mûvészettörténész

Andréka György

állatorvos

Apáti János

tanár

Arató Károlyné

tanulmányi osztályvezetô

Balogh József

polgármester

Bana József

fôlevéltáros

Biró Péter

polgármester

Boros Ádám

designer

Bugovics Elemér

orvos, fôigazgató

Czibik Márta

tanár

Készítette a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

Czibik Péter

mérnök

Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete.

Czinege Imre

egyetemi tanár

Készült Gyôr Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából.

Csányi László

mûvelôdési menedzser

Szerkesztôbizottság elnöke:

Rechnitzer János, intézet igazgató, egyetemi tanár

Csaplár Zoltán

polgármester

Szerkesztôbizottság tagjai:

Csizmadia Zoltán, szociológus

Csöngetô Csaba

képzômûvész

Mezei Katalin, közgazdász

Csurák Erzsébet

fesztivál-igazgató

Németh Krisztina, közgazdász

Darabos Ferenc

idegenforgalmi referens

Páthy Ádám, szociológus

Deim Pál

festômûvész

Sándor János, építész

Dusza András

kommuniációs menedzser

Tóth Nándorné, szak-fôtanácsos

Durst György

rendezô, producer

Vasvári Bálint, mérnök-közgazdász

Erdôdi Rudolfné

tanár

Programház-unió Kft.

Farkas Imre

gyôri mikulás

Kiadó:

Gyôr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Farkas József

tanár

Fotók:

Baranyai Edina

Fehérné Brandisz Katalin

közgazdász

Bertleff András

Ferenczi Lajos

bizottsági elnök

Bieder Anikó

Fuchs Péter

nyugdíjas

Eifert János

Gábor József

zenemûvész

Fekete György

Galló Zoltán

vásárigazgató

Matusz Károly

Gombár Judit

díszlettervezô

Máté Gábor

Gönczi Zsolt

elôadó

Nagy Péter

Gyökér Lászlóné

igazgató

Szabó Béla

Hamari Júlia

énekmûvész

Vasvári Bálint

Hartyándi Jenô

mûvészeti igazgató

Havas Ágnes

titkárságvezetô

Nyomtatás:

Grafikai terv:

Bieder Anikó, Pósa Viktor

Hessling, Friedel J.

ügyvezetô igazgató

Illusztrációk:

Pósa Viktor

Horváth Miklós

tanár

Építészeti koncepció:

Csillag Katalin, Gunther Zsolt

Horváth Sándor Domonkos

könyvtáros

Koordináció:

Gyôr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kulturális Iroda,

Imre István

elnök-vezérigazgató

irodavezetô: Tóth Nándorné

Istók Lóránt

közgazdász

Jaedtke, Eckhard

nyugalmazott nagykövet

74


GYÔR 2 01 0

Janáki Emil

igazgató

Németh Mária

tanár

Váczi József

nyugalmazott gyógyszerész

Jankovits István

ügyvezetô igazgató

Pajor Károly

tanár

Vápár József

osztrák tiszteletbeli konzul

Jezsó György

irodavezetô

Pálfalvi A. János

tanár

Váray Ibolya Anna

formatervezô

Joó József

felelôs szerkesztô

Pánczél Benedek

polgármester

Varga Gyula

fôtanácsos

Jordán László

mérnök

Pannonhalmi Miklós

osztályvezetô

Varga Károly

programozó

Jungi Csaba

hoteligazgató

Papp András

tanár

Varga Lászlóné

igazgató

Jurik Mária

tanár

Papp Balázs

zenemûvész

Vavrinecz Veronika

tanár

Kassai Zita

kulturális menedzser

Pappné Kovács Zsuzsa

tanár

Villányi László

költô

Keglovich Ferencné


Patakyné Bathyányi Piroska

könyvtáros

Virágné Töreki Stefánia

irodavezetô

Kelemen Benô Benjámin

grafikus

Pázmány Péter

polgármester

Vitáris József

magánszemély

Keszei Balázs

idegenforgalmi szakember

Petô Gáborné

fôtanácsos

Winkler Csaba

sajtótitkár

Kiss János

táncmûvész

Pió Márta

médiaszakértô

Wohlfarth, Frank

lapkiadó

Kobrizsa Ádám

mérnök

Pócza Mihály

vezérigazgató

Zilahi Tímea

tanár

Kocsis Rozi

bábmûvész

Ponácz György Márk

PhD hallgató

Zsegora Csaba

tanár

Kokas Éva


Poncz Mária

elôadó

Kolozsváry Ernôné

mûgyûjtô, tanár

Popper Ferenc

tanár

Koppány Attila

egyetemi tanár

Pozsgai János

újságíró, szerkesztô riporter

Korcsmáros György

színházi rendezô

Rádai János

építész

Körmöczi Katalin

elôadó

Rázsó Ella

vállalkozó

Lados Mihály

közgazdász

Rechnitzer Zsófia

gimnazista

Lakatos Gy. László

grafikusmûvész

Richter, Hans

karmester

Lebó Ferenc

szobrászmûvész

Rosta Csaba

építész

Lôre Péter

kommunikációs igazgató

Sándor Gábor

tanár

Lipovics János

szobrászmûvész

Sarkadi János

zeneszerzô

Ludván Ilona

elôadó

Schmidt Péter

alpolgármester, orvos

Lukács Sándor

tanár

Smahó Melinda

közgazdász

Maász Dávid

közgazdász

Somfai András

mérnök

Markóné Egri Ildikó

régész

Somogyi Ferenc


Mednyánszky René

gimnazista

Sörös Ferenc


Mesterházi Ildió

pedagógus

Stecina István


Mészáros Márta

mérnök

Stipkovits Pál

polgármester

Mészáros N. Júlia

mûvészettörténész

Szabó András

klarinétmûvész

Miklósyné Bertalanfy Mária

WHO koordinátor

Szabó Ferenc

polgármester

Módosné Major Katalin

tanár

Szabó Gergely

logisztikus

Molnár György

mérnök

Szakács Erika

zenetanár

Molnár Péter

sportmenedzser

Szendrényi Éva

díszlettervezô

Musil, Karl

balettigazgató

Szilágyi Norbert

promoter

Nagy István

fényképészmester

Szûk Norbert

képzômûvész

Nagy Péter

tanár

Takács László

elôadómûvész

Nagy Péter

szerkesztô

Takács Zsolt

tanár

Nárai Márta

szociológus

Tárnoki Tamás

táncmûvész

Németh András

projektvezetô

Téri, Evelyn

balettmester-pedagógus

Németh Istvánné

elôadó

Tolnay Imre

festô- és grafikusmûvész

Németh Iván

építész

Tóth Henrietta

könyvtáros

Németh Krisztina

közgazdász

Tóth Péter

szociológus

75

TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ

Recommend Documents