Te rjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk!

b1 cimlap:B1 CIMLAP.QXD 2016.01.20. 18:56 Page 1

9 771786 823008

16001

b2 homor:b2 homor.qxd 2016.01.21. 15:43 Page 1

01 tartalom:01 tartalom.qxd 2016.01.21. 14:09 Page 2

Ismét új évet kezdünk, de most végre optimistán! ................2 Épületgépész—kéményseprõ vita a homlokzati kivezetésekrõl ......................................................4

Mustra Gyõri mustra ..............................................................................8 A veszély forrása: a gyûjtõkémény ........................................10 Mekmester ..............................................................................14

Technológiák Kondenzációs hõtermelõk égésszabályozási technikái ..........16 Mobilra optimalizált méréstechnika ........................................32 Az Épületgépészet Képzõmûvészei ........................................20 A vezetékes földgázzal üzemelõ készülékek tüzeléstechnikája II. ................................................................34

Áttekintõ táblázat 120 literes villanybojlerek ........................................................40 Kilyukadó kondenzációs kazánok ..........................................42 Fûtési rendszerek egyszerû beszabályozása ..........................46 Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl XIV. A földgáz alternatív felhasználása ..........................................48 Tematika 2015 ........................................................................54

Impresszumfotónkon (köszönet érte Molnár László olvasónknak) egy igazán korrekt megoldást láthatunk: ha valamit nem sikerül megoldanunk, legyen szó hõfok-korlátozásról, beszabályozásról vagy bármirõl, írjuk ki, és ezzel meg van oldva a helyzet. Ha meg leforrázza magát a vásárló, arról már nem tehetünk: mi kiírtuk, akinek van szeme, lássa! Ezzel a módszerrel élve mindent megoldhatunk a szilárd tüzelésû kazán robbanásától a füstgáz-visszaáramlás okozta CO-mérgezésig, a nyomás híján csak csörgedezõ látványzuhanyoktól az alulfûtött épületekig. Köszönjük az ötletet! A szarkazmust félretéve, emlékszem, hogy a 2008-2009-es válságtól egyetlen pozitívumot vártunk: a kóklerek eltûnését a szakmából. Ez nem következett be, sõt… Most talán már tartósabb hegymenet jön — vajon jön szakmai fellendülés is? Amihez persze nélkülözhetetlen a megrendelõk „kimûvelõdése” is. Kívánunk hát mindenkinek boldog és sikerekben, minõségi munkákban gazdag újesztendõt!

Terjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk!

TEL.: 06 1 236 0869, FAX: 06 1 236 0899

Hírek, újdonságok, továbbképzések ......................................56 FACEBOOK.COM/VGFSZAKLAP

HKL melléklet

61

Technológiák Klímatechnika vs hûtéstechnika: kezdjük a csövezéssel ............62 Hûtõkompresszorok vizsgálata ....................................................68 Trigeneráció az iparban, mélyhûtéssel ........................................76

Összehasonlító táblázat Résbefúvók ....................................................................................66

Eszközeink A hûtés- és klímatechnikában szükséges szerszámok 2. ............72 Tematika ........................................................................................78

LAPTERJESZTÉSI PROBLÉMÁK MIATT ÉJJEL-NAPPAL HÍVHATÓ (ÜZENETRÖGZÍTÕ) TELEFONSZÁM

Elõfizethetõ közvetlenül a szerkesztõségben. Elõfizetésben terjeszti a kiadó és a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja. A lapban megjelenõ hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállalja a felelõsséget!

06 1 450 0868

VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKA ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKLAP HKL MELLÉKLETTEL • ISSN 1786-8238 A lap alapítója és kiadója: M-12/B Kft. A szerkesztõség címe: 1134 Bp. Róbert Károly krt. 90. Tel.: 450-0868; Fax: 236-0899; Web: www.vgfszaklap.hu; www.hklszaklap.hu; Hirdetésfelvétel: 06-20-556-2918 Fõszerkesztõ: Szemán Róbert [email protected] Szerkesztõ: Veresegyházi Béla [email protected] Lantos Tivadar [email protected] Lapigazgató: Gimesi Kriszta [email protected] Szerkesztõségi Bagoly Hajnal titkár: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Mátis Bálint [email protected] Grafikus: Molnár Tímea Nyomás: PAUKER Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Varga Szilárd kereskedelmi ig.

impresszum

Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

>

1

02-03 pölcz + hird:02-03 pölcz + hird.qxd 2016.01.20. 18:06 Page 2

Számvetés <<

írta: Pölcz Csaba HL Hutterer & Lechner GmbH

épületgépészet

Ismét új évet kezdü de most végre opt Igen régen lehettünk ilyen optimisták, mint ennek az évnek a kezdetén, már ami a magyar gazdasági helyzetet illeti. Az egész elmúlt év arról szólt, hogy „jobban teljesítünk”, csak valahogy nem mindenki érezte ugyanúgy. Elhittük, hogy az autóipar jobban teljesít, de csak kevesen profitálhattak belõle. A szolgáltatóipar, a vegyipar, illetve összességében az ipari termelés közel tíz százalékos növekedése azonban egyre több családot hozott közelebb az érzéshez, amit oly régóta várunk. A fejlõdés érzéséhez. Hogy nem is olyan rossz itt nekünk. Hogy jó is történhet ebben az országban. De az építõipar mindeddig kimaradt a szórásból. Egészen decemberig. Decemberben azonban több bejelentés is napvilágot látott szorosan egymás után. Sokan még fel sem fogtuk az új lakások és családi házak áfa-csökkentését, már jött is a következõ: tízmillió forint vissza nem térítendõ támogatás azoknak a pároknak, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak, majd a kiegészítõ hitel garantált maxi-

mum 3%-os kamattal. Páratlan sorozat. A rendszerváltást követõen soha nem volt ilyen lehetõség a fiatal családok számára.

Nincs többé kényszer, a minõségi munka virágzását jósolom mind magasabb minõségû anyagokkal. A minõség sokszor rövid távon drágábbnak tûnik, de hosszú távon általában sokkal olcsóbb. Sokan megfáztunk már az „olcsó” dolgokkal. Nekem nem kellenek az olcsó dolgok, én a minõséget szeretem, és azt hajlandó is vagyok megfizetni!

2

2016. 1-2. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

Az elmúlt húsz évben a szakoktatási rendszer nem volt képes kibocsátani megfelelõ mennyiségû és minõségû szakembert, így ma örülhetünk az építõipari lehetõségeknek, de ki fogja megépíteni, amit meg kell építeni? Újabb probléma kör vonalazódik, illetve fõleg Nyugat-Magyarországon már valósággá vált. Nincs önálló munkára alkalmas vezetõ szerelõ. Így kezdõdött, majd már beérték a vállalatok egyéb szakmát végzett munkásokkal, de õk is elfogytak.

02-03 pölcz + hird:02-03 pölcz + hird.qxd 2016.01.20. 18:06 Page 3

konferenciáján már elhangzottak az elsõ becslések, 2016-ra megközelítõleg 20%-os építési munkaerõköltség-emelkedéssel kalkulálnak. Tavaszra várható az új uniós pályázati dömping kihirdetése is, ami tovább fokozza majd az igényeket. Végre lesz mit csinálni, de itt az új probléma, hogy nincs kivel. Mint a viccben: egy dolog mindig hiányzik a háromból. Ha van mivel és hol, akkor nincs kivel. Hát most ez lesz a helyzet. Kivitelezõk, szerelési vállalatok, figyelem! Itt az idõ. Ennyi sanyarú év után most el lehet majd kérni a munka tisztességes árát, változnak a feltételek. Továbbra is minõségi munkát kell végezni, de nem lesz másik három versenytárs, aki csak arra vár, hogy mikor van lehetõség lenyúlni a munkát a megrendelõ mondvacsinált indokai miatt. És nem kell többé áron alul vállalni, csak hogy munkát tudjunk adni az alkalmazottaknak. Itt az idõ, amikor válogatni lehet majd a munkák közül, aszerint, hogy ki fizet jobban, megbízhatóbban. Ismerõs-e ez a mondat: „Te vagy a legolcsóbb, de alulvállaltuk, 20%-kal olcsóbban kellene megcsinálni”?, vagy: „Ha itt aláírod, hogy megkaptad a teljes összeget, akkor holnap átutalom a 60%át”. Remélem, hogy ez az idõ lejárt. Tisztességes munkáért tisztességes bér jár, legalábbis ezt remélem. És ha mindenki megkapja a járandóságát, akkor a minõségen is kevesebb csorba esik. Kevésbé lesz kispórolva az anyag, mert belefér a vállalási árba. Mert a kivitelezõ is szeret minõségi munkát végezni, de sokszor belekényszerítették a megalkuvásokba. Kockáztattak a túlélésért.

ünk, ptimistán! Ma sok alkalommal az a kérdés vetõdik fel a szerelõi találkozókon: „Már olyan munkaerõvel is megelégednék, aki hajlandó napi nyolc órát tisztességesen dolgozni, a szakmára majd én megtanítom!” De már ilyet sem találni sok helyen. Még mindig többszörös a bérkülönbség a fejlett országok bérei és a mieink között. De a változás itt van a küszöbön. A megnövekedett építõipari igény meg fogja emelni a munkabérek értékét. A befektetõk éves Lassan kiheverjük a nem megfelelõen kezelt CHF alapú hiteleink okozta sokkot, bár még mindig sokan zsákutcában vannak emiatt. De tanultunk belõle; a hitel nem ingyen van! Viszsza kell fizetni, legalábbis normális körülmények között. Nem lehet minden felelõsséget a bankokra vagy az államra hárítani, aki felveszi, azé a legfõbb felelõsség. De ezen már túl vagyunk, ezt is megtanultuk, hogy mi is az a kockázat. Hogy nem csak a jövõ havi törlesztõrészlet lehet fontos. Drágán tanulunk, de tanulunk, csak legtöbbször saját kárunkon. De viszsza a jelenbe: ismét megéri családi házat, lakást építeni, vagy vásárolni. Ennek a bejelentésnek mindenképpen komoly hatással kell lennie a lakásépítésekre. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2006-2008-as években 40-50 ezer új lakás épült, 2015-re 8-10 ezret becsülnek, mi a szakmában mindössze 3-4 ezerre taksáljuk ezt a számot, ami közel 90%-os visszaesés a korábban említett évekhez képest! Fejlett gazdaságú országokban 4-5%-os csökkenés esetén már válságról beszélnek, akkor mi mit mondhatunk a 90%-os építõipari csökkenésünkrõl? Ha ezt valaki elõre elmondta volna nekünk, akkor elhittük volna? Hittük volna, hogy ezt túl lehet élni? Nem is sikerült mindenkinek, de sokan túlélték, sokszor áldozatok árán, leépítéssel, költségcsökkentéssel, vagy külföldre meneküléssel.

Ez az idõszak elmúlt. Nincs többé kényszer, a minõségi munka virágzását jósolom mind magasabb minõségû anyagokkal. A minõség sokszor rövid távon drágábbnak tûnik, de hosszú távon általában sokkal olcsóbb. Sokan megfáztunk már az „olcsó” dolgokkal. Nekem nem kellenek az olcsó dolgok, én a minõséget szeretem, és azt hajlandó is vagyok megfizetni! Legyen ez a jelmondatunk 2016-ban, végezzünk minõségi munkát minõségi anyagokkal, természetesen megfelelõ elismerés mellett! Mindenkinek boldog, eredményes és idõben kifizetett munkákban gazdag újesztendõt kívánok.

04-07 homlokzati:04-07 homlokzati.qxd 2016.01.20. 18:07 Page 2

fûtéstechnika

Szakmapolitika <<

írta: Lantos Tivadar

Épületgépész—kémé vita a homlokzati kiv A VGF szaklap által szervezett konferencián az épületgépész szakma képviselõi (tervezõk, gyártók, szövetségek) a homlokzati elvezetések szabályozott keretek közötti engedélyezése mellett tették le voksukat, a kéményseprõ szervezetek viszont ellene. A VGF szaklap alapvetõ célja teljesült, mert a párbeszéd megindult. (Itt köszönjük meg a nagyarányú, döntéshozói szintû részvételt a szakmának!) A legfõbb kérdés most ez: lesz-e konszenzus? Tekintsük át, milyen érvek és ellenérvek hangzottak el a szakmai egyeztetésen. Az ErP szerint 2016. július 1-tõl már csak kondenzációs készülékeket lehet tervezni, telepíteni. De lehet-e? Hiszen nem egy nagyvárosi környezet olyan, ahol tetõsík fölé gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani az égéstermék-kivezetést, vagy csak igen drágán (akár a kondenzációs kazán értékének többszörösére is rúghat a füstgáz-elvezetésé). Ezeket a helyzeteket remélik orvosolni az épületgépészek homlokzati kivezetésekkel. A kéményseprõk ellenérv-rendszere kettõs volt; egyrészt a homlokzati kivezetések által okozott esztétikai kártételre, a városkép rombolására épült, másrészt a negatív, szakmailag hibás, az épületek állagát és használóik egészségét veszélyeztetõ példákat hoztak. Ezzel szemben az épületgépészek a kontrollált, bizonyos feltételek fennállása esetén, a vonatkozó európai szabvány általi installáció mellett szóltak.

Érvként hozták fel a 20 éves szabályozás elavultságát is, amely nagyságrendekkel több káros anyagot kibocsátó technológiára íródott. Tényekkel is szolgáltak arra nézve, hogy a modern kondenzációs készülékek károsanyagkibocsátása szinte elhanyagolható. A füstgázelvezetések hazai helyzete Magyarországon ma a 4,4 millió lakásból félmillió megérett az azonnali bontásra, félmilliót nem lakáscélra használnak, másik félmillió üresen áll, miközben a teljes állomány 70%-a felújításra szorul. Ezekben a lakásokban elõbbutóbb tüzelõberendezést kell cserélni, amely (általában) szükségesen együtt jár az égéstermék-elvezetõk felújításával, cseréjével. Nem kell azt külön ecsetelnünk, hogy a gondozatlan kémény milyen veszélyekkel jár..

Ha valaki a román nagyvárosok utcáin sétál, vagy akár Bukarestig is eljut, lépten-nyomon találkozhat hajmeresztõ megoldásokkal az oldalfali égéstermék-kivezetést illetõen.

4


Hogy milyen kéményeket alkalmazhatunk, azt az MSZ 845:2012 kéményszabvány, valamint az OTÉK határozza meg. Legszigorúbban az OTÉK fogalmaz: „homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. Kivétel ez alól — ha a kivezetési helytõl mért 10,0 m távolságon belül nincs épület — az ezen rendelkezés hatálybalépését megelõzõen használatba vett, meglévõ földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzata. Többszintes épület homlokzatán akkor létesíthetõ oldalfali kivezetés, ha a lakásfûtõ (6 kW-nál nagyobb hõteljesítményû) és vízmelegítõ (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétõl mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellõztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.” Ez a szabályozás az, amely megköti a gépészek kezét, és amely miatt vita alakult ki a kéményseprõ szakmával. A gépészek szerint a fentiek majd minden esetben lehetetlenné teszik a homlokzati kivezetés megvalósítását, ha figyelembe vesszük, hogy mely épületek esetében adódhatnak


ményseprõ vezetésekrõl problémák. Fõleg a belvárosi, több szintes, 100 éves „bérházak”, társasházak esetén okoz gondot a rendelet. Ha arra gondolunk, hogy egy négyemeletes ház földszint kettes lakásában szeretnénk új tüzelõberendezést tisztességes füstgázelvezetéssel létesíteni, ahol a kémény meg sincs, vagy ha van is, annyi elhúzással, hogy lehetetlen a kivitelezés, szinte megoldhatatlannak tûnik a kondenzációs kazán beépítése. A gépészek azt mondják, hogy az OTÉK elsõsorban az építészek számára készült, erre jó pél-

da, hogy nincs benne frisslevegõ-ellátásra vonatkozó utalás sem. Pedig a fokozott légzárású ablakok megjelenése után a légbevezetés legalább annyira fontos lenne, mint a füstgázelvezetés. A felmerülõ kérdések és problémák tükrében a gépészek szerint az OTÉK átalakításra szorul. Figyelembe kellene venni a legújabb technológiai paramétereket, hiszen az új kondenzációs kazánok használatával kevesebb káros anyag kerül a légkörbe, valamint a levegõt kilöki, ha vízszintesen az oldalfalon visszük el

az égésterméket. Nem úgy mûködik a rendszer, mint a régi konvektorok esetében, ahol a füstgáz rögtön kipöfög az ablakok alá, hanem legalább 1-1,5 m-es sugárban kilökõdik. A gépészek az új építésû lakások esetében nem támogatnák az oldalfali égéstermék-elvezetõket, ott, és alapvetõen mindenhol, ahol lehetséges, mindenképp a tetõkivezetéseket valósítanák meg továbbra is. Azonban szabályozott keretek között szükség van az oldalfali kivezetésekre a régi lakások, házak esetén. Az átfogó és minden területet kielégítõ jogszabály-változtatáshoz viszont szükség van társszakmák bevonására is. Sõt, a toxikológiát sem lehet nélkülözni, mert az a szakember, aki a mérgezésekkel foglalkozik, talán jobban meg tudja mondani, hogy mi az a határ, ahol még jelentkezik a füstgáz negatív hatása. Az építészeknek pedig az esztétikai szempontok szerint kell meghatározniuk a lehetõségeket. A folyamatban a kéményseprõk szerepe is kulcsfontosságú. Mit tapasztal a kéményseprõ a gyakorlatban? Természetes, hogy alapesetben az égéstermék-elvezetés a „hagyományos értelemben vett” kéményekkel valósul meg. A kéményseprõk szerint a napi gyakorlat az, hogy az égéstermék-elvezetõk a tetõ feletti kivezetésekkel rendelkeznek. Ehhez képest kényszerés szükségmegoldások is léteznek, ahol az OTÉK elegendõ lehetõséget biztosít az oldalfali kivezetések alkalmazására, így nem szükséges ezen a szabályozáson enyhíteni, módosítani.

a gépészek szerint a fentiek Oldalfali füstgáz-elvezetés egy panelépületben. Az ábra arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy meghatározott szélirány esetén hiába olyan homlokzaton van kivezetve az égéstermék, ahol nincs nyílászáró, mégis lehet gond.


5


Lantos Tivadar Épületgépész-kéményseprõ vita a homlokzati kivezetésekrõl

fûtéstechnika

tetõsík fölötti és homlokzati elvezetés

A levegõszennyezést okozó károsanyag-kibocsátás több mint 40%-a ma is a háztartási tüzelõberendezések használatára vezethetõ vissza. A kéményseprõk szerint nem mindegy, hogy ezt hová „eregetjük”. Szerintük több problémával is járhat, ha a homlokzati égéstermék-kivezetések szabályozása enyhül, és mindenki liberálisabban fogja fel ezt a mûszaki megoldást. Ilyen az egészségkárosítás, az épített környezet rombolása, a homlokzatok elcsúfítása, településképi negatív hatások. De befolyással lehet

egyéb komforttényezõkre is, mint például a szellõztetésre. Képes lesz-e egy tulajdonosi közösség egymást elviselve ezt a fajta égéstermékelvezetést tolerálni? Birtokháborítási perek indulhatnak. A kéményseprõk ma is ezekben az esetekben találkoznak leggyakrabban az oldalfali égéstermék-elvezetõkkel, birtokukban jelenleg olyan tanulmányok, bírósági perek vannak, amelyek egyértelmûen a homlokzati égéstermék-kivezetés alkalmazásából adódnak, ahol szakértõk például azt vizsgálják, milyen káros-

konvektoroknál már volt és van homlokzati kivezetés Tekintsük át a múltat. A homlokzati kivezetések már a '70-es évek elején is megjelentek. A parapet konvektorok tömeges elterjedése egy átgondolatlan gázosítási programnak köszönhetõen elindult. A kémények felújítása akkortájt is magas költségekkel járt. A belvárosi épületeken megjelentek a magukból füstöt eregetõ, kis teljesítményû tüzelõberendezések. Minimális égéstermék-mennyiséggel, az ablakok alatt pöfögték ki a füstgázt. Akkor pár év kellett ahhoz, hogy a szakmai elit felismerje azt, hogy ennek határt kell szabni. Évtizedek kellettek ahhoz, hogy ezek a rendszerek „kopni” kezdjenek a budapesti homlokzatokról. Mai napig kérdés, hogy az épületszigeteléseknél hogyan lehet a parapet konvektorok égéstermék-kivezetõjét tovább toldozgatni 10-15 cm-rel. A kéményseprõk szerint hiba lenne, ha ez a jelenség ismételten elõjönne.

6


anyag-mennyiség érkezhet be a szomszéd lakásába. Ezek a perek hosszan elhúzódó, sok szakértõt felvonultató eljárások. De a kéményseprõ gyakorlat találkozik a nedvesség miatt lehulló homlokzatokkal, vakolatokkal, leszakadt teraszokkal az oldalfali égéstermék-elvezetõk miatt. Korszerû tüzelõberendezések füstgáza A kéményseprõk felkérték a Fõvárosi Levegõtisztaságvédelmi Kft.-t a vizsgálatok elvégzésére. Az eredmények szerint a füstgáz összetétele nagymértékben függ a beszabályozottságtól, a karbantartástól, a tüzelõberendezés fajtájától, gyártmánytól. A tíz oldalas tanulmány megállapította, hogy nem tarthatók be minden esetben a levegõ minõségére vonatkozó követelmények, a jelenlegi szabályozások enyhítése, a homlokzati kivezetések elterjedése jogszabálysértõ és fenntarthatatlan helyzetet teremtene. Ezt a környezetvédelmi szakértõ állítja, aki a tanulmány végén felhívja a figyelmet a 306/2010 Korm. Rendelet elõírásaira, amely egyértelmûen a levegõ tisztaságának védelmét helyezi elõtérbe. A lakossági körben a szervizeltetésre, a mûszaki biztonsági szint fenntartására nincs nagy hajlandóság. Az új berendezéseknek valóban alacsony a kibocsátása, de nem biztos, hogy ez öt év elteltével is így lesz. A kéményseprõk továbbá készítettek egy modellt, ahol egy földszint plusz 4 emeletes társasház esetében minden egyes tüzeléstechnikai berendezésnek oldalfali kivezetése van. A példában szereplõ épület korábban gyûjtõkéménnyel rendelkezett, az égéstermék-elvezetõ felújítása túl költséges lett volna, ezért a lakók az egyszerûsítés irányába mozdultak el. A modellezett állapot nem tükrözi a gyakorlatot, ugyanis egyidejûleg nem lehet minden lakásban a kazánt korszerû berendezésre cserélni, nem lesz erre mindenkinek, ugyanakkor pénze, illetve szüksége. Ha egy-egy lakó elkezd leválni a gyûjtõkéményes rendszerrõl, és a homlokzatra vezeti ki az égésterméket, a mûszaki szintet a fennmaradó lakásokban — amelyek rajta maradnak a gyûjtõkéményen — is biztosítani kell. A kéményseprõk szerint a kérdés, hogy velük mi lesz? Probléma a kéménytömörség, a füstelvezetés — õk ne fûtsenek? Mi lesz a megoldás? Szerintük arra kellene rávenni a lakókat, hogy jövõbe mutató megoldásokat válasszanak, arra költsenek. A modellben ábrázolt társasházban a nyílászárókkal nem érintett oldalon (az OTÉK sze-


rint most is van rá lehetõség) létesítették az oldalfali kivezetéseket. A homlokzatokon a közepesen hideg idõben megjelennek a füstzászlók, amelyek pontosan jól mutatják, hogy akár az ablakokkal rendelkezõ lakásokat is elérhetik a füstcsóvák. A panaszoknak, melyekkel a kéményseprõkhöz fordulnak, se szeri, se száma. Kéménytoldások, az égésterméktõl tönkrement vasbeton szerkezetek, elrondított homlokzatok. A szakemberek úgy látják, hogy az elképzelt enyhítések a jelenleg is gyakran felmerülõ problémákat tovább fokozzák. Csak néhány kérdés, amely azonnal megfogalmazódik a kéményseprõkben, és a megfelelõ szabályozáshoz ezek megválaszolása nélkülözhetetlen. Ki és hogyan dönti el az égéstermék-elvezetés módját? Vajon a helyi építésügyi szabályozásokat a telepítõk ismerik-e? Mi lesz az építési engedélyezési eljárással? Ki tervezi meg a választott mûszaki megoldást: épületgépész, építész? Ki és hogyan kontrollálja a telepítés „megfelelõségét”? Milyen teljesítménykorlátok lennének? A negatív romániai példa Ha valaki a román nagyvárosok utcáin sétál, vagy akár Bukarestig is eljut, lépten-nyomon találkozhat hajmeresztõ megoldásokkal az oldalfali égéstermék-kivezetést illetõen. Ez annak kö-

szönhetõ, hogy nem volt megfelelõen szabályozva ez a terület, mindenki olyan megoldást választott, amilyet tudott. Ez lassan oda vezetett, hogy a városkép jelentõs mértékben romlott, megjelentek a füstcsõtorzók, ezzel egyidejûleg eltûnt az egységes homlokzati kép. Sokasodtak az egészségügyi panaszok a belsõ légterek szennyezése miatt. Szembe kellett nézni különbözõ épületenergetikai problémákkal, valamint az épületek állagromlásával. Mindez oda vezetett, hogy szükség volt utólagos szabályozásra, hogy véget vessenek a kusza állapotoknak Romániában. A fordulat akkor következett be, amikor a jogszabályokban megjelentek a korlátozó elõírások, és ezzel párhuzamosan a szabványokban, ajánlásokban, mûszaki gyakorlatban is konkrét elõírásokat fogalmaztak meg. A kéményseprõk szerint van mindenki elõtt tehát egy negatív példa, Románia, ahol megtapasztalható az, hogy a túlzott engedékenység hosszú távon hová vezethet. Nagy a felelõssége tehát a szakmának, hogy mit enged, és mit nem. Hiába az utólagos jogszabályi toldozgatás, ami egyszer elkészült, azt nehéz visszabontani, az állapotokat megváltoztatni, pláne akkor, ha a lakosság anyagi lehetõségei ezt nem engedik. A gázosoknak is van hozzá szavuk Az MGVE szerint a kéményseprõkkel az alapokban egyet lehet érteni, sokkal inkább a szemléletmódban vannak különbségek. Ennek megvilágításához viszont érdemes visszatérni a problémák kiindulási pontjához, a turbós készülékek témaköréhez. A készülék telepítésére vonatkozó szabályozás a német DVGW alapján lett megalkotva, ennek ideje 1997-re tehetõ. Azonban a mai kondenzációs kazánok olyan mûszaki nóvumokkal, megoldásokkal rendelkeznek, amelyek jócskán meghaladják az 1997-es mûszaki színvona-

lat. A kondenzációs kazánoknál teljes elõkeveréses égõkrõl beszélünk, sokkal szélesebbé vált a modulációs tartomány, az égés „felügyelhetõbb”. Ha párhuzamba állítjuk az atmoszférikus és a turbós készülékekkel a kondenzációs technológiát, akkor komoly különbségeket tapasztalhatunk. Ennek alapján elmondható, hogy kondenzációs kazán esetén a károsanyag-kibocsátást más „szemüvegen” keresztül kell nézni. Ez nem azt jelenti, hogy elvtelenül bármit, bárhol ki lehet vezetni, hanem figyelembe kell venni az ide vonatkozó eljárásrendet, amely ugyan megengedi a homlokzati égéstermék-elvezetést, csak a jelenlegi, korszerûbb rendszerekhez képest túlságosan szigorúan szabályoz. Abban egyetért a gázos és a kéményseprõ szakma, hogy az új építésû lakások, házak esetében a tetõsík feletti égéstermék-elvezetés a kívánt megoldás, azonban az ErP rendeletek miatt a készülékcserék esetén a gépészek szerint szükség van engedékenyebb szabályozásra. Az OTÉK megengedõbb, mint a DVGW, azonban nem korszerû. Ez a korszerûtlensége abból fakad, hogy nem tesz különbséget a készülékek között, illetve teljesítményben sem. (Ugyanis '97-ben már megfogalmazta a rendelet, hogy 11 kW felett ventilátoros készülék füstgázát nem lehet a homlokzatra kivezetni. A HMV készítésnél 28 kW-ot engedtek meg.) Ha egy modern készüléket mûszakilag beszabályoznak arra a feladatra, melyre rendeltetett, és megfelelõ szakember telepíti, akkor a kibocsátott égéstermék mutatói jóval a határértékek alatt tarthatók. Az ideális megoldás a füstgáz tetõsík fölé vezetése. Ám ahol erre nincs lehetõség (például LAS rendszerû gyûjtõkémények), ott meg kell teremteni a homlokzati füstgáz-elvezetés alkalmazásának lehetõségét. Korrekt mûszaki megoldással, ellenõrzötten, európai szabvány szerint. Visszatérve bevezetõnk kezdõ kérdésére, hogy lehet-e konszenzus, azt kell mondanunk, hogy lennie kell! A kormányzat ugyanis eltökélt a változtatásban, és ha a szakma nem teszi le a javaslatát, akkor a politika mondja meg hatalmi szóval, hogy minek kell lennie. A kormányzat eddigi tárgyalópartnerei az épületgépészek (MMK, MGVE, MÉGSZ, KÉOSZ) voltak, de a kéményseprõk (EMKÉSZ, MOKÉSZ, KOSZ) bevonásával egy minden érintettet kielégítõ megegyezés születhet. A VGF szaklap, mint pártatlan szereplõ, szívesen vállal további szerepet a szakmai egyeztetésben, a felek egy asztalhoz való ültetésében, ha erre igény mutatkozik. Mind az épületgépészeknek, mind a kéményseprõknek olyan érvei vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, tárgyaljunk róluk!

Megoldható egy panel- vagy társasházban is a tetõsík fölötti füstgáz-elvezetés - ha van hely és mód rá. Új építéseknél azért ez egyszerûbb, mint felújításnál, átalakításnál.


7

08-09 mustra:08-09 mustra.qxd 2016.01.20. 18:09 Page 2

Mustra <<


épületgépészet

Gyõri körút Mustránk ez alkalommal Gyõrben folytatódott, itt kerestük fel az általunk elõre kiválasztott négy épületgépész szaküzletet. Ez alkalommal ismét jól vizsgáztak a kereskedések, éppen ezért nem volt könnyû a megfelelõ sorrendet meghatározni. Sikeres szépítés Látogatásunk elején a Merkapt Zrt. nagykereskedését kerestük fel a Fehér vári út 16. szám alatt. Nagy várakozással álltunk a látogatás elõtt, hogy a Fiumei úti fiaskó után vajon a fiúk kiköszörülik-e a csorbát. Azt kell, hogy mondjuk, igen, megtették.

Megnyugtató szakértelem Következõ állomásunk a Ratherm volt, amely egy kétszintes épületben rendezkedett be. Alul a szaniterek, különbözõ készülékek, felül pedig irodák kaptak helyet.

Mint mindig, most is a jól megszokott történetünkkel támadtunk; szeretnénk lecserélni az elavult nyílt égésterû kazánunkat korszerûbb, megbízhatóbb technológiára. A nagykereskedés csarnokában mindenki tette a dolgát, látszott, hogy sok a munka, zajlik az élet. Ennek ellenére tudtak ránk idõt szakítani, és kellõ tisztelettel fogadtak. Az elõadott történetben világosan látták, értették a problémát, és szakszerûen vázolták a lehetõségeket számunkra. Sõt a gyorsabb ügymenet érdekében azonnal megkeresett az egyik eladó egy kivitelezõt, akit igyekezett meggyõzni, hogy vállalja el a kazáncserét. Nem akartak semmit sem erõltetni, elmondták, minek mi az ára. Annak ellenére, hogy nagykereskedésként végfelhasználók kiszolgálásával nem foglalkoznak, szívesen segítettek.

A Merkapt gyorsan talált jó, hozzáértõ kivitelezõt. A Ratherm gyors kivitelezést ígért, amely a fûtési szezon kellõs közepén eléggé meggyõzõ érv. A Csõ-lavina Kft. ügyfélközpontúsága, ügyfélkezelése igazán kimagasló, míg a Hegedûs Kft.-nél a szakszerûség volt a meghatározó.

8


Egy õszes hajú épületgépész mérnök fogadott, akin látszott, hogy öreg rókája a szakmának. Néhány mondat után kiderült, nem csak látszólagos a hozzáértése. Részletezte a lehetõségeket, és ami fontos, azt mondta, hogy ha megbízást adunk a cégének, saját maga képes elintézni minden bürokratikus kötelezettséget, beszerezni a szükséges dokumentumokat, kiválasztani a készülékeket, így néhány nap alatt képesek nyélbe ütni a kazáncserét. Gyõrben kiterjedt kapcsolatrendszerüknek köszönhetõen könnyedén intézik a gázter veket, a kéményseprõ engedélyeket stb. Ezen felül egy rövid költségvetést is az érdeklõdõ elé tudott tárni, így még pontosabb képet kaptunk a kazáncsere lebonyolításáról, költségeirõl. Távozásunkkor átnyújtott egy névjegyet, mondván, minden esetlegesen felmerülõ problémával bátran fordulhatunk hozzá. Elsõ az ügyfél Harmadik kiszemelt kereskedésünk a Csõlavina Kft. volt, amely egy ipari park közepén székel Gyõrben. A legszívélyesebb kiszolgálás ennél a kereskedésnél volt tapasztalható. Egy hölgy fogadott bennünket, akinek a pultnál elõadtuk a történetünket; régi kombi cirkó, nyílt égésterû kazánunkat akarjuk lecserélni stb., stb. Az épület kétszintes, 60 négyzetméteres családi ház. A hölgy azonnal vette a lapot, és elkezdte vázolni a lehetõségeket, sõt, összeállított néhány 24 kW-os kazánról árlistát. Ezután kijött a vevõtérbe, minden egyes kazánhoz összeszedte a prospektusokat is, és amelyekhez nem talált, azokról néhány szóban nyilatkozott. Kérés nélkül ajánlott három kivitelezõt, akiknek nevét, elérhetõségét az árlista mellé írta. Nemcsak a szívélyesség, de a szakmaiság is kiváló volt. Az eladó

08-09 mustra:08-09 mustra.qxd 2016.01.20. 18:10 Page 3

>> www.vgfszaklap.hu

képben volt a küszöbön álló ErP rendeletekkel, tudta, hogy mi a kondenzációs kazán, illetõleg felszerelhetõ-e a nyílt égésterû készülék a régi helyére. Gyorsaság, precízség, pontosság jellemezte a kiszolgálást. Itt is elégedettek voltunk Végül egy kicsit távolabb, a Külsõ Veszprémi úton látogattuk meg a Hegedûs Kft. üzletét. Utoljára Szolnokon jártunk náluk, és kellemes tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak. Nem volt ez másként a gyõri mustra során sem, hiszen mind az udvariasság, mind pedig a szakmaiság teljesen rendben volt. A gyorsaság kevésbé, bár ez talán a sok vásárlónak volt betudható. Miután elõálltunk a történetünkkel, az eladó több lehetõséget is felvillantott, de egyértelmûen a kondenzációs technológia mellett tette le a voksot. Nem akart ránk erõltetni egy drágább készüléket, sokkal inkább a technológia elõnyeinek vázolásán volt a hangsúly. Udvariasságban sem volt hiány, azonban kivitelezõt ez alkalommal nem ajánlottak. Összegzés Bármennyire is nehéz, de a gyõri mustrán döntést kellett hozni. Mindenki a maga módján kiválóan teljesített. A Merkapt gyorsan talált jó, hozzáértõ kivitelezõt. A Ratherm gyors kivitelezést ígért, amely a fûtési szezon kellõs közepén eléggé meggyõzõ érv. A Csõ-lavina Kft. ügyfélközpontú-

sága, ügyfélkezelése igazán kimagasló, míg a Hegedûs Kft.-nél a szakszerûség volt a meghatározó. Szubjektív véleményünk és benyomásaink alapján kellett tehát felállítanunk a rangsort. Ennek fényében a Csõlavina Kft.-t hoztuk ki gyõztesnek, ahol a szakszerûség 5 pontot, az udvariasság 5*ot, és a gyorsaság 5 pontot kapott. A versenyben másodikként ez alkalommal

a gyõri Merkapt végzett, holtversenyben a Rathermmel. Míg a Merkaptnál az udvariasság érdemel 4 pontot, addig a Rathermnél a gyorsaság. A Hegedûs Kft.nél a gyorsaság és az udvariasság ezúttal 44 pontot kapott. Összességében szoros volt a verseny, de senkinek sem kell szégyenkeznie. A pontozás egy szubjektív, pillanatnyi állapotot, hangulatot tükröz.

végeredmény 1. Csõ-lavina Kft.: 15* pont 2. Merkapt Zrt.: 14 pont, Ratherm: 14 pont 4. Hegedûs Kft.: 13 pont udvariasság

szakmaiság

gyorsaság

Merkapt Zrt. Gyõr

4

5

5

Hegedûs Kft. Gyõr

4

5

4

Ratherm

5

5

4

Csõ-lavina Kft.

5*

5

5 HIRDETÉS

10-13 bokor:10-13 bokor.qxd 2016.01.21. 15:24 Page 2

fûtéstechnika

Tanulságos történetek <<


A veszély forrása: a gyûjtõkémény A termofor gyûjtõkémények építését már a '80-as években betiltották, ám addig az idõpontig is több ezer ilyen típusú égéstermék-elvezetõt állítottak szolgálatba, az utókorra hagyományozván a gondok kezelését. Alábbi tanulságos történetünkbõl kiderül, hogy a gyûjtõkéményeket használó lakók életveszélyben vannak. Csavar a sztoriban, hogy hiába megfelelõ egy készüléknél a kémény huzathatása, attól még a többi lakó készüléke okozhat füstgáz-visszaáramlást. Nem nyugodott bele Tanulságos történetünk egy a hatvanas években épült társasházban játszódik. Sajnos abban az idõben nagy „divat” volt a termofor, azaz a gyûjtõkémény, az egymás fölötti lakásokon áthaladó égéstermék-elvezetõ, melyben lakáson-

ként szakaszosan mûködõ gázfogyasztó készüléket/készülékeket csatlakoztattak (például átfolyós fali vízmelegítõt és/vagy fali fûtõt). A folytonos mûködésû lakásfûtõ berendezések (cirkó, gázégõs cserépkályha) gyûjtõké-

1. kép Az áramlást segítõ füstgázventilátor elhelyezése egy tetszõleges kéményen. A készülék folyamatos üzemelését biztosítani kell. 1

ménybe kötése tilos. Az ilyen típusú égéstermék-elvezetõkben áramlási rendellenességek, rendszertelenségek keletkeznek, annak köszönhetõen, hogy a társasház melyik szintjén hol, melyik készüléket üzemeltetik, és melyiket nem. Négyszintes társasházunk esetén 256 különbözõ üzemállapot lehetséges, melyekhez mind külön áramlási viszonyok tartoznak. Nem véletlen, hogy új gyûjtõkémények építését a '80-as években betiltották, ennek ellenére még ma is több tízezer füstölög a társasházak tetején ezekbõl a veszedelmes füstelvezetõkbõl. Felújításuk drága, de az erre kiírt pályázati támogatásokat sem nagyon használják ki a lakóközösségek — mintha nem is vennének tudomást arról, hogy életveszélyben vannak. Történetünk társasházának lakói élték volna megszokott életüket tovább az ütött-kopott termofor kéményükkel, ha egy második emeleti lakó egy szép napon gázszerelõt nem hív készülékéhez, és füstgáz-visszaáramlásra nem panaszkodik. Szagot ugyan nem érzett, de a lakás 3

2

2. kép Szépen sorakoznak egymás mellett a Termofor kémények a társasház tetején. Harminc évvel ezelõtt sem voltak biztonságosak, azonban a mai napig mûködnek. Számuk több ezerre tehetõ szerte az országban.

10



Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértõ rovata

azon helyisége, ahol a tüzelõberendezés is helyet kapott, állandóan poros volt. A gázszerelõ kiállított egy szakvéleményt, hogy jogos a panasz, a rendellenes mûködési viszonyokat azonnal meg kell szüntetni. A lakó felkereste a kéményseprõ-ipari vállalatot, akik a helyszínre vonultak, és elvégezték a méréseket, számításokat. Az eredmény az lett, hogy jó a kémény, alaptalan a panasz. Ám a lakó ebbe nem nyugodott bele. Szerencséjére! A kéményseprõk idõközben a Katasztrófavédelemhez kerültek, akik szintén megnézték a berendezést. Õk nem tudták megállapítani, hogy fennáll-e füstgáz-visszaáramlás, felkértek hát egy igazságügyi szakértõt Bokor András személyében, hogy vizsgálja ki az esetet. Két kérdést kellett tisztázni; megfelelõ-e az égéstermékelvezetés, illetve okoz-e közvetlen életveszélyt a kémény használata. A történet a tanulságon túl akár precedensértékû is lehetne, hiszen, mint említettük, több tízezer gyûjtõkémény mûködik hazánkban (ez 40-50 ezer lakást érint!), látszólag minden elõírásnak megfelelõen. Az égési levegõ-utánpótlás A társasházban „B” kategóriás, nyílt égésterû gázkészülékeket szereltek fel, így elõször tisztázni kellett, hogy a lakásokban a berendezések mûködéséhez szükséges légutánpótlás biztosított-e. 1 köbméter földgáz elégéséhez 10 köbméter levegõre van szükség, amit a nyílt égésterû készülék a helyiségbõl szív el. Egy átfolyós vízmelegítõ gázfogyasztása 2-3 köbméter óránként. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen készülék megfelelõ üzeméhez legalább 20-30 köbméter friss levegõnek kell bejutnia a helyiségbe a szabadból óránként. Ha ez a légmennyiség nem tud bejutni, akkor a készülékben az égés tökéletlenné válik, ami gazdaságtalan üzemhez, koromképzõdéshez, a szén-monoxid-szint meg-

növekedéséhez, balesetveszélyhez vezet. Ha tökéletlen égés jeleit tapasztaljuk, célszerû körülnézni, hogy a szükséges mennyiségû égési levegõ bejutása megoldott-e. Számos esetben tapasztaljuk, hogy a gázkészülék a szabadba vezetõ ajtó, ablak kinyitásakor szinte fellélegzik, a láng színe, nagysága megváltozik. Ekkor biztos, hogy zárt nyílászáróknál nem megoldott a szükséges égési levegõ utánpótlása. A kéményseprõk nem mutattak „piros lapot” Problémát jelent továbbá, hogy a kéményseprõk a kötelezõ éves ellenõrzésnél általában megfelelõnek minõsítették a termofor füstelvezetõket. De mitõl felel meg egy kémény, aminek gyártását csaknem 30 évvel ezelõtt betiltották? — adódik a kérdés. A lakástulajdonosok értetlenül állnak a felmerülõ probléma elõtt. Jogosan teszik fel a kérdést: ha eddig évtizedekig megfelelõnek nyilvánították a kéményeket, akkor most hirtelen mitõl váltak életveszélyessé? De változóban van mindez. Az utóbbi idõben megszaporodtak a gázelzárások, miután a kéményseprõk egyre több kifogást emelnek a hibás gyûjtõkémények miatt. A furanflex bélés nem elég A gyûjtõkémények elméletileg sem szerencsés megoldások, de a gyakorlatban az alábbi legfontosabb és leggyakoribb problémák tették napjainkra veszélyessé használatukat. Az építés során a füstcsõbekötéseket nem koronamaróval történõ fúrással, hanem véséssel alakították ki. Az erõs mechanikai igénybevétel következtében az érintett elemek sok helyen elrepedtek, belõlük kisebb-nagyobb darabok törtek ki. Ezek a rések a használat évei alatt a savas lecsapódás miatt fokozatosan nõttek, az égéstermék a lakóterekhez egyre közelebb ke-

rült. Az építés során a kéményelemek kötõanyaga nem lett a szükséges mennyiségben felhordva. A habarcs a savas kondenzátum hatására 15-20 év alatt eltûnt, az égéstermék a lakóhelyiségek falaiba szivárog. A lecsapódó savas kémhatású folyadék reakcióba lép a habarcsban található mésszel, a kötõanyagot és a betonelemeket folyamatosan porlasztja. A hosszú idõn át tartó terhelés hatására a rések nõnek, a gáztömörség és a kémény statikai paraméterei romlanak. A füstcsöveket fogadó bekötõidomok belógnak a füstjárat üregébe, rajtuk a használat során keletkezõ savas lecsapódás folyamatosan „hízik”, napról-napra csökkentve a hasznos keresztmetszetet. A kürtõ faláról leváló és aláhulló, szétmart betondarabok e szûkületeken fennakadva életveszélyes dugulásokat okozhatnak. A történetben szereplõ társasházi lakás gyûjtõkéményét a lakóközösség összefogás keretében furanflex béléscsõvel építtette ki. A bélésanyag oldhatatlanul hozzáragad a bekötõidomokhoz, így teljesen gáztömör kötés jött létre. Úgy gondolták, hogy ezzel minden problémát egy csapásra megoldottak, amely az égéstermék-elvezetõt érintheti. Azonban a Katasztrófavédelem ezzel nem elégedett meg, ragaszkodott az igazságügyi szakértõ megállapításaihoz is. Valóban, a kémény megfelelõ áramlási keresztmetszettel rendelkezik, valamint a savas égéstermék eróziós hatásait is kizárták. Ennek ellenére a stabil, megfelelõ mértékû áramlás továbbra sem volt biztosított.

4 3. kép Panorámakép a termofor kéményekrõl. 4. kép Az elavult kéményeket furanflex-szel bélelték, ettõl a légtömörségük ugyan jobb lett, de az égéstermék-visszaáramlást ez sem orvosolja.


11


fûtéstechnika

Lantos Tivadar A veszély forrása: a gyûjtõkémény

a termofor kémények problémája A nagy problémát a kisebb huzathatás okozza. A könnyûbetonból készült szerkezet az egymás felett lévõ lakások tüzelõberendezéseinek égéstermékét vezeti el egy közös kürtõn keresztül. Ezeket eredetileg nem a gázkészülékek, hanem a szilárdtüzelésû kályhák füstelvezetésére alkalmazták. Viszont már a '60-as, '70-es évektõl kezdve gázüzemû vízmelegítõket és fali fûtõket is bekötöttek ilyen rendszerekbe. A gáz égése során keletkezõ füstgáz hõmérséklete jóval alacsonyabb, mint a szilárd tüzelésû anyagoké, így a huzathatása is jóval kisebb. A másik probléma, hogy a füstgáz kicsapódik a kémény belsõ falán, reakcióba lép a betonelemmel, és egy idõ után roncsolni kezdi a kéményt és annak tömörségét. A tömörség (szaknyelven füsttömörség) folyamatos csökkenésével a kéményben lévõ füstgáz felhígul, ami szintén csökkenti a huzat hatását. A huzathatást az idõjárás is befolyásolhatja, például nyári melegben jóval kisebb a mértéke. A lakások levegõje a nyílt égésterû készülékek révén közvetlen kapcsolatban van a kémények járataival. Az épületek túlnyomó többsége lapos tetõs, a legfelsõ bekötés felett gyakran nincs meg a szabványban elõírt legkisebb hatásos kéménymagasság. Probléma akkor keletkezik ebbõl, ha a füst nem felfelé, hanem visszafelé kezd áramolni. A visszaáramló füst egyik legveszélyesebb eleme pedig a szén-monoxid. Ez a színtelen, szagtalan, erõsen mérgezõ „gyilkos” már eddig is sok áldozatot követelt. Ráadásul egyre több társasház végez energetikai korszerûsítéseket, amelynek során kicserélik a lakások külsõ nyílászáróit hatékonyabb légzárásúakra, ugyanakkor a megfelelõ légellátással már nem foglalkoznak. A nyílt égésterû készülékek a lakás levegõjét használják fel. Az égési folyamat során leesik a levegõ nyomása, ami megint csak tovább növeli egy esetleges szén-monoxid-mérgezés kockázatát. A baleset pedig sokszor nem is ott következik be, ahol a nyílászárót a megfelelõ légellátás biztosítása nélkül kicserélték, hanem az alsóbb szinteken lévõ lakásokban.

Nem megfelelõ a huzat Az igazságügyi szakértõ megvizsgálta a lehetséges szélsõséges üzemállapotok mûködését. Az adatok alapján megállapítható, hogy a két felsõ emeleten nem jön létre megfelelõ huzat! Az EN 13384-2 „Égéstermék-elvezetõ berendezések. Hõ- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezetõ berendezések több tüzelõberendezéshez” szabvány nem minden feltétele teljesül. A füstgázelvezetõ berendezés így nem a szabványnak megfelelõen kialakított. Szükségessé vált a teljes kéményterhelés vizsgálata, mely esetben minden gázkészülék üzemel. Ennek során megállapították, hogy az 1. és a 2. emeleti gázkészülék jól mûködik, de a 3. és a 4. emeleti készülékek nem. Amikor egy gázkészülék üzemel a kéményrendszeren, és a többi ki van kapcsolva, az 1. és a 2. emeleti vízmelegítõ jól mûködött, de a 3. és a 4. emeleti vízmelegítõ gázkészülékek nem. A két felsõ emeleten nem jött létre megfelelõ huzat!

12

A felsõ lakó tüzel, de az alsó szenved A méretezésbõl látható volt, hogy a két felsõ szinti (a 3. és 4. emeleti) gázkészülékek füstgázelvezetésével adódik probléma. A gázkészülékek felett kicsi a hatásos kéménymagasság, így a kémény teljes és részleges terhelése mellett sem biztonságos a füstgáz elvezetése. De mit is jelent ez? Az égéshez szükséges levegõ biztosítása megoldott. A 3. és 4. emeleti lakásokba füstgázvisszaáramlás nem történik. A kéményben a huzat mértéke állandóan változik — ez a termofor kémények legnagyobb hibája —, ez függ az üzemelõ készülékek darabszámától, a szél nagyságától, de legjobban a külsõ hõmérséklettõl, így például nyáron, amikor a külsõ hõmérséklet nagyobb, mint a lakásokban lévõ belsõ hõmérséklet, negatív nyomáskülönbség lép fel. Ezért amikor bekapcsolják a 3. vagy 4. emeleten lévõ gázkészüléket, a kémény megfelelõ felmelegedéséig a füstgáz az 1. és 2. emeleti lakások felé visszaáramlik, és a nyílt égésterû vízmelegítõk deflektorain keresztül távozik, hiszen a lakások a gyûjtõkéményen keresztül össze van-


nak kötve. Márpedig a kémény felmelegedése nem jellemzõ, hiszen ezekbe a gyûjtõkéményekbe csak idõszakos üzemû gázkészülékek (vízmelegítõk, fali fûtõk) köthetõk be. A fent bemutatott termofor kéményrendszerrõl megállapítható, hogy furanflexszel történt bélelése megtörtént, a kémény falán keresztül füstgáz-szivárgás nem történhet. A kéményrendszer méretezésébõl viszont kiderült, hogy a II. emeleti lakó panasza nem volt alaptalan, mert az alsó szinteken füstgáz-visszaáramlás lehetséges. Ennek elkerülésére a gyûjtõkéményen további korszerûsítés szükséges.

a megoldás háromféle lehet: Füstgáz-ventilátor felszerelése A kürtõ tetejére huzatfokozó füstelszívó ventilátort kell telepíteni, amely a készülék(ek) mûködésekor bekapcsol, és biztosítja az égéstermékek biztonságos eltávozásához szükséges mesterséges huzatot. Kétféle ventilátor-megoldás kínálkozik. Az egyik az injektoros centrifugálventilátor. Elõnye a rendszernek, hogy nem kell reteszelni a gázkészülékekkel, hátránya, hogy a folyamatos üzemû ventilátoroknak magas a zajszintjük, és a furanflex béléscsövön jól terjed a hang. Sajnos, manapság sok per adódik ebbõl. A másik megoldás az axiális ventilátor a kémény tetejére ültetve. Beépítendõ a legfelsõ kéménybekötés felett egy nyomásérzékelõ, és a huzat nyomáskülönbsége szerint változik a ventilátor fordulatszáma. A ventilátor üzemét gázoldalon beépített mágnesszelepekkel reteszelni kell a vízmelegítõkkel. Elõnye a rendszernek, hogy energiatakarékos, és csendes az üzemmódja. Hátránya, hogy drága a kiépítési költsége (kb. egymillió Ft). Gyûjtõkéményt biztonságosabbá lehet tenni mesterséges huzatfokozással. A magas beruházási költség miatt a lakók késõbb már nem akarnak és nem is tudnak korszerû és zárt égésterû készülékre váltani, így csak a meglévõ állapotot konzerválja ez a megoldás. Maradnak a korszerûtlen, nyitott égésterû gázkészülékek, ráadásul üzemeltetési és karbantartási költségek keletkeznek, a központi, nagy teljesítményû ventilátor zajterhelése is magasabb, mint például a zárt égésterû készülékekbe épített kis ventilátoroké. Zárt égésterû vízmelegítõ felszerelése minden lakásba A leginkább költséghatékony megoldás gyûj-


>> www.vgfszaklap.hu

tõkémények korszerûsítésére a kémény átalakítása túlnyomásos üzemûre, és a csatlakozó gázkészülékek korszerû, zárt égésterû berendezésekre történõ cseréje. A régi, nyílt égésterû gázkészüléknél fennáll a szén-monoxidvisszaáramlás veszélye. A zárt égésterû készülékek ennek veszélyét kizárják azzal, hogy az égési levegõt a lakás légterétõl függetlenül egy csövön és a homlokzaton keresztül a szabadból nyerik. A füstelvezetés így továbbra is a kéményen keresztül történik. A régi készülékeket zárt égésterû vízmelegítõre vagy akár kombi készülékekre lehet cserélni. Természetesen ez csak akkor valósítható meg, ha a kéménnyel érintett lakók mindannyian cserélik a gázkészüléküket „C” kategóriásra, így sehol nem lesz a kéménybe „B” kategóriás gázkészülék bekötve. A kémény- és füstgázcsõvek túlnyomásos idomok lesznek. Minden zárt égésterû gázkészülék füstcsövébe egy-egy csappantyú beépítése szükséges, amellyel megakadályozható a nem üzemelõ készüléknél az idegen füstgáz bejutása. Ez a javítási lehetõség ugyan drágább, elõnye mégis abban rejlik, hogy energiahatékonyabb, azaz alacsonyabb fûtési költségeket eredményez. Nyugat-Európában már évek óta csak ilyen jellegû új készüléket lehet lakásokban felszerelni. Természetesen a zárt égésterû készülékek egyéb paramétereiben is sokkal korszerûbbek elavult elõdeiknél. Túlnyomásos gyûjtõkéményre történõ átalakítás esetén a gázkészülékcserék miatt egy-

5

6

szer és mindenkorra megszûnik a szén-monoxid-visszaáramlás veszélye, csökken a gázfogyasztás, nincs központi ventilátor, ezért nem keletkezik üzemeltetési és karbantartási költség sem. A biztonság megnövekedése pénzben megfizethetetlen, az átalakítás költségei a kisebb gázfogyasztás miatt néhány éven belül (minél jobban drágul a gáz, annál gyorsabban) megtérülnek. Az eredmény megbízhatóan mûködõ kémény, amelyre a jelenleg legkorszerûbb, legbiztonságosabb, energiatakarékos gáz-vízmelegítõk, fûtõkészülékek vagy kombi készülékek égéstermék-elvezetõi csatlakoznak.

7 5-7. kép Gyûjtõkéménybe kötött gázkészülékek

A jelenlegi gáz-vízmelegítõk cseréje villanybojlerra Ebben az esetben a jelenlegi gázkészülékek leszerelése után lakásonként 1-1 darab elektromos vízmelegítõ bojler kerül felszerelésre, ezért a kémény átalakítására, bélelésére és az elszívó ventilátorok felszerelésére nincsen szükség. Az elektromos készülékek felszereléséhez a jelenlegi elektromos hálózat felülvizsgálata és esetleges bõvítése szükséges lehet. HIRDETÉS

14-15 mek:14-15 mek.qxd 2016.01.20. 18:12 Page 2

14-15 mek:14-15 mek.qxd 2016.01.20. 18:13 Page 3

16-19 fördös:16-19 fördös.qxd 2016.01.20. 18:13 Page 2

fûtéstechnika

Technológiák <<

írta: Fördõs Norbert

Kondenzációs hõtermelõk

égésszabályozási technikái Kétség sem fér ahhoz, hogy a földgázzal üzemelõ fûtési hõtermelõk között a kondenzációs mûködésû berendezések adják a legjobb, illetve leghatékonyabb alternatívát a lakosság és a közületek számára a kereskedelemben elérhetõ tüzelõberendezések kínálatában. Ezek a berendezések alacsonyabb égéstermék-hõmérséklettel, valamint károsanyag-kibocsátással mûködnek, ami a kedvezõbb üzemeltetési költségeken túl a légkör és a környezet védelmét is jobban szolgálja. A közelmúltban eldõlt, hogy a LOT 1 (kombinált és helyiségfûtõ tüzelõberendezések) csoportba tartozó, helyiséglevegõtõl független, zárt égésterû hõtermelõk Magyarországon 2016. július elsejéig vehetõk hivatalosan használatba. A hagyományos mûködésû és „turbós” fali készülékekrõl a kondenzációs üzemû berendezésekre történõ fokozatos áttérés azonban már évekkel ezelõtt megkezdõdött, amit a gázkészülék-forgalmazók által évenként megadott adatokon nyugvó statisztikák is egyértelmû-

en igazolnak: amíg 2005-ben 83 800 db fali fûtõ és kombinált gázkészülékbõl csak kb. 3,5% volt a kondenzációs mûködésû, addig ez a részarány 2015-re — várhatóan — egy 52-56% közötti nagyságú tartományra gyarapszik (forrás: BRG). Természetesen a növekedés az elkövetkezõ években tovább folytatódik, jórészt az ErP adta elõírások és a néhány évig még elérhetõ, de csak a speciális esetekben telepíthetõ, nyílt égésterû fûtõ és kombinált tüzelõberendezések háttérbe szorulása miatt.

Az elmúlt idõszakban már „rongyosra” tárgyalt ErP direktíva egyik fõ célja, hogy a környezetbarát tervezésrõl szóló elõírások (Ecodesign) szigorú betartása mellett csak olyan tüzelõberendezések legyenek forgalmazhatók az EU tagországaiban, amelyek valóban javítják az energiával mûködõ készülékek kihasználtságát (hatásfokát), ezzel is hozzájárulva az EU legfontosabb fenntarthatósági elkötelezettségéhez. Az úgynevezett „2020”-as célok az alábbi sarokszámokat tartalmazzák: • 20%-kal kevesebb üvegházhatású gáz, • 20%-kal több energia megújuló energiaforrásokból és • 20%-kal több energiahatékonyság.

16


Szakmai szemmel nézve teljesen idõszerû volt már a hagyományos égõjû, zárt égésterû fali gázkészülékek betiltása; fûtési modulációs tartományuk szûkebb, hatásfokuk és beállíthatóságuk (például légfelesleg-tényezõ, CO2-érték) rosszabb, mint a túlnyomásos égõvel mûködõ kondenzációs készülékeké. Amennyiben figyelembe vesszük még a károsanyag-kibocsátást, az égéstermékhõmérsékletet és a kiépíthetõ égéstermékelvezetés hosszúságait is, egyértelmûen a modernebb tüzelõberendezéseké manapság a jövõ. Ehhez már az is elég, ha csak az égés folyamatát vesszük figyelembe: egy hagyományos mûködésû, részleges elõkeverésû atmoszférikus égõben az égéshez szükséges levegõmennyiséget az égõ fúvókáin kiáramló gáz „szívja” magához, így a gáz—levegõ keverék minõségére közvetett a befolyásunk. Ezzel szemben a kondenzációs üzemû tüzelõberendezések teljesen más primer fûtési hõcserélõvel, illetve gázégõvel rendelkeznek, mint a hagyományos mûködésû fûtési hõtermelõk. A szükséges mennyiségû gáz—levegõ keverék „elõkészítésében”, majd annak eltüzelésében alapvetõen az alábbi komponensek vesznek részt: • ventilátoros gázarmatúra, • keverõcsõ, • égõ, valamint gyújtó- és lángõr-elektróda.


A legtöbb, manapság is forgalmazott, túlnyomásos égõvel ellátott kondenzációs hõtermelõ úgynevezett vákuumos nyomásszabályozású, ahol a gázmennyiség egy elõre meghatározott viszony szerint követi a levegõmennyiséget, azaz a két mennyiség között szoros összefüggés áll fenn. Ennek köszönhetõen a légfelesleg-tényezõ a teljes modulációs tartományban közel állandó értéken tartható. Ahhoz, hogy a vákuumos nyomásszabályozás során a gázarmatúra vezérelhetõ legyen, nagy teljesítményû ventilátorra van szükség a nyomásveszteségek legyõzéséhez (1. ábra). A kívánt moduláció aktuális értéke a szabályozási eltéréstõl (az elõremenõ hõmérséklet mért és kívánt értékének összehasonlítása) és attól a sebességtõl függ, amellyel a mért érték a kívánt értékhez közeledik. A pillanatnyilag szükséges készülékteljesítmény függvényében kívánt fordulatszámérték PWM-jel formájában jut el a ventilátorhoz. Az égõ modulációja így mindig a ventilátor levegõmennyiségének változása (PWM-jel) alapján történik. Miután az elektronika felismerte a gyújtáshoz szükséges ventilátormotor (2) fordulatszámot, kinyitnak a sorban elhelyezkedõ gázszelepek (6). A ventilátor szívóoldalán egy duplafalú levegõ/gázbeszívó csonk (Venturi-rendszer) található. Ezen a gyûrû alakú nyíláson a Venturi-elv szerint szívóhatás keletkezik a gázarmatúra fõ gázszabályozó membránja feletti kamrában. A fõ gázszelep szabályozó szelepének emelkedése a szabályozó szelep állásának függvénye. A ventilátormotor (2) fordulatszámának növekedésével csökken a nyomás a fõ gázszelep szabályozó szelepe mögött. A gázarmatúra 2-es csatornáján a nyomás egészen a szabályozó szelep membránja alá csökken tovább, ennek következtében a kiáramlás nyílása egyre jobban bezáródik, így a gáznyomás még jobban lecsökken a 2-es csatornában. Ezzel párhuzamosan a gázarmatúra 1-es csatornájában, a fõ gázszelep szabályozó membránja alatt megemelkedik a nyomás. A fõ gázszelep szabályozó szelepe tovább nyílik, hogy több gáz jusson a ventilátorba és ezzel együtt az égõhöz. Az égõ modulációja tehát a ventilátor által szállított légtérfogatáram folyamatos változtatásával történik. A beszívott gáz mennyisége egy elõre

1

vákuumos nyomásszabályozású kondenzációs hõtermelõ jelmagyarázat 1. Égéstermék-elvetõ csatlakozó 2. Ventilátormotor 3. Fõ gázszelepek 4. Levegõ/gázimennyiség jelleggörbe 5. Teljesítmény/kívánt fordulatszám jelleggörbe 6. Fõ gázszabályozó szelep 7. Beállító csavar: levegõ/gázmennyiség jelleggörbe


17


Fördõs Norbert Kondenzációs hõtermelõk égésszabályozási technikái

fûtéstechnika 2

tömegáram-mérésen alapuló, elektronikus gáz— levegõ arányszabályozás 1. Égéstermék-elvezetõ csatlakozó 2. Égéshez szükséges frisslevegõ-belépés 3. Gázarmatúra léptetõmotor 4. Biztonsági gázszelep 5. Teljesítmény/fordulatszám jelleggörbe 6. Fordulatszám/lépésszám jelleggörbe 7. Ventilátormotor

megadott viszony szerint követi a friss levegõ mennyiségét. Ennek köszönhetõen lehetõvé válik, hogy a légfelesleg-tényezõ a modulációs tartományon belül közel állandó értéken legyen tartható. A vákuumos nyomásszabályozás egy alapvetõen nagyon egyszerû és most már

évtizedek óta bevált mûszaki megoldás a kondenzációs üzemû tüzelõberendezések égésszabályozására. Viszont abban az esetben, ha szélesíteni akarjuk a készülék fûtési üzemének modulációs tartományát, más eszközökre is szükség lehet a stabil lángkép, valamint a kedvezõ légfelesleg-tényezõ

tömegáram-mérõ Jelmagyarázat: 1. Mérõellenállás, 2. Fûtõelem, 3. Mérõellenállás, 4. Hõfelhõ

3 18


fenntartására. Ennek egyik megoldása lehet a tömegáram-mérésen alapuló, elektronikus gáz—levegõ arányszabályozás (2. ábra). A készülék vezérlõpanelje elõre megadja a moduláció kívánt értékét (5), amelyhez biztosítja a szükséges ventilátor-fordulatszámot (7). Az aktuális ventilátor-fordulatszámot egy Hall-szenzor méri, ennek értéke az elektromos panelhez jut vissza. A gázarmatúra léptetõmotorja (3) kinyitja a gázszelepet, miközben kiértékelésre kerül a tömegárammérõ jele, majd a gáz—levegõarány mértékét (6) ennek alapján folyamatosan illeszti. Az égéshez szükséges frisslevegõoldalról a gáz felülrõl áramlik a Venturi-csõbe a ventilátor szívóhatása miatt. A tömegárammérõ érzékeli a gáz- és levegõáramlást, amelyek eltérõ nyomásviszonyokat képeznek a mérõcsatornákban. 1,7 mm-es oldalhosszával és 0,5 mm vastagságával a tömegárammérõ a legkisebb gáz- és levegõáramlás felismerésére is képes. Ez az egység alapvetõen fûtõelembõl és két, hõmérsékletre érzékeny mérõellenállásból áll (3. ábra). Mûködés közben a fûtõelem kb. 50 °C-ra melegszik fel. Ennek következtében a fûtõelem körül hõfelhõ képzõdik, amelynek a légáram függvényében meghatározott iránya, illetve kiterjedése van. A hõmérsékletérték begyûjtésére a fûtõelem mindkét mérõellenállása képes, amelynek eredménye közvetlenül a készülék elektromos egységéhez jut. Hõigény esetén teljesen kinyit a gázarmatúra 1-es számú biztonsági gázszelepe. A 2-es számú gázszelep egy másik biztonsági gázszelepbõl, valamint a gázmenynyiség szabályozására alkalmas integrált léptetõmotorból áll. A léptetõmotor elektromos vezérlését a készülék vezérlõpanelje látja el, amely pontosan meghatározza a léptetõmotor számára a szükséges lépésszámot. A gáz a nyitott gázarmatúrából közvetlenül a Venturi-csõ keverõcsator nájába áramlik: az égéshez szükséges friss levegõ és gáz ott, illetve a ventilátorban keveredik össze, majd az égõbe jutva meggyullad. Az elektronikus gáz—levegõ arányszabályozás másik csoportja már égéstermék-méréssel mûködik (4. ábra). Az égéstermékszenzor stabil gáz/levegõ keverési arányt tesz lehetõvé 1:10-es modulációs tartományon belül. A kívánt moduláció aktuális ér-


égéstermék-méréssel mûködõ elektronikus gáz— levegõ arányszabályozás

4

Jelmagyarázat: 1. Égéstermék-szenzor 2. Égéstermék-elvezetõ csatlakozó 3. Égéshez szükséges frisslevegõ-belépés 4. Ventilátormotor 5. Nyomásszabályozóval ellátott modulációs szelep 6. Dupla ülékû biztonsági gázszelep 7. Mért fordulatszám/ lépésszám jelleggörbe 8. Teljesítmény/elõírt fordulatszám jelleggörbe

téke itt is a szabályozási eltéréstõl (az elõremenõ hõmérséklet mért és kívánt értékének összehasonlítása) és attól a sebességtõl függ, amellyel a mért érték a kívánthoz közeledik. A tömegáram-mérésen alapuló eljárással teljesen azonos a teljesítmény/fordulatszám, valamint a fordulatszám/lépésszám jelleggörbe funkciója, illetve a gázarmatúra mûködtetése is. A tömegárammérõ helyett azonban egy égéstermékszenzor szolgál, ami egy CO-ra érzékeny galliumoxid-rétegbõl, valamint egy PTC ellenállással mûködõ fûtõszálból áll. Az égéstermékszenzor ellenállása lecsökken az égéstermékekben jelenlévõ szén-monoxid esetén. Ezt az ellenállásértéket feszültséggé alakítja át a szenzor házába integrált elektromos kapcsolás. Ez a feszültségérték egy közvetlen mérõszám a CO mértékérõl az elektronika számára. Ahhoz, hogy lehetõvé tehessük a szenzor szén-monoxiddal történõ reakcióját, a szenzort kb. 700 °C-os

Az elektronikus gáz—levegõ arányszabályozás másik csoportja már égéstermékméréssel mûködik (4. ábra). Az égéstermékszenzor stabil gáz/levegõ keverési arányt tesz lehetõvé 1:10-es modulációs tartományon belül.

üzemi hõmérsékletre kell a fûtõszál segítségével felmelegíteni. Az érzékelõ üzemi hõmérsékletre történõ felfûtése csak röviddel a láng felismerése után következik be, hogy megakadályozhassuk a szenzor reakcióját az összes, a begyújtás utáni kezdeti égés során keletkezõ emissziókkal. Az égéstermékszenzor a füstgázgyûjtõ felsõ részén helyezkedik el. Az érzékelõ elemet kerámialemez védi. A relatíve már hideg égéstermékek a kerámialemezen keresztül jutnak el az égéstermékszenzorhoz. A kerámialemez arról gondoskodik, hogy az égéstermékben lévõ nedvesség ne juthasson be az égéstermékszenzorhoz.

20-27 képző:20-27 képző.qxd 2016.01.20. 18:15 Page 2

Képzõmûvész <<

épületgépészet

Az Épületgépészet Képzõmûvészei A 2014-es sikeres kezdet után 2015-ben még nagyobb lelkesedéssel vetették bele magukat az épületgépészeti szakképzõ iskolák fiatalja és oktatói a versenybe, ami, reméljük, hasznosnak és élvezetesnek bizonyult a tanulók és az oktatók számára egyaránt.

Hisszük, hogy a verseny, túl azon, hogy az iskolai szakmai élet felpezsdüléséhez is hozzájárult, erõsítette a képzõ intézmények és az épületgépészeti gyártók kapcsolatát. Az alkotások, melyekbõl idén 46 készült, 27 iskola 44 csapata által, az elsõ alkalomhoz képest munkaigényesebbek, és átlag-

ban nézve sokkal színvonalasabbak voltak — míg 2014-ben, az úgymond próbaévben néhány remek alkotással találkoztunk, addig 2015-ben csak néhány olyan mû került kiállításra, amit nem sorolhattunk ebbe a kategóriába! Van spiritusz, gondolat, fantázia, energia és tudás az épületgépészet

Képek a 2015-ös Az Épületgépészet Képzõmûvészei kiállításról

20


utánpótlásában! És itt szeretnénk megköszönni a csapatokat koordináló, felkészítõ tanárok munkáját is. Az alkotások fotóit itt közöljük, de élõben megtekinthetõk voltak az Épületgépészek Napja 2015 rendezvényen, és lesznek a 2016-os Construma kiállításon is. Sajnos 2015-ben sokkal kevesebb alkotást tudtunk díjazni, mint amennyi megérdemelte volna — a tanulság számunkra az, hogy 2016-ban több támogatót kell megkeresnünk.








28 szponzor + 29 unical:28 szponzor + 29 unical.qxd 2016.01.20. 18:19 Page 2

Szakmai összefogás <<

épületgépészet

Csúcsdöntés az Épületgépészet Képzõmûvészei 2015 versenyen Az elõzõ oldalakon bemutattuk a megmérettetésre készült, túlzás nélkül fantasztikusnak nevezhetõ pályamûveket — itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy élõben még látványosabbak, ezért mindenkit biztatunk, hogy áprilisban nézzék meg kiállításunkat a Construmán is —, most pedig néhány nevet és számot, azaz statisztikát idézünk. Még egyszer gratulálunk a résztvevõknek, most éppen azért, mert relatíve rövid idõ alatt el tudtak készülni az alkotásokkal. Bizony, a szervezés nem kezdõdhetett szeptember közepénél elõbb, hiszen az iskolakezdést és a „bemelegedést” meg kellett várni. Aztán jött az anyaglisták bekérése, azok öszszesítése, az igényelt anyagok beszerzése és szétosztása. Egyszerûnek hangzik, de ha azt mondom, hogy összesen több mint 900 tételrõl van szó (nem darab vagy méter!), mindjárt más a leányzó fekvése. A termékeket különbözõ gyártók ajánlották fel, köszönjük nekik, nélkülük, ahogy azt mondani szokták, nem jöhetett volna létre ez a verseny! A réz nagyon népszerû anyag volt: a Comap Hungária Kft. hosszú listát kapott tõlünk! Ugyanígy a mûanyagcsövek is: a Pipelife Hungária Kft. is jelentõs támogató volt. De kitett magáért a Gebo See Kft., a MART Építõipari Kereskedelmi Kft., a Merkapt Zrt., és immár külön kiemelés nélkül a REHAU, a KAN-therm, a Rothenberger, az ABM Kuprál Kft., a Herz Armatú-

ra Hungária Kft., a Grundfos Hungária Kft., a Teka Magyarország Zrt., a Henkel Magyarország, a Flamco Kft., a Daniella Villamossági Kis- és Nagykereskedelem és a Magyar Rézpiaci Központ is. Még egyszer köszönjük, a saját magunk, a VGF szaklap és a szakma ifjúsága, utánpótlása nevében is! Néhány számadat: a versenyzõk több mint 350 méter rézcsövet, 1000-nél több rézido-

1. kép Szemán Róbert fõszerkesztõ gratulál az egyik díjazottnak

28


mot, 200 méter mûanyagcsövet és több mint 500 mûanyagidomot használtak fel, de acélcsõbõl is 260 méter, valamint 60 idom fogyott. A teljesség igénye nélkül, a fent említett 900 tételbõl még néhány: légtelenítõk, tágulási tartályok, termosztátok, hegesztéshez szükséges eszközök, menettömítõ zsinórok, ragasztók, forrasztópaszták, szivattyúk, festékek, radiátorszelepek, csavarok, vagy a különlegességek, mint az expanderrugó, az óraszerkezet és a ládafogantyú tették próbára a szervezõk ügyességét. Végül, de nem utolsó sorban itt is megköszönjük a díjakat felajánló cégeknek a nagy értékû mûhelyfelszereléseket, és már most várjuk a 2016-os versenyre szóló felajánlásokat, mert ezek a srácok megérdemlik!

28 szponzor + 29 unical:28 szponzor + 29 unical.qxd 2016.01.20. 18:20 Page 3

fûtéstechnika

>>PR

írta: Homor „Mikulás”

A „Mikulás”

boldogan pöfékelõ kondenzációs kazánja Újságíró: Kedves „Mikulás”! Úgy hallottam, hogy Ön is lecserélte már a régi gázkazánját kondenzációsra. „Mikulás”: Igen, hosszú utazásaim során rátaláltam az egyik olyan kondenzációs kazánra, ami nem kényes a kazántestbe bejutó koszokra, és azóta már boldogan pöfékel is a házamban. Úgy hívják, hogy Unical. Hogy ki is az az Unical? Nézze meg ezen szaklap borítólapjának belsõ oldalát! Az Unical minden egyes kondenzációs kazánja érzéketlen a visszatérõbõl bejutó koszokra, legyen szó akár az Unical inox kazántestrõl, akár az Unical alu-öntvény kazántestrõl. Ezek mindegyike megvédi önmagát attól, hogy belülrõl ráégjen a kosz. Nézzük is meg például az Unical fali KONe kondenzációs kazán néhány részletét az ábrán. Az Unical kazántestben a kb. 1000 °Cos forró gázégõ felül van, a visszatérõ víz pedig az alsó vízjáratba lép be, ahol a kilépõ füsthõmérsékletek miatt csak kb. 50 °Cosak a fémek. A vízjárat keresztmetszete alul igen nagy, utána pedig folyamatosan szûkül, ahogy kanyarog fölfelé, és közeledik a fent lévõ gázégõ felé. És mivel a vízjárat folyamatosan szûkül, emiatt a vízsebesség egyre nagyobb, így az alsó vízjáratban a legkisebb a sebesség, és a bejutó szennyezõdések itt ülepednek ki, a még csak kb. 50 °Cos fémfelületekre, itt tehát az nem tud ráégni! Amely szennyezõdés pedig nem ülepedik ki itt alul, a leglassúbb vízjáratban, az már nem tud kiülepedni feljebb, hiszen az egyre nagyobb sebességû víz magával ragadja, így a forró gázégõ közelében lévõ

forró vízjáratban semmilyen kosz nem tud rásülni-ráégni a vízjárat falára. A kosz kijut a kazánból az elõremenõ csõbe, azaz viszsza a fûtési rendszerbe. Kijelenthetõ, hogy az Unical cég mind a 4 fajtájú (2 sorozat Al-Si-Mg öntvény kazántestekkel és 2 sorozat inox kazántestekkel), összesen több mint félszáz különbözõ kondenzációs kazánja érzéketlen a szennyezett fûtõvízre, így beépíthetõk az õsrégi és igazán koszos fûtésekbe is, hõcserélõ alkalmazása nélkül is! Kilyukadási—megrepedési hibaarányuk a koszos víz miatt nulla, abszolút zéró. Látható az ábrán, hogy az Unical KONe kazántestje egyetlen blokk-öntéstechnikai bravúr, amelyen nincsenek hegesztések, amik a hegesztési hõ miatt gyengíthetnék az ötvözetet. A forró gázégõ közelében a kritikus helyeken az alumíniumöntvény falvastagsága különlegesen nagy, 13 mm-es! A 2013-tól piacon lévõ Unical KONe kazánok már full elektronikusak! Elektronikus a ventilátor, a szivattyú, sõt még a gázszelep is. És olyan korszerû az idõjáráskövetõ vezérlõje, hogy még USB is csatlakoztatható rá. Sõt, a KONe kazán beszabályozza ön-

magát, plusz a 18-24 kW-os kazánok bármikor átszabályozhatók akár 12 vagy 6 kWos kazánokká is, és ilyenkor 1,9 kW-ig is lemodulálhatnak. És semmilyen típushibájuk nincs! Nem véletlenül mondják, hogy az Unical KONe már világszínvonal. Mindezen elõnyök miatt választottam én is, mint „Mikulás”, ilyen kazánt. Jogilag viszont meg kell még említenem, hogy az Unical kazánokra vonatkozó további részleteket az õ honlapjukon találják, ezt a honlapot keresse meg mindenki a piros csizmájában. (x) 1. 1000 °C-os gázégõ felül 2-3. az anyagvastagság itt 13 mm 4. a fûtõvíz járata nagy keresztmetszetû és szûkülõ

Unical KONe kazántest


29

30-31 herz:30-31 herz.qxd 2016.01.20. 18:20 Page 2

fûtéstechnika

PR <<

írta: Doholuczki Tibor

HERZ tápvíz- és pótvíz-kezelõ patron Óvjuk meg készülékeinket, elosztó hálózatainkat és szerelvényeinket! Amikor megvásároljuk épületgépészeti rendszereink alkotóelemeit (kazánokat, szerelvényeket, csõvezetékeket, hõcserélõket, szivattyúkat stb.), akkor jobban tesszük, ha elolvassuk, mely feltételek mellett használhatók, mely feltételek megléte esetén tudjuk például garanciális igényeinket foganatosítani. Ezen feltételek egyik legfontosabb kitétele fûtési berendezéseknél a fûtõközeg elõírt tulajdonságainak figyelembevétele. E feltételek biztosítása mellett vállal a gyártó a mûszaki adatlapokban leírt megfelelõ mûködést. A tapasztalat az, hogy a fûtési rendszerben található építõelemek meghibásodását az esetek döntõ többségében a nem megfele-

lõen kezelt tápvíz és/vagy pótvíz okozza. A meghibásodás elõtt pedig jelentõs energiaveszteséget okozhat például a tápvízben ol-

eldobható patron tápvíz és pótvíz kezeléséhez

dott anyagok kiválása miatt a szerkezeti elemeken. A víz A víz az egyik legfontosabb alapanyag a Földön. A kémiailag tiszta víz színtelen, szagtalan, íztelen, de a természetben nem fordul elõ. Az élet egyik legfontosabb eleme, szervezetünk számára számos hasznos anyagot tart oldatban. Elõnyei tápvíz, pótvíz (hõhordozó) szempontból: • magas fajhõ és párolgáshõ, • kémiailag stabil, • olcsó, • sok van belõle. Hátrányai tápvíz, pótvíz (hõhordozó) szempontból: • nagyon jó poláros oldószer, szilárd, folyékony és gáznemû anyagokat tud oldatban tartani, • bizonyos anyagokkal reakcióba lépve kémhatása megváltozhat, • fagyveszély, • egyszerûnek tûnik a felhasználása.

A vízben oldott anyagok lerakódásokat képezhetnek a szerkezeti elemeken, melyek korróziót, hõátadás-csökkenést, túlhevülést, szilárd-

30


30-31 herz:30-31 herz.qxd 2016.01.21. 15:30 Page 3

vegyes gyantaágy anioncserélõ felesleggel

ságcsökkenést, mûködésképtelenséget okozhatnak. A vízben oldott gázok mellett a vízben oldott szervetlen vegyületekkel gyûlik meg a bajunk fûtési rendszerekben. A víz kationtartalmát a nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas- és mangánion, aniontartalmát a hidrogén-karbonát-, karbonát-, klorid-, szulfát-, nitrit-, nitrát-, szilikát- és arzenátion okozza, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A víz karbonátkeménységét a víz kalciumés magnézium-hidrokarbonátjai okozzák, melyek melegítés hatására karbonát formában kiválnak, ezért nevezték régen változó keménységnek. A víz nemkarbonát-keménységét a kalcium és magnézium összes többi vízoldható sói okozzák. Ezt nevezték régen állandó keménységnek. Ez a víz forralásakor nem változik. Az összes keménység e két keménység összege. Elõírások Jellemzõ kitétel a tápvízre és pótvízre: feleljen meg az ÖNORM H5195-1 elõírásnak. Az elõírás meghatározza az összes keménység határértékeit a relatív víztartalom és az összes kimenõ teljesítmény függvényében. A legenyhébb kitétel is 16,8 °dH-nál kisebb az elõírás szerint, de ez elmehet egészen a 0,6 °dH alá. Ezt pedig már nem egyszerû teljesíteni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezen kívül még a víz vezetõképességét is le kell csökkentenünk, a pH-tartományát viszonylag szûk határok közé kell szorítani, és a kloridok és szulfátok nagy részét is el kell távolítanunk. HERZ tápvíz-, pótvíz-kezelõ patron Eldobható patron tápvíz és pótvíz kezeléséhez. A HERZ patronban található ioncserélõ gyantának és a pH-stabilizátornak köszönhetõen a tápvizet/pótvizet sómentesítjük és meglúgosítjuk. A pH-értéket 8,2 és 8,7 között állítjuk be, a vízkeménységet 0,5 °dH, a vezetõképességét 100 μS/cm alá csökkentjük, ezzel teljesítve a legszigorúbb elõírásokat is a lehetõ legegyszerûbb módszerrel. A patron kapacitása 5000 °dH x l.

pH-stabilizátor

Kationcserélõ

Ca2+, Mg2+, Na+ ...

H+

Anioncserélõ

Cl , SO , NO

OH-

-

24

4

...

>

H2O

kationcserélés

anioncserélés

• jelentõsen kisebb mennyiségû iszapképzõdés, • nincs vízkõ a hõcserélõn, • alacsony költségek, • egyszerû használat, • ismert, megbízható márka a fûtéstechnika piacán: a HERZ,

• „minden” egyben, • visszafolyásgátlóval is rendelhetõ. A víz nem csak nekünk, embereknek jelenti az életet, de készülékeink életét is jelentõsen megnöveli, ha megfelelõen kezeljük. (x)

tápvízben a korrózió sebessége

A HERZ tápvíz-, pótvíz-kezelõ patron legfontosabb elõnyei: • hosszabb távon lényegesen kisebb korrózió, Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

31

32 testo + hird:32 testo + hird.qxd 2016.01.20. 18:21 Page 2

Technológiák <<

írta: Engel György

épületgépészet

Mobilra optimalizált méréstechnika Az igazi költséghatékonyság az, amikor alacsony beruházási költség mellett olyan eszközt vásárolunk, amelynek segítségével szélesebb mérési paletta és komplexebb dokumentálási lehetõség áll rendelkezésünkre, mint más, hasonló árfekvésû termékkel. A piaci igényeknek megfelelõen a fejlesztések eredménye egy olyan okosérzékelõ-család lett, melynek tagjai nem rendelkeznek kijelzõvel. A költséghatékonyságuk, kedvezõ áruk éppen ebben rejlik, hiszen a mérési értékeket saját okostelefonunk vagy táblagépünk kijelzõjérõl olvashatjuk le egy díjmentesen letölthetõ mobil alkalmazás segítségével. Az appnak köszönhetõen a berendezés olyan bõvített mérési funkciókkal bír, amikkel a hagyományos mérõmûszerek nem rendelkeznek, így például akár 6 db különbözõ érzékelõ által mért értéket láthatunk egyszerre a kijelzõn. A mérési eredmények a numerikus kijelzés mellett grafikonon is megjeleníthetõk, illetve lehetõség van adatgyûjtésre is. Az alkalmazás elõnye, hogy minden mért, il-

letve számított érték jegyzõkönyvezhetõ, majd az okos készülék felhasználóbarát kezelését kihasználva továbbítható a jegyzõkönyv, e-mail-ben vagy egyéb digitális csatornán keresztül. A termékcsaládban megtalálhatók az épületgépész szakemberek számára legfontosabb

Az appnak köszönhetõen a berendezés olyan bõvített mérési funkciókkal bír, amikkel a hagyományos mérõmûszerek nem rendelkeznek, így például akár 6 db különbözõ érzékelõ által mért értéket láthatunk egyszerre a kijelzõn.

32


paraméterek mérésére szolgáló érzékelõk mellett a klíma- és légtechnikai szakemberek számára szánt érzékelõk is. A légsebesség-, térfogatárammérõ mellett a gázkészülék-szerelõk számára már egy egyszerû, égõnyomás mérésére alkalmas érzékelõ is lehetõséget ad a gázvezeték tömörségi nyomáspróbájának elvégzésére. Csõhõmérséklet-érzékelõk segítségével az elõremenõ és visszatérõ csõhõmérsékletek egyszerûen összehasonlíthatók. A páratartalom, hõmérséklet és az infra elvén mért felületi hõmérséklet egy idõben történõ mérésével az applikáció számítja a harmatpontot és a felületi nedvesség értékét, így azonnal láthatóvá válnak a hõhidas felületek, amelyek mentén páralecsapódás várható. A hûtéstechnikusok számára kínált csomag olyan komplex mérõmûszer-összeállítás, amivel minden szükséges mérést egyszerre elvégezhetünk. A szetthez tartozó érzékelõk vezeték nélkül csatlakoznak egymáshoz, ennek köszönhetõen bármilyen méretû rendszer rugalmasan diagnosztizálható. A tömlõmentes csatlakozásnak köszönhetõen a tömlõ tömörtelenségébõl adódó szivárgási hibák megszûnnek, az okos készüléken pedig a kiválasztott hûtõközeg függvényében az összes hûtéstechnikai paramétert — kondenzációs és elpárolgási hõmérséklet, túlhevülés, utóhûtés — számítja az okos alkalmazás.

32 testo + hird:32 testo + hird.qxd 2016.01.20. 18:22 Page 3

34-37 stiebel + 38-39 VGF:34-37 stiebel + 38-39 VGF.qxd 2016.01.20. 18:23 Page 2

fûtéstechnika

Tüzeléstechnika <<

írta: Stiebel József HL Hutterer & Lechner GmbH

A vezetékes földgá készülékek tüzeléste Újsághír: „A magyar gázfelhasználás mintegy 40%-a Ausztria felõl érkezik”. Az elõzõ számban megjelent cikkben azt elemeztük, hogy a különbözõ irányokból érkezõ földgázok összetétele mennyire különbözik egymástól. Ennek következményeit elemezzük most, hogy miként reagálnak erre a tényre azon vezetõ gázkészülékgyártók, amelyek országaiban ez a gázösszetételbeli változatosság már régen valóság. Tudjuk, hogy az égésilevegõ-szükséglet változik az adott teljesítmény eléréséhez alkalmazkodva, amennyiben a gáz összetétele változik. Amikor a kiáramló gáz és a hozzá tartozó égési levegõ mennyisége az optimálistól eltér, az égés szükségtelenül magas égésilevegõ-felesleggel történik, vagy az égés lesz tökéletlen. Mindkét eset a készülék hatásfokának jelentõs mértékû romlásához vezet. A tökéletlen égés következtében keletkezõ szén-monoxid erõsen terheli a környezetet, mérgezõ. Amennyiben a drága, akár kondenzációs készülék ezt a problémát nem tudja kezelni, hiába volt a költséges beruházás, a végeredmény nem sokban különbözik a jelenleg általános nyílt égésterû készülékek által produkálttól (amennyiben a gázösszetétel valóban változik a beállítást követõen). A történet A fenti problémák megoldására számos megoldás létezik. Az erõmûvi kazánokban ezt természetesen a keletkezõ füstgáz folyamatos elemzésével megoldják. Ekkor a füstgáz folyamatos, minden részletre kiterjedõ elemzése, ebbõl következõen a szükséges arányszabályozás elvégzése és annak költ-

34

sége a beruházás összértékéhez képest elenyészõ. Kisebb, háztartási méretû, esetleg

1


néhány száz kW teljesítményû kazánoknál ezen feladat sokáig nem volt költséghatékonyan megoldható. A lakossági fogyasztás arányának növekedése az összes energiafelhasználásban, valamint az ebben a szektorban is jelentkezõ folyamatos energiahatékonyság-növelési követelmény a kisebb teljesítményû kazánok esetében is az égés körülményeinek javítását teszik szükségessé, változó összetételû gázok esetében. A folyamatosan szabályozható elekt-


kus úton végezték el a gázszelep arányvezérlését. Az oxigénszonda bevezetésével a teljesítményigény változását a gázszelep és a ventilátor együttes modulációja okozza. A ventilátor fordulatszámát és az adagolt gázmennyiséget a mindenkori égés minõsége határozza meg, a teljesítményigény függvényében. Ezt a rendszert SCOT rendszernek nevezték el. (SCOT — Safety Combustion Technology System — biztonságos égéstechnológiai rendszer). A rendszer képes reagálni a gázösszetétel akár folyamatos változására a városi gáztól a tiszta földgázig, vagy akár propán-butánig. Változás esetén a CO-mennyiség, a légfelesleg-érték, a hatásfok stb. hirtelen egészen rossz magasságokba emelkedne, de az SCOTrendszer alkalmazásával kis változás után az égés ismét tökéletes lesz. A gázösszetétel változásával az égés folyamán, SCOT rendszert alkalmazva, a füstgázban lévõ maradék O2- és CO-értékek az 1. ábra szerint változnak. A rendszer 1994-ben bevezetésre került a kazánok egy részénél, de a várt piaci siker elmaradt. Oka a nehezen beállítható ionizációs érzékelõk problémája volt, ebbõl következõen a nehéz, bizonytalan gyújtás, illetve a készülékszerelõk képzettségének hiánya, nem utolsó sorban az akkori idõk kisebb energiatakarékossági kényszere, a drágább készülék piaci elutasítása. A készüléket túlfejlesztettnek ítélték. Ez az égési rendszer bekerült az autók világába is, ahol a takarékossági kényszer nagyobb volt, illetve az ott megforduló tõke nagyságrendekkel komolyabb szintet képvisel. A régi porlasztós autók sora ezzel zárult le véglegesen.

ázzal üzemelõ echnikája II. ronikus gázszelepek és a fordulatszám-szabályozású motoros ventilátorok általánossá válása nagy darabszámban lehetõvé teszi a piacon történõ olcsó megjelenést, és több megoldás kifejlesztését. Az egyik megoldás egy O2-szonda elhelyezése a kazán füstgázcsatlakozásánál. Az O2- és CO-szonda mérési eredményeit használja fel sok füstgázanalizáló mûszer. A mért értékek és a hõmérséklet függvényében számítható az összes többi lényeges

jellemzõ, mint például az égés tökéletessége, a légfelesleg, a hatásfok stb. Ebben az esetben a kazánvezérlés csak az O2értékeket méri, és számítja a többi értéket, amit lehetõvé tett az elektronikus panelek gyors ütemû árcsökkenése. A korábbi kazánok égésmodulációját, a teljesítményigény-jelet a ventilátor motor fordulatszámának befolyásolására használták fel, a fordulatszámmal arányos ventilátor-nyomásnövekedéssel pedig pneumati-

A gázösszetétel változásával az égés folyamán, SCOT rendszert alkalmazva, a füstgázban lévõ maradék O - és CO-értékek az ábra szerint változnak. 2

A rendszer képes reagálni a gázösszetétel akár folyamatos változására a városi gáztól a tiszta földgázig, vagy akár propán-butánig.

A jelenlegi megoldások A rendszer olcsóbbá tételére voltak törekvések, ezek szerint a drága és gyorsan tönkremenõ oxigénszonda megtakarítható, a következõ feltételekkel. A felismerés, hogy mivel a megfelelõ CO2-szint a lambda (égésilevegõfelesleg) tényezõ függvénye, a megfelelõ CO-érték összefügg a CO2-értékkel, az ionizációs áram nagysága pedig összefügg az égésilevegõ-felesleg értékével, volt az alap. A leggyakrabban alkalmazott megoldások, a gáz-adaptív rendszerek célja, hogy fennVíz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

35


fûtéstechnika

Stiebel József A vezetékes földgázzal üzemelõ készülékek tüzeléstechnikája II.

tartsák a megfelelõ égésilevegõ-arányt, a értéket (égésilevegõ-felesleg). A gyártók egyébként sokféle megoldást alkalmaznak. Továbbra is használatos az O2-szonda, de alkalmaznak CO-szondát is a füstgázelemzés kiinduló értékéhez. A 2. ábra az égésilevegõ-felesleg és az ionizációs áram nagysága közötti összefüggést mutatja. Amennyiben ezek az értékek tehát rendben vannak, a készülék megfelelõ égési hatásfokkal dolgozik, alkalmazkodik. A kifejlesztett egyszerûsített rendszer akkor is fenntartja a megfelelõ CO-értéket, ha nincsen O2- és/vagy CO-érzékelõ a készülékben. Egyszerûsített szabályozási koncepció az égés optimalizálásának érdekében A szabályozási koncepció a mért ionizációs áramon alapul, mely folyamatosan viszonyítva van egy bizonyos elõre beállított szinthez. Ez az érték az optimális gáz—levegõ arányt mutatja. Egy meghatározott teljesítmény mellett az ionizációs áram nagysága összefügg a lambda (égési levegõ felesleg) értékével. Az égésilevegõ-felesleg optimális értéke elõre be van állítva 1,3-es értékre. Ez az érték talán kicsit nagyobb a szükségesnél, viszont így stabil értékeket lehet beállítani. A gáz—levegõ arány a ventilátor fordulatszámával szabályozott. Az égés teljesítményét a gázszelep nyitása határozza meg. A szükséges gáz—levegõ arány a két rendszeren keresztül szabályozott. Az ionizációs szonda, amely már a láng ellenõrzését is szolgálta, egy mért analóg, változó jelet szolgáltat a vezérlõ elektronika számára. A 3. ábra a teljes elektromos gáz—levegõ arány ellenõrzõ rendszerének alapstruktúráját mutatja.

A hõmérsékletszabályozó átadja a kimenetkérést a ventilátornak egy kezelt változó formájában. A ventilátor fordulatszáma egyben a kiáramló levegõmennyiség tömegáramával arányos. Ez az elgondolás a csak a ventilátorral ellátott elõkeveréses premix égõkkel valósítható meg, mivel itt az égési levegõ—füstgáz rendszer ellenállása elsõsorban a keverék, a nyílás és az égõ által meghatározott. Az égési levegõ—füstgáz rendszer ellenállása az atmoszférikus égõknél a helytõl nagymértékben függõ füstcsõhossz által meghatározott. Az ionizációs áram akkor változik, ha az égésilevegõ-felesleg értéke, a lambda változik, mint azt a 3. ábrán már be is mutattuk. A ventilátor közvetlenül szállítja az égési levegõt a keverõcsõhöz. A gáz és a levegõ a keverõcsõ kezdetén keveredik össze egy nyílás mögött vagy egy külön keverõn keresztül, amely az égõ szívóoldalán van. A keverék sebessége biztosítja a megfelelõ keveredés, a turbulencia fokát. A gázszelepeket egy elektronikus léptetõ motor mûködteti. Az elektronikus léptetõ motor helyzete elõzetes görbék helyzetén keresztül meghatározott, mely a ventilátor sebességén és a PI szabályozó kontrollértékén alapul. A helymeghatározó görbék biztosítják a ventilátor sebességétõl függõ gázmennyiség gyors elõvezérlését, ezért az optimális égés érdekében a PI szabályozónak csak el kell végeznie a finomhangolást. Az égéskimenetnek könnyen modulálhatónak kell lennie. A keverõcsõ állítja elõ a gáz és a levegõ elegyét, amely az égõben elég. Az ionizációs szondán áthaladó áram mint egy analóg lángjel jelenik meg. A szondát úgy kell beállítani, hogy az ionizációs erõsítõ mérési tartományán belül az ionizációs jel egyértelmûen

Ionizációs áram (Io)

Io max munkatartomány

Io par

Légellátási tényezõ ( )

2

36


az ionizációs áram szabályozási diagramja

füstgáz fûtési hõcserélõ

ionizációs áram égõ

ventilátor keverõidom levegõ léptetõmotor pozíció gázszelep léptetõmotor gáz ventilátorsebesség

ventilátorsebesség ventilátormûködés-ellenõrzés

a levegõ mennyiségéhez legyen rendelve ( > 1), ekkor az ionizációs jel egy kimenetfüggõ alapértékkel van összehasonlítva. Az elõre beállított értékek egy PC szoftver segítségével meghatározhatók. A görbe egyenletei, paraméterei meghatározottak. A szabályozó alapértéke a levegõáramlás mennyiségének mérésére szolgáló ventilátorsebesség függvényében került meghatározásra. Az alapérték a sebességtõl függõ, programozott ionizációs jel alapértékfunkciót kihasználva lesz kiszámítva. Az aktuális és az alapadatok összevetésének eredménye a PI vezérlõbe kerül bevitelre, ez határozza meg a gázszelepek léptetõ motorjának helyzetét. A hõmérsékletszabályozó a ventilátor jeleit használva állapítja meg a levegõ tömegára-


>> www.vgfszaklap.hu A cikkben szereplõ adatok forrásai Weishaupt, Wolf, Baxi, Daylux

a teljes elektromos gáz—levegõ arány ellenõrzõ rendszerének alapstruktúrája

az ionizációs áram aktuális értéke

õeltérés ellenõrzése or

ionizációs áram alappont

PI ellenõrzés

mért érték ellenõrzése

or

ellenõrzõ alapgörbe

görbebeállítás

A 3. ábra a teljes elektromos gáz-levegõ arány ellenõrzõ rendszerének alapstruktúráját mutatja. A hõmérsékletszabályozó átadja a kimenet-kérést a ventilátornak egy kezelt változó formájában. A ventilátor fordulatszáma egyben a kiáramló levegõmennyiség tömegáramával arányos. Ez az elgondolás a csak a ventilátorral ellátott elõkeveréses premix égõkkel valósítható meg, mivel itt az égési levegõ—füstgáz rendszer ellenállása elsõsorban a keverék, a nyílás és az égõ által meghatározott. Az égési levegõ—füstgáz rendszer ellenállása az atmoszférikus égõknél a helytõl nagymértékben függõ füstcsõhossz által meghatározott. Az ionizációs áram akkor változik, ha az égésilevegõ-felesleg értéke, a lambda változik, mint azt a 3. ábrán már be is mutattuk. A ventilátor közvetlenül szállítja az égési levegõt a keverõcsõhöz. A gáz és a levegõ a keverõcsõ kezdetén keveredik össze egy nyílás mögött vagy egy külön keverõn keresztül, amely az égõ szívóoldalán van. A keverék sebessége biztosítja a megfelelõ keveredés, a turbulencia fokát.

hõmérsékletellenõrzés

kimeneti igény 3

mának mennyiségét. A visszacsatoló jel és az áramló levegõ, a ventilátor adja a jelet az elektronikus vezérlõ rendszerhez. A szabályzórendszerhez szállított levegõmennyiségjel (VAir) tartalmazza a keverék jellemzõit, az égés minõségét és az ionizációs áram erõsségét. A gyors moduláció mellett a gáz menynyisége a ventilátor sebességétõl és az ellenõrzõ értékektõl függõ helymeghatározási görbéken keresztül kerül beállításra, így a szabályozó algoritmusának csak egy finomhangolásra van szüksége. A léptetõmotor helyzetét alapul véve a gázszelep szabályozza a vezérlõrendszert ellátó gáz mennyiségét. Az ilyen rendszerrel mûködõ berendezések elõnye, hogy a gázkészülék beüzemelése, beállítása egyszerûbbé válik, amellett, hogy a

készülék rugalmas, alkalmazkodó, „okos”, a gázösszetétel változására reagál. Az egyszerûsített SCOT változat nem teszi lehetõvé a széles körû gázösszetételadaptivitást, de elegendõen rugalmas a földgázok, illetve a propán, propán-bután gázok esetén. Ekkor egy kis beavatkozás szükséges, és folyamatosan optimális égési feltételeket teremt, a füstgázelvezetõ rendszerek változásához is alkalmazkodik. A rendszer ismeretében különbözõ gyártók különbözõ elveket fejlesztettek ki. Egyes készülékek minden bekapcsoláskor az akkori gázösszetételhez alkalmazkodnak, de a mûködés közbeni változásokat nem követik. A folyamatos alkalmazkodást, amelyet a jelenleg vezetõ gyártók készülékei képesek

megoldani, jelzik a készülékeiken. Természetesen a rendszernek, mint azt a cikk elején is leírtam, vannak „hibái”. A rendszer bizony érzékenyebb a házi villamos rendszer hibáira. Az ionizációs elektróda által mért áramerõsség mikroamper szinten dolgozik, ezért bármilyen kicsi eltérés a villamos rendszerben ennek mûködését befolyásolja. Csak kiválóan képzett, erre a rendszerre kioktatott szakembereket szabad a készülékhez engedni! Az egész rendszer tehát egy elektróda helyes mûködésén alapul, amelynek minõsége fontos, nem cserélhetõ, csak a gyártó által adott alkatrészre. Ezek az alkatrészek nem tisztíthatók, nem törölgethetõk, csak a cseréjük megengedett.


37



40 tábla+41 hird:40 tábla+41 hird.qxd 2016.01.20. 18:25 Page 2

Áttekintõ táblázat A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

120 literes

villanybojlerek Gyártó/forgalmazó

Típus

Ariston Thermo Spa

Bosch

HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.

HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt.

Stiebel Eltron GmbH

Pro Eco Evo 120

Tronic 8000 T

HAJDU Z120EK-1

AQUASTIC AQ120

PSH 120 Si

származási hely

Olaszország

Európai Unió

Magyarország

Magyarország

Németország

IP-védettség

IPX3

IPX4

IPX4

IPX4

IP25

mûködési helyzet

függõleges

függõleges/vízszintes

falra felszerelhetõ, függõleges

falra felszerelhetõ, függõleges

függõleges

tömeg (kg)

35,5

29,3

33

32

34

méretek (mag. x átmérõ, cm)

97x48x48

111x47x48

98x51,5

97x49,6

104,6x50,5x52

vízhálózati csatlakozás

1/2"

1/2"

1/2"

1/2"

3/4"

max. üzemi nyomás (bar)

8

8

6

6

6

vizsgálati nyomás (bar)

16

n.a.

tömörségi vizsgálat: 6 szilárdságvizsgálat: 12

tömörségi vizsgálat: 6 szilárdságvizsgálat: 12

10

fûtõteljesítmény

1,8 kW

2 kW

1,8 kW

1,8 kW

2,2 kW

felfûtési idõ 65 C-ra (teljes felfûtési idõ 15 0C-os hideg víz esetén)

3 óra 40 perc (delta T 45 °C h:m)

3 óra 29 perc

4,2 óra

4,2 óra

3,5 óra

max. üzemi hõmérséklet (0C)

80

70

65

65

62

L

L

L

L

C

C

D

C

0

névleges terhelési profil vízmelegítési energiahatékonysági osztály

C

vízmelegítési hatásfok (%)

39

n.a.

38

36

n.a.

éves villamosenergiafogyasztás (kWh)

2629

n.a.

2735

2889

2762

tartály anyaga

titániumborítás

acél, belsõ fal zománcozott

acél

acél

zománcozott acél

korrózióvédelem

magnéziumanód

beépített magnéziumanód

tûzzománc + Mg aktív anód

tûzzománc + Mg aktív anód

védõanód

hõmérsékletszabályozó gomb

nyomógombos

igen

igen

igen

burkolaton belül

fagyvédelmi állás/helyzet

5 0C

igen

min. állás

min. állás

igen

1,27

1,38

1,8

1,35

32,5

23

készenléti energiaszükséglet (kWh/24 h/65 0C) szigetelés vastagsága (mm)

25

32

tartozék biztonsági szelep

igen

igen

igen

igen

nincs

megjegyzés

öntanuló funkció

száraz fûtõbetét, digitális kijelzõ, vízszintes/függõleges beépíthetõség

-

-

E-ON Energiatakarékossági Díj I. helyezett, 2013

garancia

3 év

1 év

2 év általános, 7 év tartálygarancia

2 év általános, 5 év tartálygarancia

5 év

40


40 tábla+41 hird:40 tábla+41 hird.qxd 2016.01.20. 18:26 Page 3

42-43 homor:42-43 homor.qxd 2016.01.20. 18:26 Page 2

fûtéstechnika

Kazánlyukadás <<

írta: Homor Miklós

Kilyukadó kondenzációs kazá Elõfordul, hogy a kondenzációs kazánok kilyukadnak. Mi is okozza a problémákat? Például ugye a kazán fûtõvíz-járataiba bejutó szennyezõdés. Ezt a választ nagyon sok szakember ismeri, de az igazán jó védekezési módszert sajnos csak igen kevesen. Hiszen acélanyagokat tartalmazó akár új, de fõleg régi fûtési rendszerekben (ahol van például acélradiátor vagy -puffer, fatüzelésû acélkazán stb.) a következõ történik. Mivel nyáron áll a fûtés, emiatt hûvös a fûtõvíz, és sokkal több oldott oxigént tartalmaz, mint télen, így nyáron nagyobb mértékû a korrózió minden fûtési rendszeren belül. Sajnos sokan nem tudnak errõl.

Nyáron tehát korróziós iszapok keletkeznek. És egyszer csak õsz lesz, az idõ hidegebbre fordul. Elindítják a fûtést, tehát indul a szivattyú is. Ettõl viszont felzavarosodik a nyáron keletkezett és leülepedett kor-

alumínium Az alumíniumötvözetû kazánok is ki tudnak lyukadni! Nézzük meg közelebbrõl ezt a témát is. A vezetékes vízzel (a vízkeménység akár 26 nk° is lehet) feltöltött fûtési rendszerekben az esetek túlnyomó részében nem szoktak kilyukadni — sem az alumínium Radal, sem az ID-Romantik radiátorok, és az alumíniumöntvény kazántestek sem akkor, ha 1) nincs az öntvényen hegesztés, ha 2) jó az öntvény ötvözete (gondoljunk például egy Ferrari motorblokkra), és ha 3) a rendszerben vagy zárt tágulási tartály van, vagy ha nyitott, akkor kevés benne a vörösrézcsõ, valamint ha 4) a fûtõvíz lúgossága, pH-ja 8 alatti. Ám ha a fûtõvíz túlságosan lúgossá válik (ha a pH-ja 8 fölé kúszik, ami akár indikátor papírcsíkkal is kimérhetõ például az elsõ 8 hét üzemelési idõ alatt), akkor a túl lúgos víz bármelyik alumínium kazántestet, radiátort szétmarja pár hónap alatt. Tehát a túlzottan lúgos víztõl óvni kell az alumíniumötvözeteket. Az üzemeltetõnek ezért kell pH-t mérni (a vizeletméréshez hasonlóan) az elsõ 8 hét üzemidõ alatt. Ha a fûtés legelsõ beindítása utáni elsõ 8 hét üzemidõ alatt a pH 8 alatt marad, és az esetek túlnyomó többségében ez a helyzet, akkor utána már általában nem kell tenni semmit, maradhat a vezetékes víz a fûtési rendszerben, és semmi nem fog kilyukadni! De ha a pH 8 fölé megy, akkor azonnal ürítés, átmosatás, újra feltöltés vezetékes vízzel, és szükséges még például valamilyen vegyület adagolása a fûtõvízhez, ami 7,5-en stabilizálja a pH-t.

42


róziós iszap (fõleg, hogy a felújított fûtésekben még a vízsebességek is nagyobbak), és iszapos víz érkezik a visszatérõn át. És hiába van egy egyszerû iszapleválasztó a kazán visszatérõjében, mert ez az elsõ átfolyás alkalmával átengedi a szennyezõdés kb. 85%-át. (Megemlítem, hogy az örvénykamrás—mágneses iszapleválasztók jóval kevesebb koszt engednek át, de ezek sem nyújtanak tökéletes megoldást.) Ez a ciklus zajlik le minden esztendõben. Minden nyáron újabb és újabb korróziós iszapok keletkeznek, így minden õsszel, amikor elõször indul el a fûtési szivattyú, újabb szennyezõdések jutnak be a kazán fûtõvíz-járataiba. De így volt ez 30 évvel ezelõtt is! Akkor is elkezdett áramlani a fûtõvíz õsszel, és hozott iszapokat, ám a régi kazánok mégsem szoktak idõ elõtt kilyukadni. Akkor most miért lyukad ki mégis például a bejutó szenynyezõdés miatt sok kondenzációs kazán? A válasz elég egyszerû: mert nagyon sok kondenzációs kazántest igencsak kényes például a kazán fûtõvíz-járataiba bejutó iszapra. Nézzük meg az 1. ábrát. Az ott látható kazántestet kb. 6 különbözõ kazánmárka alkalmazza a kazánjaiban. A fûtõvízjáratok igencsak kicsikék, 4x18 mm-esek, és a vízjáratok szinte minden görbülete túl közel van a forró, kb. 1000 °C-os hengergázégõhöz, így ha szennyezõdés tud bejutni a kazántestbe, akkor az bizony rá tud sülni, égni a kazántest vízjáratainak belsõ felületére, lásd a 2. ábrát. Ezek után a ráégett szennyezõdés mellett kialakuló mikro-forralódások miatt néha már az elsõ õsszel, néha a hatodik idény elején tönkre tud

42-43 homor:42-43 homor.qxd 2016.01.20. 18:27 Page 3

rengeteg kazánnak ilyen a kazántestje

zánok menni a kazántest. Emiatt az ilyen kazántesteken belül különlegesen „kristálytiszta” fûtõvíz-vegyületre lenne szükség, ami a gyakorlatban nem igazán érhetõ el, lásd az újabb nyár újabb korróziós iszapjait és az õsszel elinduló elsõ vízáramlást! Emiatt az ilyen, szennyezõdésekre kényes kazántesteket (kicsi és túl forró vízjáratok) meg kell védeni magától a fûtési rendszertõl, azaz a szakemberek bizony nagyon sok esetben kénytelenek hõcserélõt és újabb szivattyút, szerelvényeket stb. alkalmazni. Két megoldás lehetséges: vagy olyan kondenzációs kazánt kell alkalmazni felújításokkor, amiben a konstrukció, az ötvözet, a kazántest geometriai kialakítása olyan, hogy

1. a vízjáratok csak 4x18 mm-esek 2. a dob közepében van a henger alakú, kb. 1000 °C-os gázégõ A vízjáratok túl közel vannak a forró gázégõhöz

2. ábra Íves vízjáratba beleégett szennyezõdés.

nem lyukad ki a bejutó szennyezõdéstõl, éppúgy nem, ahogy a régi kazánok sem szoktak kilyukadni, avagy egy „ér zékenyebb” kazán használatánál folyamatosan — azaz nem csak a telepítéskor, hanem az õszi kazánbekapcsolás elõtt is — ügyelni kell a vízminõségre, a minimum 50-szeres átfolyás megtörténtére az iszapleválasztón át, de a kazán kikerülésével. HIRDETÉS

44-45 bosch:44-45 bosch.qxd 2016.01.20. 18:28 Page 2

fûtéstechnika

PR <<

A Bosch megtalálta Magyarország legjobb fûtésszerelõjét A Bosch Magyarország Termotechnika üzletága elsõ alkalommal rendezett országos versenyt a fûtésszerelõ szakma képviselõi számára. A tét óriási volt, az ország legügyesebb és legfelkészültebb szakembere egy Ford Transit Courier boldog tulajdonosa lett. A magyar Bosch budapesti központjában a válogatón túljutó, az ország minden részérõl érkezõ legjobb 14 szerelõ csapott össze, ahol a fajsúlyos elméleti kérdések után a gyakorlatban is bizonyítani kellett. A cég nyit a kivitelezõk felé A kampány annak a jegyében jött létre, hogy a Bosch volt Európa legnagyobb kondenzációs falikazán-gyártója 2013-2014-ben*. Ezért is

lett a verseny szlogenje: Európa legnagyobb* kondenzációs kazángyártója keresi Magyarország legjobb fûtésszerelõjét.

fajsúlyos feladatok A verseny egyes fordulói közötti szünetekben megkérdeztük a kivitelezõket is a feladatokról. Rosenberger Tamás a versenyrõl a következõket mondta el lapunknak: „Sikerült kitölteni a tesztlapokat, közepesen nehéznek éreztem a kérdéseket. Nem volt annyira nehéz, mint a második forduló a selejtezõk során. Inkább mérnököknek való kérdések voltak ott, de ez a mostani már sokkal gyakorlatorientáltabb volt. Úgy érzem, hogy a közepesnél jobban teljesítettem, de majd meglátjuk". De nem volt elég a tapasztalat, nem ártott egy kicsit felfrissíteni a hajdanán tanultakat. „A második elméleti forduló — ha ismeri az ember a fûtésrendszereket — jóval könnyebb volt. Bár bonyolult volt a kapcsolás, de ez nem okozhatott különösebb problémát egy gyakorlott szerelõnek. Az elsõ fordulóban olyan kérdések is elõfordultak, amelyek a gyakorlat során kevésbé jellemzõk; egy fûtésszerelõ sem foglalkozhat mindennel. De végül is egy autó a fõdíj. Nyilván egy ilyen verseny esetén nem elég csak a tapasztalat, készülni is kell" — mondta el Révész Zoltán versenyzõ. A tapasztaltabb és idõsebb versenyzõk mellett több fiatallal is lehetett találkozni. - „Nagyon összetett volt a verseny, így, fiatalon nem könnyû — aki több rutinnal rendelkezik, inkább nekik szól ez a verseny. Változatosak voltak a feladatok, több olyan kérdést is kaptunk, amely a munkánk során még nem fordult elõ." — mondta el Ihos János versenyzõ.

44


A Bosch Magyarország Termotechnika üzletága évek óta szakmai támogatással segíti a kivitelezõket a mindennapi munkájukban, már a tavalyi országjáró turné is ennek a jegyében telt. Elsõsorban az ErP rendelet hatására bekövetkezõ változásokról tartottak oktatást, segítséget nyújtottak abban, hogy hogyan kommunikáljanak a szerelõk a megrendelõkkel, valamint különféle szakmai tanácsokkal látták el a szakembereket. — Úgy gondoljuk, hogy a végfelhasználó egy-egy döntésében az épületgépész szakmában fõleg a kivitelezõ véleménye számít. A gázkészülékek szerelése veszélyes üzem, egyáltalán nem mindegy, hogy az ilyen tüzelõberen-

44-45 bosch:44-45 bosch.qxd 2016.01.20. 18:29 Page 3

dezések beszerelését kikre bízzuk. Véleményünk szerint egy szakmai hírnevet jelentõ megmérettetés jó platform arra, hogy reflektorfénybe állítsuk a kivitelezõket a végfelhasználók elõtt — mondta el Gáspár Szandra, a Robert Bosch Kft. Termotechnika üzletágának marketingmunkatársa. A verseny ötletét a magyarországi Bosch Termotechnika találta ki, de mivel egy régióban mûködnek Romániával, Bulgáriával, Szerbiával, Görögországgal és Horvátországgal, így az összes többi régiós ország is átvette a kezdeményezést. A díjak országonként változtak, volt, ahol kazánokat lehetett nyerni, máshol gyárlátogatás volt a fõdíj. A sikereken és a pozitív fogadtatáson felbuzdulva jövõre is várható hasonló kampány a szakma fejlõdése érdekében.

ét

Mindenki nyert valamit A verseny válogatója október 2-án indult és november 27-ig tartott, ez idõ alatt egy roadshow keretein belül a jelentkezõ kivitelezõknek elsõ fordulós tesztet kellett kitölteniük. A megmérettetésre lehetõség volt online (www.legjobbszerelo.hu) és offline jelentkezni, 11 városban, a nagyobb kereskedõknél is ki tudták tölteni és le tudták adni a kérdõíveket. Elsõ körben több mint 800 kivitelezõ jelentkezett. A tesztek alapján a legjobb 14 kivitelezõ vett részt a döntõn, a Bosch Magyarország budapesti központjában.

A döntõ versenyfeladatainak kialakításában a Szily Kálmán Mûszaki Szakközépiskola tanárai is részt vettek. A döntõ három fordulóból állt. Az elméleti részben egy tesztfeladatsort kellett kitölteniük a versenyzõknek, illetve egy fûtési kapcsolási rajz hiányzó berendezéseit kellett a helyére illeszteni. A harmadik, gyakorlati feladatban már csak a legjobb hat versenyzõ indulhatott, ahol egy három körös fûtési rendszert kellett szakszerûen összeállítaniuk a döntõsöknek. Aki a teljes verseny során a legjobb tizennégybe bekerült, a Bosch által összeállított ajándékcsomagot kapott. A fõdíj egy Ford Transit Courier volt, a második helyezett egy kondenzációs kazán (Bosch Condens 2500 W) boldog tulajdonosa lett, a harmadik pedig 150 ezer forint értékû szerszámgépcsomagot vihetett haza. A zsûritagok Gulyás Gyula szakoktató a Szily Kálmán Szakközépiskolából és Kovács Gábor épületgépész mérnök a Robert Bosch Kft.-tõl voltak. Szakmai igényességgel a gyõzelemért A versenyt végül Budai Attila nyerte a Lagron Kft. képviseletében. — A gyakorlati forduló volt a legmeghatározóbb. Háromkörös fûtési rendszert kellett kialakítani hidrováltóval, kazánnal, szivattyúkkal, keverõszelepekkel, radiátorral. A zsûri több mint harminc szempont alapján pontozott. A verseny szoros volt, ezt bizonyítja, hogy a kiértékelés során a zsûritagok hosszasan tanácskoztak. Lehetett hibapontokat kapni, például ha nem megfelelõen „vásároltunk be” anyagokat. Volt egy asztal, azon voltak az alkatrészek. Ha egymás után többször kellett visszamenni, akkor azt úgy értelmezték, hogy a szaküzletet többször kellett volna felkeresni. Nézték a csõvágás minõségét is, hogy ne legyen pazarlás — mondta el lapunknak Budai Attila. A gyõztes 1992-ben került a 31. számú Arany János Építõipari Szakközép- és Szakmunkásképzõ Iskolába, itt sajátította el a szakma alapjait. Jelenlegi cégét, a Lagron Kft.-t 2007-ben alapította, amellyel azóta is szép eredményeket ér el. „Az igényesebb szerelõk közé tartozom, példá-

ul arra is figyelek, hogy a falban, talajban, egyéb nem látható helyeken hogyan mennek a vezetékek. Rengeteg fotót készítek minden munkámról, fontos, hogy jól mutasson, amit elkészítek. Évek múlva — ha esetleg valami baj van — könynyebb nyomon követni a szerelést, nem keresztül-kasul haladnak a vezetékek. Falon kívül mindenkinek természetes kellene, hogy legyen az igényes munka. Családi házakban dolgozom elsõsorban, ahol fontos a mûködõképesség mellett az esztétika is" — teszi hozzá Budai Attila. A fejlõdés fontos a szerelõk számára, mert a technológiák is folyamatosan változnak. Budai Attila is minden szakmai napon részt vesz, hogy megismerkedjen a legfontosabb tudnivalókkal. „Gyakran olvasok szaklapokat, többek között a VGF-et is forgatom rendszeresen. De interneten is sokszor tájékozódom.” — mondta a versenyzõ. Budai Attila részérõl nem maradhatott el a köszönetnyilvánítás sem. „Mindenekelõtt a családomnak szeretném megköszönni a támogatást, mert megkönnyítik az életemet, a Bosch Termotechnikának pedig, hogy megszervezte és nagyszerûen lebonyolította ezt a versenyt. Szeretném megköszönni az egész éves szakmai együttmûködést annak a kiskereskedelmi egység eladógárdájának, ahol legtöbbet vásárolok. Meg kell említenem Csatári László nevét, õ volt a második és egyben utolsó fõnököm, aki megtartott a szakmának, és Wolf Péterét, aki az elsõ szakoktatóm volt. A szakmának pedig anynyit üzennék az elkövetkezendõ idõszakra: legyen egészség, térerõ és világbéke.” (x)

*A BRG Building Solutions piackutató intézet felmérése szerint, a 2013-2014 években a következõ országokban eladott fali kondenzációs kazánok összes darabszámát tekintve: Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Oroszország, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, Csehország, Svédország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Magyarország. Litvánia, Románia, Szlovákia, Svájc, Ukrajna, Horvátország, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Norvégia, Portugália, Szlovénia.


45

46-47 whito:46-47 whito.qxd 2016.01.20. 18:29 Page 2

fûtéstechnika

Beszabályozás <<

írta: Szalai László

Fûtési rendszerek

egyszerû beszabályozása Tapasztalataink alapján a kis és közepes fûtési rendszerek szakszerû beszabályozása a magyar és német kivitelezõk szerint is az esetek közel 90%ában sajnos nem történik meg, az épület egyes részei túlfûtöttek, mások alulfûtöttek maradnak, és ez végsõ soron az üzemeltetõk elégedetlenségéhez vezet. Nagyobb rendszereknél a mûszaki átadás feltétele a beüzemelési jegyzõkönyv, és a beruházás költségvetése is tartalmazza ennek költségeit, de kisebb rendszereknél ez legtöbbször elmarad. Ez a cikk egy egyszerû beszabályozási módszert mutat be egy konkrét fûtési rendszeren a

fokozatmentes keringtetõ szivattyú segítségével, koncentrálva a hidraulikus váltóra és tá-

maszkodva a kialakuló elõremenõ és visszatérõ hõmérsékletekre, ugyanis ha a hõmérsékletek megfelelõk, akkor indirekt módon a tömegáramok is beállításra kerültek. Az 1. ábrán egy 200 négyzetméteres családi ház korszerû fûtési rendszerének kapcsolási vázlata látható. A tervek szerint a 24 kW-os kondenzációs gázkazán 60/38 °C-os hõfoklépcsõvel szolgáltatja a hõtermelést a primer körben, míg a szekunder oldal az épület fûtését döntõen 10 radiátorral, összesen 16 kW fûtõteljesítménnyel, és a 90 négyzetméter pad-

radiátoros—padlófûtéses rendszer kondenzációs kazánnal és hidraulikus váltóval

1 46


46-47 whito:46-47 whito.qxd 2016.01.20. 18:30 Page 3

a beszabályozás elõfeltételei Ha a kivitelezés a tervek szerint készült el, a rendszer tartalmazza a megfelelõ beszabályozó szelepeket minden körben, és minden elõremenõ és visszatérõ csõre hõmérõk és nyomásmérõk vannak felszerelve. Jelen esetben a fûtõtestekben a radiátorszelepek elõbeállítása és a padlófûtési körök térfogatáramai az osztó-gyûjtõn torlószelepekkel a tervek szerint megtörtént. A fûtési rendszer beüzemelése tartalmazza a rendszer átmosását, feltöltését lágyított vízzel, a légtelenítést, a szûrõk tisztítását és a tágulási tartály elõnyomásának beállítását, nitrogénnal töltve. A beszabályozást csak felfûtött épületben szabad végezni a tervezési, teljes terhelésû üzemállapotban.

ló temperálását 6 kW teljesítménnyel, 35/ 30 °C-os hõfoklépcsõvel, 5 körös (16x2) padlófûtéssel látja el. A kondenzációs kazánba épített készülékszivattyú kis térfogatárama (~0,86 m3/h) nyilván nem elegendõ a szekunder körök kiszolgálására, ezért hidraulikus váltó választja szét a primer és szekunder oldalt. Az 1. ábra alján szereplõ primer- és szekunderköri térfogatáramok eltérését a hidraulikus váltó egyenlíti ki, bizonyítva a hidraulikus váltó szükségességét, és a kazán 60 °C-os elõremenõ és a fûtési szekunder visszatérõ 38,1 °C-os fûtõvizének keveredésével állítja elõ az 55 °C-os tervezett szekunder elõremenõ vízhõfokot. Beszabályozás nélkül a tömegáramok tervezett egyensúlya felborul, leggyakrabban a szekunder oldali tömegáramok túlsúlya miatt alacsony elõmenõ vízhõmérséklettel lesznek ellátva a szekunder körök, és ez több helyiség alulfûtését okozza. Mindeközben a kazán sincs kiterhelve a magasabb visszatérõ hõfok miatt. A beszabályozás lépései A kazánt a tervezési 22 kW-teljesítményre kell felterhelni kézi üzemben, a kazánköri 60/ 38 °C-os hõlépcsõt az R0-beszabályzó szeleppel állítjuk be. Érdemes a kisebb fogyasztású fûtési körrel vagy körökkel, jelen esetben a padlófûtéssel kezdeni, mivel ennek részaránya csak 19% a szekunderköri térfogatáramban. A P2 padlófûtésszivattyú H szállítómagasságát a tervezési értékre vagy a leghosszabb kör ellenállásának megfelelõen, ezek hiányában Hmax/2 értékre állítsuk be. Az M2 keverõszeleppel állítsuk elõ a 35°C -os elõremenõ hõfokot, majd az R2-beszabályzó szeleppel pedig állítsuk be a 0,21 m3/h-t vagy a 30 °C-os visszatérõ hõfokot. Ezzel a padlófûtés kör kész. Ezután kezdhetünk hozzá a radiátorkör beszabályozásához. Elõször a kiterjedt elosztóhálózat beszabályozását kell elvégezni, melynek utolsó lépése az R1 strang-fõszelep beállítása a tervezési térfogatáramra. Kis-közepes rendszerek esetére, vagy ha az R1 beszabályozó szelep nem mérhetõ, szeretnék bemutatni egy egyszerû hõfoklépcsõkre alapozott beállítási—beszabályozási módszert, ehhez a fokozatmentesen állítható keringtetõ szivattyú felhasználva. Elkezdéséhez az R1 szelep teljes nyitásával biztosítsuk a leglaposabb csõvezetéki jelleggörbét, és a keringtetõ szivattyú H parancsolt érték fokozatos állításá-

szivattyú beszabályozásának lépései

H = 2m, Q = 0,92 m3/h, 13 W

2

val tudunk ráközelíteni a kívánt értékre. A keringtetõ szivattyút tegyük Dp-c állásba, és (#) Hmax értékrõl 0,5 m-es lépésekben negyedóránként addig csökkentsük a parancsolt értéket, amíg az átmeneti állapot után a visszatérõ hõfok stabilan a tervezési 38 °C-ra beáll. A kívánt a hõmérséklet elérésével indirekt módon a tömegáramok is a megfelelõ értékre kerülnek. Amennyiben ezekkel a H-csökkentõ lépésekkel nem tudjuk elérni a kívánt hõmérsékleteket, azaz a hidraulikus váltóból szekunder oldalon kilépõ elõremenõ alacsony, a visszatérõ hõfok pedig magas értékû (kis hõfoklépcsõ, ami túl nagy tömegáramot jelent), az R1 beszabályozó szelepet fojtva csökkentsük a térfogatáramot, és ismételjük meg a (#) jelû lépéseket. Ezzel rövid idõ alatt eljuthatunk a 2. ábrán látható zöld H = 2 m, Q = 0,92 m3/h, 13 W fo-

gyasztású munkapontra, beszabályozva a radiátorkör térfogatáramát és a keringtetõ szivattyú H értékét is. Szeretném megjegyezni, hogy a legkorszerûbb szivattyúknál alkalmazott automatikus H-állítási funkció jelen esetben az A1 jelû, H = 4 m értékre találna rá, és nem a rendszer beszabályozására szolgál. Összefoglalás A fûtési rendszerek beszabályozását mindenképpen szükséges elvégezni a megfelelõ mûködés érdekében. A cikk egy egyszerû beállítási—beszabályozó módszert mutatott be a fokozatmentes keringtetõ szivattyú alkalmazásával, a hidraulikus váltóra és a rendszer-hõfoklépcsõre alapozva, amely elvégezhetõ anélkül is, hogy ehhez szakmérnököt vennénk igénybe.

A rendszerek beszabályozatlansága két okra vezethetõ vissza; egyrészt a megépített rendszer nem tartalmazza a szükséges beszabályozó szelepeket, a hõmérõket, nyomásmérõ mûszereket, mivel a kivitelezõk jórészt kispórolták a rendkívül kiélezett árversenyben. Így a beszabályozni lehetetlen. Másrészt, nem végezték el akarat, odafigyelés vagy szaktudás hiányában. Beszabályozott rendszerrõl akkor beszélhetünk, ha a rendszer minden fogyasztójához eljut a megfelelõ tömegáramú fûtõközeg, és ott a tervezési hõfoklépcsõvel megvalósul a megkívánt komfortos helyiséghõmérséklet a lehetõ legkisebb fojtások mellett. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

47

48-52 gas:48-52 gas.qxd 2016.01.20. 18:30 Page 2

gázellátás

Szakmatörténet írta: Dobai Gábor

Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl XIV.

A földgáz alternatív felhasználása

Az amerikai palagázforradalomban rejlõ gazdasági erõ kihasználásának módja nem csak a gázállapotban történõ eltüzelés lehet, s mivel a petrolkémia szinte mindennek az alfája és omegája, az iparágban zajló változás tovagyûrûzõ kedvezõ hatásokat indíthat sok egyéb iparágra, így például a mûanyagok gyártására, szintetikus üzemanyagok fejlesztésére és az autóiparra is. Még or vosi célú implantátumok, gyógyszerek, mûtrágyák és számítógépalkatrészek is készülnek szénhidrogénekbõl. És hogy a sokféle polimer tarka ka-

48

valkádjának alapanyagát, a szénhidrogéneket mivel válthatnánk ki? Errõl még elképzelésünk sincs. Ami elõállítható kõolajból és földgázból, az elvileg létrehoz-


ható kõszénbõl is, azonban a termelési költségek és a környezetvédelmi problémák kezelésének költségei annyira megemelnék az árakat, hogy a szén egyelõre nem jöhet számításba. Megint csak elvileg, keményítõ- vagy cukortartalmú növényekbõl elõállítható politejsav, mint alternatív mûanyagipari alapanyag, de hasonló a helyzet ezzel is, mint a bioüzemanyagokkal; valójában nem gazdaságos, és a termelhetõ mennyiség meg sem közelítené az igényeket. A petrolkémiai folyamat két legfontosabb alapanyaga a kõolajfinomítás során kinyert nafta, valamint a fölgázkeverékek különbözõ összetevõi, mint például az etán, a propán vagy a bután. A kétféle kiindulási anyagtól függõen a végtermékek aránya nagymértékben eltér, nafta esetén például nagy mennyiségû propilén, etán esetén pedig a krakkolási folyamat során nagy mennyiségû etilén, régebbi nevén olefin keletkezik. Ezek a köztes termékek, az ún. intermedierek a mûanyagipar legfontosabb alapanyagai, melyek némely tulajdonságaikban eltérnek ugyan egymástól, de felhasználásuk során egymás helyettesítõi is lehetnek. Bár az etiléngázt önmagában is alkalmazzák egyes országokban melegházak légkörébe kever ve a gyümölcsérés gyorsítására, túlnyomórészt kémiai feldolgozásra kerül. A propilén kizárólag a petrolkémiai tovább feldolgozó gyártási eljárások alapanyaga. Míg az etilén és a propilén egységes vegyületek, addig a nagyobb szénatomszámú frakciók sok vegyület keverékei, amelyekbõl néhány újabb vegyületet lehet elõállítani, melyek további feldolgo-

48-52 gas:48-52 gas.qxd 2016.01.20. 18:31 Page 3

zásával petrolkémiai ter mékeket, mûanyagok sokaságát, kaucsukokat, mûszálakat adhatunk a gazdaságnak. Mivel a krakkolás magas hõmérsékleten, kb. 800 °Con történik, ezért a folyamat költségeiben nem csak az alapanyag ára, hanem a felhasznált energiáé is szerepet kap. Ha a piac jól mûködik, akkor az olcsó amerikai palagáz oda vezet, hogy a petrolkémiai cégek áthelyezik majd üzemeiket az Egyesült Államokba, vagy pedig a vezetõ vegyipari vállalatok is hasonló lépésen gondolkodnak külföldi telephelyeiket illetõen. Ez a folyamat közvetlenül is új munkahelyeket teremt, valamint a kapcsolódó iparágakban, mint amilyen a szállítás, közlekedés, építõipar, új üzleti lehetõségeket teremt. Úgy tûnik, a befektetõk Amerikában már elkezdték beárazni ezeket a folyamatokat, mint például a DuPont, amely jelentõsen fejlesztette sanghaji K+F részlegét, és megvásárolta a dán Danisco élelmiszeripari adalékanyaggyártó vállalatot. De Európában is vannak olyan társaságok, amelyek haszonélvezõi lehetnek egy petrolkémiai boomnak, ilyen cég például a világ legnagyobb vegyipari vállalkozása, a BASF.

tív

Ammóniaszintézis, avagy hogyan lesz kenyér a földgázból? A földgáz hasznosítása elsõként az Egyesült Államokban öltött társadalmi méreteket, s hamar kiderült, hogy a mûszaki kémia bûvészei nem ismernek határokat. Dél-Afrikában manapság szénbõl és vízbõl csinálnak benzint, ami belsõégésû motorokban vízzé és szén-dioxiddá alakul. A világ minden táján levegõbõl mûtrágyát, mûanyagot, robbanóanyagot gyártanak, és ezeket szemfényvesztõ ügyességgel alakítgatják egymásba, és a kémia bennfentes ismerõi mindig úgy intézik virtuóz játékaikat, hogy az emberek kisebb-nagyobb csoportjai jól járjanak vele, a vegyi átalakulásokkal járó elõnyöket a maguk javára fordítsák, és erre építsék gazdasági eredményeiket. A földgázt felhasználó és értékesítõ ipar már a kezdetektõl arra törekedett, hogy a gázt ne csak világításra, lakások fûtésére és kazánokban való eltüzelésre használják fel, hanem kémiai ter mékek elõállításához szolgáló nyersanyagnak is. A földgázból történõ mûtrágyagyártásról már tettünk említést az erdélyi földgáz hasznosításáról 1913-ban lezajlott vita kapcsán. Az elsõ világháborút/olajháborút megelõzõ évek-

ben ugyanis lehetõvé vált, hogy földgázból és vízenergiából (vagy akár ásványolajból és szénbõl) kenyeret készítsünk. Öt tonna kõszénbõl kb. egy tonna tiszta nitrogént lehet nyerni, ami átlagos mezõgazdasági feltételek között 20 tonna gabonaértéknek megfelelõ termésnövekedést eredményez. Az emberiség szerencséjére megtanultuk, hogy azokat a növényi tápanyagokat, amelyeket Justus von Liebig és követõinek felfedezései alapján alapvetõnek tekintünk, azaz a nitrogént, a foszfort, a kálisót meg a meszet, és persze a nyomelemeket is, bányákban és ipari üzemekben gyakorlatilag korlátlan mennyiségben állíthatjuk elõ. A nitrogén esetében valósággal drámai módon zajlott le e fontos növényi tápanyag ipari elõállításának története. Az elsõ mesterséges nitrogénforrás a guanó volt. Ez nem más, mint a Dél-Amerika Csendes-óceáni partvidékének sziklaszigeteire évszázadok alatt lerakódott madártrágya. Ezt az anyagot vitorlás hajókon szállították Európába, és talajjavításra használták, de ez a forrás természetesen rövid idõ alatt kimerült. Azután fölfedezték a chilei salétromkészleteket, amelyek az elsõ világháború/olajháború végéig ellátták az akkor már világgazdasággá szervezõdött sok-sok ország mezõgazdaságát és a robbanóanyag-gyártó ipart. Évtizedeken át mûködött egy vitorlásflotta, amely újra meg

újra megtette a kalandos utat a Horn-fok körül, hogy a chilei salétromot Európába hozza, de ezeknek a készleteknek a kimerülése is elõre látható volt. 1898-ban a Britisch Association for the Advancement of Science ülésén a társaság elnöke, Sir William Crookes kifejtette, hogy a könnyen mûvelhetõ szûz területek kifogyóban vannak, és hogy a világ 1930 körül, tekintettel a népesség rohamos növekedésére, éhínséggel kell, hogy szembenézzen, hacsak nem sikerül a nitrogénmûtrágya termelését hatalmas mértékben megnövelni. Rámutatott, hogy laboratóriumi kísérletek megmutatták azt az elvi lehetõséget, hogy a levegõben korlátlanul rendelkezésre álló nitrogént földgázból nyert hidrogénnel ammóniává egyesítsék, ámde ennek a folyamatnak az ipari megvalósításához még nem találták meg az utat. Crookes ennek az elvi lehetõségnek az ipari feltárását döntõ jelentõségûnek nyilvánította a világ élelmezési problémáinak szempontjából. Sir William Crookes-nak ez a beszéde az élelmezési problémákról minden idõk legjobban sikerült elemzései közé tartozik. Crookes beszéde után alig telt el néhány esztendõ, és Németországban az elsõ világháború/olajháború alatt nagyipari nitrogéntermeléssé fejlesztették az ammóniaszintézis módszerét. Idõközben ugyanis Fritz Haber segédjével, Robert Le Rossignol-lal

autógumik A mai autógumik õse már a XVIII. században színre lépett, amikor újra fölfedezték a kaucsukot. 1819-ben Thomas Hanchock, majd Mackintosh különféle kaucsuktermékeket állítottak elõ kõszénkátrányolaj felhasználásával. 1839ben Charles Goodyear (1800-1860) feltalálta vulkanizálást, majd 1845-ben Robert W. Thomson skót mérnök a légabroncsot. A modern autógumi atyjaként John Boyd Dunlop skót állatorvost tartják számon, aki Dunlop Rubber Company nevû vállalatában gyártani kezdte 1888-ban szabadalmaztatott találmányát, a tömlõs gumiabroncsot. A Dunlop ma a Goodyear Tire and Rubber Company leányvállalata. A radiálgumit a Michelin francia cég találta fel 1946-ban, de széleskörû alkalmazására az Egyesült Államokban került sor, itt volt a legnagyobb piaca 1970-ig. 2005-ben arról számolt be a cég, hogy megpróbálnak kifejleszteni egy a gumi és a kerék kombinációjából kialakítandó abroncsot, a Tweel-t, amihez nem lenne szükség levegõ használatára. A megálmodott Tweel-technológia a benne rejlõ újszerû lehetõségeknek köszönhetõen forradalmasíthatja a gumiipart, de azzal tisztában van a Michelin, hogy ez nem fog menni egyik napról a másikra. „A gumiabroncs az egyetlen érintkezési pont a gépkocsi és az útfelület között", hirdeti a Michelin filozofikus szlogenje. Ehhez még annyit lehet hozzátenni, hogy a gépkocsi és a földgáz között viszont két érintkezési pont van: a gumiabroncs és a mûanyag alkatrészek, valamint a földgáz motorhajtóanyag funkciója, amirõl késõbb, a városi gázról szóló fejezetben bõvebben szólunk. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

49

48-52 gas:48-52 gas.qxd 2016.01.20. 18:31 Page 4

gázellátás

Dobai Gábor Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl XIV. — A földgáz alternatív felhasználása

a karlsruhei Technológiai Intézetben 1908ban sikeresen szintetizált levegõbõl és földgázból ammóniát, s a feltalálónak Karl Bosch-sal való együttmûködése révén lehetségessé vált az új módszer ipari alkalmazása, miután Bosch 1910-ben megoldotta a kémiai folyamat energetikai problémáit. A Nagy Háború alatt Németországnak olyan sok salétromra volt szüksége a robbanóanyagok elõállításához, hogy a német mezõgazdaság csak ki nem elégítõ mennyiségben kaphatott a belõle gyártott talajerõpótló nitrogénmûtrágyából. Az elsõ világháború/olajháború éhínsége nagymértékben annak volt köszönhetõ, hogy Németországot a gazdasági blokáddal elzárták a salétromból gyártott nitrogénmûtrágya-ellátástól, így a német mezõgazdaság nem kapta meg ezt a tápanyagot. A blokád feloldásával azonban rögtön felhasználhatták a háború alatt létesített nitrogéngyártó berendezéseket, és termelésüket teljes mértékben a mezõgazdaság ellátásának szolgálatába állították. 1930-ra Európa szintetikus nitrogénipara négyszeresét termelte annak a mennyiségnek, amely a háború elõtt természetes forrásból — chilei salétromból — állt a mezõgazdaság rendelkezésére. Ez az iparág hatalmas fejlõdésen ment keresztül az Egyesült Államokban a második világháború után. A Németországból Amerikába szállított nitrogénszintetizáló berendezéseket, amelyeket a háború alatt a Haber-Bosch eljáráshoz konstruáltak, az „Operation Paperclip” mûvelet keretében a tengerentúlra került német szakemberek közremûködésével az amerikai hadsereg építette fel. Eleinte itt is a robbanóanyagipar szükségleteit fedezték, késõbb hatalmas méretekben kiépült a szintetikus nitrogénipar az Egyesült Államokban. A Haber—Bosch folyamathoz szükséges hidrogént továbbra is földgázból nyerték. Csak példaképpen vessünk most egy pillantást arra, hogy milyen, az ipari gyakorlat

számára fontos termékek kiindulási anyagaként használható még a földgáz, s hogy további feldolgozás céljából a klasszikus petrolkémiai ipar virtuóz mûvelõi mi mindent gyártanak belõle az iparág születése óta. Gázkorom gyártása földgázból A legelsõ földgázból elõállított ipari nyersanyag a nyomdafestékek, fekete színû lakkok, tinták, mûszaki tus, másolópapírok, hanglemezek gyártására szolgáló gázkorom volt. A mûszaki kémia tette lehetõvé a nagy szilárdságú gumiabroncsok gyártását az autóipar számára, a korom ennélfogva igen értékes kémiai termék lett. Mivel a természetben nem találhatók nem kristályos szerkezetû szénmegjelenési formák, mint amilyen a korom, ezért mesterségesen kell elõállítani. Ez az érdekes anyag bizonyos körülmények között meglepõ módon viselke-

1. kép Nagynyomású ammóniareaktor 1921-bõl, a Karlsruhe Technológiai Intézet (Németország) udvarán.

50


1

dik, például lemezekké préselve tûzálló, így gyakran bélelik vele az elektromos kemencék belsejét. Mûgyantákba kever ve viszont igen nagy szilárdságú anyagokat kapunk. Kormot az 1860-as években kíséreltek meg elõször földgázból elõállítani Amerikában, de a rendszeres termelés 1872-ben kezdõdött meg New Cumberlandben, ahol a kormot évtizedeken át egyazon alapelv szerint gyártották: a gázt levegõszegény égéstérben elégették. Húsz évvel késõbb szabadalmaztatták a channelmódszert, melynek jelentõsége az automobilok robbanásszerû elterjedésével nõtt meg, miután Ford 1911-ben piacra dobta a híres T-modellt. 1915-ig az automobilok kerékabroncsainak gyártásához a gumi szilárdságát biztosító töltõanyagként csaknem kizárólag cinkoxidot használtak, amelyet az amerikai gépjármûipar Európából importált. 1915-ben azonban az amerikaiak a háború miatt már nem kaphattak elegendõ cinkoxidot, más töltõanyag után kellett nézniük. Az új töltõanyagot a carbonblack elnevezésû, földgázból elõállított koromban találták meg. Az elsõ gázkorommal gyártott, fekete színû gumiabroncsok (Silvertown Cords) 1916-ban kerültek forgalomba a fogyasztók legnagyobb megelégedésére. Ettõl kezdve a karbonfekete nélkülözhetetlen alapanyaga lett a gumiabroncs-gyártásnak. Egy személygépkocsi négy abroncsába mintegy 4-5 kg, tehergépkocsi, autóbusz vagy kamion abroncsába mintegy 18-22 kg kormot adagolnak a különféle gyártók. Az 1930-as évekig csaknem az egész világ gumikoromszükségletét Amerikából fedezték. 1935-ben például 160 000 tonna karbonfeketét gyártott az Egyesült Államok, és ebbõl 96 000 tonnát (60%) maga használt fel. Nagyjából ebben az idõben kezdtek próbálkozni más országokban az amerikaival egyenértékû gumikorom gyártásával, de sokáig nem jártak sikerrel. Amerikában pedig, bármennyire is a világ legnagyobb földgáztermelõje volt az 1930-as évek közepén, a nyersanyagkérdés nehézségeivel találták szemben magukat. Földgáz ugyan volt még, de a gázkorom gyártása olyan nagy gázpazarlással járt, hogy egyes államok adminisztratív eszközökkel leállították a földgázszállítást a koromgyáraknak. A koromgyárakat fokozatosan Texasba telepítették át, ahol aztán az egész amerikai termelés 88,6%-át állították elõ. 1900-ban egy amerikai gumiabroncs élettartama 750-1000 mérföld (1000-

48-52 gas:48-52 gas.qxd 2016.01.20. 18:31 Page 5

1600 km), 1910-ben 8000 mérföld (kb. 12 800 km), 1956-ban pedig 30 000 mérföld (kb. 48 000 km) volt, ami nagyjából megfelel a mai futásteljesítményeknek. A gumi- és festékiparban használatos koromféleségeknek két fajtáját különböztetik meg a gyakorlatban: a lámpakormot és a gázkormot. Elõállításuk elve egyszerû, de a technológiához mégis sok apró szakmai fogás tartozik, amelyek részletei féltve õrzött szakmai titkok. Az amerikai koromgyártóipar csak hoszszadalmas kísérletezés után jutott annak az eljárásnak a birtokába, amellyel kiváló minõségû karbonfeketét tudott az autóipar számára elõállítani. Minden kormot szénhidrogének levegõszegény térben történõ elégetésével állítanak elõ. Mind a lámpakormot, mind a gázkormot magas hõmérsékleten égõ szénhidrogénlángokból választják ki, és míg a lámpakormot lassan hûtik le, a gázkormot gyorsan. Lassú hûtés esetén a lángtérbõl elszálló füstgázt egyszerûen kamrákban ülepítik, ahol a korom csak lassan tudja átadni melegét a környezetnek, míg a gyors hûtés drágább technológiai berendezéseket igényel. Gumiabroncsgyártás céljára a lámpakorom jóval kevésbé használható anyag, mint a különféle gázkormok. Ez utóbbiak (mint például a karbonfekete) többszörösen aktívabbak, ezáltal nagymértékben fokozzák a gumikészítmények szilárdságát. Még egyazon gyártóüzem termékei sem azonos értékûek az abroncsipar számára, ezért a gyártók mindegyike anyagvizsgáló laboratóriumot rendez be termékei egyenletes minõségének biztosítására. A minõség biztosításának egyetlen megbízható módja a termelt koromból vett mintákat nyers gumihoz keverni, a keveréket vulkanizálni, és e mûveletek elvégzése után a készítmény húzó, nyomó, hajlító szilárdságát, kopásállóságát stb. megvizsgálni. Sem a lámpakorom, sem a gázkorom nem tiszta karbonium, hanem nagy szénatomszámú szénhidrogének keveréke. Széntartalmuk 87-98% között mozog, és szilárd szénhidrogéneken kívül tartalmaznak még kátrányszerû olajokat, oxigént és hamut. A legjobb minõségû gázkorom részecskéinek szemcsenagysága igen kicsiny, a finom kormoké mintegy 0,01 mikrométer. A földgázkorom gyártása mûszaki szempontból eleinte nagyon gazdaságtalan eljárás volt, mert a földgáz metántartalmában lévõ szénnek csak mintegy 1,5-3,5%-át alakították át korom-

má. 1 m3 0 0C-os metánban 760 Hgmm nyomáson 534 gramm szén van, és ebbõl a mennyiségbõl a legtökéletesebb eljárással is csak 13 grammot lehetett korom alakjában kitermelni. Lényegesen jobb eredménnyel voltak hasznosíthatók a sok és sokféle metánhomológot tartalmazó földgázok, mert az etán, propán, bután stb. egy köbméterében a vegyület szénatomszámának növekedésével ugyancsak növekvõ darabszámú szénatom foglaltatik. Ez oknál fogva a koromgyárak az etános, propános, butános stb. földgázt kedvelik. Miután a palackozott PB gáz felhasználásának terjedésével a petrolkémia nem csak a könnyen cseppfolyósítható pentánt és hexánt vonja ki elõzetesen az eladásra szánt földgázból, hanem a propánt és butánt is, a koromipar csak az etános földgázokat használhatja. Etános gázok egy köbméterébõl 22,4-23,1 gramm kormot termeltek kezdetben a texasi gyárak. Tekintettel a nagyon rossz hatékonyságra, kereskedelmi célra csak nagyon gyenge minõségû földgázokból érdemes kormot gyártani. Az amerikai koromgyártó ipar az 1934-ben megtermelt 50 milliárd m3 földgázból 6,5 milliárd m3-t, 13%-ot használt el. A legfontosabb termelõ államban, Texasban, a Panhandlekörzet gázai kiválóan alkalmasak koromtermelésre, mert 46% metánon, 10% nitrogénen kívül és 1% szén-dioxidon kívül 43% etánt is tartalmaznak, amelybõl nem csak több, hanem jobb minõségû kormot is tudtak gyártani, mint a tiszta metánból. Az amerikai koromfelhasználás 86,3%-át a gumiipar, 8,3%-át a nyomdafestékgyárak, 2,8%-át egyéb festékgyárak igényelték azokban az években. A világ harmadik legnagyobb földgázvidéke ekkoriban még mindig Erdély volt, ahol koromgyárat építettek Kiskapuson (Kopsa Mica), és 1000 kg kormot termeltek naponta a világon egyedülállóan magas, 99,1% metánt tartalmazó erdélyi földgázból. Constantinescu közlése szerint ennek a Carbometnek elnevezett koromféleségnek a vizsgálati adatai megegyeztek az amerikai karbonfekete paramétereivel. Ebbõl két dolog következhet: vagy tiszta metánból is lehet kiváló minõségû gumikormot készíteni, vagy pedig a kiskapusi földgázhoz propánt is kevertek, amelyet nagy mennyiségben termelt a román petrolkémia a Kárpátok külsõ peremén. Annak ellenére, hogy a földgázkorom kitûnõ minõségû, ma már csak az iparilag kevésbé fejlett, illetve azoktól nagyon távoli vidékeken hasz-

48-52 gas:48-52 gas.qxd 2016.01.20. 18:32 Page 6

gázellátás

Dobai Gábor Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl XIV. — A földgáz alternatív felhasználása

gazolingyártás A gazolint vagy gázbenzint, és egyéb neveken ismert benzinszerû, folyékony szénhidrogén-keverékeket is földgázból állítják elõ, és ez gazdaságosan nedves földgázból lehetséges. A száraz földgázból történõ elõállítás ugyanis túlságosan bonyolult és drága, mert a száraz földgáz nem tartalmaz egyszerû módszerekkel cseppfolyósítható metánhomológokat. A nedves gázok számottevõ mennyiségben tartalmaznak benzingõzöket, míg a száraz gázok fõtömege alacsony hõmérsékleten vagy kis nyomáson nem cseppfolyósodó szénhidrogének elegye. Mind a nedves, mind a száraz gázok változó összetételûek. Fõtömegük többnyire metán, egyesek jelentõs arányban tartalmaznak etánt, propánt, butánt, pentánt, hexánt, heptán-gõzöket, továbbá szén-dioxidot, szén-monoxidot, nitrogént, hidrogént, kénhidrogént, sõt némelyik héliumot is.

nálják koromgyártásra a földgázt, vagy ha a gáz nagyon gyenge minõségû. Gazolingyártás Amerikában a földgázból gyártott gazolin ipari mértékû termelése 1904-ben kezdõdött. Ebben az esztendõben még csak egy termelõtelep volt megépítve, 1916-ban már 594, 1928-ban, az Achnacarri-egyezmény megkötésének évében pedig 1155. Ebben az évben az üzemek összes kapacitása 10,5 millió m3 gazolin volt, a ténylegesen megtermelt mennyiség pedig 6 millió m3. Az 1928. esztendõben mûködõ vagy építés alatt álló gazolintermelõ telepek közül Amerikában 526 elnyeletõ módszerrel, 497 sûrítéssel, 105 vegyes módszerrel, 27 aktív szénnel termelt gazolint. 1936-ban 18,3 milliárd m3 feldolgozott földgázból 6,6 millió m3 gazolint nyertek az Egyesült Államokban.

52

Bell állapította meg 1873-ban, hogy egyes amerikai földgázokból kompresszióval (sûrítéssel) benzinszerû, folyékony szénhidrogénkeverék állítható elõ. Megfigyelésének azonban csak harminc év múlva tulajdonítottak jelentõséget, amikor 1903-ban a kelet-virginiai Sisterville-bõl húzódó gázvezeték mélyebb pontjain néhány mérföldnyi távolságban, különösen téli hidegben, benzin sûrûsödött ki. A kicsapódott benzin megzavarta a földgáz egyenletes szállítását, a káros jelenség megszüntetésére a vezeték mélyebb pontjain cseppgyûjtõt kellett beépíteni. A helytelenül Amerika elsõ olajkútjának tartott Drake-féle olajkút közelében, Tituswilleben már 1904-ben gazolintermelõ gépi berendezést szereltek fel. Ebben a berendezésben, akárcsak a hozzá hasonló kezdetleges berendezésekben, csak a benzingõzök természetes


cseppfolyósodásának folyamatát utánozták és fokozták. A gázt levegõvel vagy vízpermettel intenzíven hûtött csõrendszeren nyomatták át, ahonnan a kicsapódott benzint elvezették. Az ammóniás hûtõszekrények mûködési elvét, amellyel lényegesen több gazolin nyerhetõ, mint lég- vagy vízhûtéssel, csak elvétve alkalmazták. A csakis hûtéses eljárással való gazolintermelést a gyakorlat már vagy száz éve nem használja, mert lényegesen több gazolin nyerhetõ az egyidejûleg sûrítést is alkalmazó eljárásokkal. Peterson javaslatára 1912 óta a nagynyomásra összesûrített gáz hirtelen kiterjedése közben létrejövõ lehûlést használják intenzív hûtésre, vagyis ugyanazt a fogást alkalmazzák, amit a levegõt cseppfolyósító üzemek. Késõbb nehéz benzinbõl vagy valamilyen petróleumpárlatból álló mosófolyadékkal oldották ki a földgázok benzingõzeit, még késõbb pedig aktív szenet kezdtek használni erre a célra. Ez a módszer fõleg a gõzökben szegény gázok esetében bizonyult elõnyösnek. A földgázból kinyert gazolint hozzákeverik a straight-run és krakkbenzinekhez. Elapadt olajkutak kiszivattyúzott gázaiból 100 köbméterenként akár 100 liter gazolin is nyerhetõ, más földgázokból néha csak 2 liter. Amerikában átlagosan 35 liter gazolint nyertek a nedves földgázok 100 köbméterébõl. Többféle eljárás létezik a gazolin földgázból történõ elõállítására, amelyek sok részletükben különböznek egymástól, de alapelveiket tekintve négyfélék. Régebben a legáltalánosabb a kompressziós eljárás volt, melynek során elõször sûrítik és hûtik a gázokat, és miután gõztartalmuk legnagyobb részét eltávolították, a maradék kinyerésére folyékony vagy szilárd elnyeletõ szereket alkalmaznak. (folytatjuk!)

48-52 gas:48-52 gas.qxd 2016.01.20. 18:32 Page 7

oktatás

>> PR

írta: Palásthy Péter

A mi munkánkhoz is szükséges tûzvédelmi szakvizsga? Ki ne szembesülne nap mint nap azzal, hogy tevékenységét hány és hány jogszabály szabályozza? Hiába próbálunk jogkövetõen tevékenykedni, elõfordul, hogy egy ránk is vonatkozó elõírással szinte csak „véletlenül” találkozunk. Leginkább azon követelmények esetében jellemzõ ez, melyeket csak bizonyos esetekben kell(ene) alkalmaznunk. Részben ide tartoznak a tûzvédelmi jogszabályok egyes követelményei is. A VGF Képzési Központ tréningjein gyakran találkozunk olyan cégek vezetõivel, mûszaki irányítóival, akiket a tananyagok elsajátítása során ér a felismerés, hogy nekik, illetve munkatársaiknak bizonyos tevékenységek végzéséhez a jogalkotó kiegészítõ végzettségeket ír elõ. Ebben próbálunk most egy kis segítséget nyújtani. A 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet, amely többek között a tûzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szól, meghatározza azokat a foglalkozási ágakat, illetve munkakörök szerinti tevékenységeket, melyeket csak érvényes tûzvédelmi szakvizsgával rendelkezõ személy végezhet. Egyes esetekben a tevékenységet végzõkön túl a munkájukat közvetlenül irányítóknak — mûvezetõ, csoportvezetõ, de lehet ez a cég vezetõje — is meg kell szerezniük az oklevelet. Jelenleg 16 foglalkozási ágat és munkakört állapít meg a jogszabály, és itt a jelenleg a kulcsszó, hiszen az elmúlt években a követelmény többször is változott. Lássuk, hogy a mi szakmánkban — a víz-, gáz- és fûtésszerelésnél — milyen pontok lehetnek relevánsak (a számozásnál megtartottuk a jogszabályban használt sorszámot): 1. Hegesztõk és az építõipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzõk.

2. Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely idõpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségû tárolását, vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségû ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzõk (például oldószeres festékek használata). 4. Tûzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzõk. 5. Tûzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzõk. 9. Beépített tûzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzõk (például tûzivíz-vezetékek, sprinkler-rendszerek kiépítése). 13. Beépített hõ- és füstelvezetõ rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzõk. 15.Tûzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzõk (például tûzgátló falon történõ átvezetések faláttörésének lezárása). 16.Tûzállóságot növelõ burkolatok beépítését, karbantartását végzõk. A szakvizsgák pontjai nem „átjárhatók”. Ha tevékenységi körünkbe a fentiek közül több is tartozik, akkor az azt végzõ munkatárainknak

mindegyikre rendelkezniük kell végzettséggel. Ilyenkor természetes a kérdés: „Baj, ha nekünk nincs ilyen végzettségünk? Eddig sem volt, és senki sem kérte.” Talán itt is igaz, hogy amíg nem történik baleset, addig nincs baj. Egy hatósági ellenõrzés során a végzettség hiánya maximum szabálysértési bírsággal jár, melynek összege 100 000 Ft a tevékenységet végzõ munkavállalónként. Amennyiben a végzett tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység a mûszaki követelménytõl eltérõen kerül elvégzésre, a bírság akár 1 millió forint is lehet. Nagyobb a baj, ha tevékenységünkkel tüzet okozunk, vagy a nem szakszerû kivitelezés miatt kell felelnünk. Ilyen esetekben a tûzoltóság vonulási költségei, a kártérítési követelmények is megjelenhetnek, és hiába van biztosításunk, ha abban az szerepel, hogy csak a jogszabályok betartása esetén fizet biztosítónk. A fenti követelménybõl persze üzleti elõnyt is lehet kovácsolni. Ha például cégünknek a vezetékek falon történõ átvezetése során tûzgátló tömítéseket kell beépítenie, és ehhez munkatársak a 15. szakvizsgapontból oklevelet szereztek, akkor miért ne végezhetné cégünk ezen szerkezetek jogszabályban elõírt kötelezõ felülvizsgálatát, karbantartását, vagy javítását? A VGF Képzési Központ folyamatosan szervez képzéseket a fenti tûzvédelmi szakvizsgák megszerzéséhez, melyek idõpontjairól folyamatosan érdeklõdhetnek a www.vgfkepzes.hu// tuzvedelmi-szakvizsga/ oldalon és az újság hátsó borítóján. Amennyiben bizonytalan, hogy az Ön munkájához szükséges-e ilyen végzettség, és ha igen, melyik, bátran forduljon hozzánk. (x)


53

54-55 tematika:54-55 tematika.qxd 2016.01.21. 9:14 Page 2

Tematika 2015 Immár hagyomány szaklapunkban, hogy minden évfolyam elsõ számában leközöljük az elõzõ év szakcikkeinek címét és megtalálási helyét, így olvasóinknak esetenként, ha keresnek egy-egy cikket, vagy szeretnék áttekinteni bizonyos rovat vagy téma választékát, nem kell átlapozniuk mind a tíz az évi számunkat. Reméljük, hasznos lesz kis segédletünk. Arcképek Felelõs gondolkodás építkezés elõtt, 2015/3. 26. o.

Áttekintõ táblázat Programozható szobatermosztátok, 2015/1-2. 40. o. Elektromos fûtõpanelek, infrapanelek, 2015/3. 40. o. kb. 24 kW maximális hõteljesítményû, beépített tárolós, fali kondenzációs gázkazánok, 2015/4. 64. o. Zuhanyfolyókák, 2015/5. 40. o. Kb. 20 kW-os faelgázosító kazánok, 2015/6. 40. o. Hõkamerák, 2015/7-8. 40. o. Kb. 35 kW maximális hõteljesítményû beépített tárolós fali kondenzációs gázkazánok, 2015/9. 40. o. Magáncélú (nem közületi) termosztatikus radiátorfejek, 2015/10. 40. o. 14-16 kW-os split-rendszerû levegõ/víz hõszivattyúk, 2015/11. 40. o. Egykezes kézi, illetve hidraulikus csõhajlítók, 2015/12. 40. o

Kaszab Gergely: A polipropilén csõrendszerek szerelési hibái, minõségi szerszámai és a kapcsolódó szolgáltatások, 2015/5. 50. o.

Lantos Tivadar: Fûtési rendszerek átmosása, 2015/1-2. 52. o.

Takács Lõrinc: Korszerû megoldások a napkollektor-szerelésben, 2015/7-8. 36. o.

Schalbert Erik: Fair Billing: Közérthetõ számlázás, 2015/5. 12. o.

A végsõ csapás?, 2015/3. 2. o.

Dávid Sándor: Fûtési rendszerek javítása, tisztítása és karbantartása belülrõl, 2015/9. 42. o.

Balikó Sándor: Megnéztem az energiaszámláimat, 2015/5. 16. o.

Egyes kazánok termékdíjkötelesek lettek! 2015/3. 9. o.

Lantos Tivadar: Mûanyagcsövek az ipari, technológiai rendszerekben, 2015/6. 6. o. Cséki István: Épületgépészeti berendezések és az elavulás, 2015/6. 34. o. Lantos Tivadar: Épített örökségünk megóvása az épületgépész szemével, 2015/6. 44. o. A II. Szakmai Nemzeti Fórum egységes gázszakmai ajánlása, 2015/7-8. 2. o. Szilágyi Zsombor: Megint az olajár, 2015/10. 14. o. Nádor András: A beépített oltóberendezések 2015/10. 44. o. Lantos Tivadar: Szivattyúk hatékonyságának növelése és az EU direktívák fényében 2015/12. 12. o. Lantos Tivadar: Zsákutca vagy lehetõség — körkép a „zöld” energiaforrásokról, 2015/12. 36. o.

.Épületgépészet Andrássy Zoltán: Az aktív hõszigetelésrõl 2015/1-2. 2. o.

Érdekességek

Bányai István: Einstein nem lett volna jó igazságügyi szakértõ, 2015/1-2. 18. o.

Lantos Tivadar: Hajós és Széchy, a kettéosztott uszodavilág, 2015/5. 44. o.

Lantos Tivadar: Férjünk a bõrünkbe, 2015/1-2. 32. o.

Pintér László: Üzemlátogatás a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telepen, 2015/5. 44. o.

Lantos Tivadar: A cégvezetõé a teljes felelõsség 2015/1-2. 54. o.

Fûtéstechnika

Energetikai korszerûsítés: ha meggyõzõ érv kell!, 2015/4. 16. o.

Nagy Zoltán: Az építész, az épületgépész és a cserépkályha, 2015/1-2. 8. o.

Szilágyi Zsombor: Nem változik Európa energetikai programja?, 2015/4. 24. o.

Szilágyi Zsombor: A megújuló energiák számlái, 2015/1-2. 14. o.

Szakos Péter: Esettanulmány egy átlagos családi ház felújításáról, 2015/4. 56. o.

Endrõdy Eszter: ErP 2015, a lehetõségek éve, 2015/1-2. 22. o.

Lantos Tivadar: Hamis tûzcsaprendszerek, 2015/4. 78. o.

54

Lantos Tivadar: Komposztkazán — szerves hulladékból nyert hõenergia, 2015/1-2. 26. o.


Kell-e a kéményseprõ?, 2015/3. 6. o.

Lantos Tivadar: Égéstermék-elvezetõk gáztömörségvizsgálata, 2015/3. 12. o. Lukácsi Péter, Varga Tamás, Versits Tamás: Egyszerûsített eljárás tervköteles gázfelhasználói berendezések létesítésére, 2015/3. 20. o. A fa brikettálása, 2015/3. 22. o. Endrõdy Eszter: ErP: EU célok 2020-ra, 2015/3. 34. o. Kocsis Lajos: Passzív lakóépületek energiavonatkoztatású alapterülete, 2015/3. 36. o. Balog Levente, Molnár Sándor, Karczagi Gyula: Szén-, fa- és biomasszatüzelés minõségét és a környezet CO-veszélyeztetettségét folyamatosan ellenõrzõ rendszer fejlesztése, 2015/3. 38. o. Fördõs Norbert: ErP: tények és várható következmények, 2015/3. 42. o.

Aranyosi Miklós, Venczel Márk: ERP rendszerek: Hogyan lépjük át a bûvös 100%-ot újra?, 2015/9. 6. o. Chiovini György: Mivel fûtsünk?, 2014/3. 28. o. Kardos János: A napenergia hasznosítása II., 2015/9. 20. o. Weimann Márk: Új lendületben a szilárdtüzeléshez alkalmazott kéményrendszerek, 2015/9. 44. o. Endrõdy Eszter, Venczel Márk: Elsõ forgalomba hozatal és/vagy üzembe helyezés?, 2015/10. 2. o. Ligeti László: Gázkazán és vízteres kandalló illesztése, 2015/10. 4. o. Fûtési rendszerek gáztalanítása, 2015/10. 8. o. Helyiséghõmérséklet-szabályozás felületfûtési és -hûtési rendszerekben, 2015/10. 36. o.

Aranyosi Miklós, Venczel Márk: Milyen termékeket érint az ErP? 2015/4. 4. o.

Lantos Tivadar: Aki idõt nyer, ErP-t nyer! Most a kommunikáció lehet a legfontosabb, 2015/11. 2. o.

Szabó Tamás: Aggályok a túlnyomásos égéstermék-elvezetõk körül 2015/4. 80. o.

Cséki István: Gáztûzhely kontra villanytûzhely, 2015/11. 10. o.

Aranyosi Miklós: ErP — Katalizátor az energiafelhasználásban 2015/5. 22. o.

Lantos Tivadar: Érintésvédelmi felülvizsgálat: életveszélyes az ionkazán!, 2015/11. 12. o.

Fördõs Norbert: Gyártói és forgalmazói kötelezettségek 2015. szeptember végétõl 2015/5. 42. o.

Endrõdy Eszter: Az ErP kommunikációjának története 2015/11. 32. o.

Fazakas Miklós: Ismét a meghosszabbított gázkészülékek részeként tanúsított égéslevegõ- és égéstermék-vezetõ szerkezetekrõl, 2015/6. 2. o.

Bognár Gábor: CO-mérgezések vizsgálata 2015/12. 2. o.

Endrõdy Eszter, Gáspár Szandra: Az Ökodizájn Irányelv (ErP) hatásai, 2015/6. 10. o.

Fazakas Miklós: Öt újabb tüzelõberendezésekre vonatkozó ErP rendeletet hirdettek ki 2015/12. 18. o.

Kardos János: A napenergia hasznosítása I. 2015/7-8. 24. o.

Interneten a silány minõségû szén-monoxid-érzékelõk 2015/12. 26. o.

Aranyosi Miklós: Segítség, nyakamon az ErP!, 2015/7-8. 34. o.

Chiovini György: Kandallók, tûzhelyek és a levegõ 2015/12. 30. o.

54-55 tematika:54-55 tematika.qxd 2016.01.21. 9:15 Page 3

Stiebel József: A vezetékes földgázzal üzemelõ készülékek tüzeléstechnikája 2015/12. 44. o.

Gázellátás

Mustra Célkeresztben a vidéki épületgépész kereskedõk 2015/1-2. 38. o. A nagy pécsi mustra 2015/4. 12. o.

Dobai Gábor: Korabeli tervek a földgáz felhasználására, 2015/1-2. 46. o.

Körút az atomvárosban 2015/5. 8. o.

Dobai Gábor: Az alföldi gázos kutak 2015/3. 50. o.

A miskolci mustra 2015/6. 36. o.

Dobai Gábor: Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl VI. 2015/4. 44. o.

A nagyoknál, 2015/7-8. 22. o. Kecskeméten folytatódott a szaküzletmustra 2015/9. 36. o.

Dobai Gábor: Fejezetek a gázszolgáltatás történetébõl VII. 2015/5. 34. o.

Holtverseny Egerben 2015/10. 6. o.

Dobai Gábor: A Makói-árok 2015/6. 50. o.

A szolnoki épületgépész kereskedéseknél jártunk 2015/11. 6. o.

Dobai Gábor: Az orosz gáz kulisszatitkai, avagy hogyan játszanak a nagyok? 2015/7-8.48. o.

A debreceni kereskedések mások 2015/12. 6. o.

Dobai Gábor: A földgázvezeték-építési projektek geopolitikai háttere, 2015/9. 48. o. Dobai Gábor: A palackozott gáz használatának kezdetei 2015/10. 48. o.

Tanulságos történetek Lantos Tivadar: Iskolaépítés elképzelések nélkül 2015/3. 32. o.

Bokor András: Extrém esõ, visszatorlódás, és kész a baj 2015/7-8. 45. o.

Fördõs Norbert: Okostermosztát modulációs égõüzemmel 2015/12. 10. o.

Utólag mindig az olcsóbb lesz a legdrágább 2015/10. 30. o.

Schwarczkopf Róbert: Helytakarékos szifon 2015/12. 16. o.

Lantos Tivadar: Horganyzott acélcsõ: ezúttal egy mátraszentimrei hotel volt az áldozat 2015/11. 24. o.

Lantos Tivadar: 100 °C-os forró víz egy gombnyomásra 2015/12. 24. o.

Lantos Tivadar: Megsérült a plomba, pereskedhet a gázmûvekkel 2015/11. 38. o.

Technológiák Lantos Tivadar: Okos termosztátok interkontinentális csatája 2015/1-2. 42. o. Kaszab Gergely: Horganyzott acélcsövek vízhálózatokban 2015/3. 46. o. Nagy Zoltán: A cserépkályha korszerû méretezési számításai 2015/4. 32. o. Székely Tamás: Félreértések, tévhitek a HMV cirkulációs hálózatok körül 2015/5. 2. o.

Dobai Gábor: A magyar földgázimport szovjet oldala 2015/11. 48. o.

Veresegyházi Béla: A bürokrácia örök 2015/4. 36. o.

Dobai Gábor: Az orosz gáz térvesztése Európában 2015/12. 46. o.

Ligeti László: Robbanó vízteres cserépkályha 2015/5. 24. o.

Lantos Tivadar: Itt valami bûzlik 2015/7-8. 12. o.

Mekmester

Ligeti László: Vegyes tüzelés biztonság nélkül 2015/6. 12. o.

Szilágyi Zsombor: A társasházak gázmérõje 2015/7-8. 16. o.

Hordós László Gergely: Hogyan ne szereljük be a szivattyúindító elektronikát? 2015/6. 20. o.

Koczka Péter: Milyen hõkamerát válasszak? 2015/7-8. 38. o.

2015/1-2. 12. o. 2015/3. 30. o. 2015/4. 20. o. 2015/5. 20. o.

Bokor András: Wellness-re, magyar! 2015/6. 28. o.

2015/6. 32. o. 2015/7-8. 20. o. 2015/9. 16. o. 2015/10. 22. o. 2015/11. 26. o. 2015/12. 34. o.

Egy nem létezõ hõfokszabályozó esete 2015/6. 46. o.

Fördõs Norbert: Azért a víz az úr! 2015/6. 42. o.

Cséki István: Gáztûzhelyek elhelyezési, bekötési szabályai 2015/9. 2. o. A termosztatikus radiátorszelepkrõl röviden 2015/9. 38. o.

Hordós László Gergely: Király ez a rendszer! 2015/7-8. 6. o.

Dávid Sándor: Horganyzott fitting és galvanizált menetes csõ újrafényezve, 2015/11. 28. o.

Lantos Tivadar: Kanosszajárás kazántól kazánig 2015/7-8. 30. o.

Lantos Tivadar: Sötétsugárzók a nagy terek fûtésében 2015/11. 34. o.

Vita Kondenzál a kondenzációs kazán? 2015/5. 26. o. Szabályozás!, 2015/6. 14. o. Kardos Ferenc: Gondolatok az aktív hõszigetelésrõl a februári vita-összefoglaló cikk alapján 2015/6. 22. o. Nyílt égéstér, kémény nélkül a konyhában? 2015/7-8. 8. o. Központi fûtéses kandalló 2015/9. 12. o. Csomor Rita: Szegény Szorgalmatos 2015/9. 30. o. Homlokzati kivezetés, 2015/11. 18. o.

Vízellátás Till Gábor: A WC Világnapja 2015/1-2. 24. o. Dienes György, Kalotai András: Korszakváltás a szennyvízátemelés történetében 2015/3. 16. o. Lászlófi András: Megoldás a szennyvízvezetékekben keletkezõ zajok csillapítására 2015/4. 52. o. Takarékos csaptelepek minõsítése 2015/10. 10. o. Piskóty Miklós: Reklám és valóság 2015/10. 18. o. Ilyés Gábor: Eltömõdés és korrózió kockázata ivóvizes hálózatokban 2015/10. 26. o. Mátis Bálint: Milyen vízzel fõzzünk kávét? 2015/11. 44. o. Épületgépészeti fertõzésmegelõzés a szaniterhelyiségekben 2015/12. 39. o.


55

56-59 hirek + hird + 61 hkl:56-59 hirek + hird + 61 hkl.qxd 2016.01.21. 15:17 Page 2

flexoTHERM és flexoCOMPACT hõszivattyúcsalád a Vaillantnál 2010-es hazai megjelenése után idén új termékcsoportok váltják fel a Vaillant geoTHERM VWS típusjelölésû fûtési hõszivattyúit. A flexoTHERM készülékek a fûtõ VWS 61…171/3 hõszivattyúkat váltják öt típussal, 5 és 19 kW közötti névleges fûtési teljesítménnyel. Megjelenik a hazai palettán a beépített tárolós verzió is (három flexoCOMPACT hõszivattyútípus), 5-11 kW közötti névleges fûtési teljesítménnyel. A rendkívül sikeres geoTHERM VWS sorozat tapasztalatait felhasználva az új hõszivattyúcsalád minden tagja még hatékonyabb és halkabb, ráadásul aktív hûtési üzemre közvetlenül is alkalmas berendezés. A „flexo” megnevezés a termék rugalmasságát jelenti, azaz megfelelõ opcionális egységgel ugyanaz a fûtési hõtermelõ használható levegõ, talajvíz vagy talajszondás hõforrás esetén is.

Daylux Integrity Condense A Cirko Expert Fûtõkészülékek Kft. Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában megkezdte a holland fûtéstechnológián és a japán Daikin Csoport gyártási tradícióin és minõségbiztosításán alapuló Daylux Integrity Condense kondenzációs kombi gázfûtõ-készülékcsalád forgalmazását. A kiemelkedõ technikai paraméterekkel — SCOT rendszerû gáz-adaptív mûködés, IPX5D villamos érintésvédelem, alumínium-szilícium hõcserélõ, kiváló ár-érték arány a beruházás és a mûködtetés során — rendelkezõ gázkazánok messzemenõen kielégítik a lakossági gázfûtõ-készülékpiac igényeit.

XXIV. Dunagáz Szakmai Napok, Konferencia és Kiállítás 2016. április 20-21. Néhány tervezett témakör: A plenáris ülésen tájékoztatást adunk a régiónkat érintõ fejleményekrõl és a hatásairól a magyar gázpiacra; az Elsõ Nemzeti Közmûszolgáltató Zrt. és a földgázelosztói engedélyesek jelen és jövõbeni szakmai kapcsolatairól. A rendszerüzemeltetés területét érintõ szekcióülésen többek között elõadás hangzik el a HAG vezeték megváltozott szerepérõl a hazai földgázellátásban; az uniós országok földgáztárolási kapacitásairól és ezek üzemeltetésének tapasztalatairól. A gázmérés és gázfelhasználás szekcióülésen szóba kerül a „kényszerû” fejlesztések eredményeként a vandálbiztos háztartási gázmérõk piaci megjelenése; a 20-100 m3/óra teljesítményû gázmérõk távleolvasási lehetõsége; ismét a felelõsségi mátrix, de most a környezettudatos tervezés tükrében; a kondenzációs égéstermék elvezetése mûanyagcsövekkel. A konferencia teljes tervezett programja megtekinthetõ a www.dunagaz.hu honlapon.

56



Testo okos érzékelõ a hûtéstechnikában A Testo új okosérzékelõ-családjának legkiemelkedõbb darabja a hûtéstechnikusok számára kínált csomag, mely olyan komplex mérõmûszer-összeállítás, amivel minden szükséges mérést egyszerre elvégezhetünk. A 2 db 60 bar-os nyomásszondát és 2 db rugós csõhõmérséklet-érzékelõt tartalmazó szettben az érzékelõk nem kapcsolódnak vezetékkel egymáshoz, ennek köszönhetõen bármilyen méretû rendszer probléma nélkül, rugalmasan diagnosztizálható. A nyomásszondák hûtõközegtömlõ nélküli csatlakozási lehetõsége a tömlõ tömörtelenségébõl adódó szivárgási hibák kiküszöbölését teszik lehetõvé, a telefon kijelzõjén pedig az érzékelõket párosítani lehet a kompresszor-, illetve az elpárologtató oldallal, és kiválasztható a rendszer által használt hûtõközeg, így a ténylegesen megmért értékeken túl a kondenzációs és elpárolgási hõmérsékletek, valamint a túlhevítés és utóhûtés értéke is kijelzésre kerülnek. A mérési eredmények a numerikus kijelzés mellett grafikonon is megjeleníthetõk, illetve lehetõség van adatgyûjtésre is. Mindhárom mérési mód jegyzõkönyvezhetõ, és továbbítható a megrendelõ számára.

A Samsung új 360 Kör-Kazettás VRF beltéri egysége Az innovatív formatervezésnek köszönhetõen a 360 Kazettás VRF beltéri egység teljesen átalakítja a levegõ áramlását. Az egyedi és különleges kialakítású ventilátor és a légterelõk vízszintes levegõáramlást hoznak létre, ezzel teremtve meg a tartózkodási tér egyenletes klimatizálását. A körkörös levegõhullámzás a teljes 360 fokos levegõkibocsátásnak köszönhetõen folyamatosan és egyenletesen biztosítja a beltéri levegõ megfelelõ hõmérsékletét. A lapátmentes kifúvás-vezérlésnek köszönhetõen a hûtés gyors és kényelmes. Ez a technológia a kívánt léghõmérséklet 34 százalékkal gyorsabb elérését is lehetõvé teszi. A berendezés egy stílusos panelbõl és intuitív kijelzõbõl áll, amellyel az igények szerint szabályozható a légbefúvás. A felhasználó 3 beállítás közül választhat: horizontális, vertikális és elkülönített zóna. A légkondicionáló beépíthetõ a mennyezetbe, de szabadon is elhelyezhetõ a helyiség kialakításának megfelelõen.

Termékmenedzser Cégünk 1 fõ értékesítési munkatársat keres (termékmenedzser munkakörbe). Elvárások: technikusi, mûszaki végzettség, társalgási szintû német és/vagy román nyelvtudás szóban és írásban, értékesítési területen szerzett tapasztalat, számítógép felhasználói szintû ismerete, B kategóriás jogosítvány, precíz, önálló munkavégzés, határozott fellépés. Elõny: felsõfokú végzettség (épületgépész). Részletes szakmai, fényképes önéletrajzokat a [email protected] e-mail címre várunk, érdeklõdni a 06-20/951-5681 telefonszámon lehet. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

57


ARISTON NET mobil applikációs egység A doboz tartalma a következõ: 1 db Gateway WIFI egység; 1 db antenna; 1 db SENSYS; 1db csatlakozó kábel; 1 db BUS kábel a kazánhoz; 4 db csatlakozó csavar. Az ARISTON NET valamennyi Ariston EVO gázkészülékhez csatlakoztatható WIFI rendszeren keresztül. Segítségével a végfelhasználó okos telefonon keresztül szabályozhatja, programozhatja a készülék mûködését fûtés- és használati melegvíz-oldalon, az Ariston-szervizes pedig otthonról, számítógépen keresztül online eléri a készülék valamennyi mûszaki paraméterét. Az Ariston Magyarországi Szervizközpontja pedig látja valamennyi telepített ARISTON-NET mûködését. A készülék meghibásodása esetén a végfelhasználó, a szervizes és az Ariston központ sms-t kap a hibakódról.

Univerzális szifon Az esetleges probléma, az oldalelhúzás nem okoz problémát a helytakarékos szifonnal, befér a szemetes, ami szintén látható a képen, és a mosógép vagy mosogatógép csatlakoztatására alkalmas tömlõvég is. Amennyiben kettõt szeretnénk csatlakoztatni, abban az esetben is több megoldás létezik; vagy kicseréljük az egy tömlõcsatlakozós ejtõcsövet kettõs csatlakozásúra, vagy pedig egy dupla tömlõcsatlakozót szerelünk fel az egyes helyére. Ebben az esetben újból kettõ közül választhatunk, létezik visszacsapószelep nélküli és egy visszacsapószeleppel ellátott konstrukció. Amennyiben például erre kötjük rá a mosogató- és a mosógépet, abban az esetben mindenképpen válasszuk a visszacsapószeleppel ellátottat, így a késõbbi esetleges kellemetlenségektõl megkímélhetjük magunkat.

Aquastrom VT Az Oventrop „Aquastrom VT” szerelvények a W551/W553 szerinti használati melegvízhálózatok cirkulációs vezetékeibe építendõk be. Feladatuk a cirkulációs strangvezetékek különbözõ hidraulikai adottságainak a kiegyenlítése, továbbá a W553 szerint leméretezett rendszerben az egyes strangvezetékek lehûlésének megakadályozása. DVGW engedéllyel, illetve Magyarországon ÁNTSZOTI nyilvántartásba vétellel rendelkezõ termékek.

58



2015. október végén 25 éves lett az Airvent Ez alatt az idõ alatt a 30 fõvel induló kft.bõl közel 290 fõs nagyvállalattá nõtt, és szóló termékeket — például fali légrácsokat, mennyezeti anemosztátokat, légszelepeket — ajánló beszállítóból komplett klíma- és légtechnikai rendszerek - klímagerendák, hagyományos és indukciós VAV rendszerek, légkezelõk, folyadékhûtõk, ventilátorok és saját fejlesztésû, termékspecifikus szabályozóautomatika — szállítására képes partnerré vált. Folyamatosan keresik az új kihívásokat, legyen szó teljesen egyedi mûszaki megoldásról vagy egy standard termék vevõi igényeknek megfelelõ módosításáról. Az Airvent ma is családi vállalkozás, amely egy összesen 365 fõt foglalkoztató európai vállalatcsoport tagja. A csoport tulajdonosai magyar, svéd és dán magánszemélyek, további tagjai a svédországi Klimatbyran AB és a 2014-ben csatlakozott dán Netavent A/S. Az Airvent Zrt. munkatársai minden kedves partnerüknek köszönik az eddigi együttmûködést, és arra törekszenek, hogy a jövõben is kiérdemeljék megtisztelõ bizalmukat.

HIT Tool A Siemens online HIT Tool termékkiválasztó programja 2016 elejére teljesen megújult, és valamennyi új funkciójával már magyar nyelven is elérhetõ. A program segítségével egyszerûen és gyorsan lehet kiválasztani az adott alkalmazáshoz szükséges szabályozó elemeket, legyen szó fûtésrõl, légkezelésrõl, hûtésrõl vagy egyedi helyiségszabályozásról. Az alkalmazásokhoz kapcsolódóan valamennyi perifériaelem könnyedén kiválasztható, és a teljes anyag lementhetõ vagy továbbítható.

Gyárlátogatás a Comappal Párizsban járt az õsz, és vele együtt a COMAP Hungária Kft., partnereivel. A gyárlátogatás és a párizsi kirándulás egy a tavasszal indult radiátorszelep-akció emlékezetes lezárása volt. A párizsi kirándulásnak szakmai része is volt. Elsõ nap a Franciaország északi részén, Abbeville-ban található szerelvénygyárat tekintették meg. Itt készülnek többek között a COMAP termosztatikus és kézi radiátorszelepek, termosztátfejek, biztonsági szerelvények, strangszabályozók és a moduláris padlófûtési osztó-gyûjtõk. A résztvevõk megnézhették azokat a fejlesztéseket, amelyekkel a gyárnak sikerült az elektromos energiafelhasználását 6,5%-kal, vízfelhasználását 40%-kal, károsanyag-kibocsátását 72%-kal csökkentenie. A termelékenységre közvetlenül ható berendezések terén is voltak fejlesztések. Ezeket a gépeket mûködés közben lehetett megszemlélni, mint például a sajtológépet, amely egy ütemben állítja elõ a hengerelt alapanyagból a kész szeleptestet. A gyárlátogatás a minõségellenõrzési rész látogatásával zárult, ahol a COMAP szerelvényeket és csöveket tesztelik évek óta, extrém mûszaki körülmények között. A szakmai program után a társaság elindult Párizsba. A szállás a Place Pigalle-on volt, öt perc sétára a Moulin Rouge-tól. Elsõ este sétát tettek a Montemarte-on, egészen a Szent Szívbazilikáig. A vacsora egy hangulatos étteremben volt, ahol a steak mellett megkóstolta a csapat a francia konyha egyik sajátosságát, a csigát is. Másnap beleolvadva a párizsi emberek mindennapjaiba, metróval és gyalog közlekedve megtekintették a nevezetességeket. Többek között a Trocadero, a Champs Elysées, a Diadalív, a Concorde tér volt úti cél, majd „megmászták” az Eiffel-tor-nyot, és onnan nézték az õszi várost. A nap és a kirándulás lezárásaként a Notre Dame mögött egy hangulatos kis utcában található étteremben, bordói bor társaságában fejezték be a napot. A repülõgép reggel indult vissza Budapestre. A Comap vendégei voltak: Németh Csaba (Gázmodul Weisz), Mirákovics Ákos (TEVE), Nagyistván Gábor (Onix), Kovács István (Komplex), Körösztös Imre (Körex), Kónya György (Mart). Ha ön is szívesen velük tartana 2016-ban egy párizsi túrára, akkor érdeklõdjön a lehetõségekrõl a COMAP Hungária Kft.-nél. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 1-2.

59



Fellendülés? AZ ÚJ LAKÁSOK ÉPÍTÉSE ÁFÁJÁNAK 5%-RA VALÓ CSÖKKENTÉSE, ILLETVE A CSOK 10 PLUSZ 10 MILLIÓS KERETE VALÓSZÍNÛLEG A KLÍMA- ÉS LÉGTECHNIKÁBAN IS NAGY FORGALMAT GENERÁL MAJD. HOGY MIÉRT IS?

Egy régi lakóingatlan felújításánál a tulajdonos hajlamos az egy az egyben cserékre, magyarul kiváltja a régi, nyílt égésterû kazánt egy kondenzációsra, esetleg a radiátorokat újabbakra, nagyobbakra, de a légtechnikára, hûtésre nem feltétlenül költ. Ezzel szemben az új építésnél az energiatakarékossági követelményszint magas, amit (korrekt módon) csak hõvisszanyerõs szellõztetéssel lehet megoldani. Ezen túl pedig a gázfûtéssel szemben immár életképes alternatíva a hõszivattyú, felületfûtés-hûtéssel kombinálva. Tehát ahogy Svejk mondta volt: Fel Belgrádra, kollégák!

>>>

62-35 sos:62-35 sos.qxd 2016.01.20. 18:39 Page 2

klímatechnika Technológiák

Írta: Lantos Tivadar

Klímatechnika vs hûtéstechnika: kezdjük a csövezé A KLÍMATECHNIKA „BETESZ” A HÛTÉSTECHNIKÁNAK. EZZEL A CÍMMEL TARTOTT ELÕADÁST JAKUCS TIBOR A SOÓS ÉS TÁRSA HÛTÉSTECHNIKAI ZRT. SZAKMAI NAPJÁN. A PREZENTÁCIÓBAN ELSÕSORBAN A CSÕVEZETÉK-KIÉPÍTÉS SZEMPONTJÁBÓL VIZSGÁLTA MEG A KÉRDÉST. BÁR A KLÍMATECHNIKA IS A HÛTÉSRÕL SZÓL, MÉGIS VANNAK KÜLÖNBSÉGEK, EGYELÕRE A KLÍMATECHNIKA JAVÁRA.

A csövezés lényege ugyanaz A csõvezetés lényege nem más, mint a hûtõközeg áramlásának biztosítása az egyes hûtõköri elemek között. A csõvezetékek méretezése az egyik sarkalatos pontja a szerelésnek. Vajon a klímatechnika elõrébb tart-e ebbõl a szem-

pontból, mint a hûtéstechnika? Bizonyos kérdésekben mindenképpen. Klíma esetében csövezés szempontjából a hûtés „komfortzónájában” mozgunk, olyan tartományokban, ahol nem szokott probléma jelentkezni. Magas az

elpárolgási hõmérséklet, itt az olajoldhatóság nem jelent gondot. Gyakorlatilag leszabályozták a gépek összeépítését a klímatechnikában. Megmondják, milyen csövekkel kell összekötni a kültéri egységet a beltérivel, milyen távolságok engedhetõk meg bizonyos készülékek öszszeépítésénél. Nem így a hûtéstechnikában. Ha vásárolunk egy kompresszort és egy elpárologtatót, kemény fejtörést okoz az „összecsövezés”. Nem beszélve arról, hogy a klímák esetében az invertertechnológia és a fejlett szabályozástechnika segítségével az olajozási problémákat minimálisra csökkentették. A klímákon belül a vezérlõpanel szabályoz mindent elektronikusan, így a meghibásodások a minimumot közelíthetik. A hûtéstechnikában nem igazán léteznek ennyire fejlett vezérlõ egységek, bár van egy-két okos megoldás is. Azonban léteznek negatívumok is, ami a klímatechnológiát illeti. A gyártók beleestek abba a hibába, hogy feltételezik a gépeikrõl, hogy tökéletesek, és problémák nem fordulhatnak elõ bennük, nem romlanak el. Pedig elég csak arra gondolnunk, hogy 1-2. kép Folyadékhûtõ és elpárologtató különbözõ elhelyezési formái.

1

62

2

2016. 1-2. I Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap

62-35 sos:62-35 sos.qxd 2016.01.20. 18:39 Page 3

engedettnél nagyobb távolság, szintkülönbség) nincs megfelelõ támogatás, csak gyártói ajánlás. A legegyszerûbb ma egy klímakészüléket webshopokon keresztül beszerezni. Helytelenül. Így biztosan nem tudok semmilyen gyártói információhoz hozzáférni, nem fognak segíteni, mert nincs közvetlen kapcsolatom a gyártóval, forgalmazóval.

s

zéssel egy rosszul összecsövezett berendezés mindig megbünteti a felhasználót. Az is a negatívumok közé sorolható, hogy a csövezést a végtelenségig egyszerûsíteni akarják, szinte két pontot kell egy egyenessel összekötni. Ehhez kapcsolódóan az „extra” csövezési feladatok esetén (meg-

Csõvezeték méretezésének buktatói a klímatechnikában A hûtõközeg áramlását a rendszeren belül gyakorlatilag a nyomáskülönbség biztosítja, melyet a kompresszor tart fenn. Áramlás közben az áramló közegnek le kell gyõznie a csõ falával való súrlódás következtében fellépõ erõket. Ez csak nyomásveszteség mellett lehetséges. A csõ méretezése gyakorlatilag az áramlási veszteség meghatározásával lehetséges:

ahol p a nyomásveszteség csõben történõ áramlás esetén (Pa), a súrlódási tényezõ, l a csõ hossza (m), d a csõ átmérõje (m), az áramló közeg sûrûsége (kg/m3), v a közeg áramlási sebessége (m/s). Ezeket a paramétereket kell számítani. Split klímák telepítésénél a gyártók által kiadott katalógusból könnyen kiolvashatók a csövezési dimenziók, a folyadékcsõ, szívócsõ mé-

retei. Meghatározzák a maximális emelõtávolságot, a kültéri és a beltéri egység közötti maximális szinteltérést, valamint a maximális és minimális csövezési hosszúságot. Ami fontos, hogy a legtöbb gyártó az adatokat „coll”-ban adja meg. Nem véletlen, hiszen a klímagyártás döntõ többségében a távol-keleten zajlik, és ott collos csöveket használnak. Ez a metrikus méretekhez képest nagy eltérést mutat. Tekintsük példának az 1/4 collos csövet, amely metrikusan 6 mm-es csõnek felel meg. Igen ám, csak náluk a csõvastagság 0,03 coll, amely vékonyabb, mint a 6 mm-es esetén. Így a belsõ keresztmetszet nem 4, hanem 4,826 mm. A collos méretû csövek nagyobb belsõ átmérõvel rendelkeznek, mint a metrikusak, a különbség 20,65%. Ugyanakkor a collos méretû csövek nagyobb belsõ keresztmetszettel (A) is rendelkeznek, ez esetben a különbség még jelentõsebb, 45,56%. Hasonló térfogatáramok mellett a keresztmetszetek jelentõsen befolyásolják az áramlási sebességet. Metrikus csöveket alkalmazva tehát lényegesen nagyobb áramlási sebességeink lesznek. Ennek köszönhetõen a veszteség is jelentõsen megnõ, így a készülék COP-je is leromlik. Mint említettük, a klímakészülékek gyártása jelenleg olyan területeken folyik, ahol collos csöveket alkalmaznak elsõdle3. kép Kültéri és beltéri egységek csoportos elhelyezésének különféle megoldásai.

3

Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 1-2.

63

62-35 sos:62-35 sos.qxd 2016.01.20. 18:40 Page 4

hûtéstechnika Lantos Tivadar Klímatechnika vs hûtéstechnika: kezdjük a csövezéssel

4

4. kép Megfelelõ olajzsákok kialakítása a csõvezetékrendszeren.

gesen. Természetes, hogy a készülék-beméréseket ilyen csövekkel végzik. Esetleg fel lehetne hívni a gyártó figyelmét, hogy adja meg a csövezési paramétereket metrikus csövekre is, fõleg a folyadékcsõ esetén, amely meghökkentõ adatokat mutat. Ha collos csõ helyett metrikust használunk, akkor a 20 méteres csõvezeték helyett csak 2 m csövet lehetne használni, hogy megfeleljünk az eredeti üzemi paramétereknek. Tisztában kell lenni azzal, hogy a rézcsõ is a hûtõrendszer része, és hatással van annak mûködésére. Ismerni kell az általa kifejtett hatásokat. Érdemes egy egyszerûnek tûnõ kér-

dést is olykor jobban körüljárni, esetleg nyomásmérések elvégzésével beüzemelni. Nagyon ritka, hogy egy klímaberendezést alaposan megvizsgálnának üzembe helyezéskor. (Itt jegyeznénk meg, hogy a 2015. július-augusztusi számunkban részletesen foglalkoztunk a klímaszereléssel.) Az olajvisszahordás fontossága A csövezés egyik kulcskérdése akár a klímaberendezések, akár a hûtés tekintetében az olajvisszahordás. Az olaj feladata a kompresszor kenésének biztosítása, a tömítés, valamint a hûtés. Ma még nem megoldott, hogy az olaj a kompresszorból ne kerüljön ki a rendszerbe, ahol kapcsolatba kerül a hûtõközeggel, ezért

fontos szempont az oldhatóság. Az ammóniás rendszerekben az olaj egyáltalán nem oldódik a hûtõközegben, tökéletesen szétválaszthatók egymástól. Létezik olyan eset, amikor teljes mértékben oldódnak egymásban, sajnos ilyen utoljára az R12-es hûtõközeg esetén volt, az új hûtõközegek esetén részleges oldódás jön létre. Klímatechnikában nem fordul elõ a keveredési hézag jelensége, alacsonyabb elpárolgási hõmérsékleten viszont ezzel a jelenséggel számolni kell. A hûtõközeg nem képes annyi olajat magában tartani, amennyit a pozitív „meleg” tartományban magával hordott, így az lerakódik az elpárologtatóban, a hideg oldalon, és ha nincs megfelelõ áramlási sebességünk, ez az olaj ott marad. Ezért olyan csövezést kell kialakítani,

5. kép Klímaberendezés kültéri egységének becsövezése. 6. kép Klímaberendezések szereléséhez megperemezett 1/4"-os rézcsõ. A klímák csövezésénél a legfontosabb és talán a legnehezebb a jó peremezés kialakítása. Megfelelõ szerszámok használatával elkerülhetjük a problémás megoldásokat.

64


5

6

62-35 sos:62-35 sos.qxd 2016.01.20. 18:40 Page 5

amely biztosítja azt az áramlási sebességet, amely visszajuttatja a kompresszorba a kenéshez szükséges olajat. Hûtõrendszerek csõkiépítési elvei dióhéjban A csõrendszer kialakításánál az olajvisszahordás biztosítása a legfõbb prioritás. Vannak áramlási veszteségek, amelyeket nem lehet megkerülni. Nagy csövezési távolságoknál, nagy emelõmagasság esetén a megfelelõ áramlási sebesség biztosítása csak jelentõs veszteségekkel oldható meg. Ahhoz, hogy az olaj képes legyen visszajutni a kompresszorba, a megadott áramlási sebességet biztosítani kell, máskülönben olajozási problémák léphetnek fel. Fontos, hogy a hûtõrendszer vízszintes csõszakaszai mindig az áramlási iránynak megfelelõen elõre lejtsenek (0-5° között). Megfelelõ áramlási sebességeket kell megválasztani a hûtõrendszer különbözõ pontjain. Van folyadékvezetékünk, kondenzvezetékünk, ami a kondenzátor és a folyadék-hûtõtartály között húzódik, illetve van szívócsövünk, az elpárologtató és a kompresszor között, és nyomócsövünk, a kondenzátor és a kompresszor közötti szakaszon. Folyadékcsõ, kondenzcsõ esetén kb. 0,32 m/s legyen az áramlási sebesség. A magasabb értékek nagyobb csõátmérõk esetén és rövidebb folyadékcsöveknél engedhetõk meg. Nyomócsöveket két aspektusból kell vizsgálnunk; vízszintes és függõleges ejtõszakaszok esetében min. 2,5-3,5 m/s áramlási sebesség a megengedett, függõleges emelõszakaszok esetében min. 5-7 m/s (10 m/s). Szívócsõ esetén szintén két esetet kell meghatároznunk, vízszintes és függõleges ejtõszakaszok esetében min. 2,5-3,5 m/s, függõleges emelõszakaszok esetében min. 5-7 m/s (10 m/s) a megengedett sebesség. A csõvezetékek kialakításánál törekedni kell a minimális veszteség elérésére, az olajvisszahordás biztosítását szem elõtt tartva. Az áramlási nyomásveszteség csökkenti az elpárolgási hõmérsékletet, illetve növeli a kondenzációs hõmérsékletet (a veszteség üzemeltetési költségbe kerül). Az áramlási veszteségeket célszerû 1 K körül vagy az alatt tartani. Nyilván a minél alacsonyabb érték a kedvezõ. Emelõszakaszok elõtt olajzsák kialakítása indokolt nyomó- és szívóvezetékekben. Hosszabb emelõszakaszok esetében szívóvezetéknél 2-5 méterenként, nyomóvezetéknél 36 méterenként újabb olajzsák kialakítása indokolt. Olyan rendszereknél, ahol változik a terhelés (pl. több kompresszoros rendszer), a felszálló vezetékeket kettõsre vagy többesre kell elkészíteni. Gyakorlatilag alacsonyabb terhelés mellett is garantálni tudjuk azt az áramlási sebességet, ami az olajvisszahordáshoz elegendõ. Folyadék-gerincvezetéket mindig alulról csapolunk meg. A függõleges megcsapolás csak akkor nem okoz problémát, ha a rendszert maximálisan megtöltöm, annyira, hogy a né-

zõüveget sem lehet látni, ellenkezõ esetben a felfelé álló folyadékmegcsapolás nem biztosítja a megfelelõ áramlást. Folyadékvezetékeknél az adagoló elõtt megfelelõ ráfolyást kell biztosítani. Szívó gerincvezetékre, gyûjtõcsõre annak felsõ pontján kell becsatlakozni az elpárologtatók szívócsöveivel. Fõként gerincvezetéknél fontos, hogy ha a szívóvezeték felvitte az elpárologtatóból az olajat, akkor ne tudjon visszacsorogni. Elpárologtató fölé nyúló folyadékcsapdával ellátott emelõszakasz beépítése szükséges, ha az elpárologtató a kompresszor fölött helyezkedik el. Ha az adagoló meghibásodott, és folyamatos a folyadékbejutás az elpárologtatóba, ilyenkor szabad visszafolyás van, amely azt eredményezi, hogy a kompresszor direktben kapja a folyadék halmazállapotú közeget, és tönkremegy. Látható tehát, hogy a klímatechnika gyorsabban fejlõdik, mint a hûtéstechnika. Köszönhetõ ez elsõsorban az elektronikus vezérléseknek, felügyeleti rendszereknek. A hûtéstechnika területén is vannak kedvezõ jelek. Az egyik nagy cég olyasmit fontolgat, hogy DC inverteres, kis lökettérfogatú kompresszorokat gyártanának. A piacon jelen van már olyan aggregát, szintén ennek a gyártónak a részérõl, amely frekvenciaváltós kompresszorral van szerelve. Ezeknek van olajvisszahordási funkciójuk, amely nagyon sok VRF és VRV rendszerben automatikusan mûködik. Remélhetõleg a hûtéstechnika is felveszi ezt az irányt, amely a „bolondbiztos” szerelés felé tolná el a hangsúlyt. Addig viszont nagy odafigyelésre, körültekintõ méretezésre lesz szüksége a hûtõs szakembereknek. 7. kép A beltéri klímaberendezés csöveinek nem sok hely marad. Fontos a sorrend, legalulra kerül a kondenzvíz-vezeték. Ha felcserélem a sorrendet, lehetetlen lesz a falhoz rögzíteni a készüléket.

7

8

8. kép A klímaberendezések elektronikája fejlettebb, mint a hûtõké. A képen egy vezérlõpanel látható.


65

66 tábla + 67 okto pr:66 tábla + 67 okto pr.qxd 2016.01.20. 18:48 Page 2

Összehasonlító táblázat A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

résbefúvók Gyártó/forgalmazó

Air Trade Centre Hungary Kft.

Halton

HORAL AIR Kft.

Lindab

Schako KG / Schako Kft.

TROX GmbH

AKM

SLL, SLN, SLM

mennyezeti résbefúvó, RBS

MTL

DSC, DSC-CURV (íves), DSC-PLASTER, DSX, FBS DSX-XXL, DSX-XXL-W

VSD15, VSD35, VSD50

származási ország

Európa

Magyarország

Magyarország

Csehország

Németország, Magyaro.

Németország

a legkeskenyebb típus profilszélessége

15 mm

20 mm (SLN/SLL)

20 mm

15 mm

DSX-S-1: 16 mm

15 mm

a legkeskenyebb profilú típus 1 soros kivitelén 35 dB(A) hangteljesítményszint mellett befújható légmennyiség

105 m3/h

145 m3/h, m

200 m3/h, L=1000 mm esetén

100 m3/h, m

81 m3/h

80 m3/h, fm

a legszélesebb típus profilszélessége

50 mm

25 mm (SLM)

20 mm

19 mm

DSX-XXL-P-1 / 50 mm

184 mm

a legszélesebb profilú típus 1 soros kivitelén 35 dB(A)hangteljesítményszint mellett befújható légmennyiség

485 m3/h

170 m3/h, m

200 m3/h, L=1000 mm esetén

115 m3/h, m

174 m3/h

160 m3/h, fm

tetszõleges befúvási irány beállítása lehetséges-e

igen

igen

igen

igen

igen

igen

a befúvási irány változtatásával változik-e a befúvási szabad keresztmetszet

igen

nem

igen

igen

nem

nem

maximum hány soros kivitel létezik

6

4 (megrendelésre nincs határ)

5

4

1-4 sor alapkivitelben (egyedi kivetelben max. 6 soros)

8

van-e megkötés a gyártható hosszakkal kapcsolatban

nincs

igen

L=2000 mm, felette sorolni kell

résbefúvó max. 2 méteres, sorolható

nincs

maximális egyben gyártható hossz: 2000 mm

létezik-e vakelem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

létezik-e sarokelem

igen

igen

nem

igen

igen

igen

léteznek-e speciális álmennyezetekhez beépítési profilok

igen

nem

nem

nem

igen

igen

frontlap anyaga és színválasztéka

RAL színek

alumínium, eloxált vagy fehér / egyedi színek a RAL-színskála szerint

alumínium, bármilyen RAL szín

alumínium, elox alumínium, kérésre más színben

alumínium, eloxált vagy RAL

alumínium, RAL színskála szerint festhetõ

lamellázat anyaga és színválasztéka

fehér és fekete

alumínium, eloxált vagy fehér / egyedi színek a RAL-színskála szerint

mûanyag, fekete vagy fehér

mûanyag, fekete

mûanyag vagy alumínium

mûanyag fehér (RAL 9010) vagy fekete (RAL 9005) színben

ÉMI, ISO, egyéb minõsítések

CE, TÜV, ISO

nincs

-

ÉME, ISO

ISO 9001, ÉME

igen

Típusok (elnevezés/betûjel)

66


66 tábla + 67 okto pr:66 tábla + 67 okto pr.qxd 2016.01.21. 15:15 Page 3

hûtéstechnika PR

Aermec NSM ECO: Figyelünk a környezetünkre A PÁRIZSI INTERCLIMA KIÁLLÍTÁSON AZ AERMEC BEMUTATTA A LEGÚJABB CSAVARKOMPRESSZOROS KÜLTÉRI KOMPAKT FOLYADÉKHÛTÕ-CSALÁDJÁT, AMELY R1234ZE HÛTÕKÖZEGGEL ÜZEMEL, ÉS 230-1630 KW HÛTÉSI TELJESÍTMÉNYTARTOMÁNYBAN ÉRHETÕ EL.

-

õ

A környezetkárosító hatások csökkentése kulcsfontosságúvá vált az emberiség számára, számos nemzetközi egyezmény ambiciózus célokat tûzött ki a globális felmelegedés mérséklésére. Az Európai Unió F-gáz elõírásai jelentõs HFC hûtõközeg felhasználás-csökkentést irányoznak elõ 2015-tõl 2030-ig; a felhasznált hûtõközegek mértékének 79%-kal kell csökkennie. Az energiahatékonyság továbbra is fõ szempontként jelenik meg az EU elõírásaiban, amelyek jelentõs növekedést írnak elõ a minimális hatékonyság terén is, mivel a CO2-kibocsátás

mértékét 2030-ig 40%-kal kell csökkenteni. Ezen ambiciózus célok komoly kihívásokat jelentenek a gyártóknak. Az Aermec teljes elszántsággal és odaadással vetette bele magát a kihívás teljesítésébe. Zöld hûtõközegek alkalmazása Az NSM ECO R1234ze hûtõközegtöltettel rendelkezik, ami megfelel a Kiotói Egyezményen és az EU-s elõírásokon alapuló F-gáz rendeletnek. Az R1234ze GWP (Global Warming Potential) értéke csupán 6 egység

(szemben az R134a 1430-as értékével), a légkörbe kikerülve a bomlási ideje csupán 18 nap (szemben a R134a 13 éves bomlási idejével). „A” osztályú energiahatékonyság Az NSM folyadékhûtõkhöz hasonlóan az NSM ECO is magas energiahatékonysággal rendelkezik. A hatékonysági osztálytól függõen a berendezés a 3,46-os EER és 4,30-as ESEER értéket is elérheti. Az elérhetõ háromféle hatékonysági osztálynak köszönhetõen a felhasználói igényekhez legjobban illeszkedõ megoldás valósítható meg. A free-cooling-os változatokkal tovább növelhetõ az energiahatékonyság, a folyadékhûtõ automatikája lehetõvé teszi és gyárilag vezérli is a részleges, illetve a teljes free-cooling-os üzemet is. Európa legnagyobb laboratóriumában tesztelve Az Aermec birtokolja Európa legnagyobb hitelesített tesztlaboratóriumát, ahol akár 2 MW egységteljesítményû berendezések is vizsgálhatók. A berendezések mûködését -20 és +55 °C közti léghõmérséklet-tartományban, +/- 0,2 °C pontosság mellett lehet elemezni. Kisebb hûtõközeg-mennyiség A hûtõközeg típusától függetlenül általánosan igaz, hogy minél kevesebb kerül a hûtõkörbe, annál kisebb a környezetterhelés egy berendezés teljes életciklusára vetítve. Az NSM ECO folyadékhûtõk különösen kevés hûtõközeget tartalmaznak, köszönhetõen a microchannel kondenzátoroknak. A szükséges mennyiség hozzávetõlegesen 40%-kal kevesebb, mint a konvencionális kondenzátorkialakításoknál. (x)

Forgalmazó: Oktoklíma Kft. www.oktoklima.hu


67

68-71 kompr:68-71 kompr.qxd 2016.01.20. 18:48 Page 2

hûtéstechnika Technológiák Írta: Lantos Tivadar

Hûtõkompresszor vizsgálata A HÛTÕBERENDEZÉSEK EGYIK KRITIKUS PONTJA A KOMPRESSZOR, MELYNEK MEGHIBÁSODÁSÁT, IDÕ ELÕTTI TÖNKREMENETELÉT ODAFIGYELÉSSEL, SZAKSZERÛSÉGGEL EL LEHET KERÜLNI. AZ ALÁBBIAKBAN NÉHÁNY TANÁCSOT ADUNK — SZENTMIKLÓSI LAJOS ELÕADÁSA ALAPJÁN —, HOGY MIRE KELL FIGYELNI. EGY JÓ HÛTÕGÉPES SZAKEMBER VILLAMOS SZAKEMBER IS EGYBEN, NEM ÁRT TEHÁT VILLAMOS OLDALRÓL IS TISZTÁZNUNK EGY-KÉT LÉNYEGES DOLGOT.

Az elmúlt években, évtizedekben a hûtõkompresszorok jelentõs átalakuláson mentek át. Régen a berendezések nagyobb tömegûek voltak, kellõen túlbiztosítva, ám nem vették figyelembe a gazdaságos üzemet, mint manapság. Napjainkban az energiahatékony mûködés lett a fõ szempont, ennek köszönhetõen a kompresszormotorok is sérülékenyebbek. Míg a régi készülékek elviselték az üzemi határokon kívüli használatot, addig az újaknál szigorúan be kell tartani a mûködtetési paramétereket. Nézzük meg a hûtõkompresszorok mûködésének legfontosabb paramétereit. Egyfázisú kompresszormotorok A kompresszorokat mûködtetõ motorok lehetnek egy és három fázisról tápláltak. Az egyfázisú motoroknak zömében kicsi az indítónyomatékuk a háromfázisúakhoz képest, és ez meghatározza a felhasználási lehetõségeiket. Az egyfázisú aszinkron (léteznek más kategóriák is: egyenáramú, inverteres, EC stb.), váltakozó áramú motorok üzemérõl köztudott, hogy a

68

motor nem fog elindulni, ha nem gondoskodunk megfelelõ segédberendezésrõl. A tekercsben folyó váltakozó áram ugyan szinuszosan változik, de álló mágneses teret hoz létre, amely olyan, mint két egymással ellentétes irányú, fél amplitúdójú forgó fluxus eredõje. Ahhoz, hogy az egyfázisú motor meginduljon, segédfázissal létre kell hozni egy a fõfázishoz képest eltolt mágneses teret. Ennek gyakorlati megvalósítása a motorok tekercselésén belül történik, a fõfázis-tekercselés az állórész 2/3-át, a segédfázis az 1/3-át foglalja el. A két tekercs egymással 90°-os szöget zár be. Forgó fluxus akkor keletkezik, ha a segédfázisban folyó áram fázisában is 90°-os fáziseltérésben van a fõfázis áramához képest. Az így létesített forgómezõ nem tökéletes, felharmonikusokat tartalmaz, melyek zaj és rezgés forrásai. Adott fordulatszámnál és terhelõnyomatéknál lehet felA rendszer hûtõközeggel történõ feltöltésénél figyelni kell, hogy megfelelõ sebességgel töltõdjön a rendszer


harmonikusok nélküli forgómezõt létrehozni, ez célszerûen a névleges terhelõnyomatékhoz tartozó érték, ezért az ettõl eltérõ terhelési értékeknél a zaj- és rezgésviszonyok romlanak, így az egyfázisú motorok üresjárásban kedvezõtlen zaj- és rezgésértékekkel rendelkeznek. A zaj csökkentéséhez szükséges feltételek: megfelelõ horonyferdítés, megfelelõ nagyságú légrés, nagyon korrekt gyártástechnológia, hogy a forgórész koncentrikusan fusson az állórészfuratban. Az állórészfuratnak pedig körkörösnek kell lennie, amit precíz lemezcsomag-kialakítással és korrekt házfuratba melegítéssel lehet biztosítani.

1


Egyfázisú kompresszormotorok PTC-indítása A segédfázis mûködését különbözõ készülékekkel biztosítják. Nézzük a legegyszerûbb indítóeszközöket, melyek kisebb indítónyomatékú kompresszormotoroknál használatosak. A PTC (Positive Temperature Coefficient) egy hõmérsékletérzékeny félvezetõ, amely a segédfázistekercsen átfolyó áramot szabályozza. Az eszközt sorba kötik a segédfázistekerccsel. Hidegen kicsi (kb. 10 Ohm) az ellenállása, így viszonylag nagy áramot képes átengedni, amely mûködteti a segédfázist, így a motorban létrejön az eltolt mágneses mezõ, és meg tud indulni a megfelelõ forgási irányban. Amikor a kompresszormotor eléri teljes üzemi állapotát, a PTC „pogácsa” az átfolyó áram hatására felmelegszik, így az ellenállása durván megnõ (kOhm nagyságrendben). Ennek hatására a vezetõképessége lecsökken, magyarul „kikapcsolja”, minimális áramot enged át a segédfázison. A motor forgásához tovább nincs rá szükség, hiszen a forgó mágneses tér a motor forgómozgásából következõen fennmarad. Ha azonban a motor váratlanul megáll, az újraindítás nem valósulhat meg azonnal a PTC hõtehetetlensége miatt. Csak abban az esetben kapcsol be újra a segédfázis, ha a PTC kihûl, ellenállása ismét lecsökken. A félvezetõ „lehûlésére” 8-10 percet várni kell, csak ezután lehet újraindítani a rendszert.

orok

A PTC nagy elõnye, hogy viszonylag egyszerû szerkezet, nincs benne mozgó alkatrész, hosszú élettartamot biztosít. Ha a kompresszor mûködésének felsõ határán jár huzamosabb ideig, a PTC pogácsát tartó foglalatban a karmantyúk „elfáradnak”, rossz lesz a vezetés, amely indítási problémákhoz vezethet. Átmenetileg ezen úgy segíthetünk, ha kivesszük a pogácsákat, megtisztítjuk és visszahelyezzük. A PTC pogácsával indított egyfázisú kompresszormotorok kis indítási nyomatékkal rendelkeznek, ezért csak olyan helyeken használhatók, ahol a szívóés a nyomóoldalon indítás elõtt kiegyenlítõdik a nyomás, és tulajdonképpen nyomásmentesen kezdõdhet a következõ indítás. A PTC-s indítású kompresszorok jellemzõen háztartási hûtõberendezések esetén használhatók. A motor oldalán lehet látni az adattáblán a „lefogott” forgórész esetén felvett áram értékét, azaz a motor indulásakor felvett áramot, amely az üzemi áram 5-10-szerese is lehet. A háztartási hálózatot az indítóáram „meghúzhatja”, az igénybevétel 0,5 s-ig tarthat. Ennek ellenére a PTC-s motoroknál nincs szükség külön lágyindító berendezésekre a viszonylag kis teljesítmények miatt. Olyan berendezések esetében, ahol a szívóés a nyomóoldali nyomás nem tud kiegyenlítõdni, nagyobb indítónyomatékú kompresszormotorokra van szükség. A nagyobb indítónyomatékot üzemi kondenzátor beépítésével lehet biztosítani. A PTC nagyobb indító áramot enged át, amely az indítás után ugyan lecsökken, de a vele párhuzamosan kötött kondenzátoron tovább folyik az áram, így nagyobb üzemi nyomatékot biztosít a motor. Villamos motorok esetén a kondenzátor kétféle lehet, vannak indító- és üzemi kondenzátorok. A különbség, hogy az üzemi kondenzátor mindig áram alatt van, 100 százalékos a bekapcsolási idejük, nagyobb a méretük ugyanakkora kapacitásnál, mint az indítókondenzátoroké. Nem megfelelõ indítás esetén az indítókondenzátorokon az áram megmarad, így azok két-három perc után „elfüstölnek”. Ha a kondenzátorra semmilyen adat sincs feltüntetve, az indítókondenzátor mellett mindig van egy ún. kisütõ ellenállás, amely a kondenzátor maradékáramát emészti fel. Áramrelés indítás A tekercsrelén keresztül folyik a fõfázis árama, és ha a relé meghúz, a segédfázison is megin-

dul az áram. Egy álló kompresszornál is a fõfázison olyan nagyságú áram folyik, amely elegendõ ahhoz, hogy a relét behúzza, és bekapcsolja a segédfázist. Ez a módszer szintén az alacsony indítónyomatékú motorok indítására használatos. Amint felpörög a forgórész, egyre csökken a felvett áram, és lassan elérjük azt az állapotot, amikor a relé elenged, és teljes mértékben kikapcsolja a segédfázist. A fõ- és a segédfázis tekercselése nem egyforma, a segédfázis-tekercsnek más az induktivitása, így eltérõ nagyságú mágneses mezõt hoz létre, amely alapvetõen meghatározza a motor elindulását. Az egyfázisú rendszereknél nem lehet megváltoztatni a forgásirányt. A relés indításnál elméletileg nincs akadálya a leállítást követõ azonnali újraindításnak, ám a tekercsek üzem közben melegednek, így lényegesen kisebb áramokkal tud dolgozni a rendszer; elõfordulhat az, ha a szívó- és a nyomóoldal nem egyenlítõdött ki, a kompresszor nem fog újraindulni. A motorok tekercselésénél vannak hõállósági osztályok, még az egyszerûbb kivitelûeknél is 175 °C a megengedett tekercshõmérséklet, ekkor még nem sérül a szigetelés. Hogy milyen mágneses teret hoz létre a behúzó tekercs, az függ a menetszámtól, és a rajta átfolyó áramtól. A kettõ szorzatára teljesen különbözõ kompreszszort lehet mûködtetni. A kompresszornak, amely kisebb áramot vesz fel, szükségszerûen nagyobb menetszámon tekercselt relére van szüksége, hogy meg tudjon húzni. Abban az esetben, ha nagyobb indítónyomatékra van szükség, a relés indításnál is indítókondenzátort kell használni, amely a segédfázis-tekerccsel sorba van kapcsolva. Ameddig a relé behúzott állapotban van, az indítókondenzátor és a tekercs együttese felépít egy nagyobb méretû mágneses teret, amely az indulást segíti. Feszültségrelés indítás Látszatra teljesen olyan a feszültségrelé, mint az áramrelé. Ami megkülönbözteti õket, az a tekercshuzal vastagsága és a feltekert menetszám. A különbség az, hogy amíg a kompresszor nincs áram alatt, a relé meg van húzva nyugalmi állapotában. Amikor elindul a kompresszor, a relé kienged, és elveszi a segédfázisról az áramot. A rendszerben két kondenzátor van, egy indító- és egy üzemi kondenzátor. Ez az indítási módszer adja a legnagyobb indítónyomatékot, ezért nagyobb teljesítményû rendszereknél használják.


69


hûtéstechnika Lantos Tivadar Hûtõkompresszorok vizsgálata

még egy kis villamosság A kompresszoroknál fel szokták tüntetni a kompresszorok kapcsolásának jelölését. A legtöbb gyártó palettás kiszerelést szállít, melynek lényege, hogy a tartozékokat a készülék mellett ömlesztve helyezik el. A beüzemelõnek a legelsõ teendõje, hogy ellenõrzi, minden alkatrész megvan-e. Nem szabad hiányos alkatrészekkel elkezdeni az összeszerelést. Sajnos ilyenre a gyakorlatban volt már példa, ezzel tönkremehet a kompresszor, és elvész a garancia. Ha nem tudjuk pontosan, hogyan kell bekötni a készüléket, nem szabad kísérletezni, mert leég a készülék tekercselése. Akkor lehet próbálkozni, ha valaki viszonylag jól ismeri a kompresszorok tulajdonságait, tekercselését. Mondjuk feltételezek egy bekötést, és összeszerelem, melléteszek egy kapcsolós hosszabbítót, és megpróbálom elindítani. Ha egy másodpercen belül nem indul, azonnal kikapcsolom, így még nem fog sérülni a kompresszor. Ehhez ismernem kell a kompresszor tekercselését, az indítási módozatokat, a bekötésekre pedig rá lehet jönni. Az sem baj, ha a szerelõ néhány rajzot tart magánál segítségképpen.

Háromfázisú kompresszorok A háromfázisú motoroknál nincs szükség segédberendezésre, hiszen a tekercselés kialakításával a forgó mágneses mezõ biztosítva van, viszont az indító áramlökést csillapítani kell bizonyos esetekben. Vannak olyan kompresszorok, melyek forgásiránya kötött. Hogy a készülék merre fog forogni, az a telepítést végzõ szakember munkáján múlik, éppen ezért közvetlenül bekötés után egy rövid indítási próbával kell meggyõzõdni a helyes mûködésrõl. Szennyezõdésmentes szállítás A kompresszorok gyártása ma már automatikusan történik, melynek a végén minõségellenõrzés is van. Ennek keretében átütés szempontjából is vizsgálják a berendezéseket, a próbán 1500 V feszültséget kell bírnia a kompresszor motorjának egy percen keresztül. Ma már ezt a hightech folyamatot automaták végzik, amelyek

igen ritkán tévednek. Amikor legyártották a kompresszort, van egy szárítási folyamat, melynek célja az összes szennyezõdés eltávolítása. Ezt úgy végzik, hogy összekötnek egyszerre harminc-negyven gépet, és átküldenek rajta -40 °Cos száraz levegõt. Közben mérik a páratartalmat is. Ezután lezárják a kompresszorokat, védõgázt (nitrogén vagy szárított levegõ) töltenek be, majd csomagolják az eladáshoz. Ha a szerelõ megnyitja a gyárilag lezárt kompresszort, akkor az egyet „szusszan”, ez azt jelenti, hogy nem került bele szennyezõdés. Olajozás A kompresszorokat ma már észterolajjal töltik fel. Régebben (a klasszikus hûtõközegek, R12, R22, R202 idején) még ásványi olajat használtak, amelyben a víz nem oldódott. Ezek az olajok az akkori hûtõközegekkel szinte korlátlanul elegyedtek, így biztosítva a megfelelõ olajkihor-

A kompresszort érintõ más hibák is elõfordulhatnak, de talán a cikkben felsoroltak a legmarkánsabbak, melyekkel a szervizesek nap mint nap találkozhatnak. Fontos tehát a gyártók utasításai mellett a technológiai utasítások betartása. Ha valamiben nem vagyunk biztosak, beüzemelés elõtt mindig konzultáljunk a forgalmazóval a részleteket illetõen. A kompresszor nem olcsó készülék; ha elvész a garancia, saját zsebbõl kell kifizetni.

70


dást és -visszakerülést. A hûtõkörben keringõ olaj nem szerencsés, mert ez a csõvezeték falán olajfilmet képez, és csökkenti a hõátadást. Az R12 hûtõközeg teljesen oldódott, azonban az R22 már nem volt ennyire jó, nagyobb rendszereknél már szükség volt olajleválasztókra, amelyek viszonylag hatékonyan csökkentették a rendszerbe kikerülõ, a csõfalakon vándorló olaj mennyiségét. Itt már jobban kellett ügyelni a csövezésre, a lejtésekre, az olajzsákok beépítésére. Az új típusú hûtõközegek ásványi olajjal már nem keverednek, ezért olyan kenõfolyadékot kellett alkalmazni, amelynek oldódása jobb. Sajnos ezek az „olajok” rendkívüli módon szívják a nedvességet, ezért ügyelni kell rá, hogy levegõvel ne érintkezzenek. Ha az észterolaj a levegõbõl vett már fel vizet, az a késõbbiekben vákuumolással sem távolítható el, márpedig a rendszerben lévõ víz kifagyásokat, savasodásokat okozhat. A kompresszormotor tekercselésének állórészén az elhasználódott szigetelés miatt zárlatot is okozhat a nedvesség, és leégetheti a kompresszort. A hûtési rendszerek meghibásodásánál még a kompresszorcsere elõtt meg kell állapítani a hiba jellegét. Ha meghibásodott a kompresszormotor tekercselése, az ellenállásméréssel könnyen kimutatható. A hiba jellege lehet leégés, zárlat, szakadás. Tekercszárlatot nehéz kimutatni, hiszen 100 menetes tekercs esetén 3-4 menet zárlatának kimutatása szinte lehetetlen univerzális mûszerekkel. Ha a kompresszort cserélni kell Ha meghibásodik egy rendszer, leggyakrabban cserélni kell a kompresszort. Ez akkor egyszerû feladat, ha ugyanolyan típusú kompresszort tudunk beépíteni. Ha nem, akkor néhány paramétert figyelembe kell venni. Fontos, hogy ugyanolyan hûtõtartományú legyen a kompreszszor (mélyhûtõ, normál, illetve magas), ugyanolyan lökettérfogatúnak kell lennie, valamint ugyanolyan hûtõközeget használjon. Így viszonylag nyugodtan lecserélhetõ a berendezés, annak tudatában, hogy ugyanolyan teljesítményû gépet építek be. Ez különösen igaz a kapillárcsöves rendszerekre, amelyek nagyon kényesek ezekre az adatokra. Ezekhez a rendszerekhez soha nincs folyadéktartály, mert ezzel az adagolási tulajdonságait csökkentenék. A kompresszorcsere után elkezdem betölteni a hûtõkö-


zeget, és figyelem az elpárolgási nyomást, a töltést addig folytatom, míg a kívánt értéket el nem érem. Kisebb rendszereknél a nyomóoldali nyomást is vizsgálni kell, ami az eredeti rendszerhez képest nem szabad, hogy emelkedjen. Ha ez megtörténik, a kompresszor nagyobb terhelésen fog járni, élettartama lerövidül, vagy adott esetben a feladatát sem lesz képes ellátni. A leégett kompresszor a rendszert is elszennyezheti, melyet a javítás elõtt ki kell tisztítani. Nagyobb teljesítményû hûtõk esetén elõfordul, hogy lecserélnek egy kompresszort, és nem fordítanak kellõ figyelmet a kompresszorok mágneskapcsolóira. Elõfordul, hogy a meghibásodása során a kompresszor már nagy áramokat vesz fel. A kérdés, hogy a mágneskapcsoló kibírta-e a számára nem megengedhetõ értékeket. Ha nem, és nem ellenõrizték, az újonnan beszerelt kompresszort tönkreteheti. Hûtõközeg-betöltés: megfelelõen lassan A hûtõközeg betöltésénél figyelni kell. Elõfordult, hogy egymás után két új kompresszor ment tönkre. Volt garancia, ki is fizette a szerviz a költségeket, pedig nem kellett volna. Kiderült, hogy a probléma nem a kompresszorokkal volt, hanem a hûtõközeg betöltésével. Levákuumolták a rendszert, azonban mérlegrõl töltve szinte „belelökték” a másfél kiló hûtõközeget a rendszerbe, és három percen belül bekapcsolták a hûtõt.

A vákuumolás következtében a rendszerben a legnagyobb térfogat a kompresszor lett. A hûtõközeg bejuttatása is a kompresszor közelében történik, a hirtelen töltés következtében a hûtõközeg a kompresszorba került folyadékállapotban. Indítás elõtt a következõ folyamat zajlott le. A hûtõközeg keveredett az észterolajjal, így képezett egy elegyet. Amikor indították a kompreszszort, az elkezdett szívni, a szívótérben a nyomás lecsökkent, és felforrt a folyadék és a hûtõközeg együttese; mint egy üdítõs palack, melyet kibontás elõtt felrázunk, és hirtelen kinyitjuk. Létrejött egy buborékos elegy, amely tartalmazott hûtõközeget, folyadék és gõz halmazállapotban, és olajat. A kompresszorok olajozási rendszerét úgy oldották meg, hogy a tengely forgásával egy ferde furat segítségével hordja a kívánt helyre a szükséges mennyiséget. Ha ez egy buborékkal terhelt közeg, a kompresszornak megszûnik a kenése. Mivel a csapágyak nem kaptak megfelelõ mennyiségû olajat, megszorultak, az áramfelvétel növekedett, a kompresszor tönkrement. Helyesen úgy jártak volna el a beüzemelõk, ha levákuumolják a rendszert, elkezdik betölteni a közeget légköri nyomásig, és ezután lassan a teljes mennyiséget betöltik a rendszerbe. A szakszerûtlen töltésnél fennáll még az ún. folyadékütés veszélye is, amikor folyadék kerül vissza a kompresszorba. Ez a folyadékállapotában lévõ hûtõközeg eljuthat a kenési helyekre. A folyékony hûtõközeg kimossa az olajat a komp-

2. kép Kompresszor

2

resszorból, és nem engedi, hogy a csapágyakon olajfilm alakuljon ki, a kenéshiány pedig a garancia elvesztésével jár. Nem véletlen, hogy a kompresszoroknál, még a klímakompresszorok esetében is karterfûtést használnak. Ha fûtjük a kompresszor olaját, „kiûzzük” belõle a hûtõközeget, és indítás után nem zajlik le ez a negatív folyamat.

72-75 csizmazia:72-75 csizmazia.qxd 2016.01.20. 18:51 Page 2

épületgépészet Eszközeink Írta: Csizmazia Gábor

A hûtés- és klímat nikában szüksége szerszámok II. RÉGEBBEN, MÉG A NAGY KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSI LÁZ ELÕTT, A GYÁRAK ÉS AZ IPAROSOK FELSZERELTÉK A HÛTÕRENDSZEREKET MINDEN OLYAN ELEMMEL, AMIRE A BIZTONSÁGOS MÛKÖDÉSHEZ SZÜKSÉG VOLT, GONDOLOK ITT A REZGÉSCSILLAPÍTÓKRA, AUTOMATIKÁKRA, ÉS A NAGYOBB HERMETIKUS, VALAMINT SZINTE AZ ÖSSZES FÉLHERMETIKUS KOMPRESSZOR EL VOLT LÁTVA NYOMÓ- ÉS SZÍVÓOLDALI TALPAS SZELEPEKKEL, ILLETVE OLAJSZINT-ELLENÕRZÕ NÉZÕÜVEGGEL, ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN AZ OLAJCSERÉKHEZ SZÜKSÉGES LEERESZTÕ SZELEPPEL.

Ezeknek az elemeknek a jó része sajnos áldozatául esett a költségcsökkentési láznak, és opcionális tételekké lettek degradálva. Régebben az olajcsere úgy nézett ki, hogy elzártuk a kompresszor szívószelepét, majd a szívó presszosztátot megerõszakolva elindítottuk a kompresszort. Természetesen a szívóoldali nyomást eközben szigorúan ellenõriztük, majd a légköri nyomás közelében leállítottuk a kompresszort, és elzártuk a nyomóoldali talpas szelepet is. A kompresszorban maradt hûtõközegnyomással vagy szárított nitrogén segítségével kinyomattuk a karterben lévõ olajat, majd, mikor kijött az összes olaj, a friss olajat vákuum segítségével szívattuk be a kompreszszorba, a nézõüvegen keresztül ellenõrizve

72

a szükséges töltetmennyiséget. Még egy biztonsági vákuumolás után visszanyitottuk a talpas szelepeket, és a rendszer mûködhetett tovább a friss olajjal. Manapság azonban még a 7 kW környéki hermetikus kompresszorok sincsenek ellátva se nézõüveggel, se olajcsere-lehetõséggel, tehát ezeknél a készülékeknél elfelejthetjük az olajcserét. Azoknál az ipari kompresszoroknál, amelyek nincsenek szívó- és nyomóoldali elzáró szelepekkel ellátva, elég körülményes az olajcsere. Nemigen van lehetõségünk a régi rendszer szerinti olajcsere végrehajtására, hiszen nem tudjuk a kompresszort kirekeszteni a hûtõrendszerbõl anélkül, hogy a hûtõközeget lefejtenénk. Ilyenkor lehet


hasznos segítõtárs az olajpumpa, amelynek segítségével nyomás ellenében is be tudjuk juttatni az olajat a kezelni kívánt kompreszszorba. Szelepkiszedõ A kisebb berendezések döntõ többsége Schrader-szelepes szer vizcsatlakozóval van ellátva. Alapjában véve a Schraderszelep egy nagyon okos találmány, amely jelentõsen megkönnyíti a kalorikus körben végzendõ beavatkozásokat. Azonban van egy nagy hátránya, mégpedig a relatíve nagy ellenállása, ami fõleg a rendszer vákuumolásakor keseríti meg az életünket. A nagy ellenállás miatt jelentõsen megnõhet a vákuumolás idõigénye. Az ún. szelepkiszedõ szerszám segítségével a vákuumoláskor ki tudjuk venni a szeleptût a szelepházból, majd mikor végeztünk, vissza is tudjuk tenni, anélkül, hogy fel kéne nyitnunk a rendszert. Az eszköz elérhetõ 1/4, illetve 1/2” SAE menetes, tehát R410-hez való kivitelben is. Elnyomó fogó Az elõzõ cikkben bemutattam a beszúró fogót, melynek alkalmazása után egy lyuk marad a szervizcsonkon. A munka végeztével egy elnyomó fogó segítségével el tudjuk


2. kép Racsnis szelepkulcs

1. kép Olajpumpa

atechges nyomni a szervizcsonkot, majd le tudjuk forrasztani a beszúró fogó által okozott lyukat. Állandó mágnes A legtöbb hûtõrendszer tartalmaz folyadék mágnesszelepet. A szelep feladata a folyadékállapotú hûtõközeg leállítása vagy továbbengedése az adagoló szelep felé. Azonban nyomáspróbakor vagy vákuumoláskor a szelep akadályt jelent az áramló közegeknek, kiváltképpen ha a villamos rendszer nincs kész, és ezért nem tudjuk meghúzatni a mágnesszelepet. Viszont ha a szelep nem tud meghúzni, a kondenzátorban és a folyadékgyûjtõ tartályban idegen gáz maradhat, ami az egész hûtõrendszert elfertõzheti. Ezt a problémát hivatott kiküszöbölni az a kis állandó mágnes, amit ha ráhelyezünk az elektromágnes tekercsének helyére, egészen biztos, hogy a szelep felnyit, és végezhetjük a munkánkat. Ez a kereskedelemben kapható összes mágnesszelephez használható.

Racsnis szelepkulcs Ipari berendezéseken, a kompresszorokon, illetve a folyadékgyûjtõn ún. Rotalockszelepek vannak felszerelve az adott elemek biztonságos kizárásának érdekében. A Rotalock-szelepek orsója egy négyszögletes véggel van felszerelve, aminek segítségével tudjuk nyitni vagy zárni a szelepet. Ezt megtehetjük egy egyszerû állíthatós kulcscsal is, de sokkal gyorsabb, kényelmesebb és egyszerûbb a racsnis szelepkulcs használata. Négyféle szelepmérethez alkalmazható, és a két végén lévõ kapcsolóval válthatunk a nyitás vagy a zárás között.

Töltõegység A hûtõközeg-mérlegek okos kis tartozéka a mágnesszeleppel felszerelt töltõegység. A mérlegen beállítjuk a betölteni kívánt hûtõközeg mennyiségét, és ennek az értéknek az elérésekor a mágnesszelep lezár, befejezõdik a töltés. Az eszközön lévõ bemélyedésbe kell beletenni a mérleg kezelõszer vét, ami aztán infravörös módon kommunikál a töltõegységgel — természetesen csak azonos márkájú mérleggel. Az egységen fel van tüntetve a hûtõközeg áramlási iránya, ellenkezõ irány esetén nem mûködik az eszköz.

3. kép Állandó mágnes 4. kép Hûtõközegmérleg töltõegysége

3

4


73


hûtéstechnika A hûtés- és klímatechnikában szükséges szerszámok II.

Lamellafésû Az emberek jó része — valamilyen érthetetlen októl vezérelve — fizikai kényszert érez arra, hogy ha elmegy egy berendezés mellett, annak lamellázatán végighúzza a kezét vagy valamilyen tárgyat, és eldeformálja a lamellázatot, de bármilyen más ok, például jégverés is rongálhatja azt. Ebben az esetben az elzárt lamellákon megszûnik az áramlás, romlik berendezésünk teljesítménye, hatásfoka. Az. ún. lamellafésû segítségével visszaállíthatjuk a lamellákat a megfelelõ pozícióba. Többféle lamellaosztás esetén is használható ez az ügyes kis eszköz. Dugattyús lefejtõ Nagy berendezésekben lévõ nagymennyiségû hûtõközeg lefejtéséhez ajánlott a dugatytyús lefejtõ készülék, amely nem tartalmazza a szokványos lefejtõ készülékek sztenderd tartozékait, mint például manométerek, szelepek, üzemmódváltó, és nem rendelkezik öntisztító funkcióval — ellenben az ára lényegesen kedvezõbb a nagyteljesítményû lefejtõkénél. A kollégák amúgy is rendelkeznek manométerekkel, szelepekkel, és tudják, hogy mit takarnak az egyes funkciók, ezért e tételek kihagyása nem csökkenti a berendezés használati értékét. Vízhûtéses kondenzátor Akár a fentebb bemutatott vagy akár hagyományos lefejtõ készülékekhez is csatlakoztatható egy ügyes kis vízhûtéses kondenzátor. Ha nyáron, egy lapos tetõn, 35 °C-os környezeti hõmérséklet mellett próbálunk meg lefejteni nagy mennyiségû hûtõközeget a hagyományos léghûtéses lefejtõnkkel, az bizony hosszadalmas lesz, és a tároló palackban jelentõsen megemelkedett nyomás miatt még a lefejtõ is jobban kínlódik. Ilyenkor ventilátorral fúvathatjuk a palackot, vagy esetleg vízzel locsolhatjuk, de ez nem biztos, hogy jót tesz a palack alatt lévõ elektronikus mérlegnek. Egyszerûen egy vödör hideg vízbe merítjük a kis vizes kondit, és máris intenzívebb lesz a kondenzáció, és a kondenzációs nyomás is alacsonyabb lesz. Ennek köszönhetõen csökken a lefejtésre fordítandó idõ, és kisebb me-

74

hibakeresés Régebben, az on/off típusú klímaberendezések korában a hibakeresés viszonylag egyszerû volt. Fogtunk egy feszültségmérõt, ha a panelbõl kijött a feszültség, vettük az Ohm-mérõt; ha a tekercs folyamatos volt, nem volt testzárlat, akkor megmértük az üzemi kondenzátor kapacitását, ha az is jó volt, akkor valószínûleg megszorult a kompresszor. Manapság a split típusú klímaberendezések területén csak az inverterszabályozott típusok kaphatók, energetikai megfontolások miatt. Ezeknél a berendezéseknél már nem olyan egyszerû a hiba meghatározása, mint az on/off-os készülékeknél volt, illetve egyszerûbbé tehetõ egy ún. Inverter Teszt Kit segítségével. Figyelem, ez csak a DC inverteres berendezésekhez használható! A készülék 1-2. és 3-as pontjára szín szerint rácsatlakoztatjuk a kültéri egység kompreszszorkimenetét. Ha a körben elhelyezkedõ LED diódák szépen sorban felvillannak, akkor az inverter mûködõképes, a hibát a kompresszornál kell keresni. Ha a diódák felvillanása nem folyamatos, akkor az inverterhibára utal. Jelzem, ha a kompresszor elszáll, az többnyire magával viszi az inverterpanelt is. Ezeknél a berendezéseknél elõ szokott fordulni kommunikációs probléma is. A készülék ennek megállapítására is alkalmas, sõt azt is meg tudja mondani, hogy a kommunikációs hiba a beltéri vagy a kültéri egységben keletkezett.

chanikai terhelésnek tesszük ki a lefejtõ készülékünket. A lefejtés végeztével egyszerûen lefejtjük az eszközben maradt folyadékállapotú hûtõközeget. Kamera Sok esetben elõfordul, hogy a meghibásodott alkatrész nem, vagy csak nehezen, rosszul látható, de nem hozzáférhetõ helyen található. Ilyen esetben nyújt segítséget egy flexibilis csõre rögzített szenzorral rendelkezõ, színes kamera. A kamera rögzítõfunkcióval is rendelkezik, tehát késõbb az akció végignézhetõ. A berendezés 128 MB beépített és 2 GB opcionális Micro SD kártyamemóriával rendelkezik, de fogadja a 16 GB-os kártyát is. Négyszeres digitális zoom és képfordító funkció is található benne. A kijelzõ egy 3,5"-os TFT LCD monitor. A képalkotó szenzor átmérõje lehet 5,5, 9 vagy 12 mm. A flexibilis hosszabbító hossza 1, 2 vagy 3 m lehet, igény szerint. A készülékkel készíthetõ állókép vagy video. A beépített mikrofon segítségével a vizsgált pontban generálódott hangok is rögzíthetõk. A berendezés tápellátását alkaline elemek vagy tölthetõ akkumulátorok biztosítják. Két darab beépített LED dióda segíti a megfelelõ fényviszonyok kialakítását, melyek fényereje


állítható. Közvetlenül TV-re vagy megfelelõ monitorra lehet küldeni a felvett képeket. Állítható idejû automatikus kikapcsolással rendelkezik, az akkumulátorok élettartamának meghosszabbítása érdekében. Kemény hordtáskában van elhelyezve a berendezés a mechanikai sérülések elkerülése érdekében. A szoftver mini CD-n a hordtáskában van mellékelve a berendezéshez. Automatikus töltõ-vákuumoló és lefejtõ állomás A jármû-légkondicionáló szektorban jelent nagy segítséget a kollégáknak ez a berendezés. Tartalmaz egy hûtõközegpalackot mérleggel, egy vákuumszivattyút, lefejtõt, manométereket, olajszeparátort és olajvisszatöltõ egységet. Az egész berendezés mûködését egy mikroprocesszoros szabályozó felügyeli. Igazándiból csak a csatlakozókat kell a kollégának felrakni kézzel az autóra, majd megadni a jármû típusát, évjáratát, a többit a mikroprocesszoros szabályozó már egyedül végzi. Lehetõség van a gyári program felülírására, és akkor a berendezés az általunk beállított lépéseket fogja csak elvégezni, például ha ki akarjuk szerelni a kompresszort, akkor csak a hûtõközeg-lefejtési programot fogja a beren-


dezés végigjátszani, hiszen a többire nincs szükség. A berendezések nagyon intelligensek és automatikusak, de nem tudják nélkülözni a szakképzett klímaszerelõt. A gépjármû-klimatizálásban használják újabban a HFO 1234yf nevû hûtõközeget, amelynek GWP-értéke sokkal alacsonyabb (<1), mint az eddig használt R134a-é, melynek GWP-értéke 1300. Sajnos az ára többszöröse a hagyományos R134a-nak, és a használatához új csatlakozó elemekre van szükség, mert azok nem kompatibilisek a hagyományos hûtõközeggel. Azért van szükség újfajta csatlakozókra, hogy még véletlenül se lehessen rátölteni a HFO-ra a hagyományos hûtõközeget. Sajnos a közeg tûzveszélyes, ezért használata során nagyon figyelmesen kell eljárni. A HFO-hoz POE (Polyol Ester) olajat kell használni, ami nem keverhetõ az R134a-hoz használatos PAG (Polyalkylene Glycol) olajjal. Mivel ez is észterolaj, nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy ne érintkezhessen a nedvességgel, éppen ezért dupla fedelû fémedényben hozzák forgalomba. Érdemes kis kiszerelésben vásárolni az olajat, és azt, amit felnyitottunk, mihamarabb elhasználni. Az új hûtõközeghez használatos armatúra, gyorscsatlakozók és töltõcsövek csatlakozói is egészen mások, mint a hagyományos hûtõközegekéi. A HFO üzemi nyomásai kb. ugyanott vannak, mint az R134 a nyomásai, tehát a manométerek skálázása hasonló. Egyre gyakrabban használunk a háztartási hûtõberendezéseinkben — néhol a kisebb ipariakban is — R600 hûtõközeget, más néven butánt, illetve R600a izobutánt — mindkettõ erõsen tûzveszélyes anyag, ezért a berendezésekben korlátozzák a töltetmenynyiséget. Ipari berendezések esetében (monoblokkoknál) inkább két független hûtõkört építenek bele a monoblokkba, nehogy túllépjék az elõírásokban meghatározott töltetmennyiséget. A hûtõközegek elérhetõk kis flakonokban, illetve biztonságos acélpalackokban is. A hûtõközeg ODP-értéke 0, GWP-értéke is csak 3. Kompatibilis az ásványi olajakkal, a nyomógáz hõmérséklete és elpárolgási nyomása alacsonyabb, mint a hagyományos hûtõközegeké, sõt, elmondható,

hogy a készülékek jobbára vákuumban járnak. Éppen ezért nem használhatók hozzá a hagyományos hûtõközegekhez kifejlesztett tömítõ adalékok, hiszen lyukadás esetén üzem közben a hûtõközeg nem kifelé távozik, hanem a rendszer beszívja levegõt, legalábbis a szívóoldalon. A flakonon csak egy speciális menet található, abból a célból, hogy csak a szakképzett és engedéllyel rendelkezõ személyzet férjen hozzá a veszélyes közeghez. A használatos szerszámok is különböznek a megszokottaktól. A szervizszelep alsó, menetes csatlakozója megegyezik a palackon látható menettel, te-

6

hát a palackra csatlakoztatva biztonságosan megoldható a hûtõközeg-elvétel. Használat után a szelepet le kell csavarni a palackról, amit a beépített biztonsági szelep ezután gáztömören lezár, és a palack szállíthatóvá válik. Mivel az üzemi nyomások lényegesen alacsonyabbak, mint a megszokott hûtõközegeknél, ezért a használatos analóg manométerek mûködési tartománya is más. Az elektronikus mérõmûszerek jó része ismeri mind az R600a, mind az R290 hûtõközeget, tehát aki ilyen armatúrával rendelkezik, annak nem kell új manométereket vennie. Miután a használt hûtõközegek erõsen tûzveszélyesek, ezért például egy kompresszor- vagy szûrõcserénél nem célszerû nyílt lánggal mûködõ forrasztó készüléket használni. Helyette használjuk a Lockring csatlakozó készletet, amely egy présszerszámból és számtalan méretû és funkciójú préselhetõ csatlakozóból áll. Elérhetõ 6/6 mm-es (szívócsõhöz), 6/5 mm-es (nyomócsonk-kondenzátor csatlakozó, illetve kondenzátor-szûrõ), 6/2,5 mm-es (szûrõ-kapillárcsõ) és 6 mm-es végelzáró a szervizcsonkhoz. A Lockring csatlakozók összepréselése elõtt fontos a csövekre feljuttatni egy tömítõkenõfolyadékot. Miután a berendezések töltetmennyisége igen csekély (egy 220 literes szekrény esetében 45 gramm), nagyon fontos a korrekt töltetmennyiség betöltése. Erre a célra alkalmazható egy pici mérleg, melynek érzékenysége 1 gramm. A maximálisan mérhetõ menynyiség 5 kg, tehát látható, hogy ez a mérleg speciális feladatok ellátására lett tervezve. Mivel az R600a-hoz nem használhatók a hagyományos hûtõközegekhez tervezett szivárgáskeresõk, ezért kifejlesztették a tûzveszélyes közegekhez használható elektronikus szivárgáskeresõket is. Több cég is jelen van a piacon ezekkel a készülékekkel. 6. kép Mint látható, az új hûtõközeghez használatos armatúra, gyorscsatlakozók és töltõcsövek csatlakozói, is egészen mások, mint a hagyományos hûtõközegeké. A HFO üzemi nyomásai kb. ugyanott vannak, mint az R-134 nyomásai, tehát a manométerek skálázása hasonló.


75

76-77 varga:76-77 varga.qxd 2016.01.20. 18:53 Page 2

hûtéstechnika Technológiák

Írta: Varga Péter

Trigeneráció az iparban, mélyhûtéss SOK IPARÁGBAN MERÜL FEL AZ IGÉNY MÉLYHÛTÉSRE, AMELYET HA KOMPRESSZOROS FOLYADÉKHÛTÕVEL TERVEZÜNK, IGEN JELENTÕS MENNYISÉGÛ VILLAMOS ENERGIÁRA VAN SZÜKSÉGÜNK, AMI JELENTÕSEN BEFOLYÁSOLJA A TERMELÉSI KÖLTSÉGEKET.

Ezen megoldás helyett a fejlett országokban sokszor alkalmazzák az abszorpciós folyadékhûtõket, melyek ammónia—víz hûtõközegpárral mûködnek, és üzemi energiaként akár hulladékhõt is képesek felhasználni (1. ábra). Legtöbbször ez a hulladékhõ a kapcsolt energiatermelésbõl (villamos + hõenergia) származik.

Kitûnõ részterhelési tulajdonságok A hûtési igény változását az ammóniás hûtõközpont automatikusan követi, részterheléseken való mûködéssel. A 20%-nál nagyobb részterheléseknél a COP értéke állandó marad. Amennyiben szükséges, a hûtõközpont mûködhet akár

terhelés nélkül is. Az abszorpciós berendezések mûködéséhez a megfelelõ feltételeket kell biztosítani a bevitt hõenergia hõmérsékletszintjével, valamint a kondenzációhoz szükséges hûtõvíz hõmérsékletével. Ezen paraméterek összefüggése és a várható COP-érték a 2. és 3. ábrán található, tájékoztató jelleggel. Minimális üzemi energia hõmérsékletszintek Abból a célból, hogy a megfelelõ elpárolgási hõmérsékletet el tudjuk érni, a megfe-

COP (%)

Fûtõközeg minimum hõmérsékletek (oC)

Fûtõoldal minimum üzemi hõmérsékletei különbözõ hûtõvízhõfokokhoz

Elpárolgási hõmérséklet (oC)

Elpárolgási hõmérséklet (oC)

2

76

3


76-77 varga:76-77 varga.qxd 2016.01.20. 18:53 Page 3

ssel lelõ, minimális hõmérsékletszintû üzemi energiát kell biztosítani (gõz, forró víz, vagy más forró gázok vagy folyadékok). Ez a hõmérséklet függ az igényelt elpárolgási hõmérséklettõl és a rendelkezésre álló vagy ter vezett hûtõvíz-hõmérséklettõl (az abszorbernél és a kondenzátornál). A 3. ábra bemutatja ezen értékeket gõz vagy forró víz hõforrás esetében. Jellemzõen ezek a berendezések az alábbi iparágakban alkalmazhatók: - élelmiszer- és italgyártás,

1. ábra Közvetlen ammóniafelhasználás a végfelhasználó elpárologtatóiban.

- vegyipar, - olaj- és gázipar, - gázturbináknál a belépõ levegõ hûtése, - fedett jégpályák. Fõ tulajdonságok: - energia-megtakarítás, - magas hatásfok, - megbízhatóság, elérhetõség, - moduláris ter vezési lehetõség, - minimális szerelési munkák a helyszínen, - rugalmas integrálhatóság a meglévõ rendszerekbe, - szabályozási lehetõség 0-100%,

- automatikus üzem és távirányítási lehetõségek, - teljesítménytartomány: 100 kW-tól néhány MW-ig, - hõmérsékletszint akár -60 °C. Legfõbb elõnyök: - alacsony villamos energiafogyasztás, nincs szükség villamos hálózatfejlesztésre, - alacsony zajszint és vibráció, - nyári villamos energiacsúcs „levágása”, - alacsony üzemeltetési költség hulladékhõ esetén, - környezetbarát.

2. ábra COP az elpárolgási hõmérséklet függvényében különbözõ hûtõvízhõmérsékleteknél.(A diagram csak irányadó mértéket mutat!) 3. ábra Fûtõoldal minimum üzemi hõmérsékletei különbözõ hûzõvíz-hõfokokhoz. (A diagram csak irányadó mértéket mutat!)

4

4. ábra Egy példa Olaszországból Surgital, Olaszország, tésztagyár és mélyhûtõ, 1 db Capstone C600 blokk, 600 kWel, gõzelõállítás a turbinák füstgázával, majd az ammóniás hûtõegységbe kerül bevezetésre a maradék hõ. További teljesítményadatok: 3 t/óra 10 bar-os gõz; 650 kWh -28 °C hûtési energia.


77

78-79 tematikavi:78-79 tematikavi.qxd 2016.01.20. 18:54 Page 2

Tematika 2015 A projektmenedzser 2015/5. 70. o.

Csizmazia Gábor: Hogyan bánjunk légkondicionáló berendezéseinkkel? 2015/1-2. 70. o.

Érdekességek

Csizmazia Gábor: Elektronika a hûtés- és klímatechnikában 2015/3. 76. o.

Arcképek és vélemények

Innovatív mérnöki technológia segít a történelmi Arzenál megóvásában 2015/1-2. 74. o. Gépészeti bejárás a Szépmûvészeti Múzeumban 2015/1-2. 76. o. Lantos Tivadar: Várkert Bazár: múlt, jelen és jövõ épületgépészete 2015/5. 78. o. Lantos Tivadar: 100 lakásos passzívház 2015/6. 78. o.

Hûtés- és klímatechnika Chiovini György: Alacsony energiafelhasználású lakóházak épületgépészete III. Egy másik mannheimi példa 2015/1-2. 62. o.

78

Engel György: Hûtõrendszerek karbantartása egyszerûbben 2015/4. 112. o.

Veszélyes anyagok szállítása 2015/6. 69. o. Lantos Tivadar: Gyorsan emelkednek a korszerûtlen hûtõközegek árai 2015/7-8. 61. o. Veszélyes anyagok szállítása 2015/7-8. 68. o. Lantos Tivadar: Klímaszerelés mesterfokon 2015/7-8. 70. o.

Csizmazia Gábor: A hûtés- és klímatechnikában használatos anyagok 2015/4. 94. o.

Csizmazia Gábor: Milyen légkondicionálót vásároljak? 2015/7-8. 76. o.

Lantos Tivadar: Hûtõházak altalaj-fûtése 2015/4. 118. o.

Vigh Gellért: Aktív klímagerendák 2015/9. 63. o.

Csizmazia Gábor: Folyadékedények, olajszintszabályozás, cseppvízszivattyú 2015/5. 74. o.

Váltsunk ki! 2015/9. 74. o. Fagyálló közvetítõközegek 2015/9. 76. o.

Csizmazia Gábor: Új fejlesztésû teljesítményszabályozók 2015/6. 61. o. Lantos Tivadar: Tesztelés alatt az új ammóniás hûtõgép 2015/6. 73. o.


Varga Csaba: Nincs ideális hûtõközeg, csak elfogadható megoldás 2015/10. 60. o. Csizmazia Gábor: A hõszivattyú 2015/10. 68. o. Csizmazia Gábor: A hûtés- és klímatechnikában szükséges szerszámok I. 2015/11. 70. o.

78-79 tematikavi:78-79 tematikavi.qxd 2016.01.20. 18:54 Page 3

IMMÁR HAGYOMÁNY SZAKLAPUNKBAN, HOGY MINDEN ÉVFOLYAM ELSÕ SZÁMÁBAN LEKÖZÖLJÜK AZ ELÕZÕ ÉV SZAKCIKKEINEK CÍMÉT ÉS MEGTALÁLÁSI HELYÉT, ÍGY OLVASÓINKNAK ESETENKÉNT, HA KERESNEK EGYEGY CIKKET, VAGY SZERETNÉK ÁTTEKINTENI BIZONYOS ROVAT VAGY TÉMA VÁLASZTÉKÁT, NEM KELL ÁTLAPOZNIUK MIND A TÍZ AZ ÉVI SZÁMUNKAT. REMÉLJÜK, HASZNOS LESZ KIS SEGÉDLETÜNK.

Bézi Ferenc: Gépek zajadatainak megadása, és használatuk 2015/11. 79. o. Varga Csaba: Új, környezetbarát, alacsony GWP potenciálú hûtõközegek 2015/12. 58. o. Horváth Gábor: Precíziós klimatizálás 2015/12. 61. o. Varga Péter: Mélyhûtés akár -60 °C-ig abszorpciós berendezésekkel 2015/12. 64. o. Lantos Tivadar: Hogy ne legyen baki: folyadékhûtõk telepítése és üzembe helyezése 2015/12. 72. o.

Engel György: A precíz beszabályozás alapja a pontos mérés 2015/10. 77. o. Decentrális szellõztetés 2015/11. 65. o. Lantos Tivadar: Légkezelõk esetén is figyeljünk az ErP irányelvekre! 2015/11. 66. o. Király Tamás: Mi a hiba a képen? 2015/11. 76. o.

Összehasonlító táblázat Kompakt tetõtéri, kb. 100 kW hûtési teljesítményû roof-topok 2015/1-2. 68. o. 2 kW teljes hûtési teljesítményû, 2 csöves magas oldalfali fan-coilok 2015/3. 66. o.

Légtechnika

4 irányú, kazettás, kereskedelmi, 3,5 kW hûtõteljesítményû split-klímák 2015/4. 100. o.

Laki Zsolt: A „korosodó” légtechnikai rendszerek aktuális problémái 2015/1-2. 66. o.

4 irányú, kazettás kereskedelmi, 7,1 kW hûtõteljesítményû, inverteres split klímák 2015/5. 66. o.

Lantos Tivadar: Légtisztítóval a szobai légszennyezés ellen 2015/3. 68. o.

Vonalsoros ködhûtõ rendszerek 2015/6. 66. o.

Király Tamás: Társasházak szellõzõrendszereinek korszerûsítési lehetõségei 2015/4. 104. o.

Elektromos és kétkezes kézi csõhajlítók 2015/9. 72. o.

Keszthelyi István: A szellõztetés módozatai 2015/5. 62. o. Sáfrány Dávid: Hõvisszanyerés és légtisztítás 2015/6. 76. o. Természetes és/vagy gépi szellõzés? 2015/6. 70. o. Lantos Tivadar: Felülvilágítók az épületgépészeti gyakorlatban 2015/10. 74. o.

Ködhûtõ ventilátorok 2015/7-8. 65. o.

14-16 kW-os kompakt levegõ/víz hõszivattyúk 2015/10. 66. o. Decentrális hõvisszanyerõ szellõztetõk 2015/11. 64. o. Kb. 50 kW-os kültéri kompakt folyadékhûtõk 2015/12. 70. o.

Szakmapolitika Lantos Tivadar: A hûtõsöket izzasztja az ÁNTSZ 2015/3. 61. o.

Lantos Tivadar: Minõsítések és pofonok 2015/3. 73. o.

Tanulságos történetek

Hatósági díjtételek 2015/7-8. 66. o.

Hantházi László: Két történet, egy tanulság a hûtõgépszerelõknek 2015/3. 70. o.

Veresegyházi Béla: Energiatudatos és alaposan tájékozódik a magyar klímavásárló 2015/9. 68. o. Lantos Tivadar: A jogszabálykövetõ klímavásárló (bal)esete 2015/9. 70. o. Tévhitek és tények a szabványokkal kapcsolatban 2015/11. 60. o.

A klímaorvosi ló 2015/4. 114. o. Bokor András: Légtechnika a kínai étteremben 2015/5. 59. o. Hantházi László: Jelentéktelen alkatrész okozta a kompresszorhibát 2015/5. 68. o.

Lantos Tivadar: Nálunk szigorúbb a hûtõs szakma szabályozása? 2015/12. 78. o.


79

80 elo:80 elo.qxd 2016.01.22. 10:42 Page 4

A decemberi lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „Mert a férjem ezt kifejezetten ellenezné”. A szerencsés nyertesek: Kinczel Csaba (Budapest); Maróti Sándor (Szeged); Németh Roland (Gyömrõ); Szász Károly (Szigetcsép); Burka Vilmos (Budapest); Wieszner László (Dunavarsány) A megfejtõk nyereményét — a 6 db BWT Penguin vízszûrõ kancsót — a BWT Hungária Kft. ajánlotta fel. Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2016. 02. 10. Kérjük a megfejtést név és cím feltüntetésével az alábbi elérhetõségekre postázni: VGF szerkesztõség, M-12/B Kft., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.; E-mail: [email protected]; fax: 06-1/236-0899.

80


B3 ENERG:B3 ENERG.QXD 2016.01.20. 18:58 Page 1

b4 kk:b4 kk.qxd 2016.01.20. 18:59 Page 1

Te rjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk!

Recommend Documents