5 3 0 5 6
VII. évfolyam.
Szentes, 1942. november hó.
MEZOGAZDASAGI
ÉS
G A Z D A T A R S A D A L M I
IDŐSZAKI
11.
szám.
SZAKLAP.
A CSONGRÁDVÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉS A CSONGRÁDMEGYEI „SŐTÉR" MÉHÉSZ EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csongrádvármegyei Gazdasági Egyesület, Szentes, Kossuth tér 5. Telefon : 149.
Felelős szerkesztő:
DR. BARTHA ANTAL titkár.
Több ősziszántás, nagyobb jövedelem és jobb termés. Ne mulasszuk el az őszi mélyszántás elvégzését, mert ezzel biztosítjuk tavaszi' terményeink egészséges fejlődését és igy több termést, ezzel pedig munkánknak nagyobb jövedelmet tudunk biztosítani. Az ősziszántás különös fontossággal bir szárazságra hajló hazai viszonyaink között, mert az ősszel mélyen szántott talaj lényegesen több téli csapadékot, esőt, hóiét képes befogadni és a növényeink részére elraktározni, mintha tavaszig szántatlanul hagyjuk a földet. Az őszi szántás után kevesebb talajmunkát kell végeznünk tavaszszal, ami késői kitavaszodás esetén szintén nagy előny.
Megjelenik havonként egyszer. Előfizetés egész évre é> pengő. Egyesületi tagok tagjárandóságba kapják.
ősziszántás minden kataszteri holdja után tíz pengő jutalomban részesiti azt a gazdát, aki legalább annyi őszit vetett, mint tavaly. Azok a gazdák tehát, akik ezeknek a feltételeknek megfelelnek, a községi elöljáróságtól kérjenek bejelentőlapot, azt töltsék ki és január 15-ig nyújtsák be az elöljáróságnál. A gazdasági felügyelők ellenőrzik a bejelentéseket, és amennyiben azok a valóságnak megfelelnek, az illető gazdák még a tavasszal megkapják a szántásuk után a holdankinti tiz pengőt. Szántsunk tebát minél többet most őszszel. A gazdának előnye származik abból, mert a tavasz folyamán olyan időben kapja meg a jutalmakat, amikor a pénzre szüksége van, de ezenfelül azért is, mert a jól elvégzett őszi szántás után jobb termésre számithat. Végül azt se feledjük el, hogy háborúban vagyunk és a köz érdekében hazafias kötelességét mindenkinek teljesítenie kell. eiWRBUtaíHMisE a a lEABEsaE iaeoK!iar,tMttisaiaM«H anfflHraBsranisraHrtiseasiBWíaetMEmH)
A gazdasági elöljárók alkalmazása, feladata és működése.
Az őszi mélyszántás időben való elvégzése nemcsak a gazda érdeke, hanem az egész országé is. Éppen ezért az állam a december 81-ig legalább 15 centiméter mélyen elvégzett
A magyar kir. földmiveléstigyi miniszter 133.100/1942. F. M. sz. rendelete (Budapesti Közlöny 248. sz.) értelmében gazdasági elöljárót nagyobb községekben önállóan (községi gazdasági előljáró), kisebb községekben pedig körzetenkint (körzeti gazdasági elöljáró) kell alkalmazni. Ha a község határa olyan nagy, hogy egy gazdasági elöljáró a tisziével járó teendőket egyedül elvégezni nem képes, a községben több gazdasági elöljárót kell alkalmazni. A gazdasági előljáró alkalmazására nézve — a főszolgabíró és a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnöke véleményének kikérése után
1942. n o v e m b e r hó
— a m. kir. gazdasági felügyelőség tesz javaslatot a földmivelésügyi miniszternek. Ahol a mezőgazdasági termelés színvonala megkívánja, gazdasági elöljáróul gazdasági akadémiát végzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező szakembert kell alkalmazni. Gazdasági elöljáróul zsidót vagy zsidónak tekintendő személyt nem lehet alkalmazni. A gazdasági előljáró e tiszte mellett elláthat olyan munkakört (pl. szövetkezeti elnök stb.), amely gazdatársai javát szolgálja. A birtokán folytatott gazdálkodáson kívül más hasznothajtó foglalkozást a gazdasági előljáró csak a gazdasági felügyelőség hozzájárulásával vállalhat. Állami, törvényhatósági vagy községi kedvezményben a gazdasági előljáró saját birtokára nézve csak gazdatársaival egyenlő arányban részesülbet. A gazdasági elöljárót a földmivelésügyi miniszter megbízólevéllel alkalmazza. A gazda sági előljáró szolgálatának megkezdésekor esküt tesz; működéséért tiszteletdíjban, kiadásainak fedezésére pedig átalányban részesül; azonban magánosok részéről működéséért semmiféle jutalomban vagy kedvezményben nem részesülhet. A gazdasági előljáró megbízatása egy évig, ha pedig e tisztséget már viselte, három évig tart. A gazdasági előljáró feladatát a járási m. kir. gazdasági felügyelő irányítása és utasítása szerint és annak keretében látja el. Feladata az, hogy működési területén előmozdítsa a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi emelését, gazdatársait igyekezzék megnyerni az okszerű és helyes gazdálkodásnak és evégből saját maga járjon elől jó példával. Feladatköre kiterjed a mezőgazdaság minden ágára. Működésében elsősorban a kis- és törpebirtokokat köteles szemelőtt tartani. A rendelet részletesen szabályozza és körülírja a gazdasági előljáró egész feladatkörét. A gazdasági előljáró működése nem terjed ki a mások gazdálkodásába való beavatkozásra. A gazdasági előljáró a gazdasági felügyelőnek szóló jelentéseit általában szóbelileg (sürgős esetben távbeszélőn) teszi meg, s csak elkerülhetetlenül szükséges eseíekben irásbelileg. Ugyanígy csak kivételesen érintkezik írásban a hatóságokkal, hivatalokkal és gazdatársaival. A gazdasági előljáró a községi képviselőtestület tagja, a községi elöljáróságnak mezőgazdasági ügyekben
szaktanácsadója; szakkérdésekben véleményt ad és javaslatot tesz. A gazdasági előljáró a községi mezőgazdasági bizottság titkára; annak ülésein megjelenni és bizonyos meghatározott esetekben a bizottságot meghallgatni köteles; köteles elvégezni azokat a tennivalókat, amelyekkel a mezőgazdasági törvényes érdekképviselet magasabb szerve a községi mezőgazdasági bizottságot megbízza. Ahol a községi bizottság nem alakult meg, gazdakör azonban működik, a gazdasági előljáró a gazdakör felkérésére a gazdakör titkári teendőit ellátni köteles. * » # * * >;(?;: :;•• » * * * » » * » » » # #-x- * * »
*
* * * •;:- -:••-
Építsünk silót. Az állattenyésztő gazdának a leghasznosabb kisegítő eszköze a siló, mert a silóban végzett tökéletes takarmánybesavanyitás segítségével a lehető legokszerűbb növénytermesztést és ezáltal a legjobb és legolcsóbb takarmányellátást teszi lehetővé. Igazi jelentősége abban van, hogy általa a természeténél fogva szénának nem való, lében gazdag tömegtakarmányok is bármely időjárásban, csekély veszteségek árán, biztos sikerrel és étrendi hatásuk tökéletes megóvásával konzerválhatók. A silóba kerülő takarmánynövények azon növényeink sorából kerülnek ki, amelyek a szárazságot a legjobban bíró, legértékesebb és legolcsóbb tömegtakarmányaink. A silógazdálkodásnak minden időkben, de különösen a mai rendkívüli időkben nagy a jelentősége, mert annak segítségével ugyanarról a területről több és jobbminőségű takarmányt .nyerhetünk az eddigieknél kevesebb költséggel. Lehetővé teszi a nagyobbarányú és olcsóbb állattartást, a tejtermelés fokozását az abrakadagok emelése nélkül. Jelentősége a fokozott istállótrágyatermelés és ezáltal a termésátlagok emelkedésében is megnyilvánul. Legjobb a 28 köbméter űrtartalmú hengersiló, amelynek felépítéséhez szükség van 1100 drb. kisméretű téglára, 4.5 mázsa cementre, 11 kgr. gömbvasra és 6 kőmivesnapszámra. A mai árakat figyelembe véve egy ilyen siló megépítése belekerül 241 pengőbe, amelyből a földmivelésügyi minisztérium a siló megépítése után megtérít köbméterenként 5 pengőt, vagyis 140 pengőt. így egy 28 köbméteres siló épitése belekerül a gazdának 101 pengőjébe. Egy 28 köbméteres silóba belefér 200
1942. u o y e m b e r
hó
CSONGRÁDMEGYEI GAZDA
mázsa savanyitott takarmány. A silóba a legjobb a silókukorica, amelyből jó é v b e n kat. holdanként 300 mázsa is megterem. Tehát egy magyarhold silókukorica e l e g e n d ő a 28 köbméteres siló megtöltésére. Ha e g y tehénnek naponként 25 kgr. silókukoricát adunk, akkor 4 tehenet tudunk e g y holdról 200 napig takarmányozni. Kétségtelen,¿.hogy a j ö v ő b e n az állattenyésztésnek még fokozottabb j e l e n t ő s é g e lesz é s csak az a gazdaság állja m e g a helyét, amelyik fokozottabb állattenyésztéssel foglalkozik. Saját érdeke tehát minden gazdaságnak a silóépités. A silóépitésről é s az á l l a m s e g é l y elnyeréséről bővebb tájékoztatást e g y e s ü l e t ü n k titkári irodája ad. 8IFFLBBG}JBK>TAS8BIGIAIHMIAMMWG>EIBIWMW GISTSBAFAÁ O H W M S A S C F T C O F S B B R A
WMA»ABIBSIE>
Hogyan védekezzünk a gyümölcsösben a nyúlrágás ellen. Az elmúlt é v e k b e n a g y ü m ö l c s ö s ö k b e n igen nagy károkat okoztak a nyúlrágások. Több h e l y e n egész g y ü m ö l c s ö s ö k e t pusztítottak ki. Egyik gazdatársunk irja, h o g y már több é v e úgy védekezett a nyulak ellen, hogy gyümölcsfáit lombhullás után, de m é g a fagy beállta előtt bekente a következő keverékkel. Fél kgr. friss oltott m é s z h e z annyi Schell Dormant Wasch permetezőszert öntött, h o g y a mészből hig pép lett. Ezzel a k e v e r é k k e l kente b e gyümölcsfáit már több év óta é s azóta nyúlkárja nincs. DTS(BWIA®J«IAIAWRAÜ» Ö M B J H B I H B S A M A ] » »
RAEAAMKÍAOJARAAEW
MM»3>WI&IE2I*9HB»MFA
URAATSCJH
Ujabb kenyérfejaOatj, kiőrlési arány, kenyérgabona és árpabeszoitfáltatási rendelet. Előrelátó gondosságból csökkenteni kellett a kenyérgabona fejadagokat. Az évi 240 kilós fejadag 20 kilóval, a 180 kilós 15 kilóval, a 120 kilós pedig az 1942-ben született gyermekeknél 60 kilóval, a többieknél 10 kilóval csökken. Az évi 60 kilós pótjegy 30 kilóra csökken. De a pótjegyeknek. ez a csökkentése nem vonatkozik a szegődményes éves cselédek és az időszaki (sommás) munkások pótfejadagjára. Mindenki köteles azt a különbséget, amelylyel a rendelet szerint többje van, a Hombárnak beszolgáltatni. Emellett a gazda köteles a szegőd ményes cselédek számára meghagyott évi kenyérgabona mennyiség 8 százalékát a Hombárnak be^ szolgáltatni.
3
A kormány rendelete a büntető eljárás aló! való mentességet biztosítja azok számára, akiknek a birtokában cséplési elszámolási hiba, mulasztás, elvonás vagy bármely más ok miatt több kenyérgabonája van, mint amennyinek szabad lenni, ha a felesleget azonnal beszolgáltatják. Az el nem vetett őszi magot december 5-ig kel! beadni a Hombárhoz. Az árpakészletet, amely a gazdaság szükségletét meghaladja, be kell szolgáltatni. A gazdaság szükségleteinél a vetési szükségletet, a cselédeknek járó árpát, valamint az állatok takarmányozására szükséges mennyiséget szabad figyelembe venni. Minden szarvasmarha és minden sertés után egy mázsát, minden tenyészkoca után pedig a várható szaporulat részére egy mázsát lehet figyelembe venni. Aki kenyérgabonát vagy árpát beszolgáltatni köteles, annak december 5-ig jelentkezni kell a községházánál. Be kell nyújtani a kenyérgabonajegyeket és a gabonalapot is. Malmok ezután csak olyan kék gabonajegyre szolgáltatnak ki gabonát, amelyet a községi elöljáróság láttamoz. A kormányrendelet elszámoló bizottságokat is szervez. Ezeknek a tagjait a közellátási kormánybiztos nevezi ki és pedig egy tagot a községi képviselőtestület tagjai közül, a másik kettőt pedig a helyi viszonyokat ismerő szakemberek közül. Ezek ellenőrzik a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett adatok valódiságát. A közellátási miniszter újból megállapította a jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadagot. Az egész ország területén ez naponként és személyenként 16 deka. Ha a kenyérfejadagot kenyérlisztben szolgáltatják ki, akkor a kenyérliszt fejadagja havonként és személyenként 3 2 kg. Elrendelte a közellátási miniszter azt is, hogy a malmok búzábói 90, rozsból 85 százalék tiszta lisztet kötelesek kiőrölni. •
a i o i i a s a i e i a e D i i a i i g t i a i e i t g í a i i i i
A gabonaelszámoló bizottságok működése. A közellátási k o r m á n y b i z t o s h a t ó s á g a ter ü l e t é n m i n d e n k ö z s é g b e n e l s z á m o l ó bizottság o k a t szervez, A z e l s z á m o l ó b i z o t t s á g o k d e c e m b e r 10-ig k ö t e l e s e k b e f e j e z n i e l l e n ő r z ő m u n k á j u k a t . Az e l l e n ő r z ő bizottság 3 t a g b ó l áll. A bizottságba e g y t a g o t a z e l l á t a t l a n o k k ö z ü l n e v e z n e k ki. Az e l s z á m o l ó bizottság k ö t e l e s ellenőrizni,
1942. november hó h o g y a b e j e l e n t é s r e kötelezett lelkiismeretesen, a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő e n eleget tett-e b e j e l e n t é s i k ö t e l e z e t t s é g é n e k . Ha a bizottság m e g á l l a p í t j a , h o g y a b e j e l e n t é s r e kötelezett k ö t e l e s s é g é n e k n e m , vagy n e m a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő e n tett eleget, a k ö z s é g i elöljáróságn a k h a l a d é k t a l a n u l jelentést tesz.
fi községi elöljáróság a bizottság jelentése alapján a bejelentésre kötelezettet a nyilvántartásba felveszi, ha ellenben a nyilvántartásban már szerepel, 02 a bizottság bejelentése szerint nagyobb mennyiségű kenyérgabona és árpa beszolgáltatására van kötelezve," mint amennyit bejelentett, a nyilvántartásba feljegyzett mennyiséget az elszámoló bizottság jelentésében foglalt mennyiségre kell felemelni, fiz elszámoló bizottság ez esetben javasolhatja, hogy a bejelentésre kötelezett ellen a büntető eljárást megincHtsák. Az elszámoló bizottságnak joga van a h e l y s z í n e n a b e j e l e n t e t t a d a t o k valódiságát ellenőrizni. Az a k i n e k k e n y é r g a b o n a , v a g y árpa. v a n b i r t o k á b a n , k ö t e l e s az elszámoló biz o t t s á g n a k a k í v á n t felvilágosításokat m e g a d n i , l e z á r t helyiségeit, r a k t á r a i t felnyitni, k ö n y v e i t f e l m u t a t n i és l e h e t ő v é tenni, h o g y az elszámoló bizottság a b e j e l e n t é s h e l y e s s é g é r ő l a h e l y s z í n e n m e g g y ő z ő d h e s s é k . Ha a b e j e l e n t é s r e k ö t e l e z e t t az elszámoló bizottság eljárását, k ü l ö n ö s e n a készletek m e g t e k i n t é s é t és a m e n n y i s é g m e g á l l a p í t á s á t m e g g á t o l j a , a bizottság a közbiztonsági k ö z e g e k h e z f o r d u l h a t és k a r h a t a l o m n y ú j t á s á t kérheti.
közlemények A m e z ő g a z d a s á g i termelők termelési és beszolgáltatás! kötelez e t t s é g é n e k s z a b á l y z á s a « , A m. kir. minisztérium 6.000/1942. M. E. sz. rendelete (Budapesti Közlöny 249. sz.) értelmében a közellátás biztosítása érdekében a közellátásügyi miniszter a földmívelésiigyi miniszterrel eggyetértve a termelőt az 1943. évi terméséből a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után különféle termények beszolgáltatására kötelezheti. Az ennek alapján beszolgáltatott terménymennyiségekért a hatóság által megállapított árat kell fizetni. A termelő köteles az'1942/43. évben úgy gazdálkodni, hogy a jogszabályok alapján megállapított beszolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tudjon tenni. Azt a termelőt, aki az e rendelet alapján megállapított beszolgáltatási kötelezettségein felül szolgáltat be mezőgazdasági termékeket,
a hatósági áron felül külön térítésben kell részesíteni; aki azonban az e rendelet alapján megállapított beszolgaltatási kötelezettségének nem tesz eleget, azt rendbüntetés címén pénzbírság fizetésére kell kötetelezni. Az 1 9 4 3 . évi t e r m é s ű k e n y é r g a bonára vonatkozó beszolgáltatás! k ö t e l e z e t t s é g . A m. kir. közellátásügyi miniszter 112.060/1942. K.M. sz.rendelete (Budapesti Közlöny 249. sz.) alapján minden mezőgazdasági termelő keteles az 1943. évi terméséből az egész szántóföldterületének 1—1 aranykorona kataszteri tiszta jövedelme után 10—10 kg — egy kat. hold után azonban legfeljebb 200 kg. — kenyérgabonát (búzát, rozsot, kétszerest) a közellátásügyi miniszter által a földmívelésiigyi miniszterrel egyetértve, később megállapítandó módon és időben beszolgáltatni. Árpa, zab és kukoricadarálása, valamint az á r p a és ő r l é s e . A m. kir minisztérium 6.130/1942. M. E. sz. rendelete (Budapesti Közlöny 243. sz) szerint malmoknak (daráló üzemeknek) árpát, zabot és kukoricát bérmunkában darálni (zúzni) csak természetben számított dij (vám) ellenében szabad. A malmok (daráló üzemek) az előző hónapban szedett vámkeresményüket minden hónap 15. napjáig kötelesek megvételre felajánlani a Hombár által kijelölt bizományosnak. Árpát és zabot őrölni csak kenyérgabonajegy vámőrlési szelvénye ellenében szabad; erre vonatkozóan a kukorica vámőrlésére vonatkozó rendelkezéseket (110.410/1942. K. M. sz. r.) megfelelően alkalmazni kell. Árpát és zabot takarmányozási célra őrölni tilos. Az árpa és zab őrlését szabályozó ezek a rendelkezések a kereskedelmi őrlésre nem terjednek ki. A wisszalBan^isíité szésaaés s z a l m a m e n n y i s é g e k . A széna és szalma igénybevétele során bizonyos félreértések merültek fel. Tájékoztatásul közöljük, hogy gazdasági szükségletként, mint az idevonatkozó rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 202. szeptember 6-i számban) is előírja, szénából állatdarabonként (ló és marha, tehát nem számos állat) 5 kg., juhok részére (bárány részére is) napi 1 kg. széna és egyéb vetett szálas takarmány számítandó. Nem számit se babszár, kukoricaszár, Akinek szénában hiányzó széna helyett hat vissza.
szénának, se lóhereszalma hiánya van, 2 kg. tavaszi
szalmának a stb. minden 1 kg. szalmát tart-
1942. n o v e m b e r hó
CSONGRÁDMEGYEI GAZDA
Alomszalmából állat darabonként és naponként az alábbi mennyiség tartható vissza: ló, csikó, öszvér, szamár 4 kg. szarvasmarha, növendék marha 4 „ disznó 2 „ süldő 1 „ juh 2 „ Fenti takarmánymennyiségek 1943. évi május hó 10-ig szániitandók, a szalmamennyiségek pedig 1943. évi július hó 15-ig. Konkrét panasz esetén az igénybevétel az illetékes hadtest hadbiztosságához megfelebbezhető. A fellebbezés másodpéldányát a fellebbezők küldjék be a vm. gazdasági felügyelőséghez, amely azt a földmivelésiigyi minisztérium állattenyésztési főosztályához továbbítani fogja.
Mit IselB ffisetsai a
kereskedők-
n e k a vágóaBiarhitért? Felhívjuk a gazdatársadalom figyelmét a közellátásügyi miniszter folyó hó 19-én megjelent 162.000/1942. K. M. sz. rendeletére, amellyel a szeptember hó közepén megállapított maximális vágómarhaárakat egyben minimális árakká nyilvánította A megállapított legmagasabb árakat egyúttal legalacsonyabb áraknak is jelenti ki. Eszerint tehát a vágómarháért a kereskedő a megállapított árnál sem többet, sem kevesebbet nem fizethet. Felhívjuk gazdatársaink figyelmét arra a fontos körülményre is, hogy ez a rendelet már az I. osztályú vágómarhákra is kiilön árakat állapit meg, vagyis az eladó ezután már nem lesz kénytelen a viszonylag legjobb minőségű vágómarháját is az eddigi legmagasabb, tehát a II. osztályú vágómarhára megállapított áron eladni. Megállapítja ezenkivül a rendelet a vágóbivalyolt árait is. Megváltoztak a gazda javára az osztályozási határok is. A rendelet értelmében ugyanis: I. osztályú az olyan jól hizott ökör, amelynek húskihasználása (ú. n. vágósulya) legalább 54 százalék, továbbá az olyan bika, amelynek húskíhasználása legalább 56 százalék, valamint az olyan jól hizott tehén, amelynek húskihasználása legalább 52 százalék; II. osztályú az olyan ökör, amelynek húskihasználása 54 százaléknál kevesebb, de legalább 50 százalék, továbbá az olyan bika, amelynek húskihasználása 56 százaléknál kevesebb, de legalább 50 százalék, valamint az olyan tehén, amelynek húskihasználása 52 százaléknál kevesebb, de legalább 47 százalék, III. osztályú az olyan ö k ö r és bika, amelynek húskihasználása 50 százaléknál kevesebb, továbbá az olyan telién, amelynek húskihasználása 47 százaléknál kevesebb.
5
Itt jegyezzük meg, hogy a rendelet szempontjából vágómarha alatt a levágás céljára eladott és élőállapotban 150 kg.-nál nagyobb súlyú szarvasmarhát, vágóbivaly alatt pedig általában a bivalyt és bivalyborjút kell érteni. A rendes etetés és itatás után lemért vágómarha és vágóbivaly legmagasabb termelői ára — az átadó istállójában, vagy az ahhoz legközelebb fekvő hiteles mérlegen, illetőleg vásártéren mért súly alapján, 8 százalék sulyengedmény levonása után — az ország egész területén élősúlykilogrammonként a következő: I. osztályú ökör 1.70, II. osztályú ökör 1,50, III. osztályú 1.30, csontoznivaló ökör 1.10; I. oszt. bika 1.65, II. oszt. 1.45, 111. oszt. 1.25, csontoznivaló bika 1.05; I. oszt. tehén 1.60, II. oszt. 1.40. 111. oszt. 1,20, csontoznivaló tehén 1,— pengő; 1. és II. oszt. bivalyökör 1.30, 111. oszt. 1.20, csontoznivaló bivalyökör 1.— pengő. 1. es 11. osztályú bivalybika 1.25, 111. oszt. 1.15, csontoznivaló bivalybika —.95: 1. és 11. oszt. bivalytehén 1.20, 111. oszt. 1.10 csontoznivaló bivalytehén —.90 pengő. Ahol az átadás nem a gazdaságban történik, az eladónak jogában áll az állatot a mérlegelés előtt rendesen megetetni és megitatni. A MÁSz a termelő gazdaságok és a kereskedők által szállított és a szállítás ideje alatt teljesen koplaltatott vágómarhákért és vágóbivalyokért a budapest—ferencvárosi közvágóhídon történő átvételnél — érkezési suly szerint — a fenti termelői áraknál élősúlykilogrammonként a következő összegekkel magasabb árat fizeti: I. osztályú ökörnél, bikánál és tehénnél, valamint 11. oszt. ökörnél 10, 11. oszt. bikánál és tehénnél 9, 111. oszt. ökörnél, bikánál, tehénnéi, 1. 11. és 111. osztályú bivalyökörnél 1. és 11. osztályú bivalybikánál és bivalytehénnél 8, csontoznivaló ökörnél, bikánál, valamint 111. osztályú bivalybikánál és bivalytehénné! 7, csontoznivaló tehénnél, valamint csontoznivaló bivalyökörnél, bivalybikánál és biv'alytehénnél 6 fillérrel. A MASz az átvételi áron felül megtériti a termelőnek, illetve kereskedőnek a vasút által a feladástól kezdve felszámított összes költségeket, valamint a rendeltetési helyen felmerült és igazolt hivatalos költségeket, továbbá 48 óránál hosszabb vasúti szállítás esetén kiilön apadótéritést is ád. •••••••••••••••••••••••••••••••••••a
Hirdessen
lapunkban!
CSONGRÁDMEGYEI GAZDA
6
A hadkötelezettség! adó és a BíífisisHiesiáességi w á B t s á a p . /VVár a világháború előtt is törvényünk volt arról, hogy nagyobb anyagi áldozatot hozzanak azok, akik katonai szolgálatot nem teljesítenek. Ezek között is elsősorban azoknak kell az áldozatot viselni, akik katonai szolgálatot egyáltalában nem teljesítettek, azután másodsorban akik voltak ugyan katonák, de a jelenlegi háborúban nem vonultak be. Ennek megfelelő a most benyújtott törvényjavaslat is. A törvényjavaslat szerint hadkötelezett ségi adót és hadmentességi váltságot kell fizetni. Had kötelezettségi adót csak egyszer kell fizetni, a hadmentességi váltságot pedig csak háború vagy háborús veszély esetén, amikor nagyobb számban hívnak be tartalékosokat és póttartalékosokat. A hadkötelezettségi adót azok kötelesek fizetni, akik katonai szolgálatra alkalmatlanok, akiket póttartalékba helyeztek vagy akiket elbocsátottak a honvédség kötelékéből. Mentes az adó alól az a törpebirtokos, akinek a földje után nincs 100 koronánál több kataszteri tiszta jövedelme, aki gazdasági cseléd vagy napszámos, továbbá akinek legfeljebb 600 pengő évi jövedelme van. A hadkötelezettségi adó a szülőket terheli abban az esetben, ha az adóköteles férfi mint családtag a gazdaságban dolgozik. Az adó összege minden katasztrális korona után 25 fillér, házadónál 15 százalék, az általános kereseti adónál a tiszta jövedelem 8 százaléka. Az adó összegét
mérsékelni kell, ha valaki többgyermekes családapa. Hadmentességi váltságot minden férfi köteles fizetni, aki huszonnegyedik életévét betöltötte, de hetvenedik életévét nem haladta tul. Ez alól a hivatásos katonai szolgálatban állók, a hadirokkantak és a napszámosok mentesek. A váltság összege az adóköteles tiszta jövedelme után van megállapítva, éspedig fokozódó teherrel, vagyis valakinek minél több a jövedelme, annál többet vetnek ki rá. Akinek vitézségi érme vagy tűzkeresztje van, annál az adót 25 százalékkal csökkenteni kell. Aki pedig legalább három hónapon át teljesített katonai szolgálatot a háború idején annál, 50 százalékkal kell csökkenteni. Mellőzni kell a kivetést, ha valaki legalább hat hónapon át teljesített háború idején katonai szolgálatot. Egyébként a katonai szolgálat tartama alatt ilyen adót nem szabad kivetni. I p a r i míSvérayek t e r m e l é s i s z e r z ő d é s e i . A m. kir földmivelésügyi miniszter 258.150/1942. F. M. sz. rendelete (Budapesti Közlöny 252. sz,) szerint a termeltető vállalat köteles a földmivelésügyi miniszternek bemutatni annak a tervezetét (űrlapját), amely szerint napraforgó, repce, olajlen, szójabab, ricinus, rostlen, rost- vagy magkender, mák, őszilen, gomborka vagy periíla termelésére szerződést köt. A termeltető vállalat ezekre a növényekre csak olyan feltételekkel köthet termelési szerződést, amelyek a földmivelésügyi miniszter által jóváhagyott szerződéstervezetben bennefoglaltatnak. A szerződésnek ettől eltérő feltételei érvénytelenek.
házadat, földed terményeit, iparüzemedet, §yára!at s kereskedésedet, autőDat egyetlenegy értékedet sg hagyl biztosítatlanul. mert vétkezel
s §Sztosit6
önmagad,
családod
és
nemzeted
ellen. A
SxBvetkezefte Magyarország legnagyobb es legerősebb biztosító szövetkezete. Tiszta magyar, kartelen kivtil álló biztosító intézet. Tehát hazafiúi kötelességet teljesítesz, önmagadat erősíted, ha a szövetkezeti biztosítást juttatod diadalra, ha a keresed fel tiiz-, betöréses-lopás-, baleset-, szavatosság-, üveg-, jég-' és életbiztosításaiddá!. Biztosak vagyunk, hogy a legelőnyösebb és a 1 legolcsóbb feltételek mellett kötheted meg biztosításaidat.
Biztosító
Nyomatott
a Gálffy-nyomdában
SzSVfitkezete központi székháza: Budapest, IX, Üllői ut 1. Távbesz. 187-870. Szeged. Vezérképviselőség: Szeged, Kossuth L.sugárút 8. Csongrádmegyei főképviselőség: Szentes, Vármegyei Gazdasági Egyesület székházában. Szentesen.
Kiadásért felet: dr. Bartha Antal.
