TE és az EU! Tudj meg többet, és szólj bele! Az Európai Bizottság gyermekjogi politikája
A Plan világszerte azon munkálkodik, hogy a fejlődő országok szegénységben élő gyermekei helyzetében tartós javulást érjen el. A Save the Children a gyermekek jogaiért küzd. Azonnali és tartós javulást viszünk a gyermekek életébe világszerte.
Kiadja a Plan International és a Save the Children © Brüsszel, 2006. október, Plan International és Save the Children Összeállította Helen Veitch, gyermekjogi tanácsadó Köszönetet mondunk azoknak a gyermekeknek, akik a jelen dokumentum korábbi változataival kapcsolatban elmondták véleményüket, közöttük a Plan Sudan és a Plan Vietnam gyermekeinek, Simon Nummelának és Monikának.
1
Szómagyarázat (A–Z) Csatlakozó ország: olyan tagjelölt ország (lásd lentebb), amely meghatározott szabályokat követve lezárta az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás folyamatát. Az EU-hoz legutoljára (2004-ben) csatlakozott országok listája: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Bulgária és Románia pedig 2007. január 1-jén csatlakozik az EU-hoz. Európai Bizottság: ez a szervezet képviseli az Európai Unió összes országát. A Bizottság független a nemzeti kormányoktól. Javaslatokat tesz jogszabályok, szakpolitikák, cselekvési tervek és stratégiák megalkotására. Irányítja az EU-politikák végrehajtásának napi menetét és az uniós pénzek szétosztását. A Bizottság figyel arra is, hogy mindenki betartja-e az európai szerződéseket és törvényeket. A szabálysértők ellen felléphet, és szükség esetén az Európai Bíróságnál eljárást is indíthat ellenük. Európai Unió (EU): 25 európai ország egy csoportja, akik „uniót” hoztak létre (olyan ez, mint egy „klub”, amelynek tagjai megegyeztek, hogy bizonyos döntéseket a klub hoz meg, nem pedig az egyes tagok), hogy egyszerűbbé tegyék az országok közti kereskedelmet, valamint együttműködjenek a „béke és jólét” érdekében. Az eredeti szövetséget hat taggal alakították meg 1957-ben. Azóta a tagok száma megnövekedett, és sok új európai jogszabályt fogadtak el, amelyek megváltoztatták az unió súlypontját és munkamódszereit, hogy tényleg meg tudja teremteni a béke és jólét térségét. Európai Unió Tanácsa: az összes tagállamból származó miniszterek ülése. A megvitatandó témától függ, hogy melyik miniszter vesz részt az ülésén, például a mezőgazdasági miniszterek a mezőgazdasági tanács ülésein, a külügyminiszterek az általános ügyek és külkapcsolatok tanácsának ülésein vesznek részt. A Tanács dönti el, hogy a Bizottság javaslatát elfogadja-e. Fejlesztési együttműködés: ezen keresztül támogatja az Európai Unió a szegény országokat, hogy legyen elég élelmiszer, jobb legyen az egészségügyi ellátás, az oktatás, a házak és odavezető utak az ott lakók számára. Gyermek: bármely 18 év alatti személy. Gyermek elleni erőszak: ha valaki (felnőtt vagy egy másik gyermek) hatalmi helyzetével visszaélve arra használja erejét, hogy szándékosan, nem véletlenül bántson egy gyermeket. Bántalmazást jelent nemcsak a testi sértés, hanem az érzelmi, szellemi vagy fizikai egészség veszélyeztetése is. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény: az Egyesült Nemzetek által elfogadott dokumentum, amely pontosan kifejti, milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek. Egyben országok közötti megállapodás arról, hogy ugyanazokat a törvényeket alkalmazzák a gyermekekre. Két kormány kivételével a világ minden kormánya elfogadta a gyermekek jogairól szóló egyezményt, és vállalta, hogy minden gyermeknek biztosítja az őt megillető minden jogot. Gyermekkereskedelem: azt jelenti, amikor egy gyermeket megvásárolnak, más helyre visznek és eladnak (gyakran egyik országból a másikba), hogy ott például koldusként, takarítóként/cselédként vagy prostituáltként (lásd lentebb) dolgozzon.
2
Gyermekmunka: az, amikor gyermekeket arra kényszerítenek, hogy iskolába járás helyett dolgozzanak. Ha a gyermekek számukra ártalmas munkát végeznek (például túl sokáig vagy veszélyes körülmények között dolgoznak), akkor ezt „veszélyes gyermekmunkának” nevezik. Gyermekprostitúció: amennyiben egy gyermek pénzért vagy számára szükséges dolgokért (étel, szállás) felnőttel testi kapcsolatra lép. Hátrányos megkülönböztetés: azt jelenti, amikor egy gyermekkel vagy gyermekek egy csoportjával egy másik, többnyire nagyobb hatalommal rendelkező csoport igazságtalanul bánik. Irányvonal: olyan nyilatkozatok, amelyek azt fejtik ki, hogy mit kéne tenni és mit nem. Közlemény: amikor az Európai Bizottság elfogad egy új törvény vagy politika alkotására irányuló kezdeményezést, „közleményt” ad ki, hogy megmagyarázza az új kezdeményezés lényegét. Romák: közös kulturális hátterű emberek csoportja, akik nagyrészt Dél- és KeletEurópában, Nyugat-Ázsiában, Latin-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén és a Közel-Keleten élnek. Hagyományosan a legtöbb roma romani nyelven beszélt, de ma már többnyire a lakóhelyük szerinti hivatalos nyelvet beszélik. A romákat, különösen a roma gyermekeket gyakran hátrányosan megkülönböztetik, és nem is élvezik ugyanazokat a lehetőségeket, mint a többi gyerek. Szexuális erőszak: azt jelenti, hogy valaki erőszakkal vagy trükkel arra kényszerít egy másik embert, hogy vele egyszeri vagy sorozatos szexuális kapcsolatra lépjen. A szexuális kapcsolat lehet csók, érintés vagy testi kapcsolat. A legtöbb országban szigorúan tilos a felnőtt és gyermek közötti szexuális kapcsolat. Tagállam: az Európai Unió tagországai. A „tagállamok” kifejezés alatt gyakran ezeknek az országoknak a kormányait értik. Az Uniónak jelenleg 25 tagja van: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Tagjelölt ország: olyan ország, amely csatlakozási kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz, és kérelmét hivatalosan is elfogadták. Jelenleg két tagjelölt ország van: Horvátország és Törökország. Mielőtt egy tagjelölt ország csatlakozhat az EU-hoz, meghatározott szabályokat kell követnie. Társadalmi kirekesztettség: ha a gyermek vagy családja egymással összefüggő olyan problémákkal küzd, mint a munkanélküliség, az iskolázatlanság, alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, nagyarányú bűnözés, egészségi problémák, széteső család.
3
Miről szól ez a füzet? Ez a füzet az Európai Bizottság egyik „közleményének” (azaz egy hivatalos dokumentumnak) rövidített változata, melynek címe: „Az EU gyermekjogi stratégiája felé”. Ez az összefoglaló 13-17 éves gyermekeknek készült. Megmagyarázza, hogy: miért van szükség a gyermekek jogaival kapcsolatos stratégiára (azaz tervre); milyen témákról szól majd ez a stratégia; és hogyan segít az Európai Bizottság abban, hogy a terv valóra is váljon.
Előzmények Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a gyermek jogait a legfontosabb kérdések egyikének tartja. 2005 áprilisában programot indított, mellyel biztosítani kívánja, hogy a gyermekjogok az Európai Unió minden irányvonalában fontos helyet kapjanak. 2006 márciusában az Európai Tanács arra kérte a tagállamokat, hogy segítsenek a gyermekszegénység megállításában. „Az EU gyermekjogi stratégiája felé” című közlemény a fenti két intézkedésen alapszik. Kifejti, hogy egy uniós stratégia segít majd abban, hogy a gyermekek jogai beépüljenek és azokat komolyan vegyék: az Európai Unió irányvonalaiban és a tagállamokban egyaránt.
Miért van szükség uniós gyermekjogi stratégiára? A gyermekeknek világszerte: Hatalmas különbség van a között, hogyan kellene élniük a gyermekeknek (például, ahogy az olyan nemzetközi egyezményekben áll, mint a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény) és mi a tényleges helyzet. A valóságban világszerte gyermekek milliói élnek szegénységben, megfelelő egészségügyi ellátás nélkül, nem járhatnak iskolába, sőt munkára kényszerítik őket. A dolgozó gyermekek közül sokan veszélyes és nehéz körülmények között kénytelenek dolgozni, például gyermekkatonaként harcolnak. A lányoknak sokszor nem ugyanazok a lehetőségeik, mint a fiúknak. Sok lányt már szinte gyermekként férjhez kényszerítenek, és maguknak is gyereket kell szülniük. A HIV/AIDS a világ sok táján nagy problémát jelent a gyermekeknek és a fiataloknak, vagy azért, mert a szüleik megbetegszenek és meghalnak, vagy pedig ők maguk fertőződnek meg. Nagyon sok a különösen kiszolgáltatott gyermek, ilyenek például a fogyatékkal vagy az utcán élők. Az Európai Unióban élő gyermekeknek: Európában is sok gyermek szegény. Egyre nagyobb gond a rasszizmus (különösen a „kívülállónak” tekintett (másik országból érkezett vagy eltérő vallású) gyermekek esetében). További problémát jelent a gyermekeket a családtagok részéről vagy az iskolában érő erőszak is. Az Európai Unió csatlakozó és tagjelölt országaiban élő sok családot és gyermeket érintettek hátrányosan azok a változások, amelyeket hazájuk az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében hajtott végre. Rohamosan megnőtt a szegénység, és valamilyen szinten minden uniós tagállamban létezik a gyermekprostitúció, a szexuális erőszak, valamint a
4
gyermekkereskedelem vagy a gyermekmunka. Különösen a szüleiktől külön élő és a roma gyermekeket fenyegeti a gyermekprostitúció, a szexuális erőszak, illetve a gyermekkereskedelem veszélye, mivel az egyre növekvő szegénység őket érinti a leginkább, és a felnőttek és a társadalom részéről nem kapják meg ugyanazt a védelmet, mint a többi gyerek. Ők a többieknél több segítségre és támogatásra szorulnak azért, hogy ilyen dolgok ne eshessenek meg velük. Sok olyan gyermek, aki nem lakhat a szüleivel, nagy gyermekotthonokba kerül, mert nincs rendszer, amely nevelőszülők gondoskodásába helyezné. A környezeti problémáknak egyes országokban súlyos hatása volt a gyermekek egészségére (például a folyók szennyezettsége miatt nincs megfelelő ivóvíz). A gyermekek szükségletei nem választhatók el a gyermekek jogaitól. A gyermekek jogainak tiszteletben tartása és előtérbe helyezése együtt kell hogy járjon az olyan alapvető szükségletek kielégítésére való törekvéssel, mint például a megfelelő egészségügyi ellátás (jó kórházak és gyógyszerek), vagy a jó iskolák és a képzett tanárok. Ha például a gyermekeknek joga van az oktatáshoz, akkor jó iskolákat kell építeni, több tanárt kell képezni, és megfelelő felszereléssel kell ellátni a diákokat. Ezért nagyon fontos, hogy stratégia vagy cselekvési terv készüljön a gyermekek helyzetének javítására világszerte, ami egyben azt is tükrözi, hogy az EU-nak mennyire fontosak a gyermekek jogai.
Hogyan segíthet az EU? Az EU segíthet abban, hogy a gyermekek jogainak és szükségleteinek nagyobb fontosságot szenteljenek, amikor nemzetközi és nemzeti terveket és tevékenységeket dolgoznak ki. Az EU segíteni tud a tagállamoknak a gyermekek jogaival kapcsolatban végzett munkában; össze tudja fogni a tagállamokat, meg tudja osztani a bevált gyakorlatot szemléltető példákat, és pénzzel is támogatni tudja a gyermekek jogainak érdekében végzett munkát.
Mit tett eddig az EU? Az EU több irányvonalat és tevékenységet is kezdeményezett a következő területeken: gyermekkereskedelem és prostitúció; gyermekek elleni erőszak; menekültügy és bevándorlás; igazságügyi és családi ügyek; gyermekek és fiatalok iskolai oktatása; egészséges környezet; a gyermekvédelem az interneten és a televíziózásban; hátrányos megkülönböztetés és társadalmi kirekesztettség; gyermekmunka; fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek. Az Európai Bizottság e célra felhasználta a csatlakozó és tagjelölt országok által követendő szempontokat és szabályokat is. Ezeket arra használták, hogy ellenőrizzék, az érintett országok megfelelő védelmet nyújtanak-e a gyermekeknek, és megfelelően figyelembe veszik-e a gyermekek jogait.
5
Az EU gyermekjogi stratégiája A közlemény kifejti, hogy az uniós stratégia segít majd abban, hogy a gyermekek jogait elismerjék és komolyan vegyék. A stratégiát az Európai Bizottság írta, a gyermekjogokat védő szervezetek szoros együttműködésével. Hat célkitűzésen alapul (a célkitűzés az, amit el szeretnénk érni), amelyeket intézkedések (teendők) sora támogat. 1. célkitűzés:
A lehető legtöbbet kihozni a jelenlegi tevékenységből, és sort keríteni a sürgős ügyekre
A Bizottság folytatja munkáját a gyermekek jogainak védelmében, és továbbra is pénzzel támogatja azokat a programokat, amelyek előtérbe helyezik a gyermekek jogait. Ezzel egyidejűleg viszont cselekednie kell az alábbi két sürgős teendővel kapcsolatban: Sürgős teendők 1. Egyetlen gyermek segélyhívó és forró drót telefonszám bevezetése az EU-n belül (6 számjegyű, 116-tal kezdődő). 2. Új cselekvési terv kidolgozása a fejlődő országokban élő gyermekek szükségleteivel kapcsolatban. 2. célkitűzés: Meghatározni legfontosabb céljait
az
EU
Mikor? 2007 elején 2007-ben
jövőbeli
tevékenységének
Öt évente a Bizottság megvizsgálja majd a gyermekek jogainak helyzetét, hogy felmérje a haladás mértékét. Az eredményeket megvitatja a felnőttekkel és a gyerekekkel, hogy meghatározza a jövőbeli intézkedések legfontosabb céljait. Teendők 3. Alaposan áttekinteni annak okait, hogy még mindig miért nem tartják tiszteletben a gyermekek jogait. 4. A legfontosabb konkrét teendőkről vitaanyagot készíteni, és azt szétosztani megvitatásra és véleményezésre.
Mikor? 2007-2008-ban 2008-ban
2007-től kezdve 5. Könnyen összehasonlítható és értékelhető adatok gyűjtése folyamatosan a gyermekek jogairól. 3.
célkitűzés: A gyermekek intézkedéseiben
jogainak
figyelembevétele
az
EU
Ez azt jelenti, hogy minden EU-irányvonalnál, jogszabálynál és intézkedésnél arra törekszenek, hogy tiszteletben tartsák a gyermekek jogait, és azok megfeleljenek az uniós és nemzetközi jognak (mint például a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek). Teendő 6. Biztosítani, hogy a gyermekek jogait az EU intézkedései során tiszteletben tartsák.
Mikor? 2007-től kezdve folyamatosan
6
4. célkitűzés:
Meghatározni a szervezetek közötti együttműködés módozatait, és megvitatni a gyermekek jogait
A Bizottság erősíti a gyermekek jogaival foglalkozó szervezetek és emberek közötti együttműködést, és fokozatosan kikéri a gyermekek véleményét minden olyan alkalommal, amikor az ő jogaikról és szükségleteikről van szó. Teendők 7. Olyan internetes oldalt létrehozni, ahol az emberek beszélgethetnek a gyermekek jogairól. 8. A gyermekeket bevonni a döntéshozatalba. 9. Olyan munkacsoportot létrehozni, amelybe a Bizottság
Mikor? 2007-ben 2007-től kezdve folyamatosan 2006-ban
összes osztálya küld egy-egy tagot, és amely megvitatja a gyermekek jogait és cselekvési terveket készít. A gyermekek jogairól folyó tárgyalásokat külön alkalmazott szervezi majd. 5. célkitűzés:
Javítani a gyermekek jogairól szóló tájékoztatást, és fejleszteni a gyermekek jogaihoz kapcsolódó szakmai ismereteket
Mindenkinek, akinek az a munkája, hogy a gyermekek jogait az EU irányvonalanak kidolgozásánál figyelembe vegye, továbbképzést nyújtanak, hogy feladatát megfelelően tudja ellátni. Teendő 10. Az EU intézkedéseinél figyelembe venni a gyermekek jogait. 6. célkitűzés:
Mikor? 2007-től kezdve folyamatosan
Tervet készíteni arról, hogy a gyermekek hogyan tudhatnának meg többet a jogaikról
A tájékoztatás célja, hogy az emberek többet tudjanak meg egy-egy kérdésről vagy témáról. A gyermekeket azért kell tájékoztatni jogaikról, hogy többet tudjanak az őket megillető jogokról, és arról, hogyan éljenek velük. Teendők 11. Több tájékoztatást adni a gyermekek jogairól. 12. Úgy tájékoztatni a gyermekek jogairól, hogy azt a
gyermekek könnyen megértsék.
Mikor? 2007-től kezdve folyamatosan 2007-től kezdve folyamatosan
Hogyan valósul meg mindez? A Bizottság biztosítja a pénzt ahhoz, hogy az itt felsorolt teendők valóra váljanak. Évente jelentés készül az elért haladásról.
7
Mit tehetsz TE és a többi gyerek? Az Európai Bizottság szeretné megbeszélni a stratégiát a gyerekekkel, és azt is, hogy a gyerekek minél több programban részt vegyenek. A gyerekek elmondhatják majd a véleményüket arról, hogyan kellene valóra váltani az EU gyerekstratégiáját és arról, szerintük mire kellene leginkább odafigyelnie az EU-nak. Azt is megmondhatják, hogyan, hol szeretnének erről beszélni – találkozókon, csoportos foglalkozásokon, hírlevelekben, kérdőíveken vagy másképp – azaz mindez tőled is függ.
8
