TDK-dolgozat. Bánffy Máté Kósa Viktória Sándor Adrienn Sebák Orsolya

„TDK-dolgozat”

Bánffy Máté Kósa Viktória Sándor Adrienn Sebák Orsolya BA

2011

Szélmalomharc a kulturális értékekért – avagy küzdelem a holland drogturizmus kordában tartásáért Windmill – fight for cultural heritages - or struggle in the Netherlands to keep drugtourism in well hand

Kézirat lezárása: 2010. november 11. 2

"Drog minden tudatmódosító szer. A lényeg, hogy többségük néhány használat után függőséget okoz. Nem tudsz vele leállni, a szervezeted újabb és újabb adagokat kíván." ( Ismeretlen szerző)

3

Rezümé

Szerzők neve: Bánffy Máté Kósa Viktória Sándor Adrienn Sebák Orsolya

Értekezés címe: Szélmalomharc a kulturális értékekért – avagy küzdelem a Holland drogturizmus kordában tartásáért

A Tudományos Diákköri Konferenciára dolgozatunk témájának Hollandiát választottuk, bemutatva a turisztikai fellendülésért folytatott harcukat és a drogturizmus ellen való küzdelmüket. Mi jut eszünkbe, ha meghalljuk az ország nevét? Hollandia… fapapucs, szélmalom, tulipán és sajt. Ezzel céljuk felé közelednek, ami nem más, mint egyre több és több külföldi turistával megismertetni a holland nevezetességeket és hagyományokat. De ezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az országban virágzik a drogturizmus, aminek kordában tartásáért kemény harcok folynak. Választásunk azért esett Hollandiára, mert megtetszett nekünk, hogy nem adják fel a liberalizmust a környező országok által gyakorolt nyomás ellenére sem, küzdenek önmagukért és a holland nemzet előrelépéséért, a gazdaság és az ország fellendüléséért. Érdekességként

és

pozitívumként

hatott

ránk

a

hollandok

környezettudatos

gondolkodásmódja, az emberek nyitottsága, közvetlensége és az egymással szemben mutatott toleranciája. Dolgozatunkban egyesül az ellentét, előnyök és hátrányok, pozitívumok és negatívumok. Feltesszük a kérdést, fapapucs vagy drog, szélmalom vagy piros lámpás negyed? Bevezetésként bemutatjuk magát Hollandiát és általános jellemzőit, politikai rendszerét, gazdaságát. Elemezzük azt, mennyire van hatással a turizmus a gazdaságra, vagy éppen a gazdaság a turizmusra. Továbbá elemezzük, hogyan alakul a nemzetközi beutazó turizmus, milyen célból érkeznek a turisták, milyen szálláshelyeket vesznek igénybe, és milyen nevezetességeket látogatnak meg. Elemzéseinket táblázatokkal és ábrákkal támasztjuk alá. .A következő részben bemutatjuk, hogyan harcolnak a turizmus eszközeivel azért, hogy más országok is megismerhessék kultúrájukat, városaikat, ismertetjük, milyen 4

promóciókat és kampányokat alkalmaznak. Az előnyeik mellett szó lesz az elterjedt drogfogyasztásról, ennek szerepéről, vevői köréről, a coffeshopokról és a piros lámpás negyedről. Az utolsó részben összegezzük a kampányok eredményességét, vizsgáljuk a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás szektor kilátásait, illetve összegezzük az ország turizmusáról szerzett tapasztalatainkat.

5

Title: Windmill-fight for cultural heritages – or struggle in the Netherlands to keep drugtourism in well hand

What comes to our mind if we hear the country? The Netherlands..wooden shoes, wind mill, tulip and cheese. With these expressions, they manage their goal which is to get to know Holland sights and tradition with tourists. We can’t avoid the fact that drug tourism is flourishing there and it is a big fight to keep it in well hand. We chose The Netherlands, because we like that they do not give up liberalism any the less the neighboring countries pressure. They fight for themselves, their countries economic prosperity and to their people to step forward. We liked those interesting and positive facts about the Hollands that they have an environmentally protectionist thinking. Moreover they are open-minded, direct and tolerant with each other. In our essay contrasts are combined: advantages – disadvantages; positive – negative. We ask whether is it wooden shoes or drug, wind mill or red light district. As an introduction we are going to show The Netherlands itself, general characteristics, political system and its economy. We are analyzing the effect of tourism to economy or even economy to tourism. Moreover we are analyzing international tourism of the country, the goal of the tourists, the accommodation they use and which sights are visited. Our analyses are supported by diagrams and charts. In the next part we are showing how they fight with the tools of tourism in order to get to know their cultures, cities with other countries. We are delineating their promotions and campaigns they use. Next to their advantages, the current use of drugs, the role of drugs, the buyers of drugs are shown as well as coffeshops and red light districts. In the final part we are summing up the effects of the campaigns, examining the views of their accommodation service and catering sector. At last we are summarizing our experiences of tourism of The Netherlands.

6

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés……………………………………………………………………………...9 2. Általános bemutatás…………………………………………………………………...11 2.1. Földrajz…………………………………………………………………………...11 2.2. Történelem………………………………………………………………………..11 2.3. Demográfia……………………………………………………………………….12 2.4.Oktatás…………………………………………………………………………….13 3. A holland gazdaság……………………………………………………………………15 3.1. Általános jellemzők……………………………………………………………….15 3.2. A turizmus megjelenése a gazdaságban…………………………………………..16 4. A holland vendégfogadás feltételei és a turisztikai kínálat……………………………19 4.1. Közlekedés avagy a desztinációhoz való eljutás…………………………………….19 4.2. Szálláshely lehetőségek……………………………………………………………...20 4.3. Utazások a 12 holland tartományban………………………………………………..22 4.4. Hollandia kulturális értékei………………………………………………………….26 4.4.1. Hollandia Top 10 attrakciója……………………………………………………....26 4.4.2. Gasztronómia………………………………………………………………………27 4.5. A magyar-holland kulturális kapcsolat………………………………………………29 5. A politikai rendszer……………………………………………………………………30 5.1. Államszervezet…………………………………………………………………...30 5.2. Választási rendszer……………………………………………………………….32 6. A holland drogpolitika története………………………………………………………34 6.1. Bevezetés…………………………………………………………………………34 6.2. Kezdetek…………………………………………………………………………34 6.3. Aktualitás………………………………………………………………………...37 7. Látványosságok az élvezetekről……………………………………………………….41 8. Harc Hollandia igazi arcáért, harc a negatív képek ellen……………………………...43 8.1. Felismerés………………………………………………………………………..43 8.2. Kampány a kulturális értékekért, megoldás keresése……………………………44 8.3. A harc eszközei…………………………………………………………………..44 8.4. Fontosabb rendezvények Hollandiában………………………………………….46 8.4.1. Aktuális programok…………………………………………………….…46 8.4.2. Hagyományteremtő programok…………………………………………...47 9. Befejezés………………………………………………………………………………51 7

Ábrajegyzék

1. ábra Népesség összetétel kor szerint ………………………………………………….12 2. ábra A holland és a külföldi turisták száma az áprilisi-szeptemberi főidőszakban…...16 3. ábra A hazai turisztikai kiadások és a GDP kifejezett ára 2001-2009………………...17 4. ábra A hazai turisztikai fogyasztás iparágak szerint…………………………………..18 5. ábra Eltöltött vendégéjszakák száma szálláshelyek típusa szerint…………………….21 6. ábra Tartományok Hollandiában………………………………………………………22

Táblázatjegyzék

1. táblázat Hollandia főbb gazdasági mutatói 2007-2009……………………………….15

8

1. BEVEZETÉS

Hollandia…tulipán, szélmalom és fapapucs vagy drogok, piroslámpás negyed és coffeeshopok. Mondatok, szavak, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk az ország nevét, Hollandia. Egy kétarcú ország, melynek élete és működése ellentéteken alapszik. De vajon melyik lehet az igazi arca? Talán virágos mezői, értékes és régre gyökerező hagyományai, a sík vidékei, ahol megtaláljuk a természet nyugalmát, és a vidám és művészi városai, ahol kedvünkre pihenhetünk, sétálhatunk, és szórakozhatunk. Vagy egy másik arc, ami szerint Hollandia a kábítószerek európai őshazája, ahol burjánzik a drogfogyasztás, és szinte képtelenek azt megfékezni, ahol turisták tízezrei nem a kulturális értékekért, hanem az élvezetekért keresi fel ezt az országot. Mintha két egymástól teljesen különböző országról beszélnénk, de mégis be kell látnunk, ez egy és ugyanaz az ország.

Dolgozatunk fő célja, hogy bemutassuk, hogyan próbál küzdeni Hollandia a drogturizmus megfékezéséért, hogyan próbálja csökkenteni a kábítószer fogyasztását. Ismertetjük a kezdeteket és ennek az egész rendszernek a működését, hiszen senki sem gondolta volna, hogy napjainkra ilyen mértékben kiépül a drogkereskedelem és terjesztése. Leírjuk legfőbb eszközét, a coffeshopok működését, ahol egy kávé mellé egy füves cigi fogyasztása alapvető. Ez elsősorban a turisták körében népszerű, a helyi lakosságra kevésbé jellemző. Próbáltuk kideríteni, vajon a politikai pártok hogyan viszonyulnak a drogkérdéshez, milyen eszközöket, szabályokat és szigorításokat alkalmaznak a megoldás reményében. Azonban nehéz úgy megoldást találni a problémára, hogy pozitív oldala is van a drogfogyasztásnak, ami nem más, mint az ebből származó hatalmas bevétel az állam számára. Ekkor merül fel bennünk a kérdés, vajon ténylegesen akarnak e megoldást találni súlyos problémájukra, vagy megtartják jelenlegi helyzetüket, koncentrálva a jelentős bevételekre?

E küzdelem mellé társul egy másik harc is, mely pozitív képet ad Hollandiáról. Erősen és aktívan küzdenek a kulturális értékeikért, piactereikért, tulipán földjeikért, és sajtbirodalmukért, hiszen Hollandiában számos lehetőség rejlik, csak meg kell mutatniuk. Legfőbb céljuk, hogy a köztudatban, az emberek tudatában ne a koszos utcák, kannabisztól büdös pubok és szórakozóhelyek maradjanak meg, hanem egyedi múzeumai

9

és különleges városai. Bemutatjuk az ennek érdekében folytatott kampányaikat és marketingtevékenységeiket, melyeket az utóbbi időben egyre aktívabban folytatnak, megmutatva magukat Európa országaiban.

E két fő kérdésre és problémára vagy éppen kezdeti megoldásokra épül dolgozatunk, bemutatva Hollandiát, az ország gazdaságát, politikai rendszerét, annak működését és résztvevőit, elemezve a 2010-es előrehozott választásokat és a politikai szereplők drogkérdéshez való viszonyulását. A drogturizmuson kívül bemutatjuk általános turizmusát is, hiszen mit érne egy ország turizmus nélkül, turisták nélkül. Utazást teszünk Hollandia 12 tartományába, megismerve csodálatos természeti tájait, és izgalmas programlehetőségeit. Leírunk néhány szálláslehetőséget, amiből megtudjuk, melyek a leglátogatottabb szálláshelyek, kik keresik fel azokat. Bemutatjuk legérdekesebb és leglátogatottabb kulturális látnivalóit, melyeket a külföldiek és az odalátogatók felkeresnek. Ezek mellett megemlítünk más látványosságokat is, melyek inkább az élvezetekre vannak nagyobb hatással, és hatalmas turistatömegeket vonzanak, ilyen például a Hasis és Marihuána Múzeum, ahol megismerhetjük a kender történetét és feldolgozási folyamatait.

Hollandia számos kulturális attrakciót rejt magában, amit kampányaikkal próbálnak megmutatni, de ahhoz, hogy teljesen biztosak legyenek a sikerben és visszanyerjék azoknak a turistáknak a bizalmát, akik elsősorban a kulturális értékekért utaznak az országba, véglegesen fel kell számolniuk a drogokkal. Ehhez azonban még rengeteg időre van szükségük, de mi reméljük, hogy dolgozatunkkal sikerül egy kis bepillantást mutatnunk Hollandia sikereibe, bukásaiba, harcaiba a kulturális örökségeiért, és küzdelmeibe a drogturizmus megfékezéséért.

10

2. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2.1. Földrajz1

Hollandia Nyugat-Európa közepén fekszik, az Északi-tenger partja határolja északról és nyugatról, délen Belgiummal, keleten pedig Németországgal határos. Mérete ellenére a Föld legsűrűbben lakott országa. Területe 41 528 km2. Az ország nagy része 100 méternél alacsonyabb, ráadásul több mint egynegyed része tengerszint alatti. A kialakult síkságot a belföldi jégtakaró és a folyóvizek formálták. A tenger hullámai ellen mesterséges gátakkal és a szél által létrehozott dűnesorokkal védekeznek. 2.2. Történelem2

Az ország történelme a germán törzsekhez vezetető vissza, majd később a Frank Birodalom részévé vált. A történelem során a Német-Római Császárság, majd a Habsburg Birodalom tette rá kezét. Az 1600-as évektől létezik teljes egészében a mai Hollandia, ám függetlenségét a vesztfáliai béke (1648) hozta el, ettől számítva nem tartozott a Német-Római Birodalomhoz. Ezt követően az ország megerősödött, és aranykorát élte. Háborúba keveredett az angolokkal és a franciákkal a 17-18. században. Ez visszavetette Hollandia fejlődését és hatalma visszaesett. Az 1700-as évek végén francia megszállás alá került. A franciák uralkodása alatt bábállammá alakították az országot Batáviai Köztársaság néven, melynek 1806-ban Napóleon vetett véget, amikor létrehozta a Holland Királyságot. A hollandok 1813-ban szabadultak fel a francia elnyomás alól, amikor országuk még a Francia Császárság tagja volt, végleges függetlenségét, mindenki szemében azonban csak 1839-ben nyerte el. 1848-ban alkotmányos királysággá alakult, és ebben az időszakban a szomszédos országokhoz képest lassan iparosodott. Ennek ellenére a vízi utakat és az infrastruktúrát modernizálták. Már ekkor is nagy jelentősége volt az iparban a szélenergiának. Az első világháborúban semlegességét megőrizte, ám a második világháborúban már nem tudták elkerülni a harcot. Német támadás érte őket és a német uralom alól 1945. május 5-én szabadult fel. Holland Kelet-India nevű gyarmatáról a japán térhódítás után lemondott, így új államként létrejött Indonézia. 1958-ban 1 2

http://www.hbmk.hu/eu25/holland/orszagism.html - Országismertető: Hollandia(Letöltve: 2010.11.11.) http://www.hollandiaiutazas.hu/latnivalok_info_hollandia.html Hollandia infó (Letöltve: 2010.11.11.)

11

koalícióra lépett Belgiummal és Luxemburggal, így megalakult a Benelux államok szövetsége. Alapító tagja a NATO-nak és az Európai Unió elődjének, az Európai Szénés Acélközösségnek. 2.3. Demográfia3 Hollandia népessége 16 481 139fő (2009-es adat)4, a lakosság 1900 óta csaknem megháromszorozódott. A lakosság 49,45 %-a férfi és 50,55 %-a nő. Vegyes etnikai összetétellel rendelkezik az odavándorló etnikumok miatt, akik munkavállalás, megélhetés reményében érkeznek az országba. Népességének két nagy csoportja vallon és flamand, ami a lakosság 95,3 %-át teszi ki, ezen kívül találkozhatunk még törökökkel (1%), marokkóiakkal (1%), és egyéb országokból érkező bevándorlókkal (2,4%). Az ország hivatalos nyelve a holland. Hollandiában élő magyarok száma mintegy 30 ezer főt tesz ki.

Népesség összetétele kor szerint

15%

18%

0-14 év 15-64 év 65 év felett

67%

1. ábra Népesség összetétel kor szerint Forrás: saját készítésű ábra http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16 alapján.(2009)

3

http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0201.htm : Hollandia – Népesség, a holland nyelv, hagyományok (Letöltve: 2010.11.11.) 4 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16: Hollandia( Letöltve: 2010.11.11.)

12

A megjelölt régebbi forrás szerint a hollandok „a legöregebb európaiak”. Átlag életkoruk 77 év. Érdekességként megemlítve a hollandok nyitottak, olyannyira, hogy a függönyt száműzték lakásaikból, bepillantást engedve a család életébe. (Ebből következtethetünk a holland emberek szívélyes fogadtatására a külföldiek felé.)5 2.4. Oktatás6

Hollandiában alapvető követelmény az általános, középiskolai és szakképző oktatás teljesítése. Az iskolai nevelésben, oktatásban két csoportot különítenek el: •

5-17 éves korig vagy

•

5-16 éves korig, melyet 18 éves korukig részidős oktatás követ.

A holland oktatásban is részt vesznek magán és állami oktatási intézmények. Az általános iskolák 70%-a és a középiskolák 80%-a magánkézben van. Iskola előtti nevelés Hollandiában nem létezik külön bölcsőde. A bölcsődék helyett úgynevezett „játszócsoportokat” hoznak létre a négy év alatti gyermekek számára. Általános iskola Az általános iskolai oktatás nyolc évig, 4-12 éves korig tart. A helyi hatóságok jelölik ki, hogy melyik gyermeknek melyik iskolába kell beiratkoznia. Érdekesség, hogy a 16. életévét betöltött diákoknak már tandíjat kell fizetni. A tankönyvek és a taneszközök beszerzése a szülők feladata. Középiskola A középiskolai oktatás is több részből tevődik össze. A tanulók választhatnak egyetemi előkészítő (VWO), magasabb szintű általános képzés (HAVO), alacsonyabb szintű általános képzés (MAVO) és szakmai előkészítő képzés (VBO) között. Ezekben az iskolatípusokban a diákoknak maximum 5 év alatt kell befejezniük a tanulmányaikat. 5

Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16: Hollandia (Letöltve:2010.11.11.) 6

13

Felsőoktatás Hollandiában a felsőoktatási rendszer alkotó elemei az egyetemi képzés, a magasabb szakmai (nem egyetemi szintű) képzés és a nyitott egyetemek. A felsőoktatásban csak az vehet részt, aki a 18. életévét betöltötte. Ahhoz, hogy a diákok szert tegyenek első diplomájukra, részt kell venniük egy 4 éves képzésen, mely alól kivételek az orvosi, gyógyszerészeti, állatorvosi (6 éves képzések), a fogorvosi és az egyes filozófiai tanulmányok (5 éves képzések). Felnőttoktatás A felsőoktatás célja a holland kormány irányításával vezetve, hogy egyesítsék az általános felnőtt nevelést a szakmai és munkaerő piaci területtel, azért, hogy minél nagyobb lehetőséget biztosítsanak a felnőttoktatásban résztvevők számára, ezzel is csökkentve a válság miatt megnövekedett munkanélküliséget. Ezen a téren előnyt és támogatást élveznek azok a személyek, akik hosszabb ideje munkanélküliek, a nők és az etnikai kisebbségek.

14

3. A HOLLAND GAZDASÁG 3.1 Általános jellemzők7

A holland gazdaságot fejlettség, nyitott piacgazdaság, továbbá mérsékelt infláció, és erős gazdasági kapcsolatok jellemzik. Legfőbb ágazata a külkereskedelem. Európa egyik fontos közlekedési csomópontja elhelyezkedése és kikötői miatt. A holland ipar fontos húzóágazatai az élelmiszeripar, a kőolaj finomítás, a vegyipar és az elektromechanika. Mezőgazdasága fejlett és gépesített, annak ellenére, hogy a holland munkaerő 3%-át foglalkoztatja, jelentős többletet termel a feldolgozóipar és az export részére.

Hollandia főbb gazdasági mutatói 2007-2009 1. táblázat GDP (folyó áron) GDP változás (reál) Egy főre jutó GDP (PPS)

Mrd EUR % Ezer EUR/fő % % GDP %-a GDP %-a GDP %-a

2007 568,7 3,6 32,9

2008 595,9 2,0 33,6

2009 569,4 -4,0 n.a.

Infláció (fogyasztói árindex) 1,6 2,2 1,0 Munkanélküliségi ráta 3,2 2,8 3,4 Költségvetés egyenlege 0,2 0,7 -5,3 Államadósság (év végi) 45,5 58,2 60,9 Folyó fizetési mérleg 8,7 4,8 5,7 egyenlege Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=nl Országinformációk, Hollandia Ahogy a táblázat is mutatja a GDP mértéke a 2008-as évre 2%-kal növekedett, majd a gazdasági válság hatására a 2009-es évben 4%-os hanyatlás figyelhető meg. Ugyanakkor, a költségvetésben 5,3 %-os hiány alakult ki. Az infláció 2009-ben 1%-ot ért el, és a szakértők sem várnak ebben az évben magasabb értéket. A válság hatása a munkanélküliségi ráta növekedésében is megnyilvánult, 2009-re 3,4%-ra emelkedett, és további növekedést várnak.

7

http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=16 Hollandia gazdasága (letöltve: 2010.11.11.)

15

Hollandia ma az EU egyik legtöbb külföldi befektetést vonzó országa. A kedvező földrajzi fekvése miatt (három nagy folyó: Rajna, Maas, Schelde torkolatánál fekszik), ahol a tradicionális tengerjáró, kereskedőnemzet. Pénzneme az euro (EUR) = 100 eurocent 2002. január 1. óta (a holland guldent váltotta fel). Hollandia gazdasága az euro 2002. évi bevezetése után megrendült, az utóbbi években azonban fokozatosan helyreállt. 3.2. A turizmus megjelenése a gazdaságban8

Hollandia gazdaságában egyre nagyobb szerepet játszik a turizmus. Hollandia lakosságának mintegy 80%-a vesz részt a turizmusban minden formában, tehát mint dolgozó és mint turista egyaránt. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy Hollandia nagy hangsúlyt fektet a turizmus szektor működésére.

A holland és a külföldi turisták száma az áprilisiszeptemberi főidőszakban 10 millió

8 6 4 2 0 2005

2006

2007

2008

2009

év Belföldi turisták

Külföldi turisták

2. ábra A holland és a külföldi turisták száma az áprilisi-szeptemberi főidőszakban Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján.(2009)

A 2009. év 2. és 3. negyedében, a turisztikai ágazat legforgalmasabb időszakában a szabadidős szállások, a nyaraló parkok, és a kempingek 7.8 millió9 embert szállásoltak el.

8

Turisztikai kiadások számadatainak forrása: http://www.cbs.nl/en-GB/menu/themas/vrije-tijd cultuur/publicaties/artikelen/archief/2009/2009-2829-wm.htm (letöltve :2010.11.11.)

16

Ez 8%-kal több az előző évnél. A legtöbb turista holland, de a külföldi vendégek száma is növekedett a holland szabadidős szálláshelyeken, mint a táblázatból is kiderül. 2009-ről 2008-ra 4,3%-kal nőtt a holland vendégek száma.

A hazai turisztikai kiadások és a GDP kifejezett ára 2001-2009 120 115 110 105 100 95 90 85 2001

2002

2003

2004

GDP

2005

2006

2007

2008

2009

Hazai turisztikai kiadások

3. ábra A hazai turisztikai kiadások és a GDP kifejezett ára 2001-2009

Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján.( 2009) A turisztikai kiadások 2009-ben drámaian csökkentek a gazdasági világválságnak köszönhetően. A holland és a külföldi turisták összesen 35,2 billió eurót költöttek turisztikai termékekre és szolgáltatásokra 2009-ben. Ez 3,8 %-kal kevesebb, mint 2008ban. Ha az árváltozásokat figyelembe vesszük, a visszaesés még drámaiabb (4,7%). A 3. ábrán is jól látható, hogy a hazai turisztikai kiadások és az ország GDP-je együttesen mozognak és erős hatással vannak egymásra, mert a válság erősen lecsökkentette a holland háztartások büdzséjét, így megnövekedett a belföldi turizmus.

17

A hazai turisztikai fogyasztás iparágak szerint Szállodák és éttermek 16% 36% 20%

Egyéb tursiztikai termékek és szolgáltatások Közlekedési szolgáltatások

28%

Kultúra, sport és rekreáció

4. ábra A hazai turisztikai fogyasztás iparágak szerint

Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján (2009) Turisztikai kiadások gazdasági helyzetre gyakorolt hatása (2009-es adat)

Az idegenforgalmi termékek és szolgáltatások, mint például a kemping felszerelés, szállodák, éttermek, vidámparkok és közlekedés iránti kereslet hatással van az állam gazdaságára. A szálloda és vendéglátó ipari ágazatban a turisták kiadásai 3,9%-kal10 csökkentek 2008hoz képest. Ha az áremelkedéseket az ágazatban nem vesszük figyelembe, az idegenforgalmi kiadások 6,7%-kal csökkentek. A szabadidős eszközökre, a lakókocsikra, a kempingekre és a sport felszerelésekre 3,3%-kal kevesebbet költöttek. A kulturális szolgáltatások, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek iránti kereslet kis mértékben emelkedett, mert a holland turisták inkább az otthonuk közelében mozogtak, így gyakrabban járnak helyi múzeumokba és vidámparkokba, mint az előző évben.

10

A turisztikai fogyasztás számadatainak forrása: http://www.cbs.nl/en-GB/menu/themas/vrije-tijd cultuur/publicaties/artikelen/archief/2009/2009-2829-wm.htm (letöltve :2010.11.11.)

18

4. A HOLLAND VENDÉGFOGADÁS FELTÉTELEI ÉS A TURISZTIKAI KÍNÁLAT 4.1. Közlekedés, avagy desztinációhoz való eljutás11

Kerékpár A holland emberek legkedveltebb közlekedési formája a kerékpározás. Ritka az olyan holland állampolgár, akinek nincs kerékpárja, ugyanis a lakosság 80%-a rendelkezik biciklivel. Ez megerősíti véleményünket, miszerint a holland egy környezettudatos nemzet.

Tömegközlekedés Hollandia

tömegközlekedése

fejlett

és

magas

színvonalú.

A

legnépszerűbb

tömegszállításra alkalmas eszközök a buszok és a villamosok. Az ország két nagy városában, Amszterdamban és Rotterdamban metrók is igénybe vehetők utazás céljából. A nagyobb városaiban és a környező településeken kiépített éjszakai buszhálózat működik.

Vasúthálózat Hollandia vasúthálózata jelentősen kiépített és fejlett, de nem minden területen. Ugyanis egyes kerületekben ritka a vasúti szolgáltatás, ezért ún. „Interline” buszjáratok segítik a közlekedést. Adatok a belföldi és külföldi turisták közlekedéséről12 A turisták keveset költenek a közlekedésre, mivel sokan inkább a kerékpározást választják, illetve a válság miatt kevesebbet is utaznak, ugyanis jobban meg kell gondolniuk, mire költik pénzüket. 2009-ben a turisták 5,1 billió eurót költöttek közlekedésre, ez 9,3%-kal kevesebb, mint 2008-ban. A gazdasági válságnak köszönhetően az emberek ritkábban mennek nyaralni, és próbálnak az otthonukhoz közelebb maradni. Ennek következtében többen mennek nyaralni autóval. A „légi” adó bevezetése Hollandiában fontos tényező volt, hozzájárult a

11

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=16 Hollandia – közlekedés (Letöltve:2010.11.11.) 12 http://www.cbs.nl/ (Letöltve: 2010.11.11.)

19

repülővel utazó turisták számának csökkenéséhez.

A holland utasok száma csak a

Belgiumba és Németországba repülő járatokon nőtt. 4.2. Szálláshely lehetőség13

Szállodák Hollandiában a szállodák osztályozása teljesen önkényes. A holland turistairoda hivatalos listája szerint a választék az egyszerű egycsillagos szállodáktól az ötcsillagos luxushotelekig terjed. Ügyelni kell arra is, hogy az osztályba sorolás nem vonatkozik a konyhára. Szállodákban és panziókban árkedvezményt adnak hosszabb ott-tartózkodás esetén a fél- és teljes ellátásnál. A szállásfoglalás Hollandiában ingyenes szolgáltatáson keresztül történik, a Nemzeti Reservierungzentrum-on keresztül (NRC). Ez egy fejlett és jól kiépített rendszer, mely meggyorsítja és egyszerűbbé teszi a szállásfoglalást. A Holland Turistairoda külföldi kirendeltségeinél nem lehet szállást foglalni, viszont hasznos információkkal látják el az utazókat. Sok családi panzió is megtalálható az országban.

Kemping Kb. 2600014 kempingezésre alkalmas hely van az országban, s ezek közül jó néhány a tengerparton, illetve a természetvédelmi területeken található. Komfortfokozattól függően különböző

minőségi

besorolásúak

(egycsillagostól

ötcsillagosig).

Tiltott

a

vadkempingezés, sátorozni csak az arra kijelölt helyeken szabad.

Nyaralók, apartmanok Nyaralók bérlésére is számos lehetőség szolgál. Különböző kategóriájú szállások léteznek, ez azonban csak a belső komfortra vonatkozik, az épületek fekvésére nem.

Diákszállók Hollandiában 3800 diákszálló van. Valamint a fiatalok és diákcsoportok számára készültek azok a táborhelyek, amelyeket egykori istállókban rendeztek be, emeletes ágyakkal, s a szabadban nagy sátrak felállítására is van lehetőség.

13

Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia A szálláslehetőségek számadatainak forrása egyéni szerkesztés alapján: http://www.cbs.nl/enGB/menu/home/default.htm (letöltve: 2010.11.11.) 14

20

x 1000 fő

Eltöltött vendégéjszakák száma szálláshelyek típusa szerint 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Sz Ke állo mp d ák ing ek , pa nzi ók, ifjú sá g i

Ap art ma no k

Cs

2007 2008 2009

szálláshelyek típusa

op ort os

szá llá sh

ely ek

sz á l lá so k

5. ábra Eltöltött vendégéjszakák száma szálláshelyek típusa szerint

Forrás: Saját készítésű ábra a Holland Statisztikai Hivatal alapján (2009) Ahogy a 6. ábra is mutatja, a turisták által látogatott legkedveltebb szálláshelyek a szállodák, hotelek és panziók. Az apartmanok és a kempingek látogatottsága középkategóriás,

míg

legkevesebben

a

csoportos

szálláshelyeket

választják.

Táblázatunkból kiderül, hogy a legforgalmasabb év a 2009-es év volt, amikor is a szállodák, panziók és ifjúsági szállások látogatottsága közel 35000 ezer fő volt, míg ezzel ellentétben a csoportos szálláshelyek számadatai az 5000 ezer fő nagyságot sem érte el.

21

4.3. Utazás a 12 holland tartományban15

Szélmalmok, tulipánföldek, facipő- ez csupán három dolog ami Hollandiára jellemző. Továbbá jellemzi még a pompa a vidámság és a művészet is.

Azért tartjuk fontosnak Hollandia tartományainak, és azon belül természeti tájainak bemutatását, mert ezzel próbáljuk felfedni Hollandia rejtett szépségeit, elnyomva negatív képeit és előrehozva igazi kincseit.

A tudnivágyók célpontja a Rajna vidéke. Jóllehet, itt nincsenek magas csúcsok, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik, ám ez a sík vidék számos lehetőséget kínál a kikapcsolódásra és új felfedezésekkel ajándékoz meg. Itt minden együtt van: víz, föld, erdő. A természeti szépségek elérhetők gyalog, biciklivel vagy autóval. Érdemes megszakítani az utazást, hogy megnézzük ezt az egyedülálló rónaságot és lápvidéket.

Groningen tartomány Itt

különleges

sportnak

számít

a

hullámlovaglás. Szakképzett vezetők túrákat

szerveznek

Pieterburenból

apály

és

Groningenben

Uithuizenből.

ugyanis

szabaidőközpontok,

idején

nincsenek

ezért

ide

a

csónakját mindenki magával hozza. A tartományt sűrűn behálózzák a vízi utak, csatornák. számára

A a

Paterswolde

hajózás

kedvelőinek

Lauwer-tengeren, és

Zuidlaaren

Leek, tavain,

valamint Észak-Groningen csatornáin kiváló alkalom kínálkozik, hogy vízi túrákra

induljanak.

A

románkori

templomokat és parasztházakat gyakran 6.ábra:Tartományok Hollandiában Forrás: http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=Hollandia 15

Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia

22

csak csónakból lehet megtekinteni. A csatornákon lassan, zsiliptől zsilipig haladva jut elég idő a nézelődésre. Kár lenne azonban azt gondolni, hogy csak a vízen érkezőknek nyílik meg ez a táj. Az autós turista is szívesen látogat el ide. Groningen városa ideális kiindulópont a környéken tett kirándulásokhoz.

Friesland A Groningen tartománnyal szomszédos Friesland ideális vidék a szabadidő eltörlésére. 97,5 km2 összterületű, vízesésekkel tagolt tórendszer, 40 km hosszú partszakasszal, 110 jachtkikötővel, 14000 sátor és lakókocsi befogadására alkalmas 100 kempingjével, s nem utolsó sorban 15550 szállodai férőhelyével a vízi sport kedvelőinek birodalma. A csatornákon ott találjuk a szürke gémeket, érintetlenek maradta Gaasterland természeti képződményei, s vannak még olyan falvak, ahol az utcák híd nélkül, egyszerűen a csatornába torkollanak.

Drenthe Míg Groningen és Friesland a vendégváró, vendégmarasztaló tartományok közé tartozik, ugyanez nem mondható el Drenthéről. Nem csak azért, mert kevés szállás, strandokkal keretezett kis tó, állatkert és minigolfpálya található, de az augusztustól sötétvörösen virágzó mezők látványát sem mindenki kedveli. A táj rideg hangulatát csak fokozzák a mocsaras tavak és a halomsírok. Ezen a területen parasztudvarokban vagy a természet lágy ölén éjszakázhatunk. Az autópályától távol homokos gyalogutak vezetnek a vidék belsejébe.

Overijssel Ez a tartomány olyan, mint egy Hollandia jellemző tájegységeiből összeállított kollázs. Keleti részén erdők, mezők, keskeny árnyékos partvölgyek húzódnak szorosan egymás mellett. Salland dombos vidék, itt található az egykori Hanza-város, Deventer. Festői táj többek között Vecht is. A tartomány nyugati fele bővelkedik látnivalókban: régi erőd, egykori szigetek, melyekből „új föld” lett (Schokland), csöndes csatornák és festeni való vízi falak, ahol minden ház külön kis szigeten áll. Amott egy lecsapolásra használt kis szélmalom tükröződik a vízben, nem sokkal arrébb egy tőzegfejtő házikója előtt lapos csónak áll, itt ezzel közlekedik ember és állat egyaránt.

23

Gelderland A tartomány nemzeti parkjában védett természeti képződmény – a szél által összehordott homokdomb-, a Venn látható. Ez a hangával és törpefenyővel gyéren benőtt vidék természetvédelmi területekben rendkívül gazdag. Kellemes napokat, sőt heteket tölthetünk itt ebben a térségben. Az erdő közepén fekszik a csendes Hoog Soeren, de a kis falvak is vendégmarasztalók. Parasztházaik láttán felébred bennünk a vágy, hogy a kisosztásos ablakok mögött, a nádfedeles tető alatt igazi otthonra leljünk.

Utrecht Lassan hömpölygő folyók, régi városok, töltések, gyümölcsöskertek és dús zöld mezőkez állhatna a tartomány névjegyében. Aki nem akar autóval továbbutazni, célszerű, ha a tartomány fővárosában lakik. Innen busszal és csónakkal lehet eljutni a „vizek földjére”, a tőzegfejtés révén keletkezett csodálatos tóvidékre, valamint a hatalmas parkok közepén álló kastélyokhoz és a régi városokba.

Noord-Holland Ez a tartomány tökéletes üdülőparadicsom. Ha a nyaralást kultúrprogramokkal szeretnénk változatosabbá tenni, itt az sem jelent gondot. Aligha van az Alpoktól északra még egy olyan tengerpart, mely kultúrtörténeti szempontból ilyen gazdag. A vízi sportok kedvelőit csábító kínálat várja az Ijsselmeernél. Több kilométer széles dűnéket csak a tengernél találhatunk. Egyedülálló természetvédelmi területtel rendelkezik Zwanenwater, 11 hektár területű, édesvizű tavakkal tarkított dűnés terület, ahol a világ legnépesebb kanalasgém családja él, s nyár elején fülemülék énekelnek.

Zuid-Holland Bőven van látnivaló ezen a vidéken is, de ha valaki pihenni akar, itt arra is kiváló lehetősége nyílik. Noordwijk és Rockanje között dűnékre épült fürdőhelyek és strandok váltakoznak. A két település között található az egykori szerény halászfalu, mely tetszetős népviseletbe öltözött idős asszonyaival lassan feledésbe merül.

Zeeland Legalább 100 km-t kell megtennünk a vidéken, hogy valamennyire megismerhessük ezt a tartományt. A fotósok számára izgalmas lehet a parasztudvarok lakóépületeinek

24

téglavörös homlokzata, és a pajták, istállók fekete-fehér színe közötti kontraszt. Itt mindenféle kategóriájú szállás rendelkezésünkre áll.

Noord-Brabant A helybéliek 100km széles tartományukat „barátságosnak” tartják. Egészen más hangulatú az 1421-ben, a St. Elisabeth-áradáskor keletkezett Biesbos tóvidék. Grote Peel búskomor tavainál vidámabb az Oistrewijk környéki táj. Ha a tartomány szívében járunk, ebben a faluban szálljunk meg. 1213-ban vrosjogot kapott, de barátságos zöld környezetével máig megőrizte falusias hangulatát.

Limburg Hollandia szerény kis darabja ez a Németországgal határos tartomány. A Maas folyó sekély, ám néha meglepően meredek partszakaszaival a vidék arculatának fő meghatározója. A tartomány déli részén találhatók Hollandia legmagasabb dombjai. Thorn Hollandia egyik legszebb városa. Ez a festői hely a tartomány közepén fekszik. Itt nyugodtan, békésen lehet élni és kerékpározni. Délies charme-jával egészen más hangulatú hely Maastricht. Itt feltétlenül több időt kell hagynunk a városnézésre.

Flevoland Hollandia legfiatalabb tartománya ez 145 000ha területével, mely a tenger szintjénél 0,54,5 m-rel mélyebben fekszik. Kétségkívül a legérdekesebb látnivalók közé tartozik a Lelystad partjainál zátonyra futott kelet-indiai kereskedőhajó, a Batavia, mely egykor itt feküdt a mélyben.

Klasszikus üdülőterültnek számít Noord- és Zuid-Holland, ezen kívül Zeeland és Friesland tó- és szigetvilága, de nem szabad megfeledkeznünk a 280 km hosszú tengerparttól távolabb lévő természetvédelmi területekről sem. Aki nem szereti a vízi közlekedést, annak az autó mellett nem marad más, mint a hagyományos nemzeti közlekedési eszköz, a kerékpár. A 10 000 km-nyi kerékpárúton jut elegendő hely 10 millió kerékpáros és egymillió motoros mellett, hogy bárki két kerékre pattanjon. Hollandiában a mozgássérültek segítésére, életük megkönnyítésére már rég óta figyelnek. Évek óta szerveznek speciális kirándulásokat és üdülőprogramokat nekik. A mozgáskorlátozottak alapítványa egyedülálló vízi-sportlehetőségeket teremtett. Több

25

átalakított vitorlást használnak, melyekbe például lifteket építettek, amik a tolószéket a kormányrúd elé emelik.

4.4. Hollandia kulturális értékei 4.4.1. Top 10 turisztikai attrakciója16

A kulturális értékek bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert Hollandia számos olyan kínálatot rejt magában, amely erősen turistacsalogató, és melyek javítják Hollandia köztudatban való megjelenését. Hiszen próbálják elfeledtetni azt a köztudatban kialakult képet, mely Hollandiát „a szex, a drogok és az eutanázia otthonának” tekinti.

1. Dam tér és a Királyi palota: A Dam téren található Királyi Palota Amszterdam egyik gyöngyszeme, klasszikus holland stílusban épült, 1648 és 1655 között. Ablakok díszítik, melyek felett Amszterdam városát bemutató szobrok láthatók Neptunusz és más mítikus tengeri lények, például nimfák és tritonok, társaságában. A palotát egy nyolcszögletű kupola és bástya díszíti. 2. Amszerdami csatornák: Sok látogató ámul el a tömérdek mennyiségű víz láttán. Ennek oka, hogy Amszterdamot észak Velencéjének is nevezik. Nappali és esti hajóutak garantálják a kivilágított házak és a hidak látványának élvezését. A legtöbb hajótúra kb. 30 percig tart az idegenvezetés 4 nyelven folyik: angolul, németül, franciául és hollandul. Vállalkozó kedvűek jobb idő esetén vizibiciklit és bérelhetnek, és maguk fedezhetik fel a csatornákat. 3. Vondelpark: Hollandia leghíresebb parkja, Amszterdam déli részén található, és ez a város egyik zöld pontja. 4. Van Gogh Múzeum: A múzeumban a világ legnagyobb Van Gogh festménygyűjteménye található. Látjuk a festő fejlődésének szakaszait művein keresztül. A múzeum lehetőséget nyújt több 19-dik századi kiállítás megtekintésére. 5. Holland élmény: Waterlooplein-nél található. Lásd, érezd és szagold Hollandiát három dimenzióban! Lehetőséget ad a látogatóknak, hogy egyedi módon tapasztalják meg Hollandiát. Egy repülőgép székben ülve háromdimenziós szemüveg segítségével tárul a szemünk elé a hagyományos és örök fapapucs,

16

http://www.amsterdam.info/hu/latnivalok/ (Letöltve:2010.11.11.)

26

tulipán és szélmalmok, továbbá a rotterdami kikötő és maga a királynő is integet nekünk az erkélyről. 6. Rembrandt ház: Amszterdamban található a híres holland festő lakóháza is, amely ma múzeumként szolgál. 7. Albert Cuyp piac: Egy forgalmas holland piac,mely Európa egyik leghíresebb szabadtéri piaca. Tárházának sokszínűségét is mutatja, hogy itt kaphatunk friss zöldségektől kezdve a ruhákon keresztül számos elképesztő árucikket. Az egyik hentes pultban még Gyulai kolbász és Pick szalámi is található. 8. Leidse tér: Amszterdam éjszakai életének egyik vibráló központja. Tipikus turistaközpontnak tarják, mert utcáin rengeteg étterem, szórakozóhely, pub, mozi és színház található. Utcazenészek, mutatványosok, előadóművészek és tűznyelők szórakoztatják a tengernyi turistát, látogatót. 9. Virágpiac: Ezernyi turistát vonzó színes és látványos piactér, ahol virágok, növények, virágmagok és egyéb szuvenírek sokasága lelhető fel Amszterdam szívében, 10. Madurodam: Hágában található Hollandia mintájára kialakított Miniváros, 1:25 arányban való leképezése, ahol hagyományos holland épületek találhatók és itt van a világ leghosszabb miniatűr vasútja.

A nevezetességek mellett röviden ismertetjük a holland gasztronómia rejtelmeit és étkezési szokásait is, mert a holland turisztikai kínálat fontos elemei a top 10 attrakciókon kívül a gasztronómiai termékek is. 4.4.2. Gasztronómia17

Hollandiában kiadós reggelivel kezdik a napot, s délig legalább egyszer elfogyasztanak egy csésze kávét keksszel. Mivel a főétkezés az esti, az ebéd csupán egy „lunch” szendvics, egy csésze borsóleves (helyi specialitás), vagy az úgynevezett „kávéasztal” kenyérrel, felvágottal, sajttal esetleg valami szerény meleg előétellel.

17

http://www.hbmk.hu/eu25/holland/gasztronomia.html Hollandia - Gasztronómia (Letöltve:2010.11.11.)

27

Hollandiában a saját konyhájukon kívül közkedvelt számos nemzet gasztronómiája is, elsősorban a nagyobb városokban. Itt a turisták kedvükre válogathatnak görög, mexikói, indiai, olasz, és keleti éttermek között. Indonéz éttermeik gyarmataiknak köszönhető. Ezek a vendéglátó egységek elsősorban Amszterdamban és Hágában jelentek meg nagy számban. A hollandok figyelnek az egészséges táplálkozásra. A hagyományos holland ételek többségükben laktatóak, egyszerűek, kalóriaszegények és sok fehérjét tartalmaznak. Fő alapanyaguk a marhahús, a csirke, és a hal. Levesek Leveseik változatos skálán mozognak, konyhájukban egyaránt megtalálható a püré - és a krémlevesek is. Ünnepnapjaikon előszeretettel fogyasztanak teknősbékalevest, ököruszálylevest és erőlevest. A jellegzetes két leves-specialitásuk: a borsóleves (erwtensoep) és a vörös spanyolbableves (bruine bononsoep). Főételek Mivel Hollandia bőséges halállománnyal rendelkezik, legnépszerűbb főételei közé sorolhatjuk halból készült ételeiket, mint pl. a füstölt és sóban pácolt hering, vagy a pikáns füstölt angolna. Azonban aki szereti az ínyencségeket, figyelmébe ajánljuk a puha és omlós zeelandi osztrigát és kagylót, amely júliustól áprilisig terjedő időszakban az ország bármely táján megkóstolható. Minden évszakban kiváló minőségű zöldségeket termelnek ( bab, borsó, kelbimbó, spenót, sárgarépa), melyeket a hagyományos éttermekben a főétel mellé hatalmas tálakon köretként kínálnak. Mint tudjuk, Hollandiát a sajtok országának is szokás nevezni, - a világ legnagyobb sajtexportálója - ennek ellenére nem fogyasztanak túl sokat belőle, azt is inkább reggelire vagy uzsonnára. Legismertebb sajtfajtáik: Goudámi, Leydeni, Edami. A holland emberek nagyon kedvelik az édességeket, megtalálunk különböző fánkféléket, palacsintákat, ízletes és finom süteményeket, melyeknek töltelékei egyaránt lehetnek édesek és sósak. A csokoládé- és marcipántermékekből óriási a választék.

28

Italok Kedvelik a kávéfajtákat és a teavariációkat, de ezek mellett igen kedvelt a sör. Hollandia a 19. század végén több mint 1000 sörházzal rendelkezett, de mára ez a szám 30-ra csökkent le. A leghíresebb típusú söreik a pilseni, közülük is az Amstel, a Grolsch, és a Heineken emelkedik ki. A sörfőzés mellett a pálinkafőzésnek van igen mélyre nyúló hagyománya. Aki igazi hamisítatlan gabonapálinkára vágyik, mindenképp kóstolja meg az ország jellegzetes italát a korenwíjnt.

4.5. A magyar – holland kulturális kapcsolat18 Több évszázados múltra vezethető vissza a magyar-holland kulturális kapcsolat. Az elmúlt évtizedben elsősorban az intézményközi együttműködés vált aktívvá. Mindkét ország szeretné kulturális örökségét, a kortárs kultúra eredményeit egymásnak bemutatni. Magyarország EU-hoz való csatlakozása felkeltette Hollandia érdeklődését. Kiemelt szerepet kapott a holland kulturális politikai irányelvek között a magyar kapcsolatok és az együttműködés további fejlesztése. A „Hongarije aan Zee” (Partra magyar!) nevet kapó hollandiai magyar kulturális évad 2004 szeptembertől 2004 decemberig tartott. Ezen a rendezvényen közel 250 magyar kulturális eseményre került sor Hollandia 33 városában. A programokról és azok hatásairól elismerően nyilatkoztak a hivatalos holland partnerek és a kulturális személyiségek is. Az előadások jelentős része a kortárs művészetet képviselte. A program segített bemutatni a modern, dinamikus Magyarországot. A kulturális együttműködés aktív szereplői a testvérvárosok, melyek rendszeresen szerveznek magyar kulturális napokat, heteket. Aktív szereplője a magyar-holland kulturális cserének a Budapesten megnyílt holland kulturális központ, a Spinoza Ház.

18

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/__volt_ketoldalu_kapcsolatok/Europa/hollandia/holland holl.htm Hollandia - Kulturális kapcsolatok (Letöltve: 2010.11.11.)

29

5. A POLITIKAI RENDSZER

Dolgozatunkban fontosnak tartottuk a holland politikai rendszer bemutatását is, mert a drogkérdésben nagy szerepet játszik a politika, ugyanis mindig a hatalmon lévő politikusok rendelkeznek a kábítószerkérdés felett. Fejezetünk során több véleménnyel találkozhatunk, melyek nem könnyítik meg a megoldáshoz vezető utat. 5.1. Államszervezet és közigazgatás19

Az ország kormányzati és politikai rendszere az 1814-ben elfogadott alkotmányon alapszik. 1815 óta alkotmányos monarchia, 1848 óta kormányformája parlamentáris demokrácia, melyben a törvényhozásért felelős kormány kezében van a végrehajtó hatalom. Az államfő, vagyis Hollandia uralkodója az Orániai-Nassau házból származó Beatrix királynő 1980. április 30. óta. Beatrix hercegnőt 18. születésnapján az Államtanács tagjának is kinevezték. A kormányalakítások idején fontos szerepet tölt be, befolyásolhatja a kormány politikáját a miniszterelnökkel folytatott heti találkozókon. Fontos momentuma a politikai szereplésének a parlamenti ülésszakot megnyitó trónbeszéde. Beatrix királynő az európai egyesítésben játszik kiemelkedő szerepet, valamint több olyan társadalmi szervezetben is szerepet vállal, amelyek testi és szellemi fogyatékosok helyzetével, a szociális problémákkal foglalkoznak. Magyarországon utoljára 1996. május 21-23. között tett férjével hivatalos látogatást.

Végrehajtó hatalom A kormány és az uralkodó együtt tartja kézben a hatalmat. Az uralkodónak nagykorúnak, azaz 18 évesnek kell lennie ahhoz, hogy megkezdhesse jogai gyakorlását. Az uralkodó feladatköre a választások után, a kormány megalakítása. A kormányalakítás egy több részből álló folyamat. Első lépesben a királynőnek ki kell választania egy személyt a „kormányalakító” címre, akinek a feladata az lesz, hogy kialakítson egy, az ország

19

Az államszervezet és közigazgatás számadatainak forrása: http://www.valtozovilag.hu/t365/tux0823.htm (letöltve: 2010. 11. 11.)

30

számára megfelelő kormányt. A miniszterelnököt és a minisztereket az éppen hatalmon lévő uralkodónak kell megnevesítenie.

A kormány A kormány élén, az uralkodó által kinevezett miniszterelnök áll. A miniszteri pozíciókat, a kormányt támogató pártok tagjai töltök be, előzetes megállapodásaik alapján. Őket is, mint a miniszterelnököt, királyi rendelettel nevezik ki, vagy éppen mentik fel. A miniszterek csoportjából áll össze a Minisztertanács, aminek a feladata a kormányzati döntések meghozatala. Az miniszterek munkáját könnyítik a kinevezett államtitkárok, akik tevékenységükért, hasonlóan a miniszterekhez, felelősséget vállalnak. Az államtitkárok is részt vehetnek alkalmanként a Minisztertanács ülésein, felszólalhatnak tanácsadóként, de az aktuális probléma megoldásában, a döntésekben, már nem vesznek részt.

Törvényhozó hatalom A kormány élén, az uralkodó által kinevezett miniszterelnök áll. A miniszteri pozíciókat, a kormányt támogató pártok tagjai töltök be, előzetes megállapodásaik alapján. Őket is, mint a miniszterelnököt, királyi rendelettel nevezik ki, vagy éppen mentik fel. A miniszterek csoportjából áll össze a Minisztertanács, aminek a feladata a kormányzati döntések meghozatala. Az miniszterek munkáját könnyítik a kinevezett államtitkárok, akik tevékenységükért, hasonlóan a miniszterekhez, felelősséget vállalnak. Az államtitkárok is rés betöltött, állampolgár szavazhat és egyaránt megválasztható is.

Igazságszolgáltatás Az igazságszolgáltatásban nincs esküdtszék. Az igazságszolgáltatás egyik szerve az Államtanács. Minden törvénytervezetre és törvényjavaslatra ennek a szervnek a véleményét kell kikérni. Az Államtanács államigazgatási bíróságként is működik, azaz elbírálhatja az államigazgatási intézkedéseket. Elnöke az államfő, tagjai pedig rajta kívül 31

az elnökhelyettes és legfeljebb még 28 tag. A tagoknak kinevezésük után hetvenedik életévük betöltéséig kell tisztségüket viselni.

Jogrendszer

A holland jogrend hasonlóan a francia és német jogrendhez, a római jogon alapul. A törvényeket nemzeti szinten hozzák. A független bíróságok jogkörébe tartozik az igazságszolgáltatás. A bíróságoknak négy nagy csoportja van. Ezek a Kantongerecht (elsőfokú bíróság), az Arrondisementsrechtbank (vagy Rechtbank - körzeti bíróság), a Gerechtshof (vagy Hof - fellebbviteli bíróság) és a Hoge Raad (Legfelső Bíróság). A Kantongerecht feladata a kis perértékű ügyek és egyes meghatározott követelések elbírálása. A Kantongerecht elleni fellebbezéseket az Arrondisementsrechtbank értékeli. A Rechtbank elsőfokú hatáskörrel rendelkezik, hozzá tartoznak polgári ügyek. A Hoge Raad vizsgálja felül a Kantongerecht, a Rechtbank és a Hof határozatait. A Hoge Raad csak jogi kérdésekben dönt.

5.2. Választási rendszer A királyi cím, öröklődéssel birtokolható. A választásokon többséget szerzett párt vezetői közül nevezik ki a miniszterelnököt és helyetteseit. Négyévente és közvetlenül választják a regionális és helyi tanácsok tagjait. Tagjainak száma a régió és a városok lakóinak számától függ. A helyi tanácsok megválasztásakor a külföldi állampolgárok is szavazhatnak. A választójog korlátja itt is a 18. életév betöltése. 2010-es választás20 Balkenende miniszterelnök (Kereszténydemokrata tömörülés – CDA) a NATO kérésére egy évvel meg akarta hosszabbítani a holland katonák misszióját Afganisztánban. Ennek következményeként

a

szociáldemokraták

kiléptek

a

koalícióból,

amivel

a

Kereszténydemokraták és a Munkapárt koalíciója az ország szerepvállalása miatt 20

A 2010-es választási adatok forrása: http://index.hu/kulfold/2010/06/10/jobboldali_liberalisok_gyoztek_a_holland_valasztasokon/ (letöltve: 2010.11.11.)

32

februárban

megbukott,

ennek

eredményeként

Hollandia

előrehozott

választásra

kényszerült. 2010. június 9-én hihetetlenül szoros szavazati arány mellett a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nyerte meg a parlamenti választásokat legyőzve a 2007. február 22-én megválasztott Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), szociáldemokrata Munkapártot (PvdA) és a Keresztény Unió (CU) koalícióját. Fontos megemlíteni, hogy Hollandia történetében először nyert liberális párt választást. A nyertes párt miniszterelnök jelöltje Mark Rutte, programjának középpontjában a megemelkedett államháztartási deficit leszorítását eredményező gazdasági szigor és a munkahelyteremtés áll, továbbá a bevándorlók letelepedésére szolgáló szabályok szigorítása továbbá érdekességként a muszlim viselet betiltása. Hollandiában a politikai pártok fontosnak tartják a drogkérdés kezelését, és egy mindenki számára megfelelő megoldás kidolgozását. Törvényekkel és szigorításokkal próbálják szabályozni ezt a kérdést, de ahhoz, hogy ezeket megismerjük, az elejéről kell kezdenünk.

33

6. A HOLLAND DROGPOLITIKA TÖRTÉNETE21 22

6.1. Bevezetés

A holland drogpolitikáról a közvélemény negatív képet alkot. Sokan gondolják, hogy a hollandok elvesztették az irányítást a drogok felett. Kevesebben gondolják azt, hogy a hollandok megoldották a kábítószerkérdést, csökkent a drogfogyasztók száma, és nincs drogbűnözés.

A holland drogpolitika alapvetően eltér a világ legtöbb részén alkotott képtől. Az elmélet lényege hogy a hatósági tiltások vagy engedélyezések ellenére mindig voltak, és mindig lesznek drogfogyasztók. A drogmentes világ eszméje csupán illúzió. Az államnak kell felmérnie az egyes drogok veszélyét, illetve azokat az ártalmakat, melyekhez tartósabb használatuk vezethet. Ezeknek az ártalmaknak a csökkentését el lehet érni egy józan drogpolitikával. Az ártalomcsökkentő drogpolitika több elemből tevődik össze: hatékony ifjúsági prevenciós és rehabilitációs programok, metadon-program, tűcsere-program. A drogpolitika célja a drogok által okozott ártalmas hatások minimalizálása. Ezt a könnyű drogok legalizálásával akarják elérni.

6.2. Kezdetek

A 19. században Hollandia a többi gyarmatosító országgal együtt kivette a részét a kábítószer kereskedelemmel elért jelentős haszonból. A mákonytinktúrákat, az ópiumot, a kender és a kokacserje származékait a népi gyógyászatban használták, kereskedelmi forgalomba

hozták,

használatukat

azonban

nagymértékben

korlátozták.

Az

ópiumkereskedelem a holland kincstári jövedelmek 10%-át tette ki. A kokain kereskedelme is jövedelmező volt, 1900-ban megalakult a Holland Kokain Gyár, mely elvileg gyógyászati célból termelt kokaintermékeket.

21 22

http://www.sababa.nl/hu/650/ Tiltás és legalizáció között:A holland drogpolitika. (Letöltve: 2010.11.11.) http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kfea/0/12521/1 Drogtörvények az EU-ban (Letöltve:2010.11.11.)

34

A XX. század elején Amerikában már komoly problémákat okozott a lakosság drogfogyasztása. Így 1909-ben hívták össze az első nemzetközi konferenciát a drogkereskedelem szabályozására. Már ezen a konferencián egyértelmű volt a felfogásbeli különbség az amerikaiak és a hollandok között, a hollandok ugyanis nem értettek egyet az USA által javasolt szigorú intézkedésekkel. Azonban 1912-ben megszületett a Hágai Ópium Konvenció, mely szerint az aláíró országokban az ópiumot csak gyógyászati célokra írhatják fel az orvosok, egyéb használatát, forgalmazását büntetni kell.

A hollandoknál azonban sokkal kevésbé volt szigorú a büntetés és az üldözés, mint a többi országban.

Ez juttatta Hollandiát a rossz hírnév felé. 1930-ban megalakult a

rotterdami rendőrség kábítószer ügyosztálya. Ezzel intenzívebbé vált a dealerek és drogfogyasztók üldözése. A Hollandiába bevezetett Ópium-törvény (melynek értelmében betiltották az ópium nem gyógyászati célú használatát), és a szigorítások nem értek célt, a feketepiacon az ópiumcsempészt továbbra is virágkorát élte. Az ópiumfogyasztókat a hatóság legfeljebb pénzbüntetésekkel büntette. A kokain használata ekkor kezdett népszerűvé válni a vöröslámpás negyedekben.

A kenderfogyasztást a swing zenei hullám hozta be Hollandiába. A kender fő vásárlói a Németországból Hollandiába átruccanó amerikai katonák voltak. A kender egészen 1953ig legális volt, ekkor azonban az Ópium-törvényben a tiltott drogok listájára került. Az amszterdami rendőrségen belül is megalakult a kábítószer alosztály az amerikaiak segítségével, ugyanis az USA aggódott az amerikai katonák marihuána fogyasztása miatt. A XX. század közepén a drogfogyasztás nem érte el a holland társadalom számottevő rétegeit. Ez a helyzet az 1960-as években alapvetően megváltozott. A beat kultúra (A "beat" az 1950-es években kialakuló nyugati mozgalom. A szegények, a társadalom perifériáján élők lázadó kultúrája) és a hippi mozgalom elérte Hollandiát is, ami a fiatalok tömeges lázadásához vezetett. A lázadás részét alkotta a marihuána szívás is, egyeseknél a kemény drogok fogyasztása is fellépett. Új drogok kerültek a piacra: az amfetamin, majd az LSD, és 1972-ben megjelent az első komolyabb heroin szállítmány is.

A holland állam reagálása ezekre a problémákra alapvetően eltért a világ legtöbb országában bevezetett intézkedésektől. Nem a tiltások szigorításával és az üldözések mértékének növelésével válaszolt, mint pl. Amerika. Hollandiában a marihuána

35

fogyasztás kérdésére kevésbé figyeltek, a hatvanas évek szigorú tiltó politikája csupán a szabályozások betartása volt.

A holland társadalmat az egymás mellett élő, különböző vallású, kultúrájú, életfelfogású csoportok kompromisszuma jellemezte. Ez a rendszer azonban a drogproblémák megjelenésével a hatvanas években válságba került. Ebbe a helyzetbe lépett be a radikális ifjúsági mozgalom, mely részben bekerült a politikai centrumba. Az ifjúsági (ellen)kultúra képviselői nonkonformista viselkedésükkel próbálgatták a hatóságok és a nyárspolgárok türelmét.

Két bizottságot jelöltek ki Hollandiában a droghelyzet vizsgálatára 1969 és 1970 között. Az egyik állami, a másik civil kezdeményezésre alakult. A szakértői véleményeket a politikai vezetők és a törvényhozás is figyelembe vette, és azoknak megfelelően hozott politikai döntéseket.

1973-ban a holland parlamenti választásokon a baloldali kormány jutott hatalomra. Az 1975-ös törvényjavaslatnak 3 eleme volt: az amfetamin kereskedelme elleni korlátozások és szigorítások bevezetése, a kenderszármazékok és a keménydrogok kereskedelme közötti éles határvonal megerősítése, meghúzása, a kender saját használatra történő birtoklását bűncselekményből szabálysértésé minősítette vissza. Ezt a törvényjavaslatot az egészségügyi miniszter terjesztette be a parlament elé. Ezzel a kormányzat azt jelezte, hogy a droghasználatot elsősorban egészségügyi, és nem büntetőjogi kérdésnek tekinti. Az ellenzések ellenére a törvényjavaslatot elfogadták. Az engedélyezett mennyiség határát 30 grammra tették, úgy vélték, ez egy átlagos használónak 2 hétre elegendő. Ez megosztotta a véleményeket, sokan túl soknak tartották ezt a mennyiséget. Ez a döntés alapozta meg hosszú évekig a holland coffeeshopok (marihuánát árusító kávéházak) és a hatóságok közötti kompromisszumot. A törvény alapvetőn megkülönbözteti egymástól a használót és a birtoklót: a használat ugyanis nem számít bűncselekménynek, ellentétben a birtoklással.

A legfelsőbb bíróság rendelkezett a módosított ópium-törvény végrehajtásáról. Eszerint a rendőrség elsőszámú és legfontosabb feladata a keménydrog-kereskedelem elleni küzdelem. Az utasítás szerint a kender árusítókat is üldözni kell bizonyos körülmények

36

között: ha kiskorúaknak történik az árusítás, ha átlépik a megszabott mennyiségi limitet, ha külföldieknek árulnak, vagy ha nyilvános botrányt vagy zavart okoznak. A drogturizmus által elért piaci növekedésnek köszönhetően az 1980-as években a coffeeshopok száma nagymértékben növekedett. Ez a növekedés a 1990-es évekig tartott. 1994. októberben bevezették az ún. AHOJG kritérium-rendszert a kávéházak működésének szabályozására: A = No Advertising. (A reklámozás tilalma) H = No Harddrugs (Keménydrogok behozatala tilos) O = No Overlast (nem okozhat zavart a környék lakosságának, pl. zaj) J = No Youth (18 éven aluliakat nem szolgálhatnak ki) G = No Big Quantities (max. 500 grammot tárolhatnak ugyanazon a napon)

Az előírásokat megszegő coffeeshopokat a hatóságok azonnal bezárták. Ugyanakkor a központi szabályozás ellenére a helyi hatóságok elég széles hatáskörrel rendelkeznek a coffeeshop kultúra szabályozásának területén. Egyes polgármesterek egyáltalán nem tűrnek meg ilyen intézményt a településük területén (főleg kisebb vidéki városokban), míg a nagyvárosokban még a központi szabályozásnál is toleránsabban kezelik a kérdést. Ez a nagy nézetbeli különbség széthúzza az ország egyes régióit, ezért feltehetjük azt a kérdést, hogyan várnak átfogó, egységes és közös megoldást a drogkérdéssel szemben, ha maguk is más-más nézeteket vallanak. 6.3. Aktualitás23

Napjainkban az országnak számos előítélettel kell szembenéznie. Sokan úgy gondolják, hogy ott könnyen drogfüggővé válhat az ember. Három évtizeden keresztül sikerrel működött a hallgatólagos tolerancia drogpolitikája, vagyis mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem helyes az ilyen nagymértékű drogfogyasztás engedélyezése, de mégsem tettek ellene semmit, hiszen a becslések szerint a coffeeshopok minden évben körülbelül 400 millió eurós adóbevételt hoznak. A 2007-ben hatalomra kerülő Kereszténydemokraták (CDA) azonban felborították az eddigi egyensúlyt, és a zéró tolerancia nevében hadat üzentek a coffeeshopoknak, ugyanis a CDA hozzáállása szerint a coffeeshopok Hollandia igazi szégyenfoltjai. A kormány a 23

Sárosi Péter: Kereszteshadjárat a holland fűpolitika ellen, http://www.ckmagazin.info/megmentenek-haaddig-%C3%A9lsz (Letöltve:2010.11.11.)

37

kannabisz veszélyesebbé nyilvánítása, a határ menti városok drogturizmus által való tönkretételére és a közlekedésben és a közbiztonságban okozott zavarokra hivatkozva moratóriumot hirdetett a coffeeshop rendszer átalakítására vonatkozva. Lépéseket tett a már létező boltok bezárására: míg a 90-es évek végén még 1200 hasonló intézmény működött az országban, jelenleg alig több mint 700. Rendeletet hozott arról, hogy az iskolák 300 méteres körzetében lévő coffeeshopokat be kell zárni. 2008-ban megkezdődtek a coffeeshopok bezárásai és üzemeltetéseinek szigorításai. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság döntése alapján ne szolgálják ki a városi coffeeshopokba érkező turistákat, ha azok nem Hollandiában lakó személyek. A statisztikák szerint, hetente akár 25 ezer, többségében belga és francia turista kereste a könnyed kikapcsolódást a belga határ túloldalán. Másfajta

megoldást

tartományában.

kezdeményeztek

Dél–Hollandiában,

azon

belül

Limburg

24

2009. január 1-jétől csak külön igényelhető tagsági igazolvánnyal lehet napi 3 grammot venni kizárólag hitelkártyával vagy bankkártyával. Ezzel próbálják visszatartani a spontán drogturistákat, akik csak gondolnak egyet és meglátogatnak egy-egy coffeeshopot élvezet és mámor reményében, hiszen ezeknek a tagsági igazolványoknak a kiállítása napokig is eltarthat. Egy másik, a német határ mentén fekvő Venloo polgármestere például úgy oldotta meg a drogturizmus problémáját, hogy a város határain kívül, a határ mellett egy bekötőutat és egy hatalmas parkolót építtetett coffeeshopokkal és egyéb üzletekkel, így a külföldiek úgy vásárolhatják meg a füvet, hogy közben nem zavarják a városka lakóinak életét. A holland drogturizmus ettől függetlenül még mindig valóban létező probléma: minden hétvégén német és belga fiatalok ezrei veszik a határ felé az irányt, hogy bevásároljanak a coffeeshopokban. Az igazi problémát nem is maga a fűszívás, illetve - vásárlás jelenti. A baj az, hogy a fiatalok közlekedési baleseteket okoznak, szemetelnek és zajosak. Míg azonban ez nem változik meg, a közbiztonság védelmében bezáratják a coffeshopokat egyes területeken. A vélemények megoszlanak, hiszen el kell ismernünk, hogy a droghasználat bűn és törvénybe ütköző cselekedet, de a fiatalok nemcsak zajosak, hanem jelentős bevételt is hoznak a helyi boltoknak, éttermeknek, bároknak. Egy ebben az 24

http://kender.blog.hu/2009/05/13/hollandia_tovabb_harcol_a_drogturizmus_ellen Hollandia tovább harcol a drogturizmus ellen (Letöltve:2010.11.11.)

38

ügyben tárgyaló konferencián több mint harminc város polgármestere vett részt, és megállapodott abban, hogy a coffeeshopok bezárása nem old meg semmit. Egy vizsgálat szerint a 88 holland polgármesterből 54 (61%)25 reformálná meg a coffeeshop-rendszert – de nem a tiltás, hanem a teljes legalizáció irányába. Tehát a polgármesterek és városvezetők nem értenek teljesen egyet a kormány intézkedéseivel, és mindent próbáltak megtenni annak érdekében, hogy a totális tiltás helyett szigorú törvényi keretek közé szorítsák a fű nagybani termesztését és terjesztését. A kormány elképzelése a zéró toleranciáról és a totális tiltásról csak részben valósult meg, legfőképp a coffeeshopok lecsökkentésében, de további intézkedéseket nem sikerült megvalósítaniuk, hiszen a 2010-es választás új pártnak adott esélyt a drogturizmus megoldási kérdésében. Néhány tényt azonban leszögezhetünk. Először is a coffeeshop-rendszer 30 éves fennállásának eddigi legsúlyosabb krízisét éli. A lakosság jelentős része (49%)26 a teljes legalizációt támogatja, és a legalizációt elutasítók sem feltétlen a coffeeshopok bezárásának hívei, és nagy esély van arra, hogy ez az arány csak nőni fog. Akár évtizedek, rosszabb esetben évszázadok fognak eltelni a drogpolitikában, míg a nemzetközi drogkontroll rendszerről folytatott viták ésszerű és kialakítható megoldásra találnak és a kannabisz végre megtalálja megfelelő helyét a társadalmakban. Egy dolog biztos: akár bezárják a coffeeshopokat, akár nem, a fűfogyasztás nem fog varázs¬ütésre eltűnni, hiszen immár a kultúra szerves része, főleg az európai ifjúság számára, ennek minden pozitív és negatív hatásával együtt. A drogtermesztés, - árusítás, - fogyasztás egy mélyen gyökerező, súlyos probléma, amin nem lehet csak úgy túllépni, azt gondolva, egyszer majd elmúlik. A nemrég megválasztott liberális pártnak még nem volt sok ideje a drogturizmussal, drogtörvénnyel foglakozni, de tisztában vannak vele, hogy noha a holland hatóságok megtűrik a könnyű drogok eladását a coffeeshopokban, a többi EU-tagországban ez tilos és senki sem garantálja, hogy a külföldi vendégek nem viszik át a kannabiszt más tagállamba, ahol emiatt büntetőeljárás indulhat ellenük. Európai Uniós szabályzat szerint minden tagországnak, így Hollandiának is kötelessége fent tartani a rendet, megőrizni a 25

http://www.ckmagazin.info/megmentenek-ha-addig-%C3%A9lsz Kereszteshadjárat a holland fűpolitika ellen( letöltve: 2010.11.11.) 26 http://www.ckmagazin.info/megmentenek-ha-addig-%C3%A9lsz Kereszteshadjárat a holland fűpolitika ellen (letöltve: 2010.11.11.)

39

közbiztonságot és ehhez szükséges intézkedéseket kell hozniuk. Ezért a drogturisták megfékezése érdekében, akik fenyegetik a közrendet és a közbiztonságot, a nem helyi lakosokat akarják kitiltani a coffeeshopokból. Annak ellenére, hogy a hollandok erőteljesen harcolnak a róluk kialakított negatív képek ellen (szex, a drogok és az eutanázia otthona), mégis egyre népszerűbbek és látogatottabbak ezekkel a képekkel kapcsolatos látnivalók. Nézzünk ebből néhányat részletesebben.

40

7. LÁTVÁNYOSSÁGOK, RENDEZVÉNYEK AZ ÉLVEZETEKRŐL Dolgozatunkban fontosnak tartottuk e témakört is bemutatni, mert a leírt helyszínek is hozzájárulnak a turizmushoz. Kulturális értékek vagy sem, mégis rengeteg turistát vonzanak,bár feltehetnénk a kérdést, vajon előnyére válnak e ezek a látványosságok Hollandiának? Előnye származik a bevételekből, melyet e helyszínek hoznak, de hátrányát adja, a holland képnek, melyet fel szeretnének virágoztatni.

Amszterdamban legrégibb részén jelentős területet foglal el a jól ismert Piroslámpás negyed. Múltja ötszáz évvel ezelőttre vezethető vissza, kielégítve az idelátogatók igényeit. E hely vonzereje közé tartozik még a piros fényáradaton kívül a csatornák melletti furcsa szögben dőlő házak, a jó hangulatot szolgáló pubok, kávézók és coffeeshopok. Az egykor koszos részt ma már kikövezett utcák, felújított épületek, és modern éttermek teszik színesebbé. A turisták tömegesen keresik fel a Piroslámpás negyedet, 8-tól egészen 80 éves korig, nappal és éjszaka egyaránt. Ebben a negyedben találhatjuk az Erotika múzeumot, a Cassa Rosso-t és a Hasis és Marihuána Múzeumot is, melyet most részletesebben ismertetünk. Erotika múzeum27 A Piroslámpás negyedben található erotika múzeum öt emeletével mutatja be a világ minden tájáról és időszakából származó erotikus műveinek gyűjteményét. Itt az erotikáról fejtik ki véleményüket régi festők és kortárs művészek, műalkotásaikon keresztül. Cassa Rosso28 A Piroslámpás negyed legnagyobb és legnépszerűbb „szexszínháza”. Itt erotikus előadásokat láthatunk a hét minden napján egy órás előadások keretében. Hasis és Marihuána Múzeum29 Amszterdamban nagyon egyedi és érdekfeszítő Hasis és Marihuána Múzeum, melyet 1985-ben nyitottak meg. Itt megismerhetjük a kender palántát, annak feldolgozását, felhasználását. A múzeum a Piroslámpás negyed szívében lelhető fel.

27

http://www.sababa.nl/hu/todo-full/2720/(letöltve: 2010.11.11.) http://www.sababa.nl/hu/todo-full/2725/(letöltve: 2010.11.11.) 29 http://www.sababa.nl/hu/todo-full/2718/(letöltve: 2010.11.11.) 28

41

Gay Pride30 Az amszterdami Gay Pride vagy meleg felvonulás is a híres csatornákon történik minden év augusztusában. Itt mutatja meg magát Hollandia vagy egyéb ország meleg közössége színes ruhákkal és rikító, figyelemfelkeltő öltözettel, kamionokon, hajókon. Canabis Cup31 A 23rd HIGH TIMES Canabis Cup is Amszterdamban van, minden év novemberében. Lényege a marihuána „szépségének elemzése” és a díjazás. A bírói részvétel igen borsos áron van, 250$ vagy 250 Euró a helyszínen.

30 31

http://www.amsterdam.info/events/ (letöltve: 2010.11.11.) http://www.amsterdam.info/events/ (letöltve: 2010.11.11.)

42

8. HARC HOLLANDIA IGAZI ARCÁÉRT, HARC A NEGATÍV KÉPEK ELLEN

8.1. A felismerés32

Az 1990-es évek közepén jutott a turisztikai hivatal és a gazdasági minisztérium arra a felismerésre, hogy a Hollandiáról kialakított negatív kép komoly bevételkiesést okozhat abban az esetben, ha az állam kiszorul a nemzetközi turizmusból. Félelmük egy, a 90es években végzett felméréshez vezethető vissza. A felmérés során amerikai és európai potenciális turistákat kérdeztek meg Hollandiáról. A megkérdezettek még sosem jártak az országban, ennek ellenére Amszterdamot koszos utcákkal, rossz közbiztonsággal, drogokkal és piroslámpás negyedekkel kötötték össze. Kevesen hallottak a kulturális létesítményekről, a múzeumokról és a történelmi jelentőségű épületekről. Annak ellenére, hogy az elmúlt években sikerült javítani az állam imázsán, még mindig akadnak sötét foltok a Holland idegenforgalomban.

Kevesen értenek egyet a kormány liberális drogtörvényével. Belátták, hogy ezt a problémát teljesen nem tudják megszűntetni, ezért büntetések helyet kontrollálták a drogfogyasztást. A többi ország szerint azonban nem lenne szabad legálissá tenni a drogokat.

A nézeteltérések több problémát is okoztak az országnak, elsősorban a

környező országokkal szemben. Az érintett országoknak azonban nem sikerült hatékony módszert kidolgozni a drogturizmus ellen. A kábítószerek idegenforgalmának 2 típusa alakult ki: egyre több turista utazik Hollandiába a coffeeshopok miatt, és az illegális árusítóhelyek száma is nőtt. A szomszédos országok kritikáinak köszönhetően egyre csökkentették a legálisan tartható drogok mennyiségét. A települések nagy részén a coffeeshopok a hétvégi bevételeik kétharmadát a drogturizmusnak köszönhetik. A probléma megoldására több ülést is tartottak a szomszédos országokkal, kevés sikerrel.

32

http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/kiadvanyok/mneekkotet/nagy_v.pdf Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései (Letöltve:2010.11.11.)

43

8.2. Kampány a kulturális értékekért, megoldás keresése33 Hollandia turisztikai kínálata 4 részre bontható: virágok, Amszterdam, a tengerpart és az aktív turizmus – elsősorban a kerékpározás és a vízi sportok. Hollandia célja végleg leszámolni a drogturizmussal és a coffeshopokkal, és az ezekkel kapcsolatos előítéletekkel. Fő céljuk az emberek tudatában elültetni, hogy Hollandia egy kellemes hely, ahol az emberek nyitottak, barátságosak, közvetlenek és toleránsak. Látogatói elsősorban német, amerikai, francia, belga és angol turisták. A turisztikai hivatal minden évben több tíz millió eurót költ reklámokra, promóciókra, aminek a felét a gazdasági minisztérium, másik felét a kereskedelem ipar szektor teremti elő. Ennek a kampánynak az alapja a tulipán, mint nemzeti szimbólum, mely megjelenik posztereken, csomagolásokon, utazási kiadványokon narancssárga színben. A reklámok, szimbólumok és poszterek célja, hogy a vendégek, fejében egy lenyűgöző hely maradjon meg, amit bátran tudnak ajánlani más érdeklődő számára is. A Holland Turisztikai Hivatal aktívan kampányol városai mellett. Különböző országokban kampányolva mutatják be városaikat (pl.: Amszterdam, Rotterdam, Utrecht, Maastricht), ezen kívül még hangsúlyozzák az építészetet, múzeumlátogatásokat, bárokat és kávézókat, vásárlási lehetőségeket és városnézést. 8.3. A harc eszközei34 Szimbólumain kívül, mint a tulipán, szélmalom, a fapapucs vagy a sajt, Hollandia szeretné megismertetni kulturális örökségeit is, hírességeket, mint Van Gogh Vermeer vagy Rembrandt és legfontosabb célpontjuk az Egyesült Államok, Japán és Kína. A holland tengerpart még mindig az egyik leglátogatottabb célpont, melynek oka a természetességéből fakad. Találhatóak itt különböző élményparkok és múzeumok, melyek látogatását gyakran kötik össze tengerparti programokkal. Az ide látogató turisták óriási kitörési lehetőséget nyújtanak a part menti kis településeknek, melyet próbálnak minél kedvezőbben kihasználni.

Marketingtevékenységként említhető meg, hogy a gyermekes családoknak kínálja a vidámparkok,

látványparkok

kombinációját

kerékpározással,

túrázással,

illetve

33

http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/kiadvanyok/mneekkotet/nagy_v.pdf Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései (Letöltve:2010.11.11.) 34 http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/kiadvanyok/mneekkotet/nagy_v.pdf Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései (Letöltve:2010.11.11.)

44

kempingekben elhelyezett szállásokkal. Igazi eseménydús és változatos programsorozat, mely reményeik szerint turistákat vonz a területre. Több fronton csábították külföldről a turistákat. Amerikában például 2000 nagyvállalatot kerestek meg azzal, hogy a legkiválóbb dolgozóknak egy-egy hollandiai utazást ajánljanak. Ez természetesen marketing szempontból is fontos volt, hiszen egy piackutatás is lezajlott ez által. Olaszországban és Angliában érdekes módon Hollandia legnevesebb virágkertészettel foglalkozó városait (Aalsmeer, Biesbosch) mutatták be egy-egy kertészeti szaklap, illetve neves napilapok mellékleteként. Kampányt indítottak „Európa Virága” címmel, ezzel hívták fel magukra a figyelmet. A sikeresnek mondható kampány célja az lett, amit vártak a turisztikai hivatal vezetői. Hollandiáról a malmok, tulipánok, csatornák és fapapucsok jutnak az ember eszébe. A következő célpont az ország image építésében a sport (kerékpározás, futball) lett.

Érdekes, hogy a homoszexuális emberekhez is szól a turisztikai hivatal, melyben hirdeti, hogy az emberek toleránsak és nem ítélik el a megszokottól eltérően érző embereket, sőt külön szórakozóhelyek vannak számukra.

Fontos szempont az odalátogató turisták érdeklődésének fenntartása, hiszen Hollandia célja, hogy visszajöjjenek a külföldi - és belföldi vendégek, így több információs csatornán (internet, prospektus, tourinfopontok) hirdetik az országban megtalálható programokat (pl.: White Senstaion) illetve kulturális örökségeket, nem csak a fővárosra és a tengerpartra koncentrálva. Több mint fele a turistáknak nem először tölt el időt a mélyföldön. A Turisztikai Hivatal évente majdnem 1000 újságírót hív meg az országba, hogy több 100 millió emberhez eljussanak a cikkek, illetve hogy folytassák a negatív image leépítését. De ha Amszterdam vörös lámpás negyedéről beszélünk elkerülhetetlen tény, hogy az angol, spanyol, francia turisták közel fele ellátogat oda, valamint fő célpontja a fiataloknak a coffeshop rendszerük. Ebben is szeretne előrelépni az ország és nyitott a 30 év feletti turistákra, akik többet költenek fiatalabb társaiknál, ezért is rendeznek fesztiválokat, kulturális rendezvényeket többször az évben, visszatérő jelleggel. Ilyen például a Sajtfesztivál, mely minden korosztály számára szórakozást nyújt. További rendezvényekről a következő oldalakon olvashatunk.

45

8.4. Fontosabb rendezvények Hollandiában35

8.4.1. Aktuális Programok:

Holland Art Cities az ország 4 legnagyobb városában és 10 múzeumában zajló kiállítás sorozat 2009-2010-ben. Ezen a 2 éves program sorozaton a Holland Turisztikai Hivatal a rég múlt és kortárs művészeket mutat be a látogatóknak. Természetesen előtérbe helyezve a hazai művészeket. Most tekintsük meg néhányat a fontosabb rendezvények közül városokra bontva.

Rotterdam • Boijmans Van Beuningen Museum, ahol többek között Rembrandt, Degas, Monet, Dalí, Picasso és Van Gogh képei találhatók. • Kunsthal: évente 25 kiállítás kerül bemutatásra, nemcsak a festmények világából Amsterdam • Hermitage: a szentpétervári Ermitázs „anya” Múzeum képeit élvezhetik a látogatók 2004-től • Rijksmuseum: Hollandia Arany Korának legszebb képei találhatóak itt • Stedelijk Museum: a modern művészetek képviselőinek gyűjteménye, mint De Kooning, Malevich, Matisse, Mondriaan, Picasso • Van Gogh Museum: minden amit Van Goghról nem mertél megkérdezni Utrecht • Centraal Museum: az iparművészet és a divat témában találhatnak a látogatók műveket • Museum Catharijneconvent: Páratlan gyűjtemény a keresztény kultúráról, ezüst illetve arany szobrokkal, valamint Rembrandt képeivel

35

Az alábbi fejezet: http://www.holland.com/ és http://www.hollandfestival.nl/page.ocl?pageid=112 (letöltve: 2010.11.11.) forrás alapján készült.

46

Hága • Gemeentemuseum Den Haag: a Hágai Iskola tanítványainak(Picasso, Kandinsky, Van Gogh, Monet, Toorop, Willink) művei mellett Piet Mondriaan életének művei találhatóak itt • Royal Picture Gallery Mauritshuis: Vermeer, Rembrandt és Jan Steen műveit láthatja a nagyérdemű

Egyéb rendezvények • Múzeumok Éjszakája – Hasonló az itthoni testvér programhoz, azzal a kivétellel, hogy hajnal 2-kor nem áll meg az élet, a diszkókban folytatódik, illetve, az éjszaka felhasznált múzeum jegyedet, a későbbiekben még egyszer felhasználhatod. • Deventeri Dickens Fesztivál elhozza az író által kitalált karaktereket, hangulatot, ételeket, italokat és környezetet decemberben. • Karácsonyi Csatorna Parádé (dec.9-jan.1) amely 40 kivilágított hajón történik, amit a karácsony szelleme leng körbe. • Nemzetközi Film Fesztivál Rotterdamban 8.4.2. Hagyományteremtő Programok

Hollandia számos hagyományteremtő programot is indított az utóbbi években, melyek által még tovább növelheti a kulturális értékeinek nemzetközi ismertségét. • Amszterdamban a Nemzetközi Színművészeti Iskolák Fesztiválján 200 ifjú színész és rendező mutatja be a több mint 70, hosszabb-rövidebb produkcióját. Továbbá workshopok és esti programok színesítik a fesztivált. • Április 30.-a Királynő Napja vagy más néven az Amszterdami Narancs Fesztivál, ahol a narancsszín elengedhetetlen kelléke az ünnepnek. Az eredeti ünnepet már 50 éve tartják a királynő tiszteletére, ám ezt a napot a szabad kereskedelem napjának is hívják, ami inkább szimbolikus jelleggel kereskedelem, mint inkább a szórakozás napja. Az árak jelképesek és inkább a bulin van a hangsúly a csatornákon.

47

• A Holland Fesztivál 64. alkalommal kerül megrendezésre 2011 júniusában. Zenei, tánc, művészeti, opera és színházi fesztiválként jellemezhetjük leginkább, de pop zene és világ zene is képviselteti magát. Látogatóinak száma évek óta 70000 fő környékén van. • A Grachtenfestival vagy más néven Csatornafesztivál egész Hollandiában zajlik augusztus 12-21-ig. Kulturális, művészeti és zenei rendezvény, komolyzenei koncertekkel (több mint 80), és körtúrákkal a csatornákon, így népszerűsítve azokat. Rengeteg látogatót vonzz, inkább az idősebb korosztályból. • Nincs is ékesebb bizonyíték arra, hogy mennyire nyitott Hollandia, mint a Keti Koti Festival maga. Multikulturális program, afrikai előadókkal, afrikai érzéssel. Idén Július 1.-én került megrendezésre Amszterdamban. • A PICNIC egyedi fesztivál, ahol bárki képviseltetheti magát. Mindenki elhozza a saját gondolatait, ötleteit és valamit az asztalra is letesz, mint egy pikniken. A téma lehet tudományos, üzleti, de akár a kreativitását is csillogtathatja az ember származásától függetlenül, 3 napig szeptemberben. • 1970 óta kerül megrendezésre a PINKPOP nevű popfesztivál minden év nyarán Landgraaf városában. Rengeteg érdeklődőt vonz a 3nap és a 140 Eurós bérlet ár valamint a 75 Eurós napjegy ellenére is. Az utóbbi években elkelt az összes jegy, ami 70000 főt jelent évente. A fesztiválon olyan híres előadók is fellépnek mint…Nagyobb nevek a fesztiválon: Red Hot Chilli Peppers, Rasmus, Pink, Bruce Springsteen, Dire Staits. • Open Tuinen Dagen, az az a Nyitott Kertek Napjai minden év júniusának 3.hetén kerül megrendezésre. Ezeken a napokon betekintést nyerhetünk közel 30 kertre, amit a hétköznapokban nem látnánk a kerítések miatt. 2011. év mottója: „Színek a csatorna kertjeiben.” • A Dominó Nap is Holland „találmány” Európában. 1986 óta vesznek részt az újabb és újabb rekord kísérletben, ami 2009-ben a 4.491.863 db ledöntött dominót ért el. 2010ben a válság miatt elmaradt, de jövőre újult erővel vág bele a holland csapat(amelyben magyarok is részt vesznek) 48

• A Zomercarnaval 1984-ben került megrendezésre Rotterdamban először, azért hogy leutánozza a híres dél-amerikai fesztiválokat, amikhez hasonlót az időjárás miatt nem nagyon lehet Hollandiában rendezni, ezért néha télen tartották, természetesen a jó hangulat elengedhetetlen. Azóta Kortrijk, Bentelo és Arnhem is indított magának egy hasonló fesztivált. A rotterdami közel 1 millió látogatót vonzott 2010-ben, így nem kérdéses, hogy 2011-ben is megrendezésre kerül július 29-30.-án. • A Sail Amsterdamot 1975-ben rendezték meg először Amszterdam 700. évfordulójára. Azóta minden 5. évben Európa több pontjáról hajóznak Amszterdam régi kikötőjébe, hogy pár napig csak a hajókról szóljon minden, még az őket körül vevő komoly zenei koncert-és programsorozat is. Részben a hajókon, részben a parton vannak a programok. • Az ADE, azaz Amszterdami Tánc Esemény (tükörfordításban) 1996 óta kerül megrendezésre a városban. Míg az elején mindössze pár száz látogató volt, 2009-ben már 90000 fős tömeg tombolt a 700 Dj által kevert elektronikus zenére 41 helyszínen. • Mint, minden nagyobb városban, így Amszterdamban is van marathoni futás. Itt 1975 óta futják a 42 kilométereket a versenyzők. 2011-ben október 16.-a lesz az időpont

A holland sajtoknak világhírük van. Ezért is híresek a holland sajtpiacok. A holland sajthoz számos rendezvény kapcsolható szerte az országban. Öt központi piac van az országban: • Alkmaaron nevű városban 1593-tól kerül megrendezésre a Sajt Piac. Április 2-től szeptember 3-ig minden pénteken kinyit a piac, hogy a sajt iránt érdeklődők és a sajtgyártók találkozzanak, eszme cserét futtassanak kedvenc tejtermékükről. Célszerű reggel 9 órára ott lenni a hivatalos be/felvonulásra. • Gouda városában közel 3 évszázada a Goudse kaasmarkon kerül megrendezésre a piac, ami időpontjában megegyezik az alkmaarival. Különlegessége, hogy a tej feldolgozásának folyamatait bemutatják a piac területén, a vajköpüléstől kezdve a sajtkészítésig.

49

• Edam városában nem meglepően az edami sajtot készítik a termelők, amit lovas szekéren vagy hajón szállítanak a Jan van Nieuwenhuizen térre. A piac júliusban és augusztusban van nyitva szerda délelőttönként. • Hoorn városában 2007-ben nyílt a piac, ahol angol és holland kommentárral színesítik a Roode Steen téri sajtmérést. Csütörtökönként reggel, keddenként este nyitnak a látogatóknak. • Woerden-i piac egy modern, kereskedelmi és működő piac. Több mint 100 éve szerda reggel 9 órakor nyit a piac, ahol először a marktmaaster (piacmester) eldönti a különféle sajtok árát. Természetesen ezen a piacon is van hagyományos sajtkészítés, ami jóval ízletesebb a gyárinál. Az utolsó vakációval töltött augusztusi szerdán egy tradícionális piacot tart a város, ahol a farmerek és feleségeik hagyományos ruhákban szolgálják ki a vevőket.

50

9. BEFEJEZÉS Dolgozatunk során megpróbáltuk feltárni Hollandia kincseit, megőrzendő kulturális értékeit, rendezvényeit. Véleményünk szerint az ország képes talpon maradni ezekkel az értékekkel és nemzetközi színvonalba emelni magát. Látható, hogy mennyire sokféle kulturális kínálattal rendelkezik. De erős visszahúzó erő a drogkérdés. A drogturizmus mélypontját éli az országban, ami ellen tenniük kell. Hollandia harcol, de vajon eléggé harcol e cél érdekében? Nehéz úgy küzdeni, hogy a holland állampolgárok különböző állásponton vannak. Még a politikai pártok is vitába szállnak egymással. Nincs könnyű dolguk a megoldások kialakításával kapcsolatban, de próbálják megváltoztatni a róluk kialakult negatív képet a szélmalmokat és tulipánokat éltető képekkel. Hiszen az ország megannyi lehetőséget rejt magában, melyeket hagyni kárba veszni bűn lenne. Amit tud, megtesz, tehát kampányol és hirdeti magát más országokban remek előadásokkal és reklámokkal.

A

nemzetközi

turisztikai

kiállításokon

bemutatja

nevezetességeit,

hagyományait és kulturális értékeit, amelyeket a külföldiek érdeklődéssel hallgatnak. Véleményünk szerint kiváló megoldási terv megmutatni magukat más országokban. Egyet értünk azzal, hogy Hollandia számos lehetőséget rejt magában, melyet meg kell mutatniuk a „nagyközönség” számára. Imponáló a marketingtevékenységük, és kampányhadjáratuk. Összefoglalva Hollandia küzd az értékeiért, hagyományaiért, bízva abban, küzdelmük sikeres lesz, és vívja talán legnagyobb harcát a drogok ellen mely régre visszanyúlik és talán még sokáig elhúzódik. A drogkérdést egészségügyi problémaként kezelik, nem hatósági ügyként, tehát még inkább fontos lenne megoldást találni erre a súlyos problémára A sikerhez nem ezernyi vélemény és még több különféle megoldás kell, hanem összefogás és egyetlen egy megfelelő megoldás, ami mindenki számára kielégítő lenne. Reméljük valamikor a jövőben sikerül véglegesen megfékezniük a drogfogyasztást és kialakítani egy jobb kilátásokból álló jövőképet.

51

Irodalomjegyzék 1. http://www.amsterdam-dance-event.nl/about-ade (letöltve:2010.11.11.) 2. http://www.amsterdam-dance-event.nl/about-ade (letöltve: 2010.11.11.) 3. http://www.amsterdam-holland-travel.com/ (2010.11.11.) 4. http://www.amsterdam.info/events/(letöltve: 2010.11.11.) 5. http://www.amsterdammarathon.nl/home/index.php(2010.11.11.) 6. http://balog.hu/amszterdam/index.php?page=Holland_Drog_Politika (letöltve:2010.11.11.) 7. „Mainly

Dutch

guests”

című

cikk

alapján

http://www.cbs.nl/en-

GB/menu/themas/handel-horeca/publicaties/artikelen/archief/2010/2010-3063wm.htm (letöltve:2010.11.11.) 8. www.cbs.nl (letöltve:2010.11.11.) 9. „Spending in hotels and restaurants under pressure” című cikk alapján http://www.cbs.nl/en-GB/menu/themas/macroeconomie/publicaties/artikelen/archief/2009/2009-2829-wm.htm (letöltve:2010.11.11.) 10. http://www.cheesemarket.nl/content/content.asp?lang=0&menu=2&submenu=16 (letöltve:2010.11.11.) 11. http://www.2camels.com/festivals/netherlands.php(letöltve:2010.11.06.) 12. http://dominonap.uw.hu/ (letöltve:2010.11.11.) 13. http://europa.eu(letöltve:2010.11.11.) 14. http://eusab.mti.hu/euegyrec.cgi?azon=hir2_2239533&milesz=2 (letöltve:2010.11.11.) 15. www.eurostat.com cikkei (letöltve:2010.11.11.) 16. http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=16 (letöltve:2010.11.11.) 17. Országismeret című cikk alapján www.euvonal.hu (letöltve:2010.11.11.) 18. http://www.grachtenfestival.nl/gf/2010/index.vm?mainpage=festival (letöltve:2010.11.11.) 19. http://www.hbmk.hu/eu25/holland/orszagism.html(letöltve:2010.11.11.) 20. http://www.holland.com/(letöltve:2010.11.11.) 21. www.holland.com/cultural holland (letöltve:2010.11.11.) 22. http://www.hollandfestival.nl/page.ocl?pageid=112(letöltve:2010.11.11.) 52

23. http://www.iamsterdam.com/en/whats-on/events/december/saintnicholassinterklaas(letöltve:2010.11.11.) 24. http://www.itsfestivalamsterdam.com/2010/en/home/news/(letöltve:2010.11.11.) 25. http://kender.blog.hu/2009/05/13/hollandia_tovabb_harcol_a_drogturizmus_ellen (letöltve:2010.11.11.) 26. http://www.opentuinendagen.nl/(letöltve:2010.11.11.) 27. http://www.origo.hu/utazas/20100722-drog-es-partiturizmus-ket-kontinensen.html (letöltve:2010.11.11.) 28. http://www.picnicnetwork.org/about/about-picnic.html(letöltve:2010.11.11.) 29. http://www.sababa.nl/hu/650/ (letöltve: 2010.11.11.) 30. http://www.sail2010.nl/ (letöltve: 2010.11.11.) 31. http://statline.cbs.nl/StatWeb/publication/?DM=SLEN&PA=7194eng&D1=045&D2=(l-9)-l&LA=EN&VW=T(letöltve:2010.11.11.) 32. „Tourist spending dramatically down” című cikk alapján,

http://www.cbs.nl/en-

GB/menu/themas/macro-economie/publicaties/artikelen/archief/2010/2010-3160wm.htm (letöltve: 2010.11.11.) 33. Ulrike Lieb-Schafer: Polyglott útikalauz Hollandia 1990 Pegazus Rt. Budapest 34. www.unwto.org/netherlandstourism (letöltve:2010.11.11.) 35. http://www.zomercarnaval.nl(letöltve:2010.11.11.)

53